Szurovecz Illés

„Bár Magyarországon az átoltottság aránya a lakosság körében nagyon jónak mondható, mégis azt gondolom, hogy a járványügyi intézkedések betartása, a kézfertőtlenítés, a távolságtartás és természetesen elsősorban a maszkhasználat rettenetesen fontos lehet a mostani, negyedik járványhullám leküzdésében” - mondta Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője a Pécsi Tudományegyetem videójában.

Az egyetem az előadásokon kötelezővé tette, a közösségi terekben pedig mindenkinek ajánlja a maszkviselést.

Az utóbbi hetekben az Orvosi Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia és Kemenesi Gábor virológus is beszélt arról, hogy a maszk fontos eszköz lenne a negyedik hullámban. A kormány viszont nem nagyon nyitott erre, amikor Gulyás Gergely minisztert kérdeztük erről, a szakértőknek ellentmondva azzal érvelt: ő sem hordja, hiszen be van oltva.

Pedig más, jobban átoltott országokban is kötelező a maszkviselés zárt, rosszul szellőző, zsúfolt terekben.

A magyar járványkezelés valamiért kezdettől fogva ódzkodik a széleskörű teszteléstől, hiába javasolták többször a kormány szakértői is. Az oktatásban és a szociális szférában rendezett néhány napos tömeges teszteléseket leszámítva végig csak a gyanús esetektől vettek mintát kötelezően, vagyis azoktól, akik tüneteket produkáltak, és szoros kontaktban voltak egy fertőzöttel. Sosem volt elég egyik vagy másik, mindig mindkettőnek teljesülnie kellett.

Számos más országban ennél lazább feltételei vannak az ingyenes tesztnek, és pénzért is könnyebb hozzáférni, akár szupermarketekben. Az államok ösztönzik az embereket, hogy vizsgálják magukat rendszeresen, ezzel is lassítva a fertőzés terjedését, miközben itthon még mindig csak 10 ezer forint felett lehet gyorsteszthez vagy PCR-hez jutni.

A vakcinák megjelenésével át kellett gondolni, mi legyen a teszteléssel, a Nemzeti Népegészségügyi Központ pedig a korábbi utat követte.

Az előírás szerint 10 napos karanténba kell vonulniuk azoknak, akik igazolt fertőzöttel kerültek szoros kapcsolatba, függetlenül attól, hogy vannak-e tüneteik. Mentességet ad az oltás, pontosabban a védettségi igazolvány, amit már az első adag után meg lehet szerezni.

Az oltottak nagy eséllyel megússzák a súlyos betegséget, de ettől még elkaphatják a vírust, és tovább is adhatják. Sokan bizonyára észrevétlenül teszik, hiszen tünetek nélkül vészelik át a fertőzést. Tünetek híján viszont - hiába voltak kontaktszemélyek - nem jogosultak ingyen tesztre. Enyhébb tünetekkel már igen, de akkor is hosszas utánajárást, telefonálgatást igényel, időbe telik, amíg elrendelik, és az is, mire megjön az eredmény. Összességében napokat vehet igénybe a dolog, és addig az ember könnyedén megfertőzhet másokat.

A fizetős teszt sokaknak eleve drága, vagy nem szívesen fizetik ki, pláne úgy, hogy közben semmi bajuk nincs. Ha kíváncsiságból és egyéni felelősségvállalásból mégis megteszik, azzal a karantént kockáztatják, pozitív eredmény esetén ugyanis muszáj elkülöníteni magukat.

Az oltottak tehát abban érdekeltek, hogy elkerüljék a tesztet, és ha egy fertőzöttel való találkozás után vannak is enyhe tüneteik, hallgassanak róla.Erre persze csak az jelentene megoldást, ha minden szoros kontaktot automatikusan tesztelnének, függetlenül attól, hogy be vannak-e oltva, és vannak-e tüneteik, majd a pozitívakat karanténba küldenék,.

Az oltásoknak köszönhetően az lenne logikus, hogy a fertőzés dinamikus terjedése mellett is csak lassan emelkedjenek a kórházi és halálozási mutatók. De mint a Portfolio is írt róla, ez nincs így: a fertőzési adatok alapján visszafogottabbnak tűnik a járvány, mint tavaly ilyenkor, miközben majdnem ugyanannyian vannak kórházban, és még többen lélegeztetőgépen.

Valószínűleg ez is az alacsony tesztelésből fakad: az oltott fertőzöttek többsége nem jelenik meg a statisztikában, és valójában sokkal rosszabb a fertőzéshelyzet, mint az adatok mutatják. Ezt támasztják alá a Válasz Online által idézett osztrák adatok is. Ausztriában sokkal több teszttel sokkal több fertőzöttet azonosítanak, miközben a kórházi és halálozási mutatóink elég hasonlóak.

Novák Katalin miniszter nemrég azt mondta, a járvány mostani szakaszában elsősorban nem a regisztrált fertőzöttek számát, hanem a kórházi adatokat fogják figyelni az intézkedéseknél. Mivel az oltások elsődleges előnye, hogy nagy hatékonysággal védenek a súlyos megbetegedéstől, ez érthető lépés, ugyanakkor a széles körben elérhető tesztelés továbbra is hasznos eszköz lenne a járvány lassításához, akárcsak a maszkviselés.

Az újonnan beadott oltások száma jóformán hónapok óta stagnál, így milliók maradtak védtelenek a minden korábbinál gyorsabban terjedő delta variánssal szemben. Ők továbbra is könnyen elkaphatják a vírust, és hamar rossz állapotba kerülhetnek.

A 16-25 évesekéhez hasonló immunválaszt produkál a Pfizer/BioNTech vakcinája az 5-11 éves gyerekek körében, közölték a második és harmadik fázisú klinikai vizsgálatok alapján. Hamarosan kérni fogják az oltóanyag engedélyezését ebben a korosztályban az Egyesült Államokban, Európában és a világ más pontjain is.

A következő hónapokban lesznek meg a 2-5 éveseken, valamint a 6-24 hónaposokon végzett tesztek eredményei. A felnőtteknél megszokott vizsgálatokkal szemben itt nem azt nézték, hogy mekkora volt a covidosok aránya az igazi vakcinával és a placebóval oltott csoportban, hanem az antitestszintet mérték meg. Ha mégis elég pozitív teszt gyűlik össze, ezt a fajta hatékonysági mutatót is közzéteszik.

Nincs jele annak, hogy a koronavírus delta variánsa a korábbiaknál nagyobb veszélyt jelentene a gyerekekre, de az biztos, hogy minden korábbinál gyorsabban terjed, akár köztük is. (Reuters)

Intézkedéseket sürget a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Pszichiátriai Munkacsoportja az ellátás javításáért.

Az országos kórházfőigazgatónak írt levelükben felidézik, hogy 2020-ban drámaian, 10 százalékkal megugrott az öngyilkosságok száma 2019-hez képest, amivel régóta tartó, csökkenő tendencia tört meg. Eddig csak az országos adatot ismertük, de a szövegből kiderült, hogy Budapesten 30 százalékos volt a növekedés. Ebben nagy szerepe lehet a pszichiátriai ellátás hiányosságainak is, hiszen az öngyilkosságok mögött 90 százalékban pszichés betegség is meghúzódik.

Az ellátórendszer régóta komoly problémákkal küzd, amit a járványhelyzet csak súlyosbított. Sok kórházban innen vonták el legkorábban, és ide adták vissza legkésőbb az ágyakat. A pszichiátriai osztályok egy részét még augusztusban, hetekkel a harmadik hullám lecsengése után is takaréklángon működtették. A járvány alatt végig jellemző volt, hogy csak a legsúlyosabb esetekben tudták befektetni a pácienseket, a telefonos megbeszélések sokszor elmaradoztak, nem tudták figyelemmel követni a gyógyszerek adagolását sem.

A MOK azt írja, sok helyen most is 1-2 nyugdíjas orvos próbál helytállni, és bajban van a szakorvosképzés is, nincs elég orvos, aki oktatna. A szegedi egyetemi központban fél éve műszakos beosztásban dolgoznak a rezidensek, a betegeknek nincs stabil kezelőorvosuk, ami idegen a pszichiátriától. Rövid távú javaslataik:

• dolgozzanak ki nemzeti szuicid regisztert és öngyilkosságmegelőző-programot,
• adjanak munkadíjpótlékot és kiemelt ügyeleti díjazást,
• sorolják a pszichiátriát a kiemelt szakterületek közé,
• emeljék a terület finanszírozását.

Hosszabb távon pedig strukturális reformra lenne szükség, ami lehetővé tenné, hogy a kórházi fekvőbeteg-ellátásról egyre inkább az önálló rehabilitációs osztályok, szanatóriumok, közösségi pszichiátriai ellátások felé mozduljanak.

A MOK arra kéri a kormányt, hogy ősszel kezdjék meg a stratégia kidolgozását.

Határozatképes volt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése, amit a jobbikos Stummer János hívott össze, hogy kérdezzék a kormányt a Pegasus-ügyről. A meghívottak közül Pintér Sándor belügyminiszter és Völner Pál államtitkár jelent meg, Varga Judit és Benkő Tibor miniszterek nem.

A bizottság ellenzéki tagjai nem mondhatták el, mi hangzott el az ülésen, mert a kormány 2050-ig titkosította az elhangzottakat.Stummer ehelyett elsorolta, mi nem hangzott el:

• nem derült ki, vásárolt-e az állam Pegasus-szoftvert,
• sem Pintér, sem Völner nem cáfolta egyértelműen, hogy megfigyeltek-e politikusokat, újságírókat.

Az ellenzéki képviselők ténymegállapító vizsgálatot kezdeményeztek, amit viszont nem szavaztak meg a fideszesek. Stummer szerint ez azért lett volna fontos, mert betekinthettek volna a nemzetbiztonsági szolgálatoknál levő iratokba, meghallgathatták volna a szolgálatok munkatársait is. Az albizottságban két ellenzéki és két kormánypárti képviselő ült volna.

Pintér viszont „nyitottságot mutatott” arra, hogy a következő hetekben kihelyezett ülést tartsanak a szolgálatnál, és tájékozódjanak a titkos információgyűjtés jelenleg alkalmazott gyakorlatairól.

Júliusban is akart ülésezni a nemzetbiztonsági bizottság, amit a fideszes tagok bojkottáltak, így az határozatképtelen volt.

Júliusban kiderült, hogy Magyarországon is használták a Pegasus-szoftvert újságírók, közéleti szereplők megfigyelésére. Bizonyítottan megfigyelték például a Direkt36 két munkatársát és Páva Zoltánt, az ellenzéki ezalenyeg.hu üzemeltetőjét. Még több, a kormánnyal szemben kritikus név szerepelt a listán, akiket potenciálisan megfigyelhettek. Ilyen volt például Chikán Attila közgazdász vagy Simicska Lajos fia. Több jel utal arra, hogy a szoftvert állami szolgálatok vethették be, de a rendelkezésre álló adatokból ezt nem lehet egyértelműen megmondani. Az izraeli gyártócég, az NSO alapvetően azt kommunikálja, hogy csakis állami szervekkel üzletel.

Szijjártó Péter korábban azt mondta, hogy "a vélelmezett adatgyűjtésről" semmilyen tudomással nem rendelkezik, Varga Judit a jogállamiságra hivatkozott, és Pintér Sándorra mutogatott mint illetékesre, aki egyszer azt nyilatkozta, hogy nem állítja, hogy a magyar állam hatóságai nem használták az izraeli kémszoftvert.

Az igazságügyi miniszter felháborodott posztot tett közzé arról, hogy a Telex meghamisította a számokat Lájkbajnokság című rovatában, amiben a politikusok közösségi médiás eredményeit összesítik.

