Vég Márton

Nagyon úgy tűnik, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest szállodalánc ugyan megszenvedte a koronavírus-járványt, de már túl van a nehezén - derül ki a 2021-es céges beszámolóból. A legnagyobb hazai riválisnak, a kormány által kevésbé kedvelt Danubiusnak viszont még nem sikerült teljesen eltüntetnie a károkat, de a budapesti luxusszállodáknál is megmaradt a milliárdos veszteség, bár a kormány szerint remekül sikerült a járvány utáni gazdasági újraindulás.

"A járvány enyhülésének, illetve az átoltottság növekedésének hatására 2021. május 7-től fogadtak a szállodák ismét szabadidős vendégeket" - olvasható a Hunguest beszámolójában. Ezzel magyarázható, hogy bár a 2020-as számokon sikerült szépíteni, azért a 2019-es szinttől még nagyon messze vannak Mészáros Lőrinc szállodái. Mindez konkrétan a számok nyelvén: a 2019-es 26,8 milliárd forintos árbevétel 12,2 milliárd forintra zuhant 2020-ban, míg a 3,1 milliárd forintos profit 2,4 milliárd forintos veszteségbe fordult át. Ezt a csúnya veszteséget sikerült kiradírozni 2021-ben: az árbevétel még mindig csak 14 milliárd forint lett, de már 96,2 millió forintos nyereséggel zártak.

A veszteség tehát már a múlté, sőt, egy alapos ráncfelvarráson is átesnek a Hunguest eléggé leharcolt szállodái. A kormányzati Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat legnagyobb nyertese ugyanis Mészáros Lőrinc szállodái voltak még 2020 elején: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak fel. Ebből a hévízi hotel már el is készült. Egy házzal viszont szegényebbek lettek, hiszen a Lifestyle Hotel Mátra üzemeltetése már a Tiborcz István tulajdonolta BDPST Group feladata.

Már jobban néznek ki a Danubius számai is. Az angol tulajdonban lévő szállodás cég korábban a Covid-válság egyik legnagyobb céges vesztese volt, és a veszteség még 2021-ben is megmaradt. Mivel a cég főleg Budapesten erős, ezért ez a 2020-as mérlegen nagyon látszódott: a Danubius Szállodaüzemeltető Zrt. 2019-ben 44,9 milliárd forintos forgalomnak örülhetett, ehhez képest 2020-ban 12,9 milliárd forintra apadt a bevétel, ami 71 százalékos visszaesést jelent. Vagyis 32 milliárd forint tűnt el a kasszából. A Danubius szállodái is szép lassan kinyitottak 2021-ben, így sikerült feltornázni a bevételt 19,6 milliárd forintra, tehát forgalomban verik Mészáros Lőrinc szállodáit. A végeredmény viszont itt még nem annyira szép: a 2019-es 4,5 milliárd forintos nyereség 2020-ban 10,3 milliárd forintos giga veszteségbe fordult át, amiből 2021-ben is megmaradt 3,4 milliárd forint. Ennek egyik oka, hogy döntően megtartották a dolgozókat, így az 1300 munkavállalóra 8 milliárd forint volt a kiadás.

Hogy a budapesti szállodák még nem voltak túl jó bőrben 2021-ben, azt jól mutatja, hogy például a dubaji tulajdonban lévő The Ritz-Carlton Budapest változatlanul veszteséges. A Ritz-Carlton eleve nem volt túl jó befektetés, hiszen az Adria-Palace Kft. bár 4,8 milliárd forint bevételt termelt a turizmusban rekordévnek számító 2019-ben, de a cég stabilan veszteséges, 2019-ben is 144 millió forint veszteség jött össze. Ez 2020-ban felkúszott 3,4 milliárd forintra, és tavaly is összejött 1,1 milliárd forintos mínusz. Ez nem csoda, hiszen a forgalom még a felét sem érte el a 2019-es rekordnak, csak 2,1 milliárd forintnak örülhetett Khalaf al-Habtoor üzletember és családja.

Még messze nem pörögtek teljes fordulatszámon tavaly a vidéki kaszinók a koronavírus-járvány miatt, de az Orbán-kormány által kiválasztott tulajdonosok így is összesen 1,3 milliárd forint profitnak örülhetnek - derül ki a cégek 2021-es beszámolóiból.

A legnagyobb nyereség Sopronban jött össze. A budapesti kaszinókkal ugyan még nem veszi fel a versenyt a soproni kaszinó, de az árbevétele és a jövedelmezősége is megnyugtató. A koncessziós engedély 2026-ig a CAI Hungary Kft.-t birtokló Casino Sopron Kft. nevére szól, ez a cég pedig az öt budapesti kaszinó koncesszióját is 2056-ig elnyerő Garancsi István Futball Invest Zrt. nevű vállalkozásának 45 százalékos, valamint az osztrák Casinos Austria International (CAI) GmbH többségi tulajdonában van.

"A kaszinóban a látogatók számában 21,9 százalékos csökkenés volt kimutatható, a játékbevétel visszaesése 0,6 százalékos volt az előző évihez képest. Ugyanakkor a visszaesés az utolsó COVID előtti évhez, 2019-hez képest 55,3 százalék a látogatók számát, 38,1 százalék a játékbevételt figyelembe véve. Tavaly 55 napon keresztül teljes bezárás volt, csak júliustól kezdett visszaállni a szokásos üzletmenet" - olvasható a CAI Hungary beszámolójában. A számok ezt tükrözik: az árbevétel 2020-hoz hasonlóan tavaly is 3 milliárd forint volt, amiből 570 millió forint profitot sikerült behúzni. Mindebből az következik, hogy vagy drágább lett a játék a kaszinóban, vagy a kevesebb betérő játékos viszont többet költött. Volt ez persze sokkal jobb is: 2019-ben a 4,8 milliárd forintos forgalomból 1,4 milliárd forint nyereség lett.

A soproni kaszinó messze a legeredményesebb vidéki kaszinó. Az Orbán-kormány felépített egy új kaszinókirályt is: Rákosfalvy Zoltáné a győri, a pécsi és a miskolci kaszinó is, de három játékteremnek együtt nincs annyi nyeresége, mint a soproninak.A győri kaszinókirály 2019 októberében lett országosan ismert, amikro előkerültek a felvételek a botrányba végül belebukó győri polgármesterről, Borkai Zsoltról, akinek a társaságában Rákosfalvy is ott ringatózott az elhíresült adriai jachton. Az Orbán-kormány nem érezte úgy, hogy Rákosfalvytól el kellene venni a kaszinókat, amelyek egyelőre viszonylag szerényen, de azért termelik a milliókat.

A 2020-as beszámolóhoz hasonlóan a 2021-es dokumentumban sem szerepel érdekes módon a győri Casino Win Kft. árbevétele, de az igen, hogy csak 167 millió forint lett a nyeresége. Azért csak, mert 2020-ban ez 440 millió forint volt. A 2019 nyarán megnyílt miskolci kaszinóban valami nagyon nem stimmelt 2020-ban, hiszen 100 millió forint veszteséggel zárták, de ezt 2021-re sikerült pozitívba hozni: 53 millió forint nyereségnek örülhet Borkai ügyvéd barátja. A pécsi egység pedig visszafejlődött, nincs nyoma extraprofitnak: csak 17,3 millió forint profitot lehetett elkönyvelni. Nem véletlen, hogy csak a győri kaszinó esetében döntött úgy Rákosfalvy, hogy 200 millió forint osztalékot kivesz a cégből.

Az ország keleti felében pedig Szima Gábor uralja a kaszinópiacot, ő volt a debreceni focicsapat többségi tulajdonosa is. Debrecenben kisebb csoda történhetett, hiszen 2021-ben rekordot döntött a forgalom (Civis Grand Casino Kft.): eddig még soha nem volt 2 milliárd forint felett az árbevétel, most viszont 2,5 milliárd forint szerepel ezen a soron, ebből 365 millió forint lett a profit, ami viszont volt már több. Nyíregyházán pedig átlagos évet zártak 1,1 milliárd forintos forgalommal és 132 millió forintos nyereséggel. Közel 500 millió forint pluszt azért csak kitermelt Szima Gábornak a két egység, amelyek a jelenlegi szerződések szerint 2024 nyaráig még biztosan neki dolgoznak.

Már nem Tiborcz István cége üzemelteti Tiborcz István magyarországi, zömmel veszteséges szállodáit - derül ki nyilvános cégadatbázisokból. Eddig a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. volt a tulajdonosa a szállodák üzemeltetésével foglalkozó BDPST Hotel Management Zrt.-nek, de április 27-től már Somlyai Zoltán, a cég vezérigazgatója lett egyben a tulajdonos is.

"Szállodaüzemeltető vállalkozás első embereként eddigi pályafutásom legnehezebb, bizonyos szempontból mégis a legsikeresebb évét tudhatom magam mögött" – mondta idén februárban a turizmus.com-nak a BDPST Hotel Management Zrt. vezérigazgatója. Somlyai Zoltánnak kellett talpon tartani a turai kastélyszállót, a Hotel Alice-t a budapesti Andrássy úton, az Andrássy Kúria & Spa-t Tarcalon, a Lifestyle Hotel Mátrát Mátraházán és a D8 Hotelt a budapesti Dorottya utcában.

Ezeket a szállodákat a BDPST eddig saját leánycégével üzemeltette. "Hiszünk az ésszerű és átlátható szállodaüzemeltetésben, miközben nemzetközi sztenderdekre alapozott mégis különleges, egyedi megoldásokat kínálunk ügyfeleinknek. Minden ránk bízott szállodát a legnagyobb gondossággal kezelünk" - közlik is a saját oldalukon. Az üzemeltető cégnek azonban már Somlyai a tulajdonosa, persze maguk a hotelek változatlanul Tiborcz István tulajdonában maradnak.

Bár a napokban jelent meg, hogy 12 milliárdos nyereséggel zárt tavaly Tiborcz cége, a BDPST, de az elég biztos, hogy nem a szállodái termelték ki neki ezt a vagyont. A BDPST Hotel Management alá tartozó Alice Hotel Kft. tavaly 241 millió forintos veszteséget hozott össze. A tarcali Andrássy Kúria a Témadesign Kft. feladat volt, de tavaly 172 millió forintos veszteséggel zártak. A turai kastély a TRA Real Estates Kft. nevű céghez tartozik, de 2020-ban veszteséges volt (a 2021-es mérleg még nem ismert). Tavaly vette meg Tiborcz István cége a D8 hotelt a Dorottya utcában, az üzemeltető Bienvenue Kft. tavaly 50 milliós veszteséget termelt.

Bár az orosz-ukrán háború immár sokadszorra is bebizonyította, hogy válság esetén a befektetők első dolga a náluk lévő kelet-európai valuták elszórása, a forint folyamatos gyengülése ellenére az euró megítélése még mindig minimum ambivalens a magyar gazdaságpolitika vezetői körében.

Erre lehet következtetni abból, hogy Nagy Márton, a gazdaságfejlesztési tárca várományosa a szerdai bizottsági meghallgatásán azt mondta:

Az euró bevezetése rövid és közép távon sem kérdés, hosszú távon meg ki tudja.

A rövid táv 1 éven belüli időt, a közép táv pedig 1 és 5 év közötti időt jelent. Arról már Varga Mihály pénzügyminiszter is beszélt tavaly augusztusban, hogy a 2022-26-os parlamenti ciklusban még korai lenne dönteni az euróbevezetés időpontjáról. Az viszont újdonság, hogy Nagy Márton szerint már hosszú távon sem prioritás az euró, vagyis ha az Orbán-kormányon múlik, akkor elképzelhető: hiába kötelezi az országot az uniós belépési szerződés az eurózónához való csatlakozásra, ennek ellenére soha vagy csak a nagyon távoli jövőben lehet majd euróval fizetni Magyarországon.

Bár az Eurobarometer tavalyi felmérése szerint a magyarok 69 százaléka támogatja a csatlakozást az eurózónához, egyelőre nincs és egy ideig biztosan nem is lesz céldátum a magyar euróbevezetésre. Ráadásul már alaptörvénybe is beleírta a fideszes kétharmad, hogy Magyarország törvényes fizetőeszköze a forint. "Ha egy fejlettségi fokot elér a magyar gazdaság, akkor merülhet fel a kérdés, hogy érdemes-e vállalni, hogy feladja az ország az önálló gazdaságpolitika egy részét" - fogalmazott a feltételes módot halmozva Nagy Márton.

2019-ben jól álltunk

Eddig legalább néha volt halvány remény az euróra: 2014-ben Varga látott esélyt arra, hogy az évtized végére legyen euró, 2019-ben pedig azzal kecsegtetett, hogy Magyarország a ciklus végére, tehát 2022-ben készen fog állni az euró bevezetésére. Ekkor jól is álltunk: 2019-ben csak 2 százalék volt a költségvetési hiány és 66,5 százalékos az államadósság, valamint az infláció is csak 3,4 százalékos lett éves szinten. Az euró bevezetése viszont ekkor sem volt fontos az Orbán-kormánynak.

Most már Varga sem ambicionálja annyira a közös európai pénz hazai bevezetését. A régi-új pénzügyminiszter meghallgatása csütörtökön volt, ahol mellékesen szóba került az euró is.

Ne gondoljuk azt, hogy az euró önmagában megoldás. Az euró egy fontos cél. A gazdaságpolitika fontos célja kell legyen, hogy az euróbevezetés céljai teljesüljenek. A belépés feltételeit tudjuk teljesíteni és elérni, de a magyar gazdaságnak még nem a bevezetésen kell gondolkodnia

- fogalmazott Varga Mihály a Portfolio tudósítása szerint.

Tehát most nem kell gondolkodni az eurón, vagyis marad a forint, amelynek árfolyama csak a háború februári kitörése óta a 360 forintos szintről a 390 forintos szintre gyengült az euróhoz képest, de márciusban egyszer már átlépte a 400 forintos határt is. Azt pedig Varga Mihály is elismerte már a Világgazdaságnak, hogy a gyenge forint az egyik fő okozója a magas inflációnak. Ez pedig kihat az egész magyar gazdaságra: visszafogja a lakossági fogyasztást és GDP-csökkenést eredményez.

A 444 által megkérdezett makrogazdasági elemző szerint Magyarország amúgy is távol van attól, hogy eurója legyen. Az euróbevezetéshez szükséges maastrichti feltételek egyikének sem felel meg jelenleg. Ezek közül a legismertebbek:

• az infláció legfeljebb 1,5 százalékkal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációt felmutató tagállamáé
  
• a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3, míg a bruttó államadósság a 60 százalékát
  

Nos, az eurózóna éves inflációja 7,4 százalék volt áprilisban, szemben a magyar 9,5 százalékkal. A három legjobb tagállam (Franciaország, Málta, Finnország) pedig 6 százalék alatti inflációt ért el, tehát a hatósági áras bütykölés ellenére is nagyon mesze van a maximum másfél százalékos különbség. A költségvetési hiány 2021-ben 6,8 százalék lett, Varga Mihály most éppen a költségvetés korrigálására (megszorítás) készül a 2022-es 4,9 százalékos hiánycél érdekében, míg az államadósság 60 százalék helyett közel 80 százalék. A hosszú lejáratú kamatlábakra vonatkozó előírástól pedig szintén fényévekre vagyunk.

