2026 októberében az Országgyűlés titkos szavazással megválasztotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) három elnökhelyettesét: Ötvös Károlyt, Gellért Károly Árpádot és Terhes Tibor Dávidot, mindhármukat 139 igen szavazattal. Az NVVH célja a közpénzek védelme és a korrupciós ügyek nyomozása, beleértve a Volánbusz-ügyet és más politikai botrányokat. Az elnökhelyettesek megválasztása mellett a parlament egyéb fontos kérdéseket is tárgyalt, például a kötelező orvoskamarai tagságot és a gyermekvédelmi javaslatcsomagot.
Ugyanezen a napon letartóztattak két férfit, akik álrendőrnek kiadva magukat, egy férfit elhurcoltak, hogy pénzt csikarjanak ki tőle egy állítólagos titkosszolgálati ügyintézésért. A bíróság a letartóztatást a bűncselekmények súlyára és a szökés veszélyére hivatkozva rendelte el, míg az egyik gyanúsított együttműködött a hatóságokkal. Az ügyben további nyomozás folyik.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is foglalkozott az NVVH munkatársaival kapcsolatos listázással, amely szerint a Fidesz által közzétett adatok sértik a GDPR alapelveit, mivel a közfeladatot ellátó szerv dolgozói nem minősülnek közszereplőnek. A hatóság hangsúlyozta, hogy a diszkriminatív, politikai célzatú listázás jogszerűsége megkérdőjelezhető.
A kormány 175 millió forintot biztosít az NVVH vezetőinek védelmére, amelyből 111 millió forintot személyi juttatásokra fordítanak. A hivatal a nemzetbiztonsági védelem alá került, és a működésére augusztus végén 2,48 milliárd forintot csoportosítottak át a költségvetésből. 2027-től további 848 millió forint többletforrást kell biztosítani a védelmi költségek fedezésére.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Az Országgyűlés titkos szavazással megválasztotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) három elnökhelyettesét: Ötvös Károlyt, Gellért Károly Árpádot és Terhes Tibor Dávidot, mindhármukat 139 igen szavazattal. A hivatal célja a közpénzek védelme és a korrupciós ügyek nyomozása, többek között a Volánbusz-ügy és más politikai botrányok vizsgálata. A Fidesz-frakció és más politikai csoportok távol maradtak a jelölési folyamattól, és az NVVH létrehozásának törvényét is megkérdőjelezték.
Kedden az Országgyűlés megválaszthatja az NVVH három elnökhelyettesét, újra szavazhat a kötelező orvoskamarai tagságról, és dönthet a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető jövedéki adó emeléséről. Továbbá a parlament tárgyalja a gyermekvédelmi javaslatcsomagot, a költségvetés módosítását, valamint a közpénzek átláthatóságát érintő javaslatokat is. Az ülés 9 órakor kezdődik, napirend előtti felszólalásokkal.
Két férfit letartóztattak, akik álrendőrnek kiadva magukat, egy férfit elhurcoltak, hogy pénzt csikarjanak ki tőle egy állítólagos titkosszolgálati ügyintézésért. A bíróság a letartóztatást a bűncselekmények súlyára és a szökés veszélyére hivatkozva rendelte el, míg az egyik gyanúsított együttműködött a hatóságokkal. Az ügyben további nyomozás folyik.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság szerint a Fidesz által listázott NVVH munkatársainak adatai sértik a GDPR alapelveit, mivel a közfeladatot ellátó szerv dolgozói nem minősülnek közszereplőnek. A hatóság hangsúlyozta, hogy a diszkriminatív, politikai célzatú listázás jogszerűsége megkérdőjelezhető. A Fidesz válaszában az átláthatóságra és elszámoltathatóságra hivatkozva védte meg az ÁVH-figyelőt, amely a kormányzati visszaélésekre kíván rávilágítani.
A kormány 175 millió forintot biztosít a Vagyonvisszaszerzési Hivatal vezetőinek védelmére, amelyből 111 millió forintot személyi juttatásokra fordítanak. A hivatal a nemzetbiztonsági védelem alá is került, és a működésére augusztus végén 2,48 milliárd forintot csoportosítottak át a költségvetésből. 2027-től további 848 millió forint többletforrást kell biztosítani a védelmi költségek fedezésére.