Varga Judit hiányolja az összegzésből a 40 ezer interakcióval rendelkező szülinapi bejegyzését.„Értem én, hogy kellemetlen lenne bevallani, hogy a baloldali előválasztási showműsor szereplői a tízmilliós reklámköltés ellenére sem férnek fel a képzeletbeli »likedobogóra« (...) Most először ellenőriztük a Telex összegzését és rögtön kiderült egy »turpisság«. Milyen szerencse, hogy nem ebben a szerkesztőségben számolják a magyar gazdaság növekedési adatait.”

Hanula Zsolt, a lap munkatársa kommentben reagált a botrányra:

„Kedves miniszter asszony! A lájkbajnoksághoz az adatokat péntek reggel 8-9 körül szoktam felvenni a Crowdtangle adatbázisából, az "utóbbi 7 nap" beállítással. A születésnapi poszt dátuma szept 10, reggel 8:46. A Crowdtangle nem egy percre pontos precíziós műszer, nem is erre találták ki. Valószínűleg az történt, hogy az adatfelvételkor egyszerűen kilógott a poszt a 7 napos intervallumból, és a megelőző héthez számolta az interakcióit a rendszer. Ha legközelebb hasonló anomáliát észlel, szerencsésebb lenne először megkeresni és kérdezni, mint ország-világ előtt csalást kiáltani. (Egyébként mi értelme lett volna úgy csalnom, hogy azzal együtt is Orbán Viktor nyer, toronymagasan?) Mindenesetre utólag is boldog születésnapot kívánok, és köszönöm, hogy olvassa a Telexet!”

Négyen megsérültek Oroszországban, Permben, amikor valaki lövöldözni kezdett az egyetemen. A hatóságok megerősítették, hogy nyolcan meghaltak és hatan megsérültek. Az egészségügyi minisztérium ugyanakkor 14 sérültről számolt be, egyelőre nem világos, melyik adat pontos. Az elkövető az egyetem diákja, elfogták a rendőrök.

Frissítés (13:40): A különböző források most hat és nyolc halottról, illetve 20-nál több sérültről írnak.

Az egyetemisták közül sokan a termekbe zárkóztak, mások kiugráltak az ablakon, mint a lenti videón is látszik. Egy másik felvételen az elkövetőt is látni, ahogy közeledik az épület felé:

Négy falut evakuáltak La Palma szigetén, mert a Cumbre Vieja vulkán kitörése után ömleni kezdett feléjük a láva a folyókon keresztül. Éjszaka már több száz méter magasra csapott, elérte az erdőket és termőföldeket is, sőt egy tíz méter széles folyam a házak között pusztított.

Nincs hír arról, hogy bárki megsérült volna, és az eddig kitelepített ötezer emberen kívül várhatóan mindenki az otthonában maradhat. A Kanári-szigeteket érintő repülőjáratokban sincs változás.

A vulkán legutóbb 1971-ben tört ki, akkor meghalt egy ember, aki túlságosan közelről fotózta a lávát. Az első kitörést 1430-ban jegyezték fel.

A láva ömlését élőben lehet nézni a Reuters közvetítésén:

13 ezer haiti állampolgár gyűlt össze az amerikai-mexikói határnál, a texasi Del Rio városánál. Az Egyesült Államok egy egészségügyi vészhelyzeti szabály alapján elkezdte hazaszállítani őket, még azelőtt, hogy hivatalosan menedéket kérhettek volna. Az AP szerint vasárnap három repülőgép landolt Port-au-Prince-ben, Haiti fővárosában, összesen több mint 300 emberrel a fedélzeten.

További 3300 embert szintén elvittek már a határról, és a tervek szerint a következő egy hétben szeretnék teljesen kiüríteni a híd alatti területet, ahol még mindig több mint 12 ezren várakoznak. A határ lezárása után sokan kilométerekkel odébb próbálkoztak a folyón keresztül, ételekkel teli dobozokat emeltek a magasba a derékig érő vízben, úgy próbáltak átgázolni rajta, de lovasrendőrök tartóztatták fel őket.

Jogvédők szerint 1992-ben volt példa hasonló kiutasításra az Egyesült Államokban, amikor szintén haiti menekültek belépését akadályozták meg a tengeren. Mexikóiakat is nagy számban küldtek haza, de őket sem ilyen sebességgel. A Közép-Amerikából érkezőket pedig nagyrészt Mexikó fogadta be, de a haitiak számára ez a lehetőség sem adott.

A kiutasítást lehetővé tevő rendeletet még Trump fogadta el, Biden csak annyiban módosította, hogy ne vonatkozzon a kísérő nélküli kiskorúakra.

A határon várakozó emberek közt vannak, akik a 2010-es földrengés után hagyták el Haitit, és Brazíliában vagy más dél-amerikai országban próbáltak boldogulni, de hiába. A riói olimpia után sokan elvesztették a munkájukat, ők a biztos megélhetésre vágyva indultak északra. Haiti elnökének idei meggyilkolása, majd az újabb, augusztusi földrengés még bizonytalanabbá tette az ország helyzetét. Jelentős részben haiti származású emberekről van szó, de vannak kubaiak, peruiak, nicaraguaiak és venezuelaiak is.

Augusztus 10-én választották Johannesburg polgármesterévé Jolidee Matongót, aki a hétvégén életét vesztette egy autóbalesetben.

Éppen a Dél-afrikai Köztársaság elnökével közös kampányrendezvényéről távozott, amikor a sofőrje megpróbált kikerülni egy gyalogost az úton, és összeütközött egy furgonnal. A gyalogos és a másik autó sofőrje is meghalt, Matongo testőreit pedig kórházban ápolják. Az előző polgármester koronavírusban halt meg, így kerülhetett a helyére Matongo.

A BBC-n közölt rövid életrajza szerint a polgármester zimbabwei származású volt, és 13 éves kora óta aktívan politizált, tiltakozott az apartheid ellen. 46 éves volt.

Tüntetést szervez a Black Lives Matter egy népszerű manhattani étterem elé New Yorkban. A rasszizmusellenes csoport szerint a vendéglátóhelyek egy része az egy hete bevezetett oltási igazolványokat használja fel a feketék távol tartására.

A tiltakozást egy múlt heti eset váltotta ki, amikor a rendőrség három texasi nővel szemben intézkedett, az első közlemény szerint azért, mert rátámadtak az étterem munkatársára, aki a védettségüket akarta ellenőrizni. A rendőrség szerint az illetőt többször megütötték, és elszakították a nyakláncát is.

Azóta kiderült, hogy mindhármuknak volt igazolványuk, be is engedték őket, a gond abból adódott, hogy később három férfi is csatlakozott volna hozzájuk. Közülük viszont már csak egy embernek volt oltása.

A három női vendég, akik feketék voltak, ekkor újból megjelentek a bejáratnál, majd vita alakult ki köztük és az étterem dolgozója között. Az egyik nő ügyvédje azt mondja, az illető rasszista megjegyzéseket tett a vendégekre, négerezett is, és hamisnak vélte az oltási igazolványaikat. Állítása szerint fizikailag is bántalmazta őket.

Az étterem tagadja, hogy a vendégek származása bármilyen szerepet játszott volna a vitában. A három vendéget először letartóztatták, majd szabadon engedték őket, októberben kerülhet az ügy bíróság elé. (New York Times, Guardian)

Hatvanhárom pápaszemes pingvin tetemét találták meg Dél-Afrikában, Fokváros közelében. Szakértők szerint egy méhraj okozta a halálukat: csípéseket leszámítva semmilyen sérülésnyomot nem találtak rajtuk, voltak viszont elpusztult méhek is a környéken. Felhívták a figyelmet, hogy nagyon ritkán fordul elő ilyesmi, nem is kell számítani hasonlóra.

A pápaszemes pingvin veszélyeztetett faj, a dél-afrikai tengerparton és a környező szigeteken él. (AFP)

Dulakodás árán tudtak csak bejutni a dunaújvárosi vagyonkezelő emberei egy helyi erőműbe. Az épületet a korábbi távhőszolgáltató emberei őrizték, végül a rendőrök közbelépésére volt szükség. Az összezördülésről az RTL Híradó mutatott részleteket:

Februárban napokig nem volt fűtés több dunaújvárosi társasházban, az önkormányzat ezért szerződést bontott a szolgáltatóval. A hatóság vizsgálata után, júliusban jelölték ki utódját, a város vagyonkezelőjét. A korábbi szolgáltató vitatja a döntést, ezért nem akarta átadni a területet, az új cég vezérigazgatója viszont azt mondja, hiába próbálták békés úton rendezni a dolgot.

Az önkormányzat szerint az erőmű most használhatatlan, mert a korábbi szolgáltató elvitte a kazánokról az égőfejeket és a gázmotorokról a vezérlést.

Ferenc pápa szombaton közzétett, a közép- és kelet-európai püspököknek címzett videoüzenetében arra kérte az egyházi vezetőket, hogy hallgassák meg a szexuális visszaélések áldozatait, és tekintsenek rájuk partnerként az egyház reformjában, skülönben a katolikus egyház jövőjét teszik kockára.

A térség egyházi vezetői vasárnaptól négynapos konferenciát tartanak Lengyelországban a gyermekvédelemről, ahol tucatnyi jelenlegi és korábbi püspököt marasztalt el a Vatikán az elmúlt hónapokban, mert nem hallgattak az áldozatokra, és nem büntették meg a gyerekeket molesztáló egyházi személyeket.

„Az egyház csak akkor válhat ismét a befogadás és a biztonság helyévé a szükséget szenvedők számára, ha szembenéz ennek a kegyetlenségnek a valóságával, és alázatosan bocsánatot kér” - mondta Ferenc pápa az MTI beszámolója szerint.

Magyarországon tudomásunk szerint egyetlen püspök sem találkozott még áldozattal.

Az egyházon belüli gyerekmolesztálásokról szóló cikkeink itt olvashatók.

Csak szeptember 30-án járt volna le a határidő, de egy hét alatt összegyűlt 500 ezer aláírás, így jövőre valószínűleg népszavazást tartanak Olaszországban a marihuána legalizálásáról, írja a CNN.

Ha győznek az igenek, akkor a termesztése, az árusítása és a fogyasztása is törvényes lesz. Utóbbit már most sem büntetik, és orvosi célokra is használható, a vásárlásáért, eladásáért és termesztéséért viszont akár 10 év börtönt is kiszabhatnak.

Azért is támogatják sokan a legalizációt, mert ezzel óriási csapást mérhetnének a maffiára: most évente több milliárd eurót keresnek az illegális kannabiszpiacon. A legalizálás egyúttal jelentős bevételt hozna az államnak, csökkentené az ügyészségre és bíróságra, illetve a büntetésvégrehajtási intézetekre nehezedő terheket is.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint Robert Wilson világhírű rendező egyoldalú tájékoztatást kapott az SZFE-ügyről, és készen áll, hogy párbeszédet folytasson vele a témában.

Vidnyánszky Wilson nyílt levelére reagált, miszerint a magyar kormány korlátozza a művészet és az oktatás szabadságát, és a felsőoktatási modellváltással antidemokratikus támadást intézett a színművészeti egyetem autonómiája ellen.

Wilson videóinstallációja nyitotta meg az idei Madách Nemzetközi Színházi Találkozót (MITEM), aminek szintén Vidnyánszky a művészeti vezetője. Wilson tiszteletdíja felét a FreeSZFE Egyesületnek, a volt színművészetis hallgatók szervezetének ajánlotta.

