A Magyar Nemzeti Bank (MNB) körüli események az utóbbi hónapokban jelentős figyelmet kaptak, különösen a vezetésváltás utáni feljelentések és nyomozások miatt. 2026 októberében a Raw Facility Management Kft. feljelentést tett az MNB ellen, miután a legjobb ajánlatot adó céget kizárták egy beszerzésből, és a szerződést 11 milliárd forinttal drágábban kötötték meg. Az ügy hátterében Matolcsy György és Varga Mihály közötti váltás áll, amely kockázatosnak bizonyult a beszerzés lebonyolítása során.
Az ügyészség elutasította Matolcsy György és más gyanúsítottak panaszait az Erste-ügyben, amely hivatali visszaélés gyanújával indult. A nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok megerősítették a gyanúsításokat, és házkutatásokat is végeztek Matolcsy környezetében. Az MNB új vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás miatt, amely az ingatlanok túlárazott értékbecsléseivel kapcsolatos.
A kamatstop továbbra is érvényben marad, mivel a kormány és a Magyar Bankszövetség nem tudott közös megoldást találni a költségek növekedésének kezelésére. Az MNB alelnöke bejelentette, hogy 2032. január 1-jétől várhatóan bevezetésre kerül a magyar euró, amennyiben a kormány teljesíti az euróbevezetés maastrichti kritériumait. A jegybank inflációs célját 2024 januárjától 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentik, hogy jobban illeszkedjen a régiós és az eurózóna gyakorlataihoz.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Feljelentést tettek a Magyar Nemzeti Bank ellen, miután a legjobb ajánlatot adó Raw Facility Management Kft.-t kizárták egy beszerzésből, és a szerződést 11 milliárd forinttal drágábban kötötték meg. Az ügy hátterében Matolcsy György és Varga Mihály elnökségei közötti váltás áll, valamint a beszerzés lebonyolításának módja is kockázatosnak bizonyult. Az MNB a beszerzést végül eredménytelennek nyilvánította, hivatkozva a körülmények megváltozására.
A Budapesti Ügyészség elutasította Matolcsy György és más gyanúsítottak panaszait az Erste-ügyben, amely hivatali visszaélés gyanújával indult. A nyomozás során összegyűjtött bizonyítékok megalapozták a gyanúsításokat, és a házkutatások törvényesek voltak. Az ügy hátterében az áll, hogy a Magyar Nemzeti Bank új vezetése feljelentést tett, miután Simor András korábbi jegybankelnök nyilatkozata nyomán belső vizsgálat indult.
2032. január 1-jétől várhatóan bevezetésre kerül a magyar euró, amennyiben a kormány 2030-ra teljesíti az euróbevezetés maastrichti kritériumait. Az MNB alelnöke, Kurali Zoltán szerint a csatlakozási folyamat 2027-ben jogharmonizációval kezdődik, majd 2029-ben következik az ERM II.-csatlakozás, ami lehetővé teszi a végső döntést 2031-ben. A sikeres átállás érdekében hatékony koordináció szükséges a kormány és az európai intézmények között.
A kamatstop továbbra is érvényben marad, mivel a kormány és a Magyar Bankszövetség nem tudott közös megoldást találni a költségek növekedésének kezelésére. A jelenlegi feltételek mellett a kamatstop 2026. április 18-ig határozatlan időre meghosszabbításra került, és a kormány folytatja az egyeztetéseket a legnagyobb rászorulók támogatására.
Matolcsy György, a volt jegybankelnök, panasszal élt a Nemzeti Nyomozó Iroda által ellene emelt gyanúsításokkal kapcsolatban az Erste-ügyben. A nyomozás során hét embert hallgattak ki, köztük őt is, hivatali visszaélés gyanújával, amely a jegybank új vezetésének feljelentésére indult. A botrány Simor András korábbi jegybankelnök nyilatkozataival kezdődött, aki szerint nyomásgyakorlás történt az Erste Bankra.
Bánki Erik, a 2016-os "elvesztette közpénzjellegét" törvényjavaslat benyújtója, a parlamenti vizsgálóbizottság meghallgatásán kijelentette, hogy nem érti, hogyan került a javaslat a kezébe, és hogy az MNB munkatársai készítették el. A törvényjavaslat végül nem lépett hatályba, és Bánki nem érzi magát felelősnek a MNB alapítványainak pénzügyeiért, mivel szerinte a jogalkotónak nincs köze azok gazdálkodásához.
Bánki Erik és Kósa Lajos meghallgatására kerül sor a Magyar Nemzeti Bank alapítványi botrányával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság következő ülésén. A bizottság a két politikust a törvényhozásban betöltött szerepük miatt hívja be, mivel Bánki kezdeményezte a közvagyon jellegének elvesztését, míg Kósa támogatta a törvény elfogadását. A bizottság dokumentumokat is kikért a vizsgálat elősegítése érdekében.
A Szuverén Magyar Arany Korona Szövetkezet tevékenysége miatt az MNB többször figyelmeztette a rendőrséget, de feljelentést nem tett. A szövetkezet állítólagos pénzügyi csalásokat folytat, és a honlapján több hamis információt közöl, beleértve a "Fehér Spirituális Fiú" nevű számlát, amely egy ismert pénzügyi átveréshez kapcsolódik. Az MNB nem indított vizsgálatot, mivel a szövetkezet szlovák elnöke miatt a szlovák hatóságokat is értesítette.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2024 januárjától az inflációs célt 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti, a +/-1 százalékos toleranciasáv megtartásával. A döntés célja, hogy a magyar inflációs cél jobban illeszkedjen a régiós és az eurózóna gyakorlataihoz, támogatva ezzel a gazdasági felzárkózást és az euróbevezetés feltételeit. A jegybank friss előrejelzése szerint az idei gazdasági növekedés 1,8 százalékra, míg jövőre 2,9 százalékra emelkedhet.