Persze a küldetés nem lehetetlen, amit bizonyít, hogy május közepén elfogadta az euró bevezetéséről szóló törvényt a horvát parlament, így 2023. január 1-től vezetik be az eurót, az árakat szeptember 5-től kunában és euróban is ki kell majd írni egészen 2023 végéig. Ehhez persze még az is kell, hogy az Európai Unió Tanácsa júniusban rábólintson az euróövezeti csatlakozásra.

Hogyan lehet a horvátoknak eurójuk?

Amint a horvátoknál is euró lesz, abban a pillanatban Magyarország már több olyan országgal lesz határos, ahol euró van, mint ahol még megmaradt a nemzeti valuta. Pedig a horvátok finoman szólva hátrányból indultak, hiszen eleve csak 1995-ben ért véget a délszláv háború. Az EU-hoz 2013-ban csatlakoztak (9 évvel utánunk) és 2019. július elején már kérték is a felvételüket az európai árfolyam-mechanizmusba (Bulgária is belépett már ide).

"Az euró bevezetése növeli Horvátország globális, politikai és gazdasági hitelességét, valamint eszközt jelent a gazdaság fejlesztéséhez" - jelentette ki 2017-ben Andrej Plenkovic horvát kormányfő. Érvelése szerint az euró bevezetése után nem kell félni a árfolyamkockázattól, alacsonyabbak lesznek a hitel- és a tranzakciós költségek, ami a kormányfő szerint versenyképesebbé és vonzóbbá teszi az országot a külföldi befektetők számára. Vagyis nőne az ország versenyképessége és ezzel együtt a fizetések is. A horvát nacionalisták persze meg akarták akadályozni az euró bevezetését, de nem sikerült összegyűjteni a kellő számú aláírást a kuna védelmében tartandó népszavazásért.

"Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót. A folyamathoz nagyon strukturáltan és körültekintően álltunk hozzá, úgy véljük, sikerül időre teljesítenünk az összes feltételt, amelyet az árfolyam-mechanizmusban vállaltunk" - ezt pedig már 2021 szeptemberében mondta Plenkovic. A politikus nagyon magabiztos, bár a kritériumoknak nem teljesen felel meg Horvátország: a költségvetési hiánya ugyan 3 százalék alatti, de az államadósság ott is bőven 60 százalék feletti, valamint az inflációs feltételnek is csak jóindulattal felelnek meg: az infláció idén eléri a 7,8 százalékot, 2023-ban ugyanakkor 3,7 százalékra lassul az előrejelzések szerint.

Szegény MNB

Persze számos érv és ellenérv szól az euró bevezetése mellett vagy ellene. A legnagyobb előnyök között szokás említeni, hogy a fő kereskedelmi partnereink az eurózóna tagállamai, így megspórolhatnánk az átváltási költségeket. Mivel a televíziótól a banánig minden import, ezért az importőrnek a gyenge forintból kell behoznia a terméket. A költséget áremeléssel a fogyasztóra hárítja tovább, tehát inflációt okoz.

Az euróval viszont Magyarország elveszítené az önálló monetáris politika lehetőségét. Ez némi túlzással azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bankot be lehetne zárni, ugyanis az eurózónában központilag állapítanák meg az alapkamatot, így az MNB-nek gyakorlatilag csak némi felügyeleti, hatósági feladatai maradnának, aminek Matolcsy György és társai aligha örülnének.

Talán nem véletlen, hogy az euró bevezetésének egyik legnagyobb szkeptikusa eddig éppen a jegybank elnöke volt. A Magyar Nemzetben megjelent tavalyi írásában azzal érvelt: forinttal jobban lehetett kezelni a 2020/2021-es válságot, mint az euróval, ennek is köszönhető szerinte, hogy az eurózónánál gyorsabb volt a magyar gazdaság újraindítása. A közös euróval az eltérő helyzetben lévő eurózóna tagok ugyanis nem tudtak differenciált, az egyes országok sajátosságait figyelembe vevő eszközöket bevezetni.

A magyar gazdaság állapotával viszont mostanra már Matolcsy is egyre elégedetlenebb. A jegybankelnök csütörtökön mutatta be a Fenntartható egyensúly és felzárkózás 144 pontja nevet viselő programjavaslatát. Ebben viszont továbbra sem hangzik el egyetlen szó sem az euróról, ellenben például az államadósság és a költségvetési hiány radikális csökkentését és az infláció elleni harcot szorgalmazza. Ezek amúgy éppen az euró bevezetésének legfontosabb kritériumai is lennének.

Aki esetleg még nem tudná: a Fradi mögött a Kisvárda lett a második az NBI-ben. Biztosan sokakban felmerült, hogy vajon mi lehet a siker titka.

A tizenhatezres lélekszámú szabolcsi kisvárosban jól átgondolt stratégia mentén, rendezett körülmények között, kellő szakmai tudás és stabil anyagi helyzet birtokában építkeznek, ám mindez nem feltétlenül jelent garanciát a sikerre a sport kiszámíthatatlannak tetsző világában

- írja a Nemzeti Sport.

A lapnak Révész Attila, a kisvárdai a klub sportigazgatója árulta el a titkot. "Tudatosan, algoritmusokat használva, elemzőprogramokat, számokat és adatokat igénybe véve választom ki az adott pozícióra a játékost. Ez a nyugati futballban mindennapos, ott még a vezetőedzőket is mesterséges intelligencia segítségével választják, ám Magyarországon ettől kissé távol vagyunk" - fogalmazott a sikeres szakember.

Elárulta: idényenként kétszáz-kétszázötven játékost vizsgálnak alaposabban, az adataikat tárolják, folyamatosan monitorozzák őket. Éppen ezért akármi is történik a Kisvárdával, a csapat összeáll a következő idényre.

Nem lehet népszavazást tartani a Fudan egyetem és az álláskeresési járadék ügyében az Alkotmánybíróság (Ab) döntése szerint - közölte az MTI. Az Ab honlapján szerdán délelőtt közzétett közlemény szerint a testület alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott két végzését: a Fudan egyetem ügyében nemzetközi szerződés, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

A két kérdés ez lett volna:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?
• Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?

Karácsony Gergely főpolgármester még tavaly júliusban kezdeményezett népszavazást öt kérdésben, amik közül a Nemzeti Választási Bizottság csak ezt a kettőt engedte át. Mivel a kérdéseket minden létező fórumon megtámadták, csak decemberben indulhatott meg az aláírásgyűjtés, miután a Kúria is jóváhagyta őket. A szükséges 200 ezer aláírás csak január második felében gyűlt össze, így már nem lehetett megtartani az országgyűlési választásokkal és a kormány nemváltós népszavazásával egyszerre.

Csakhogy két, névtelenségéhez ragaszkodó állampolgár az Alkotmánybírósághoz fordult a Kúria döntései ellen. Az Ab pedig megállapította, hogy a népszavazási kérdéssel hatályon kívül helyezni kért törvény a Kínai Népköztársasággal kötött nemzetközi szerződés végrehajtását célozza, ez pedig tiltott tárgykörbe tartozik.

A másik kérdésben pedig az Ab Varga Judit igazságügyi miniszterrel értett egyet, aki szerint az álláskeresési járadék érdemben és számszakilag változtatna a központi költségvetésen, ami szintén tiltott tárgykör a népszavazások esetében.

Az ügyfelek az év első hónapjaiban érkezett rendkívüli kifizetések (szja-visszatérítés, fegyverpénz, 13. havi nyugdíj) nagyobb részét, több mint 60 százalékát a hitelintézetben hagyták - közölte az OTP. A bank szerint a bizonytalan környezet miatt sokan kivárnak, sőt tartalékolnak, amely logikus reakció.

Az viszont már kevésbé logikus, hogy az összegnek a jelentős része látra szóló folyószámlákon pihen, vagyis még nem termel hasznot az ügyfeleknek. Ráadásul a magas infláció miatt folyamatosan veszít értékéből. A bank közléséből kiderült, hogy aki már csinált valamit a pénzével, az főleg valamilyen deviza-megtakarítást (dollár vagy euró) választott, de még így is jelentős összegek várják, hogy munkára fogják őket.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás a Portfolio konferenciáján beszélt arról, hogy a következő hónapokban jöhet a két számjegyű infláció, ezért csak azt tudja tanácsolni, hogy:

Megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani!

Ráadásul a lakossági megtakarítások egynegyede semmiféle inflációs védelemmel nem rendelkezik.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Opus Global Alapkezelő Zrt.-t közel tízmillió forintra bírságolta a Magyar Nemzeti Bank az elektronikus portfólió-nyilvántartásra, az ügyfélmegbízások rögzítésére, illetve az informatikai tartalék szerver működésére vonatkozó jogszabályi előírások megsértése miatt - közölte a jegybank. Például hiányosságot tártak fel az alapkezelő letétkezelői kapcsolatának dokumentáltságában.

Az MNB ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az Opus Global a vizsgálat során együttműködő magatartást tanúsított, s már a vizsgálat során intézkedéseket tett a feltárt hiányosságok kijavítására. Egészen pontosan 9,75 millió forint felügyeleti bírságot szabtak ki Mészáros Lőrinc alapkezelőjére. Az a napokban derült ki, hogy Mészáros Lőrinc felesége, Várkonyi Andrea 20 millió forintos órát visel, ha ebédelni megy.

Arról tegnap jelent meg hír, hogy degeszre tömték a Matolcsy-család közelében működő magántőkealapokat.

Megjelent a Washington Post háromrészes sorozatának második cikke arról, hogy a magyar miniszterelnöknek milyen hatása van az amerikai politikai életre. Az első részben felidézték, hogy Orbán hogyan hirdetett 2018-ban háborút Tusványoson az "1968-as elit" és azon keresztül a liberális európai status quo ellen.

A második rész Orbán LMBTQ-jogok elleni háborújáról szól. Felidézik, hogy 2020-ban a magyar kormány betiltotta az azonos nemű párok örökbefogadását – ami 2017 óta törvényes az Egyesült Államok összes államában –, és lehetetlenné tette a transzneműek számára a nemük törvényes megváltoztatását. Példaként hozzák fel a 2021-ben elfogadott törvényt is, amely a pedofíliát összemossa a homoszexualitással, így például tilos „homoszexualitást megjeleníteni” kiskorúaknak Magyarországon. Ezek a törvények pedig a cikk szerint inspirálták a floridai törvényhozókat, ugyanis a floridai kormányzó is kijelentette, hogy csapást mér a „felébredt gender ideológiára”.

A lap szerint az amerikai jobboldaliak lelkesednek Orbán politikájáért, mert az szerintük növeli a születések számát, miközben gátolja a bevándorlást. Ugyanakkor hozzáteszik, hogy Orbán ugyan a magyar bruttó hazai termék mintegy 5 százalékát költi a családokat gyermekvállalásra ösztönző programokra, ennek ellenére Magyarország termékenységi rátája még mindig nem éri el azt a szintet, amely a lakosság állandó szinten tartásához szükséges - írta a Washington Post.

A héten szerdán csak a benzin beszerzési ára változik: bruttó 15 forinttal emelik a nagykereskedelmi árat. Ez a hagyományos 95-ös benzin kiskereskedelmi árára nem lesz hatással, viszont a prémium benzin esetében számíthatunk emelésre - írta a holtankoljak.hu.

A piaci árú gázolaj átlagára jelenleg 686 forint.

A hatósági árak nélkül az alábbi átlagárakon tankolnánk normál üzemanyagokat:

• 95-ös benzin: 649 Ft/liter
• Gázolaj: 687 Ft/liter

Egy hete írtuk, hogy akkor ársapka nélkül 634 forint lenne egy liter benzin.

Miközben a kormányzat már tavaly a kedvező árral kampányolt a Gazprommal kötött hosszútávú szerződés mellett, és a háború kitörése óta ez a narratíva még hangsúlyosabb lett, hazánk nemcsak a korábbiakhoz, hanem más országokhoz képest is nagyon sokat fizet az orosz gázimportért - írja a G7.hu.

A gazdasági portál szerint egyetlen olyan uniós tagállam volt februárban, amely drágábban vásárolta az orosz gázt, mint Magyarország: a főbb európai útvonalaktól eléggé elzárt Litvánia. Emlékeztetnek: februárban köbméterenként nagyjából 394 forintos átlagáron érkezett Magyarországra az orosz földgáz. Ez szinte pontosan a hatszorosa annak, amennyit a lakosság fizet ugyanezért, és több mint a hétszerese az egy évvel korábbi szintnek.

Csak találgatni lehet a pontos okokat, de a G7 szakértőkre hivatkozva megemlíti például, hogy Magyarország számára a jelek szerint – a tavaly aláírt szerződés alapján – most két hónapos eltolódással határozzák meg az árat, így abban sokkal gyorsabban és látványosabban megjelenik a tőzsdei jegyzések változása. Ha pedig ez a változás egy nagyon meredek felfutás, mint amit mostanában láthattunk, akkor más országokhoz képest előbb szembesülünk az árak drasztikus emelkedésével.

Egy másik ok, hogy az olajárindexálás alapján most kedvezőbb árak adódnak, így ez is a régebbi megállapodásoknak kedvez, és nem az olyan frisseknek, mint a magyar. Így fordulhat elő, hogy bár tavaly szeptemberben a legutóbbi szerződés aláírásakor Szijjártó Péter külügyminiszter azt mondta: kedvező formulában sikerült megegyezni az oroszokkal, most mégis szinte mindenki olcsóbban jut orosz gázhoz Magyarországnál - írta a lap.

Bár a kormány szerint remekül sikerült a járvány utáni gazdasági újraindulás, a KSH számaiból igazából az látszik, hogy 2019 márciusához képest 2022 márciusára eltűnt a hazai szállodák negyede. Vagyis nem voltak ahhoz elég tőkeerősek, hogy a több hónapos, akár éves bezárást túléljék, és a kormánytól sem kaptak annyi támogatást, hogy újra ki tudjanak nyitni. A pontos számok: 2019 márciusában még 945 szálloda szerepelt a KSH statisztikáiban, idén márciusban csak 719, vagyis 226 eltűnt a piacról, ami 24 százalékos lemorzsolódást jelent.

Megyei bontásban is pontosan látszik, hogy hol zárt be a legtöbb szálloda. A legnagyobb vesztes Jász-Nagykun-Szolnok megye, itt 2019 márciusban még 23 szálloda közül választhattak a vendégek, most már csak 13 maradt. A következő vesztes a Balaton és Somogy megye, itt 50 szállodából 31 élte túl a járványt, vagyis 38 százalékos a lemorzsolódás.

