Kármán András szerint Orbánék alatt teljesen szétesett a költségvetési politika

Nem kész recepttel érkeztem, diagnózist és víziót hoztam – vezette fel előadását Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász vándorgyűlésen. Szerinte a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség, a diagnózisa pedig két megállapításra egyszerűsíthető, az egyik a növekedésről, a másik pedig a költségvetésről szól.

A növekedéssel az a gond szerinte, hogy az eddigi növekedési modell, ami külföldi beruházásokra és bővülő foglalkoztatásra épült, kifulladt. Fejlettségünk az EU-átlag 62 százalékán állt még 2010-ben és akkor a legtöbb szomszédunkat megelőztük. Mára viszont már megelőzték a mostani magyar 67 százalékot. Kármán szerint a baj az volt, hogy elértük a növekedési modell korlátját, hiszen egy ponton elfogy a munkaerő, és kevesebb olcsó gyár is települ az országba.

Hogy tőkével és munkaerővel nem lehet növekedni, azt jól mutatja szerinte az is, hogy az előző kormányzati ciklus alatt összesen 1 százalékkal nőtt a GDP. Viszont ha ezzel már nem megy a növekedés, akkor marad a termelékenység, ami a növekedés alapját jelentheti, de ebben is lemaradt Magyarország. Ezzel kapcsolatban külön probléma, hogy a reálbérek a termelékenység növekedésénél nagyobb ütemben nőnek. Ezt a helyzetet egy darabig lehet kezelni, ahogy tették az Orbánék is a forint folyamatos leértékelésével és a munkáltatói járulékok drasztikus csökkentésével. Csakhogy ma már nincs hova csökkenteni a járulékokat Kármán szerint, ha a termelékenység növekedése nélkül történik a bérek növekedése, az nem vezet valódi felzárkózáshoz a pénzügyminiszter szerint.

Szétesett a költségvetési politika

A költségvetési politika szétesését Kármán András szerint nem egy rossz év okozta, hanem az, hogy a covid óta a hiány tartósan magas szintre ragadt be. Tavaly februárban az idei év vonatkozásában még 2,7 százalékról beszéltek Orbánék, ebből fokozatosan lett a 8,3 százalékos deficit. Legalábbis kormányváltás nélkül ez lett volna a vége Kármánék szerint.

A pénzügyminiszter szerint ennek következménye az, hogy az állam elveszíti a hitelességét, emiatt az adósság finanszírozása is megdrágul, ami újabb költségvetési terhet jelent. Ráadásul az ígéretek és az alaptörvényben foglalt korlátok ellenére is három éve folyamatosan nő az államadósság.

Kármán szerint Orbánék a szociális védelmet és az egészségügyet magára hagyták, míg kirívóan sokat költöttek gazdaságra, állami cégekre, nagyvállalati támogatásokra és oligarchákra. Közben maga az állam is pazarlóan működött. A pénzügyminiszter úgy látja, nem egyszerűen eltérünk a régiós mintázattól, hanem a költségvetés kiadási szerkezete alapján szélsőségesen kilógunk belőle.

Az előző kormány munkaalapú társadalmat és támogatásalapú gazdaságot épített, elvárta az emberektől, hogy egyedül boldoguljanak, azokat versenyeztették, akiket segíteni kellett volna, és támogatták azokat, akiktől teljesítményt kellett volna követelni, mondta Kármán.

A fordulat azonban elkezdődött szerinte, majd felsorolta az eddig meghozott intézkedéseket, mint a tűzifa áfájának csökkentését, a minimálnyugdíj emelését, az iskolakezdési támogatást. Egyszerűsíteni fogják az adórendszert, sorra bezárják a kiskapukat, amelyen kicsúsztak a tehetősek a teherviselés alól. Kármán ismét kijelentette, bevezetik a vagyonadót.