Szurovecz Illés

Az Into the Dark című sorozat forgatásán sem tartotta be a fegyverekkel és robbanóanyagokkal kapcsolatos biztonsági előírásokat Dave Halls, aki töltött fegyvert adott Alec Baldwin kezébe a Rust című film jelenetpróbáján. A 2019-es esetről Maggie Goll kellékes, pirotechnikus számolt be, aki akkor és most is együtt dolgozott Hallsszal, írja a Guardian.

Goll annak idején panaszt is tett Halls ellen, mert más stábtagokkal együtt veszélyben érezte magát, de már bánja, hogy nem erőltette jobban a témát. Például, bár Halls dolga lett volna, mindig valaki más jelentette be, hogy lőfegyvert fognak használni a jelenetben. Azt mondta, rendszeresen előfordult, hogy anélkül állították le a munkát, hogy visszavitték volna a fegyvereket a helyükre, vagy biztonsági útmutatást adtak volna.

Szerinte ugyanakkor hiba lenne egy emberre mutogatni, általános szinten kellene kezdeni valamit a problémával. Goll tagja a filmes és tévés dolgozókat képviselő szakszervezetnek, amely korábban is biztonsági garanciákat követelt a producerektől.

A fegyvert Halls adta Baldwin kezébe az új-mexikói forgatáson, mert úgy tudta, nincs benne töltény. „Hideg pisztoly" - kiabálta, ami a szakmában azt jelenti, hogy a fegyver töltetlen. De töltve volt, így a beállítás elpróbálásakor Baldwin közvetlen közelről mellbe lőtte filmje operatőrét, Halyna Hutchinst. A lövedék még az operatőr mögött álló rendezőt, Joel Souzát is megsebesítette. Hutchins a kórházban belehalt sérüléseibe.

Azóta kiderült, hogy néhány órával a baleset előtt az operatőrcsapat hét tagja tiltakozásként elhagyta a helyszínt, többek közt azért, mert elégedetlenek voltak a biztonsági procedúrákkal.

Október 23-tól látogatási tilalmat vezetnek be a tatabányai Szent Borbála Kórházban. Itt részletesen leírták, hogyan lehet csomagot bevinni és kihozni:

Csütörtökön a Semmelweis Egyetem is látogatási tilalmat rendelt el öt kórházában.

Címlapkép: Bodnár Boglárka/MTI/MTVA

A Magyar Orvosi Kamara elnöksége „a koronavírus-járvány agresszív, súlyos szövődményeket okozó változatának gyors terjedése miatt” arra kéri az embereket, hogy csak védettségi igazolvány birtokában, maszkban vegyenek részt tömegrendezvényeken.

A hétvégén fideszes és ellenzéki nagygyűlés is lesz Budapesten. Bár amúgy sincs érvényben sok korlátozás, október 23-ra azt a néhányat is eltörölték.

Most 1105 embert ápolnak kórházban koronavírussal, és valóban a fertőzés gyors terjedését mutatja, hogy meredeken emelkedik a teszteken belül a pozitívak aránya. További járványadatokat itt érdemes keresni.

Legalább 34 ezer lengyel nő ment illegális abortuszra, illetve utazott külföldre ebből az okból az elmúlt egy évben, amióta elfogadták Európa legszigorúbb abortusztörvényét. Az Abortion Without Borders (AWB) nevű szervezet szerint a valóságban még magasabb lehet ez a szám, hiszen már a korábbi szabályozás idején is 80-200 ezer nő volt kénytelen illegális beavatkozást kérni.

Az új törvény értelmében a lengyel nők csak akkor kérhetnek abortuszt, ha bizonyítottan nemi erőszakból vagy vérfertőzésből fogant a magzat, illetve ha a terhesség komplikációi az anya életét közvetlenül veszélyeztetik. Tehát kötelező megtartaniuk a nőknek azokat a magzatokat, amikről lehet tudni, hogy betegen vagy súlyosan sérülten születnek, és akár közvetlen a születés után életüket is vesztik. Korábban mindössze az abortuszok két százaléka esett a továbbra is engedélyezett kategóriába, vagyis jóformán teljes tiltásról beszélhetünk.

A Guardian azt írja, az AWB Angliába, Belgiumba, Németországba, Spanyolországba és Csehországba is segített kijuttatni az érintetteket. Júliusban mi is beszámoltunk róla, hogyan működik egy frissen létrejött civil szervezet, ami csehországi abortuszutakat szervez.

Ezen a héten hozták nyilvánosságra a Human Rights Watch jelentését is, ami arra jutott, hogy az abortusztörvény felmérhetetlen károkat okoz a lengyel nőknek, különösen a szegényeknek, a vidékieknek és azoknak, akik más okból szorultak a társadalom peremére.

Tavaly októberben országszerte tüntettek a lengyel Alkotmánybíróság döntése ellen, Varsóban százezren vonultak utcára.

Őrizetbe vettek egy ünnepelt kínai zongoristát, Li Jündit (Li Yundi), miután a rendőrök rajtakapták egy prostituálttal. A törvény szerint ezért 15 nap elzárást és 5000 jüan (nagyjából 250 ezer forint) pénzbüntetést kaphat. A hatóságok először nem közölték a nevét, az állami sajtó viszont igen.

Li Jündit Zongorahercegnek becézik hazájában, 18 évesen ő volt a legfiatalabb zongorista - és az első kínai -, aki győzni tudott a Chopin Nemzetközi Zongoraversenyen. A világ számos pontján fellépett már, Kínában pedig különösen sokan ismerik.

Ennek megfelelően sokan megdöbbentek a hír hallatán, írja a BBC. Volt, aki megrökönyödött, hogy ilyesmit csinált, mások pedig azon gondolkodtak, vajon honnan értesülhetett a rendőrség arról, hogy éppen egy prostituált nővel van. A hírek szerint közérdekű bejelentésre szálltak ki, ami azért érdekes, mert egy bámészkodó azt is gondolhatta volna, hogy járnak vagy randiznak egymással. Egyes értelmezések szerint a kínai hatalom ezzel üzen a hírességeknek, akik erkölcstelenségekre adnák a fejüket.

Fideszes javaslatra megszüntetik Tatabányán az önkormányzat által kiadott Jó Szerencsét Magazint. Az előterjesztést két MSZP-s és egy volt DK-s képviselő is megszavazta, akik 2019-ben még az ellenzéki együttműködés jelöltjeiként jutottak be a közgyűlésbe. Ketten tartózkodtak, egyikük most is az Összefogás-frakció tagja, a másik már tavaly kilépett.

A javaslatot benyújtó fideszes képviselő arra hivatkozott, hogy az ellenzéki polgármester által létrehozott újság egyoldalúan számol be a városi eseményekről és az országos politikáról is, miközben a képviselők alig juthatnak szóhoz a kezdeményezéseikkel.

Állítása szerint előfordult, hogy Szücsné Posztovics Ilona polgármester személyesen tiltotta le a Fidesz-frakció álláspontjának megjelenését. A tartózkodó Összefogás-képviselő felhozta a vitán, hogy a megbeszéltekkel ellentétben a magazin nem számolt be az általa vezetett pétanque klub 30. születésnapjáról.

Most pályázatot fognak kiírni egy új önkormányzati lapra, ami elvileg szabályozottabb keretek közt ad majd teret a polgármesternek és a képviselőknek.

Két éve ugyan az ellenzék nyerte az önkormányzati választást Tatabányán, de Szücsnének kezdettől fogva nem volt stabil többsége, hiszen a fideszesek a mihazánkos képviselővel együtt ugyanúgy kilencen voltak, mint az Összefogás képviselői.

Ráadásul az elmúlt két évben folyamatosan romlott a viszony a koalíció tagjai között, végül szeptemberben a polgármester bejelentette, hogy négyen kilépnek a frakcióból, mert „politikai kalandorokkal” nem lehet együtt dolgozni. A konfliktus azért vált különösen élessé, mert nyáron kétszer is előfordult, hogy többen a városvezetéssel szemben szavaztak.

Gurmai Zita MSZP-s országgyűlési képviselő a szeptemberi szakadás után vizsgálatot kezdeményezett az átszavazó szocialistákkal szemben. Azt írta, „(...) ha bebizonyosodik, hogy bármely párttársam a saját vagy a Fidesz érdekét a tatabányaiak érdeke elé helyezte, meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket”.

Nyít levelet írt Alec Baldwinnak a színész által véletlenül lelőtt operatőr tanára.

„Baldwin úr, úgy tűnik, maga megölte a diákomat. Keveset tudok önről, de az alapján jó embernek látszik. Hiszem, hogy a gyásza valódi. Ezt a fájdalmat most arra kellene használnia, hogy a hírneve és vagyona segítségével megpróbálja elérni: ne használjanak valódi fegyvereket a forgatásokon. Hogy miért? Mert minden elérhető információ szerint maga megölte a diákomat” - írja posztjában Bill Dill.

Baldwin egyelőre tisztázatlan körülmények között egy jelenet bejárásán vagy forgatásán egy kellékfegyverrel agyonlőtte a Rust című western operatőrét, a 42 éves Halyna Hutchinst. A film rendezője, a 48 éves Joel Souza is megsérült.

A veszélyhelyzet óta az állami hivataloknak lehetőségük van 15 helyett 45 nap alatt válaszolni a közérdekű adatigénylésekre, ráadásul meg is hosszabbíthatják a határidőt újabb 45 nappal. A szabály szerint akkor várhatnak ennyit, ha a gyorsabb válaszadás akadályozná őket a veszélyhelyzettel összefüggő feladataik ellátásában.

A tapasztalat szerint az intézmények szívesen élnek is ezzel a jogukkal, most a MÁV várakoztatja Hadházy Ákos független képviselőt, aki néhány tavaly felmondott garázsbérleti szerződés felől érdeklődött.

A 45 napos válaszadási műfaj emlékezetes darabja volt, amikor Müller Cecília tisztifőorvos megrótta a kollégáit, hogy miért hivatkoznak a közfeladat-ellátás veszélyeire, de a címzettek közt felejtette Hadházyt.

Legkésőbb januárban bezárják az Antall József Tudásközpontot (AJTK), és elbocsátják a munkatársakat, írja a Népszava több névtelen forrásra hivatkozva. Az AJTK először annyit reagált, hogy „sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánják” a hírt, majd az igazgató azt írta, hogy „átszervezési folyamatok zajlanak", az alapítvány 2022-es működéséről és jövőjéről pedig később adnak tájékoztatást. Idei programjaikat még biztosan megtartják, de gyakornoknak már nem lehet jelentkezni.

