Urfi Péter

Jó reggelt hírlevelünk, hírleveleink minden kedves olvasójának!

4 fontos cikk:

• Matolcsy Ádám barátai is szépen berendezkedtek Tihanyban
  
• Kiállt a háború ellen, ezért száműzhette Budapestre Hilarion metropolitát a Putyin-hű Kirill pátriárka
• Nincs ellene csodafegyver, tartósan velünk marad a két számjegyű infláció
• Embertelen bánásmód miatt pert indított az anya, miután napokig lekötözve tartották fiát a kórházban

Orosz-ukrán

Jó reggelt! Hogy jól induljon a hét, olvassák el a kedvenc hétvégi cikkemet, amelyben Herczeg Márk a svéd családok ellen indított támadást. Ez amúgy egy hírlevél.

4 fontos cikk:

• Bajkai István hiába rakott össze milliárdos forgalmú céget, Ungár Péter így is többet keresett nála
  
• Kovács Zoltán: Idióta, aki szerint futballmeccsre látogató gyerekeket lehet okolni politikai megnyilvánulásokért
  
• Az oroszok lassan saját magukat demilitarizálják Ukrajnában
• Az 1000 milliárd forintos álomhatár fölé kapaszkodott a NER építőipari elitkommandója
  

Tank és tankolás

Jó reggelt, jó hosszú hétvégét, hallgasson mindenki tinislágereket!

Ahogy rendesen, ezúttal is jövünk a hét nagyobb cikkeivel. Ezeket, pontosabban a fizetős anyagainkat immár külön címlapon is gyűjtjük. Aki szeretne szemezgetni belőlük, az kipróbálhatja előfizetői akciónkat.

100 NAP HÁBORÚ

Ez az orosz-ukrán háború százegyedik napja, amelyet a kezdete óta folyamatosan közvetítünk. Aki szeretne gyorsan képbe kerülni, annak Király András naponta közölt frontjelentéseit ajánlom. Ezen a héten is sokféleképpen közelítettünk a témához: írtunk például arról, hogy az orosz állami tévé szerint már elkezdődött a harmadik világháború, és le kell fegyverezni a NATO-t; hogy még a háború vége előtt ki kellene találni, mi legyen az Ukrajnába küldött rengeteg fegyverrel; a témát kutató történészt pedig a háborús nemi erőszakról kérdeztük.

EURÓPA SZÉGYENE

• Olajalku: Orbán Viktor kiharcolta azt, amit három hete még visszautasított

Jó reggelt! Ezúttal magunkkal kezdjük a napindító hírlevelet, hiszen van egy remek ajánlatunk: a 444 kilencedik szülinapja alkalmából 9 napig 9 forint az előfizetés. A napokban elindult a 444.hu/kor aloldal is, ahova a csak előfizetők számára olvasható anyagainkat gyűjtjük, különféle, mindig változó kategóriákba. És akkor hírek, van belőlük bőven!

4 fontos cikk:

• Még a háború vége előtt ki kellene találni, mi legyen az Ukrajnába küldött rengeteg fegyverrel
  
• Amber Heardöt bűnösnek találták Johnny Depp rágalmazása miatt
  
• Olajalku: Orbán Viktor kiharcolta azt, amit három hete még visszautasított
• Csak a gyenge ember ragaszkodik a hatalomhoz
  

Hírleveleink közül itt lehet válogatni.

15 hét háború

Jó reggelt, köszöntünk mindenkit az éjfélkor életbe lépett háborús veszélyhelyzet első napján. Orbán Viktor tegnap azt mondta, hogy ma már jönnek is az új döntések.

4 fontos cikk:

• Hatalmas pipacsmező bukkant fel Budapesten, de nyugalom, hamarosan lebetonozzák az egészet
  
• Felmondott a pedagógus, akinek kiállása elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat
• Orbán felszólította a Tanács elnökét, hogy ne vegye napirendre az olajembargót
  
• Háborút követelnek az orosz veteránok
  

Eskü

Jó reggelt, 26-28 fokos csúcsokat villant a szexi időjárás! Ez a napindító hírlevelünk hétvégi kiadása az elmúlt öt nap nagyobb anyagaival.

Nézd, Andi! Parlament!

Ez a hét is látványos parlamenti aktusokkal indult, felvonult a magyar elit Orbán Viktor beiktatásán, csak Rogán Antal arcán gyülekeztek sötét fellegek. A hangulatot Kaufmann Balázs és Czinkóczi Sándor költői magasságokba emelkedő videója érzékelteti. Németh Dániel itt készítette el az év egyik fotóját:

Miniszterelnöki programbeszédében Orbán inkább úgy beszélt, mint akit Európa vezetőjének választottak meg. Egyszerre állt ki a NATO-tagság mellett, mondta ki életében először, hogy Oroszország az agresszor, és illette maró kritikával az EU-t, miközben még a fehér fajvédők kedvenc lakosságcsere-elméletét is felidézte. (Same in English.)

A kormány igazított kicsit a retorikáján, és egyre gyakrabban mondja ki, hogy az oroszok indították a háborút, és az ukránok ennek az agressziónak az elszenvedői. De ezzel párhuzamosan a tábor radikális részét is kiszolgálják, Kövér László például a hétvégén amerikai-kínai háborúnak nevezte az orosz-ukrán háborút, Orbán Balázs államtitkár pedig hétfőn már amerikai-orosz háborút emlegetett a parlamentben. Ami a Kreml propagandájának szolgai átvétele. „A gyilkosok ezzel a dezinformációval szeretnék magukat tisztára mosni, áldozatként vagy hősként feltüntetni” - írta erről Ács Dániel.

Szintén hétfőn derült ki, hogy már csak Magyarország akadályozza az orosz olaj uniós embargóját. Magyari Péter cikke szerint még jobb ajánlatot kaphat Brüsszeltől a magyar kormány az olajembargó megszavazásáért.

Miniszterteszt

Szerdán és csütörtökön a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatásairól tudósítottunk futószalagon. Ha nem is az összesről, de a fontosabbakról részletesen: Szijjártó Péter a külügyi, Pintér Sándor a honvédelmi, a népjóléti és az oktatási, Rogán Antal a nemzetbiztonsági, Lázár János és Nagy Márton a gazdasági, Navracsics Tibor az uniós, Csák János a kulturális, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a honvédelmi bizottság előtt beszélt terveiről. Az Országgyűlés szabályai nem nagyon teszik lehetővé, hogy az újságírók végezzék a munkájukat, de azért sikerült videóinterjúkat készíteni Lázárral, Szijjártóval és Rogánnal is.

Aki végigkattintja ezeket, kap egy átfogó képet, mire lehet számítani az új kormánytagoktól. A visszatérő Navracsicsról külön portrét írt Rényi Pál Dániel, méghozzá parádésat.

Fronthatás

Folyamatos tudósításunk mellett Király András több nagyobb cikket is írt az orosz agresszor előtt tornyosuló akadályokról:

• Egyre nagyobb a morgolódás orosz oldalon a nagy keleti offenzíva kudarca miatt
• Tiltakoznak a sorozások ellen a szakadár köztársaságokban
  
• Szétvert zászlóaljakból tákolnak össze újakat az oroszok
  
• Az oroszok a Terminator bevetésére készülnek
  

Távolabbról közelít nagyinterjúnk Catherine Beltonnal, akinek most jelent meg magyarul a Putyin emberei - Hogyan szerezte vissza a KGB Oroszországot, és gyűrte maga alá a Nyugatot című könyve. A szerző ismeri talán a legjobban az orosz elnököt és embereit a nyugati újságírók közül. Szerinte Putyin azt hitte, elég embert fizetett már le Európában ahhoz, hogy ne kelljen súlyos szankciókkal szembenéznie.

Orban Peterson

A legnagyobb amerikai konzervatív szervezet, a CPAC budapesti konferenciáját nagy csinnadrattával vezették fel a fideszes influenszerek, de aztán nem jött el egyetlen nagy republikánus név sem. Orbán Viktor előadta 12 pontját, de arról elfeledkezett, hogy a receptjét máshol, pláne egy erős demokráciában nem nagyon lehet kifőzni.

Sok értelme tehát nem volt ennek konferenciának, de apropónak azért jó volt, hogy írhassunk két izgalmas portrét a republikánus poszternőről és a kalandos életű Prototrumpról.

Szió, recesszió!

A közelgő recesszió előtt utoljára kozmetikázta a magyar gazdaságot a járvány utáni újraindítás és a választási osztogatás. Minden elemző legalább 7-9 százalékos gazdasági növekedést jósolt 2022 első hónapjaira, a pontos adat 8,2 százalék lett. De innen már csak lefelé vezethet az út. Matolcsy mindenesetre bejelentette, hogy vannak ötletei a megbillent magyar gazdasági helyzet javítására, konkrétan 144 darab.

A horvátoknak jövőre már eurójuk lehet, a forint egyre gyengébb, de a magyar gazdaságpolitika vezetői gyakorlatilag hallani és gondolkodni sem hajlandók az euró bevezetéséről. A turizmus újraindult, de a hazai szállodák negyede nem élte túl a járványt.

Még 3X3 remek cikk

A 444-ről:

• Lelép az ember, akivel végleg felszámolták a közszolgálatiságot Magyarországon
• „Beszéltem a Szijjártóval és mondta, hogy ki van adva ilyen Pest megyei minden lófaszság, és írjunk bele mindent”
  
• Szokatlanul tágas odút nyitott Orbán Ráhel, a megnyitón a nagypapa is ott volt
  

A Lakmuszról:

• Orbán valójában a bevándorlást ekézte, és nem a nyugdíjasokat vagy a beteg embereket gyalázta egy 2014-es beszédében
• Orosz dezinformációnak tűnik az Azovsztalból menekülve fogságba esett kanadai biolabor-főnök sztorija
  
• Putyin háborús propagandáját viszi magával a parlamentbe a Mi Hazánk
  

És a Qubitról:

• A kiváltságos helyzetben lévők már az egyenlőség gondolatától is frászt kapnak, mert attól félnek, hogy rosszul járnak
  
• A műanyagszennyezés problémáját nem lehet pusztán azzal megoldani, hogy visszatérünk az üveghez
• Szétszakad az ország, de hogyan jutottunk idáig?
  

Miután az emberibb munkafeltételeket évek óta hiába követelő tanároknak gyakorlatilag megtiltották a sztrájkot, sokan polgári engedetlenségbe kezdtek év elején. Az egyházi iskolák február végén külön eseményt is szerveztek a Móricz Zsigmond körtérre, ahol közösen énekelték: „Az Úr velünk, kicsoda ellenünk, rettegést nem ismerünk. / Jobb az Úr ereje énnekem, jobb is, mint az emberé.”

Fővárosi és vidéki egyházi iskolák 137 dolgozója vett részt az akcióban, további 203 pedagógus pedig támogatóként iratkozott fel.

Előző nap a 444 kérdésére reagálva a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményt adott ki, amelyben mint fenntartók jól helyretették a tanáraikat: „A katolikus egyházmegyei fenntartók a hangulatkeltést nem tartják célravezetőnek, különösen nem a választási kampány idején. A követelések helyett minden esetben a tárgyalásos megoldást részesítik előnyben.”

A kormánynak kellemetlen témát az előzékeny főpapok csak a választás után vették elő, addig nem reagáltak rá érdemben.

A pedagógusaiknak írt, május 17-ei keltezésű levélben már elismerik, hogy komoly anyagi és munkaszervezési problémák vannak, és tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal ezek megoldására. Az MKPK négyfős vezetésének - Veres András, Udvardy György, Erdő Péter és Székely János - levele a 444-hez is eljutott, ez áll benne:

„Katolikus intézményfenntartóként mindannyian jól ismerjük az egyházi iskolákban rejlő számtalan lehetőséget, tiszteljük és elismerjük a pedagógusok által végzett, szerteágazó oktatónevelő munkát. Tisztában vagyunk ugyanakkor pedagógusaink nehéz helyzetével is.

Tudjuk, hogy anyagi és ezzel együtt társadalmi megbecsülésük nincs arányban azzal az értékes munkával, amit végeznek. Tudjuk, hogy a heti óraszám-terheik magasak, valamint aggodalommal figyeljük az egyre növekvő pedagógushiányt is. Ezen terhek enyhítése érdekében, megalakulása után felvesszük a kapcsolatot az új ágazati irányítással és tárgyalások útján kívánjuk közösen keresni és megtalálni a megoldásokat.

Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a pedagógus hivatás megerősödjön, társadalmi presztízse emelkedjen, ezért a tárgyalásos megoldások híveként a legmagasabb szinten fogjuk intézményeink, pedagógusaink érdekeit képviselni.”

A Szemlélek keresztény portál szerint nem volt még rá példa, hogy az MKPK közös levelet írt volna minden egyházi iskolában dolgozó tanárnak.

A területért mostantól felelős miniszter, Pintér Sándor parlamenti meghallgatásán azt mondta a tanárbérekről: „Nem ígérek semmit, és azt betartom”. Hozzátette azért, hogy figyelembe veszik a célkitűzések megvalósítását. A polgári engedetlenséget nem tudja elismerni Pintér, aki szerint „a rend az alapja mindennek”.

Jó reggelt! Hadd meséljem el a tegnapi ebédemet! Leültem az asztalomhoz, kanalaztam a finom lencsefőzeléket fasírttal, amikor elsétált mellettem Csák János miniszterjelölt, akihez aztán odatelepedett Hoppál Péter volt kulturális államtitkár. Ebből kitalálhatja mindenki, hogy ezúttal nem a szerkesztőség melletti gíroszosnál táplálkoztam, hanem a parlamenti büfében, nem sokkal a kulturális bizottság ülése előtt. Így aztán tányéromból felnézve megerősíthetem a sejtést, hogy Hip-Hoppál visszatérhet mint a kultúra fő kormányzati felelőse.

4 fontos cikk ma reggelre:

• Aki már Trump előtt Trump próbált lenni
  
• Elvenni az ukránok igazságát
• Rogán Antal: Olyan nincs, hogy egy politikusnak nincsenek kampányfeladatai
  
• „Beszéltem a Szijjártóval és mondta, hogy ki van adva ilyen Pest megyei minden lófaszság, és írjunk bele mindent”
  

Erre és egyéb hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

Ha tartana bármilyen politikai következménytől, vagy ha legalább a látszatra adna, Orbán Viktor aligha kéri fel honvédelmi miniszternek Szalay-Bobrovniczky Kristófot. A miniszterelnök szerint a háborúk évtizede jön, a szomszédunkban dúl is egy háború, ezért a hadsereg fejlesztése „a legsürgetőbb feladat”. Ebben a példátlanul feszült helyzetben nem a 40 éves katonai múlttal rendelkező, 8 éven át vezérkari főnök Benkő Tibor folytatja, hanem Habony Árpád kampányguru második embere. Ez akkor is szédítő különbség, ha a miniszterjelölt tartalékos tiszt a Nemzeti Honvéd Díszegységnél.

Ha csak minimális kontrollt tudna gyakorolni a parlament a kormány munkája felett, akkor a szerdai rendészeti bizottsági meghallgatás csatatérré változott volna, hiszen olyan káder kinevezését kellett megvitatniuk, akivel kapcsolatban az összeférhetetlenség emlegetése sápatag pótcselekvésnek tűnik. Szalay-Bobrovniczky ugyanis nem csak a kormány kegyéből - és a kormányszóvivő férjeként - lett milliárdos kaszinótulajdonos és a tévés reklámpiac ura. Ennél is sokkal meredekebb, hogy a leendő honvédelmi miniszter állami segítséggel vett meg egy cseh harcirepülő-gyárat és egy repteret, miközben 50 százalékos tulajdonosa annak a Transmashholding Hungary nevű cégnek, aminek azonos nevű orosz tulajdonosa egy állami tulajdonú vagon- és mozdonygyár, és az orosz hadiiparban is vastagon érdekelt.

Egy NATO-tag honvédelmi minisztere az orosz hadiiparral üzletel – erre a NATO-t ellenségének tekintő Putyin háborúja alatt nyilván sokak fejében megszólal a vészcsengő. De ezek szerint Orbán Viktort nem csak a magyar, hanem a nyugati közvélemény és intézményrendszer sem korlátozza.

Katonacsaládból származom, mindkét nagyapám ludovikás tiszt volt, kezdte a bizottság előtt Szalay-Bobrovniczky, és katonai múltját a mohácsi csatáig vezette vissza.

Orbán Viktor szavait visszhangozva emlékeztetett rá, hogy háború van, és olyan évtized elé nézünk, ahol a biztonsági kihívások állandó részei lesznek az életünknek. A NATO védelmi szövetség, ez maradjon is így, de csak akkor tud minket megvédeni, ha mi erre képesek vagyunk - mondta. A cél természetesen a haderőfejlesztési program folytatása, a NATO előírása szerint a nemzeti össztermék 2 százalékos ráfordítását kell elérnünk, szerinte ennek a közelében vagyunk. További cél a harcoló állomány növelése, a női és férfi katonák megfelelő egyéni felszerelésének biztosításával, és olyan életpályamodell, amely a katonai karrier végén a társadalomba való visszatérést is segíti. Újragondolt és vonzó ajánlatot kell tenni azoknak, aki hajlandók és képesek a haza fegyveres védelmére. A béke pártján állunk, nem akarunk a háború részesei lenni - mondta.

Az ukrán-orosz háborúban „tudjuk, kik az agresszorok, és kik a megtámadottak, és hol van az erkölcsi fölény. A feladat a béke garantálása”

- szögezte le Szalay-Bobrovniczky, aki szerint a svéd és a finn jelentkezés a NATO-ba növeli Magyarország biztonságát. És bár az ukrán-orosz háború leköti a figyelmet, a miniszterjelölt nem feledkezett meg az egyéb biztonsági kihívásokról sem: illegális migráció, terrorfenyegetés, cyberhadviselés.

A tárca most civil kontroll alá került, ami teljesen bevett dolog demokráciákban - tette hozzá végül, amit később a jobbikos bizottsági tag úgy fogalmazott meg, hogy „egyenruhások mentek, öltönyösök jöttek”.

Harangozó Tamás (MSZP) először arra utalt, hogy a miniszterjelöltnek a kaszinókoncesszió 400 milliárdos bevételt biztosít 2056-ig, majd rátért az orosz és cseh bizniszeire. Üzleti érdekeltségeit megtartja? Nem tartja ezeket nemzetbiztonsági kockázatnak? - kérdezte Harangozó. A jobbikos Lukács László György a kérdést úgy tette fel, hogy a hadiipari beszerzések során „önben a megrendelőt vagy a beszállítót tisztelhetjük?” Illetve: „van más olyan gazdasági érdekeltsége, ami a hadiiparhoz kapcsolódik és összeférhetetlen?”

Szalay-Bobrovniczky válaszában bejelentette, hogy a haderőfejlesztési beszerzéseket „barátja”, Maróth Gáspár ezután már nem kormánybiztosként, hanem a tárcán belüli pozícióban menedzseli. Kósa Lajos bizottsági elnökkel nagy egyetértésben ecsetelte a V4-ek közti haderőfejlesztési együttműködés perspektíváit, amelyből ezek szerint személyesen is hasznot húzhat a miniszterjelölt, akinek cége már eddig is adott el Magyarországnak repülőket.

Nem adott egyértelmű választ arra, hogy fel akar-e adni bármit is üzleti érdekeltségeiből, de nagyon úgy tűnt, hogy nem.

Itt ugyanis konkrétan rákérdeztek, és igen egyszerűen közölhette volna, ha legalább névleg kiszállna legalább a honvédelemhez kapcsolódó vállalatokból. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy nyilvánvalóan minden összeférhetetlenségi szabálynak meg fog felelni. „Az elmúlt években befektetőként is a nemzeti érdek vezérelt” - mondta az orosz partnerére és cseh repülőgyárban szerzett tulajdonára utalva, amit Szalay-Bobrovniczky „magyar nemzeti tulajdonként” emlegetett.

Kinevezését 6-2 arányban támogatta a bizottság.

A hét legfontosabb cikkét Herczeg Márk hírlevelező társam írta a 444-en, de mivel az sajnos elég rövid, ezért nem kerülhetett be a hét nagyobb anyagait összegereblyéző válogatásba.

De előtte szolgálati közlemény: büszkék vagyunk rá, hogy az olvasóinknak hála 2 millió forinttal segíthetünk a nehéz helyzetben történelmi jelentőségű munkát végző ukrán, orosz és fehérorosz kollégáinknak. A pénzből a Medúzát is támogattuk; a független lapot blokkolták Oroszországban, és amit csinálnak, azt Putyin törvényben tiltotta meg. Azóta részletesen bemutatták, hogyan gyilkoltak és erőszakoltak meg civileket orosz katonák egy ukrán faluban. Plankó Gergő készített nagyinterjút a szerkesztővel.

HELYÜNK EURÓPÁBAN

A hét, sőt, ha Orbán Viktorra hallgatunk, akkor az egész év politikai menetrendjét meghatározza, hogy a vasárnapi választásokon elmaradt az illiberális forradalom. A liberálisok győztek Franciaországban és Szlovéniában, Orbán Viktor fontos szövetségest vesztett a szomszédban, és Le Pen vereségével nagyon nehéz lesz megcsinálnia az új jobboldali frakciót az EP-ben.

Szily László arról elmélkedett, vajon el tudja-e lesni Európa és Magyarország az Orbán illiberális szövetségesét tönkreverő Szlovén Liberális Superman titkát?

Közben Brüsszelben feladták a levelet Budapestre, elindult a mechanizmus, rendszerszintű korrupció miatt. Magyari Péter cikke szerint az eljárást eleve a magyar kormány ellen találták ki, de eddig hárítani tudta az alkalmazását Budapest. Pénzügyi veszteséget így is legkorábban csak fél év múlva szenvedhetünk el miatta.

• Tíz éve nem tesz semmit a korrupció ellen a kormány, az a baj

Jó reggelt, jön a hidegcsepp! És tudják, mi jön még? A hírlevél, már ha megrendelik.

4 fontos cikk:

• Ha nem fogy el az erejük, Ukrajna területének harmadát is bekebelezhetik a következő években az oroszok
  
• Hadházy Ákos: Ezt nincs értelme így folytatni, húznunk kell egy vonalat
  
• Legyőzhetetlen Orbán Viktor pártállami kampánygépezete
  
• Hiszékeny Dezsőt egyszerűen nem lehet legyőzni, a baloldal fellegvárában fideszesek is szavaztak az ellenzéki jelöltre
  

Háború

Hiába zajlanak a háttérben az orosz–ukrán egyeztetések, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az orosz politikai-katonai vezetés célja a Novorosszija-projekt megvalósítása, ami elhúzódó háborút és véresebbnél véresebb ütközeteket vetít előre. Gazda Albert újabb nagy összefoglalójában arra jut, hogy a jelek szerint még egy esetleges donbasszi győzelem sem állítaná meg az oroszokat, az elsődleges céljuk ugyanis már a területfoglalás.

