Szurovecz Illés

• A családjukból kiemelt gyerekek egy része a vér szerinti szüleivel is élhetne.
• De ehhez intenzíven támogatni kellene őket.
• Ehelyett a legtöbben évekre a rendszerben ragadnak: ez sem nekik, sem a szüleiknek, sem az államnak nem jó.
• Ma van az állami gondoskodásban élő gyerekek napja.

Évről évre egyre több gyerek él állami gondozásban Magyarországon. Ma 23 ezren, 2010-ben 21 ezren voltak. Többnyire nem azért kerülnek be a rendszerbe, mert árván maradnak, hanem mert a gyámhivatal valamiért kiemeli őket a vér szerinti családjukból.

Közel 16 ezren nevelőszülőknél élnek, olyan embereknél, akik pénzt kapnak azért, hogy saját lakásukba fogadják, ruházzák, iskolázzák, neveljék őket, mintha a sajátjaik lennének. Traumatizált, nehéz körülmények közül érkező gyerekekről van szó, ezért a nevelőszülőknek szakmai segítség, tanácsadás is jár, amennyire a kapacitások engedik.

Hétezren élnek gyermekotthonokban, bentlakásos intézményekben, kisebb-nagyobb csoportokban. Onnan járnak iskolába, ott írják meg a házi feladatukat, ott reggeliznek és vacsoráznak, gyerekfelügyelők és nevelők váltják egymást körülöttük. Ez egy kevésbé személyes gondoskodási forma, a kormány erre hivatkozva évek óta igyekszik minél több gyereket irányítani nevelőszülőkhöz. (Az ellátásnak ezt a szegletét mostanra teljes egészében egyházi kézbe adták, különösen nagyra nőtt a Szeged-Csanádi Egyházmegye szolgáltatója.)

Akár intézményben, akár nevelőszülőknél élnek, az állami gondozott gyerekek csak ritkán kerülnek vissza a vér szerinti családjukhoz. 2017-ben például 4400-an hagyták el a rendszert, de csak 1400-an tértek haza. A rendszer hosszú távú gondoskodásra rendezkedik be, egy gyerek átlagosan 5-7 évet tölt el a szakellátásban (gyermekotthonban vagy nevelőszülőnél).

Ha azt nézzük, hogy ezek a gyerekek milyen életet élnek felnőttként, kiderül, hogy a rendszer nincs jó hatással a kilátásaikra. Egy tavalyi kutatás szerint hétezer hajléktalan emberből minden ötödik valaha állami gondozott volt. Ők még a többi hajléktalan emberhez képest is rosszabb helyzetben vannak: kevésbé iskolázottak, kevesebb pénzük van, és nagy arányban pszichés betegségekkel küzdenek.

Az állami gondozás ezzel együtt sokaknak segítséget jelent: legalábbis minimális biztonságot képes garantálni a gyerekek számára, ha odahaza bántalmazás, erőszak várna rájuk.

De nem mindig ez a helyzet. Sok szülő nem azért nem gondoskodik megfelelően a gyerekéről, mert nem szereti, vagy mert bántani akarja, hanem mert nincsenek meg hozzá az eszközei, és olyan körülmények közt él, hogy esélye sincs ezeket megszerezni.

„Itt arról van szó, hogy milyen törvényszerűségek mentén alakul egy ember személyisége, ha a családja három generáció óta szegénységben él. Nincsenek mintái, sem kapacitásai, tele van feszültségekkel, mert hol van munkahelye, hol nincs. Ha épp nem kapja meg a pénzét, aznap nincs vacsora, és képtelen előrelátni a holnapot. Tele van adósságokkal, adott esetben uzsorahitellel” - sorolta Takács Imre, a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke, milyen helyzetek szoktak odáig fajulni, hogy a gyámhivatal a gyerekkiemelés mellett dönt.

Ezek az élethelyzetek a lakáskörülményeken is meglátszanak. „Nincs ablak, nincs kályha, nincs fűtés. Ha van, akkor ruhával, cipővel tüzelnek, ezért állandóan feljelentik őket.”

Kívülről nézve ez messze áll a „normális” neveléstől, amit a társadalom azzal azonosít, hogy a gyereknek legyen reggelije, tiszta ruhája, legyen megfésülve, és járjon iskolába. „Kikiáltják rossz anyának, ha utolsóként viszi el a gyereket az iskolából, ha nem megy szülőire, vagy ha betegen is beviszi. Pedig ez csak azért van, mert muszáj dolgoznia, különben nem tudja kifizetni az albérletet. Ha megszűnik a lakhatása, és nincs rokona, aki befogadná, vagy nincs a közelben családok átmeneti otthona, hamar elveszítheti a gyereket” - mondta Takács.

Ez sokakban állandó félelmet ébreszt, ami könnyen vezethet nyugtatók szedéséhez, szenvedélybetegségekhez, pszichés problémákhoz. A gyámhivatal közbelépése sokszor tovább ront a helyzeten, pláne, ha a gyerek sok-sok kilométerrel odébb költözik nevelőszülőhöz. A kapcsolattartás ilyenkor nehézkessé válik, a vér szerinti szülőnek olykor pénze sincs odautazni, de ha van is, általában csak a hivatalban találkozhat a gyerekével. Hacsak nem kap támogatást, könnyen elveszítheti a motivációját.

Ahhoz, hogy több gyerek térhessen haza az állami gondozásból, sokkal több segítséget kellene nyújtani a szüleiknek.Ez az egész rendszer felelőssége, beleértve a szakellátás mellett az alapellátást is. Utóbbi az önkormányzati fenntartású családsegítő szolgáltatokat takarja, az ott dolgozó szakemberek közvetlenül ismerik a nehéz helyzetű családokat.

Ideális esetben a gyerek kiemelése után is foglalkoznának a szülőkkel, felkészítve őket arra, hogy ha lehet, újra magukhoz vehessék a gyerekeiket. Erre viszont nagyon ritkán jut idő. Takács szerint most legfeljebb tüneti kezelésre van módjuk, hiszen fejenként 30-50 családdal kell foglalkozniuk, és még a 25 is sok lenne.

„Egy ilyen családdal legalább hetente kétszer kellene találkozni. Az intenzív szociális munka először is helyzetértékelést jelent, amikor felmérem, mi történt a szülővel a gyerekkorától fogva. Lehet, hogy őt is kiemelték a családjából, elhagyta az anyja, vagy az apja kiállította az utcára. Hónapokba telik, mire ezeket el meri nekem mondani, és enélkül nem lehet továbblépni.”

Ráadásul többnyire hiányoznak azok a pszichológusok, pszichiáterek, addiktológusok és más szakemberek, akik támogathatnák a családsegítő munkáját. „Egy félállású pszichológus jut 25 településre, benne egy 40 ezres városra. Ugyanez igaz a jogászra is, aki heti négy órában dolgozik a központban. Papíron léteznek, a valóságban nem” - írta le Takács a viszonyokat. „Gyerekklinikus, felnőtt klinikus, párterápia, családterápia: ilyesmiből nagyon kevés van.”

Az intenzív családgondozás része az is, hogy elkísérjék az embert a munkaügyi központba, az önkormányzathoz, segítsenek neki önéletrajzot írni, támogatást igényelni, vagy szerezzenek neki időpontot a fogorvosnál.

A kevés kapacitás miatt azok a családok, ahonnan már kiemelték a gyerekeket, hátrébb szorulnak a sorban. Érthető, mert ilyenkor sürgősebbnek tűnik jelen lenni ott, ahol még otthon van a gyerek.

Külföldi projektek is mutatják, milyen sokat jelent, ha a család igazi segítséget kap. Nem csak ők, az egész társadalom és az állam is jobban jár, hiszen egy gyerek intézményi ellátása sokkal többe kerül, mintha sikerül elérni, hogy a szüleivel élhessen.

Sokan hazakerülhetnének

A siker persze nemcsak a családsegítőkön múlik, az egész rendszernek kellene együttműködnie, mondta Rácz Andrea, az ELTE Szociális Munka Tanszékének vezetője. A két szint, az alap- és a szakellátás tagjai viszont „nem egy nyelvet beszélnek a gyerekek sorsrendezésével kapcsolatban”.

Pedig egy Hajdú-Bihar megyei modellprogramban is kiderült, hogy ha egyszerre támogatják a családból kiemelt gyereket és az otthon levő szülőket, lehet eredményt elérni.

„Készítettünk néhány esettanulmányt, hogy feltárjuk, mire van szükség a hazagondozáshoz. Mindenképp fenn kell tartani a szülők motivációját, mert minél több idő telik el a kiemelés után, annál több kudarc éri őket.” Szerinte a szülők gyakran azzal szembesülnek, hogy hiába teljesítik a feltételeket, ezek nem elég egyértelműek, utólag sokszor megváltoztatják őket, vagy újabbakat írnak elő számukra. Sokuknak fogalmuk sincs, éppen hol tart az eljárás, mi fog történni, és mit kellene tenniük azért, hogy visszakapják a gyereket. Rácz szerint világos kommunikációval, egységes elvárásokkal és támogatással javítani lehetne a helyzeten.

Ugyanígy a nevelőszülőket is segíteni kellene, hogy vegyék figyelembe a hazagondozás fontosságát. „A rendszer leterheltsége miatt sokszor magukra maradnak az egész problémával. Bekerül hozzájuk egy gyerek, vagy akár több testvér, beindul az élet, és nekik is könnyebb, ha nem kell bajlódniuk a vér szerinti szülővel” - mondta.

