Két felkészült független és egy tiszás jelöltet hallgattak meg a vagyonvisszaszerzési hivatal elnöki posztjára

Zajlik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőinek kiválasztása, a keddi bizottsági ülésen a három elnökjelöltet, Ligeti Miklóst, Unger Annát és Sárközi Nicolast hallgatták meg.

Hogy jutottunk idáig?

Az utolsó előtti pillanatban sikerült kabarét csinálnia a Tiszának a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetőinek kiválasztásából, amikor hétfőn előbb bejelentették, hogy a tiszás elnökkel bíró Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság zárt ülésen kiválasztotta azt a három jelöltet (Ligeti Miklós, Unger Anna Róza és Jancsics Dávid), akiket személyesen is meghallgatnak, majd a Tisza-frakció közölte, hogy ők egy negyedik jelöltet (Sárvári Nicholas) fognak támogatni, majd végül estére Jancsics Dávid a Facebookon jelezte, hogy ő inkább visszalép (de nem ezért).

A jelöltekről itt, az NVVH-ról pedig ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

A keddi ülés előtt a Fidesz-frakció jelezte, hogy nem vesznek részt az NVVH vezetőinek jelölési és kiválasztási folyamatában, mert a hivatal szabályozását számos ponton alkotmánysértőnek tartják. Ennek megfelelően az ülésen sem vettek részt. A Mi Hazánk jelöltjeit pedig leszavazta a tiszás többségű bizottság.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor Közhasznú Egyesület mellett a Mi Hazánk javaslatára a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) is tanácskozási joggal vesz részt az eljárásban, a bizottság ülésére ők is delegáltak embert.

Ligeti: Nem biztos, hogy minden felelős végelszámoltatható, minden vagyon visszaszerezhető

Az ülésen elsőként Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját hallgatták meg.

Ligeti bemutatkozó gondolatokkal kezdte, elsőként megköszönte a megelőlegzett bizalmat a bizottságnak, hogy bekerülhetett azon jelöltek közé, akiket személyesen is meghallgatnak.

Hangsúlyozta, hogy ha nem hinne abban, hogy a munka, ami a hivatalra vár, nem csak fontos, de sikerrel el is végezhető, nem pályázott volna. Hosszú ideje küzd a korrupció ellen, a tapasztalata az, hogy civilként máshogy lehet fellépni, mint közhatalommal bírva.

Kivételes társadalmi együttállásban született meg a hivatal koncepciója, mert nem csak az igény, de a politikai szándék és akarat is megvan - mondta Ligeti. Szerinte az NVVH-nak egyszerre kell megkezdenie a vagyonvisszaszerzést, és közben még magát a hivatalt is fel kell építeni. Szakmai koncepciójának központi gondolata ezért: hogyan lehet jogállami eszközökkel megkezdeni a vagyonvisszaszerzést és felépíteni a hivatalt.

Hogyan? A hivatalnak a legjobb koponyákat kell megszereznie, hogy sikerrel szerezze vissza a vagyont úgy, hogy közben ne fossza ki intellektuálisan a már meglévő hatóságokat. Ligeti szerint sok szereplőnek kell ebben a küzdelemben részt vennie, de a hivatalnak elsődleges felelőssége lesz a sikerben.

Ez nem egy NER-telenítési hivatal, nem korlátozódik a hatásköre az elmúlt 16 évre, nem lehet boszorkányüldözéssé átfordítani az eljárásrendet - fogalmazott, hozzátéve, amennyiben lehetséges, az NVVH működését ki kell terjeszteni mindenféle ügyre.

Fontos és kiterjedt közvagyonvédelmi funkciója is van a hivatalnak, ami azt vetíti előre, hogy megvan a szándék, hogy megértsük, mi történt a közvagyon kárára Magyarországon időkorlátok nélkül - tette hozzá.

