Vég Márton

Tiborcz István, a miniszterelnök vejének cége, a BDPST Zrt. december 30-án jelentette be, hogy üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról. Ekkor közölték azt is, hogy a bank ügyfélszámláinak száma immár meghaladja a 80 ezret. Nyilvános adatbázisokban utánanéztünk, hogy a jövőben kik bankolhatnak a miniszterelnök vejének bankjánál.

Kiderült, hogy állami cégek is bőven lehetnek majd a BDPST bankjának ügyfelei között. Például a Budavári palota felújításával foglalkozó, a Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlásával működő Várkapitányság Zrt. számlavezető bankja 2019 óta a Gránit Bank. Itt igen jelentős lehet a pénzmozgás, hiszen a cégnek 2020-ban 2 milliárd forint bevétele és 226 milliárd forint kötelezettsége volt.

Szintén hatalmas állami beruházások köthetők a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-hez, ahol szintén Tiborcz István leendő bankja a számlavezető 2014 óta. Pénzmozgás van bőven, hiszen 2020-ban 181 milliárd forint volt az állami cég kötelezettsége. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozik a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), amelynek egyik leánycége a 2017-ben alapított Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.: a társaság feladata minden idők legnagyobb, turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogramjának, a Kisfaludy programnak a megvalósítása (például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. 18 milliárd forintot kapott). Nos, a Kisfaludy2030 is a Gránitnál bankol 2017 óta, az állami cég kötelezettsége pedig 262 milliárd forint volt 2020-ban.

Az állami közlekedési szektor is kedveli a Gránit Bank szolgáltatásait, ugyanis a Volánbusz Zrt. még 2017-ben nyitott egy számlát a pénzintézetnél (a bank korábban hitelkeretet is biztosított a cégnek), míg a MÁV Zrt. már 2010 óta ügyfele a Tiborcz István cége által kinézett digitális banknak, amelyben az állam 5,9 százalékos tulajdonos.

Ami pedig a magánszektort illeti: a 2020-ban 1,7 milliárd forintos forgalmat bonyolító Maternity Magánklinikának is a Gránit Bank a számlavezetője 2015 óta, ráadásul partnerintézményekről van szó: minden banki ügyfel 15 százalékkal olcsóbban veheti igénybe a Maternity alap, prémium és VIP szűrővizsgálati csomagjait.

Hamarosan Tiborcz István cégei is Tiborcz István cégének bankjánál intézhetik pénzügyeiket. Ugyanis például a turai Schossberger-kastélyrekonstrukciót menedzselő TRA Real Estates Kft. (tulajdonos BDPST) korábban 1,9 milliárd forintnyi hitelt kapott a banktól és a cég számlavezetője is a Gránit, így ha egy kedves vendég szobát akar foglalni a kastélyba, akkor egy gránitos számlára kell utalni a pénzt.

Azt pedig ebben a cikkünkben írtuk meg, hogy a Coop Csoport és a Gránit Bank ugyanis még 2012-ben stratégiai megállapodást kötött egymással, ennek részeként pedig kölcsönös tulajdonlásról is döntöttek: a Coop részvényesként belépett a Gránit Bankba, a Gránit Bank pedig részvényt jegyzett a CO-OP Hitel Zrt.-ben.

A Klubrádió pedig azt vette észre, hogy Orbán Viktor egyik leghűségesebb támogatója, a Parragh László által vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arról tájékoztatta a tagságot, akiknek kötelezően 5000 forintot kell fizetniük a kamarának, hogy ezentúl közvetlenül Tiborcz bankjának utalják a tagdíjat, ne úgy mint korábban, a kamara helyi irodájának.

Nem tudom, hogy a történelem folyamán eddig hányszor és milyen eredményességgel tüntettek a világ statisztikusai, de az biztos, hogy január 19-én tüntettek a román statisztikusok. Az MTI beszámoljója szerint a statisztikai intézet alkalmazottai szerda 10 és 12 óra között vonultak a legnagyobb kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) bukaresti székháza elé.

A márciusban kezdődő népszámlálásra készülő statisztikusoknál az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy kevesen vannak a munkára, a 2000 állás közül 400 ugyanis betöltetlen. Arról nem érkezett jelentés, hogy hányan vettek részt a tüntetésen.

Mindenesetre nem kis feladat lesz a román népszámlálás, ugyanis például Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azt is kérvényezte, hogy a 2022-as népszámlálási kérdőívben a nemzetiségekre vonatkozó kérdésekre adható válaszok között a magyar alkategóriájaként megjelenjen a székely és csángó identitás is. Más etnikumoknál vannak ilyen alkategóriák, így a németek nyugodtan vallhatják svábnak vagy szásznak magukat - írta a Transindex.ro portál. (MTI)

Elsírta magát, megtört és bevallotta az emberölés elkövetését a rendőröknek az a 39 éves ukrán származású magyar kőműves, aki halálra szúrt vasárnap este egy férfit a XVI. kerületi Futórózsa utcában - számolt be a budapesti rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese szerdán, sajtótájékoztatóján.

Pál Adrián elmondta: a rendőrséget egy járókelő értesítette, miután rátalált a vérző sértettre, aki csak annyit tudott mondani "betörőt fogtam, megszúrtak". A mentők megérkezésekor a férfi már sokkos állapotban volt, kérdésekre sem tudott válaszolni. Állapotát stabilizálták, majd elindultak vele a kórházba, ám útközben összeomlott a keringése és újra kellett éleszteni. A kórházban azonban életét vesztette.

A rendőrség emberölés miatt indított nyomozást, kamerák segítségével feltérképezték, merre távozhatott az elkövető és Sashalomig, a Havashalom utcáig jutottak. Felállítottak egy húsztagú nyomozócsoportot is. Az ezredes ismertette: az elkövetőről készült felvételeket megmutatták az utcában élőknek, a jellegzetes mozgású és dzsekijű férfit a környékbeliek felismerték és megmutatták, hol lakik. A rendőröknek a férfi munkatársai is beszámoltak arról, hogy aznap nem ment dolgozni, beteget jelentett.

A férfit végül a lakóhelyéről előállították és kihallgatták. Mintegy 15 perc alatt megtört, beismerte tettét, majd védő jelenlétében jegyzőkönyvben is teljes beismerő vallomást tett - mondta Pál Adrián. Hozzátette: a férfit a helyszínre is kivitték, megmutatta, mi hol történt és azt is, hova rejtette a kést, amellyel megszúrta áldozatát.

Pál Adrián elmondta: a helyszíni kihallgatások alapján tudják, hogy az áldozat a társasházi lakásának erkélyén állt, amikor meglátott egy a parkolóban a gépkocsik között gyanúsan mozgó alakot, akit megpróbált kérdőre vonni, de választ nem kapott. Ekkor felvette a kabátját, hogy utána menjen, közben szólt a feleségének, hogy értesítse a rendőrséget. A férfi a gyanús alak után eredt, próbálta kérdőre vonni. Ekkor a gyanúsított - vallomása szerint -megszúrta áldozatát.

Az elkövető azt mondta, nem kívánta áldozata halálát, de a szúrás szívet ért, és halálosnak bizonyult. A 8,5 centiméter hosszú pengéjű kést a gyanúsított a szomszédos ház csatornájába dobta, majd hazament, lemosta véres kezét, szemétbe dobta a kabátját. A többi, az emberölés idején viselt ruháját le tudták foglalni.
Pál Adrián szerint a csendes, biztonságos környéken a bűncselekmény nagy riadalmat keltett, de a rendőrség gyors, szakszerű nyomozása eredményeképpen 38 órán belül elfogták a férfit.

Az MTI kérdésére az ezredes közölte: az áldozatával egyidős ukrán származású, magyar állampolgárságú kőműves vendégmunkásként dolgozott Magyarországon. Vasárnap a szabadnapját töltötte és városnézésre indult, a parkoló autók közé pedig azért guggolt le, hogy "a dolgát végezze". A sértett - és ezt a felesége is megerősítette - azonban azt gyanította, hogy más célja van a férfinek, esetleg lopna vagy betörne, ezért eredt utána. Az elkövető büntetlen előéletű, ám a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közokirathamisítás miatt folytat vele szemben eljárást.

Az ezredes beszélt arról is, hogy a sértett is ukrán származású magyar állampolgár és ugyancsak kőművesként dolgozott. A két férfi egymástól hét kilométerre született Ukrajnában, de a jelenlegi információk alapján nem ismerték egymást. (MTI)

Elhagyta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) békefenntartó erőit szállító utolsó négy orosz szállító repülőgép Nur-Szultant és Almatit - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A repülőgépek szállítják a kontingens vezérkarát, élén Andrej Szergyukov vezérezredessel, az orosz légideszant csapatok parancsnokával. Az ODKB-tagállamok - Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán - békefenntartóit Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök hívta be, a hazája nagyvárosaiban zajló erőszakos zavargások közepette.

Orosz hírügynökségi jelentések szerint a békefenntartókat, akiknek létszáma Tokajev kikötése szerint nem haladhatta meg a 2500 főt, három napon belül a teljes haditechnikai felszerelésükkel együtt Kazahsztánba telepítették. A légiszállítást az összes ODKB-tagállamból, csakúgy mint a kivonást, az orosz légierő szállítógépei hajtották végre. A Sztanyiszlav Zasz, az ODKB főtitkára által közölt adatok szerint a békefenntartó erők Kazahsztánba szállítását több, mint 70 orosz Il-76-os és öt An-124-es repülőgép 108 repülésével hajtották végre.

Kazahsztánban a hivatalos tájékoztatás szerint a békefenntartók fontosnak nyilvánított létesítményeket biztosítottak, harci műveletekben nem vettek részt.
Tokajev január 11-én kijelentette, hogy az országban stabilizálódott a helyzet, és a békefenntartók két napon belül megkezdhetik a kivonulást. Az ODKB védelmi miniszterei a vonatkozó határozatot január 13-án írták alá.

Kazahsztánban az üzemanyagárak emelkedése miatt törtek ki tüntetések, de aztán a helyzet hamar eszkalálódott. A kialakult helyzet okairól ebben a cikkünkben írtunk. Az orosz katonák január 7-én vonultak be Kazahsztánba, tehát 13 napot voltak az országban. (MTI)

A meghatározott élelmiszerek februártól érvényes rögzítése nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát - hangsúlyozta szerdai közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Szerintük a döntés védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, vagy az import áruk mennyiségének növekedése sem. A NAK fontos eredménynek tartja, hogy a hat termék árának átmeneti maximalizálását előíró szabályozás az esetleges áruhiány elkerülése érdekében a kereskedőket, és nem a beszállítókat kötelezi garantálni az érintett termékek jelenlétét a boltokban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítói ennek köszönhetően jelentős tehertől mentesülnek.

Az agrárkamara azzal számol, hogy a kiskereskedelmi szektor legnagyobb szereplőinek 2020. évi profitja megközelítette a 80 milliárd forintot, a mostani intézkedés pedig a legnagyobb üzletláncok akkori profitjának legfeljebb 5-10 százalékát érintheti.

A NAK felhívta a figyelmet arra, hogy az árrögzítés nem vonatkozik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítóinak beszállítói áraira. Ez azt jelenti, hogy továbbra is a hatályosan alkalmazott beszállítói árakat kell majd fenntartani, azaz a forgalmazók nem mondhatják fel a meglévő szerződéseket a fogyasztóiár-stopra hivatkozva.

