Vég Márton

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Emmanuel Macron francia államfő az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólított fel pénteken a Kazahsztánban kialakult helyzet miatt.

"Az erőszak megszüntetésére és visszafogottságra szólítok fel, az állampolgárok biztonsága és jogai elsődlegesek, szavatolni kell azokat" - mondta Ursula von der Leyen Párizsban a francia elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy Franciaország január elsején fél évre átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét.

Emmanuel Macron a kazah helyzettel kapcsolatban arról beszélt, hogy a márciusban tervezett informális uniós csúcstalálkozó témái között szerepel az Európai Unió stratégiai iránytűnek nevezett - főként biztonságpolitikai - intézkedéscsomagjának áttekintése azzal a céllal, hogy a tagországok egységesebben tudjanak reagálni az esetleges kihívásokra és fenyegetésekre.

Mi is beszámoltunk róla, hogy Kazahsztánban az üzemanyagárak emelkedése miatt törtek ki tüntetések, a helyzet pedig hamar eszkalálódott. Az ország elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev bejelentette, hogy a katonák már figyelmeztetés nélkül is tüzelhetnek. Tokajev emellett azt mondta, „húszezer bandita” támadta meg Almati városát. Az országba már megérkeztek az oroszok vezette katonai erők is, miután Tokajev külföldi segítséget kért a rezsimellenes tüntetések leveréséhez. (MTI)

Az önkormányzat javaslata szerint a debreceni Nagyerdőben, az Oláh Gábor utcai volt Loki-pálya területén épülhet fel az új Természettudományi Múzeum - közölte a város polgármestere pénteken a helyszínen, sajtótájékoztatón.

Papp László (Fidesz-KDNP) emlékeztetett: december végén kötöttek a kormánnyal támogatási szerződést, amelyben 2,4 milliárd forintot biztosít a kabinet, hogy a város elvégezze a múzeum létesítésével kapcsolatos előkészítő munkákat. Szerinte a nagyerdei beruházás nem jár majd fakivágásokkal, nem érint Natura 2000-es területeket, a teljes építkezés megoldható a korábbi futballpályák és kiszolgáló épületek helyén. (MTI)

Nagyon jó hírek érkeztek a felcsúti székhelyű Puskás Akadémia FC háza tájáról. Egyrészt Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó kedvenc csapata megérkezett Dél-Spanyolországba, ahol egy edzőtábor keretében felkészül a tavaszi szezonra. A focicsapat honlapjára pedig fel is raktak egy kis videót "Belaktuk" Marbellát címmel. Íme:

Arról nincs hír, hogy az átmeneti időre szintén Marbellába költöző Tiborcz-házaspár megtekinti-e valamelyik edzést. A videóból azonban úgy tűnik, hogy kényelmes szállodában pihenhetnek a focisták.

A másik jó hírt pedig a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány dokumentumai között találtuk meg: a 2021/2022-es szezonra is befut egymilliárd forint közpénz Felcsútra TAO-támogatás (társaságiadó-kedvezmény) formájában. A Magyar Labdarúgó Szövetség ugyanis elbírálta és jóváhagyta a csapat két sportfejlesztési programját: személyi jellegű ráfordításokra és tárgyi eszközök beszerzésére 627 millió forint támogatást használhatnak fel, míg ingatlanos fejlesztésekre 443 millió forint fordítható.

A dokumentumot áttekintve elég nagy a bérfeszültség a felcsúti alapítványnál. A sofőr és a szakács havi bruttó bérére 350 ezer forint támogatást költhetnek, egy újságíró bruttó 300 ezret kap, a pályakarbantartó bruttó 250 ezret, míg a takarítók bérét havi bruttó 210 ezer forint támogatásból oldhatják meg.

A TAO-pénzekből pedig többek között vesznek:

• fülkés trakort 17,4 millió forintért
• lézeres fájdalomkezelőt 13,6 millió forintért
• fotófelszerelést 7,3 millió forintért
• fűnyírót 19,6 millió forintért
• kompakt seprőgépet 35,3 millió forintért

Már olyan régiek a műfüves pályák Felcsúton, hogy négy már el is használódott, ezért 327 millió forintból négy újat csinálnak. Valamint 92,7 millió forintból befejezik a sportkomplexum területén az ifjúsági szálláshely építését. Erről mi is írtunk korábban: a készülő új felcsúti büszkeség összköltsége eredetileg 2,1 milliárd forint lett volna, ebből 1,5 milliárdot tao-pénzekből szippantottak volna be. A 2,1 milliárdot azonban nem is sikerült tartani: végül tisztán közpénzből épül az 5,65 milliárdos „Sport és Ifjúsági szálláshely”. Azt lehet tudni, hogy lesz benne úszómedence, pezsgőmedence, kétféle szauna és gőzkabin.

Az mfor.hu pedig korábban megírta, hogy a TAO-rendszer elindulása, 2011 óta Felcsútra összesen 37 milliárd forint áramlott, amihez ha hozzávesszük az alapítványhoz különböző cégektől érkező támogatásokat, több mint 70 milliárd forint érkezett Felcsútra. Azt pedig a 24.hu számolta ki, hogy eddig 923 milliárd forint került az egyesületekhez és szakszövetségekhez a nyereséget termelő vállalkozások adójából, 2022-ben pedig 124,9 milliárd forint lehet az ez irányú támogatási igazolások együttes értéke.

Bár az Orbán-kormány szerint a magyar gazdaság és különösen a foglalkoztatás rekordokat dönt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) decemberi adataiból kihámozható 3 olyan tényező, amely jelentősen árnyalja a kormányzati sikerpropagandát. Ezek:

1. Az álláskeresők 40,3 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
2. A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 16,8 százalékos növekedés látszik az egy évvel korábbi adathoz képest.
   
3. Az átlagos regisztrációs idő 490 nap, tehát átlagosan 16 hónapba telik munkát találni Magyarországon.

Ez így együtt már nem hangzik olyan jól: tehát emelkedik a tartósan regisztrált álláskeresők száma, a regisztrációs idő hossza növekszik, ráadásul az álláskeresők 40 százaléka nem kap egy fillér támogatást sem.

Az mfor.hu már tavaly augusztusban megírta: rekordnak számít, hogy 14,6 hónapba telik átlagosan munkát találni Magyarországon. Pedig akkor még csak 445 nap volt az átlagos regisztrációs idő, decemberben pedig már 490 nap. A gazdasági portál cikke szerint "azok a személyek regisztrálnak, akik elveszítették állásukat, nem tanulnak nappali tagozaton és nem jogosultak öregségi nyugdíjra. Ez a regisztráció a feltétele az álláskeresési járadék folyósításának is, melynek jogosultsági ideje Európában a legalacsonyabb, mindössze három hónap". (Az ellenzék egyik népszavazása épp ennek meghosszabbítását tűzte ki célul).

Az NFSZ adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma 2021. decemberében 238,7 ezer volt. Ez a szám 2019. decemberében 234,9 ezernél tartott. A 238,7 ezerből 73,3 ezren kapnak álláskeresési járadékot, 69,1 ezren szociális ellátást, míg 96,1 ezer az ellátás nélküli álláskereső. A 3 hónapos álláskeresési járadékra minden, korábban legalább egy év munkaviszonnyal rendelkező munkanélküli jogosult. Az ellátás minimális összege a korábbi bruttó bér 60 százaléka, de nem több, mint a minimálbér. Míg ezt követően 23 ezer forintos szociális támogatás illeti meg azokat, akik nem találtak állást, ennek összege 2010 óta nem változott.

A GKI tavaly nyáron kiszámolta: a befizetett 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékból 2012 és 2020 között 600 milliárd forint jutott munkanélküli ellátásra, így 2021-re az államháztartásnak 1100 milliárd forintos többlete származott a munkanélküliek ellátására befizetett járulékokból. Ha pedig a közmunkaprogramot is a munkaerő-piaci járulékokból fizetendőnek tekintik, akkor a közmunkások bérének kifizetése mellett (az uniós programokkal is számolva) is 70 milliárd forintos többlete maradt az államnak 2020-ra. Ez a három hónapos helyett akár egy vészhelyzeti 5 hónapos támogatási időszakot is lehetővé tett volna az újonnan munkanélküli ellátásban részesülőknek - vélekedett a GKI.

A támogatási időszak azonban továbbra is 3 hónapos maradt, miközben egyre magasabb a tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma. Az NFSZ adai szerint 94 829 fő tartozott ebbe a kategóriába decemberben. Júliusban ez 93 510 volt, 2020 decemberében pedig 13 633-mal voltak kevesebben. Az álláskeresők közel harmada tehát legalább egy éve nem talál munkát.

Nagyon szépen hangzik az NFSZ adata, miszerint a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva csak 3,7 százalékos volt. Ez persze csak egy átlag, ami úgy jön ki, hogy például Győrben 1,17 százalékos a munkanélküliség, ellenben Sátoraljaújhelyen 9,3 százalékos, Ózdon 11 százalékos, az Ózd melletti Farkaslyukon 25,3 százalékos, az ország legszegényebb településén, az észak-borsodi Csenyéte faluban pedig 50,2 százalékos. Ez utóbbi azt jelenti, hogy 195 emberből 98-an nem dolgoznak. A faluban ráadásul csak 35-40 százalékos az átoltottság a polgármester szerint, és ez is csak annak köszönhető, hogy járt arra egy oltóbusz, valamint hetente egyszer a háziorvos is rendel. Gyakorlatilag csak közmunka van Csenyétén.

Mivel január 1-től emelkedett a minimálbér, ezért az álláskeresési járadék is növekedett (a minimálbér alapján számolják), valamint az Orbán-kormány éppen a választások előtt döntött úgy, hogy bruttó százezer forintra nő a közmunkások bére, így pont a fele lesz a minimálbérnek. Az ellenzéki népszavazás sem arról szólna, hogy emelni kell az álláskeresési járadék összegét, hanem három helyett kilenc hónapos ellátást követelnek.

Idén is az ESG Holding Zrt. ellenőrzi a Volánbusz járatain az utasok jegyeit és bérleteit, miután a cég egyedüli indulóként megnyerte az állami busztársaság közbeszerzését 1,7 milliárd forintos ajánlattal - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. Az ESG Holding tulajdonosa pedig a BLK Corporation Kft.-én keresztül Tasnádi László, volt III/II-es operatív tiszt, Pintér Sándor belügyminiszter egykori rendészeti államtitkára.

Nem ez az első eset, hogy rivális nélkül az ESG nyeri a Volánbusz tenderét. Tavaly szintén 1,7 milliárd forintos ajánlattal nyert, míg 2020-ban pedig arról írt a G7, hogy óránként 15 ezerért ellenőrzi a jegyeket a Volánbuszon a volt rendészeti államtitkár cége. Maga az ESG igazán remek dinamikával fejlődik, hiszen 2019-ben 2,1 milliárd forint bevétele volt, míg 2020-ban már 4,4 milliárd forint forgalomnak és 342 millió forintos profitnak lehetett örülni a cégnél.

A Volánbusz Zrt. jegy- és bérletellenőrzési tevékenységének üzemeltetését, valamint a kiszabástól számított 120 napon belüli pótdíjak kezelését országosan a Volánbusz Zrt. szerződéses partnere az ESG HOLDING Zrt. látja el

- olvasható is a Volánbusz oldalán.

A busztársaság amúgy legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy az ATV tudósítása szerint elbukta a helyi tömegközlekedésre kiírt közbeszerzési pályázatot Szombathelyen. A nyertes végül az osztrák Blaguss cég lett, annak is a magyarországi leányvállalata, ami vadonatúj buszokkal január elsejével meg is kezdte a tömegközlekedés üzemeltetését.

Január 3-án megkezdte a felkészülést a bajnokságra az ETO FC Győr. A csapat legutóbb december 12-én, Tiszakécskén lépett pályára, ami után nem sok ideje volt az újrakezdésig, hiszen január 31-én már bajnoki meccsen kell pályára lépni a Szombathelyi Haladás ellen - olvasható a tájékoztatás az eto.hu oldalon. Tehát már keményen edzenek a győri focisták és talán még nem is tudják, hogy az ETO FC Győr stadionjának és sporttelepének is új tulajdonosa lesz, mire január 31-én kifutnak a Haladás elleni rangadóra.

Mint megírtuk, december 17-én hirdette meg az állami felszámoló a 2015-ben becsődölt Quaestor-birodalom győri vagyonelemeit. A 8,2 milliárd és 1,8 milliárd forintos csomagokra december 31-től január 17-ig licitálhatnak az érdeklődők. Konkrétan a felszámolás alatt álló ETO Park Kft. és a Győri ETO FC Labdarúgó Kft. vagyonáról van szó, mindkét társaság a Tarsoly Csaba tulajdonos-cégcsoportvezetőhöz köthető Quaestor-cégháló fontos tagja volt. A következő ingatlanokról van szó:

• a győri stadion, becsült értéke 1,3 milliárd forint. Jelenleg 16 ezer néző befogadására alkalmas;
• sporttelep és edzőközpont, becsült értéke 1,8 milliárd forint
• egyéb edzőközpont, becsült érték 307 millió forint;
• energiaközpont, 95 millió forint;
• promenád, 71 millió forint;
• szálloda, becsült érték 1,7 milliárd forint;
• élményközpont, becsült érték 4,7 milliárd forint.