A Direkt36 májusban mutatta be az egykori miniszterelnök fia, Antall Péter által vezetett AJTK működését, amelyet korábban csaknem ötmilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből.

„Belső dokumentumok, pénzügyi beszámolók és az alapítvány ügyeit közelről ismerő források információi alapján az AJTK vezetése évente 15-20 külföldi munkautazást bonyolított, és ezeken rendszerint luxushotelekben szálltak meg. Időnként alapítványi pénzből költöttek magánkirándulásokra, magánkórházra, professzionális fényképezőgépekre és márkás bőröndökre is.” A 444-en publikált cikksorozat második részéből kiderült, hogy tavaly Antall Péter juttatásaira összesen 82,8 millió forintot fordított az alapítvány, amelyben az igazgató fizetésén kívül az AJTK brüsszeli irodájának irányításáért járó tiszteletdíja és jubileumi jutalma is szerepel.

Az ügy nyilvánosságra kerülése után a kormány vizsgálatot indított, ami arra jutott, hogy „a gazdálkodásuk a törvényi kritériumoknak megfelelt, ugyanakkor nem indokolható kifizetéseket is tartalmazott, köztük olyanokat, amelyek a jó erkölccsel nem egyeztethetők össze”. Ezért megszüntették az AJTK állami támogatását.

Időközben lemondott az AJTK teljes, háromtagú felügyelőbizottsága, valamint a kuratórium elnöke, Nógrádi György, a kormánypárti médiában rendszeresen szereplő biztonságpolitikai elemző is.

Bodnár Zsolt, a Terrorelhárítási Központ (TEK) korábbi főigazgató-helyettesének telefonszáma is ott van a Pegasus kémszoftver célpontjait tartalmazó listán, írja a Direkt36.

Bodnár akkoriban vált célponttá, amikor 2018 tavaszán el kellett jönnie a terrorelhárítástól. A hivatalos magyarázat szerint erre szervezeti átalakítások miatt volt szükség, de a Direkt36 forrásai szerint valójában megingott benne Hajdú János főigazgató bizalma. Azt gyanította, hogy Bodnár róla és a TEK-ről próbált belső információkat szerezni, úgyhogy belső vizsgálatot indítottak ellene, és végül eltávolították. Bodnár ennek ellenére később is kapott rendőrségi pozíciókat.

A Pegasust az NSO nevű izraeli cég gyártja, szolgáltatásait azzal reklámozza, hogy kormányzati szerveknek segít megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést. A szoftverrel még a titkosított üzenetekhez is hozzá lehet férni, a mikrofon és a kamera is bekapcsolható vele a távolból.

Az, hogy Bodnár telefonszáma szerepelt a célpontok között, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy meg is figyelték. Ennek bizonyításához a készüléket is vizsgálni kell, de Bodnár nem reagált a Direkt36 megkeresésére.

Ugyanakkor az elmúlt hónapokban több magyar újságíróról, az ellenzéki ezalenyeg.hu üzemeltetőjéről és Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport többségi tulajdonosának egy vacsorapartneréről is kiderült, hogy megfigyelték a Pegasusszal. A potenciálisan megfigyelt célpontok listáján szerepelt maga Varga is, ahogy például Chikán Attila egykori miniszter, Simicska Lajos fia, vagy Aszódi Attila volt államtitkár.

Több jel utal arra, hogy a szoftvert a magyar állam vetette be. Az izraeli gyártócég, az NSO azt kommunikálja, hogy csakis állami szervekkel üzletel. Egy már leszerelt magyar titkosszolga és az NSO egyik volt alkalmazottja is megerősítette a botrányt feltáró nemzetközi újságírócsapatnak, hogy Magyarország megvásárolta és 2018-tól be is vetette a Pegasust.

Szijjártó Péter korábban azt mondta, hogy „a vélelmezett adatgyűjtésről" semmilyen tudomással nem rendelkezik, Varga Judit a jogállamiságra hivatkozott, és Pintér Sándorra mutogatott mint illetékesre, aki egyszer azt nyilatkozta, hogy nem állítja, hogy a magyar állam hatóságai nem használták az izraeli kémszoftvert.

Szeptemberben az ellenzéknek sikerült összehívnia a nemzetbiztonsági bizottság ülését az ügyben, de 2050-ig titkosították az elhangzottakat.

Az ember a szó szoros értelmében átalakítja az állatok anatómiáját, mutatott rá egy kutatás, ami az agyar nélkül született afrikai elefántokat vizsgálta. Ez valaha ritka genetikai rendellenességnek számított, egyes elefántcsoportok nőstény tagjai közt mégis gyakorivá vált, a vizsgálat szerint azután, hogy rengeteg elefántot leöltek a mozambiki polgárháborúban.

A harc finanszírozásához drága elefántcsontra volt szükség, ezért 1977 és 1992 között a populáció 90 százalékát elpusztították, miközben békén hagyták azt a kevés elefántot, amelyek eleve agyar nélkül jöttek a világra. Így megnőtt a valószínűsége, hogy az ő kicsinyeik se növesszenek agyart, írja a Guardian.

A kutatók jó ideje megfigyelték, hogy a nőstény elefántok jelentős részének nincs agyara, és bár gyanították a vadászattal való összefüggést, mostanáig nem tudtak rá bizonyítékot találni. A mozambiki Gorongosa Nemzeti Parkban végzett kutatás során eltérést találtak az agyart növesztett és agyar nélküli elefántok génállománya között. A módosulás megvédte a nőstényeket a haláltól, a hímek számára azonban végzetesnek bizonyult.

A kutatók szerint a folyamat visszafordítható, és az orvvadászat visszaszorulásával, az elefántpopuláció bővülésével egyre ritkábban fog előfordulni.

Jókora fejtörést okozott az amerikai hatóságoknak egy háromfős család halála. A 30 éves Ellen Chungot, 45 éves férjét, Jonathan Gerrisht, valamint egyéves lányukat, Mijut és a kutyájukat augusztus 17-én találták holtan Kaliforniában, a Sierra nemzeti erdőpark mindentől távol eső túraútvonalán.

Világos volt, hogy kirándulás közben vesztették életüket, de ahogy vizsgálták a lehetséges okokat, kénytelenek voltak sorra mindegyiket kizárni. Arra jutottak, hogy se szén-monoxid, se a bányákból származó gázok, se villámcsapás, se öngyilkosság, se kábítószer nem okozhatta a halálukat, írja a Guardian.

Még az ottani folyókban található, mérgező algákra is gyanakodtak, de ezt az elméletet sem sikerült alátámasztani. A hatóságok különös, szokatlan esetként beszéltek az ügyről, és ismeretlen veszélyre hivatkozva lezárták a közelben levő útvonalakat. Csütörtökön aztán előálltak a megoldással:

arra jutottak, hogy az extrém hőség és a kiszáradás okozhatta a vesztüket.Azokban a napokban 43 fok volt a környéken, ahol ráadásul árnyék is alig van. A náluk levő, 50 literes vizes palack teljesen kiürült, autójuk másfél kilométerre volt, és térerő híján telefonálni sem tudtak.

Barátjuk elmondása szerint a férj szoftverfejlesztőként dolgozott a Snapchatnél, a feleség pedig korábban jógaoktató volt, mostanában családterapeutának tanult.

95,6 százalékos hatékonyságot mutat a Pfizer és a BioNTech koronavírus elleni vakcinájának harmadik adagja a tünetekkel járó megfertőződéssel szemben, közölte a két cég. A vizsgálat idején - ahogy most is - a delta variáns terjedt leginkább.

A tízezer fős kutatásban 16 évnél idősebb emberek vettek részt, átlagosan 11 hónappal azután, hogy megkapták a második adagot. Az eredményeket összevetették egy kontrollcsoporttal, amelynek tagjai két rendes oltást, harmadikként pedig placebót kaptak. A ráadásdózisos csoportban mindössze öt fertőzöttet találtak, míg a másikban 109-et. Súlyos megbetegedést egyáltalán nem észleltek. A tesztalanyok életkorának mediánja 53 év volt.

A Reuters által idézett pittsburghi szakértő szerint úgy tűnik, az idősebbek erősebb védelmet élveznek a harmadik oltás után, de nem egyértelmű, hogy a fiataloknak is ugyanilyen mértékben segít-e.

Az Egyesült Államokban egyelőre 65 éven felülieknek és a betegség szempontjából kockázatos csoportoknak engedélyezték Pfizerből a harmadik oltást azzal a megkötéssel, hogy legalább hat hónapnak el kell telnie a második után. Magyarországon például lazább a szabályozás: négy hónappal a második után bárki beadathatja.

Előzetes kivizsgálásokon vett részt II. Erzsébet királynő, ezért a szerda éjszakát egy magánkórházban töltötte. Csütörtök délben tért vissza a windsori kastélyba, a Buckinhgham-palota közlése szerint jó hangulatban. Addig nem számoltak be a látogatásról, amíg a Sun címlapon nem hozta az ügyet.

Annyit tudni lehet, hogy a királynő nem koronavírusos, és azt is, hogy az orvosok néhány nap pihenést írtak elő számára sűrű októberi programjai után. Szerdára tervezett észak-írországi látogatását is lemondták, de annak, hogy az éjszakát is bent töltötte, mindössze praktikus okai voltak.

A BBC szerint a 95 éves II. Erzsébet 2013 óta nem volt kórházban, most ugyanott kezelték, ahol valaha áprilisban elhunyt férjét, Fülöp herceget is.

A külföldi utazások szempontjából bajban vannak azok a magyarok, akiket Szputnyikkal oltottak be, mert az Európai Gyógyszerügynökség továbbra sem hagyta jóvá a vakcinát.

A harmadik oltás sem oldja meg a helyzetet, mert két adagot várnak el az Unió által elfogadott oltóanyagokból is, negyediket viszont nem lehet beadatni. Ott van még az egyadagos Janssen, ami a hivatalos magyar ajánlás szerint viszont nem adható Szputnyikra, mert mindkettő vektorvakcina. (Ezzel szemben Sinopharmra adható, mert az inaktivált vírusos technológiát használ.)

Ezt a problémát vázolta Gulyás Gergelynek a 168 Óra újságírója a kormányinfón, mire kiderült, hogy

a miniszter két Szputnyik után megkapta a Janssent.„Megkérdeztem két orvost, akik azt mondták, két hónapra rá nem ajánlanák, de nyolc hónapra rá nyugodtan lehet Janssent adni” - magyarázta. Ha ez így is van, a központi útmutatást nem módosították ennek megfelelően, aszerint továbbra is csak Pfizert, Modernát, Sinopharmot és Szputnyikot lehet adni Szputnyikra.