Bár elterjedt nézet volt, hogy a válság leginkább Budapestet érintette, ez a bezárt szállodák száma alapján nem így van (árbevétel szempontjából tényleg a fővárosban volt a legnagyobb mínusz, de itt tőkeerősebb szállodák vannak, tehát a nagyobb kiesést is könnyebben élték túl, mint a kisebb vidéki házak): a 203 budapesti szállodából 157 maradt talpon (46 átmenetileg vagy végleg bezárt), ami 23 százalékos csökkenés, tehát az országos átlagnak felel meg, kicsit még alatta is marad. Budapestnél még Pest megye, Győr, Veszprém, Borsod, Heves és Hajdú-Bihar megye is nagyobb veszteséget szenvedett el.

Nincs teljesen érthető, hogy miért Tolna volt a legválságállóbb megye: itt mind a 12 szálloda megmaradt, de a minden egyéb gazdasági/szegénységi mutatóban rosszul szereplő Nógrád is csak egy szállodát vesztett.

A szállodaipart jól ismerő forrásunk szerint számos ok vezethet szállodabezáráshoz: átmeneti felújítás, nincs munkaerő, költségnövekedés, elegendő tőke nélkül nem bírták a pénzügyi terheket. Az is egyértelmű, hogy a kormányzati mentőcsomag lyukas volt.

Érdemes itt emlékeztetni a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi álláspontjára, miszerint úgy ítélték meg, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy az indulást követően mihamarabb regenerálódjon az ágazat. A valóságban viszont az történt, hogy míg például Ausztriában a járvány előtti bevételek 80 százalékát térítették meg a szállodák számára, addig Magyarországon a járvány miatt eleve alacsony foglaltság 80 százalékát térítette meg az állam, de csak akkor, ha senkit nem bocsátanak el. Ennek a feltételnek pedig sokan nem tudtak megfelelni.

A rengeteg bezárást azonban az infláció kompenzálta. A Szállodaszövetség adatai szerint a 2022 márciusi bruttó átlag szobaár 2019-hez képest Budapesten 31 százalékkal, a Balatonnál 45,6 százalékkal volt magasabb. Ebben az is szerepet játszott, hogy 3 éve még 316 forintba, most márciusban pedig már 376 forintba került egy euró.

Még egy utolsó remek GDP-adatot közölt ma a KSH, kiderült, hogy 8,2 százalékkal bővült a magyar gazdaság 2022 első három hónapjában. Az előző negyedévhez viszonyítva pedig 2,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye.

Minden elemző legalább 7-9 százalék közötti növekedést jósolt, az általunk megkérdezett makrogazdasági szakember 7,3 százalékost várt. A Magyar Nemzeti Bankot képviselő Virág Barnabás pedig gyakorlatilag telibe találta: május 12-én beszélt arról, hogy szerinte a magyar gazdaság növekedési képessége erős, az első negyedévi GDP-növekedés 8 százalék fölötti lehetett, ebből kiindulva kedvezőek a kilátások, az egész évre 4 százalék körüli növekedés is "benne van a magyar gazdaságban".

Már ez gyanús lehetett. Hogyan lehetséges, hogy csak 4 százalékos lesz a 2022-es növekedés, ha az első három hónapban még 8,2 százalék volt? Nagyon félve és bátortalanul ugyan, de már elhangzik az elemzők szájából a technikai recesszió fogalma. A technikai recesszió azt jelenti, ha a negyedéves bázisú GDP-adat két, egymást követő negyedévben is negatív. Valamit előre sejt a Pénzügyminisztérium is, hiszen az Európai Bizottságnak megküldött Konvergencia Program is csak 4,3 százalékos éves növekedést valószínűsít. Ez csak úgy jöhet ki, hogy az év elején 8 százalék körülinek kell lennie a GDP-adatnak, ami kompenzálja majd az év második felében várható 0 százalék környéki teljesítményt.

Most minek lett köszönhető a 8,2 százalékos gazdasági növekedés? Ehhez emlékezni kell arra, hogy mi történt egy évvel ezelőtt. "Magyarország bruttó hazai terméke 2021 első negyedévében a nyers adatok szerint 2,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva" - közölte tavaly ilyenkor a KSH. Tehát tavaly az első negyedévében még a koronavírus-járvány negatív hatásai voltak tapasztalhatóak, és csak a következő három negyedévben indult be a gazdasági növekedés. A mostani 2022-es adat tehát még egy nagyon alacsony 2021-es bázissal versenyzett. Elég visszakeresni a tavalyi híreket: Orbán Viktor tavaly április 6-án jelentette be, hogy megvan a 2,5 millió beoltott Magyarországon, amit a kormányfő ismeretlen okból az újranyitás feltételének nevezett ki.

Tehát most egy olyan bázissal versenyzett a GDP-adat, amikor még zárva voltak például a fodrászok és számos szolgáltatás is csak takarékon működött. A koronavírus ugyan 2022 első hónapjaiban is itt keringett, de ilyen szintű zárások már messze nem voltak érvényben. Nem véletlen, hogy a 2021 utolsó negyedévben kijött 7,2 százalékos bővülési adatról azt írtuk, hogy a GDP és a gazdaság remek, csak közben meghalt 30 ezer ember.

Az alacsony bázis mellett pedig a választási kampány segítette az utolsó remek GDP-adatot. Januártól márciusig a kormány csúcsra járatta a választás előtti osztogatást, a visszakapott szja és a kiosztott 13. havi nyugdíj pedig átmenetileg felpörgette a fogyasztást (bár az infláció hatása már látszik). A választásnak és az osztogatásnak azonban vége, de az infláció velünk marad, ami pedig a fogyasztás visszaesésével szép lassan behúzza a féket a gazdaságban.

"Bár azt gondolom, hogy elkerülhetjük 2022-ben a technikai recessziót, csak egy hajszál választja el ezt a lehetőséget attól, hogy mégis legyen" - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a portfolio.hu-nak. Az általunk megkérdezett elemző sem tartotta kizártnak, hogy a várható költségvetési kiigazítás (megszorítás), a romló nemzetközi környezet és a július környékén tetőző infláció miatt beköszönt az év második felében a technikai recesszió. Éves összehasonlításban pedig még nehezebb lesz növekedni, mert szép lassan kikopik a rendszerből a járvány miatti kedvezően alacsony bázis. Talán nem véletlen, hogy kormányközeli politológusok is úgy fogalmaznak, hogy gazdaságra összpontosító kormányzásra készül az ötödik Orbán-kabinet.

Hatalmasat növekedett a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő visontai keményítőgyár árbevétele 2021-ben, de a környezetszennyezési ügyéről híres Viresol Kft. így is tekintélyes, 2,2 milliárd forintos veszteséggel zárt - derül ki a cég beszámolójából. A Mátrai Erőmű területén működő búzafeldolgozó a 2020-as 16,8 milliárd forintos forgalomról 27 milliárd forintra tudott fejlődni, de a vesztesége is 2 milliárd forinttal gyarapodott a 2020-as 214 millió forintos veszteséghez képest.

A beszámolóból kiderül, hogy főleg az exportértékesítés növekedett elképesztő mértékben: 2020-ban 14 milliárd forint, 2021-ben 22,4 milliárd forint származott exportból. Főleg a németeknek adnak el termékeket, de gyakorlatilag az összes uniós országban akadt vevőjük. A veszteség vélhetően abból ered, hogy az anyagköltség 13 milliárd forintról 21 milliárd forintra ugrott.

Vagyis drágább lett a búza, az őszi búza felvásárlási ára 2021 áprilisában és májusában is az elmúlt évek rekordját produkálta. Ez persze a bolti árakban is látszik, szeptember óta akár 30-40 százalékkal emelkedett a kenyér ára.

A Viresol tehát anyagi értelemben nem nagyon lehet elégedett a 2021-es eredménnyel, de legalább Polt Péter legfőbb ügyész megszüntette az eljárást Mészáros Lőrinc cégének környezetszennyezésével kapcsolatban, mondván, hogy időközben Mészáros megszüntette a környezetkárosító tevékenységét. A kormány is mindent megtett a cég érdekében, hiszen Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 novemberében két részletben összesen 2,5 milliárd forint kedvezményes kamatozású kölcsönt kapott a koronavírus okozta gazdasági nehézségek enyhítésére.

Mint azt már bizonyára mindenki tudja, a labdarúgó NB I 33. és egyben utolsó fordulójának pénteki meccsén az Újpest 3–2-re nyert Mezőkövesden. A Nemzeti Sport pedig néhány kérdést feltett Supka Attilának, a Mezőkövesd edzőjének:

– Miért nem sikerült megismételni az első félidei játékot?
– Farkas Dániel megsérült, de Kamer Qaka és Cseri Tamás is jelezte, hogy nem egészséges. Akik pályára léptek, nem tettek hozzá annyit, hogy gólokat szerezhessünk, többen pedig nem is a posztjukon futballoztak.

– Érezte, hogy elment a mérkőzés, amikor az Újpest bő tíz perc alatt három gólt szerzett?
– Azért egy egynél még reménykedtem, de gyorsan jött a második és a harmadik gól is. Még egyszer mondom, a legnagyobb baj, hogy ezen a szinten nem lehet ilyen nagyokat hibázni...

A meccsnek nem volt túl sok tétje, hiszen az már korábban eldőlt, hogy a Mezőkövesd nem esik ki, az Újpest pedig az ötödik vagy a hatodik helyen végez, aminek nincs nagy jelentősége.

A hivatalos inflációs adat szerint a fogyasztói árak áprilisban 9,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Ehhez képest a GKI, ezer háztartás körében végzett, reprezentatív felmérése szerint a lakosság 22 százalékos áremelkedést érzékelt - közölte a kutatóintézet.

A kutatók megjegyezték, hogy a lakosság érzékelése nem tényeken (árfelírás, kérdőív), hanem érzékelésen alapszik, melyeket erősen torzíthatnak a közelmúlt eseményei. Az elmúlt négy évben a hivatalos és a felmérésből származó érzékelt infláció különbsége havi átlagban meghaladta a 11 százalékot, ráadásul az olló folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy mindkét mutató 2021 közepétől kezdve erőteljes emelkedést mutatott - írta a GKI.

Az intézet az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében havi rendszerességgel felméri a lakosság körében a következő 12 hónapra várt fogyasztói áremelkedést is. 2022 márciusában 23 százalékot várt a lakosság a következő egy évre, mely kis mértékben meghaladja az előző 12 hónapra érzékelt pénzromlási ütemet.

Ráadásul, ha a mért árindex és a valós árindex erősen eltér egymástól, akkor minden reál mutató sokkal jobbnak látszik (reálnyugdíj, reálfogyasztás, reálkereset, végső soron a reál GDP is), mint amilyen a valóságban. Talán ez is közrejátszik abban, hogy bár hivatalosan a magyar gazdasági növekedés és a lakosság jövedelem emelkedése az inflációt kiszűrve látványos volt az elmúlt években, mégis a magyar az egyik legboldogtalanabb nemzet az Európai Unióban

- írta a GKI.

A KSH szerint 9,5 százalékkal emelkedtek az árak áprilisban.

Az adófizetési kötelezettség elszámolása után végeredményben 3,8 millió forint tiszta nyereséget mutatott ki Nikola Gruevszki magyar cége, ami kimagasló, 76 százalékos árbevétel-arányos nyereséget jelent. Ezt azonban nem fizette ki osztalékként, bent hagyta a cégben - írta meg az mfor.hu.

A gazdasági lap szerint a hazánkba menekült volt macedón államfő I.C.I.C. Kft. nevű cégének kereken 5 millió forint folyt be a kasszájába, ám ennek tevékenység vagy forrás szerinti részletezését nem tartalmazza a kiegészítő melléklet. Ezzel szemben költségként mindössze 774 ezer forintot számolt el anyagjellegű ráfordítás címén, amiről szintén nem derül ki, hogy milyen kiadásról van szó pontosan. A cég főtevékenysége amúgy a tanácsadás és mindössze néhány hónapos működés is elég volt a nyereséghez.

Szijjártó Péter külügyminiszter a saját irodájában szokta fogadni Gruevszkit, hogy tanácsát kikérje a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos ügyekben - ezt még 2019 nyarán ismerte el. Ennek oka a miniszter véleménye szerint az, hogy tőle tudják a leghitelesebb információkat beszerezni a térségről, hiszen 10 évig volt miniszterelnök - írta az mfor.

Amúgy sikkasztásért nem jogerősen 7 év börtönre ítélte egy észak-macedón bíróság Nikola Gruevszki bukott macedón miniszterelnököt. A vád szerint a kormányzó pártjához érkezett adományokból sikkasztott el 1,3 millió eurót, 2012-13 között egy belize-i offshore cégen keresztül építési telkeket vett a pénzből Macedóniában. Magyarországon azonban felhőtlenül szórakozhat a pesti éjszakában.

Úgy döntöttünk, hogy július 1-ig mindkét esetben meghosszabbítjuk az árkorlátozó intézkedéseinket, tehát mind az üzemanyag ára, mind a kiválasztott élelmiszeripari termékeknek az ára július 1-ig változatlan marad - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a mai kormányülés után. Május 1-én járt volna le az élelmiszerárstop és május 15-én a hatósági benzinár határideje. Orbán szerint amíg az orosz-ukrán háború nem ér véget, addig az árak nőni fognak.

Orbán Viktor január 12-én jelentette be, hogy az infláció megfékezése érdekében február 1-től hét alapvető élelmiszer árát október 15-i szintre kell visszaállítani. Az árbefagyasztás eredetileg május 1-ig volt érvényes.

Az érintett termékek köre:

• kristálycukor
• búzafinomliszt,
• napraforgó-étolaj,
• sertéscomb,
• csirkemell,
• csirke farhát,
• 2,8%-os tehéntej

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kedden már arról beszélt az ATV-nek, hogy szerinte az inflációs szempont miatt szükség volt az árkorlátozásra. “Jelzem, hogy az inflációs szempontok teljesültek, hiszen akár a benzin, akár az élelmiszer tekintetében ennek a jótékony hatása tükröződött az infláció vonatkozásában” – mondta a miniszterelnök-helyettes.

A szomszédos Lengyelországba ma reggeltől Oroszország nem szállít gázt. Ez a lépés megbízhatatlan partnerré tette Oroszországot - fogalmazott Eduard Heger szlovák miniszterelnök az Új Szó cikke szerint.

A szlovák gáziparnak már hosszú ideje az orosz Gazprom céggel van szerződése. A gázt euróban fogja kifizetni az ország. A megegyezett szabályok értelmében – tette hozzá Heger.

Bár felvetődött a kérdés, mit fog Szlovákia tenni, ha Oroszország elzárja a gázt, Heger szerint az ország fel van készülve erre az eshetőségre. „Oroszország nem fogja tönkretenni a nyugati egységet“ – mondta Heger.

A 444 is megírta, hogy a szlovák állami földgázipari vállalat (SPP) euróban fog fizetni a földgázért az orosz nemzeti banknak, amely az összeget átváltja rubelre, és ezt a már rubelben számított vételárat utalják át az orosz Gazpromnak. Richard Sulík gazdasági miniszter szerint Szlovákia minden lehetséges lépést megtesz annak érdekében, hogy az ország a lehető leghamarabb függetlenné váljon az Oroszországból érkező földgáz- és kőolajimporttól, de ez nem megy egyik napról a másikra.