Az agrárkamara szakértői szerint nagyon alacsony a valószínűsége a jelentős távolságból érkező olcsó importáru megjelenésének. Másik beszállítókra átállni egyrészt időigényes folyamat lenne, másrészt a nagyobb élelmiszerláncoknál is komoly érték a beszállítói stabilitás és megbízhatóság. A szabályozás átmeneti jellege miatt a kiskereskedelmi üzletek nem mondanának le a meglévő megbízható beszállítói kapcsolataikról - tették hozzá.

Mi is megírtuk, hogy Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint viszont kemény ártárgyalások kezdődnek a beszállítók és a kereskedők között. Az OKSZ főtitkára sem tartja kizártnak, hogy ha a kereskedők és a hazai beszállítók nem tudnak megegyezni, akkor végső esetben importtal töltsék fel a polcokat. Korábban Raskó György agrárközgazdász fejtette ki lapunknak, hogy szerinte olcsó, rossz minőségű importáru lepheti el a boltokat. Nagy István agrárminiszter pedig vasárnap beszélt arról a Kossuth Rádióban, hogy szerinte bőven belefér a kereskedők akciós keretébe az, hogy most társadalmi szolidaritással segítenek megfékezni az inflációt. (MTI)

Ismét megjelent a magas patogenitású madárinfluenza Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a vírust ezúttal Csengerújfaluban, egy 37 ezer egyedet számláló pecsenyekacsa-tartó gazdaságban mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma - közölte honlapján a hatóság.

Közleményük szerint a magyar-román határ közelében lévő csengerújfalui gazdaságban a kacsák takarmány- és vízfogyasztásának jelentős csökkenése, valamint az állatok megemelkedett elhullása jelezte a madárinfluenza megjelenését. A gyanút kedden erősítette meg a Nébih laboratóriuma, majd - a járvány továbbterjedésének megakadályozása érdekében - megkezdődött a 37 ezres állatállomány felszámolása.

A járványkitörés helyszíne körül három kilométeres védőkörzetet, valamint tíz kilométeres felügyeleti körzeteket állítottak fel. Mivel mindkettő átnyúlik az országhatáron és romániai területeket is érint, az országos főállatorvos értesítette az esetről a román állategészségügyi hatóságot - olvasható a közleményben. A Nébih arra kéri a gazdákat, hogy fokozottan ügyeljenek baromfiállományuk védelmére és tartsák be a járványvédelmi előírásokat, továbbá emlékeztetnek arra, hogy az ország magas kockázatú területein továbbra is kötelező a baromfi zártan tartása.

A hatóság honlapján közölt információk szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében eddig több mint negyven településen rendelt el valamilyen korlátozást a madárinfluenza megjelenése miatt a Nébih.

Még november közepén írtuk meg, hogy visszatért a madárinfluenza Magyarországra: egy elhullottan talált vadon élő madárból, nagy lilikből mutatták ki a madárinfluenza vírus H5N1 altípusát Baranya megyében. (MTI)

Nagyon érdekes és aktuális kérdést vizsgált meg a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) két munkatársa, Balogh Csilla és Serfőző Zoltán a lengyelországi Nicolaus Copernicus Egyetem kutatójával, Jaroslaw Kobakkal együttműködésben. Egészen pontosan az invazív kagylók versengését és ezzel összefüggésben a ponty táplálékválasztási preferenciáit vizsgálták a Balatonban.

Közleményükben megírták: jelenleg két invazív kagylófaj verseng a Balaton elfoglalásáért: a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) és a kvagga kagyló (Dreissena rostriformis bugensis). A két hasonló faj különböző túlélési stratégiát folytat, melyek közül a kvagga kagylóé bizonyul hatékonyabbnak.

„Megvizsgáltuk a két kagylófaj haltáplálék szempontjából fontos tulajdonságait, mint a héj és a kötődés erőssége, vagy a beltartalmi érték. Viselkedésökológiai kísérletben nyomon követtük, hogy a ponty (Cyprinus carpio) szelektál-e a két Dreissena faj között, és ha igen, mely kagylótulajdonságok felelősek a megkülönböztetésért. Az eredmények azt mutatták, hogy a hal döntését a kagyló beltartalmi értéke, mint például a kalória- és glikogéntartalom – ezek a kvagga kagylóban magasabbak – és a vélhetően ezzel együtt megjelenő kémiai tulajdonságok, mint a szag- és ízanyagok befolyásolják. A ponty egyértelműen a kvagga kagylót választotta, függetlenül annak méretétől, a héj keménységétől és a szilárd felülethez való rögzülés erősségétől. Mindez megerősíti azt a megfigyelésünket, hogy a vándorkagyló kiszorításában nem a predációs nyomás, hanem a kvagga kagyló előnyösebb tulajdonságai játszanak fontos szerepet” – magyarázza Balogh Csilla, a BLKI tudományos munkatársa.

Arra is választ kerestek, hogy mi állhat a kvagga kagyló sikere mögött. Korábbi eredmények szerint a kvagga kagyló a vándorkagylóhoz képest gyorsabb növekedésű, és aktívabb a tápanyag-raktározása is. A vándorkagyló többek között a keményebb héj és az erősebb kötődés révén jelentős energiát fordít a védekezésre, ezzel szemben a kvagga kagyló a növekedésre és a szaporodásra összpontosít. Ez a Balatonban, ahol jelentős a kagyló mennyisége, és ehhez viszonyítva nem nagy a predációs nyomás, előnyös stratégia.

Miután a Völner-ügy egyik folyományaként december közepén megszavazta az Országgyűlés a folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatok érvénytelenítését, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) ugyanezekre az állásokra összesen 35 új pályázatot írt ki. A pályázati felhívások meg is jelentek az MBVK oldalán, ahonnan kiderült:

Annak a pályázónak, aki a 2021. szeptember 17. napján megjelent pályázati felhívás alapján folyamatban volt, jelen pályázati felhívás közzétételével egyidejűleg megszűnt pályázati eljárás során érvényes pályázatot nyújtott be és az ismételten közzétett (jelen) pályázati felhívásra is pályázni kíván, elegendő büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkoznia arról, hogy a benyújtott pályázatát az adott végrehajtói álláshely betöltésére az ismételt pályázati felhívás tekintetében továbbra is fenntartja.

Tehát a Völner-ügy miatt visszavonták a pályázatokat a végrehajtói állásokra, majd új pályázatokat írnak ki, amiken igazából azok is indulhatnak, akik az eredeti, de a botrány miatt visszavont pályázaton is indultak volna. A pályázati anyagot papír alapon az MBVK-nak - függetlenül a megpályázott helyek számától egy eredeti és egy másolati példányban - kell postai úton megküldeni, vagy a titkárságon személyesen, zárt borítékban benyújtani. "A borítékon minden esetben jól látható helyen fel kell tüntetni: Végrehajtói álláshely pályázat" - olvasható a felhívásban.

A pályázatok szeptemberi kiírása óta tört ki a végrehajtói kar körüli korrupciós botrány. Az ügyészség vesztegetés miatt előzetes letartóztatásba helyezte az MBVK korábbi vezetőjét, Schadl Györgyöt, és gyanúsítottként hallgatta ki Völner Pál fideszes képviselőt, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettesát és parlamenti államtitkárát, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben. Az ügyészség vádjai szerint Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott. Megírtuk, hogy Völner Pál és Schadl György olyan nyíltan egyeztettek telefonon a kenőpénzről és az üzletekről, mintha egyáltalán nem féltek volna a lebukástól.

Az új pályázatok elbírálása is megváltozott: Orbán Viktor bizalmi embere teljhatalmat kapott a bírósági végrehajtói pályázatok elbírálásában.

Az orvosokat is zavarba hozta a negyedik oltást szorgalmazó kormányzati propaganda, miután a szakemberek sem kapták meg a lebonyolításhoz várt segítséget - írta a Népszava.

A cikk emlékeztetett: a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy a negyedik oltást orvossal való konzultáció alapján bárki megkaphatja. Az erről szóló szabályozást pedig rövid időn belülre ígérte. Azóta szinte naponta megjelenik a kormányzati járványhonlapon, hogy bárki, akit négy hónapnál régebben oltottak kérheti a negyedik vakcinát, ugyanakkor a regisztrációs oldalon még nem lehet az újabb dózisra jelentkezni. A közvetlenül az oltópontokon jelentkező pácienseket a tapasztalat szerint vagy beoltják, vagy nem.

Számtalan eldöntendő kérdés van, így például: mi van, ha valakinek három különböző oltása volt, akkor vajon mit adhatunk negyediknek? Vagy három egyforma volt, vagy kettő azonos és csak a harmadik különbözik, akkor melyik következhet? - írta a Népszava.

Nem jó ötlet a részeg sofőröket hátulról megijeszteni - ez a tanulság az alábbi ügyészségi közleménynek:

A Fonyódi Járási Ügyészség ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt emelt vádat egy, a húszas éveiben járó férfival szemben. A vádlott jogosítvány nélkül ittasan vezetett, amikor potyautasai felfedték, hogy a kocsiban ülnek, amivel a vezetésben megzavarták és egy fának csapódtak.

A vád szerint a vádlott 2020 októberében az éjszakai órákban, ittas állapotban Lengyeltóti közelében beült kocsijába és bár vezetői engedéllyel nem rendelkezett, a kisváros felé hajtott egy mellékúton. A férfi nem tudott arról, hogy kiskorú ismerősei a közterületen nyitott állapotban hagyott autója hátsó ülése előtt elbújtak, mivel egyikük csak út közben szólította meg a vádlottat.

A terhelt annyira meglepődött, hogy nem tudott kellően a vezetésre koncentrálni, így a lejtős kanyarodó szakaszon letért az útról és egy fának ütközve állt meg. A járműben elbújó fiúk mindketten megsérültek, egyikük súlyos, törésekkel járó sérüléseket, másikuk 8 napon belül gyógyuló, zúzódásos sérüléseket szenvedett.

Az ügyészség a Fonyódi Járásbíróságra benyújtott vádiratában pénzbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottal szemben.

Jól sikerült lezárnia a 2021-es évet Pintér Máténak, akit a hazai sajtóban Matolcsy Ádám barátjaként is azonosítanak. Azok után, hogy kiderült, ő a vevője a Várkert Kaszinóban közpénzből létrehozott luxusétteremnek, egy másik vendéglátóegységet is sikerült megszereznie. Igaz, ez a vásárlás még nyár végén kezdődött el, és csak egy hónapja lett hatályos a tulajdonosváltás - írta az mfor.hu.

A cikk szerint a Pintér Máté tulajdonában lévő Felix Gastronomy Kft. 2021. december 16-ától kezdve a Bárkert Kft. tulajdonosa. A tulajdonosváltást azonban csak idén január 11-én jegyezte be a cégbíróság. Az már a cégbíróságra benyújtott papírokból derült ki, hogy az adásvételi szerződés sokkal korábban megköttetett, mégpedig 2021. augusztus 12-én. A Bárkert Kft. üzemelteti a Várkert Bazárban lévő Bárkert Bistrót, ahol a "tradicionális magyar ételeket markáns nemzetközi ízekkel házasítják" össze.

Azt pedig a 24.hu írta meg korábban, hogy a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátjához, Pintér Mátéhoz került a jegybanki alapítványok pénzéből megvásárolt, majd felújított Várkert Kaszinóban lévő Felix Kitchen & Bart üzemeltető cég, a Vízház Gasztronómia Zrt. A tranzakció nem az Ybl Miklós által tervezett épületet, hanem a brandet, az étterem bérleti jogát, a fogyó- és tárgyi eszközöket foglalta magában, valamint a 15 millió forintnyi árukészlet.

