„Van képük azt a szót kiejteni, hogy hatástanulmány? Röhej!” – maratoni ülésen feszültek egymásnak a képviselők a Fővárosi Közgyűlésben

Októberi rendes ülését tartja a Fővárosi Közgyűlés, ebben a hónapban egy rendkívüli etapot már lenyomtak. Annak legalább hamar vége lett, ellentétben a legújabb menettel.

Sejthető volt előre, hogy az ülés nem lesz feszültségektől mentes, hiszen a hónap elején gyakorlatilag a semmiből derült ki, hogy az újra megalakított Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) egy sor olyan téma került terítékre, ami minimum megosztó lehet – mármint Budapest kerületeinek egyes polgármesterei, illetve a közgyűlési frakciók némelyike, valamint a főpolgármester között.

Az azóta eltelt hetekben ment is az üzengetés, néha nem is túl kifinomult stílusban, a rendkívüli ülésen pedig érdemben nem sikerült a felmerült problémákat tematizálni. Azt az ülést a Fidesz hívta össze, eljött rá néhány kerületi polgármester is, akik viszont nem kaptak szót, az ülést pedig gyorsan be is rekesztették, a jelen lévő képviselők többsége ugyanis pikkpakk leszavazta a napirendet. Lehetett hazamenni.

A hét elején aztán ülésezett a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) is, aminek az elnöke szintén Karácsony Gergely – azt leginkább azért hívták össze, mert a tiltakozó polgármesterek (akik egy része mostanáig Karácsony szövetségesének volt tekinthető) kifogásolták, hogy olyan javaslatokat tárgyalt az FKT, amelyek jelentős mértékben érintik az általuk vezetett kerületeket, miközben ők előzetesen ezekről nem lettek tájékoztatva, és utólag sem igazán van lehetőségük beleszólni az eseményekbe.

A BÖSZ ülése e tekintetben sok újdonsággal nem szolgált, nagyjából abban maradtak a jelenlévők, hogy majd nemsokára folytatják az egyeztetést, értéknek tekintik az önkormányzatiságot, és elutasítják azon politikai szándékokat, amelyek a főpolgármester és a kerületek közti szembeállítására irányulnak. Aztán persze már másnap reggel ment az üzengetés a Facebookon.

Így futottak tehát neki a rendes ülésnek a felek.

A Fidesz a rendkívüli ülésre behozott javaslatát a főjegyzői észrevételek alapján kicsit kipofozta, hogy ne ütközzön jogszabályokba, és újra behozta az ülésre. Lényegében ugyanazt szerették volna elérni: hogy a főpolgármester az FKT ülései előtt kérje ki a Fővárosi Közgyűlés véleményét az oda benyújtott előterjesztésekről és javaslatokról, szavazati jogát pedig a közgyűlési vélemény figyelembe vételével gyakorolja, hívja meg kerületi polgármestereket és a közgyűlési képviselőket is az FKT üléseire tanácskozási joggal, és az FKT-n meghozott döntések úgy kerüljenek a közgyűlés és annak bizottságai elé, hogy minden lényegi információt tartalmazzanak.

Volt egy kisebb purparlé, mert Karácsony kapásból azt javasolta, hogy ezt a javaslatot vegyék le a napirendről a főjegyzői észrevétel alapján (ami nagyjából ugyanazzal érvelt, mint a rendkívüli ülésen: jogszabályba ütközne, ha a főpolgármester kezét ilyen módon kötnék meg).

A Fidesz természetesen rögvest felháborodott, mondván, Karácsony azért vetetné le a javaslatot, mert „gyáva” megtárgyalni azt, miközben ők átfogalmazták a szöveget a főjegyző korábbi érvelése alapján, így már nem tekintik azt jogszabályba ütközőnek. Ezen egy ideig elvitatkozgattak, de a végeredmény nagyjából borítékolható volt: a jelen lévő képviselők többsége kiszavazta a napirendből a fideszes javaslatot.

Karácsony egyébként jelezte: ő szívesen lefolytatja a vitát, úgyis szóba fog kerülni, hiszen több olyan javaslat is napirenden maradt, amelyek érintik az FKT-ülésen meghozott döntéseket.

