Még jobb ajánlatot kaphat Brüsszeltől a magyar kormány az olajembargó megszavazásáért

Hétfőn egész nap üléseztek az EU külügyminiszterei Brüsszelben. Az egyik legfontosabb témájuk az Oroszország elleni 6. szankciós csomag volt, benne az olajembargóval.

Az EU a háború előtt Oroszországtól vette az olaja negyedét, és az Európai Bizottság javaslata alapján ezt kellene nullára levinni. A terv szerint az orosz nyersolajat fél év alatt, a feldolgozott üzemanyagot kilenc hónap alatt kellene kitiltani Európából. Ez minden eddigi szankciónál nagyobb kárt okozna az orosz költségvetésnek.

Április 4-én nyújtotta be az új szankciókról a javaslatot az Európai Bizottság, de továbbra sincs megegyezés róla. Több ország is hosszabb átmenetet akart, Szlovákia, Csehország és Magyarország jelentős kedvezményeket ki is harcoltak már maguknak - Magyarország például egészen 2025 elejéig vehetne orosz olajat, szemben a tagállamok nagy többségével, amelyek már jövőre sem vásárolhatnának belőle. Ez hatalmas üzleti lehetőség lenne a MOL-nak is.

A hétfői külügyminiszteri ülésre nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország az egyetlen tagállam, amelyik még mindig elégedetlen a kedvezményeivel, ezért nem engedi a szankció kivetését - erről több, az ülésen részt vevő politikus is beszélt.

Ez új dimenziót jelent a magyar külpolitikában. Az Orbán-kormány eddig ugyanis egyetlen szankciót sem vétózott egyedül. Az európai politikusok többsége talán ezért is gondolja úgy, hogy Budapest most is inkább csak az időt húzza, pénzt akar kicsikarni, de végső soron beleegyezik majd az olajembargóba.

A tanácskozást vezető Josep Borrell EU-s külügyi főképviselő azt mondta a megbeszélés után, hogy hétfőn pontosan felmérték a magyar igényeket, és a következő egy-két hétben ennek megfelelően folytatódnak az egyeztetések. A Bizottság feltehetően új ajánlattal áll elő, amelyet a tagállamok nagykövetei vitatnak majd meg, hogy kiderüljön, a többeik számára is elfogadhatók-e a kivételek és kedvezmények, amelyekket a budapesti kormányt akarják meggyőzni.

Eddig minden érintett bizottsági tisztviselő tagadta, hogy az ajánlat része lehet a Magyarország előtt befagyasztott újjáépítési alap feloldása, vagy a feltételességi mechanizmus leállítása. Ugyanakkor a magyar kormány a sérelmei sorolásakor ezekre is szokott hivatkozni, jelezve, hogy ha befagyasztják a támogatásokat, akkor pláne nem bírja ki az ország az olajembargóban való közreműködést.

Az ülésen Magyarországot képviselő Szijjártó Péter arról adott ki közleményt, hogy a legjobb az lenne, ha a vezetéken szállított orosz olajra egyáltalán nem vetnének ki szankciót. Erről a lehetőségről viszont Borrell nem beszélt, csak arról, hogy fel kell mérni, hogy mekkora anyagi és technikai gondot jelent az orosz olaj kiesése Magyarországnak.

Illetve arra is figyelmeztetett, hogy értelemszerűen a kivetőknek is fájnak a szankciók, hiszen háború dúl, ahol mindenki elszenved károkat. Az élelmiszer és az energia ára az egész világon emelkedik, de ennek a fő oka nem a szankciós politika, hanem az orosz agresszió szerinte. Szijjártó viszont így fogalmazott: "Nem a magyar emberek okozták ezt a háborút, a magyar emberek nem hibáztathatók ezért a háborúért, ezért senki nem várhatja, hogy a magyar emberek fizessék meg az árát ennek a háborúnak."

Borrell szerint Szijjártó nem vetett fel politikai érvet az olajszankcióval szemben, kizárólag technológiai problémákra (a százhalombattai finomító átállítása és az Adria olajvezeték kapacitásának bővítése), és gazdasági gondokra (az emelkedő üzemanyagárak növelik az inflációt) hivatkozva kért további kedvezményeket Magyarország számára.

Borrell nem tudta megjósolni, hogy mennyi idő alatt lehet a magyaroknak olyan ajánlatot tenni, amit a többi tagállam is elfogad, talán egy - két hétre lehet szükség, fogalmazott. Az ülés után a holland külügyminiszter azt remélte, hogy egy hét is elég lesz.

Borrell arra intette az újságírókat, hogy ne néhány nap csúszás miatt izguljanak, hanem azt nézzék, hogy az EU elkötelezte magát, hogy lemond az orosz energiáról, ami hatalmas lépés ahhoz képest, hogy a gáz 40, és az olaj 25 százaléka eddig onnan érkezett. "Óriási geopolitikai, biztonsági változások történnek, ezeket a folyamatokat érdemes figyelni, és a célokban egységesek vagyunk" - mondta, enyhítve azt a képzetet, hogy a magyar vétó miatt tehetetlennek látszik az EU.

Szijjártó tolná Szerbiát, de az oroszbarátság itt is probléma

A hétfői tanácskozáson részt vett hat, EU-s tagságra váró balkáni ország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró és Szerbia külügyminisztere is. Borrell azt mondta, hogy Albániával és Észak-Macedóniával még július előtt meg kell nyitni a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat, ezt nem lehet tovább húzni. Itt a legnagyobb probléma egyébként, hogy Bulgára eddig vétózta a macedónok tárgyalásait, mert a skopjei kormány nem akarta elismerni, hogy a macedón nyelv nem önálló, hanem csak a bolgár dialektusa. A nyugatiak egy része pedig addig nem engedte Albániát sem az asztalhoz, ameddig a macedónok nem kerülhetnek oda. Borrell azt mondta, hogy ezt muszáj megoldani.

Viszont arról is beszélt, hogy nem elfogadható, hogy egyes balkáni országok semlegességet hirdetve nem csatlakoznak az Oroszország elleni szankciókhoz, mert aki csatlakozni akar, annak követnie kell az EU-s külpolitikát. Itt elsősorban Szerbiára utalt, amely semmilyen szankciót sem vetett ki Oroszországra. Közben Szijjártó arról adott ki közleményt, hogy "Szerbia már most megérett a tagságra". Borrell viszont azt állította, hogy amíg a szerb külpolitika nem követi az európaiat, addig nem lehet szó csatlakozásról.