Az pedig ma lett teljesen világos, hogy Magyarország úgy fizet a gázért, ahogy Putyin elrendelte.

Az összefoglaló alapján nagyon úgy tűnik, hogy valamivel jobb meccs lehetett a tegnap esti Manchester City-Real Madrid a labdarúgó Bajnokok Ligája elődöntőjében, mint egy Kisvárda-Gyirmót. Összesen hét gól esett, így 4-3-ra győztek a hazaiak, de Madridban még lesz egy visszavágó. Íme az összefoglaló:

"Ha azt nézem, hogy mit csináltunk a labdával és a labda nélkül, kijelenthetem, hogy nem is kérhetek ennél többet. Mindkét gárda támadni akar, játszani a futballt, fantasztikus látvány volt. Gratulálok Carlo Ancelottinak és a csapatának, mert nagyon jók” – dicsérte az ellenfelet Pep Guardiola, a Manchester City edzője.

Még néhány meccset le kell játszani, de a Ferencváros 2-1-re legyőzte vasárnap az Újpestet telt ház előtt, és ezzel megvédte bajnoki címét. Az FTC sorozatban negyedszer lett első az NB I-ben. A zöld-fehérek megint legyőzhetetlennek bizonyultak, hiába kellett edzőt is váltaniuk szezon közben. Bár február elején még a felcsúti Puskás Akadémia FC állt az élen, ám a következő tíz meccsből hetet megnyertek a zöldek, három döntetlennel végződött, így behozhatatlan lett az előnyük: 62 pontjuk van, a második Kisvárdának és a harmadik PAFC-nak 49-49.

Nagy izgalmak tehát nem voltak a bajnokság végén, de a csapatok költségvetését elnézve a következő években sem túl valószínű, hogy bárki megverje a Fradit. A Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor által elnökölt klub büdzséje folyamatosan hízik, baj esetén gyakorlatilag bármikor le tudnak igazolni egy brazil támadót (Marquinhos februárban érkezett, értéke 1,5 milliárd forint) a pályára, vagy orosz sztáredzőt (Sztanyiszlav Csercseszov decemberben írt alá) a kispadra.

Legutóbb a Világgazdaság írta azt 2021 nyarán, hogy „a zöld-fehérek becsült éves költségvetése a 15 milliárd forintot is elérheti, ha a magyar bajnok bejut a BL-csoportkörbe, ha pedig a második számú nemzetközi kupa, az Európa-liga főtábláján szerepel, 10 milliárd forint körül lehet a büdzséje”. A sokáig legnagyobb hazai riválisnak számító Mol Fehérvár költségvetése alulról súrolja a 6,5 milliárdot, noha négy-öt évvel ezelőtt még szakmai és anyagi szempontból is fej-fej mellett haladt a két klub.

Arról az Átlátszó írt, hogy az elmúlt években miként tömték ki a Fradit állami milliárdokkal, önkormányzati százmilliókkal és több 10 milliárdos sportlétesítmények vagyonkezelői jogával. Ezeket kár is egyenként sorba venni, elég talán csak egyet megemlíteni: a rezsiharcos MVM még 2018 végén döntött úgy, hogy évi mintegy 2 milliárd forintot tol a csapatba. Az meg már 2020-ban kiderült, hogy a kormány az FTC-nek ajándékozza a 116 milliárd forintért felépített népligeti MVM Dome arénát.

A labda persze gömbölyű, így elvileg bárki nyerhet. Ugyanakkor az már évek óta világos, hogy a magyar NB I gyakorlatilag a NER játszótere lett. A Blikk is megírta 2021-ben: a bajnokság 12 csapata közül az Újpest violt az utolsó, amelynek tulajdonosa, a belga Roderick Duchatelet nem köthető a Fideszhez, illetve nem tartozik közvetlenül a NER haszonélvezői közé.

• Az FTC esetében a magyar állam vásárolta vissza a stadiont és a hozzá tartozó telket 2011-ben, a focicsapatot a Kubatov Gábor-féle anyaegyesület vette meg egy euróért.
• Újpest: a bajai Optimum Solar Zrt. lett az újpesti focicsapatot megszerző cég többségi tulajdonosa (az eladó Roderick Duchatelet, a tranzakció még nem zárult le), amelyben igazgatósági tag Reitmann Balázs, akit a „dohányos” Sánta Jánoshoz kötnek üzleti szálak.
• Kispest: Bozó Zoltán az egyik tulaj, ő a Fidesz–KDNP szentesi polgármesterjelöltje volt 2014-ben, cége üzemeltetheti a határkerítést milliárdokért.
• Puskás Akadémia: a csapat alapítója Orbán Viktor, az alapítvány elnöke Mészáros Lőrinc.
• Mol Fehérvár: Garancsi István, a miniszterelnök barátja a tulajdonos, akinek legnagyobb cége, a Market sorra nyeri az állami megbízásokat.
• Mezőkövesd: elnöke Tállai András fideszes politikus.
• Paks: tulajdonos a fideszes önkormányzat.
• Kisvárda: a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszterhez kötődő csapat névadó szponzora a kisvárdai székhelyű Master Good, amely például a Fülöp-szigetekre is exportálhat húst a kormánynak köszönhetően.
• Zalaegerszeg: a Pharos ’95 és Végh Gábor a tulaj, a cégnek Felcsúton is van telephelye, például a Kispest új stadionjának gyepét is ők fektették le.
• Debrecen: a Kósa Lajos által elnökölt DVSC Egyesület a fő tulajdonos.
• MTK: Zakor Sándorhoz, a legnagyobb magyar munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég, a Prohumán tulajdonosához tartozik, a cég 2020 májusában írt alá együttműködést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel-
• Gyirmót: a tulajdonos Horváth Ernő és a hulladékhasznosító Alcufer. Őt NER-en kívüli vállalkozónak nevezi a sajtó, és úgy tűnik, erős szálak nem is fűzik hozzá, bár például a Patent Securityvel áll szerződésben, amely az ismert győri vállalkozói kör oszlopos tagja.

Ilyen mezőnyben lett bajnok a Fradi. A listából az is jól látszik, hogy a fővárosi csapatok mellől szép lassan kikoptak hagyományos vidéki nagyvárosi futball szereplői (Pécs, Békéscsaba, Nyíregyháza, Győr, Diósgyőr), helyettük kisvárosi vagy falusi, egyben erős fideszes háttérrel rendelkező csapatok harcolnak a Fradi ellen. Kubatov szerint viszont az FTC sikerinek semmi köze a közpénzmilliárdokhoz.

„Próbálták ránk sütni ezt a bélyeget, pedig nincs alapja! Ha csak a labdarúgó csapatot nézzük, akkor a költségvetésünk kevesebb mint harminc százaléka köthető az államhoz, és benne van például a szövetségtől a bajnokságért elnyert támogatás. A többi piaci alapú, illetve az UEFA-tól származó bevétel”

– nyilatkozta tavaly a Mandinernek. Emlékeztetett: az elmúlt hetven év tapasztalata az, hogy amikor a baloldal volt kormányon, akkor a Fradinak mindig nagyon nehezen ment.

Nehéz feladat az ellenzék szempontjából pozitív fejleményekről beszámolni az április 3-ai országgyűlési választással kapcsolatban, de van olyan is – persze túl azon, hogy Budapesten egy kivételével az összes választókerületben nyerni tudtak. Ezen belül a legnagyobb szavazatszámmal Hiszékeny Dezső aratta le a sikert: az MSZP-s jelölt a XIII. kerületben több szavazatot kapott, mint Gyopáros Alpár, aki a legnagyobb arányban diadalmaskodó egyéni parlamenti képviselő lett. A szocialista politikusra 35,2 ezer ember voksolt az idén, míg a csornai választókerület fideszes bajnokára 35,1 ezer.

A 2018-as és a 2022-es eredményeket összevetve látszik, hogy Hiszékeny Dezső a négy évvel ezelőtti győzelmét is überelni tudta. 2018-ban 33 412-en szavaztak rá, ami 56 százalékot jelentett, most 35,2 ezren, ez 60 százalék. Az adatokat nézve a hagyományosan baloldali XIII. kerületben nagyjából ugyanaz történt, mint országosan. 2018-ban a fideszes próbálkozó mellett indult egy jobbikos jelölt is, aki 3500 szavazatot kapott (6 százalék), valamint egy LMP-s (4 százalék), egy momentumos (2,5 százalék) és egy kutyapárti (2,2 százalék).

Négy évvel később az LMP, a Momentum és a Jobbik beállt Hiszékeny Dezső mögé, de ez csak kétezer szavazatot hozott pluszban, miközben a fideszes Harrach Tamás is gyarapította a táborát (16,8 ezerről 17,7 ezerre), ezenfelül lett egy 3 százalékos mi hazánkos csapat, továbbá a Kutyapárt is erősödött kicsit, míg ezer ember eltűnt a szavazók közül.

Tökéletesen ez látszik országosan is: 2018-ban a baloldalnak volt 1,5 millió szavazója (MSZP-Párbeszéd, LMP, DK, Momentum), a Fidesznek 2,8 millió, a Jobbiknak egymillió. Ez 2022-re annyiban változott, hogy az egyesült ellenzéknek 1,9 millió szavazója lett (400 ezer plusz, vagy inkább 600 ezer mínusz, ha a Jobbikot is ide vesszük), a Fidesznek 3 millió (200 ezer plusz), és a Mi Hazánk is szerzett 300 ezer embert alacsonyabb részvétel mellett.

Mivel kampányolt Hiszékeny Dezső?

A szocialista politikus vélhetően kampány nélkül is nyert volna a XIII. kerületben, de azért egyértelmű üzenetei voltak a választóknak:

Ma Magyarországon lakhatási válság van, és ezt csak állami szinten lehet kezelni

– mondta például január 19-én a Spirit FM-ben. Vagyis stadion vagy Fudan Egyetem helyett bérlakásokat kell építeni. A Fidesz-féle családtámogatás azért rossz Hiszékeny Dezső szerint, mert „nagyon kevesen vannak azok, akik 40-50 millió forintos hitelt hajlandóak felvenni úgy, hogy egy életen át kell ezt törleszteni, és egyben saját magukat röghöz kötik ott, ahol ez a lakás megépült; ennél sokkal jobb gondolat a bérlakások megépítése.”

A közös ellenzéki programnak valóban volt lakhatási fejezete, amiben több ezer bérlakás építését ígértek, de a kampány során ez a téma egyáltalán nem volt hangsúlyos.

Fideszesek is szavaztak rá

Hiszékeny Dezső népszerűségét jelzi, hogy egyéniben a legtöbb kerületi szavazókörben több szavazatot kapott, mint az ellenzéki közös lista. Összességében 5 százalékkal kapott többet, mint ebben a választókerületben a közös pártlista. A matek nem jöhet ki másként, csak úgy, hogy voltak szavazók, akik listán a Fideszre ikszeltek, de egyéniben Hiszékeny Dezsőre. Például a 16. számú szavazókör listás eredménye:

1. Közös ellenzék: 388 (62,18%)
2. Fidesz: 182 (29,17%)
3. MKKP: 30 (4,81%)
4. Mi Hazánk: 17 (2,72%)

A 16. szavazókör egyéni eredménye:

1. Hiszékeny Dezső: 416 (66,56%)
2. Harrach Tamás: 165 (26,40%)
3. Aleva Márta: 23 (3,68%)
4. Nagy Zsolt: 18 (2,88%)

Tehát feltételezhetően listán a Kutyapártra vagy a Fideszre szavazók egy része egyéniben a szocialista politikust húzta be. Ez annak a fényében kevésbé meglepő, hogy már 4 éve is megírtuk, ha a XIII. kerület lenne egész Magyarország, akkor az MSZP szerzett volna kétharmadot. Az is látszik, hogy Harrach Tamás gyenge jelölt. A Fidesz itteni listás szavazatinál 2018-ban 2,54 százalékponttal, 2022-ben 2,9 százalékponttal kapott kevesebbet.

Karácsony helyett MZP

A kerületben tökéletesen lehetett követni az ellenzéki szavazók mozgását is. Az őszi előválasztást simán nyerte Hiszékeny Dezső, aki 7797 szavazatot kapott, míg a momentumos jelölt 3197, a DK-s 3064 voksot. A miniszterelnök-jelöltek közül az első körben Karácsony Gergely kapta itt a legtöbb szavazatot: 6270-an választották a főpolgármestert, a második Dobrev Klára lett 3878 szavazattal, Márki-Zay Péter pedig csak a harmadik 3002 támogatóval. A második fordulóra Karácsony visszalépett MZP javára, és ezt lekövették az előválasztók is: Márki-Zay nyerte a körzetet 61 százalékkal, 6232 szavazatot kapott, míg Dobrev 3895-öt. Vagyis inkább a jobboldali miniszterelnök-jelöltet választották a DK politikusa helyett.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) márciusi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint az európai fővárosok közül továbbra is Budapesten a legolcsóbb a földgáz és második legolcsóbb az áram - közölte a hivatal szerdán.

A földgáz átlagára márciusban Budapesten 2,81 eurócent volt kilowattóránként (kWh), míg a lakossági fogyasztók által fizetendő villamos energia átlagára 10,41 eurócent volt kilowattóránként (kWh). A 27 uniós tagállam fővárosában fizetendő lakossági villamosenergia-árak átlaga januárban 25,55 eurócent volt kilowattóránként (kWh), azaz a magyar fogyasztók 60 százalékkal fizettek kevesebbet az áramért az uniós átlagnál - írták.

Márciusban több európai fővárosban is kiugróan nőttek a lakosság által fizetendő villamosenergia-árak. Amszterdamban a januári 30,06 eurócentről 53,27 eurócentre, csaknem 77,2 százalékkal nőtt a kilowattóránkénti ár, míg Madridban 19,9 százalékkal, Prágában 5,2 százalékkal, Varsóban 1,2 százalékkal drágult a lakossági villamosenergia.

A földgáz lakossági átlagára 24 uniós tagállam fővárosában márciusban 11,64 eurócent volt kilowattóránként, ami több mint négyszerese a magyar árnak. A januári árakhoz viszonyítva Amszterdamban 41,22 százalékkal nőtt, Berlinben és Stockholmban stagnált a lakossági földgáz ára a MEKH közlése szerint.

Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia - és földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben - hangsúlyozta a hivatal.

Orbán Viktor a múlt szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy szeretné a rezsicsökkentést a jelenlegi formában fenntartani, és erre lát is esélyt. A GKI számításai szerint a rezsicsökkentés fenntartásának költsége idén elérheti az 1300 milliárd forintot, vagyis családonként 320 ezer forintjába is kerülhet az államnak, azaz az adófizetőknek.

