A legtisztább eljárás kellett volna legyen az NVVH-elnök kiválasztása, ehelyett katyvaszt csinált belőle a Tisza

Bilincs, bilincs, rács, rács, hangzott Magyar Péter talán legütősebb szlogenje a kampány alatt. A fenyegetéssel kevert ígéretet imádták a választók, vérszomjas százezrek, ha nem milliók gondolják úgy, hogy nincs igazi rendszerváltás anyagilag lenullázott Mészárosok, Tiborczok, rács mögött ülő tolvaj (ide képzelje mindenki egy oligarcha vagy egy fideszes politikus vezetéknevét, az nem perelhető) nélkül.

Ezt az ígéretet hivatott beteljesíteni az NVVH, azaz a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, amely politikailag és jogilag is a NER utáni időszak egyik legfontosabb szervezete lesz. Kőkemény meló vár rá és az elnökére, aki egyszerre kell legyen feddhetetlen, zsarolhatatlan, bátor satöbbi satöbbi. Ennek nulladik pontja a jelölés. Ami egyszerre kell legyen beleköthetetlen, szuperátlátható satöbbi satöbbi.

Na, most, ehhez képest eddig elég bénán sikerült, és már rég nem a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos ámokfutásról beszélünk. Úgy látszik valamiért a fontos emberek kiválasztásánál a Tisza átvált Pierre Richard-ba.