„Sok megégett és erősen eltorzult holttest van, amiket egyszerűen lehetetlen azonosítani. Arcok foszlottak darabokra, ezeket nem lehet újra összerakni, és vannak fej nélküli testek is.” Alighanem ez volt a tegnapi nap legdurvább idézete a 444-en; a Kijev környékén történt borzalmakat vizsgáló törvényszéki orvos mondta.

Jó reggelt! Hamarosan a fátyolfelhőzet nekilát, hogy megszűrje a napsütést. Mintha nem lenne elég bajunk enélkül is!

4 fontos cikk:

• Tényleg totális időpazarlás az ellenzéki munka a parlamentben?
  
• A jelek szerint az oroszok kissé felkészületlenül vágtak bele nagy keleti offenzívájukba
• Albánia és Szerbia is demokratikusabb hely Magyarországnál a Freedom House friss jelentése szerint
  
• Egyre idősebb emberek válnak hajléktalanná, majdnem minden második 60 fölötti beteg, munkaképtelen
  

Ez a 444 napindítója, de vannak nekünk egyéb hírleveleink is.

A fronton

Kedden már nem csupán az ukránok, hanem az orosz illetékesek is bejelentették, hogy megindult az oroszok nagy keleti offenzívája, ezzel új szakaszába lépett a háború. Napok óta tart a bizonytalanság, hogy ez mit is jelent éppen. Király András harcászati elemzése szerint az oroszok az első nap főleg csak bombáztak, mert Kijev alól kivont alakulataikat még mindig nem sikerült újratölteniük. Célkitűzésük, az ukrán erők teljes átkarolása is irreálisnak tűnik, igaz, ennél összetettebb műveletekre meg nem bizonyultak eddig alkalmasnak.

„Óráink lehetnek hátra” - küldött kétségbeesett üzenetet egy parancsnok Mariupolból. Alig tudtak valakit kimenekíteni az ostromlott városból, mert az oroszok nem tartották be a humanitárius folyosóról szóló egyezséget.

Percről percre tudósításunk.

A hátországban

• A Kreml háborúellenes kisebbsége attól tart, hogy Putyin taktikai atomfegyvert is bevethet

10 orosz csúcsvezető volt hajlandó név nélkül mesélni. Mind az elit, mind a közvélemény az elnök mögött áll, de egyre több káder kritizálja a háborút. Ukrajna két keleti megyéje Putyin minimális célja, amiért szerintük szinte bármire képes.

• A Russia Today vezetője azt üzeni: a kínai cenzúra a követendő példa

Az RT éveken át úgy tett, mintha csak egy „másik nézőpontot” mutatna meg a nyugati narratívával szemben. Ukrajna lerohanása óta már kevésbé kell fenntartani ezt a látszatot.

Ki ül be a parlamentbe?

Orbán Viktor átvette a mandátumát, Gyurcsány Ferenc nem. Dobrev Klára nem is fogja, átadott mandátumával saját frakciója lett az LMP-nek. Karácsony Gergely helyére Szabó Rebeka zuglói párbeszédes alpolgármester ül be. De a legjobb persze Németh Szilárd volt, aki úgy vette át a mandátumát, mintha megnyerte volna a körzetét.

Az előválasztás óta nem látott élénkségű vita alakult ki az ellenzékben arról, milyen szerepet kellene vállalniuk egy autoriter rendszerben. A TASZ szerda délután éppen azért hívta beszélgetni a pártok képviselőit, hogy kiderüljön, mivel lehetne elkerülni a díszellenzéki szerepet, hogyan tudnák leghatékonyabban ellátni a feladatukat.

Tegnap kiderült, mennyi pénzből gazdálkodhatnak a pártok: a Fideszt a DK követi a listán. Az Iránytű felmérése szerint pártokon átívelő egyetértés mutatkozik abban, hogy jobb lenne az ellenzéknek, ha Gyurcsány Ferenc eltűnne a színről. Még a DK-sok jelentős része is így érzi. Márki-Zay visszavonulása szintén népszerű ötlet.

Mi lesz a miniszterekkel?

Lázár János munkamegbeszélésre hívta a hódmezővásárhelyi polgármestert. A választások óta szinte kivirult Lázár megint miniszter lehet a Népszava értesülése szerint, Kásler viszont távozhat. Az Orvosi Kamara azt szeretné, hogy legyen önálló egészségügyi minisztérium. A 24.hu szerint Navracsics Tibor uniós miniszter lehet.

Egy biztos: Orbán első útja a Vatikánba vezet.

• Lakmusz: Varga Juditnak nincs igaza: nem igaz, hogy soha nem szavaztak annyian egy irányba, mint az idei népszavazáson

Szabadság és rabság

A Freedom House szerint Albánia és Szerbia is demokratikusabb hely Magyarországnál. Az idei jelentés újdonsága, hogy a 21. században először lett a régiónk uralkodó berendezkedése a hibrid rezsim, nem pedig a hagyományos értelemben vett demokrácia. Mi is azok volnánk.

• Őrizetbe vették a Pénzügyminisztérium három munkatársát hivatali vesztegetés miatt
  
• Borkai-ügy: hat ember ellen emelt vádat az ügyészség zsarolás miatt
• Helsinki: Az elítéltnek is van anyja, van gyereke, őket nem kéne büntetni
  
• TASZ: Kannabiszt receptre? Van, ahol ez nem kérdés

Gáz van

A Greenpeace felmérése szerint a magyarok 69 százaléka vélekedik úgy, hogy Magyarországnak csökkenteni kellene a függőségét az orosz földgáztól. A kormány viszont folyamatosan azt hajtogatja, hogy ez lehetetlen, Gulyás Gergely tegnap azzal érvelt, hogy „az ukrán menekülteknek sem tudunk segíteni akkor, ha nem vásárlunk továbbra is nyersanyagot Oroszországtól”.

Közben lassan kiderül, hogy működik-e Putyin rubeles rendelete. Az Európai Bizottság kiadott egy jogilag nem kötő véleményt, hogy nem kéne úgy fizetni az oroszoknak, ahogy kérik. Teljes a bizonytalanság, hogy mit lehet és mit nem. Pedig órákon belül legalább egy vevőnek fizetnie kellene.

A színfalak mögött Ukrajna azért lobbizik, hogy több orosz gázt szállítsanak Európába a területén keresztül.

Menhely

Az elmúlt két évben érezhetően csökkent a hajléktalanellátó intézmények igénybevétele, a kihasználtság a három évvel ezelőtti szint 80 százaléka. Egyre idősebbek válnak hajléktalanná, közel háromnegyedük 50 fölötti, ők huszonévesek voltak a rendszerváltás idején, de tízből négy hajléktalan már 60 is elmúlt. Majdnem minden második hajléktalan idős, beteg, munkaképtelen, de a középkorúak között is nagyon sok a megváltozott munkaképességű, pszichiátriai beteg vagy függő.

Napos, gomolyfelhős jó reggelt! Ez itt a napindító hírlevél.

4 fontos cikk:

• Soha nem szavaztak annyian egy pártra Magyarországon, mint most a Fideszre
  
• Ellenállás és erős üzenet nélkül akarták legyőzni Orbánt a saját rendszerében
• Öt örök vesztes lesz képviselő most is
  
• Ki lehet mondani, hogy népirtás zajlik Ukrajnában?

Szám a szám

Befejezte a levélszavazatok feldolgozását az NVI. Ezek 93,98 százaléka, 237 325 voks ment a Fideszre. Soha nem volt még ilyen magas a levélszavazatok aránya az összes Fideszre leadott listás szavazathoz képest: 8%. Végül 135 mandátuma lett a kormánypártoknak, a Mi Hazánknak pedig 6. A XVI. kerületben megfordította a szavazatállást, és nyert az ellenzéki Vajda Zoltán.

Soha nem szavaztak annyian egy pártra Magyarországon, mint most a Fideszre. Ha csak a hazai szavazatokat nézzük, arányaiban a Fidesz 2010-ben jobban szerepelt, a voksok 52,73 százalékát gyűjtötte be az első kétharmadnál. Csakhogy 2014-től a Fidesz beépítette a rendszerbe a határon túli levélszavazatokat is. Itt vannak a legfontosabb adatok áttekinthető grafikonokon.

Jó reggelt, ma még nem esik, elvileg.

4 fontos cikk:

• A lengyel védelmi miniszter is lemondta a budapesti V4-es találkozót
• Tokaji és balatoni gigaberuházások zsilipeltek át az orosz Sberbanktól a Tiborcz-féle Gránit Bankhoz
• Az Orbán-kormány döntése volt, hogy rajta tart minket az orosz gázpórázon
• Soha nem látott felvételek Szijjártó lebuktatásáról
  

Háború

Percről percre tudósításunkban éjjel és hajnalban többek között arról írtunk, hogy

• béketárgyalások kezdődnek Törökországban az ukránok és az oroszok között;
• Oroszország kész elfogadni Ukrajna EU-csatlakozását, ha nem csatlakozik a NATO-hoz;
• Ukrajna ragaszkodik területi egységéhez és szuverenitásához;
• Zelenszkij indulatos beszédében az asztalra csapva követelt olajembargót.

Daliás békeidők: a Bellingcat oknyomozása szerint majdnem egy évig követte a merénylet áldozatává vált Borisz Nyemcovot az FSZB kivégzőosztaga.

V4, V3, V2...

Magyarország miniszterelnöke az alábbi Facebook-poszt közzétételét érezte indokoltnak szombat délelőtt:

Április 3-án üzenjük meg: nem vagyunk jámbor lúzerek, akik megijednek a nemzetközi médiától vagy Brüsszeltől. Harcolni fogunk!

Brüsszel amúgy egy város, ott székel az Európai Unió és a NATO, az a két nemzetközi szervezet, amelyhez Magyarország önként csatlakozott, és amelyek tegnapi csúcstalálkozóján Orbán Viktor kijelentette: Magyarország a NATO tagja, a NATO pedig egységes és erős. „Sőt, nagyon erős. Sokkal erősebb, mint Oroszország”.

Pont ma reggel jött ki a Magyar Jeti a békeharcról:

Hawkins halálának okáról és körülményeiről egyelőre semmit sem tudni. Holttestét egy hotelben találták meg Bogotában. A Foo Fighters dél-amerikai turnéjának következő állomásán lépett volna fel pénteken Kolumbia fővárosában.

„A Foo Fighters családot lesújtotta szeretett Taylor Hawkinsunk tragikus és korai elvesztése” - írta az együttes. „Zenei szelleme és ragályos nevetése örökké velünk él.”

Hawkins 1997 óta zenélt a Foo Fightersben, és olyan slágerekben játszott, mint a Learn to Fly és a Best of You. Korábban Alanis Morissette kanadai énekesnő dobosa volt.

(MTI)

A cikket Laborczi Dóra írta, a 444 és a Kovász blog együttműködésének keretében. Előző írásunk a liberális demokrácia keresztény alapjairól szólt.

Az ukrán–orosz háború egyházpolitikai háttere nem annyira látványos, ugyanakkor cseppet sem elhanyagolható tényező. Mind Vlagyimir Putyin messianisztikus víziójának, mind az ortodox és a katolikus egyházfők befolyásának, valamint Kijev alapvető vallási jelentőségének is szerepe lehet a háború kibontakozásában.

A szláv Jeruzsálem

Sokak szerint Kijev a szláv vallásosság Jeruzsáleme. Az oroszok egy része nemzete szülőhelyének tekinti az ukrán fővárost, amely a középkori Kijevi Rusz központja is volt. (A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely a 9. század végén jött létre. Ennek a fővárosa volt Kijev, de ez az államszövetség nem kizárólag Ukrajna, hanem a mai Fehéroroszország és Oroszország kulturális és történelmi előzményének is tekinthető.) Kijev egyébként a magyar vallástörténet szempontjából is érdekes: itt őrzik például Szentéletű Magyar Mózes és fivérei emlékét, akik valószínűleg a Magyar Királyság és a Kijevi Fejedelemség közti jó diplomáciai kapcsolatok révén éltek ott 1040 környékén. Magyar Mózes részletes hagiográfiáját a kijevi barlangkolostor paterikonja őrizte meg.

Ami pedig a mostani háború egyházpolitikai előzményeit illeti: Ukrajna Moszkva szempontjából akkor indulhatott el visszafordíthatatlanul a lejtőn, amikor az Ukrán Ortodox Egyház 2019 decemberében hivatalosan is autokefál egyházzá vált. Ez annak a státusznak az elnyerését jelenti, amikor egy egyházi közösség püspöke nem tartozik hierarchikusan másik autoritás alá. Mindez nem csupán vallási, hanem politikai szempontból is óriási szimbolikus jelentőséggel bírt, mivel az ukrán ortodoxia függetlenedését jelentette a Moszkvai Ortodox Patriarchátustól, ami tehát Ukrajna számára (látszólag csupán egyházi) autonómiát jelentett, Oroszország számára viszont politikai veszteséget.

Elsősorban azért, mert így Ukrajna az Ukrán Ortodox Egyház fennhatósága alá került. Ez az egyház azonban önálló egységként nagyon fiatal. Vélhetőleg korábban nemcsak a hazai, de a nyugati nyilvánosság figyelmét is elkerülte az a – keleti ortodoxia szempontjából – történelmi jelentőségű esemény, amikor 2018. december 15-én Kijevben, a Szent Mihály-székesegyházban megtartott egyesítő zsinaton létrejött az Ukrán Ortodox Egyház Kijevi Patriarchátusa, méghozzá az ukrán autokefál ortodox egyház, valamint a moszkvai patriarchátus egy részének egyesülésével. Az egyház élén ettől kezdve a Kijev és egész Ukrajna metropolitája címet viselő egyházi vezető áll, nem a moszkvai pátriárka. I. Bertalan, a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus pátriárkája pedig 2019. január 5-én ismerte el hivatalosan az Ukrán Ortodox Egyház önállóságát.

Ez Oroszország és az egész ortodox világ számára is óriási változás volt. Az Orosz Ortodox Egyház harminchatezer gyülekezetének mintegy egyharmada Ukrajnában található, kérdésessé vált tehát ezek státusza is. Az Orosz Ortodox Egyház mindenesetre területet, egyháztagokat és jelentős szimbolikus hatalmat veszített.

Kijev mint szimbolikus szent hely elvesztése pedig újra és újra előkerül: „Lehetetlen elválasztani Kijevet hazánktól, hiszen itt kezdődött történelmünk. Az Orosz Ortodox Egyház őrzi mind az oroszok, mind az ukránok nemzettudatát” – mondta Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Vlagyimir Putyin pedig már akkor azzal érvelt, hogy az autokefália fő célja „Oroszország és Ukrajna népének megosztása, a nemzeti és vallási megosztottság szítása”.

Az egyház függetlenedése Ukrajnában is nagy hullámokat vetett és sok konfliktust hozott magával: a mintegy harminc millió ukrán ortodox meglehetősen megosztott volt, ám Ukrajna megszállása óta az addig rivális egyházi vezetők egységesen ítélik el Oroszországot. Kirill pátriárka azonban a lehető legszorosabb szövetségese és bizalmasa Putyinnak, nem csupán vallási, de kulturális és politikai szempontból is elengedhetetlen tényező a putyini nyugatellenes retorikában.

Az Orosz Ortodox Egyház pedig most azt reméli, hogy újraegyesülhet a nemrég függetlenedett ukrán ággal a moszkvai pátriárka fennhatósága alatt, amely lehetővé tenné az ortodoxia legszentebb helyeinek ellenőrzését a szláv világban – írja a New York Times.

A „bűnös Nyugat” ellen

Ahogyan Margin Gak, a Deutsche Welle vallási ügyekkel foglalkozó elemzője a DW egyik adásában kifejtette: Kirill pátriárka az orosz elnök közeli szövetségeseként Oroszország ellenfeleit „gonosz erőkként” emlegeti, Ukrajnát pedig olyan nemzetként ábrázolja, amely behódol a „bűnös nyugati gyakorlatoknak”, többek között teret enged a Pride-mozgalomnak. Gak szerint az egyház Kremlhez fűződő szoros kapcsolatai elengedhetetlenek ahhoz, hogy az orosz közvélemény a háborús erőfeszítések mögé álljon.

A hónap elején a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott homíliájában Kirill azt a kijelentést tette, hogy

az invázió a „melegfelvonulások” terjedésének megfékezésére irányult,

és az eseményeket úgy keretezte, mint „olyan harcot, amelynek nem fizikai, hanem metafizikai jelentősége van”. Hangsúlyozta, hogy nem politikáról van szó, hanem az emberi üdvösségről, így tehát az invázió nem a terület, a nemzeti identitás, a sebzett posztszovjet büszkeség vagy a szoros értelemben vett vallási identitás megvédése érdekében volt szükséges. Ez inkább kultúrháború – szent háború – a vallási tradicionalizmus és a liberalizmus között.

Ukrajna ma egy zsidó származású, vallását nem gyakorló elnök által vezetett ország, ahol katolikus, protestáns, zsidó és muszlim közösségek is működnek, amelyek nem gyökereznek olyan erősen a nemzeti identitásban, mint az ortodoxia. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a fajta vallásszabadság – jelentse az a különböző vallások és felekezetek békés egymás mellett élését vagy az egyház(ak) államtól szabad és független működését – a lehető legtávolabb áll a putyini Oroszországtól.

Az orosz fölényt hirdető birodalmi elgondolás szerint ráadásul az ukrán nép mint önálló entitás nem létezik. A bűnös Nyugat megbélyegzése pedig abból a hagyományból is táplálkozik, hogy az ortodoxok őrzik a hét egyetemes zsinat szellemi örökségét, ezért hitben és erkölcsben magasabb szinten állnak, mint az elhajló Nyugat. Mindebből könnyen levezethető a birodalmi gondolat és gyakorlat, vallásban és politikában egyaránt.

A pápa és a pátriárka

Ukrajna eddig megosztott, harminc milliós ortodox népessége tehát egységesen ítéli el az orosz inváziót. Az 5,4 millió tagot számláló Ukrán Katolikus Egyház pedig a római katolikus egyházfőre tekint, hogy mozdítsa elő a béke ügyét. A pápa szerdai audienciáján beszélt az orosz–ukrán helyzetről, ahol a háborút őrültségnek nevezte, Putyin felelősségének hangsúlyozását azonban elkerülte. Március 16-án online beszélgetés zajlott a két egyházvezető között, amelyben Ferenc arra buzdította Kirill pátriárkát, hogy „közös erőfeszítéssel segítsük a békét, segítsünk a szenvedőknek, és keressük a béke útjait, hogy a fegyverek elhallgassanak”. Ferenc és Kirill kapcsolatának is van egyházpolitikai háttere.

„Végre!” – a pápa köszöntötte így 2016-ban a pátriárkát a havannai José Martí nemzetközi repülőtér különtermében, amelyet erre az történelmi eseményre alakítottak ki. Hosszú és meglehetősen nehéz egyházpolitikai folyamatok végeredményeként hangozhatott el Ferenc szájából az evangéliumi indíttatású mondat: „testvérek vagyunk”. Közel ezer év várakozás után, az 1054-es egyházszakadás óta először a két egyházvezető békecsókkal üdvözölhette egymást, és közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyben az ukrajnai konfliktus (akkor ez még a Krím elfoglalásának utóhatásait jelentette) békés rendezését is célul tűzték ki.

Ez a közös cél azonban mára csak papíron létezik, és míg Kirill támogatja, az ukrán egyházvezetés pedig ellenzi a háborút, Ferenc egyelőre a határozott, ám sokak (például a New Yorker szerzője) szerint általánosító pacifizmust képviseli. Ez szembe megy II. János Pál pápa örökségével, aki nyíltan vállalt szolidaritást például a lengyel kommunista párttal szemben állókkal az 1980-as években. Egyelőre úgy tűnik, hogy a nyomásgyakorlás helyett a pápa a Vatikán semlegességének elvét igyekszik betartani, és inkább személyes beszélgetésekben, valamint pacifista megszólalásokkal próbál tenni a békéért, miközben az oroszok szent háborúja nem tesz különbséget katonai és civil célpont, hittestvér és más vallású áldozat között.

Jó reggelt, ez a napindító hírlevél - benne a mindent beárnyékoló háború mellett egy rakás olyan remek cikkel, amilyeneket békeidőben, egy kampány közepén szoktunk írni.

Négy fontos cikk:

• „Ne add elő a dubaji császárt, azért mert pénz megy át a kezeden, az nem a te pénzed”
• Halvány remény: az ukrán semlegességről közelednek az álláspontok
• Orbán Trump egyik kedvenc amerikai tanácsadójával készül a választásra
• Országszerte sztrájkolni kezdenek a pedagógusok
  

A reményről

Az oroszok szerint közeledtek az álláspontok a tárgyalásokon, bár nagyon sok újat az ukránok nem ígértek. Inkább mintha az oroszok kezdenének visszavenni - írja Magyari Péter, aki sorra vette, milyen, lassan körvonalazódó kompromisszumok vezethetnek el a békééig, illetve hol elképzelhetetlen egyelőre a megoldás.

Estére tovább halványult a remény: az oroszok lebombáztak egy mariupoli színházat, amelyben az ukránok szerint több száz civil keresett menedéket. A fenti képen ez szerepel, előtte a repülőről is látható felirat: GYEREKEK. Ukrajna szerint háborús bűn, ami történt.

A nagyon szoros hatalmi kontroll alatt tartott, a magyar közmédiát is messze túlszárnyaló orosz állami tévékben legalább két esetben megszólaltak a háborúval szemben kritikus hangok. Még azt a szót is kimondta az egyik propagandista, amit a cenzúrázott orosz nyilvánosságban tilos: hogy ami Ukrajnában zajlik, az háború.

A védelmi minisztérium befolyása alatt álló Zvezda TV-ben egy aktív katonatiszt kezdett el arról beszélni, hogy orosz katonák, a mi srácaink, halnak meg Ukrajnában. Mivel Oroszorország több napig azt is tagadta, hogy lennének áldozatok a seregében, és azóta se nagyon beszélnek a veszteségeikről, ezért ez kirívó eltérésnek számít a hivatalos narratívától. A műsorvezető félbe is szakította, a mondatot sem engedte befejezni, és emelt hangon utasította rendre a katonát.