„Azt, hogy ki milyen típusú oltóanyagot kap harmadik oltásnak, a szakmai ajánlást figyelembe véve az oltóorvos dönti el a helyszínen. A szakmai ajánlás szerint aki első két oltásnak vektorvakcinát kapott, az elölt vírust tartalmazó vagy mRNS-vakcinát kaphat emlékeztetőül és fordítva. Erőteljesebb immunválasz várható ugyanis attól, ha egy más hatásmechanizmussal működő vakcinát adnak emlékeztető oltásnak. Az is lehetséges ugyanakkor, hogy kontraindikáció esetén valaki ugyanazt az oltást kapja harmadikként, mint amilyennel az alapimmunizálása történt” - áll az operatív törzs honlapján.

Gulyás szerint egyébként a gyakorlatban a harmadikként beadott Pfizert és Modernát is el szokták fogadni beutazáskor. Ő viszont nem ezért választotta a Janssent, hanem mert az mRNS-technológiát annyira modernnek tartja (Pfizer, Moderna), hogy még várni akart vele. Hangsúlyozta, hogy ez csak a személyes véleménye, minden oltás biztonságos.

Emailben megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy ha valójában a Janssen is adható harmadik oltásként, miért nem módosítják ennek megfelelően az ajánlást, illetve mit javasol Gulyás Gergely azoknak a Szputnyikkal oltott állampolgároknak, akik szintén Janssent szeretnének harmadik oltásként, de a központi ajánlásra hivatkozva elutasítják a kérésüket az oltóponton.

Frissítés: Választ kaptunk a Miniszterelnökségtől, azt írják:

„Főszabály szerint az oltóorvossal történt konzultációt követően kell meghatározni a harmadik oltás típusát, így történt a Miniszterelnökséget vezető miniszter esetében is. Gulyás Gergely minden oltottat arra bíztat, hogy vegye fel a harmadik oltást, amely - az oltóorvos egyetértése esetén - a Sputnyik után lehet a Janssen is.”

Csoportos autóbuszos utazást szervez a szombati békemenetre a nyírkércsi önkormányzat. A szórólapot Hadházy Ákos tette közzé, kiderül belőle az is, hogy szerda délutánig lehet jelentkezni.

A képviselő felhívta az önkormányzatot, és a titkárságon elismerték, valóban szerveznek ilyen utat a lakosoknak. Megkérdezte, mennyi pénzt kérnek ezért, mire a hivatal munkatársa azt mondta: „nem hiszem, nem tudok róla, de ebben nem is vagyok illetékes”. Rostás János fideszes polgármestert már nem sikerült utolérnie, ahogy a lenti hangfelvételből is kiderül.

A békemenetet hivatalosan a Civil Összefogás Fórum szervezi. Ha egy önkormányzat ingyen viszi az embereket Orbán Viktor beszédére, az persze bizonyára csak adóforintokból lehetséges.

A klímaváltozással egyre intenzívebb, gyakoribb és hosszabb hőhullámokra számíthatunk, ezért Sevillában úgy döntöttek, 2022-től nevet adnak nekik, és osztályozni fogják őket, nagyjából úgy, ahogy a hurrikánokkal szokás.

Abban bíznak, hogy így többen értesülhetnek a természeti katasztrófáknál kevésbé látványos hőhullámokról, és könnyebb lesz aktivizálni az embereket a témában.

Sevillában különösen égető a probléma, Andalúzia tartomány Spanyolország egyik legmelegebb térsége, ahol augusztusban 47,3 fokot is mértek. A példátlan forróságot egy dél-európai és észak-afrikai hőhullám okozta, ami Olaszországban is 49 fokos rekord meleget eredményezett. (Washington Post)

Több mint száz politikai vezetőt várnak Joe Biden amerikai elnök virtuális demokráciaügyi csúcstalálkozójára decemberben.

Széles merítéssel készülnek, mert az a céljuk, hogy világszerte ösztönözzék a demokratikus megújulást, mondta a Foreign Policynak egy névtelenséget kérő forrás. Ennek érdekében olyan országokat is meghívnának, ahol az elmúlt években kevésbé érvényesültek a demokratikus alapelvek.

A listát még nem hozták nyilvánosságra, de a Politico úgy tudja, Magyarország és Törökország nem lesz ott a meghívottak közt.Ezzel együtt az első reakcióktól függően előfordulhat, hogy egy második körben újabb meghívókat küldenek ki. Bizonyos államokat stratégiai érdekből terveznek meghívni: Indiában például számos probléma van a demokráciával, Biden azonban fontos szövetségesként tekint az ottani kormányra Kínával szemben.

A hírek szerint a meghívottak közt lesz Lengyelország, Mexikó és a Fülöp-szigetek is, a Közel-Keletről viszont Izraelen kívül legfeljebb egy ország. Számítanak Dél-Koreára, Japánra, Kenyára, Ghánára, Zambiára, Indonéziára és Uruguayra is.

A politikusok várhatóan csak néhány perces felszólalási lehetőséget fognak tartani, de a gyűlés célja az, hogy meghatározzanak egy egyéves cselekvési tervet, majd a következő év végén újabb konferenciát rendezzenek.

Két és fél év börtönre ítélte a Fonyódi Járásbíróság nem jogerősen azt a focistát, aki tavaly októberben egy vizespalackkal megdobta, és fél szemére megvakította az ellenfél klubvezetőjét. A játékos fellebbezett az ítélet ellen.

Az eset a megye kettes Somogyvár-Kaposmérő meccsen történt, miután a második félidőben lecserélték a 34 éves játékost. Az akkori beszámolók szerint levonulás közben rövid szóváltásba keveredett a vendégcsapat egyik elnökségi tagjával, aki a somogyvári barátai miatt a hazai szurkolók között nézte a meccset. A játékos a szóváltás után már leült a kispadra, amikor újra elöntötte az indulat, felpattant, elhajította a vizespalackot, és eltalálta a másik férfi szemét. Műtéttel sem sikerült megmenteni.

A focistát korábban garázdaság miatt ítélték el. (via MTI)

Felfüggesztett fogházbüntetést kért az ügyészség a turistabusz sofőrjére, aki tavaly október 11-én halálra gázolt egy elektromos rollerrel közlekedő férfit Budapesten, a Fehérvári úton.

A vádirat szerint a busz a külső sávban haladt, ahonnan a Hauszmann Alajos utcába akart kanyarodni, ezért jobbra indexelt. Amikor zöldre váltott a lámpa, elindult, de a külső sávból nem tudott bekanyarodni a busz mérete miatt, úgyhogy balra indexelt, és átment a belső sávba.

A rolleres ekkor ért a kereszteződéshez a bicikliúton, a sofőr észre is vehette volna a visszapillantó tükörben, de csak a zebrára figyelt, és nem adott elsőbbséget. Amikor elkezdett kanyarodni, a rolleres már a hátsó keréknél volt. Megpróbált leugrani a rollerről, de a kanyarodó busz 12 kilométer/órával haladva nekiütközött, így az illető a busz alá csúszott.

30-cal nőtt a koronavírus áldozatainak száma, erre utoljára május végén volt példa. (Az ábrán látható kiugrások hétfőiek, amikor egyszerre közlik a pénteki, szombati és vasárnapi adatokat.) Az elmúlt hetet nézve naponta átlagosan 17-en haltak meg.

Nagyot ugrott a teszteken belül a pozitívak aránya: ez most 10,7 százalék, vagyis minden tizedik minta pozitív, ami április vége óta nem fordult elő. Egy nap alatt 1668 új fertőzöttet találtak, ez május eleje óta példátlan.

Ezer fölé nőtt a kórházban ápolt betegek száma, ez szintén a május végi szintnek felel meg. Ugyanakkor kedvezőbb a mostani adat az egy évvel ezelőttinél: tavaly október 20-án 1960-an voltak kórházban, most 1058-an.

Egy nap alatt most 2718-an kapták meg az első oltásukat, ami magasabb az elmúlt hét nap 2186-os átlagánál.

Adatok, grafikonok a 444 járványoldalán.

„Baloldali ikertornyok. Kommentár nélkül” - mutatott példát ellenségmenedzselésből a Fidesz ifjúsági szervezete, amikor megosztott egy-egy képet Nicolae Ceaușescuról és Márki-Zay Péterről.

Két bevándorló holttestére bukkantak osztrák katonák kedden délután Siegendorfnál, a magyar határtól nem messze egy kisbuszban, aminek magyar rendszáma volt, számolt be a Telex az osztrák sajtó alapján.

A Renault-t egy közúti ellenőrzés során állították meg, majd a hátsó ajtó mögött 28, frissebb hírek szerint 29 embert találtak. Mindnyájan felnőtt férfiak, szírek és kurdok. A két áldozat a húszas éveiben járhatott, a hírek szerint megfulladhattak. A többiek nem szorultak orvosi segítségre.

A sofőr elszaladt, osztrák és magyar rendőrök is keresik, kutyákat és drónokat is bevetettek.

„Tegnap kaptam egy levelet, amelyet Márki-Zay Péter úr nevében írt az egyik munkatársa. A levél szerint Hódmezővásárhely polgármestere (aki vasárnap estétől a magyarországi ellenzék miniszterelnök-jelöltje is) egy kisebb erdélyi körút keretében szeretné meglátogatni városunkat és szeretne személyesen velem is találkozni. Erre a levélre kellene mielőbb válaszolnom” - írta Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere keddi Facebook-posztjában.

Úgy folytatta, „természetesen” van véleménye az ellenzékről és mindenkiről, „aki Gyurcsány Ferenccel képes összefogni”, a Fidesz-kormányt pedig partnerének tartja, mégis tisztában van vele, hogy polgármesterként nem a saját meggyőződését kell képviselnie. Ezért arra kérte a helyieket, kommenteljék be, szerintük fogadnia kellene-e Márki-Zayt. Később törölte a posztot.

A hírről a Transindex számolt be először, majd a Telex megkérdezte Márki-Zayéket, mit szólnak hozzá. Kiderült, hogy a körutat a hódmezővásárhelyi önkormányzat szervezi, alapvetően testvérvárosi látogatásokra készülnek, de nem kizárólag. Megköszönték Gálfi posztját, mert így többen értesülhetnek a körútról, máris megkereste őket például egy kolozsvári kávézó, ahol Márki-Zay helyi fiatalokkal találkozna.

