Baka András köztársasági elnök legfrissebb tevékenységei közé tartozik, hogy részben elfogadták kifogásait a kötelező orvosi kamarai tagságról szóló törvénnyel kapcsolatban. Az Országgyűlés módosította a törvény határidejét és az etikai eljárások szabályait, de a törvény továbbra is korlátozza a Magyar Orvosi Kamara vezető tisztségviselőinek mandátumát, amit Baka vitatott, hangsúlyozva, hogy a kamarai tagság elvesztése nem veszélyeztetheti az orvosok helyzetét.
Ezen kívül Baka András Dr. Fejes Pétert jelölte a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés elutasította az előző jelöltet, Szathmáry Zoltánt. Fejes közel négy évtizedes ügyészi tapasztalattal rendelkezik, és a jelölésről az Országgyűlésnek kell döntenie, ahol a kétharmados támogatás szükséges a megválasztásához. A legfőbb ügyészi poszt betöltetlen, és a helyzet sürgős megoldást igényel.
A közelmúltban az Országgyűlés ülése során több fontos téma is napirendre került, köztük a kötelező orvoskamarai tagság, amelyről újra szavazhatnak. A parlament emellett a gyermekvédelmi javaslatcsomagot és a költségvetés módosítását is tárgyalja. Baka András szerepe a jogi és politikai kérdésekben továbbra is meghatározó, hiszen a köztársasági elnök véleménye és döntései jelentős hatással vannak a jogalkotásra.
AI-összefoglaló az alábbi cikkek alapján.
Az Országgyűlés részben elfogadta Baka András köztársasági elnök kifogásait a kötelező orvosi kamarai tagságról szóló törvénnyel kapcsolatban, módosítva a határidőket és az etikai eljárások szabályait. A törvény továbbra is korlátozza a Magyar Orvosi Kamara vezető tisztségviselőinek mandátumát, amit az államfő vitatott, hangsúlyozva, hogy a kamarai tagság elvesztése nem veszélyeztetheti az orvosok szakmai gyakorlatát.
Kedden az Országgyűlés megválaszthatja az NVVH három elnökhelyettesét, újra szavazhat a kötelező orvoskamarai tagságról, és dönthet a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető jövedéki adó emeléséről. Továbbá a parlament tárgyalja a gyermekvédelmi javaslatcsomagot, a költségvetés módosítását, valamint a közpénzek átláthatóságát érintő javaslatokat is. Az ülés 9 órakor kezdődik, napirend előtti felszólalásokkal.
Az Országgyűlés ülése során Magyar Péter figyelmeztette a Fidesz-KDNP képviselőit, hogy tanuljanak elődeik hibáiból, miközben a miniszterelnök a költségvetésről beszélt. A Nógrád megyei településeken súlyos szegénység és drogproblémák uralkodnak, a lakosság 80%-a szerhasználó lehet. Emellett a Bethlen Gábor Alap jelentős összegeket osztott ki határon túli szervezeteknek, míg a Legfőbb Ügyészség élére jelölt Fejes Péter kinevezése is kérdéses.
Fejes Pétert jelölték az új főügyésznek, miután a parlament elutasította az előző jelöltet, Szathmáry Zoltánt. Fejes, aki korábban az ügyészségen dolgozott és egyetemi oktató, hangsúlyozta, hogy célja a jogi szakmaiság és politikamentesség helyreállítása, valamint a társadalmi megbecsülés visszaszerzése. Baka András köztársasági elnök szerint Fejes pályafutása azt mutatja, hogy a törvényhez és hivatásához hű.
Dr. Fejes Pétert jelöli legfőbb ügyésznek Baka András köztársasági elnök, miután az Országgyűlés elutasította az előző jelöltet, Szathmáry Zoltánt. Fejes közel négy évtizedes ügyészi tapasztalattal rendelkezik, és a jelölésről az Országgyűlésnek kell döntenie, ahol a kétharmados támogatás szükséges a megválasztásához. A legfőbb ügyészi poszt betöltetlen, és a helyzet sürgős megoldást igényel.
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a köztársasági elnökhöz fordult, hogy Magyar Péter miniszterelnök támadásai miatt lépjen fel a független intézmények védelmében. Windisch szerint Magyar nyilvános kritikái és nyomásgyakorlása veszélyeztetik a jogállamiságot és a hatalmi ágak elválasztását, míg az ÁSZ működését és vizsgálatait a törvényi előírásoknak megfelelően végzik.
