Kármán András pénzügyminiszter az utóbbi hetekben több fontos bejelentést tett, amelyek a magyar gazdaság és költségvetés helyzetére vonatkoznak. Október 10-én bejelentette, hogy a vagyonadó 5%-át közcélokra lehet felajánlani, ezzel is erősítve a társadalmi felelősségvállalást. A vagyonadó 2027. augusztus 31-ig esedékes, és a NAV online kalkulátorokkal segíti a vagyon értékének meghatározását. Kármán hangsúlyozta, hogy a vagyonadót azok fizetik, akik nettó egy milliárd forint feletti vagyonnal rendelkeznek.
A költségvetési helyzet is középpontba került, mivel szeptember végén 92,8 milliárd forintos hiányt mutatott az államkassza, ami kedvezőbb az előző év hasonló időszakához képest. Az első félévben a kormányzati szektor hiánya 2809,5 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 6,2%-ának felel meg. Kármán András a költségvetési politika szétesését bírálta, és az előző kormány felelőtlen gazdálkodását okolta a jelenlegi problémákért.
Kármán András a gyermekvédelem terén is aktív lépéseket tett, bejelentette, hogy a kormány 10 milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramot indít a veszélyeztetett gyermekek helyzetének javítása érdekében. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem rendbetétele sürgős feladat, mivel közel 130 ezer gyermek él veszélyeztetett helyzetben. Ezen intézkedések mellett Kármán András a költségvetési hiány csökkentésére és a gazdasági stabilizálásra is fókuszál.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Orbán Viktor a Bayer Show-ban kifejtette, hogy a miniszterelnök szavai nem megbízhatóak, és a jelenlegi gazdasági helyzetet baloldali adóemelések jellemzik. Szerinte a magyar gazdaságnak adócsökkentésre van szüksége, és bírálta a kormány politikáját, amely külföldieknek adja át a gazdasági lehetőségeket. Orbán emellett politikai ügynek nevezte a Fidesz-KDNP-s politikusok letartóztatását, és a baloldali kormányzás következményeit is kritizálta.
Kármán András pénzügyminiszter bejelentette, hogy a vagyonadó 5 százalékát közcélokra lehet felajánlani, a cél a társadalmi felelősségvállalás erősítése. Az adófizetési kötelezettség 2027. augusztus 31-ig esedékes, és a vagyon értékének meghatározásában a NAV segítséget nyújt online kalkulátorokkal. A vagyonadót azok fizetik, akik nettó egy milliárd forint feletti vagyonnal rendelkeznek, az adó mértéke 1-1,5 százalék között változik.
Magyar Péter bejelentette, hogy január 1-jétől kétkulcsos vagyonadó lép életbe, amely az 1 milliárd forint feletti vagyonokra 1%-os, a 100 milliárd forint felettiekre 1,5%-os adót vet ki. A kata havi díja 100 000 forintra emelkedik, de átmeneti könnyítések is lesznek, és a bevételi határ 22 millió forintra nő. Az ekhó adózási szabályai is változnak, a hivatásos sportolókra is az általános szabályok vonatkoznak majd.
A kamatstop továbbra is érvényben marad, mivel a kormány és a Magyar Bankszövetség nem tudott közös megoldást találni a költségek növekedésének kezelésére. A jelenlegi feltételek mellett a kamatstop 2026. április 18-ig határozatlan időre meghosszabbításra került, és a kormány folytatja az egyeztetéseket a legnagyobb rászorulók támogatására.
Szeptember végén 92,8 milliárd forintos hiányt mutatott az államkassza, ami kedvezőbb az előző évi 210 milliárdos mínusznál. Az első kilenchavi deficit azonban 5261 milliárd forintra nőtt, főként egy egyszeri kifizetés miatt, amely a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközhöz kapcsolódik. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, a hiány 3075 milliárd forintra csökkenne, ami alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest.
Az idei első félévben a kormányzati szektor hiánya 2809,5 milliárd forintot tett ki, ami a GDP 6,2 százalékának felel meg, szemben a tavalyi 310 milliárdos mínusszal. A kiadások jelentősen megnőttek, míg a bevételek csak enyhén emelkedtek, a kormányzati szektor egyenlegének romlása pedig az előző kormányzati ciklus kampánycélú pénzszórásának következménye. Az új kormány az EDP-jelentésben a költségvetési mutatók jelentős átdolgozását végezte el, beleértve az államadósság várható szintjének emelését is.