Igazán mély és részletes felmérések híján képtelenség pontosan megmondani, hogy az érintett gyerekek hány százalékát lehetne viszonylag könnyen hazagondozni. Rácz Andrea szerint mégis biztosan állíthatjuk, hogy vannak ilyenek.

Ezt mutatják az olyan nyilvánosságra került ügyek, mint a borsodi családé, amely csak évekig tartó pereskedés és a másodfokú ítélet után egyesülhetett ismét. Végül a Kúria is kimondta, hogy esetükben sem a gyerekjóléti szolgálat, sem a gyámhivatal nem járt el megfelelően. A héten a Fővárosi Törvényszék is arra jutott nem jogerős ítéletében, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve jogelődje megsértette azoknak a Nógrád megyei gyerekeknek az egyenlő bánásmódhoz való jogát, akiket kizárólag anyagi helyzetük miatt emeltek ki családjukból.

„Azt is látjuk, hogy a gyermekotthonokban évről évre növekszik a szökések száma, és a gyerekek nagy arányban a szüleikhez szöknek haza. Ez azt jelzi, hogy van kötődésük a családhoz, szeretnének otthon lenni. Ezeket a kapcsolatokat lehetne stabilizálni, ha nincs szó bántalmazásról, elhanyagolásról” - mondta Rácz Andrea.

Ez a cikk az állami gondoskodásban élő gyerekek napja alkalmából készült, amit az SOS Gyermekfalvak hirdetett meg október 7-ére. A felhíváshoz számos más médiumhoz hasonlóan a 444 is csatlakozott.

A 444 is csatlakozott az SOS Gyermekfalvak kampányához, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az állami gondoskodásban élő gyerekekre és a gyermekvédelemre. Mostantól október 7-e az állami gondoskodásban élő gyermekek napja.

Ma közel 23 ezer gyermek él állami gondoskodásban, további 140 ezer gyereket fenyeget a veszély, hogy bármikor kiemelhetik őket a családból. A gyerekek többsége bántalmazás, elhanyagolás, a szülők szenvedélybetegsége, betegsége, halála miatt kerül gyermekvédelmi gondoskodásba. Az esetek túlnyomó többségben az okok a családok szegénységével is összefüggnek.

Az SOS Gyermekfalvak egy olyan összefogáshoz kérte a magyar média támogatását, amely a gyermekvédelemben élő gyerekek ügyét helyezi fókuszba.

„A helyzet drámai, szükséges vele társadalmi és rendszerszinten is foglalkozni, ezért hoztuk létre az állami gondoskodásban élő gyermekek napját október 7-én. Szeretnénk, ha minden évben egy nap azokról a gyerekekről szólna, akik megélték azt, hogy elveszítették a családjukat. Ők mindannyian egy tarthatatlan helyzet áldozatai, mégis rengeteg előítélet övezi őket úgy, hogy közben keményen küzdenek magukért és velünk együtt egy jobb sorsért. Megérdemlik a figyelmet” – mondta Kiss Gergely, az SOS Gyermekfalvak ügyvezető igazgatója.

A 444-en ma hosszabb cikkben foglalkozunk azzal, hogyan lehetne elérni, hogy az érintett gyerekek közül minél többen hazaköltözhessenek a vér szerinti szüleikhez.

Bár a fertőzöttek száma kevésbé ad képet a mostani járványhelyzetről, a vírus terjedését jelzi, hogy a kevés teszten belül egyre nagyobb arányban vannak pozitívak. A szerdai jelentésben a számuk átlépte az 5 százalékot, amire május közepe óta nem volt példa.

A tesztek száma jó ideje stagnál, ami nem meglepő, hiszen nagyon nehéz hozzáférni, sok fertőzött marad ki a statisztikából.

Az elmúlt napokban valamelyest csökkent a kórházban ápolt covidosok és a lélegeztetőn levők száma is. Tavaly ilyenkor, a második hullám elején többen voltak kórházban (627-en, most 574-en), de most ezeknek a betegeknek nagyobb százaléka szorul lélegeztetőgépre. Akkor 6 százalék volt ez az arány, most 14 százalék.

Hét új áldozata van a járványnak, összesen 30 253-an haltak meg másfél év alatt.

Sajnos az oltási kampányban sincs meglepetés, egy nap alatt 2587-en kapták meg az első adagot. A napi átlag ennél is alacsonyabb.

Címlapkép: Vasvári Tamás/MTI/MTVA

Bozóky Alexet nevezte ki a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatójává Mager Andrea, nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.

A közlemény szerint Bozóky a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban kezdte pályafutását jogászként. Ezt követően 2014-2019 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban és a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter munkaszervezetében foglalkozott vagyongazdálkodással, szakmai vezetőként számos kiemelt állami tulajdonú gazdasági társasággal kapcsolatos tulajdonosi döntés előkészítésében vett részt.

Ebben az időszakban ellátta továbbá az Antenna Hungária Zrt. és a HungaroControl Zrt. felügyelőbizottsági elnöki feladatait, valamint tagja volt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Igazgatóságának is. Az elmúlt években a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagja, illetve a társaság egyes kiemelt stratégiai feladatainak végrehajtását koordinálta.

Kénytelmetlenül érintette az egyik szurkolói dal, amit rendszeresen hallott a lelátóról a Manchester United játékosaként, mondta több mint tíz év távlatából Park Ji-sung a klub podcastjában.

A dalban ugyanis szerepel egy utalás arra, hogy Dél-Koreában megeszik a kutyahúst. „Sokat változtak a dolgok. Igaz, hogy történelmi távlatban fogyasztották, de manapság, különösen a fiatalok elutasítók ezzel. Nem esik jól a koreai embereknek, amikor meghallják ezt a dalt.” Mint mondta, tisztában van vele, hogy nem rossz szándékból született a szöveg, mégis fontosnak érzi elmondani, hogy ez rasszizmus, és a szurkolóknak abba kellene hagyniuk az éneklését.

A téma azért merült fel, mert a United-drukkerek nemrég ismét ezt a dalt énekelték a Wolves elleni meccsen, amikor bemutatkozott az ellenfél új, dél-koreai játékosa.

Románia egyik leggazdagabb embere, Dan Petrescu ingatlanmágnás vezette azt a kisrepülőt, ami vasárnap délután lezuhant Olaszországban. A hírt még nem erősítették meg hivatalosan, de a Corriere della Sera mellett a román sajtó is beszámolt róla.

A gép Milánóból Szardínia szigetére tartott, de az irányítótorony radarján közvetlenül felszállás után szokatlan jeleket észleltek, majd a gép zuhanni kezdett, és egy felújítás miatt üresen álló irodaépületbe csapódott. Nyolcan ültek a gépen, mindnyájan meghaltak.

A 68 éves Petrescu ritkán szerepelt a nyilvánosságban, viszont annál vagyonosabb és befolyásosabb volt. Üzlettársai közt tudhatta Ion Țiriac egykori teniszezőt, aki első románként került fel a Forbes milliárdoslistájára. Petrescu annak idején Németországba menekült a Ceaușescu-rendszer elől, csak a rendszerváltás után tért haza. A hírek szerint Petrescu elég visszafogott életet élt a hétköznapokban, a kisrepülőzés a kevés luxusszenvedélye egyike volt.

A Corriere szerint a repülőn utazott Petrescu 65 éves felesége, 30 éves fiuk és más ismerőseik, akikkel közösen utaztak egy szardíniai összejövetelre.

Két emberrel szemben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség Borkai Zsolt egykori fideszes polgármester jachtozós szexvideójával kapcsolatban.

A vádirat szerint egy ügyvéd foglalkozású férfi egy többszörösen büntetett társa segítségével hozta nyilvánosságra a felvételeket 2019 szeptemberében. „Az ördög ügyvédje” oldalt a tettestárs hozta létre, a hozzá kapcsolódó Facebook-hirdetéseket pedig a jogász bankkártyájáról fizette.

Az ügyészség közleménye ugyan nem nevezi meg, de Czeglédy Csaba DK-s politikus, ügyvéd korábban elismerte, hogy őt tartják az „Ördög ügyvédjének”, és ki is hallgatták gyanúsítottként. A szombathelyi képviselő azt mondta, büszke lenne rá, ha ő lenne a háttérben, de a nyomozók rossz ajtón kopogtatnak. A 444-nek elismerte, többet tud az ügyről, mint amennyit elmond, de a szexvideókhoz állítása szerint semmi köze nincsen.

A vádirat szerint a megvádolt ügyvéd „9 személy arcképmását, mint különleges személyes adatát, valamint közülük 6 személy nemi életre vonatkozó különleges személyes adatát kezelte jogosulatlanul, amellyel jelentős érdeksérelmet okozott. Cselekményéhez a társa szándékosan segítséget nyújtott”.

Mindkettejüket 9 rendbeli különleges személyes adattal visszaélés vétségével vádolják, amit az ügyvéd társa bűnsegédként követett el. Indítványozták, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével

az ügyvédre pénzbüntetést, többszörös visszaeső társával szemben pedig felfüggesztett börtönbüntetést szabjon ki.

Három nap alatt 31-gyel nőtt a járvány áldozatainak száma Magyarországon. Múlt hétvégén 20, azelőtt 13, 12 és 9 elhunytat regisztráltak, látványos tehát a romló tendencia. Az elmúlt héten naponta átlagosan nyolcan haltak meg.

