Rényi Pál Dániel

Még a héten megjelenik az orosz techpiacon a Grustnogram, az Instagram fekete-fehér, melankolikus alternatívája, ami arra kéri a felhasználókat, hogy szomorú képeket posztoljanak magukról - közölték az alkalmazás fejlesztői.

Oroszország március 14. óta korlátozza az Instagramhoz való hozzáférést, miután a brand tulajdonosát, a Metát bűnösnek találta „szélsőséges tevékenység” folytatásában.

Az Instagram közölte, hogy a blokkolásról szóló döntés 80 millió oroszországi felhasználót érint. Bár a userek olykor elérhetik a fotómegosztó platformot VPN-segítségével, hazai alternatívák kezdtek megjelenni. Ilyen a Rossgram, vagy a legújabb próbálkozás, a Grustnogram, amit magyarul leginkább Búsulógramként lehetne lefordítani.

„Posztolj szomorú képeket magadról, mutasd meg ezt szomorú barátaidnak, legyetek együtt szomorúak” - olvasható a platform honlapján a tuti recept.

Az alkalmazás nyitófelületén egy bundás nőt ábrázolt, aki a moszkvai Vörös téren álló Boldog Vazul-székesegyház előtt áll. A keresősáv mellette azt üzeni a felhasználóknak, hogy keressenek szomorú honfitársakat. Így aztán a Grusnogramon lájkolni nem is lehet, csak összetört szívet küldve szomorkodni közösen az élet nehézségein.

Az alapító Aleszkander Tokarev azt nyilatkozta, hogy mivel mindenki szomorú a népszerű social platformok betiltása illetve távozása miatt, így aztán ideje együtt szomorkodni.

A program várhatóan a hét végére megjelenik a Google Playen, később pedig az App Store-ban.

Az Instagramot névben, dizájnban és színvilágban utánzó Rossgramnak ezen a héten kellett volna elindulnia, de az alapítóknak csak órákkal a tervezett indulási időpont után sikerült közzétenniük egy videót a prototípusról. (Reuters)

Az orosz alsóházat vezető Vjacseszlav Volodin előállt egy olyan törvényjavaslattal, ami lehetővé tenné, hogy Oroszország teljes energia- és nyersanyagexportját rubelben árazza be.

Mivel Oroszország gazdasága a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta a legsúlyosabb válsággal néz szembe, Putyin március 23-án visszavágott a Nyugatnak, és elrendelte, hogy az orosz gázexportot - legalábbis az ellenséges országoknak mindenképpen - rubelben kell megfizetni.

A most nyilvánosságra került javaslat ennek egy következő lépése lehet, jóllehet még csak kommunikációs szinten létezik az ötlet.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moszkva nem akarja, hogy a szankciókat az oroszok ellen fordítsák, ezért - utalt a törvényjavaslatra - „ez egy olyan elképzelés, amelyen mindenképpen foglalkozni kell”.

Peszkov szerint az amerikai dollár globális tartalékvalutaként betöltött szerepe máris csorbát szenvedett, és a Volodin által tervezett lépés Oroszország és partnerei érdekeit is szolgálná.

Volodin a Telegram-csatornáján már egyenesen arról írt, hogy helyes és országuk számára előnyös lenne, ha a műtrágya, a gabona, az étolaj, a kőolaj, a szén, a fémek és egyéb nyersanyagok piacán is rubellel kereskedne az állam.

A német kormány egy hete jelezte már, hogy szerződést szeg a Gazprom, ha mostantól rubelben kéri a földgáz ellenértékét.

Most hétfőn Vlagyimir Putyin elnök már türelmetlenül kérte az illetékeseket, az orosz jegybank és a Gazprom gázvállalat jelentését arról, hogy miként megvalósítható az áttérés a rubelelszámolásra. (Reuters)

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy az ostromlott Mariupol ágyúzása csak akkor ér véget, ha az ukrán csapatok megadják magukat.

Putyin ezt Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott egyórás telefonbeszélgetése során mondta kedd este - közölte a Kreml közleménye.

Francia tisztviselők szerint az orosz vezető beleegyezett abba, hogy fontolóra vegyék a civilek evakuálására vonatkozó terveket a városból.

A közlemény nem sokkal azután látott napvilágot, hogy új műholdképek jelentek meg a kikötővárosban végzett pusztításról: a felvételek mutatják a rommá bombázott lakónegyedeket, és láthatóak rajtuk a tüzelőállásban álló orosz tüzérségi ágyúk is a város szélén.

A francia Elysée-palota tisztviselői „katasztrofálisnak” nevezték a városban kialakult helyzetet, és hozzátették, hogy „a polgári lakosságot meg kell védeni, és ha akarják, el kell hagyniuk a várost. Hozzá kell jutniuk az élelmiszersegélyhez, a vízhez és a szükséges gyógyszerekhez”.

Franciaország török és görög képviselőkkel, valamint humanitárius szervezetekkel együtt mutatta be Putyinnak a város kiürítésének tervét, amire az orosz elnök azt felelte, hogy megfontolja a javaslatot. A Kreml telefonbeszélgetésről készült leirata alapján nem adott ilyen biztosítékot.

Putyin orosz közlés szerint azt mondta, hogy a humanitárius helyzet megoldása érdekében az ukrán nacionalista fegyvereseknek fel kell hagyniuk az ellenállással, és le kell tenniük a fegyvert.

Ukrajna eközben azzal vádolja Oroszországot, hogy Mariupolból több ezer embert erőszakkal telepített át orosz ellenőrzés alatt álló területre.

A kikötővárost ért bombázások során legalább 5000 ember veszítette már életét, köztük mintegy 200 gyerek. (BBC)

Közép-európai idő szerint hétfő hajnalban tartják a 94. Oscar-gálát a Los Angeles-i Dolby Theatre-ben, ahol a magyar filmszakma ezúttal sem maradt díj nélkül.

A gála egyik nagy esélyese a Dűne című amerikai filmprodukció, amit összesen 10 kategóriában jelöltek Oscarra, köztük a legjobb látványtervezés díjára is. Egész pontosan a látványtervező Patrice Vermette és a berendező Sipos Zsuzsanna izgulhattak, és nem hiába.

Azok után, hogy két hete a páros elnyerte a brit BAFTA-díjat a megaprodukció látványtervezéséért, az Oscar-zsűri is őket találta a legjobbnak a kategóriájukban. Ez volt az este negyedik Oscar-díja, amit Denis Villeneuve sci-fije elnyert.

Vermette után Sipos Zsuzsanna is mondott pár szót, és magyarul is megköszönte a zsűrinek a díjat.

Sipos Zsuzsanna korábban dolgozott a Szárnyas fejvadász 2049, a Gemini Man című filmekben és a Borgiák sorozaton is.

A Dűne megkapta a legjobb hang, a legjobb vágás és a legjobb eredeti filmzene díját is, minden jel szerint Villeneuve filmje lesz a 2022-es Oscar-gála csúcsfilmje.

Már szombaton kezdtek terjedni a Twitteren azok a felvételek, amiken a kommentárok szerint ukrán katonák kínoznak többnyire sebesült és magatehetetlen orosz hadifoglyokat.

Az egyik videón verik és rugdossák a lőtt sebtől vagy töréstől kínlódó katonákat, de terjed olyan rövid felvétel is, amin közvetlen közelről lábon lőnek már ártalmatlanított, foglyul ejtett katonákat.

Egyes fejtegetések szerint a videók Harkiv közelében készülhettek, és a katonák arról beszélnek, hogy a civil áldozatok miatt állnak bosszút.

Hogy a felvételek hol készültek, és kik az elkövetők, az biztosan továbbra sem tudható, de vasárnap este Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij elnöki tanácsadója megerősítette, hogy kivizsgálják az eseteket, amik háborús bűncselekménynek minősülnek.

Jens Stoltenberg főtitkár a csütörtöki, Brüsszelben esedékes rendkívüli NATO-csúcstalálkozót megelőző sajtótájékoztatón ismertette azokat a döntéseket, amelyekről a vezetőknek másnap dönteniük kell, és amiket - ahogy azt az euro-atlanti szövetség hivatalos közleménye kijelenti - másnap meg is hoznak. A döntések között szerepel

négy új NATO-hadtest felállítása Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában, a NATO minden területen - szárazföldön, tengeren, levegőben, űrben és kibertérben - való megerősítése, további támogatás nyújtása Ukrajnának, valamint az orosz nyomásnak kitett partnerek támogatásának növelése.

„A holnap meghozott döntéseknek messzemenő következményei lesznek”

- mondta a főtitkár. Megismételte, hogy az euro-atlanti biztonság megerősítése érdekében a NATO-szövetségeseknek meg kell duplázniuk erőfeszítéseiket, azaz még többet kell fektessenek a védelmi kapacitásaik fejlesztésébe.

Ezzel kapcsolatban Stoltenberg úgy fogalmazott: „Újfajta helyzet van. A békét már nem tekinthetjük magától értetődőnek". (NATO.int)

Szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította kormányát, és külön a földgázszerződéseket és a szállításokat felügyelő állami Gazprom konszernt, hogy a jövőben ne fogadjanak el többé dollárban vagy euróban történő kifizetéseket.

A szállítások továbbra is teljes mértékben garantáltak lesznek - biztosította a Kreml vezetője az orosz állami vállalatok nemzetközi ügyfeleit egy kormányzati videokonferencián, amelyet az állami televízió közvetített. Viszont, folytatta Putyin, az orosz áruk devizában történő kifizetése elvesztette értelmét.