Szembe kell nézi az elmúlt időszak felelősségével. Nem biztos, hogy minden felelős végelszámoltatható, minden vagyon visszaszerezhető, de fontos megérteni, hogy mi történt, mi tette lehetővé a közvagyonsértést.

Bemutatkozását azzal zárta, hogy a pályázatának azt a sajtóban kiemelt mondatát, miszerint az motiválja, hogy „végre egyszer csináljuk meg rendesen az elszámoltatást, ha már például 1990-ben elmaradt”, tartja, de szerinte sajnos ez a szemlélet hozzájárult ahhoz, hogy sok bűn elszámoltatás nélkül maradt, ám ha bölcsen és ügyesen élnek a lehetőséggel, Magyarország sikerre viheti a jogállamiság és a demokrácia helyreállítását.

Ezután a bizottság tagjai kérdezhették a pályázót, többek közt arról, hogy

• mi garantálja, hogy a hivatal a jogállamiság keretei között működik majd,
• hogyan képzeli el az együttműködést más hatóságokkal,
• mit gondol a nemzetközi együttműködésekről, például hogyan működne együtt az Európai Ügyészséggel,
• milyen ügyek élveznének prioritást az általa vezetett hivatalnál, és mikorra lenne várható az első vádemelés,
• mit tud tenni a hivatal, ha egyes ügyeknél megsemmisített dokumentumok nehezítik a nyomozást,
• mivel lehet majd mérni a hivatal eredményességét,
• és mit gondol arról, hogy fontos-e a transzparencia, a nyilvánosság tájékoztatása.

Ligeti a kérdésekre válaszolva azt mondta, nem igazán érti, miért kéne jobban félni ennek a hivatalnak a széles hatáskörétől, mivel más hivataloknak is széles hatáskörük van. A vagyonvisszaszerzési hivatal is a bíróság kontrollja alatt fog állni - szögezte le. Olyan emberek fognak itt dolgozni, akik a jó felhatalmazást jóra fogják használni.

Mikorra meg hogyan lesznek vádak? Erre a kérdésre azt válaszolta, hogy a hivatal még fel sem állt, így az önálló tevékenység megkezdése nem néhány napon, nem is néhány hónapon belül fog megtörténni - tette hozzá.

Úgy kell majd kihajóznunk, hogy hátul még támasztjuk az árbócokat, ez külön felelősséget jelent - fogalmazott.

Mik a prioritások? Ha a Transparency által feltárt ügyeket nézi, abszolút indokoltnak érzi, hogy a nagy nyilvánosságot kapott ügyeket feltárják, de mint mondta, vannak szürke zónás esetek is, amik eddig nem kerültek középpontba. Meg kell határozni azokat a beavatkozási területeket, ahol jellemző volt az állami, önkormányzati vagyonnal való visszaélés, ennek érdekében nem zárta ki, hogy mesterséges intelligencia segítségét is igénybe vegyék. Azt leszögezte, hogy nem lehet Budapest-központú a hivatal, csápokkal kell rendelkeznie azokon a területeken is, amik eddig kikerülték az országos figyelmet.

Legendáriumnak tatja, hogy megsemmisített iratokkal meg lehet akadályozni eljárások megindítását, de lehet, hogy ebben tévedni fog - mondta.

Ennek a hivatalnak átláthatóan kell működnie, de csak addig, amíg ez nem veszélyezteti az eljárás sikerességét - mondta arra reagálva, mi az álláspontja a sajtóval való kapcsolatról és az átláthatóságról.

Mire lesz büszke? Ha a választás rá esik. Fontosnak tartja, hogy a hivatalt 6 évig lehet vezetni, nincs lehetőség újrázásra, de arra lesz büszke, ha a hivatal megtalálja a helyét, hatékony együttműködéseket alakít ki és olyan vádakat emel, amiket a bíróság visszaigazol, és a vagyonfeltárásnál olyan módszereket tud alkalmazni, amikkel elkerülhető, hogy a magyar államnak olyan gyűjteménye legyen elkobzott javakból (Ferrarik és egyebek), amik így a magyar társadalmat károsítják meg.

