Átcsoportosításokról döntött a kormány, a kriptojavaslat is társadalmi egyeztetésen van

A kormányszóvivői tájékoztatóval párhuzamosan megjelent a Magyar Közlöny is, az egyik határozat értelmében a Nemzeti Hitvallást le kell venni a közintézmények faláról. A Miniszterelnökség épületében ez már megtörtént, Magyar Péter a kormányszóvivői tájékoztatóra bevitte, majd kisétált azzal.

Egy másik határozattal átcsoportosításokról döntött a kormány. Részben a maradványalap, részben más terhére összesen 3,3 milliárdot irányítottak át. A pénz jelentős része személyi juttatásokra megy a különböző szervezeteknél (például a bíróságoknál és az Alkotmánybíróságnál), a minisztériumoknál és az alájuk tartozó intézményeknél.

Egy másik határozatban befizetési kötelezettséget írtak elő öt szervezetnek, de az nem derült ki, hogy ennek mi volt az alapja.

A Mohácsi új Duna-híd projekt felülvizsgálatát is kihirdették a Közlönyben.

A kormány szerdán döntött arról, hogy megszüntetik a kriptovaluták kriminalizálását, az erről szóló törvényjavaslatot pedig társadalmi vitára bocsátották.

A tervezet rövid összefoglalója szerint a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás előírása nincs összhangban a kriptoeszközök piacairól szóló uniós szabályozással, ezért van szükség a változtatásra, különös tekintettel az európai parlamenti és tanácsi rendeletre.

Tanács Zoltán miniszter szerdán arról írt, a NER tavaly év végén egyik napról a másikra létrehozott egy olyan rendszert, amely Európában szinte példátlan módon külön „validátori” kapuőröket állított a kriptoügyletek elé. Erre néhány cég kapott engedélyt, ami súlyos piackorlátozás volt, egy teljes, innovatív piacot tettek működésképtelenné. Nem csak a szolgáltatókat lehetetlenítették el, hanem magánemberek százezreit is bizonytalanságba taszították - írta. „Hétköznapi magyar állampolgárokat fenyegettek büntetőjogi következményekkel, akár börtönnel is, pusztán azért, mert kriptoeszközöket tartottak, váltottak vagy ilyen szolgáltatást vettek igénybe.”

Ez 6-800 ezer magyart érintett hátrányosan, és a szigorú magyar szabályozás miatt az EU kötelezettségszegési eljárást indított. Tanács közölte, szükség van szabályozásra, „kell a pénzmosás elleni védelem, a fogyasztóvédelem, az átláthatóság és a felelős működés”, de nincs szükség túlszabályozásra, és arra, hogy börtönnel fenyegessenek magánembereket.

Emiatt a Büntető törvénykönyvbe is belenyúlnának, törölve a „kriptoeszközzel visszaélés”, illetve a „jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” alcímeket, ahogy a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt is módosítanák, az átváltást validáló szolgáltatók miatt. A törvény a kihirdetést követő 8. napon már hatályba is lép.

A Diákhitel 1-re vonatkozó tervezet arról szól, hogy meghosszabbítanák a 2024. december 31-éig megkötött szabad felhasználású hallgatói hitelszerződésekre vonatkozó általános kamattámogatást. Az előírás szerint az ügyfelet terhelő kamat év végéig maradna 7,99 százalék, az afölötti részt az állam a költségvetés terhére átvállalja.

A babaváró támogatásnál egyelőre a türelmi időszak kitolását bocsátotta társadalmi egyeztetésre a kormány. Az indoklásban azt írják, azok, akik 2019. július 1. és 2021. június 30. között vették fel a babaváró kölcsönt, idén június végéig kaptak haladékot a gyermekvállalás teljesítésére (erről még az előző kormány döntött). Azoknak, akik nem teljesítik a feltételt, egyben kell visszafizetniük több évnyi kamattámogatást, és a törlesztőjük is megemelkedik.

A kormány szerint „a fenti probléma kezelésére új eljárások és lehetőségek kialakítása szükséges” (a kormányszóvivőin soroltak is pár példát, hogy miért nem teljesülnek a feltételek), ezért a haladékot kitolnák november 1-ig. A társadalmi egyeztetésen tulajdonképpen ezt lehet véleményezni.

A szifiliszes betegekkel kapcsolatos terv is kikerült egyeztetésre, mind a négynél június 19-ig várják a véleményeket.