Olyat csinált az MNB, amire több mint tíz éve nem volt példa

Az MNB monetáris tanácsa kedden ismét 0,25 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatszintet. A jegybanki alapkamat így szerdától 5,5 százalék lesz. Az egyszeri januári csökkentés után június végén kezdődött a kamatvágási ciklus, a monetáris tanács most sorozatban harmadszor mérsékelte negyed százalékponttal a kamatot. Ez újabb több mint négyéves mélypontot jelent, utoljára 2022 májusában volt ennél alacsonyabb az alapkamat mértéke (akkor emelték 5,4 százalékról 5,9 százalékra).

A kamatdöntés nem meglepő, a KSH ugyanis hónapról hónapra a vártnál és az MNB inflációs céljánál jóval alacsonyabb szintű fogyasztóiár-emelkedést mér. A júliusi éves infláció mindössze 1,2 százalékos volt, jóval alacsonyabb az elemzők által várt 1,5 százaléknál. A jegybanktörvény szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis a 3 százalékos éves inflációs cél elérése a 2-4 százalékos toleranciasávon belül.

A forint 362,8 forint/eurós szinten kezdte a kereskedést, napközben 361,4 forinton is járt az árfolyam, a kamatdöntés utáni percekben 362,4 forinton kereskedtek az euróval. A forint tehát minimálisan erősödött a reggeli szintjéhez képest, és ezen a kamatcsökkentés sem változtatott.

Mivel a magyar infláció február óta egy hónap kivételével a 2 százalékot sem érte el, és minden elemző, illetve maga a jegybank is minden újabb és újabb előrejelzésében egyre alacsonyabb 2026-os inflációval számol, megnyílt a tér a több lépésből álló kamatcsökkentési sorozat előtt.

Varga Mihály MNB-elnök már a nyár elején ezelőtt bejelentette, hogy „mini kamatcsökkentési ciklusba” kezdenek, ezzel lényegében előrevetített a következő döntéseket. Vagyis, mivel azóta nem érték sokkok a magyar gazdaságot, borítékolható volt az egész nyáron át tartó kamatcsökkentés.

Arra, hogy három egymást követő ülésén csökkentse a kamatszintet a monetáris tanács, legutóbb több mint tíz éve volt példa: 2016 március-májusban 1,2 százalékról előbb 1,05 százalékra, majd 0,9 százalékra vágták a kamatszintet (majd évekig tartó változatlanság után 2020 nyarán még két lépésben csökkentették, hogy aztán 2021 júliusától folyamatosan emelkedjen).

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy reagált a döntésre, hogy most már az a fő kérdés, marad-e még tér további kamatcsökkentésekre az év hátralévő részében. A következő fontos kapaszkodót a szeptemberben megjelenő jegybanki inflációs jelentés adhatja. „A Magyar Nemzeti Bank az új inflációs és gazdasági előrejelzései alapján dönt majd arról, hogy mikor lehet indokolt egy újabb kamatvágás” – fogalmazott Németh a bank közleményében.