Tehát stadiont, sporttelepet, bevásárlóközpontot és szállodát is lehet vásárolni. Valakinek pedig nagyon kellhet ez az ETO-birodalom. Ugyanis december 31-én indult a két árverés az Elektronikus Értékesítési Rendszerben és néhány percen belül már be is futott egy-egy ajánlat. Konkrétan délelőtt 10 órakor kezdődött az árverés a sporttelep és edzőközpontra, és egy perccel később már megérkezett (ismeretlen licitálótól) az 1,8 milliárd forintos licit. A 8,2 milliárd forintos csomagra szintén december 31-én, délelőtt 10 órakor startolt az árverés, de itt 9 percig is várni kellett, mire befutott végre a 8,2 milliárd forintos ajánlat. Mindkét árverés január 17-ig tart, tehát még érkezhet új érdeklődő, mindenesetre egyelőre a villámgyors szilveszteri versenyző érezheti úgy, hogy hamarosan lehet egy stadionja.

Persze egyelőre anonim a licitálás, így nem tudni, hogy kié lett a stadion, de a hvg.hu azt írta korábban, hogy a vagyon felett az Indotek csoport szerezte meg a jelzálogjogot, miután töredék áron megvette az állami Magyar Fejlesztési Bank (kamatostul) húszmilliárd forintnyi követelését. Így jó eséllyel tehet nyertes ajánlatot a felszámolónak is. „A Quaestor egykori győri ETO Parkjának megszerzése és eladása ugyanolyan ingatlanüzlet, mint bármi más. Mindegy, ki az adós” – nyilatkozta a lapnak Jellinek Dániel, az Indotek tulajdonosa.

Maga a Quaestor-ügy tárgyalása még mindig tart, a károsultak mindig futnak a pénzük után. A Quaestor-ügy részleteit és a csalás módszereit korábban hosszú cikksorozatban mutattuk be:

Tarsoly Csaba két évig volt előzetesben, jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt van.

Még mindig nehéz megemészteni azt a december 30-i hírt, miszerint a BDPST Zrt. üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról. Vagyis a 35 éves Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének cége többségi tulajdonosa lesz egy olyan banknak, amelyben a magyar állam is közel 6 százalékos részesedéssel bír. Nem véletlen, hogy a Gránit Bank december 9-i karácsonyi rendezvényén Varga Mihály is beszédet mondott, hiszen a tulajdonosi joggyakorló a Pénzügyminisztérium. Igaz, a karácsonyi rendezvényen egy szó sem hangzott el arról, hogy még szilveszter előtt új többségi tulajdonosa lesz a banknak.

A tranzakció még nem zárult le teljesen.

„A BDPST Zrt. a jogszabályoknak megfelelően benyújtotta a tranzakció zárásához szükséges pénzügyi felügyeleti engedély iránti kérelmet a Magyar Nemzeti Bankhoz, az elbírálás folyamatban van”

- közölte Tiborcz István cége. Ez ugyan már csak puszta formalitás, de a végső pecsétet a Matolcsy György által elnökölt MNB-nek kell rányomnia a papírokra.

Igazán volt mit ünnepelni szilveszterkor, hiszen Tiborcz István cége végre megvette az eddig a BDPST nagy ingatlanos projektjeit finanszírozó, részben állami tulajdonban is lévő Gránit Bank többségét. Ellenben sajnos a koronavírus-járvány miatt ezt például Debrecenben, Miskolcon és Szegeden nem lehetett az utcán ünnepelni, mert elmaradtak a szilveszteri rendezvények. Igazán eseménydús év volt 2021, de most már ideje felkészülni, hogy mi vár ránk az éjszakai mulatozás után, ezért összegyűjtöttük, hogy mi változik január 1-től.

Például: a Budapest Közművekhez tartozó FKF közleménye szerint 2022. január 1-től a tejes/gyümölcsleves kartondobozokat (vagyis a tetrapak-csomagolást) a kevert csomagolási hulladékok közé, vagyis a sárgafedelű kukákba kell gyűjteni, a kékfedelű kukákba ezen túl kizárólag tiszta papírhulladék gyűjthető.

Szintén jó tudni, hogy január 1-től szabadon felhasználhatóvá válnak a hetven éve elhunyt szerzők művei. Köztük vannak a Balaton festőjeként ismert Egry József művei, a szerializmus megalkotójaként számon tartott zeneszerző, Arnold Schönberg szerzeményei és az első Nobel-díjas amerikai író, Sinclair Lewis történetei. A szerzői jogi védettség ez év utolsó napján minden olyan alkotás esetében megszűnik, melynek utolsó élő szerzője 1951-ben hunyt el.

Sajnos január 1-től még drágább lesz az élet, ugyanis a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. elárulta, hogy mely útszakaszok kerülnek be az útdíjfizetési rendszerbe 2022-től:

• az M4-es autóút Abony és Törökszentmiklós-nyugat közötti szakasza
  
• az M30-as autópálya Miskolc-észak és Tornyosnémeti közötti szakasza (az M30-as autópálya Miskolcot elkerülő szakasza továbbra is díjmentes)
  
• az M76-os autóút Balatonszentgyörgy és Keszthely-Fenékpuszta közötti szakasza
  
• az M85-ös autóút Sopron-kelet és Sopron-észak közötti szakasza

Ellenben megvalósul egy utópisztikus álom, amivel még a szocialista Horváth Csaba is kampányolt 2010 környékén, amikor ingyenes BKV-t ígért a budapestieknek. Nos, január 1-től Egerben ingyenes lesz a helyi tömegközlekedés. Ez pedig ragályos, ugyanis január 1-től Baján is díjmentesen buszozhatunk. Budapesten még fizetni kell a 14 év felettieknek, de január 1-től a főváros csatlakozik az egyetemes áramszolgáltatáshoz, vagyis bemenekül a rezsicsökkentés ernyője alá.

A minimálbér bruttó 200 ezer forintra emelkedik január 1-től, aminek 133 ezer forint a nettója. Szintén élesedik Orbán Viktor egyik nagy bejelentése: októberi szinten rögzítik a lakossági jelzáloghitelek kamatait, ez január elején lép hatályba, vagyis a februári törlesztőrészlet már alacsonyabb lesz. A magyar polgármesterek és közgyűlési elnökök fizetése átlagosan 30 százalékkal emelkedik 2022. január 1-től, az emelés pontos mértéke a vezetett település lakosságszámától függ.

Az építőipar nagyon fontos nemzetgazdasági ágazat, így nem árt emlékeztetni mindenkit: 2022. január 1-ével lép hatályba az úgynevezett üvegkapu rendelet, amelynek lényege, hogy az építőipari cégeknek vállalniuk kell azt a feltételt, hogy naprakészen rögzítik és nyilvántartják az építési területre belépők, így a foglalkoztatottak és az alvállalkozók ki- és belépési adatait.

Csak pár embert érint, de azért megemlíthető, hogy 2022. január 1-től az 1957-ben vagy azt követően születettek számára a nyugdíjkorhatár 65 évre emelkedik.

Hanyatló Nyugat

A világ legfontosabb változásai ugyan a magyarországi változások, de azért néhány nemzetközi változást is találtam. Például Svájcban megvalósul az Orbán-kormány rémálma januártól: minden 16 év feletti, nem gyámság alatt álló személy megváltoztathatja a nemét hormonterápia, orvosi kezelés vagy egyéb vizsgálat nélkül. A környezetvédelem is terjed Nyugat-Európában: Franciaország január 1-től sokféle zöldség és gyümölcs esetében betiltotta a műanyag csomagolóanyagok használatát. A hollandoknál a dohányosok számára lesz nehezebb az élet, hiszen januártól kiterjesztik a munkahelyi dohányzás tilalmát: például a kamionosok nem gyújthatnak rá a jármű fülkéjében.

Fehéroroszország pedig bekeményít: Minszk január 1-től kereskedelmi embargót vezet be, válaszul az amerikai és uniós szankciókra. Megtiltják az élelmiszerek behozatalát azokból az országokból, amelyek bevezették vagy támogatták az ország elleni intézkedéseket.

A focit pedig mindenki szereti, így a gyűjtésből nem maradhat ki, hogy a francia Kylian Mbappé, aki 160 millió eurós piaci értékével jelenleg a világ legdrágább labdarúgója, január 1-től tárgyalhat hivatalosan a klubváltásáról. Jelenleg a PSG-ben tereli a labdát, de a Real Madrid élénken érdeklődik iránta.

Hát ha ez nem győzi meg az oltatlanok millióit az oltás azonnali és haladéktalan felvételéről, akkor semmi. A jelenleg hatályos kormányzati rendelkezések értelmében ugyanis csak azok vehetnek részt a szállodák zenés, táncos rendezvényein, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. A hazai szállodák kínálatát átnézve pedig megállapítható: igazi sztárparádé lesz szilveszterkor, de csak oltottaknak. Amúgy nincsenek könnyű helyzetben a szállodák, ugyanis ha szilveszterkor gálavacsorát tartanak, ahol a vendégek ülnek, nincs tánc, csak háttérzene és mondjuk egy humorista viccelődik a színpadon, akkor nem kell védettségi igazolvány, ellenben ahol tánc és koncert párosul a vacsorához, ott már csak a védettek szórakozhatnak felhőtlenül. Megnéztük, hogy a sztárok mely szállodákban bukkannak majd fel szilveszterkor, hogy remek ünnepi hangulatot varázsoljanak az oltottak számára.

Hévízen sok lesz a sztár

A hévízi szállodák igazán kitettek magukért és a vendégekért. A Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Hunguest-lánc hévízi egységében a fideszes rendezvényeken gyakorta fellépő Vastag Csaba lesz a sztárvendég december 31-én, de éjfél után az Unique is előadja régi slágereit. A hévízi Hotel Carbona a Bon-bon együttest választotta hangulatfelelősnek, míg az igazán luxus Európa Fit hotelben exkluzív szilveszteri party lesz Janicsák Vecával megspékelve.

A Hunguest szinte valamennyi házában sztárral lehet majd koccintani éjfélkor, nem is tudom, hogy melyikre mennék el a legszívesebben. Nyíregyházán Caramel énekel, Tapolcán az Irigy Hónaljmirigy, Zalakaroson Südi Iringó táncol majd, Gyulán Keresztes Ildikó lesz a gálavacsora sztárvendége, míg a hajdúszoboszlói szállodában Takács Nikolas hangját lehet majd élvezni.

Vastag Csabának kemény szilvesztere lesz, hiszen december 31-én a visegrádi Silvanus hotelben is ő lesz az ügyeletes sztár, de itt Vastag Tamás is a segítségére lesz. Vastag Csaba öccse is megpróbálja kihozni a maximumot az estéből: a budai Várban elhelyezkedő Hilton előkelő vendégei is az ő produkciójára számítanak szilveszterkor. Oszvald Marika is fáradhatatlan: az operetténekes a Danubius büki egységében ad elő. Itt összejön a klasszikus sorrend is: sztár, tombola, himnusz, tűzijáték.

Szerencsére tele van az ország szuper szállodákkal és szuper sztárokkal is, így még tudjuk fokozni. Megnéztünk például néhány Tiborcz-érdekeltséget is, hogy mire számíthatnak december 31-én a kedves fizető vendégek. Például a miniszterelnök vejének cége, a BDPST a közelmúltban szerezte meg a mátraházi Lifestyle Hotel Mátra üzemeltetését. Itt már rögtön a recepción ellenőrzik a védettségi igazolványt, ha a kártyával minden stimmel, akkor indulhat a buli, a sztárfellépő Oláh Gergő lesz. A szintén Tiborcz-érdekeltségű turai kastélyban az aranylemezes Myrtill and the Swinguistique zenél.

Mészáros Lőrinc a közelmúltban lett a tulajdonosa a négycsillagos Hotel Eger&Park-nak: itt sem kell csalatkozniuk a vendégeknek, hiszen fergetegesnek ígérkezik Koós Réka művésznő fellépése. Még megemlítjük, hogy az ötcsillagos sárvári Spiritben a szintén aranylemezes Honeybeast zenekar zenél, a helyi rivális Park Inn-ben viszont Wolf Katinak lehet tapsolni. Aki Kállay Saunders András műsorára kíváncsi szilveszterkor, annak a felsőtárkányi Bambara hotelben kell aludnia, aki pedig Radics Gigi rajongó, annak a debreceni Divinus a tökéletes szilveszteri helyszín.

Épp a minap büszkélkedett el azzal Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója, hogy a belföldi forgalom bővülésével a vidéki vendéglátóknak rendkívül sikeres évük volt, a nyári forgalom pedig egyenesen rekordot döntött. Összességében úgy látta, hogy a koronavírus-járvány ellenére eredményes évet zárt a magyar turizmus, így 2022-ben már a 2019-es eredmények elérése lehet a cél.

Ehhez képest épp a vidéki vendéglátás lehet az egyik nagy vesztese annak, hogy Orbán Viktor még karácsony előtt bejelentette, hogy a választások előtt, 2022 februárjától május 31-ig már élelmiszert is lehet venni SZÉP-kártyával. Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) elnöke rögtön nyilatkozott is a Turizmus.com-nak, ahol elmondta: a járvány okozta gazdasági válság a turisztikai szektort sújtotta a legnagyobb mértékben, így aggasztó, hogy az eddig stabil bevételt jelentő SZÉP-kártya költések a rendelet miatt csökkenhetnek.

Érdemes azonban tudni azt is, hogy bár a SZÉP-kártyák három zsebe között (szállás, vendéglátás, szabadidő) 2022. december 31-ig teljes az átjárhatóság, élelmiszerre csak a vendéglátás zsebből lehet költeni. És a kormány hozott egy felső határt is, a SZÉP-kártyáról éves szinten legfeljebb 150 ezer forintot lehet költeni ezentúl zsömlére vagy bármire a boltokból. Tehát nem lehet teljesen lenullázni a keretet az élelmiszerboltokban, maradni fog pénz szállásra, vendéglátásra vagy szabadidős kikapcsolódásra.

