Az ügyfeleket egy ablaktalan helyiségben fogadták, aminek az álpadlójába volt rejtve a széf

• Folytatódik a Fuzik Zsolt-féle számlagyárról szóló sorozatunk.

• A BKV egykori informatikai igazgatóját és társait bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítják.

• Az ügyben olyan óriásoknál tartottak házkutatást, mint a T-Systems, a 4IG és az Antenna Hungária.

• De az adócsalás csak a hab volt a tortán.

• A számlagyár mögött kiterjedt korrupciós hálózat sejlik fel.

• Valami nem kerek a szocialisták elleni korrupciós vádakkal.

• A Sorozat korábbi részei: 1. Azt hitték, piti csalók után nyomoznak, de váratlanul belefutottak a Nagymesterbe 2. „Mindent megoldunk, mindent is!” - így irányították a közpénzben úszó nagyvállalatokig érő számlagyárat 3. „Ne add elő a dubaji császárt, azért mert pénz megy át a kezeden, az nem a te pénzed” 4. „Németh Szilárd mindenkivel kezet fogott, aranyos volt.„

Fuzik Zsoltot és Varga Gergelyt 2021. június 16-án 24 órára összezárták a győri börtön 5-ös zárkájában. A két férfi gyanakodott, hogy lehallgatják őket, ezért papíron, írásban kommunikáltak. Fuzik Zsolt, akit társai csak Nagymesterként emlegettek, különböző nagyvállalatokat és azokhoz kapcsolódó neveket írt egymás alá. Hogy milyen céllal írta a listát, arról a két férfi vallomása szögesen ellentétes. Varga azt állítja, hogy Fuzik arra akarta rávenni, hogy a felsorolt cégekkel és nevekkel kapcsolatos sötét ügyeket vállalja magára, Fuzik ezzel szemben azt állítja, hogy csak azt szedték össze, hogy melyik vállalatnál kivel köthettek az érdekeltségébe tartozó cégek szerződést, illetve ki volt a vállalatoknál a kapcsolattartó.

Hogy a számlagyárról szóló bűnügy két gyanúsítottja közül melyik mondott igazat, azt nem tudjuk, de az jól látszik a kihallgatási anyagukból, hogy arra számítottak, ez a büntetőeljárás más irányt vehet a későbbiekben, és túlmutathat majd a szervezett áfacsaláson.

Hab a tortán

„Az áfa elcsalása csak a hab a tortán. Igaz, jó vastag hab.”

Így fogalmazott a Fuzik Zsolt-féle számlagyár ügyéről egy forrásunk, aki belülről is jól ismeri a bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsított társaságot. Egy három milliárdos projektnél az elcsalható áfa elérheti a 810 millió forintot is, ami készpénzben már azokban a magas körökben is komoly tétel, ahol Fuzikék mozogtak. A NAV nyomozóit kizárólag a hab érdekelte, tehát a feltételezett bűnszervezet adócsalásai. Nem foglalkoztak a tortával, az ügy során többször felmerülő túlárazásokkal és a vallomásokban vissza-visszatérő korrupciós szálakat sem bolygatták. Ez nem az ő területük. De a nyomozati anyagból, a lehallgatási jegyzőkönyvekből, a nyilvánosságra került vallomásokból és az érintettekkel folytatott beszélgetésből nyilvánvaló, hogy a csoport fő tevékenysége bőven túlmutatott a gyanúban megfogalmazott adócsaláson. Távolról nézve ahhoz hasonlítható a hatóság hozzáállása, mint mikor Al Caponet sem korrupcióért, sem gyilkosságért, sem tiltott szerencsejátékért, sem csempészésért nem tudták felelősségre vonni, így végül csupán adócsalásért ítélték el. De a maffiózó birodalma így is összeomlott. Ez az ügy nyilván nem hasonlítható a világ leghíresebb bűnözőjének büntetőeljárásához, de az áfacsalás, amivel gyanúsítják a számlagyárosokat, biztosan nem lehetett a szervezet fő tevékenysége.

Az adóhatóság az elmúlt két évben alaposan felderítette, hogy a számlagyárat kik és hogyan működtették, és eljutottak a haszonhúzó körig is, amik között a gyanú szerint állami cég, önkormányzatoknak dolgozó cégek, az állammal szoros üzleti kapcsolatba álló óriás vállalatok is vannak, viszont nem foglalkoztak azzal a lényegi kérdéssel, amit a Telex cikke és Hadházy Ákos is boncolgat az üggyel kapcsolatban. Tehát, hogy azok a szakzsargonban közvetítő cégek, hívhatjuk őket proxycégeknek, amiket a hatóság szerint strómanokon keresztül a Nagymester irányított, hogy jutottak megbízáshoz az üzleti élet legkülönbözőbb területén. Hogy fordulhatott mondjuk elő, hogy a névleg a CBA biztonsági főnöke, M. Iván által vezetett kis cég, a SYS IT egyedüli indulóként elnyerte a BKV 38 milliárdos keretösszegű tenderét, majd olyan óriásokat vehetett maga mellé alvállalkozónak (!!!), mint a T-Systems vagy a 4IG?

