Még nincs hozzászólás – szólj hozzá elsőként ↓

Ön látta személyesen azt a 6,5 milliárdot, amit kiástak a gödörből?
– tették fel a kérdést a Kossuth Rádióban a pénzügyminiszternek. „Biztonsági okoknál fogva nem volt ismert, én sem tudtam, hogy hol zajlik ez a számolás. Fényképeket egyébként kaptam a kollégáimtól, amik azt mutatták, hogy nehezítette a munkájukat, hogy nagyon szennyezettek voltak a bankjegyek, és hogy tisztogatni is kellett” – mondta Kármán András.
De ezen felül a Kossuth Rádió reggeli műsora mindannyiunkat érintő pénzügyekkel foglalkozott, konkrétan az éppen parlamenti vita alatt álló jövő évi költségvetésről.
mármint honnan a különbség a Bizottság és a magyar kormány előrejelzései között? Utóbbi pesszimistább a magyar gazdaság kilátásait illetően: erre az évre 2,2 százalékos inflációt várnak, ami számításaik szerint 3,4 lesz jövőre. Ez magasabb árnövekedést jelentene, mint amit a magyar kormány jelez. A Bizottság költségvetési hiányban 7,3 százalékot vár 2026-ra, ami kicsivel alacsonyabb a kormány 7,5 százalékánál. De Brüsszel jövőre és 2028-ra is magas, 5 százalék feletti magyar hiánnyal számol.
Kármán szerint a tegnap megjelent számok azt mutatják, hogy a gazdasági növekedésben és az inflációban némileg alacsonyabb értéket terveznek, ami miatt költségvetésért felelős miniszterként „nyugodt”, mert ez azt jelenti, hogyha némileg magasabb nominális növekedés következik be, akár az infláció, akár a reálgazdasági növekedés miatt, akkor várhatóan több bevételünk és alacsonyabb hiányunk lesz. A hiányprognózisnál „minimális az eltérés” az idei évre és a jövő évre, és a most megjelent előrejelzés egy-két héttel ezelőtti információkra épül, tehát nem feltétlenül teljes körű, és ez még változhat kedvezőbb irányba.
Ahol látható különbség van, az 2028, de „itt meg azt kell látni, hogy 28-ra nincsen még költségvetés, 28-ra nekünk van egy célunk, egy 4 százalékos költségvetési hiány, a Bizottság pedig ilyenkor készít egy olyan szabályalapú előrejelzést, ami azt mutatja meg, hogy mi történne szerinte, ha nem születnének új intézkedések, hogyha minden változatlanul folyna tovább. Ugye ez azt mutatja, hogy további intézkedések szükségesek majd egy év múlva ilyenkor, hogy a 2028-as hiány a célunknak megfelelő 4 százalék legyen”.
is reagáltatta Benyó Rita a minisztert, amelyek szerint a vállalkozásokat megfojtja az új adórendszer, és emiatt nem fogják tudni beindítani a gazdaságot. Kármán szerint „ez tényszerűen nem igaz, hiszen alapvetően olyan adók emelkednek, a nagyvállalati társasági adó, az innovációs járulék, amit a mikro- és kisvállalkozások nem fizetnek, de mondjuk a bányajáradék vagy az energetikai különadó sem azok a tipikus adók, amiket a kisvállalkozások fizetnek. Tehát olyan igazságosság felé megy el a vállalati szektorban is a közteherviselés, ami azt kompenzálja, hogy az elmúlt években, különösen a feldolgozóiparban, a nagyvállalatok jellemzően alacsonyabb tényleges adókulccsal adóztak, mint a kis- és közepes vállalatok. Számos adókedvezménnyel rendelkeztek, olyan adótervezési, adóoptimalizálási technikákat tudtak különösen a globális vállalatok alkalmazni, ami miatt a ténylegesen megfizetett adó alacsonyabb volt, mint az általános társasági adó.”
még a kormányon belül is nagy viták voltak róla. Meghallották-e a kritikákat, vannak-e olyan pontok, amin még az elfogadásig változtatnak, befogadnak-e módosítókat? Kármán a válaszát azzal kezdi, hogy a vagyonadó teljesen új adónem, amely az átlagosnál hosszabb ideig volt társadalmi konzultáción, és valóban rengeteg hasznos észrevételt kaptak, már a beterjesztéskor 17 ponton változtattak (bár ezek adótechnikai pontosítások voltak főleg).