Másrészt egyáltalán nem biztos, hogy a kereskedők tömegével fognak élni a lehetőséggel, hogy februártól május végéig, tehát 4 hónapon át elfogadhatják a SZÉP-kártyát. Forrásunk szerint most sokan számolgathatnak, hogy ez megéri-e nekik vagy sem. Például az OTP az elmúlt években országszerte több tízezer szolgáltatóval kötött szerződést, de ezek nem 4 hónapra szóltak. Ahhoz, hogy valaki elfogadóhellyé váljon, online szerződést kell kötni a bankkal, meg kell adni céges vagy vállalkozói adatokat, valamint a már meglévő POS terminált alkalmassá kell tenni a SZÉP-kártya technikai kezelésére. Az elfogadóhelynek tranzakciónként a beváltási forgalom 3,6 százalékát, de legalább 12 forint jutalékot kell fizetnie abban az esetben, ha nála SZÉP-kártyával fizettek – az elfogadóhely a díjjal csökkentett összeget fogja megkapni.

Tehát ez költségekkel és adminisztrációval jár, amit nem biztos, hogy mindenki vállalni fog, ellenben a kereskedőnek nyilván extra reklámot jelent, ha kiírhatja a boltjára, hogy elfogadja a SZÉP-kártyát.

De mindenképp szép összegről van szó, ez a sokszor 150 ezer forint - ha csak egyelőre 4 hónapig is - hiányozni fog a turizmus-vendéglátásból. Mintegy kétmillió munkavállalónak van SZÉP-kártyája, tehát maximális költés esetén nagyjából 300 milliárd forint érkezhet a boltokba. A Népszava is úgy számolt, hogy a változással elvileg 270 milliárd forintnyi összeget – nagyjából az éves magyar élelmiszer kiskereskedelmi forgalom tizedét – lehet átcsatornázni az élelmiszerpiacra.

Nem lehet tudni, hogy a fogyasztók végül miként döntenek majd, mire költik a kártyán lévő pénzüket. Mindenesetre a február-május közti időszak még éppen nem érinti a turisztikai csúcsszezont - az nagyobb érvágás lett volna a szektornak, ha mondjuk július 31-ig lehet a boltokban is költeni -, de azért az elmúlt években tavasszal is szépen használták a szálláshelyeken a kártyákat.

Idén október végéig a hazai szállodákban összesen 23 393,5 millió forint, októberben 2 327,8 millió forint volumenű SZÉP kártyát váltottak be a
vendégek. Az első tíz hónapban szállodákban felhasznált SZÉP volumene a belföldi szállásdíj-bevétel 34,3 százalékát tette ki

- olvasható a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetség legutóbbi elemzésében.

Tehát idén októberig 23,3 milliárd forintot fizettek ki szállodákban a kártyáról, nagyjából minden harmadik vendég így fizet. Panziókkal kiegészítve pedig idén októberig összesen 27,8 milliárd forint volt a költés, a csúcsot az augusztusi 8 milliárd jelenti. Ennek döntő része azonban idén május és október közötti hónapokat érinti, mivel a járvány miatt előtte többnyire zárva voltak a szállodák. A 2020-as adatok szintén emiatt pontatlanok, ezért a 2019-es KSH-adatokat érdemes talán megnézni. Nos, 2019-ben február és május között mintegy 7 milliárd forintot fizettek ki SZÉP-kártyával a vendégek, ami a teljes költés mintegy negyede, hiszen 30-31 milliárd forint maradt a szálláshelyeken.

Mivel az év első 8 hónapjában a kártyabirtokosok összesen 252,9 milliárd forintot használtak fel a SZÉP-kártyákról, ezért

látszik, hogy igazából nem is a szálláshelyeken csapódik le a legtöbb költés.

Kismillió helyen használható a kártya, ezért ha jövőre 4 hónapig a boltokban is lehet költeni, akkor számos egyéb szolgáltató is kevesebb bevétellel számolhat. Leginkább éttermek, de számos múzeum, fürdő és színház is tarthat attól, hogy belépő helyett kenyeret vesznek majd inkább az emberek.

Kiemelkedően jó évet zárnak a tehetősek Magyarországon, a harmadik negyedévre vonatkozó adatok szerint ugyanis összvagyonuk egy év leforgása alatt 17 százalékkal 7 ezer milliárd forint fölé nőtt, és ez a tendencia a koronavírus-járványtól függetlenül folytatódni fog jövőre is a Blochamps Capital prognózisa szerint.

2021 harmadik negyedévében éves összevetésben 17 százalékkal, 7077 milliárd forintra nőtt a hazai privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyon összege - derül ki a Blochamps legfrissebb adataiból. A pénzügyi tanácsadó és business intelligence cég prognózisa szerint évzáráskor 7200 milliárdot meghaladó mértékű lesz a kezelt privátbanki vagyon Magyarországon.

A pénzügyi tanácsadó cég 20 éve készít részletes iparági elemzéseket a hazai, valamint a magyar ügyfélreferenssel rendelkező külföldi privátbanki szolgáltatók adataira alapozva.

“Kivételes növekedéssel, produktív évet tudhatnak maguk mögött a pandémia 2. évében a tehetősek, ám közülük is elsősorban a legfelső réteg, azaz a 300 millió forint feletti vagyonnal rendelkezők örülhetnek. Ahogy azt 2020 végén előrevetítettük, a magyar piac nemzetközi összevetésben is kiemelkedő teljesítményt produkált. Az ügyfelek nagy része nem tért vissza az óvatos befektetési stratégiákhoz, a koronavírus a likviditásbőséggel és a fejét felütő inflációval karöltve tartósan kimozdította komfortzónájukból még a legkonzervatívabbakat is” - mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.

Miközben azonban a vagyonok markánsan gyarapodtak, a vagyonosok száma nem nőtt érdemben: az élő ügyfélszámlák száma mindössze 4 százalékkal - 44 800-ról 46 700-ra - bővült 2021 őszére, ami egyébként nagyságrendileg a 2014-es év végi adatnak felel meg. Ráadásul ez a számlamennyiség a gyakorlatban mindössze 22.000-25.000 ügyfelet takar. A kiemelt ügyfélkört kiszolgáló a privátbankárok száma –hiába a robosztus vagyonosodás- szintén sok éve szinte változatlan, 400 fő körül stagnál.

Marco Rossit, a magyar labdarúgó-válogatott olasz szövetségi kapitányát még mindig zavarja, hogy csapata ősszel, a világbajnoki selejtezősorozatban mindkétszer alulmaradt Albániával szemben, a Nemzetek Ligájára pedig óvatosan, de nem félelemmel tekint.

A szakember az m4sport.hu-nak adott nyilatkozatában kifejtette: amennyiben Albániával szemben csak az egyik találkozót sikerült volna megnyerniük, akkor csapata végig versenyben lehetett volna Lengyelországgal a pótselejtezőt érő csoportmásodik helyért.

"A mai napig feldühít ez a két vereség, mert meggyőződésem, hogy nem a megfelelő állapotban futottunk ki a pályára. Mint szövetségi kapitány, elsősorban az én felelősségem, ha a válogatott vesztesen jön le a pályáról, és ezt minden esetben vállalom is. De azt mondhatom, hogy tavaly szeptembertől most novemberig lejátszott mérkőzéseken mindent egybevetve jó munkát végeztünk" - mondta.
A magyar válogatottra váró soron következő feladat a Nemzetek Ligája lesz, amelyben először szerepelhet a legjobbak között, és ennek megfelelően júniustól az Európa-bajnok Olaszországgal, valamint Németországgal és Angliával találkozik. A németekkel - miként a világbajnoki címvédő franciákkal és a portugálokkal - az idei Európa-bajnokságon is megmérkőzhetett, míg az angolokkal a vb-selejtezőben mérhette össze magát.

Rossi kifejtette: a világ legerősebb válogatottjaival csak abban az esetben vehetik fel a küzdelmet, ha minden tekintetben tökéletes állapotban futnak ki a pályára, úgy fizikailag, mint mentálisan, technikailag és taktikailag.

"Mindenekelőtt pedig csak akkor, ha a csapat az első perctől az utolsóig maximálisan betartja a taktikai utasításokat. A stratégiánk csak akkor működhet, ha minden játékosom fegyelmezetten követi azt. A futball alapvetően csapatjáték, és ha mindenki egy irányba halad, még ha az nem is a legjobb, problémákat tudunk okozni az ellenfeleknek. Jövőre ezt kell megtennünk a Nemzetek Ligájában" - nyilatkozta. Hozzátette: mindenki támadó szellemű futballt akar játszani, amit rajta is sokan kérnek számon. Pedig azt ő is nagyon szeretne. Viszont amikor ilyen szintet képviselő ellenféllel szemben kell helytállnia egy csapatnak, akkor érhető, hogy inkább védekeznie, mintsem támadnia kell.

"Az álmokra szükségünk van, aztán szembe kell néznünk a valósággal is. Tudjuk, hogy az ellenfeleink és köztünk van különbség, úgy értem képességekben és piaci értékben, akkor ezzel bizony foglalkozunk kell. Óvatosnak kell lennünk, de nem szabad félnünk. A labdarúgásban a legszörnyűbb ellenfél a félelem. Tisztelned kell az ellenfeled, de sosem szabad félned tőle" - nyilatkozta.

Rossi kifejtette: amikor elfoglalta a magyar válogatott szövetségi kapitányi posztját, az is a céljai között szerepelt, hogy nyomot hagyjon a nemzeti együttes történelmében. Szerinte a számok azt támasztják alá, hogy jó úton jár, de szeretne még jobb mutatókat elérni. Ezért minden egyes mérkőzésre vizsgaként tekint, és klubedzőként előfordulhat, hogy egy meccset több góllal elveszít a csapata, egy válogatottnál azonban ez már nem fér bele, számára ez szövetségi kapitányként könnyen megbízatása végét jelentené. (MTI)

5 hónap felfüggesztett fogházbüntetést kapott az a két iráni egyetemista, akik még a koronavírus-járvány tavalyi kirobbanásakor balhéztak a budapesti Szent László Kórházban. Az ügyészségi közlemény szerint a 23 és 24 éves iráni férfiak rángatták a kórterem erkélyajtaját és kiabálva rugdosták a kórterem ajtaját is. Ez az ügyészség szerint riadalmat keltett.

A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség a két külföldi férfival szemben garázdaság vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, és arra tett indítványt, hogy a bíróság velük szemben tárgyalás mellőzésével, büntetővégzéssel felfüggesztett fogházbüntetést szabjon ki.

Az ügyészség indítványa alapján a Pesti Központi Kerületi Bíróság - tárgyalás mellőzésével - a terheltekkel szemben 5 hónap fogházbüntetést szabott ki, amelynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette.

A kerületi ügyészség nem kérte tárgyalás tartását.

A koronavírus-járvány első hulláma idején a hivatalos statisztika azt sugallta, hogy a koronavírus nálunk lényegében iráni betegség. A hvg beszélt a karanténban lévő irániakkal. A beszámolójukból az derült ki, hogy a kifejezetten a gyanús fertőző betegek számára kialakított Dél-Pesti Centrumkórházban helyhiány miatt nem egyedül vannak elkülönítve, hanem 3-6 ágyas szobákban vannak összezárva. Információhiányra és arra panaszkodtak, hogy nem kapnak elég szappant, fertőtlenítőt és vécépapírt.

Idén engedélyezett a Szilveszterkor használatos pirotechnikai termékek árusítása és felhasználása - közölte a rendőrség hétfőn Facebook-oldalán.

Tavaly a koronavírus-járvány elleni védekezés részeként a Szilveszterkor is érvényes esti kijárási tilalom betartatásáért és a csoportosulások elkerüléséért megtiltotta a kormány a pirotechnikai termékek árusítását és felhasználását.

Idén nem lesz ilyen korlátozás, így a rendőrség részletesen ismertette a tűzijátékok felhasználásának szabályait. Kiemelték: továbbra is tilos petárdát vásárolni, birtokolni, felhasználni. Aki ezt a rendelkezést megszegi, az ellen szabálysértési eljárás indul és akár 150 ezer forint bírságot is kaphat.

Négy pirotechnikai osztályt különböztetnek meg, ahogy növekednek a számok, úgy szigorodnak a használati feltételek is. Az első két kategóriába tartozó termékeket, mint például tortagyertya, egész évben engedély nélkül meg lehet venni - kategóriától függően - 14 vagy 16 éves kortól.

A harmadik pirotechnikai osztályba tartozó termékek (például a magas hatóanyag-tartalmú rakéták, telepek) közepes kockázattal járnak, és kizárólag szabadban, nagy nyílt területen használhatóak. Ezeket engedély nélkül december 28. és 31. között csak felnőttek vásárolhatják meg, birtokolhatják, tárolhatják és december 31-én 18 órától január 1-jén 6 óráig használhatják. A fel nem használt 3. pirotechnikai osztályba tartozó, illetve bármely hibás vagy lejárt szavatosságú terméket 2022. január 5. éjfélig vissza kell vinni a forgalmazónak, aki köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.

A negyedik pirotechnikai osztályba sorolt termékek nagy kockázattal járnak, kizárólag pirotechnikus által használhatóak és csak ők vásárolhatják meg engedéllyel - tették hozzá.