27-tel nőtt a kórházban ápolt covidosok száma, most 560-an vannak. Tavaly ilyenkor, a második hullám elején 685-en voltak. Most 87-en szorulnak lélegeztetőgépre, egy éve fele annyian, 42-en voltak.

Romlanak a fertőzésszámok is, a vírus terjedését mutatja, hogy az összes elvégzett tesztnek már 4,6 százaléka volt pozitív a hétvégén. Az elmúlt hét napi átlag 4 százalék.

A nyers fertőzésszámokból a kevés teszt miatt nehéz messzemenő következtetéseket levonni, ráadásul a fertőzött oltottak jelentős része hiányzik a statisztikából. Az emelkedő tendencia viszont itt is egyértelmű.

Oltások terén nem javul a helyzet, három nap alatt négyezren kapták meg az első adagot. Most már a napi átlag nem sokkal haladja meg a kétezret.

További ábrák, grafikonok, hosszú távú trendek és nemzetközi összevetések a 444 járványoldalán.

Változtak a beutazási szabályok Angliában. Mostanáig három kategóriába sorolták az országokat aszerint, hogy járványügyi szempontból mennyire kockázatosak. Magyarország a középső, sárga kategóriába tartozott, amit hétfőn a zölddel együtt megszüntettek, csak a vöröset hagyták meg.

Az új szabály szerint azok, akik nem vörös országból utaznak be, és legalább két hete megkapták valamelyik európai jóváhagyással rendelkező vakcina mindkét adagját, nem kötelesek teszteltetni magukat.

Október végétől a nemzetközileg elismert vakcinákkal teljesen beoltott, nem vörös kategóriás országokból érkezőknek nem kell majd PCR-tesztet végezniük az érkezés utáni második napon, elég lesz az olcsóbb gyorsteszt. Ha ez pozitív, ingyen jár majd a PCR.

Az Egyesült Királyság többi részén saját hatáskörben döntenek a kormányok, hogy követik-e az angliai módosításokat. (via MTI)

Felfüggesztették a második legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő vállalat, az Evergrande részvényeinek kereskedését, írja a BBC. A befektetők most a cég bejelentésére várnak, ami a hírek szerint arról szól majd, hogy a hongkongi Hopson Development 51 százalékos részesedést vásárolt az Evergrande-ben ötmilliárd dollárért. A cég egyelőre annyit erősített meg, hogy jelentős tranzakcióról fognak beszámolni.

Az Evergrande 300 milliárd dolláros adóssága komoly aggodalmakat ébresztett az elmúlt hetekben, vannak, akik a Lehman Brotherséhez hasonló összeomlást és az egész világgazdaságon végighullámzó válságot jósolnak. Mások azt mondják, Peking úrrá tud majd lenni a helyzeten, és akár még saját előnyére is fordíthatja. (Az ügy hátteréről és jelentőségéről részletesen írtunk „Pukkanás közelében a kínai ingatlanpiaci buborék, és nem lehet megmondani, hogy mekkora válság lesz majd ebből” című cikkünkben.)

A csődközelbe jutott vállalat jelenleg 70 ezer befektetője felé van elmaradásban, rengeteg alkalmazottuknak és beszállítóiknak is tartoznak, és több mint egymillió kínai lakásvásárló van, aki tetemes előleget fizetett már ki, és egyáltalán nem biztos, hogy kapni is fog valamit a pénzéért.

Halálos autóbalesetet szenvedett Lars Vilks svéd karikaturista, aki 2007-ben kutyatesttel ábrázolta Mohamed-prófétát. Ez annak idején nagy vitát és tiltakozást váltott ki, Vilks rengeteg halálos fenyegetést kapott, néhány éve egy koppenhágai kulturális rendezvényen is lövöldözni kezdtek a közelében.

Az akkori svéd miniszterelnöknek 22 muszlim ország vezetője előtt kellett magyarázkodnia, miközen Irak és az al-Kaia 100 ezer dolláros jutalmat ajánlott fel Vilks megöléséért.

Vilks évek óta rendőri védelem alatt állt, a baleset idején is egy civil rendőrségi autóban ült. A hírek szerint egy teherautóval ütköztek, két rendőr meghalt, a másik sofőr pedig megsérült, írja a BBC.

A Facebook következetesen saját anyagi érdekei szerint jár el a közösség kárára, mondta a cég egyik korábbi alkalmazottja a CBS-nek adott interjújában.

Frances Haugen most először lépett a nyilvánosság elé, ő volt az, aki a Facebook számára kellemetlen dokumentumokat szivárogtatott ki a Wall Street Journalnek. Innen tudjuk, hogy

• a Facebook többmilliós elitklubot hozott létre olyan felhasználókból, akiket alig moderált,
  
• és hogy pontos felméréseik voltak arról, mennyire rossz hatással van az Instagram a tinilányok lelki egészségére. (A Facebook ezután leállította a gyerek-Instagram fejlesztését.)

Haugen 2019-ben kezdett a Facebooknál dolgozni, korábban a Google-nél és a Pinterestnél is megfordult. Elmondása szerint azért vállalta el a munkát, mert az álhírek terjesztése ellen akart harcolni, de hamarosan rájött, hogy a Facebook valójában nem akarja megoldani ezeket a problémákat.

Bár az amerikai elnökválasztás alatt ideiglenesen módosítottak az álhírek terjedését segítő beállításokon, később visszatértek az eredeti állapothoz. Haugen ezt a demokrácia elárulásának tartja, viszont nem gondolja, hogy személyes rossz szándékról lenne szó. Mark Zuckerberg szerinte nem ezzel a szándékkal hozta létre a Facebookot, döntései azonban súlyos következményekkel jártak.

„A Facebook ma létező változata szétszakítja a társadalmainkat, és etnikai konfliktusokat szít szerte a világon” - mondta. Idén végképp elege lett, és felmondott, de előtte lemásolta a később nyilvánosságra hozott iratokat.

Haugen az amerikai szenátus meghallgatásán is részt fog venni kedden, amikor a gyerekek online biztonságáról lesz szó. (BBC, Guardian)

Október 13-án, este fél 7-től rendezik az előválasztás második fordulójának miniszterelnök-jelölti vitáját az RTL Klubon. A pontos szabályokat akkor fogják nyilvánosságra hozni, ha eldől, hogy két vagy három jelölt marad versenyben.

Most úgy tűnik, nagyobb esély van arra, hogy kettő, mivel Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter már bejelentették, hogy közösen folytatják Dobrev Klárával szemben. Kérdés, melyikük fog visszalépni a másik javára.

Rendőrökre volt szükség szombat éjszaka fél 4-kor a VII. kerületi Gozsdu udvarban. „A rendelkezésre álló adatok szerint többen összeszólalkoztak, majd az egyik férfi egy légpisztolyból több lövést adott le, két embernek könnyű sérülést okozva” - válaszolta megkeresésünkre a Budapesti Rendőr-főkapitányság.

Felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt indítottak eljárást. A légpisztolyt lefoglalták, a gyanúsítottat kihallgatták, és javasolták a letartóztatását.

II. Erzsébet több millió fonttal száll be fia, András herceg ügyvédi költségeibe, miután szexuális erőszakkal vádolták meg. A királynő mindezt a magánvagyonából finanszírozza, egészen pontosan azokból az ingatlanokból származó bevételeiből, amelyek a Duchy of Lancaster nevű, évszázadok óta létező vagyonkezelő alá tartoznak.

András amerikai jogászcsapatának vezetője, Andrew Brettler óránként kétezer dollárt kér a munkájáért, miközben Nagy-Britanniában is fizetnie kell a szakértőit, írja az Independent.

András herceget augusztusban perelte be Virginia Giuffre, ő egyike volt azoknak, akik Jeffrey Epsteint is feljelentették. Azt állítja, András herceg Londonban és New Yorkban is megerőszakolta 2001-ben, amikor 17 éves volt. A herceg 2019-ben egy interjúban azt mondta Giuffre állításairól, hogy soha nem történt ilyesmi, arra sem emlékszik, hogy találkozott volna a nővel.

Miután Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnök bejelentette, hogy visszavonul a politikától, sokan arra következtettek, hogy a lánya, Sara Duterte-Carpio fog indulni helyette a jövő évi választáson.

Ezt maga az elnök is megerősítette egy újságíró kérdésére, de azt mondta, még nem tudja, mikor lesz mindez hivatalos. Elismerte, hogy régi támogatója, Christopher Lawrence „Bong” Go szenátor indul majd a lánya alelnökjelöltjeként. Duterte-Carpio egyelőre nem kommentálta a hírt.

Duterte a fülöp-szigeteki alkotmány értelmében nem indulhat újra a választáson, miután kitöltötte hatéves ciklusát. A tervek szerint ezért jövőre alelnöknek indult volna, de végül visszakozott. (Reuters)

A tervezettnél hat nappal később, október 10-én kezdődhet, és 16-ig tarthat az ellenzéki előválasztás második fordulója, írja a Telex. Ezt hivatalosan még nem erősítették meg, a honlapon az eredeti időpont olvasható.

A csúszásra már csak az első forduló meghosszabbítása miatt is számítani lehetett, ráadásul az előkészületekhez is több időre van szükség. Karácsony Gergely és a mögötte álló pártok szerették volna, ha már 9-én elkezdődik a második kör, így egy teljes hétvége is beleesett volna. Javasolták azt is, hogy az online szavazóknak ne kelljen végigmenniük még egyszer a regisztárciós folyamaton. A Telex szerint még nem dőlt el, hogy ezzel mi lesz.

