Leszavazták Baka András legfőbb ügyészi jelöltjét

Titkos szavazáson 0 igen, 138 nem és 1 tartózkodás mellett az országgyűlés nem támogatta a Baka András által jelölt Szathmáry Zoltán megválasztását legfőbb ügyésszé. Ahogy a Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogáról szóló szavazáson, úgy ezen a szavazáson sem vett részt a Fidesz-KDNP.

Baka a szavazás utáni sajtótájékoztatón azt mondta, a döntést a demokrácia működésének, nem pedig kudarcnak tekinti, továbbá a lehető legrövidebb időn belül új jelöltet fog állítani.

A korábbi vezető, Nagy Gábor Bálint már júliusban lemondott, egyik helyettesét felmentette, másik helyettese pedig decemberben tölti a 65-öt, amivel automatikusan megszűnik a szolgálati jogviszonya – így ha nem oldódik meg a helyzet, decemberre vezető nélkül maradhat a Legfőbb Ügyészség.

Hogy a Tisza miért nem tudta támogatni Szathmáryt, azt részletesen nem indokolták, a Telex múlt heti cikke szerint azonban az állhat a háttérben, hogy Szathmáry Zoltán testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főosztályvezetőjeként érintett az ún. aranykonvoj-ügyben, és emiatt a múlt héten meg is gyanúsíthatták közokirat-hamisítással.

Magyar a múlt héten arra kérte Baka Andrást, hogy állítson új jelöltet a legfőbb ügyészi tisztségre.

Szathmáry 2017 és 2021 között a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályán látott el ügyészi feladatokat, 2021-2023 között a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbviteli főügyészhelyettesi, 2023-2025 között a Legfőbb Ügyészség informatikai főosztályának főosztályvezető ügyészi tisztségét töltötte be – életútjáról itt írtunk bővebben.

Magyar múlt héten azt mondta, tiszteletben tartják a köztársasági elnök alkotmányos jogkörék, és komolyan veszik az érveit, de azt is figyelembe vették,

„hogy az új legfőbb ügyésznek képesnek kell lennie helyreállítani az ügyészség iránti közbizalmat, garantálnia kell a szervezet politikai függetlenségét, és hiteles választ kell adnia azokra a szervezeti és működéi problémákra, amelyek az elmúlt években felhalmozódtak”.

Hozzátette, hogy „senkinek nem kell a mai döntés miatt farkast kiáltania. Pontosan erre szolgál az alkotmányos rendszer: a köztársasági elnök jelöl, az országgyűlés pedig dönt, és mindkettő viseli a saját döntésének politikai felelősségét.”