Az első és második pirotechnikai osztályba tartozó termékekből egyszerre csak 1-1 kilogrammot, míg a harmadik pirotechnikai osztályba sorolt termékekből egy időben maximum nettó 3 kilogrammot lehet tárolni.

Felhívták a figyelmet, hogy pirotechnikai termék csak működési engedéllyel rendelkező, nyílt árusítású üzletből vagy forgalmazó raktárkészletéből vásárolható, amely az év végén, jellemzően bevásárlóközpontok környékén felállított konténerekben is lehet. Vásárokon és piacokon működési engedéllyel rendelkező üzletben csak játékos pirotechnikai termékek (alacsonyabb kockázati besorolású tűzijátékok) hozhatók forgalomba - írta a rendőrség. (MTI)

A Gazdasági Versenyhivatal 472 milliós bírságot rótt ki a Viagogo jegyértékesítő platform svájci üzemeltetőjére a fogyasztókat megtévesztő és pszichés nyomás alá helyező, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatai miatt - tájékoztatta erről a GVH hétfőn az MTI-t.

Kiemelték: a versenyhatóság egyúttal megtiltotta a jogsértő gyakorlatok folytatását és arra kötelezte a vállalkozást, hogy 100 napon belül igazolja a hatóság felé jogszerű működését.

A hivatal 2019 vége óta folytatott vizsgálatot a globális jegyértékesítő platform működtetőivel szemben, mivel a magyar fogyasztóktól számos panasz érkezett a szolgáltatással kapcsolatban - emlékeztettek. A GVH korábban sajtóközleményben, valamint fogyasztói tájékoztatóban figyelmeztetett mindenkit a körültekintő jegyvásárlásra, különös tekintettel az ünnep előtti időszakban.

A GVH vizsgálata feltárta, hogy a Viagogo platformja hibásan tájékoztatta felhasználóit a fizetendő vételárról és az átváltási árfolyamról. A vásárlás folyamata során ugyanis a jegyárakra számtalan további, egymást részben átfedő tétel rakódott, amelyekkel a fogyasztók csepegtetve, zavaros módon szembesülhettek. Emellett a ténylegesen alkalmazott devizaátváltási árfolyam egyes esetekben csak akkor derült ki a felhasználók számára, amikor a szolgáltató megterhelte bankkártyájukat a végösszeggel.

A portál a jegyvásárlás során folyamatosan sürgető üzenetekkel helyezte pszichés nyomás alá a fogyasztókat (például: "már csak 2 perc 17 másodperc maradt a vásárlás befejezésére."). Ez a módszer jogellenes, agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősül, mivel megzavarja a nyugodt és megfontolt döntési folyamatot - hívta fel a figyelmet a GVH.

Az Európai Unióban élő felnőttek 78 százaléka már megkapta a koronavírus elleni oltást - mondta a Napi.hu cikke szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren annak kapcsán, hogy egy éve indult az európai oltási kampány.

Az elnök köszönetet mondott mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy egy év alatt ilyen magas átoltottsági arányt tudjanak elérni. Ide tartoznak az egészségügyi dolgozók, az oltási adminisztrációt végző közszolgák, a vakcinák szállításában részt vevők és minden ember, aki a pandémiás időszakban fenntartotta a közszolgáltatásokat - mondja videóüzenetében.

Az omikron változat terjedése miatt most különösen fontos az oltások felvétele. Jelenleg a vakcinák - ideértve az emlékeztető adagokat is - a legjobb védekezés a betegséggel szemben.

Bőven van elegendő oltásunk, így mindenkinek jut és mindenki beadathatja magának az emlékeztetőket is - hívja fel a figyelmet Ursula von der Leyen.

Nincs igazi szilveszteri trakta legalább pár szál virsli nélkül. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezért minden évben e termékek laborellenőrzésével zárja fogyasztóvédelmi vizsgálatait. 2021-ben húszból öt virslinél tapasztaltak valamilyen jelölési hibát - közölte az ITM.

A Magyar Élelmiszerkönyv a virsli megnevezés használatát minimális fehérje- és maximált zsír-, víz- és sótartalomhoz köti. Az ITM akkreditált laboratóriumának vizsgálata húsz húskészítmény összetevőit, a virsli megnevezés feltüntetésének előírásszerűségét ellenőrizte.

Két termék zsírtartalma magasabb volt a megengedhetőnél, ezek így a továbbiakban nem árusíthatók virsliként. További két hentesáru esetében a címkén szereplő tápértékadatok nem egyeztek meg a laborban mért mutatókkal. Az egyikben zsírból volt több a csomagoláson jelzett mennyiségnél, a másiknak a zsírtartalma lefelé, fehérjetartalma felfelé tért el a tájékoztatástól. Ritkaságszámba menő, különös hibát vétett az ötödik elbukott virsli forgalmazója. A termék tényleges sótartalma megfelelt az előírásoknak, ennek ellenére a feliratban a megengedettnél magasabb értéket szerepeltettek.

A kifogásolt virslik gyártóival szemben megtévesztő tájékoztatás és az előírások be nem tartása miatt fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult - közölte az ITM

Szenteste 134, karácsony első napján 123, a másodikon pedig 101 tűzoltói beavatkozásra volt szükség. Szenteste 36, 25-én 27, 26-án pedig 17 épület gyulladt ki - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A tűzoltói beavatkozások kétharmadára műszaki mentést igénylő balesetek miatt volt szükség, egyharmaduk pedig tűzoltás volt. A vasárnapi ónos eső miatt mindössze 24 beavatkozásra volt szükség, ami azt mutatja, hogy az emberek komolyan vették a figyelmeztetéseket.

A legtöbbször kisebb tüzekhez riasztották a tűzoltókat, de naponta három-négy nagyobb tűzeset is történt a három karácsonyi nap alatt. Vasárnap három halálos lakástűz is történt. Karácsony másnapján nem sokkal tizenkét óra előtt a rendőrség egy vecsési családi házban egy korábbi tűz nyomait fedezte fel, és egy holttestet talált. Mivel tűz már nem volt a helyszínen, tűzoltói beavatkozásra nem volt szükség. Nem zárható ki, hogy elektromos eredetű füstölés volt a fürdőszobában, ami halálos füstmérgezést okozott.

Szentes külterületén fél egy körül kigyulladt egy húsz négyzetméteres romos kis ház. Két járművel hét tűzoltó négy perc alatt a helyszínre ért, ekkorra már teljes egészében égett az épület. A kis ház teteje is beszakadt, a tűzoltók egy órán át oltották. A romok átvizsgálása közben egy holttestet és egy megolvadt gázpalackot is találtak a tűzoltók.

A miskolci Dankó Pista utcában egy panelház harmadik emeleti lakása füstölt. Az ott lakók a tűzoltók kiérkezése előtt behatoltak a lakásba, és eloltották a tüzet. A hálószobában egy holttestet találtak. A miskolci tűzoltók átvizsgálták a lakást és elvégezték az utómunkálatokat. A hálószobában egy asztal és ruhák égtek két négyzetméteren.

Vasárnap reggel kilenc körül kigyulladt egy családi ház Gádoroson, a lángok a tetőre is átterjedtek. A tűzoltók három gázpalackot hoztak ki az égő épületből, majd eloltották a lángokat. Dél körül tíz négyzetméteren lángolt egy társasház egyik lakása, Budapest XI. kerületében, a Rahó utcában. A tűzoltók rövid időn belül eloltották a lángokat. Nyolc lakónak kellett ideiglenesen elhagynia otthonát, ők a beavatkozás után hazamehettek.

Este hét körül egy nyolcvan négyzetméteres, kétszintes családi ház tetőszerkezete égett Budapesten, a XVII. kerületi Kalmár utcában. Az épület lakóját a tűzoltók kiérkezése előtt kihozták a házból. A tűzoltók eloltották a lángokat, a ház viszont lakhatatlanná vált, az ott élő hozzátartozókhoz költözött.

A karácsonynak ugyan vége van, azonban a karácsonyfatüzek időszaka még csak most kezdődik, hiszen a fűtött lakásban a fenyők mostanra száradnak ki annyira, hogy könnyen lángra kapjanak - közölte az OKF:

A Németországban légióskodó focisták a legjobban fizetett magyar sportolók – szemlézi a hvg.hu a Blikk cikkét a legjobban kereső magyar sportolókról. A bulvárlap azt írja, hogy az első ötbe csupán egy teniszező fért be, azonban még egy tokiói aranyérem is kevés volt ahhoz, hogy bárki megközelítse a focistákat.

A legjobban Gulácsi Péter, a német RB Leipzig kapusa keres: fizetése nagyjából 1,8 milliárd forintnak felel meg. Gulácsit két magyar csapattársa követi a listán: Willi Orbán nagyjából egymilliárd forintnak megfelelő összeget kap, Szoboszlai Dominik 905 millió forintnyit. Hiába jár már pályafutása vége felé, Szalai Ádám az 1. FSV Mainz csatára is több, mint félmilliárd forintot keresett 2021-ben. A legjobb ötben csupán egy olyan van, aki nem focista: 2018 óta másodszor keresett többet egy évben Fucsovics Márton teniszező, mint egymillió dollár (kb. 320 millió forint). 2021-ben Fucsovicsnak 352 millió forintot sikerült összehoznia.

Legtöbb jutalmat kapó olimpikon: Csipes Tamara (kajak)107,2 millió forint.

"Itt nem Völner Pál 83 milliós sikkasztásáról kell beszélni, hanem arról, hogy egy országot loptak el a fideszes oligarchák. Maga a miniszterelnök és közvetlen környezete is érintett ebben. Tiborcz István esetében ha csak az Elios-botrányt nézzük, 13 milliárdos visszaélésről van szó, amit az OLAF feltárt. A magyar kormány pedig úgy döntött, hogy inkább nem kéri az uniós pénzt, ne az uniós állampolgárokat károsítsa meg ezzel a 13 milliárddal, hanem a magyar adófizetőket. Völner Pál 83 milliója tehát a nagy egész szempontjából aprópénz. Azt feltételezem, hogy Völner Pál korrupciós ügye rendszerhiba" - mondta Jakab Péter, a Jobbik elnök az mfor.hu-nak adott interjúban.

A politikus szerint a NER a korrupcióra épül. Egy korrupt rendszerben pedig Jakab Péter szerint az számít rendszerhibának, amikor valaki nem megfelelően oszt vissza, vagy valamelyik nagyhalat, maffiafőnököt megkerülve vesz részt a korrupciós ügyben. Feltételezi, hogy Völner Pállal most példát statuálnak, hogy ebben a korrupt rendszerben illik betartani a maffiafőnök által megszabott hierarchiát. A Jobbik elnöke kizártnak tartja, hogy Orbán Viktor tudta nélkül a fideszes Polt Péter (legfőbb ügyész) vádat merne emelni egy kormánytaggal szemben, ha arra Orbán Viktor előzetesen nem adja a jóváhagyását.

Az mfor.hu-nak adott interjúban Jakab még arról is beszélt, hogy az ellenzéki program 90 százalékban már elkészült, de például az euró bevezetéséről még vitáznak az ellenzéki pártok.

A Fidesz és a Jobbik is egyaránt a kistelepüléseken, falvakban erős. 29 választó körzetben nyertük el a választók bizalmát az előválasztáson, ezek nagyon nehéz, billegő körzetek, itt fog eldőlni a kormányváltás. Ezekben a körzetekben rendkívül erős hídfőállásokkal rendelkezik a Fidesz, de erős szervezettséggel rendelkezik a Jobbik is. Nyilván a Fidesz arra készül, hogy a konkurenciáját ezekben a körzetekben megpróbálja gyengíteni, ezért indult a Jobbik elnöke ellen egy karaktergyilkos kísérlet

- válaszolta Jakab Péter arra, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban már nemcsak a parlamenti munkájával került be a kormányközeli sajtótermékek hírfolyamába, hanem a magánéletével, anyagi helyzetével is.

Már két hete megírtuk, hogy 10 éve nem látott megszorítás lett az orbáni válságkezelés és elképesztő osztogatás vége, pedig akkor még csak egy 350 milliárd forintos csomagot fogadott el az Orbán-kormány. Ez még csak a kezdet volt: szerdán késő este egy újabb, de ezúttal már egy 755 milliárd forintos "megtakarítást" jelentettek be. A cél szintén az államadósság-ráta gyorsabb csökkentése, mégpedig az első csomaghoz hasonlóan egyes állami beruházások átütemezésével. Az intézkedések fő oka, hogy 2021 első tizenegy hónapjában az államháztartás központi alrendszere 3931,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Csak novemberben 1009 milliárd forintos lyuk keletkezett a büdzsén.

A 350 milliárd forintos csomag is a különböző állami beruházások felfüggesztéséből állt, ami például az útfejlesztések, közlekedési beruházások, valamint egészségügyi és oktatási felújítások, bővítések elmaradását jelentette. A 755 milliárdos megszorítás esetében még nem látni teljesen biztosan, hogy pontosan milyen projektek szenvedik el a hatásait. Például 400 milliárddal a Gazdaság-újraindítási Alap beruházásokra szánt forrásait csökkentik, de nincs részletezve még, hogy ezek milyen beruházások lettek volna. Ellenben néhány területet már látni, ahol a kormányzati megszorítás hatásai lecsapódnak:

• 13,2 milliárd forintot vesznek el az Egészséges Budapest Programtól, ez a program teljes 2022-es kerete lehet
  
• 20 milliárddal kevesebb a turisztikai fejlesztési célelőirányzatra
• 6,5 milliárddal kevesebb foglalkoztatási támogatásokra
• 4,5 milliárd forinttal kevesebb jut a helyi önkormányzatok támogatására

Tehát a fővárosi egészségügy biztosan megszenvedi az újabb megszorítást. Pedig Karácsony Gergely főpolgármester november végén már bejelentette: mégsem vétózza meg Budapest vezetése a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, mert a főváros megkapja az egészségügyi fejlesztésekre ígért pénzt. Az önkormányzatok ezt a pénzt egyebek közt rendelők, járóbeteg-ellátók felújítására, építésére és terápiás, diagnosztikai eszközök beszerzésére fordíthatták volna.