Példátlan szervátültetést hajtottak végre New Yorkban: génmódosított disznó veséje került egy emberi testbe, pontosabban nem is a belsejébe, csak kívülről kapcsolták hozzá. A műtét vezetője szerint ez arra utal, hogy a teljes átültetéssel sem lesz gond.

A vese azonnal működésbe lépett, gyorsabban, mint a szokásos ember-ember közti transzplantációknál, és néhány nap után is úgy tűnik, minden rendben. Az alany családja azért engedélyezte a kísérletet, mert az illetőnek már leállt az agyműködése, csak lélegeztetőgépek tartják életben, szervei pedig nem voltak felhasználhatók átültetéshez, írja a New York Times.

Kérdés, hogy az új vese hosszú távon is beválik-e, de sokan már most óriási tudományos áttörésnek látják a módszert, amivel rengeteg halálesetet előzhetnének meg.

A kutatók évek óta vizsgálják, hogyan lehetne az ember számára is használható szerveket növeszteni disznókban. A génszerkesztési eljárás során beazonosítják azokat a fajspecifikus géneket, amelyek az ember számára befogadhatatlanná teszik az állati szervet, majd a genetikai állomány módosításával átültethetővé teszik, írta korábban a Qubit.

Mindez bőven felvet állatjóléti kérdéseket is, az új irány támogatói viszont fenntartható, megújuló szervforrásnak látják a génmódosított disznókat.

Kásler Miklós augusztusban még 30 százalékos, Orbán Viktor októberben már 21 százalékos béremelést ígért januárra az egészségügyi szakdolgozók számára. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy Kásler a 2018-as bérekhez, Orbán pedig a 2020-ashoz viszonyított, írja a 24.hu.

A négylépcsős béremelést három éve hirdette meg a kormány, de a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) szerint csak utólag derült ki, hogy az akkor közölt százalékokat mindig az eredeti, 2018-as alaphoz kell viszonyítani.

Akárhogy számolunk, a szakdolgozók fizetése egyre jobban lemarad az orvosokétól, a kezdő ápolói fizetés pedig továbbra is alig fogja meghaladni a bérminimumot, mondta Balogh Zoltán, a Kamara elnöke. Két példát is hozott minderre:

• egy 15 éve dolgozó diplomás mentőtiszt bruttó 384 ezer forintot, egy mentőorvos pedig egymilliót kap majdnem ugyanazért a feladatért,
• egy pályakezdő szakdolgozó pedig bruttó 254-273 ezer forintot fog keresni jövőre, míg a bérminimum 261 ezer forint lesz.

Az orvosok alapilletménye 250 százalékkal nő 2019-től 2023-ig, míg a szakdolgozóknál csak 72 százalékos a növekedés 2019 és 2022 között.

A MESZK szerint ez kevés lesz ahhoz, hogy a pályán tartsák az embereket, és népszerűvé tegyék a képzést a fiatalok körében.

3500 méter magasra csapott a hamufelhő, amikor kitört az Aszo vulkán Japánban, az ország délnyugati részén levő Kjúsú szigetén.

Nincs nyoma, hogy bárki megsérült volna, de ötös skálán hármasra emelték a készültségi szintet, és felszólították az embereket, hogy ne közelítsék meg a hegyet. Egy kilométeres körzetben vulkanikus törmelék és vulkáni tömbök szóródhatnak szét.

Legutóbb 2019-ben tört ki ugyanez a vulkán, 2014-ben pedig az Ontake tűzhányó okozott 90 éve nem látott katasztrófát Japánban. Akkor 63-an haltak meg. (Reuters)

Ahol 80 százalék alatt van az oltottság, ott az embereknek el kell fogadniuk egy „B tervet”: közösségi maszkhasználatra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet a koronavírus visszaszorításához, mondta egy konferencián Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat tagja.

A Portfolio beszámolója szerint Oroszi - akivel mi is szerettünk volna már interjút készíteni, de a minisztérium nem reagált a megkeresésünkre - három forgatókönyvet vázolt fel:

• legjobb esetben lapos lesz a járványgörbe, és lassan elfogynak a fertőzésre fogékonyak (vagy az oltás miatt, vagy azért, mert átestek a betegségen),
• rosszabb esetben fennmaradnak a földrajzi különbségek az átoltottságban, idővel csökken az immunitás, növekszik a terjedés sebessége, és lassan, de emelkedik a kórházi esetek és a halálozások száma - ebben az esetben nem lesz szükség lezárásokra, más típusú intézkedésekre viszont igen,
• legrosszabb esetben kimerül az egészségügy, jelentős fogékony populációt ér el a vírus, és jelentkezik egy új variáns vagy influenzajárvány.

Az aktuális adatok alapján elmondta, hogy a mostani járványhullám sokkal kevésbé meredek a korábbiakhoz képest. Most 1,1-1,25 lehet a vírus terjedését mutató R-érték, a fentiek közül a legjobb forgatókönyvben meg is marad ezen a szinten.

Ugyanakkor a számok másképp alakulnak, mint a nemzetközi tapasztalatok alapján számíthatnánk rá. Az oltások birtokában ugyanis logikus lenne, hogy miközben erősen emelkedik a fertőzöttek száma, a halálozások száma ettől jelentősen lemarad. Itthon egyelőre nem vált el élesen egymástól ez a két mutató, nem lőtt ki úgy a fertőzési görbe, mint máshol.

Szerinte a lassabb terjedésben szerepet játszhat az oltás mellett az eltérő tesztelési gyakorlat (többször foglalkoztunk vele, miért lenne fontos többet tesztelni), és az is, hogy sokan már átestek a betegségen. Utóbbiról nincsenek átfogó adataink, hiszen utoljára az első hullám után készült erről reprezentatív mérés a Semmelweis Egyetem vezetésével. Azóta többször ígértek hasonló kutatást, mégsem valósult meg.

Oroszi szerint „a magas kockázatú csoportok optimálisnál alacsonyabb védettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja a járvány pályáját”.Az országos oltottsági arány egyelőre messze van az általa említett 80 százaléktól. Mostanáig a lakosság 61 százaléka kapott legalább egy dózist, és 59 százalék kettőt. (Zajlik a harmadik oltások beadása is, Oroszi szerint elképzelhető, hogy ez végül nem emlékeztetőoltás lesz, hanem része lesz az alapimmunizálásnak. Vagyis aki három adagot kapott, annak lehet, hogy évekig nem kell majd újraoltania.)

Korosztályok szerint nézve egyedül a 70-79 évesek átoltottsága haladja meg a 80 százalékot, az idősebbek közül a 80 felettiek és a 60-69 évesek oltottsága is alacsonyabb ennél.

Földrajzi adataink sajnos nincsenek, mert nem közlik őket, utoljára július közepén kaptunk egy térképet a Miniszterelnökségtől, miután külön kértük a kormányinfón. (A Nemzeti Népegészségügyi Központ korábban azt állította, nincsenek ilyen adatok.) Három hónapja Budapesten volt a legmagasabb az oltottsági arány (61 százalék), egyetlen másik megyében sem érte el a 60 százalékot. Azóta biztosan mindenhol javult a helyzet, de továbbra is jelentős területi különbségek lehetnek, akár egy-egy megyén belül, kisebb és nagyobb települések között is.

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a kormány készülne az Oroszi által említett intézkedésekre. Orbán Viktor és Gulyás Gergely is úgy beszélt, mintha az oltás mellett nem lenne szükség maszkviselésre. Múlt héten Karácsony Gergely kérését is elutasították, aki szerette volna elérni, hogy az önkormányzatok szabályozhassák a kérdést.

Szakértők szerint a maszk az oltással együtt is sokat segíthetne, nem véletlen, hogy nálunk magasabb oltottságú országokban is hordani kell bizonyos helyeken. A Magyar Tudományos Akadémia zárt terekben, rendezvényeken, tömegközlekedési eszközökön javasolja a maszkviselést.

Merkely Bélát is meglepték a számok a járvány első hulláma után. Az általa vezetett országos tesztelésen reprezentatív mintán mérték fel, mennyien voltak éppen fertőzöttek tavaly májusban, és mennyien estek át addigra a betegségen. Az első nyolcezer teszt közt mindössze két pozitívat találtak, pedig Merkely a négy-ötszörösére számított.

A júliusi végeredmény sem módosított az összképen, tízezerből hárman voltak éppen fertőzöttek. Kiderült az is, hogy nagyon kevesen estek át a betegségen, ami egyrészt a védekezést dicsérte, másrészt figyelmeztetett, hogy a folytatás komoly veszélyeket tartogat.

A H-UNCOVER névre keresztelt kutatás több mint egymilliárd forint állami támogatással készült négy orvosi egyetem részvételével.Merkely a Semmelweis Egyetem rektoraként irányította a munkát, és már az elején ígérte, hogy később meg fogják ismételni. Tavaly decemberben és idén áprilisban is beszélt erről, mégsem valósult meg soha, így nincs hasonlóan részletes képünk a sokkal súlyosabb második és harmadik hullámról.

Kérdésünkre az egyetem most azt írta, tudományos szempontból egyértelműen lenne jelentősége egy újabb körnek, a járványkezeléshez viszont az oltások megjelenése óta már nincs rá szükség.

Merkely tavaly azt mondta, maga kezdeményezte a felmérést a kormánynál. „Elsők között vagyunk a világon, akik ilyen volumenben szolgáltatnak adatot a fertőzöttségre és az átfertőzöttségre vonatkozóan. Az eredményeket az egyik legnívósabb amerikai lapban szeretnénk majd publikálni” - mondta a 24.hu-nak az első eredmények után.

A kéziratot az egyik vezető tudományos folyóiratnak, a New England Journal of Medicine-nek küldték el, de visszautasították, a Semmelweis Egyetem szerint azzal az indokkal, hogy „számukra érdekesebbek voltak azon országokból származó tudományos eredmények, ahol az első hullám idején milliós nagyságrendben fordultak elő megbetegedések”.

A H-UNCOVER

• végül olyan folyóiratban jelent meg, aminek alapvetően nincs köze a járványtanhoz,
• ennek a főszerkesztője Merkely Béla egyik beosztottja,
• a cikket szokatlanul gyorsan jóváhagyták,
• szerzői közt van Merkely ortopédus fia is.

Ezek a pontok nem jelentenek konkrét szabálytalanságot vagy etikátlanságot, de az általunk megkérdezett öt tapasztalt természettudós közül mindenki úgy látta, hogy legalábbis kérdéseket vetnek fel. Többen egyértelműen problémásnak látták őket.

