Urfi Péter

Egyre nő a feszültség az Atlanti-óceánon orosz zászló alatt manőverező hajó körül, amelyet Washington inkább lefoglalni akar, nem elsüllyeszteni. Egy ilyen lépés következményei nehezen beláthatók.

A 33 éves férfi elszámoltatása még tart.

Hófúvás miatti riasztás, törölt repülőjáratok, késő vonatok, sávlezárások az autópályán – és ragyogó fehérség mindenütt. Európa-szerte iskolákat zárnak be, északon mínusz 30-40 fokok vannak.

Török miniszterekkel tárgyalt az ötfős katonai delegáció.

A magyar kormány meg sem próbálta ezt megakadályozni. A Magyar Szövetség polgári engedetlenségbe kezd.

Szakértők és érintettek szerint óriási a munkaerőhiány, amelynek csökkentéséhez sokkal nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésre lenne szükség.

Asztana megakasztana egy gyönyörű tervet.

Eddig sokakat visszatartott, hogy csak injekcióval tudta a szervezetébe juttatni a Wegovyt.

Időseknek, nagycsaládoknak, hajléktalanoknak és ukrán menekülteknek osztanak alapvető szükségleti cikkeket egyházak és civilek segítségével. Télen minden nehezebb.

Szíria romokban hever és egyes részein még harcok folynak, de „a német társadalomnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a bűnözők elhagyják az országot”.

Mivel kecsegtetnek még minket? Fehér karácsony? Hóförgeteg? Lavina a János-hegyen?

Diós, mákos vagy egyik sem? Nem csapda, nem ravasz utalás, végre egy fontos és egyenes pártpolitikai kérdés!

A folyamatosan publikált, több ezer oldalnyi anyagban több száz utalás szerepel Epstein egykori barátjára, az Egyesült Államok elnökére.

Trump és tárgyalói nem beszélnek erről, de a saját hírszerzésük állítólag tisztában van vele, melyek Putyin valódi céljai.

Régebben komoly csatározások, ma már csak ártalmatlan babonák övezik a megemlékezést.

A 38 éves, sokszorosan díjazott riporter holttestét a Városligetben találták meg.

Túl könnyű digitálisan intézni az életet, a levélírás mostantól úri huncutság, fiatalos trend lehet.

Hibát hibára halmoz a számára talán legkellemetlenebb ügyben a Trump-kormányzat.

Trump egyre keményebben szorongatja Madurót, a tartós blokád az olajárak emelkedéséhez vezethet.

10 perc súlytalanság.

Az Ohridi-tó van olyan tiszta, hogy állítólag még látszik is.

Már a tetőpontjára ért a botrány, amikor - az ügyészség szerint nem egészen két hete - a rendész gyomron ütötte a fiatalkorút.

Hogy mit jelent „a halmazállapot területén egyre markánsabban megjelenő bizonytalanság”? Hát AZT!

A Bors Tisza-ellenes különszámát felfüggesztette a magyar igazságszolgáltatás, a kormányoldal mégis támogatja annak jogsértő további terjesztését. Egy kézbesítő viszont inkább gyújtósnak használná.

Jó reggelt hírlevelünk, hírleveleink minden kedves olvasójának!

4 fontos cikk:

• Matolcsy Ádám barátai is szépen berendezkedtek Tihanyban
  
• Kiállt a háború ellen, ezért száműzhette Budapestre Hilarion metropolitát a Putyin-hű Kirill pátriárka
• Nincs ellene csodafegyver, tartósan velünk marad a két számjegyű infláció
• Embertelen bánásmód miatt pert indított az anya, miután napokig lekötözve tartották fiát a kórházban

Orosz-ukrán

Jó reggelt! Hogy jól induljon a hét, olvassák el a kedvenc hétvégi cikkemet, amelyben Herczeg Márk a svéd családok ellen indított támadást. Ez amúgy egy hírlevél.

4 fontos cikk:

• Bajkai István hiába rakott össze milliárdos forgalmú céget, Ungár Péter így is többet keresett nála
  
• Kovács Zoltán: Idióta, aki szerint futballmeccsre látogató gyerekeket lehet okolni politikai megnyilvánulásokért
  
• Az oroszok lassan saját magukat demilitarizálják Ukrajnában
• Az 1000 milliárd forintos álomhatár fölé kapaszkodott a NER építőipari elitkommandója
  

Tank és tankolás

Jó reggelt, jó hosszú hétvégét, hallgasson mindenki tinislágereket!

Ahogy rendesen, ezúttal is jövünk a hét nagyobb cikkeivel. Ezeket, pontosabban a fizetős anyagainkat immár külön címlapon is gyűjtjük. Aki szeretne szemezgetni belőlük, az kipróbálhatja előfizetői akciónkat.

100 NAP HÁBORÚ

Ez az orosz-ukrán háború százegyedik napja, amelyet a kezdete óta folyamatosan közvetítünk. Aki szeretne gyorsan képbe kerülni, annak Király András naponta közölt frontjelentéseit ajánlom. Ezen a héten is sokféleképpen közelítettünk a témához: írtunk például arról, hogy az orosz állami tévé szerint már elkezdődött a harmadik világháború, és le kell fegyverezni a NATO-t; hogy még a háború vége előtt ki kellene találni, mi legyen az Ukrajnába küldött rengeteg fegyverrel; a témát kutató történészt pedig a háborús nemi erőszakról kérdeztük.

EURÓPA SZÉGYENE

• Olajalku: Orbán Viktor kiharcolta azt, amit három hete még visszautasított

Jó reggelt! Ezúttal magunkkal kezdjük a napindító hírlevelet, hiszen van egy remek ajánlatunk: a 444 kilencedik szülinapja alkalmából 9 napig 9 forint az előfizetés. A napokban elindult a 444.hu/kor aloldal is, ahova a csak előfizetők számára olvasható anyagainkat gyűjtjük, különféle, mindig változó kategóriákba. És akkor hírek, van belőlük bőven!

4 fontos cikk:

• Még a háború vége előtt ki kellene találni, mi legyen az Ukrajnába küldött rengeteg fegyverrel
  
• Amber Heardöt bűnösnek találták Johnny Depp rágalmazása miatt
  
• Olajalku: Orbán Viktor kiharcolta azt, amit három hete még visszautasított
• Csak a gyenge ember ragaszkodik a hatalomhoz
  

Hírleveleink közül itt lehet válogatni.

15 hét háború

Jó reggelt, köszöntünk mindenkit az éjfélkor életbe lépett háborús veszélyhelyzet első napján. Orbán Viktor tegnap azt mondta, hogy ma már jönnek is az új döntések.

4 fontos cikk:

• Hatalmas pipacsmező bukkant fel Budapesten, de nyugalom, hamarosan lebetonozzák az egészet
  
• Felmondott a pedagógus, akinek kiállása elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat
• Orbán felszólította a Tanács elnökét, hogy ne vegye napirendre az olajembargót
  
• Háborút követelnek az orosz veteránok
  

Eskü

Jó reggelt, 26-28 fokos csúcsokat villant a szexi időjárás! Ez a napindító hírlevelünk hétvégi kiadása az elmúlt öt nap nagyobb anyagaival.

Nézd, Andi! Parlament!

Ez a hét is látványos parlamenti aktusokkal indult, felvonult a magyar elit Orbán Viktor beiktatásán, csak Rogán Antal arcán gyülekeztek sötét fellegek. A hangulatot Kaufmann Balázs és Czinkóczi Sándor költői magasságokba emelkedő videója érzékelteti. Németh Dániel itt készítette el az év egyik fotóját:

Miniszterelnöki programbeszédében Orbán inkább úgy beszélt, mint akit Európa vezetőjének választottak meg. Egyszerre állt ki a NATO-tagság mellett, mondta ki életében először, hogy Oroszország az agresszor, és illette maró kritikával az EU-t, miközben még a fehér fajvédők kedvenc lakosságcsere-elméletét is felidézte. (Same in English.)

A kormány igazított kicsit a retorikáján, és egyre gyakrabban mondja ki, hogy az oroszok indították a háborút, és az ukránok ennek az agressziónak az elszenvedői. De ezzel párhuzamosan a tábor radikális részét is kiszolgálják, Kövér László például a hétvégén amerikai-kínai háborúnak nevezte az orosz-ukrán háborút, Orbán Balázs államtitkár pedig hétfőn már amerikai-orosz háborút emlegetett a parlamentben. Ami a Kreml propagandájának szolgai átvétele. „A gyilkosok ezzel a dezinformációval szeretnék magukat tisztára mosni, áldozatként vagy hősként feltüntetni” - írta erről Ács Dániel.

Szintén hétfőn derült ki, hogy már csak Magyarország akadályozza az orosz olaj uniós embargóját. Magyari Péter cikke szerint még jobb ajánlatot kaphat Brüsszeltől a magyar kormány az olajembargó megszavazásáért.

Miniszterteszt

Szerdán és csütörtökön a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatásairól tudósítottunk futószalagon. Ha nem is az összesről, de a fontosabbakról részletesen: Szijjártó Péter a külügyi, Pintér Sándor a honvédelmi, a népjóléti és az oktatási, Rogán Antal a nemzetbiztonsági, Lázár János és Nagy Márton a gazdasági, Navracsics Tibor az uniós, Csák János a kulturális, Szalay-Bobrovniczky Kristóf a honvédelmi bizottság előtt beszélt terveiről. Az Országgyűlés szabályai nem nagyon teszik lehetővé, hogy az újságírók végezzék a munkájukat, de azért sikerült videóinterjúkat készíteni Lázárral, Szijjártóval és Rogánnal is.

Aki végigkattintja ezeket, kap egy átfogó képet, mire lehet számítani az új kormánytagoktól. A visszatérő Navracsicsról külön portrét írt Rényi Pál Dániel, méghozzá parádésat.