Lánczi Tamás aggasztónak tartja a választások óta tapasztalható társadalmi feszültséget és a gyűlöletkeltést, amelyet kormányzati eszközökkel gerjesztenek. Kifejtette, hogy a választási eredmények ellenére a közállapotok romlottak, és a közösségi médiában megfigyelhető indulatok bénító hatással lehetnek az országra. Emellett kritikát fogalmazott meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal működésével és költségeivel kapcsolatban, amelyek vizsgálat alatt állnak.
Versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a közétkeztetés piacán, tiltott versenykorlátozó megállapodások gyanúja miatt. A vizsgálat részletei egyelőre nem ismertek, de a GVH megerősítette, hogy a bejelentés a gazdasági verseny akadályozására vonatkozó jogszabályok megsértéséről szól. Az elmúlt években több közétkeztetési tender kapcsán is felmerült a túlárazás és a korrupció gyanúja.
A Tisztítótűz művelet keretében a kormány az előző kormánypártok visszaéléseivel kapcsolatos feljelentéseket és eljárásokat indított, melyek közül az egyik leglátványosabb esemény egy exminiszter bilincsben való vezetése volt. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság 61%-a bízik az elszámoltatás sikerében, azonban jogi szakértők figyelmeztetnek, hogy a jogállami keretek között végrehajtott elszámoltatás hosszú időt vehet igénybe. A cikk összegzi a folyamatban lévő ügyeket, vizsgálóbizottságokat és a kormány által tett új feljelentéseket.
A Tisza-kormány vagyonadó-tervei élénk vitát generálnak a magyar adópolitikai irányokról, különösen az igazságosság és a tulajdonjog védelme szempontjából. Katona Zsolt és Sárváry Miklós véleménycikkükben a vagyonadó erkölcsi igazságtalanságát hangsúlyozzák, azonban az adópolitika igazságossága komplexebb megközelítést igényel, amely figyelembe veszi az adók felhasználásának célját is. A cikk arra is rávilágít, hogy a vagyonadó bevezetése nem feltétlenül jár együtt a jogtalanul szerzett vagyonok visszaszerzésével, és a vagyonadó igazságossága további szakpolitikai megfontolásokat igényel.
Őrsi Gergely, a II. kerületi polgármester, aki vesztegetési pénz elfogadásával vádolják, tagadja a vádakat, és állítja, hogy az ellene tett vallomások hazugságokon alapulnak. Az interjúban elmondta, hogy aki korrupciós ajánlattal kereste meg, azt azonnal eltávolította, és börtönben eltöltött idejét a legrosszabb tapasztalatának nevezte. Őrsi szerint az ügy kulcsa, hogy ki ajánlotta fel neki az alkut, és bízni kíván az igazságszolgáltatásban.
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal korábbi vezetője, reagált Unger Anna kritikáira, miszerint hivataluk egy luxusingatlanban működik. Szerinte a hivatal költségei és a kommunikációs szerződések vizsgálata politikai lejáratás része, és hangsúlyozta, hogy a hivatal célja a szuverenitás védelme volt. Lánczi úgy véli, hogy a kormányzat brutális megszorításokat tervez, és a jelenlegi helyzet elterelésére próbálnak figyelmet irányítani.
A Fidesz és a KDNP levélben kért uniós állásfoglalást a Tisza-kormány jogalkotási lépéseiről, amelyeket önkényuralmi intézkedéseknek minősítettek, és az Európai Bizottság azonos mérce alkalmazását sürgették. Magyar Péter miniszterelnök válaszában a Fidesz kritikáit szánalmasnak és röhejesnek nevezte, és rákérdezett, miért a maffiózó politikusok jogaiért aggódnak, miközben a közpénzek eltulajdonítása nem érdekli őket.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) célja, hogy az elszámoltatást támogassa, együttműködve a rendőrséggel, ügyészséggel és a NAV Bűnügyi Főigazgatóságával. Kérdések merülnek fel a párhuzamosságok elkerülésével és a meglévő intézmények erősségének megőrzésével kapcsolatban.
Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke elmondta, hogy a hivatal által kiválasztott ügyek a magyar politikai korrupció tipikus esetei, és a döntés a nyomozati elnökhelyettes, Tasnády Katalin kezében volt. Hangsúlyozta, hogy a munka gyorsaságára törekednek, és hogy a hivatal a magyar igazságszolgáltatás része, elutasítva a politikai párhuzamokat az ÁVH-val. Az NVVH további ügyekkel is foglalkozik, és hamarosan új álláspályázatokat írnak ki.
Seszták Miklós, Orbán Viktor egykori minisztere, letartóztatásba került hivatali vesztegetés gyanúja miatt, ami 1990 óta az első eset, hogy egy volt minisztert tartóztattak le Magyarországon. A bíróság a nyomozás során elrendelte a letartóztatását, miután Seszták önként jelentkezett az ügyészségen a Volánbusz-ügy kapcsán. Az ügy további nyomozati lépéseket igényel.
A Fidesz hivatalos weboldala gyakorlatilag üres tartalommal bír, csupán néhány rövid életrajz található rajta. A cikk említi, hogy a párt vezetői az NVVH-t az ÁVH-hoz hasonlítják, ami kritikákat váltott ki az Akadémiai Dolgozók Fóruma részéről. Orbán Viktor bejelentette az ÁVH-figyelő elindítását a Fidesz oldalán.
Két fideszes exminiszter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogát felfüggesztették, majd őrizetbe vették őket hűtlen kezelés és kenőpénz gyanújával. A parlamenti szavazás során a Fidesz és a KDNP nem vett részt, míg Magyar Péter mentelmi jogát is felfüggesztették telefonlopás miatt. Az NVVH több ügyet is vizsgálni kezd, köztük a Volánbusz-ügyet és Orbán Áron vízumbizniszét.
Seszták Miklós országgyűlési képviselőt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal utasítására őrizetbe vették, miközben az Országgyűlés a mentelmi jog felfüggesztéséről tárgyalt. Az ügy a Volánbusz-ügyhöz kapcsolódik, amely a közpénzekkel való visszaélés és korrupció gyanúját veti fel. A bírósági tárgyalás szerdán lesz.
A rendőrség megerősítette, hogy nem végeznek intézkedéseket az Országházban, a Képviselői irodaházban vagy a Fidesz székházában, ellentétben a sajtóban megjelent híresztelésekkel. Hankó Balázs, akinek elvették a mentelmi jogát, a frakcióirodán várja a rendőröket, miközben a szabályok szerint neki kellene bemennie a Központi Nyomozó Főügyészségre.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy ügyet von saját hatáskörébe, amelyek közé tartozik politikai kapcsolatokkal összefüggő befolyással üzérkedés, önkormányzati korrupció, állami vállalatokat érintő hivatali vesztegetés, valamint indokolatlan állami propaganda- és rendezvényköltségek vizsgálata. Az ügyek célja a politikai korrupció és a közpénzekkel való visszaélés feltárása. Az NVVH szeptember 28-án hozza nyilvánosságra a részleteket.
Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke, találkozott Dr. Lajtár Istvánnal, a legfőbb ügyész helyettesével. A megbeszélés célja a két szervezet közötti hivatalos kapcsolatfelvétel volt, amely során áttekintették az együttműködés kereteit és megállapodtak egy együttműködési megállapodás kidolgozásáról.
Vagyonosodási vizsgálatokat indít a NAV minden olyan politikus ellen, akinek az elmúlt 5 évben megszűnt a mandátuma, jelentette be Magyar Péter. A vizsgálatok célja, hogy ellenőrizzék a politikai szereplők vagyona és életvitele összhangját az adózott jövedelmükkel, és akár 20 évre visszamenőleg is feltárják a vagyongyarapodást. A NAV havonta közzéteszi a vizsgálatok eredményeit, és ha bűncselekmény gyanúja merül fel, értesítik a megfelelő hatóságokat.
Unger Anna, az NVVH elnöke hangsúlyozta, hogy senkinek nincs joga megfélemlíteni a hivatal munkatársait, miután Orbán Viktor a Fidesz leendő munkatársait fenyegette meg. A hivatal szükség esetén büntetőjogi lépéseket fog tenni a megfélemlítések ellen, míg Orbán kijelentéseit Magyar Péter hivatalos személy elleni erőszaknak minősítette.
