Felpörgette a magyarométert a Corvin közben a Mi Hazánk elnöke, majd nemzeti ellenállást hirdetett egy társasjáték miatt

• A hatalom érdekében népét feláldozó ukrán elnökről,
• a farkas módjára settenkedő LMBTQ-propagandáról,
• az 1100 éve folyó küzdelemről,
• valamint a Mi Hazánk-féle nemzeti ellenállás új köreiről is szó volt Toroczkai László és csapata október 23-ai megemlékezésén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök abban hasonlít Magyar Péterre, hogy totális diktatúrát épít – jelentette ki Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, valamivel több mint ezer ember előtt a párt október 23-ai rendezvényén, szokás szerint a Corvin közben. Idén is volt demonstratív ágyútűz, ráadásul háromszoros, de ezúttal nem az Erste Bank ellen, hanem többek között a néhány hete elhunyt Pongrátz András emlékére, aki 1956-ban lángvágóval ment neki a Sztálin-szobornak.

A pártelnök hosszasan borzongott, hogy milyen embereket hívott meg a miniszterelnök a parlamenti emlékülésre. Például Emmanuel Macront, „Európa egyik sírásóját”, akinek az említésénél már csak Zelenszkij neve váltott ki nagyobb fújolást a résztvevőkből. Az ukrán elnök Toroczkai szerint diktatúrát épít, „hiszen mindenféle választás nélkül van hatalmon”. Toroczkai szerint Zelenszkij „az utolsó ukránig folytatja a harcot, mert az az ő saját hatalmon maradásának az egyetlen biztosítéka. Közben kihal az ukrán nép, hol érdekli az Zelenszkijt?”

Toroczkai az ukrajnai magyar kisebbségek jogairól született megállapodást sem tartotta sokra. Szerinte Kárpátalján „szó szerint terrort alkalmaznak” a magyarokkal szemben, vagy golyófogónak viszik őket, vagy emigrálnak. Hiába kapnak vissza valamennyit a jogaikból, Toroczkai szerint lassan nincsenek már magyarok, akik ezekkel a jogokkal élni tudnának.

Volt még egy oka, amiért nem voltak ott az állami ünnepségen a mihazánkosok: Novák Előd alelnök azt magyarázta, hogy „olyan köztársaságban élünk, melynek elnöke lehet az a Baka András, aki az '56-os szabadságharcosok helyett a rájuk lövető gyilkosok oldalára állt a rendszerváltás után az úgynevezett tatai sortűzperben, a jogerős magyar bírósági ítélettel szemben foglalva állást strasbourgi bíróként” – mondta Novák, miközben a tömegből többen hazaárulót kiáltottak.

Novák elmondta azt is, hiába kérték a házbizottságban, hogy a parlamenti megemlékezésen ne Baka mondjon beszédet, „csak azért is ezzel gyalázzák meg a hetvenedik évfordulót”. Azt meg sem említette, hogy Baka egy, a 2006-os zavargások idején letartóztatott egyetemista esetében is hozott az ellenzék által kritizált döntést – pedig a Mi Hazánk egyik kedvenc ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás védte. A két döntésről a Lakmusz írt alapos cikket.

Ellenállási körökkel az LMBTQ-propaganda ellen

A legtöbbet a gyermekvédelmi törvény módosításával foglalkoztak. Toroczkai az állami megemlékezésen szintén részt vevő Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt ekézve tért rá, hogy már látni, mi az ára a feloldott EU-s milliárdoknak: „Kivették a törvényből azt a jogszabályt, amely védte a gyermekeket azoktól a külföldről finanszírozott szervezetektől, amelyek 24 órában azzal foglalkoznak, hogy hogyan jussanak a gyermekeink közelébe, hogyan mossák ki a jövő magyar nemzedékének az agyát.”

Az óvatosan, lépésenként a házba bekéredzkedő farkashoz hasonlította ezeket a szervezeteket. Példaként hozta az újpetrei általános iskolában pályaorientációs előadást tartó Emberség Erejével Alapítványt, amely társasjátékot vitt be az egyik ilyen előadásra. „A gyerekek nem tudják, hogy mennyire veszélyes az a társasjáték” – mondta Toroczkai, aki szerint pedig rajta is van, hogy a cél, hogy „a gyermekeknél a hagyományos nemi szerepeket megkérdőjelezzék”.

„Hát el a kezekkel a gyerekeinktől!” – mondta Toroczkai, amit nagy tapssal fogadtak a jelenlévők. „Ezeknek a szervezeteknek a létezése is bűn. De az iskolákba való belépése a legnagyobb bűn, amit a gyermekek és a magyar nemzet és a jövőnk ellen el lehet követni. Ezért minden eszközzel meg fogjuk ezt az aljas folyamatot akadályozni.”

Kicsivel korábban Binder Csaba, a párt ifjúsági mozgalmának alelnöke is beszélt arról, hogy a Tisza az égről is lehazudta a csillagokat a törvénymódosítással, „amelyet követően, mint a startból kilövő futóversenyző, rohanták le az oktatási intézményeinket az addig pórázon tartott lobbiszervezetek. Ha egy olyan esetről is tudomást szerzünk, hogy iskolákban LMBTQ-érzékenyítést tartanak ezek a szervezetek, akkor a Mi Hazánk Ifjaival ezeket a szervezeteket és ezeknek a szervezeteknek a tagjait ki fogjuk rángatni az iskolákból, de még annak környékéről is.” Ezt a megszólalást is fújolás, füttyszó és taps fogadta.