Házkutatást tartott az ügyészség Matolcsy György környezetében a Magyar Nemzeti Bankot érintő hűtlen kezelés gyanújával. A nyomozás már több mint másfél éve folyik, de gyanúsítottak még nincsenek, mivel a hatóságok először az összes bizonyítékot szeretnék begyűjteni. Az ügy hátterében az MNB-alapítványok gazdálkodásával kapcsolatos súlyos hiányosságok állnak.
A Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot, amely így 5,5 százalék maradt, ezzel véget ért a három hónapos kamatcsökkentési ciklus. A döntés mögött a nemzetközi gazdasági környezet és a geopolitikai feszültségek állnak, amelyek korlátozzák a jegybank mozgásterét, de középtávon lehetőség van a kamat csökkentésére. A jövő évi kamat alakulását a költségvetési tervezetek is befolyásolják, várakozások szerint 2027 végére 4,5 százalékra csökkenhet az irányadó kamat.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, 30 000 oldalnyi dokumentumot adott át a jegybank korábbi működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottságnak. A bizottság célja a közpénzek felhasználásának feltárása és a politikai felelősök azonosítása, külön figyelmet fordítva az MNB alapítványaira és ingatlanberuházásaira. A bizottság Matolcsy Györgyöt és fiát is meg kívánja hallgatni a vizsgálat során.
Varga Mihály és Matolcsy György együtt utaztak Zürichbe, de a Magyar Nemzeti Bank szerint csak véletlen találkozásról volt szó, és nem folytattak érdemi beszélgetést. A két politikus külön-külön hagyta el a gépet, miközben Varga és csapata nemrég feljelentést tett Matolcsy ingatlanügyei miatt.
Matolcsy György, az MNB volt elnöke kijelentette, hogy az MNB pénze nem adóforintokból származik, hanem bankműveletekből, például devizahitelek forintosításából. Hozzátette, hogy az MNB-alapítványok pénzének közpénz jellege vitatható, és fontos, hogy a jegybank korábbi és jelenlegi vezetését is vizsgálják. Matolcsy nyitott a vizsgálatokra, és ígérte, hogy igaz történeteket fog megosztani.
A Magyar Nemzeti Bank közel 21 milliárd forint értékben kötött szerződéseket, amelyek közül a legnagyobb összeget Jászai Gellért cégei kapták, összesen 6 milliárd forintot. A Transparency International által nyilvánosságra hozott adatok szerint a Balásy Gyula-féle cég is jelentős, 2,4 milliárdos megbízást kapott, így a két oligarcha cégei a pénzek mintegy 40%-át szerezték meg. Az MNB korábban elutasította a részletes adatok közzételét, de végül a nyomásra kiadta a szerződések listáját.
A Magyar Nemzeti Bank új vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt, öt ingatlan értékvesztésével összefüggésben. A feljelentés alapját az MNB-Ingatlan Kft. működésének átvilágítása és az ingatlanok túlárazott értékbecslései képezik, amelyek vagyoni hátrányt okozhattak a jegybanknak. Az új vezetés elkötelezett a felelős gazdálkodás mellett, és további vizsgálatokat folytatott a jegybank működésének racionalizálása érdekében.
A Magyar Nemzeti Bank közel ezer oldalnyi adattal segíti a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság munkáját, amely a végrehajtási visszaélések feltárására jött létre. A bizottság vezetője, Toroczkai László, több intézménytől is adatokat kér, és a vizsgálat során a végrehajtói rendszer felelősségét 1994-től kezdődően kívánják vizsgálni.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke bejelentette, hogy összegyűjtik és közzéteszik a Transparency International által kért adatokat, amelyek a jegybank szerződéseire vonatkoznak. Bár az MNB korábban azt állította, hogy nem kötelezett az adatok nyilvánosságra hozatalára, Varga most a transzparencia fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a jövőben szélesebb körű adatközzétételt terveznek.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Varga Mihály bejelentette, hogy az infláció várhatóan 2027-ig 3 százalék alatt marad, a júniusi infláció pedig alacsonyabb volt a korábbi előrejelzéseknél. Az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi kamatemeléseket és a devizapiaci stabilitást, amelyek hozzájárulnak az árstabilitási célok eléréséhez. A jegybank a következő inflációs jelentésében további döntéseket hoz a kamatpolitikáról és az inflációs cél felülvizsgálatáról.
Az MNB monetáris tanácsa 0,25 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatszintet, így az alapkamat 5,5 százalékra csökkent, ami több mint négyéves mélypontot jelent. A kamatcsökkentés sorozatban harmadszor történt, mivel a júliusi infláció mindössze 1,2 százalék volt, ami alacsonyabb a jegybank céljánál. Elemzők szerint a következő kamatdöntés a szeptemberi inflációs jelentés alapján várható.
Szerdán megkezdi munkáját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság. A testület célja, hogy feltárja, hova tűnt több százmilliárd forint közpénz, és kik profitáltak belőle, miközben már folyamatban vannak nyomozások hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt.
Transparency International Magyarország közérdekű adatigénylést nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz, amelyben a jegybank által 2025 után megkötött szerződések adatait kérte. Az MNB válaszában arra hivatkozott, hogy nem költségvetési szerv, így nem köteles az Infotörvény szerinti adatszolgáltatásra, ami a Transparency szerint törvénysértő. A TI jogorvoslatért fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.