Az Oroszország által feketelistán tartott „barátságtalan államok” mind érintettek, köztük az összes többi uniós ország, de az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia is. Putyin egyhetes átmeneti időszakot engedett meg, utána csak rubelt fogad el.

A Kommerszant című orosz lap beszámolója szerint válaszul a rubel emelkedni kezdett a moszkvai tőzsdén.

Az orosz elnök már március első hetében, a nyugati szankciókra válaszul, utasítást adott arra, hogy készüljön lista az Oroszországgal ellenséges államokról.

A Pravda című hatalompárti lap ezt megelőzően Magyarországot a barátságos országok közé sorolta, de a hivatalos lajstromban ez már nincs így, az európai uniós tagállamok - függetlenül attól, mennyire voltak nyugodtak stratégiailag - egységesen felkerültek a „feketelistára”. (DW)

Pénteken közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel, hogy tranzitvárót alakít ki a Fővárosi Védelmi Bizottság - azaz a katasztrófavédelem budapesti kirendeltsége - az Ukrajnából a háború elől menekülők számára a BOK "B" csarnokban március 21-től.

A Keleti Pályaudvar szomszédságában nyíló nagyméretű tranzitváró térítésmentes szolgáltatásokat biztosít majd: meleg váróhelyiség, tolmácsszolgáltatás, illemhelyek, orvosi ellátás, telefontöltési lehetőség, internetelérés. Az elmúlt két-három hétben erről eddig önkéntesek és civil szervezetek gondoskodtak a pályaudvarokon.

A minisztérium azt ígéri, hogy az elhelyezést igénylő személyek részére a szállás szervezésében is segítséget nyújtanak, és idegenrendészeti ügyintézésre is lesz lehetőség. Azt is írták, hogy a segélyszervezetek és civilek is tevékenykedhetnek majd a tranzitváróban is, de hogy pontosan kik, arra a pénteki közlemény nem tér ki.

A pályaudvarokat viszont kiürítik, azokat el kell hagyniuk a civileknek és önkénteseknek, ezt érintettek megerősítették, és már pakolnak is. A döntésről a BOK-csarnok mai bejárásán tájékoztatták a bizottság tagjai az érintetteket, és nem sokkal később a segítőcsoportokban is terjedni kezdett az információ.

A menekültek átszállításáról a pályaudvarról a tranzitváróba feltehetően a kormányzati szervek gondoskodnak. Hétfőtől a Budapestre érkező menekültek és menedékkérők ellátása csak ott zajlik majd.

Vasárnap délután Volodimir Zelenszkij videókapcsolaton keresztül tartott beszédet a jeruzsálemi Knesszet képviselői előtt. Miki Lévy izraeli házelnök köszöntötte az ukrán elnököt a videókonferencián, és egyből elítélte az orosz agressziót.

Zelenszkij felszólalásában a náci Németországhoz hasonlította az orosz offenzívát, és katonai valamint gazdasági segítséget kért Izraeltől.

Az elnök számon kérően arról beszélt, hogy ebben a helyzetben Izrael sem maradhat semleges: döntenie kell, hogy segít-e megvédeni Ukrajnát az orosz invázióval szemben, vagy sem.

A közismerten zsidó származású elnök, aki a II. világháborúban több felmenőjét is elveszítette, az Endlösüng, azaz a „végső megoldáshoz” - a náci Németország zsidókat megsemmisítő műveletsorához - hasonlította az orosz sereg agresszióját.

Ezt a kifejezést az oroszok maguk is használják a hadművelet megnevezésére, akik az ukránokat pontosan úgy akarják most megfosztani otthonaiktól, identitásuktól, kultúrájuktól, vagyonuktól és méltóságuktól, ahogy azt a nácik tették a holokauszt idején - mondta Zelenszkij, aki utalt rá, hogy Moszkva azon a napon - február 24-én - indított támadást Ukrajna ellen, amikor a náci párt 1920-ban megalakult.

Az elnök arról győzködte a képviselőket, hogy bocsássák Ukrajna rendelkezésére a Vaskupola védelmi rendszert:

„Mindenki tudja, hogy az Önök rakétavédelmi rendszere a legjobb a világon, és hogy nagy segítséget nyújthatnának népünknek. Megmenthetik vele az ukránok, az ukrán zsidók életét.”

Az elnök kérdőre vonta a képviselőket, hogy miért nem küldenek fegyvert Ukrajnának, és miért nem vetnek ki gazdasági szankciókat a háborút indító Oroszországgal szemben:

„Akárhogy is, a választás a tiétek, testvéreim, és együtt kell élnetek a válasszal, nektek, Izrael népének.”

Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy rakéta csapódott be a Babij Jar-i holokauszt emlékhelytől nem messze, és orosz rakéták célpontja lett Uman is, ahol Nachman rabbi sírja - izraeliek zarándokhelye - található.

Az elnök a közömbösségtől intette óva a zsidó államot, miután Izrael egyelőre nem hajlandó rendelkezésükre bocsátani a Vaskupola légvédelmi rendszert.

A bejelentkezést a nagyobb tévécsatornák mind közvetítették, és a nagyvárosok utcáin tömegek követték figyelemmel. (Guardian)

Új értékelést adott ki a Pentagon Védelmi Hírszerző Ügynöksége (Defense Intelligence Agency) a háború elmúlt napjainak tapasztalati és beszerzett információk alapján.

A testület jelentése azzal számol, hogy Vlagyimir Putyin elnök várhatóan újra, és egyre hangosabban azzal fenyegetőzik majd azzal, hogy nukleáris fegyvereket vet be a Nyugat ellen, ha az orosz invázióval szembeni kemény ukrán ellenállás tovább folytatódik. Az oka ennek elsősorban az, hogy az orosz szárazföldi műveletek elakadtak; csütörtökön nyugati katonai hírszerzők már arról tudósítottak: elképzelhető, hogy meg sem kísérlik megostromolni Kijevet.

A Pentagon egyik magas rangú tisztviselője csütörtökön újságírók előtt azt mondta, hogy - miközben az oroszok közel 1000 nagy hatótávolságú rakétát kilőttek már -, az invázió megtorpant.

„Egyes ukrán területek elhúzódó megszállása azzal fenyeget, hogy miközben az orosz katonai munkaerő folyamatosan fogyatkozik, fegyverarzenálja amortizálódik, a gazdasági szankciók és az azzal járó tartós gazdasági depresszió diplomáciai elszigeteltségbe taszítja Oroszországot" - foglalta össze a tapasztaltokat Scott Berrier altábornagy, a Védelmi Hírszerző Ügynökség igazgatója a globális biztonsági kockázatokról szóló összefoglalójában.

Ukrajna dacossága és a gazdasági szankciók kombinációja veszélyezteti Oroszország képességét arra, hogy precíziós fegyverekkel és lőszerekkel lássa el hagyományos katonai erőit, és ahogy ez a folyamat halad előre, mondja Berrier:

„Oroszország valószínűleg egyre inkább nukleáris elrettentő erejére fog támaszkodni, hogy jelezze a Nyugatnak, és erőt sugározzon sajátjai felé”.

A Pentagon ügynökségének értékelése Joe Biden elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök péntekre tervezett telefonbeszélgetésének előestéjén hangzott el. És bár az amerikai tisztviselők nehezen igazodnak el Kína álláspontját illetően a háborúval kapcsolatban, a Bloomberg azt írja, hogy

Biden Hszi segítségét fogja kérni, hogy növelje a nyomást Moszkvára a háború befejezése érdekében.Putyin már korábban - az invázió első napjaiban - bejelentette, hogy magasabb készültségi fokozatba helyezte Oroszország nukleáris arzenálját. Berrier csütörtökön arról beszélt, hogy az elmúlt két hét fejleményei abba az irányba tolhatják az orosz elnököt, hogy

„...agresszívebb akciókat hajtson végre, nemcsak magában Ukrajnában, hanem szélesebb körben is a Nyugattal való vélt konfrontációjában.”

Az altábornagy szerint Oroszország fő motivációja az lehet, hogy helyreállítsa presztízsét, és elrettentse ellenfeleit. Putyin nem tett le arról, hogy befolyási övezetté tegye Ukrajnát, és a volt Szovjetunió más államait - sőt, Berrier szerint Moszkva „eltökéltnek tűnik”, és addig nyomul előre, amíg az ukrán kormány nem hajlandó teljesíteni követeléseit.

Az amerikai hírszerzés szerint Putyin februári parancsa, amivel az orosz nukleáris erőket készenlétbe helyezte, „fokozott előkészületekre utal, amik célja, hogy biztosítsák a gyors átmenetet egy magasabb készültségi fokozatba, ha a helyzet úgy kívánja”.

Berrier ezzel együtt nem zárja ki, hogy Moszkva azért is fenyegetőzik taktikai nukleáris fegyverek bevetésével, hogy olyan tárgyalási helyzetet teremtsen, ami a „a konfliktus Oroszország számára kedvező feltételekkel történő befejezését eredményezheti, vagy más résztvevőket visszatarthat attól, hogy belépjenek a konfliktusba”.

A hagyományos erőkkel kapcsolatban Berrier egyértelműen kijelentette, hogy Putyin korábbi dicsekvései a hadserege fejlettségét illetően nem bizonyultak megalapozottnak.