„Az ég szerelmére, akkorát buktunk, mint az üveges tót. Tehát akinek ezek után nincs felelősségérzete az ellenzéki oldalon, aki nem tesz fel magának kérdéseket, vagy aki úgy érzi, hogy mindent jól csinált, az szerintem pszichopata” – mondta Karácsony Gergely a Telexnek adott interjúban.

A főpolgármester szerint nem igaz, hogy a hat párt vezetői egy olyan politikai kartellt alkotnának, ami a sorban álló, lángoló tehetségű politikusok kirekesztésével van elfoglalva. Ugyanakkor azt elismeri, az az egység, amit kiírtak a plakátokra, nem jött létre politikai, tartalmi, bizalmi értelemben, de erre lehet, hogy nem is volt idő. "Vége van ennek a választásnak, és itt, a Városházán sok mindent jegeltünk annak érdekében, hogy ne okozzunk problémát a koalíciós együttműködésben, de most megyünk tovább, ezért „karácsonyabb” leszek a Karácsonynál" - utalt arra, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök a választás után arra szólította fel híveit, hogy legyenek Gyurcsányok.

Irgalmatlanul nehezen állt össze a közös kampány, a program, és a pártelitek szintjén nagyon sok belső feszültség volt. És ne nézzük le a választópolgárokat, iszonyatosan jó orruk van ahhoz, hogy azonnal kiszagolják azt, amit el akarnak előlük titkolni. Látszottak ezek a belső törésvonalak, és ezek nagymértékben karcolták a kormányzóképesség látszatát

- hangzik el a beszélgetésben.

Februárban 6068 gyermek született, 15 százalékkal, 1093-al kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH magyarázata szerint ennek magyarázata az lehet, hogy a koronavírus elleni védőoltás vélt mellékhatásai miatt a nők egy része elhalaszthatta a gyermekvállalást.

Februában 12 256-an haltak meg, 3,3 százalékkal, 391-gyel többen, mint 2021 februárjában. A növekedést a pandémia második és harmadik hulláma közötti tavalyi alacsony bázisérték okozza. A Covid19-járvány előtti utolsó évhez, 2019 februárjához képest 0,7 százalékkal alacsonyabb az idei érték - írta a KSH.

A természetes fogyás a 2021 februári 4704-gyel szemben 6188 volt. Februárban 3520 pár kötött házasságot, ez 14 százalékkal, 572-vel kevesebb a 2021 februárinál.

A közleményben kitértek arra is, hogy az elmúlt 12 hónapban 91 192 gyerek született, 484-gyel, 0,5 százalékkal kevesebb a megelőző 12 havinál. 154 657-en haltak meg, 7,6 százalékkal, 10 919-cel többen, mint a 12 hónappal korábbi időszakban. Mivel a születések száma csökkent, a halálozásoké nőtt, a természetes fogyás 63 465 fő volt, ami 22 százalékos emelkedést jelent a megelőző 12 hónap 52 062-es értékéhez képest. (MTI)

Beindult – fogalmaztak a Népszava üzemanyagkutas forrásai annak kapcsán, hogy legalábbis három, 48 órán túl zárva tartó hazai töltőállomás ideiglenes tovább-üzemeltetésére az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) már kirendelte a Molt. A három kút amúgy azért volt kénytelen bezárni, mert nem kapott üzemanyagot a Moltól, mint nagykereskedőtől.

"A szállítási gondok szakértők szerint a 480 forintos nagykereskedelmi ármaximumról szóló, három héttel ezelőtti rendeletben gyökereznek, amennyiben azt követően a Molon kívüli nagykereskedők – vagyis az importőrök – lényegében felfüggesztették a kutak kiszolgálását" - írta a Népszava. A cikk szerint bár a százhalombattai finomítót működtető Mol átvállalta a piaci így ellátó nélkül maradt 30 százalékának kiszolgálását, a hirtelen megugró igényekhez csak lassan idomuló szerződéskötési és kiszállítási rendszer miatt a hazai kutak nem kis hányada – egyes becslések szerint negyede - egyszerűen kifogyott az üzemanyagból.

Ebben a cikkben pedig arról írtunk, hogy úgy tűnik, a kormány legutóbbi üzemanyagárakkal kapcsolatos intézkedései újabb területeken okoznak gondot. Az ATV Híradó arról számolt be, hogy nincs elég üzemanyag a mezőgazdaságnak, emiatt pedig több helyen leálltak a tavaszi munkálatok.

Dobott ugyan egy apró mentőövet a kormány 14 olyan önkormányzatnak, amelyek a Sberbankban tartották a pénzüket, de ez nem jelenti azt, hogy a problémát megoldották volna. A legnagyobb bajban talán a fideszes vezetésű, mintegy 26 milliárd forintos költségvetésű Nagykanizsa van, hiszen a Sberbank volt a számlavezető pénzintézete.

Közgyűlési döntés alapján az önkormányzat egy új számlavezető bankkal köt szerződést, hogy a továbbiakban is zavartalanul működjön valamennyi tevékenység és szolgáltatás, így mindenki, városunk lakói és partnerei az eddig megszokott biztonsággal és bizalommal fordulhatnak az önkormányzat intézményeihez és cégeihez

- írta Balogh László polgármester az önkormányzat honlapján.

A közeljövőben új számlaszámokat hoznak létre, amelyeken például az adóbefizetési kötelezettségek teljesíthetők lesznek. "Maradnak még megoldandó nehézségek, hiszen széleskörűen érinti az önkormányzatot és intézményeit, cégeit az eddigi számlavezető pénzintézet végelszámolása. De mindent megteszünk a teljes körű megoldás érdekében, már felvettük a kapcsolatot a kormányzattal is. Várhatóan, amennyiben ez szükségessé válik, kormányzati, állami segítség is érkezik, hogy önkormányzatunkat semmilyen mértékben ne érje hátrányosan a kialakult helyzet" - fogalmazott Nagykanizsa polgármestere.

Nem csak vidéki településeket érint az orosz hátterű bank csődje, hanem legalább egy budapesti kerületet is. "Önkormányzatunk helyzete stabil, kizárólagos számlavezető bankunk az OTP. Gazdasági társaságunknak, a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt.-nek volt/van többek között a Sberbanknál folyószámlája. A problémát a számviteli szabályoknak megfelelően kezelik. Követelésről nem mondanak le" - válaszolta lapunknak a XIII. kerületi önkormányzat. Tehát itt nagyobb baj nincs, már korábban megpróbáltak megszabadulni minden sberbankos szerződéstől, de nem jutottak idejében a végére.

Az MNB és az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ígéretei szerint a Sberbank betétesei 10 napon belül megkapják a pénzüket 100 000 eurónak (37 millió forint) megfelelő forintösszegig.

A megszokottnál nagyobbat, 75 bázispontot emelt az egyhetes betét kamatán az MNB - közölte a jegybank. Csütörtök reggel a jegybank 5,35 százalékon hirdette meg az újabb egyhetes betéti tenderét. Ez 75 bázispontos kamatemelést jelent. Ez monetáris szigorítást jelent. (A jegybanki alapkamat 3,4 százalékon van.)

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke még kedden, miután a forint nagyon gyors ütemben gyengült, azt közölte a Reutersszel, hogy a jegybank bármire kész, hogy megállítsa a forint árfolyamának esését. Az biztos, hogy a forint gyengülése gyorsan átmegy majd az árakba is, vagyis tovább gyorsulhat az infláció.

Szerdán 383 forint is volt az euró, jelenleg 380 alatt van.

Már hivatalosan is Tiborcz István cége, a BDPST Zrt. a legnagyobb tulajdonosa a Gránit Banknak.

A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeleti engedélyének januárban történt megadása után a napokban lezárult a tranzakció, amely keretében a BDPST Zrt. megvásárolta a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonrészét, és amely által a cégcsoport hosszú távra elkötelezett pénzügyi befektetőként a hazai bankszektor leggyorsabban növekvő, digitális üzleti modellt megvalósító bankjának a meghatározó tulajdonosává vált. A tranzakció vételára és további részletei a felek közötti megállapodás értelmében üzleti titoknak minősülnek

- közölte lapunkkal a cég. A bank munkavállalói képviselete azonban tőkeemelést hajt végre a társaságban, amivel a BDPST tulajdoni aránya 43,2 százalékra csökken.

Nyilvános adatbázisokban már az is látszik, hogy a BDPST hivatalosan a TiberisDigital Kft. megvásárlásával lett a Gránit Bank tulajdonosa, ezt a céget vette meg Tiborcz István társasága Hegedűs Évától, a bank elnök-vezérigazgatójától.

Információink szerint nem lehet fizetni a Sberbank bankkártyáival. Arról már írtunk, hogy a Sberbank Magyarország Zrt. súlyos likviditási és tőkehelyzete miatt az MNB is visszavonta a hazai hitelintézet tevékenységi engedélyét, és elrendelte annak végelszámolását, a fiókok hétfő óta zárva vannak, a bankautomaták sem működnek, de eddig a kártyákkal lehetett fizetni.

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ígérete szerint hamarosan megkezdik a Sberbank betéteseinek kártalanítását. Az MNB szerint nem volt mit tenni, az orosz hátterű bank fizetésképtelen lett, mert a partnerei elfordultak tőle. A magyar kormány szerint viszont Brüsszel a hibás, mert az orosz-ukrán miatt meghozott szankciós politika első áldozata lett a Sberbank.

Nagyjából harminc hazai borászatnak nem fizet november óta az Ital Magyarország Kft. (IMO), az egyik legnagyobb hazai italforgalmazó – tudta meg a 24.hu. Egy darabig nem is fog, a cég ugyanis február 8-án csődvédelmet kért, a csődeljárás alatt pedig fizetési haladék illeti meg.

Az IMO a lap információi szerint összesen csaknem 350 millió forinttal tartozik hazai borászatoknak, köztük a legismertebb pincészeteknek. Úgy tudják, hogy az egyes partnerekkel szemben a tartozás összege 2 és 50 millió forint közötti. Névvel egyik borász sem kívánt nyilatkozni, de a tartozás tényét többen megerősítették a lapnak, és úgy hírlik, hogy a többi között a Takler Pincészet, a Laposa Birtok, a Bodri Pincészet, a Frittmann Borászat, a Bock, a Dobosi és a Gere Pincészet is hiába várja, hogy a forgalmazó átutalja a nekik járó összeget.

Diana Toebbe is bűnösnek vallotta magát, amiért segített férjének, amikor a férfi atommeghajtású tengeralattjárókkal kapcsolatos titkokat próbált meg eladni egy idegen országnak - írta a BBC.

Mint a periratokból kiderül, Jonathan ­Toebbe, aki a washingtoni haditengerészet nukleáris fejlesztőmérnökeként dolgozott, a munkahelyéről kicsempészett műszaki információkat árult – felesége, Diana közreműködésével – atommeghajtású tengeralattjárókról.

A volt tanárnő három évet kaphat a szövetségi ügyészekkel kötött vádalku alapján. Férje szintén bűnösnek vallotta magát, ő akár 17 év börtönt is kaphat. A BBC korábbi írása szerint Toebbe 2020 áprilisában felvette a kapcsolatot egy külföldi kormánnyal, amely számára korlátozott adatokat bocsátott, hozzátéve hogy további információkat tudnak tőle vásárolni. Ezt követően titkosított levelezésbe kezdett egy magánszeméllyel, akiről azt hitte, hogy a külföldi kormányt képviseli, ám az illető valójában FBI-ügynök volt.

Több hónapos levélváltást követően a felek megegyeztek, hogy a házaspár 100 ezer dollárért cserébe átadja a titkos információkat. Idén júniusban aztán a Toebbe-házaspár Nyugat-Virginiába utazott, hogy átadják az adatokat, mégpedig egy mogyoróvajas szendvicsbe csomagolt SD-kártyán.

A valasztas.hu adatai szerint jelenleg 8 217 041 fő a választásra jogosultak száma. Külképviseleti névjegyzékben 9 059-en szerepelnek, míg a levélben 435 019-en szavazhatnak. A választásra jogosultak száma a választás kitűzésekor még 8 221 065 fő volt, tehát mintegy 4 ezer emberrel csökkent a választói létszám január 11-e óta, amikor Áder János kihirdette a dátumot. Budapesten a jelenlegi állapot szerint 1 279 216 fő élhet az alkotmányos jogával.

Viszont magyar konzulátus nyílt a franciaországi Lyonban. "Így az állampolgárok újabb helyszínen adhatják majd le voksukat az áprilisi országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson" - jelentette be a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az ünnepélyes átadón.

A konzulátus nyitóünnepségén a tárcavezető kiemelte, hogy a régióban csaknem húszezer magyar él, így a képviselet megnyitása máris százak, ezrek számára teszi könnyebbé, hogy a közelgő "sorsdöntő" szavazáson kifejezzék akaratukat Magyarország jövőjéről, a gyermekek biztonságáról. A lyoni képviselettel együtt immár világszerte 146 helyszínen lehet majd voksolni április 3-án.

A Farkasréti temetőben szerdán elbúcsúztatták, majd végső nyugalomra helyezték Csollány Szilveszter olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornászt, aki január 24-én, 51 éves korában hunyt el.

A megemlékezők közül elsőként az állami vezetés nevében Szabó Tünde sportért felelős államtitkár búcsúzott, aki kiemelte: Csollány Szilveszter pályafutása motivációt jelentett a fiataloknak, a sportolóknak, és nem csak tornászoknak, hiszen példaként szolgált arra, hogy a tehetség megfelelő kitartással párosulva képes meghozni az áhított sikert.

Magyar Zoltán, a Magyar Torna Szövetség elnöke a sportág nevében köszönt el sporttársától. Hangsúlyozta: napokkal a halála után is nehéz szavakat találni arra, hogy a sors őt is elragadta, mert amikor december elején megbetegedett, mindenki azt hitte, az ő felépülése nem lehet kérdéses.

A gyűrű olimpiai-, világ- és Európa-bajnoka december eleje óta volt lélegeztetőgépen, miután a szervezetét megtámadta a covid. Állapota annyira súlyos volt, hogy Sopronból rövid idő után átszállították a Korányiba, Budapestre, ahol sajtóhírek szerint úgynevezett műtüdővel próbálták megmenteni az életét.

1996-ban Atlantában gyűrűn olimpiai ezüst-, 2000-ben Sydney-ben pedig ugyanebben a számban aranyérmet nyert. (MTI)

Még tavaly júniusban adott interjút Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó az Indexnek, amelyben mintegy mellékesen azzal is elbüszkélkedett, hogy „nem csak a régióban gondolkodunk: most vásárolunk Líbiában két céget, erőmű-karbantartó vállalatokat”. Nyár óta semmit nem lehetett tudni arról, hogy pontosan milyen líbiai cégek ezek, most viszont sikerült a nyomukra bukkanni.

Nyilvános cégadatok szerint a Prime Property Magántőkealap december 10-én megvásárolta az Er-Petro Consulting Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t. A privatbankar.hu december 31-én írta meg, hogy a Prime Property Magántőkealapot december 8-án indították útnak, és a Kertész József által tulajdonolt és elnökölt Primefund kezeli. Kertész József Mészáros Lőrinc egyik ügyvédje, övé a fideszes médiabirodalmat, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványt megalapító Media Fundamentum Zrt. is.