A publikálás körülményei ennyi idő távlatából is érdekesek, egyrészt mert azóta sem készült hasonló nagyságrendű, nyilvános járványkutatás Magyarországon, amire ennyi állami pénzt költöttek volna. Merkely Béla többször hangsúlyozta a kutatás nemzetközi egyedülállóságát, és az egyetem mostani megkeresésünkre is azt írta, hogy „a H-UNCOVER alap adatai adják ma is a hazai járványmatematikai számítások alapjait”.

Másrészt azóta is Merkely az egyetlen orvos, akire szívesen hivatkozik a kormány a járvánnyal kapcsolatban, vele plakátolták ki az országot, megszólalásai gyakran egybecsengenek a központi narratívával.

Öregedés és vírus

A H-UNCOVER eredményeit a GeroScience nevű, kéthavonta megjelenő nemzetközi folyóiratban tették közzé. Ez nem járványüggyel vagy általános orvostudománnyal, hanem egy speciális témával, az öregedéstudománnyal foglalkozik.

A hivatalos leírás szerint evolúciós biológiával, biofizikával, genetikával, genomikával, proteomikával (fehérjék vizsgálata), molekuláris biológiával, sejtbiológiával, biokémiával, endokrinológiával, immunológiával, fiziológiával, farmakológiával, idegtudománnyal és pszichológiával kapcsolatos cikkeket várnak, amiknek közük van az öregedéshez.

Merkelyék tanulmánya annyiban kapcsolódik az idősekhez, hogy a többi korosztályhoz hasonlóan az idősek fertőzöttségi adatai is szerepelnek benne, felsorolták az idősekre szabott magyarországi korlátozásokat, valamint más kutatások alapján megemlítették, hogy az idősotthonokra különösen oda kell figyelni a lazítás során.

„A COVID-19 okozta világjárvány első hullámában az idősebb korosztály kitettsége, megbetegedési aránya, a tünetek erősségének és a betegség lefolyásának szempontjából is kimagaslónak számított. Sokáig világszerte az idősek járványának tartották azt” - reagált az egyetem arra a kérdésünkre, hogy végül miért egy ilyen speciális fókuszú folyóiratban jelent meg a tanulmány.

*A lapról azt írták: „A publikáció a Springer lapcsoport tulajdonában álló, amerikai D1-es vezető lapjában jelent meg, a GeroScience az amerikai öregedéstudományi tudományos társaság, nyolcas impaktfaktorral rendelkező, nagy presztízsű lapja. A cikk rövid idő alatt 33 nemzetközi hivatkozást ért el, ami kimagasló értéknek számít”.

Hamar munka

A cikket a tudományos világban szokatlanul gyorsan, egy hét alatt elbírálták: tavaly június 24-én nyújtották be, július 1-én már el is fogadták. Az egyetem szerint ebben nincs semmi kirívó: „Miután a COVID-19 fertőzés világjárványt idézett elő, a tudományos publikációk elbírálásának ütemezése is megváltozott, számos neves közlemény 1-2 nap alatt jelent meg tudományos lapokban, vagyis nem számít különlegesnek, hogy a H-UNCOVER vizsgálat eredményét néhány hét alatt közölték.” (Ugyanakkor az elmúlt másfél évben az is jellemző volt hogy a coviddal kapcsolatos cikkeket már jóváhagyás nélkül is közzétették, jelezve, hogy még nem ellenőrizték. Pont azért, hogy ne kelljen megvárni a hosszas procedúra végét.)

A H-UNCOVER eredményei egy covid-különszámban jelentek meg, ami alcíme szerint az öregedés és a fertőzés kapcsolatáról szólt. Azóta is publikáltak ilyen cikkeket, az első csomaggal együtt összesen 15-öt.

Merkelyék tanulmánya mellett öt másik original article-t, vagyis olyan cikket találunk köztük, amelyek saját empirikus kutatási eredményeket dolgoznak fel. Ebből négy esetben hónapokra volt szükség a jóváhagyáshoz, egy olyat találunk, amit egy hétnél is gyorsabban, négy nap alatt elfogadtak.

A GeroScience egyik főszerkesztője Ungvári Zoltán, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének igazgatója, vagyis Merkely beosztottja. A másik, négy nap alatt jóváhagyott tanulmány egyik szerzője pedig szintén igazgató a Semmelweisen.Az általunk megkérdezett kutatók közül többen egyértelműen összeférhetetlennek látták a dolgot. „Sajnos ilyen helyzet előfordul. Az én egyik beosztottam is főszerkesztő egy folyóiratnál. Ilyenkor az a szokás, hogy ha ott publikálunk, akkor én eleve nem vagyok szerzője a cikknek. Mivel általában több főszerkesztő van, a cikket egy másik főszerkesztő kezeli, ő választja ki a bírálókat. Így el lehet kerülni az összeférhetetlenséget. Persze azt senki sem tudja ellenőrizni, mi történik a színfalak mögött” - mondta egyikük. Ezzel együtt úgy látja, sok publikációval kapcsolatban felvethetők hasonló kritikák.

A gyors elbírálásra azt mondta: „Ez valóban nem gyakori. Persze lehet, hogy a bírálókat előre felkérték, és ők várták a kéziratot, amiben mondjuk kevés javítanivaló volt, ezért ment minden ilyen gyorsan. A gyakorlat természetesen nem ez. Ha nagyon sietünk, akkor is 2-3 hét, de inkább 1 hónap a minimum.”

Az összeférhetetlenség mellett arra is rákérdeztünk az egyetemnél, milyen szerepet játszott Ungvári személye abban, hogy ezt a folyóiratot választották, illetve abban, hogy ennyire gyorsan jóváhagyták.

„Mivel a lap – az idős korosztály kitettsége miatt – a COVID-19 okozta világjárvány kitörése után szinte azonnal indított egy kifejezetten a koronavírussal összefüggésben lévő »szekciót«, rovatot, ezért a lap Magyarországon is dolgozó főszerkesztője minden olyan egészségügyi intézményt megkeresett, akik érintettek a Covid-ellátásban és/vagy kutatásban. A főszerkesztő nyomon kísérte a H-UNCOVER vizsgálattal kapcsolatos tudományos munkát és kezdeményezte a tanulmány megjelenését. Ugyanakkor a tudományos publikációk természetéből adódóan nem a főszerkesztő, hanem minimum 2-3 független szakértő bírálja el az adott közleményt, ennek alapján dől el, hogy az adott cikk megjelenhet-e a lapban” - válaszolták.

Felhívták a figyelmet a tanulmány magas idézettségére, ami a lap (és a szerzők) presztízsét adja, valamint arra, hogy három nemzetközi hírű szakértő (a WHO-tól, a Harvardról, illetve Argentínából) is szerkesztői közleményt írt a cikkről, ami magyar viszonylatban ritkán fordul elő.

A tanulmánynak Merkely Bélán kívül 22 szerzője van, köztük gyermekgyógyász helyettese, Szabó Attila, valamint ortopédus fia, Merkely Gergő is. A GeroScience által is követett kritériumok szerint azokat lehet szerzőként feltüntetni, akik az összes alábbi feltételt teljesítik:

• jelentősen hozzájárultak a kutatás kialakításához, megtervezéséhez, vagy az adatok létrehozásához, elemzéséhez és értelmezéséhez,
• részt vettek a cikk megfogalmazásában vagy fontos részletek kritikus átdolgozásában,
• részt vettek a végső verzió jóváhagyásában,
• beleegyeztek abba, hogy minden szempontból felelősségre vonhatók a kutatással kapcsolatban.

Megkérdeztük az egyetemet, milyen szerepet játszott a kutatásban Merkely fia és helyettese. Azt írták, Szabó „mint a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnöke vett részt a vizsgálat szakmai tervének kidolgozásában, illetve ő koordinálta a négy hazai orvosképző egyetem (mintegy 2 ezer munkavállaló és hallgató) által végzett mintavétel folyamatát”.

Merkely Gergő „a Semmelweis Egyetem PhD hallgatója, a Harvard Medical School, kutatóorvosa és tanársegédje, aki az adatok analízisében és a közlemény megírásában vállalt vezető szerepet”.

A cikk elkészítésében közreműködött Haszán Zoltán.

*A Semmelweis Egyetem válaszának ezt a részét utólag illesztettük a szövegbe. Eredetileg azért nem szerepelt benne, mert cikkünk szempontjából nem a GeroScience minősége, hanem a tematikája volt releváns. Mivel az egyetem a megjelenés után külön kérte, hogy közzétegyük ezt a részt is, megtettük. Ugyanígy utólagos kérésükre írtuk bele a cikkbe Merkely Gergő harvardos kötődését és azt, hogy a tanulmányról közleményt író szakértők milyen intézményekhez/országokhoz kapcsolódnak.

853 799 ember vett részt az ellenzéki előválasztásnak legalább az egyik fordulójában. A nem kormánypárti elemzések - sőt néha még a fideszesek is - egyetértenek abban, hogy ez a szám jóval magasabb a vártnál, az egész esemény sokkal több embert mozgósított, mint előzetesen számítottak rá.

De mivel sosem rendeztek még itthon országos előválasztást, nincs tökéletes összehasonlítási alapunk.

Kezdésnek kiindulhatunk a 2019-es fővárosi előválasztás adataiból. Akkor is két fordulót tartottak, de más rendszerben, mint most. Az elsőben Karácsony Gergely megverte Horváth Csabát, aztán a másodikba beszállt a DK (Kálmán Olga) és a Momentum (Kerpel-Fronius Gábor) is.

68 240-en szavaztak hármójuk közül valakire, ami az akkori budapesti választásra jogosult népesség 5 százalékát tette ki. 2019 augusztusában Ferencvárosban is rendeztek előválasztást, amin 2030-an vettek részt. Ez a kerület választóinak 4,4 százaléka volt. (Az előválasztáson győztes mindkét jelölt, a főpolgármesterségért induló Karácsony Gergely és a ferencvárosi polgármesteri székére pályázó Baranyi Krisztina is nyert a rendes választáson.)

Ha a mostani 853 ezres részvételt a 2019-ben szavazásra jogosult, országos lakossághoz mérjük, közel 11 százalékot kapunk.Az országos előválasztás tehát mindkét budapesti előzményhez képest jobban megmozgatta az embereket.Az előválasztás az ellenzéki tábornak szólt, és bár a második fordulóban mindkét fél utalgatott arra, hogy a Fidesz a másik javára mozgósít, nem volt kézzelfogható jele annak, hogy a kormány valóban beavatkozott volna.