Nyílt levelet tett közzé több európai politikus, amiben azt kérik a Nobel-bizottságtól, hogy a különleges helyzetre tekintettel hosszabbítsák meg a jelölés határidejét, és terjesszék fel béke-Nobel-díjra Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és szabadságáért harcoló ukrán népet. A következőket írják többek között:

„Családok milliói élnek most félelemben, otthonaikat és megélhetésüket bombázások és egy betolakodó hadsereg fenyegeti. Tanúi vagyunk az ukrán nép bátorságának, amely ellenáll ennek a háborúnak, amelyet az Orosz Föderáció visel ellenük.

(...)

Jelenleg és világszerte demokratikus polgártársaink mindannyian ugyanazt a kérdést teszik fel: mit tehetünk Ukrajna népének támogatására?

Úgy gondoljuk, hogy itt az ideje megmutatni az ukrán népnek, hogy a világ az ő oldalán áll. Ezért alázatosan arra kérjük Önöket, a bizottságot, hogy fontolják meg a Nobel-békedíj jelölési eljárás meghosszabbítását és újbóli megnyitását 2022. március 31-ig. Tegyék lehetővé Zelenszkij elnök és Ukrajna népe számára a Nobel-békedíj jelölését.

Bár tisztában vagyunk azzal, hogy ez az eljárás megszakítása, úgy véljük, hogy a jelenlegi példátlan helyzet miatt ez a megszakítás indokolt.

Demokratikus kötelességünk, hogy szembeszálljunk az önkényuralommal, és támogassuk a demokráciáért és az önrendelkezéshez való jogáért küzdő népet.

A civilizáció burka papírvékony, mi vagyunk az őrei, és soha nem nyugodhatunk meg.”

A nyílt levelet összesen 36 egykori illetve ma is aktív európai politikus írta alá, Hollandiából, Nagy-Britanniából, Németországból, Svédországból, Észtországból, Bulgáriából, Romániából és Szlovákiából, de március 30-ig még fogadják az aláírásokat.

Az első aláírók között szerepel többek között Urmas Paet volt észt külügyminiszter, európai parlamenti képviselő, Andrus Ansip volt észt miniszterelnök, Ank Bijleveld és Joris Voorhoeve volt holland védelmi miniszterek, Bernard Bot, Bert Koenders és Maxime Verhagen volt holland külügyminiszterek, André Rouvoet volt holland miniszterelnök-helyettes, Neelie Kroes volt európai biztos és Guy Verhofstad volt belga miniszterelnök.

Múlt héten jelentette be Dobos Menyhért a közmédia választási irodájának elnöke azt mondta, hogy jövő szerdától három héten keresztül szerdán és csütörtökönként minden a M1 és a Kossuth Rádió reggeli műsorsávjában, a reggel 8-as hírek előtt minden párt kap 5 percet, hogy bemutatkozzon.

Be kell majd mutatkozniuk, mivel négy évig egyáltalán nem hívták őket. Ugyanezt az elegáns gyakorlatot mutatta be négy éve is a közmédia, amikor 5-5 percet adtak a pártoknak. Most alighanem az egész ellenzéki szövetségre szánnak 5 percet. Erre utalt a posztjában Márki-Zay is.

130 milliárd forint, négy év, öt perc:

Joe Biden amerikai elnök a jövő héten Európába utazik, hogy személyesen tárgyaljon európai vezetőkkel az ukrajnai orosz invázióról - jelentette be Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára kedden.

Biden március 24-én Brüsszelben találkozik a NATO és az európai tagállamok vezetőivel. Az amerikai elnök részt vesz az Európai Tanács tervezett csúcstalálkozóján is, ahol a szankciók bevezetése és a humanitárius segítségnyújtás lesz a téma.

„Célja, hogy szemtől szemben találkozzon európai kollégáival, és közösen felmérjék, hol tart és hova fejlődhet a konfliktus. Eddig hihetetlen összhangban voltunk" - mondta Psaki Biden látogatásáról. Az elnök a sajtótitkár elmondása szerint nagy híve a személyes diplomáciának.

Az utazás Kamala Harris alelnök múlt heti lengyelországi és romániai NATO-országok keleti szárnyán tett látogatását követi. A célja egyben diplomáciai is: kifejezi a Biden-kormányzat támogatását a NATO-szövetségesek iránt az invázió és az azt követő menekültválság idején.

A lengyel külügyminiszter Zbigniew Rau kedden azt mondta: nagyon valószínű, hogy Biden Lengyelországba látogat. Rau úgy nyilatkozott: nehéz lenne jobb helyet elképzelni Varsónál arra, hogy az Egyesült Államok kifejezze szolidaritását. Biden lengyelországi látogatását Psaki nem erősítette meg.

A bejelentése ugyanazon a napon történt, amikor Lengyelország, Csehország és Szlovénia vezetői a biztonsági kockázatok ellenére vonattal Kijevbe indultak, hogy kifejezzék támogatásukat Ukrajna iránt. (AP)

Sarkadi Zsoltnak és Boros Julinak tartozunk hálával, akik végigszámolták a Bajcsy-Zsilinszky úton sorakozó buszokat a Nyugati tértől az Andrássy útig. 196 darab. De ez biztosan nem az összes, mert még a Deák tér felé állnak az Andrássy úton végig, és legalább 20-30-at láttunk a déli órákban a Margit híd budai hídfőjénél parkolni, a Komjádi uszoda magasságában.

Vasárnap „180 külföldi zsoldossal” végeztek javorivi katonai támaszpont elleni kivitelezett támadás során az orosz hadsereg - közölte mintegy büszkélkedve az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vasárnap napközben.

Az oroszok a frissebb híradások szerint akár 30 rakétát is kilőhettek a nyugat-ukrajnai Lvivtől 30 kilométerre északnyugatra fekvő Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központ (ICPS) támaszpontjára. A korábbi hírek még 8 vagy annál valamivel több rakétáról szóltak.

Az ukránok szerint nem volt annyi áldozata a támadásnak, mint amit most az orosz fél közölte. Az ő jelentéseik 35 halottról és 134 sérültről szólnak. Az áldozatok nemzetiségéről nem jelent meg egyelőre hiteles információ.

Az orosz védelmi minisztérium a Reuters szerint azt is közölte, hogy a javorivi létesítményt külföldről Ukrajna területére szállított katonai felszerelések tárolására használták. A szóvivő szerint akár 180 külföldi zsoldos mellett „nagy mennyiségű” fegyvert is megsemmisítettek.

A védelmi minisztérium közölte, hogy folytatni fogja a „külföldi zsoldosok” elleni támadásokat. (Euronews / Guardian)

Mariupolban összesen 2187 ember halt meg azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát. A városi tanács közölte ezt az adatot vasárnap. Az alpolgármester csütörtökön még „csak” 1200-ról beszélt.

A Vöröskereszt azt közölte, hogy az emberek nem jutnak gyógyszerhez, nincs fűtés, áram és gáz, a civilek evakuálása többször meghiúsult.

A kikötővárosban az élelmiszer és a víz napok óta fogytán van. Egyes lakosok már a radiátorokat csapolják le, hogy vízhez jussanak a túléléshez.

Vasárnap délben közölt televíziós beszédében Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy már csak órák kérdése, és megérkezik a humanitárius segítség a városba.

Az elnök a nyilatkozatában arról beszélt, hogy a humanitárius folyosókon keresztül közel 125 000 embert evakuáltak már konfliktusövezetekből. A kormány prioritása most Mariupol, ami a humanitárius katasztrófa szélére sodródott. 400 ezer ember rekedt a városban.

Ukrajna kormánya egy humanitárius ellátó konvojt indított a városba, ami nagyjából ezekben az órákban érkezik meg.

Mariupolban többek között egy szülészeti kórházat is teljesen lebombáztak. 17-en megsebesültek a támadás miatt.

A városi tanács szerint legalább 22 bombatámadás érte a várost, ezzel összesen már több mint 100 bombát dobtak az oroszok Mariupolra.

Szombaton írtunk arról, hogy a kikötővárost teljesen körbekerítették az oroszok, és lassan alig van arról tudomása a külvilágnak, hogy mi is történik Mariupolban.

Jevgenyij Maloletka képei alapján a helyzet egészen drámai. A városban már a hét elején tömegsírokat ástak.

Ukrán tisztségviselők szerint a megszálló orosz hadsereg foszforbombát is bevetett Luhanszkban, ami tilos nemzetközi egyezmények szerint.

Olekszij Bilocsickij, a popasznai rendőrség vezetője és Ljudmila Deniszova ukrajnai emberi jogi ombudsman is azt közölte a Reuters hírügynökséggel, hogy alig száz kilométerre nyugatra Luhanszk városától csapódtak be a foszforgránátok.

A nemzetközi jog tiltja a vegyi fegyvernek minősülő fehér foszforgránátok használatát sűrűn lakott polgári területeken, de megengedi, hogy a csapatok fedezékként használják azokat.

A foszforbombák elviselhetetlen szenvedést okoznak a megsebesülőknek, és hatalmas tüzet idéznek elő. Az orosz csapatok vetettek be hasonló eszközöket már a közelmúltban, Aleppo ostromakor, Szíriában.

A rendőrségi vezető és az ombudsman megkérdőjelezhetetlen bizonyítékkal nem álltak elő. A Reuters és a nemzetközi hírügynökségek is jelezték, hogy egyelőre nem tudják ellenőrizni az állítások igazságtartalmát. (MTI)

Helyi lakosokkal folytatott beszélgetésekre hivatkozva azt írja a Szabad Európa, hogy a belaruszi halottasházakban rengeteg orosz katona holttestét rejtegetik, és a hatóságok így igyekeznek eltitkolni a háború tényleges veszteségeit orosz oldalról.