„Elképzelhető, hogy még itt a végső parlamenti vitában is lesz egy-két változás, de alapjában véve nem fog változni a vagyonadó, az adóalanyi kör, az adókulcsa, az ebből várható bevétel, ez eldöntött és adottság.”
A miniszer szerint, mivel ez nem vállalati, hanem személyi adó, amit a milliárdosok fizetnek, és egyébként a hatálya kiterjed a külföldiek magyarországi ingatlanjaira és cégeire is, ezért kevésbé tud egyetérteni azzal, hogy ez versenyhátrányt okozna a hazai cégek számára. Hiszen először is a tulajdonos fizeti az adót, másodszor is külföldiek a Magyarországon lévő vagyonelemeik részén keresztül alanyai lesznek ennek az adónak.
Miért nem adták ki a Magyar Nemzet adatigénylésére az adó bevezetését megalapozó számokat? A miniszter erről nem tud részleteket, de nagyon nehéz teljes körű felmérést végezni, ők például a Nemzeti Bank vagyonelosztásra vonatkozó felméréseire vagy például a Forbes gazdaglistájára alapozva mondták be a 200 milliárdos összeget, amit ebből az adóbeszedésből várnak.
Benyó a saját beszélgetései alapján úgy látja, hogy sok üzletembernek nem is azzal van baja, hogy fizetnie kell, hanem hogy a vagyonadó politikai termék lett az előző rendszerben a politikai kapcsolataik miatt meggazdagodottak elszámoltatására, és a gazdag az új Soros. Hogy tudják azt megoldani, hogy akár a Tisza kampányát segítő üzletemberek ne azt érezzék, hogy már megint ők vannak elszámoltatva? Erre a kérdésre Kármán megint elmondja, hogy ez nem egy NER-es büntetőadó. „A nem legális módon szerzett vagyonok, földből előásott pénzkötegek kapcsán a megfelelő igazságszolgáltatási szervek feladata eljárni. Itt arról van szó, hogy egy igazságosabb teherviselést szeretnénk Magyarországon kialakítani”, hiszen az alacsonyabb jövedelműek százalékosan magasabb adót fizetnek. Merthogy míg az alacsony jövedelműek jövedelmük nagy részét elköltik fogyasztásra, és a 27 százalékos áfát ugyanúgy megfizetik, addig azok, akik a jövedelmük nagy részét vagyonfelhalmozásra használják, nem adóznak utána.
Itt két időtáv van Kármán szerint. „Rövid távon már érdemi hatás, hogy kialakul egy valódi verseny, és mondjuk egy közbeszerzésen, egy állami megrendelésnél, egy állami hitelnél nem a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező cégek fognak érvényesülni, hanem akik valóban versenyképesek, akik olcsóbban meg jobb minőségben tudnak egy terméket vagy szolgáltatást előállítani.” A valódi verseny helyreállítása már rövid távon fel tud szabadítani így energiákat, és azok a cégek kerülnek helyzetbe, akik tényleg tehetségesebbek, jobbak. Középtávon pedig arra is valóban szükség van, hogy „olyan legyen az oktatás színvonala, olyan legyen a magyar egészségügy, olyan legyen a magyar infrastruktúra, ami egy tudásalapú társadalom, egy innovatívabb gazdaság kialakulását, erősödését segíti. Ezért is vannak ott a prioritásaink, a költségvetés kiadási oldalán, ahol vannak.”
Kármán rengeteg módosítóra számít, és ezeket mind részleteiben megnézik. Elhangzott már napirend előtti felszólalásban olyan ellenzéki javaslat, hogy a kárpátaljai magyar iskolák támogatását növelni kellene, „biztos vagyok benne, hogy ezt, vagy ilyen típusú javaslatokat akkor is tudunk támogatni, hogyha az ellenzék soraiból jön”.
Kérdés a vitához: Milyen szempontokat tartana fontosnak a vagyonadó és a költségvetési prioritások megítélésekor?
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások. Légy te az első!