Frissítés: Karácsony Gergely kampányeseményének végén bejelentették, hogy valóban október 10-16. között rendezik a második fordulót.

Mindenkihez bekopogtatnak a fideszesek a „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” petícióval, amit hamarosan online is ki lehet majd tölteni, mondta Hollik István, a párt kommunikációs igazgatója a Kossuth rádióban. Állítása szerint eddig egymillióan töltötték ki az ívet.

Az MTI beszámolója szerint az ellenzéki előválasztással kapcsolatban Hollik Gyurcsány Ferencről beszélt, aki „leuralta a baloldalt”.

Újabb szigorításokról döntött szombaton a román kormány a koronavírus terjedése miatt.

Ezentúl a szabadban is kötelező a maszkviselés azokon a településeken, ahol a megelőző két hétben a lakosság több mint 6 ezrelékénél azonosították a fertőzést.

Ugyanitt az éjszakai kijárási korlátozásokat is kiterjesztették mindenkire, aki nem kapta meg legalább tíz napja a koronavírus elleni oltás második adagját, vagy nem tudja igazolni, hogy az elmúlt fél évben gyógyult fel a betegségből. 6 ezreléknél nagyobb fertőzöttségi ráta esetén csak hétvégén, 7,5 ezrelék felett pedig minden nap érvényes, hogy a védettséggel nem rendelkező emberek legfeljebb munkahelyi igazolással vagy a sürgősséget indokló írásos nyilatkozattal mehetnek ki az utcára este 8 és hajnali 5 között.

A friss negatív teszttel rendelkező beoltatlan embereket már nem tekintik védetteknek, tehát az ilyen alapon szerzett uniós digitális covid-igazolvány már nem nyújt felmentést.

Romániában még mindig nagyon kevesen oltatták be magukat, csak a lakosság 28 százaléka kapta meg mindkét adag vakcinát. Az uniós átlag 63 százalék.

6 ezrelékes fertőzöttségnél este tízkor kell zárniuk az üzleteknek, a rendezvénytermek, színházak, mozik, vendéglátóhelyek, sportlétesítmények pedig csak védetteket fogadhatnak, legfeljebb félházzal működhetnek, és éjfélkor be kell zárniuk. Ezeken a településeken a magánrendezvényeken (esküvők, keresztelők, ünnepségek) legfeljebb 200 beoltott vagy a fertőzésen átesett résztvevő lehet jelen. Külön előírások rendelkeznek a résztvevők közti távolságtartásról.

Kolozsváron már 7, Bukarestben 8, Temesváron pedig 9 ezrelékes a fertőzöttségi ráta. A székelyföldi megyékben alacsonyabbak a számok, szombati adatok szerint 1,37 és 2,09 között mozognak.

Országszerte közel 13 ezer koronavírusos beteget kezelnek kórházban, közülük 1412 súlyos esetet az intenzív terápiás részlegeken. Szombaton már csak 11 szabad ágy állt rendelkezésre az intenzív osztályokon a koronavírusos betegek ápolására, ezek közül egyik sincs Bukarestben.

Közben nacionalista szervezetek, köztük az AUR nevű szélsőjobboldali párt tüntetést szervezett a fővárosban a korlátozások ellen. Délután több ezren gyűltek össze két helyszínen, estére 15 ezren voltak. (MTI, Székelyhon)

Vasárnap kezdődnek Németországban a koalíciós tárgyalások, amelyek célja, hogy eldőljön: mely pártok lesznek hatalmon a következő években. A múlt heti választásokat a szociáldemokraták (SPD) nyerték Olaf Scholz vezetésével, nem sokkal megelőzve a konzervatív CDU-CSU szövetségét.

Mivel a nagykoalíció folytatása továbbra sincs napirenden, a kérdés elsősorban az, hogy melyikük lesz képes magához vonzani a zöldeket és a liberálisokat (FDP) egy koalíciós kormányba.

Az SPD képviselői először az FDP-vel ülnek le vasánap délután, majd este a zöldekkel. A CDU-CSU este tárgyal a liberálisokkal, kedden a zöldekkel. A két kisebb párt vezetői már egyeztettek a napokban.

Egy pénteki közvéleménykutatás szerint a válaszadók 59 százaléka Ampel (jelzőlámpa) koalíciót, vagyis szocdem-zöld-liberális kormányt szeretne látni. Ezzel szemben mindössze 24 százalék támogatná a Jamaika-koalíciót, amelyben a CDU-CSU-é lenne a vezető szerep.

76 százalék Scholzot szeretné Angela Merkel utódjaként látni a kancellári poszton, és csak 13 százalék támogatja Laschetet. Utóbbi egyelőre nem gratulált Scholznak az első helyhez, és azt mondta, egyik pártnak sincs mandátuma kormányt alakítani. (via AFP)

2500 oldalas jelentést készítettek a francia katolikus egyházon belüli szexuális visszaélésekről. A két és fél éve létrehozott bizottság munkájának eredményét kedden fogják nyilvánosságra hozni, írja a Le Monde.

Azt már tudni lehet, hogy a testület 2900 és 3200 közé teszi a pedofil bűncselekmények elkövetőinek számát 1950 óta. „Minimális becslésről van szó” -mondta Jean-Marc Sauvé bizottsági elnök, aki korábban az államtanács, a legmagasabb francia közigazgatási és jogi szervezet alelnöke volt. A bántalmazásokat egyházi, igazságügyi és rendőrségi dokumentumok, sajtóbeszámolók, valamint szemtanúk elmondásai alapján azonosították be.

Sauvé márciusban még 1500-ra tette az elkövetők számát, és azt mondta, akár tízezernél is több áldozat lehet. Azt ígérik, hogy a végleges jelentés azokat az egyházon belüli intézményes és kulturális mechanizmusokat is elemezni fogja, amelyek hozzájárulhatnak a visszaélésekhez. Az eredményeket összevetik más, gyerekekkel foglalkozó intézményekkel, például iskolákkal vagy sportklubokkal. Végül 45 ajánlást is megfogalmaznak majd.

A francia püspöki konferencia azután döntött a független bizottság felállításáról, hogy Lyonban 2016-ban az egyházmegye több tagja, köztük Franciaország akkor egyik legbefolyásosabb és legismertebb katolikus vezetője, Philippe Barbarin bíboros, lyoni érsek ellen is rendőrségi vizsgálat indult papi pedofília eltussolása miatt.

Saját magát és környezetét is védeni akarta, ezért oltatta be magát Jürgen Klopp, a Liverpool edzője. „Ha elkapom, és szenvedek tőle, az én hibám. Ha elkapom, és átadom másoknak, az is az én hibám, nem ők tehetnek róla.”

Azt mondta, a játékosait sem kellett győzködnie, 99 százalékban beoltatták magukat. „Nem értem, miért lenne ez a szabadság korlátozása. Ilyen erővel az is annak számít, hogy nem szabad részegen vezetni, mégis elfogadjuk” - idézi a BBC.

A héten kiderült, hogy a Premier League-ben azon gondolkodnak, jutalmazzák valahogy azokat a klubokat, ahol magas az oltottsági arány. Egy kiszivárgott levél szerint ez csak hét csapatban haladja meg az 50 százalékot.

Több száz fociultra verekedhetett össze Debrecenben szombat este, mielőtt a város csapata a Fehérvárral játszott volna NBI-es meccset. A rendőrség megerősítette a Debreceni Nap kérdésére, hogy 15 szurkolót állítottak elő, és csoportosan elkövetett garázdaság gyanúja miatt indítottak eljárást. Még más elkövetőket is keresnek.

A verekedésről egy videó is felkerült a Youtube-ra:

Országszerte követelték szombaton Jair Bolsonaro brazil elnök lemondását. A tüntetéseket az ellenzéki pártok és a szakszervezetek hívták össze 160 különböző városban. Különösen a járványkezelés miatt tiltakoztak, Bolsonaro ugyanis mindvégig bagatellizálta a vírus jelentőségét, miközben 600 ezren haltak meg az országban.

A választásokig még egy év van hátra, és bár Bolsonaro néhány hete szintén utcára vitte a híveit, láthatóan egyre nehezebb helyzetbe kerül. Egy BBC által idézett közvéleménykutatás arra jutott, hogy az emberek 61 százaléka rossznak vagy nagyon rossznak ítéli a kormány teljesítményét, pedig a ciklus elején még csak 23 százalék volt ez az arány.

Bolsonaro ellen a legfselőbb bíróság is vizsálgatot rendelt el hamis hírek terjesztése miatt, mert bizonyítékok nélkül folyamatosan támadja az ország választási rendszerét.

Karácsony Gergely vasárnap délelőtt 11-kor, Márki-Zay Péter pedig délután 3-kor tart rendezvényt Budapesten. A főpolgármester az Európa Hajóra hirdetett meg eseményt „Elindult a változás!” címmel, Márki-Zay pedig egy Fővám téri „Kormányváltó gyűlésre” hívja az embereket. Utóbbin részt vesznek a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjei is.

Az előválasztás második fordulójának nagy kérdése, hogy ők ketten hogyan fognak kiegyezni egymással. Márki-Zay már bejelentette, hogy egyikük biztosan visszalép a másik javára, de még nem dőlt el, melyikük.

