Módosították a 2026-os költségvetést, 7,5 százalékra nőtt a hiánycél

Miután a miniszterelnök a napirend előtt ismertette a 2027-es költségvetési terveket, 134 igen, 48 nem szavazattal az Országgyűlés elfogadta a 2026-os költségvetés módosítását. Míg a 2025 kora nyarán fideszes parlament által elfogadott eredeti költségvetés 3,7 százalékos hiánnyal számolt, a most elfogadott módosításban már 7,5 százalékról van szó.

Miután Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke ismertette a módosítás körülményeit, Magyar Péter mindössze annyit kérdezett tőle, ő volt-e az elnöke a KT-nek a 2025-ös, 2024-es költségvetések elfogadásakor. Miután Horváth bólintott, Magyar azt mondta, nincs több kérdése.

A korrekcióra azért volt szükség, mert a Pénzügyminisztérium a költségvetés átvilágítása során arra jutott, hogy a 3,7 százalékosra tervezett GDP-arányos deficit kormányváltás nélkül az év végére valójában elérte volna a 8,3 százalékot. Kármán András pénzügyminiszter szerint a kormány féléves munkájának érdeme, hogy végül 7,5 százalékra tudták mérsékelni a tervezett deficitet.

Mint azt a módosítás augusztusi benyújtása utáni elemzésünkben írtuk, ez azt jelenti, hogy az Orbán-kormány által összerakott költségvetésben szereplő 4218 milliárd forint helyett 7110 milliárd forint fog hiányozni idén az államkasszából. Ez úgy jön össze, hogy az átszervezések, a spórolások és az új kormányzati intézkedések kiadásnövelő intézkedései révén az állam

• bevételei 39 562 milliárd forint helyett 41 915 milliárd forintot tehetnek ki;
• a kiadásai 43 781 milliárdról 49 025 milliárdra ugranak.

A költségvetésről szóló szeptemberi eleji parlamenti vitán Kármán András azt mondta, feladatuk, hogy a büdzsé ismét a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, helyreállítsa azt a kiszámíthatóságot, amire az államnak, a gazdaság szereplőinek és a háztartásoknak egyaránt szüksége van. Az előző kormány felelőtlen gazdálkodását, a Fidesz fedezetlen választási költekezését, a félrekalkulált gazdasági növekedést, a masszív túlárazásokból következő többletkiadásokat, valamint az eredeti költségvetési törvénybe „hazug módon betervezett” uniós forrásokat okolta a hiánycél tarthatatlanságáért.

Azt mondta, hogy az államadósság GDP-arányos mutatója 2026-ban átmenetileg emelkedik, ugyanakkor azt ígérte, hogy 2027-től az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják. A mostani költségvetés-módosítás egyszeri számbavétel és beavatkozás, a kormány a 2027-es költségvetés előkészítésével párhuzamosan benyújtja majd a középtávú költségvetési strukturális tervét is, vagyis többéves fiskális stratégia készül, ami elvezethet ahhoz, hogy 2030-ra az ország teljesítse az euróbevezetés feltételeit.

Később, a frakciók vezérszónokainak adott válaszában arról is beszélt, hogy a kormányváltáskor „ki volt söpörve a padlás, annyira felélték a likvid tartalékokat, hogy az már az állam napi működését veszélyeztette”, a kincstári számlán 1000 milliárd forint volt, míg ma már több mint 5000 milliárd forint van.

A 2027-es költségvetésben a Tisza-kormány már 4,9 százalékos hiánnyal számol.

A költségvetés módosításának előzményeiről, a 2030-ra belengetett euró realitásairól és arról, hogy a gazdasági Mariana-árokból már csak felfelé vezet az út, a Dohánygyár szeptemberi adásában beszélgettünk Török Zoltánnal, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjével.

Kérdés a vitához: Milyen szempontokat tartana fontosnak a 2026-os költségvetési hiány kezelésénél és a következő évek pénzügyi tervezésénél?