Menesztik Domokos Ferencet, a NAV bűnügyi főigazgatóját, valamint helyettesét, Szűcs Gábor Lászlót, október 1-jei hatállyal. A NAV közölte, hogy a vezetői megbízatásokat indoklás nélkül visszavonják, ami összefüggésbe hozható egy tragikus rendezvénnyel és a bűnügyi igazgatóság korábbi akcióival.
Jövő nyárig megnyílik az Európai Ügyészség magyar irodája, ahol tíz ügyész foglalkozik az uniós pénzekkel kapcsolatos csalásokkal és korrupcióval. Az EPPO és a magyar kormány kapcsolata megromlott, amikor vizsgálataik politikai személyeket érintettek. A csatlakozáshoz szükséges jogalkotási feladatokat a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.
Slánicz Bélát nevezte ki a Magyar Államkincstár új elnökévé, aki szeptember 28-tól veszi át a vezetést Demkó-Szekeres Zsolttól. Az új elnök feladatai közé tartozik a kincstári kifizetések modernizálása, az informatikai biztonság megerősítése és a gazdálkodás hatékonyságának növelése. Kármán András pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a pazarló beszerzéseket és az informatikai költségeket csökkenteni kell.
Magyar Péter napirend előtti felszólalásában a fideszes oligarchák hatalmát és a kormányzati korrupciót bírálta, hangsúlyozva, hogy az országot csak a magyar emberek bátorsága és isteni gondviselés mentette meg a teljes kifosztástól. Kiemelte, hogy az oligarchák nem tehetségük, hanem a közpénzek eltulajdonítása révén gazdagodtak meg, míg a kormányzati intézkedések az emberek érdekeit szolgálják. A Fidesz frakcióvezetői válaszukban a kormány politikáját védték, és a magyar érdekek védelmét hangsúlyozták, miközben kritikákat fogalmaztak meg a kormányzati döntésekkel kapcsolatban.
Kármán András pénzügyminiszter Facebook-bejegyzésében reagált Orbán Viktor kötcsei beszédére, amelyben a volt miniszterelnök a gazdaság összeomlásáról beszélt. Kármán hangsúlyozta, hogy a gazdaság stabilizálódott, csökkent az államadósság, és a költségvetést rendbe hozzák, míg Orbán gazdasági ismereteit kritizálta. Szerinte a Fidesz felelőtlen politikája okozta a gazdasági nehézségeket, és a választók nem bíznák újra a pártra az ország irányítását.
A parlamenti bizottságok a 2026-os költségvetés módosításáról tárgyaltak, ahol kiderült, hogy a Fidesz-kormány által betervezett uniós források nem érkeztek meg, ami a költségvetési hiány drasztikus növekedéséhez vezetett. Witzmann Mihály fideszes képviselő azt állította, hogy az uniós források idén is megérkeztek volna, ha a Fidesz marad hatalmon, de a korábbi kormányzati gyakorlat és a valóság ellentmondásai kérdéseket vetnek fel a kijelentés hitelességéről.
A kormány 10 milliárd forintos gyermekvédelmi krízisprogramot indít, amelynek célja a veszélyeztetett gyermekek helyzetének javítása. Kármán András pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a gyermekvédelem rendbetétele sürgős feladat, és az államnak biztosítania kell a gyermekek védelmét, mivel közel 130 ezer gyermek él veszélyeztetett helyzetben.
Radnai Márk kormánybiztos a Mandiner online hírportál hirtelen eltűnését és archív tartalmakra való visszatérését a romlott étel analógiájával kommentálta, utalva arra, hogy a Tisza-kormány eltüntetett egy 17 éve működő közéleti platformot. A Mandiner újra elérhetővé vált, de már csak korábbi tartalmakat kínál, miután a Mathias Corvinus Collegium tulajdonjogát a kormány átvette, és a portál finanszírozását leállították.
A Mandiner hírportál újra elérhetővé vált, de új tartalmak már nem fognak megjelenni, csak a korábbi archív anyagok. Az oldal eltűnése és visszatérése mögött a Tisza-kormány döntései állnak, amelyek következtében a portál működése megváltozott, és a finanszírozása is leállt. A Pénzügyminisztérium eddig nem reagált a helyzettel kapcsolatos megkeresésekre.
Kármán András pénzügyminiszter a költségvetési politika szétesését és a gazdasági növekedés stagnálását bírálta, hangsúlyozva, hogy a korábbi növekedési modell kifulladt, és a termelékenység növelése elengedhetetlen a felzárkózáshoz. Szerinte a kormány hitelessége csökkent a tartósan magas hiány miatt, ami az államadósság növekedéséhez vezetett, miközben a szociális védelmet és az egészségügyet elhanyagolták. Kármán a jövőbeni intézkedések között említette az adórendszer egyszerűsítését és a vagyonadó bevezetését.
