Feljelentést tettek Somlai Bálinték, miután az MNB kipenderítette a legjobb árat kínáló cégüket egy beszerzésből, majd 11 milliárddal drágábban kötött szerződést

• Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tettek feljelentést szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank és a kizárólagos tulajdonában álló MNB-Ingatlan Kft. 2025-ös üzemeltetési beszerzéseivel összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészségen.
• Az inkriminált tendereket eredetileg még Matolcsy György elnöksége idején írta ki az MNB, de néhány csavar és egy másik eljárás után Varga Mihály elnöksége idején kötöttek szerződést a győztesekkel.
• Az eredeti beszerzésen a legkedvezőbb ajánlatot a Matolcsy-kedvenc Raw cégcsoport egyik vállalkozása nyújtotta be.
• Az új beszerzésre őket már nem hívták, a szerződést végül az általuk ajánlott árnál 11 milliárddal drágábban kötötte meg az MNB.
• Ezután tett feljelentést a Raw által meghatalmazott jogász a KNYF-en, amely a Budapesti Rendőr-főkapitányságra tette át az ügyet.
• Az ügyről az MNB felügyelőbizottsága is megállapította, hogy a beszerzés lebonyolításának módja „kockázatokat hordoz”, ezért az üzemeltetési szerződést „eljárás alá vonta”.

Tavaly február 6-án, Matolcsy György jegybankelnökségének utolsó heteiben írt ki az MNB uniós, nyílt közbeszerzési eljárást ingatlanjai 3 éves üzemeltetésére. A tendert kettébontották, volt egy „műszaki üzemeltetés, gondnokság” rész és egy „biztonságtechnikai üzemeltetés” rész.

Matolcsy elnöki ciklusa március 3-án véget ért, március 4-től Varga Mihály az MNB elnöke. A beszerzés ettől még ment a maga útján, az ajánlatok bontása már Varga elnöksége idején, március 20-án volt. Kis érdekesség: egy nappal vagyunk azután, hogy megjelent az Állami Számvevőszék három, az MNB-t szorosan érintő jelentése, például a Pallas Athéné alapítványi vagyon százmilliárdjainak eltapsolásáról és a jegybank Szabadság téri székházának rettenetesen drága felújításáról (lásd még: aranybudi).

Ennél a március 20-ai bontásnál kiderült, hogy az első részre öt, a másodikra négy érvényes ajánlat érkezett. És az is, hogy a legkedvezőbb árat mindkét részben a Raw Facility Management Kft. adta. Ez ugyebár annak a Raw cégcsoportnak a része, ami a korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a tulajdonában van, és ami a rettenetesen drága MNB-székházfelújítással vonult be a köztudatba.

Ezúttal a Raw az előzmények fényében meglepő, de példás önmérséklettel árazott. Az első részben nettó 9,402 milliárd forintos ajánlatot tett a három évre, a második részben nettó 8,463 milliárd forintosat. Ez összesen 17,865 milliárd forint, vagyis 45 millió híján évi 6 milliárd.

A munkát mégsem kapták meg. A nemzeti bank vezetése négy hónappal később, 2025. július 25-én az eljárás mindkét részét eredménytelennek nyilvánította, a közbeszerzési törvény egy olyan passzusára hivatkozva, ami lehetővé teszi az ajánlatkérőnek, hogy eredménytelennek nyilvánítson egy tendert az „ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt”.

A pályázókkal annyit közöltek, hogy az MNB igazgatóságának április végi döntése értelmében a „Bölcs Vár” nevű budai, Úri utcai ingatlant a jegybank nem használja tovább, ezért annak üzemeltetésére nincs szükség, vagyis megváltozott a beszerzés tartalma. Hogy egy ajánlatkérő vezető testületének döntése mennyiben mondható az „ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülménynek”, ez sarkalatos pont lesz a történet folytatásában.