2018 áprilisában összesen 2 656 269 ember szavazott az előválasztást szervező hat párt valamelyikének a listájára (ebbe nem számoltuk bele az állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkezők szavazatait, mert ők nem vehettek részt az előválasztáson).

Vagyis a három évvel ezelőtti ellenzéki szavazótömeg 32 százalékának megfelelő ember ment el az előválasztásra. Ez majdnem egyharmados arány.

Kereshetünk külföldi példákat is, persze nehezíti az összehasonlítást, hogy eltérő módszerrel szervezik az előválasztásokat, és több országban komolyabb hagyománya van ennek.

Az első forduló előtt a Republikon gyűjtötte össze a nemzetközi adatokat. A magyarhoz hasonló, nyitott előválasztásokat rendeztek már Franciaországban és Olaszországban is, ami azt jelenti, hogy nemcsak párttagok vagy regisztráltak szavazhatnak, hanem minden választópolgár.

Ezeken az előválasztásokon 7-9 százalékos volt a részvétel, ami elmarad a 11 százalékos magyarországitól.Jól mutatja, milyen magas a 853 ezres szám, hogy a külföldi példák alapján a Republikon 550-650 ezres részvételre számított, sőt már a 4-500 ezres mozgósítás is erősnek tűnt.

További adatok, ábrák az előválasztás két fordulójáról a 444 választási mellékletében.

Miközben minimálisan növekedett a koronavírustesztek száma, arányaiban egyre több pozitívat találnak köztük. Az elmúlt három napban vett minták 7,3 százaléka fertőzöttnek bizonyult, az elmúlt hét nap átlaga pedig 6,5 százalék. Mindkettő a WHO által kijelölt 5 százalékos határ felett van már. Ez alatt van a WHO szerint kontroll a járvány.

Péntektől vasárnapig közel 45 ezer tesztet végeztek, míg múlt hétvégén 39 ezret, azelőtt 32 ezret. A fertőzés terjedésének nyomon követéséhez és lassításához mindenképp több tesztre van szükség.

Nőtt az áldozatok száma is, három nap alatt 51-en haltak meg. Az elmúlt héten naponta átlagosan 14-en vesztették életüket.

Erősen növekszik a kórházban ápolt fertőzöttek száma is, most 908-an vannak, ami 108-cal több a pénteki adatnál. Ez közelíti a május végi szintet. 126-an szorulnak lélegeztetésre, amire ugyancsak május végén volt példa utoljára.

Továbbra is alig 2000 felett stagnál az elsőként beadott oltások száma naponta. Viszont a hétvégén 24 ezren kapták meg a harmadik adagot, összesen már 997 ezren. Itt az elmúlt hét napi átlag 14 ezer, ami szintén alig változott az elmúlt hetekben.

További adatok, ábrák, hosszú távú trendek a 444 járványoldalán.

A második forduló aktuális állása és az első forduló eredményei is követhetők a 444 választási mellékletében.

Ábráinkon összefoglaltuk a miniszterelnök-jelöltek és az egyéni jelöltek területi eredményeit, a részvételi adatokat, valamint az öt miniszterelnök-jelölt összesített eredményeit. Választókörzetenként is követhető, hol, kire, mennyien szavaztak az első fordulóban.

A második fordulóról szóló percről percre tudósításunk itt követhető.

Öt megye és öt budapesti választókörzet eredményét ismerjük eddig az előválasztás második fordulójában. Márki-Zay Péter egyre nagyobb előnnyel vezet Dobrev Klára előtt, most 34 ezer szavazattal. A hódmezővásárhelyi polgármester a fővárosban eddig mindenhol 60-80 százalékot szerzett, miközben Dobrev szűkösebb győzelmeket arat vidéken.

A számok alapján Márki-Zayt nemcsak Karácsony Gergely támogatása húzta fel ennyire. A tízből két körzetet leszámítva eddig mindenhol igaz, hogy többen szavaztak rá a második fordulóban, mint kettejükre összesen az elsőben.

A budapesti 1-es körzetben két és félszer annyi szavazatot kapott most, mint ketten együtt az első fordulóban. A 2-es körzetben majdnem kétszeres a különbség, és máshol is 10-30 százalékos.

Itt követheti az eseményeket percről percre.

Két fővárosi körzet eredményét ismerjük eddig az ellenzéki előválasztás második fordulójából. Mindkettőt nagy fölénnyel nyerte Márki-Zay Péter, de ami ennél is érdekesebb, hogy Dobrev Klára kevesebb szavazatot kapott, mint az első fordulóban.

A DK miniszterelnök-jelöltje legutóbb 4793 szavazatot kapott a 3-as és a 4-es körzetben összesen, most viszont csak 3339-et. Vagyis a legutóbbi eredményének 70 százalékát hozta. Márki-Zay Péter ehhez képest megduplázta szavazatai számát ebben a két körzetben.

Az összehasonlítás nem tökéletes, mert a második fordulóban bárki bárhol leadhatta a szavazatát, és még a sátrak sem minden esetben ugyanahhoz a körzethez tartoznak. Ezzel együtt látványos a különbség kettejük budapesti eredménye közt, igaz, még mindig nagyon az elején vagyunk, Dobrev legutóbb is erősebb volt a külső kerületekben.

Eddig Tolna és Zala megye adatait ismerjük még, ott Dobrev Klára szűk győzelmet aratott, de összességében nyolcezer szavazattal vezet Márki-Zay. Az eseményeket itt követheti percről percre.

A Fővárosi Önkormányzat szerint a mostani járványhelyzetben indokolt szigorítani a maszkviselési kötelezettségen. Saját hatáskörben azonban nem teheti meg, ezért Karácsony Gergely levelet írt a belügyminiszternek, kérve, hogy a kormány lépjen, vagy ha nem akar országos intézkedést hozni, adjon jogot az önkormányzatoknak a szabályozásra.

Ha ez megtörténne, a főváros a Magyar Tudományos Akadémia ajánlása alapján járna el, ami zárt terekben, rendezvényeken, tömegközlekedési eszközökön javasolja a maszkviselést. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azt mondta, érzik a helyzet súlyát, és a napokban a fővárosi idősügyi tanács is intézkedést sürgetett.

A főváros a Szabad Európának délelőtt azt írta, önmagában a BKK-járatokon nem lenne értelme bevezetni a maszkviselést, ha sehol máshol nem kötelező.

A negyedik hullám érkezése óta számos szakértő jelezte a döntéshozóknak és általában az embereknek, hogy ideje visszatérni a maszkviseléshez zárt terekben. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke már augusztusban beszélt róla, majd Kemenesi Gábor és Jakab Ferenc virológusok is felhívták rá a figyelmet.

Amikor a kormányinfón kérdeztünk erről, Gulyás Gergely miniszter azt mondta, azért nem hord maszkot sehol, mert már megkapta az oltást. Orbán Viktor is többször úgy fogalmazott, mintha a kettő kizárná egymást. Augusztusban azt mondta, szeretnék elkerülni a kötelező maszkviselést, „(...) mert a maszkviselés nem fog segíteni. Tehát ami segít, az az oltás”. Most pénteken már az oltás mellett azt is megemlítette, hogy „jó, ha van a zsebünkben egy maszk”,

Szakértők szerint a maszk az oltással együtt is sokat segíthetne, nem véletlen, hogy nálunk magasabb oltottságú országokban is hordani kell bizonyos helyeken.

A főváros az első hullám idején már előírta a maszkviselést bizonyos helyeken, amihez Kiss szerint azért volt joguk, mert akkor még nem létezett ebben állami szabályozás. Azóta viszont megszületett a kormányrendelet, ami országosan szabályozta a kérdést. Ebben most az szerepel, hogy az egészségügyi és szociális intézményekről külön rendeletet alkotnak, sehol máshol nem kötelező. Kiss szerint ezzel nem mehetnek szembe az önkormányzatok.

A delta variáns a korábbi változatoknál hatékonyabban képes kicselezni a vakcinákat, így az oltottak is könnyebben megfertőződhetnek (persze még mindig kevésbé, mintha nem lennének beoltva).

Mivel ők nagyobb eséllyel tünetek nélkül vészelik át a fertőzést, maszk nélkül szabadon, észrevétlenül terjeszthetik a vírust. Az oltatlanok pedig, ha elkapják, nagyobb eséllyel betegednek meg súlyosan. Ha nem textilmaszkot, hanem FFP2-t hordunk, az még abban is segít, hogy kisebb eséllyel kapjuk el a vírust, ha fertőzött ember van körülöttünk.

„Fekete-Győr András tudott róla, hogy Popovics Juditnak komoly konfliktusai vannak a helyi DK-s alpolgármesterrel, mert Popovics valóban tájékoztatta róla, de a Momentum elnöke az MMM és a DK jelöltjének viszonyába ennél részletesebben nem folyt bele” - válaszolta kérdésünkre a Momentum.

Popovics neve a szerdai miniszterelnök-jelölti vitában került elő, amikor Márki-Zay Péter őt nevezte meg, mint olyan embert, akit megfenyegetett a DK, hogy ne vegyen részt az előválasztáson. Popovics a Partizánban azt mondta, civil jelöltként indult volna a Komárom-Esztergom megye 1-es választókörzetben, de Tatabánya DK-s alpolgármestere, Lusztig Péter megpróbálta lebeszélni, még egy államtitkári pozíciót is felajánlott neki, ha belemegy az alkuba. Állítása szerint később Lusztighoz köthető fenyegetések is eljutottak hozzá. Az alpolgármester szerint az egész csak kitaláció, és feljelentést tesz.

A Momentum azért került képbe, mert Popovics két éve az ő támogatásukkal indult a tatai polgármester-választáson, amit elveszített. Az előválasztási jelöltséghez ugyan megszerezte Márki-Zay mozgalmának támogatását, de szüksége lett volna valamelyik párt nyilatkozatára, hogy győzelem esetén befogadják a parlamenti frakcióba. Ezt nem kapta meg a Momentumtól, a párt szerint azért, mert csak olyanoknak adtak, „akikkel minden további nélkül elképzelhető egy négy éves közös, konstruktív munka”.

„Bár Popovics Judittal eleinte valóban jó kapcsolatot ápoltunk – hiszen két éve Momentum színekben indult polgármester-jelöltként–, és tavasszal egyeztetések is voltak a lehetséges közös parlamenti munkáról, de az elmúlt években létrejött helyi konfliktusok miatt végül be kellett látnunk, hogy a közös munka ilyen formája már nem lenne kivitelezhető. A fentiekből kiindulva Popovics Judit indulását nem mi javasoltuk, és végül ezért nem kapott a Momentumtól befogadó nyilatkozatot.”Popovics szerint a DK akadályozta meg, hogy valamelyik másik párt befogadja őt, a párt közleménye szerint viszont „az Országos Előválasztási Bizottság egyhangú szavazással, 6-ból 6 igen szavazattal döntött úgy, hogy nem veszi nyilvántartásba Popovics Juditot jelöltként, mert nem teljesítette a szükséges feltételeket”.