Ezután jöttek a napirend előtti felszólalások. A Tisza frakcióvezetője, Orbán Árpád például hosszan beszélt arról, milyen jó kormányzati döntések születtek az utóbbi időben (pár hónappal ezelőtt hasonló győzelmi jelentéseket még a fideszes képviselőktől hallgathatunk hosszan), a DK-s Déri Tibor fő állítása az volt, hogy a város működésének egyik alapfeltétele az őszinteség, de sem Budapest vezetése, sem a kormány nem mondja el a teljes igazságot, miközben a nap végén az embereket csak az érdekli, hogy a város működik-e, vagy sem.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester is a bizalom fontosságát hangsúlyozta, majd azt kérte, hogy a főpolgármester a jövőben értesítse időben a képviselőket arról, milyen ügyeket tárgyal majd az FKT, hogy „fel tudjunk készülni a következő rablásra”. Gál József, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjeként jelezte: ő hisz abban, hogy az FKT a város javára válik majd. Fun fact: Gál József Vitézy Dávid helyét vette át a frakció élén, miután Vitézy átült a kormányba miniszternek. Nem mellesleg mindketten tagjai az FKT-nek is.

Szepesfalvy Anna, a Fidesz frakcióvezetője pedig arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy egy évvel korábban még a képviselők többsége, a Tisza-frakcióval együtt ellenezte, hogy a közgyűlés és a kormány közeledjen egymáshoz (más kérdés, hogy akkoriban még nem a Tisza volt kormányon). Ő a maga részéről egyébként szívesen vitázna, de a Tisza szerinte nem akar vitatkozni.

És miután mindezt sikerült megbeszélni, a képviselők rátértek a lényegre.

A legnagyobb vitát rögtön a 2. napirendi pont hozta el: a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) regionális közlekedésszervezővé alakításáról. Ez is egy olyan téma, amit az FKT dobott be, a megállapodás alapján az állam fele-fele alapon beszáll a fővárosi cégbe, tőkeemelés révén, viszont kibővítik a hatáskörét is, nem csak a főváros, de az agglomeráció közlekedését is szervezik majd. Karácsony szerint történelmi léptékű javaslatról van szó, ahol úgy kell partnerségre törekedni az állammal, hogy annak is bele kell tennie a pénzt a működésbe (amit az előző kormány idején nem tett meg). Fő érvként pedig a főpolgármester úgy számol, hogy éves szinten Budapest 50 milliárd forintot spórol azzal, hogy felesben üzemeltetik majd a céget.

Ezután egy igen hosszú és sok szempontból teljesen parttalan vita következett. A Fidesz többször is azzal hozakodott elő, hogy nem lehet úgy felelős döntést hozni ebben az ügyben, hogy a képviselőknek nem áll rendelkezésére pontos számok és hatástanulmányok, miközben sem a kormánynak, sem a fővárosnak nincs még leütött költségvetése a jövő évre, Baranyi Krisztinában pedig rossz érzést keltettek az összebútorozás államosításra hajazó vonásai. A Tisza szerint több tízmilliárddal jár jobban a főváros, mint a Fidesz idején, Gál József pedig azzal érvelt, hogy csak pénzügyi aggályok merültek fel, szakmaiak nem. Karácsony szerint joggal merülhet fel, hogy vajon a kormánynak miért érdeke, hogy az állam beszálljon a főváros és az agglomeráció közlekedésszervezésébe, de mindkét félnek ez az érdeke, nem mellesleg pedig az a tapasztalata, hogy „az állam soha nem adja oda a pénzt, mert nem érzi magáénak a feladatot”.

Orbán Árpád pedig egy ponton így fakadt ki: „Van képük azt a szót kiejteni, hogy hatástanulmány? Röhej!” (Ha nem lenne egyértelmű, a Fidesznek szólt be).

Ezeket az érveket és ellenérveket hosszasan emésztgették a képviselők, érdemi előrelépés nélkül, hogy aztán a mintegy 2 órára nyúló vitára kifáradásos alapon tegyenek pontot.

Spoiler: nagy meglepetés azért nem várható, figyelembe véve a közgyűlés összetételét, a javaslat azért nagy valószínűséggel át fog menni.

Ezután volt még egy kis összefeszülés a közbiztonsággal kapcsolatos javaslatoknál: a Fidesz ismét szeretett volna közbiztonsági vészhelyzetet hirdetni, szorgalmazva a budapesti rendőrök bérhelyzetének rendezését, a kormányzati álláspontot ez esetben Balogh Balázs (Tisza) mondta fel, kifejtve, hogy a rendőrök létszámának rendezésén már dolgozik a Belügyminisztérium, és már bejelentettek egy 15 százalékos béremelést is – igaz, ez azért nem nyerte el mindenki tetszését, de erről most nem esett szó.