A megszorítás tételeiből ugyanakkor jól látszik, hogy az nem közvetlenül a lakosságot érinti. Ellenben míg az egyik kezével megszorít, addig a másik kezével a lakosságnak osztogat az Orbán-kormány. A miniszterelnök tegnap délután jelentette be a lakossági kamatstopot, vagyis október végi szinten rögzítik a jelzálogalapú hitelek kamatait. Az intézkedés január elején lép hatályba és az első félév végéig tart. Ez azt jelenti a kormányfő szerint, hogy a februári törlesztőrészlet már alacsonyabb lesz, mint a korábbiak voltak.

Mi is írtunk arról, hogy a gyenge forint és az infláció miatt aggódhatnak a változó kamatozású forinthitelesek százezrei is. Mivel a gyenge forint is okozza a magas inflációt, ezért a jegybank töretlen kamatemelési ciklusa drágítja a hiteleket. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint ez fél éven belül látszódott is volna fog a törlesztőrészletekben is, éves szinten akár 70-100 ezer forint pluszkiadást okozva a lakáshiteleseknek.

Az mfor.hu gyorsbecslése szerint úgy tűnik, több mint 400 ezer hiteladóst véd meg az, hogy befixálódik a változó kamatozású jelzáloghitelük kamata. Ennek levét a bankok ihatják meg, hiszen a pénzintézetek 20-30 milliárd forintot bukhatnak az Orbán-kabinet intézkedése miatt. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke azonban éppen tegnap adott interjút a Világgazdaságnak, amiben elmondta: rekordévet zárhatnak a bankok 2021-ben, a bevételek szerinte valószínűleg megközelítik a 800 milliárd forintot. A money.hu szakértői szerint ugyanakkor nem árt vigyázni: jövő júliusban a törlesztőrészlet emelkedésétől most megmentett hitelesek akár 20 százalékot meghaladó összeggel emelkedő havi díjbekérőt kaphatnak a bankjuktól. De az már a tavaszi választások után lesz esedékes.

Novák Katalin december 31-ével lemond a családokért felelős miniszteri tisztségéről - jelentette be a fideszes politikus a Facebook-oldalán.

Orbán Viktor kormányfő a keddi éves sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre erősítette meg, hogy a Fidesz Novák Katalint fogja jelölni köztársasági elnöknek. Novák most azt írta, hogy minden erejével az előtte álló feladatra koncentrál.

A lemondott miniszter szerda reggel bement a TV2 reggeli műsorába is, hogy ott Pachmann Péternek beszéljen arról, hogy érzi magát azután, hogy előző nap bejelentették, őt jelöli a Fidesz a köztársasági elnöki posztra. Szerint ez „nem egy egyszemélyes felkérés”, mert van egy férje és három gyereke is, „ez pedig egy olyan feladatkör, ami a család egészét érinti”, emiatt a döntést, hogy vállalja, közösen hozták meg.

Bár az agrártámogatások a nyolcvanas évektől kezdve egyre kisebb hányadát adják az EU-s költségvetésnek, a közös agrárpolitika (KAP) még mindig igencsak jelentős tételt jelent a hazai támogatási politikában - írta tanulmányában a K-Monitor, amely ahogy 2012 óta minden évben, most is elemezte a Magyarországon szétosztott agrárpénzeket, vagyis azt, kiknek jutnak a legnagyobb területalapú és fejlesztési támogatások. 2020 ebből a szempontból különleges év volt szerintük, ez volt ugyanis a 2014-2020-as fejlesztési ciklus utolsó éve, amelyet már a COVID is befolyásolt.

A tanulmányból kiderül, hogy a teljes agrártámogatási rendszerben hazai és EU-s költségvetési forrásokból 2020-ban mintegy 891 milliárd forintot költött el, ez 11 százalékos emelkedést jelent a 2019-es 797 milliárd forinthoz képest. A kiosztott támogatások 80 százaléka (719 milliárd forint) érkezett uniós forrásból – ez az EU költségvetésből Magyarországra érkező pénzek nagyjából 35 százaléka. A növekedést legnagyobb részben az év folyamán több mint 10 százalékot romló euró-árfolyam okozza, miközben az egyes támogatási alapok arányában nem történt radikális változás.

A K-Monitor elemzése szerint a támogatottak között továbbra is egyértelmű a Csányi Sándorhoz és a Mészáros Lőrinchez köthető agrárcsoportok meghatározó fölénye, mindketten több mint 5 milliárd forintnyi agrártámogatáshoz jutottak. Csányi Sándorhoz négy nagyobb agrárgazdaságban aktív cégcsoport köthető, a Bonafarm, az agrárintegrátor KITE, valamint az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó Hungerit- és Pick-csoportok. 2020-ban összesen a csoport 6,5 milliárd forint értékű agrártámogatást kapott, ami kevesebb mint 1 százalékát teszi ki a cégbirodalom bevételeinek.

Mészáros Lőrinc agrárérdekeltségeinek (ide értve azokat is, amelyek nem kaptak agrártámogatást) számbavétele annyival bonyolultabb, hogy míg bizonyos agrárcégek tulajdonosa a Talentis Agro, illetve közvetlenül a Talentis, más cégek meghatározó tulajdonosa közvetlenül Mészáros Lőrinc, illetve az Opus Nyrt, és az üzleti együttműködést elsősorban nem a tulajdonosi kapcsolat, hanem uralmi szerződések biztosítják

- írja a K-Monitor. Az agrárcégek mintegy 5,7 milliárdos agrártámogatáshoz jutottak.

Hajnalban elkezdett befagyni a tükörsima Balaton víztükre Siófoknál, ahol -5 fokig hűlt le a levegő. 4 óra körül még folyékony volt a felszín, majd egyetlen óra alatt csillogni kezdett, hártya képződött rajta, és csapdába estek az apró lebegő hínárok, falevelek - írta az Időkép.

Hozzátették: a következő napok enyhébb időjárása várhatóan elolvasztja majd a képződött jéghártyát.

Egy névtelenséget kérő indítványozó még a határidő lejárta előtt megtámadta a gyermekvédelmi népszavazást elrendelő országgyűlési határozatot az Alkotmánybíróságon - írta meg az Index. Álláspontja szerint az Országgyűlés a népszavazás elrendeléséről hozott döntése során nem vizsgálta a jogorvoslati szervek hatáskörén kívül eső körülményeket és a hitelesített kérdésekkel szemben felmerülő közjogi érveket. Az Alkotmánybíróságnak soron kívüli eljárásban, legkésőbb január közepéig kell döntenie az ügyben.

A cikk szerint az Alkotmánybíróság kétféle döntést hozhat:

• helybenhagyja az Országgyűlés határozatát
• a határozat megsemmisítése mellett az Országgyűlést új határozat meghozatalára hívja fel

Az Országgyűlés november 30-án kormánypárti többséggel elrendelte az országos népszavazást az alábbi kérdésekben:

1. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Az ötödik kérdés így szólt:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?

A kérdés hitelesítését október 22-én a Kúria háromtagú tanácsa megtagadta. A kúriai végzést a kormány alkotmányjogi panaszára az Alkotmánybíróság december 16-án megsemmisítette. (Index)

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke az utóbbi évtizedek legsúlyosabb, a nemzetközi igazságszolgáltatást érintő botrányának tekinti, hogy egy kutatás szerint az elmúlt évtizedben az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) mintegy száz bírája közül 22 érkezett a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványhoz tartozó szervezetektől.

A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke erről az M1 aktuális csatornán beszélt szerdán.
Lomnici Zoltán kifejtette: az EJEB legfőbb feladata, hogy felügyelje, az Európa Tanács 47 tagállamának bíróságai a tisztességes eljárás szabályainak megfelelően járnak-e el. Ha valaki úgy érzi, megsértették az emberi jogait, ezen a fórumon indíthat pert egy tagállam ellen, így az EJEB határozatai "nagyon sok, a tagállamokban folyamatban lévő pert döntenek el" - ismertette.

Ezért sem mindegy - folytatta -, hogy független, a tisztességes eljárás követelményeit betartó bírák vannak-e az EJEB-en. Egy kutatás 88 olyan ügyet talált - mondta -, ahol a bíráknak a Nyílt Társadalom Alapítvány szervezeteihez kapcsolódása befolyásolhatta döntésüket.

Lomnici Zoltán egy ugyanebben a témában hétfőn tartott sajtótájékoztatón jelezte: mások mellett Zsigmond Barna Pál, a Fidesz országgyűlési képviselőjének, az Európa Tanács Parlament Közgyűlése tagjának kezdeményezésére indított eljárás végén az Emberi Jogok Európai Bírósága módosította delegálási és összeférhetetlenségi szabályait, hogy megszüntesse a kezdeményezők által kifogásolt összefonódások megszüntetését. Annak eredményeként az áprilisi választáson már nem kerültek a Soros-szervezetekhez kötődés miatt kifogásolható bírók a testületbe - jelezte. (MTI)

Mindig jó, ha két politikus kibékül egymással, ezért most szó szerint közöljük Horváth Csaba Zugló MSZP-s polgármesterének közleményét, amelynek címe: Tisztázta Hadházy Ákos és Horváth Csaba a nézeteltérésüket a zuglói ingatlanok kapcsán. Íme a közlemény.

Még az előválasztás során került nézeteltérésbe a két politikus, mert Hadházy egy posztjában azt állította,hogy Zugló Önkormányzata "stikában, a nyilvánosságot kerülve" hirdette meg eladásra az Egressy út 102-104., 106., valamint az Angol utca 28. címen található ingatlanokat. A valóság ezzel szemben az, hogy a pályázat teljesen nyílt volt és szabályosan lett meghirdetve országos napilapokban, Zugló online felületein, a Polgármesteri Hivatal és az értékesítendő ingatlan hirdetőtábláin, valamint az ingatlan.com-on.

Zugló polgármestere ezért akkor feljelentést helyezett kilátásba, amennyiben az előválasztáson Zugló országgyűlési képviselő-jelöltjeként induló Hadházy nem vonja vissza az állításokat. Mivel ez akkor nem történt meg, Horváth Csaba megtette feljelentését. Most azonban bejelentette, hogy visszavonja, miután Hadházy már az előválasztás után megkereste, és tisztázta, hogy sajnálatosan félreérthetően fogalmazott.

Az eladásra használt "stikában" jelzőt az augusztusi időpontra értettem, illetve arra, hogy a képviselő-testület helyett a gazdasági bizottság döntött volna - mondta el Hadházy Ákos. "Nem állt szándékomban azt a látszatot kelteni, hogy az önkormányzat szabálytalanul írta volna ki a pályázatot."

"Azóta újra találkoztunk, mert elindult közöttünk egy párbeszéd és nem csak az önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatban" - mondta Horváth Csaba. "Ebben az ügyben is szeretnénk minél jobb megoldást, minél jobb kompromisszumot kidolgozni, ami a telkek közvetlen közelében élő zuglóiak érdekét is szolgálja, de az Önkormányzat anyagi lehetőségeire is tekintettel van. És mivel megtörtént a hibás állítások korrigálása képviselő-jelölt úr részéről, így a feljelentés is okafogyottá vált."

Zugló polgármestere bízik abban, hogy a továbbiakban is konstruktívan tudnak egymással együttműködni, mert ebből Zugló profitálhat a legtöbbet.

Árpa Attila a Facebook-oldalán fakadt ki, amiért orvosi segítségre szoruló édesanyjához hosszú várakozás után ért ki a mentő.

tegnap édesanyám elesett, beütötte a fejét. Sok vért veszített. 12-dik kerület. Azonnal mentőt hívtunk. A mentő 65 perccel később megérkezett. Aztán a fiumei úti kórházba vitték, át a városon. Nem, nem a Szent János kórházba, ami 5 percre volt a baleset helyszínétől. Míért? Mert a Szent Jánosban keddenként nem üzemel a sürgősségi. Egyszerűen nem értem

- idézte a színész-rendező bejegyzését a hvg.hu.

Árpa Attila szerint a magyar egészségügy egy k*baszott katasztrófa. "Minden tiszteletem az orvosoké, mentőké, ápolóké. Ők megtesznek mindent, ami tőlük telhető. Le a kalappal. De azok, akik hagyták, hogy ilyen szarban legyen és maradjon az egészségügyünk, na azok is várjanak majd 65 percet a mentőre, ha legközelebb baj van" - végződik a bejegyzés.

Országos szinten 1,1 százalékkal nőttek a bérleti díjak a kiadó lakások piacán novemberben az egy hónappal korábbihoz képest, így januárhoz képest már 13 százalékos volt a növekedés - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com legújabb lakbérindexéről szerdán az MTI-t.

A közleményben kiemelték a drágulás ellenére a járvány előtti csúcsot még nem érték el az átlagos bérleti díjak. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben megjegyezte: a 2015-ös szintekhez képest novemberben több mint 42 százalékkal álltak magasabban az albérletárak, ami megközelíti, de nem éri el a 2020 januári csúcsot, amikor közel 46 százaléknál járt a mutató.
Arra is kitért, hogy éves szinten az észak-magyarországi régióban volt a legütemesebb az áremelkedés, az érintett megyékben - Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád - átlagosan több mint 12 százalékkal drágultak az albérletek. A többi országrészt - Pest megyét, Közép-Dunántúlt, Nyugat-Dunántúlt, Dél-Dunántúlt, Észak-Alföldet és Dél-Alföldet 7,2-10,5 százalékos növekedés jellemezte.