A magyar férfi kézilabda-válogatott ugyan nem jutott tovább a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság csoportköréből, miután 31-30-ra kikapott Izlandtól, de Gulyás István szövetségi kapitány szerint ez nem is olyan nagy baj. A Nemzeti Sportnak olyat nyilatkozott a kiesés után, mint amilyeneket a labdarúgó szövetségi kapitányok szoktak, amikor kikapunk Izlandtól vagy Máltától.

"Annak ellenére, hogy kiestünk, nincs szégyenkeznivalónk. Tudtuk, hogy mi vár ránk ezen a három mérkőzésen, és hogy egy Európa-bajnokságon nagyon kiegyenlített erőt képviselnek a csapatok. Nüanszokon múlt a továbbjutásunk vagy a jobb szereplésünk. Nem haragudhatunk senkire, együtt értük el a jó eredményeket, és együtt vagyunk most is keserűbbek. Amit elterveztünk, hogy a csapatot átalakítjuk, és egy fiatal együttest formálunk, elértük, és jó kézilabdát játszunk. Elégedettek lehetünk az elmúlt két és fél évvel annak ellenére, hogy most kicsit keserű a szánk íze" - fogalmazott a kapitány.

A válogatott vasárnap még 31-30-ra le tudta győzni Portugáliát, de mivel a középdöntőbe az első két helyezett jut, és a magyar csapat 31-28-ra kikapott Hollandiától, így nem jutottak tovább.

Az Orbán-kormány október 15-i szinten befagyasztotta hét alapvető élelmiszer (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, 2,8 százalékos tehéntej és csirkefarhát) árát február 1-től. Tehát egyszerűen annyiba fog kerülni a cukor a sarki boltban, mint amennyibe október 15-én került, és a nagy bevásárlóközpontban is annyiba fog kerülni, mint október közepén. A két ár között jelentős különbség lehet.

Ez így nagyon egyszerűen hangzik, de ki viseli ennek a kárát? A kereskedőknek és a beszállítóknak mindössze két hetük maradt arra, hogy megegyezzenek egymással. Az biztos, hogy a kormányra nem számíthatnak. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón egyértelművé tette: a kiskereskedők 10-20 milliárd forintot fognak bukni, de nem adnak kompenzációt, mert van "közös teherviselés". Szerinte a kiskereskedelmi profit magasabb, mint amekkora veszteséget okoz ez az intézkedés.

Nagy István agrárminiszter pedig vasárnap beszélt arról a Kossuth Rádióban, hogy szerinte bőven belefér a kereskedők akciós keretébe az, hogy most társadalmi szolidaritással segítenek megfékezni az inflációt. Nagy Márton miniszterelnöki főtanácsadó pedig a Portfolio-nak nyilatkozta azt, hogy a kiskereskedők kénytelenek lesznek lenyelni az élelmiszer-árstop okozta veszteséget, és nem valószínű, hogy továbbhárítják azt a beszállítóikra.

Gulyás Gergely a szerb gyakorlathoz hasonlította az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett ármaximálást, de azért vannak különbségek. Nagy Márton szerint a legfőbb eltérés az, hogy míg Szerbiában a kis- és nagykereskedelmi, valamint termelői árat egyaránt szabályozták, a mostani magyar kormánydöntés csak a kiskereskedelmi árakra vonatkozik. A feszültség tehát csak a kereskedelemnél jelentkezik. A főtanácsadó szerint azért sem reális az, hogy a kiskereskedelmi szereplők továbbhárítják az árstopot a beszállítóikra, mert meglévő, a volument és az árakat is szabályozó szerződéseik vannak, amelyeket nem fognak egy három hónapos időszak kedvéért felrúgni. "Egy teljesen új beszállító megtalálása, és a vele való leszerződés nem megy egyik napról a másikra, időigényes váltani" - mondta a Portfolio-nak Nagy Márton.

Hát, ahogy mondani szokták, majd meglátjuk. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára lapunknak elmondta: kemény ártárgyalások kezdődnek a beszállítók és a kereskedők között.

A beszállítók jó helyzetben is lehetnek, hiszen tudják, hogy a kereskedőknek a kormányrendelet miatt kötelező az októberi készletet biztosítani. De bízunk a beszállítók józanságában. Nincs értelme összeveszni egy három hónapos időszak kedvéért. De reméljük, hogy három hónap után már nem lesz szükség a hatósági árra

- fogalmazott Vámos György. Szerinte a kisebb boltok fognak relatíve rosszabbul járni, mert kevesebb az árusított termékük, ezért nagyobb árveszteséget okoz nekik a 7 termékre vonatkozó árstop, mint a nagy szupermarketeknek. Az OKSZ főtitkára sem tartja kizártnak, hogy ha a kereskedők és a hazai beszállítók nem tudnak megegyezni, akkor végső esetben importtal töltsék fel a polcokat. Korábban Raskó György agrárközgazdász fejtette ki lapunknak, hogy szerinte olcsó, rossz minőségű importáru lepheti el a boltokat.

Ugyanakkor a kormányzati kapkodásra jellemző, hogy a hatósági áras élelmiszerekre vonatkozó intézkedés pont azokat a vidéki kisboltosokat fogja rosszabbul érinteni, amelyeket a Magyar Falu program keretében elvileg éppen támogatnak is. A Spar Magyarország Kft. például 2020-ban 631,4 milliárd forintos bevétel mellett 11,7 milliárd forintos profittal zárt, így tényleg nem valószínű, hogy a hatósági áras csirke-farhát különösebb problémát okozna a cégnek. Ellenben mondjuk a Somogy megyei Szóládon lévő kisbolt (a Rózsás Kft. tulajdonosa Rózsás Elemér, Szólád polgármestere) 2020-ban 102 millió forintos forgalom mellett 11,5 millió forintos veszteséget hozott össze.

Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos éppen október közepén jelentette be, hogy mintegy 5,6 milliárd forint támogatást fizetnek ki az elkövetkező hetekben, hónapokban az alapvető élelmiszereket árusító kisboltoknak. Köztük volt a szóládi bolt is, amelyik 58,7 millió forintot kapott. Tehát az egyik kormányzati program elvileg segíteni próbálná közpénzből a falusi kisboltok megmaradását, a másik kormányzati program szerint pedig a kereskedőknek bőven belefér egy kis veszteség. Összességében pedig a falusi kisbolt bejáratánál lesz egy tábla, hogy a boltot kormányzati támogatásból újították fel, bent pedig a cukorra, lisztre lesz kiírva, hogy az Orbán-kormány miatt kerül 10-20 forinttal kevesebbe.

A kormány ugyanis úgy osztott ki éppen tízmilliárdokat kisboltok támogatására a Magyar Falu Program keretében, hogy kötelezően előírta, hogyan kell kinéznie a támogatást kapó boltoknak.

Eredményes volt az állami felszámoló által kiírt árverés a Quaestor-vagyonra. A 8,2 milliárd és 1,8 milliárd forintos csomagokra december 31-től január 17-e délelőtt 10 óráig licitálhattak az érdeklődők. Konkrétan a felszámolás alatt álló ETO Park Kft. és a Győri ETO FC Labdarúgó Kft. vagyonáról van szó, mindkét társaság a Tarsoly Csaba tulajdonos-cégcsoportvezetőhöz köthető Quaestor-cégháló fontos tagja volt.

A következő ingatlanokat szerezte meg az ismeretlen licitáló:

• a győri stadion, becsült értéke 1,3 milliárd forint. Jelenleg 16 ezer néző befogadására alkalmas;
• sporttelep és edzőközpont, becsült értéke 1,8 milliárd forint;
• egyéb edzőközpont, becsült érték 307 millió forint;
• energiaközpont, 95 millió forint;
• promenád, 71 millió forint;
• szálloda, becsült érték 1,7 milliárd forint;
• élményközpont, becsült érték 4,7 milliárd forint.

Valakinek pedig nagyon kellett ez az ETO-birodalom. Ugyanis december 31-én indult a két árverés az Elektronikus Értékesítési Rendszerben, és néhány percen belül már be is futott egy-egy ajánlat. A következő 17 napban pedig nem érkezett több licit, így a 8,2 milliárd és 1,8 milliárd forintos ajánlat nyerőnek bizonyult.

"A vételi jogot elnyert licitálóval az eredményhirdetést követően, az elővásárlásra jogosultak nyilatkozatának beérkezésétől számított 30 napon belül a vevő költségére történik meg a szerződéskötés. A szerződéskötés határideje alatt a nyertessé nyilvánított licitálónak szerződéskötési kötelezettsége áll fenn, amelyet a licitáló a licit megtételével magára nézve kötelezőnek fogad el. Amennyiben az elővásárlási joggal rendelkezők egyike sem él ezzel a jogával, az értékesítő a szerződést a nyertes ajánlattevővel köti meg" - olvasható az árverési közleményben. Elővásárlási joga a magyar államnak van.

Emelte a havi előfizetés díját a Netflix az Egyesült Államokban és Kanadában - írta a vg.hu a Reuters nyomán. A drágításra azért volt szükség, hogy a szolgáltató ki tudja fizetni az új programokat, és versenyben maradhasson a zsúfolt streaming piacon.

A standard csomag, amely két egyidejű streamelést tesz lehetővé, mostantól havi 15,49 dollárba kerül az Egyesült Államokban, szemben a korábbi 13,99 dollárral. Az árak Kanadában is emelkedtek, ahol a standard csomag 14,99 dollárról 16,49 dollárra emelkedett.

A Netflix a korábbi áremelések ellenére is növelte ügyfeleinek számát, ami azt mutatja, hogy az előfizetők hajlandók voltak elfogadni a magasabb költségeket. (vg.hu)

Amíg Szlovákiában a 25 százalékos kapacitásának is örülnek, addig a férfi kézilabda Európa-bajnokság helyi szervezőbizottságának elnöke, Martin Simonides szerint a magyarországi mérkőzések zsúfolt lelátói nagyobb kockázatot jelentenek a koronavírus szempontjából - írta a 24.hu a szlovák Sportnet alapján.

A nézők részvétele sokáig kérdéses volt, végül nem sokkal az Eb kezdete előtt megengedték, hogy negyedház legyen: ez a pozsonyi meccseken 2513, a kassai összecsapásokon 2086 néző lehet jelen.

"Az utolsó pillanatig vártuk az információkat, ezúton is szeretnénk köszönetet mondani az illetékeseknek és a szlovák kormánynak, hogy lehetővé tették a 25 százalékot" – mondta Simonides.

A sportvezető nagyobb kockázatúnak tartja a magyarországi telt házas mérkőzéseket, főleg, hogy a fotók és videofelvételek tanúsága szerint nem mindenki törekedett a biztonságra.

"A budapesti meccsek első napján 22 ezer néző volt, akik még maszkot se mindig használtak. Ott sokkal nagyobb baj van, mint nálunk. Mi törődünk a játékosok és a nézők biztonságával, mindent megteszünk ennek érdekében" - vélekedett Martin Simonides.

A magyar–szlovák közös rendezésű kézilabda-Európa-bajnokság szervezői a Facebookon reagáltak a francia és a szerb válogatott járványvédelmi kritikáira, mindkét ország elégedetlen a koronavírus elleni intézkedésekkel az Eb-n, többek között azzal, hogy az emberek nem hordanak maszkot a szállodában. Ennek lényege: értetlenül állnak a francia és a szerb kritika előtt.