Fronthatás

Folyamatos tudósításunk mellett Király András több nagyobb cikket is írt az orosz agresszor előtt tornyosuló akadályokról:

• Egyre nagyobb a morgolódás orosz oldalon a nagy keleti offenzíva kudarca miatt
• Tiltakoznak a sorozások ellen a szakadár köztársaságokban
  
• Szétvert zászlóaljakból tákolnak össze újakat az oroszok
  
• Az oroszok a Terminator bevetésére készülnek
  

Távolabbról közelít nagyinterjúnk Catherine Beltonnal, akinek most jelent meg magyarul a Putyin emberei - Hogyan szerezte vissza a KGB Oroszországot, és gyűrte maga alá a Nyugatot című könyve. A szerző ismeri talán a legjobban az orosz elnököt és embereit a nyugati újságírók közül. Szerinte Putyin azt hitte, elég embert fizetett már le Európában ahhoz, hogy ne kelljen súlyos szankciókkal szembenéznie.

Orban Peterson

A legnagyobb amerikai konzervatív szervezet, a CPAC budapesti konferenciáját nagy csinnadrattával vezették fel a fideszes influenszerek, de aztán nem jött el egyetlen nagy republikánus név sem. Orbán Viktor előadta 12 pontját, de arról elfeledkezett, hogy a receptjét máshol, pláne egy erős demokráciában nem nagyon lehet kifőzni.

Sok értelme tehát nem volt ennek konferenciának, de apropónak azért jó volt, hogy írhassunk két izgalmas portrét a republikánus poszternőről és a kalandos életű Prototrumpról.

Szió, recesszió!

A közelgő recesszió előtt utoljára kozmetikázta a magyar gazdaságot a járvány utáni újraindítás és a választási osztogatás. Minden elemző legalább 7-9 százalékos gazdasági növekedést jósolt 2022 első hónapjaira, a pontos adat 8,2 százalék lett. De innen már csak lefelé vezethet az út. Matolcsy mindenesetre bejelentette, hogy vannak ötletei a megbillent magyar gazdasági helyzet javítására, konkrétan 144 darab.

A horvátoknak jövőre már eurójuk lehet, a forint egyre gyengébb, de a magyar gazdaságpolitika vezetői gyakorlatilag hallani és gondolkodni sem hajlandók az euró bevezetéséről. A turizmus újraindult, de a hazai szállodák negyede nem élte túl a járványt.

Még 3X3 remek cikk

A 444-ről:

• Lelép az ember, akivel végleg felszámolták a közszolgálatiságot Magyarországon
• „Beszéltem a Szijjártóval és mondta, hogy ki van adva ilyen Pest megyei minden lófaszság, és írjunk bele mindent”
  
• Szokatlanul tágas odút nyitott Orbán Ráhel, a megnyitón a nagypapa is ott volt
  

A Lakmuszról:

• Orbán valójában a bevándorlást ekézte, és nem a nyugdíjasokat vagy a beteg embereket gyalázta egy 2014-es beszédében
• Orosz dezinformációnak tűnik az Azovsztalból menekülve fogságba esett kanadai biolabor-főnök sztorija
  
• Putyin háborús propagandáját viszi magával a parlamentbe a Mi Hazánk
  

És a Qubitról:

• A kiváltságos helyzetben lévők már az egyenlőség gondolatától is frászt kapnak, mert attól félnek, hogy rosszul járnak
  
• A műanyagszennyezés problémáját nem lehet pusztán azzal megoldani, hogy visszatérünk az üveghez
• Szétszakad az ország, de hogyan jutottunk idáig?
  

Miután az emberibb munkafeltételeket évek óta hiába követelő tanároknak gyakorlatilag megtiltották a sztrájkot, sokan polgári engedetlenségbe kezdtek év elején. Az egyházi iskolák február végén külön eseményt is szerveztek a Móricz Zsigmond körtérre, ahol közösen énekelték: „Az Úr velünk, kicsoda ellenünk, rettegést nem ismerünk. / Jobb az Úr ereje énnekem, jobb is, mint az emberé.”

Fővárosi és vidéki egyházi iskolák 137 dolgozója vett részt az akcióban, további 203 pedagógus pedig támogatóként iratkozott fel.

Előző nap a 444 kérdésére reagálva a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) közleményt adott ki, amelyben mint fenntartók jól helyretették a tanáraikat: „A katolikus egyházmegyei fenntartók a hangulatkeltést nem tartják célravezetőnek, különösen nem a választási kampány idején. A követelések helyett minden esetben a tárgyalásos megoldást részesítik előnyben.”

A kormánynak kellemetlen témát az előzékeny főpapok csak a választás után vették elő, addig nem reagáltak rá érdemben.

A pedagógusaiknak írt, május 17-ei keltezésű levélben már elismerik, hogy komoly anyagi és munkaszervezési problémák vannak, és tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal ezek megoldására. Az MKPK négyfős vezetésének - Veres András, Udvardy György, Erdő Péter és Székely János - levele a 444-hez is eljutott, ez áll benne:

„Katolikus intézményfenntartóként mindannyian jól ismerjük az egyházi iskolákban rejlő számtalan lehetőséget, tiszteljük és elismerjük a pedagógusok által végzett, szerteágazó oktatónevelő munkát. Tisztában vagyunk ugyanakkor pedagógusaink nehéz helyzetével is.

Tudjuk, hogy anyagi és ezzel együtt társadalmi megbecsülésük nincs arányban azzal az értékes munkával, amit végeznek. Tudjuk, hogy a heti óraszám-terheik magasak, valamint aggodalommal figyeljük az egyre növekvő pedagógushiányt is. Ezen terhek enyhítése érdekében, megalakulása után felvesszük a kapcsolatot az új ágazati irányítással és tárgyalások útján kívánjuk közösen keresni és megtalálni a megoldásokat.

Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy a pedagógus hivatás megerősödjön, társadalmi presztízse emelkedjen, ezért a tárgyalásos megoldások híveként a legmagasabb szinten fogjuk intézményeink, pedagógusaink érdekeit képviselni.”

A Szemlélek keresztény portál szerint nem volt még rá példa, hogy az MKPK közös levelet írt volna minden egyházi iskolában dolgozó tanárnak.

A területért mostantól felelős miniszter, Pintér Sándor parlamenti meghallgatásán azt mondta a tanárbérekről: „Nem ígérek semmit, és azt betartom”. Hozzátette azért, hogy figyelembe veszik a célkitűzések megvalósítását. A polgári engedetlenséget nem tudja elismerni Pintér, aki szerint „a rend az alapja mindennek”.

Jó reggelt! Hadd meséljem el a tegnapi ebédemet! Leültem az asztalomhoz, kanalaztam a finom lencsefőzeléket fasírttal, amikor elsétált mellettem Csák János miniszterjelölt, akihez aztán odatelepedett Hoppál Péter volt kulturális államtitkár. Ebből kitalálhatja mindenki, hogy ezúttal nem a szerkesztőség melletti gíroszosnál táplálkoztam, hanem a parlamenti büfében, nem sokkal a kulturális bizottság ülése előtt. Így aztán tányéromból felnézve megerősíthetem a sejtést, hogy Hip-Hoppál visszatérhet mint a kultúra fő kormányzati felelőse.

4 fontos cikk ma reggelre:

• Aki már Trump előtt Trump próbált lenni
  
• Elvenni az ukránok igazságát
• Rogán Antal: Olyan nincs, hogy egy politikusnak nincsenek kampányfeladatai
  
• „Beszéltem a Szijjártóval és mondta, hogy ki van adva ilyen Pest megyei minden lófaszság, és írjunk bele mindent”
  

Erre és egyéb hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

Ha tartana bármilyen politikai következménytől, vagy ha legalább a látszatra adna, Orbán Viktor aligha kéri fel honvédelmi miniszternek Szalay-Bobrovniczky Kristófot. A miniszterelnök szerint a háborúk évtizede jön, a szomszédunkban dúl is egy háború, ezért a hadsereg fejlesztése „a legsürgetőbb feladat”. Ebben a példátlanul feszült helyzetben nem a 40 éves katonai múlttal rendelkező, 8 éven át vezérkari főnök Benkő Tibor folytatja, hanem Habony Árpád kampányguru második embere. Ez akkor is szédítő különbség, ha a miniszterjelölt tartalékos tiszt a Nemzeti Honvéd Díszegységnél.

Ha csak minimális kontrollt tudna gyakorolni a parlament a kormány munkája felett, akkor a szerdai rendészeti bizottsági meghallgatás csatatérré változott volna, hiszen olyan káder kinevezését kellett megvitatniuk, akivel kapcsolatban az összeférhetetlenség emlegetése sápatag pótcselekvésnek tűnik. Szalay-Bobrovniczky ugyanis nem csak a kormány kegyéből - és a kormányszóvivő férjeként - lett milliárdos kaszinótulajdonos és a tévés reklámpiac ura. Ennél is sokkal meredekebb, hogy a leendő honvédelmi miniszter állami segítséggel vett meg egy cseh harcirepülő-gyárat és egy repteret, miközben 50 százalékos tulajdonosa annak a Transmashholding Hungary nevű cégnek, aminek azonos nevű orosz tulajdonosa egy állami tulajdonú vagon- és mozdonygyár, és az orosz hadiiparban is vastagon érdekelt.

Egy NATO-tag honvédelmi minisztere az orosz hadiiparral üzletel – erre a NATO-t ellenségének tekintő Putyin háborúja alatt nyilván sokak fejében megszólal a vészcsengő. De ezek szerint Orbán Viktort nem csak a magyar, hanem a nyugati közvélemény és intézményrendszer sem korlátozza.

Katonacsaládból származom, mindkét nagyapám ludovikás tiszt volt, kezdte a bizottság előtt Szalay-Bobrovniczky, és katonai múltját a mohácsi csatáig vezette vissza.