Válaszában Vidnyánszky arról is ír, hogy Wilson levele önmagában mutatja, hogy Magyarországon bárki szabadon elmondhatja a véleményét. (via MTI)

Videónk arról, hogyan foglalta el Vidnyánszky Attila az SZFE-t:

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) a Bölcső-díj Arany fokozatában részesítette a Mészáros Csoportot a nehéz helyzetben élő nagycsaládosok nyári üdültetéséért. Az elismerést Mészáros Lőrinc vette át a NOE elnökétől a szervezet ünnepi közgyűlésén.

A felcsúti milliárdos szállodái 1200 családot fogadtak ingyen tavaly és idén nyáron, ami összesen 400 millió forintba került.

A Mészáros Csoport most 10 millió forintot ad a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítványnak, ugyanennyit a Szívért Alapítványnak, az építőipari cégek (Fejér B.Á.L., V-Híd, ZÁÉV) pedig 5 milliót adnak a Sérült Emberekért Alapítványnak.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint egy Békés megyei jelölt megsértette az előválasztás etikai szabályait, ezért ki kell zárni a versenyből, írja a Népszava.

Állítása szerint a jobbikos Szabó Ervin a sort megkerülve belépett a szavazósátorba, instruálni kezdte a bizottság tagjait, figyelte, miként szavaznak az érkezők, és felszólítás ellenére sem volt hajlandó távozni.

Szabót a DK, az LMP és a Mindenki Magyarországa Mozgalom is támogatja az orosházi körzetben, ahol MSZP-s és momentumos ellenfelekkel küzd. A 2018-as eredmény alapján ez nyerhető körzet lehet jövőre az ellenzék számára.

„A hatalom emberei megijedtek attól, hogy az emberek szombat reggel tömegesen akarják kinyilvánítani a véleményüket az Előválasztáson, tömegesen kívánnak hitet tenni a változás mellett. Ám hiába indítottak támadást az intézmény informatikai rendszere ellen, innen is üzenjük nekik: tervük nem fog megvalósulni. A Karmelita kolostor urainak offenzívája csak ideig-óráig akaszthatja meg a munkát, a beavatkozás elhárítása után újult erővel folytatjuk a munkát. Hogy odafent még jobban megértsék, nyomatékkal üzenjük: Stop, Orbán!” - írják közös közleményükben az ellenzéki pártok elnökei.

A szavazás szombat reggel indult, de technikai problémák miatt hamar félbeszakadt. A szervezők először azt gondolták, a nagy érdeklődés miatt akadozik a rendszer, ezért egyórás leállást ígértek. Délutáni közleményükben aztán már túlterheléses támadásról írtak, így csak hétfőn folytatódhat az előválasztás. Az egyik szervező azt mondta a 444-nek: „Sok mindenre készültünk, de ilyen támadásra nem számítottunk”.

Az ellenzéki pártok szerint az előválasztás indítása történelmi nap, „amelynek célja, hogy végre az emberek döntsenek arról, kik a legméltóbb, legalkalmasabb politikusok a képviseletük”.

„(...)ezúton is szívből köszönjük minden magyar szavazópolgárnak, aki nem csupán részt vesz a demokratikus folyamatban, de megértően kezeli a kialakult helyzetet. Hétfőn újult erővel térünk vissza, és várunk mindenkit a szavazósátraknál! Döntsük el közösen, ki legyen az ország következő miniszterelnöke! És döntsük el közösen, kikkel építsünk fel egy új, demokratikus, szolidáris, igazságos és zöld Magyarországot!”

„Kizökkent az idő!” - indít Orbán Viktor szombaton megjelent írása, a „Szamizdat-sorozat” következő darabja. Ahhoz képest, hogy ezt a rendszerváltás előtt illegálisan terjesztett, ellenzéki kiadványokról nevezték el, elég könnyű hozzáférni, hiszen rendszeresen lehozza az állami hírügynökség és a kormánymédia is.

Orbán ezúttal azt próbálja alátámasztani, hogy az ellenzék, a független sajtó és uniós politikusok állításával ellentétben nem is üldözték el Magyarországról a CEU-t.

„A híradások szerint szeptember 16-án és 17-én sajtónyilvános, nemzetközi konferencia zajlott az egyetem budapesti kampuszán, amelyen a liberális akadémiai és politikai élet jeles képviselői is részt vettek. Hogyan történhetett meg mindez? Úgy, hogy akik eddig az egyetem bezárásával kampányoltak, nyilvánvalóan nem mondtak igazat” - írja.

A napokban valóban konferenciát tartottak a CEU Nádor utcai épületében a Fővárosi Önkormányzat, a CEU Demokrácia Intézet és a Political Capital szervezésében. De ez egyáltalán nem mond ellent annak, amit a CEU eddig is állított: a budapesti képzést Bécsbe költöztették a kormány hadjárata miatt, ettől függetlenül az épületeket megtartották, és például rendezvényekre használják őket.

A CEU korábbi rektorhelyettese, Enyedi Zsolt reakciójában azt írja:

„Ma már mindenkinek Bécsbe kell mennie, ha CEU-s diplomát akar szerezni. Ezért aztán a tanárok többségének is költöznie kellett. Ez elüldözés.Azonban amíg az épületeket nem kommunizálja el a rezsim, addig lesznek konferenciák, lesz kutatás, lesz demokratikus szellemi ellenállás.”

Hat berlini fiatal nem evett egy falatot sem augusztus vége óta, így próbálják elérni, hogy a kancellárjelöltek tárgyaljanak velük a klímaválságról. Követelik, hogy hozzanak létre egy civilekből álló bizottságot, ami összeállítaná a legsürgősebb intézkedések listáját.

Az akciót augusztus 30-án kezdték a Reichstag épülete előtt, mostanra kettejüket is kórházba kellett vinni. Egyikük kedden lett rosszul, de hamarosan kiengedték, és folytatta az éhségsztrjákot. Egy másik, 19 éves tüntető pedig szombaton ájult el, most is ápolják, írja a Deutsche Welle.

A kancellárjelöltek kérték, hogy fejezzék be a tiltakozást, de csak azt vállalták, hogy a választások után leülnek velük. A Greenpeace is aggódik: egyetértenek a fiatalok céljaival, de nem szeretnék, hogy kockára tegyék az életüket.

Az amerikai kormány szeretné széles körben elérhetővé tenni a Pfizer-vakcina harmadik adagját, a gyógyszerhatóság illetékes bizottsága viszont nem támogatja ezt. Szerintük egyelőre csak 65 év felettieknek és a fertőzés szempontjából különösen kockázatos embereknek szabad engedélyezni, legalább hat hónappal a második oltás után. (A legyengült immunrendszerű betegek már augusztus óta jelentkezhetnek a ráadásdózisért.)

Az FDA szakértői nem értenek egyet azzal, hogy máris mindenkinek szüksége lenne harmadik oltásra, mert az adatok alapján az első kettő még mindig jól véd a súlyos megbetegedés és a kórházba kerülés ellen. Arra pedig nem látnak elég bizonyítékot, hogy a vírus terjedését mérsékelni lehetne ezzel. Ehelyett az oltatlanokra helyeznék a hangsúlyt, az ő védelmükkel lehetne igazán hatással lenni a járványra.

A végső döntést az FDA fogja kimondani jövő héten, de a New York Times szerint általában követni szokták a bizottság állásfoglalását.

Kérdés persze, kiket tekintenek kockázatosnak. A bizottság tagjai ide sorolnák az egészségügyi dolgozókat, a katasztrófavédelmiseket és a tanárokat is, ami már nem is esik olyan messze Biden elnök szándékaitól. A kormány amúgy is nyolc hónappal az első oltás után akarta engedélyezni a harmadik oltást, vagyis az ő terveik szerint is a frontvonalban dolgozók kerülhetnének sorra, mivel őket oltották legelőször.

Elsősorban izraeli tapasztalatok szólnak a harmadik oltás széleskörű beadása mellett. Az ottani szakértők szerint enélkül nem tudták volna ilyen gyorsan megálítani a nyáron érkező negyedik hullámot, és a korábban beoltottak közül is többen betegedtek volna meg. A Pfizer is figyelmeztetett, hogy ha nem követik az izraeli példát, milliók halhatnak meg az Egyesült Államokban.

A bizottság viszont nem látta elég megalapozottnak a harmadik oltás által kiváltott immunválaszról szóló tanulmányokat, és problémásnak látta az összehasonlítást is: Izrael jóval kisebb ország, kevésbé sokszínű társadalommal, és ott eleve tágabban definiálják a súlyos betegséget. Szerintük utóbbi magyarázhatja, miért regisztráltak több olyan esetet, amikor oltottak betegedtek meg.

Az elmúlt hetekben rengeteg egymásnak ellentmondó adat jelent meg a vakcinák hosszú távú hatékonyságáról, ezek is többnyire a Pfizerre korlátozódnak. Miközben nagyon nehéz tisztán látni a kérdésben, a fejlett országok igyekeznek legalább bizonyos csoportok számára elérhetővé tenni a harmadik oltást. Ezt pedig rossz szemmel nézi az Egészségügyi Világszervezet, mert a vakcinák nagyon egyenlőtlenül oszlanak el a világban. Az országok többségében az első két dózis beadása is gondot okoz, ami nem segít egy globális probléma megoldásában.

Vadászok tömegei mentek utcára Franciaország délnyugati városaiban, mert a legfelsőbb bíróság betiltott bizonyos madárvadászati módszereket. Mont-de-Marsanban 13 ezren tiltakoztak, az AFP riportja szerint a kultúrájukat féltik, és haragszanak az urbánus elitre, amiért nem hagyják őket békében élni. Az egyik megszólaló „párizsisztáni tálibokról” beszélt.

A bíróság döntése szerint a jövőben nem ejthetnek el madarakat például hálók vagy ragasztócsapdák segítségével. Ezek hagyományos vadászati eszközök Franciaország egyes részein, de szembemennek az uniós előírásokkal, mivel nem alkalmasak arra, hogy csak bizonyos madarakat fogjanak el, bármelyik állat áldozatul eshet.

Aktivisták szerint évente 150 ezer madár pusztul el ilyen módszerek miatt, miközben Európa-szerte probléma a madárpopuláció csökkenése.

Az AFP azt írja, a vadászokkal és támogatóikkal együtt összesen ötmillió ember szavazatát befolyásolhatja az ügy, ezért a kormány gondolkodik rajta, hogy bizonyos módszereket újra engedélyezzen a jövő évi választások előtt.

Vizsgálatot kezdeményezett a tatabányai MSZP-sek ügyében a párt parlamenti képviselője, Gurmai Zita. „(...) ha bebizonyosodik, hogy bármely párttársam a saját vagy a Fidesz érdekét a tatabányaiak érdeke elé helyezte, meg fogjuk tenni a szükséges lépéseket” - írta.

A város ellenzéki polgármestere, Szücsné Posztovics Ilona pénteken jelentette be, hogy három társával együtt kilép az Összefogás frakcióból, miután az MSZP-s képviselők többször velük ellentétesen szavaztak. (Így tett egy DK-s is, de ő magától kilépett a pártjából.)

Gurmai, aki a tatabányai körzetben indul az előválasztáson, azt írta, a helyi MSZP elkötelezett a polgármester mellett. „Hat ellenzéki párt együttműködésével készülünk kormányváltásra, ez nem egyszerű, de aki a Fidesszel együttműködik, az elárulja nemcsak a saját pártját, de a szövetségeseit is és veszélyezteti a kormányváltást, ezt pedig sem helyben, sem országosan nem tűrjük el.”

• Tatabánya ellenzéki polgármestere három másik képviselővel együtt kilép az Összefogás frakcióból.
• Nyáron kétszer is előfordult, hogy többen a városvezetéssel szemben szavaztak. Egy DK-s képviselő távozott a pártjából.
• A polgármester, Szücsné Posztovics Ilona most az MSZP-től várja, hogy határolódjon el saját embereitől.
• A helyi MSZP elnöke még nem tudja, mi lesz az új frakcióval, de nem örül az időzítésnek, és úgy látja, az elvileg független polgármester beállt a DK-hoz.