Orbán Viktor kormányfő szombaton sem tétlenkedik, hanem a Facebook-oldalára kitett fotó tanúsága szerint az első idei disznóvágására volt hivatalos a Csongrád-Csanád megye nyugati határán fekvő Öttömösre. Vendéglátója pedig Mihálffy Béla, akit a Fidesz szegedi szervezete december elején választott meg a kormánypárt helyi jelöltjének a 2022-es választásra. A fotón éppen az látszik, amint egy leszúrt koca oldalát a miniszterelnök egy lángszóróval perzseli látható elégedettséggel.

A disznóvágásokkal kapcsolatban korábban kifejtette, hogy nem szereti az elméleti embereket, mert "ha disznóvágás van, ez a típus a vacsorára jön, de ezt senki se bánja, mert legalább nincs láb alatt, amíg a többiek dolgoznak". Orbán Viktor a kép szerint időben érkezett a disznóvágásra és nincs láb alatt.

Szombat reggel 9-kor a Zemplén Kalandparkban is lehet síelni, ezzel hazánkban az ötödik síterep fogadja már a síelőket - írta a sielok.hu. Ezzel mind az öt hazai hóágyúzható síterepünkön (Eplény, Visegrád, Kékestető, Mátraszentistván és Sátoraljaújhely) megkezdődött a szezon. Egy nagyobb havazás után az idei szezonban még két további hazai síterep nyithat meg, Bánkút és Pécs.

Viszont első fokú vészjelzést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Magyarország keleti felére sűrű ködképződés miatt. A fagypont alatti ködös területeken ónos szitálás kialakulhat, illetve zúzmaraképződés jelentkezhet. A látótávolság a köd miatt legfeljebb pár száz méter lesz.

Előrejelzésében az OMSZ azt írja, az északkeleti megyékben jobbára borult maradhat az ég, másutt több-kevesebb napsütés várható; főleg a Dunántúlon lehet időnként több a felhő. Az északnyugati szelet többnyire már csak élénk széllökések kísérik.

Immár második éve csökken a külföldi jogi személyek aránya az OTP Bankban. Míg 2019 végén még meghaladta a 77 százalékot, addig egy évvel később már 71,64 százalék volt, a 2021-es év zárásakor pedig már "csak" 66,73 százalék - derül ki a legnagyobb hazai hitelintézetnek a Budapesti Értéktőzsdén megjelent közleményéből, amit az mfor.hu vett észre.

7,05 százalékos pakettet birtokol a Kafijat cégcsoport, amely gazdája az a Rahimkulov-család, amelyet Magyarország leggazdagabb familíájaként tartanak számon. A másik ismert OTP-nagybefektető az 5,11 százalékos részvénycsomag felett diszponáló francia Groupama Csoport, amely az OTP-nek hosszú évek óta stratégiai partnere.

Az összességében 31,93 százalékkal rendelkező hazai OTP-tulajdonos közül csak egy 5 százalék feletti részvényes ismert: 8,57 százaléka van a Mol Nyrt.-nek, amely igazgatóságának alelnöke az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor - írta az mfor.hu

Tudomásul kell venni azt, hogy az omikron ellen a három oltás abszolút megvéd attól, hogy súlyos állapotba, netán intenzív osztályra vagy lélegeztetőgépre kerüljünk - jelentette ki az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa.

Szlávik János kifejtette: Magyarországon az intenzív osztályokon döntő többségben oltatlanok fekszenek. A negyedik oltásról azt mondta, már zajlik a kidolgozása annak, hogy pontosan kiknek javasolják, de ahol már bevezették, ott elsősorban a hatvan éven felülieknek, a krónikus betegeknek, a daganatos betegeknek és az immunhiányosoknak adják.

Közölte azt is, több embert képes megfertőzni a koronavírus omikron variánsa, de az eddigi tapasztalatok szerint enyhébb tünetekkel jár a betegség. Az omikron elsősorban felsőlégúti panaszokat okoz: krákogással, torokfájással, náthával és ízületi fájdalommal jár a fertőzés, míg a tüdőt kevésbé terheli. Sokkal többször találkoznak a szakemberek teljesen tünetmentes fertőzöttekkel is, mint a korábbi variánsok esetében - tette hozzá.

Az oltások hatékonysága elsősorban abból látszik, hogy az oltottaknál általában enyhe a betegség lefolyása, viszont az omikron továbbra is veszélyes azokra, akik egyáltalán nincsenek beoltva - hívta fel a figyelmet Szlávik János. (MTI)

Bár a napokban arról szóltak a hírek, hogy Hosszú Katinka befejezi a pályafutását, a háromszoros olimpiai bajnok a Nemzeti Sportnak elárulta, egészen más terveket dédelget a fejében.

Nem. Biztos, hogy egyszer visszavonulok, és az is biztos, hogy már sokkal kevesebb van előttem, mint mögöttem az úszásban – a sajtóban megjelent állítások között szerepelt egy igaz kijelentés is, hiszen valóban harminchárom éves leszek májusban, és ezt azért kicsit sajnálom, mert még mindig élvezem az úszást

- válaszolta arra a kérdésre Hosszú Katinka, hogy a a visszavonulását tervezi-e.

Az Index írta azt pár napja, hogy információink szerint Hosszú Katinka hamarosan bejelentheti visszavonulását. A sportoló most elmondta: az évek során azért már hozzászokott ahhoz, hogy olyanok jelennek meg róla, melyek kapcsán még ő sem tudom, miről is van szó – ki és honnan vette az információkat.

Új célokat tűzött ki magának: azt szeretné, ha ő lenne az első úszó a világon, akinek száz érme van világversenyekről. Eddig 96-ot szerzett. Hozzátette: nem lesz csalódott, ha a hiányzó négy érem közül egyik sem lesz arany.

Tonga cunami-riasztást adott ki szombaton egy tenger alatti vulkán kitörése miatt. A Hunga Tonga Hunga Ha’apai vulkán látványos kitörését műholdról is sikerült rögzíteni:

A National Geographic is megírta, hogy december 20-án kezdődött a legújabb kitörése annak a félig-meddig víz alatti vulkáni szigetnek, amely néhány évvel korábban két különálló szirtként lógott csak ki a tengerből. Az egykori Hunga Tonga és a Hunga Ha’apai szigetek egy nagyobb, tenger alatti vulkán által felépített majd lerombolt, jóval korábbi sziget maradványai, a Hunga Tonga nevű rész még erdős is.

December 7-én mondott le Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, mert az ügyészség szerint megalapozott gyanú merült fel arra, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökétől (Schadl György) hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forint kenőpénzt kapott. A Völner-ügy egyik folyományaként december közepén megszavazta az Országgyűlés a folyamatban lévő bírósági végrehajtói pályázatok érvénytelenítését.

A tegnap esti Magyar Közlönyben pedig megjelent a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnökének, Bíró Marcellnek a rendelete arról, hogy a jövőben miként kell elbírálni a végrehajtói álláspályázatokat. A legfontosabb részeket pontokba szedjük:

• A pályázatot továbbra is az MBVK-hoz kell benyújtani, de például mellékelni kell egy vagyonnyilatkozatot
  
• A pályázatokat háromtagú bizottság értékeli. Az értékelő bizottságba az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az SZTFH elnöke és az MBVK elnöksége delegál egy-egy tagot, valamint egy-egy póttagot. Az értékelő bizottság elnöke az SZFH elnöke által delegált tag vagy póttag (eddig a bírósági hivatal nem képviseltette magát)
  
• A kinevezési javaslatnak tartalmaznia kell a három legmagasabb pontszámot kapott pályázó személyes meghallgatásának eredményét bemutató részletes
  szöveges értékelést személyenként (eddig öt jelölt volt)
  
• Az SZTFH elnöke az önálló bírósági végrehajtói állást a kinevezési javaslatban szereplő három legmagasabb pontszámot kapott pályázó egyikének kinevezésével töltheti be.
• Az adott álláshely tekintetében a pályázati kiírást az SZTFH elnöke eredménytelennek nyilvánítja, ha arra a megállapításra jut, hogy egyik jelölt
  sem alkalmas az álláshely betöltésére

Vagyis Bíró Marcell, az SZTFH elnöke még erősebb jogosítványokat kap a jövőben a végrehajtók kiválasztásakor. A hatósági elnök Orbán Viktor bizalmi emberének számít, a kormányfő október 1-én nevezte ki a pozícióba.

Azt már lehetett tudni, hogy a magyar polgármesterek és közgyűlési elnökök fizetése átlagosan 30 százalékkal emelkedett 2022. január 1-től, az emelés pontos mértéke a vezetett település lakosságszámától függ. A Magyar Közlönyben viszont tegnap este jelent meg, hogy a központi költségvetésből mennyivel támogatják a béremelést az 5000 lakos alatti településeken:

• Település 500 főig - 3,4 millió forint
• Település 501-1500 lakos között - 3,9 millió forint
• Település 1501-2000 lakos között - 3,3 millió forint
• Település 2001-5000 lakos között - 3,6 millió forint

Ez a főállású polgármesterekre igaz, ha a polgármester társadalmi megbízatású, akkor nagyjából ennek a fele jár támogatásként. A pénzt február 15-ig kapják meg az önkormányzatok egy összegben és december 31-ig kell felhasználniuk.

Megjelent péntek este a Magyar Közlönyben az élelmiszerárstopról szóló kormányrendelet, amelyet a "a piaci rendellenességek káros hatásainak megelőzése érdekében" alkotott meg az Orbán-kormány - derül ki a dokumentumból. Sok újat nem tartalmaz, az érintett termékek köre nem változott:

1. kristálycukor,
2. búzafinomliszt,
3. napraforgó-étolaj,
4. sertéscomb,
5. csirkemell,
6. csirke farhát,
   
7. 2,8%-os tehéntej
   

Az árbefagyasztás egyelőre február 1-je és május 1-je között érvényes. Az érintett élelmiszerek ára a 2021. október 15. napján alkalmazott bruttó kiskereskedelmi árnál nem lehet magasabb. Akik akciósan árulták október 15-én a termékeiket, azoknak az utolsó nem kedvezményes árat kell figyelembe venni.

Ebben a cikkünkben megírtuk, hogy az árstop hatására olcsó, rossz minőségű importáru lepheti el a polcokat. Hogy a hatósági áras csirkefarhát nemzeti siker a kormánypárti politikusok szerint, arról pedig itt írtunk.

Csütörtöki cikkünkben megírtuk: az Orbán-kormány által hét alapvető élelmiszerre bejelentett árstop következményeként a rosszabb minőségű termékek irányába tolódhat el a fogyasztás. A hasonló folyamat tökéletesen kirajzolódik a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) 2021-es üzemanyag statisztikáiból. November 15-étől hatályos a 480 forintos plafon a 95-ös benzinre és a gázolajra, és ez alaposan megváltoztatta a fogyasztási szokásokat. Röviden: az autósok leszoknak a prémium motorbenzinről, helyette a normál hatósági árast tankolják.

A MÁSZ adatai szerint júniusig 148,5 millió liter prémium fogyott 2021-ben, ami 5,5 százalékkal volt több, mint 2020-ban. Aztán ez az adat szeptemberig felment 236 millió literre, ez már csak 0,7 százalékos növekedést jelent. December végén 299,8 millió liternél állt meg a számláló a prémium benzinnél, ez már 4,7 százalékos csökkenés 2020-hoz képest. A nyilvánvaló ok: a prémium nem lett hatósági áras, a normál 95-ös igen, így hatalmasra nőtt a különbség.