A másik incidens három napja történt a Putyin egyik fő propagandistájaként emlegetett Vlagyimir Szolovjev esti talk show-jában történt. Róla nemrég külön megemlékeztünk, amikor élő adásban omlott össze, mivel nem tudta kezelni a hírt, hogy szankciós listára került, és ezért lefoglalják az oloszországi villáit.

Maga a műsorvezető továbbra is fegyelmezetten viselkedett, de bejáratott vendégei közül többen is olyan mondatokat engedtek meg maguknak, ami békeidőben is szokatlan lenne, háborús helyzetben pedig alig elképzelhető. A Rosszija 1 nézőit is meglephette, hogy Szolovjev egyik beszélgetőtársa, a Moszkvai Állami Egyetem dékánhelyettese azt kezdte fejtegetni, hogy „ez az időszak nehéz lesz. Nagyon nehéz lesz. Még annál is nehezebb, mint amilyen 1945 és az 1960-as évek között volt... Erősebben kapcsolódunk a globális gazdaságba, mint a Szovjetunió, jobban függünk az importtól”.

De ezután jött csak a java. A rendszer egyik ismert filmrendezője és beszélő feje, Karen Sahnazarov ugyanis odáig ment, hogy kimondta azt: „Az ukrajnai háború nagyon nyomasztóan hat a társadalmunkra. Ukrajna, bárhonnan is nézzük, ezer személyes szállal kapcsolódik Oroszországhoz. Az ártatlanok egyik csoportjának szenvedése nem kárpótol más ártatlanok szenvedéséért. Nem látom valószínűnek, hogy nácitlanítani tudunk egy ilyen hatalmas országot. Másfél millió katonát kellene odavinnünk, hogy ellenőrizni tudjanak mindent. Ugyanakkor nem látom azt a politikai erőt, amely az ukrán társadalmat oroszpárti irányba tudná konszolidálni. Akik arról beszéltek, hogy [az ukránok] tömegesen vonzódnak Oroszországhoz, nyilvánvalóan rosszul mérték fel a helyzetet. A legfontosabb ebben a helyzetben, hogy állítsuk le a katonai műveleteinket.”

A filmrendező természetesen nem tagadta meg eddigi önmagát, továbbra is arról beszélt például, hogy ezt a háborút az USA indította el, az amerikaiak az igazi ellenfelek, ők támadnak a szankciókkal - de hozzátette, hogy ezek a szankciók nagyon precízek.

„A közvélemény megváltozásától lehet tartani, a hatalmi struktúrák destabilizálásától... annak a lehetőségétől, hogy az egész ország destabilizálódik és polgárháború tör ki [Oroszországban]. Ezt az apokaliptikus forgatókönyvet az amerikaiak írták. Nekik származik hasznuk abból, hogy belerángattak minket ebbe a katonai műveletbe” - tért vissza a filmrendező a háború hivatalosan elfogadott megnevezéséhez, és hozzátette: „Ezt valahogy abba kell hagynunk.” Sahnazarov ezután még abba is belement, hogy nagyon rosszul nézne ki Kijev elfoglalása, és az sem mutatna jól, ha „totális humanitárius katasztrófa” képe bontakozna ki Ukrajnában, mert akkor még „közeli szövetségeseink”, India és Kína is kénytelen lenne elhatárolódni tőlünk.”

A műsorvezető, Szolovjov próbálta félbeszakítani a kritikus megjegyzéseket, de kevés sikerrel. Ugyanis a következő vendég is renitenskedett: egy Közel-Kelettel foglalkozó szakértő feltette a kérdést:

kell nekünk egy újabb Afganisztán?

- utalva itt a Szovjetunió hosszú, drága és eredménytelen megszállási kísérletére. A következő vendég, egy elemzőintézet igazgatója arra mutatott rá, hogy bár az energiaárak nyugaton is emelkedni fognak, de „a végső csapást mi kapjuk, ami példátlan lesz”, „együtt megyünk a pokolba - talán Kína kivételével -, de a népünket nem teszi boldoggá, ha a franciákkal és németekkel együtt jut pokolra.”

A meghívottak leginkább abba az irányba érveltek, hogy bár Oroszországnak igaza van, de a szankciók fájnak, ezért abba kell hagyni a háborút, meg kell elégedni egy kisebb győzelemmel. Egyes nyugati lapok ezeket a megszólalásokat mint az első állami tévében elhangzó kritikákat tálalta, és úgy kommentálták, hogy ez annak a jele, hogy egyre nagyobb az elégedetlenség Oroszországban. (Daily Beast, Evening Standard)

Jó reggelt, jó hétvégét, kedves olvasók - ez a hírlevél nem lesz fáklyásmenet, de hát a hét sem volt az, amiről szól. A hétfő óta megjelent nagyobb anyagainkat ajánljuk, van annyi van belőle, hogy négy napig kitartson.

Válság és háború

Mindenki tudja, hogy a bő két hete megindult invázió nem az oroszok és az ukránok ügye, de hogy a hatása hány milliárd embert érint és hogyan és meddig, arra még csak most csodálkozunk rá, illetve próbálunk felkészülni. Mert a háború már létező kríziseken is tovább ront.

„Egyre valószínűbb, hogy mély és hosszú gazdasági válságra készülhet Európa és a fejlett világ. A koronajárvány okozta sokkból még ki sem tudtunk keveredni, világszerte akadoztak ellátási láncok, az infláció aggasztóan magasra szökött, amikor az ukrajnai háború, illetve az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések nyomán elszabadultak a nyersanyagárak, és végképp szertefoszlott a remény, hogy az infláció belátható időn belül enyhíthető” - írja Uj Péter.

• Minden Szankciók Anyja megszüli a dollárfegyvert és az Új Korszak Hajnalát
• Az olajembargó körüli bizonytalanság eddig nagyon jól jött Moszkvának
  
• A Molnak egyelőre annyira nem, a magyar GDP-nek viszont fájhat a benzinhiány
  
• Afrikában is milliók érezhetik meg Putyin háborújának pusztítását
  
• Kenyérkrízissel fenyeget a háború miatt leálló ukrán búzaexport
  
• A klímaváltozás kiürítheti a világ éléskamráit, elveszhet a magyar kukoricatermés java
  

Háború és történelem

A harctéri helyzetről és minden kapcsolódó hírről továbbra is percről percre tudósítunk, de itt van néhány háttéranyag is.

• Putyin hadserege Szíriában már megmutatta: a kórházak bombázása a taktika része
• Vlagyimir Putyin hosszú évek óta fenyegeti a világot a nukleáris háború rémével
• Amióta világ a világ, halomra erőszakolják a nőket a háborúkban, de a tettesek és az áldozatok egyaránt hallgatnak
  
• Mi a helyzet valójában az ukrán szélsőjobbosokkal?
  
• Moldova: Attól félnek, ha Odesza elesik, akkor Putyin a saját szakadárjaikat is rakétákkal szabadítja fel

Háború és Magyarország

Ukrajna budapesti nagykövete arról beszélt a 444-nek, hogy ha elvesztenék a háborút, akkor Magyarországon folytatnák a hódítást az orosz tankok. Katonát nem kérnek, de fegyvereket sokat és azonnal. Közben Orbánék úgy kommunikálnak, mintha nem is Oroszország, hanem az ellenzék akarná ezt a háborút.

• Qubit: Fennáll a veszélye, hogy az oroszok aktiválják a külföldi infrastruktúrákba beépült alvó hekkereiket, akár Magyarországon is
• Háborús következmény: a lengyel kormányfő Orbán Viktor helyett a román miniszterelnökkel van egy hullámhosszon

Háború és menekülők

Az ENSZ szerint több mint 2 és fél millió ember menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta. Magyarországra is tömegesen érkeznek hazánkba olyanok, akik csak akkor indultak útnak, amikor már ostrom alá vették a települést, ahol élnek.

• Kaufmann Balázs és Boros Juli videója a pályaudvarokról, ahol azért nincs káosz, mert a civilek ellátják a munkát, amit a kormánynak kellett volna megszerveznie.
• Egy 35 éves kijevi fotós a háború első napjaiban a kezébe se tudta venni a kameráját, de mikor végül a menekülés mellett döntött, fotónapló projektbe kezdett. Ez az ő története és ezek az ő képei.

Háború és propaganda

Az orosz propaganda-média már nem elérhető az EU-ban, de számtalan csatorna maradt, amin elérhet minket az orosz dezinformáció - többek között ezt elemezte a Lakmusz élő videójában két kiváló szakember, Krekó Péter és Rácz András.

• A 444 megírta, hogy zavartalanul promózza tovább a fideszes tévé a putyinista propagandaoldalt,
• a tényellenőrző oldal pedig bemutatott egy óriási elérésű magyar Facebook-fiókot, amely többek között azt terjeszti, hogy az ukrán elnök elmenekült.

De a Lakmusz arról is nagy áttekintést közölt, hogy mindkét oldal dezinformál, miközben mitikus hősöket kreál és fals statisztikákat vág egymás fejéhez.

Madam President

Megválasztotta a Fidesz az új köztársasági elnököt: a parlamentben látottakat elemző Miklósi Gábor szerint Novák Katalin hozta a kötelezőt, Róna Péter vértelennek tűnt. A szavazás reggelén felidéztük, hogy Novák orosz szövetségesei épp a „családvédelem” ügyét használhatták a Kreml befolyásának erősítéséhez.

Csütörtökön az egész magyar elit megjelent az Országházban, többek között Völner Pál is leadta szavazatát Novákra, és - mit tesz isten - pont a korrupcióval vádolt Boldog István mellé ült le a parlamentben. Jut eszembe: Magyar Sajtódíjat kapott a 444 szerkesztősége, épp a Völner-iratok feldolgozásáért.

Számlagyár

A Völner-Schadl oknyomozáshoz hasonlóan nagyszabású cikksorozatot kezdtünk publikálni a héten, szintén nyomozati iratok alapján.

Ács Dániel arról írt, hogy győri nyomozók egy kiterjedt számlagyár nyomába eredtek, és ahogy haladtak előre, a lehallgatások egy budai irodaház 5. emeletére, majd onnan egészen magasra, nemzetstratégiai jelentőségű szereplőhöz vezettek. Zöldi Blanka pedig arról, hogy a Nagymesternek nevezett főszereplő a Maldív-szigetekre utazott és a 4iG egyik főnökével szervezett találkozót, a bukott ügyész papírozott, a számlagyárasok pedig milliós pénzfelvételekkel sorra ürítették a környék ATM-eit.

MAKRÓ

Megjelent nyomtatott magazinunk hatodik száma, amiben megpróbáljuk bemutatni, hogyan változott meg Magyarország a 2010. és 2022. közötti időszakban. A kiadvány a Belső Kör tagjainak előfizetésük részeként jár, mindenki más pedig megrendelheti a 444 webshopjából itt.

Jó reggelt! Ez itt a valóság, bár sokszor olyan, mintha egy filmben élnénk. Nem vagyok pszichológus, csak egy hírlevélíró, de ha szabad kettőt tanácsolnom: egy ilyen lélektanilag is terhelő helyzetben sokat tud segíteni, ha elmondjuk az érzéseinket a hozzánk közel állóknak, akkor is, ha reflexből az jön, hogy inkább ne is beszéljünk róla. Másrészt érdemes néha kiszellőztetni a fejet, sétálni egy jót vagy sportolni valamit. Aztán úgyis utolérnek a hírek.

HARCTÉR

Elkezdődött az Ukrajna elleni invázió második hete, néhány fontosabb fejlemény percről percre tudósításunkból:

• Négy nagy robbanás rázta meg Kijevet csütörtökre virradóra. A főváros nagy része fűtés nélkül maradhat.
  
• Megvan az első nagyobb város, amit bevettek az oroszok. A herszoni polgármester el is mesélte, milyen szabályokat vezettek be a megszállók.
  
• Harkivot éri a legsúlyosabb orosz támadás, de Mariupol is folyamatosan tűz alatt. van.
• Az oroszok 498 áldozatot ismertek el, az ukránok szerint legalább 7000 orosz halt meg.
• Egymillió menekült hagyta el Ukrajnát.
  
• Csütörtökre halasztották az ukrán-orosz tárgyalások újabb fordulóját, amin a hírek szerint szóba kerülhet a tűzszünet is.

Jó reggelt! Hajnalban fagyott, délután talán 14 fok is lehet. Semmi sem biztos a mai világban, még az időjárás-előrejelzés sem, és akár az is elképzelhető, hogy Ön nem iratkozott fel még egyik hírlevelünkre sem.

4 fontos cikk:

• Tényleg többet ér a Kutyapártra adott listás szavazat?
  
• Az amerikaiak szerint az orosz haderő megkapta a parancsot, hogy kezdje el Ukrajna lerohanását
  
• Melyik pártban van a legtöbb meleg? - kérdezi Márki-Zay, és csípőből vágják rá a választ (Magyar Jeti)
  
• A földdel tették egyenlővé Rogán Cecília tihanyi nyaralóját

Bizonytalanság Ukrajnában

Az MNB volt alelnöke a miniszterelnök-jelöltnek és az ellenzéki pártok gazdaságpolitikai szakpolitikusainak írott levelében jelentette be hétfőn, hogy a továbbiakban nem vállal nyilvános szereplést az ellenzék kampányában - írja az atv.hu. A lap által idézett levél szerint ezt nem akarta a nyilvánosságban közölni, mert attól tartott, ártana az ellenzéki kampánynak. „Egyszerűen nem fogok ráérni” – fogalmazott a Márki-Zay Péter gazdaságpolitikai tanácsadó, akivel nemrég mi is interjúztunk.

Döntését azzal indokolta, hogy ha valaki rákérdezne, mit gondol az Egységben Magyarországért köztársasági elnök-jelöltjéről, akkor

nem tudna mást válaszolni, mint hogy Róna Péter egy „huncut pici gazember”.

„Király Júlia a döntését indokló levelében rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg Róna Péter egyetemi és vállalkozói pályafutásával kapcsolatban, majd emlékeztette az ellenzék miniszterelnökjelöltjét, hogy Róna őt (mármint Király Júliát) személyében számtalan alkalommal nyíltan megtámadta, a devizahitelezés elterjesztéséért felelős »hét főbűnös« egyikének nevezve őt” - írta az atv.hu, amely kereste Király Júliát telefonon, de nem érte el.

Márki-Zay jelöltje eredetileg Iványi Gábor lett volna a köztársasági elnöki posztra, ami eleve szimbolikus gesztus tud csak lenni, hiszen a kétharmad Novák Katalin mögött áll. De a hat párt között nem volt konszenzus a lelkész jelöléséről, így esett a választás a Jobbik által javasolt közgazdászra.

Jó reggelt mindenkinek; az időjósok a 16 fokos napi maximum mellé többórányi napsütést is ígérnek. Fogadják gyanakodva a hírt, és iratkozzanak fel hírleveleinkre!

4 fontos cikk:

• Így nem interjúztunk Varga Judittal
  
• Márki-Zay: Mindannyiunk közös hazáját, Magyarországot szeretném megszabadítani a gonosztól
  
• Ez már nem frakcióülés, hanem a teljes orbáni világ utolsó választási összekapaszkodása
  
• Matolcsy Ádám tényleg lakott a jegybank által korábban 1,3 milliárdért vett villában, és úgy tűnik, jól is érezte magát

Programok napja, csütörtök

Tegnap könnyen túladagolhatta magát az ember ellenzéki ígéretekkel. Délelőtt a Republikon konferenciáján szólalt fel a miniszterelnök-jelölt, illetve a hat párt politikusai ismertették szakpolitikai terveiket. Elhangzott többek között, hogy az ellenzék visszaemelné a tankötelezettségi korhatárt és a kormány alá rendelné a legfőbb ügyészt.

Délután pedig jöttek az előválasztás listavezetői, majd az országértékelőt tartó Márki-Zay Péter, aki kijelentette: „Mindannyiunk közös hazáját, Magyarországot szeretném megszabadítani a gonosztól”. A Fidesz pont azt reagálta, amit vártál.

Összetartás

Jó reggelt, kedves olvasó, folytatódik a februári tavasz! Feliratkozás érdekel? És a téli olimpia?

4 fontos cikk:

• Csak a fideszes blogok és újságok már 1 milliárd forintot hirdettek el a Facebookon
  
• A választási kampány már bekövetett téged, itt követheted vissza
• Ki kell adnia a kormánynak, hogy mit kavart a Mátrai Erőművel
• Pokoli fordulatot vett Brad Pitt legszimpatikusabb projektje
  

Mindentudó melléklet

Külön választási oldallal készülünk a kampányra. Egy helyen kapcsolódó híreink, elemzéseink az esélyekről, interjúink a résztvevőkkel, jelölt- és pártadatbázis keresők, grafikonok, adatok a versenyzőkről, népszerűségről, kampánypénzekről, az előző választások eredményei.

Itt van maga az oldal, itt pedig Tbg bevezetője/használati utasítása hozzá. Herczeg Márkkal közös, a facebookos kampányköltéséket követő közszolgálati sorozatuk mai része szerint a vizsgált hirdetők több mint 4,1 milliárd forintot hirdettek el 2019 áprilisa óta, és a Fidesz továbbra is kétharmaddal vezet, 2,58 milliárd forinttal.

Titkos találkák milliós kenőpénzekkel a kézben, egyetemi vizsgák, egy bíró kicsinálására szőtt tervek, őrizetbe vett végrehajtók, helyettes államtitkárból lett végrehajtó, ebül szerzett kék villogó és egy siófoki nyaraló okosba. Sokszor szórakoztató, még többször nyomasztó történetek estek ki az 1700 oldalas nyomozati anyagból, amelyet két hete dolgozunk fel folyamatosan.

Nemrég megírtuk, mi az, ami hiányzik ezekből az iratokból és melyek a legnyugtalanítóbb felmerülő kérdések, illetve videóban is feldolgoztuk a történetet.

Lesznek még további cikkeink, és szorosan követjük a fejleményeket. Ez a lexikon arra szolgál, hogy a nyomozati anyagokban szereplő rengeteg név között segítsen eligazodni. Hangsúlyozzuk, hogy nincs még ítélet, illetve hogy az itt felsorolt emberek nagy részét nem vádolják bűncselekménnyel. A szócikkek alapvetően a 444 birtokába került anyagot rendszerezik.

Schadl emberei

• R.

Egy nyolc osztályt végzett, szakképesítés nélküli férfi, akit egyszer már felfüggesztett börtönre ítéltek sikkasztásért. Későbbi vallomása szerint 16 éve ismeri Schadlt. Először R. telefonját kezdték el lehallgatni, rajta keresztül jutottak el Schadlhoz. Őrizetbe vették, az ügyészség szerint hivatali vesztegetés és befolyással üzérkedés bűntettével megalapozottan gyanúsítható.

• Schadl György

2015-ben választották meg az újonnan alakult Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének. Korábban önálló bírósági végrehajtóként az oktatási ügyeket vitte, régóta egyetemi oktató. Az ügy kulcsfigurája, szinte mindenki, aki ebben a lexikonban szerepel, rajta keresztül keveredett bele. Letartóztatásban van, 5-től 10 évig, 2-től 8 évig, illetve 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megalapozott gyanúját közölte vele a Központi Nyomozó Főügyészség. Többek között vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel, valamint 7 rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.

• Schadl-Baranyai Helga

Nem gyanúsított, de a nyomozati iratokban sokszor szerepel, egyrészt a férjével folytatott, lehallgatott beszélgetésekben, másrészt különböző ügyintézések részeseként. Egy jól jövedelmező végrehajtói irodát vezet, tagja (volt) a Kar fegyelmi bizottságának is. Férjéhez hasonlóan volt diplomata útlevele, amit a külügy januárban visszavont. Amikor Schadlt őrizetbe vették Ferihegyen, ahonnan Dubajba szándékozott repülni jelentős mennyiségű készpénzzel, akkor Schadl-Baranyai Helga is vele volt.

• 7 végrehajtó

A hét meggyanúsított végrehajtó kinevezése előtt jogászként, ügyvédként, ügyészként dolgozott. Ketten beismerő vallomást tettek, öten viszont megpróbálták kimagyarázni, miért vittek rendszeresen készpénzt, összesen 884 milliót Schadlnak. Az őrizetbe vett végrehajtókkal szemben jellemzően 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúját közölték, mivel cselekményeik – bizonyítottságuk esetén – hivatali vesztegetésnek minősülnek.

• A sofőr

Schadl egyik alkalmazottja, úgymond sofőrje vagy testőre, szedte be a végrehajtóktól a pénzeket, sokszor még a bankfiókba is elkísérte a delikvenseket, illetve ő szállította ki a havi „fizetéseket”. Őrizetbe vették, az ügyészség szerint bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetéssel megalapozottan gyanúsítható.

Kormányzati emberek

• Völner Pál

2010 óta fideszes országgyűlési képviselő, 2015-től 2021-ig az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, 2019-től Varga Judit miniszter helyettese. 2019 augusztusától miniszteri biztosként felelt a bírósági végrehajtás területéért. A botrány kirobbanásakor lemondott kormányzati posztjáról, de továbbra is tagja a Fidesz parlamenti frakciójának. Szabadlábon védekezhet.

Az ügyészség azzal gyanúsítja, hogy 2018-tól rendszeresen több milliós kenőpénzeket fogadott el Schadl Györgytől. Schadl több tíz- vagy akár százmilliós összegeket kért a majdani végrehajtóktól a kinevezésükért cserébe, amihez Völnerre is szükség volt, a pénzből pedig Völnernek is juthatott. Az iratok alapján Völner egyéb területeken, például egy oktatási projektben és egy energiatermelési pályázat ügyében is próbált intézkedni Schadl érdekében. Miniszterekkel, államtitkárokkal, minisztériumi emberekkel tárgyalt. Előfordult, hogy Schadl segített elintézni Völner egyik hozzátartozójának vizsgáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Cikkünk megjelenése után az egyetem vizsgálatot indított.

• Varga Judit

2018-tól egy évig a Miniszterelnökség államtitkára, 2019 óta igazságügyi miniszter. Közvetlen beosztottja, Völner Pál miniszterhelyettes a gyanú szerint éveken át fogadott el kenőpénzeket Schadl Györgytől. Nincs bizonyíték, hogy Varga tudott volna erről, de egy szűkszavú közleményt leszámítva érdemben nem válaszolt az ügyben felmerülő kérdésekre.

A nyomozati iratok szerint Schadlnak sikerült Varga Judithoz is bejutnia Völneren keresztül. Egy végrehajtónak Schadl „jó miniszter asszonynak” nevezte Vargát, egy másik lehallgatott beszélgetés szerint viszont „nem nagy a szerelem Schadl és a néni között”.