A lap helyi tudósítója szerint Mazir lakói teljesen ledöbbenve nézték, ahogy Oroszországba induló vasúti szerelvényeket holttestekkel töltöttek meg a város pályaudvarán.

A beszámoló szerint több belarusz városban is arról beszélnek a lakosok, hogy nagy mennyiségben szállítják hozzájuk elesett katonák holttesteit a frontról.

Állításaik szerint a homeli és naruliai hullaházban sincs már több hely. A holttesteket teherautókkal szállítják a hullaházakba, onnét pedig vonattal vagy repülővel küldik őket vissza Oroszországba.

A belarusz orvosokat állítólag állásuk elvesztésével is megfenyegették, nehogy információkat terjesszenek az elesett orosz katonák számáról.

Arról, hogy mekkora veszteségeket szenvedett idáig az orosz sereg, ellentmondásos információk kerültek nyilvánosságra.

Az amerikaiak szerint néhány ezer áldozatról lehet szó, az ukránok 10 ezer feletti számot emlegetnek, az orosz hatóságok százas nagyságrendben ismertek el idáig veszteségeket. (Szabad Európa)

Kevesebb mint két hét alatt egymillió gyermek menekült el Ukrajnából - közölte kedden James Elder, az UNICEF szóvivője, aki szerint „ennél elkeserítőbb történelmi rekordot” elképzelni sem lehet.

Az orosz invázió február 24-i kezdete óta az ENSZ szerint 2 millió ember menekült el Ukrajnából - többen, mint ahányan a polgárháború első három évében elhagyták Szíriát.

„A második világháború óta nem láttunk ilyen sebességű és méretű menekültválságot” - mondta Elder.

Ez a statisztika azt is jelenti, hogy nagyjából minden hetedik ukrán gyermek már elhagyta az országot.

Legalább 29-en haltak meg bombázások vagy aknavetőgránátok miatt menekülés közben, és ez a szám a humanitárius csoportok szerint biztosan kevesebb a valóságosnál.

A konfliktus kezdete óta az UNICEF becslései szerint 4000 csecsemő született Ukrajnában, köztük több tucatnyi ideiglenes szülészeteken, földalatti óvóhelyeken, bunkerekben létesített intenzív osztályokon és műtőkben.

A családok sok helyen áram és víz nélkül élnek, a gyerekek pedig ki vannak téve a hidegnek, a betegségeknek, az éhségnek és a szomjúságnak. Mariupoli családok Elder szerint azt mesélik, hogy a gyerekek bojlerből isszák a vizet.

Az ENSZ közleménye szerint a menekülő gyermekek közül sokan kísérő nélkül menekülnek. Szüleik, családtagjaik Ukrajnában maradtak, vagy megölték őket. Mintegy 100 ezer gyermek, akiknek a fele fogyatékkal élő, veszélyeztetett intézményekben és bentlakásos iskolákban él, mivel az iskolák, árvaházak, otthonok és kórházak mind támadás alatt állnak - közölte az ENSZ.

A más országokban tartózkodó ukrán menekültek többsége nő és gyermek, a 18 és 60 év közötti férfiak ugyanis hivatalosan nem hagyhatják el az országot. (New York Times)

Nagy sebességgel terjed egy moszkvai videó a Twitteren, amin hosszú autósor kanyarog egy moszkvai McDonald's előtt. A bejegyzés szerint a sor vagy fél mérföld hosszú.

A NEXTA egy másik képet is megosztott, amin utcáig áll az utolsó mekire vágyó oroszok sora:

A jelentős forgalom alighanem annak köszönhető, hogy az amerikai étteremlánc kedden bejelentette, hogy megannyi más amerikai vállalathoz hasonlóan felfüggeszti üzleti tevékenységét Oroszországban az ukrajnai invázió miatt.

Oroszországban összesen 850 éttermet működtet az amerikai óriásvállalat és 62 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A McDonald's az országban 1990 óta van jelen. Így nyitott meg az első éttermük Moszkvában:

A cég azt is bejelentette, hogy nem hagyja magára dolgozóit, hanem támogatni fogja őket.

A háborús konfliktus miatt zömében zárva tartó ukrajnai éttermek összes munkatársának folyósítják tovább a fizetését.

Csak kedden a Coca-Cola, a Pepsi és a Starbucks is bejelentette, hogy felfüggeszti oroszországi tevékenységét. Gyakorlatilag az elmúlt két után alig maradt aktív amerikai kereskedelmi nagyvállalat Oroszországban.

Kedden a PepsiCo és a Coca-Cola is bejelentette a Starbucks és a McDonald's után hogy az ukrajnai invázió miatt felfüggeszti üzleti tevékenységét Oroszországban.

„Szívünk azokkal az emberekkel van, akik az ukrajnai tragikus események áldozatai" - áll a Coke rövid közleményében, amiben azt írják, hogy továbbra is figyelemmel kísérik és értékelik a helyzetet, és körülmények alakulását.

A McDonald's-hoz hasonlóan a Coke-ra is nagy nyomás nehezedett az elmúlt napokban, hogy legalábbis szüneteltetesse oroszországi tevékenységét. Az orosz piac egyébként azon kevés régiók egyike világszerte, ahol a rivális PepsiCo nagyobb jelenléttel rendelkezik.

Kedden korábban a McDonald's és a Starbucks is bejelentette, hogy ideiglenesen bezárják éttermeiket illetve kávézójukat. A McDonalds's összesen 850 éttermet zár be szerdától, és a Starbucks is minden oroszországi üzleti tevékenységét felfüggeszti, beleértve termékeinek szállítását is. (CNBC)

Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg „duplázza a tétet” Ukrajnában, miután csapatai két hete tartó inváziójuk után is csalódottak az eddig elért eredményekkel. Az orosz elnök frusztrált, ugyanis különösen nagy kihívást jelent majd számára az elfoglalt területek ellenőrzésének fenntartása és egy fenntartható, Moszkva-barát rendszer felállítása Kijevben- közölték kedden a amerikai hírszerző ügynökségek vezetői a kongresszusi törvényhozókkal.

Avril Haines, az amerikai Hírszerzői Iroda igazgatója (Director of National Intelligence) a képviselőház illetékes bizottsága előtt éves meghallgatásán arról beszélt, hogy Oroszország inváziója a hírszerzők előzetes becsléseinek megfelelő tempóban halad, csakhogy a támadó alakulatok a vártnál lényegesen nagyobb ellenállásba ütköztek, és komoly katonai hiányosságokkal küzdenek.

Az Haines szerint sem egyértelmű, hogy Oroszország teljes invázióra vagy csak az ukrán állam egyes részeinek elfoglalására tör, viszont tartós és jelentős ellenállásra számíthat az ukrán erők részéről, akik az orosz megszállókkal vívott harc során már bizonyították rátermettségüket.

Haines és négy másik hírszerzési vezető - a Védelmi Hírszerző Ügynökség igazgatója, Scott Berrier, a CIA igazgatója, William Burns, a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatója, Paul Nakasone és az FBI igazgatója, Christopher Wray - előrejelzései eddig a legpontosabbnak bizonyultak az invázió kezdete óta.

Haines azt is elmondta, hogy Putyin minden bizonnyal számított pénzügyi szankciókra, de azok kiterjedtsége és hatásai alighanem meglepték. A hírszerzés vezetője szerint minden jel arra utal, hogy Putyint váratlanul érte a nyugati vállalatok testületi kivonulása is az országából. A nyilvános értékelés során elhangzott, hogy az európai energiaipari óriások, a BP és a Shell kedden bejelentették: nem vásárolnak orosz kőolajat és földgázt, és hogy Joe Biden elnök elrendelte az orosz energiaimport amerikai felfüggesztését.

Haines szerint ezzel együtt Putyint nem fogják elriasztani a következő lépéseitől ezek az intézkedések - épp ellenkezőleg, a konfliktus eszkalálódhat, és jelentéseik szerint a még nagyobb erők bevetésére készülnek Moszkvában. Az elsődleges célja Putyinnak most az, hogy lefegyverezze Ukrajnát. A védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője hétfőn azt mondta, hogy Putyin Ukrajnába küldte az elmúlt hónapokban az ország határai körül felsorakoztatott harci erőinek közel 100 százalékát - beleértve azokat is, akik Ukrajna Oroszországgal közös keleti határán és az északi szomszédos Fehéroroszországban vannak, ahol Oroszország közös hadgyakorlatokat tartott az inváziót megelőzően. Ez is arra utal, hogy az orosz csapatok lelassulása egy kivárási taktika lehet a támadó alakulatok részéről, amíg utánpótlás érkezik. A forrás megerősítette továbbá, hogy jelentéseik szerint Oroszország aktívan toboroz szíriai harcosokat, hogy segítsék a támadást.

Hainest meglepte Putyin nukleáris fenyegetőzése. A hírszerző vezető szerint ennek célja az, hogy elrettentse a Nyugatot attól, hogy további támogatást nyújtson Ukrajnának, mialatt a konfliktus eszkalálását mérlegeli.

Az amerikai hírszerzők már-már pszichológiai mélységű elemzésbe is bocsátkoztak az orosz elnökről. Értékelésük szerint Putyin

„sértettnek érzi magát amiatt, hogy a Nyugat nem adja meg neki a kellő tiszteletet, és úgy látja, hogy ez egy olyan háború, amelyben nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen"

- azzal együtt, hogy a győzelem fogalma - tehát hogy mit volna hajlandó diadalként értékelni - az orosz elnök számára is változhat az események és a háború költségeinek tükrében.