Becsületsértés miatt pert indít Tatabánya DK-s alpolgármestere, Lusztig Péter, miután zsarolással vádolta meg egy tatai önkormányzati képviselő, Popovics Judit.

Popovics neve a szerdai miniszterelnök-jelölti vitában került elő, amikor Márki-Zay Péter őt nevezte meg, mint olyan embert, akit megfenyegetett a DK, hogy ne vegyen részt az előválasztáson. Popovics aztán a Partizánban azt mondta, civil jelöltként indult volna a Komárom-Esztergom megye 1-es választókörzetben, ahol végül a DK-s Konczer Erik és az MSZP-s Gurmai Zita állt egymással szemben.

Popovics állítása szerint Lusztig, aki a DK helyi elnöke, júliusban elhívta kávézni, és megkérte, ne zavarogjon civilként, jobb lenne, ha inkább a családi életével foglalkozna. Elmondása szerint még egy államtitkári pozíciót is felajánlott neki, ha belemegy az alkuba, ami erkölcsileg nem volt számára elfogadható.

Lusztig viszont alaptalannak tartja a vádakat, úgy emlékszik, áprilisban találkoztak utoljára egy tatai ellenzéki képviselő temetésén. Azt mondta, lehetséges, hogy azóta valamilyen megbeszélésen esetleg mindketten ott voltak, amire most nem emlékszik, de kizárt, hogy az előválasztás vagy a jelöltsége szóba került volna.

„Nem is értem, honnan találta ki ezt az egészet.”Lusztig most vissza is nézte, milyen üzeneteket váltottak. „A születésnapomra meg a névnapomra írt, illetve a képviselő halálakor, hogy miben tudna segíteni.”

Popovics azt mondta, konkrét fenyegetéseket is kapott, hogy felhúzzák a kerítésre a macskáját, illetve az idős szülei és a gyerekei is szóba kerültek. Ezekre nincsenek tanúi, de szerinte a fenyegetések Lusztighoz köthetőek.

„Ezen csak nevetni tudok. Nem üzengettem neki, megvan a száma, ha akarok valamit, felhívom. Miért üzengetnék? Nem is stílusom. Akik engem ismernek, tudják, hogy soha ilyet nem tettem, nem vagyok fenyegetőzős típus.” Popovics 2019-ben közös ellenzéki jelöltként, a Momentum támogatásával indult polgármesternek Tatán. Lusztig úgy tudja, most is a Momentum jelöltjeként indult volna az előválasztáson, „de annyira összeveszett helyben a momentumosokkal, hogy nem támogatták. Ekkor rátalált Márki-Zay Péterre, és megfűzte, hogy az ő támogatásával induljon”.

A jelöltséghez szüksége lett volna valamelyik párt nyilatkozatára, hogy győzelem esetén befogadják a parlamenti frakcióba. Lusztig szerint Popovics a DK-és a Jobbikot is megkereste, de a DK nem jöhetett szóba, hiszen akkor már megvolt a saját jelöltjük.

Popovics arról beszélt a Partizánban, hogy a DK feküdt keresztbe a többi pártnál is, ami Lusztig szerint képtelenség. A DK közleménye szerint viszont „az Országos Előválasztási Bizottság egyhangú szavazással, 6-ból 6 igen szavazattal döntött úgy, hogy nem veszi nyilvántartásba Popovics Juditot jelöltként, mert nem teljesítette a szükséges feltételeket”.

Popovics azt mondta, a fenyegetésekről Fekete-Győr Andrást, a Momentum akkori elnökét is értesítette. Kerestük a Momentumot is az ügyben, ha választ kapunk tőlük, beszámolunk róla.

Frissítés: Fekete-Győr András valóban hallott a fenyegetőzős pletykákról, de nem folyt bele a konfliktusba. Popovicsot pedig azért nem támogatták az előválasztáson, mert 2019 óta megromlott a viszonyuk.

Bár a koronatesztek száma továbbra sem növekszik, arányaiban egyre több köztük a pozitív. A szerdai jelentésben már közelíti a 6 százalékot, az elmúlt hét napi átlagot nézve pedig 5,3 százalékon áll. Egy hónapja 2,2 százaléknál tartottunk, ahhoz képest több mint kétszeres a különbség.

A kórházi adatok most nem változtak jelentősen, 737 beteget kell ápolni, néggyel többet, mint egy napja. Hattal nőtt a lélegeztetőn levők száma, most 116-an vannak.

Tíz új áldozata van a járványnak, összesen 30 330.

Továbbra is naponta kétezren kapják meg az első oltásukat. A szeptemberi iskolai kampány kiugrást hozott ugyan, de összességében hónapok óta egyre kevesebben mennek vakcináért.

David Card és a Guido Imbens-Joshua Angrist páros kapta hétfőn az idei közgazdasági Nobel-díjat.

A kanadai születésű, Egyesült Államokban dolgozó Cardot a munkagazdaságtan területén végzett empirikus kutatásai miatt ismerték el. A 90-es években Alan Kruegerrel közösen ő mutatta ki New Jersey-ben, hogy a közhiedelemmel ellentétben a minimálbér-emelés nem vezet munkanélküliséghez. 2015-ben mi is beszámoltunk egy másik, nagyszabású munkájáról: kollégáival együtt összeszedte a világon elérhető összes kutatási adatot az aktív munkaerő-piaci eszközök hatékonyságáról, hogy összevethetők legyenek egymással.

Ezen kívül foglalkozik a bevándorlás és a gazdaság összefüggéseivel, az oktatás, a munkaerőképzés és az egyenlőtlenségek kérdéseivel is.

A hollandiai származású Imbenst és az amerikai Angristot pedig az oksági összefüggések terén végzett munkájukért díjazták. Ők szintén az Egyesült Államokban élnek.

Fejenként legalább 80-100 ezer forintot, bizonyos esetekben akár még többet követelne a dolgozóitól több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég a Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint. Azokat a le nem dolgozott órákat akarják behajtani, amik a járványügyi korlátozások és a gyárleállások miatt keletkeztek az elmúlt másfél évben, mondta a szövetség alelnöke, László Zoltán a Népszavának.

A rabszolgatörvényként ismert szabályozás 2018-ban tette lehetővé, hogy kollektív szerződés alapján akár 36 hónapra is kiterjesszék a munkaidőkeretet a gyárakban. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak akár három éven keresztül dolgoztathatók úgy, hogy beosztásuk a munka mennyiségéhez igazodjon. Az alapfizetésüket kapják akkor is, amikor kevesebb a megredelés, és nem kell annyit dolgozn, majd akkor is, amikor túlórázni kell.

A járvány kitörésekor a kormány tovább lazított a szaábályozáson. A munkáltatók egyoldalúan bevezethettek 24 hónapos munkaidőkeretet vagy kibővíthették a korábban megállapítottat.

László szerint több száz cég élt a lehetőséggel, de már most látszik, hogy sokan nem lesznek képesek a két év lejárta előtt ledolgoztatni a „mínusz órákat”. Állítása szerint több autóipari cég úgy értelmezi ezt, hogy a dolgozók tartoznak nekik. Két helyen felajánlottak a munkavállalóknak, hogy hathavi részletben, kamatmentesen törleszthetnek.

A szakszervezet szerint ez törvénytelen, és a le nem dolgozott órákat el kell könyvelni veszteségként.

Vannak vállalatok, ahol fordított a helyzet: rengeteg volt a munka a járvány alatt, és most nem akarják kifizetni a plusz órákat. Ezek az alkalmazottak most pihenhetnek, a kölcsönzött munkaerőt viszony agyondolgoztatják, mondta László.

1,7 millió embert érint a heves esőzés Kína Sanhszi tartományában, ahol földcsuszamlások is kialakultak. A fővárosban, Tajjüanban átlagosan 186 milliméter eső esett múlt héten, pedig máskor az októberi átlag mindössze 25 milliméter. Ez súlyosabb lehet a nyári, honani áradásnál is, ami több mint 300 ember halálát okozta.

A hivatalos közlés szerint 17 ezer ház dőlt össze az elmúlt napokban, és 120 ezer embert kellett kitelepíteni. Négy rendőr haláláról is beszámoltak, írja a BBC.

Sanhszi a kínai széntermelés központja, de az eső miatt több mint 400 bányában és 14 gyárban fel kellett függeszteni a munkát. Kikötőkben és gyárakban korlátozni kellett az áramfelhasználást az amúgy is égető szénhiány miatt.

Fekete-Győr András lemondása után Orosz Anna került a Momentum élére ügyvezetőként. Orosz mostanáig a párt alelnöke volt, emellett alpolgármester Újbudán, és az ellenzéki előválasztást is megnyerte a körzetében.

Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes azt írta róla:

„Anna szintén nagyon régen tagja a Momentumnak, többszörös elnökségi tag, közel volt az elmúlt időszak eseményeihez, és személyes kvalitásai is predestinálják őt a párt vezetésére. Akik követték a kampányt, tudják, hogy mennyire nagyra tartom Anna politikai teljesítményét és személyiségét is. A vezetésével a Momentum kiválóan meg fogja oldani az előttünk álló nehéz feladatokat.”

Fekete-Győrt vasárnap váltották le a párt éléről egy bizalmi szavazáson, amit azért kért, mert utolsó helyen végzett az előválasztás első fordulójában a miniszterelnök-jelöltek közt. Végleges utódjáról a következő tisztújításon döntenek, várhatóan novemberben.

715 koronavírusos beteg van most kórházban, 25-tel több, mint pénteken. Közülük 109-en vannak lélegeztetőgépen, ez kilenccel magasabb a legutóbbi adatnál. A kórházi adatok jobbak, mint tavaly ilyenkor, a második hullám elején. Egy éve több mint 1200-an voltak kórházban és majdnem 140-en lélegeztetőn.

A hétvégén 28-cal nőtt az áldozatok száma, az elmúlt héten naponta átlagosan 10-en haltak meg.

Ezen a hétvégén hétezerrel több tesztet végeztek, mint múlt héten (39 ezret), de a napi átlag így is alig haladja meg a 13 ezret. A hétvégi tesztek több mint 5 százaléka pozitív, meghaladva az Egészségügyi Világszervezet által kijelölt szintet, ami alatt még kontroll alatt van a járvány.