• Nagy Ádám

Rogán Antal kabinetfőnöke, egyben legkisebb fiának keresztapja. Családja ingatlanokon keresztül is kötődik a miniszterhez.

Schadl György kapcsolatai segítségével sikeres egyetemi vizsgákat intézett neki Pécsen. Cége 2020-ban megvásárolta a Schadl vezette Végrehajtói Kar 1800 négyzetméteres, becslések szerint több százmillió forintot érő irodaházát.

Jelenleg is tagja a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. felügyelőbizottságának és az Antenna Hungária igazgatóságának, 2016-tól 2019-ig pedig a Hungaroring Zrt. igazgatóságának.

Nagy Ádámmal kapcsolatos kérdéseinkre nem reagált a Kabinetiroda.

• Rogán Antal

2015-től a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Kabinetfőnöke, egyben legkisebb fiának keresztapja, Nagy Ádám több esetben Schadl György közbenjárásával vizsgázott le a pécsi jogi karon. Rogán és Nagy családja ingatlanokon keresztül is kötődik egymáshoz.

A lehallgatások alapján Schadl György egyszer egy körvonalazódó, nagyobb üzletről beszélgetett egy orvossal. Az üzletről egy bizonyos Ádámmal egyeztettek, de szóba került Tóni és Barbara is. Az iratokból nem derül ki pontosan, kik ők, de Rogán beceneve Tóni, feleségét pedig Barbarának hívják.

• Szijjártó Péter

Az általa vezetett külügyminisztérium adott diplomata útlevelet Schadl Györgynek és feleségének. Ezeket a botrány kipattanása után, 2022 januárjában vonták vissza. A minisztérium nem árulta el, mikor és milyen indokkal adtak nekik útleveleket. Schadl egy telefonbeszélgetésben miniszteri megbízotti kinevezésre is utalt, de ennek nem találtuk nyomát.

• Süli János

A Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter. Az ügyészség szerint vele is egyeztetett Völner Pál, amikor Schadl György pályázati forrást keresett „a Paksi Atomerőmű mérnökeivel közösen tervezett, újfajta energiatermelésről szóló szabadalomhoz”. A lehallgatások alapján Völnernek az volt a szándéka, hogy Sülin keresztül Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is segítsen az ügyben. A megálmodott egymilliárdos pályázatot végül nem adták be.

• Steiner Attila

A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. A gyanú szerint vele is tárgyalt Völner Pál, amikor egymilliárd forintos pályázatot próbált elintézni Schadl György és körei számára „csökkentett széndioxid kibocsátásával járó építőanyag gyártására". Az ügyészség szerint Steinernek tetszett az ötlet, és kérte, hogy írják meg, mit szeretnének pontosan. Végül nem írtak ki pályázatot a témában.

• Kovács Pál

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. Schadl György vallomásában azt mondta, Kovács Pálnak is megmutatták a vízüzemű motor terveit, amivel pályázati pénzt próbáltak szerezni. Állítása szerint nem a befolyásolás volt a céljuk. A pályázat kiírását nem sikerült elérni.

• Rétvári Bence

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A lehallgatások alapján Völner Pál megígérte Schadl Györgynek, hogy Rétvárinál is intézkedni fog egy oktatási bizniszben érdekelt vállalkozó ügyében.

• Ügyintéző

a Somogy Megyei Kormányhivatalnál, akinek Schadl félmilliós kenőpénzt ajánlott, hogy szemet hunyjon siófoki nyaralója szabálytalan átépítése felett. „A kormányhivatal az építésügyi eljárással kapcsolatos szabálytalanságot megállapította, emiatt az érintett ügyintéző kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntette” - írták a 444-nek.

• Martonovics Bernadett

Az igazságügyi minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormány-főtanácsosa. Pozíciója miatt rendszeres kapcsolatban volt Schadl Györggyel, aki arról is beszélt neki, hogy ki akar rúgatni egy bírót az állásából. Kérdésünkre Martonovics azt mondta, nem emlékszik ilyenre, de ha megtörtént, akkor maximum sztorizás volt.

Martonovics végrehajtójelölteket is vizsgáztatott. Ő volt az elnöke annak a bizottságnak, amely átengedte Schadl pártfogoltját, majd az iratok alapján telefonon méltatlankodott, hogy „minden rendben van, de ez egy katasztrófa volt”. Amikor erről kérdeztük, nem reagált.

• Jeney Orsolya

A Fidesz jogi kabinetirodáján dolgozott, aztán a 2010-es kormányváltás után helyettes államtitkár lett a régi-új igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert mellett, vele együtt távozott 2015-ben. A minisztériumban dolgozott a végrehajtási törvényen is, majd 2017-ben az IM főtanácsadói székéből ült át egy végrehajtói irodába. Ezt történetesen Schadltól bérli, és egy lehallgatott beszélgetésük szerint egyeztettek az egyik végrehajtó-jelöltről is. Jeney jelenleg is a Végrehajtói Kar elnökségében ül.

Egyetemi emberek

• Mészáros Pál Emil

A Pécsi Tudományegyetem jogi karának tanársegédje. Közreműködött abban, hogy Rogán Antal kabinetfőnöke vizsga nélkül kapjon érdemjegyet, a nyomozók szerint egyszer egy doktoris hallgatót is beszervezett a helyére. Minderről Schadl Györggyel egyeztetett. Kérdésünkre először tagadott, majd az egyetem vizsgálata során elismerte, hogy „baráti szívességet tett”, amit nagyon megbánt. Eltiltották a vizsgáztatástól.

• Kovács Béla

Dékáni hivatalvezető a Pécsi Tudományegyetem jogi karán. Rogán Antal kabinetfőnöke, illetve egy végrehajtó lányának vizsgájáról is egyeztetett Schadl Györggyel. Kérdéseinkre nem válaszolt, cikkünk után az egyetem vizsgálatot indított.

• Szabó Imre

A Szegedi Tudományegyetem polgári jogi tanszékének vezetője, korábbi miniszteri biztos. Az iratok alapján segített Schadl Györgynek előkészíteni a terepet, hogy minimális jogi tudású bírósági végrehajtók levizsgázhassanak. Kérdésünkre azt mondta, „gőze sincs”, miről van szó. Cikkünk után az egyetem vizsgálatot indított, és egy nap alatt megállapította, hogy nem történt szabályszegés.

Schadl akkor is megkereste őt, amikor megpróbálta elérni, hogy egy bíró többé ne vizsgáztathasson végrehajtókat. Szabó kérdésünkre először tagadta, hogy valaha beszéltek volna erről, majd azt mondta, biztosan nem ígért meg semmit Schadlnek, és nem is teljesítette a kérését.

Bírósági emberek

• Senyei György Barna

Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke. Találkozót szervezett Schadl György számára Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével. A nyomozók szerint Schadl egy bírót próbált kirúgatni az állásából. Senyei elismerte, hogy segített Schadlnek kapcsolatba lépni Tatár-Kissel, de tagadta, hogy Schadl segítséget kért volna egy bíró kirúgatásához.

• Tatár-Kis Péter

A Fővárosi Törvényszék elnöke. Személyesen találkozott Schadl Györggyel, aki a nyomozók szerint egy bíró kirúgását próbálta elérni. Kettejük beszélgetését nem hallgatták le, de Schadl utólag arról számolt be a feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki: a bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”. Tatár-Kis utólag elismerte a Törvényszék belső hálózatán, hogy találkozott Schadllel, de tagadta, hogy ilyet mondott volna neki. Szerinte Schadl nem is kérte, hogy mentse fel a bírót.

Kedd reggeltől elérhető az ún. pedofil-nyilvántartás a magyarorszag.hu-n. „A lista nevet, településszintű címet, fényképet, illetve a kapcsolódó bűncselekmény részleteit tartalmazza. A bűnügyi nyilvántartás egy szeletének megnyitásával eszközt adunk a szülőknek, hogy megvédjék a gyermeküket” – írta Kocsis Máté.

A Kaleta-ügyben érzékelhető elsöprő erejű felháborodás vezetett oda, hogy a Fidesz frakcióvezetője 2020 nyarán bejelentette, hogy szigorítják „valamennyi gyermekvédelmi jogszabályt”, és „nyilvános listákat” tesznek közzé a „pedofilokról”. (Az azt megelőző 10 évben a kormánypártok több ilyen ígéretet tettek, a Jobbik és a DK pedig már évekkel korábban követelte a listázás bevezetését.) Orbán Viktor is azt ígérte akkor, hogy 2020 őszén a gyermekvédelem lesz „a törvényalkotás egyik legfontosabb kérdése”. Végül máshogy alakult, a Kocsis Máté által belengetett törvényjavaslatra majdnem egy évet kellett várni, a „pedofil-nyilvántartás” pedig csak a választások előtt két hónappal élesedik.

Ha valaki úgy értette a kormánypárti ígéreteket, hogy egy bárkinek elérhető, nyilvános listát talál a pedofilokról, fotóval és lakcímmel, mint az Egyesült Államokban - az csalódni fog. Annyira szigorú szabályok szerint lehet csak használni a frissen megnyitott adatbázist, hogy az nyilvánosnak és listának is csak túlzással nevezhető.

Csak óvatosan

Aki ügyfélkapuval belép a magyarorszag.hu Család/Gyermekvédelem menüpontjába, ott először azzal szembesül, hogy a szolgáltatást csak azok használhatják, akiknek a családjában van gyerek. Pontosabban: „Az adatmegismerésre az a nagykorú személy jogosult, aki 18. életévét be nem töltött személy (védendő személy) hozzátartozója, vagy nevelését, felügyeletét vagy gondozását látja el.” Erről nyilatkozni kell.

Ezután újabb nyilatkozatot kell tenni, hogy „a bűnügyi nyilvántartó rendszerből megismerhető személyes adat ismerete milyen célból szükséges.” Négy opció közül lehet választani, ezek közül három nagyjából egyértelműnek tűnik. A hivatalos nyilatkozatban ki kell jelenteni, hogy a kiskorú „hozzátartozójaként, illetve a nevelését, felügyeletét vagy gondozását ellátó személyként azt feltételezem, hogy a felületen megismerhető bűnügyi személyes adat

• a védendő személlyel közvetlen kapcsolatban álló személy ellenőrzése érdekében,
• a közeljövőben a védendő személlyel várhatóan rendszeres vagy tartós kapcsolatba kerülő személy ellenőrzése érdekében,
• a védendő személlyel ideiglenesen – meghatározott időtartamban – kapcsolatba kerülő személy ellenőrzése érdekében... szükséges.”

Ezek alapján tehát csak olyan ember neve üthető be a keresőbe, aki a felügyeletünk alatt álló kiskorúval rendszeresen, vagy előre tudható körülmények között találkozik. A negyedik viszont egy gumiszabály: az elkövetők adatai akkor is megismerhetők, ha ez szükséges „egyéb, a fentiekben nem részletezett, a védendő személy védelmének biztosítása, illetve – az e személyt fenyegető – a sérelmére vagy kihasználásával elkövetett valamely nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmény megelőzése érdekében”.

De ki tudja eldönteni, hogy az iskolaudvaron söprögető bácsi vagy a szomszédban lakó néni elég gyanús-e, hogy beüssük a nevét a keresőbe? Ha egy olyan ember költözik a kisvárosba, akiről mindenféle pletykák vannak, de nem találkozik a gyerekünkkel, akkor beírhatom a nevét? Szükséges ennek az adatnak a lekérdezése a gyermekünk védelmének érdekében? A jogszabály szerint a szülő/hozzátartozó dönti el, és ehhez semmilyen segítséget nem kap.

Az ombudsman - aki amúgy természetesen támogatja a pedofiltörvényt úgy általában - több súlyos kritikája közül épp az volt az egyik, hogy nincs definiálva, de egyáltalán nincs, hogy mi tekinthető szükséges feltételnek kattintás előtt. Az áll a NAIH tavalyi májusi állásfoglalásában: „[A] lekérdezés feltétele, hogy az érintett adatainak a megismerésére jogosult személy »megítélése szerint« az adatok megismerése a cél eléréséhez »feltehetően szükséges«, olyan, kizárólag a lekérdezést végző szubjektív tudati hozzáállásában megnyilvánuló feltétel, amelynek teljesülése objektív eszközökkel nem ellenőrizhető, így parttalan, adatvédelmi szempontból garanciális jelleggel sem bír, így a jogellenes, céltól eltérő adatmegismerések érdemi korlátjának sem tekinthető.”

Akárhogy is, a magyarorszag.hu vastag betűvel és felkiáltójellel figyelmeztet, hogy „az adat jogellenes megismerését, felhasználását a törvény bünteti!” Továbbá emlékeztet, hogy a különleges személyes adattal visszaélés bűncselekményének elkövetője akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Csak bizalmasan

És még mindig csak az adat - vagyis az elkövető adatlapja - megismeréséről beszéltünk, annak kezeléséről nem. A tájékoztató figyelmeztet, hogy „a felületen keresztül megismert adatokat a megismerésére jogosult személy köteles bizalmasan kezelni, azok kizárólag a gyermek védelmének biztosítása, a gyermek sérelmére vagy kihasználásával elkövetett nemi élet szabadsága vagy nemi erkölcs elleni bűncselekmény megelőzése céljából használhatóak fel, és tehetők harmadik személy számára megismerhetővé.”

Itt megint van egy mérlegelési kör, hogy mi számít a bűncselekmény megelőzéséhez szükséges célnak, amikor az egyik szülő elmondja a másiknak, mit tudott meg.

De menjünk tovább, mert van még szabály: „A felületen keresztül megismert adatokról másolat – így különösen képernyőfotó, kivonat vagy más összefoglaló – nem készíthető, továbbá azokat tilos nyilvánosságra hozni, sokszorosítani, nyilvántartásba rendezni vagy adatbázisba foglalni.” Ha egy emailt írok róla egy másik felnőttnek, az kivonat? De inkább nézzük a gyakorlatot!

Mit látunk?

Az tehát már senkit nem lephet meg, hogy itt nem egy nyilvános lista gördül le elénk, ahogy azt sem fogjuk megtudni, hogy a játszótér körül őgyelgő illető pedofil-e - kivéve, ha tisztességesen, jól artikuláltan bemutatkozik. Képet ugyanis csak a név pontos, betű szerint egyező begépelése után dob ki a rendszer. Ha több találat van egy névre, akkor abból csak egyet lehet kiválasztani, sokszor rossz minőségű fotók alapján.

De ha van biztos tippünk, mérlegeltük a jogi kockázatokat, és sikerrel jártunk, akkor megtudhatjuk az elítélt elkövető születési évét, lakó- és tartózkodási helyét (a város nevét), a jogerős bírói döntés időpontját, a bűncselekmény megnevezését és az elkövetés idejét. Ezen kívül egy kis méretű rendőrségi fotót kapunk, rajta egy vízjellel, a lekérdező nevével és a lekérdezés dátumával. Ez azért kell, hogy le lehessen buktatni azokat, akik közzé tennék az elkövető nevét, képét. A rendszer amúgy is minden lépésünket naplózza.

És hogy ki kerül bele a rendszerbe? A cikk címében azért van idézőjelben a Kocsis Máté által, illetve úton-útfélen használt „pedofil-nyilvántartás” kifejezés, mert nem csak orvosi értelemben vett pedofilokról van szó. A törvény szerint azok az elkövetők kerülnek a nyilvántartásba, akik az alábbiak egyikét követték el 18 éves koruk után, kiskorúak sérelmére: szemérem elleni erőszak, megrontás, tiltott pornográf felvétellel visszaélés, üzletszerű kéjelgés elősegítése, szexuális kényszerítés, szexuális erőszak, szexuális visszaélés, kerítés, prostitúció elősegítése, gyermekprostitúció kihasználása, gyermekpornográfia, szeméremsértés.

Hasznos lehet, de volna itt más is

Nem kell hozzá szakembernek lenni, hogy belássuk, vannak olyan speciális élethelyzetek, amikor egy ilyen nyilvántartás akár életmentő is lehet. Gyermekvédelmi szervezetek is úgy vélik, hogy az ilyen típusú regiszter szükséges lehet, ugyanakkor indokolt a hozzáférés korlátozása is: a magyar törvény „nem újdonság, hiszen a szexuális erőszak elkövetőinek nyilvántartásba vételének megfontolását a tagállamok számára az Európai Unió már 2011/93/EU számú irányelvében rögzítette azzal, hogy az ilyen nyilvántartásokhoz való hozzáférésre a nemzeti alkotmányos elvekkel és a vonatkozó adatvédelmi szabályokkal összhangban korlátozást kell alkalmazni. Erre figyelemmel véleményünk szerint a nyilvántartásból való adatigénylést mindenképpen indokolni szükséges.”

Ez szerepel a Gyermekjogi Koalíció tavaly júniusi nyilatkozatában. Az aláírók - mások mellett az UNICEF Magyarország, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány vagy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége - felidézik, hogy már egy évvel korábban petíciót indítottak „olyan összkormányzati lépések sürgetésére, amelyek eredményeként minden gyermek valódi és hatékony védelmet kaphat, hogy ne váljon szexuális erőszak áldozatává, illetve megelőzze az újbóli áldozattá válást, valamint hatékony védelmet biztosítson az erőszakot már elszenvedett gyermekek számára.” Hiába a 12 ezer aláíró és a felajánlott szakmai segítség, még csak választ sem kaptak.

A pedofilok nyilvántartásáról szóló összefoglaló cikkünkben is kiemeltük, hogy az ilyen látványos lépések politikailag ugyan kifizetődők a világ minden részén, de fennáll a veszélye, hogy elvonják a figyelmet és az erőforrásokat más fontos lépések elől. A gyermekvédelmi szervezetek például az ún pedofiltörvényben üdvözölték „a szigorúbb büntetési tételek mellett a foglalkoztatástól való eltiltás módosuló szabályait is, ami segíthet a szexuális bántalmazás elleni fellépésben”, ugyanakkor nyolc pontban összegezték, milyen változásokra lenne szükség.

Csak néhány közülük:

• A kormányzati szervek teremtsék meg az egyes esetek rendszerszintű kivizsgálását végző szakmaközi fórumok létrejöttének és rendszeres, valódi működésének feltételeit.
• A Kormány indítson tudatosságnövelő (felvilágosító, ismeretterjesztő) kampányokat a széles nyilvánosság, valamint az elkövetők és áldozatok számára is.
• A Kormány biztosítsa, hogy a szexuális erőszak és kizsákmányolás gyermek és felnőtt áldozatai megfelelő minőségű és ideig tartó ellátást és támogatást kaphassanak erre specializálódott országos segítő rendszer keretében, amelynek forrásai folyamatosan biztosítottak.
• A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai számára legyen biztosítva kötelező szakképzés, melynek része az erőszak természetrajzának ismerete, az áldozatokra gyakorolt hatása, a trauma tüneteinek felismerése és a megfelelő áldozatsegítés.

Jó reggelt, hamarosan kezdődik az iskola – már akinek, ugye. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a szülők „azzal segítenek a legtöbbet” a sztrájkoló tanárokon, ha nem viszik ma iskolába a gyerekeiket. Ki mit csinál? - kérdezzük olvasóinkat.

4 fontos cikk:

• A gazda, a zsaroló miniszter és a szexuális bűnöző - a Schadl-Völner dosszié legnehezebb kérdései
• Utcán átadott milliókkal kezdődött, Rogán irodájánál jár az utóbbi évek egyik legnagyobb botránya
  
• Az oltásellenesek paraguayi Paradicsomában fegyveresek őrzik a kaput
  
• Az, hogy a természettel baszakodnak, az nekem nem tetszik
  

Ez a napindító hírlevelünk; és nem hiszik el, de fel lehet rá iratkozni.

MINDENEGYBEN

Folyamatosan fejlődik a sztori, hétvégén derült ki például, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke célvizsgálatot indít a Fővárosi Törvényszéken Schadl György miatt. Sorozatunk nem ér véget, de most már eljött az ideje annak is, hogy egy lépés távolságból próbáljuk egybelátni ezt a szerteágazó történetet.

A Magyar Jetiben Ács és Plankó kollégák a színészi eszköztárból sem féltek kölcsönözni, hogy megfoghatóvá tegyék az ügy lényegét, amelyben tényleg benne van egy vagy akár több ütős játékfilm lehetősége.

Miklósi Gábor a bizonyára sokakban felmerülő kényes, viszont fontos kérdésekre keresett választ. Honnak kaptuk a dossziét, és kinek állhatott érdekében, hogy nyilvánosságra kerüljön? Mi hiányzik a nyomozati iratokból? És mit nem írtunk meg, pedig benne van?

Jó reggelt, jó hétvégét! A hegyekben - rálátó forrásaink szerint - havazás várható, de a szánkózás szüneteiben volna mit olvasni. Ez hírlevelünk hétvégi kiadása az elmúlt öt nap nagyobb anyagaival: minden vázlatpont mögött egy remek cikk rejtőzik, amely simán kimaradhatott hétközben, és érdemes visszatérni hozzá egy nyugodtabb pillanatban.

SCHADL-IRATOK

Az 1734 oldalas nyomozati anyag olyan kifogyhatatlan kincsesládának bizonyult, más kollégákkal együtt már hetek óta bogarászunk benne, és még mindig érnek meglepetések. Ezen a héten is minden napra jutott egy nagyobb anyag:

• Az egyik végrehajtó mindent bevallott, a másik sírva tagadta a bűnösségét
• Államtitkárt fizetett le, sok 100 milliós hálózatot működtetett, mégis azon borult ki legjobban, amikor levetették a kék villogót az autójáról
  
• A korábbi helyettes államtitkár „nem emlékszik”, hogy egy protekciós vizsgázóról egyeztetett Schadl Györggyel
  
• Schadlnak azt a telefonbeszélgetését is lehallgatták, amiben félmilliós kenőpénzt ajánlott, hogy ne vegyék észre siófoki házának szabálytalan átépítését
  
• „Valóban fogadtam Schadlt” - ismerte be a Fővárosi Törvényszék elnöke
  

Bónusz: Kocsis Máté és Plankó Gergő eszmét cserélnek a kérdésről.

KAMPÁNY

A hetet előre keretezte nagy összefoglaló cikkünk, amely címbe sűrített két fő állítása (Kampányolni kezdett az ellenzék, pénzt oszt a Fidesz) mellett sok megjegyzendő részletet tartalmaz.