Baka András köztársasági elnök visszaküldte az Országgyűlésnek az egészségügyi törvény módosítását, mivel egyetért a szakmai kamarák önkormányzatiságának megerősítésével, de kifogásolja a kamarai tisztségviselők választásának korlátozását. Emellett aláírta a javítóintézetek gyermekvédelmi rendszerbe történő visszaintegrálásáról szóló törvényt, de figyelmeztette az Országgyűlést a házszabályi követelmények betartására a jövőbeni jogalkotás során.
A Legfőbb Ügyészség közleményben reagált a politikai nyomásgyakorlásra, hangsúlyozva, hogy független és önálló alkotmányos szervként nem tűri a fenyegetéseket. Az ügyészség válasza összefügg a közelmúltban történt lemondásokkal és politikai vádakkal, amelyek a büntető igazságszolgáltatás működését érintik. A közleményben kiemelik, hogy a politikai nyilatkozatok nem befolyásolhatják a munkájukat, és elítélik a megfélemlítési kísérleteket.
Fürcht Pál, a júniusban lemondott főügyész, nyílt levélben állította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2026. március 3-án utasította a titkosszolgálatot egy nyomozás lefolytatására, amely a politikai befolyásolásra utal. Fürcht szerint az aranykonvoj-ügy egy politikai kreálmány, és a nyomozás során tapasztalt anomáliák miatt fegyelmi vizsgálat indult ellene. A levélben hangsúlyozza, hogy a jog mindenkire vonatkozik, beleértve a hatalmon lévőket is.
Magyar Péter az igazságszolgáltatás hitelességéről beszélt, kritizálva a Polt-féle ügyészség működését és a korrupciós ügyek elhanyagolását. A Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) felállását pozitívan értékelte, mivel szerinte azóta felgyorsultak a nyomozások. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar ügyészek tisztességét hangsúlyozta, de a mentelmi joguktól megfosztott ellenzéki képviselők ügyéről is beszélt, bírálva a Fidesz által elkövetett pénzügyi visszaéléseket.
Baka András köztársasági elnök a legfőbb ügyész-jelöltje, Szathmáry Zoltán leszavazása után bejelentette, hogy hamarosan új jelöltet állít. Az elnök hangsúlyozta, hogy a jelölés során nem fog politikai egyeztetéseket folytatni, és értékelte a kormányzat döntését, amely tiszteletben tartotta az ő jelölési folyamatát. Baka András kiemelte, hogy a jelölt kiválasztása nem politikai szempontok alapján történt, és a jövőben olyan ügyészséget kíván létrehozni, amely független a politikai befolyástól.
Baka András legfőbb ügyészi jelöltje, Szathmáry Zoltán, a titkos szavazáson 0 igen, 138 nem és 1 tartózkodás mellett nem kapta meg az országgyűlés támogatását. A Fidesz-KDNP nem vett részt a szavazáson, és a döntés hátterében állhat Szathmáry testvérének érintettsége egy ügyben. Magyar Péter kérte Baka Andrást, hogy új jelöltet állítson a legfőbb ügyészi posztra.
Visszakerült Kaposvárra Rippl-Rónai József „Medgyessy olvas” című festménye, amelyet tavaly kölcsönöztek a Sándor-palotának. Baka András köztársasági elnök döntése alapján a kép mostantól újra a Rippl-Rónai Múzeumban található, miután a kölcsönzést helyi civilek ellenállása is kísérte.
Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztése, Matolcsy György gyanúsítottkénti kihallgatása, valamint a Tisza támogatásának hiánya Baka András ügyészjelöltje mögött a hét fontosabb politikai eseményei közé tartoznak. A közéleti történések mellett a cikk foglalkozik a magyar színházvezetői kinevezések, a borravaló kultúra, és a Balaton problémáival is, miközben a nemzetközi helyzet, például az orosz választások és a magyar-ukrán kapcsolatok feszültségei is terítékre kerülnek.
Baka András az ENSZ 81. Közgyűlésén hangsúlyozta, hogy az állam nem lehet egy politikai többség tulajdona, és a demokratikus megújulás mellett kell elköteleződni. Kiemelte a jogállamiság, a bíróságok függetlensége és a közpénzek átlátható felhasználásának fontosságát, valamint Magyarország nemzetközi kötelezettségeit és a migrációval kapcsolatos álláspontját. A beszéd végén a magyar nép bizalmának helyreállítására és a törvények betartására tett ígéretet.
Feljelentést tett az ukrán pénzszállítók képviselője az aranykonvoj-ügyben, miután Fürcht Pál volt főügyész állításai alapján hamis vád és bűnpártolás minősített esete merült fel. A feljelentés részben Fürcht nyilatkozatán alapul, amelyben politikai befolyásolásokról beszélt, míg a Legfőbb Ügyészség cáfolta a valótlan állításokat, de nem tudtak részletezni, mivel az ügyek folyamatban vannak.