A részletes előválasztási eredmények ismeretében már azt is meg tudjuk ítélni, mennyien jártak jól az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek az online szavazás lehetőségével.

A legtöbben arra számítottak, hogy ez elsősorban a fiatalok körében népszerű Momentumnak fog kedvezni, az idősebb szavazótáborral rendelkező, személyes mozgósításban erős DK-nak pedig nem. Az adatokból kiderül, hogy

Márki-Zay Péter utolérte Fekete-Győr Andrást az interneten, ők ketten támaszkodtak legnagyobb mértékben az online szavazatokra.A Momentum jelöltjének szavazatai 32 százalékban az interneten érkeztek, Márki-Zaynál ugyanez 31 százalék. A további sorrend: Karácsony Gergely (24 százalék), Jakab Péter (19 százalék), Dobrev Klára (9 százalék).

Az összes online szavazat túlnyomó többségét Karácsony Gergely (34 százalék) és Márki-Zay Péter (32 százalék) kapta.Ez felülmúlja mindkettejük országos eredményét. Ugyanez igaz Fekete-Győr Andrásra is, aki ettől függetlenül online szavazásban is az utolsó helyen végzett. Az internetes voksok 5 százalékát kapta, szemben az összesítésben elért 3 százalékával.

Dobrev Klára az összes internetes szavazat 16 százalékát kapta, miközben 34 százalékkal győzni tudott a miniszterelnök-jelöltek versenyében. Jakabra érkezett az online szavazatok 13 százaléka, ez nem sokkal marad el a 14 százalékos, összesített eredményétől.

Összefoglaló ábrák az előválasztás eredményéről itt.

Kilenc új áldozata van a koronavírus-járványnak. Hétfőtől péntekig 48-an halottról számoltak be, ami a legmagasabb szám, mióta hétvégente nincs adatszolgáltatás.

533 embert ápolnak most kórházban fertőzéssel, 84-en vannak lélegeztetőgépen.

A teszteken belül emelkedik a pozitívak aránya, most 4,5 százalék, az elmúlt héten a napi átlag 3,8 százalék.

Továbbra is nagyon kevés embert oltanak be, az elmúlt héten naponta átlagosan 2500-an kapták meg az első adagot.

Rövid időn belül tíz újabb körzet eredményét jelentették be az ellenzéki előválasztáson. Ebből hetet Dobrev Klára nyert, az alábbiakat:

• Hajdú-Bihar 4 (Berettyóújfalu)
• Hajdú-Bihar 5 (Hajdúszoboszló)
• Borsod-Abaúj-Zemplén 6 (Tiszaújváros)
• Vas 2 (Sárvár)
• Fejér 5 (Sárbogárd)
• Jász-Nagykun-Szolnok 2 (Jászberény).

Kettőt nyert Karácsony Gergely:

• Budapest 10 (Óbuda)
• Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 (Nyírbátor)

Utóbbi volt a második Pest megyén kívüli körzet, amit Karácsony meg tudott nyerni.

Egyet elvitt Márki-Zay Péter is: Csongrád-Csanád 4-et, aminek Hódmezővásárhely a központja. Nem meglepő, hogy itt az egyéni jelöltek versenyét is ő nyerte, vagyis jó eséllyel neki kell jövőre megküzdenie Lázár Jánossal.

Az egyéni körzetek részletes miniszterelnök-jelölti eredményei itt találhatók.

Itt pedig folyamatosan frissülő grafikonokat mutatunk az előválasztás állásáról.

Ahogy számítani lehetett rá, az eddigi eredmények alapján a fővárosiakat mozgatta meg leginkább az ellenzéki előválasztás.

Eddig a budapesti 2-es körzetben volt a legmagasabb, 19 százalékos a részvételi arány, ha a 2018-as választókorú népességet vesszük alapul. Ez az újbudai körzet, ahol a momentumos Orosz Anna számára is meglepő fölénnyel verte a DK-s főpolgármester-helyettest, Gy. Németh Erzsébetet.

Nem sokkal maradt el a részvétel a budapesti 8-as, 3-as és 7-es körzetekben sem, itt győzött Hadházy Ákos, Hajnal Miklós, illetve Hiszékeny Dezső.

A vidéki körzetek közül 10 százalék körül alakulnak a legmagasabb részvételi arányok. Ilyen volt a szombathelyi (Czeglédy Csaba), a szegedi (Szabó Sándor) vagy a miskolci (Szilágyi Szabolcs) körzet. Kisvárosias, falusias körzetekben alacsonyabb, 3-5 százalékos adatokkal találkozunk. De például az Orosháza központú békési 4-es körzetben majdnem akkora volt a részvétel, mint a szomszédos békéscsabaiban. Talán azért, mert itt a büntetőügyéről ismert Simonka György a fideszes képviselő.

Budapesten kívül összességében Pest 2-ben a legmagasabb eddig a részvétel, 14 százalékos. Ez Szél Bernadett körzete.

Folyamatosan frissülő, áttekinthető ábráink itt találhatók, percről percre közvetítésünk pedig itt.

Mostanáig 72 választókerületben hirdettek végeredményt az egyéni jelöltek versenyében az ellenzéki előválasztáson. A miniszterelnök-jelöltekhez képest itt sokkal kevésbé látványos a Demokratikus Koalíció fölénye.

Bár ők vitték eddig a legtöbb körzetet, 23-at, a Jobbik nincs sokkal lemaradva, 19-nél tart. Ahhoz képest, hogy Fekete-Győr András mennyire gyengén teljesít, a Momentum is jól áll az egyéni körzetekben, tízet már elvittek. Az MSZP 9, a Párbeszéd 6, az LMP pedig 5 körzetben győzött.

Folyamatosan frissülő, áttekinthető ábráink itt találhatók, percről percre közvetítésünk pedig itt.

Tízzel nőtt a kórházban levő koronavírusos fertőzöttek száma (539). A lélegeztetőgépen levők száma is látványosan emelkedik, most 87-en vannak.

Öt új áldozata is van a járványnak, most naponta átlagosan hatan halnak meg.

A teszteken belül a pozitívak aránya továbbra is 3,5 százalék körül alakul.

Az oltási kampányban nincs változás: továbbra is naponta 3000 embert oltanak be.

További adatokért a 444 járványoldalát érdemes követni.

Újabb bejelentést tartottak az előválasztás szervezői, öt körzet eredményeit ismertették. (Az előző bejelentésről itt írtunk, és itt lehet percről percre követni az eseményeket).

Komárom-Esztergom 1

1. Konczer Erik (DK, támogatja: Jobbik, Liberálisok): 4299 szavazat
2. Gurmai Zita (MSZP, támogatja: Párbeszéd, LMP, Momentum, ÚK): 2152 szavazat

A miniszterelnök-jelöltek versenye ebben a választókerületben így alakult:

1. Dobrev Klára: 2949 szavazat
2. Karácsony Gergely: 1451 szavazat
3. Márki-Zay Péter: 1125 szavazat
4. Jakab Péter: 865 szavazat
5. Fekete-Győr András: 177 szavazat

Tolna 1

1. Harangozó Tamás (MSZP, támogatja: Párbeszéd, LMP, Momentum): 2617 szavazat
2. Bozsolik Róbert (Jobbik, támogatja DK, MMM, ÚVNP, ÚK): 2089 szavazat

A miniszterelnök-jelöltek versenye ebben a választókerületben így alakult

1. Dobrev Klára: 1663 szavazat
2. Karácsony Gergely: 1240 szavazat
3. Márki-Zay Péter: 877 szavazat
4. Jakab Péter: 826 szavazat
5. Fekete-Győr András: 117 szavazat

Zala 1

1. Csidei Irén (DK): 1928 szavazat
2. Föőr Gábor (Jobbik; támogatja: MMM): 1025 szavazat
3. Plesz Dóra (Momentum, MSZP, Párbeszéd): 911 szavazat
4. Benke Richárd (Jobbik): 618 szavazat
5. Paksy Zoltán (LMP; támogatja: ÚK) 263 szavazat

A miniszterelnök-jelöltek versenye ebben a választókerületben így alakult:

1. Dobrev Klára: 1852 szavazat
2. Márki-Zay Péter: 1095 szavazat
3. Karácsony Gergely: 1045 szavazat
4. Jakab Péter: 635 szavazat
5. Fekete-Győr András: 156 szavazat

Nógrád 2

1. Gyenes Szilárd (egyedüli jelölt; Momentum; támogatja: DK, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, MMM, Új Kezdet, LMP): 2240 szavazat

A miniszterelnök-jelöltek versenye ebben a választókerületben így alakult:

1. Dobrev Klára: 1044 szavazat
2. Márki-Zay Péter: 552 szavazat
3. Karácsony Gergely: 483 szavazat
4. Jakab Péter: 295 szavazat
5. Fekete-Győr András: 65 szavazat

Pest 6

1. Hohn Krisztina (LMP; támogatja: Jobbik, MSZP, Párbeszéd, ÚK, MMM): 3348 szavazat
2. Simon Erika (DK, ÚVNP; támogatja: Liberálisok): 2374 szavazat
3. Varga Zoltán (Momentum): 1800 szavazat

A miniszterelnök-jelöltek versenye ebben a választókerületben így alakult:

1. Dobrev Klára: 2394 szavazat
2. Karácsony Gergely: 2009 szavazat
3. Márki-Zay Péter: 1944 szavazat
4. Jakab Péter: 922 szavazat
5. Fekete-Győr András: 416 szavazat

Bejelentették az előválasztás első eredményeit, öt választókörzetből. Kövesse az eseményeket percről percre!