Orbán Viktor a Hír TV-nek adott interjújában előre megfenyegette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársait, kijelentve, hogy felelősségre vonják őket, ha a Fidesz visszatér a hatalomba. Az interjú során hangsúlyozta a jobboldal egységének fontosságát, miközben kritikát fogalmazott meg az ellenzéki politikai diskurzusokkal szemben, és a kormány gazdasági teljesítményével kapcsolatos aggodalmait is kifejezte.
Magyar Péter miniszterelnök Veszprémben tartott országjárásán önkritikát gyakorolt, elismerve, hogy hibázik, és hangsúlyozta a kormány eddigi eredményeit, például az uniós pénzek hazahozatalát. Beszédében kiemelte a demokrácia fontosságát és a közös előrehaladás szükségességét, miközben reagált a költségvetési nehézségekre és a Pakson kialakult helyzetre is. A kormányzati munkát és a miniszterek teljesítményét is méltatta, miközben türelmet kért a jogállam helyreállításához szükséges intézkedésekhez.
Hallerné Nagy Anikó interjúja során kifejtette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztásánál nem volt objektív pontrendszer, ami ellentmond a korábbi nyilatkozatoknak. A bizottság által használt pontozási rendszer a jelöltek behívására vonatkozott, de nem tükrözte a jelöltek szakmai alkalmasságát. Hadházy Ákos közérdekű adatigényléssel fordult a miniszterelnökséghez a kiválasztási folyamat átláthatóságának érdekében.
A parlamenti bizottság javaslatot tett a Transparency International Magyarország bevonására az MNB-botrány vizsgálatába, amelyet a bizottság csütörtöki ülésén szavaznak meg. Ligeti Miklós, a szervezet vezetője, aki korábban az NVVH elnöki posztjára pályázott, hangsúlyozta, hogy a Transparency International nem a nyomozó hatóság munkáját kívánja átvenni, hanem a közpénz elvesztésének strukturális okait és tanulságait vizsgálnák.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének kiválasztásakor a pontozás nem a pályázatok minőségét, hanem a bizottsági tagok által preferált jelöltek személyes meghallgatására vonatkozott. Hantosi István tisztázta, hogy a három legtöbb pontot kapott pályázó, Ligeti Miklós, Unger Anna és Jancsics Dávid neve a bizottsági tagok jelölése alapján alakult ki. Az NVVH elnökhelyettesi pályázatok új kiírását is megszavazták, amelyben a korábbi szempontok mellett két pontosítást is bevezettek.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökválasztása körüli indulatok azt tükrözik, hogy sok magyar állampolgár a szervezetben látja a korrupció és a maffia elleni harc eszközét. Az NVVH célja, hogy visszaszerezze az előző rendszer alatt eltulajdonított vagyont, és megszüntesse a korrupciót, de a történelmi tapasztalatok szerint ilyen átfogó rendszerváltás nem könnyen megvalósítható.
Az NVHH vezetői pályázatán nem volt objektív pontrendszer, a döntést a bizottság szubjektív értékelése alapján hozták meg, ami ellentmond a korábbi hivatalos közleményeknek. Hallerné Nagy Anikó parlamenti alelnök hangsúlyozta, hogy a politikai kockázatok és összeférhetetlenségi problémák nem kifejezhetők pontokban, és a bizottság végül Unger Anna jelölését választotta, ami vitákat generált.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítása a 2010-2026 közötti állami kifosztás következménye, és célja a bűncselekményből származó vagyon felkutatása és visszaszerzése. A hivatal működése a nemzetközi tapasztalatok alapján próbálja megoldani a hasonló helyzetekben felmerülő kihívásokat, de a siker garantálása nem biztosított. A magyar választók jelentős része a vagyonvisszaszerzést várja a közelgő választásoktól.
Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy célja a korrupciós ügyek politikai védettségének megszüntetése, és meg kívánja védeni hivatala függetlenségét. Kiemelte, hogy bár előfordulhat, hogy nem tudnak vádat emelni, a vagyonvesztéshez vezető cselekményeket nyilvánosságra fogják hozni, mert minden cselekménynek következménye kell, hogy legyen.
Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal új elnöke, bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza pályázati anyagát, hogy erősítse a közbizalmat. Az új hivatal feladata a közvagyonvesztés feltárása és a demokratikus újjáépítés elősegítése, amelyhez széleskörű jogi és adatelemzői eszközöket kívánnak alkalmazni. Unger hangsúlyozta, hogy a múlt eseményeinek tisztázása elengedhetetlen a sikeres rendszerváltáshoz.
Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke bejelentette, hogy kedden kezdi meg a hivatal felépítését, és már kiválasztották az első ügyeket, amelyekkel elindulnak. A hivatal 150 fős létszámmal dolgozik, a nyomozati munka szeptember végén kezdődhet, és Unger hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok sikerét nem kockáztatja az ügyek nyilvánosságra hozatalával. Az elnök célja a tisztességes és jogszerű elszámoltatás biztosítása, és bízik abban, hogy a politikai akadályok nélkül tudják folytatni a munkát.
Magyar Péter miniszterelnök Unger Anna megválasztásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kormány nem vállalta, hogy minden vezetői pozícióra közvélemény-kutatást végezzen. Szerinte nem mindig a legnépszerűbb döntés a legjobb, és a kinevezések felelőssége a választott vezetőké, nem a közvéleményé. Magyar azt is kijelentette, hogy a kormány célja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megerősítése, és elutasította a politikai nyomásgyakorlást.
Magyar Péter Facebook-posztjában a Paks körüli építkezések gyorsaságát és hatékonyságát hangsúlyozta, utalva a közelmúlt politikai feszültségeire, különösen Unger Anna NVVH elnökké választásával kapcsolatban. A Tisza frakció egyhangú szavazása mellett a kritikák Ligeti Miklós szakértelmét emelik ki, míg Ferenczi Gábor képviselő a szavazás titkosságát és a frakció összetartását védte.
Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a vagyonvisszaszerzés folyamata jogállami keretek között zajlik, és nem ő határozza meg, kit kell vizsgálni. Célja, hogy hat év alatt feltárja és beazonosítsa a vagyonokat, és már idén elindítják az első vizsgálatokat, de konkrét célkitűzéseket nem fogalmazott meg a visszaszerezhető vagyon mértékére vonatkozóan. Az interjú során említette a "Felcsúti Számvevőszéket" is, amely a helyi beruházások feletti döntéseket befolyásolta.
Magyar Péter miniszterelnök a Tisza közösségéhez intézett üzenetében hangsúlyozta, hogy a képviselők és kormánytagok rendszerváltás iránti elkötelezettségét megkérdőjelezni igazságtalan. A nyilatkozat a vagyonvisszaszerzési hivatal elnökének megválasztása körüli vitákra reagált, ahol több kritika is érkezett a folyamatokkal kapcsolatban. A kormányfő emellett a büntetőeljárások hosszú lefolyását is kifogásolta.
A Fidesz népszerűsége tovább csökken, és a párt szétesése egyre nyilvánvalóbbá válik. A helyzetet súlyosbítja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének megválasztása körüli zűrzavar, valamint a közmédia felügyeletének átalakítása.
Magyar Péter történelmi döntésnek nevezte Unger Anna és Tasnády Katalin megválasztását a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jelölési folyamat transzparens volt, és cáfolta a Tisza és a Fidesz közötti paktumról szóló pletykákat. Unger és Ligeti kellemetlen, de igaz mondatai miatt a nyomozati eljárások gyorsítását tervezik, jogszabályok módosításával és költségvetési átcsoportosítással.
Unger Anna jelölését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére furcsa körülmények között szavazták meg a parlamentben, ahol politikai viták és támadások zajlottak. A kormányzati döntések, köztük az állami alapítványok átvétele, és a rendőrségi nyomozások is a hírek középpontjában állnak, míg a miniszterelnök influenszer-politikusként kommunikálja a kormányzati intézkedéseket. Közben külföldön súlyos események zajlanak, például a nepáli villámárvíz, amely már több mint 160 halálos áldozatot követelt.