Az elmúlt hetekben tovább éleződött a konfliktus a Tatabányát irányító ellenzéki koalíció tagjai között. Júliusban két MSZP-s és egy DK-s képviselő a Fidesszel közösen mentett meg egy önkormányzati céget a szorosabb kontrolltól, amire a polgármester szerint a gyanús gazdálkodás miatt lett volna szükség. A DK-s képviselő másnap kilépett a pártjából.

Szücsné Posztovics Ilona polgármester akkor még azt nyilatkozta, nem tart attól, hogy megbénulna a döntéshozatal, a képviselők „nem fognak merni a város ellen dönteni”. Mostanra odáig fajult a helyzet, hogy bejelentette,

négyen kilépnek a frakcióból, és a következő ülésen újat alakítanak, mert „politikai kalandorokkal” nem lehet együtt dolgozni.Vele tart az alpolgármester, Lusztig Péter (DK), Balogh Ferenc (Jobbik) és Renczes Dávid (Párbeszéd). Biztosan kimaradnak a júliusi átszavazók, az ex-DK-s Hoffer Dávid és a két MSZP-s. Egyikük, Nagy Béla valójában már tavaly kilépett, de az még nem hozott látványos szakítást. A másik MSZP-s, Fekete Miklós pedig 2019-ben még alpolgármesterként kezdett, de aztán úgy összekülönböztek Szücsnével, hogy a polgármester visszahívta a posztjáról.

A testületben ül még két MSZP-s, velük nem tudni, mi lesz. Beszéltünk a helyi MSZP elnökével, Takács Péterrel (aki nem képviselő), de ő sem tudta megmondani, hogy párttársai beülnének-e az új frakcióba. „Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a polgármester asszonyt támogassuk. Ez az elvi álláspontunk.”

Viszont szerencsétlennek tartja, hogy a polgármester pont az előválasztás kezdetén hozott ilyen döntést, szerinte jobb lett volna utána leülni, és megbeszélni a dolgokat.Az ellenzéknek már a választások után sem volt stabil többsége a közgyűlésben. Patthelyzet alakult ki, hiszen a mihazánkos képviselővel a fideszesek ugyanúgy 9-en voltak, mint az Összefogás tagjai. Most úgy tűnik, végleg kisebbségbe szorulnak. Szücsné úgy látja, a lakosság továbbra is mellette van, és arra fogja kérni az embereket, hogy kényszerítsék ki a képviselőkből „a város érdekeit szolgáló szavazatokat”.

Elmondása szerint házon belül akarta rendezni a konfliktusokat, de augusztusban ismét többen kiszavaztak a frakcióból. Ekkor egy olyan építkezésről volt szó, ami Natura 2000-es madárvédelmi területet is érintene, közel a kéktúra útvonalához

A beruházó tavaly februárban kereste meg az önkormányzatot, hogy több száz családi házat és lakást, illetve szállodát építene teniszpályával, wellness-részleggel turistáknak, vadászoknak, üzletembereknek. Ehhez a városnak módosítania kellene a településrendezési tervet. Az önkormányzat többször is hiányosnak látta a cég által benyújtott terveket, idén januárban a harmadik változat is beérkezett, de ezt sem látták tökéletesnek.

A képviselők augusztusban úgy döntöttek, hogy ha a cég minden hibát kijavít, támogatni fogják a településrendezési terv módosítását. Fenntartották maguknak a jogot, hogy ha a cég törvényellenesen, vagy az önkormányzat érdekeivel ellentétesen járna el, meggondolhatják magukat. A tervek szerint a beruházás minden költsége a céget terhelné.

A fideszesek és a mihazánkos képviselő mellett a DK-ból kilépett Hoffer Dávid és az MSZP-s Nagy Béla is igent nyomott a tervre. A három másik MSZP-s tartózkodott.Takács Péter erre azt mondta, majd a látványterv és a további részletek ismeretében tudnak végleges döntést hozni. Egyébként harminc éve minden javaslatot támogatnak, ami lakásokat hoz létre a városban.

A testület elé került egy másik verzió is, ami egyszerűen nemet mondott volna az egész beruházásra. Ezt a polgármesteren kívül csak Lusztig, Balogh és Renczes támogatták.Ők elsősorban környezetvédelmi szempontokkal érveltek. Szücsné szerint számolni kell azzal is, hogy az odaköltözők autóval fognak járni, hiszen olyan területről van szó, ami nem kapcsolódik szorosan a városhoz. Ez nemcsak klímavédelmi, hanem közlekedésszervezési gondokat is okozhat. A közgyűlésen azt mondta, zárvány jönne létre, és az is kérdés, hova vihetnék az ott lakók bölcsődébe, óvodába a gyerekeiket.

A polgármester akár népszavazást is el tud képzelni az ügyben, szerinte érezhető, hogy a lakosok nem támogatják az építkezést.

Szücsné: Intézkedjen az MSZP! Helyi MSZP: Szücsné DK-s!

Júliusban Szücsné arra kérte a pártelnököket, mondják meg, hogy őt, vagy a kiszavazó képviselőket támogatják. Mindenkitől, köztük az MSZP-s Tóth Bertalantól is támogató levelet kapott, egyeztetett a párt helyi parlamenti képviselőjelöltjével, Gurmai Zitával is. Viszont hiányolja a konkrét intézkedéseket, a nyilvános elhatárolódást a képviselőiktől.

Szücsnét pártonkívüli, közös ellenzéki jelöltként választották meg két évvel ezelőtt, de az MSZP-s Takács szerint mostanra megszűnt a függetlensége, ugyanis telefonos kampányt indított, amiben Dobrev Klárát támogatja az előválasztáson. Szücsné állítása szerint Karácsony Gergelynek is aláírt, neki is felajánlotta a támogatását, és az ő rendezvényén is részt vett. Ugyanígy aláírt mindkét helyi jelöltnek az előválasztáson.

Nemrég a DK-ból távozó Hoffer is arról írt egy posztban, hogy a DK a saját polgármesterének tekinti Szücsnét, ezért próbálták őt is minden erővel rávenni, hogy „szavazógépként” működjön.

Szücsné a napokban feljelentette Hoffert rágalmazás miatt, aki azt állította, hogy a polgármester a városházán dolgozó édesanyján állt bosszút. A polgármester azt mondta, nem is lett volna joga kirúgni őt, nincs hatása a munkájára, és időközben magától mondott fel.

Kiemelt kép: A tatabányai turul emlékmű.Bodnár Boglárka/MTI/MTVA

Nyoma veszett a nyílt levélnek, amiben a kormánypárti Pesti TV és a Pesti Srácok munkatársai tiltakoztak ellehetetlenítésük ellen. A bizonytalanságot, belső ellentéteket emlegető szöveg helyén már egy köszönetnyilvánítás található a tévé egyéves születésnapja alkalmából.

Budapesten, a Graphisoft Parkban avatták fel a világ első Bitcoin-szobrát.

A videón hátulról, a képen pedig szemből látható a kapucnis mellszobor, aminek az arca bronz-alumínium ötvözetből készült, majd erősen felpolírozták, hogy tükröződjön, így belenézve mindenki magát láthatja. A szobrászok, Gilly Tamás és Gergely Réka célja, hogy egyszerre utaljanak a techonlógia alapítójára, Satoshi Nakamotóra és „az internet népére”.

Van olyan szoba, ahol tizenhárman laknak, néhányaknak csak a földön jut hely, mondták az RTL Híradónak afgán állampolgárok, akiket a magyar kormány menekített ki a tálib hatalomátvétel után.

A riportban megszólaló emberek a balassagyarmati szálláson kaptak helyet. Van, aki arra panaszkodott, hogy hideg élelmet kapnak, ami ellentétes a kultúrájukkal, illetve aggasztja őket az is, hogy nem tudják, mi lesz velük hosszú távon. Ugyanakkor elmondták azt is, hogy hálásak, amiért kimenekítették őket.

A kormány három hónapig biztosít számukra szállást, és 18 hónapig egészségügyi ellátást. Végül tartózkodási engedélyt és menekültstátuszt kaphatnak, de a Magyar Helsinki Bizottság, ami több érintettel kapcsolatban van, még nem tud róla, hogy bárkinél elindult volna az eljárás.

Miután egy teljes osztály és két pedagógus is karanténba került, kötelezővé tették a maszkviselést egy pécsi általános iskolában. Az ATV szerint csak testnevelés órán és az ebédlőben lehet maszk nélkül tartózkodni.

Bár a maszk nem központi előírás, a minisztérium megerősítette, hogy az igazgatók saját hatáskörben dönthetnek róla.

A kormány vonakodik a maszkviselés elrendelésétől a negyedik hullámban, korábban Orbán Viktor, és a héten Gulyás Gergely miniszter is az oltásra hivatkozott. Pedig szakértők szerint a mostani oltottsági szint mellett, ebben a helyzetben is sokat segítene, ha zárt, zsúfolt, rosszul szellőző terekben minél többen maszkot viselnének.

2,7 millió egészségügyi dolgozóból háromezren nem kérték a koronavírus elleni vakcinát Franciaországban. Mivel kötelezővé tették számukra az oltást, és lejárt a határidő, őket most felfüggesztették, és nem adnak nekik fizetést. Vannak, akik inkább a felmondást választották. Az AFP szerint viszont sokkal többen lehetnek érintettek, mindössze tucatnyi kórház adatainak átvizsgálásával is 1500 oltatlan dolgozót találtak.

Az egészségügyi miniszter szerint többnyire a segítő személyzet tagjairól van szó, nagyon kevés köztük az ápoló. Mostanáig a teljes lakosság 63 százaléka kapta meg mindkét oltását (Magyarországon ez 58 százalék).

Franciaországban csak covid-igazovánnyal lehet belépni kávézókba, éttermekbe és még jó néhány nyilvános helyre, ami tízezrek tiltakozását váltotta ki az utóbbi hetekben. Az igazolványt nemcsak oltással, hanem negatív teszttel rendelkezők és frissen gyógyultak is megkaphatják.

Macron elnök csütörtökön arról beszélt, hogy ahol a vírus kevésbé terjed, ott hamarosan feloldhatják a korlátozásokat, de a következő három hétben még biztosan nem lesz enyhítés.

Az egyik orosz vakcinagyár nem felelt meg teljes mértékben az előírásoknak, ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felfüggesztette a Szputnyik engedélyezési folyamatát, írja a Moscow Times.

A gyár Ufa városában található, állításuk szerint már orvosolták a problémákat, és kiemelték, hogy az ellenőrök nem kérdőjelezték meg a vakcina hatékonyságát és biztonságosságát. A lap viszont névtelen szakértőkre hivatkozva azt írja, a gyártás körülményei befolyásolhatják az oltóanyag minőségét is.

Mielőtt a WHO megadná a végső jóváhagyást, újabb ellenőrzést fog tartani a gyárakban.

Oroszország februárban kért jóváhagyást a WHO-tól és az Európai Gyógyszerügynökségtől, miután a Lancet folyóiratban publikálták a vakcina 91,6 százalékos hatékonyságát. (Ezt a klinikai tesztekre kell érteni.) A két szervezet részéről múlt héten is azt mondták, hogy még mindig nem kaptak meg minden szükséges adatot, igaz, nem konkretizálták, mit hiányolnak.

Nem vettek részt a fideszes európai parlamenti képviselők az Oroszországról és Kínáról szóló csütörtöki szavazásokon, pedig más témáknál jelen voltak, írja az Eurologus. A KDNP-s Hölvényi György is távol maradt.