A Mandiner.hu weboldala elérhetetlenné vált, és egyelőre nem ismert, hogy ez átmeneti hiba vagy szándékos döntés eredménye. A portál a Mathias Corvinus Collegium tulajdonába került, de a Tisza-kormány intézkedései következtében leépítések és a finanszírozás leállítása történt, ami a lap működését súlyosan érintette.
Az ELTE szakszervezete a miniszterelnöknél lobbizik a dolgozók magasabb béreiért, mivel az állami egyetemeken lényegesen alacsonyabbak a fizetések az alapítványi fenntartású intézményekhez képest. A közvélemény reakciója vegyes, sokan felháborodtak a szakszervezeti akción, míg a szakszervezet vezetője, Gregor Anikó, hangsúlyozta, hogy a bérhelyzet rendezése közös érdek, mivel az ELTE képzett munkaerőt biztosít a társadalom számára. A kormány tud a problémáról, de a megoldásra vonatkozó konkrét lépések még nem ismertek.
A parlamentben megkezdődött az idei költségvetés általános vitája, amelyet a Tisza-kormány újraszámolt, és jelentős hiányt mutat. A pénzügyminiszter, Kármán András, az előző kormány felelőtlen gazdálkodását okolta a költségvetési problémákért, míg a Fidesz kritikával illette a Tisza-kormány tervezetét, amelyet az eladósodás költségvetéseként jellemeztek. A módosított költségvetés célja a gazdasági folyamatok tükrözése és a kiszámíthatóság helyreállítása.
Augusztusban 2311,2 milliárd forintos költségvetési hiány keletkezett Magyarországon, ami már önmagában meghaladja az első nyolc hónap hiányát a 2022 előtti években. A deficit növekedését a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) miatti előfinanszírozások okozzák, de a kormány várakozásai szerint a költségvetés decemberben masszív többlettel zárhat. A Pénzügyminisztérium ezentúl minden hónap harmadik munkanapján teszi közzé az előzetes költségvetési jelentést.
Mészárosék konzorciuma nem üzemeltetheti az M6-os autópálya Dunaújváros és Érd közötti szakaszát, mivel a kormány a túlárazás miatt visszavonta a döntést. Az üzemeltetést az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. folytathatja, amely 51 milliárd forintért vállalta a szolgáltatást, míg Mészárosék 149 milliárdért kínálták volna. A végső ajánlatok még versenyeztetésre kerülnek.
Kármán András pénzügyminiszter utasítására kirúgták a Mandiner vezérigazgatóját, Kereki Gergőt, és leállt a lap finanszírozása. A Mandiner sorsa kérdésessé vált, mivel a Mathias Corvinus Collegium működését is megszüntették, és a lap már korábban jelentős leépítéseken ment keresztül. A fideszes médiabirodalom tavalyi 14 milliárdos vesztesége után több más lap is hasonló sorsra jutott.
Balázs Zoltán szeptember 1-jétől vezeti a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, feladata a közérdekű vagyonkezelő alapítványoktól visszakerült 1284 milliárd forintnyi állami vagyon integrálása lesz. Kármán András pénzügyminiszter elvárása, hogy az új vezető piaci és hatékonysági szempontok alapján gazdálkodjon, miközben megőrzi az állami tulajdont és bevételt is termel a portfóliójával.
A Kármán András vezette Pénzügyminisztérium a költségvetés felülvizsgálata során 5244 milliárd forinttal több kiadást és 2352 milliárd forinttal több bevételt állapított meg, így a hiány 7110 milliárd forintra emelkedett. Az új költségvetés célja a hiány csökkentése 7,5 százalékra, miközben az uniós pénzek hazahozatala jelentős bevételnövelő tényezőként szerepel. Az előző kormány felelőtlen költekezése és tervezése miatt a következő kormányra nehéz pénzügyi helyzet hárult.
Kármán András pénzügyminiszterhez kerülhet a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Mol- és Richter-részvénycsomagja, valamint az MCC Press Kft. és az MCC Liber Invest Kft. is, amelyek a médiaportfóliót kezelik. A kormány a közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszüntetésével osztja el a cégeket, amelyek között Lázár János és más miniszterek érdekeltségei is szerepelnek. Az MCC 10 százaléknyi részesedése jelentős értéket képvisel, hiszen az idei osztalékok alapján a Mol után 241 milliárd forintot kaptak.