Takács Péter a Fidesz parlamenti képviselője Unger Anna elnökjelöltet támadta azzal, hogy agymosottnak tartja a választókat, miközben Unger éppen ennek tagadását fogalmazta meg. Takács a politikai vitában félreértelmezte Unger szavait, és jogi végzettségét is hiányolta, miközben Unger a közvagyon védelméről beszélt.
Unger Anna, akit az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság jelölt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének, hangsúlyozta, hogy a bűnösök elszámoltatása elengedhetetlen a tartós demokrácia megteremtéséhez. Szerinte Magyarországon nem csupán korrupció történt, hanem a politikai hatalom feudalizálta a gazdasági szereplőket, és a jogállamot is ellehetetlenítette. Az NVVH feladata, hogy feltárja a rendszert, amely lehetővé tette ezeket a visszaéléseket, és nevén nevezze a felelősöket.
Unger Annát jelölte a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal vezetőjének az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság, míg a Fidesz és a Mi Hazánk nem vett részt az ülésen. A bizottság zárt ülés keretében döntött a jelöltekről, Unger Anna 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett kapta meg a jelölést. A parlament pénteki rendkívüli ülésén várhatóan megválasztják az NVVH vezetőit.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetői kiválasztásának folyamata során Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója hangsúlyozta, hogy a hivatal célja a közvagyon védelme és a vagyonvisszaszerzés jogállami keretek között. Ligeti kifejtette, hogy a hivatal nem csupán a korábbi visszaélések elszámoltatására összpontosít, hanem a jövőbeni megelőzésre is, és fontosnak tartja a transzparenciát, miközben a hatékony működés érdekében együttműködne más hatóságokkal is.
Az NVVH-elnök kiválasztása körüli folyamat átláthatatlanná vált, ellentétben a várakozásokkal, amelyek szerint a jelölésnek tisztának és feddhetetlennek kellett volna lennie. A választók által kedvelt ígéretek és a politikai környezet ellenére a jelölés eddigi lebonyolítása nem felelt meg a szükséges elvárásoknak.
Jancsics Dávid visszalépett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökjelöltségétől, így a jelöltek közül már csak Ligeti Miklós, Unger Anna és Sárvári Nicholas maradtak. Jancsics indoklása szerint a posztra olyan elnök szükséges, aki elszámoltatásra és vagyonvisszaszerzésre specializálódott, míg ő inkább egy hosszú távú antikorrupciós intézményrendszer kidolgozásához tudna hozzájárulni. Az Országgyűlés pénteken szavaz a hivatal új vezetőiről.
Rendkívüli parlamenti üléseket tartanak csütörtökön és pénteken, ahol megválasztják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőit, és módosítják az Alkotmánybíróság működését érintő törvényeket. A javaslatok között szerepel az AB elnökének választási módjának megváltoztatása és a jogi szakmai gyakorlat követelményeinek szigorítása. Emellett általános vitát kezdenek az általános forgalmi adóról és a szakképzési törvény módosításáról is.
Négy jelölt versenyez a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki pozíciójáért: Ligeti Miklós, Unger Anna, Jancsics Dávid és Sárvári Nicholas. A parlament igazságügyi bizottsága kedden hallgatja meg őket, a jelöltek között van a Transparency International jogi igazgatója és egy egykori punkzenész is. A Fidesz-frakció nem vett részt a folyamatban, míg a Tisza-frakció Sárvári Nicholas-t jelölte.
Három jelölt versenyez a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjáért: Ligeti Miklós, Unger Anna Róza és Jancsics Dávid. A parlament Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága zárt ülésen választotta ki őket, és a meghallgatások kedden és szerdán zajlanak. A Fidesz-frakció nem vesz részt a jelölési folyamatban, míg a Mi Hazánk jelöltjeit elutasították.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról szóló törvényt az országgyűlés elfogadta, és a hivatal elnökét, valamint elnökhelyetteseit két héten belül választják meg. A hivatal célja a korrupcióellenes harc erősítése, és a vezetők szigorú pályázati feltételek mellett kerülnek kiválasztásra, köztük büntetlen előélet és szakmai tapasztalat szükséges. Az elnöki pozícióra 96, míg az elnökhelyettesi pozíciókra 68 pályázat érkezett.