Magyar Péter az Országgyűlethez fordult, hogy haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogát, miközben éles kritikát fogalmazott meg az ügyészséggel szemben, amely szerinte politikai lejáratást folytat. A Fidesz-KDNP két politikusa, Seszták Miklós és Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztése is napirenden van, míg Magyar a 2024-es Ötkertes ügy miatt is feljelentést tesz a rendőrség ellen. Az ügyészség és a rendőrség működését a "maffiaügyészek" tevékenységéhez hasonlította, és felelősségrevonást ígért.
Szathmáry Zoltán jelölése a legfőbb ügyészi posztra veszélybe került, mivel a Tisza Párt elutasítja azt, és ha nem választanak új vezetőt december elejéig, a Legfőbb Ügyészség vezető nélkül maradhat. A jelenlegi elnökhelyettes, Lajtár István, aki december 5-én 65 éves lesz, törvény szerint távozik, így a vádhatóság működése is akadozhat.
Magyar Péter és Bujdosó Andrea bejelentették, hogy frakciójuk nem támogatja Szathmáry Zoltán legfőbb ügyésszé való megválasztását, hangsúlyozva, hogy az új ügyésznek helyre kell állítania az ügyészség iránti közbizalmat. Magyar kifejtette, hogy a köztársasági elnök önálló szereplő, és a döntések politikai felelőssége mindkét félre hárul. A Sándor-palota megerősítette, hogy az államfő fenntartja javaslatát, és az Országgyűlés feladata dönteni a jelöltről.
Baka András köztársasági elnök továbbra is támogatja Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölését, amelyet az Országgyűlésnek kell megvitatnia. A Tisza frakció vezetői jelezték, hogy nem biztos, hogy támogatni tudják a jelöltet, és a köztársasági elnök hivatalának válasza szerint a jövőbeni döntésekről időben tájékoztatják a közvéleményt. Az államfő hangsúlyozta, hogy a független ügyészség iránti bizalom jelenleg hiányzik.
Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség volt vezetője, lemondását politikai befolyásolásra utaló jelekre hivatkozva indokolta, állítva, hogy a Legfőbb Ügyészség több ügyben megkerülte őt, és nyomásgyakorlással próbálta irányítani a nyomozásokat. A Legfőbb Ügyészség cáfolta Fürcht állításait, de nem tudta bizonyítani azokat, mivel az ügyek folyamatban vannak. Fürcht szerint a nyomozóknak függetlenül kellene dolgozniuk, és a fegyelmi eljárás, amelyet ellene indítottak, a lemondása előtt történt eseményekkel összefüggésben áll.
A Tisza-frakció egyhangúlag elutasította Baka András legfőbb ügyész-jelöltjét, Szathmáry Zoltánt, és kérte a köztársasági elnököt, hogy állítson elő új jelöltet. Magyar Péter miniszterelnök és Bujdosó Andrea frakcióvezető közös posztban fejezték ki álláspontjukat.
Orbán János Dénes operettforradalma jelentős pénzügyi bukást szenvedett el, 45 milliós jegybevétel mellett 650 milliós kiadással zárult. A parlamentben Baka András kritikát fogalmazott meg az ügyészség működésével kapcsolatban, míg a köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek. A hírek között szerepel, hogy börtönbüntetést kértek Nagy Sas rokonára, aki közpénzből épített milliárdos birodalmat.
Bujdosó Andrea, a Tisza frakcióvezetője elmondta, hogy még nem tudtak részletesen beszélni Szathmáry Zoltán legfőbb ügyész jelöléséről, amelyet Baka András köztársasági elnök tett. A frakció várhatóan jövő hétfőn dönt a jelölt támogatásáról, de a hangulat nem volt egyértelműen pozitív a frakcióülésen.
Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt jelölte legfőbb ügyésznek, de a Tisza frakció nem biztos abban, hogy támogatni tudják a jelöltet. Magyar Péter sajtótájékoztatón jelezte, hogy a frakció tiszteletben tartja az elnöki jelölést, de a feles vagy kétharmados támogatás megszerzése kérdéses. Baka András nem kívánt nyilatkozni a jelöltje esetleges leszavazásáról.
Baka András köztársasági elnök parlamenti felszólalásában a magyar ügyészség helyzetéről beszélt, hangsúlyozva a független és szakmailag hiteles ügyészség szükségességét. Kiemelte, hogy az ügyészség társadalmi megítélése mélyponton van, és a legfőbb ügyész személyének megválasztása kulcsfontosságú a bizalom helyreállításához. Szathmáry Zoltán javasolt legfőbb ügyész, akinek szakmai pályafutása nem terhelt politikai kötődésekkel.