Kiss Ambrus főigazgató viszont hangsúlyozta, hogy a helyzetnek nem kizárólag rendvédelmi, hanem szociális vetülete is van, amit szintén fontos figyelembe venni.

Mindezek után következett a várva várt ebédszünet – és ekkor még csak az 5. napirendi pont magasságában jártunk, miközben több mint 40 javaslat volt mára betervezve.

Az ebédszünet után némileg felpörgött a tempó, és csak időről időre akadtak le a képviselők egy-egy témánál, viszont egy sor fontos javaslat is napirenden volt. Így például az, hogy

• a Margitsziget visszakerüljön a XIII. kerülethez,
• az egyesületekben biztonságosabban sportolhassanak a gyerekek,
• bérlakások épüljenek Újpesten,
• a súlyosan szennyezett területek (Cséry-telep, Illatos út, Óbudai Gázgyár) kármentesítésének ügye kerüljön az FKT elé.
• Szóba került még a graffitihelyzet is (elharapódzott, áramvonalas megoldást kéne rá találni),
• ismét felmerült, hogy a nyilvános illemhelyeket tovább kéne fejleszteni (a meglévőket pedig rendbe tenni).
• Emellett egységes kulturális stratégia megalkotására is érkezett javaslat,
• és a férfiak egészségével kapcsolatos figyelemfelhívó kampányok megjelenésének fővárosi hirdetési felületeken történő biztosítására is.
• És így tovább.

Ezekben a témákban nagyrészt egyetértés alakult ki, bár azért voltak érdekes csörték.

Egy példa: Kulja András (Tisza) javaslatot tett a budapesti várandósok HIV-szűrését biztosító kerületi együttműködés előkészítésére. Majd közölte, hogy a fideszes Veilandics Franciska módosítóját azért nem tudja befogadni, mert az a kormányra hárítaná a felelősséget, és felemlegette, hogy Takács Péter 2024-ben finanszírozási gondokra hivatkozva ellenezte a várandós nők HIV-szűrését, pedig szerinte csak az I. kerületben évente mindössze 197 ezer forintba kerülne ez a projekt. Veilandics azt válaszolta, hogy amúgy egyetértenek a javaslatban leírt célokkal, csak az a bajuk vele, hogy nem derül ki belőle, hogy ki állná a költségeket, és bár lehet, hogy nem kerülne sokba, de felelőtlenség lenne az összeget a kerületekre terhelni, ha már a parkolási bevételeket épp elvennék tőlük.

Döme Zsuzsanna (MKKP) szintén jobban örülne, ha nem fővárosi, hanem országos program indulna, Baranyi Krisztina pedig jelezte, hogy a javaslat elolvasása után körbekérdezett a kerületi rendelőkben, és azt a választ kapta, hogy az elmúlt 15-20 évben nem volt ilyen esetük, ellenben a várandós nők körében egyre nagyobb probléma a szifilisz megjelenése.

Kulja viszont közölte, nem érti, miért folyton a kormányra mutogat a Fidesz, ha már egyszer a Fővárosi Közgyűlésben ülnek, Budapest meg a saját költségvetéséből dolgozik. Majd áttért arra, hogy „dobják össze” a szűrőprogram havi költségét.

Sikerült leakadni azon a kérdésen is, hogy a száraz november kapcsán legyen-e kint bajuszos hirdetés a fővárosi hirdetőtáblákon, sokra nem mentek vele a képviselők, mindenesetre egy ponton Karácsony megjegyezte, hogy annyit megígér, hogy a rendkívüli közgyűlésen Baranyitól kapott Unicumból nem fog inni novemberben egy kortyot sem, mire Baranyi visszakérdezett: „Miért, már elfogyott, főpolgármester úr?

Hát így.

A nagy derültség után jött Baranyi Krisztina javaslata a fővárosi parkolással kapcsolatban. Ezt napirendi pontot a képviselő szerette volna még délelőtt megtárgyalni, és nem utolsóként, a közgyűlés viszont ezt nem támogatta.

Így délután fél 5 magasságában sikerült csak rátérni a javaslatra, amit egyébként a héten egyes bizottsági üléseken volt, aki trollkodásnak minősített.