• Adott is béremelést a kormány, meg nem is
  
• Mit kezdene az ellenzék az oktatással?
• Mit kezdene az ellenzék a környezetvédelemmel?
• A 2018-ban gyengén szereplő fideszes jelöltek közül többhöz is ragaszkodik Orbán
  
• Baloldalinak látszó médiacsoportot tolnak állami hirdetésekkel Rogán Antal hivatalából
• Orosz Anna: Erre a rendszerre rámegy az életünk, így nehéz azt mondani, hogy csinálja más
  
• Gattyán György beköltözött a NER Elysiumába, egyetemének ösztöndíjait pedig Tiborcz István bankja fizeti
  

Bónusz: kertészkedés Gattyánék háza körül.

UKRAJNA

• Most látszik csak, hogy milyen gyenge lett Európa a két világháború után
  
• Az USA moszkvai követe: Asztalra kitett pisztollyal beszélnek a békéről

Végig követtük a hét (hónap, év) legforróbb világpolitikai konfliktusát, ami konkrétan a szomszédunkban - és hamarosan talán már nálunk - bonyolódik. Hétfőn az előzményeket és a főbb konfliktuspontokat írta meg Magyari Péter, pénteken pedig ezek lehetséges jövőbeli kifutását.

JÖVŐ

• Videó: Fel kell szedni a betont, fel kell szedni az aszfaltot

Agybaj, ami a Balatonnál megy. Két szakértőt kérdeztünk arról, mennyire okék a part menti és úgy általában a balatoni fejlesztések. Spoiler: semennyire.

• Fenntarthatatlan irányba tart a napelem-forradalom?

Hiába egyre olcsóbb a napenergia, és hiába termelünk egyre több áramot megújuló forrásból, az sem mindegy, hogy kik és milyen formában termelik ezt az áramot.

COVID

• 444: A vírusügyi kultúrharc új sztárjai Elon Musk kedvencei, a kanadai kamionosok, akik konvojban tartanak a főváros felé
• Qubit: Megeshet, hogy mire a vakcinagyártók elkészülnek a variánsspecifikus oltással, el is tűnik az omikron
• Lakmusz: Ákos szerint kínai laborban főzték ki a koronavírust, de tudományos kutatások ezt nem igazolják

VENDÉGLÁTÁS

• „Úgy kelek, hogy szakács vagyok, úgy fekszem, hogy szakács vagyok”

Beszélgetés a két, év végén bezárt nagyszerű étterem, az Olimpia és a Csalogány 26 tulajdonos-séfjeivel. Miért döntöttek úgy, hogy váltanak?

• Nem eszik olyan forrón a siklót

Telekürtölte a sajtót Kreinbacher József építőipari és borászati nagyvállalkozó, hogy 2023 végén már sikló jár a Gellért-hegy tetejére. Alaposabban megvizsgálva a beruházás helyzetét ez elhamarkodott ígéretnek tűnik, Budapest vezetése ugyanis másmilyen siklót akar.

• Pécsen is közcél, hogy nyereséges legyen a helyi NER-lovag luxusszállodája

Czéh-Tóth Márk belvárosi szállodái 70 százalékos állami támogatást kaptak, mert piaci alapon soha nem térülne meg a beruházás. Az egyik szálloda már majdnem kész, a másikra most írták ki a közbeszerzést, már csak a vendégek hiányoznak.

Jó reggelt, ez a reggeli hírlevelünk, amelynek bűntársai is vannak.

4 fontos cikk:

• „Valóban fogadtam Schadlt” - ismerte be a Fővárosi Törvényszék elnöke
  
• Több mint 110 milliárdért kommunikáltak tavaly Rogánék
  
• Fel kell szedni a betont, fel kell szedni az aszfaltot
• Schadlnak azt a telefonbeszélgetését is lehallgatták, amiben félmilliós kenőpénzt ajánlott, hogy ne vegyék észre siófoki házának szabálytalan átépítését
  

KAMPÁNY ÉS KÖLTÉS

Fontos közszolgálati sorozatot indított Tbg és Herczeg Márk: hétről hétre összegyűjtik, és jól átlátható, visszakereshető táblázatokba rendezik a politikai szereplők facebookos költéseit. Múlt heti bevezetőjükből kitűnik, hogy egyrészt mindenki szórja a pénzt a közösségi médiában, másrészt az az állítás sem tartható, hogy oké, a tévéket, rádiókat és vidéki napilapokat mind bezsákolta a Fidesz, de a Facebook az ellenzék terepe. Ahogy az sem, hogy a Facebookon el vannak nyomva a jobboldali hangok. Hát, tessék megnézni a számokat! Friss gyűjtésükből már a finomabb mozgások is kirajzolódnak, például a Megafon mellett új favorit tűnt fel. Érdemes lesz követni a sorozatot.

De hogy mindezt kontextusban lássuk, tegnap este befutott a hír, hogy 112,9 milliárd forintot osztott ki tavaly a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal kommunikációra és rendezvényekre. Aludtam egyet rá, hátha tudok valami szellemeset, könnyedet írni erre, de kudarcot vallottam.

KLÍMA ÉS KÖRNYÉKE

A politikusok napi oda és visszavágásai, illetve mély, hosszan kitartott hallgatásai között azért néha a fontos kérdésekről is elhangzanak értelmes mondatok. Boros Juli és Kaufmann Balázs példaszerű, az életszagú helyszíni riportot és a jól kiválasztott beszélő fejeket keverő videója nem kapcsolódik a kampányhoz, ellenkezőleg: a kampánynak kellene kapcsolódnia az ilyen témákhoz.

• Fel kell szedni a betont, fel kell szedni az aszfaltot

Agybaj, ami a Balatonnál megy. Két szakértőt kérdeztünk arról, mennyire okék a part menti és általában a balatoni fejlesztések. Spoiler: semennyire.

• A kishantosi biogazdaság szándékos tönkretétele a szimbóluma annak, hogy az Orbán-kormány gonosz

Az Ellenzéki Kerekasztal 22 eseményén a hat ellenzéki párt képviselői arról beszélgettek, hogy kormányra kerülve hogyan védenék a környezetet.

• Fenntarthatatlan irányba tart a napelem-forradalom?

Hiába egyre olcsóbb a napenergia és hiába termelünk egyre több áramot megújuló forrásból, az sem mindegy, hogy kik és milyen formában termelik ezt az áramot.

SCHADL ÉS TÁRSAI

Sorozatunk ma reggeli részében a legnagyobb magyar bíróság vezetője kénytelen magyarázkodni kollégáinak, amiért fogadta Schadl Györgyöt. A Fővárosi Törvényszék elnöke, Tatár-Kis Péter eddig a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem reagált arra, hogy a nyomozók szerint egy bíró eltávolításáról beszélt Schadl Györggyel.

Tegnap kiderült egy újabb következménye a cikksorozatunknak: kirúgtak egy megkörnyékezett ügyintézőt. Schadl egy lehallgatott beszélgetés szerint félmilliós kenőpénzt ajánlott, hogy ne vegyék észre siófoki házának szabálytalan átépítését. Szintén tegnapi hír, hogy a pécsi egyetemen indult vizsgálat februárig is eltarthat, mert alaposak akarnak lenni, szerdán pedig a főváros jelentette be vizsgálóbizottság felállítását Schadl György ingatlanügyei miatt.

Jó sok kérdésünk lett volna a Völner-iratokkal kapcsolatban, de mit tesz isten, ezen a héten a kormányinfó indoklás nélkül elmaradt.

OLTÁS ÉS TABLETTA

Közel húszezer új covidos fertőzöttel még magasabbra tört a járvány ötödik hulláma, és lassan növekszik a kórházi betegek száma. Jó hírnek tűnik viszont, hogy jóváhagyta a Pfizer koronavírus elleni tablettáját az Európai Gyógyszerügynökség. Testvérlapjaink kínálatából:

• Lakmusz: Nem toboroznak oltatlanokat begyűjtő embervadászokat Linzben
• Qubit: A világ a koronavírus-járvány újabb hullámától, a magyarok a korrupciótól és az inflációtól félnek a leginkább
• Qubit2: Megeshet, hogy mire a vakcinagyártók elkészülnek a variánsspecifikus oltással, el is tűnik az omikron

„A rendszeres testmozgás, a csapatban sportolás, a fizikai teljesítőképességben való fejlődés fontos része a gyermekkornak. Nem kérdés, hogy az örömteli sportélmények meghatározó, pozitív részei az egészséges testi és lelki növekedésnek. Azonban a sportolásnak is – mint minden más gyermekek részvételével zajló tevékenységnek – biztonságosnak kell lennie, és a gyerek legfőbb érdekét kell szolgálnia, hiszen a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen” - írja közleményében a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány. „Ha egy gyerek támogatás helyett bántalmazással, motiváció helyett megalázással, jó élmények helyett zaklatással vagy visszaéléssel szembesül, az megengedhetetlen, akár osztályteremben történik, akár egy edzőtáborban.”

Az alapítvány 2019-ben indította el a gyermekbántalmazás intézményi megelőzésével foglalkozó NEMECSEK Programját, tavaly pedig a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen NEMECSEK Sport címmel egy olyan új gyermekvédelmi irányelv összeállításához láttak hozzá, amelyben „a sport minden résztvevőjének szempontja érvényesül, és amely biztonságosabbá teheti a sport világát a gyerekek számára.” A program Tanácsadói Testületében edzői, pszichológusi, szülői és sportszervezeti képviselők mellett olimpiai és világbajnok sportolók is helyet kaptak, köztük Cseh László és Szilágyi Liliána, akik nagy visszhangot kiváltó nyilatkozatokban beszéltek a medencék világában tapasztalható bántalmazásokról.

Új kutatásuk lehetőséget ad arra, hogy a felnőttek elmondhassák véleményüket, gyermekkori tapasztalataikat, „kihangosítsák” saját, illetve általában véve a sportoló gyerekek véleményét. Drávucz Rita, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, a MOB Esélyegyenlőségi Bizottság tagja szerint fontos, hogy „a lehető legpontosabb képet lássuk, hogy hazánkban milyen élményekkel gazdagodunk a sportolás által. Vajon vannak-e olyan esetek, amiktől féltjük, óvjuk gyermekeinket, ha igen, arra mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet.”

A kérdőív anonim, a kitöltése nagyjából 20 perc.

„Ahhoz hogy változást tudjunk elérni, elengedhetetlen annak kimondása, hogy a sportoló gyerek is elsősorban gyerek, és csak másodsorban sportoló”

- mondja Stáhly Kata gyermekpszichológus, a NEMECSEK Program vezetője. „A teljesítmény, a kimagasló eredmény nem lehet előbbre való, mint maga a gyerek. Fontos a gyerekek jólléte, fontos a gyerekkor, és az ebben az időszakban átélt élmény. A kutatással azt szeretnénk alátámasztani, hogy nagyon sok olyan felnőtt van, akik küzdenek a gyerekkorban elszenvedett bántalmazással, amely sportolás során érte őket. Elengedhetetlen rendszerszinten ránézni a problémákra és közös megoldásokat találni.”

Döntött a Fővárosi Közgyűlés: vizsgálóbizottságot állítunk fel, hogy utánajárjunk, hogyan juthatott Schadl György áron alul több értékes 5. és 7. kerületi ingatlanhoz - jelentette be Karácsony Gergely.

A főpolgármester szerint erre azért van szükség, mert a Végrehajtói Kar letartóztatásban lévő elnöke nyolc ingatlant vásárolt meg akkor fideszes vezetésű önkormányzatoktól úgy, hogy egyedüli ajánlattevő volt. „Ez elég konkrét ügy” - mondta a közgyűlésben.

Az új bizottságot, amelyet a VII. kerületi polgármester, Niedermüller Péter vezet majd, Karácsony párhuzamba állította a Városháza-ügy vizsgálatával, amelynek zárójelentését szintén ma fogadta el a közgyűlés. „Hogyha olyan ügyeket kivizsgálunk, amelyek nem történtek meg, akkor esetleg vizsgáljuk ki azt is, ami nem csak megtörtént, hanem a magyar belpolitika egyik legnagyobb botrányával van szoros összefüggésben. (...) És ha mi megakadályoztuk volna a Városháza vizsgálóbizottság felállítását, akkor önök joggal mondhatnák, hogy ha azt nem vizsgáltuk ki, akkor ezt sem. De mi ott hagytuk” - mondta a kormánypárti polgármestereknek, aki az új ingatlanos bizottság felállítását fölöslegesnek tartják.

„Szeretném, ha az előző hetedik kerületi polgármester elmenne a bizottság ülésére, és elmondaná, hogyan alakult ez, hogy pont konkrétan egy bűnözőnek adták el ezeket az ingatlanokat.”

A bizottság ugyanakkor nem csak a Schadl Györgyhöz köthető eladásokat vizsgálná, hanem számos egyéb, problémásnak ítélt belvárosi és erzsébetvárosi ingatlanértékesítést is. A Telex tudósítása szerint az eladások módszere minden esetben ugyanaz: nemzetközinek nevezett, de valójában kevesek által megismerhető és elérhető pályázatok keretében hirdetik meg a több milliárdot érő ingatlanvagyont, amelyet áron értékesítenek, miután az egyetlen jelentkező éppen ennyire tesz ajánlatot. Az V. kerületi önkormányzat indoklása szerint az érintett ingatlanok évek óta üresen állnak, és ezzel kiadást jelentenek a helyi állampolgároknak, ezért érdemes ezektől megszabadulni.

Karácsony javaslatot tett arra, hogy egy sor ilyen ingatlannál a főváros éljen elővásárlási jogával, mivel az alulárazott lakásokat drágábban tudná értékesíteni.

• A második Orbán-kormány hadjáratot indított a végrehajtók ellen, majd 2015-ben felállított egy új rendszert, ami tíz- vagy százmilliós éves profithoz segíti hozzá őket.
• Jeney Orsolya a régi-új igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert helyettese volt, dolgozott a végrehajtási törvényen is.
• Aztán közvetlenül kormányzati pozícióból átült egy végrehajtói irodába, sőt a Kar egyik vezetője lett.
• Székhelye történetesen Schadl György irodaházában van. Az azóta letartóztatott elnökkel folytatott beszélgetéseit rögzítették, de Jeney a 444-nek azt mondta: nem emlékszik azokra.
• Ez a Völner-iratokból készült sorozatunk hatodik nagy cikke, a fejleményeket itt követjük.

2010 szeptemberében az ötcsillagos sárvári Spirit Hotelben rendezett közgyűlést a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK). A szervezet működéséről készült, öt évvel későbbi minisztériumi jelentésben ez is szerepel a felesleges költekezés példái között, hiszen több mint 30 milliót tapsoltak el erre az egy rendezvényre.

De a kormányváltás után közvetlenül még nem volt ilyen feszült a hangulat. Sárváron tiszteletét tette a végrehajtást felügyelő igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert és a mindössze három hónappal korábban kinevezett helyettese, Jeney Orsolya. Répássy a Figyelő tudósítása szerint azt kérte, hogy rendezzék a konfliktusokat házon belül: „lehetőség szerint az önkormányzati keretek között legyenek megold­hatók a felmerült kérdések, problémák, ne le­gyen azokhoz szükséges rendszeresen külső panaszfórum igénybevétele vagy törvényes­ségi felügyeleti intézkedés”.

Az átmenet zavaros évei

A 2010-es évek első fele finoman szólva is mozgalmas volt a végrehajtók világában. Folyamatosan napirenden volt a devizahitelesek ügye, és a média sorra számolt be torokszorító történetekről, amelyekben a végrehajtók nem épp a legelőnyösebb színben tűntek fel. Hiába hivatkoztak arra, hogy a jogszabályok és a bíróságok utasítása szerint járnak el, a társadalmi megítélésük alighanem szabadesésben volt. Amikor ezzel párhuzamosan arról érkeztek hírek, hogy nyomozások indultak egyes végrehajtók ellen sikkasztás miatt, vagy amikor nyilvánosságra került, hogy a MBVK elnöksége a kamara pénzén utaztatott családtagokat és meg nem nevezett nőket a vonzó turisztikai célpontokon tartott konferenciákra, akkor már a kormány is lépett.

Az Index akkori cikke szerint „a minisztérium számos újságcikkben sulykolta, hogy a végrehajtók tisztességtelen és kevéssé átlátható módszereket alkalmaznak, ezért szükség van a megregulázásukra”. 2014 végén kineveztek egy miniszteri biztost, aki öt évre visszamenően át akarta világítani az MBVK működését. Szekér Judit előre közölte, hogy a cégadatok alapján még a kamara tisztségviselői között is vannak olyanok, akik összeférhetetlen módon vezetői vagy tulajdonosai gazdasági társaságoknak.

Szinte azonnal porszem került viszont a gépezetbe, mert heteken belül kiderült: az átvilágításban aktívan résztvevő igazságügyi államtitkár, Patyi Gergely egyik üzlettársa kapta a megbízást az informatikai rendszer vizsgálatára. Az államtitkár lemondásra kényszerült, de a vizsgálatok folytak tovább.

Az igazságügyi tárca szokatlanul kemény fellépéssel elérte, hogy távozzon a kamara vezetése: a közigazgatási államtitkár csapata büntetőfeljelentést is tett pénzügyi visszaélés és korrupció gyanújával a kamara akkori vezetése ellen - írja visszatekintésében a 24.hu. Ezután az elnökség – engedve a kormányzati nyomásnak – több hónappal mandátumának lejárta előtt, 2015 tavaszán lemondott. A kamarát meg is szüntették, helyébe a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lépett. A területet átformáló 2015 májusi törvényjavaslat indoklásába Trócsányi László miniszter bele is írta, hogy „a bírósági végrehajtással kapcsolatos közvélekedés az elmúlt években jelentősen romlott. A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara érdekvédelmi feladatait túlértékelte, emellett szakmai felügyeleti feladatait nem kellő súllyal értelmezte. A kamara szakmai felügyeletének következetes gyakorlása nem jelent meg a közéletben.”

A törvényi keretek átalakítása után nyílt meg az út Schadl György előtt,

akit 2015 októberében választottak meg a Kar első elnökének. Ugyanebben a hónapban cserélte le Orbán Viktor a végrehajtókat felügyelő igazságügyi államtitkárt: „a leghosszabb ideig hivatalban lévő igazságügyi minisztériumi vezető”, Répássy helyére Völner Pál érkezett.

Változó üléspontok

Répássyval együtt távozott Jeney Orsolya, a KIM igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára, aki kormányzati pozícióból sokat foglalkozott a végrehajtáshoz kötődő szabályozással, és a 2015-ös reform idején is kulcspozícióban volt.

Jeney megmaradt az Igazságügyi Minisztérium mellett főtanácsadóként, illetve még 2014-ben bekerült a fővárosi vagyonkezelő igazgatóságába havi 160 ezres díjazással.

Kormányzati szolgálati jogviszonya 2017 augusztusában szűnt meg közös megegyezéssel. Még ugyanebben a hónapban megalakította saját végrehajtói irodáját.

Bár a politikában és a minisztériumban dolgozott hosszú évekig vezető beosztásban, nem sokat lehetett tudni Jeneyről. Nyilvános életrajzát nem találtuk, de még képet sem róla. Legalább akkor készülhetett volna hivatalos fotó, amikor Navracsics Tibor miniszter 2014-ben Elismerő Oklevelet adományozott neki, de nem ment el az átadóra. Mindenesetre egy 2007-es kerekasztal-beszélgetésen mint a Fidesz jogi és közigazgatási kabinetirodájának titkára szerepelt.

„Végrehajtóvá válás[a] egy éves évfordulója alkalmából” azonban vallomásos prózát tett közzé a végrehajtók folyóirata, az Executio hasábjain, Visszatekintés címmel. „A felkérés megtisztelő, írni arról, hogy miért választottam ezt a szakmát, milyen elvekkel, célokkal, elvárásokkal érkeztem, és mit gondolok a végrehajtói hivatásról egy év szakmai gyakorlattal a hátam mögött. Egyszerű a feladat, mégis nagyon nehéz, mert ezekről a dolgokról ritkán beszél, pláne ír az ember – főleg, ha zárkózott természetű, mint én vagyok.”

„Mindenekelőtt egy személyes vallomással tartozom” – folytatja Jeney.

„Igen, nem titkolom előttetek, hogy gyerekként nem végrehajtóként láttam magam álmaimban.

Sőt, még akkor sem fordult meg a fejemben ez a pálya, amikor egyetemi éveim alatt a Porsche Bank követeléskezelési osztályán gyakornokoskodtam, és egész nap fizetési felszólító leveleket írtam. A végrehajtási szakterület ugyanakkor – sokak számára érthetetlen módon – tőlem sosem állt távol; ez a jogterület akkor is érdekelt, amikor még a közigazgatásban tevékenykedő kodifikátorként foglalkoztam a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabályokkal. Ma is vállalhatónak érzek minden egyes jogszabályt, amelynek születésében közreműködhettem, a 2012-ben hatályba lépett Vht. módosításra pedig kifejezetten büszkén tekintek ma is. Egy jól működő csapat részeként dolgozhattam évekig, jó szívvel gondolok vissza a közigazgatásban eltöltött több, mint másfél évtizedre.”

Az írás azt hangsúlyozza, hogy a végrehajtás korábban „nem tűnt vonzó perspektívának”, de az új korszakban „a korábban eljátszott bizalmat megfeszített munka eredményeként sikerült visszanyernünk”.

Egy fedél alatt

„Vallomással kezdtem, azzal is zárom soraimat. Elsősorban nem anyagi megfontolásból lettem végrehajtó. Pénzt máshol is lehet keresni, sosem képzeltem azt, hogy végrehajtóként munkába állva beköszönt a Kánaán. Számomra érték, hogy formálódik egy új jogi hivatásrend, és ennek a részese lehetek” - írta az Executio olvasóinak, kollégáinak Jeney.

Az írás megjelenését követő két évben, 100 millió feletti forgalomból 2019-ben 33 millió, 2020-ban 44 millió profitot termelt dr. Jeney Orsolya Végrehajtói Irodája az Opten cégadatai szerint.

Ez ugyan jóval több egy helyettes államtitkári fizetésnél, de nem számít extrém magas haszonnak a végrehajtók között, akik a saját területükön gyakorlatilag versenytárs nélkül működhetnek, és az adósoktól beszedett eljárási díjat törvény garantálja nekik.

Jeney irodája remek helyen, a Városmajor utcában várja ügyfeleit, a parkra és a Körszállóra panorámás irodaházban. Amikor múlt héten ott jártunk, mindhárom szinten égett a lámpa és dolgoztak emberek.

A ház tulajdonosa – egy cégen keresztül – Schadl György, akinek ez a bejelentett lakcíme is. Összesen három bérlője van: Jeney és egy másik kolléga mellett itt székel M. Eszter bírósági végrehajtó is, aki a gyanú szerint hivatali vesztegetést követhetett el, amikor tízmilliókat adott át Schadl Györgynek a kinevezése érdekében.