A Fidesz képviselői bojkottálják Baka András napirend előtti felszólalását az Országgyűlésben, mivel nem fogadják el Sulyok Tamás elmozdítását. Bóka János frakcióvezető hangsúlyozta, hogy nem kívánják legitimálni a hatalmi önkényt, és képviselik a választóik érdekeit. Az államfő Szathmáry Zoltánt javasolta legfőbb ügyésznek, aki több mint 15 éve dolgozik az ügyészi szervezetben.
Szathmáry Zoltánt javasolta legfőbb ügyésznek Baka András köztársasági elnök, aki több mint 15 éve dolgozik az ügyészi szervezetben, jelenleg a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztályának vezetője. A parlament kétharmados többséggel dönt a jelöltről, aki PhD-fokozattal rendelkezik és számos publikációval bír. A legfőbb ügyész megbízatása 9 évig tart, és a legutóbbi jelölt elutasítása 20 éve történt.
Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek a köztársasági elnök, Baka András. A javaslatot az Országgyűlés felé tette, eleget téve alaptörvényi kötelezettségének.
Böde Csaba hétfőtől a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkára, akit Baka András köztársasági elnök nevezett ki Magyar Péter miniszterelnök javaslatára. Böde fizikusi végzettséggel rendelkezik, és korábban a Morgan Stanley-nél dolgozott.
Magyar Péter a költségvetési hiány augusztusi növekedését előre jelezte, mivel uniós forrásokból fedezendő beruházásokat kellett előlegezni. A sajtótájékoztatón bejelentette a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatát, a dohánykoncesszió átalakítását, valamint a kaszinókoncessziókról való döntést. Emellett milliárdokat különítenek el a gyermekvédelem támogatására.
Magyar Péter bejelentette, hogy az augusztusi költségvetési hiány várhatóan magas lesz, mivel a kormánynak előlegeznie kellett az uniós forrásokat, de ősszel a pénzek érkezésével a hiány csökkenni fog. A kormány szerdai döntései között szerepel a hulladékgazdálkodás felülvizsgálata, a kaszinó- és dohánykoncessziók átalakítása, valamint a gyermekvédelem támogatásának növelése. Emellett a tűzifa áfájának csökkentése és árának befagyasztása is a tervek között van.
Baka András köztársasági elnök tanévnyitó beszédet tartott a Nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában, ahol a vidéki pedagógusok és diákok munkájának megbecsülését hangsúlyozta. Kiemelte, hogy minden gyermeknek jár a lehetőség a fejlődésre, függetlenül attól, hogy hol él, és bátorította a diákokat, hogy legyenek kíváncsiak, kérdezzenek, és támogassák egymást. Baka szerint az iskola feladata, hogy segítsen a diákoknak felfedezni saját tehetségüket, mivel Magyarországnak szüksége van rájuk a jövőben.
A köztársasági elnöki posztra Polgár Judit neve váratlanul merült fel, amit ő elutasított, míg a kormány végül Baka Andrást jelölte, aki jogászprofesszor. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal elnökének kiválasztása során a bizottság három jelöltet választott ki, de a Tisza frakció váratlanul Sárvári Nicholas jelölését is bejelentette, ami felveti a kérdést a kiválasztási folyamat átláthatóságáról és a jelöltek alkalmasságáról.
Nagy Gábor Bálint lemondása után Lajtár István lett a Legfőbb Ügyészség ideiglenes vezetője, akit Baka András köztársasági elnök fogadott. Az új legfőbb ügyész személyét az államfő javasolja, és Baka hangsúlyozta az ügyészség függetlenségének fontosságát a politikai befolyástól. Nagy Gábor Bálint lemondása előtt még azt nyilatkozta, hogy nem tervez távozni a posztjáról.
Az M1 közmédia augusztus 20-án újraindult, de a közvetítések során zűrzavar alakult ki, amikor Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz élőben kommentálták az ünnepi légiparádét saját csatornáikon. Ennek következtében a közmédia nem tudta közvetíteni Baka András első beszédét államfőként, és a nézők a kormány közösségi oldalain láthatták az eseményeket, míg a közmédia más helyszínekre kapcsolt. A helyzet végül annyira zavarossá vált, hogy a közmédia később felvételről adta le Baka beszédét.
Baka András, az új köztársasági elnök, kinevezte Timár István Szilvesztert a Sándor-palota hivatalvezetőjévé, visszavonva elődje, Sulyok Tamás főigazgatói kinevezését. A változás nem érinti Timár munkáját, csupán a hivatal vezetői posztjának elnevezése módosult.