Az EU-Kína stratégiában szerepel, hogy foglalkozni kell az ujgurokat érintő emberijog-sértésekkel és a kínai dezinformációkkal, valamint hogy Kínának engedélyeznie kell a koronavírus eredetével kapcsolatos független vizsgálatot, és ki kell zárni a biztonsági előírásoknak nem megfelelő vállalatokat az 5G és 6G hálózatok területéről.

Az Oroszországgal kapcsolatos dokumentum szankciókat helyez kilátásba, és szorgalmazza az emberi jogi aktivisták támogatását. Szerepel benne az is, hogy az Uniónak fel kell készülnie arra, hogy nem ismeri el az orosz parlamentet, ha a következő választásokon nem tartják magukat a demokratikus elvekhez és a nemzetközi joghoz.

Áprilisban Magyarország megvétózta a tagállamok kiállását Kínával szemben

„Tiltakozunk a Pesti TV és a PestiSrácok.hu szerkesztőségének ellehetetlenítése miatt! Két hete szerződés és finanszírozás nélkül, teljes bizonytalanságban készítjük a Pesti TV tartalmait. Idáig tudtunk hátrálni, mögöttünk már a szakadék tátong” - írják nyílt levelükben a Pesti TV és a Pesti Srácok munkatársai.

„Belviták, emberi gyarlóságok és becsvágyak miatt sok értékes tett és törekvés hullott a padlóra az elmúlt években. Nem hagyhatjuk, hogy a Pesti TV és a PestiSrácok.hu közös szerkesztősége is erre a sorsa jusson! Ébredjenek, akiknek ez a hivatásuk és álljanak mellénk, akiknek fontos a létezésünk!”

Aztán még arról is írnak, hogy ők a „normalitás forradalmát” képviselik, és nem hagyják, hogy „Szamuely Tibor és Kun Béla örökösei újra megnyomorítsák ezt az országot!”

A Pesti TV kiadója a Progress Media Hungary Kft. Ennek egy egyik tulajdonosa Vaszily Miklós, a TV2 igazgatósági elnöke, az MTVA egykori vezérigazgatója. A másik tulajdonos pedig a Mészáros Lőrinc pénzét is kezelő Bizalom Vagyonkezelő Kft.

Vaszily egyelőre nem reagált a szerkesztőség levelére, de júliusban megerősítette a Media1-nek, hogy eljutottak hozzá a Pesti TV-nél zajló, pénzpazarlással kapcsolatos hírek, és kivizsgálja ezeket. Szeptemberben szintén a Media1-en mondta el, hogy ezentúl nem Szenvedi Zoltán és Huth Gergely cégétől, a Gerillapress Kft.-től rendelik meg a műsorok gyártását. A tartalmi kérdések maradtak a Gerillapressnél.

A szerkesztőségi nyílt levélhez egy közleményt is kapcsoltak a Gerillapress, illetve a Pesti Srácokat működtető Insider Média Lapkiadó Kft. nevében. Ebben azt írják, a Progress semmilyen vizsgálatot nem folytatott náluk, nem találtak kifogásolható tevékenységet vagy kifizetést.

A Pesti TV-t tavaly indították, idén a UPC csomagjába is bekerült a HírTV helyére, előtte decemberben 20 ezren nézték főműsoridőben.

Huth Gergely, a Pesti TV programigazgatója és a Pesti Srácok főszerkesztője nemrég kapott lovagkeresztet „példaértékű újságírói és televíziós tevékenységéért”.

Ágoston Tibor egykori jobbikos önkormányati képviselővel kampányol a debreceni Fidesz, írja a Debreciner. A párt helyi szervezetének Facebook-oldalára felkerült videóban Ágoston arról beszélt, hogy olyan kormánya van az országnak, ami „végre a nemzet szolgálatában áll”, és bár ő is jobbat szeretett volna, rosszabbat „bűn volna hatalomba segíteni”.

Ágostont 2016-ban másodfokon is elítélték holokauszttagadásért, mert egy 2014-es beszédében hollókamuként, hollókasztként és holokasztként beszélt a holokausztról. A Jobbikból 2017-ben lépett ki, miután a párt vizsgálatot indított ellene, mert nem volt hajlandó megszavazni egy cigány származású diáknak az ösztöndíjat az Arany János Tehetséggondozó Programból. Azt mondta, neki indítsanak inkább egy Rostás Winnetou programot.

Egész Romániában 109 intenzív kórházi ágy van még szabadon, ebből 40-et gyerekeknek tartanak fenn, írja a Transindex. Bukarestben mindössze három ágy maradt.

Romániában most a tesztek 15 százaléka pozitív, ami nagyon magas arány. Összehasonlításképp: itthon a növekedés ellenére is 3 százalék alatt van, és utoljára a harmadik hullám lefelé tartó szakaszában érte el a 15-öt. Romániában az oltottság is nagyon alacsony, mindössze a lakosság 27 százaléka kapta meg mindkét oltását, Magyarországon ez 58 százalék.

A román operatív törzs javaslata szerint azokon a településeken, ahol az előző két hétben a lakosság több mint 3 ezrelékénél kimutatták a fertőzést, csak uniós covid-igazolvánnyal lehetne kulturális intézményeket, vendéglátóhelyeket, sportlétesítményeket látogatni. Ezt az igazolványt oltással, teszttel vagy frissen gyógyultként lehet megszerezni. A kormánynak még rá kell bólintania a tervre, de a miniszterelnök már utalt rá, hogy támogatja.

Más intézkedéseket, maszkviselést, létszámkorlátot is kapcsolnának a 3 ezrelékes határhoz. A vendéglátóhelyek már most is csak éjjel kettőig lehetnek nyitva, és a férőhelyek legfeljebb felét használhatják. (via MTI)

Iszlamista terrorakciót hiúsítottak meg Németországban, jelentette be az észak-rajna-vesztfáliai belügyminiszter. Herbert Reul szerint egy hageni zsinagógát támadtak volna meg szerdán, a Jom kippur napján. Négy embert tartóztattak le, köztük egy 16 éves, Hagenben élő kamaszt.

A Spiegel és a Bild értesülései szerint egy külföldi titkosszolgálat értesítette a német hatóságokat, hogy egy 16 éves szíriai fiú tervez robbantani a zsinagógánál. A rendőrség ezt nem erősítette meg. (Reuters, Deutsche Welle)

Az olasz pártok többsége mellett a munkáltatók képviselete is támogatja, hogy tegyék kötelezővé a covidos védettségi igazolványt a dolgozók számára. Ezt azok kaphatják meg, akiknek van legalább egy oltásuk, negatív tesztjük, vagy nemrég gyógyultak fel a betegségből. Augusztus óta ilyenre van szükség ahhoz, hogy az ember moziba, múzeumba, étterembe vagy edzőterembe menjen.

A Reuters szerint október 15-én lépne hatályba az intézkedés, a közszférában és a versenyszférában egyaránt. Aki nem tudja felmutatni az igazolványt, azt a tervek szerint felfüggesztik, és nem adnak neki fizetést, de nem rúghatják ki. Aki pedig az előírás ellenére munkába megy igazolvány nélkül, ezer eurós büntetésre számíthat.

A szakszervezetek szeretnék, ha a tesztet ingyenessé tennék az oltatlanok számára, de a kormány nem hajlik erre, pont azért, mert a lakosság átoltottságát szeretné növelni. Ehelyett 15 euróban maximálhatják a tesztek árát.

Európában eddig nem fogadtak el hasonló javaslatot, legfeljebb az egészségügyi dolgozók számára tették kötelezővé az oltást, többek közt Magyarországon is. Az olaszok már az oktatásban is előírták, sőt Mario Draghi miniszterelnök néhány hete arról beszélt, hogy más foglalkozásokat is bevonna ebbe a körbe.

Az olaszok 68 százaléka rendelkezik két oltással, az uniós átlag 60 százalék. Magyarország 58 százaléknál tart.

Virth Balázs vezetésével folytatja pályafutását Milák Kristóf olimpiai aranyérmes úszó. Virth Kapás Boglárka edzője.

A váltás nem meglepő azok után, hogy bár Milák mindent megnyert eddigi edzőjével, Selmeci Attilával, nyáron az olimpiát is, Selmeci augusztusban mégis arról beszélt, soha egyetlen versenyzője sem volt, akivel ennyire türelmesnek kellett volna lennie.

„Számtalanszor olyan új tényezőkkel kellett szembekerülnöm, amelyek hát bizony arcpirítók voltak, de nem tudtam mást csinálni. Sokszor otthon jött ki belőlem ez a feszültség, és otthon ordibáltam. De ez volt az egyedüli út ahhoz, hogy folytatni tudjuk a munkát.”

„Vannak olyan időszakok az ember életében, amikor elérkezik az idő a váltásra, szükségszerű a megújulás. Én most eljutottam ehhez a ponthoz. A tokiói olimpia sikereivel egy kimagaslóan eredményes időszak zárult le az életemben, ezekért a sikerekért nagyon hálás vagyok Selmeci Attilának, de úgy látom és érzem, hogy más irányokat kell keresni. Ezt is tesszük úgy, hogy közben mindketten továbbra is a BHSE színeiben maradunk” - nyilatkozta Milák a Budapesti Honvéd Sportegyesületnek.

Milák megjegyezte, új edzője és Kapás Boglárka személye új impulzust és lendületet ad neki a további munkához.

„Balázst azért választottam, mert másfajta kapcsolatot tudok vele kialakítani, lazább, közvetlenebb keretek között tudunk dolgozni. Balázzsal próbálunk az eddig járt úton haladni, de megnyugtató az a tudat, hogyha bármiféle elakadás lenne a felkészülésemben, szakmai segítségért fordulhatunk Selmeci Attilához. Jövő héten kezdjük el közösen a munkát az új edzőmmel, onnantól kezdve száz százalékban ő felel a felkészítésemért” - fűzte hozzá.

Az eddigi edző, Selmeci Attila azt mondta, hogy már a 2019-es kvangdzsui világbajnokság után felvetődött a váltás lehetősége, ám akkor abban állapodtak meg Milákkal, hogy az olimpiáig folytatják.

"Most harag és csalódottság nélkül lépünk tovább, nincs bennem semmiféle tüske, ugyanakkor érzelmileg nekem is kell egy kis idő a válás feldolgozására, hiszen az elmúlt nyolc évben több időt töltött velem, mint a szüleivel. Úgy gondolom, Virth Balázs az egyik legjobb választás erre a szerepre, hiszen hozzám hasonlóan ő is roppant türelmes ember, talán még türelmesebb is, mint én, és Kristóf egyéniségéhez, mentalitásához pontosan ilyen emberre van szükség" - mondta Selmeci Attila, aki marad a Honvédnál és segíti az úszószakosztály munkáját.

Milák új edzője a Nemzeti Sportnak azt mondta, gondolkozott néhány napot, hogy vállalja-e a munkát, és külön rákérdezett az úszónál, hogy biztosan nem tudja-e folytatni a munkát Selmecivel.

• Szakértők szerint a mostani járványhelyzetben is sokat segíthetne a maszk, amit akár oltottként is érdemes hordani bizonyos helyeken.
• Gulyás Gergely miniszter viszont úgy van vele: ha beoltatta magát, egyelőre nincs oka felvenni.
• A nem nyilvános járványadatokról hiába kérdeztük a kormányinfón, az viszont kiderült, hogy marad az oltásregisztráció, és nem lesz antitestmérés.
• Orbán Viktor római útjáról annyi derült ki: egy első osztályú repülőjegy árát fizette családtagjai szállításáért.