M. Eszter vallomásában az áll, hogy Jeney ajánlotta neki, béreljen Schadlnál irodát.

Jeney azonban nem csupán bérlőként kerülhetett kapcsolatba Schadl Györggyel. 2011-ben indult a Pécsi Tudományegyetem és a Végrehajtói Kamara közös szakképzése, amelyet részben Schadl hozott tető alá, és ahol Jeneyvel együtt volt óraadó. Cikksorozatunk indulása óta más egyetemek mellett a pécsin is vizsgálat indult, mert Rogán Antal kabinetfőnöke vizsga nélkül kapott érdemjegyet. Egy oktató elismerte a hibáját, de más közreműködők tevékenységét is vizsgálják.

Jeney ugyanakkor tagja lett a Végrehajtói Kar ötfős elnökségének, Schadl és három másik végrehajtó mellett.

Szóltak a kormányirodából

Cikksorozatunk első részében több olyan vizsgázóról írtunk, akiket befolyásos emberek kedvéért segített át Schadl György a vizsgáin. Ehhez persze olyan vizsgáztatók kellenek, akik hajlandók teljesíteni az ilyen etikátlan – és potenciálisan jogszerűtlen – kéréseket. A lehallgatott telefonbeszélgetések alapján jópár ilyen ember akadt, köztük egyetemi oktató, minisztériumi alkalmazott és végrehajtó is.

Az egyik vizsgázó, B. érdekében a kormányzaton belül többen is megmozdultak, legalábbis Schadl azt állította, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodából felhívták miatta Völnert és őt is. Ez pont egy olyan lehallgatott beszélgetésből derül ki, amelyet Schadl és Jeney folytatott. Bár mind a ketten vizsgáztatók is, a rendőrségi leirat szerint fel sem merült köztük, hogy szabálysértő vagy kockázatos lehet egy protekciós vizsgázót segíteni.

Miután Jeney kifejezetten elkérte a nevet, akire oda kell figyelni, Schadl öt perc múlva visszahívta, és újra hangsúlyosan utalt rá, hogy sikerülnie kell annak a vizsgának.

A nyomozati iratban a következő lehallgatott beszélgetés „Detti” és Schadl között zajlik. Detti az iratokban máshol Bettiként szerepel: ő Martonovics Bernadett, az IM Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály vezető kormány-főtanácsosa, akiről korábbi cikkekben is volt már szó. Martonovics volt a vizsgabizottság elnöke, amelyik június 15-én átengedte a Schadl által pártfogolt, de katasztrofálisan teljesítő vizsgázót, és amiért ő így méltatlankodott Schadlnak:

(Martonovics Bernadett a kérdéses vizsga ügyében nem reagált a megkeresésünkre. Amikor arról kérdeztük, hogy Schadl neki is méltatlankodott az útjában álló bírónőről, akkor még válaszolt.)

Múlt hét szerdán felhívtam Jeney Orsolyát, hogy feltegyem a sok felmerülő kérdést. „Ne tegye” - kezdte válaszát, és a végrehajtási törvényre hivatkozott, szerinte az alapján nem nyilatkozhat, de aztán mégis reagált pár felvetésre, nagyon röviden.

Amikor közöltem, hogy feltűnik a Schadl-ügy nyomozati anyagában, azt mondta, nem tud erről. Majd rátértem, hogy abban szerepel egy olyan telefonbeszélgetés összefoglalója, amely során ő és Schadl egy vizsgázó megsegítéséről egyeztet. Mire Jeney: „Bocsásson meg, nem emlékszem. Nem, nem. De nyilván, ha oda kerül a sor, hogy én megkeresést kapok, akkor lehet, hogy fogok válaszolni, de azt tudom mondani, hogy nem emlékszem ilyenre.” Felolvastam a beszélgetés dátumát és a vizsgázó nevét, de utóbbit már alig hallgatta meg: „Nem, nem, fogalmam sincs, kiről van szó, ne haragudjon, köszönöm szépen, egy megbeszélésről jöttem ki, és oda vissza is mennék. Nem tudom. Azt sem tudom, ki ez. Köszönöm, viszonthallásra!”

Címlapkép: Kiss Bence

• A gyanú szerint a Végrehajtói Kar elnöke százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki.
• A hét meggyanúsított végrehajtó közül kettő beismerő vallomást tett, öt viszont megpróbálja kimagyarázni, miért vittek rendszeresen tízmilliókat készpénzben Schadl Györgynek.
• Nem mélyszegénységben élő strómanokról van szó, hanem jogvégzett emberekről, akik mégis belementek ezekbe a kompromittáló helyzetekbe.
• A kormány 2015-ben megreformálta a végrehajtást a sok visszaélés miatt, de az új rendszerben is olyan pénzeket lehet keresni gyakorlatilag konkurencia nélkül, hogy az önmagában korrupciós kockázat.
• Cikksorozatban dolgozzuk fel a Schadl-Völner ügy nyomozati anyagát, ez a negyedik nagy cikkünk, de sok a reakció és a kapcsolódó hír, ezeket itt lehet követni.
• Az előző részekben aprólékosan rekonstruáltuk, hogyan zajlottak a két főszereplő találkozói a nyomozók szerint, illetve hogy milyen korrupciógyanús ügyeket tárt fel az ügyészség az egyetemeken, és hogyan nyomult Schadl a bíróságokon.

Sötét képet fest a magyar államigazgatás és igazságszolgáltatás szereplőiről a Schadl-Völner ügy nyomozati anyaga. A 444-hez eljutott 1700 oldalnyi dokumentumból olyan ország képe bontakozik ki, ahol pénzért cserébe el lehet intézni bármit, a hivatalos személyek pedig a saját zsebükbe pakolják a milliókat, amit mindannyiunk adójából szedtek össze.

Rögtön az első oldalakon azt olvassuk, hogy amikor egy későbbi vádlotton keresztül elkezdik lehallgatni a Végrehajtói Kar elnökét, az a legnagyobb természetességgel beszél róla, miket tud intézni. Fontos embereknek vizsgát a jogi karon, egy ingatlan engedélyét az építésügyi hatóságnál, egy paksi atomerőműhöz kapcsolódó pályázatot a kormánynál és így tovább. Később sorra került egy iskola működéséhez és egy energetikai találmány fejlesztéséhez kapcsolódó pályázat két különböző minisztériumnál, amelyek elnyeréséhez az ügyészség szerint Völner Pál nyújtott segítséget kenőpénzért cserébe. (Völner tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.) A lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az igazságügyi miniszter helyettese Varga Judithoz is bevitte Schadlt, hogy a Kar belső ügyeiről tárgyaljanak.

Cikksorozatunknak ebben a részében azokról a végrehajtókról lesz szó, akik a vád szerint tíz- és százmilliókat fizettek Schadl Györgynek, aki aztán Völner Pálnak fizetett a kinevezésükért cserébe. Jól szituált emberek, banki tanácsadó, ügyvéd, sőt ügyész is belement abba, hogy a végrehajtói kinevezés után saját akaratát feladva kövesse Schadl útmutatásait, és készpénzben küldözgesse neki a járandóságát. Volt, aki beismerte, hogy ez vesztegetés, a többség azonban különleges magyarázattal állt elő.

A legősibb mesterség

„Hivatásunk kialakulásának idejét tekintve ugyanis, még ha holtversenyben is, de az élen végez a legősibb mesterségek között is” - írta beköszöntőjében a 2015-ben kinevezett új elnök, Schadl György. (A végrehajtók házi lapja, az Executio tartalmai elvileg elérhetők lennének online, de sajnos pont most lépett fel tartós szerverhiba. Valaki viszont Völner lemondásának napján lementett többet az akkor még elérhető lapszámok közül a legnagyobb netes archívumba.)

A végrehajtókról sokak fejében az a kép élhet, hogy ők azok, akik kilakoltatják az adóst, elárverezik a házát, elviszik a kocsiját, bútorait, zárolják a számláját, és közben jó sokat keresnek ezen. Ez nem áll messze a valóságtól, de az már sokak számára nem egyértelmű, hogy ők a magyar igazságszolgáltatás részei, hivatali személyek, akik a bíróságok utasításai szerint járnak el.

Végrehajtók arról beszéltek a Telexnek, hogy a munka nem csak lelkileg lehet megterhelő: előfordul, hogy „egy bosszúszomjas család este leüti a végrehajtót, vagy emberi fekáliával kenik be a végrehajtó a kisvárosban természetesen mindenki által jól ismert lakhelyét.” Egy végrehajtó ugyanakkor azt emelte ki, hogy milyen fontos a szerepük a társadalomban: „Ha mi nem lennénk, akkor egy bírósági ítélet nem érne semmit, nem működhetnének a bankok, nem lennének szülői felügyeleti perek, hiszen ha nincs olyan, aki betartatja a döntéseket, akkor mit ér az igazságszolgáltatás?”

A nehézségekért az állami szférában példátlanul magas jövedelem kárpótol. A 2010-ben még 2 milliós állami bérplafont követelő miniszterelnök havi 2,5 milliós bruttó fizetése eltörpül egy senki által nem ismert, kisvárosi végrehajtó bevételei mellett. De még az állami topmenedzserek, például a Paksi Atomerőmű vagy a MÁV vezérigazgatója sincs olyan jól eleresztve a havi 4-5 millió bruttójával, mint a legzsírosabb területeket megcsípő végrehajtók. A SCHADL és TÁRSA Végrehajtó Iroda 2020-ban 356 millió forintos forgalomnak örülhetett, amiből 134,4 millió forint nyereség lett, míg 2019-ben 643 millióból 317 millió – írtuk korábbi cikkünkben, ahol arra is felhívtuk a figyelmet, hogy az Orbán-kormányok egyre kedvezőbb adózással is támogatták a végrehajtó irodákat. Schadl felesége szintén végrehajtó, akinek cége tavaly 190 milliós profitot csinált.

A mindenkit túlszárnyaló keresetekre persze lehet azt mondani, hogy a végrehajtók nem állami alkalmazottak, hanem vállalkozók. Csakhogy a cégformán túl minden szempontból az állami intézményrendszerhez kötődnek: a praxisukat a kormánytól kapják, a feladataikat a bíróságoktól, a felügyeletüket egy köztestület látja el, a saját területükön monopóliumot kapnak, a jutalékuk törvényileg garantált.

A százmilliós éves profitok forrása pedig a bajba került adósok által befizetett eljárási költség.

Körtánc

Ezt a végrehajtók szempontjából igen jövedelmező rendszert 2015-ben alakította ki a kormány, de már korábban is botrányoktól volt hangos a terület. A 2010-es évek első felében a rengeteg devizahiteles elleni végrehajtás miatt felpörgött a biznisz, miközben a médiában megszaporodtak a „luxusban fürdő” végrehajtókról szóló híradások. A kormány 2014-ben élesen szembefordult az akkor még kamaraként működő végrehajtók vezetésével: futószalagon jöttek a kemény hangú cikkek a pártsajtóban, a hivatalos közlemények, majd vizsgálatok és végül egy büntetőfeljelentés is, a kamara vezetése pedig egy ponton az őket átvilágító miniszteri biztost is beperelte.

2015 tavaszán végül az elnöksége bedobta a törölközőt, a kormány pedig megszüntette az egész kamarát, és létrehozta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart. Ebben a heves időszakban, 2010 és 2015 között a végrehajtók az igazságügyi államtitkár Répássy Róbert és az államtitkár-helyettes Jeney Orsolya alá tartoztak. 2015 októberében teljes sorcsere: mindketten távoztak a posztjukról, az új államtitkár Völner Pál lett, illetve ugyanebben a hónapban felállt a Kar új elnöksége Schadl György vezetésével.

A rendszer a mára közismert színvonalon működött, amíg Schadlt őrizetbe nem vették, Völnert pedig meg nem gyanúsították. Utóbbi helyére Répássy Róbertet hívták vissza, de korábbi helyettesét nélkülöznie kell: Jeney Orsolya ugyanis a kormányzati megbízatása után azonnal kapott egy végrehajtói kinevezést.

Tavaly nyár óta már Orbán Viktor bizalmi embere felügyeli a területet.

A hetek

A Völner-Schadl ügy lényegét szabatosan összefoglalta a mentelmi bizottság fideszes elnöke által jegyzett parlamenti határozat: „dr. Völner Pál a végrehajtásról szóló törvényben meghatározott törvényes jogait a Kar elnöke érdekeinek megfelelően gyakorolja, így

• államtitkárként és miniszterhelyettesként, ebből fakadó hivatali pozícióját és tekintélyét az Igazságügyi Minisztériumban dolgozó hivatalos személyeknél felhasználva elérje, hogy azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan a Kar elnöke támogatott,
• támogassa a Kar elnökét abban, hogy a Karral kapcsolatos működési-, gazdasági-, szervezeti elképzelései érvényre jussanak.”

A parlamenti határozat utal arra is, hogy a vádak nem légből kapottak: „A tényállást a tanúk vallomásai, a Nemzeti Védelmi Szolgálat által végrehajtott rejtett figyelés eredménye, az ügyben gyanúsítottként szereplő személyekkel szemben alkalmazott leplezett eszköz (lehallgatás, információs rendszer titkos megfigyelése) során keletkezett közlemények, adatok, gyanúsítottak vallomásai, lefoglalt bűnjelek, okirati és tárgyi bizonyítékok, elektronikus adatok, hívásforgalmi adatok, cégnyilvántartási adatok támasztják alá.”

A 444-hez eljutott iratokban a Központi Nyomozó Főügyészség hét olyan, elmúlt években kinevezett végrehajtót sorol fel, akik ellen vádemelést javasolnak. Mindegyik esetben az a keret, hogy ők Schadl és Völner korrupciós kapcsolata révén jutottak végrehajtó irodájához, és a kinevezésükre döntő hatással bíró két vezetőnek pénzt juttattak. Két végrehajtó beismerő vallomást tett, a többiek ártatlannak vallják magukat. Elsőre talán nehezen érthető, milyen alapon, de nemsokára eljutunk oda, ahol előadják kísértetiesen hasonló történeteiket.

Az ügyészségi indítvány mind a hét esetben nagyjából ugyanazt a sémát írja le. Schadl felajánlotta a szakterületen többnyire járatlan, de a szükséges jogi végzettséggel rendelkező embereknek, hogy elintézi nekik a végrehajtói kinevezést, ha kifizetik neki az osztalék 50, vagy akár 100 százalékát a jövőben. Egy példa:

Az ismétlődő mintázat szerint ezek a jogvégzett emberek elfogadták az ajánlatot, benyújtották a pályázatot, amelyet - sokszor tapasztaltabb, például régóta végrehajtó-helyettesként dolgozó vetélytársakkal szemben - meg is nyertek, Völner Pálnak hála. Megalapították az irodákat, majd az indítvány ezek után mindenkinél részletezi, hogy pontosan melyik napon pontosan hány milliót juttattak el Schadlnak. Az elvileg őket illető és általuk készpénzben felvett, majd átadott osztalék helyett kvázi-fizetést kaptak Schadltől, azt is készpénzben. A hét frissen kinevezett végrehajtó közül négy 40-80 milliót adott Schadlnak, hárman viszont 190-250 milliót, mindezt másfél és három év közötti idő alatt. Cserébe Schadl havi 1-2 milliót juttatott nekik, a párszázezres fizetésük mellett.

Nem érdektelen egybeesés, hogy Völner miniszterhelyettes is nagyjából így kapta a pénzét a nyomozás szerint.

Schadllal három éven keresztül találkozgattak rendszeresen, és nagyjából kéthavonta jutott pénzéhez az államtitkár, havi bontásban átlagosan 2,2 millióhoz. Az összegekből is egyértelműek az erőviszonyok: Völner a vád szerint 83 milliót kapott, míg Schadlnak a végrehajtók összesen 884 milliót fizettek.

A hűbérúr és vazallusai

A vazallus a hűbéri rendszerben a hűbérúr által adományozott földbirtokért függőséget vállaló személy. A hűbéres esküt tett a hűbérúr iránti hűségre és kötelezettségei betartására. A hűbérúr bíráskodott hűbérese fölött, valamint védelmet nyújtott neki.

A párhuzam persze költői, de nem indokolatlan. A nyomozati iratok szerint legalábbis ezek a végrehajtók egyértelműen Schadl kegyétől függtek, és ő kénye-kedve szerint rendelkezhetett velük. A Kar elnöke mondta meg, hogy ki kaphat irodát, ő utalta a havi 1-2 milliós kvázi-fizetéseket, de sokszor arra is ő tett ajánlatot, hogy melyik ügyvéddel és melyik könyvelővel szerződjenek, illetve saját magát jelölte ki a hét kezdő végrehajtó mentorának. Többektől azt is kérte, hogy szálljanak be egy másik irodába helyettesként vagy résztulajdonosként, és a vallomásokban visszatérő elem, hogy erre nem mernek nemet mondani sem ők, sem a másik fél.

Azt is felajánlotta Schadl az iratok szerint, hogy az ő vagy a szintén végrehajtó felesége magántulajdonában lévő épületekben béreljenek irodát. A gyanú szerint a végrehajtók kinevezéséről ő döntött, de a végrehajtók ellenőrzése is a kezében volt - és nem csak azért, mert a Kar elnöke.

Az egyik gyanúsított végrehajtó arról vallott a bíróságon, hogy a Karon belül rajta kívül még öt fegyelmi szakülnök van, egyikük szintén gyanúsított, egy másik pedig Schadl felesége.

A pénzeket Schadl egyik alkalmazottja, úgymond sofőrje, egy jól megtermett férfi szedte be a végrehajtóktól is, szintén nagyon szabályszerűen: nem csak átvette a milliókat, hanem szinte mindig a bankfiókba is elkísérte a delikvenseket, illetve ő szállította ki a havi „fizetéseket”. Azt meglehetősen pontosan lehet tudni, hogy mikor és mennyi pénzt kapott Schadl, hiszen a nyomozók bekérték a végrehajtói irodák bankszámláinak forgalmi adatait, illetve Schadl pénzügyesének laptopját is lefoglalták egy házkutatás során. Azon pedig megtalálták a „Házipénztár 2021” „Házipénztár2018”, „Házipénztár2018-2” és „Házipénztár2019” elnevezésű Excel-fájlokat. Ezekben vezették a begyűjtött pénzt, a végrehajtók monogramjaival jelölve a forrást.

Azt gondolná a naiv olvasó ezen a ponton, hogy annyira egyértelmű ez a történetszál, hogy nem lehet semmi bonyodalom. Dokumentálva van, hogy Schadl hordja a pénzt Völnernek, hogy Völner kinevezi a megfelelő végrehajtókat, akik aztán hordják a pénzt Schadlnak. Mit lehet erre mondani?

„Nem gondoltam, hogy ebből baj lehet”

Ahogy korábban írtuk, a hét gyanúsított végrehajtó közül öten tagadták a vádakat, és mind meglehetősen hasonló történetet adott elő az ügyész és a bíró kérdéseire.

A hűbéres rendszer jó példája M-né, aki korábban Schadlnál dolgozott, majd két budapesti önkormányzatnál lett jogász. A férje is Schadl alkalmazottja volt, M-né így kapott végrehajtói kinevezést, majd a sikeres pályázat után alkalmazásba vette a férjét a végrehajtói irodájában mint végrehajtó-jelöltet. A továbbiakban, M-né vallomása szerint, a Schadltól kapott hitelből éltek, miközben 50-60 milliós bevételt termelő irodájuk volt.

Itt jön a magyarázat. „Én a Schadl Györgytől nem kértem, hogy juttasson előnyhöz, ilyen tartalmú beszélgetés nem hangzott el köztünk. Amikor jelentkeztem a pályázatra, hirtelen döntöttem, mert éppen megkaptam a jogi szakvizsga oklevelemet, akkor volt folyamatban egy pályázat, és úgy adtam be az enyémet” - áll M-né vallomásában.

• De mi a helyzet a pénzekkel?

• Nem gyanakodott, legalább egy kicsit?

• Nem lett volna egyszerűbb átutalni a törlesztőrészleteket?

„Nem utaltam, hanem készpénzben volt minden esetben, mert azt kérte a Schadl György, hogy készpénzben vigyük oda, de hogy miért, azt nem tudom.”

A Budai Központi Kerületi Bíróság szerint M-né cselekménye „hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette megállapítására lehet alkalmas”, melyet a gyanúsított folytatólagosan követett el. M-né többek között a családi állapotára hivatkozva próbálta elérni, hogy ne tartóztassák le, hanem szabadlábon védekezhessen.

Nem járt sikerrel: M-né a bíróság határozata szerint a Gyorskocsi utcában maradt. Ugyanerre a sorsra jutott N. is, akivel egymást követték az ülésteremben november 22-én, és aki egy ponton nem bírt az érzelmeivel.

Schadl a tanára volt a Károlin, de N. állítása szerint a pályázata beadása előtt nem találkoztak. Magyarázata szerint azért kezdett el készpénzt hordani Schadl részére a kinevezése után, mert csak az átvételkor „döbbent rá”, hogy ha át akarja venni elődje 16 munkaállomásos irodáját, akkor a felszerelést ki kell fizetnie. Mire a pont a helyszínen lévő Schadl menten fel is ajánlott neki egy 20 milliós kölcsönt. Ezen felül állítása szerint N. rendszeresen kért személyi kölcsönt Schadltól, 1-1,5 milliós „havi összegeket” – a vád szerint épp ellenkezőleg, ezek voltak a kvázi-fizetések, amelyeket Schadltól kapott az osztalék helyett.

Az ülésen, M-né vallomása után az ügyész megjegyezte, hogy a gyanúsítotti vallomásokból és a nyomozás során megismert adatokból az látszik, hogy Schadl György és egyes végrehajtók között „azonos metódus szerint történtek pénzmozgások”, melyre az érintett végrehajtók különböző magyarázatokat adnak. Van, aki elismeri a korrupciós cselekményt, van, aki meglehetősen szokatlan kölcsönnel magyarázza a pénzmozgást - emlékeztetett az ügyész, aki szerint erre tekintettel is „észszerű kétely merül fel a gyanúsított valóságnak megfelelő vallomásával kapcsolatban.”