Ugyanez a mutató a normál esetében: júniusig 510 millió liter fogyott, ami 0,6 százalékos növekedés 2020-hoz képest. Szeptemberre 830,5 millió liter fogyott, ez 2,2 százalékos többlet, majd 2021 végére 1,1 milliárd liter 95-öst sikerült eladni, ami 5,9 százalékos növekedést jelent. A számokból az olvasható ki, hogy már november 15. előtt is kezdtek leszokni az emberek a prémium benzinről a drágulás miatt, a hatósági ár bevezetése után pedig végleg a kevésbé jó minőségű termék kerekedett felül. Annak ellenére, hogy az autók kimutathatóan kevesebbet fogyasztanak a jobb minőség használatával, azaz a hatósági áras lehet, hogy olcsóbb, de gyakrabban kell betérni a benzinkúthoz, ez hosszú távon elviheti a spórolások összegét.

A hatósági ár bevezetésekor jelentős veszély volt, hogy a kisebb kutak üzemeltetői bedobják a törülközőt. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál csak a Mol jelentkezett, hogy átvenné a hatósági ár miatt bajba jutott kutak üzemeltetését. Információink szerint ez nem következett be, egyetlen töltőállomásra sem kellett átmenetileg új üzemeltetőt kijelölni. Ez persze még változhat, hiszen a 480 forintos szabály február 15-ig van érvényben, a plafon pedig aktív, vagyis nélküle megint 500 forint környékére drágulhatna a benzin. Emiatt nagyon valószínű, hogy a kormány február 15. után sem törli el a hatósági árat, hanem további hónapokra meghosszabbítja a korlátozást.

A piacon nagy a mozgás

Január 12-ei hír volt, hogy a Mol 417 töltőállomást vásárolt Lengyelországban a PKN Orlentől. A megállapodás részeként a magyar olajtársaság összesen 185 töltőállomást értékesít 259 millió dollárért a lengyelnek, ezek közül 144 Magyarországon, 41 Szlovákiában található. Egy másik bejelentés szerint a Mol megállapodást írt alá a Norm Benzinkút Kft.-vel 79 magyarországi Lukoil töltőállomás megvásárlásáról.

A hvg.hu számításai szerint a Molnak jelenleg 479 kútja van itthon, ebből passzol le 144-et a PKN Orlennek. Így a két tranzakció eredőjeként a Mol hazai kúthálózata 414 egységből fog állni, ellenben a lengyel piacon erősödik. A Lukoil-kutak megvételére eleve azért volt szükség, hogy legyen mit odaadni a lengyel társaságnak. Ennek eredményeként a 144 magyar töltőállomással a PKN Orlen rögtön a magyar piac mintegy 7 százalékát kapja meg (hozzávetőleg 2 ezer kút van Magyarországon), amivel a Mol, az OMV és a Shell után a negyedik legnagyobb szereplő lesz. Az Európai Bizottság trösztellenes testületének persze még rá kell bólintania az üzletre, ami időigényes folyamat, akár 2023-ig is elhúzódhat.

De mit is kell tudni erről a PKN Orlenről, amellyel ekkorát bizniszelt a Mol?

A lengyel olajtársaságnak eléggé átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete, de az biztos, hogy 27 százalékos részesedése van benne az államnak. Még 2020 végén azzal került be a hírekbe a cég, hogy megvette a lengyelországi regionális sajtó nagy részét: 24 lap közül 20-at tudhat magáénak. A sajtóvállalat portfóliójához ezenkívül közel 120 regionális hetilap, valamint 500 internetes honlap is tartozik, köztük a legolvasottabb regionális hírportálok. Ráadásul az egyik legnagyobb lengyel lapterjesztő, a Ruch SA részvényeinek 65 százalékát is megszerezte. Ez erős hasonlóságot mutat azzal, mint amikor a NER megszerezte magának a magyarországi megyei lapokat. A lépés kritikusai szerint így Lengyelországban is veszélybe került a sajtószabadság.

A PKN Orlen eddig is jelent volt Magyarországon, de csak nagykereskedőként, vagyis nem kútjai voltak, hanem a töltőállomásoknak adott el benzint. Az Orlen Unipetrol Hungary Kft. 2020-ban remek évet zárt, 45 milliárd forintos árbevételnek örülhetett. A hvg.hu cikke szerint a vállalat át fogja brandelni a megszerzett Lukoil-kutakat mind Szlovákiában, ahol van már néhány egysége, mind Magyarországon, ahol ez a márka bevezetését fogja jelenteni. Tehát a Lukoil név hamarosan eltűnik itthonról.

A Lukoil eleve kalandos utat járt be Magyarországon. A Normbenz 2014-ben vett meg 75 Lukoil-benzinkutat, amikor az orosz társaság az egész régióból kivonult az ország elleni szankciók miatt. A Normbenz tulajdonosa a Norm Benzinkút Kft.-n keresztül a Normeston Group Cyprus Limited (NGC) nevű Cipruson bejegyzett társaság. A végső tulajdonos információink szerint Fazakas Imre, akinek korábbi pályafutása döntően orosz üzletekhez kötődik, például a Gazprom-leány Panrusgáz vezérigazgatója is volt, onnan a Jukosz olajvállalat regionális vezetői posztjára került.

A Norm Benzinkút Kft. ügyvezetője Geszti László, aki 2011-től 2013-ig volt a Magyar Posta vezérigazgatója, illetve 1999-től a MOL-csoportnál töltött be felsővezetői pozíciókat. Többek között 2003-tól négy évig a horvát INA gazdasági vezérigazgató-helyettese volt, tehát remek kapcsolatot ápolt a Lukoil-kutakat most megvásároló és a lengyeleknek átadó Mollal.

Volt némi előzménye annak, hogy az Orbán-kormány október 15-i szinten befagyasztotta hét alapvető élelmiszer (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej és csirkefarhát) árát február 1-től. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis már a december 3-i Kormányinfón arról beszélt, hogy még nem született döntés az árak befagyasztásáról, de minden jó gyakorlatot szemmel kísérnek.

Ez a kérdés azért volt aktuális már december elején, mert a szerb kormány november 30-án tiltotta meg a kristálycukor, a tej, a napraforgóolaj, a liszt, valamint a sertéshús árának emelését az egyre gyorsuló infláció miatt. A csütörtöki Kormányinfón pedig Gulyás Gergely a szerb gyakorlathoz hasonlította az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett ármaximálást. Valóban sok a hasonlóság. A szerbeknél két hónapra korlátozták az árakat, nálunk egyelőre három hónapig lehet tavaly októberi áron venni az érintett termékeket. Szintén közös a szerb és a kormány intézkedésében, hogy előírták: a gyártók nem szállíthatnak az átlagosnál kevesebb árut a boltokba. Az intézkedések megszegéséért magas pénzbírság, illetve a kereskedelmi tevékenységtől történő eltiltás jár.

Ez utóbbi nyilván az áruhiányt próbálná megakadályozni, ami az árbefagyasztás tankönyvi következménye lenne egy piacgazdaságban: a piaci árnál olcsóbban a kereskedők kevesebb terméket akarnak eladni, a vásárlók pedig többet akarnak venni, így a boltok polcai kiürülnek. A részletek persze még nem ismertek, a vonatkozó kormányrendelet néhány napon belül fog megjelenni, de még egy fontos dolog már kiderült.

Ahány bolt, annyi ár

Kérdés volt, hogy az október 15-i árszint pontosan mit is jelent. A KSH által publikált októberi átlagárat? Vagy az egyes boltok által konkrétan október 15-én alkalmazott árakat? Gulyás Gergely annyit árult el, hogy az üzletenkénti árakat veszik figyelembe. Tehát egyszerűen annyiba fog kerülni a cukor a sarki boltban, mint amennyibe október 15-én került, és a nagy bevásárlóközpontban is annyiba fog kerülni, mint október közepén. A két ár között jelentős különbség lehet. Ez teljesen más szabályozás, mint a benzin esetében, ahol azt írták elő, hogy maximum 480 forint lehet a 95-ös benzin és a gázolaj ára. Na de mi lesz ennek a következménye?

A termelők, a gyártók és a kereskedők egyelőre a kormányrendeletre várnak, addig többnyire nem akarnak nyilatkozni. "Az elmúlt időszakban megvalósuló jelentős cukorár növekedés szükségszerű volt, amely még ma is a cukorreform előtti szint alatt van. A korábbi években a cukorgyártók veszteséget szenvedtek el és ennek jelentős részét továbbhárították az alapanyagot előállító mezőgazdasági termelőkre. Magyarországon a hazai előállítás a fogyasztás 30 százalékát teszi ki (a többi import), ezért átmenetileg cukorhiány jelentkezhet" - közölte viszont kérdésünkre Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége elnöke.

Raskó György agrárközgazdász elsősorban nem is áruhiánytól tart - hiszen valószínűleg a kormányrendelet is előírja majd, hogy az októberi készletet biztosítani kell -, hanem attól, hogy a boltok gyengébb minőségű import termékekkel fogják feltölteni a polcaikat.

Három hét felkészülési időt kaptak, ennyi idő alatt ezt meg fogják tudni oldani. Maximum annyi fog történni, hogy a jobb minőségű sertéscombot eladja a húsipar exportra. A kereskedelem pedig olcsó, fagyasztott sertéscombot importál Dél-Amerikából. A piac felkészült, csak azt nem lehetett pontosan tudni, hogy mely termékek kerülnek be a kormányzati csomagba. Végül csupa olyan terméket neveztek meg, ami könnyen helyettesíthető olcsó importtal

- válaszolta kérdésünkre Raskó György. Szerinte az olcsó importtal az előírásokat is betartják és a veszteséget is minimalizálják majd a szereplők. Az étolaj esetében pedig emlékeztetett: 2021-ben 31 százalékkal drágult, ennek jelentős része pedig már bekövetkezett október 15-ig, tehát sokat nem fognak spórolni a fogyasztók.

Áruhiány az agrárközgazdász szerint leginkább a tej esetében várható, ugyanis ott csak a 2,8 százalékos tej árát fagyasztották be, a többi fajta tej árát viszont szabadon lehet majd mozgatni: az 1,5 százalékos tej olcsóbb lesz, a minőségi 3,5 százalékos pedig drágább, így pedig előfordulhat, hogy a 2,8 százalékos eltűnik a polcokról. Raskó György szerint közgazdaságilag teljesen érthetetlen a kormány intézkedése, hosszú távon fenntarthatatlan, de a három hónapos ármaximálás már csak az április 3-i választás után fog lejárni.

A hvg.hu számítása szerint minden magyar átlagosan évi 96 ezer forintot költ összesen ezekre az élelmiszerekre, vagyis havi szűk 8 ezer forintot. Ha pedig minden érintett élelmiszer esetében 30 százalékos áremelkedéssel kalkulálunk, akkor minden magyar havonta összesen 2 400 forintot spórol az ármaximalizáláson.

Áttételesen a Coop Csoport egyik fontos pénzügyi vállalkozásában is tulajdonos lesz azzal Tiborcz István, a miniszterelnök veje, hogy a BDPST Zrt. nevű cége december 30-án üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról. A Coop Csoport és a Gránit Bank ugyanis még 2012-ben stratégiai megállapodást kötött egymással, ennek részeként pedig kölcsönös tulajdonlásról is döntöttek: a Coop részvényesként belépett a Gránit Bankba, a Gránit Bank pedig részvényt jegyzett a CO-OP HITEL Zrt.-ben.