A CIA igazgató Burns a törvényhozók előtt egy „izolált és felháborodott orosz elnököt” festett le, aki eltökélt abban, hogy uralja és igába hajtsa Ukrajnát, és aki „évek óta a sérelmei és ambíciói gyúlékony kombinációjában gyötrődik”.

Burns is osztotta azt a széles körben hallható érvet, hogy Putyin a Covid-válság idején még inkább elszigetelődött, még kevesebb tanácsadóra hallgat, és ez csak még inkább megerősíti paranoiáit. A CIA vezetője szerint

„Putyin megpróbálja ledarálni az ukrán hadsereget, nem törődve a civil áldozatokkal, de előbb-utóbb szembe kell néznie azzal, hogy jelenleg nem látszik, hogyan juthat el a végjátékig az ukránok heves ellenállását látva.”

Burns szerint Putyin Ukrajnát előzetesen gyengének és könnyen megfélemlíthetőnek látta, és úgy értékelte: az európaiak nem mennek bele a konfliktusba, a franciaországi választások és a német kormányváltás elvonja a figyelmüket, miközben elhitte, hogy ütésállóvá tette gazdaságát a szankciókkal szemben azzal, hogy nagy devizatartalékokat halmozott fel. Biztos volt abban, hogy kellően modernizálta a hadseregét, és gyors győzelmet arat, de végül minden tekintetben tévedett. (Politico)

Matteo Salvini, volt olasz belügyminiszter, az uniószkeptikus Északi Liga vezetője az olasz parlament humanitárius missziójának tagjaként hétfő óta Lengyelországban tartózkodik.

Varsóban találkozott többek között a Lengyelországba látogató ukrán parlamenti képviselőkkel, kedden pedig a határmenti - a Vajdaságban lévő - Przemyśl városába látogatott, ahol találkozott többek között Wojciech Bakun polgármesterrel.

Bakun és Salvini egy közös sajtótájékoztatót tartottak a przemyśli vasútállomás előtt, ahol az Ukrajnából érkező menekültek befogadó állomása található. A tájékoztató azonban azonban mindössze két perc után véget ért.

A polgármester azzal kezdte, hogy a helyi önkormányzat számos olaszországi szervezettel működik együtt, akiktől sok segítséget kapnak, és ezt köszönik. Aztán Salvinihez fordult - ahhoz a Salvinihez, aki ismerten jó viszonyt ápolt sokáig Vlagyimir Putyinnal, és van is egy híres képe, amin putyinos pólót hord.

„Nehéz nekem nagy tisztelettel beszélnem Salvini úrral. Az ő jelenléte Przemyślben némileg arcátlannak mondható. Azért hoztam neki egy személyes ajándékot. Képviselő úr, szeretném ha ebben a pólóban menne el a határra vagy a menekültközpontba”

-mondta Bakun, majd elővett egy fehér pólót, rajta Putyin arcképével, és az „orosz hadsereg” felirattal.

Salvini nem fogadta el, mire a polgármester folytatta.

„A határon vagy az ellenőrző pontokon majd megnézheted, mit művelt Putyin haverod"

- mondta Bakun, az olasz politikus ezután félbeszakította a sajtótájékoztatót és eloldalgott.

Az olasz újságíróknak már megszeppenve fejtegette, hogy sehol sem szabad háborút vívni. (Portal S

Londonban járt Orbán Viktor, aki a V4 országok miniszterelnökeivel és Boris Johnson brit kormányfővel vitatta meg a háború okozta válsághelyzetet.

Mint ilyenkor mindig, a magyar miniszterelnök a Facebookon tájékoztatta a magyar közvéleményt arról, mire jutottak.

Orbán elmondta, hogy az egyeztetésen mindvégig csak a háborúról volt szó, és mindenki nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy helyreállítsák a békét.

A gazdasági szankciókat, folytatta, mindenki megsínyli, a magyarok is, viszont azok további kiterjesztése az energiaszektorra, az olaj- és gázszektorra túl nagy terhet jelentene Magyarország számára, ezért azt nem támogatja.

„Elítéljük Oroszország fegyveres támadását, elítéljük a háborút is, de azt nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg”

- mondta furfangosan, azt sejtetve, mintha ezt az árat a szankciókat kiterjeszteni igyekvő nyugati országok akarnák rátolni a magyar államra.

A miniszterelnök elmondta, hogy a kőolaj és a földgáz nagy része Oroszországból érkezik az országba, a magyar családok 90 százaléka pedig gázzal fűt, ezt képtelenség kiváltani.

Chris Kempczinski vezérigazgató e-mailben értesítette a McDonald's dolgozóit és franchise partnereit arról, hogy a McDonald's átmenetileg felfüggeszti működését Oroszországban:

A vezérigazgató a levelében azt írja, hogy az ukrajnai invázió és az annak nyomában érkező európai humanitárius válság kimondhatatlan szenvedést okozott ártatlan embereknek, cégük pedig elítéli az agressziót és az erőszakot, és „imádkozunk a békéért.”

Kempczinski tájékoztatta a munkavállalókat arról, hogy azonnali pénzügyi támogatást nyújtottak ukrajnai éttermeik alkalmazottainak, továbbá 5 millió dollárt adományoztak a munkavállalók megsegítésére, tovább támogatják a Nemzetközi Vöröskeresztet a régióban, továbbá alapítványukon keresztül orvosi ellátást és humanitárius segítséget nyújtanak a lengyel-ukrán határon rászoruló családoknak és a gyermekeknek.

Kempczinski azt írja: Oroszországban összesen 850 étterem működik, ezek 62 000 embert foglalkoztatnak. A cég több száz helyi beszállítóval és partnerrel dolgozik együtt, és szolgál ki naponta több millió orosz vásárlót, immáron harminc éve. Értük, így az igazgató, felelősséggel tartoznak.

„Ugyanakkor értékeink miatt nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Ukrajnában kibontakozó szükségtelen emberi szenvedést. (...) Az elmúlt héten Rick Hernandez elnökünkkel és a McDonald's igazgatótanácsának többi tagjával szorosan együttműködve a McDonald's úgy döntött, hogy ideiglenesen bezárja az összes oroszországi éttermét, és szüneteltet minden tevékenységet a piacon.”

A vezérigazgató leszögezi, hogy támogatni fogják cégeiket mind Ukrajnában, mind Oroszországban, és továbbra is támogatják a menekülteket Európa többi országában is:

„Ebben a helyzetben lehetetlen megjósolni, hogy mikor nyithatjuk meg újra éttermeinket Oroszországban. (...) A humanitárius helyzetet is szorosan figyelemmel fogjuk kísérni.”

Alig maradt nagy amerikai vállalat, amelyik ne függesztette volna fel működését Oroszországban az invázió kezdete óta. A McDonald's-ot már korábban is kritizálta az amerikai közvélemény, amiért nem reagált időben és kellő határozottsággal a válsághelyzetre.

„Szakmai együttműködésbe kezdett” ősszel a Mészáros Lőrinc és Vaszily Miklós érdekeltségi köréhez tartozó Pesti TV és a "Számok - a baloldali álhírek ellenszere" néven futó híroldal.

A „Számok és tények” című műsor vasárnap esténként a híroldal posztjai közül kínál válogatást. Az ott megosztott posztokról beszélgetnek kormánypárti újságírók.

A „Számok” 2020-ban indult, és tavaly tavasztól kezdett oroszbarát posztokat megosztani. A többségük Putyin-beszédek magyarul feliratozott részletei voltak, amiket sűrűn Orbán Viktor éltetésével kapcsoltak össze.

Ahogy haladtunk előre az időben, úgy jelentek meg egymás után az oldalon az orosz háborús propaganda hamis toposzai arról, hogy Ukrajna nem igazi állam, a hatalmat az országban illegális módon, puccsal, véres leszámolásokkal szerezte meg egy junta, a kelet-ukrajnai megyékben, Luhanszkban és Donyeckben pedig évek óta népirtás zajlik, Vologyimir Zelenszkij tankokkal öli az oroszokat.

A posztok nézettsége alkalmanként több százezres, és nem ritkán több ezren osztják meg őket. A források többsége az unióban azóta betiltott orosz állami televíziók, a Sputnik és a Russia Today Youtube-csatornái.

A „Számok” impresszuma szerint nem működnek újságként, nem vonatkozik rájuk a médiatörvény, és nincsenek bejegyezve a médiahatóságnál sem. Egyetlen név sincs, aki formálisan köthető lenne az oldalhoz.

Az invázió kezdete után két nappal jelent meg az oldalon videó arról, hogy milyen emberségesen bánnak az orosz katonák az ukrán hadifoglyokkal. Az ukrán katonák dezinformálása céljából készített felvétel minden korábbi rekordot megdöntött: a magyar nyelvű posztot a Facebookon azóta több mint 32 ezren osztották meg és több mint 3 milliós megtekintésnél jár. Az oldalt korábban hivatkozta a TV2 Tények hírműsora is.

Vasárnap új adással jelentkezett a „Számok és tények” a Pesti TV-n. Ahogy eddig, ezúttal sem jelent meg a stúdióban senki a „Számok” oldaláról. Az oldalon megjelent videókat a Pesti TV, a Mandiner és az Origo egy-egy újságírója kommentálta. Rajtuk kívül a posztok.hu-t alapító Magyari Sándor ült még a stúdióban, aki az egyetlen állandó vendége az adásnak. A posztok.hu-nak impresszuma sincs.

