Annál is nagyobb orosz rulett volt az akkugyártás erőltetése, mint eddig sejtettük

Gazdasági csodafegyvernek szánta az akkugyártás pörgetését az Orbán-kormány, de már egy-két éve arról írtunk, ez inkább orosz rulett lehet. Akkor még csak annyi látszott, hogy gazdaságilag csúfos kudarc a történet, és brutális veszteséget hoztak össze, mostanra viszont egy 2022-es kormány-előterjesztésből kiderült, az energiaszektor sem bírta tartani a lépést az elképzelésekkel, és erről komoly figyelmeztetést is kaptak.

A kormány-előterjesztésből Magyar Péter egy augusztus eleji videójában idézett, és a többi között arról beszélt, Orbán Viktorék már 2022-ben tudták, hogy a magyar energiarendszer a végnapjait éli, és az összedőlés szélén áll.

Bár Magyar a videóban arról beszélt, az Orbán-kormány ennek ellenére „mégsem tett semmit”, a fejleményeket nézve lehet, hogy ez nem így volt. Az előterjesztés után ugyanis például erősen visszaesett a tempó az akkugyártás területén.

A 2022-es, nem nyilvános dokumentumot közérdekű adatigényléssel kértük ki, de birtokunkba került egy ahhoz kapcsolódó háttéranyag is, amiben markánsabb megfogalmazások is vannak.

Az előterjesztés a nagy energiaigényű beruházásokhoz szükséges fejlesztésekről szólt, Szijjártó Péter külügyminiszter és Joó István kormánybiztos hagyta jóvá.

Kardinális kihívások, nehezen teljesíthető igények

Azért Szijjártó, mert külgazdasági és külügyminiszterként ő irányította a „kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatások rendszerét”, amit a HIPA-n, vagyis a külföldi befektetők Magyarország telepedését ösztönző és a befektetések megvalósulását koordináló Nemzeti Befektetési Ügynökségen keresztül, vagy annak közreműködésével látott el.

Az előterjesztés címe nem volt túl erős, a részletes indoklás is pozitívan indult: „Magyarország iránt az elmúlt 10 évben kimagasló nemzetközi beruházói érdeklődés mutatkozott”, számos nagyprojekt megvalósítása zajlik, 2021-ben a HIPA ügyfelei 5,879 milliárd eurónyi beruházásról döntöttek, aminek köszönhetően csaknem 14 ezer új munkahely jön létre.

Innentől viszont oldalakon keresztül a „de”, vagyis a problémák sorolása következett. Az előterjesztésben a többi között arról akarták tájékoztatni a kormányt, hogy „erőművi beruházások hiányában a hazai villamosenergia-rendszer biztonságos működése veszélyeztetett, a már eldöntött nagyberuházói igények és a jövőbeni igények kiszolgálhatósága nem garantálható.”