„Én úgy gondolom, hogy be vagyok oltva” - érvelt Gulyás Gergely miniszter, amikor arról kérdeztük a kormányinfón, miért hagyta el teljesen a maszkviselést a mindennapokban. Elmondása szerint sehol sem veszi fel, ahol nem kötelező, márpedig a harmadik hullám vége óta csak egészségügyi és szociális intézményekben írják elő. Gulyás legutóbb Lengyelországban vett fel maszkot, mert ott a szabályok szerint közintézményekben is kell.

Hozzá hasonlóan Orbán Viktor is úgy beszélt erről, mintha az oltás kiváltaná a maszkviselést. „(...) a maszkviselés nem fog segíteni. Tehát ami segít, az az oltás (...)” - mondta augusztusban.

Pedig szakértők szerint a maszk a mostani járványhelyzetben is sokat segíthetne, nem véletlen, hogy nálunk magasabb oltottságú országokban is hordani kell bizonyos helyeken. A delta variáns a korábbi változatoknál hatékonyabban képes kicselezni a vakcinákat, így az oltottak is könnyebben megfertőződhetnek (persze még mindig kevésbé, mintha nem lennének beoltva).

Mivel ők nagyobb eséllyel tünetek nélkül vészelik át a fertőzést, maszk nélkül szabadon, észrevétlenül terjeszthetik a vírust. Az oltatlanok pedig, ha elkapják, nagyobb eséllyel betegednek meg súlyosan. Ha nem textilmaszkot, hanem FFP2-t hordunk, az még abban is segít, hogy kisebb eséllyel kapjuk el a vírust, ha fertőzött ember van körülöttünk.

Az utóbbi hetekben az Orvosi Kamara, a Magyar Tudományos Akadémia és Kemenesi Gábor virológus is beszélt arról, hogy a maszk fontos eszköz lenne a negyedik hullámban. Korábbi nyilatkozatának kissé ellentmondva Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is legalább az oltatlanok figyelmébe ajánlotta a maszkot zárt térben.

Gulyás erre azt mondta, mindenki szabadon eldöntheti, hord-e maszkot, vagy sem.

„Mi úgy gondoljuk, hogy arra kell az embereket biztatni, hogy oltassák be magukat, és egyébként pedig a lehető legnormálisabb keretek között éljék az életüket, ha beoltatták magukat. De ha valaki ettől eltérő döntést hoz, akkor természetesen semmi akadálya, hogy viseljen maszkot. Mi az állami kötelezést végső eszköznek tekintjük, ilyen értelemben liberálisok és szabadságpártiak vagyunk.”

Gulyás szerint akkor lehet megfontolni az állami szabályozást, ha orvosi konszenzus lesz róla, márpedig ő ilyet nem lát. Igaz, nem is idézett olyan szakértőt, aki nem támogatná a maszkviselést.

„Vannak olyan vélemények amelyek azt mondják, hogy hordjunk maszkot. De azért az egészségügy szereplőivel annyiban legyünk megértőek, hogy az a helyes, ha ők a lehető legnagyobb biztonságra törekednek.” Gulyás szerint egyensúlyt kell találni a minél nagyobb biztonság és a normális hétköznapi élet között.

„Mindig rám marad az adatnyilvánosság kérdése”

Megpróbáltuk megtudni Gulyástól, hogy a kórházban fekvő koronavírusos betegek hány százaléka kapott oltást. Nemzetközi tapasztalatok alapján ez újabb érv lehetne a vakcinák hatékonysága mellett, itthon mégsem hozzák nyilvánosságra. Az utóbbi hetekben hiába kértük az operatív törzstől, nem is válaszoltak.

Azt mondta, nem találkozott ilyen adattal, de a kórházaknál biztosan megvan. (A kórházak a járvány kezdete óta kénytelenek az operatív törzshöz irányítani minket, akármilyen kérdést is teszünk fel nekik. Onnan pedig a legritkább esetben kaptunk választ.)

„Mindig rám marad az adatnyilvánosság kérdése” - panaszolta Gulyás, talán arra utalva, hogy korábban az oltottak megyei eloszlását is tőle kérdeztük a kormányinfón, miután az illetékes hivatal azt írta nekünk, hogy nincs ilyen adatsor. Mint kiderült, a miniszter már hetekkel korábban látta, végül utólag megkaptuk tőle.

Gulyás azt mondta, ő általában nyilvánosságpárti, és ha valamit nem osztanak meg, akkor meg kell indokolni, hogy miért.Szóba hoztuk a fertőzöttek korosztályi megoszlását is, amiről szintén semmit sem tudunk. Erre az elhunytak életkoráról kezdett beszélni - ami nyilvános -, és arról, hogy egy bulvárlap mennyire felelőtlenül számolt be egy csecsemő haláláról.

Marad az oltási regisztráció

Gulyás kitartott amellett, hogy nincs szükség állami antitestvizsgálatra az oltott időseknél, bár ezt számos szakértő javasolta már, különösen a sinopharmosoknál. Ilyen tesztelésről beszélt Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkárhelyettese, Falus András immunológus és egy másik szakértői csapat is.

Azt mondta, lehet érvelni az antitestvizsgálat mellett és ellen is, a kormány egyszerűen azt javasolja: mindenki oltassa be magát, és az idősek jelentkezzenek harmadik adagért is. (Arról, hogy kinek érdemes mielőbb beadatnia a harmadik oltást, szintén szakértők tettek közzé részletes javaslatot, ők előrevették az antitest nélküli időseket. Az ajánlást az Orvosi Kamara is támogatta.)

Az oltási regisztráció eltörlését is többen javasolták már, legutóbb az Akadémia elnöke és a Kamara. Szerintük ez megkönnyítené a hozzáférést, növelhetné az oltási hajlandóságot. Gulyás viszont azt mondta, az állam mindent megtett, az oltatlan időseket személyesen is felkeresték. A regisztrációra szerinte szükség van a kórházak munkaszervezése miatt.

Orbán római útja: van jelentősége az ügynek?

Gulyás állítása szerint nem tudja, hol szállt fel Orbán Viktor arra a honvédségi repülőgépre, ami Rómába vitte a katolikus törvényhozók találkozójára. A miniszterelnök utazásáról semmit sem lehetett tudni, míg olvasónk le nem fotózta őt egy római étterem teraszán a felesége és a fia társaságában.

A 24.hu szerint a gép először Kecskemétről Budapestre ment, onnan Horvátország felé repült, de Brac szigete előtt süllyedve eltűnt a repülési útvonalakat naplózó internetes oldalakról. A lap felvételei alapján a fekete Volkswagen kisbusz, amit Orbán régóta használ, a gép érkezésekor éppen a braci repülőtér előtt parkolt.

Három nappal később a gép ismét leszállt Horvátországban, ezúttal Zadarban. A gép 17 percet töltött ott, többen kiszálltak, majd a visszaúton is láthatatlanná vált. Ebből arra lehetett következtetni, hogy Orbánt és családját Horvátországban, nyaralásuk idején vették fel, majd ott is tették le, de ezt hivatalosan nem erősítették meg.

Orbán Viktor sajtófőnöke csak annyit árult el, hogy a miniszterelnök mindig kifizeti a családtagjai költségeit a hivatalos programokon. A Honvédelmi Minisztériumot hiába kérdeztük, mennyit fizetett Orbán a római útért, nem válaszoltak. A konferencia szervezői pedig nem árulták el, hány embert vitt magával Orbán, csak azt, hogy mindig szívesen látják a rokonokat.

Gulyás ugyan nem látja jelentősnek az ügyet, de azt mondta, a szabályok szerint a felesége után nem kell fizetnie Orbánnak, a többieknél pedig egy első osztályú repülőjegy ára a mérce. Szerinte az állam még jól is jár, ha családtagokat visznek, mert nem jelent plusz költséget a szállításuk.

A honvédelmi miniszter Hadházy Ákos kérdésére azt írta, az utaslista nem nyilvános, a jeladók pedig nem hibásodtak meg, és nem is kapcsolták ki őket.

Az iskolai oltások előtti szintre csökkent, sőt kicsit ahhoz képest is visszaesett az elsőként beadott oltások száma. A keddi jelentés szerint kevesebb mint 3000 ember kapta meg hétfőn a koronavírus elleni vakcina első adagját. Az elmúlt heti átlag 3178.

Ezek szerint a növekvő fertőzésszámok és a romló kórházi adatok egyelőre nem hozták meg a lakosság kedvét az oltáshoz. Már 300-an vannak kórházban fertőzéssel, két hete még 119-en voltak. Most 43-an vannak lélegeztetőgépen, két hete 13-an voltak.

Az elmúlt héten naponta átlagosan 290 új fertőzöttet azonosítottak, augusztus végén fele ennyit. Ha azt nézzük, hogy az elmúlt héten hány százalékkal nőtt a regisztrált fertőzöttek száma a megelőző héthez képest, Heves, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád áll az élen 94, 80 és 78 százalékkal.

Négy új áldozata is van a járványnak, ebben a tekintetben is látszik a romló tendencia.

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán

• Hétfőn folytatódott a Partizán előválasztási vitaműsor-sorozata, három hét alatt összesen 32 egyéni országgyűlési választókerület ellenzéki jelöltjei mérkőznek meg élőben. A vitákat a Partizán Youtube-csatornáján, Facebook-oldalán és a 444 Facebook-oldalán lehet követni.
• Délután 5-től a budapesti 3-as számú választókörzet jelöltjei, Hajnal Miklós, Komáromi Zoltán és Visi Piroska csaptak össze. Ebbe a körzetbe tartozik a XII. kerület, vagyis a Hegyvidék egésze és a II. kerület egy része.
• Este 7-től a 8-as körzet jelöltjei, Hadházy Ákos és Tóth Csaba vitatkoztak volna, de utóbbi végül nem jelent meg.

A Fidesz mindössze 42 százalékkal hozta a budapesti 3-as számú választókörzetet 2018-ban, így a közös ellenzéki jelölt nagy esélyekkel indul jövőre. Kérdés, ki lesz az.

A Momentum egyik ismert arcát, Hajnal Miklóst indítja az előválasztáson, aki élvezi az MSZP, a Párbeszéd és a Jobbik támogatását is. Hajnal a párt szóvivőjeként lett ismert a NOlimpia-kampány idején, később ő irányította a 2019-es európai parlamenti kampányt, ami különösen jól sült el a Momentum számára.

Bemutatkozásában arról beszélt, hogy 15 éves kora óta érdekli a politika, vitaversenyekre is járt akkoriban. Olyan országot szeretne, ahonnan a húga nem akar elköltözni, a barátnőjét megfelelő körülmények fogadják a traumatológián, a Momentum-szavazók pedig nem bokrok mögé bújva mernek csak aláírni neki. Három évig élt Angliában, öt évig Németországban.

Hajnal egyik ellenfele a DK-s Komáromi Zoltán, aki mögé beállt az LMP és a Liberálisok is. Háziorvosként dolgozik a XII. kerületben, korábban önkormányzati képviselő volt az Együtt színeiben, az ezredfordulón pedig a Magyar Orvosi Kamara alelnöki posztját is betöltötte. Mint mondta, a rendelőben mindig tabu volt a politika, de tudja, mi feszíti az embereket, minek örülnek, min szeretnének változtatni.

Harmadikként elindult Visi Piroska is a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt (ÚVNP) színeiben. Ha utóbbi nem tud frakciót alakítani az Országgyűlésben, az LMP képviselőcsoportját erősítené. Főszervezője volt az ÚVNP margitszigeti akciójának, amikor kavicsokat helyeztek el a koronavírus áldozatainak emlékére.