Orbán Viktor szavait visszhangozva emlékeztetett rá, hogy háború van, és olyan évtized elé nézünk, ahol a biztonsági kihívások állandó részei lesznek az életünknek. A NATO védelmi szövetség, ez maradjon is így, de csak akkor tud minket megvédeni, ha mi erre képesek vagyunk - mondta. A cél természetesen a haderőfejlesztési program folytatása, a NATO előírása szerint a nemzeti össztermék 2 százalékos ráfordítását kell elérnünk, szerinte ennek a közelében vagyunk. További cél a harcoló állomány növelése, a női és férfi katonák megfelelő egyéni felszerelésének biztosításával, és olyan életpályamodell, amely a katonai karrier végén a társadalomba való visszatérést is segíti. Újragondolt és vonzó ajánlatot kell tenni azoknak, aki hajlandók és képesek a haza fegyveres védelmére. A béke pártján állunk, nem akarunk a háború részesei lenni - mondta.

Az ukrán-orosz háborúban „tudjuk, kik az agresszorok, és kik a megtámadottak, és hol van az erkölcsi fölény. A feladat a béke garantálása”

- szögezte le Szalay-Bobrovniczky, aki szerint a svéd és a finn jelentkezés a NATO-ba növeli Magyarország biztonságát. És bár az ukrán-orosz háború leköti a figyelmet, a miniszterjelölt nem feledkezett meg az egyéb biztonsági kihívásokról sem: illegális migráció, terrorfenyegetés, cyberhadviselés.

A tárca most civil kontroll alá került, ami teljesen bevett dolog demokráciákban - tette hozzá végül, amit később a jobbikos bizottsági tag úgy fogalmazott meg, hogy „egyenruhások mentek, öltönyösök jöttek”.

Harangozó Tamás (MSZP) először arra utalt, hogy a miniszterjelöltnek a kaszinókoncesszió 400 milliárdos bevételt biztosít 2056-ig, majd rátért az orosz és cseh bizniszeire. Üzleti érdekeltségeit megtartja? Nem tartja ezeket nemzetbiztonsági kockázatnak? - kérdezte Harangozó. A jobbikos Lukács László György a kérdést úgy tette fel, hogy a hadiipari beszerzések során „önben a megrendelőt vagy a beszállítót tisztelhetjük?” Illetve: „van más olyan gazdasági érdekeltsége, ami a hadiiparhoz kapcsolódik és összeférhetetlen?”

Szalay-Bobrovniczky válaszában bejelentette, hogy a haderőfejlesztési beszerzéseket „barátja”, Maróth Gáspár ezután már nem kormánybiztosként, hanem a tárcán belüli pozícióban menedzseli. Kósa Lajos bizottsági elnökkel nagy egyetértésben ecsetelte a V4-ek közti haderőfejlesztési együttműködés perspektíváit, amelyből ezek szerint személyesen is hasznot húzhat a miniszterjelölt, akinek cége már eddig is adott el Magyarországnak repülőket.

Nem adott egyértelmű választ arra, hogy fel akar-e adni bármit is üzleti érdekeltségeiből, de nagyon úgy tűnt, hogy nem.

Itt ugyanis konkrétan rákérdeztek, és igen egyszerűen közölhette volna, ha legalább névleg kiszállna legalább a honvédelemhez kapcsolódó vállalatokból. Ehelyett azt hangsúlyozta, hogy nyilvánvalóan minden összeférhetetlenségi szabálynak meg fog felelni. „Az elmúlt években befektetőként is a nemzeti érdek vezérelt” - mondta az orosz partnerére és cseh repülőgyárban szerzett tulajdonára utalva, amit Szalay-Bobrovniczky „magyar nemzeti tulajdonként” emlegetett.

Kinevezését 6-2 arányban támogatta a bizottság.

A hét legfontosabb cikkét Herczeg Márk hírlevelező társam írta a 444-en, de mivel az sajnos elég rövid, ezért nem kerülhetett be a hét nagyobb anyagait összegereblyéző válogatásba.

De előtte szolgálati közlemény: büszkék vagyunk rá, hogy az olvasóinknak hála 2 millió forinttal segíthetünk a nehéz helyzetben történelmi jelentőségű munkát végző ukrán, orosz és fehérorosz kollégáinknak. A pénzből a Medúzát is támogattuk; a független lapot blokkolták Oroszországban, és amit csinálnak, azt Putyin törvényben tiltotta meg. Azóta részletesen bemutatták, hogyan gyilkoltak és erőszakoltak meg civileket orosz katonák egy ukrán faluban. Plankó Gergő készített nagyinterjút a szerkesztővel.

HELYÜNK EURÓPÁBAN

A hét, sőt, ha Orbán Viktorra hallgatunk, akkor az egész év politikai menetrendjét meghatározza, hogy a vasárnapi választásokon elmaradt az illiberális forradalom. A liberálisok győztek Franciaországban és Szlovéniában, Orbán Viktor fontos szövetségest vesztett a szomszédban, és Le Pen vereségével nagyon nehéz lesz megcsinálnia az új jobboldali frakciót az EP-ben.

Szily László arról elmélkedett, vajon el tudja-e lesni Európa és Magyarország az Orbán illiberális szövetségesét tönkreverő Szlovén Liberális Superman titkát?

Közben Brüsszelben feladták a levelet Budapestre, elindult a mechanizmus, rendszerszintű korrupció miatt. Magyari Péter cikke szerint az eljárást eleve a magyar kormány ellen találták ki, de eddig hárítani tudta az alkalmazását Budapest. Pénzügyi veszteséget így is legkorábban csak fél év múlva szenvedhetünk el miatta.

• Tíz éve nem tesz semmit a korrupció ellen a kormány, az a baj

Jó reggelt, jön a hidegcsepp! És tudják, mi jön még? A hírlevél, már ha megrendelik.

4 fontos cikk:

• Ha nem fogy el az erejük, Ukrajna területének harmadát is bekebelezhetik a következő években az oroszok
  
• Hadházy Ákos: Ezt nincs értelme így folytatni, húznunk kell egy vonalat
  
• Legyőzhetetlen Orbán Viktor pártállami kampánygépezete
  
• Hiszékeny Dezsőt egyszerűen nem lehet legyőzni, a baloldal fellegvárában fideszesek is szavaztak az ellenzéki jelöltre
  

Háború

Hiába zajlanak a háttérben az orosz–ukrán egyeztetések, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az orosz politikai-katonai vezetés célja a Novorosszija-projekt megvalósítása, ami elhúzódó háborút és véresebbnél véresebb ütközeteket vetít előre. Gazda Albert újabb nagy összefoglalójában arra jut, hogy a jelek szerint még egy esetleges donbasszi győzelem sem állítaná meg az oroszokat, az elsődleges céljuk ugyanis már a területfoglalás.

„Sok megégett és erősen eltorzult holttest van, amiket egyszerűen lehetetlen azonosítani. Arcok foszlottak darabokra, ezeket nem lehet újra összerakni, és vannak fej nélküli testek is.” Alighanem ez volt a tegnapi nap legdurvább idézete a 444-en; a Kijev környékén történt borzalmakat vizsgáló törvényszéki orvos mondta.

Jó reggelt! Hamarosan a fátyolfelhőzet nekilát, hogy megszűrje a napsütést. Mintha nem lenne elég bajunk enélkül is!

4 fontos cikk:

• Tényleg totális időpazarlás az ellenzéki munka a parlamentben?
  
• A jelek szerint az oroszok kissé felkészületlenül vágtak bele nagy keleti offenzívájukba
• Albánia és Szerbia is demokratikusabb hely Magyarországnál a Freedom House friss jelentése szerint
  
• Egyre idősebb emberek válnak hajléktalanná, majdnem minden második 60 fölötti beteg, munkaképtelen
  

Ez a 444 napindítója, de vannak nekünk egyéb hírleveleink is.

A fronton

Kedden már nem csupán az ukránok, hanem az orosz illetékesek is bejelentették, hogy megindult az oroszok nagy keleti offenzívája, ezzel új szakaszába lépett a háború. Napok óta tart a bizonytalanság, hogy ez mit is jelent éppen. Király András harcászati elemzése szerint az oroszok az első nap főleg csak bombáztak, mert Kijev alól kivont alakulataikat még mindig nem sikerült újratölteniük. Célkitűzésük, az ukrán erők teljes átkarolása is irreálisnak tűnik, igaz, ennél összetettebb műveletekre meg nem bizonyultak eddig alkalmasnak.

„Óráink lehetnek hátra” - küldött kétségbeesett üzenetet egy parancsnok Mariupolból. Alig tudtak valakit kimenekíteni az ostromlott városból, mert az oroszok nem tartották be a humanitárius folyosóról szóló egyezséget.

Percről percre tudósításunk.

A hátországban

• A Kreml háborúellenes kisebbsége attól tart, hogy Putyin taktikai atomfegyvert is bevethet

10 orosz csúcsvezető volt hajlandó név nélkül mesélni. Mind az elit, mind a közvélemény az elnök mögött áll, de egyre több káder kritizálja a háborút. Ukrajna két keleti megyéje Putyin minimális célja, amiért szerintük szinte bármire képes.

• A Russia Today vezetője azt üzeni: a kínai cenzúra a követendő példa

Az RT éveken át úgy tett, mintha csak egy „másik nézőpontot” mutatna meg a nyugati narratívával szemben. Ukrajna lerohanása óta már kevésbé kell fenntartani ezt a látszatot.

Ki ül be a parlamentbe?

Orbán Viktor átvette a mandátumát, Gyurcsány Ferenc nem. Dobrev Klára nem is fogja, átadott mandátumával saját frakciója lett az LMP-nek. Karácsony Gergely helyére Szabó Rebeka zuglói párbeszédes alpolgármester ül be. De a legjobb persze Németh Szilárd volt, aki úgy vette át a mandátumát, mintha megnyerte volna a körzetét.

Az előválasztás óta nem látott élénkségű vita alakult ki az ellenzékben arról, milyen szerepet kellene vállalniuk egy autoriter rendszerben. A TASZ szerda délután éppen azért hívta beszélgetni a pártok képviselőit, hogy kiderüljön, mivel lehetne elkerülni a díszellenzéki szerepet, hogyan tudnák leghatékonyabban ellátni a feladatukat.

