Árstop: olcsó, rossz minőségű importáru lepheti el a polcokat

Volt némi előzménye annak, hogy az Orbán-kormány október 15-i szinten befagyasztotta hét alapvető élelmiszer (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell és a 2,8 százalékos tehéntej és csirkefarhát) árát február 1-től. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis már a december 3-i Kormányinfón arról beszélt, hogy még nem született döntés az árak befagyasztásáról, de minden jó gyakorlatot szemmel kísérnek.

Ez a kérdés azért volt aktuális már december elején, mert a szerb kormány november 30-án tiltotta meg a kristálycukor, a tej, a napraforgóolaj, a liszt, valamint a sertéshús árának emelését az egyre gyorsuló infláció miatt. A csütörtöki Kormányinfón pedig Gulyás Gergely a szerb gyakorlathoz hasonlította az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett ármaximálást. Valóban sok a hasonlóság. A szerbeknél két hónapra korlátozták az árakat, nálunk egyelőre három hónapig lehet tavaly októberi áron venni az érintett termékeket. Szintén közös a szerb és a kormány intézkedésében, hogy előírták: a gyártók nem szállíthatnak az átlagosnál kevesebb árut a boltokba. Az intézkedések megszegéséért magas pénzbírság, illetve a kereskedelmi tevékenységtől történő eltiltás jár.

Ez utóbbi nyilván az áruhiányt próbálná megakadályozni, ami az árbefagyasztás tankönyvi következménye lenne egy piacgazdaságban: a piaci árnál olcsóbban a kereskedők kevesebb terméket akarnak eladni, a vásárlók pedig többet akarnak venni, így a boltok polcai kiürülnek. A részletek persze még nem ismertek, a vonatkozó kormányrendelet néhány napon belül fog megjelenni, de még egy fontos dolog már kiderült.

Ahány bolt, annyi ár

Kérdés volt, hogy az október 15-i árszint pontosan mit is jelent. A KSH által publikált októberi átlagárat? Vagy az egyes boltok által konkrétan október 15-én alkalmazott árakat? Gulyás Gergely annyit árult el, hogy az üzletenkénti árakat veszik figyelembe. Tehát egyszerűen annyiba fog kerülni a cukor a sarki boltban, mint amennyibe október 15-én került, és a nagy bevásárlóközpontban is annyiba fog kerülni, mint október közepén. A két ár között jelentős különbség lehet. Ez teljesen más szabályozás, mint a benzin esetében, ahol azt írták elő, hogy maximum 480 forint lehet a 95-ös benzin és a gázolaj ára. Na de mi lesz ennek a következménye?

A termelők, a gyártók és a kereskedők egyelőre a kormányrendeletre várnak, addig többnyire nem akarnak nyilatkozni. "Az elmúlt időszakban megvalósuló jelentős cukorár növekedés szükségszerű volt, amely még ma is a cukorreform előtti szint alatt van. A korábbi években a cukorgyártók veszteséget szenvedtek el és ennek jelentős részét továbbhárították az alapanyagot előállító mezőgazdasági termelőkre. Magyarországon a hazai előállítás a fogyasztás 30 százalékát teszi ki (a többi import), ezért átmenetileg cukorhiány jelentkezhet" - közölte viszont kérdésünkre Dorogi Árpád, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége elnöke.

Raskó György agrárközgazdász elsősorban nem is áruhiánytól tart - hiszen valószínűleg a kormányrendelet is előírja majd, hogy az októberi készletet biztosítani kell -, hanem attól, hogy a boltok gyengébb minőségű import termékekkel fogják feltölteni a polcaikat.

Három hét felkészülési időt kaptak, ennyi idő alatt ezt meg fogják tudni oldani. Maximum annyi fog történni, hogy a jobb minőségű sertéscombot eladja a húsipar exportra. A kereskedelem pedig olcsó, fagyasztott sertéscombot importál Dél-Amerikából. A piac felkészült, csak azt nem lehetett pontosan tudni, hogy mely termékek kerülnek be a kormányzati csomagba. Végül csupa olyan terméket neveztek meg, ami könnyen helyettesíthető olcsó importtal

- válaszolta kérdésünkre Raskó György. Szerinte az olcsó importtal az előírásokat is betartják és a veszteséget is minimalizálják majd a szereplők. Az étolaj esetében pedig emlékeztetett: 2021-ben 31 százalékkal drágult, ennek jelentős része pedig már bekövetkezett október 15-ig, tehát sokat nem fognak spórolni a fogyasztók.

Áruhiány az agrárközgazdász szerint leginkább a tej esetében várható, ugyanis ott csak a 2,8 százalékos tej árát fagyasztották be, a többi fajta tej árát viszont szabadon lehet majd mozgatni: az 1,5 százalékos tej olcsóbb lesz, a minőségi 3,5 százalékos pedig drágább, így pedig előfordulhat, hogy a 2,8 százalékos eltűnik a polcokról. Raskó György szerint közgazdaságilag teljesen érthetetlen a kormány intézkedése, hosszú távon fenntarthatatlan, de a három hónapos ármaximálás már csak az április 3-i választás után fog lejárni.

A hvg.hu számítása szerint minden magyar átlagosan évi 96 ezer forintot költ összesen ezekre az élelmiszerekre, vagyis havi szűk 8 ezer forintot. Ha pedig minden érintett élelmiszer esetében 30 százalékos áremelkedéssel kalkulálunk, akkor minden magyar havonta összesen 2 400 forintot spórol az ármaximalizáláson.