„Nem fogom vissza magam. Putyin egy diktátor, aki nőket és gyerekeket gyilkol”

Kristen Michal észt miniszterelnök pénteken azt nyilatkozta, hogy nem fog finomabban fogalmazni Putyinnal kapcsolatban. Michal azért beszélt erről, mert a nap folyamán korábban kiszivárgott, hogy a Pentagon arra kérte a balti államokat, „ne piszkálják” Oroszországot. A Delfi nevű lapnak nyilatkozva Michal elmondta, hogy Észtország fenntartja álláspontját, és továbbra is nyíltan fog beszélni az orosz fenyegetésről.

„Nem fogom vissza magam. Putyin egy diktátor, aki nőket és gyerekeket gyilkol” – mondta.

Azt mondta, hogy személyesen amúgy nem kapott ilyen kérést. „A diktátorokkal való egyezkedés megaláztatást hoz és veszélyezteti a szabadságot” – érvelt Michal. „Észtország és balti szomszédai továbbra is figyelmeztetni fognak az Oroszország jelentette fenyegetésre” – tette hozzá.

Az amerikai védelmi minisztérium az elmúlt hetekben több NATO-tagállamot is arra kért, hogy fogják vissza az Oroszországgal kapcsolatos nyilatkozataikat, mert Washington szerint egyes európai vezetők kijelentései veszélyeztethetik a kontinens biztonságát – írta a Reuters négy, az egyeztetésekre rálátó forrásra hivatkozva. A figyelmeztetést Litvánia, Lettország és Észtország is megkapta, de nem tudni, hogy más európai országoknak is küldtek-e hasonló üzenetet.

A Pentagon védelempolitikáért felelős vezetője, Elbridge Colby egy balti tisztviselőnek állítólag azt mondta, hogy nem kéne „piszkálni” az oroszokat. Példaként az európai vezetők azon nyilatkozatait említette, amelyekben Oroszországot „sarokba szorított patkányhoz” hasonlították. Ez éppenséggel maga Kristen Michal volt, aki szeptemberben fogalmazott így.

Egy másik európai tisztviselő így idézte fel az amerikaiak mostani üzenetét: „Segítünk nektek. Az amerikaiak ott vannak. Csak ne legyetek hangosak. Ne csapjatok zajt.” A Reuters forrásai szerint az amerikaiak barátságos hangnemben kérték visszafogottságra szövetségeseiket, az egyik európai tisztviselő mégis értetlenül fogadta a figyelmeztetést. A balti országok hírszerzései ugyanis az utóbbi hónapokban alacsonynak ítélték annak esélyét, hogy Oroszország közvetlenül próbára tenné a NATO kollektív védelmét. Más nyugati hírszerző szolgálatok ugyanakkor az európai szabotázsakciók fokozódására figyelmeztettek. (Kyiv Post)

Kérdés a vitához: Hogyan egyeztethetik össze a NATO-tagállamok az Oroszországgal kapcsolatos nyilvános figyelmeztetéseket a szövetségesek közötti visszafogottságra irányuló kérésekkel?