Tegnap kiderült, mennyi pénzből gazdálkodhatnak a pártok: a Fideszt a DK követi a listán. Az Iránytű felmérése szerint pártokon átívelő egyetértés mutatkozik abban, hogy jobb lenne az ellenzéknek, ha Gyurcsány Ferenc eltűnne a színről. Még a DK-sok jelentős része is így érzi. Márki-Zay visszavonulása szintén népszerű ötlet.

Mi lesz a miniszterekkel?

Lázár János munkamegbeszélésre hívta a hódmezővásárhelyi polgármestert. A választások óta szinte kivirult Lázár megint miniszter lehet a Népszava értesülése szerint, Kásler viszont távozhat. Az Orvosi Kamara azt szeretné, hogy legyen önálló egészségügyi minisztérium. A 24.hu szerint Navracsics Tibor uniós miniszter lehet.

Egy biztos: Orbán első útja a Vatikánba vezet.

• Lakmusz: Varga Juditnak nincs igaza: nem igaz, hogy soha nem szavaztak annyian egy irányba, mint az idei népszavazáson

Szabadság és rabság

A Freedom House szerint Albánia és Szerbia is demokratikusabb hely Magyarországnál. Az idei jelentés újdonsága, hogy a 21. században először lett a régiónk uralkodó berendezkedése a hibrid rezsim, nem pedig a hagyományos értelemben vett demokrácia. Mi is azok volnánk.

• Őrizetbe vették a Pénzügyminisztérium három munkatársát hivatali vesztegetés miatt
  
• Borkai-ügy: hat ember ellen emelt vádat az ügyészség zsarolás miatt
• Helsinki: Az elítéltnek is van anyja, van gyereke, őket nem kéne büntetni
  
• TASZ: Kannabiszt receptre? Van, ahol ez nem kérdés

Gáz van

A Greenpeace felmérése szerint a magyarok 69 százaléka vélekedik úgy, hogy Magyarországnak csökkenteni kellene a függőségét az orosz földgáztól. A kormány viszont folyamatosan azt hajtogatja, hogy ez lehetetlen, Gulyás Gergely tegnap azzal érvelt, hogy „az ukrán menekülteknek sem tudunk segíteni akkor, ha nem vásárlunk továbbra is nyersanyagot Oroszországtól”.

Közben lassan kiderül, hogy működik-e Putyin rubeles rendelete. Az Európai Bizottság kiadott egy jogilag nem kötő véleményt, hogy nem kéne úgy fizetni az oroszoknak, ahogy kérik. Teljes a bizonytalanság, hogy mit lehet és mit nem. Pedig órákon belül legalább egy vevőnek fizetnie kellene.

A színfalak mögött Ukrajna azért lobbizik, hogy több orosz gázt szállítsanak Európába a területén keresztül.

Menhely

Az elmúlt két évben érezhetően csökkent a hajléktalanellátó intézmények igénybevétele, a kihasználtság a három évvel ezelőtti szint 80 százaléka. Egyre idősebbek válnak hajléktalanná, közel háromnegyedük 50 fölötti, ők huszonévesek voltak a rendszerváltás idején, de tízből négy hajléktalan már 60 is elmúlt. Majdnem minden második hajléktalan idős, beteg, munkaképtelen, de a középkorúak között is nagyon sok a megváltozott munkaképességű, pszichiátriai beteg vagy függő.

Napos, gomolyfelhős jó reggelt! Ez itt a napindító hírlevél.

4 fontos cikk:

• Soha nem szavaztak annyian egy pártra Magyarországon, mint most a Fideszre
  
• Ellenállás és erős üzenet nélkül akarták legyőzni Orbánt a saját rendszerében
• Öt örök vesztes lesz képviselő most is
  
• Ki lehet mondani, hogy népirtás zajlik Ukrajnában?

Szám a szám

Befejezte a levélszavazatok feldolgozását az NVI. Ezek 93,98 százaléka, 237 325 voks ment a Fideszre. Soha nem volt még ilyen magas a levélszavazatok aránya az összes Fideszre leadott listás szavazathoz képest: 8%. Végül 135 mandátuma lett a kormánypártoknak, a Mi Hazánknak pedig 6. A XVI. kerületben megfordította a szavazatállást, és nyert az ellenzéki Vajda Zoltán.

Soha nem szavaztak annyian egy pártra Magyarországon, mint most a Fideszre. Ha csak a hazai szavazatokat nézzük, arányaiban a Fidesz 2010-ben jobban szerepelt, a voksok 52,73 százalékát gyűjtötte be az első kétharmadnál. Csakhogy 2014-től a Fidesz beépítette a rendszerbe a határon túli levélszavazatokat is. Itt vannak a legfontosabb adatok áttekinthető grafikonokon.

Jó reggelt, ma még nem esik, elvileg.

4 fontos cikk:

• A lengyel védelmi miniszter is lemondta a budapesti V4-es találkozót
• Tokaji és balatoni gigaberuházások zsilipeltek át az orosz Sberbanktól a Tiborcz-féle Gránit Bankhoz
• Az Orbán-kormány döntése volt, hogy rajta tart minket az orosz gázpórázon
• Soha nem látott felvételek Szijjártó lebuktatásáról
  

Háború

Percről percre tudósításunkban éjjel és hajnalban többek között arról írtunk, hogy

• béketárgyalások kezdődnek Törökországban az ukránok és az oroszok között;
• Oroszország kész elfogadni Ukrajna EU-csatlakozását, ha nem csatlakozik a NATO-hoz;
• Ukrajna ragaszkodik területi egységéhez és szuverenitásához;
• Zelenszkij indulatos beszédében az asztalra csapva követelt olajembargót.

Daliás békeidők: a Bellingcat oknyomozása szerint majdnem egy évig követte a merénylet áldozatává vált Borisz Nyemcovot az FSZB kivégzőosztaga.

V4, V3, V2...

Magyarország miniszterelnöke az alábbi Facebook-poszt közzétételét érezte indokoltnak szombat délelőtt:

Április 3-án üzenjük meg: nem vagyunk jámbor lúzerek, akik megijednek a nemzetközi médiától vagy Brüsszeltől. Harcolni fogunk!

Brüsszel amúgy egy város, ott székel az Európai Unió és a NATO, az a két nemzetközi szervezet, amelyhez Magyarország önként csatlakozott, és amelyek tegnapi csúcstalálkozóján Orbán Viktor kijelentette: Magyarország a NATO tagja, a NATO pedig egységes és erős. „Sőt, nagyon erős. Sokkal erősebb, mint Oroszország”.

Pont ma reggel jött ki a Magyar Jeti a békeharcról:

Hawkins halálának okáról és körülményeiről egyelőre semmit sem tudni. Holttestét egy hotelben találták meg Bogotában. A Foo Fighters dél-amerikai turnéjának következő állomásán lépett volna fel pénteken Kolumbia fővárosában.

„A Foo Fighters családot lesújtotta szeretett Taylor Hawkinsunk tragikus és korai elvesztése” - írta az együttes. „Zenei szelleme és ragályos nevetése örökké velünk él.”

Hawkins 1997 óta zenélt a Foo Fightersben, és olyan slágerekben játszott, mint a Learn to Fly és a Best of You. Korábban Alanis Morissette kanadai énekesnő dobosa volt.

(MTI)

A cikket Laborczi Dóra írta, a 444 és a Kovász blog együttműködésének keretében. Előző írásunk a liberális demokrácia keresztény alapjairól szólt.

Az ukrán–orosz háború egyházpolitikai háttere nem annyira látványos, ugyanakkor cseppet sem elhanyagolható tényező. Mind Vlagyimir Putyin messianisztikus víziójának, mind az ortodox és a katolikus egyházfők befolyásának, valamint Kijev alapvető vallási jelentőségének is szerepe lehet a háború kibontakozásában.

A szláv Jeruzsálem

Sokak szerint Kijev a szláv vallásosság Jeruzsáleme. Az oroszok egy része nemzete szülőhelyének tekinti az ukrán fővárost, amely a középkori Kijevi Rusz központja is volt. (A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely a 9. század végén jött létre. Ennek a fővárosa volt Kijev, de ez az államszövetség nem kizárólag Ukrajna, hanem a mai Fehéroroszország és Oroszország kulturális és történelmi előzményének is tekinthető.) Kijev egyébként a magyar vallástörténet szempontjából is érdekes: itt őrzik például Szentéletű Magyar Mózes és fivérei emlékét, akik valószínűleg a Magyar Királyság és a Kijevi Fejedelemség közti jó diplomáciai kapcsolatok révén éltek ott 1040 környékén. Magyar Mózes részletes hagiográfiáját a kijevi barlangkolostor paterikonja őrizte meg.

Ami pedig a mostani háború egyházpolitikai előzményeit illeti: Ukrajna Moszkva szempontjából akkor indulhatott el visszafordíthatatlanul a lejtőn, amikor az Ukrán Ortodox Egyház 2019 decemberében hivatalosan is autokefál egyházzá vált. Ez annak a státusznak az elnyerését jelenti, amikor egy egyházi közösség püspöke nem tartozik hierarchikusan másik autoritás alá. Mindez nem csupán vallási, hanem politikai szempontból is óriási szimbolikus jelentőséggel bírt, mivel az ukrán ortodoxia függetlenedését jelentette a Moszkvai Ortodox Patriarchátustól, ami tehát Ukrajna számára (látszólag csupán egyházi) autonómiát jelentett, Oroszország számára viszont politikai veszteséget.