A lényeg: Baranyi azt kezdeményezte, hogy az FKT-n bedobott ötlet helyett, miszerint a főváros átveszi a kerületektől a parkolás üzemeltetését en bloc (így az abból keletkező bevételeket is), csak azokat a parkolóhelyeket üzemeltesse a kerületekben, amelyek saját tulajdonában állnak. Az indoklás szerint a fővárosnak így lehetősége lenne rá, hogy bevezesse azokat a hatékonyságnövelő intézkedéseket, amelyekkel az elmúlt hetekben érvelt, cserébe legalább kiderülne, hogy a kerületek valóban nem hatékonyan üzemeltetik-e a parkolást (ez volt az egyik fő érv a változtatás mellett) illetve a főváros érdemben tudna-e javítani azon (ez meg a másik). Nem mellesleg mindenki megtarthatná a parkolási bevételekből rá eső részt.

Baranyi „hibrid megoldásként” hivatkozott saját felvetésére – bár nyilván kinyitna egy csomó kérdést, hogy mennyire lenne megvalósítható –, mindenesetre jól mutatja már a javaslat ténye is, hogy a parkolási bevételek elvétele továbbra is érzékenyen érinti a kerületek egy részét.

A napirend tárgyalásakor Baranyi egyrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy a parkolás üzemeltetésével kapcsolatban a főváros olyan állításokat tett a kerületekről, amelyek nem igazak, másrészt úgy állította, hogy hatékonyabban csinálná, hogy azt nem támasztotta alá semmilyen ténnyel.

Baranyi szerint nem trollkodásból nyújtotta be a javaslatát, hanem hogy kiderüljön, ki a jobb. Az ő állítása viszont az, hogy azok tudják jobban üzemeltetni a parkolást, akik a legközelebb vannak – azaz a kerületek.

Karácsony szerint ő is hajlamos lenne trollkodásnak minősíteni Baranyi javaslatát, de inkább azzal érvelt, hogy szerinte leghatékonyabban a főváros tudná üzemeltetni a parkolást, mert Európában máshol sincs olyan, hogy a kerületek üzemeltetik azt (már ahol vannak kerületek), mindenhol fővárosi szinten működik ez.

Baranyi egy ponton élesen bírálta az egész ügy eljárásrendjét, mondván, a kerületek nem alárendeltjei a fővárosnak, és partneri viszonyban kellene együttműködniük, de érvelt azzal is, hogy jelenleg nincs forrás a fővárosnál a központosított parkolási rendszer bevezetésére, ahogy a teljes feladatmennyiség sincs átgondolva. Rajta kívül csak a Fidesz emelt szót a kerületek bevételeinek megnyirbálása ellen, a többi frakció nem szólt hozzá a vitához.

Amiből bőven meg lehet tippelni azt is, hogy mi lesz a javaslat sorsa.

Összességében irracionálisan hosszúra húzódott az ülés, a törésvonalak továbbra is látszanak, és minden bizonnyal bőven fogunk még hallani róluk – legyen szó a parkolás üzemeltetéséről, a BKK átszervezéséről, egyéb FKT-döntésekről, főváros és kormány közti viszonyról.

FRISSÍTÉS:

A BKK regionális közlekedésszervezővé alakításáról szóló javaslat végül átment a Fidesz és az MKKP jelenlévő tagjainak tartózkodása mellett. Ki volt matekolva a vége, meglett ugyan a minősített többséghez szükséges 17 szavazat, de ha bármelyik frakcióból (Tisza, Podmaniczky, DK, Párbeszéd + az egy frakció nélküli Tüttő Kata) még valaki hiányzott volna, akkor nem lett volna ennyire zöld a helyzet.

Baranyi parkolásos hibrid megoldása viszont leszavazódott. Politikai béljóslással foglalkozók számára izgalmas módon alakult a helyzet: a DK frakcióból Keszthelyi Dorottya és Déri Tibor tartózkodott, Szaniszló Sándor frakcióvezető viszont nem szavazott, ahogy Baranyi frakciótársa, Döme Zsuzsanna sem. A Párbeszéd frakció is széttartó álláspontot képviselt, Béres András nem szavazott, Karácsony nyomott egy nemet. A Tisza és a Podmaniczky Mozgalom simán nemmel voksolt, a Fidesz nem szavazott - már aki még bent volt az ülésteremben.

Kérdés a vitához: Milyen információkra és garanciákra lenne szükség ahhoz, hogy a főváros és az állam közlekedésszervezési együttműködéséről megalapozott döntés szülessen?