Akik beismerték

Voltak ketten, akik teljes vagy részleges beismerő vallomást tettek. F. egy megyeszékhely ügyésze volt, amikor 2019-ben megkérdezte tőle egy ismerőse, nem érdekli-e a végrehajtás. Ez az ő verziója arról, hogyan nézett ki a tárgyalás Schadllal:

Sz. vallomása szerint egy barátja, akivel korábban egy bankban dolgozott, 2017-ben „váratlanul azt a kérdést szegezte nekem, hogy szeretnék-e végrehajtóként dolgozni”. A nő Schadl alkalmazottja volt, és a vád szerint azt mondta el Sz-nek, hogy elintézhető a végrehajtói pályázat, viszont az osztalékot nem tarthatja meg magának, azon osztozni kell. Sz. többször el is bizonytalanodik, hogy éppen kinek kell odaadnia a pénzét:

Schadl György gyanúsítottal szemben 5-től 10 évig, 2-től 8 évig, illetve 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megalapozott gyanúját közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Többek között vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel, valamint 7 rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.

A végrehajtókkal nagyrészt 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúját közölték, mivel cselekményeik – bizonyítottságuk esetén – hivatali vesztegetés bűntette megállapítására lehetnek alkalmasok.

Az omikron elkezdett terjedni a lakosság körében - közölte Jacinda Ardern miniszterelnök, és bejelentette, hogy a legszigorúbb szintű korlátozásokat vezetik be.

A vasárnap éjfélkor életbe lépő ún. vörös riasztás idején az üzletek és az iskolák nyitva maradhatnak, a belföldi utazás engedélyezett, de a maszkviselés kötelező, 100 főnél nagyobb rendezvényeket nem tarthatnak, és oltottsági igazolványhoz kötik a nem életbe vágó fontosságú üzletek látogatását.

Ardern hangsúlyozta, hogy a szigorú határellenőrzések segítettek késleltetni az omikron széles körű terjedését, amivel Új-Zéland időt nyert, több oltást tudtak beadni és felkészülhettek az előbb-utóbb úgyis megérkező, még fertőzőbb variánsra. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a 12 évesnél idősebbek 95 százaléka be van oltva egyszer, 93 százaléka pedig kétszer.

A miniszterelnök szerint arra lehet számítani, hogy a következő hetekben ezrek fertőződhetnek meg naponta az 5 milliós országban - ez a magyar fülnek nem hangzik olyan sokkolóan, hiszen nálunk 15 ezer új fertőzött is összejön egy nap, de Új-Zélandon nem volt példa ilyen számokra, közel sem.

A szigetországban az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó, Coviddal kapcsolatos halálozás a világon, összesen 52-en haltak bele a koronavírus-járványba.

Jacinda Ardern újságírói kérdésre elmondta, hogy vőlegényével közösen úgy döntöttek, elhalasztják a februárra tervezett esküvőjüket, mert nem akarják azt a korlátozások idején megtartani. „Ilyen az élet” - mondta a miniszterelnök, egyúttal emlékeztetett, hogy ennél sokkal nagyobb megpróbáltatásokat kellett elviselnie új-zélandiak ezreinek. (Guardian)

Újabb részleteket osztott meg a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a XI. kerületben, a Tétényi úti Szent Imre Kórházban keletkezett tűzről, amelyben egy fiatal nő súlyos égési sérülések miatt vesztette életét.

„A lángok az egyik földszinti helyiségben csaptak föl. A fővárosi tűzoltók nagy erőkkel érkeztek a helyszínre: több mint hetven tűzoltóval és tizennyolc tűzoltó gépjárművel. A tűz mintegy ötven négyzetméteren égett a földszinti helyiségben, de a lángok és a hőterhelés mintegy száz négyzetméteren rongálták meg az épületet. A tüzet a fővárosi tűzoltók három vízsugárral oltották el, ezzel párhuzamosan pedig az A épület füst miatt veszélyeztetett kórtermeiből 56 beteg biztonságos helyre szállításában segítettek” - írta a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, amely hatósági eljárás keretében vizsgálja a tűz keletkezésének körülményeit.

Az intézkedésről videót is közzétettek:

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint Kásler Miklós miniszter a helyszínen tájékozódott arról, hogy a betegek az őket gyógyító és ápoló orvosok, ápolók, valamint a teljes személyzet biztonságban van és a főigazgatót minden segítségéről biztosította.

Jó reggelt, jó étvágyat, „hidegfront lesz vegyes körettel”!

4 fontos cikk:

• A hatósági áras csirkefarhát menthet meg minket az inflációtól?
• Pécsi joghallgató a Schadl-ügyről: „Ha tényleg megtörtént, le vagyok döbbenve”
• Az orosz csapatok kedden már útnak is indultak, februárban megint Fehéroroszországra figyel majd a világ
• Addig ütötte ököllel a nyugdíjas önkéntest, hogy az már a szomszéd fideszesnek is sok volt

Nem hiszik el, de van nekünk hetes darab hírlevelünk. Bizony, 7!44!

VÖLNERES

Ahogy azt a Közértben már előző este megbeszéltük, tegnap a Völner-iratok második részével indultunk. Ebben a lemondott államtitkár és a végrehajtók főnöke találkozásait mutattuk be a sokszor kárpázatosan aprólékos rendőrségi leírások alapján.

De a tldr-ek mellett kisebb cikkekben is visszük tovább az ügyet: például, a külügy válaszolt a kérdésünkre, hogy mi a helyzet Schadl György diplomata útlevelével. Visszavonták, méghozzá a felesége útlevelével együtt. Hogy miért rendelkeztek egyáltalán ilyennel? Na, erre nincs válasz. De legalább a végrehajtói pályázatokat kiírták, nem is akárhogy.

Újra jelentkezett MUNKABÍRÁS rovatunk is, benne a Schadlék által az egyetemi vizsgákon kisegített Nagy Ádámmal, aki nem csupán Rogán Antal kabinetfőnöke, hanem - számos már ismert pluszfeladata mellett - beült egy felügyelőbizottságba és lett egy ingatlancége. El is látogattunk a tett helyszínére, mármint a pécsi egyetemre, ahol joghallgatók véleményét kérdeztük az ügyről.

Jó reggelt, ma már naposabb napunk lesz!

4 fontos cikk:

• Tévedés azt hinni, hogy az omikron alig jelent veszélyt
• A Fidesz a jelek szerint elengedte a Városháza-ügyet, Karácsony viszont ellentámadásba lendült és a Völner-ügy ingatlanos szálát égetné rá a budapesti Fideszre
  
• „Álljon nyilvánosság elé Rogán Antal! Tudott-e kabinetfőnöke és Schadl György közös ügyeiről?”
  
• A drogprevenciós iskolai programok nem várt vesztesei lehetnek a homofób törvénynek
  

Említettük már ezt a remek lehetőséget?

Egy ügyünk mind felett

A hétfői hírtermelést minden túlzás nélkül uralta Miklósi Gábor reggeli cikke, ami a Schadl-Völner ügy 1700 oldalas nyomozati anyagából készült. A kincsesbányának tűnő iratokból elsőként azokat a szálakat követtük, amelyek a Végrehajtói Kar elnökének ún. szívességei körül bonyolódnak. Schadl György a vád szerint ugyanis segített végrehajtóknak és fontos embereknek, például Völner Pál ismerősének vagy Rogán Antal kabinetfőnökének jogi vizsgát tenni.

Újságíróként sokszor érezzük azt, hogy hiába tárunk fel valami fontosat, nincs következménye. Itt most épp ellenkezőleg! Először a Pécsi Tudományegyetem közölte, hogy vizsgálatot indít a kamu vizsgák miatt, illetve az érintett oktatót eltiltja a vizsgáztatástól. Aztán a Szegedi Tudományegyetem is vizsgálatot indított. A kormány és a Fidesz nem reagált, de az összes ellenzéki párt igen - a reakciókat itt gyűjtöttük össze, egy kis ráadással.

Karácsony Gergely is próbált felülni a hullámra, amikor a Városháza-ügy bizottsági meghallgatásán váratlanul arról kezdett beszélni, hogy a korábbi fideszes kerületi polgármesterek idején kilenc egy időben árverezett önkormányzati lakásból nyolcat Schadl György nyert meg, hetet egyedüli licitálóként. (De a meghallgatás ezen túl is tartogatott meglepetéseket Szily László riportja alapján: a főpolgármester káromkodásaitól kezdve egy egyetemi előadásnak beillő Oroszország-szakértésig.)

Jó reggelt, látták éjjel a tűzgömböt az égen?

4 fontos cikkünk:

• Olyan műsort vágott le két Fidesz-alapító az M1-en, hogy mind a tíz ujjunkról lenyaltuk a narancslekvárt
  
• Árstop: olcsó, rossz minőségű importáru lepheti el a polcokat
• Újra erkölcsi alapokra helyezné a magyar külpolitikát az ellenzék
• Nincs mese, a Magyar Zene Háza tényleg szép lett, és úgy tűnik, nem sebezte halálra a Városligetet

Ha esetleg még nem iratkoztak fel a hírlevelükre, akkor...

Új szabályok

A kormányinfó ezúttal is agyrohasztó hatású volt, de hát azért vannak az újságírók, hogy megpróbálják összefoglalni befogadható formában, ami ott történik. Ezúttal legalább tényleg voltak érdemi bejelentések, a járvánnyal kapcsolatban például ezek:

• Február 15-től csak az oltottaknak jár védettségi igazolvány.
• Hét napra rövidül a hatósági karantén.
• Bárki kérhet negyedik oltást, aki kér, és konzultál az orvosával.
  
• A miniszter szerint megfontolandó az antigén gyorstesztek árának maximálása is.

Hogy ezek az intézkedések mennyire hatékonyak, az kérdéses, de az biztos, hogy ideje van a cselekvésnek. Bár a kórházi adatok javulnak, meredeken emelkedik a fertőzöttek száma, az iskolások és tanárok között is.

Megállj, te ár!

A kormányinfón az is kiderült, hogy az üzleteknek a saját októberi áraikhoz kell visszatérni, és biztosítaniuk kell az akkori készletet is. Kompenzáció nem lesz. Vég Márton cikke azt pedzegeti, milyen következményei lehetnek a lépésnek.

Az árstop gyorsan kitermelte a saját ikonikus NER-fotóját: Varga Judit másfél milliós órával a csuklóján jelentette be az olcsóbb sertéscombot.

#választás

Nem lesznek sorok, és az informatikai rendszer is működni fog, ígéri a Nemzeti Választási Iroda elnöke.

Már több mint 15 ezren regisztráltak szavazatszámlálónak - a részletekről a 20k mozgalom egyik alapítója beszélt a 444-nek. Céljuk, hogy az idei országgyűlési választásokon minden szavazókörben „legalább kettő, az ellenzéki összefogást támogató szavazatszámláló őrködjön a szavazás tisztasága felett”.

Gulyás miniszter megígérte kollégánknak, hogy akkor is el fogják ismerni a választás eredményét, ha az ellenzék győzne.

Programok helyett

Téli álmát megszakítva mozgolódik az ellenzék. Részletes programok helyett egyelőre bemutatók és tájékoztatók vannak, de már ez is előrelépés az elmúlt két hónaphoz képest.

Király András azon a beszélgetésen járt, ahol a hat párt bemutatta az újra erkölcsi alapokra helyezett magyar külpolitika tervezetét. Volt némi vita és sok egyetértés.

Az ellenzéki programalkotás egyik nagy hátraléka a kultúrpolitika, amelynek nincs is saját felelőse, szemben tíz másik területtel. Ezt a hiányt egyelőre egy többszereplős sajtótájékoztató volt hivatott betölteni, ahol olyasmik hangzottak el, hogy vissza tervezik állítani a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, a Magyar Művelődési Intézetet és a Képzőművészeti Lektorátust, illetve felülvizsgálnák a Magyar Művészeti Akadémia státuszát.

Árokbetemetés: Márki-Zay biztosított róla mindenkit, hogy vannak az ellenzéki összefogás pártjaiban olyanok, akik a Fidesznek dolgoznak.

Több fényt!

Nagyon kíváncsi vagyok a Magyar Zene Házára, mert régóta lelomboz, hogy a nemzetstratégiai beruházások Mekkájában, ahol a kormány és a pénzünktől dagadó új elit egyre csak épít és felújít, tervez és térkövez, alig van olyan épület, ami feltűnést keltene, meglepne, elgondolkoztatna.

Gazda Albertet a Liget kormánybiztosa vezette körbe a megnyitó előtt, és nem volt elégedetlen. Botos Tamás képei ígéretesek. Sokaknak vannak erős ellenérzései az egész projekttel szemben, ezek egy része jogosnak tűnik, de ettől még reménykedhetünk, hogy ez talán végre nem egy unalmas ház lesz.

(G.) Fodor Gábor

Végre van alkalmam megosztani a fenti képet a kedves olvasókkal! Nem akármilyen együttállás, ugye?

De hogy miről jutott eszembe? Rényi Pál Dániel ihletett cikkéről, amely két régi fideszes, Fodor és Bayer urak nagy egymásra találásáról szól.

Egy fölösleges ember

Ma két hír érkezett Magyarország köztársasági elnökéről. Az első szerint két és fél órán át helikopterezett 1,8 millió forint értékben.

A másik egy képgaléria Áder János ghánai látogatásáról.

Hírzuhany

• Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint a „gyermekvédelmi” népszavazás előítéleteket erősít és gyűlöletet kelt
  
• Hétszer szúrta meg áldozatát a szívbeteg amerikai, aki most egy disznó szívét kapta
• Karácsony Gergely azt mondja, nem tudja, dolgoznak-e romák a hivatalában
  
• Kéretlen levelek a NAV-tól és a kormánytól

Jó reggelt, ez a napindító hírlevél, amire hipp-hipp fel lehet iratkozni. Ezúttal a belpolitikai és vírusügyi aktualitások után a kifejezetten erősre sikerült hétvégi termésből szemezgetünk.

4 fontos cikk:

• Jámbor András: A legtöbben azért jönnek aláírni, hogy seggbe rúgjuk a Fideszt
  
• Azt játsszák a nagyhatalmak, hogy máris kirobban a harmadik világháború, és ezt 2022 elején nem is lehet kizárni
• „Az újságírásnak kedvező viszonyok eltűnőben vannak”
  
• Az számít nőnek, akit este 11-kor nőnek kezelnek a HÉV-megállóban?
  

Ellenzék

A józsefvárosi-ferencvárosi választókerület ellenzéki jelöltje úgy látja, az ellenzék nem tudott volna végigkampányolni tíz hónapot, ezért volt az előválasztás után egy kis pihenő. Hogy jut el egy 2010-es LMP-s oda, hogy 2022-ben a nyolcadik kerületi MSZP-irodából vezeti a kampányát összellenzéki jelöltként? Hogyan működik az ellenzéki együttműködés napi szinten? Mire jó ez a népszavazás? Nagyinterjú Jámbor Andrással.

• Márki-Zay és a grazi klinika
• Márki-Zay és a hetedik frakció

Covid

Mi már öt napja kiolvastuk a számokból, hogy elkezdődött az ötödik hullám, járnyányügyi hírlevelünkben pedig már csütörtökön körbejártuk, mire kell számítanunk. Vasárnap az elvileg felelős miniszter is kimondta, hogy már az ötödik hullámban vagyunk, amelynek a csúcsán 13 ezer is lehet a napi fertőzések száma, 8-9 ezer kórházban ápolttal, a tetőzéskor körülbelül 200-as napi halálozással. Ha a jóslata beigazolódna, akkor az utóbbi szám magasabb lenne, mint a most véget ért 4. hullám csúcsa.

A kormány négy hónapon át titkolózott, Kásler Miklós csak most osztott meg olyan alapvető számokat, mint az oltottak aránya: a hivatalos adatok ezek szerint azt mutatják, hogy a kórházba kerültek 60, az intenzíven kezeltek 70 százaléka nem volt beoltva.

Először ablakokat látunk, tiszta, átlátszó ablakokat, mögöttük emberek vagy üres szobák. Aztán az ablakmosót munka közben. Aztán egy 4 éves kisfiút, aki a kicsit koszos ablakon bámul ki. Az ablakmosót, aki hazaérkezik a kisfiúhoz, ölbe veszi, vált pár udvarias szót a szociális munkással, aki vigyázott rá. A fürdőszobában kifésüli a fejtetűket a fiú hajából. Mesét olvas neki, rövid ima elalvás előtt. A fürdőszobában gyógyszereket vesz be. Másnap reggel az apa vasal, a fiú kipiszkálja a tálból müzlit. „Ne játssz a kajával, légyszíves.”

Később az ablakmosó közelebbről is beleshet az ablakok mögötti életekbe, amikor sorra látogatja nevelőszülőket, néhány percben felvillantva egy-egy sorsot. Ez talán az egyetlen vizuális játék vagy erős metafora ebben a kis költségvetésű filmben, ami egyébként nem csak realista, hanem kifejezetten eszköztelen, a történetmesélés és a színészi játék is visszafogott, egyszerű, vagy legalább is annak hat.

Ha lenne olyan ideális néző, aki nem látta a trailert és nem olvasta a pár mondatos ajánlókat, annak különleges élményt jelenthetne, ahogy mellékes megjegyzésekből, félbemaradt mondatokból, darabról darabra, nagyon lassan összeáll a kép. De ilyen néző alig lehet, hiszen ez olyan sztori, amiről elég két-három mondat, és már mindent tudsz róla, és benne marad a fejedben. Idézem az ajánlót: „A harmincas évei közepén járó egyedülálló apa, John a lehető legtöbbet szeretné a kisfiának nyújtani. Amikor a férfi megtudja, hogy egy betegség miatt csupán néhány hónapja van hátra, kétségbeesett keresésnek indul, hogy új szülőket találjon, és biztosítsa a gyermeke jövőjét az ő halála utáni időkre is.”

Kézenfekvő gondolat, hogy ezt csak elbaszni lehet. Ilyen melodrámából nem lehet tisztességes filmet csinálni.

Előzetesen aggodalomra adott okot az is, hogy a rendező az Alul semmi producere (Uberto Pasolini), a főszereplő pedig a következő James Bondként emlegetett James Norton.

A film nézése közben azonban gyorsan kiderül: itt épp az lehetett a cél, hogy ne legyen érzelgős. Jellemző mozzanat, hogy forgatás közben többször is le kellett állniuk, mert hol a rendező, hol a főszereplő kezdett sírni, de magában a filmben egy árva könnycsepp nincsen. Kiborulásból a másfél óra alatt egy: a távolból mutatják, hogy a férfi belerúg a kocsijába. Konfliktusból talán kettő: egy adminisztratív apróság, illetve egy kétperces epizód egy kellemetlenkedő ügyféllel.

De az is jó példa, amikor az apa megáll a lakásukhoz közeli kereszteződésben a pirosnál, oldalra néz, és a kis temető ravatalazóját látja. Már éppen azt érezhetnénk, hogy na, ez most túlzás, fölösleges szívfacsarás, de a férfi ekkor félhangosan felnevet, és ezzel abszurdba oldja a jelenetet.

Az apa és a fiú, illetve a két másik visszatérő karakter, az empatikus szociális munkás és egy bölcs, idősebb nő szinte végig nyugodtak; csendesek, szomorúak, de mosolyognak is. Az örökbeadás egyik fő kérdése, hogy elfogadja-e a néző ezt a nyugalmat hitelesnek.

A drámai, sőt tragikus alaphelyzet és a szereplők hétköznapisága közti ellentét adja a film különlegességét. Ezt két figyelemre méltó húzással teremtik meg.

Az egyik a jól megválasztott időbeli keretezés. A történethez ihletet adó újságcikkben az apa 9 hónap alatt halt bele a rákba, a film ebből a folyamatból azt a néhány hetet vágja ki, amikor a férfi már túl van a diagnózis sokkján, de még cselekvőképes, nagyjából egészségesnek tűnik, dolgozik. Nincsenek flashbackek a betegség előtti boldog időkre, nincs előre ugrás a haldoklásra.

A másik a közlések minimalizálása. Az egyébként is hallgatag apa nem akar beszélni a fiával arról, ami vár rájuk, a kisfiú pedig nem tud. A belfasti közeg, amiben élnek, szintén nem a szavak embereiből áll: a többi szülő, a többi melós, a szociális munkások olykor megindítóan szépen kezelik a helyzetet, de beszélni speciel nem sokat beszélnek.

Az időbeli és tematikus szűkítés ahhoz vezet, hogy a nézőnek rengeteg tere van kitölteni a történetet a saját érzéseivel, értelmezésével. Valakinek a meghalásról és az elbúcsúzásról szól ez a film, valakinek egy betegség feldolgozásáról, másnak a gyereknevelésről vagy a magányról. Van benne egy társadalmi tabló is, hiszen sokféle nevelőszülővel találkozunk, akik nagyon különböző okokból akarnak gyereket, és különféle elképzeléseik vannak a nevelésről. De megfontolhatjuk a rendező ajánlatát is, aki szerint mindez mellékes, és egyedül az apa és a fia közti kapcsolat a fontos.

Az Oscar-jelölt James Norton rengeteg időt töltött a 4 éves Daniel Lamont szobájában játékkal, és a megszerzett, kölcsönös bizalom látszik is a közös jeleneteikben, amelyek cukiskodás nélkül tudnak megmutatni valamit a szülő és gyerek közti kapcsolat meghittségéből.

Karácsonyra és hanukára készülődve jelent meg decemberben a „magyarországi egyházak közös nyilatkozata a házasság, a család és az emberi méltóság védelmében”. A kormánypártok választási kampányába is jól illeszkedő kiállás súlyát az adja, hogy

az elmúlt harminc évben nem volt olyan természeti katasztrófa, világjárvány vagy társadalmi jelenség, amely a vallási közösségek ilyen széles összefogását eredményezte volna.

(Az egyetlen kivétel egy napilapos karikatúra, ami miatt a most megszólaló keresztény és zsidó vezetők mellett a Magyarországi Muszlimok Egyháza is tiltakozott.)

A nyilatkozat egy bibliai idézettel kezdődik, és mindössze három mondatból áll:

„A biblikus álláspontot Ferenc pápa budapesti látogatása során is hangsúlyozta megerősítve, hogy a házasság szentsége egy férfi és egy nő között valósul meg. A zsidó hagyományban is a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság alapja. Mi, az alulírott katolikus, protestáns és ortodox egyházak, valamint zsidó hitközségek képviselői, a Karácsonyra készülve, illetve a Hanuka gyertyáinak fényében, egyben az utóbbi időkben egyre erősödő társadalmi vitákra reagálva ezúton is megerősítjük a házasságra, a családra és az emberi méltóságra vonatkozó zsidó és keresztény értékrend fontosságát.”