Ennek megfelelően kisbefektetőként a Coop Innova 0,49 százalékos tulajdonos a Gránit Bankban, míg a Gránit Bank Zrt. 6,6 százalékos tulajdonos CO-OP HITEL Zrt.-ben a cég 2020-as beszámolója szerint, de a kölcsönös tulajdonlás azóta is változatlan.

Érdemes visszaolvasni, hogy 2012-ben miként nyilatkoztak a felek a stratégiai megállapodásról. "A megállapodás alapján a Gránit Bank szolgáltatása a Coop hálózatában, valamint a Coop alkalmazottai, törzsvásárlói, vevői, beszállítói számára is széles körben elérhető lesz" - mondta Hegedűs Éva, a Gránit Bank Zrt. alelnök-vezérigazgatója az MTI tudósítása szerint. Rédei István, a CO-OP HITEL Zrt. igazgatóságának elnöke pedig arról beszélt 2012-ben, hogy szerették volna bővíteni pénzügyi szolgáltatásaikat, és több bankkal is tárgyalva döntöttek a Gránit Bank mellett. Elbüszkélkedett: a Coop-hálózatnak 600 ezer törzsvásárlója van, 1600 településen vannak jelen, 32 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, több mint 1000 beszállítóval állnak kapcsolatban, közöttük 500-600 kis- és középvállalkozóval (2012-es adatok). A 2020-as adatok szerint mintegy 1500 településen voltak jelen több mint 2300 bolttal és több mint egymillió törzsvásárlóval.

Tehát minimális tulajdonlásról van szó, de azért a Coop-vonal is motiválhatta Tiborcz Istvánt, a miniszterelnök vejét abban, hogy a BDPST Zrt. nevű cége 57 százalékos tulajdonos legyen a Gránit Bankban. Igaz, az 57 százalékos részesedése 43 százalékra csökkenhet, ha a bank végrehajtja az új munkavállalói részvényprogramját. A pénzintézet pedig jelenleg csak 6,6 százalékos hányaddal bír a a CO-OP HITEL Zrt.-ben. De mit is csinál ez a coop-os cég?

A CO-OP Hitel Zrt. a faktoring szolgáltatása keretében az áruszállításokból, szolgáltatások nyújtásából származó követeléseket folyamatosan megvásárolja és igény szerinti időpontban (azonnal, vagy egy meghatározott időpontban) megelőlegezi

- olvasható a cég oldalán. Ezen kívül pedig a Coop csoporthoz tartozó vállalkozások munkavállalói számára szabadon felhasználható személyi kölcsönt nyújtanak eseti jellegű, rendkívüli kiadásaik finanszírozására, a munkáltató készfizető kezességvállalása mellett. Tehát a két fő tevékenység a faktoring (követelések adásvétele) és a személyi hitelezés.

Ugyanakkor létezik egy Gránit Coop bankkártya is, ami törzsvásárlói pontgyűjtésre is alkalmas, valamint a Gránit-Coop dolgozói, illetve a Gránit-Coop törzsvásárlói bankszámla-csomagokhoz kapcsolódik. "Kényelmesen használható belföldi és külföldi vásárláshoz, készpénzfelvételhez és internetes vásárláshoz a MasterCard emblémával ellátott elfogadóhelyeken" - olvasható a bank oldalán. Előnyei:

• Egyszerre bankkártya és Coop Klub törzsvásárlói pontgyűjtő kártya
  
• A beépített chipnek köszönhetően a kártyahasználat még biztonságosabb
  
• Pillanatok alatt fizethet a PayPass termináloknál
  

A Coop persze eddig is remek kapcsolatot ápolt az Orbán-kormánnyal: mi írtuk meg, hogy az ország legnagyobb lefedettséggel rendelkező élelmiszerlánca lobbizta ki a kormánynál a Magyar Falu programon belül a vidéki kisboltok támogatását. A bolthálózat üzemeltetői közül került ki legalább 300 nyertes. A Nyírzem Nyírség-Zemplén Coop Zrt. a lánc legnagyobb forgalmú tagja: 2020-ban 22,3 milliárd forintos forgalom mellett 925,8 millió forintos nyereséggel zártak. Most mintegy 330 millió forint állami támogatást kaptak 11 falusi kisboltra. De a Nyírzem a tulajdonosa a MECSEK Élelmiszer és Vegyiáru Zrt.-nek, amely 2020-ban 50,7 milliárd forintos árbevételnek és 999 millió forintos profitnak örülhetett. Nos, a Mecsek Zrt. 15 boltja szintén 330 millió forintot kapott a Magyar Falu programon átfolyatva.

Mindez persze csak akkor lesz igaz, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megadja a felügyeleti engedélyt ahhoz, hogy a BDPST tulajdonos legyen a Gránit Bankban. Mi is megírtuk, hogy ennek elbírálása pedig még folyamatban van.

Az Index információi szerint Hosszú Katinka hamarosan bejelentheti visszavonulását. A háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizenötszörös Európa-bajnok úszónő az idei fukuokai világ- és a római Európa-bajnokságot még végigcsinálja – legalábbis így tervezi –, aztán elbúcsúzik.

Hogy van alapja információnak, azt a Magyar Úszó Szövetségtől sem tagadták, megerősítették az Indexnek, hogy Hosszú nagy bejelentésre készül, de hogy mire, azt nem részletezték.

Hosszú január harmadika óta Tenerifén edzőtáborozik trénere, egyben párja, Gelencsér Máté, annak apja, valamint egy edzőpartner társaságában.

Átadták Tatabányán a bruttó 24 milliárd forintért épült, hatezer férőhelyet meghaladó befogadóképességű kézilabdacsarnokot, mely a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság tartalék helyszíne.

Az ünnepségen Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke (és a Fidesz frakcióvezetője) elmondta, a tatabányai aréna, a szintén 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épült budapesti MVM Dome, valamint a szegedi PICK Aréna és a megújult Főnix Aréna után a legnagyobb kézilabdacsarnok Magyarországon. A kormány további 1,8 milliárd forintot biztosított a létesítmény berendezésére és állami forrásból valósul meg az intézmény fenntartása is.

A csarnokot Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. építette. Korábban megírtuk, hogy 2017-ben még úgy volt, hogy 17 milliárd forintba fog kerülni a tatabányai, hatezer férőhelyes sportcsarnok. Drágább lett.

A MOL a mai napon megállapodást írt alá a PKN Orlen valamint a Grupa Lotos vállalatokkal. A MOL 417 töltőállomást vásárolt Lengyelországban, melyek közül 270 az eladó saját tulajdonában áll. A hálózat országos lefedettséget biztosít, és lehetővé teszi, hogy a MOL a harmadik legjelentősebb piaci szereplővé válhasson a lengyel üzemanyag-kiskereskedelmi piacon - közölte az olajtársaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

A vételi megállapodás szerinti teljes vételár 610 millió dollár, amely készpénz ellenértékből valamint pénzügyi lízinggel kapcsolatos kötelezettségből áll. Az ügylet zárásához többek között az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges.

Az akvizíció végleges jóváhagyásától függően a megállapodás részeként a MOL összesen 185 töltőállomást értékesít 259 millió dollárért a PKN Orlennek, amelyek közül 144 töltőállomás Magyarországon, 41 töltőállomás Szlovákiában található.

Egy másik mai bejelentés szerint a MOL megállapodást írt alá a Norm Benzinkút Kft.-vel 79 magyarországi Lukoil töltőállomás megvásárlásáról.

A kazah hatóságok szerdán bejelentették, hogy az elmúlt 24 órában további 1 678 embert vettek őrizetbe és ezzel nagyjából 12 ezerre nőt a múlt heti zavargások kapcsán őrizetbe vettek száma – tudósít a AP a hvg.hu összefoglalója szerint.

A közleményben az is szerepelt, hogy ezzel egyidejűleg vagy 300 bűnügyi nyomozást indítottak tömeges zavargás és rendvédelmi erőkkel szemben tanúsított erőszak gyanújával.

Mi is beszámoltunk róla, hogy a kazah nemzetbiztonsági tanács szerint Kazahsztánban a helyzet stabilizálódott, a terroristákat megsemmisítették, indulhat a konszolidáció és a károk felszámolása. Arról, hogy miért törtek ki tüntetések Kazahsztánban, mi történt az elmúlt egy hét során és mi lehet Moszkva szerepe, kedd reggel írtunk részletesebben.

Orbán Viktor miniszterelnök pedig hétfőn beszélt Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel, és segítséget ajánlott neki, mert Kazahsztán fontos stratégiai partnere Magyarországnak.

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével az idei évben szerdán ülésezett először Magyarország kormánya - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.

A Karmelita kolostorban a miniszterek ezúttal a koronavírus-járvány elleni védekezésről, a gazdasági élet újraindításáról és több kiemelt gazdaságfejlesztési projekt állásáról tárgyaltak.

Mi is megírtuk, hogy a járvány terjedését mutatja, hogy az elvégzett tesztek 43 százaléka kimutatta a vírust.

Vádat emeltek egy férfi ellen, aki hosszabb időn keresztül egy vadaspark mellett ásta el az ártalmatlanításra átvett hulladékot - tájékoztatta a Pest Megyei Főügyészség szerdán az MTI-t.

Azt írták, hogy a férfi egy Pest megyei vadasparkot üzemeltető társaság alkalmazásában állt. Papíron kisegítőként dolgozott ott, de valójában ő irányította a társaság tevékenységét. A társaság a vadaspark mellett lévő, körülbelül tizenegy hektárnyi területet bérbe vette az illetékes önkormányzattól azzal, hogy ott vadmentő központot hoz létre.

Ugyanezen társaság arra szerződött az egyik budapesti kerületi önkormányzattal, hogy 2018 áprilisától a náluk illegálisan elhelyezett zöldhulladékot és egyéb vegyes települési hulladékot elszállítja - közölte az ügyészség.

Emellett az elkövető 2018 májusában elvállalta a kiürítését egy, a vadaspark közelében lévő ipartelepen korábban működő cég raktárának, amelyben veszélyes hulladékokat is tároltak. A férfi azonban a hulladékokat nem a kijelölt lerakóhelyekre vitette, hanem a vadaspark mellett bérelt területen munkagépekkel gödröket ásott, illetve ásatott és azokba temette 2018 tavasza és júniusa között.

A Szigetszentmiklósi Járási Ügyészség hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat a férfi ellen - áll a közleményben. (MTI)

Szerdán betöltötte a harmincötödik életévét a legtöbb ötkarikás aranyéremmel rendelkező élő olimpikonunk, Kozák Danuta, ami egyben azt is jelenti, a hatszoros győztes kajakozó ettől a naptól jogosult az olimpiai életjáradékra - írja a Blikk.

Az elképesztő sikerekbe fektetett évtizedes munkát busásan honorálja a magyar állam: a következő hónaptól kezdve havi 2 905 920 forinttal gazdagodik Kozák Danuta. A dobogósok a jelenlegi szabályozás szerint 35 éves koruktól életük végéig részesülnek az életjáradékban. Az aranyéremért járó összeg az előző évi bruttó átlagkeresetnek felel meg, ami jelenleg havi 403 600 forint, míg az ezüstért ennek a hetven, a bronzért az ötven százaléka jár (282 520, illetve 201 800 forint). 2018 óta ráadásul minden egyes éremért kifizetik a teljes összeget a sportolóknak.