A civil szervezetek részéről is érkeztek kérdések, például ezek:

• Ligeti a pályázatában azt javasolta, hogy az eljárások során lefoglalt vagyont már az előtt hasznosíthassa az állam, mielőtt ítélet születne a konkrét ügyekben - mi ennek a korlátja?
• Hogyan lehet garantálni, hogy a sajtó vagy civil szervezetek által feltárt ügyek, vagy az állampolgári jelzések eljussanak a hivatalhoz, és hogyan kapnak majd visszajelzést arról, hogy hogyan állnak ezek az ügyek.
• Milyen létszámmal működhet a hivatal, és ennek milyen költségvetési vonzatai lesznek?
• A külhoni magyarok szervezetei révén eltüntetett közvagyon visszaszerzésére van-e koncepció, milyen szervezetekkel kívánnak ez ügyben együttműködni? - ezt a Magyarok Világszövetsége nevében kérdezte Patrubány Miklós.

Ez utóbbinak a megválaszolásával kezdte Ligeti: biztos, hogy minden más kérdéshez képest erősen szakterületi kérdés, próbáltak már vele civil oldalról foglalkozni. Szerinte a NER mindent kényszeresen dokumentált, vagyis valószínűleg ezek az támogatások is visszakereshetőek. Azt nem tudjuk, hogy a pénzt vissza lehet-e szerezni - mondta Ligeti. Szerinte minden esetben azzal kell együttműködni, amely társszerv az adott országban érintett.

Ha lehetséges a vagyon lokalizálása és visszaszerzése, akkor mi történjen vele? Ligeti szerint fontos, hogy ne az legyen, hogy van az államnak 17 Ferrarija és sok más egyéb elkobzott vagyontárgya, amit már begyűjtött, és költi rá a százmilliókat, hogy tárolja őket, amíg nincs ítélet. Ez az unióban mindenhol dilemma, erre ki kell dolgozni egy stratégiát - tette hozzá.

Unger Anna: Ha nincs elszámoltatás, akkor azok, akik megússzák, egy idő után akár vissza is térhetnek

Ligeti után Unger Anna meghallgatása következett.

Unger Anna Róza politológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi docense bemutatkozását azzal kezdte, hogy tudomása szerint ő volt az első, aki idehaza egyetemi kurzust tartott a korrupcióról. Elég sokat írt és beszélt a témáról, ezért nem kell a jártasságát bizonygatnia - mondta.

Antall József egykori irodájában van a bizottsági ülés, Unger tehát azzal folytatta, hogy Antall szerint tetszettek volna forradalmat csinálni, de szerinte nem Antall József hibája, hogy most ott tartunk, ahol. Ám ha nincs elszámoltatás, az autoriter rendszer áldozatainak, és nem büntetik meg a bűnösöket, az újonnan létrejövő demokrácia nem lesz tartósan konszolidálható. Sőt, ha nincs elszámoltatás, akkor azok, akik megússzák, egy idő után akár vissza is térhetnek.

Nem szimpla korrupció történt Magyarországon, feudalizálták az országot, a gazdasági szereplőket a politika alá kényszerítették, az így szerzett vagyont pedig a politika arra is használta, hogy ellehetetlenítse a jogállamot stb.

Azt gondolja, hogy az NVVH-nak nem az a feladata, hogy egy-egy korrupciós ügyet megtaláljon, hanem hogy felvázolja azt a rendszert, ami ezt működtette, hogy az újonnan létrejövő demokráciában ne történhessen meg hasonló. Az elsődleges feladat, hogy megértessék a magyar társadalommal, hogy mi történt itt, és kik voltak azok a szereplők (névvel, címmel), akik ehhez asszisztáltak.

Nevén kell nevezni a szereplőket, azokat is, akik csinálták, és azokat is, akik hagyták.

