Bukásra áll a magyar kormány pere az EU ellen

Csütörtök délelőtt az EU Bíróságán nyilvánosságra hozták a testület főtanácsnokának véleményét a magyar és lengyel kormány által indított perben.

Ez alapján a Bíróság várhatóan visszautasítja a magyarok és a lengyelek panaszát, és nem semmisíti meg a jogállamisági mechanizmus nevű új szankciós eszközt. A várható ítélet alapján a Bíróság elsimeri tagállamok jogát, hogy megbüntethetik a demokratikus rendszert leépítő kormányokat.

Úgy tűnik tehát, hogy a 2018-ban kitalált, 2020-ban elfogadott, ám eddig sohasem használt új EU-s büntetési rendszer hamarosan élesedhet, és elvi lehetősége lesz az EU intézményeinek, hogy komoly pénzeket vonjanak el a demokratikus normákat megsértő kormányoktól.

Budapest és Varsó szerint vissza akarnak élni az EU-s joggal

Ez az a per, amit a magyar és a lengyel kormány akasztott az Európai Bizottság és az Európai Parlament nyakába, mert szerintük törvénytelenül alkották meg azt a büntetési rendszert, ami alapján a tagállamoktól el lehet venni az EU-s támogatásokat, ha olyan jogállamisági problémák merülnek fel, amelyek veszélyeztetik ezek hatékony elköltését. A két kormány a szankciós jogszabály megsemmisítését kérte az EU Bíróságától. A Bíróság által csütörtök délelőtt bemutatott dokuemntum alapján a két kormány igényét várhatóan vissza fogják utasítani.

Némileg leegyszerűsítve: ez az első olyan eszköz az EU-s intézmények kezében, amellyel érdemben szankciókat volnának képesek kivetni a demokratikus rendet megsértő kormányokra. Enélkül erre csak a hetes cikkely szerinti eljárás alapján van mód, de az lényegében használhatatlan, egyrészt mert ott a szankció túl durva (az adott ország szavazati jogának a felfüggesztése); másrészt az összes tagállam egyetértése kell az alkalamazásához, amit a mostani helyzetben a magyar-lengyel véd- és dacszövetség gyakorlatilag kizár.

Nem véletlen, hogy a varsói és a budapesti kormány igen régóta küzd az új szankció bevezetése ellen. Az Európai Bizottság még 2018-ban jött elő e szankciós tervvel, akkoriban még jogállamisági mechanizmus néven hozták elő. Orbán Viktor már abban az évben megmondta, ha a mechanizmusról szóló törvényt elfogadják, akkor Magyarország megvétózza a következő, 2020-27-re vonatkozó EU-s költségvetést.

2020 nyarán, a járvány okozta gazdasági visszaesést látva, a tagállamok megállapodtak abban, hogy a rendes költségvetés mellett egy óriási gazdaságélénkítő csomagot is elfogadnak. Úgy nézett ki, hogy az eurót használó déli államok, különösen Olaszország, csődbe mehet, ha nem jön a csomag, vagy legalább az ígéret a csomagról. Az északi államok viszont, élükön Hollandiával, azt mondták, hogy nem szavazzák meg a csomagot, ha nem kerülhet mellé a mechanizmus, hogy a pénzt semmiképpen se lophassák szét. Négy éjjel és öt nap folyt a vita, a végére pedig megegyeztek, hogy lesz mentőcsomag is, mechanizmus is, a részleteket pedig kitalálják majd később.

Orbán Viktor azóta is sokszor elmondja, hogy mekkora áldozatot hozott ő azon a csúcstalálkozón, hogy elvi áldását adta valamiféle szankciós rendszer bevezetésére - annak ellenére, hogy akkor helyben még győzelmet hirdetett, mondván elérte, hogy a mechanizmust csak az EU-s pénzek ellenőrzésére, és ne általában, jogállamisági ügyekre vonatkozóan használják.

Hosszas viták után 2020 decemberében került elő újra élesen a kérdés, amikor az aktuális csúcson meg kellett szavazni az új költségvetést és a gazdaségélénkítő csomagot is. Addigra elkészült a mechanizmus szabályrendszere, ami a magyarok és a lengyelek szerint túlságosan könnyű prédává tette őket. Túl általános, szerintük gumijogszabály, amellyel politikai alapon lehet pénzt elvenni tőlük. Az összes többi tagállam egyébként elfogadta volna a rendszert.

A magyarok és a lengyelek bejelentették, ha a jogszabály marad, akkor vétóznak, és nem lesz se költségvetés, se mentőcsomag. Az Európai Parlament viszont azzal fenyegetett, hogy ha csak egy betű is változik a jogszabályban, akkor ők vétózzák meg a költségvetést.

Jegelték, de lassan kiolvad

A megoldás az lett, hogy a jogszabály maradt, de az Európai Bizottság megígérte, hogy nem alkalmazza, egészen addig, amíg az Európai Bíróság meg nem mondja, hogy törvényes-e. Budapest és Varsó márciusban adta be végül az erről szóló keresetlevelet, az utolsó lehetséges pillanatban, is ezzel jelezve, hogy szeretnék, ha a szankciók minél később élesednének, még ha el is vesztenék a pert.

A bírósági döntésnek vagyunk most az előszobájában azzal, hogy kijött a főtanácsnoki vélemény. Ez a vélemény még nem az ítélet, de egy olyan indítvány, ami általában vezeti a bírákat a végleges határozat meghozatalában. Majdnem olyan erős álláspont, mint egy elsőfokú ítélet egy rendes bíróságon.

Közben a Bizottság már elkezdte összeszedni azokat a problémákat, amelyekre hivatkozva a szankciót gyorsan javasolhatja Magyarország és Lengyelország ellen. Ezt készítette elő az a két levél, amelyet a budapesti és a varsói kormánynak két hete kiküldtek, és amelyeket teljes részletességgel a 444 ismertett először. Ebben Magyarországot az EU-s pénzek gyanús szétszórásával, a korrupció elnézésével vádolják, Lengyelországot pedig a független igazságszolgáltatás felszámolásával. A levelek szerint mindkettő érdemben veszélyzteti az EU-s támogatások célszerű felhasználását.

A Bizottság azonban továbbra sem tud egyedül szankciót kivetni: ha úgy érzi, hogy egy kormányt büntetni kellene, akkor arról még szavaznia kell a tagállamoknak is, és csak akkor élesedik a szankció, ha ott minősített többséggel támogatják a büntetés kivetését. Ez azonban azt is jelenti, hogy a magyar és a lengyel kormány kettesben kevés ahhoz, hogy meg tudják védeni egymást.