Elsősorban azért, mert így Ukrajna az Ukrán Ortodox Egyház fennhatósága alá került. Ez az egyház azonban önálló egységként nagyon fiatal. Vélhetőleg korábban nemcsak a hazai, de a nyugati nyilvánosság figyelmét is elkerülte az a – keleti ortodoxia szempontjából – történelmi jelentőségű esemény, amikor 2018. december 15-én Kijevben, a Szent Mihály-székesegyházban megtartott egyesítő zsinaton létrejött az Ukrán Ortodox Egyház Kijevi Patriarchátusa, méghozzá az ukrán autokefál ortodox egyház, valamint a moszkvai patriarchátus egy részének egyesülésével. Az egyház élén ettől kezdve a Kijev és egész Ukrajna metropolitája címet viselő egyházi vezető áll, nem a moszkvai pátriárka. I. Bertalan, a Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarchátus pátriárkája pedig 2019. január 5-én ismerte el hivatalosan az Ukrán Ortodox Egyház önállóságát.

Ez Oroszország és az egész ortodox világ számára is óriási változás volt. Az Orosz Ortodox Egyház harminchatezer gyülekezetének mintegy egyharmada Ukrajnában található, kérdésessé vált tehát ezek státusza is. Az Orosz Ortodox Egyház mindenesetre területet, egyháztagokat és jelentős szimbolikus hatalmat veszített.

Kijev mint szimbolikus szent hely elvesztése pedig újra és újra előkerül: „Lehetetlen elválasztani Kijevet hazánktól, hiszen itt kezdődött történelmünk. Az Orosz Ortodox Egyház őrzi mind az oroszok, mind az ukránok nemzettudatát” – mondta Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Vlagyimir Putyin pedig már akkor azzal érvelt, hogy az autokefália fő célja „Oroszország és Ukrajna népének megosztása, a nemzeti és vallási megosztottság szítása”.

Az egyház függetlenedése Ukrajnában is nagy hullámokat vetett és sok konfliktust hozott magával: a mintegy harminc millió ukrán ortodox meglehetősen megosztott volt, ám Ukrajna megszállása óta az addig rivális egyházi vezetők egységesen ítélik el Oroszországot. Kirill pátriárka azonban a lehető legszorosabb szövetségese és bizalmasa Putyinnak, nem csupán vallási, de kulturális és politikai szempontból is elengedhetetlen tényező a putyini nyugatellenes retorikában.

Az Orosz Ortodox Egyház pedig most azt reméli, hogy újraegyesülhet a nemrég függetlenedett ukrán ággal a moszkvai pátriárka fennhatósága alatt, amely lehetővé tenné az ortodoxia legszentebb helyeinek ellenőrzését a szláv világban – írja a New York Times.

A „bűnös Nyugat” ellen

Ahogyan Margin Gak, a Deutsche Welle vallási ügyekkel foglalkozó elemzője a DW egyik adásában kifejtette: Kirill pátriárka az orosz elnök közeli szövetségeseként Oroszország ellenfeleit „gonosz erőkként” emlegeti, Ukrajnát pedig olyan nemzetként ábrázolja, amely behódol a „bűnös nyugati gyakorlatoknak”, többek között teret enged a Pride-mozgalomnak. Gak szerint az egyház Kremlhez fűződő szoros kapcsolatai elengedhetetlenek ahhoz, hogy az orosz közvélemény a háborús erőfeszítések mögé álljon.

A hónap elején a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban tartott homíliájában Kirill azt a kijelentést tette, hogy

az invázió a „melegfelvonulások” terjedésének megfékezésére irányult,

és az eseményeket úgy keretezte, mint „olyan harcot, amelynek nem fizikai, hanem metafizikai jelentősége van”. Hangsúlyozta, hogy nem politikáról van szó, hanem az emberi üdvösségről, így tehát az invázió nem a terület, a nemzeti identitás, a sebzett posztszovjet büszkeség vagy a szoros értelemben vett vallási identitás megvédése érdekében volt szükséges. Ez inkább kultúrháború – szent háború – a vallási tradicionalizmus és a liberalizmus között.

Ukrajna ma egy zsidó származású, vallását nem gyakorló elnök által vezetett ország, ahol katolikus, protestáns, zsidó és muszlim közösségek is működnek, amelyek nem gyökereznek olyan erősen a nemzeti identitásban, mint az ortodoxia. Nagyon úgy tűnik, hogy ez a fajta vallásszabadság – jelentse az a különböző vallások és felekezetek békés egymás mellett élését vagy az egyház(ak) államtól szabad és független működését – a lehető legtávolabb áll a putyini Oroszországtól.

Az orosz fölényt hirdető birodalmi elgondolás szerint ráadásul az ukrán nép mint önálló entitás nem létezik. A bűnös Nyugat megbélyegzése pedig abból a hagyományból is táplálkozik, hogy az ortodoxok őrzik a hét egyetemes zsinat szellemi örökségét, ezért hitben és erkölcsben magasabb szinten állnak, mint az elhajló Nyugat. Mindebből könnyen levezethető a birodalmi gondolat és gyakorlat, vallásban és politikában egyaránt.

A pápa és a pátriárka

Ukrajna eddig megosztott, harminc milliós ortodox népessége tehát egységesen ítéli el az orosz inváziót. Az 5,4 millió tagot számláló Ukrán Katolikus Egyház pedig a római katolikus egyházfőre tekint, hogy mozdítsa elő a béke ügyét. A pápa szerdai audienciáján beszélt az orosz–ukrán helyzetről, ahol a háborút őrültségnek nevezte, Putyin felelősségének hangsúlyozását azonban elkerülte. Március 16-án online beszélgetés zajlott a két egyházvezető között, amelyben Ferenc arra buzdította Kirill pátriárkát, hogy „közös erőfeszítéssel segítsük a békét, segítsünk a szenvedőknek, és keressük a béke útjait, hogy a fegyverek elhallgassanak”. Ferenc és Kirill kapcsolatának is van egyházpolitikai háttere.

„Végre!” – a pápa köszöntötte így 2016-ban a pátriárkát a havannai José Martí nemzetközi repülőtér különtermében, amelyet erre az történelmi eseményre alakítottak ki. Hosszú és meglehetősen nehéz egyházpolitikai folyamatok végeredményeként hangozhatott el Ferenc szájából az evangéliumi indíttatású mondat: „testvérek vagyunk”. Közel ezer év várakozás után, az 1054-es egyházszakadás óta először a két egyházvezető békecsókkal üdvözölhette egymást, és közös nyilatkozatot fogalmaztak meg, amelyben az ukrajnai konfliktus (akkor ez még a Krím elfoglalásának utóhatásait jelentette) békés rendezését is célul tűzték ki.

Ez a közös cél azonban mára csak papíron létezik, és míg Kirill támogatja, az ukrán egyházvezetés pedig ellenzi a háborút, Ferenc egyelőre a határozott, ám sokak (például a New Yorker szerzője) szerint általánosító pacifizmust képviseli. Ez szembe megy II. János Pál pápa örökségével, aki nyíltan vállalt szolidaritást például a lengyel kommunista párttal szemben állókkal az 1980-as években. Egyelőre úgy tűnik, hogy a nyomásgyakorlás helyett a pápa a Vatikán semlegességének elvét igyekszik betartani, és inkább személyes beszélgetésekben, valamint pacifista megszólalásokkal próbál tenni a békéért, miközben az oroszok szent háborúja nem tesz különbséget katonai és civil célpont, hittestvér és más vallású áldozat között.

Jó reggelt, ez a napindító hírlevél - benne a mindent beárnyékoló háború mellett egy rakás olyan remek cikkel, amilyeneket békeidőben, egy kampány közepén szoktunk írni.

Négy fontos cikk:

• „Ne add elő a dubaji császárt, azért mert pénz megy át a kezeden, az nem a te pénzed”
• Halvány remény: az ukrán semlegességről közelednek az álláspontok
• Orbán Trump egyik kedvenc amerikai tanácsadójával készül a választásra
• Országszerte sztrájkolni kezdenek a pedagógusok
  

A reményről

Az oroszok szerint közeledtek az álláspontok a tárgyalásokon, bár nagyon sok újat az ukránok nem ígértek. Inkább mintha az oroszok kezdenének visszavenni - írja Magyari Péter, aki sorra vette, milyen, lassan körvonalazódó kompromisszumok vezethetnek el a békééig, illetve hol elképzelhetetlen egyelőre a megoldás.

Estére tovább halványult a remény: az oroszok lebombáztak egy mariupoli színházat, amelyben az ukránok szerint több száz civil keresett menedéket. A fenti képen ez szerepel, előtte a repülőről is látható felirat: GYEREKEK. Ukrajna szerint háborús bűn, ami történt.

A nagyon szoros hatalmi kontroll alatt tartott, a magyar közmédiát is messze túlszárnyaló orosz állami tévékben legalább két esetben megszólaltak a háborúval szemben kritikus hangok. Még azt a szót is kimondta az egyik propagandista, amit a cenzúrázott orosz nyilvánosságban tilos: hogy ami Ukrajnában zajlik, az háború.

A védelmi minisztérium befolyása alatt álló Zvezda TV-ben egy aktív katonatiszt kezdett el arról beszélni, hogy orosz katonák, a mi srácaink, halnak meg Ukrajnában. Mivel Oroszorország több napig azt is tagadta, hogy lennének áldozatok a seregében, és azóta se nagyon beszélnek a veszteségeikről, ezért ez kirívó eltérésnek számít a hivatalos narratívától. A műsorvezető félbe is szakította, a mondatot sem engedte befejezni, és emelt hangon utasította rendre a katonát.

A másik incidens három napja történt a Putyin egyik fő propagandistájaként emlegetett Vlagyimir Szolovjev esti talk show-jában történt. Róla nemrég külön megemlékeztünk, amikor élő adásban omlott össze, mivel nem tudta kezelni a hírt, hogy szankciós listára került, és ezért lefoglalják az oloszországi villáit.

Maga a műsorvezető továbbra is fegyelmezetten viselkedett, de bejáratott vendégei közül többen is olyan mondatokat engedtek meg maguknak, ami békeidőben is szokatlan lenne, háborús helyzetben pedig alig elképzelhető. A Rosszija 1 nézőit is meglephette, hogy Szolovjev egyik beszélgetőtársa, a Moszkvai Állami Egyetem dékánhelyettese azt kezdte fejtegetni, hogy „ez az időszak nehéz lesz. Nagyon nehéz lesz. Még annál is nehezebb, mint amilyen 1945 és az 1960-as évek között volt... Erősebben kapcsolódunk a globális gazdaságba, mint a Szovjetunió, jobban függünk az importtól”.