A kiemelt mondat képtelenségét és otrombaságát különösebb teológiai jártasság nélkül is érteni lehet: az emberi méltóság ugyanis - az aláíró egyházak tanítása és a nyugati civilizáció alapelvei szerint - mindenkit megillet, feltétel nélkül, nem csak a férfi-nő házasságban élőket, hanem a gyerekeket, egyedülállókat, cölibátusban élőket, özvegyeket és így tovább.

Nem egészen két héten belül az úgynevezett négy történelmi egyház vezetői közül három elhatárolódott:

• Frölich Róbert országos főrabbi „vállalhatatlannak” nevezte a mondatot, majd a Mazsihisz közleményt adott ki róla, hogy „hitünk szerint az emberi lény méltósága feltétel nélküli. A szándékunk ellenére, figyelmetlenül megbántott felebarátainkat megkövetjük, elnézésüket kérjük.”
• Fabiny Tamás, az evangélikus egyház elnök-püspöke szerint is „súlyos hiba ez a mondat”, és bocsánatot kért mindazoktól, akiket „ez a rossz mondat megsebzett, megbántott.”
• Harmadikként Balog Zoltán volt miniszter, a református egyház lelkészi elnöke mondta ki, hogy „a mondat valóban szerencsétlen és félreérthető”.

A helyzet azért abszurd, mert ez a mondat nem elszólás volt egy élő műsorban, hanem egyeztetett, írott nyilatkozat, amely ráadásul mindössze három mondatból áll. Nehéz értelmezni, hogy megjelenik egy közlemény, amelynek egyetlen erős állításával az aláírók jelentős része nem ért egyet, sőt szerencsétlennek, hibának, bántónak tartja.

Fabiny püspök a Válasz Online-nak adott interjúban hangsúlyozta, hogy „az a szöveg, amit mi a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről aláírtunk, nem tartalmazta ezt a mondatot. Papírunk is van erről. Az egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára ugyanis vissza is küldte, hogy ez az a szöveg, amit a tagegyházak elfogadtak, és abban ilyen mondat nem volt. Kaptunk még emellett több emailt, tehát később megküldték az új szövegváltozatot, de a kapkodó szervezés miatt azt már nem láttuk.” A Mazsihisz elnöke pedig azt mondta, hogy „e mondat fölött a sok egyeztetés és módosítás után már elsiklott a figyelme”, és hozzátette, hogy „a közlemény végső formáját nem a Mazsihisz, hanem a katolikus egyház adta ki”.

Pont a katolikus egyház viszont nem szólalt meg azóta sem.

A Szemlélek interjút kért a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökétől, Veres Andrástól, kérdéseket is küldtek, de nem válaszoltak az emailre, és a püspök hivatalában fel sem vették a telefont. Egyetlen katolikus püspök sem szólalt meg az ügyben nyilvánosan, de a keresztény portálnak név nélkül többen beszéltek a püspöki karból: „Olyat nem találtunk közöttük, aki cáfolta volna állításunkat, miszerint az emberi méltóság alapja nem a férfi-nő kapcsolat házasság általi szentesítése. Egyikük azt is hozzátette, ő maga is vár egy bocsánatkérést, mivel azonban nem ő követte el a hibát, nem érzi magát illetékesnek.”

Jó reggelt, az ég borús, de akár 15 fok is lehet ma. Ez a reggeli hírlevelünk, de van még ott, ahonnan ez jött.

4 fontos cikk:

• Véget ér a német atomkorszak
• Épp most csökkentik a karantén idejét
• Tízéves az alaptörvény
• A kampány képe

Homonnay

Vasárnap este érkezett a hír, hogy meghalt Homonnay Gergely. Az ellenzéki aktivista és író telefonhívásait és az üzeneteit is átvizsgálja az olasz rendőrség, ügyvédje pedig úton van Rómába. Mivel nagyon vad elméletek keringenek a halál okairól, miközben nem nagyon lehet tudni ezekről semmit, ezért a 444-nek nyilatkozó jogász azt kérte a hazai hírfogyasztóktól, hogy „kezeljenek fenntartásokkal" minden megjelenő információt.

Ellenzéki politikusok sorra emlékeztek meg a „szenvedélyes, szabadszájú, karmolós, radikális” Homonnayról.

Atom

• Őrület, áldozat vagy az emberiség megmentése?

Szilveszterig hat atomerőmű működött még Németországban, de hármat azóta lekapcsoltak, és idén decemberben a többi is leáll. Miközben durván drágul az energia, és Európa nehéz küzdelmet vív a karbonsemlegességért. Öngyilkos bolondéria vagy az emberiség megmentése? Erről vitatkozik fél Európa Magyari Péter tldr-jében.

Orbán diplomáciája

• „Ha megpróbáltok kirúgni, elpusztítalak benneteket”

- mondta Orbán néppárti vezetőknek a New York Times szerint.

• Trump endorsolta Orbánt

A magyar kormány folyamatosan az amerikai beavatkozásra utalgat, és tessék, már megint igazuk van! A világsajtón is végigfutott a hír, hiszen még Trumptól is szokatlan az ilyen nyílt kampányolás külföldön.

Időhurokban

• Megint 2012: Tízéves az alaptörvény, Szekeres Imre tíz éve emelte bokszra ökleit
• Megint 2013, megint rezsicsökkentés: Rogán utasította a bankokat, hogy a kormánynak köszönjék meg a jelzáloghitel-kamatok rögzítését
• Megint 2011, 2020 stb: Politikai nyomásgyakorlás miatt távozott az Index belpolitikai szerkesztője
• Megint 2018: Levélben kér pénzt a kampányra Orbán Viktor
• Megint 2007: Tavaly 40 százalékkal több lakáshitelt vettek fel a magyarok
• Megint 1988: Kilométeres autósor fogadta Kisvárda első Mekijét

Kína háromszor

• Befejezetlen épületeit kell lerombolnia a hatalmas adósságot görgető, csődközelben lévő kínai ingatlanóriásnak

Az Evergrande adósságállománya a magyar nemzeti jövedelem duplája. A bedőlést az egész világgazdaság megérezné. Hétfőn felfüggesztették a cég részvényeit a hongkongi tőzsdén.

• Letette esküjét az új, csak Kína-pártiakból álló hongkongi parlament

A decemberi választáson már csak a „hazafias” jelöltek indulhattak, akiknek a Kínai Népköztársaság zászlaja előtt kellett letenniük a hivatali esküjüket.

• Kínában már kezdik unni a lezárásokat, amiket már egyetlen új fertőzés miatt is elrendelhetnek

Újabb gócpontok keletkeztek az ország különböző részein, ez egy-egy akár többmilliós városban alig néhány tucat fertőzöttet jelent, de a hatóságok mindenütt maximális szigorral lépnek föl. Teljes lezárás, üres utcák, senki sehova. A szabályszegőket keményen büntetik.

Covid és környéke

• A járványnak talán vége lesz 2022-ben, az inflációnak nem

2022 első felében még érezni lehet majd a koronavírust a globális gazdaság teljesítményén, és az egész világ izgulhat azon, hogy a kínai kormány mit kezd az óriási ingatlanlufival. Az inflációval viszont még évekig küszködhetünk majd. Gazdasági elemzőkkel beszélgettünk arról, mi vár ránk 2022-ben.

• Épp beüt az omikron, az országok mégis sorra csökkentik a karantén idejét

Kompromisszum: miközben rekordokat dönt a napi új fertőzöttek száma, az USA és Görögország 10-ről 5 napra, Nagy-Britannia, Spanyolország és Írország pedig 7 napra csökkentette a karanténidőt.

• Pár százan mentek első oltásért a hétvégén, az 5-11 évesek kevesebb mint 10 százalékát regisztrálták eddig, de januárban is lehet regisztráció nélkül oltást kérni
• Az Emmi számításai szerint az állami fenntartású iskolákban a 78 ezer pedagógus 94 százaléka már felvette az oltást
• Izraelben az időseknek elkezdték beadni a negyedik oltásokat is
  
• Síelők, vigyázat: hétfőtől nem lehet szabadon beutazni Ausztriába egy Janssen-oltással
• Magyarországra is megérkezett az influenza és a COVID-19 szerelemgyereke, a „flurona”
  

Hétköznapi csodálások

• Már hivatalosan is a NER-hez tartozik a Digi, az egyik legnagyobb magyar telekommunikációs cég a 4iG
• Kinevezték az Atomenergia Hivatal új elnökét, akit 2030 végéig szinte lehetetlen leváltani
• Irtó vicces kamucikket írt a Blikk a mátranováki büdös, ciripelő magyar jetiről
  
• Ha nem lenne világos, hogy merre megy Magyarország, ez a fénykép segít
  

Jó reggelt, itt az év utolsó, rendhagyó napindítója! Aki még mindig nincs feliratkozva hírlevelünkre, annak jövőre is ajánljuk magunkat.

Ilyenkor már mindenkinek elege van a listákból, hiszen az élelmesebbek már novemberben elkezdik az év legjobbjait gyűjtő válogatásokat, és a szilveszter utáni napokig nincs megállás, minden kattintás után ömlenek ránk a rangsorok. Hogy miért kell ezt elviselni minden évben, és miért nem lehet megszabadulni tőlük sehogy és sehol? Valószínűleg azért, mert hiába idegesítő ez a forma, hiába dühöng a fél világ, hogy miért az került fel és miért nem ez, ez a listázgatás mégis annyira izgalmas, annyira vonzza a figyelmet, hogy előbb-utóbb mindenki elkészíti a sajátját.

Nekem is vannak kedvenceim, amiket minden év végén megnézek: ilyen a legjobb angol nyelvű cikkek egyik és másik listája, vagy a legjobb podcasteké. A listák igazi rajongóinak ajánlom a best of listákat listázók listáját, az alábbiakban pedig a saját termésünket lajstromozom - de éjfélig lesz még új elem is a listák listáján.

Kiengedték a kórházból a háromszoros világbajnok brazil labdarúgót, akinek így otthonában folytatják vastagbéldaganatának kezelését. „Pelé állapota stabil” - közölte csütörtökön a Sao Paulo-i Albert Einstein kórház.

A 81 esztendős Pelénél szeptemberben diagnosztizálták a tumort, azonnal meg is operálták, majd hetekig az intenzív osztályon lábadozott, ahonnan október elején állapota javulása után engedték haza, majd két hete kellett ismét kórházba vonulnia.

Pelé 1958-ban, 1962-ben és 1970-ben nyert vb-t a brazil válogatottal, amelynek színeiben 92 találkozón 77 gólt szerzett. (MTI)

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt és a főpolgármester is reagált a hírre, hogy 10 nappal a 350 milliárdos költségvetési kiadáscsökkentés bejelentése után újabb 755 milliárdos „megtakarításról” döntött a kormány. Az intézkedések fő oka, hogy 2021 első tizenegy hónapjában az államháztartás központi alrendszere 3931,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Csak novemberben 1009 milliárd forintos lyuk keletkezett a büdzsén - írtuk mai elemzésünkben.

„Az infláció az egekben, 370 forint egy euró, a román bérek is megelőzték a magyart, miközben a költségvetés hatalmas hiánnyal küzd, a rendszer kegyeltjei pedig külföldre lapátolják a magyarok pénzét. 2021. karácsonyára ezt tették Magyarországgal” - reagált Márki-Zay Péter.

„Az a gonosz és embertelen politika vezetett ide, ami a gyenge forintra, az alacsony bérekre, a munkavállalói jogok semmibevételére és egy vékony milliárdos kiváltságos kaszt támogatására épült” - állítja a hódmezővásárhelyi polgármester, és úgy összegez: „Elmondom, mit kapott karácsonyra az ország: az elmúlt évtizedek egyik legkegyetlenebb megszorító csomagját.”

Karácsony Gergely pár órával korábban hasonló gondolatmenettel állt elő: „Hatalmas megszorítócsomagot kapott Magyarország karácsonyra az Orbán-kormánytól. Harsogták eddig kevélyen, hogy a válságot megszorítás nélkül kezelik, a karácsony előtt megjelent Magyar Közlöny szerint hazudtak: 755 milliárd forintos megszorításról döntött a kormány. Válság is van, megszorítás is van.”

A főpolgármester olyan szempontból közvetlenül érintett, hogy a költségcsökkentés egyik legnagyobb áldozata a budapesti egészségügy lehet. „Orbánék úgy viselkednek, mint Móricka, mindig ugyanaz jut eszükbe: ha megszorítás, akkor Budapest. A csak nagyvonalaiban, fontos részletek nélkül közzétett megszorítócsomag megnyirbálja az Egészséges Budapest Program forrásait, több mint 13 milliárd forintot vesz el a budapesti egészségügy fejlesztésétől. Ez, minden túlzás nélkül, élet-halál kérdése. Mert ez a program, amiért megharcoltunk a kormánnyal már az önkormányzati választás után, emberéleteket ment. Mert ez a program a várólisták csökkentését, megszüntetését jelenti, olyan szűrőprogramokat jelent, amelyekkel időben lehet diagnosztizálni rákos megbetegedéseket, és jól tudjuk, az időben megszülető eredmény magát az életet jelentheti sokaknak.”

Miközben gyakorlatilag minden napra jut egy meredek eset, ahol eltűnnek az adatok a kormánynál és az állami szerveknél (ma például itt és itt), akkor kiáll az adatvédelmi biztos (!), és ezt mondja:

„Az információszabadságot felügyelő szerv vezetőjeként (...) ezúton szeretném az adatigénylőket megkérni, hogy az ünnepek alatt vegyék figyelembe azt, hogy sok állami, önkormányzati szervnél igazgatási szünetet rendeltek el, illetve a munkatársak szabadságuk alatt otthonukban pihennek, családjuk körében ünnepelnek” - írja közleményében Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) elnöke. „Mindenkitől elvárható, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében ezt tiszteletben tartsa, hiszen az információszabadság alkotmányos joga egyébként is végső soron a közösséget kell, hogy szolgálja.”

Ma jelent meg Ács Dániel véleménycikke arról, hogyan titkol adatokat két állami szerv egy gyanús ügylettel kapcsolatban, amelynek keretében 3 milliárd forint értékben vett gyorsteszteket állami megbízásból egy cég, amely egy borsodi kis falu legszegényebb utcájába bejelentett 19 éves munkanélküli fiú nevén van. Erre a cikkre reagált egy olvasónk, aki felidézett egy 2003-as hírt, amikor még egészen máshogy álltak az adatnyilvánosság és a karácsonyi pihenés viszonyához az akkor még ellenzéki Fideszben.

Index, 2003. december 23.

Megdolgoztatja a minisztériumi apparátusokat a Fidesz. Az ellenzéki párt a karácsonyi hivatali szünet előtt pénteken adott ezer írásbeli választ igénylő kérdést a kormányzat működésével kapcsolatos ügyekben. A hivataloknak 15 napon belül kell választ adniuk a Fidesz kérdésire, a rendelkezésre álló időbe azonban beleszámítanak a munkaszüneti napok és a hétvégék is.

Nem egyszeri eset volt:

Origo, 2008.12.20.

Munkát ad a Fidesz a minisztériumok ügyosztályainak, két nap alatt körülbelül 1300 írásbeli kérdést intézett a kormányhoz. Az országgyűlés adatai szerint egész évben nem tettek fel ennyi kérdést, hasonló dömpingre még nem volt példa. A miniszterektől olyasmiről is érdeklődtek, mint "szavahihető-e ön", vagy "hová vigyük a szemetet". A Fidesz szóvivője szerint a kérdések többsége a hétfőn elfogadott költségvetéshez kapcsolódik és karácsonyig további kérdéseket is feltesznek majd. A minisztereknek 15 napon belül, január 5-6-áig kell válaszolniuk.

(Címlapi kép: AFP, az ellenzéki Fidesz vezetői 2006-ban)

Orbán Viktor a rendhagyó kormányinfóján többek között ezt találta mondani: „mindent megteszek annak érdekében, hogy meggyőzzem Európa nagy vezetőit arról, hogy ugyan a Balkán lehet, hogy tőlük messzebb van, mint Magyarországtól, de az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés, hogy hogyan oldjuk meg egy olyan államnak a biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él.”

Ha valakinek nem lett volna egyértelmű, Kovács Zoltán kormányszóvivő még utánaküldött egy tweetet, miszerint „a Boszniával kapcsolatos kihívás az, hogyan integráljon [az EU] egy országot 2 millió muszlimmal együtt”.

Az AP hírügynökség összefoglalója szerint e kijelentések nagyon éles reakciókat váltottak ki boszniai kormányzati és vallási vezetőkből. Husein Kavazovic főmufti Orbán „idegengyűlölő és rasszista” nyilatkozatáról beszélt, és hozzátette, hogy korábban „az ehhez hasonló fasiszta, náci, népirtó ideológiák” vezettek a holokauszthoz és más szörnyűségekhez.

Bosznia-Hercegovina hármas elnökségének bosnyák tagja, Şefik Dzaferovic a magyar miniszterelnök szavait „szégyenletesnek és gorombának” nevezte. „Nem kihívás integrálni 2 millió muszlimot az unióba, mivel európai őslakosok vagyunk, és mindig is itt éltünk.”

Több bosnyák párt Orbán szarajevói látogatásának lemondását követi.

Puskaporos hordóba nyúlt

Bosznia-Hercegovina lényegében két nagyobb és egy egészen apró (a bosnyák-horvát és szerb rész közé ékelődő) szövetségi területből áll, de még ezeken belül is 10 kantonból, amelyeknek elég nagy autonómiájuk van, és az államot három társelnök (meg az ENSZ-főképviselő) vezeti.

Az ország szétesésének réme most azért sejlik fel egyre határozottabban, mert a boszniai szerbek vezetője azzal fenyegetőzik, hogy kilépteti az ország felét az államszövetségből. Ennek hátteréről Magyari Péter írt részletesen november elején, december 11-én pedig hatalmas lépést tett Bosznia-Hercegovina szétszakítása felé a boszniai szerb köztársaság parlamentje: Milorad Dodik, a köztársaság vezetőjének pártja megszavazta a leválást a szövetségi állam intézményeiről.

Ebbe a pattanásig feszült helyzetbe érkeznek Orbán Viktor mondatai, aki az utóbbi időben egyértelműen beleállt a konfliktusba, méghozzá a boszniai szerbek oldalán. A magyar kormány előre megmondta, hogy megvétóz minden esetleges szankciót a békeszerződést éppen felrúgni készülő Dodikék ellen, miközben százmillió eurós támogatást is küldenek a magyar adófizetők a boszniai szerbeknek.

Utóbbit ugyanezen a sajtótájékoztatón ismerte el Orbán, és azt is hozzátette: „A Balkánt nem lehet stabilizálni a szerbek nélkül, és a Balkánt nem lehet stabilizálni Bosznia-Hercegovina nélkül. Bosznia-Hercegovinát nem lehet stabilizálni a szerbeket megillető jogok helyreállítása nélkül. Ez a mi logikánk. A Balkánnak a kulcsa Szerbia, illetve a szerb nemzet.”

„A Magyar Bankszövetség meglepetéssel értesült a tegnap bejelentett kamatstopról” - olvasható a közleményükben. Orbán Viktor egy Facebook-videóban közölte, hogy a kormány októberi szinten rögzíti a lakossági jelzáloghitelek kamatait.

A Bankszövetség azzal kezdi, hogy „a bankszektor meghatározó feladata a gazdaság hosszú távon kiszámítható és fenntartható finanszírozása, melynek működését piacgazdaságban maga a piac tudja leghatékonyabban biztosítani. A magyar bankszektor tevékeny szerepet vállalt a járvány elleni küzdelemben, ezen időszak alatt a pénzforgalmi szolgáltatások fennakadások nélkül működtek, míg az új hitelezés rekord szintet ért el. Ennek is köszönhetően »sikerült együtt« a V alakú gazdasági kilábalás. A magyar pénzügyi szektor a hitelintézetek járványügyi különadójának befizetésével és Európa leghosszabb moratóriumának nyújtásával is - mint senki más - járult hozzá a járvány elleni védekezéshez.”

Ami a kamatstopot illeti, felidézik, hogy „a bankszektor az elmúlt években a jegybankkal együttműködve az érintett ügyfeleknek évente felkínálta az átváltást a fix kamatozású hitelekre, az új hiteleknél pedig kifejezetten erőltette a több évre fixált kamatozású hiteltermékek alkalmazását. Ennek a szükségességére többször fel is hívta a közvélemény és az ügyfelek figyelmét.”

A fentiek miatt a Bankszövetség nem tudja támogatni a kamatok ideiglenes fixálását a magyar bankszektor kárára azon ügyfeleknél, akik a többszöri felhívás ellenére is a kockázatosabb, változó kamatozású hitelek mellett döntöttek

- írja a Bakszövetség. Szerintük „a fixesítés lehetősége változatlanul és folyamatosan rendelkezésre áll az ügyfelek számára, amely a kamatnövekedés elleni védelmet hosszabb távon is nyújtja, ugyanis a kamatstop, ideiglenesen, csak 2022. június 30-áig biztosítja az alacsonyabb kamatot!”

A belga kormány megerősítette azt a korábbi döntést, amely szerint 2025-ig fokozatosan lekapcsolják az országban működő atomerőműveket, miközben fenntartják a kutatásokat és befektetéseket az új atomenergia-technológiákba - jelentette be csütörtökön Alexander De Croo miniszterelnök.

A 2003-ben hozott eredeti kormánydöntés értelmében 2025-ig bezárják az összes nukleáris reaktort az országban. A jogszabály szerint 40 évi használat után minden reaktort végleg le kell állítani, újakat pedig tilos építeni.

Alexander De Croo csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte: a hétpárti belga kormánykoalíció döntése értelmében négy éven belül bezárhatják a belgiumi atomerőműveket. „Olyan megállapodás született, amelyben a biztonság központi jelentőségű. Az általunk választott forgatókönyv biztonságos a vállalatok és hazánk számára is”.

A La Libre Belgique szerint azt is közölte, hogy noha az ország bezárja atomerőműveit, „nem zárja be kapuit az atomenergia új generációi előtt". Belgium legkevesebb 100 millió eurót (mintegy 36 milliárd forintot) fektet a jövő atomenergiájának kutatásába, különös tekintettel a kisebb moduláris reaktorokra (SMR). Belgiumnak meg kell határoznia, hogyan pótolja az energiahiányt. A különféle kapacitások feltárásának célja a hét belgiumi atomerőművi blokk kompenzálása - hangoztatta.

Belgium két atomerőművében hét reaktor működik. A nukleáris energia az ország energiaellátásnak mintegy 40 százalékát biztosítja. A belga miniszterelnök tájékoztatása szerint a kormány új energiatörvényt tervez elfogadni, amelynek célja a kibocsátássemlegesség elérése, majd megtartása 2050 után is. (MTI)