Múlt héten kérdéseket is küldtünk a Pesti TV-nek az együttműködésükről, és hogy kivel vannak kapcsolatban az oldaltól. Nem kaptunk választ.

Hétfőn telefonon megkerestük a programigazgató Huth Gergelyt, aki azt mondta, hogy a „Számok” oldalt olyan civilek, illetve „informatikai és gazdasági szakemberek” szerkesztik, akik nem szeretnék felfedni személyazonosságukat.

Huth szerint közös ismerősökön keresztül keresték fel őket, és kértek engedélyt, hogy használhassák anyagaikat, videóikat, posztjaikat. A Pesti TV célja ezzel az, hogy jobban beágyazódjanak a közösségi médiába. A programigazgató szerint hasonló együttműködésük van a Megafon központtal is, és ezek az együttműködések nem járnak anyagi és jogi kötelezettségekkel.

Rákérdeztünk, nem aggályos-e, hogy egy olyan oldalt promóznak háborús helyzetben, amelyik nyíltan terjeszti az orosz állami propagandát. Huth azt mondta, hogy a Pesti Srácok és a Pesti TV nem támogatja az orosz agressziót, és a műsorban sem közölnek olyan tartalmakat, amik ezt népszerűsítenék. A nézőik szerinte kellően érettek és széles látókörűek, hogy értsék: nem azért osztanak meg orosz érveket is, mert azokkal feltétlenül azonosulnak. Adott esetben „érdekes lehet, hogy az oroszok mivel magyarázzuk a tetteiket”. Huth azt is mondta, hogy mélyen elítéli azokat, akik letiltással fenyegetik az oldalaikat.

A vasárnapi vendégek a műsor egy-egy pontján valóban elítélték az agressziót, a műsorvezető Trombitás Kristóf ezzel együtt továbbra is arra buzdította a nézőket, hogy kövessék és olvassák a „Számokat” - ahol az Orbánt és a Fideszt éltető bejegyzések mellett ilyen és ehhez hasonló posztok sorjáznak a háború kitörése óta is:

A 444-nek Huth arra is utalhatott, hogy a napokban a Momentum elnöke, Donáth Anna levélben fordult a Facebookhoz, hogy tiltsa le a "Számok" oldalát.

Válaszként a szerkesztői arra kérték a követőiket, hogy kövessék be egy másik oldalukat is - arra az esetre, ha a Facebook helyt adna Donáth kérésének, és felfüggesztené elérhetőségüket.

A Pesti TV-t működtető Progressive Média Kft.-nek két tulajdonosa van. Az egyik Vaszily Miklós, aki korábban volt a Mészáros Lőrinc-féle Echo TV és a szintén Mészáros-féle TV2 vezérigazgatója is, jelenleg a TV2 igazgatósági tagja.

A másik a Bizalom Vagyonkezelő Kft., ami Tima János alcsúti alpolgármester érdekeltsége, és amiről a G7 korábban egy cégbíróságnak benyújtott dokumentumból kiderítette, hogy Mészáros Lőrinc pénzét kezeli.

Az orosz tájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor pénteken bejelentette: mostantól blokkolja a Facebookhoz való hozzáférést Oroszország teljes területén.

A hivatal indoklást is fűzött a döntéshez: 26 olyan esetre hivatkoztak az elmúlt másfél évben, amikor a Facebook diszkriminálta az orosz információs forrásokat, amellett, miközben korlátozásokat vezetett be orosz állami médiumokkal szemben.

A blokkolásra azt követően került sor, hogy az országban egyre több tüntetés szerveződik az ukrajnai invázió miatt. Oroszok tömegei vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a folyamatban lévő invázió ellen. Több ezer embert letartóztattak már.

A Kreml tagadja, hogy hadiállapot bevezetését tervezné, de folyamatosan fenyegeti azokat a médiumok, amik kritikus információkat tesznek közzé a háborúval kapcsolatban, beleértve a Wikipédiát is.

Számos technológiai platform már megkezdte a szolgáltatások korlátozását Oroszországban.

A YouTube blokkolta az RT és a Szputnyik orosz hírcsatornákat Európában, a Facebook pedig blokkolta az RT-t és a Szputnyikot az unióban. (Verge)

Tőle szokatlanul, több bekezdés hosszú posztot tett ki péntek késő délután Facebook-oldalára Orbán Viktor. Egyből a közepébe vágott:

„A baloldal a háború oldalán áll – akkor is, ha ezt nem tudja.”

Orbán ezután hosszú körmondatokban igyekszik alátámasztani állítását.

„Katonát küldeni az azt jelenti, hogy részesei leszünk egy háborúnak” - utal arra, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt a Partizánnak kérdésre válaszolva azt mondta: ha a NATO azt kérné, katonai támogatást is nyújtana. (A NATO nem fontolgat ilyet, és fel sem merült eddig.)

„Fegyvert küldeni az azt jelenti, hogy akinek szállítunk, az lehet, hogy majd örülni fog, de akivel szemben azt a fegyvert használják, annak az ellenségei leszünk, a Jóisten tudja pontosan, mennyi ideig”

- írja Orbán, aki eszerint nem tett még le arról, hogy konszolidálja kapcsolatát Oroszországgal.

Szerinte ha Magyarországon át szállítják a fegyvert Kárpátaljára, azzal Kárpátalja célponttá válik. Egy katonai konvoj, ha annak áthaladását a magyar kormány engedélyezné egy még békés területre, „az azt jelenti, hogy mi vittük oda, mi provokáltuk oda a háborút.”

Orbán szerint nem lehet össze-vissza beszélni, nem lehet össze-vissza javaslatokat tenni, és „nem lehet a nyugati barátainknak szívességet tenni egy-egy nyilatkozattal. Ez nem ennek az ideje.”

„Most nem amerikai szemmel kell nézni ezt a konfliktust, meg nem francia, meg nem német szemüvegen keresztül, ezt magyar szemmel kell nézni. És magyar szemmel nézve ebben a konfliktusban a legfontosabb a magyarok békéje és biztonsága. Ehhez ki kell maradni a háborúból, és ezért a baloldalnak a háborúba sodró javaslatainak ellen kell tudni állni.”

Hosszú posztjában Orbán mindenről és mindenkiről írt a baloldaltól kezdve az Egyesült Államokon át a német érdekekig. Egyedül a háborús konfliktust kirobbantó Oroszországra nem vesztegetett szót.

Megjegyzés: a gondolatmenet a miniszterelnök reggeli rádióinterjújában hangzott el. Annak összefoglalója itt olvasható.

Mire a színpadra lépett Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, már nagyjából 5000 ember gyűlt össze a Clark Ádám téren, ahol Vlagyimir Putyin és Oroszország agressziója és Orbán Viktor kormánya ellen tüntetett az ellenzék és civilek.

Márki-Zay azzal kezdte a beszédét, hogy a mostani az első olyan alkalom, amikor a fiktív háborúkat vívó Orbán Viktor hirtelen egy igazi háború kapujában találta magát.

A Fidesz-kormány szerinte eddig minden harcot, amit óriásira fújt: elbukott. Elbukta az államadósság elleni harcot: 20 ezer milliárddal több ma ugyanis az államadósság mint volt 2010-ben. A bevándorlás elleni harcot is elbukta, mert miközben gyűlöletkampányt szervezett a menekülteknek, a letelepedési kötvénybizniszen keresztül ezreket engedett be, köztük orosz bűnözőket is. Az illiberalizmus harca is elbukóban van nemzetközi színtéren.

„És ő lenne a nyugodt és biztos vezető, akiben most meg kéne bíznunk?”

- kérdezte a tömegtől a miniszterelnök-jelölt, majd kijelentette, hogy Orbánt mindig csak a lopás érdekelte, és soha nem a magyarok élete.

Orbán felelős azért, ami ma Európában zajlik, fejtegette, mert Putyint kiszolgálta, blokkolta Ukrajna NATO-csatlakozását, és tágra nyitotta az országot és így az uniót az ügynökök előtt.A Márki-Zaytól megszokott hullámzás jellemezte a beszédet. Következő gondolatmenete azzal kezdődött, hogy a hatalom szeretete helyett elhozzák április 3-tól a szeretet hatalmát. Aztán kijelentette: „Nem csinálunk politikát a háborúból. Minden helyes lépést, amit Orbán tesz, támogatni fogunk. Viszont ragaszkodunk hozzá, hogy a hintapolitikát fejezze be és kössön ki Nyugaton. Európa. NATO.” A helyzet jelenlet Márki-Zay szerint ugyanis az, hogy:

„Minket nem Orbán, hanem az uniós és NATO-tagságunk véd meg.”

Aztán visszatért a kiszámíthatatlan miniszterelnökhöz, aki tizenkét évig Putyin pártján állt, most pedig egyik kezével visszatart, a másikkal megszavaz dolgokat - mint például az uniós szankciókat, n - a Fideszen keresztül pedig - a Roszatom európai projektjeinek befagyasztását és a kémbank működésének felfüggesztését.

Szerinte Orbán farizeus, mert őt támadta azért, mert a NATO-val együttműködne, miközben a miniszterelnök megszavazta, hogy az unió fegyvereket szállítson Ukrajnába.

Nagy sikert aratott, amikor kérte, hogy Szijjártó Péter küldje vissza Barátság-kitüntetését Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Másik példája az volt, hogy nem blokkolta Európában az orosz propaganda kitiltását sem, miközben idehaza támogatja a putyinista korlátlan narratíva áramlását. Erre rákapcsolódva követelte:

„Állítsák le az állami propagandát is. Magyarország az egyetlen hely az unióban, ahol akadálytalanul ömlik az orosz propaganda.”