De ezután jött csak a java. A rendszer egyik ismert filmrendezője és beszélő feje, Karen Sahnazarov ugyanis odáig ment, hogy kimondta azt: „Az ukrajnai háború nagyon nyomasztóan hat a társadalmunkra. Ukrajna, bárhonnan is nézzük, ezer személyes szállal kapcsolódik Oroszországhoz. Az ártatlanok egyik csoportjának szenvedése nem kárpótol más ártatlanok szenvedéséért. Nem látom valószínűnek, hogy nácitlanítani tudunk egy ilyen hatalmas országot. Másfél millió katonát kellene odavinnünk, hogy ellenőrizni tudjanak mindent. Ugyanakkor nem látom azt a politikai erőt, amely az ukrán társadalmat oroszpárti irányba tudná konszolidálni. Akik arról beszéltek, hogy [az ukránok] tömegesen vonzódnak Oroszországhoz, nyilvánvalóan rosszul mérték fel a helyzetet. A legfontosabb ebben a helyzetben, hogy állítsuk le a katonai műveleteinket.”

A filmrendező természetesen nem tagadta meg eddigi önmagát, továbbra is arról beszélt például, hogy ezt a háborút az USA indította el, az amerikaiak az igazi ellenfelek, ők támadnak a szankciókkal - de hozzátette, hogy ezek a szankciók nagyon precízek.

„A közvélemény megváltozásától lehet tartani, a hatalmi struktúrák destabilizálásától... annak a lehetőségétől, hogy az egész ország destabilizálódik és polgárháború tör ki [Oroszországban]. Ezt az apokaliptikus forgatókönyvet az amerikaiak írták. Nekik származik hasznuk abból, hogy belerángattak minket ebbe a katonai műveletbe” - tért vissza a filmrendező a háború hivatalosan elfogadott megnevezéséhez, és hozzátette: „Ezt valahogy abba kell hagynunk.” Sahnazarov ezután még abba is belement, hogy nagyon rosszul nézne ki Kijev elfoglalása, és az sem mutatna jól, ha „totális humanitárius katasztrófa” képe bontakozna ki Ukrajnában, mert akkor még „közeli szövetségeseink”, India és Kína is kénytelen lenne elhatárolódni tőlünk.”

A műsorvezető, Szolovjov próbálta félbeszakítani a kritikus megjegyzéseket, de kevés sikerrel. Ugyanis a következő vendég is renitenskedett: egy Közel-Kelettel foglalkozó szakértő feltette a kérdést:

kell nekünk egy újabb Afganisztán?

- utalva itt a Szovjetunió hosszú, drága és eredménytelen megszállási kísérletére. A következő vendég, egy elemzőintézet igazgatója arra mutatott rá, hogy bár az energiaárak nyugaton is emelkedni fognak, de „a végső csapást mi kapjuk, ami példátlan lesz”, „együtt megyünk a pokolba - talán Kína kivételével -, de a népünket nem teszi boldoggá, ha a franciákkal és németekkel együtt jut pokolra.”

A meghívottak leginkább abba az irányba érveltek, hogy bár Oroszországnak igaza van, de a szankciók fájnak, ezért abba kell hagyni a háborút, meg kell elégedni egy kisebb győzelemmel. Egyes nyugati lapok ezeket a megszólalásokat mint az első állami tévében elhangzó kritikákat tálalta, és úgy kommentálták, hogy ez annak a jele, hogy egyre nagyobb az elégedetlenség Oroszországban. (Daily Beast, Evening Standard)

Jó reggelt, jó hétvégét, kedves olvasók - ez a hírlevél nem lesz fáklyásmenet, de hát a hét sem volt az, amiről szól. A hétfő óta megjelent nagyobb anyagainkat ajánljuk, van annyi van belőle, hogy négy napig kitartson.

Válság és háború

Mindenki tudja, hogy a bő két hete megindult invázió nem az oroszok és az ukránok ügye, de hogy a hatása hány milliárd embert érint és hogyan és meddig, arra még csak most csodálkozunk rá, illetve próbálunk felkészülni. Mert a háború már létező kríziseken is tovább ront.

„Egyre valószínűbb, hogy mély és hosszú gazdasági válságra készülhet Európa és a fejlett világ. A koronajárvány okozta sokkból még ki sem tudtunk keveredni, világszerte akadoztak ellátási láncok, az infláció aggasztóan magasra szökött, amikor az ukrajnai háború, illetve az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések nyomán elszabadultak a nyersanyagárak, és végképp szertefoszlott a remény, hogy az infláció belátható időn belül enyhíthető” - írja Uj Péter.

• Minden Szankciók Anyja megszüli a dollárfegyvert és az Új Korszak Hajnalát
• Az olajembargó körüli bizonytalanság eddig nagyon jól jött Moszkvának
  
• A Molnak egyelőre annyira nem, a magyar GDP-nek viszont fájhat a benzinhiány
  
• Afrikában is milliók érezhetik meg Putyin háborújának pusztítását
  
• Kenyérkrízissel fenyeget a háború miatt leálló ukrán búzaexport
  
• A klímaváltozás kiürítheti a világ éléskamráit, elveszhet a magyar kukoricatermés java
  

Háború és történelem

A harctéri helyzetről és minden kapcsolódó hírről továbbra is percről percre tudósítunk, de itt van néhány háttéranyag is.

• Putyin hadserege Szíriában már megmutatta: a kórházak bombázása a taktika része
• Vlagyimir Putyin hosszú évek óta fenyegeti a világot a nukleáris háború rémével
• Amióta világ a világ, halomra erőszakolják a nőket a háborúkban, de a tettesek és az áldozatok egyaránt hallgatnak
  
• Mi a helyzet valójában az ukrán szélsőjobbosokkal?
  
• Moldova: Attól félnek, ha Odesza elesik, akkor Putyin a saját szakadárjaikat is rakétákkal szabadítja fel

Háború és Magyarország

Ukrajna budapesti nagykövete arról beszélt a 444-nek, hogy ha elvesztenék a háborút, akkor Magyarországon folytatnák a hódítást az orosz tankok. Katonát nem kérnek, de fegyvereket sokat és azonnal. Közben Orbánék úgy kommunikálnak, mintha nem is Oroszország, hanem az ellenzék akarná ezt a háborút.

• Qubit: Fennáll a veszélye, hogy az oroszok aktiválják a külföldi infrastruktúrákba beépült alvó hekkereiket, akár Magyarországon is
• Háborús következmény: a lengyel kormányfő Orbán Viktor helyett a román miniszterelnökkel van egy hullámhosszon

Háború és menekülők

Az ENSZ szerint több mint 2 és fél millió ember menekült el Ukrajnából a háború kezdete óta. Magyarországra is tömegesen érkeznek hazánkba olyanok, akik csak akkor indultak útnak, amikor már ostrom alá vették a települést, ahol élnek.

• Kaufmann Balázs és Boros Juli videója a pályaudvarokról, ahol azért nincs káosz, mert a civilek ellátják a munkát, amit a kormánynak kellett volna megszerveznie.
• Egy 35 éves kijevi fotós a háború első napjaiban a kezébe se tudta venni a kameráját, de mikor végül a menekülés mellett döntött, fotónapló projektbe kezdett. Ez az ő története és ezek az ő képei.

Háború és propaganda

Az orosz propaganda-média már nem elérhető az EU-ban, de számtalan csatorna maradt, amin elérhet minket az orosz dezinformáció - többek között ezt elemezte a Lakmusz élő videójában két kiváló szakember, Krekó Péter és Rácz András.

• A 444 megírta, hogy zavartalanul promózza tovább a fideszes tévé a putyinista propagandaoldalt,
• a tényellenőrző oldal pedig bemutatott egy óriási elérésű magyar Facebook-fiókot, amely többek között azt terjeszti, hogy az ukrán elnök elmenekült.

De a Lakmusz arról is nagy áttekintést közölt, hogy mindkét oldal dezinformál, miközben mitikus hősöket kreál és fals statisztikákat vág egymás fejéhez.

Madam President

Megválasztotta a Fidesz az új köztársasági elnököt: a parlamentben látottakat elemző Miklósi Gábor szerint Novák Katalin hozta a kötelezőt, Róna Péter vértelennek tűnt. A szavazás reggelén felidéztük, hogy Novák orosz szövetségesei épp a „családvédelem” ügyét használhatták a Kreml befolyásának erősítéséhez.

Csütörtökön az egész magyar elit megjelent az Országházban, többek között Völner Pál is leadta szavazatát Novákra, és - mit tesz isten - pont a korrupcióval vádolt Boldog István mellé ült le a parlamentben. Jut eszembe: Magyar Sajtódíjat kapott a 444 szerkesztősége, épp a Völner-iratok feldolgozásáért.

Számlagyár

A Völner-Schadl oknyomozáshoz hasonlóan nagyszabású cikksorozatot kezdtünk publikálni a héten, szintén nyomozati iratok alapján.

Ács Dániel arról írt, hogy győri nyomozók egy kiterjedt számlagyár nyomába eredtek, és ahogy haladtak előre, a lehallgatások egy budai irodaház 5. emeletére, majd onnan egészen magasra, nemzetstratégiai jelentőségű szereplőhöz vezettek. Zöldi Blanka pedig arról, hogy a Nagymesternek nevezett főszereplő a Maldív-szigetekre utazott és a 4iG egyik főnökével szervezett találkozót, a bukott ügyész papírozott, a számlagyárasok pedig milliós pénzfelvételekkel sorra ürítették a környék ATM-eit.