Neki nincs politikai múltja, de elmondása szerint van tapasztalata közösségek megszervezésében. Közgazdászként végzett, hatgyerekes családanya, a vitában keresztény értelmiségiként határozta meg magát. Elismerte, hogy ilyen minőségében neki is van felelőssége abban, hogy a rendszerváltás idejéhez képest most ekkora a demokráciadeficit az országban. A vita egy pontján elnézést kért, amiért a 2002-es választások idején ő is viselte a kokárdát, jelezve, hogy a Fideszt támogatja. Nem érezte, hogy „ez aljas dolog”, ma szégyelli magát emiatt. Arra biztatott, hogy jövő március 15-én mindenki tűzze ki a kokárdát.

A Fidesz Gulyás Gergelyt indította itt 2018-ban, jövőre már Fürjes Balázs államtitkár lesz a jelölt.

A vita első részében a hegyvidéki látványberuházásokról, különösen a Normafa átalakításáról volt szó. Mindnyájan elítélték, hogy az ottani beruházást nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánították, ezért számos építési, természetvédelmi előírás nem vonatkozik rá. Megígérték, hogy ezt a helyzetet megváltoztatják, ha kormányra kerülnek.

Elvetették a hóágyúzott sípályáról szóló elképzelést, Hajnal szerint ez környezeti károkat okozna, Visi pedig azt mondta: az egész zsákutca, hiszen évek óta nincs tartósan nulla fok alatt a hőmérséklet. Szerinte csapadékhiány esetén lenne értelme, de nem ez a helyzet, még ha érti is a nosztalgiát, ami motiválja a beruházást. Az ÚVNP jelöltje bírálta az új Millenárist is, ami közel 17 milliárd forintba került, pedig a lakók örültek volna egy egyszerű parknak is, fákkal, madárcsicsergéssel.

Gulyás Márton megkérdezte, mi a garancia arra, hogy ha hatalomra kerülnek, nem az ő klientúrájuk fogja nyerni ezeket a beruházásokat. Visi pártalapon szervezett korrupcióellenes ügyészségről beszélt, ahová a Fidesz is delegálna embereket, Hajnal szerint viszont a pártoknak ehhez semmi közük, ilyen testületben szakemberekre van szükség.

Ezután hosszan vitatkoztak az egészségügyről, ami Komárominak különösen otthonos terep volt. Sok mindenben egyetértettek, de itt már jobban kidomborodtak az ellentétek.

• Hajnal és Visi is kiemelte a megelőzés, a szűrővizsgálatok fontosságát, hogy ne utólag kelljen rengeteg pénzt költeni az emberek kezelésére. A Momentum államilag finanszírozott szabadnapot adna az embereknek erre a célra, Visi utazási kedvezményt is emlegetett.
• Komáromi szerint viszont életveszélyes most ebbe belevágni, annyira szétzilált az alap- és a járóbeteg-ellátás is. Ha erre rázúdítanának rengeteg kiszűrt beteget, még hosszabbak lennének a várólisták.

• Visi bizonyos szolgáltatási szint felett el tudná képzelni a fizetős egészségügyet, viszont előbb le kellene tisztázni, mit tud vállalni az állam, és mit nem.
• Hajnal felvetette, hogy az állam vásárolhatna kapacitásokat a magánegészségügytől, mire Komáromi azzal reagált, „Isten ments!”. Hajnal hozzátette, hogy ezt rögzített áron képzeli, de Komáromi szerint „azért meg nem fogják vállalni”.
• Amikor Gulyás rákérdezett a vizitdíjra, Komáromi azt mondta, annak idején megszokták volna az emberek, ha a kormány hagyott volna fél évet a bevezetésére. Most viszont nem gondolkodna ebben, mert rosszabb helyzetben van az egészségügy, mint akkor. Hajnal sem pártolja a vizitdíjat, legfeljebb később lehetne róla szakmai vitát folytatni. Visi szerint a vizitdíjjal is az volt a baj, ami sok mindennel: nem magyarázta el senki az embereknek, hogy mi ez, mire lenne jó. Világosan kell kommunikálni az egészségügyről.
• Fontosnak tartották, hogy az orvosok után a szakdolgozók és a gazdasági-műszaki személyzet bérét is megemeljék. Komáromi szeretné hazacsábítani a külföldre vándorolt szakembereket, akiket nem pusztán a pénz motivál.

Helyén hagynák a turul szobrot

Külön vitablokkot szenteltek a turul szobornak, ami elvileg a második világháború XII. kerületi áldozatainak állít emléket, szinte pontosan ott, ahol a turul-szimbólumot előszeretettel használó nyilas pártszolgálatosok lemészárolták honfitársaikat. Mint kiderült, több nyilas gyilkos neve felkerült a szoborra, köztük a kerület fideszes polgármesterének, Pokorni Zoltánnak a nagyapjáé. (A szobor történetéről Ács Dániel, a 444 munkatársa készített dokumentumfilmet „A gyilkosok emlékműve” címmel. A kerületi vezetés és Pokorni turullal kapcsolatos fordulatairól ebben a cikkben írtunk.)

Mindhárom jelölt egyetértett abban, hogy a szobornak most már a helyén kell maradnia. Komáromi szerint, ha elvinnék, azzal ugyanúgy erőből cselekednének, mint amikor a fideszes vezetés felállította. Szerinte súlytalanítani kellene a szobrot, hogy „ne lehessen a nácik találkozóhelye”, de elismerte, hogy nem tudja, mi lenne pontosan a legjobb megoldás. Szerinte le kellene ülni a lakosokkal, akár népszavazást is lehetne tartani.

Hajnal elvetette a népszavazást, mert túlságosan megosztott a kerület ebben a kérdésben. Viszont azt mondta, meg kellene teremteni a kerületi nyilas rémtettek emlékezetét, ami most szinte teljesen hiányzik. A turul esetében szerinte elegáns megoldást kell keresni, hasonlóan, ahogy a Szabadság téri megszállási emlékműnél is létrejött az Eleven Emlékmű.

Visi szerint ki kellene táblázni: a szobor a mementója annak, ahogy nem szabad bánni az áldozatokkal.

Emberarcú fideszesek

A vita során többször felmerült Pokorni Zoltán személye, akire sokan egyfajta „emberarcú fideszesként” tekintenek. Komáromi is azt mondta, ő „nem abba a kategóriába tartozik, mint Mészáros”, és nem élne vissza a helyzetével, ha egy új kormány visszaadná az önkormányzat jogköreit, akár a Normafán.

Visi szerint is van alapja a Pokorni körüli mítosznak, de a tendenciát egyre rosszabbnak látja, még öt éve is jobbnak ítélte az önkormányzat működését.

Hajnal volt a leginkább kritikus, szerinte lesznek kérdések, amikben együtt tudnak működni Pokornival, egyébként meg kell húzni „a vörös vonalat”. Az „emberarcú fideszes” kategóriába sorolta Fürjes Balázst is, aki szerinte valójában „a Fidesz betonkatonája, morálisan vállalhatatlan”. Őt Komáromi is komisszárnak nevezte, akárcsak Vitézy Dávidot, a Budapest Fejlesztési Központ vezetőjét.

A vita vágatlanul visszanézhető.

A viták másnapjára a Partizán rövid összefoglalóval készül, ezek az 5-6 perces videók a 444 napindító hírlevelében jelennek meg először.

• Tíz százalékkal többen követtek el öngyilkosságot 2020-ban, mint 2019-ben.
• Ez szembemegy az elmúlt évtizedek trendjeivel.
• Nagy szerepe lehet annak, hogy a járvány miatt gyorsan visszavágták a pszichiátriai ellátást, és még mindig nem építették vissza teljesen.
• A növekedés elsöprő részét a férfiak adják.

Nagyot ugrott az öngyilkosságok száma 2020-ban: 1706-an vetettek véget az életüknek, míg 2019-ben 1550-en. Ez 10 százalékos növekedés, a rendszerváltás óta egyszer sem volt példa hasonlóra. Legfeljebb 2-3 százalékos emelkedések fordultak elő, például a 90-es és a kétezres évek második felében, de hosszú távon egyre csak javult a helyzet.

Feltűnő, hogy a növekedés elsöprő részét a férfiak adják. Hárommal több nő és 153-mal több férfi lett öngyilkos 2020-ban, mint 2019-ben. A férfiaknál ez 13 százalékos növekedést jelent, míg a nőknél az 1 százalékot sem éri el.

„Mintha jelentkezett volna még egy „fertőző betegség”, ami nemek szerint válogat” - mondta Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke, akinek egyelőre csak hipotézisei vannak, mi állhat a háttérben. Elképzelhetőnek tartja, hogy azokban a családokban, ahol a hagyományos nemi szerepeket követik, a válság miatt munkájukat vesztett, családfenntartó férfiak nehezebben viselték a megélhetési gondokat.

De ennek alátámasztásához látnunk kellene az öngyilkosok korosztályi megoszlását, amit még nem hoztak nyilvánosságra.

A hiányzó ellátás böjtje?

Logikusnak tűnik a járványban keresni a növekedés magyarázatát, de nem annyira magától értetődő az összefüggés, mint elsőre hinnénk. A vírus megjelenését követő néhány hónapban a világ számos pontján, például az Egyesült Államokban, az olaszországi Lombardiában, Németországban és még jó néhány fejlett országban visszaesett az öngyilkosságok száma.

Egy ezzel foglalkozó tanulmány szerint a szorongással, stresszel, félelemmel járó társadalmi trauma sokakban először az összetartozás, a szolidaritás érzését ébresztette fel. A túlélésbe és a tudomány győzelmébe vetett hit, a közös küzdelem tudata alkalmas lehetett arra, hogy sokan a nehézségek ellenére is reménnyel tekintsenek a jövőbe. Más megrázkódtatások, akár háborúk, természeti katasztrófák idején is megfigyelték ezt a jelenséget: először a szokásosnál kevesebben, aztán többen követnek el öngyilkosságot.

Részletes adatok híján egyelőre nem tudjuk, hogy Magyarországon a nemzetközi trendekkel szemben már tavasszal megugrott-e az öngyilkosságok száma, vagy csak az év második felében. Előbbire utal, hogy Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke már az első hullám idején találkozott ilyen beszámolókkal. „A helyszínelő rendőrökben a szokásosnál többször merült fel, hogy talán mégsem baleset, hanem öngyilkosság történt. Ezekből a történetekből persze nem vonhatunk le általános következtetéseket.”

Ha a járvány már kezdetben így megemelte az öngyilkosságok számát, az azért is riasztó, mert elképzelhető, hogy később még tovább romlott a helyzet. Ebben majd akkor láthatunk tisztán, ha nyilvánosságra hozzák a 2021-es adatokat.

A fertőzéstől való félelmet, a karantént, a magányt, a kiéleződő családi feszültségeket, a munkahely elvesztését, a létbizonytalanságot, az iskolák bezárását sokan súlyos mentális teherként élik meg. A pszichés betegséggel élő embereknél ilyenkor különösen megnő az öngyilkosság kockázata, pláne, ha nem kapják meg a szükséges segítséget.

A járvány miatt a világon mindenhol muszáj volt visszavágni a normális egészségügyi ellátást, hogy ápolni tudják a covidosokat. Magyarországon a pszichiátria különösen megszenvedte ezt, sok kórházban innen vonták el legkorábban és ide adták vissza legkésőbb az ágyakat. Ennek egyrészt finanszírozási okai voltak, de szakértők szerint szerepet játszott az is, hogy a pszichés problémák kívülről „láthatatlanok”, és az amúgy is meggyengült szakterületnek alig van lobbiereje.

A pszichiátriai osztályok egy részét még augusztusban, hetekkel a harmadik hullám lecsengése után is takaréklángon működtették. A járvány alatt végig jellemző volt, hogy csak a legsúlyosabb esetekben tudták befektetni a pácienseket, a telefonos megbeszélések sokszor elmaradoztak, nem tudták figyelemmel követni a gyógyszerek adagolását sem.