Toroczkai megígérte, hogy megakadályozzák ezeket a társasjátékozó szervezeteket. Ráadásul nemcsak aláírásgyűjtéssel, hanem úgynevezett „Ellenállási Körök” létrehozásával. Ezek lényege, hogy a helyi mihazánkosok civilekkel fognak össze, és lesz „Központi Ellenállási Kör” is, amiben Dúró Dóra mellett híres civilek lesznek. Toroczkai szerint óriási szükség lesz ezekre a körökre, hiszen a jövőben a gyermekvédelmi kérdéseken túl más ügyekben is ellen kell állni. Arról is beszélt, hogy a honlapjukról letölthető lesz egy nyomtatvány, ha a szülők kitöltik és beviszik az iskolába, akkor a gyerekükhöz a pedagógusok nem engedhetnek oda senkit.

Krasznahorkai szép magyar neve

Toroczkai arról is értekezett röviden, hogy ki a magyar, és ki nem az. A Momentummal kezdte, aminek aktivistái az előző este egy olyan transzparenst tettek ki, amin az ‘56-os forradalom cigány származású hőseit sorolták fel. „Kit érdekel a származásuk?” – kérdezte Toroczkai.

„Ők mind magyarok, hiszen ők a vérükkel tettek bizonyságot, hogy a magyar nemzet hősei. Mindannyian, származásuktól függetlenül. Ők magyarok” – mondta, miközben a közönség tapsolt, majd azzal folytatta, hogy „akik ezt a provokációt tegnap sötétben idehozták, gyáva módon, ők bizonyítják nap mint nap, hogy ők viszont nem magyarok, akkor sem, ha már egész jól megtanulták a magyar nyelvet”.

Nem tartotta magyarnak Baka Andrást sem, Magyar Péter nevének felemlegetése pedig hazaárulózást váltott ki a nézőkből. A téma kapcsán az idén állami díjakkal kitüntetett embereket is elővette, mint például a szintén fújolást kiváltó Kéri Lászlót, aki Gyurcsány Ferenc tanácsadója volt. A legnagyobb ellenérzést talán a szintén kitüntetett Krasznahorkai László említése váltotta ki, akiről a füttyögés közepette megjegyezte, hogy „szép magyar neve van”.

Felidézte, hogy az író néhány hónapja egy olasz lapnak beszélt arról, hogy „magyarnak születtem, az anyanyelvem a magyar. De magyarnak lenni? Na ez ellen minden erőmmel küzdök.” Toroczkai azt üzente „ezeknek a magyarellenes erőknek”, hogy „nem vizsgálom meg ennek a Krasznahorkai Lászlónak a családfáját, de hogy ez az ember nem magyar, azt ő maga ezekkel a szavaival és a tetteivel már százszorosan bizonyította.”

1100 éve nem változik semmi. A varkocs sem

Brüsszelt hasonlította a Szovjetunióhoz Tóth Máté, aki rövid karriert futott be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsában egyetlen ellenzéki delegáltként, hiszen kinevezése után egy héttel a Mi Hazánk alelnökévé választották – a két tisztség pedig összeférhetetlen egymással a médiatörvény szerint. Nem mellesleg a párt köztársaságielnök-jelöltje is ő volt, továbbá a Fidesz kampányában alapító tagja volt a Rezsivédelmi Digitális Polgári Körnek, olyan politikusokkal együtt, mint Németh Szilárd, Steiner Attila és Dömötör Csaba.

Ő arról beszélt, hogy 1956-ban cserben hagyott minket a nagyvilág, miközben „a globális elnyomás első emberei”, azaz a szovjet uralom főbb szereplői, mint a KGB első embere vagy a Varsói Szerződés parancsnoka itt voltak a forradalom idején.

„Ma, hetven évvel később megint nem független állam- és kormányfők érkeztek Magyarországra.” Von der Leyent a nemzetközi globalizmus és a lakosságcsere első számú európai helytartójának nevezte, és elmondta, hetven év alatt semmi nem változott: akkor „a nemzetközi osztályharc elmebetegsége”, ma „a migránsbetelepítés és az LMBTQ-propaganda”. Sőt!

„1100 éve nem változik semmi. Nekünk mindig meg kellett, hogy védjük az önrendelkezésünket, a magabírásunkat és az önazonosságunkat.”

„A krónikák szerint 1046-ban és 1061-ben minden rendi helyzetre tekintet nélkül a magyarok fegyvert fogtak az idegen érdek, az idegen jog, az idegen befolyás és az idegen szokás ellen. Ahogy 250 évvel később Bánk és köre széles népi rétegekre támaszkodó ellenállást indított – sorolta Tóth. – A mi harcunk örök.”

Ha izgult volna valaki, megnyugodhat: Tóth továbbra is varkocsban hordja a haját, amit szintén a krónikákra hivatkozva magyarázott. A már említett Német-római Birodalom – Tóth szerint az akkori Brüsszel – felől érkező beavatkozással szemben a teljes magyarság összefogott, az ellenállás jelképeként pedig varkocsot növesztettek. Ezért tesz most ő is így.

Kérdés a vitához: Milyen szempontokat kellene figyelembe venni, amikor civil szervezetek iskolai programjairól és a gyermekvédelemről folyik vita?