A magántőkealap létrehozásával egy időben, december 4-én megalakult egy Prime Hermina Kft. nevű társaság is, amelynek egyedüli tulajdonosaként a Prime Property Magántőkealap szerepelt a hatályos cégnyilvántartásban. A cég székhelye a Mészáros-cégekével azonos, a budapesti, VI. kerületi Andrássy út 59. volt, de mostanra átnevezték A112 Residence Kft.-re, és a Prime Property Magántőkealaptól átkerült a szintén Mészáros Lőrinchez köthető Konzum PE Magántőkealaphoz. Az A112 elnevezés vélhetően az Andrássy út 112. szám alatt álló Kogart Házra utal, amit tavaly ötmilliárd forintért vett meg a felcsúti üzletember.

A Prime Property Magántőkealap által megvásárolt budaörsi Er-Petro Kft. fő tevékenysége a mérnöki tevékenység és a műszaki tanácsadás, Németországban és Franciaországban is van fióktelepe. 2020-ban 1,2 milliárd forintos forgalom mellett 75 millió forintos profitot termelt az akkori tulajdonosoknak. A cég ügyvezető-tulajdonosával, Csontos Péterrel a Közéleti Gazdasági Krónika készített interjút még 2009-ben.

„Az olajipar olyan területével kezdtem el foglalkozni, amit saját erőforrásból meg tudtam valósítani. A cégünknek ma már két szakterülete van. Az egyik részlegünk Németországban, a másik Líbiában dolgozik. A legnagyobb projektünk egy általános digitális alaptérkép elkésztése. Műholdfotókból és a legkülönbözőbb digitális forrásokból összeszedjük az információt, majd kimegyünk az adott területre, ahol kőzetmintákat veszünk, és felvesszük a terepi adatokat. Ez a terület évekig zárt volt, az utolsó olyan nagy medencéje Líbiának, ahol nem volt még kutatás. Az a feladatunk, hogy mindent felmérjünk és javaslatot tegyünk különböző kutatásokra, például víz, olaj, bányászat”

– fogalmaz a 2009-es interjúban Csontos Péter. A másik nagy projektjük a The Great Made River: 600 kilométerre a tengerparttól kutakat fúrnak a sivatagban, majd a felszivattyúzott vizet a tengerparti városokba juttatják és felhasználják. „Azt ellenőriztük, hogy a vállalkozók – kanadai, dél-koreai, egyiptomi cégek – azt végzik-e el, amire szerződtek” - mondta az Er-Petro Kft. volt tulajdonosa. A cég honlapján még 2014-ből található egy videó, ami azt mutatja be, amint épp egy lerobbant állapotú líbiai erőművet újítanak fel a Líbiai Vas- és Acélipari Társaság (Lisco) számára.

Csontos Péter egy másik cégét, a Rotary International Szolgáltató Kft.-t is eladta Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségének. A szintén budaörsi cég szennyeződésmentesítéssel és egyéb hulladékkezelési tevékenységgel foglalkozik, és 2016 óta Tripoliban, Líbia fővárosában is van fióktelepe. Nem igazán dübörög ez a vállalkozás, 2020-ban mindössze 131 millió forintos forgalma és 3 millió forintos nyeresége volt. Ezt december 10-én vásárolta meg a paksi Duna Center Therm Üzemi Szolgáltató Kft., amely a V-Híd Építő Zrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc tulajdonában van. A V-Híd a felcsúti vállalkozó egyik legnagyobb cége: 2020-ban 39 milliárd forint bevétel mellett 7,4 milliárd forint nyereség jött össze itt.

A Rotary Kft.-nek decemberig Budaörs volt a székhelye, most már a Duna Centerhez hasonlóan Paks a bázisa. Azt az mfor.hu írta meg 2019-ben, hogy a V-Híd Vagyonkezelő Kft. lett a tulajdonosa a paksi Duna Centernek, amelynek főtevékenysége Paks távfűtése, de évek óta rendszeres bedolgozója az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek is. Tehát Mészáros Lőrinc paksi távfűtős cégének lett egy olyan hulladékkezeléssel foglalkozó leánycége, amelynek Tripoliban is van fióktelepe.

Békében jobban lehetne üzletelni

Líbia helyzete az Orbán-kormánynak is fontos. Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly októberben tárgyalt Luxemburgban líbiai kollégájával, ahol kifejezte abbéli reményét, hogy Líbiában is eljön a stabilitás és a béke időszaka, amit az Európai Uniónak segítenie kell. A stabilitás még kicsit várat magára, ugyanis december 23-án dőlt el, hogy nem fogják a meghirdetett időpontban megtartani az elnökválasztásokat az észak-afrikai országban, ahol továbbra is egymással rivalizáló milíciák tartják kezükben a hatalmat. Elvileg versenybe szállt volna az elnökségért a néhai diktátor Szajf al-Iszlám Kadhafi nevű fia is.

Mindenesetre Líbia a Kádár-rendszer alatt is fontos szövetségese és üzleti partnere volt Magyarországnak, több magyar vállalat is tevékenykedett az országban, nem véletlen, hogy a Malév is repült Tripoliba. Mostanában viszont leginkább a menekültek kapcsán kerül be a hírekbe az arab ország, sokan Líbiából próbálják meg elérni az európai partokat.

A 37 éves Czéh-Tóth Márk 2017-től lett megkerülhetetlen szereplő a pécsi turizmusban: a Tiborcz István barátjaként, üzlettársaként és számos helyi trafik-koncesszió birtokosaként emlegetett jogász-vállalkozó érdekeltségébe tartozó Hotel Nick Kft. mindössze 120 millió forintért vette meg az önkormányzati vagyonkezelőtől a lestrapált állapotú, de a pécsi főtértől csak néhány méterre lévő Aranyhajó hotelt. Pécs akkori fideszes polgármestere, Páva Zsolt lemondott a város elővásárlási jogáról.

2020 januárjában egy másik nagy és hasonlóan leharcolt hotelt vett meg Czéh-Tóth Márk másik, Hotel Palatinus Kft. nevű cége. A Palatinus Grand Hotel éppen az Aranyhajó mellett található, és a Danubius Zrt.-től vásárolta Czéh-Tóth. Remek volt az időzítés: az Orbán-kormány 2017-ben hirdette meg a Kisfaludy-pályázatokat, amelynek keretében a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vissza nem térítendő állami támogatásokkal szórta meg a szerencsés vállalkozókat.

Az Aranyhajó hotel felújítása már a befejező szakaszában van, a felújítás költségeit pedig jelentős részben közpénzből fedezték.

„29 szobás, négycsillagos hotel nyílik Pécs belvárosának népszerű sétálóutcájában. A korábban Aranyhajó Fogadó néven működő szálláshely egy műemléképületben található. A teljes körű felújítás során éttermet, bárt, pihenőteraszt és klubhelységet is kialakítanak az új szállodában. A Kisfaludy Program 1 milliárd forinttal támogatta a fejlesztést”

– olvasható a kisfaludyprogram.hu oldalon. A projekt teljes költsége 1,4 milliárd forint, Czéh-Tóth cége pedig egymilliárd forintot kapott az MTÜ-től, tehát a beruházás 70 százaléka közpénz.

Erre is van magyarázata Czéh-Tóth cégének, a Hotel Nick Kft. sajtóközleményében úgy fogalmazott: „ma a vidéki Magyarországon, minősített szállodai kategóriában, jelentős kapacitású kereskedelmi-szálláshely létrehozására irányuló új fejlesztést megvalósítani – néhány kiemelt kivételtől eltekintve – támogatás hiányában kizárólag üzletileg soha meg nem térülő beruházás keretében lehetséges”.

Ismerős érvelés, például Hernádi Zsolt sokszoros milliárdos MOL-vezér szerint is azért teljesen normális dolog, hogy esztergomi luxusszállodája 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott az MTÜ-től, mert piaci alapon nem lenne nyereséges, kevés a vendég ugyanis.

És Pécs sem könyebb pálya. A koronavírus miatt a 2019-es adatokat érdemes nézni: mindössze 263 ezer belföldi és 66 ezer külföldi vendégéjszaka volt a városban, ezzel gyakorlatilag Visegráddal van egy szinten a baranyai megyeszékhely, a hasonló látványosságokkal bíró Eger pedig 440 ezer hazai és 120 ezer külföldi éjszakával messze előzi.

A legnagyobb építkezés persze még csak mostanában kezdődhet, hiszen Czéh-Tóth másik cége, a Hotel Palatinus Kft. 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az MTÜ-től. A közbeszerzés pedig a napokban jelent meg, március 7-ig várják a jelentkezőket a következő feladatokra:

• a szállodai szobák újjáépítése, alaprajzi átrendezés, szoba alapterületek növelése;
  
• 600 adagos konyha és háttér, valamint személyzeti terület kialakítása;
  
• az északi szárnyban a szobaegységek átépítése, alapterületük növelése a szobaszám csökkentésével;
  
• a tetőterasz részbeni beépítésével a wellness funkció átalakítása és bővítése, valamint új sky bár létesítése.
  

A költségek 70 százalékát a Hotel Palatinus esetében is az adófizetők pénzéből fedezik, az új szálloda 2024-re készülhet el. Tehát Czéh-Tóth két pécsi szállodája összesen 4,5 milliárd forintnyi közpénzbe került. A jogász-vállalkozó azonban ma már sokkal több, mint egyszerű pécsi szállodás és trafikos. Hogy felfelé ível a karrierje azt jól mutatta, hogy tavaly áprilisban beválasztották a fuvarozással foglakozó és a kormányzattal remek kapcsolatot ápoló Waberer’s csoport (a Jellinek Dánielhez köthető Indotek 24 százalékos tulajdonos) igazgatóságába is.

A Kisfaludy-pénzekre persze sokan mások is rárepültek. A Trojka-Szolnok Kereskedelmi Kft. például 35 millió forintot kapott szálláshely-fejlesztésre. A cég többségi tulajdonosa pedig Sziráki Pál, aki a Jász-Nagykun-Szolnok megyei első választókerületben nagy fölénnyel nyerte szeptember végén az ellenzéki előválasztást.

A kormány szerint sincs azzal semmi probléma, hogy politikusok és nem igazán rászoruló nagyvállalkozók kapnak vissza nem térítendő állami támogatást. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára korábban kifejtette: nem politikai, hanem kizárólag szakmai alapon dől el, hogy kik nyernek támogatást. Az egyik legnagyobb nyertes mindenesetre a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Hunguest Hotels Zrt. volt, amely 14 vidéki szállodára összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott.

Még január 24-én döntött úgy a kormány, hogy mentesítik a gyermeket nevelő szülők adó-visszatérítését a követelésfoglalás alól. Magyarán a végrehajtók, hitelezők nem nyúlhatnak hozzá. Az Utcajogász Egyesület (ingyenes jogi segítséget nyújt a szegénységben élő, főleg hajléktalan és rossz vagy bizonytalan lakhatásban lévő embereknek) azonban úgy véli: a követelések lefoglalására vonatkozó szabályok szerint a végrehajtó akár azt a követelést is lefoglalhatná, amely a személyi jövedelemadó visszatérítésére vonatkozó szabályozás alapján a gyermekes családokat megilleti.

Ilyen esetben a végrehajtónak rövid határidőn belül fel kell hívnia a NAV-ot arra, hogy az adóvisszatérítést ne a család részére folyósítsa, hanem azt a végrehajtó számlájára fizesse meg. Az új kormányrendelettel az Utcajogász Egyesület szerint ezért csak ezt az ügyintézést spórolta meg a kormány az adóhatóságnak és a végrehajtóknak, a bankszámlára megérkező visszatérítés összege továbbra is végrehajtás alá vonható.

Összességében azt tanácsolják: érdemes a visszatérítést postai úton kérni.

A Fidesz országos választmánya döntött az egyéni választókerületi jelöltekről - közölte a párt szerdán. Még azt is elárulták, hogy a Fidesz-KDNP felkészült az országgyűlési választásra, mert Magyarországnak előre kell mennie, nem hátra.

A teljes lista itt böngészhető.

Orbán Viktor pártelnök nem indul egyéniben, ellenben Németh Szilárd ismét Csepelen próbálkozik. Lázár János Hódmezővásárhelyen, Kósa Lajos Debrecenben számít a szavazatokra. A Fidesz eredetileg a vesztegetéssel gyanúsított Völner Pált indította volna Esztergomban, de helyette végül Erős Gábor esztergomi alpolgármester lett a Fidesz jelöltje.

Az országgyűlési választás április 3-án lesz.

4,5 milliárd forint támogatást szavazott meg a Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága a Rákay Philip-féle Petőfi-film gyártására – derült ki az NFI közleményéből. A Most vagy soha! című filmre megszavazott a 4,5 milliárd forintból 2 milliárd egyedi kormányhatározat alapján érkezik.

A monumentális produkció egyik izgalmas kihívása az 1848-as Pest-Buda korhű megelevenítése a legendás Pilvax kávéházzal és a Landerer-nyomdával, az 1847-ben átadott, gyönyörű Nemzeti Múzeummal, korhű piacokkal, vásárokkal és az osztrák elnyomás egyik jelképeként a filmen végigvonuló saras, poros terekkel, mellékutcákkal - írja az NFI.

A rég nem látott volumenű díszletkomplexumot a produkció a Nemzeti Filmintézet fóti filmgyártó bázisán építi fel, és a forgatást követően a Filmintézet tulajdona lesz. A multifunkciós, könnyen alakítható új díszletegyüttest - ahogy a 80-as évek óta szinte folyamatos használatban lévő középkori város díszletet is - további produkciók is használhatják majd Fóton. A 106 naposra tervezett, áprilisban kezdődő forgatáson több ezer statiszta és közel 200 megszólaló szereplő működik közre, a főszereplőkről a produkció fogja lerántani a leplet. A Most vagy soha! című film Petőfi Sándor születésének 200. jubileumi évében, 2023-ban lesz látható a mozikban.

A film Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készül, a közpénzből támogatott influenszer, Rákay Philip producerként is jegyzi az alkotást. Ebben a cikkünkben pedig arról írtunk, hogy csaknem félmilliárd forintért készül megvenni Fót önkormányzatától egy 8,5 hektáros osztatlan közös tulajdonú telek 50 százalékos tulajdonrészét a Nemzeti Filmintézet.

"Így néz ki a teljes bevándorlási stratégiájuk, a saját szememmel láttam. Fogják a srácokat, lefotózzák, kikérdezik őket és 15 perccel később már vezetik ki őket a kerítésen kívülre, és mehetnek vissza Szlovákiába" - mondta Tucker Carlson a Fox News csatorna összeállításában. A műsor Carlson új, hamarosan megjelenő dokumentumfilmjét volt hivatott reklámozni, aminek a címe: Magyarország kontra Soros György – harc a civilizációért - írta a hvg.hu.