Nógrád 1

1. Godó Beatrix (DK, támogatja: Jobbik): 2611 szavazat
2. Horváth Ferenc (Momentum, támogatja: MSZP, Párbeszéd, MMM, LMP, Új Kezdet): 1229
3. Dömsödi Gábor (ÚVNP). 746 szavazat

A miniszterelnök-jelöltek versenye ebben a választókerületben így alakult:

1. Dobrev Klára: 2388 szavazat.
2. Karácsony Gergely: 967 szavazat.
3. Jakab Péter: 688 szavazat.
4. Márki-Zay Péter: 572 szavazat.
5. Fekete-Győr András: 150 szavazat

Győr-Moson-Sopron 1

1. Jancsó Zita (DK, támogatja: Jobbik, Liberálisok): 2972 szavazat
2. Rehó Tibor (Momentum, támogatja: LMP): 2515 szavazat

A miniszterelnök-jelöltek versenye ebben a választókerületben így alakult:

1. Dobrev Klára: 1989 szavazat
2. Karácsony Gergely: 1548 szavazat
3. Márki-Zay Péter: 1297 szavazat
4. Jakab Péter: 587 szavazat
5. Fekete-Győr: 248 szavazat

Fejér 1

1. Márton Roland (MSZP, támogatja: Párbeszéd, LMP): 3057 szavazat
2. Ráczné Földi Judit (DK, támogatja: Jobbik, Liberálisok): 2440 szavazat

A miniszterelnök-jelöltek versenye ebben a választókerületben így alakult:

1. Dobrev Klára: 2076 szavazat
2. Karácsony Gergely: 1752 szavazat
3. Márki-Zay Péter: 1132 szavazat
4. Jakab Péter: 466 szavazat
5. Fekete-Győr András. 205 szavazat

Borsod 7

1. Sermer Ádám (DK, támogatja: Liberálisok): 1556 szavazat
2. Kormos Anna (MSZP, támogatja: Párbeszéd, Momentum, MMM): 1216 szavazat

A miniszterelnök-jelöltek versenye ebben a választókerületben így alakult:

1. Dobrev Klára: 1149 szavazat
2. Jakab Péter: 649 szavazat
3. Márki-Zay Péter: 505 szavazat
4. Karácsony Gergely: 497 szavazat
5. Fekete-Győr András: 69 szavazat

Pest 5

1. Dorosz Dávid (Párbeszéd, támogatja: LMP, MSZP, Momentum, Jobbik): 6510 szavazat
2. Tonzor Péter (DK, támogatja: Liberálisok, MMM): 3385 szavazat
3. Fekete László (ÚVNP, LMP): 483 szavazat

A miniszterelnök-jelöltek versenye ebben a választókerületben így alakult:

1. Dobrev Klára: 3489 szavazat
2. Karácsony Gergely: 3183 szavazat
   
3. Márki-Zay Péter: 2491 szavazat
4. Jakab Péter: 1030 szavazat
5. Fekete-Győr András: 431 szavazat

Véget ért az ellenzéki előválasztás első fordulója, kedden több mint 59 ezren szavaztak, közülük 25 ezren online, 34 ezren személyesen.

Összességében 633 811-en szavaztak.Ez magas részvételnek számít, az optimistább várakozásokat is felülmúlja.

Szerda reggel pótolták az első, szombati nap részvételi adatait is, amikor meg kellett szakítani a szavazást. Aznap összesen 4811-en szavaztak.

Napközben folyamatosan érkeznek majd az eredmények, itt lehet követni az eseményeket percről percre.

• Kedden véget ért az ellenzéki előválasztás első fordulója.
• Hamarosan eldől, kik szállnak szembe a Fidesszel az egyéni körzetekben.
• Az öt miniszterelnök-jelöltből három jut tovább a második fordulóba.
• Nagyon lassan halad a számlálás, a miniszterelnök-jelölteknél csak csütörtökön lesz eredmény.

• A DK székesfehérvári jelöltje először tagadta, hogy bármi köze lenne egy delaware-i offshore-céghez.
• Aztán az Országos Előválasztási Bizottságnak elismerte, hogy 2010-től idén nyárig igazgatója volt a cégnek.
• Azzal védekezik, hogy ettől még sosem volt a cég tulajdonosa, márpedig csak ez lenne kizáró ok az előválasztáson.
• Ezt egy ügyvédi igazolással próbálja alátámasztani, de ez távolról sem minden kétséget kizáró bizonyíték.
• Egy általa aláírt, angol nyelvű dokumentum ráadásul tulajdonosként jelöli meg őt. Szerinte ott elírás történt.

Kétharmados többséggel elutasította az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) a DK székesfehérvári jelöltjével, Ráczné Földi Judittal szemben felhozott offshore-vádakat.

„A Földi Judit által a Bizottságnak benyújtott, közjegyző által hitelesített hivatalos dokumentumok kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Földi Judit soha nem volt offshore-cég tulajdonosa” - közölte reggel a párt. A bizottsági eljárást Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke kezdeményezte, és miniszterelnök-jelöltjük, Karácsony Gergely is követelte Földi visszaléptetését. Az OEVB-ben csak az MSZP és a Párbeszéd szavazott a jelölttel szemben.

Megkérdeztük a DK-t, milyen papírokkal cáfolták a bizottság előtt a Válasz Online dokumentumokkal alátámasztott cikkeit. A lap múlt héten írt arról, hogy a politikus aláírási joggal rendelkező képviselője egy Delaware állambeli offshore helyszínre bejegyzett vállalkozásnak, a Minos King Global Business LLC-nek. Később egy másik dokumentum alapján azt állították, nyáron még biztosan tulajdonosa is volt a cégnek.

A DK egy féloldalas ügyvédi igazolást küldött válaszul, erre hamarosan visszatérünk. Bár a párttól nem kaptuk meg, ennél érdekesebb az a levél, amit Ráczné szintén az OEVB-nek nyújtott be.

Ebben elismerte, hogy 2010-es alapításától kezdve igazgatója volt a cégnek. Vagyis nem mondott igazat, amikor az ügy kirobbanása után a Telexnek azt nyilatkozta: semmi köze a céghez, nincs benne semmilyen pozíciója, és abban sem biztos, hogy hallott egyáltalán róla valaha.Levelében Ráczné azzal érvel, hogy a cég igazgatójaként (képviselőjeként) nem volt tulajdonos. Márpedig a jelöltséghez szükséges feddhetetlenségi nyilatkozatban azt kellett vállalnia, hogy nincs a tulajdonában offshore cég. Állítása szerint a cégben betöltött képviselői posztjáról pedig még a nyilatkozat aláírása előtt lemondott.

Csakhogy a Válasz Online által nyilvánosságra hozott irat szerint éppen aznap, amikor aláírta a nyilatkozatot, Ráczné még a Minos King képviselőjeként járt el. Ekkor írt alá egy határozatot arról, hogy a delaware-i cég többé nem kíván tulajdonos lenni az Alba Autómosó Kft.-ben, aminek idén júniusig szintén Ráczné volt az ügyvezetője.

A szlovák nyilvántartásban máig ő szerepel a delaware-i cég képviselőjeként, állítása szerint nem tudja, hogy került oda. Az Egyesült Államokban jelezte ugyan a lemondását, a szlovák cégbíróság szerinte erről nem értesülhetett.

De volt-e Ráczné az offshore cég tulajdonosa?Itt jön képbe a DK által küldött féloldalas levél, amelyben egy ügyvéd igazolja, hogy letétbe helyeztek nála egy közjegyző által hitelesített nyilatkozatot, ami tartalmazza, ki a cég tényleges tulajdonosa. „A letétbe helyezett okiratban megnevezett tényleges tulajdonos nem egyezik meg Ráczné Földi Judit személyével, és nem tartalmaz adatot arra vonatkozóan”, hogy valamelyik hozzátartozója tulajdonosa lenne a cégnek. Az ügyvédi igazolás szerint a közjegyzői okirat alapján „a tényleges tulajdonos a társaság alapítása óta változatlan”, ezek szerint tehát Ráczné korábban sem volt tényleges tulajdonos.

Magát a közjegyzői okiratot nem hozták nyilvánosságra, így azt sem tudni, hogy az milyen bizonyítékokon alapul, és azt sem, hogy ha nem Ráczné, akkor ki a tényleges tulajdonos.

Ráadásul a közjegyző nem nagyon ellenőrizhette, tartalmilag helyes-e a nyilatkozat, hiszen ő maga sem delaware-i jogász. Erre Tóth Bertalan is felhívta a figyelmet Facebook-posztjában: „(...) a benyújtott dokumentumok szerint a közjegyző nem az okirat tartalmát, hanem csak az aláíró személyét és dátumát igazolta, vagyis azt, hogy valaki odament hozzá, kijelentette, hogy ki a tényleges tulajdonos, majd ezt a közjegyző előtt aláírta”.

Egy delaware-i cégkivonat minden kétséget kizáró bizonyíték lehetne.

A Válasz Online egy június 8-i, angol nyelvű iratra hivatkozva írta, hogy ha most nem is, Ráczné nyáron még biztosan tulajdonos volt a cégben. Itt valóban tagként, vagyis tulajdonosként volt feltüntetve, és az aláírása is szerepel rajta. A bizottságnak azt írta, technikai hiba, „nyilvánvaló elírás” történt, kérte is a bíróságot, hogy javítsák.