Vagy hogyan tudott a Fuzik Zsolt által irányított, 2016-ban frissen alapított, referenciával nem rendelkező SIS Parking betörni egy olyan piacra, mint a parkolási biznisz? A fizetős parkolás egy olyan üzlet Magyarországon, ami születése óta speciális viszonyt ápol a politikával. Korrupcióval legendásan fertőzött üzletág, amit kurzusokon átívelve, évtizedekig ugyanaz a kör uralt. Hogy jutottak ezek a cégek milliárdos megbízáshoz az újbudai, a zuglói, a józsefvárosi és a fővárosi önkormányzatnál? Hogy jutottak megbízáshoz a Fuzik-cégek az állami tulajdonú Mavirnál, a korábban állami Antenna Hungáriánál és még számos más helyen? A másik fontos kérdés, hogy ezek a proxycégek, hogyan tudtak teljesíteni, amikor egy konkrét feladatra leszerződtek?

Madár cége a befutó

„2017-2018 években a legnagyobb munkánk a wi-fi rendszer kiépítése, tervezése volt, ez több ezer iskolát érintett. Ennek a wifi rendszernek az üzemeltetését felügyelő felügyeleti rendszert szállította a Wind-IP kft. Ez tulajdonképpen egy szoftver, melyet külső fejlesztőtől, a Wind-IP-től vásárolt meg az Antenna Hungária Zrt.”

A fenti idézet az Antenna Hungária egyik osztályvezetőjének tanúvallomásból származik. Az akkor még állami cég alkalmazottja ebben arról beszélt, hogy az Antenna Hungária egy hatalmas projekt keretében több mint 3600 oktatási intézményben épített ki vezeték nélküli internetet, ehhez vásároltak egy nagyon drága szoftvert, az NMSDP-t (Network Management System Database). Ez leegyszerűsítve egy monitoring eszköz, arra használják, hogy lássa az összes eszközt, ami a hálózaton van, és ha például hiba van vagy leállás, akkor észlelje, hogy pontosan melyik iskolában, melyik eszköznél van gubanc. A szoftvert a T-Systems fejlesztett ki, az Antenna Hungária pedig a Wind-IP Kft. közbeiktatásával vásárolta meg. Erről is beszélt az Antenna Hungária osztályvezetője: „Ez egy elég komplex szoftver, melynek eredeti fejlesztője tudomásom szerint a T-Systems. A Wind-IP kft. tudtommal valamilyen forgalmazó szerepben került be a képbe. A Wind-IP kft. számunkra műszaki szempontból semmilyen hozzáadott értéket nem képviselt, a műszaki szempontból a fejlesztésekkel kapcsolatos egyeztetéseket mindig is a T-Systems-el folytattuk, a fejlesztéseket a T-Systems mérnökei végezték. (…) Én úgy gondolom, hogy a Wind-IP kft. bevonta alvállalkozóként a T-Sytems-t, kifizette, majd továbbértékesítette nekünk a szoftvert.”

Furcsa is lett volna, ha egy ilyen komoly országos informatikai munkát a Wind-IP műszaki szempontból el tudott volna látni. Ugyanis ennek a cégnek a tulajdonosa Sz. Szabolcs alias Madár, a cég ügyvezetője pedig Madár közeli hozzátartozója volt. A nem túl magasan kvalifikált Madárt, akivel sorozatunkban már részletesen foglalkoztunk, azzal gyanúsítják, hogy ő volt a számlagyár operatív igazgatója. A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján leginkább az X6-os BMW-ék, a gyúrás és a kokain iránt érdeklődő vállalkozó cége 2019-ig vett részt az antennás projektben, majd eltűnt.

Antenna Hungária osztályvezető: „Mikor megérkezett az új vezetés 2018. szeptemberben, az ő kezdeményezésükre mentünk abba az irányba, hogy közvetlenül a T-Systems-el szerződjünk, a Wind-IP Kft. pedig kikerüljön a képből, melyre emlékeim szerint a 2019. évben került sor. Ezt követően elmondható, hogy nem lett rosszabb a helyzet a Wind-IP Kft. projekt menedzsmentjének kikerülésével, inkább gördülékenyebbé is vált a munkavégzés a szoftver kapcsán.”

A Wind-IP kft. az Antenna Hungáriával kötött üzlet után egy évvel, 2020 nyarán közel 900 milliós adóhátralékkal eltűnt az adóhatóság látóköréből.

A nyomozati anyagból kiderül, hogy az Antenna Hungária és Madár cége közötti üzlet értéke 908 millió forint plusz áfa lehetett, amiből az áfa nem lett kifizetve az államkasszába. De ahogy a cikk elején írtuk ez csak a hab volt a tortán. A Wind IP-ről és a hálózatban lévő többi cégről ezt írják a NAV szakértői: „a cégek kizárólag azzal a céllal jöttek létre és működtek, hogy a partnereik részére költséget generáljanak, ezáltal aktív segítséget nyújtsanak az adófizetési kötelezettség csökkentéséhez, valamint „fekete” pénzeket mozgassanak tevékenységük során.”

Fekete pénzek

Arról, hogy mi a célja a fantomcégek beiktatásának egy-egy ügyletbe, a vádlottak maguk többször is vallottak. Varga Gergely, Fuzik Zsolt társa erről is beszélt a kihallgatásán:

A számlagyár láncolatának befűzése egy nagyobb üzletbe nem csak arra szolgálhat, hogy az áfát elcsalják, hanem, hogy a túlárazásokat készpénzben, adómentesen ki lehessen nyerni a rendszerből.

A számlagyár tulajdonképpen egy szükséges szolgáltatás, amit a fekete és korrupciós pénzek kinyerésére használnak.

Az ügyben érintett forrásaink ezt úgy magyarázták, hogy az ügyletbe általában számos valós alvállalkozót is beiktatnak, akik valós munkát végeznek, és közéjük rejtenek egy vagy akár több „közvetítőcéget”, amik viszont valós munkát nem végeznek, de számláznak, kifizetik őket, majd ezek a cégek tovább számláznak más alvállalkozóknak, tehát lecsorgatják a számlagyár aljára a túlárazásból származó extrapénzt, amit a láncolat végén az úgynevezett eltűnő cég számlájáról a pénzbegyűjtők adózás nélkül felvesznek. Ez a fekete pénz mozgatása.

A másik funkciója ezeknek a cégeknek, hogy egyfajta pufferzónát képeznek. A proxycég magára vállalja a közbeszerzési kockázatot. Ha például az ügylet kapcsán bármilyen szabálytalanságot talál a NAV, például olyan számlákat, amik mögött nincs valós teljesítés, akkor nem az államhoz ezer szálon kötődő, az üzletben alvállalkozóként résztvevő óriásvállalatot, hanem a proxycéget fogják kizárni három évre a közbeszerzésekből.

A táskás emberek

A NAV kizárólag az adócsalásra koncentrált a Nagymester számlagyárával kapcsolatos nyomozás során. Az láthatóan nem érdekelte őket, hogy a Fuzik-féle cégek hogyan kerültek helyzetbe ilyen széles körben, hogy tudtak ilyen komoly tendereket elnyerni. Ha gyanúsítás nincs is, mostanra már maguk az érintettek elég sokat elárultak arról hogyan is működött a rendszer.

A kormány-sajtó a kampány során egymás után közölt részleteket Fuzik Zsolt vallomásából, amikben arról beszél, hogy különböző szocialista politikusokat vesztegetett meg. Ezeket a vallomásokat Fuzik egy másik eljárásban tette, amit nem a NAV, hanem a Központi Nyomozó Főügyészség indított. Fuzik állítása szerint többek között lefizette Tóth Csabát, hogy az érdekeltségébe tartozó cég, a SIS Parking kft. végezhesse a parkolás ellenőrzését Zuglóban. Majd azt állította, hogy további szocialista politikusokat azért kent meg, hogy biztosítva legyen a BKV-s munkájuk.

A korrupciós vádakat a politikusok tagadják, de ha valóban történtek is ilyenek, akkor sem teljesen kerekek ezek a történetek. Felmerül a kérdés, hogy ha csak a szocialistákat fizették le Zuglóban, akkor a Fidesz összes képviselője miért szavazott igennel a zuglói közbeszerzésnél. Vagy a fideszes vezetésű Újbudán, ahol szintén a Fuzik-féle SIS Parking lett a befutó, és ahol szintén veszteséges volt a fizetős parkolás, ott minden szabályosan zajlott? Ott pont nem kellett megkenni senkit? Illetve a fent említett BKV-s közbeszerzést 2019 nyarán nyerte el a Fuzik Zsolthoz köthető cég, a SYS IT.

Itt is felmerül, hogy miért kizárólag szocialista politikusokat kentek meg annak érdekében, hogy a fideszes vezetésű városháza cégénél zsíros megbízáshoz jussanak?

Mindenesetre a kormányzati sajtó szerint Fuzik beismerte, hogy vesztegetett annak érdekében, hogy közbeszerzéseket nyerjen. A 444 birtokába jutott nyomozati anyagban is szerepel olyan vallomás, amiben egy gyanúsított beismerte, hogy jelen volt kenőpénz átadásánál, illetve olyan vallomást is olvastunk, amiben a gyanúsított maga ellen vallott, és beismerte, hogy egy nagyvállalat menedzserének fekete pénzt adott át.

A vallomásokon túl tárgyi bizonyítékok egyelőre nem kerültek nyilvánosságra. Viszont több vádlott is említést tett egy titokzatos ablaktalan szobáról, ami Fuzikék irodájában, a HillSide-ban volt kiépítve:

Ha az áfacsalás a hab volt tortán, akkor a torta maga egy réteg túlárazásból, egy réteg fekete pénzek mozgatásából és egy réteg korrupcióból állhatott össze.

Az Antenna Hungária tanúként kihallgatott osztályvezetője nem szeretett volna nyilatkozni az ügyben. Az Antenna Hungária egyelőre nem reagált megkereséseinkre.