Ezt a rendszert kell a hivatalnak feltárnia, „6 év alatt bodorság azt gondolni, hogy itt jogerős ítéletek lesznek”, de arra elegendő, hogy feltárják az utolsó szögig, mi történt, és elindítsák ezeket az ügyeket a hivatalok úján, és hogy minden felelős bíróság elé kerüljön - szögezte le.

Ezután jöttek a kérdések:

• jogállami garanciák a hivatal működésével kapcsolatban,
• hivatal létszáma,
• együttműködés más hatóságokkal,
• ügyek közti priorizálás,
• mikor jut el az első ügy vádemelésig,
• külföldre mentett vagyont milyen eséllyel lehet visszaszerezni,
• médiával való kapcsolat és transzparencia,
• mivel lenne elégedett ciklusa végeztével,
• és 2026 és 2032 közt esetlegesen felmerülő problémás ügyekkel kapcsolatban mi lenne az NVVH feladata (Unger pályázatában a 2006-2026 közti ügyek feltárását emelte ki).

Unger azzal kezdte, hogy néhány kérdésben nincs illetősége válaszolni, mivel például átlépne a hatáskörén, ha arról beszélne, hogy hogyan történne a vádemelés egyes ügyekben, a végleges stratégiát majd a négy megválasztott helyettessel közösen kell kialakítania a hivatal elnökének.

Szeretné tiszteletben tartani a helyettesek hatásköreit.

Ő is beszélt arról, hogy a politikai boszorkányüldözést el kell kerülni, ennek garanciáját egy közvagyonvédelmi kockázatértékelési módszertan felállításában látja, ami alapján az eljárásokat el lehet majd indítani, ami lehetetlenné teszi majd, hogy a hivatal “pofára vizsgáljon”.

150 fős indulással tervezett, és elég határozott struktúrát vázolt fel. Szerinte a vagyon visszaszerzése a feltárással ellentétben stratégiai döntéseket igényel, mert sokféleképp lehet megvalósítani, ezért is lenne fontos, hogy egy 3-4 fős, tapasztalattal rendelkező, az elnök alá tartozó csapat foglalkozzon a vagyonvisszaszerzéssel.

Nem egy emberre akar rámenni, hanem mintákra, mert a NER lusta volt új módszereket kidolgozni, így ha a minta megvan, akkor könnyen felgöngyölíthetőek lesznek az ügyek.

Nagyon reméli, hogy 2026 után ez nem történik már meg még egyszer - de érti a kérdést, és hozzátette, hogy ha a hatóságok elkezdik tenni a munkájukat, a vagyonvisszaszerzési hivatalnak reményei szerint csak annyi lesz a feladata, hogy időről időre ránézzen az összképre.

Unger Anna kifejezetten konkrét példákon keresztül mutatta be, milyen rendszerszintű problémákkal kell majd a hivatalnak foglalkozni, és erős elképzeléseket vázolt fel azzal kapcsolatban is, hogy a hivatalnak milyen struktúrában és milyen módszertan alapján kell dolgoznia ahhoz, hogy átláthatóan de hatékonyan tudjon működni.

Nagyobb súlyú bűncselekménynek tartja, ha egy gyűlöletkampány során tűnnek el közpénzmilliárdok, mint amikor túlárazott beton kerül egy standionba. Ez a morális mérce, ami mentén gondolkodik - szögezte le. Nem lehet megúszni ezt, még akkor se, ha minden szög visszakerül - tette hozzá. Egyébként elmondása szerint a magántőkealapokon átcsorgatott közpénzek ügyét tartja a legnagyobb bűnnek („berakták egy talicskába, és eltolták a pénzünket”).

Sárvári Nicolas: Az autokráciából való visszaútnak része az elszámoltatás is

Ezután következett Sárvári Nicholas, a Tisza-frakció jelöltje. Mit lehet tudni róla?

Sárvári Nicolas kanadai-magyar kettős állampolgár, ’56-os kivándorlók gyermeke. Kanadában született, ott is nőtt fel, közel harminc éve viszont Magyarországon él. 2010 óta a kibervédelemmel és kockázatkezeléssel foglalkozó CNS Risk UK Ltd. managing partnere, 2009 óta a Magyar-Kanadai Kereskedelmi Kamara elnöke. A választási kampányban a DE Akcióközösség koordinátora volt, a motoros csapatokat vezette.

Sárvári egyébként már az antrénál meglepte a közönséget, ugyanis egy szemléltető ábrával érkezett a meghallgatásra (bár hogy ebből bárki látott-e bármit, az erősen kérdéses).

Egy nagyon független és messziről érkező szakember - mondta magáról. Ma Magyarországon kevés ismeret van arról, hogy hogyan áramlik titkos módszerekkel a pénz, ő viszont a munkája során New Yorktól Szingapúron át Dubajig mindenféle országban tapasztalt ilyen pénzmozgásokat (offshore - tette hozzá). Sárvári szerint a hatóságok épp az ilyen határokon átívelő pénzmozgásoknál vannak meglőve, ő pedig szakértője pont ezeknek a kérdéseknek.

Szerinte elfogadhatatlan helyzet, hogy Magyarországon így el lehetett bánni a közvagyonnal. A hivatalnak fontos feladata a vagyon védelme, mondta. Hogy egészen pontosan mit ábrázolt a Tisza-frakció által utolsó pillanatban benyomott jelölt prezentációja, az őszintén szólva nem derült ki, ahogy sokat arról sem tudtunk meg, hogy mi az elképzelése a hivatalról.

Talán nem véletlen, hogy a kérések közt is felmerült, hogy tud-e konkrétumokat mondani arról, hogy hogyan képzeli el a vagyon visszaszerzését, vagy hogy milyen nemzetközi példák alapján építené fel a hivatalt (igen, ezt tiszás bizottsági tagok kérdezték meg tőle). De persze a korábbi jelölteknél már elhangzott kérdések is felmerültek (mikor lenne elégedett, mikorra várható az első vádemelés, stb.).

Sárvári a kérdésekre reagálva elmondta, hogy számára nagyon fontos, hogy a hivatal része legyen a magyar jogállamiságnak, a struktúra pedig úgy állna fel, hogy megfelelő szakembereket vennének fel, akik értik és nemzetközi tapasztalatokból is ismerik az elvárásokat, de ennek része az is, hogy a munkatársakat tréningezzék. Olyan módszereket hozna be, amik máshol beváltak (bolgár, olasz, holland példákat sorolt). Viszonylag sokat tudtunk meg a válaszok közepette arról, hogy hogyan lehet krypto-valutákat utánkövetni.

Szerinte ha az ország képes volt akkora károkat elszenvedni, amekkorákat elszenvedett, akkor az eddigi rendszer nem jól működött. Az autokráciából való visszaútnak része az elszámoltatás is.

Szeretne az emberek szemébe nézni, mondván:

„Igen, képesek voltunk kiépíteni egy rendszert, ami megvédi az emberek pénzét.”

Ma nincsen a közintézményekben bizalom Magyarországon, ez őt, aki élt már külföldön, zavarja. Gyors és hatékony munka - ezt is hiányolja a magyar közéletből, de nemzetközi tapasztalatai alapján ő be tudná hozni, ahogy a nemzetközi technológiákat is. Számít a többi hatóság együttműködésére is.

A legnagyobb kockázatnak pedig az adatszivárgás lehetőségét látja. Ha adatokat nem lehet beszerezni és megvédeni, az nagyon rossz dolog, ennek a garantálása lenne az elsődleges feladat, de ő szakember, épített már ilyen adatvédelmi struktúrát.

Az előzetes menetrend alapján a bizottság csütörtökön választja ki azt a jelöltet, akit aztán pénteken a parlament is megszavazhat a rendkívüli ülésen.