MAKRÓ

Megjelent nyomtatott magazinunk hatodik száma, amiben megpróbáljuk bemutatni, hogyan változott meg Magyarország a 2010. és 2022. közötti időszakban. A kiadvány a Belső Kör tagjainak előfizetésük részeként jár, mindenki más pedig megrendelheti a 444 webshopjából itt.

Jó reggelt! Ez itt a valóság, bár sokszor olyan, mintha egy filmben élnénk. Nem vagyok pszichológus, csak egy hírlevélíró, de ha szabad kettőt tanácsolnom: egy ilyen lélektanilag is terhelő helyzetben sokat tud segíteni, ha elmondjuk az érzéseinket a hozzánk közel állóknak, akkor is, ha reflexből az jön, hogy inkább ne is beszéljünk róla. Másrészt érdemes néha kiszellőztetni a fejet, sétálni egy jót vagy sportolni valamit. Aztán úgyis utolérnek a hírek.

HARCTÉR

Elkezdődött az Ukrajna elleni invázió második hete, néhány fontosabb fejlemény percről percre tudósításunkból:

• Négy nagy robbanás rázta meg Kijevet csütörtökre virradóra. A főváros nagy része fűtés nélkül maradhat.
  
• Megvan az első nagyobb város, amit bevettek az oroszok. A herszoni polgármester el is mesélte, milyen szabályokat vezettek be a megszállók.
  
• Harkivot éri a legsúlyosabb orosz támadás, de Mariupol is folyamatosan tűz alatt. van.
• Az oroszok 498 áldozatot ismertek el, az ukránok szerint legalább 7000 orosz halt meg.
• Egymillió menekült hagyta el Ukrajnát.
  
• Csütörtökre halasztották az ukrán-orosz tárgyalások újabb fordulóját, amin a hírek szerint szóba kerülhet a tűzszünet is.

Jó reggelt! Hajnalban fagyott, délután talán 14 fok is lehet. Semmi sem biztos a mai világban, még az időjárás-előrejelzés sem, és akár az is elképzelhető, hogy Ön nem iratkozott fel még egyik hírlevelünkre sem.

4 fontos cikk:

• Tényleg többet ér a Kutyapártra adott listás szavazat?
  
• Az amerikaiak szerint az orosz haderő megkapta a parancsot, hogy kezdje el Ukrajna lerohanását
  
• Melyik pártban van a legtöbb meleg? - kérdezi Márki-Zay, és csípőből vágják rá a választ (Magyar Jeti)
  
• A földdel tették egyenlővé Rogán Cecília tihanyi nyaralóját

Bizonytalanság Ukrajnában

Az MNB volt alelnöke a miniszterelnök-jelöltnek és az ellenzéki pártok gazdaságpolitikai szakpolitikusainak írott levelében jelentette be hétfőn, hogy a továbbiakban nem vállal nyilvános szereplést az ellenzék kampányában - írja az atv.hu. A lap által idézett levél szerint ezt nem akarta a nyilvánosságban közölni, mert attól tartott, ártana az ellenzéki kampánynak. „Egyszerűen nem fogok ráérni” – fogalmazott a Márki-Zay Péter gazdaságpolitikai tanácsadó, akivel nemrég mi is interjúztunk.

Döntését azzal indokolta, hogy ha valaki rákérdezne, mit gondol az Egységben Magyarországért köztársasági elnök-jelöltjéről, akkor

nem tudna mást válaszolni, mint hogy Róna Péter egy „huncut pici gazember”.

„Király Júlia a döntését indokló levelében rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg Róna Péter egyetemi és vállalkozói pályafutásával kapcsolatban, majd emlékeztette az ellenzék miniszterelnökjelöltjét, hogy Róna őt (mármint Király Júliát) személyében számtalan alkalommal nyíltan megtámadta, a devizahitelezés elterjesztéséért felelős »hét főbűnös« egyikének nevezve őt” - írta az atv.hu, amely kereste Király Júliát telefonon, de nem érte el.

Márki-Zay jelöltje eredetileg Iványi Gábor lett volna a köztársasági elnöki posztra, ami eleve szimbolikus gesztus tud csak lenni, hiszen a kétharmad Novák Katalin mögött áll. De a hat párt között nem volt konszenzus a lelkész jelöléséről, így esett a választás a Jobbik által javasolt közgazdászra.

Jó reggelt mindenkinek; az időjósok a 16 fokos napi maximum mellé többórányi napsütést is ígérnek. Fogadják gyanakodva a hírt, és iratkozzanak fel hírleveleinkre!

4 fontos cikk:

• Így nem interjúztunk Varga Judittal
  
• Márki-Zay: Mindannyiunk közös hazáját, Magyarországot szeretném megszabadítani a gonosztól
  
• Ez már nem frakcióülés, hanem a teljes orbáni világ utolsó választási összekapaszkodása
  
• Matolcsy Ádám tényleg lakott a jegybank által korábban 1,3 milliárdért vett villában, és úgy tűnik, jól is érezte magát

Programok napja, csütörtök

Tegnap könnyen túladagolhatta magát az ember ellenzéki ígéretekkel. Délelőtt a Republikon konferenciáján szólalt fel a miniszterelnök-jelölt, illetve a hat párt politikusai ismertették szakpolitikai terveiket. Elhangzott többek között, hogy az ellenzék visszaemelné a tankötelezettségi korhatárt és a kormány alá rendelné a legfőbb ügyészt.

Délután pedig jöttek az előválasztás listavezetői, majd az országértékelőt tartó Márki-Zay Péter, aki kijelentette: „Mindannyiunk közös hazáját, Magyarországot szeretném megszabadítani a gonosztól”. A Fidesz pont azt reagálta, amit vártál.

Összetartás

Jó reggelt, kedves olvasó, folytatódik a februári tavasz! Feliratkozás érdekel? És a téli olimpia?

4 fontos cikk:

• Csak a fideszes blogok és újságok már 1 milliárd forintot hirdettek el a Facebookon
  
• A választási kampány már bekövetett téged, itt követheted vissza
• Ki kell adnia a kormánynak, hogy mit kavart a Mátrai Erőművel
• Pokoli fordulatot vett Brad Pitt legszimpatikusabb projektje
  

Mindentudó melléklet

Külön választási oldallal készülünk a kampányra. Egy helyen kapcsolódó híreink, elemzéseink az esélyekről, interjúink a résztvevőkkel, jelölt- és pártadatbázis keresők, grafikonok, adatok a versenyzőkről, népszerűségről, kampánypénzekről, az előző választások eredményei.

Itt van maga az oldal, itt pedig Tbg bevezetője/használati utasítása hozzá. Herczeg Márkkal közös, a facebookos kampányköltéséket követő közszolgálati sorozatuk mai része szerint a vizsgált hirdetők több mint 4,1 milliárd forintot hirdettek el 2019 áprilisa óta, és a Fidesz továbbra is kétharmaddal vezet, 2,58 milliárd forinttal.

Titkos találkák milliós kenőpénzekkel a kézben, egyetemi vizsgák, egy bíró kicsinálására szőtt tervek, őrizetbe vett végrehajtók, helyettes államtitkárból lett végrehajtó, ebül szerzett kék villogó és egy siófoki nyaraló okosba. Sokszor szórakoztató, még többször nyomasztó történetek estek ki az 1700 oldalas nyomozati anyagból, amelyet két hete dolgozunk fel folyamatosan.

Nemrég megírtuk, mi az, ami hiányzik ezekből az iratokból és melyek a legnyugtalanítóbb felmerülő kérdések, illetve videóban is feldolgoztuk a történetet.

Lesznek még további cikkeink, és szorosan követjük a fejleményeket. Ez a lexikon arra szolgál, hogy a nyomozati anyagokban szereplő rengeteg név között segítsen eligazodni. Hangsúlyozzuk, hogy nincs még ítélet, illetve hogy az itt felsorolt emberek nagy részét nem vádolják bűncselekménnyel. A szócikkek alapvetően a 444 birtokába került anyagot rendszerezik.

Schadl emberei

• R.

Egy nyolc osztályt végzett, szakképesítés nélküli férfi, akit egyszer már felfüggesztett börtönre ítéltek sikkasztásért. Későbbi vallomása szerint 16 éve ismeri Schadlt. Először R. telefonját kezdték el lehallgatni, rajta keresztül jutottak el Schadlhoz. Őrizetbe vették, az ügyészség szerint hivatali vesztegetés és befolyással üzérkedés bűntettével megalapozottan gyanúsítható.

• Schadl György

2015-ben választották meg az újonnan alakult Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének. Korábban önálló bírósági végrehajtóként az oktatási ügyeket vitte, régóta egyetemi oktató. Az ügy kulcsfigurája, szinte mindenki, aki ebben a lexikonban szerepel, rajta keresztül keveredett bele. Letartóztatásban van, 5-től 10 évig, 2-től 8 évig, illetve 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megalapozott gyanúját közölte vele a Központi Nyomozó Főügyészség. Többek között vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel, valamint 7 rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.

• Schadl-Baranyai Helga

Nem gyanúsított, de a nyomozati iratokban sokszor szerepel, egyrészt a férjével folytatott, lehallgatott beszélgetésekben, másrészt különböző ügyintézések részeseként. Egy jól jövedelmező végrehajtói irodát vezet, tagja (volt) a Kar fegyelmi bizottságának is. Férjéhez hasonlóan volt diplomata útlevele, amit a külügy januárban visszavont. Amikor Schadlt őrizetbe vették Ferihegyen, ahonnan Dubajba szándékozott repülni jelentős mennyiségű készpénzzel, akkor Schadl-Baranyai Helga is vele volt.

• 7 végrehajtó

A hét meggyanúsított végrehajtó kinevezése előtt jogászként, ügyvédként, ügyészként dolgozott. Ketten beismerő vallomást tettek, öten viszont megpróbálták kimagyarázni, miért vittek rendszeresen készpénzt, összesen 884 milliót Schadlnak. Az őrizetbe vett végrehajtókkal szemben jellemzően 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúját közölték, mivel cselekményeik – bizonyítottságuk esetén – hivatali vesztegetésnek minősülnek.