A cikk szerint a mintegy hét percig tartó beszélgetés alatt vetítenek egy rövid ízelítőt a filmből, majd Tucker Carlson veszi magához a szót, és hosszasan értekezik Magyarország bevándorlási politikájáról, ennek kereteiben költözik a déli határkerítésünkhöz Szlovákia. Ezután a tévés arról beszélt, hogy Magyarország semmivel sem kevésbé demokratikus ország, mint az Egyesült Államok, és nem igaz, hogy egyetlen párt tartaná a kezében a kormányzás minden eszközét, ráadásul Orbán még el is veszítheti a 2022-es választásokat, tehát Carlson szerint Magyarország nem tekinthető tekintélyelvű államnak. Szó esik még a műsorban természetesen Soros Györgyről is, aki Tucker Carlson szerint a nyugati civilizációt vette célba - írta a hvg.hu.

Ebben a cikkben írtunk arról, hogy Tucker Carlson, az amerikai Fox News műsorvezetője és a NER nagy kedvence pár napja bejelentette, hogy ismét Magyarországra érkezik. Műsorában pedig a vendége volt Szijjártó Péter, akit először méltatott a csodálatosan olcsó és hatékony határkerítés miatt, majd arról kérdezte, más országok miért nem tanulnak a példánkból.

Megérkezett a magyar olimpiai csapat vezetése Pekingbe, a jövő pénteken kezdődő téli ötkarikás játékok helyszínére. A Magyar Olimpiai Bizottság tájékoztatása szerint megtörtént a magyar sportolók benevezése, és sikerült átvenni a szobákat is.

"Pekingben a magyar szállásra semmi panasz nem lehet. Minden apartmanunk egyforma, 220 négyzetméteren négy darab egyágyas szobával. Tágas, világos és igényes az elhelyezésünk, az ágyak szélesek és kényelmesek. Az étkező kétszintes" - mondta a MOB honlapján Dósa Viktória csapatvezető. Az önkénteseken kívül mindenki fehér kezeslábas védőruhát visel, csak a szemük látszik ki a plasztik arcvédő mögül.

"Elsőre furcsa, de gyorsan megszokja az ember ezt a látványt. Nagyon nagy hangsúlyt fordítanak a vírus elleni védekezésre, sok a megelőző intézkedés. A résztvevők naponta kötelesek PCR-tesztet végezni és az egészségügyi állapotukat is folyamatosan figyelemmel kell kísérni és regisztrálni. A helyi önkéntesek, szervezőbizottsági tagok rendkívül segítőkészek és kooperatívak. Az internet jól működik. Az időjárás a hazaihoz hasonló, a jeges sportok otthonául szolgáló pekingi faluban kedden hideg, de gyönyörű tiszta idő volt, az alpesi síelőknek, illetve a sífutóknak és snowboardosoknak otthont adó havas falukban sok hó esett és ott is kellőképpen hideg az időjárás" - tájékoztatott a helyszínről Dósa Viktória.

Az olimpiai résztvevők speciális engedéllyel és különleges, kifejezetten csak az olimpiai résztvevők szállítására engedélyt kapott járatokkal utazhatnak Kínában.
A pekingi olimpián 14 magyar sportoló vesz részt. Az éremesélyes rövidpályás gyorskorcsolyázók helyi idő szerint csütörtökön érkeznek a kínai fővárosba, ugyanakkor a pozitív koronavírustesztet adott Liu Shaoang és Varnyú Alex később csatlakozhat a többiekhez. A hódeszkás Kozuback Kamilla szombaton, Kékesi Márton, Tóth Zita alpesi síelők és Pónya Sára Kónya Ádám sífutók hétfőn, míg Chtchetinina Ioulia és Magyar Márk műkorcsolya páros február 12-én érkezik meg az olimpia helyszínére. (MTI)

Joe Biden amerikai elnök fontolóra veszi Vlagyimir Putyin elleni személyes szankciókat is, ha Oroszország megtámadja Ukrajnát - írta a The Guardian.

A ritka szankciókkal való fenyegetés akkor jelent meg, amikor a NATO készenlétbe helyezte erőit, és több hajóval és vadászrepülőgéppel megerősítette Kelet-Európát, válaszul az orosz csapatok telepítésére az ukrajnai határ közelében.

Ha Oroszország támadna, Biden szerint az lenne a „legnagyobb invázió a második világháború óta”, és „megváltoztatná a világot”. A Portfolio.hu pedig a Bloomberg tudósításra hivatkozva azt írta, hogy az egyes állami vezetők elleni személyes szankciókat nagyon ritkán alkalmazzák, ugyanakkor a gazdasági büntetőintézkedések köre jelenleg erősen korlátozott. A Putyin elleni intézkedések is nehézkesek, mivel az orosz elnöknek hivatalosan alig van személyes vagyona.

Az elnök szerdán még arról beszélt a sajtónak, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei között nézeteltérések merülhetnek fel, hogyan reagáljanak Oroszország egy esetleges "kisebb betörésére" Ukrajnába. A hivatalba lépésének egyéves évfordulója alkalmából tartott szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, szerinte Oroszország meg fogja támadni Ukrajnát, de nem gondolja, hogy ez átfogó és teljes inváziót jelentene.

Magyarországon 14,9 százalékos profitrátával dolgozott 2020-ban a Duna Aszfalt, külföldi leányai ezzel szemben 0,1 százalékos mínuszt értek el árbevétel-arányosan. Bár rengeteg a különbség a csoport hazai és külföldi tevékenysége között, ez arra is utal, hogy miben különbözik a hazai építőipari közbeszerzési piac a szomszédos országokétól - írta a G7.hu.

A cikk szerint a Szíjj László tulajdonában álló, szinte kizárólag állami közbeszerzéseken felhizlalt Duna Aszfalt Zrt. az elmúlt öt évben 5,4-szeresére növelte az árbevételét, és ezt a megugrást nem néhány milliárd forintos szintről hajtotta végre: a 2016-os 32,5 milliárdos árbevétel nőtt 2020-ra 175,4 milliárdra. Az évi 52 százalékos növekedési rátát bármely technológiai startup is megirigyelhetné.

A bevételek szinte teljes egészében a magyar államtól érkeztek: 2015 és 2020 között 458 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el önállóan a Duna Aszfalt Zrt., másokkal közösen pedig 987 milliárdot. Az árbevétel 570 milliárd volt ebben az időszakban. A cég öt év alatt 98,8 milliárd forintnyi adózott eredményt termelt.

A G7 kérdésére, hogy a hazai profitráta miért magasabb, mint külföldön, a társaság azt válaszolta: a Duna cégcsoport Magyarországon 30 éve van jelen, míg külföldi befektetései vagy akvizícióval kerültek a cégcsoportba, vagy induló vállalkozások.

A cikk szerint míg a magyar Duna Aszfalt eddigi működése során egyedül vagy konzorciumban 2644 milliárd forintnyi közbeszerzési eljárásban győzedelmeskedett, külföldi közbeszerzéseken ennek fél százalékát sikerült megnyerni. A külföldi leány cégek közül azonban kevés végez látványos tevékenységet: az összes vállalatnak 2020-ban ugyan 23 milliárd forint volt az árbevétele, de ennek 99 százalékát a lengyel Banimex adta - írta a G7.hu.

Az ecuadori kormány kérésére Magyarország 150 ezer adag AstraZeneca-vakcinát adományoz a dél-amerikai országnak - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán.

Ecuadorral egyébként is szoros együttműködése alakult ki Magyarországnak, amely egyetlen közép-európai országként nagykövetséget tart fenn a dél-amerikai országban. Szijjártó Péter emlékeztetett: Magyarország korábban küldött 100 ezer maszkot is, tekintettel az országban tartózkodó sok venezuelai menekültre is.

A VII. Kerületi Rendőrkapitányság állatkínzás bűntett gyanúja miatt folytat eljárást a 64 éves K. Ágnessel szemben, aki 2021. december 21-én a költözését követően erzsébetvárosi lakásában hagyta hét macskáját, amelyek közül öt elpusztult, a két életben maradt állatot pedig legyengült állapotban találták meg.

Az önkormányzattól 2022. január 20-án érkezett bejelentést, miszerint az egyik kerületi ingatlanban több macska tetemét találták meg. A rendőrség helyszíni szemlét tartott, illetve intézkedett a két élő állat elhelyezése érdekében.

K. Ágnest a nyomozók 2022. január 21-én gyanúsítottként hallgatták ki állatkínzás bűntett gyanúja miatt, aki a terhére rótt bűncselekmény elkövetését elismerte, és az esettel kapcsolatban sajnálatát fejezte ki. A nő a vallomásában azzal védekezett, hogy nem volt kire bíznia az állatokat, befogásukra pedig nem volt mód, mivel elvadultak.

Megkezdheti a kavicskitermelést Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége a Kiskunlacháza-Délegyháza közötti hatalmas bányaterületen - írta a Népszava. A múlt héten kiadott környezetvédelmi engedély 2030 végéig érvényes, igaz csak az első 90 hektáros ütemre vonatkozik.

A teljes 303 hektáros terület bányászati jogát egyébként nem a most engedélyt kapott társaság, a Lacházi Kavicsbánya Kft. nyerte el tavaly nyáron zárt állami pályázaton, hanem annak jogelődje, a Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Kft. De ez édeskeveset változtat a dolgon a cikk szerint, hiszen mindkét cég ügyvezetője Balázs Attila, tulajdonosa pedig az általa birtokolt Bayer Construct Zrt.

A baráti cég kezét a tendernyerés után sem engedte el az Orbán-kabinet a Népszava cikke szerint. Július elején nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a „Kiskunlacháza XXVI - homok, kavics” védnevű bányaterület hasznosítását. Ezzel kiemelte az országos, valamint a helyi építési és egyéb hatósági szabályozás hatálya alól, ez igen jól jött az engedélyezéskor.

A Népszava korábban megírta: a Kvarchomok Kft. 303 hektárból összesen 23,8 millió köbméter ipari ásványvagyont venne ki. Már idén megnyitnák a bányát, az első ütem 2030-ig tartana, de a kitermelés 2055 után egészen a bánya kimerüléséig folytatódik.

A beadott anyag szerint a a kitermelés jelentősen átrendezi majd az addigi tájat, hiszen egy hatalmas tórendszer jön létre a helyén. A kavicsot és homokot 30 tonnás tehergépjárművekkel hordják majd el földúton, az 51-es főúton az év 250 munkanapján napi tíz órában összesen 2000 elhaladást feltételezve.

Végleges megállapodást kötött Jászai Gellért befektetési társasága a KZF Vagyonkezelő Kft., a 4iG Nyrt., valamint a Rheinmetall AG. A német világcég részvényvásárlással és tőkeemeléssel 25,12 százalékos tulajdont szerez a 4iG Nyrt.-ben, amellyel a magyar informatikai és távközlési cégcsoport legnagyobb nemzetközi befektetője lesz - tette közzé a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

A megállapodásnak megfelelően a Rheinmetall AG tőzsdén kívüli ügylet (OTC) keretében 4iG részvényeket vásárol a KZF Vagyonkezelő Kft.-től. A tranzakciósorozat főbb lépései:

• Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó iG COM Magántőkealap 78 milliárd forint értékű tőkeemelést hajt végre a 4iG Nyrt.-ben, 12 hónapos értékesítési tilalmat (lock-up) vállalva a tőkeemeléssel tulajdonába kerülő részvénycsomagra;
• A 4iG közgyűlést hív össze, annak érdekében, hogy a társaság részvényesei elfogadják a társaság új alapszabályát és új felügyelőbizottságát, az ellenőrző testületbe a Rheinmetall egy új tagot delegál;
• A közgyűlés támogató döntését követően a Rheinmetall OTC ügylet keretében 24,9 millió darab részvényt vásárol Jászai Gellért befektetési társaságától, a KZF Vagyonkezelő Kft.-től, valamint 33,65 milliárd Ft értékben tőkét emel a 4iG Nyrt.-ben, 24 hónapos értékesítési tilalmat (lock-up) vállalva a tőkeemeléssel és részvényvásárlással tulajdonába kerülő részvénycsomagra;
• Az Alpac Capital alapja 13,24 milliárd Ft értékű tőkeemelést hajt végre a 4iG Nyrt.-ben.

A részvénycsomag-értékesítés, illetve a tőkeemelések hatásaként Jászai Gellért közvetett tulajdona 56,85 százalékról 50,22 százalékra csökken a 4iG Nyrt.-ben, így befolyása a társaság fölött jelentősen nem változik. A Rheinmetall részesedése 25,12 százalékot tesz majd ki az informatikai és távközlési vállalatban.

Korábban az üzletről a G7.hu azt írta, hogy eddig is bevett gyakorlat volt, hogy hadiipari megállapodásokért cserébe ellentételezésként az adott ország gazdaságába kell befektetni a szállító cégeknek – ennek egyik példája, hogy Zalaegerszegen épít tankgyárat a Rheinmetall. Magyarország viszont ennél jóval nagyobb összeget költ el a Rheinmetallnál: 2019-ben 300 millió euróért 44 Leopard 2 tankot és 24 darab PzH 2000 tarackágyút, 2020-ban pedig 218 darab Lynx harckocsit vettünk tőlük 2 milliárd euróért.

Ugyanakkor a G7 számításai szerint a németek kétszer annyi pénzzel akarnak beszállni a 4iG-be, mint amennyit a tőzsdei ára alapján a nyáron ért. Ráadásul a 4iG nem a piacról, hanem állami közbeszerzésekből nőtt 4 év alatt 17 milliárdos árbevételű cégből 57 milliárdos piacvezetővé. A cikk becslése szerint négy éven át évi 36 milliárd forint megbízást jelenthet a 4iG-nek csupán két állami keretszerződés.

Erre reagálva a 4iG közölte: a német vállalat befektetése nem „ellentételezésként” jött létre a magyar állam hadiipari megrendeléseiért cserébe. Hozzátették: az informatikai piacon jelenlévő hazai, és külföldi multinacionális vállalatok bevételei között túlsúlyban szerepelnek az állami bevételek, mert ezen a piacon az állam a legnagyobb megrendelő.

Gattyán György december 17-én jelentette be, hogy aktivizálja a pártját és elindul a 2022-es választásokon. Január 4-én kiderült, hogy a szexkamerabizniszen meggazdagodott milliárdos pártját Megoldás Mozgalom (MEMO) néven jegyezték be. Gattyán azóta nyílt levelet is írt, amelyben azt bizonygatta, ő tényleg kormányváltást akar, semmi köze a NER-hez. Ellenben Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint a milliárdos a Fidesz érdekében indul a választáson.

A vita eldöntéséhez adalék lehet, hogy a Gattyán Györgyhöz tartozó Docler Holding 2020 tavaszán megvette a Kodolányi János Egyetemet fenntartó KJE Fenntartó Zrt. részvényeit, a cégnek ma is ő maga a vezérigazgatója. Az 2021. májusi hír volt, hogy együttműködési szerződést írt alá a magánegyetem és a Gránit Bank.

