Baka András: ami most történik, az egy vértelen forradalom

Vértelen forradalom zajlik Magyarországon, és akár alkotmánymódosítással is el lehet távolítani a Fidesz által bebetonozott intézményvezetőket, neki nincs ezzel elvi problémája – mondta a Sulyok Tamás leváltása után éppen ilyen úton köztársasági elnökké választott Baka András a Válasznak adott interjújában. Baka, aki korábban a legfőbb ügyész Tisza által megfúrt jelölése kapcsán gyorsan szembekerült a kormánytöbbséggel, az interjúban nem igazán jelezte, hogy erős fék szeretne lenni az új kétharmad útjában.

„Határozottan az a véleményem, hogy ami történt, ami történik, az egy vértelen forradalom”

– mondta a köztársasági elnök a Válasz Online-nak, és Antall József mondatára utalva arról beszélt, hogy a magyarok végül mégiscsak forradalmat csináltak: „A nép túlnyomó többsége egyöntetűen azt mondta, hogy nem akar tovább olyan rendszerben élni, amelyben félnie kell, amelyben ipari méretű a korrupció, és dől a végtelenségig túlhajtott hamis és ostoba propaganda – minden hullámhosszon.”

Nemcsak az a képe vág egybe a Tisza saját szövegével, hogy április 12-én lényegében rendszerváltás történt; a köztársasági elnök azt is jelezte, hogy nem ért egyet azokkal a fideszes politikusokkal és korábbi állami vezetőkkel, akik szerint a Tisza-kormány önkényuralmat épít. Arra a kérdésre, hogy mit kezd például Windisch László hozzá intézett levelével, amiben az ÁSZ-elnök szintén emiatt kérte a fellépését, azt mondta, a hasonló levelekre nem is fog válaszolni, mert ezek politikai megnyilatkozások.

A köztársasági elnök nem nagyon akar a politikai döntésekkel és alkotmánymódosításokkal lezavart személycserék útjába sem állni. Ezt azzal indokolta, hogy a Fidesz úgy alakította ki az államszervezetet, hogy a legfontosabb intézmények élére tett embereik a választási vereség után is biztosíthatnák a rendszer továbbélését, ez pedig akadályozhatja a demokratikus intézményrendszer kiépítését. Azt hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindenkit egyenként, pártatlan és független vizsgálat alapján kell megítélni, és rendkívüli eszközöket csak akkor lehet alkalmazni, ha másként nem biztosítható az intézmény jogállami működése – ilyen esetekben azonban a személyre szabott alaptörvény-módosítások ellen sem emelt elvi kifogást a köztársasági elnök, aki posztjánál fogva az alkotmányosság őre.

Baka némileg önkritikusan nyilatkozott a sikertelen legfőbbügyész-jelölésével kapcsolatban. Bár Szathmáry Zoltánt továbbra is megfelelő jelöltnek tartaná, azt a saját hibájának tartja, hogy nem mutatta be őt alaposan a nyilvánosságnak. Arra utalt ugyanakkor, hogy Szathmáry aranykonvoj-nyomozásban érintett testvérének az ügyéről többet tud, mint a nyilvánosság, és ennek ismeretében gondolta vállalhatónak a jelöltjét.

Baka szerint, aki azóta Fejes Pétert jelölte legfőbb ügyésznek, az ügyészek túlnyomó többsége egyébként tisztességesen végzi a munkáját, de ez nem mindenkire igaz: „Tarthatatlan, hogy a tisztességes ügyészek, akik a szervezet 98 százalékát teszik ki, tovább szenvedjenek a tisztességtelen két százalék miatt, akik az ő megítélésüket is rontják” – mondta.

A köztársasági elnök azt is jelezte, hogy támogatja, hogy új alkotmány szülessen, sőt ebben a folyamatban ő is szeretne részt venni – de az alkotmányozást alapvetően csak szimbolikus jelentőségűnek gondolja: „az eleinte nem lesz más, csupán néhány oldalnyi ünnepelt papír. Az, hogy hogyan élünk, nem ettől függ” – mondta.

Kérdés a vitához: Milyen elvek mentén érdemes megítélni az intézményvezetők leváltását és az alkotmányozást egy politikai fordulat után?