Mivel Kozák hat elsősége mellett egy-egy ezüsttel és bronzzal – utóbbit szintén Tokióban nyerte, K2 500 méteren – is büszkélkedhet, esetében a járadék összege megközelíti a hárommillió forintot. Nála többet csak a nemrég a 101. születésnapját ünneplő, ötszörös arany-, háromszoros ezüst- és kétszeres bronzérmes tornászlegenda, Keleti Ágnes kap, havi 3 269 160 forintot. (Blikk)

"Az MLSZ elnöksége továbbra sem tett le az OTP Bank Liga létszámának növeléséről. Ennek feltétele a már végbement infrastrukturális fejlődés és pénzügyi stabilitás mellett az akadémiai munka, az utánpótlás-nevelés színvonalának, továbbá a magyar játékosok arányának jelentős növekedése. Ezek megvalósulásáig a jelenlegi lebonyolítási forma marad érvényben" - számolt be a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) online üléséről a Nemzeti Sport. Most 12 csapat verseng az elsőségért.

Az NBII színvonalemelése, a kiélezettebb harc, továbbá az egy csapatra eső források növelése érdekében a következő idény zárása után, 2023-tól 18 klubbal, majd 2024-től 16 együttessel rajtol a most 20 csapatos férfi másodosztály - döntött az MLSZ.

Nyolcnapos hivatalos látogatásra utazik szerdán délelőtt Ghánába és Kenyába Áder János - közölte az MTI-vel a Köztársasági Elnöki Hivatal. Áder János amúgy tegnap a honlapján jelentette be, hogy április 3-ára tűzi ki az országgyűlési választás napját.

A magyar államfő Ghánában megbeszélést folytat Nana Akufo-Addo elnökkel. Áder János Koforiduában felkeresi a Newill Academy iskolát, amelynek felújításához a Hungary Helps is hozzájárult. Kumasiban a magyar szaktudással, a Pureco cég által épített szennyvíztisztító telepet tekinti meg.

A magyar államfő Kenyában tárgyalásokat folytat Uhuru Kenyatta elnökkel és Justin Muturi házelnökkel. Áder János itt is magyar vonatkozású projekteket keres fel: meglátogatja a Hungary Helps által támogatott Munkás Szent József Plébániát és Szakképzési Központját, ahová adománnyal készül, majd a Nemzeti Gerincsebészeti Kórházat, amely egy magyar-szlovén együttműködés keretében orvosi műszereket kapott. Szintén ellátogat a Twiga cég mintafarmjára, amely a magyar fejlesztésű VízŐr termék kenyai forgalmazója.

A rendszerváltás óta sem Ghánában, sem Kenyában nem járt magyar államfő. (MTI)

A Népszava újabb részleteket közölt abból a csaknem három és fél órás hanganyagból, amin Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója beszél az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) kormánypárti (vagy annak tartott) képviselőihez.

"Ha nem az Orbán-kormány megy tovább, a romaügynek vége – állította a kormánybiztos. Két dolog lehet: a romaügyet „vagy a Jobbik veszi át, vagy a melegek”. Sztojka Attila okfejtése értelmében „az a lényege a meleglobbinak, hogy a romaügyre ráülve legalizálja magát”. (Ezt abból szűrte le, hogy elmondása szerint az uniós felzárkózási stratégiában a melegek helyzete is teret kap.) A Jobbik pedig semmi mást nem akar, „csak kinyírni”. Persze, mindez csupán elméleti lehetőség, a kormánybiztos a maga részéről biztosra veszi a Fidesz győzelmét" - írta a Népszava.

A cikk szerint Sztojka Attila szóvá tette, hogy megítélése szerint az ORÖ-ben nincsenek rendben a kifizetések. A képviselői tiszteletdíjak mellett szerinte a foglalkoztatási intézetben van egy „másik szerződésetek, vagy a hozzátartozótoknak”. A tragédia az – tette hozzá –, hogy „ez összeférhetetlen, ez hűtlen kezelést jelent.”

A Népszava kedden már beszámolt arról a titokban rögzített hangfelvételről, amely december első felében, egy zárt ajtók mögött rendezett budapesti találkozón készült. A lap szerint elhangzott például, hogy Sztojka Attila szerint "mivel a BM-ben vagyok, mindenkiről tudunk mindent. Amit még nem is gondolnátok: ki, mikor, mennyit, hogyan, mire. Mindent. Hozhattam volna ide nektek egy térképet, és megmutathattam volna, és a ti neveitek is rajta lettek volna. Mindenkiről mindent tudunk, a legapróbb részletekig".

A Sztojka-ügy miatt a Parlament Nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki tagjai a rendkívüli ülést kezdeményeztek.

A Fonyódi Járási Ügyészség lőfegyverrel visszaélés bűntette, orvvadászat bűntette és lopás bűntette miatt emelt vádat azokkal a férfiakkal szemben, akik engedély nélkül tartottak lőfegyvereket és lőszereket, valamint egyikük rendszeresen orvvadászott is - közölte az ügyészség.

A vád szerint a büntetett előéletű vádlott annak ellenére tartott otthonában több lőfegyvert, hogy fegyvertartási engedélyét egy korábbi büntetőeljárással összefüggésben visszavonták.

A vadász szakképesítéssel rendelkező férfi jól ismerte Lengyeltóti környékét, vadászatokon kísérőként, hajtóként többször vett részt. A vádlott jövedelmét azzal egészítette ki, hogy az illegálisan tartott lőfegyverekkel engedély nélkül is járt vadászni, majd az elejtett vadak húsát és trófeáját értékesítette.

A terhelt 2021 januárjában egy 9 éves gímszarvas bikát terített le, amit másnap keresett meg szomszédja társaságában, de az állat húsa emberi fogyasztásra már nem volt alkalmas, így a szarvas trófeáját hozták csak el. A vádlottak a lopott trófeát nem szállították sokáig, mivel vadászok hajtottak autójuk után, ezért azt a kocsiból kidobták és elmenekültek.

Az ügyészség a Fonyódi Járásbíróságra benyújtott vádiratában a letartóztatásban lévő férfival szemben fegyházbüntetés és közügyektől eltiltás kiszabását indítványozta, társával szemben felfüggesztett börtönbüntetés az indítvány.

Szerdán érkezik az idei első emelt nyugdíj az érintettekhez. Mivel százalékosan mindenki egyforma emelésben részesül, óriási eltérések lesznek a plusz összegek tekintetében - írja az mfor.hu.

A cikk felidézi: 2022-re az elfogadott költségvetésben 3 százalékos inflációval számolt a kormány, vagyis ilyen mértékben emelkedtek volna a nyugdíjak is. Viszont 2021 őszén hosszú idő óta nem látott árrobbanás következett be Magyarországon, ami világossá tette, hogy a tervezett 3 százalékos emelésnek esélye sincs fedezni az árak általános emelkedését. A kormány döntésének értelmében 5 százalékkal magasabb ellátás érkezik minden időskorúhoz ezekben a napokban.

Számításaik szerint a 2,02 millió érintettből 1,21 millióan 150 ezernél is kevesebb pénzt kapnak havonta. Így egy 100 ezer forintos nyugdíj esetén csupán havi 5000 forint pluszt jelent az idei emelés. A öregségi minimumnyugdíj esetén - mely évek óta változatlanul 28 500 forint - 1425 forinttal lesz magasabb az emelt összegű ellátás. Az átlagnyugdíj szintjén tehát plusz havi 7886 forintot jelent az emelés - írta az mfor.hu.

Ugyanakkor jó tudni, hogy a Pénzügyminisztérium közlése szerint 2021-ben az államháztartás központi alrendszere 5101,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Arról ebben a cikkünkben írtunk, hogy hitelből bőkezű az Orbán-kormány.

Az április 3-i országgyűlési választáson 146 külképviseleten szavazhatnak a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok; a 2018-as választáshoz képest huszonkilenc új külképviselet nyílt, míg egy (Tripoliban) időközben bezárt.

A 2018-as parlamenti választáson 118 külképviseleten szavazhattak a választópolgárok, azóta nyitott meg a külképviselet Houstonban és Miamiban (Amerikai Egyesült Államok), Innsbruckban (Ausztria), Dakkában (Banglades), Nicosiában (Ciprus), Tallinnban (Észtország), Lyonban és Strasbourgban (Franciaország), Phnompenben (Kambodzsa).

A 2018-as országgyűlési választás óta nyílt meg továbbá külképviselet Montrealban és Vancouverben (Kanada), Kuangcsouban (Kína), Biskekben (Kirgizisztán), Vientiánban (Laosz), Gdanskban és Wroclawban (Lengyelország), Luxembourgban (Luxemburg), Vallettában (Málta), Nürnbergben (Németország), Maszkatban (Omán), Ramallahban (Palesztina), Panamavárosban (Panama), Malagában (Spanyolország), Genfben (Svájc), Dakarban (Szenegál), Besztercebányán (Szlovákia), Kampalában (Uganda), Montevideóban (Uruguay) és Lusakában (Zambia). (MTI)

Áder János köztársasági elnök a honlapján jelentette be tegnap, hogy április 3-ára tűzi ki a választás napját. Varga Judit igazságügyi miniszter pedig rendeletet adott ki a választási eljárás határidőiről. Néhány legfontosabb:

• A kampányidőszak 2022. február 12-től 2022. április 3-án 19.00 óráig tart.
  
• A választási iroda az igénylését követően haladéktalanul, de legkorábban 2022. február 12-én adja át az igénylőrészére az általa igényelt mennyiségű ajánlóívet.
  
• Az országos listát legkésőbb 2022. február 26-án 16.00 óráig kell bejelenteni.
  
• Az átjelentkezésre irányuló kérelemnek legkésőbb 2022. március 25-én 16.00 óráig kell megérkeznie a helyi választási irodához
  
• A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek legkésőbb 2022. március 25-én 16.00 óráig kell megérkeznie.
  

A Telex még azt is megírta, hogy még a kampányidőszakot megelőzően, február 5-től kezdik el kiküldeni a választási értesítőket, hiszen azt a választópolgárt, aki legkésőbb a szavazás napját megelőző 67. napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételéről. Amennyiben valaki nem kap értesítőt legkésőbb március 8-ig (a választást megelőző huszonötödik napig), ezt a Helyi Választási Irodának kell jeleznie.

Izgalmas pillanata volt a 2018-as választásnak, amikor a Nemzeti Választási Iroda (NVI) honlapja a szavazás napján összeomlott. Ez több problémát is okozott:

• A pártok és jelöltek egy ideig képtelenek voltak elérni a szavazóköri jegyzőkönyveket
  
• Sokáig elérhetetlenek voltak a korábbi választások adatai

Több mint kilenc nap kellett hozzá, hogy az országgyűlési választást lebonyolító NVI nagyjából helyreállítsa a legfőbb választási információs adatbázist, a valasztas.hu-t. Pálffy Ilona, az NVI akkori elnöke szerint az, hogy az oldal elérhetetlen volt néha vagy akadozott, nem azt jelentette, hogy a rendszer is összeomlott volna, csak kívülről nem volt elérhető az oldal, de ettől még flottul ment minden.

A hiányosságokat akkor többen is szóvá tették (záporoztak a bejelentések olyan szavazókörökről, ahol a bizottsági tagok egyszerűen képtelenek voltak rendesen lebonyolítani a választást), a Nemzeti Választási Bizottság pedig egy határozatában végül ki is mondta, jogsértő, hogy az alapvető információkat nem lehetett elérni az NVI honlapjáról, és erre az sem magyarázat, hogy az oldal a túlterhelés miatt csökkentett üzemmódban működött.