Vasárnap délutánra újabb tüntetést hirdetett az MTVA székháza elé.

Azt is mondta, szerinte nem lesz nukleáris konfliktus: "Bizakodok. Sokan riogatnak. Úgy gondolom, hogy ez a putyini riogatás, csak riogatás. Békét akarunk."

A beszéde végén megköszönte az önkénteseknek, civileknek, önkormányzatoknak, egyházaknak és minden magyarnak hogy emberségesen segítik a menekülteket. Az emberek érezni fogják ezért a hálát, mert áprilisban az „emberség kormánya váltja az embertelenség kormányát.”

Öt ember meghalt és legalább ennyi meg is sérült a kijevi tévétornyot ért támadásban - írja az Interfax hírügynökség.

Kedd délután legalább két rakéta csapódott be az épület közvetlen közelében.

A támadás után az ukrán védelmi minisztérium jelezte, hogy több ukrán televíziós csatorna nem elérhető, de néhányat közülük helyre fognak tudni állítani hamarosan.

A támadásra alig 90 perccel azután került sor, hogy az Oroszország felszólította Kijev lakosságát, hogy vonuljon fedezékbe, mert támadni fogják a fővárost.

Nagyon más tónusban beszélt Orbán Viktor az orosz katonai agresszióról még nem sokkal kormányra lépése előtt, 2008-ban.

Abban az évben csúcsosodott ki Oroszország és Grúzia fegyveres konfliktusa: harcok törtek ki Dél-Oszétiában a helyi szakadár csoportok miatt, az orosz csapatok pedig végül nem csak a szintén szakadár Abháziába törtek be, de az egyértelműen grúziai területekre is, ahol több várost bombáztak.

A szakadár államok végül leváltak Grúziáról, Oroszország elismerte őket, a fegyveres konfliktus nem fajult tovább. Teljes invázióról nem volt szó.

Azon a nyáron egy szárszói konferencián Orbán arról beszélt, hogy közép-európai országoknak kötelessége, amikor független országot ér katonai agresszió, egyértelműen és világosan beszélni.

„Szerintem bennünket '56 miatt különösképpen terhel ez a kötelesség. Ezért, amikor egy független államot az oroszok katonai agresszióval megtámadnak, akkor nekünk világosan, egyenesen és helyi erkölcsi alapállást elfoglalva érdemes megszólalni.”

A rövid gondolatmenet csúcspontja mából visszatekintve alighanem az, hogy Orbánt mennyire zavarta a maszatolás, a mismásolás, a hintapolitika:

„A tőlünk nyugatra lévő országokban volt az a szokás, legyen akár szó a '68-as orosz bevonulásról vagy '56-ról, hogy az első reakciója a Nyugatnak nem az, hogy azonnal és határozottan elítéli az agresszort, hanem mint egy megértő szimpátiával mentségeket keres a számára, hogy miért tette amit tett. Ez rögtön össze is zavarja egyértelmű állásfoglalását, mert nem tud a lényegi tényekre összpontosítani.”

„A ma bennünket körülvevő konfliktus lényegi ténye pedig úgy hangzik, hogy Oroszország egy másik független állam, Grúzia területén katonai akciókat hajt végre. ez az a tény, amiről nekünk véleményt kell kialakítani, minden más csak mellébeszélés, önfelmentés, és a szocializmus itt maradt erkölcsi relativizmus maradványa. Azt javaslom, beszéljünk világosan: ami katonai agresszió, az katonai agresszió.”

A felvételen már nem látszik, de ebben a beszédében kitért Ukrajna fenyegetettségére is. Még idézte is azt az orosz érvet, amit Putyin a most zajló konfliktusban is hangoztat - mintegy fenyegetőleg. Mert ha Grúziában meghúzzák ezt az oroszok, miért ne húznák meg Ukrajnában is:

„Az oroszoknak az érvelése is rendkívül tanulságos, mert ők azt mondják, hogy meg kívánják védeni a saját állampolgáraikat; nyilván az oroszul beszélő, Oroszországhoz is tartozó állampolgárokról van szó. Na jó, de ma Grúziában – és holnap? Mert ilyenek nemcsak Grúziában laknak, hanem Ukrajnában is nagyon sok orosz él, meg Lettországban is nagyon sok orosz él, és számos közép-ázsiai országban hasonlóképpen. Legközelebb hol fognak fellépni? A mi szomszédságunkban?”

Akkor a Fidesz elnöke kifejezetten sürgette Grúzia és Ukrajna felvételét a NATO-ba, sőt, az Európai Unió és Oroszország közti stratégiai megállapodást is egy lehetséges megoldásnak találta. Azt mondta, lehet hogy az energiahordozókkal Moszkva meg tud fizetni, de a tartásunk miatt megéri: „érdemes átgondolni mit teszünk, de figyelembe véve minden orosz válaszlépést, az olaj-, a benzin- és a gázár kérdését is beleértve, nekünk itt és most világos erkölcsi alapállást érdemes elfoglalni.” Orbán ugyanitt kiemelte, hogy ebben a helyzetben az Egyesült Államoknak és Európának van felelőssége, és

vannak nemzetközi diplomáciai eszközei, amelyeket ilyen történelmi pillanatban, józanul és okosan, használni kell.

Orbán Ukrajna NATO-tagságát szorgalmazta és büntette volna az oroszokat

2014-ben, amikor felségjelzés nélküli orosz csapatok bevonultak a Krím-félszigetre, egyszer már leporoltuk azokat a mondatokat, amiket ezzel összefüggésben Orbán elmondott. A jelenleg zajló 2022-es ukrán konfliktus idejéből visszatekintve talán még tanulságosabb egy-két gondolat:

„A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt" - panaszkodott 2008. augusztusában az Inforádiónak. Ugyanitt arról beszélt, hogy a jövőnk a tét: „...az a világ köszönt-e ránk, amiben az erőpolitika sikereket érhet el a világban, vagy pedig a nemzetközi közösség elég erős, bölcs és megfontolt lesz ahhoz, hogy világossá tegye: hiába érzi valaki újra megerősödve magát, mint például Oroszország, nem jelenti azt, hogy fönnálló konfliktusait olyan módon rendezheti el, amely elfogadhatatlan a 21. század emberi életet és méltóságot tiszteletben tartó világában.”

Orbán nagyon gyorsan és még egyértelműbben ítélte el az orosz agressziót, és hozzátette, hogy Európának igenis van felelőssége, és vannak eszközei, amelyeket ilyen történelmi pillanatban, józanul és okosan, használni kell. Azt is mondta, Magyarországnak nem egy külső szemlélő szerepét érdemes elfoglalnia, hanem egy közép-európai ország szerepét.

A Fidelitas tüntetést is szervezett akkor az orosz nagykövetség elé. Felszólalt akkor nevén Deutsch-Für Tamás, és aggódva kérdezte az egybegyűltektől: „Ma Grúzia, holnap talán Ukrajna, nem tudjuk, hogy hol lehet a vége?”

Szijjártó Péter, mijután kritizálta a Gyurcsány-kormányt, amiért nem foglalt egyértelműen állást a konfliktusban, ugyanitt egy szöveget olvasott fel, amiben az állt: „A hatalmi önkény ilyen nyílt és durva megnyilvánulását egyetlen demokratikus berendezkedésű állam, egyetlen, a hazájáért és a népek békés együttéléséért felelősséget érző politikus sem szemlélheti szótlanul és tétlenül. (...) Ha lerohannak egy független államot, akkor az is elképzelhetővé válik, hogy Moszkva ugyanilyen brutálisan fejezi ki nemtetszését, ha érdekeivel ellentétesnek tartja a következő ukrán, szlovák, litván, vagy akár magyar miniszterelnököt.”

Amikor még nem volt jó út a külön út

Orbán a Polgári Gondola 2008-as eseményén arról beszélt, hogy a nyugatiak a saját gazdasági érdekeiket szem előtt tartva távolságtartóak voltak az orosz-grúz konfliktusban, bezzeg a nem oroszbarát közép-európai államfők azonnal telefont és levelet váltottak, tanácskoztak, és együtt Grúzia fővárosába utaztak. Csak a magyarok nem voltak ott.

"Magyarország egy felértékelődő, közép-európai régióban találhatja meg a gazdasági és politikai számításait. Nem egy közép-európai külön utas, oroszbarát, magát az orosz érdekek alá rendelő vonalvezetés szolgálja az érdekét. Utóbbi sokkal kevesebb esélyt kínál, mint egy felértékelődő régióhoz való csatlakozás"

- jelentette ki Orbán, figyelmeztetve egyben, hogy „ami Grúziában történt az nem tőlünk távol, hanem a mi szomszédunkban történt. Grúzia, Ukrajna, Budapest nagyon közel van egymáshoz politikai értelemben, még ha földrajzilag távoli helyzetűnek is tűnnek”.

A magyar kormány politikája ezzel szemben a 2022-es ukrán válság idején minden tekintetben szembemegy Orbán korábbi álláspontjaival. Miközben a kormánypárt médiumok eltérő hangszínben, de egyértelműen oroszbarát narratívát közvetítenek, a kormány a felszínen libikókaszerű politikát folytat: ha nagyon lassan is, de végül elítélték az agressziót, azonban katonai diplomáciában egyáltalán nem működnek együtt az unióval és a NATO-val; nem engednek át fegyverszállítmányokat az országon. Hangsúlyosan igyekeznek magukat távol tartani a konfliktustól, és minden helyzetben kerülik az egyértelmű és határozott állásfoglalást.