Feltűnő, hogy a letéti igazolás végig tényleges tulajdonlást emleget, és meg is jelöli a törvényi passzust, ami meghatározza, mit jelent ez. Az számít tényleges tulajdonosnak, aki „a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol (...)”.

A tényleges tulajdonlás hangsúlyozása alapján következtethetnénk arra, hogy Rácznénak ennél kisebb tulajdonrésze volt vagy van a cégben. Ha így lenne, az szembemenne a feddhetetlenségi nyilatkozattal, ami általában tiltja az offshore-tulajdonlást. De a bizottságnak írt levelében Ráczné tagadta, hogy bármilyen szinten tulajdonos lett volna a cégben.

További offshore-jelek

A 24.hu cikke Ráczné üzlettársa, Szideropulosz György környékén is talált offshore-kapcsolatra utaló jeleket.

Szideropulosz vette át a Minos King és Ráczné helyét az Alba Autómosóban, ezenkívül vezetője a Greco Invest Kft.-nek és a Pátka Nafta Kft.-nek is, valamint tagként van jelen az idén júliusban bejegyzett Földió Kft.-ben, aminek Ráczné az ügyvezetője.

A Greco Investnek két offshore tulajdonosa van: az egyik a Minos King, a másik a Greekhome Ltd. A lap azt írja, a cég jegyzőkönyve szerint júniusban Ráczné képviselte a Minos Kinget, Szideropulosz pedig a Greekhome-ot a Greco taggyűlésén.

Szideropulosz ugyanazt a tartózkodási helyet adta meg a cégbíróságnak, amelyiket Ráczné.

További kérdéseket is küldtünk a DK-nak a témában, de egyelőre nem kaptunk választ.

A Fejér megyei 1-es körzetben egy MSZP-s jelölt indul még. Rácznét támogatja a Jobbik és a Liberálisok is.

513-ra nőtt a koronavírussal kórházban ápoltak száma (tavaly ilyenkor, a második hullám elején 693-an voltak). Közülük 74-en vannak lélegeztetőgépen.

Nyolc új áldozata is van a járványnak, az elmúlt héten naponta átlagosan öten haltak meg (egy éve ilyenkor kilenc volt a napi átlag).

A fertőzésszámokból most a szokottnál is kevésbé tudunk következtetéseket levonni, hiszen a fertőzött oltottak jelentős része valószínűleg nem jelenik meg a statisztikában. Az elvégzett teszteken belül 3,5 százalék a pozitívak aránya, ez megfelel az elmúlt hétnapi átlagnak.

Az oltási hajlandóság továbbra is nagyon alacsony, naponta 2700-an kapják meg az első adagot.

A legfrissebb és a hosszú távú járványtrendekért, nemzetközi összehasonlításokért érdemes követni a 444 járványoldalát.

Szijjártó Péter nem tudja, mennyibe került múlt heti, luxusrepülős utazása Budapestről Pozsonyba.

„Ha nem a honvédség gépeit használjuk, akkor a ránk érvényes közbeszerzési szabályok alapján bérleti szerződéssel használjuk, így természetesen béreltük a hétfőn igénybe vett repülőgépet is” - mondta a külügyminiszter az RTL Híradó kérdésére.

Néhány napja Hadházy Ákos független képviselő derítette ki, hogy a magángép tulajdonosa egy olyan cég, ami - a gép megvásárlása után - hárommilliárd forintos támogatást kapott a kormánytól.

Szijjártó azt mondta: „Én elhiszem, hogy még vannak olyanok, akiknek még izgalmas, ha az ember repülőre száll, vagy más közlekedési eszközt választ. De higgyék el, nekem ez nem okoz semmiféle izgalmat. Nekem ez egy munkavégzési, technikai kérdés. Ha azt mondják, hogy ekkorra kell odaérni, és akkor azzal kell mennem, akkor én odamegyek, azt' azzal megyek.”

Balesetet szenvedett múlt szerdán az ózdi választókerület előválasztási koordinátora, írja a Telex. Ez a magyarázata annak, hogy a helyszínen szavazólapokat találtak, mint a képeken is látszik.

Az Országos Előválasztási Iroda válasza szerint ezek fel nem használt, üres szavazólapok voltak, amiket teljesen szabályosan szállított koordinátor. A baleset miatt új lapokat kellett gyártani, így csütörtökön szünetelt a körzetben az előválasztás.

A szavazatokat tartalmazó, hitelesített lapokat urnákban tárolják, a borsodiakat Miskolcon őrzik éjszakánként, ott is fogják összeszámolni.

A 18-49 éves korosztályban 16,5 százalékos közönségarányt ért el az ellenzéki miniszterelnök-jelölti vita az RTL Klubon, ami a teljes népességben 669 ezer nézőt jelent.

A pénteki vita a a felsőfokú végzettségűek (30,6 százalék), az érettségizettek (21,2 százalék), a budapestiek (30,5 százalék) és a vidéki nagyvárosiak (23,3 százalék) körében hozta a legmagasabb közönségarányokat.

Korosztályok szerint nem voltak jelentős különbségek: a 18 éven felüliek 20,4 százalékos közönségaránya alig különbözik a 18-39 évesek 19 százalékától. A 18-49 éves korcsoportban 18,3 százalék volt a férfiak, 15,0 százalék a nők közönségaránya.

Összességében a vitaműsor a teljes lakosság körében a heti nézettségi toplista 7. helyén végzett.

Az RTL oldalán 34 ezerszer indították el a vitát, ők átlagosan 36 évesek, 59 százalékban férfiak voltak.

„Soha nem volt offshore-tulajdonom, az ezt igazoló közjegyzői dokumentumokat ma délután elküldtem a közös ellenzéki Országos Előválasztási Bizottságnak. Azt kérem a Bizottságtól, hogy még a ma esti ülésén döntsön az ügyemben, mert minden nap ami ezzel a hazugsággal telik árt a teljes ellenzéki összefogásnak. Tisztességes versenyben szeretnék győzni a választókörzetemben az előválasztáson. Elég a lejáratókampányból!” - írja Facebook-posztjában Ráczné Földi Judit, a DK székesfehérvári képviselőjelöltje. A dokumentumokat nem hozta nyilvánosságra.

A Válasz Online múlt héten írt arról, hogy a politikus aláírási joggal rendelkező képviselője egy Delaware állambeli offshore helyszínre bejegyzett vállalkozásnak, a Minos King Global Business LLC-nek.

A lap szerint a cég épp aznap szállt ki a Ráczné által vezetett Alba Autómosó Kft.-ből, amikor a jelöltek aláírták az előválasztáshoz szükséges feddhetetlenségi nyilatkozatot. Ebben mindenki vállalta, hogy nincs a tulajdonában offshore cég. A cikk megjelenése után a jelölt azt mondta, semmi köze a céghez, semmilyen pozíciója nincs benne.

Az ügyben egymásnak feszült Karácsony Gergely és a DK, utóbbi miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára kitart Ráczné mellett. „Beszéltem Földi Jucival, azt mondta, hogy ez nem igaz, csak próbálják besározni, ezért jogi lépéseket tesz.”

A Fejér megyei 1-es körzetben ketten indulnak még, egy momentumos és egy MSZP-s jelölt. Rácznét támogatja a Jobbik és a Liberálisok is.

A német parlamenti választásokkal egy időben népszavazást is tartottak Berlinben, ami arról szólt: közösségi tulajdonba vegyék-e a nagy ingatlancégek lakásállományát. A résztvevők 56 százaléka igennel szavazott, ráadásul egy másik kritériumot is sikerült teljesíteni azzal, hogy a teljes választókorú népesség több mint negyede támogatta a kezdeményezést.

A kampány szervezői elsősorban azokat a cégeket akarják meggyengíteni, amelyek háromezernél több lakást birtokolnak a városban. Ilyen a Deutsche Wohnen, aminek 113 ezer lakása van, vagy a Vonovia, ami éppen most próbálja felvásárolni a Deutsche Wohnent. Ha sikerülne, a Reuters szerint több mint 80 milliárd euró értékű ingatlanvagyon lenne a kezében. Egy svéd cég, a Heimstaden pedig épp a szavazás estéjén jelentette be, hogy 14 ezer lakást vásárolt Berlinben.

Az elképzelés szerint legalább 240 ezer lakást sajátítanának ki, és az érintett cégek a piaci árnál jóval alacsonyabb kompenzációt kapnának.

Az eredmény azonban semmire sem kötelezi a törvényhozókat, és könnyen lehet, hogy nem is lesz semmi az egészből.A hétvégi választások alapján valószínűleg a szociáldemokrata-zöld-baloldali koalíció marad Berlin élén. A baloldali Linke egyetért a népszavazás kezdeményezőivel, a Zöldek álláspontja pedig nem teljesen egyértelmű a kérdésben, írja a Deutsche Welle. A szociáldemokraták viszont, az ellenzékhez hasonlóan, nem támogatják az ötletet.

A város új polgármestere, a szociáldemokrata Franziska Giffey azt mondta: a kisajátítás vörös vonal számára, amit nem szabad átlépni. A kezdeményezés támogatói szerint a közösségi tulajdonba vétel segítene mérsékelni a lakhatási válságot, Giffey viszont azzal érvelt, hogy ettől még egyetlen új lakás sem épülne, és nem válna megfizethetőbbé a lakhatás Berlinben.