"Sikeres volt a választási informatikai rendszer főpróbája" – hangzik el mindig az éppen aktuális választás előtt. 2018 márciusában a klasszikus mondat Deményné Kertész Krisztina, a Nemzeti Választási Rendszert (NVR) üzemeltető IdomSoft Zrt. választási rendszerfejlesztési igazgatójának szájából hangzott el (Deményné Kertész Krisztina neve később még fontos lesz). Most viszont már a 2022-es választásra készül az NVI és szerintük ezúttal is minden rendben lesz.

A fejlesztések az utolsó szakaszukhoz értek, az országgyűlési választásra gyakorlatilag teljes egészében felkészült az informatikai rendszer

- mondta még december közepén az Inforádióban Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke.

Mivel várhatóan már csak körülbelül 3 hónap van hátra a 2022-es országgyűlési választásokig, ezért megnéztük az NVI elérhető szerződései között, hogy mely informatikai cégekkel állnak szerződéses jogviszonyban, és közülük melyik tevékenykedett a választási informatikai rendszer környékén már a 2018-ban is.

Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének cége, a BDPST Zrt. december 30-án jelentette be, hogy üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról. A tranzakció ugyanakkor még nem zárult le, mert a tranzakció zárásához szükséges a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi felügyeleti engedélye. Ennek elbírálása pedig még folyamatban van. Megkérdeztük az MNB-t, hogy pontosan mit vizsgálnak.

A befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezéséhez számos iratot kell benyújtani. Az eljárás keretében - többek között – vizsgálatra kerül a pénzügyi forrás megléte, megfelelősége, a kérelmező pénzügyi megbízhatósága, a pénzügyi szervezet jövőbeni prudens működésének biztosítottsága, középtávú üzleti terve

- válaszolta lapunknak a jegybank. Az engedélykérelem ügyintézési határideje 60 munkanap.

Tehát az MNB azt vizsgálja, hogy Tiborcz István cégének van-e elég pénze a Gránit Bank megvételére, és hogy a BDPST Zrt. pénzügyileg megbízható-e. Nos, a Forbes épp december végén jött ki az 50 leggazdagabb magyar listájával 2021-es összesítés alapján, de a miniszterelnök veje nincs köztük. Ellenben Szakonyi Péter és csapata a 100 leggazdagabbat listázó gyűjtése a 2020-as adatok alapján Tiborcz Istvánt 39 milliárd forinttal a 37. helyre tette.

A BDPST pedig valósággal szárnyal az elmúlt években: míg a 2019-es 4,8 milliárd forint adózott eredmény után 2,3 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosnak, a 2020-as 1,2 milliárd forintos profitból 1,2 milliárd forint osztalékot hagytak jóvá.

Mi is megírtuk, hogy a jegybank persze ismeri a Gránit Bankot kívülről-belülről. Augusztusban például 58 millió forint bírságot szabott ki a Gránit Bankra, mert átfogó vizsgálat során hiányosságokat talált. Például:

• a bank a hiteldöntések esetében nem dokumentált minden, az ügyfélcsoportok kialakítása szempontjából releváns információt;
• a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzési tevékenységénél hiányosságokat állapított meg a belső védelmi vonalak, valamint a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésével kapcsolatban.

Az MNB 2021. december 31.-ig adott időt a Gránit Banknak, hogy a hiányosságokat kijavítsa. A meghozott intézkedésekről pedig idén nyárig kell tájékoztatnia a jegybankot.

Azt pedig a Klubrádió vette észre, hogy január 1-től változott a kamarai hozzájárulás megfizetésének rendszere, az eddigi területi alapú fizetés helyett minden vállalkozásnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kell utalni az évi 5000 forintos kamarai hozzájárulást. Az országos iparkamara honlapján egy felugró felhívás hívja fel a figyelmet arra, hogy mostantól a Gránit Banknál vezetett számlaszámra kell megfizetni a hozzájárulást.

Újabb értékes ingatlant adott el a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.: 1,5 milliárd forintért elkelt Szeged egyik ékköve - derült ki az MNV aukciós oldaláról. A szegeder.hu írta meg még decemberben, hogy elárverezik az 1883-ban épült egykori Európa szállót a Klauzál téren, amely eddig az MVM tulajdonában az NKM Zrt tulajdonában volt. Az irodaházként funkcionáló épület műemléki jelentőségű területen fekszik, maga is műemlék besorolású.

Az árverés sikerrel zárult december 21-én, az ingatlan az 1,5 milliárd forintos kikiáltási áron talált egyelőre ismeretlen új gazdára.

Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy az MNV nem lazsál, ha értékes ingatlanokat kellett eladni milliárdos befektetőknek. Például 14,6 milliárd forintos áron sikerült eladnia egy ingatlancsomagot, amibe például az Andrássy út 73-75. alatti MÁV-székház, a siófoki Erzsébet szálloda és a budai Várnegyedben található Táncsics Mihály utca 1. szám alatti patinás épület is beletartozott. A csomagból a MÁV-székház 6,3 milliárd forintot, míg a siófoki szálloda 2 milliárd forintot ért az MNV értékbecslése szerint.

Pozitív lett Karl Nehammer osztrák szövetségi kancellár koronavírus-tesztje pénteken - jelentette be a kancellári hivatal. "Aggodalomra nincs ok, jól vagyok" - üzente Nehammer, aki Twitteren hozzátette, hogy az egyik testőrétől kapta el a vírust.

A nemrégiben beiktatott osztrák kancellár mindhárom oltását felvette, tünetmentes, otthoni karanténból végzi munkáját.

Nehammer felesége és gyermekei is negatív tesztet adtak. Európában elsőként egyébként pont Ausztriában vezették be a kötelező oltást: februártól minden 14 év feletti osztráknak kötelező lesz beoltatnia magát. Ugyanakkor Gerald Gartlehner epidemológus a héten azt nyilatkozta, az omikron miatt újra kell gondolni a kötelező oltás szükségességét, mert az omikron annyira gyorsan terjed, hogy hamarosan valószínűleg a lakosság akkora része szerez immunitást, mint a korábbi hullámok alatt egyszer sem. (MTI)

Az omikron-variáns Európában is felütötte a fejét, így egyre több pozitív teszt eredmény születik világszerte. Mivel számunkra a legfontosabb játékosaink és szakmai stábunk egészségének megőrzése, klubunk a mai napon úgy döntött, hogy nem utazik Törökországba – vette észre a Nemzeti Sport az Újpest hivatalos honlapján.

Korábban már a Mol Fehérvár (Marbellába mentek volna) és a Bp. Honvéd (törökországi felkészülés lett volna) is hasonló döntést hozott a koronavírusos esetek miatt.

Ellenben mi is megírtuk, hogy nagyon jó hírek érkeztek a felcsúti székhelyű Puskás Akadémia FC háza tájáról. Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó kedvenc csapata megérkezett Dél-Spanyolországba, ahol egy edzőtábor keretében felkészül a tavaszi szezonra. A focicsapat honlapjára pedig fel is raktak egy kis videót "Belaktuk" Marbellát címmel. A Ferencváros is Marbellában tölti téli felkészülési időszaka egy részét, mégpedig január 10. és 20. között.

94 éves korában meghalt Sidney Poitier, az első színesbőrű színész, akinek sikerült Oscar-díjat nyernie a Legjobb színész kategóriában - írta a Euronews.

Sidney Poitier 1927. február 20-án született Miami-ban Reginald James Poitier és Evelyn Poitier hetedik gyermekeként.

Dolgozott építőmunkásként, eladóként, dokkmunkásként. 1946–tól színészkedett, 1949-től pedig Hollywoodban is szerepelt. 1950-től vállalt szerepet filmekben is. 1964-ben első színesbőrűként nyerte el a Legjobb színésznek járó Oscar-díjat az 1963-as, Nézzétek a mezők liliomait! című filmben nyújtott alakításáért.

Az 1960-as évek óta polgárjogi aktivistaként is ismerték. 1969-ben a First Artists Productions egyik alapítója volt. 1971 óta filmrendező is. 1994–től a Walt Disney Corporation igazgatótanácsának elnöke.

"Egy ikont vesztettünk el, egy hőst, egy mentort, egy harcost és egy nemzeti kincset" - írta a Bahamák miniszterelnök-helyettese - Poitier a szigeteken nőtt fel.

Tovább nőtt a 2006-os budapesti zavargásokat egy kitalált narratíva alapján ábrázoló Elkxrtuk című film Nemzeti Filmirodánál regisztrált filmgyártási költsége, így a magyarországi forgatások után automatikusan igénybe vehető közvetett állami támogatás összege is nőtt – vette észre a Napi.hu a Filmiroda 2021. december 20-i állapotot mutató nyilvántartásában. (Az elszámolás nincs lezárva, így elképzelhető, hogy a számok tovább emelkednek.)

A játékfilmet gyártó Mega Film Kiadó Kft. tavaly még A hazugság ára címmel vetette nyilvántartásra a produkciót 800 millió forint tervezett gyártási költséggel. A büdzsé összege előbb 1,142 milliárd forintra, majd – a legutóbbi adat szerint - 1,436 milliárd forintra emelkedett - írta a lap.

A filmes és adószabályok szerint az alkotók a költségvetés 30 százalékáig igényelhetnek társasági adókedvezményes, azaz közvetett állami támogatást, ami az Elkxrtuk esetében 431 millió forintot jelent – ez a támogatási összeg szerepel most a Filmiroda adatbázisában.

Mi is megírtuk, hogy a magyar mozikat már meghódította Kálomista Gábor producer és Keith English rendező gyurcsányos-dobreves-őszödi beszédes politikai thrillere. 2021 végéig 130 ezren látták, vagy ennyien kellett, hogy lássák a 2006 októberének eseményeit sajátságosan újragondoló filmet. Nemsokára viszont milliók nézhetik majd meg, hogyan gonoszkodott már 2006-ban is Gyurcsányné Dobrev Klára, január végén ugyanis a TV2 is levetíti majd az Elkúrtukat.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem tud Kazahsztánban bajba került magyarokról - közölte a tárcavezető pénteken a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter kiemelte: "Kazahsztán stratégiai partnerünk, ezért szorosan figyelemmel követjük az ott zajló eseményeket".

Azt írta: csütörtökön felvették a kapcsolatot a Türk Államok Szervezetének főtitkárával és jelezték, hogy támogatják a külügyminiszteri szintű, rendkívüli videókonferencia megtartásáról szóló kezdeményezést. A kazah fél kérésére ezt magyar idő szerint kedd reggelre hívta össze az üzbég soros elnökség - ismertette a miniszter.

Az Orbán-kormány 2018. szeptember 3-án a kirgizisztáni Csolpon-Atában megfigyelői státust kért és kapott magának a nemzetközi szervezetben. A Türk Tanács Tagjai: Azerbajdzsán, Kazahsztán, Törökország, Kirgizisztán és Üzbegisztán.

Mi is beszámoltunk róla, hogy Kazahsztánban az üzemanyagárak emelkedése miatt törtek ki tüntetések, a helyzet pedig hamar eszkalálódott. Az ország elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev bejelentette, hogy a katonák már figyelmeztetés nélkül is tüzelhetnek. Tokajev emellett azt mondta, „húszezer bandita” támadta meg Almati városát. Az országba már megérkeztek az oroszok vezette katonai erők is, miután Tokajev külföldi segítséget kért a rezsimellenes tüntetések leveréséhez. (MTI)