• A sofőr

Schadl egyik alkalmazottja, úgymond sofőrje vagy testőre, szedte be a végrehajtóktól a pénzeket, sokszor még a bankfiókba is elkísérte a delikvenseket, illetve ő szállította ki a havi „fizetéseket”. Őrizetbe vették, az ügyészség szerint bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetéssel megalapozottan gyanúsítható.

Kormányzati emberek

• Völner Pál

2010 óta fideszes országgyűlési képviselő, 2015-től 2021-ig az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, 2019-től Varga Judit miniszter helyettese. 2019 augusztusától miniszteri biztosként felelt a bírósági végrehajtás területéért. A botrány kirobbanásakor lemondott kormányzati posztjáról, de továbbra is tagja a Fidesz parlamenti frakciójának. Szabadlábon védekezhet.

Az ügyészség azzal gyanúsítja, hogy 2018-tól rendszeresen több milliós kenőpénzeket fogadott el Schadl Györgytől. Schadl több tíz- vagy akár százmilliós összegeket kért a majdani végrehajtóktól a kinevezésükért cserébe, amihez Völnerre is szükség volt, a pénzből pedig Völnernek is juthatott. Az iratok alapján Völner egyéb területeken, például egy oktatási projektben és egy energiatermelési pályázat ügyében is próbált intézkedni Schadl érdekében. Miniszterekkel, államtitkárokkal, minisztériumi emberekkel tárgyalt. Előfordult, hogy Schadl segített elintézni Völner egyik hozzátartozójának vizsgáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Cikkünk megjelenése után az egyetem vizsgálatot indított.

• Varga Judit

2018-tól egy évig a Miniszterelnökség államtitkára, 2019 óta igazságügyi miniszter. Közvetlen beosztottja, Völner Pál miniszterhelyettes a gyanú szerint éveken át fogadott el kenőpénzeket Schadl Györgytől. Nincs bizonyíték, hogy Varga tudott volna erről, de egy szűkszavú közleményt leszámítva érdemben nem válaszolt az ügyben felmerülő kérdésekre.

A nyomozati iratok szerint Schadlnak sikerült Varga Judithoz is bejutnia Völneren keresztül. Egy végrehajtónak Schadl „jó miniszter asszonynak” nevezte Vargát, egy másik lehallgatott beszélgetés szerint viszont „nem nagy a szerelem Schadl és a néni között”.

• Nagy Ádám

Rogán Antal kabinetfőnöke, egyben legkisebb fiának keresztapja. Családja ingatlanokon keresztül is kötődik a miniszterhez.

Schadl György kapcsolatai segítségével sikeres egyetemi vizsgákat intézett neki Pécsen. Cége 2020-ban megvásárolta a Schadl vezette Végrehajtói Kar 1800 négyzetméteres, becslések szerint több százmillió forintot érő irodaházát.

Jelenleg is tagja a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. felügyelőbizottságának és az Antenna Hungária igazgatóságának, 2016-tól 2019-ig pedig a Hungaroring Zrt. igazgatóságának.

Nagy Ádámmal kapcsolatos kérdéseinkre nem reagált a Kabinetiroda.

• Rogán Antal

2015-től a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Kabinetfőnöke, egyben legkisebb fiának keresztapja, Nagy Ádám több esetben Schadl György közbenjárásával vizsgázott le a pécsi jogi karon. Rogán és Nagy családja ingatlanokon keresztül is kötődik egymáshoz.

A lehallgatások alapján Schadl György egyszer egy körvonalazódó, nagyobb üzletről beszélgetett egy orvossal. Az üzletről egy bizonyos Ádámmal egyeztettek, de szóba került Tóni és Barbara is. Az iratokból nem derül ki pontosan, kik ők, de Rogán beceneve Tóni, feleségét pedig Barbarának hívják.

• Szijjártó Péter

Az általa vezetett külügyminisztérium adott diplomata útlevelet Schadl Györgynek és feleségének. Ezeket a botrány kipattanása után, 2022 januárjában vonták vissza. A minisztérium nem árulta el, mikor és milyen indokkal adtak nekik útleveleket. Schadl egy telefonbeszélgetésben miniszteri megbízotti kinevezésre is utalt, de ennek nem találtuk nyomát.

• Süli János

A Paksi Atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter. Az ügyészség szerint vele is egyeztetett Völner Pál, amikor Schadl György pályázati forrást keresett „a Paksi Atomerőmű mérnökeivel közösen tervezett, újfajta energiatermelésről szóló szabadalomhoz”. A lehallgatások alapján Völnernek az volt a szándéka, hogy Sülin keresztül Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is segítsen az ügyben. A megálmodott egymilliárdos pályázatot végül nem adták be.

• Steiner Attila

A körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. A gyanú szerint vele is tárgyalt Völner Pál, amikor egymilliárd forintos pályázatot próbált elintézni Schadl György és körei számára „csökkentett széndioxid kibocsátásával járó építőanyag gyártására". Az ügyészség szerint Steinernek tetszett az ötlet, és kérte, hogy írják meg, mit szeretnének pontosan. Végül nem írtak ki pályázatot a témában.

• Kovács Pál

A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár. Schadl György vallomásában azt mondta, Kovács Pálnak is megmutatták a vízüzemű motor terveit, amivel pályázati pénzt próbáltak szerezni. Állítása szerint nem a befolyásolás volt a céljuk. A pályázat kiírását nem sikerült elérni.

• Rétvári Bence

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára. A lehallgatások alapján Völner Pál megígérte Schadl Györgynek, hogy Rétvárinál is intézkedni fog egy oktatási bizniszben érdekelt vállalkozó ügyében.

• Ügyintéző

a Somogy Megyei Kormányhivatalnál, akinek Schadl félmilliós kenőpénzt ajánlott, hogy szemet hunyjon siófoki nyaralója szabálytalan átépítése felett. „A kormányhivatal az építésügyi eljárással kapcsolatos szabálytalanságot megállapította, emiatt az érintett ügyintéző kormányzati szolgálati jogviszonyát megszüntette” - írták a 444-nek.

• Martonovics Bernadett

Az igazságügyi minisztérium Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztályának vezető kormány-főtanácsosa. Pozíciója miatt rendszeres kapcsolatban volt Schadl Györggyel, aki arról is beszélt neki, hogy ki akar rúgatni egy bírót az állásából. Kérdésünkre Martonovics azt mondta, nem emlékszik ilyenre, de ha megtörtént, akkor maximum sztorizás volt.

Martonovics végrehajtójelölteket is vizsgáztatott. Ő volt az elnöke annak a bizottságnak, amely átengedte Schadl pártfogoltját, majd az iratok alapján telefonon méltatlankodott, hogy „minden rendben van, de ez egy katasztrófa volt”. Amikor erről kérdeztük, nem reagált.

• Jeney Orsolya

A Fidesz jogi kabinetirodáján dolgozott, aztán a 2010-es kormányváltás után helyettes államtitkár lett a régi-új igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert mellett, vele együtt távozott 2015-ben. A minisztériumban dolgozott a végrehajtási törvényen is, majd 2017-ben az IM főtanácsadói székéből ült át egy végrehajtói irodába. Ezt történetesen Schadltól bérli, és egy lehallgatott beszélgetésük szerint egyeztettek az egyik végrehajtó-jelöltről is. Jeney jelenleg is a Végrehajtói Kar elnökségében ül.

Egyetemi emberek

• Mészáros Pál Emil

A Pécsi Tudományegyetem jogi karának tanársegédje. Közreműködött abban, hogy Rogán Antal kabinetfőnöke vizsga nélkül kapjon érdemjegyet, a nyomozók szerint egyszer egy doktoris hallgatót is beszervezett a helyére. Minderről Schadl Györggyel egyeztetett. Kérdésünkre először tagadott, majd az egyetem vizsgálata során elismerte, hogy „baráti szívességet tett”, amit nagyon megbánt. Eltiltották a vizsgáztatástól.

• Kovács Béla

Dékáni hivatalvezető a Pécsi Tudományegyetem jogi karán. Rogán Antal kabinetfőnöke, illetve egy végrehajtó lányának vizsgájáról is egyeztetett Schadl Györggyel. Kérdéseinkre nem válaszolt, cikkünk után az egyetem vizsgálatot indított.

• Szabó Imre

A Szegedi Tudományegyetem polgári jogi tanszékének vezetője, korábbi miniszteri biztos. Az iratok alapján segített Schadl Györgynek előkészíteni a terepet, hogy minimális jogi tudású bírósági végrehajtók levizsgázhassanak. Kérdésünkre azt mondta, „gőze sincs”, miről van szó. Cikkünk után az egyetem vizsgálatot indított, és egy nap alatt megállapította, hogy nem történt szabályszegés.

Schadl akkor is megkereste őt, amikor megpróbálta elérni, hogy egy bíró többé ne vizsgáztathasson végrehajtókat. Szabó kérdésünkre először tagadta, hogy valaha beszéltek volna erről, majd azt mondta, biztosan nem ígért meg semmit Schadlnek, és nem is teljesítette a kérését.

Bírósági emberek

• Senyei György Barna

Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke. Találkozót szervezett Schadl György számára Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével. A nyomozók szerint Schadl egy bírót próbált kirúgatni az állásából. Senyei elismerte, hogy segített Schadlnek kapcsolatba lépni Tatár-Kissel, de tagadta, hogy Schadl segítséget kért volna egy bíró kirúgatásához.

• Tatár-Kis Péter

A Fővárosi Törvényszék elnöke. Személyesen találkozott Schadl Györggyel, aki a nyomozók szerint egy bíró kirúgását próbálta elérni. Kettejük beszélgetését nem hallgatták le, de Schadl utólag arról számolt be a feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki: a bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”. Tatár-Kis utólag elismerte a Törvényszék belső hálózatán, hogy találkozott Schadllel, de tagadta, hogy ilyet mondott volna neki. Szerinte Schadl nem is kérte, hogy mentse fel a bírót.