Budapesten 150 ezer forint az átlagos bérleti díj, de a különbségek óriásiak. A legdrágább városrész az V. kerület, amelyet már 240 ezer forintos havi díj jellemez, ez pedig már megfelel a koronavírus-járvány előtti szintnek. A fővárosban a legolcsóbban a XXIII. kerületben várnak bérlőre a lakások, ezekért 107,5 ezer forintot kell adni havonta.

A fővároson kívüli piacon fordulat történt az előző hónaphoz képest: Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, átlagosan 124 ezer forintért kínálják a kiadó ingatlanokat. Ezzel Fejér megye székhelye megelőzi a novemberben még élen álló Veszprémet, amely novemberben 122,5 ezer forinttal a második volt, Debrecen pedig a harmadik a maga 120 ezres átlagos díjával. Békéscsaba és Salgótarján a legolcsóbb, mindkét megyeszékhely 120 ezres bérleti díjjal "rendelkezett" december közepén - olvasható a KSH és az ingatlanportál közleményében.

A magyarországi politikai helyzetképről a Foreign Policyban megjelent összefoglaló azt emeli ki, hogy korábban úgy látszott: az összefogással az ellenzéki pártok minden eddiginél jobb lehetőséghez jutottak Orbán megbuktatására, ám a folyamat elakadt a belharcokon és a tehetetlenségen - olvasható a hvg.hu-n.

Az írás szerint már mutatkoznak repedések az ellenzéken belül. Az egyik gond, hogy a döntések füstös hátsószobákban születnek meg. Márki-Zay úgy nyilatkozott a lapnak, hogy jelenleg az okoz neki nagy fejtörést, miként érhetné el, hogy tavasszal szerephez jussanak azok a független jelöltek, akik az ő mozgalmát támogatják és nyertek az előválasztáson. Attól tart ugyanis, hogy az érintetteket kötelezni akarják: tegyenek hűségesküt a hat tömörülés közül valamelyik mellett. A civakodás pedig elvonja az összefogást attól a terepmunkától, noha anélkül esélye nincs kiütni a nyeregből a Fideszt, amely főként vidéken erős.

Az amerikai külpolitikai szaklap cikke szerint a Fidesz már kampány üzemmódra áll rá: osztogatja a pénzeket, és a jövő hónapban várhatóan még nagyobb sebességbe kapcsol. A fő húzótéma előreláthatólag a bevándorlás-ellenesség és Márki-Zay politikai tapasztalatlansága lesz. Orbán máris azzal vádolja az USA-t és Sorost, hogy azok bele akarnak avatkozni a választásba. Ezért igencsak fontos az ellenzék számára, hogy felgyorsítsa saját, megfeneklett hadjáratát – hangsúlyozza a Foreign Policy Budapestről küldött jelentése. (HVG)

Az Eötvös Károly Intézet reagált Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke által december 14-én közzétett nyílt levelére, amelyben arról írt: azok az "egyre erősödő politikai jellegű elképzelések, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba" szerinte támadást jelentenek a demokrácia és a jogállamiság ellen.

Az Eötvös Károly Intézet A túszul ejtett Alkotmánybíróság kollaboráns elnöke a túszejtők védelmét kéri című blogbejegyzésben fejtette ki álláspontját:

A Magyarországon 2010 után kialakult politikai rendszer demokráciának mutatja magát, miközben nem az, többek között azért, mert a formálisan létező demokratikus intézmények – amelyeknek éppen a demokrácia működésének védelme lenne a célja – az autokratikus hatalmi célok szolgálatában állnak. Sulyok Tamás levele ennek az álságos működésmódnak ékes példája: az autokrata rezsim által pozícióba juttatott elnök a jogállamot lebontó, a hatalmi ágak elválasztását megszüntető, az Alkotmánybíróságot a hatalmi célok szolgálatába állító autokratikus hatalom legfőbb közjogi méltóságaitól valójában a jogállam felszámolását jelentő közjogi állapot fenntartását kéri

- írták. Hozzátették: bár előre nem tudhatjuk, hogy Orbán mélyállamának aktorai pontosan miként cselekszenek majd egy esetleges egyszerű többségű ellenzéki siker és kormányváltás esetén, az Alkotmánybíróság elnökének levele nem a legjobb előjel. Az Eötvös Károly Intézet elnöke Majtényi László, aki 1990-1995 között az Alkotmánybíróság főtanácsosa is volt.

A Balassagyarmati Járási Ügyészség közlekedési ügyésze vádat emelt egy 41 éves Nógrád megyei férfi ellen, aki egy kockázatos előzés után hirtelen fékezésre kényszerítette, ezután pedig meg is ütötte a vétlen sofőrt - közölte az ügyészség.

A férfi 2021. május 9-én kora este a 2115. számú, irányonként egy-egy forgalmi sávval ellátott úton Bánk felől Felsőpetény irányába vezette gépkocsiját, mikor utolérte a sértett mintegy 70 km/h sebességgel haladó autóját. Sérelmezve az alacsonyabb sebességet, veszélyesen csekély követési távolságot vett fel, közben többször is villogott a távolsági fényszóróval, valamint több kürtjelzést is adott, végül megelőzte az autót.

A manőver után visszatért a sávjukba, és indokolatlanul lefékezett, amivel hirtelen fékezésre kényszerítette az immár mögötte haladó sértettet is. Mindkét gépkocsi megállt, a vádlott ezután kiszállt, visszament a sértett autójához, szitkozódott, majd a letekert ablakon át arcon ütötte a férfit. A sértett a további bántalmazástól tartva felhúzta az ablakot, azonban a vádlott a vezető oldali ajtót túlfeszítve, nagy erővel kinyitotta, ami nekinyomódott a sárvédő lemeznek, és két helyen behorpadt. Az autóban a rongálással 59.450,- Ft kár keletkezett.

A járművek ugyan nem ütköztek össze, azonban a baleset bekövetkezésének reális lehetősége fennállt, így a vádlott a fékezéssel közvetlen veszélybe sodorta a sértett és a vele utazó felesége testi épségét.

Az ügyészség ezért a férfi ellen a testi sértés, a rongálás és a garázdaság mellett közúti veszélyeztetés bűntette miatt is vádat emelt, melyben a vádlott büntetlen előéletére figyelemmel felfüggesztett börtönbüntetés kiszabására, továbbá közúti járművezetéstől eltiltásra, valamint arra tett indítványt, hogy a vádlott a járműben okozott kárt és a közel 60.000,- Ft bűnügyi költséget is fizesse meg.

Az ügyben a Balassagyarmati Járásbíróság hoz döntést - közölte a Nógrád megyei főügyészség.

A tizenhatszoros török bajnok Besiktas kispadjával hozták szóba Dárdai Pált az isztambuli sajtóban – sőt, a fotospor.com beszámolója szerint hétfőn tárgyaltak is a felek. A Nemzeti Sport németországi forrásokból úgy értesült, a török sztárcsapat valóban kapcsolatba lépett a magyar válogatott volt szövetségi kapitányával, ám valószínűtlen, hogy Dárdai legyen a Besiktas új edzője. A magyar tréner az eredeti elképzeléseknek megfelelően tavasszal hozhat döntést a jövőjéről. A Besiktas a jelenlegi kiírásban mindössze 9. helyen szerénykedik a török bajnokságban.

A sportlap felidézte: Fredi Bobic, a Hertha sportigazgatója Dárdai november végi menesztésekor arról beszélt, nem kizárt, hogy az edző hasonlóan a korábbi leváltásához ezúttal is maradna a berlini klub alkalmazásában mint utánpótlásnevelő. (Nemzeti Sport)

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek csoport azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmét – tájékoztatta a Magyar Nemzet cikke szerint a Mediaworks Hírcentrumát a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely kedden kapta kézhez a bíróság határozatát.

A Fővárosi Törvényszék döntése nem jogerős, a cégcsoport nyolc napon belül fellebbezéssel élhet ellene a Kúriánál. Amennyiben fellebbeznek, akkor a Kúria döntéséig nem kell megfizetniük azt a 11 milliárd forintos bírságot, amit még októberben szabott ki a versenyhivatal kartellezés miatt. A lap érdeklődésére a GVH azt is közölte, hogy Bige László cégcsoportja részéről eddig nem történt befizetés. Amennyiben a Nitrogénművek csoport él ezzel a lehetőséggel, a büntetést az idén már biztosan nem utalja át.

A Világgazdaság az üggyel kapcsolatban pedig arra emlékeztetett: a GVH még október végén jelentette be, hogy a teljes hazai műtrágyapiacot érintő kartellt tárt fel, amely 2009 és 2016 nyara között zajlott. A 2017 őszén indult versenyfelügyeleti vizsgálat 11 cég ellen indult. Közülük bírságot végül nyolc kapott, amelyeket együtt rekordot jelentő 14,1 milliárd forintra szankcionáltak. A hivatal leginkább a hat, Bige László érdekeltségébe tartozó vállalatot találta sárosnak, mivel megállapításai szerint ezek szervezték a kartellt.

Bige László a sajtónyilatkozataiban tagadta a kartellezést.

Orbán Viktor miniszterelnök hivatalosan is bejelentette, hogy a Fidesz Novák Katalin jelenlegi családügyi minisztert fogja jelölni köztársasági elnöknek. Mi is megírtuk, hogy miért Novák Katalint választotta Orbán Viktor államfőjelöltnek, aki így Magyarország első női köztársasági elnöke lehet. A fideszes politikus életrajza például itt olvasható, amiből most csak azt emeljük ki, hogy Novák Katalin alapító tagja és elnöke a Nők Magyarországért Klubnak. De mi ez a klub?

A NER legerősebb asszonyait tömörítő egyesület 2018 óta létezik és 16 tagja között megtaláljuk Novák Katalin elnök mellett Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőt, Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, Mager Andreát, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat, Illés Boglárkát, a Fidelitas elnökét vagy éppen Miklósa Erika operaénekest, aki júliusban lett az Orbán-kormány és a Mol-csoport által közösen gründolt MOL-Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnöke. Nem tagja viszont Varga Judit igazságügyi miniszter.

A Nők Magyarországért Klub ötlete abból az elképzelésből fakadt, hogy a család és a karrier ne egymást gátló, hanem ellenkezőleg, egymást kiegészítő és családot segítő, az egységet megteremtő tényező legyen

- szól a Klub bemutatkozása.

Az elérhető adatok alapján nyilvános tevékenységük leginkább abban merül ki, hogy tavaly októberben példamutató nőket díjaztak, akik kiemelkedő munkát végeztek a koronavírus-járvány terjedésének első hulláma alatt. A díjakat négy kategóriában osztották ki: egészségügy, oktatás, szociális ellátás, egyéb. A csoportok fődíja pedig bruttó 5 millió forint pénzjutalommal járt. De honnan volt pénze a Novák Katalin államfőjelölt által elnökölt klubnak?

Két helyről biztosan kapott támogatást a női egyesület. Az egyik a Fidesz pártalapítványa: a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány 2020-as beszámolójából derül ki, hogy a pártalapítvány július 20. napján tartott ülésén jóváhagyott 10 millió forintot a Nők Magyarországért Klubnak. A Fidesz pártalapítványának idén április óta van új elnöke Kavecsánszki Ádám személyében, előtte 17 éven át Balog Zoltán, az EMMI korábbi minisztere vezette a szervezetet. Balog minisztersége alatt Novák Katalin volt a tárca család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára.

Kereken 20 millió forintot pedig a kormányközeli cégeket, egyesületeket előszeretettel támogató Szerencsejáték Zrt. leánycégétől is kaptak 2020. októberében. Be is kerültek a hírekbe, hiszen idén augusztusban jelentette be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő és a Klub tagja, hogy ötszáz négyzetméteres falfestménnyel köszönik meg a koronavírus elleni frontvonalban dolgozók helytállását Csepelen, a Kossuth Lajos utca 88. alatti társasház tűzfalán. Az alkotás pedig a Nők Magyarországért Klub és fideszes vezetésű csepeli önkormányzata kezdeményezésére, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. támogatásával készül el.

A Forbes már idén márciusban a legbefolyásosabb magyar nőnek választotta a fideszes államfőjelöltet, akinek nem csak a befolyása, de a vagyona sem kicsi. Az mfor.hu írta meg, hogy Novák Katalinnak eddig sem voltak megélhetési problémái, hiszen a vagyonnyilatkozata szerint 8 ingatlanban tulajdonos: Budapesten, Szegeden és Balatonlellén vannak érdekeltségei, az Átlátszó szerint pedig 2020-ban bruttó havi 2,8 millió forint volt a miniszteri fizetése. Ez garantáltan növekedni fog, ha megválasztják köztársasági elnöknek. Még 2019-ben emelték meg a mindenkori államfő juttatásait, ami a házelnököt megillető tiszteletdíj összegének 1,1-szerese. Ez jövőre mintegy bruttó 4 millió forint lehet.

Most már huzamosabb ideje annyi pénze van a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA), hogy nem tudja mire elkölteni. A közmédiánál - ellentétben a kereskedelmi tévékkel és rádiókkal - alapvetően nem döntő szempont a nyereségesség, ennek ellenére tavaly nem tudta elkölteni a költségvetésből kapott támogatást, így 20,5 milliárd forint profittal zárt, és idén is jó eséllyel milliárdok maradnak a tárban.