Az egyetem tervei között szerepel olyan specializációk indítása, amelyek során a pénzintézet jövőbeni humánerőforrás-szükséglete alapján képzik a hallgatókat, akik a tanulmányaik alatt, illetve végeztével a banknál kaphatnak álláslehetőséget. A pénzintézet szakemberei angol és magyar nyelvű előadásokat tartanak ezeken a képzéseken, és részt fognak venni a szakdolgozati témák kialakításában is. Emellett a gyakornoki helyek biztosítása és a bank finanszírozásában megvalósuló hallgatói ösztöndíjak kialakítása is az együttműködés részét képezi.

– olvasható a Kodolanyi.hu oldalon. Az együttműködési modell az IT, az üzemmérnök, a gazdasági, a HR, a közgazdász és a gazdálkodásmenedzsment területekre terjed ki. A kölcsönös előnyökön alapuló kooperáció részeként a Docler Holdinghoz tartozó Kodolányi János Egyetem részt vesz a bank munkatársainak továbbképzésében is.

Tehát összességében a Gránit Bank szakemberei előadásokat tartanak az egyetemen, az ösztöndíjakat is a bank fizeti, a végzős kodolányis diákok pedig a banknál kapnak állást. Tavaly májusban még Hegedüs Éva elnök-vezérigazgató volt a Gránit főtulajdonosa, aki tagja a NER legerősebb asszonyait tömörítő egyesületnek, a Nők Magyarországért Klubnak, melynek elnöke Novák Katalin, és aminek olyan tagjai vannak, mint Máger Andrea tárca nélküli miniszter, Schmidt Mária, Szabó Tünde sportügyi államtitkár, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Szili Katalin kormánymegbízott vagy Illés Boglárka Fidelitas-elnök.

Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének a cége, a BDPST Zrt. december 30-án jelentette be, hogy üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról. A tranzakciót a Magyar Nemzeti Bank villámgyorsan engedélyezte is. Így jelenleg Orbán Viktor miniszterelnök vejének a bankja finanszírozza Gattyán György kormányváltásra készülő ellenzéki pártvezér magánegyetemének ösztöndíjait.

Rózsadombi panoráma

Gattyán György már a kampányra készül, de az új párt megszervezése közben arra is maradt ideje, hogy új helyre költözzön. Nyilvános cégadatbázisok szerint január 13-ától az új lakcíme a rózsadombi Elysium luxus társasház. Ez a régi SZOT-szálló átépített épülete, amely éjszakai kivilágításában talán az űrből is jól látszik. Az Elysium társasház fejlesztője a Rózsadomb Panoráma Ingatlanfejlesztő és -hasznosító Kft. volt, amely Wáberer György érdekeltsége, és 2020-ban 26 milliárd forint bevétel mellett 8,4 milliárd forint profitot termelt. Az ismert milliárdos vállalkozó remek kapcsolatot ápol a kormánnyal, például 2020 nyarán Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök, valamint az állami tulajdonból kiszervezett egyetemek egyikében, a Tokaj-Hegyalja Egyetem kuratóriumában is tag lett.

Magát az Elysium társasházat Wáberer György vállalkozása Garancsi István szintén kormányközeli cégével, a Market Építő Zrt.-vel építtette meg.

Az Elysiumot több mint két hektáros ősfás park veszi körül, vagyis az egész telek 70 százalékát zöld területet borítja. Az épület körüli 12 000 négyzetméteres erdős területen futópálya, szabadtéri fitnesseszközök és játszótér is helyet kapott. A tervezés és a kivitelezés a luxus magas fokát képviseli, ezt jól tükrözi a közösségi területek és szolgáltatások kiváló aránya: lobby, wellness- és fittnessrészleg, jóga- és masszázsszobák, közösségi és privát szaunavilág, mosoda, játszótér, futópálya és autómosó is található a társasház területén

– mutatja be azt a Market Zrt. Azt a Portfolio.hu már 2020 novemberében megírta, hogy a hazai elit luxus társasházában a Docler Holding 20-nál is több lakást birtokol, és ők is üzemeltetik az ingatlant, de Gattyán György lakcíme eddig nem itt volt. Tehát az Elysiumot (jelentése: túlvilági hely a görög mitológiában, ahol azok kapnak helyet, akik az istenek kedveltjei voltak életükben) a NER leggazdagabb milliárdosai építették, az ellenzéki pártvezér pedig beköltözött a hetedik emeletére.

Hogy a magyarországi szegénység nem sokat javult az elmúlt években, azt a hatósági áras csirkefarhát mellett talán a rászorulóknak kiosztott szociális tűzifa mennyisége mutatja a legjobban. Ez most azért is aktuális kérdés, mert az előrejelzések szerint február közepéig éjszakánként mindig fagyni fog, másrészt a Nemzeti Népegészségügyi Központ már január elején közölte, hogy az ország északkeleti területén magas a légszennyezettség a szálló por miatt, amin tovább ront, hogy gyakran nem megfelelő tüzelőt, például nedves és kezelt fát, szénfajtákat, műanyagot égetnek.

A Belügyminisztérium adatai szerint 2019-ben 2 358, ötezer főnél kevesebb lakosú település önkormányzata kapott összesen 5 milliárd forintot tűzifa vásárlására. Már a 2021-es adatokat is lehet tudni: 2 351 önkormányzat pályázott eredményesen a szociális tűzifa programban, az infláció ellenére az ötmilliárd forintos országos keret változatlan maradt (sőt 2022-ben is ennyi lesz). Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára 2018-ban azt mondta, hogy 180 ezer család jut támogatáshoz a pályázatnak köszönhetően. A 2021-es keretből pedig szintén 180-190 ezer család kaphatott a téli tüzelőjéhez segítséget.

Vagyis a rászoruló családok száma változatlan maradt az évek alatt, a támogatást kapó települési önkormányzatok száma is stagnált, valamint az 5 milliárd forintos keret sem bővült, ellenben a KSH decemberi adatai szerint a tűzifa ára egy év alatt 9 százalékkal lett drágább.

„Gyakorlatilag mostanra kiosztottuk a tűzifát. 543 igénylés érkezett be, így egy főnek 2,3 köbméter »puha« fát tudtunk adni. Az önkormányzat a szállítási költséget fizette”

- mondta lapunknak Szeli Zoltán, Tiszacsege polgármestere. A település 2020-ban 15,7 millió forint támogatást kapott, 2021-ben viszont 14,7 millió forintból kellett beszerezniük a fát. Novembertől áprilisig 6-7 köbméter fa biztosan kellene ahhoz, hogy meleg legyen a legszegényebbek otthonaiban is, tehát a szociális tűzifa nagyjából a harmadát fedezi a szükségletnek.

A közel 5 ezer fős (de a népesség folyamatosan csökken) városban 8,2 százalékos a munkanélküliség (2019 januárban is 8,3 százalékos volt Tiszacsegén) és 130 dolgoznak közmunkában. A fát az állami tulajdonban lévő NYÍRERDŐ Zrt.-től vásárolták. A társaság Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye területén mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonú erdőterületet kezel nyereségesen: 2020-ban 6 milliárd forint forgalom mellett 290 millió forintos nyereség jött össze az erdészeti cégnél. Tehát csak ennek az egy állami erdészeti cégnek több a bevétele, mint amennyiből az állam letudja az országos szociális tűzifa pályázatokat.

Hogy a szociális helyzet nem javult az elmúlt években, azt jól mutatja az is, hogy 2018-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 358 települése közül 298 kapott szociális tüzelőanyag- (tűzifa-) támogatást, 2021-ben 296 településen kaptak segítséget a lakosok. Tehát a megyében hétből hat falu vagy kisváros lakossága szorul rá bizonyos mértékig a támogatásra.

A legtöbb pénzt azonban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszabura kapta, 27 millió forintot, ahol a Népszava cikke szerint a 3300 lakos 90 százaléka roma és 16,5 százalékos a munkanélküliség. A napi.hu írta meg 2018-ban, hogy akkor a 10 százalékos munkanélküliséggel sújtott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántháza kapta a legtöbbet: 13,2 millió forintot. A munkanélküliség most is 10 százalékos a városban, csak már 17,7 millió forintot költhetnek a tűzifára.

A szegénység azonban mindenhol jelen van az országban: Pest megyében 94 településen osztanak szociális tűzifát Szobtól Telkiig, pedig utóbbi elvileg az egyik leggazdagabb község az országban. A kapott 780 ezer forintból mintegy 50 köbméter fát tudnak beszerezni. A turisták által is kedvelt települések is pályáztak szociális tűzifára: Balatonkenese például 2,9 millió forintot nyert, Balatonszemes 1,8 millió forintot, a nyáron mindig zsúfolt Balatonlelle pedig 4,7 millió forintra tartott igényt. De a külföldiek körében is top célpontnak számító Tihany és Hévíz lakosai sem boldogulnának szociális tűzifa nélkül.

Január 1-től új ügyvezetője van az Orbán-család legnagyobb bányászati cégének, a gánti Dolomit Kőbányászati Kft.-nek Orbán Dávid személyében. Így már három ügyvezetője van a cégnek: Orbán Győző Bálint, aki Orbán Viktor miniszterelnök édesapja, Orbán Győző, a kormányfő öccse, és az 1987-es születésű Orbán Dávid, akiről eddig nem lehetett hallani, de több forrásból is úgy értesültünk, hogy Orbán Győző fiáról van szó, tehát a miniszterelnök unokaöccse. Korábbi székesfehérvári lakcíme is megegyezik Orbán Győző volt lakcímével.

Nem kis feladat ez Orbán Dávid számára, hiszen Magyarországon mintegy 10 olyan kőbányászattal foglalkozó cég van, amelynek bevétele meghaladja az évi egymilliárd forintot, az Orbán Viktor édesapjának többségi tulajdonában lévő Dolomit Kft. viszont még ebből az elit körből is kitűnik nyereségességével. Nyilvános adatbázisokból azonban úgy tűnik, hogy Orbán Dávid is otthonosan mozog ebben a világban.

Ugyanis 2017 szeptemberétől 2020 novemberéig az egyik tulajdonosa volt a győri Vörös Kavics Bányászati Kft.-nek.

A bánya rendelkezik: első osztályú (M1), másodosztályú (M2), harmadosztályú (M3) homokos kavics, kavicsos homok, homok, kavics elnevezésű, laboratóriumban minősített ásványi anyagokkal

- vall magáról a Győr-X védnevű bányában tevékenykedő Vörös Kavics Kft., amelynek tehát 3 évig Orbán Dávid is tulajdonosa volt. A bányatelek 15 hektáros és a győri ipari park csak 1,7 kilométerre fekszik tőle.

A referenciái például a következők:

• Rábapaty I. védnevű bánya művelése
  
• Rábapaty II. védnevű bánya művelése
  
• Piliscsaba-Esztergom vasútépítés földmunkái
  
• M85 autóút építés

A Vörös Kavics Kft. azért nem veszi fel a versenyt a Dolomit Kft.-vel, hiszen 2020 volt a legjobb éve, de akkor is csak 28,9 millió forint bevétel és 3,6 millió forint nyereség jött össze. Orbán Dávid pedig 2020 novembere óta már nem is tulajdonos ebben a cégben, azonban két másik vállalkozásban továbbra is érdekelt.

A 2017-ben alapított, győri székhelyű MUROBÁN Kft.-ben egy győri ügyvéddel, Mürkl Mátéval közösen tulajdonosok (Orbán Dávid 30 százalékos részesedéssel bír), a cég főtevékenysége szintén a kavics- és homokbányászat, rendelkezik a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat bányafelügyeleti engedélyével is, de 2020 áprilisában a Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal hulladékgazdálkodási engedélyt is adott a cégnek. Míg a Veszprém megyei Kormányhivatal 2017-ben kutatási engedélyt adott a MUROBÁN Kft.-nek Fertőszentmiklós külterületére. Itt szintén homok és kavics után kutathattak.

Ez a cég sem szárnyal, hiszen 2018-ban voltak a csúcson 20,7 millió forintos bevétellel és 4,7 millió forintos profittal, de 2020-ban gyakorlatilag már nem volt bevétele, de a saját tőkéje a 2019-es 6,4 millió forintról 8,4 millió forintra gyarapodott, és 1,9 millió forintos profit is összejött.

Orbán Dávid harmadik cége viszont már lakóépületek építésével foglalkozik, de a nádasladányi RODÁVI Építőipari Kft. sem keltett eddig nagy feltűnést: 2020-ban félmillió forint veszteséggel zártak. Igaz, 2019 kifejezetten jól sikerült, hiszen 23,3 millió forint bevételnek örülhettek, ami 16,4 millió forintos profitot ért.

Még egy nagy változás lehetett Orbán Viktor unokaöccsének életében, hogy december végén Székesfehérvár Öreghegy városrészében beköltözhetett (nyilvános adatbázisokban ez az új lakcíme) egy elég nagy házba.

Bérből és fizetésből

A Dolomit Kft.-nél tehát már az Orbán-család harmadik generációja kezdte meg a munkát. Bár a kormányfő tavaly májusban úgy nyilatkozott, hogy ő is bérből és fizetésből él, azért nem árt tudni, hogy a családi vállalkozásnak a privatbankar.hu cikke szerint az értékesítésből származó árbevétele alig csökkent valamit 2020-ban az előző évhez képest: 3,5 milliárd forintot könyveltek el a korábbi 4,047 milliárd után. A bevétel zöme, 3,1 milliárd forint, kő eladásból származott, ez 600 millióval marad el a 2019-es szinttől. Akadt azonban két olyan tevékenység, melyen több bevételt ért el a cég a korábbinál:

• 320 millió forintra tettek szert beton eladásából a korábbi 305 millió után,
• új tevékenységként pedig gépek bérbeadásával is foglalkozni kezdtek, ennek nyomán 13,7 millió forintra tettek szert

A pénzügyi portál úgy számolt, hogy a 2019-es 1,8 milliárd után 1,136 milliárdot mutattak ki adózott eredményként. Az összeget gyakorlatilag néhány százezer forint híján kifizették osztalékként a tulajdonosok. Orbán Győző azonban nem egyedüli tulajdonosa a cégnek, csak többségi tulajdonrésszel bír, tehát ebből az osztalékból minimum 568 millióhoz juthatott a számok alapján.

A G7.hu pedig arról számolt be, hogy a Dolomit Kft.-nek minden alkalmazottja két-háromszor akkora profitot termel, mint az ágazat legnagyobb cégei, és a vállalat árbevétel-arányos nyeresége is jóval az iparági átlag felett van. Az elmúlt időszakban volt olyan év, amikor a teljes forgalom majdnem fele megmaradt nyereségnek.

Az Orbán-család tavaly viszont szegényebb lett egy céggel, ugyanis az mfor.hu írta meg, hogy a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző eladta a kizárólagos tulajdonában álló cégét, a Nehéz Kő Kft.-t. Az ügyleten sok százmilliós tiszta nyereségre tehetett szert, az új tulajdonos pedig a NAKK Zrt. lett, ami Bihari Lajoshoz, az Orbán-család bizalmi emberéhez tartozik.