Öt olyan megye van, ahol az elmúlt két hétben a százezer lakosra jutó regisztrált fertőzések száma meghaladta a 100-at: Nógrád (144), Csongrád-Csanád (135), Borsod (119), Jász-Nagykun-Szolnok (112), Békés (101).

Miközben a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a maszkviselés mellett az oltások felvételét sürgeti, egyre kevesebben jelentkeznek vakcináért. Az elmúlt héten alig több mint kétezer embert oltottak be naponta.

További ábrák, adatok a 444 járványoldalán.

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter követheti Sebastian Kurzot a kancellári székben. Napokon belül hivatalossá válhat a kinevezése, már találkozott is Alexander Van der Bellen elnökkel, írja a Deutsche Welle. Schallenberg, aki 2019 óta tölti be a külügyminiszteri posztot, hatalmas kihívásról és hihetetlen felelősségről beszélt a találkozó előtt.

Frissítés: Schallenberget hétfőn délután iktatják be, az új külügyminiszter pedig az eddigi párizsi nagykövet lesz.

Ez azt jelenti, hogy egyben maradhat az országot irányító konzervatív-zöld koalíció Kurz szombati lemondása után. A zöldek frakcióvezetője azt mondta, Schallenberg nem érintett a korrupciós vádakban.

Múlt héten házkutatást tartottak Kurz pártja, az Osztrák Néppárt (ÖVP) székházában, a miniszterelnöki hivatalban és a pénzügyminisztérium épületében.

A hatósági vizsgálat arról szólt, hogy hogy vajon manipulálta-e az ÖVP 2016-ban az Österreich napilapban megjelent közvélemény-kutatásokat, illetve közpénzből fizettek-e ezek megjelentetéséért. Az ügyészség szerint ezzel hűtlen kezelést, vesztegetést is elkövethettek. Gyanújuk szerint a szóban forgó hirdetések és médiakooperációs megegyezések értéke 1,3 millió euró, vagyis a magyar korrupciós skálán szinte láthatatlan 470 millió forint volt.

Kurz tagadja a vádakat, de elfogyott a többsége, hiszen a zöldek jelezték, hogy nem támogatnák egy bizalmatlansági szavazáson.

• Budapestiek százezrei szenvednek az elszállt lakásbérleti díjak miatt, nemcsak a legszegényebbek.
• Sokkal több önkormányzati lakásra lenne szükség, mégis évek óta egyre kevesebb van.
• Hogyan lehetne több, és mit tett az új budapesti városvezetés az elmúlt két évben az emberibb lakhatási viszonyokért?
• Mit ér a készülő lakásügynökség, és miért tört bele Karácsony Gergely bicskája az Airbnb-kérdésbe?
• És milyen falakba ütköznek a kerületek vezetői?

Misetics Bálintnak nem voltak valószerűtlen ábrándjai, amikor elszegődött Karácsony Gergely lakás- és szociálpolitikai főtanácsadójának.

Két éven át tartó konzultációt hirdetett Ferenc pápa a katolikus egyházban, amit egyesek az elmúlt 60 év legnagyobb reformkísérleteként értlemeznek.

A tervek szerint a program első állomása, a „meghallgatás szakasza” lesz, amikor mindenféle témát megvitathatnak az egyházközségekben és plébániákon, szerte a világon. A pápa fontosnak tartja, hogy azok is hallassák a hangjukat, akik általában az egyházi élet peremére szorulnak, például a nők, a lelkipásztori kisegítők vagy a tanácsadó testületek tagjai.

Ezután a püspökök írásba foglalják a megbeszélteket, 2023 októberében egyhónapos gyűlésen vitatják meg az eredményt a Vatikánban, végül a pápa közzéteszi saját gondolatait és döntéseit.

A konzultációról szóló miséjében Ferenc pápa arra biztatta a katolikusokat, „ne barikádozzák el magukat a meggyőződéseik mögé”, hanem hallgassák meg egymást. „Készen állunk erre az útra? Vagy félünk az ismeretlentől, és inkább a szokásos kifogásainkhoz menekülünk: hogy haszontalan az egész, vagy hogy »mindig is így csináltuk«?” - kérdezte.

Azt mondta, a konzultáció során nem szabad elmenni a hétköznapi élet kihívásai mellett, és ellen kell állni a kritikátlan megelégedés kísértésének, amikor a változásról van szó.

A BBC egyházügyi tudósítója szerint nem csak a nők szerepéről, de a szegénységről vagy a klímaváltozásról is sok szó eshet a konzultációban. És bár jelentős lépés, hogy Ferenc pápa kikéri a hierarchia alján levő emberek véleményét, kár hirtelen változásokra számítani az egyház törvényeiben.

Közös polcon kell kínálni a kislányoknak és kisfiúknak szánt termékek egy részét az 500-nál több embert foglalkoztató kaliforniai áruházakban. Az új törvény a játékokra és higiéniai eszközökre vonatkozik, ruhákra nem. Az üzletek megtarthatják a szokásos lányos és fiús részlegeket is, ha akarják, ugyanezekkel a termékekkel.

A szabályozást kezdeményező demokrata képviselő azt mondta, egyik beosztottjának tízéves gyereke inspirálta, aki nem értette, miért nem kaphat meg bizonyos dolgokat csak azért, mert lány. „Abba kell hagynunk a címkézést, hogy mi elfogadható az adott nem számára, és mi nem. Hagyjuk, hogy a gyerekek egyszerűen gyerekek legyenek.”

Az intézkedést kritizálták a republikánusok és egyes konzervatív csoportok, mondván, hogy az államnak nem kellene beleszólnia, miként vásárolnak a szülők a gyerekeiknek. Bár mostanáig egyetlen amerikai állam sem hozott hasonló döntést, van olyan üzletlánc, ami évek óta ezt az eljárást követi. (AP)

Hiába mentek a jászapátiak a szavazóponthoz, nem tudtak részt venni vasárnap az ellenzéki előválasztáson.

A kijelölt MSZP-iroda ugyanis zárva volt, és nem találtak semmilyen feliratot sem, írja a Telex. Végül kiment hozzájuk egy férfi, aki azt állította, nekik senki sem szólt erről, és menjenek el, az épületben amúgy is MSZP-s pártbuli van. Az Országos Előválasztási Bizottság a lapnak azt írta, adminisztrációs hiba történt.

Az előválasztás második fordulója vasárnap kezdődött, és szombatig tart. Bárki bárhol voksolhat, a szavazópontokat itt gyűjtötték össze.

Uniópárti tüntetéseket tartottak vasárnap Lengyelországban, a szervezők szerint több mint száz városban összesen százezren vonultak az utcákra.

Sokan attól tartanak, hogy a lengyel Alkotmánybíróság csütörtöki ítélete az ország kilépéséhez vezethet. A testület ugyanis kimondta, hogy az Európai Unió szerződéseinek egyes cikkei alkotmányellenesek. Ez megkérdőjelezi az európai integráció egyik alapelvét, miszernt az EU-s jog felsőbbrendű a nemzetihez képest.

A varsói tüntetésen felszólalt Donald Tusk is, az ellenzéki Polgári Platform vezetője, aki volt miniszterelnök és az Európai Tanács elnöke is. Arról beszélt, hogy a kormány azért szeretné kivezetni az országot az EU-ból, hogy lábbal tiporhassa a demokratikus játékszabályokat.

A kormánypárt, a PiS azt állítja, nincs kilépési terv, Morawiecki miniszterelnök viszont megvédte a bíróság döntését.

A lengyel állami média úgy számolt be az eseményekről, mintha a lengyel alkotmány ellen tüntettek volna. (AFP, BBC)

Szeptember elején még rosszabbnak tűntek a kórházi járványadatok az egy évvel korábbinál, most már az ellenkezőjét látjuk a statisztikákban. A pénteki adatok szerint 650 koronavírusos beteget kell kórházban ápolni, tavaly ilyenkor 804-en voltak, és abban az időszakban gyorsabban romlottak a számok. A mostani helyzet tehát kedvezőbbnek tűnik, és az elmúlt hetekben a kormány is jelezte, hogy az oltások miatt már nem a fertőzési, hanem a kórházi adatokra figyelnek elsősorban.

Feltűnő viszont, hogy a kevesebb betegből többen szorulnak lélegeztetőgépre, 100-an a tavalyi 56-tal szemben. Ez 15 százalékos arány, kétszerese az egy évvel ezelőtti 7 százaléknak.

Adná magát a magyarázat, hogy a delta variáns súlyosabb betegséget okoz a korábbiaknál, de ezt sem a nemzetközi tapasztalatok, sem az általunk megkérdezett intenzív terápiás szakorvos nem támasztotta alá. Nem változott az ellátási protokoll sem, ami azt javasolná az orvosoknak, hogy korábbi stádiumban tegyék lélegeztetőre a betegeket (sőt, korábban pont az ellenkezője bizonyult hatékonyabbnak).

Az előbb idézett orvos úgy látja, egyszerűen azért magasabb most a lélegeztetettek aránya, mert az első és második hullámban sokszor olyanok is kórházba kerültek, akiknek nem lett volna muszáj. Mostanra mindenki jobban ismeri a vírust, ráadásul a háziorvosnál is elérhető olyan gyógyszer, amit korábban csak kórházban adtak.

Bizonyára az oltásnak köszönhetően is kevesebben vannak kórházban, az oltottak ugyanis jellemzően enyhébb tünetekkel esnek át a betegségen, ha el is kapják a fertőzést. Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod megyei elnöke is úgy tapasztalja, lényegesen több oltatlan beteg van kórházban, mint oltott, és különösen az oltatlanoknak van szükségük lélegeztetésre. Arra számít, hogy a vírus terjedésével egyre többen lesznek kórházban, köztük egyre kisebb lesz az oltottak aránya.

Csilek szerint az oltott betegek jelentős része idős, ami nem meglepő számára, hiszen „immunológiai tény, hogy időskori oltásnál bizonytalanabb a szervezet válaszreakciója”. A másik, névtelenséget kérő intenzív terápiás szakorvos emellett úgy látja, az oltatlan betegek jelentős része rossz szociális körülmények közül érkezik. Ebből is látszik, hogy a hátrányos helyzetű rétegekben kevésbé sikerült népszerűvé tenni az oltást.

A friss adatokat, hosszú távú trendeket továbbra is érdemes a 444 járványoldalán keresni.

Címlapkép: Balogh Zoltán/MTI/MTVA