Az MTVA 2021 harmadik negyedéves eredménykimutatása szerint idén szeptember végéig 8,1 milliárd forint adózott eredménnyel zárt a közmédia büdzséje. Ez június végén már 10,1 milliárd forintnál is tartott, tehát kétmilliárd forinttal ugyan romlott a mérleg, de még így is bőven nyereségesen üzemel a közmédia. Ehhez persze költségvetési források kellenek: ez az egyéb bevételek soron található 82,3 milliárd forintos összeggel, míg a reklámokból 4,2 milliárd forint folyt be. Ez eddig bőven fedezte a kiadásokat, amelyek jelentős része szolgáltatásokra és bérekre ment el.

Az október-december még nem látszik a számokban, de aggodalomra aligha van ok a közmédiánál, ugyanis van miből műsorokat gyártatni: idén 117,7 milliárd forintos költségvetéssel számolhat az MTVA, ez minden idők rekordja. A 2020-as nyereség még indokolható volt a koronavírus-járvánnyal, hiszen a reklámbevételeik ugyan zsugorodtak, de a 2020-as tokiói olimpia és a labdarúgó Európa-bajnokság elhalasztása miatt a költségek is 8 milliárd forint körüli összeggel csökkentek. Idén szeptemberig időarányosan 200-300 millió forinttal kevesebb jött be az értékesítésből, ellenben az olimpia és a foci Eb is a 2021-es mérleg kiadás oldalát rontja, mégis bőven nyereséges a működés.

Az MTVA 2020-as üzleti jelentéséből pedig kiderül, hogy a közmédia "számára nyújtott finanszírozás nem haladhatja meg a közszolgálati feladat nettó költségeit. A
Médiatanács az Alap vezérigazgatójának kérelmére a közszolgálati kötelezettségek jövőbeni teljesítése, a hatékony gazdálkodás elősegítése érdekében az Alap számára a tárgyévre vonatkozóan nyújtott források fel nem használt részéből közszolgálati tartalékot képezhet. A közszolgálati tartalék mindenkori mértéke legfeljebb a közszolgálati feladatok ellátására szolgáló tárgyévet megelőző évben rendelkezésre álló források 10 százaléka lehet". Tehát ha a Médiatanács engedi, akkor a megmaradt pénz a közmédiánál maradhat. Küldtünk kérdést a Médiatanácsnak, hogy mi lesz a sorsa a közmédiánál felhalmozódott pénznek. A Médiatanács pedig az Országgyűlésnek felel, végső soron tehát a parlament dönt a közmédia forrásairól.

Így pedig még nagyobb talány, hogy mire fogja elkölteni a 130 milliárd forintot a közmédia a 2022-es választás évében. Jövőre ugyanis ennyiből kell gazdálkodniuk, ami szintén új rekordnak számít. Hatalmas tehát a pénzbőség, így meg is néztük az MTVA által 2021 augusztusig megkötött ötmillió forint feletti szerződéseket. Itt találtuk meg a Doktor24 Medicina Zrt.-vel májusban megkötött 16,3 millió forintos szerződést: egy évig ide járhatnak orvoshoz az MTVA dolgozói. A cég egyik tulajdonosa és igazgatósági elnöke pedig Kóka János, az SZDSZ volt elnöke.

Az egykori liberális politikus igazán remek kapcsolatot ápol a kormánnyal is, hiszen mi is megírtuk, hogy milyen szép magánklinika lett abból a 287 millió forintos, vissza nem térítendő támogatásból, amelyet tavaly kapott a kormánytól Kóka Doktor24 nevű cége a koronavírus hatásainak leküzdésére.

És bár a közmédiánál a pénz nem lehet akadály, az állami pénzből fenntartott Magyar Távirati Iroda sokáig nem tartotta hírértékűnek, hogy lezárult az ellenzéki előválasztás második fordulója, amiben több mint 662 ezer magyar állampolgár vett részt. 2021. december 15-én szerda reggel pedig a Magyarország közszolgálati hírtelevíziójának nevezett M1-en az illegális bevándorlókról szóló hír alatt megjelent a képernyőn egy virtuális szögesdrót, mintha az a stúdióban lenne felállítva. Ami szintén a szuper technikai háttérre utal.

Meghirdette az állami felszámoló a 2015-ben becsődölt Quaestor-birodalom győri vagyonelemeit, a 8,2 milliárd forintos csomagra december 31-től január 17-ig licitálhatnak az érdeklődők. Konkrétan az ETO Park Kft. vagyonáról van szó, amely a Tarsoly Csaba tulajdonos-cégcsoportvezetőhöz köthető Quaestor-cégháló egyik fontos tagja volt. A következő ingatlanokról van szó:

1. a győri stadion, becsült értéke 1,3 milliárd forint. Jelenleg 16 ezer néző befogadására alkalmas;
2. egyéb edzőközpont, becsült érték 307 millió forint;
3. energiaközpont, 95 millió forint;
4. promenád, 71 millió forint;
5. szálloda, becsült érték 1,7 milliárd forint;
6. élményközpont, becsült érték 4,7 milliárd forint.

Tehát stadiont, bevásárlóközpontot és szállodát is lehet vásárolni. A felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. megítélése szerint az ingatlanok állapota átlagos. A jelenleg az NB II-ben vitézkedő ETO FC Győr így mutatja be a létesítményt:

Az ultramodern, fedett nézőteres stadiont úgy építették meg, hogy kulturális rendezvények lebonyolítására is kitűnő helyszínt biztosíthat, szerkezete és lefedése az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szabványainak megfelelően készült el.

Maga a focicsapat (ETO Futball Kft.) 2017 óta Mányi József, a Ker-Gasztro Kft. tulajdonosának birtokában van. A vállalkozó volt korábban a SZEOL SC tulajdonosa is, de 2017-ben kiszállt a szegedi csapatból, ahol Halkó Gabriella lett az utóda, aki igazgatósági tag a Garancsi István nagyvállalkozó érdekeltségébe is tartozó Las Vegas Casino Zrt.-ben.

A szintén átlagosnak mondott szálloda a négy csillag superior kategóriás ETO Park Hotel, amelynek szobái a stadionra néznek. A hvg.hu írta meg tavaly áprilisban, hogy átvette a Quaestor csoport egykori győri szállodájának üzemeltetését Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila, aki az építőipari WHB-csoport milliárdos tulajdonosa.

A Quaestor győri bevásárlóközpontjáról – ami a csomag legdrágább eleme – több tudósítás született az elmúlt években, ezek szerint a pláza nem igazán forgalmas, az üzletek fele üres, az emberek csak a kormányablak és a posta miatt járnak oda.

Nem lehet tudni, hogy végül érkezik-e ajánlat a Quaestor-csomagra, de szintén a hvg.hu írta korábban, hogy a vagyon felett az Indotek csoport szerezte meg a jelzálogjogot, miután töredék áron megvette az állami Magyar Fejlesztési Bank (kamatostul) húszmilliárd forintnyi követelését. Így jó eséllyel tehet nyertes ajánlatot a felszámolónak is. „A Quaestor egykori győri ETO Parkjának megszerzése és eladása ugyanolyan ingatlanüzlet, mint bármi más. Mindegy, ki az adós” – nyilatkozta a lapnak tavaly januárban Jellinek Dániel, az Indotek tulajdonosa.

A Quaestor-vagyon legutóbb egy Mátraházán található luxushotel kapcsán került a hírekbe. Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének a cége, a BDPST Zrt. októberben jelentette be, hogy a Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozó Hunguest Hotelstől megvette a Lifestyle Hotel Mátrát. A 24.hu számolt be arról, hogy a szálloda a Quaestor érdekeltsége volt, és 2015-ben, amikor a Tarsoly Csaba által irányított brókercég hatalmas botrány közepette becsődölt, annak ingatlanjait zár alá vette a rendőrség. A zárlattal a Quaestor-ügy indulásakor megakadályozhatták például, hogy a rengeteg kisbefektetőt megkárosító brókercég maga adja el az ingatlanokat, anélkül, hogy a károsultak követeléseit kielégítené. A cikkre reagált a Fővárosi Főügyészség: szerintük elmarasztaló ítélet és esetleges vagyonelkobzás esetén a végrehajtásnak nincs akadálya. Tehát ha elmarasztaló ítélet születne a Quaestor-ügyben, akkor végrehajtás alá kerülhetne ez a szálloda is.

Ebből is látszik, hogy a Quaestor-ügy tárgyalása még mindig tart, a károsultak mindig futnak a pénzük után. A Quaestor-ügy részleteit és a csalás módszereit korábban hosszú cikksorozatban mutattuk be:

A Quaestor-per tárgyalása még 2016-ban kezdődött. Csalás miatt az ügyészség az 50 millió forintosnál nagyobb kárt szenvedett 232 befektető sérelmére elkövetett cselekmények miatt emelt vádat. Az összes vádbeli cselekmény elkövetési értéke mintegy 77 milliárd forint, és több mint 30 ezer sértett van. Az ügyfelek között állami szervek és önkormányzatok is voltak, de például a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház tőkéjét időben sikerült kimenteni a Quaestortól.

A botrány 2015 márciusában robbant ki, amikor a Magyar Nemzeti Bank felfüggesztette a Quaestor tevékenységi engedélyét. Az MNB szakemberei azt találták, hogy a cég körülbelül 60 milliárd forint értékben bocsátott ki vállalati kötvényeket, de van 150 milliárd fiktív kötvény is, amit a felügyelet tudta nélkül, illegálisan adtak el. Piaci szakértők akkor úgy nyilatkoztak: évek óta látszott, hogy egyfajta piramisjáték folyik, a cég újabb és újabb kibocsátásokból fedezi az éppen lejáró kötvények kifizetéseit. Valószínűleg a fiktív kötvényekre is azért volt szükség, mert a cég nem tudta volna fizetni a lejáró legális papírok értékét és hozamát. A győri futballstadionon és a csatolt irodaépületek hasznosításán kívül nem nagyon látszottak olyan vagyonelemek, amelyeket nyereséget hoztak volna a cégnek.

Tarsoly Csaba két évig volt előzetesben, jelenleg lakhelyelhagyási tilalom alatt van.

Alimihan Seyiti három évszázadban is élt, hiszen még 1886-ban, a Csing dinasztia idején született az ANI hírügynökség híre szerint. Az asszony a Kasgar prefektúrában található Shule megyei Komuxerik településről származik, hol nagyon sokan érik meg a minimim 90 éves kort, ezért a hosszú élet városának is nevezik. A helyi beszámolók szerint Alimhan Seyiti egyszerű életét élt, szeretett énekelni, sokat nevetett, mindig időben evett, etette a csirkéket és szívesen sütkérezett a napon az udvarán. Emellett segített vigyázni a különböző generációkhoz tartozó leszármazottaira is. Az alábbi videón még csak 127 éves, már ha valóban hinni lehet a koráról közzétett információknak.

Egy 37 éves férfi megrongálta csütörtök este Robert Fico autóját és könnygázzal támadt a testőrére – tudatta a tvnoviny.sk. alapján az Új Szó.

Az incidens nem sokkal azután történt, hogy Ficót szabadon engedték a rendőrök, miután egy csütörtök esti tüntetés előtt rövid időre őrizetbe vették. A tudósítás szerint Ficót nem csak a rajongói várták csütörtök este a rendőrség épülete előtt. Mi is megírtuk, hogy Szlovákiában az ellenzéki Smer-SD elnöke, Robet Fico kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy – a törvényekkel összhangban – autós tüntetést szervez az államfő ellen, mert szerinte Zuzana Čaputová "eltemette a demokráciát".

A Duna partján szervezett demonstrációra kb. 50 ember ment el, senki sem ült autóban, a tiltakozás kezdetére vártak. Amikor este hat óra körül Fico megérkezett, a rendőrök közölték, hogy velük kell mennie. Be is ült a járőrautóba, és a tüntetők tiltakozása közepette elvitték.

Az afganisztáni tálib hatóságok bejelentették, hogy vasárnaptól három tartományban, köztük Kabulban újra bocsátanak ki útleveleket. Az AFP hírügynökség tudósítása szerint az életüket az iszlamistáktól féltő afgánok ezáltal újra reménykedhetnek abban, hogy elhagyhatják az országot. De a gazdasági válság is oka annak, hogy sok afgán emigrálni akar.

Afganisztánban a tálib lázadók májustól kezdve fokozatosan uralmuk alá vonták az ország területének nagy részét, majd augusztusban harc nélkül elfoglalták a fővárost, Kabult, és átvették a hatalmat a Nyugat által támogatott kormánytól. Az útlevélkiadás akkor megszűnt, majd októberben újraindult, de a kérelmek óriási áradata miatt pár nap múlva technikai okok miatt ismét abbamaradt.

A tálib hatalomátvétel miatt az Egyesült Államok befagyasztotta az afgán központi bank számláit, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap pedig felfüggesztette a segélyek folyósítását. Közben az ENSZ arra figyelmeztet, hogy a csaknem 40 milliós afgán népességből 23 milliót fenyeget éhínség a télen.