A depresszióval, skizofréniával, bipoláris zavarokkal küzdő emberek jelentős részét ma már nem fekvőbetegként látják el, hanem a pszichiátriai gondozókban, vagyis a járóbeteg-ellátásban. De ezeket is mélyen érintette a járvány, súlyosbodott a szakemberhiány, sokakat átvezényeltek, az idős orvosokat pedig hazaküldték.

Szekeres szerint „a járvány akkora csapást mért az általános egészségi állapotra és az ellátás hozzáférhetőségére, hogy azt egy jól funkcionáló rendszer is nehezen bírna ki. A magyar egészségügy pedig megroppant ebben”.

Az öngyilkosságok száma persze nem csak az egészségügyi ellátás minőségétől függ. Nem mindegy az sem, hogy egy társadalomban milyen a mentális betegségek megítélése, egyáltalán mekkora a tudatosság, foglalkoznak-e ezzel az iskolában, számíthat-e az ember a családja, munkahelye támogatására, elérhetők-e klubok, önkéntes segítők. Ahol ebben jobban állnak, ott az egészségügyi ellátás visszaszorulása is kisebb károkat okozhat, hiszen van olyan társadalmi háló, ami nagyobb eséllyel felszínen tartja az érintetteket.

Néhány lelkisegély-vonalat leszámítva itthon főleg pszichológushoz, pszichiáterhez mehet az ember, ha pszichés gondjai vannak. Akinek nincs pénze a drága magánellátásra, könnyen bajba kerülhet az állami ellátás lecsavarásakor.

• Nagyon rossz állapotú házakban, lakásokban élünk, pazaroljuk az energiát.
• Rengeteg uniós pénz lenne felújítani őket, a kormány mégis vonakodik.
• Az a kevés, amit ráköltenek, kevés embert ér el, és nem is feltétlenül azokat, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.
• Pedig egy átfogó felújítási program jót tenne a pénztárcánknak és a klímának is.

„Egy ország szenved tőle, hogy szökik a meleg a házainkból” - írtuk csaknem két évvel ezelőtt, és azóta sem javultak sokat a kilátásaink. A magyarországi lakóépületek több mint fele 1970 előtt épült, a családi és sorházak 63 százaléka nincs szigetelve. Összességében a teljes lakásállomány 70-90 százalékát fel kellene újítani, figyelmeztet a Habitat for Humanity friss jelentése.

Ez egyrészt jót tenne a pénztárcánknak, jelenleg minden tizedik háztartás energiaszegénynek számít. Ide tartoznak azok, akik a jövedelmük több mint negyedét energiára költik, és azok is, akik elmaradtak a rezsibefizetéssel. A szegénységben élők és a gyereküket egyedül nevelők különösen érintettek.

Másrészt a klímaváltozás elleni küzdelemben is sokat segítene. A lakosság több energiát használ, mint az ipar, a kereskedelem, a közlekedés vagy a mezőgazdaság. Emiatt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató is azt mondta korábban, hogy épületfelújításokkal tehetnénk a legtöbbet az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentéséért.

A szigetelés nélküli, huzatos lakások persze máshol is problémát jelentenek, Magyarország viszont nemzetközi szinten is rosszul áll, nálunk a harmadik legmagasabb a fűtésre fordított energia mennyisége az EU-ban. A kormány uniós pénzt is költhetne erre a célra, mégis alig teszi, ami a Habitat szerint óriási hiba.

A 2015-ös Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 700 ezer lakás felújítását tervezte 2020-ig, de pontosan nem tudni, ebből mennyi valósult meg. Nem vitt közelebb a célhoz, hogy az eredeti tervekkel ellentétben végül nem adtak vissza nem térítendő támogatást lakások felújítására a 2014-2020-as uniós ciklus forrásaiból. Ez sokak számára segítséget jelentett volna, akiknek nincs alaptőkéjük belevágni egy ekkora projektbe.

A kormány ehelyett középületeket újított fel, illetve energiahatékonysági hitelprogramot indított. Utóbbi alig 24 ezer lakást ért el, vagyis az összes lakás 0,5 százalékát.

Ezenkívül az Otthon Melege Programból támogattak energiahatékonysági beruházásokat: épületek, gáz-és távfűtési rendszerek felújítását, nyílászárók és háztartási gépek cseréjét. Az utóbbit leszámítva mindegyikre csak utólag lehetett pénzt kérni, vagyis a szegényebbeket eleve kizárták belőle. Ráadásul szűk volt a támogatási keret is, hamar kimerült, írja a jelentés.

Elszalasztott lehetőség

Az elmúlt napokban ismét ötezer alá csökkent azoknak a száma, akik beoltatták magukat a koronavírus elleni vakcina első adagjával. Vagyis visszatértünk az iskolai kampány előtti szintre:

Tovább nőtt az új fertőzöttek száma is, csütörtökön 345 esetről számoltak be, egy hete még 262-ről. Az elmúlt hét nap átlaga 231, egyértelmű az emelkedő tendencia. Akárcsak a kórházban ápoltak esetében, igaz, ott most mintha kissé lassult volna a növekedés. Jelenleg 215 súlyos betegről tudni, közülük 26-an vannak lélegeztetőgépen.

A teszteken belül a pozitívak aránya 2,6 százalék, ez is egyre magasabb.

Három új áldozata van a járványnak, ez megfelel az elmúlt hét átlagának. Júniusban haltak meg ennyien utoljára naponta.

Címlapkép: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

Szeptember 22-én lett volna a tárgyalás, de Rihanna végül elállt az apja ellen indított pertől, a hírek szerint sikerült megállapodniuk.

Az énekesnő 2019-ben fordult bírósághoz, mert az apja Fenty Entertainment néven indított tehetségkutató vállalkozást. Ez azért zavarta, mert szerinte a név azt sugallja, hogy neki is köze van a céghez, pedig nincs. Rihanna is alapított ugyanis egy szépségápolási céget, amit a vezetékneve után Fentynek nevezett el. Ezenkívül azt állította, hogy az apja egy ideig úgy reklámozta a saját cégét, mintha ő is részt venne benne, ráadásul az engedélye nélkül próbált neki koncerteket szervezni.

Rihanna, a világ leggazdagabb zenésze régóta rossz viszonyban van az apjával, aki alkohol- és drogproblémákkal is küzdött.

„Úgy sejtem, azért szálltak rá, mert visszahúzódó, csendes gyerek, nem nagyon szól vissza senkinek” - mondta a Blikknek Lovas Edina, aki hétfőn veszítette el 16 éves fiát. Reggel iskolába indult, aztán eltűnt, végül kedden találta meg a holttestét a nevelőapja. A fiú öngyilkos lett.

Az édesanya most az RTL Híradónak is nyilatkozott. Elmondása szerint egy ideje látta a fián, hogy valami nyomasztja, pénteken kifejezetten idegesen ment haza. Mint kiderült, szólt az osztályfőnöknek, hogy piszkálják a lányok, de máskor ugyanúgy szokták a fiúk is. A tanár ezután összehívta a gyerekeket, otthon pedig abban egyeztek meg, hogy ha hétfőn sem érzi jól magát, az anyja bemegy az igazgatóhoz.

A baktalórántházi iskola igazgatója és a fenntartó nem válaszoltak a Híradónak.

Ügyvivő minisztereket helyeztek Romániában a lemondott kormánytagok helyére. A kinevezettek közt van két RMDSZ-es politikus is. Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter kapta a kutatásokért, innovációért és digitalizációért felelős minisztériumot, Cseke Attila fejlesztési miniszter pedig az egészségügyi tárcát, írja a Transindex. A törvény szerint 45 nap után kell végleges minisztereket kinevezni.

Az USR-PLUS szövetség kedden jelentette be, hogy visszahívja hat miniszterét és miniszterelnök-helyettesét a kormányból, mert nem tudták meggyőzni partnereiket, hogy új miniszterelnökre van szükség Florin Cîțu helyett. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS és az RMDSZ koalíciója december óta irányítja az országot, Cîțu a PNL politikusa.

Az USR-PLUS szóvivője a Maszol cikke szerint arról beszélt, hogy továbbra is támogatják a kormánykoalíciót, de más miniszterelnököt szeretnének. „A PNL-nek nagyon sok jó, hozzáértő embere van, nem értem, miért kapaszkodik egyetlen emberbe” - mondta.

Bukarestben azt követően alakult ki kormányválság, hogy Cîțu az USR-PLUS ellenkezése ellenére és a szövetség egyik miniszerét leváltva döntött az RMDSZ által kezdeményezett tízmilliárd eurós fejlesztési terv életbe léptetéséről. Az USR-PLUS ezután bizalmatlansági indítványt nyújtott be a miniszterelnök ellen, amit csak a szélsőjobboldali AUR támogatott, és nem is sikerült napirendre tűzni a parlamentben.

Az RMDSZ szóvivője azt mondta, tisztában voltak vele, hogy a pártok közt vannak világnézeti különbségek, és egyre inkább úgy tűnik, hogy a fejlesztési terv csak ürügy volt. „Sok mindent láttunk az elmúlt harminc évben, de olyan nem igazán fordult még elő, hogy egy magát progresszívnek, liberálisnak nevező párt összefogjon egy neolegionárius, szélsőjobboldali, idegengyűlölő, magyargyűlölő párttal. Az USR PLUS-AUR együttműködés hosszú távon óriási károkat okoz a társadalomban” - idézi a Transindex.

Csütörtöktől az 5-11 éves gyerekek is megkaphatják a koronavírus elleni védőoltást Szlovákiában. Az egészségügyi miniszter azt mondta, szakértők és orvosok kérése alapján döntöttek így.

Jövő héttől elérhetővé teszik a harmadik dózist is azok számára, akik legalább nyolc hónapja kapták a másodikat. Előreveszik az egészségügyben, szociális intézményekben és oktatásban dolgozókat, valamint a 60 év felettieket. Ez szigorúbb rendszer a magyarnál: nálunk elég négy hónapot várni, és nem határoztak meg prioritási listát.

Szlovákiában eddig a teljes lakosság 44 százaléka kapott legalább egy, és 40 százaléka két oltást. (via MTI)

Miután egyiküknél igazolták a fertőzést, írja az ATV. A csoporttal foglalkozó négy felnőttnek nem kell karanténba mennie, mert már megkapták a védőoltást.

Szerda reggel elszállították Robert E. Lee tábornok szobrát a Virginia állambeli Richmondból. A Konföderáció egykori fővárosának sugárútján valaha hat szobor állított emléket az amerikai polgárháborúban résztvevő déli, rabszolgatartó államoknak és hadseregüknek. Mostanra egy sem maradt, mivel az elmúlt években egyre többen a fehér felsőbbrendűség lenyomatainak látták őket.

A New York Times riportjában olyan helyi lakos is megszólal, aki korábban a szobrok megtartása mellett volt. Úgy gondolta, a régiek kidobása helyett inkább új emlékműveket kell avatni, hogy a történelmi események kellően árnyaltan jelenjenek meg a köztereken. Ma már naivnak látja ezt a felfogást, és megérti mások ellenérzéseit a szobrokkal szemben. Fekete aktivisták úgy vélik, a szobrok eltávolítása azt jelzi, hogy a város mindenkié, nem csak néhányaké.

Az állam kormányzója még tavaly kezdeményezte Lee tábornok szobrának elszállítását, de ehhez bírósági döntésre volt szükség. Az Egyesült Államokban 2017-ben kezdték eltávolítani a Konföderáció vezetőinek szobrait, ami újabb lendületet kapott George Floyd tavalyi halála után.

Robert E. Lee a déli konföderációs sereg főparancsnoka, egyben rabszolgatartó ültetvényes volt. Szobra 1890 óta állt Richmondban.