Az autósok már átszoktak a rosszabb minőségű hatósági áras benzinre, pedig így gyakrabban kell tankolniuk
Csütörtöki cikkünkben megírtuk: az Orbán-kormány által hét alapvető élelmiszerre bejelentett árstop következményeként a rosszabb minőségű termékek irányába tolódhat el a fogyasztás. A hasonló folyamat tökéletesen kirajzolódik a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) 2021-es üzemanyag statisztikáiból. November 15-étől hatályos a 480 forintos plafon a 95-ös benzinre és a gázolajra, és ez alaposan megváltoztatta a fogyasztási szokásokat. Röviden: az autósok leszoknak a prémium motorbenzinről, helyette a normál hatósági árast tankolják.
A MÁSZ adatai szerint júniusig 148,5 millió liter prémium fogyott 2021-ben, ami 5,5 százalékkal volt több, mint 2020-ban. Aztán ez az adat szeptemberig felment 236 millió literre, ez már csak 0,7 százalékos növekedést jelent. December végén 299,8 millió liternél állt meg a számláló a prémium benzinnél, ez már 4,7 százalékos csökkenés 2020-hoz képest. A nyilvánvaló ok: a prémium nem lett hatósági áras, a normál 95-ös igen, így hatalmasra nőtt a különbség.
Ugyanez a mutató a normál esetében: júniusig 510 millió liter fogyott, ami 0,6 százalékos növekedés 2020-hoz képest. Szeptemberre 830,5 millió liter fogyott, ez 2,2 százalékos többlet, majd 2021 végére 1,1 milliárd liter 95-öst sikerült eladni, ami 5,9 százalékos növekedést jelent. A számokból az olvasható ki, hogy már november 15. előtt is kezdtek leszokni az emberek a prémium benzinről a drágulás miatt, a hatósági ár bevezetése után pedig végleg a kevésbé jó minőségű termék kerekedett felül. Annak ellenére, hogy az autók kimutathatóan kevesebbet fogyasztanak a jobb minőség használatával, azaz a hatósági áras lehet, hogy olcsóbb, de gyakrabban kell betérni a benzinkúthoz, ez hosszú távon elviheti a spórolások összegét.
A hatósági ár bevezetésekor jelentős veszély volt, hogy a kisebb kutak üzemeltetői bedobják a törülközőt. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál csak a Mol jelentkezett, hogy átvenné a hatósági ár miatt bajba jutott kutak üzemeltetését. Információink szerint ez nem következett be, egyetlen töltőállomásra sem kellett átmenetileg új üzemeltetőt kijelölni. Ez persze még változhat, hiszen a 480 forintos szabály február 15-ig van érvényben, a plafon pedig aktív, vagyis nélküle megint 500 forint környékére drágulhatna a benzin. Emiatt nagyon valószínű, hogy a kormány február 15. után sem törli el a hatósági árat, hanem további hónapokra meghosszabbítja a korlátozást.
A piacon nagy a mozgás
Január 12-ei hír volt, hogy a Mol 417 töltőállomást vásárolt Lengyelországban a PKN Orlentől. A megállapodás részeként a magyar olajtársaság összesen 185 töltőállomást értékesít 259 millió dollárért a lengyelnek, ezek közül 144 Magyarországon, 41 Szlovákiában található. Egy másik bejelentés szerint a Mol megállapodást írt alá a Norm Benzinkút Kft.-vel 79 magyarországi Lukoil töltőállomás megvásárlásáról.
A hvg.hu számításai szerint a Molnak jelenleg 479 kútja van itthon, ebből passzol le 144-et a PKN Orlennek. Így a két tranzakció eredőjeként a Mol hazai kúthálózata 414 egységből fog állni, ellenben a lengyel piacon erősödik. A Lukoil-kutak megvételére eleve azért volt szükség, hogy legyen mit odaadni a lengyel társaságnak. Ennek eredményeként a 144 magyar töltőállomással a PKN Orlen rögtön a magyar piac mintegy 7 százalékát kapja meg (hozzávetőleg 2 ezer kút van Magyarországon), amivel a Mol, az OMV és a Shell után a negyedik legnagyobb szereplő lesz. Az Európai Bizottság trösztellenes testületének persze még rá kell bólintania az üzletre, ami időigényes folyamat, akár 2023-ig is elhúzódhat.
De mit is kell tudni erről a PKN Orlenről, amellyel ekkorát bizniszelt a Mol?
A lengyel olajtársaságnak eléggé átláthatatlan a tulajdonosi szerkezete, de az biztos, hogy 27 százalékos részesedése van benne az államnak. Még 2020 végén azzal került be a hírekbe a cég, hogy megvette a lengyelországi regionális sajtó nagy részét: 24 lap közül 20-at tudhat magáénak. A sajtóvállalat portfóliójához ezenkívül közel 120 regionális hetilap, valamint 500 internetes honlap is tartozik, köztük a legolvasottabb regionális hírportálok. Ráadásul az egyik legnagyobb lengyel lapterjesztő, a Ruch SA részvényeinek 65 százalékát is megszerezte. Ez erős hasonlóságot mutat azzal, mint amikor a NER megszerezte magának a magyarországi megyei lapokat. A lépés kritikusai szerint így Lengyelországban is veszélybe került a sajtószabadság.
A PKN Orlen eddig is jelent volt Magyarországon, de csak nagykereskedőként, vagyis nem kútjai voltak, hanem a töltőállomásoknak adott el benzint. Az Orlen Unipetrol Hungary Kft. 2020-ban remek évet zárt, 45 milliárd forintos árbevételnek örülhetett. A hvg.hu cikke szerint a vállalat át fogja brandelni a megszerzett Lukoil-kutakat mind Szlovákiában, ahol van már néhány egysége, mind Magyarországon, ahol ez a márka bevezetését fogja jelenteni. Tehát a Lukoil név hamarosan eltűnik itthonról.
A Lukoil eleve kalandos utat járt be Magyarországon. A Normbenz 2014-ben vett meg 75 Lukoil-benzinkutat, amikor az orosz társaság az egész régióból kivonult az ország elleni szankciók miatt. A Normbenz tulajdonosa a Norm Benzinkút Kft.-n keresztül a Normeston Group Cyprus Limited (NGC) nevű Cipruson bejegyzett társaság. A végső tulajdonos információink szerint Fazakas Imre, akinek korábbi pályafutása döntően orosz üzletekhez kötődik, például a Gazprom-leány Panrusgáz vezérigazgatója is volt, onnan a Jukosz olajvállalat regionális vezetői posztjára került.
A Norm Benzinkút Kft. ügyvezetője Geszti László, aki 2011-től 2013-ig volt a Magyar Posta vezérigazgatója, illetve 1999-től a MOL-csoportnál töltött be felsővezetői pozíciókat. Többek között 2003-tól négy évig a horvát INA gazdasági vezérigazgató-helyettese volt, tehát remek kapcsolatot ápolt a Lukoil-kutakat most megvásároló és a lengyeleknek átadó Mollal.