Egy tálib kormánytisztviselő szombaton közölte, hogy a technikai akadályt elhárították, a biometrikus azonosítókat készítő berendezést megjavították. Egyelőre csak a már beadott kérelmeket teljesítik, újakat csak január 10-étől fogadnak be. Az útlevélkiadásra való készség fontos fokmérője annak, hogy a tálibok mennyire akarnak megfelelni a nemzetközi közösség elvárásainak, hagyják-e elutazni az országokból azokat, akik el akarnak menni - jegyezte meg az AFP. (MTI)

Szurkolói rendbontás miatt 1–1-es állásnál félbeszakították a Paris FC és a Lyon között zajló Francia Kupa-mérkőzést péntek este - írta a nemzetisport.hu. A legjobb 32 közé jutásért zajló összecsapás első gólját a párizsiak játékosa, Gaëtan Laura szerezte a 7. percben, de a vendégek – Moussa Dembélé révén – az első félidő végén egyenlítettek. Csakhogy nem sokkal ezután kitört a káosz, a Lyon-szurkolók dobálni kezdték a rivális tábort, emiatt félbe kellett szakítani az összecsapást.

Itt lehet helyszíni videót megtekinteni:

A lyoni szurkolók mostanában nem bírnak magukkal. November végén a meccs negyedik percében fújta le a bíró a Lyon-Marseille francia bajnokit, mert egy hazai néző vizespalackkal dobta fejbe a vendégek szöglethez készülő sztárját, Dimitri Payetet. Ráadásul csúnyán eltalálta.

Pozitív tapasztalatai vannak azoknak a fürdő és hotel üzemeltetőknek, akik újra kötelezővé tették a védettségi igazolványt a vendégeik számára. Csak rövid időre vagy egyáltalán nem esett vissza forgalmuk. Sőt, a vendégek a döntés miatt nagyobb biztonságban érzik magukat járványügyi szempontból - írta a Portfolio.hu.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója a látogatottságot illetően azt mondta a lapnak, hogy a történelmi műemlékfürdőiket jelentős részben most is a külföldi turisták keresik fel. Nagy részük rendelkezik védettségi igazolással, így mind a Széchenyi-, mind a Szent Gellért-, mind pedig a Rudas fürdőkben a vendégforgalom folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.

A cég az idei több hónapos kényszerbezárás és a koronavírus járvány elhúzódó hatása miatt még mindig 2 milliárd forint körüli veszteséggel fogja zárni 2021-et.

Igazán kedves és nagyon fontos eseményről adott hírt Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán. "A mostani eredményes vizsga után 38-ról 44-re bővül a NAV-nál szolgálatot teljesítő keresőkutyák száma" - tájékoztatott Varga Mihály. Három kutya a szerb vámhivatal állományába kerül.

Itt lehet nézegetni a levizsgázott kutyákat:

Az elmúlt évekhez hasonlóan már karácsony előtt megkapják az érintettek a januárban esedékes családtámogatási ellátásokat - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter szombaton Facebook-oldalán.

Novák Katalin bejegyzése szerint a bankszámlákra szerdán érkezik a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) és a gyermeknevelési támogatás (gyet), a posta pedig szerdán és csütörtökön kézbesíti azokat.

Az előrehozott családtámogatási utalásokkal mintegy 1,2 millió család év végi kiadásaihoz nyújt kézzel fogható segítséget a kormány - írta a miniszter. (MTI)

A déli órákig többnyire gyengén vagy közepesen felhős időre számíthatunk, reggel, délelőtt a felhőátvonulások mellett több órára kisüt a nap - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Kora délutántól északkelet, észak felől vastagabb melegfronti felhőzet helyeződik fölénk, amelyből estefelé az északkeleti tájakon gyenge vegyes halmazállapotú csapadék már lehet. Az északnyugati, északi szél a Dunántúlon, illetve északkeleten erős, olykor viharos lesz, majd délutántól fokozatosan veszít erejéből a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 5 fok körül várható. Késő estére jobbára -1 és +5 fok közötti értékek valószínűek. (met.hu)

Felkészült a karácsonyi rohamra a hortobágyi halgazdaság: naponta több tíz tonna, feldolgozott, illetve élő halat szállítanak a boltokba a telelőtavakból - közölte a cég vezérigazgatója az MTI-vel.

Simon Károly elmondta: az idén egy hónappal korábban, már szeptemberben megkezdődött a téli lehalászás a 2800 hektár vízfelületű tavakból, december elejére az összes hal átkerült a telelőmedencékbe.

A hortobágyi halgazdaság Európa egyik legnagyobb pontytermelő halászata: az évente termelt 1500 tonna hal 80 százaléka ponty, mintegy 15 százaléka busa és amur, a többi ragadozó: harcsa, csuka és süllő - ismertette a vezérigazgató.
Hozzátette: a halak 60 százalékát saját üzemükben dolgozzák fel és konyhakészen értékesítik, élő halat csak néhány üzletben értékesítenek, és a horgászatoknak adnak el, illetve kisebb mennyiségű növényevőt - amurt és busát - exportálnak Romániába.
Simon Károly felidézte, hogy a takarmányárak növekedése miatt 10-20 százalék közötti mértékben emelkedett az idén a halak ára, de nem tapasztalták, hogy emiatt kevesebb fogyna a karácsonyi időszakban.

Sokan az utolsó napokra hagyják a vásárlást, így hétvégétől karácsonyig komoly rohamra számítanak saját mintaboltjaikban, és az áruházláncokban is - magyarázta a szakember. Simon Károly szerint bár bővül a hazai halfogyasztás - a korábbi egy főre jutó éves 4,5 kilogrammról 6,7 kilogrammra - még mindig jelentősen elmarad az Európai Unió tagállamainak 20 kilogrammos átlagától. (MTI)

Ausztria december 20-tól szigorítja a beutazási feltételeket, hogy meg lehessen fékezni a koronavírus omikron mutánsának terjedését – jelentette be az osztrák egészségügyi minisztérium. A korlátozások értelmében hétfőtől az úgynevezett 2G-szabály alapján csakis a védőoltással rendelkezők vagy a fertőzésen igazoltan átesettek (geimpft, genesen) utazhatnak be Ausztriába, ők is csak akkor, ha fel tudnak mutatni egy friss, negatív PCR-tesztet, vagy a harmadik oltást igazoló iratot, különben karanténba kell vonulniuk. A karantént egyébként egy a beutazást követően elvégzett negatív PCR-teszttel ki lehet váltani.

A 2G-szabály alól kivételt képeznek a várandós nők, 12 évesnél fiatalabb gyerekek és az olyan emberek, akik egészségügyi okokból nem oltathatják be magukat, utóbbi esetben orvosi igazolás szükséges. Az iskolás korú gyerekekre különleges szabályok vonatkoznak, esetükben elegendő a rendszeres tesztelési igazolás.

Ami a rendszeresen átjáró magyar munkavállalókat is érinti: az ingázókra továbbra is az enyhébb 3G-szabály van érvényben, a friss negatív vírusteszttel (getestete) rendelkező oltatlanok is beutazhatnak az országba.

„A szigorúbb beutazási korlátozások nagy kihívásokat jelentenek mindenekelőtt azok számára, akik a karácsonyi ünnepek alatt külföldre utaznak. Ugyanakkor ezek a szabályok éppen a jelenlegi helyzetben szükségesek, hogy gátat tudjunk szabni az omikron terjedésének Ausztriában” – jelentette ki Wolfgang Mückstein egészségügyi miniszter.

Az osztrák kormány egyébként pénteken a járványügyi szempontból kockázatos országok listáját kibővítette Angolával, Zambiával és Malawival, a közvetlen légi járatokat ezekből az országokból felfüggesztették.

Ausztriában a legfrissebb adatok szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által aggasztónak minősített, nagyszámú mutációval rendelkező omikron vírusvariánssal fertőzött nyolcvan személyt azonosítottak. A legtöbb ilyen esetet, összesen harminchetet Bécsben regisztrálták. Ausztriában a járvány kitörése óta 1 245 232 fertőzöttet azonosítottak, akik közül 13 438-an hunytak el. (MTI)

Leállította a száz százalékos állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztés Bank (MFB) a már megítélt újraindítási gyorskölcsönök kifizetését a cégeknek – erről tájékoztatta a Népszavát egy pórul jár kkv ügyvezető igazgatója. A folyósító bank okként a kormány által elrendelt év végi spórolást említette.

A Portfolio.hu a napokban arról írt, hogy ugyanerre hivatkozva már elvégzett munkák – lakossági napelemtelepítések – után sem fizet az állam. A bankok, illetve a uniós támogatást kezelő cégek szabványlevélben arról tájékoztatják a kedvezményezetteket, hogy a támogatás folyósítására azért nem kerülhet sor, mert a kormány december kilencedikén kelt határozata ezt kizárja. A két ügylettípusban az a közös, hogy mind a két program uniós pénzekből valósult volna meg, ám az Európai Bizottság határozatlan időre felfüggesztette a újraindítási program finanszírozást rendszerszintű kormányzati korrupcióra hivatkozva.

A Pénzügyminisztérium két hete jelentette be, hogy a kormány 350 milliárd forintnyi beruházás elindításának - pontosabban annak kifizetésének - elhalasztásról döntött, annak érdekében, hogy az államháztartás pénzügyi tartalékait növelje, illetve a 2021-es év végi hiányt mérsékelje. Az ezzel párhuzamosan megjelent kormányhatározatból az is kiderül, hogy minden minisztériumnál kisebb-nagyobb kiadási stopot írtak elő. Az ügy előzménye, hogy novemberben elszaladt az államháztartás hiánya, az egyetlen hónap alatt 1009 milliárd volt, így a 1-11. havi hiány 3931 milliárd forintra emelkedett, ami az egész évre tervezett összeg 170 százaléka - írta a Népszava.

A kormányzó brit Konzervatív Párt prominens képviselői közül többen is figyelmeztették Boris Johnson miniszterelnököt a párton belül erősödő elégedetlenségre, miután a konzervatívok vereséget szenvedtek egy olyan választókörzetben, amelynek korábban mindig tory képviselője volt.

A péntek este hivatalossá vált végeredmény szerint a nyugat-angliai North Shropshire választókerületben a harmadik legnagyobb országos parlamenti párt, a Liberális Demokraták jelöltje, Helen Morgan győzött.

Az időközi választást azért kellett kiírni, mert a korábbi képviselő, a konzervatív párti Owen Paterson komoly lobbibotrányba keveredett, és az ellene indult parlamenti vizsgálat közepette a múlt hónapban lemondott képviselői mandátumáról.
Paterson 1997 óta képviselte a londoni alsóházban North Shropshire-t. Ez a nyugat-angliai térség egységesen vagy több részre osztva, néha más elnevezéssel, de valamilyen formában az 1830-as évek óta létezik parlamenti választókerületként, és az azóta eltelt csaknem két évszázadban mindig konzervatív párti képviselője volt.
A csütörtökön tartott választást azonban jelentős előnnyel a Liberális Demokraták jelöltje nyerte.

Helen Morgan, a térség új képviselője a hivatalos eredmény pénteki kihirdetése utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: North Shropshire népe az egész brit nép nevében szólt, és "azt üzente Boris Johnsonnak, hogy a buli véget ért". A nap folyamán a Konzervatív Párt több vezető képviselője is ugyanilyen vagy hasonló értelmű üzenteket fogalmazott meg Johnson címére.

Sir Roger Gale, a párt egyik legtekintélyesebb veteránja, aki csaknem negyven éve képviseli délkelet-angliai választókerületét a londoni alsóházban, péntek este a BBC rádiónak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy Boris Johnsonnak "még egy dobása van, aztán vége".

Ruth Davidson, a Konzervatív Párt skóciai tagozatának volt vezetője is azt mondta péntek este, hogy Johnsonnak "van még egy utolsó esélye" a bizonyításra.
Egybehangzó brit médiaértesülések szerint a Konzervatív Párton belül az a közvélekedés, hogy ezt az utolsó esélyt a májusban esedékes angliai helyhatósági választások kínálják, és már hallhatók olyan hangok, hogy kudarcos tory szereplés esetén Johnson ellen akár bizalmatlansági indítvány is készülhet.

Johnson körül az utóbbi hetekben több politikai botrány is kipattant. A legnagyobb megítélésbeli kárt valószínűleg az okozta, hogy egybehangzó minapi sajtóértesülések szerint éppen egy éve, a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt akkori szigorú korlátozások megsértésével karácsonyi partit rendeztek a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban. (MTI)

Egy 82 éves budapesti asszonyt 2021. november 12-én este telefonon hívta fel valaki, aki az idős nő unokájának adta ki magát. Azt állította, hogy letartóztatták, mert egy barátja kérésére feladott egy levelet, amiről kiderült, hogy kábítószer volt benne. Ügyvédi tiszteletdíjra 200 ezer forintot kért, hogy elkerülje a börtönt. A pénzt egy taxival érkező idegennek adta át a sértett - közölte a BRFK.

A fővárosi rendőrök az esetet követően több hasonló üggyel is találkoztak; összesen öt idős budapesti nőt károsítottak meg ilyen módon. A telefonáló a kiszemelt áldozatok lányának, unokájának, vagy keresztlányának vallotta magát, akinek pénzre van szüksége a szabadlábra kerüléshez. A hitelesség kedvéért minden esetben egy magát ügyvédnek vagy rendőrnek kiadó férfi is megszólalt a telefonban. Az elkövetők összesen több mint négymillió forintot és 300 ezer forint értékű ékszereket csaltak ki kiszemelt áldozataiktól.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomozói az egyik feltételezett tettest azonosították és 2021. december 9-én egy VII. kerületi szállodában elfogták. Hotelszobájában és lakásában a rendőrök csaknem 3,5 millió forintot, valamint számos mobiltelefont és SIM-káryát találtak. A 20 éves F. Adrián vallomásában beismerte, hogy a becsapott emberektől ő vette át a pénzt.