Ha el is fogadnának egy ilyen törvényt, biztosan megtámadnák a bíróságon, és hosszas jogi huzavonára kellene számítani. Ez történt a lakbérplafonnal is, amit idén áprilisban, öt év után megsemmisített az Alkotmánybíróság. Könnyen lehet, hogy a kisajátítás is hasonló sorsra jutna.

„A Momentum kecskeméti jelöltje, Bodrozsán Alexandra által megfogalmazott szavazatvásárlásra vonatkozó állítások alaptalanok. Az igazság ezzel szemben az, hogy az MSZP-Párbeszéd jelöltje, Király József mindenben tartja magát az etikai kódexben foglaltakhoz, annak alapelveit tiszteletben tartja és azt semmilyen magatartásával nem sértette meg. Király József nem vásárolt szavazatot és nem buzdított erre senkit” - közölték a szocialisták, akik rágalmazás miatt feljelentik a momentumos jelöltet.

Bodrozsán állítása szerint tömegével buszoztatták az embereket a helyi szavazósátorhoz, és 2-4 ezer forintot kínáltak nekik, hogy szavazzanak az MSZP-s Király Józsefre és Karácsony Gergelyre az előválasztáson. Azt írta, erről felvételt készített, amit eljuttatott az Országos Előválasztási Bizottságnak is, kérve, hogy zárják ki ellenfelét a versenyből.

Az ukrán külügyminisztérium kezdeményezi az Ukrán-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyes Bizottság soron következő ülésének elnapolását, és az Európai Bizottsághoz fordul, miután aláírták az új magyar-orosz gázszerződést. Ez alapján a Gazprom nem szállít többé gázt Magyarországra Ukrajnából, csak az új, szerbiai vezetéket és az ausztriai útvonalat fogja használni.

A bizottsági ülést szerintük azért kell elnapolni, mert „a magyar-orosz gázszerződés jelentősen befolyásolja Ukrajna és Európa energiabiztonságát, a kockázatok és fenyegetések sokoldalú elemzését igénylő új körülményeket teremt, valamint a régió országai cselekvésének összehangolását igényli a negatív következmények minimalizálása érdekében”.

Ezenkívül szeretnék, ha az Európai Bizottság megállapítaná, megfelel-e a szerződés az európai energiaügyi szabályoknak. Ukrajna „meglepődött és csalódott” Magyarország döntése miatt, ami szerintük gazdaságilag megalapozatlan, viszont „a Kreml kedvére és Ukrajna nemzeti érdekei, valamint az ukrán-magyar kapcsolatok kárára” született. Álláspontjuk szerint az új szerződés nem felel meg az 1991. december 6-án aláírt ukrán-magyar alapszerződés elveinek sem.

Magyarországnak továbbra is előnyösebb az ukrán tranzitútvonal használata, ami „a legrövidebb módja annak, hogy biztonságosan eljuttassák a gázt Európa országaiba” - írják.

„Szomorúan állapítjuk meg, hogy ez a döntés kárt okoz a kétoldalú ukrán-magyar kapcsolatok pozitív eredményeinek és tendenciáinak.”

Máricusban derült ki, hogy a Facebook 13 év alatti gyerekeknek fejleszt az Instagramhoz hasonló szolgáltatást, most pedig bejelentették, hogy szüneteltetik a projektet.

Az elmúlt hónapokban számos szakértő követelte, hogy a gyerekek mentális egészsége és privát szférájának védelme érdekében hagyjanak fel a terveikkel, de a Wall Steet Journal szeptemberi cikke végképp kényszerhelyzetbe sodorta a Facebookot. Kiderült, hogy a vállalat munkatársai legalább 2019 óta tudják, mennyire rossz hatással van az Instagram a kamasz lányokra, sokan erre vezetik vissza saját testképzavaraikat, szorongásukat, depressziójukat és akár öngyilkossági gondolataikat is. A Facebook nem hozta nyilvánosságra az erről szóló kutatási eredményeket.

A cég közleménye szerint most szülőkkel, szakértőkkel és döntéshozókkal fognak egyeztetni a témáról, meghallgatják az aggodalmakat. Közben gondolkodnak, hogyan enyhíthetnék az Instagram káros hatásait, felkínálhatják majd például az embereknek, hogy fontolják meg, hasznosan töltik-e éppen az idejüket.

A témában az amerikai szenátus is meghallgatást tart. (Axios)

Tizenöt éves szerződést kötött a magyar állam a Gazprommal a lakossági gáz szállításáról. A megállapodást augusztus végén jelentették be, amiről már akkor közölték, hogy 10+5 évre szól, vagyis tíz év után módosíthatnak a szerződésben szereplő 4,5 milliárd köbméternyi gázmennyiségen.

A Gazprom 3,5 milliárd köbmétert Szerbia felől, az októbertől üzembe álló vezetéken keresztül, 1 milliárdot pedig Ausztria felől szállít Magyarországra, vagyis megszűnik a közvetlen szállítás Ukrajnából. A magyar és az orosz kormány éveken keresztül alkudozott az új szerződésről: az oroszok a déli csövet akarták előbb, a magyarok pedig a szerződést.

Szijjártó Péter külügyminiszter az aláírás után azt mondta, „az ár jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél. Ennek köszönhetően pedig szerinte megőrizhetők hosszú távon a rezsicsökkentés vívmányai, a magyar fogyasztók továbbra is az egyik legalacsonyabb gázárat fogják fizetni Európában”.

Öten meghaltak és hatan megsérültek Kolumbia dél-nyugati részén, Tumaco városában egy lövöldözésben. A helyi sajtó egy diszkót jelölt meg helyszínként, hivatalosan még csak annyit erősítettek meg, hogy nyilvános helyen történt az eset. Ketten ott azonnal, hárman a kórházban vesztették életüket. Az áldozatok közt van egy 15 éves lány is, írja a BBC.

A hadsereg szerint a FARC nevű egykori gerillaszervezet lázadó tagjai voltak az elkövetők, akik nem értettek egyet a FARC és a kormány 2016-os békekötésével, és meghirdették a harc folytatását. Júniusban ők lőttek rá az elnök helikopterére, és magukra vállaltak egy robbantást is, amiben 36-an sérültek meg.

Január óta 72 hasonló akcióra került sor Kolumbiában, összesen 258-an haltak meg. A mostani lövöldözés különösen veszélyes térségben történt: ez az ország egyik legfontosabb kokatermelő vidéke, ahol rendszeresen összecsapnak a kokakereskedelem uralásáért versengő fegyveres csoportok.

A járvány miatt kizárólag gyakorlati oktatáson kell személyesen megjelenniük a szerbiai egyetemistáknak, az előadásokat otthonról követhetik.

Az elmúlt két hétben Szerbiában találták a legtöbb koronavírusos fertőzöttet lakosságarányosan a táblázatunkban szereplő európai országok közül, a halálozás pedig ott a harmadik legmagasabb. Szerbiában csak a lakosság 42 százaléka kapta meg mindkét oltását (az uniós átlag 62 százalék, Magyarország 58 százaléknál tart).

A közoktatásban is van, ahol átálltak online oktatásra, de ahol nem, ott is kötelező maszkot viselni.

(via MTI)

Bodrozsán Alexandra, a Momentum kecskeméti jelöltje szerint tömegével buszoztatták az embereket a helyi szavazósátorhoz, és 2-4 ezer forintot kínáltak nekik, hogy szavazzanak az MSZP-s Király Józsefre és Karácsony Gergelyre az előválasztáson.

Állítása szerint ezt a saját fülével hallotta, felvételt is készített, amit eljuttatott az Országos Előválasztási Bizottsághoz. Arra kéri a testületet, hogy léptessék vissza ellenfelét.

Királyt saját pártján kívül a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd támogatja, a momentumos jelöltet pedig a DK, a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Liberálisok.

Frissítés (17:23): Az MSZP közleményében alaptalannak nevezte Bodrozsán állításait, és rágalmazás miatt feljelentette a momentumos jelöltet.

411 embert ápolnak kórházban koronavírus miatt, három és fél hét alatt négyszeresére nőtt ez a szám. 48-an vannak lélegeztetőgépen, itt ugyanennyi idő alatt hétszeres a növekedés.

Két új áldozata van a járványnak, összesen 30 145. A halálozási görbe is növekedést mutat a július-augusztusi szinthez képest.

A fertőzési adatokat a járvány mostani szakaszában érdemes fenntartással kezelni, ezek ugyanis a szokásosnál is jobban alulbecslik a valóságot. Ennek oka az alacsony tesztelés - amit koronásként is simán meg lehet úszni -, az oltással rendelkező fertőzöttek nagy része valószínűleg kimarad a statisztikából.

A kevés teszten belül viszont folyamatosan nő a pozitívak aránya, a csütörtöki adatokban megközelítette a 4 százalékot, miközben augusztus végén még a 2 százalékot sem érte el.

Közben az oltási program továbbra is stagnál, még enyhén csökkent is az először oltottak száma. Az elmúlt héten már csak 2600 embert oltottak be naponta átlagosan. Egyedül az iskolai oltások hoztak némi emelkedést szeptember elején, egyébként láthatóan a romló járványhelyzet sem hozza meg az emberek kedvét a vakcinákhoz.

Mostanáig a teljes lakosság 61 százaléka kapott legalább egy adag oltást, és 58 százaléka kettőt. Mindkét adat elmarad az uniós átlagtól, ami 66 és 61 százalék.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA