Út a börtönbe program, Tisztítótűz művelet, elszámoltatás – a Tisza a választási győzelme óta igyekszik mindenféle hangzatos szlogennel eladni az előző kormánypártok visszaéléseivel kapcsolatos feljelentéseket, eljárásokat, törvénymódosításokat, kirúgásokat és új intézményeket.
A múlt héten a folyamat újabb látványos állomáshoz érkezett: először láthatott a magyar nyilvánosság bilincsben vezetett exminisztert.
A 21 Kutatóközpont ekkoriban készített kutatása szerint a teljes népesség 61 százaléka gondolja úgy, hogy az elszámoltatás sikeres lesz, és 34 százalék véli ellenkezőképp, bár ebbe beleszámítanak a fideszes válaszadók is, akik szerint nincs is szükség ilyesmire.
Azt többször, többen is elmondták az elmúlt hónapokban, hogy az elszámoltatást jogállami keretek között lehetetlen rövid időn belül végigvinni – hogy messzebb ne menjünk, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke, Unger Anna maga beszélt arról a parlamenti meghallgatásán, hogy hat évnél korábban jogerős ítéletre aligha lehet számítani.
Mivel nem könnyű követni, pontosan mi része ennek a folyamatnak, ebben a cikkben összeszedtük:
mely nagyobb ügyekben folynak már most eljárások, és hol állnak ezekkel a hatóságok,
mely ügyekben álltak fel vizsgálóbizottságok, és ezeknek milyen lehetőségeik vannak,
milyen ismertebb ügyekben tett új feljelentéseket a kormány az utóbbi hónapok során,
illetve milyen személyi változásokat hozott a Tisza kormányra jutása.
Kérdés a vitához: Mennyire lehet sikeres az elszámoltatás jogállami keretek között, és milyen hatással lesz ez a társadalomra?
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!