„Kevesebb mint egy hete tart a háború, és egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Vlagyimir Putyin történelmi vereség felé tart. Lehet, hogy minden csatát megnyer, de a háborút elveszíti.”

Ezzel kezdi a The Guardian oldalán megjelent írását Yuval Noah Harari izraeli történész, író, aki azt fejtegeti, hogy az orosz elnök egyszerűen elkalkulálta magát Ukrajna inváziója előtt, és nem számított olyan karakán ellenállásra, mint amivel az orosz seregek most szembesülnek.

„Putyin álma az orosz birodalom újjáépítéséről mindig is azon az elképzelésen alapult, hogy Ukrajna nem igazi nemzet, hogy az ukránok nem igazi nép, és hogy Kijev, Harkiv és Lviv lakói mind Moszkva uralma után vágyakoznak. Putyin annyiszor elmondta ezt a hazugságot, hogy láthatóan ő maga is elhitte.”

Harari szerint Putyin túlértékelt néhány körülményt, mielőtt kirobbantotta a fegyveres konfliktust. Azt gondolta: Oroszország katonai fölénye elég nagy ahhoz, hogy pár nap alatt lerohanja Ukrajnát, a NATO pedig nem fog nyíltan beavatkozni, főleg nem ilyen rövid idő alatt. Azzal is számolt, hogy az orosz olajtól és gáztól való európai függőség miatt Németország habozni fog kemény szankciókat bevezetni. Úgy tervezett, hogy néhány nap alatt átszalad az ukránokon, bábkormányt hoz létre Kijevben, és mire a nyugatiak eszmélnek, már késő lesz.

De nem is ezeknek a tényezőknek a túlbecsülése volt a legnagyobb hiba, amit az orosz elnök elkövetett Harari szerint. Putyin tényleg elhitte, hogy Ukrajnának nincs önálló nemzeti identitása, és elfogadja majd Moszkva gyámságát. „2014-ben a Krímben az emberek alig álltak ellen az orosz megszállóknak. Miért lenne ez 2022-ben másképp?” - gondolhatta az orosz elnök az izraeli történész szerint.

Most nagyon úgy tűnik, folytatja Harari, hogy Putyin hazárdjátéka kudarcot vall: az ukrán nép teljes szívéből ellenáll, kivívja az egész világ csodálatát - és megnyeri a háborút.

„Sok sötét nap áll előttünk. Az oroszok még mindig meghódíthatják egész Ukrajnát. De ahhoz, hogy megnyerjék a háborút, az oroszoknak meg is kellene tartaniuk Ukrajnát, és ezt csak akkor tehetik meg, ha az ukrán nép hagyja őket. Ez egyre valószínűtlenebbnek tűnik.”

A gyűlölet a legcsúnyább érzelem, írja Harari, aki szerint ezért akart Putyin gyorsan és csendben végigmenni Ukrajnán, ugyanis most „minden egyes megölt ukrán növeli az ukránok gyűlöletét.” Mert a gyűlölet rejtett kincs is, ami generációkon át képes fenntartani az ellenállást. Azzal, hogy Putyinnak véres harcokba kell bonyolódnia, szinte biztos, hogy álma soha nem valósul meg.

„Az orosz birodalom halotti bizonyítványára nem Mihail Gorbacsov nevét fogják ráírni, hanem Vlagyimir Putyinét. Gorbacsov az oroszokat és az ukránokat testvéreknek éreztette; Putyin ellenséggé tette őket, és biztosította, hogy az ukrán nemzet ezentúl Oroszországgal szemben határozza meg magát.”

Az ukrán bátorságról szóló történetek Harari szerint nemcsak az ukránoknak, hanem az egész világnak elszántságot adhatnak: az európai nemzetek kormányainak, az amerikai kormánynak, de még Oroszország elnyomott polgárainak is.

„Ha az ukránok puszta kézzel mernek megállítani egy tankot, a német kormány merhet nekik tankelhárító rakétákat szállítani, az amerikai kormány merheti elvágni Oroszországot a SWIFT-től, és az orosz állampolgárok merhetik demonstrálni, hogy ellenzik ezt az értelmetlen háborút.”

A történész szerint a háború valószínűleg hosszú ideig fog tartani, de a legfontosabb kérdés már eldőlt. Ukrajna bebizonyította, hogy egy valódi nemzet, az ukránok valódi nép, és hogy semmiképpen nem akarnak egy új orosz birodalom alatt élni. A nyitott kérdés az, vajon mennyi időbe telik, amíg ez az üzenet áthatol a Kreml vastag falain.

Németország volt az egyik utolsó ország, ami akadályozta Oroszország kizárását a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből - egészen szombat estig, amikor a szövetségi kormány két minisztere közös közleményben jelezte, hogy támogatja a rendszer célzott korlátozását.

Annalena Baerbock német külügyminiszter és Robert Habeck gazdasági miniszter azt írták, hogy nagy erőkkel dolgoznak azon, miként lehetne Oroszországot úgy leválasztani a SWIFT-ről, „hogy az a megfelelő embereket érje”.

Németország az EU legnagyobb kereskedelmi forgalmát bonyolítja Oroszországgal, ezért eddig vonakodott csatlakozni az elzárásához, mondván, hogy először mérlegelnie kell egy ilyen lépés gazdasági következményeit.

A SWIFT egy biztonságos üzenetküldő rendszer, amely megkönnyíti a gyors, határokon átnyúló fizetéseket, és a nemzetközi kereskedelem finanszírozásának fő mechanizmusa. A SWIFT-et mint szervezetet csak az Európai Unió kényszerítheti arra, hogy korlátozássokkal éljen, mivel a székhelye Belgiumban van, és az itteni, illetve az uniós törvények vonatkoznak rá.

Berlin szemléletváltására azután került sor, hogy az orosz erők tüzérséggel és cirkálórakétákkal kezdték támadni Kijevet és más városokat az invázió harmadik napján, aminek következtében ukránok 100 ezrei indultak nyugatra, az Európai Unió felé, eltömítve a főbb autópályákat és vasútvonalakat. De komoly kritikákat is kaptak a németek, például Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöktől, aki szerint önzően közelítették meg a kérdést. Az is számíthatott, hogy Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök maga is kérte az uniót, hogy éljen a korlátozással.

A sokáig vonakodó országok közül szombaton Olaszország is bejelentette, hogy támogatja a korlátozásokat, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány egyetlen közös uniós szankciót sem blokkol majd.

A SWIFT egy globális bankközi üzenetküldő/kommunikációs rendszer, amit a '70-es években hoztak létre, és ami arra szolgál, hogy a bankok közötti kommunikáció, ezáltal pedig a pénzmozgatás és az értékpapírügyletek elszámolása gyorsabb, biztonságosabb és automatizált legyen. Az oroszok kiiktatása nagy csapást jelentene az orosz gazdaságnak, amennyiben akadályozná az adósságtörlesztést és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását, bár arról megoszlanak a vélemények, hogy ezek a károk csak rövid-, vagy akár hosszútávon is jelentősek maradnának-e.

A SWIFT-rendszerről itt írtunk részletesen. (Spiegel / Reuters)

A német kormány hivatalosan is felfüggesztette azt a II. világháború óta tartó gyakorlatát, hogy nem engedélyezi német fegyverek szállítását konfliktuszónákba.

Ez már délután elterjedt, miután kiszivárgott, hogy Hollandiának a német kormány engedélyezte 400 rakétavető leszállítását Ukrajna számára. A kabinet ezt nem csak megerősítette később, de bejelentették, hogy Németország is támogatja az ukrán védekezést.

Olaf Scholz kancellár maga jelentette be, hogy Németország 1000 tankelhárítót és 500 Stinger-típusú légvédelmi rakétát küld Ukrajnának. Scholz azt nyilatkozta szombat kora este, hogy Németország „kötelessége, hogy lehetőségeihez mérten támogassa Ukrajnát abban, hogy megvédje magát Vlagyimir Putyin megszálló hadseregével szemben”.

A fegyvereket a lehető leghamarabb leszállítják az ukrán hadseregnek.

Berlin engedélyezte NATO-partnerországainak, Hollandiának és Észtországnak is a fegyverszállításokat Ukrajnának. Hollandia esetében 400 német gyártmányú páncéltörő fegyverről van szó, Észtország pedig engedélyt kapott arra, hogy régi NDK-s (keletnémet) készletekből tüzérségi fegyvereket küldjön. (Deutsche Welle)

Két uniós tisztviselő szerint Németország engedélyezte Hollandiának, hogy 400 német gyártású rakétavetőt (RPG-t) küldjön az ukrán seregnek az orosz megszállók elleni harchoz.

A döntésre állítólag az uniós- és NATO-szövetségesek nyomására került sor, és ez nagyon jelentős változást jelent Berlin katonai politikájában. A II. világháború óta Németország következetesen ragaszkodott ahhoz a gyakorlathoz, hogy nem engedélyezi az általa ellenőrzött fegyverek konfliktusövezetbe szállítását.

A mostani döntés nem jelent automatizmust, mert a fegyverszállítási kérelmek jóváhagyása minden esetben egyedileg történik. De ha az engedélyezés gyakorlat marad, az nagyon megdobhatja a fegyverforgalmat, miután a kontinens fegyvereinek és lőszereinek döntő része német gyártmány. (A német kormány ellenőrzési joggal rendelkezik saját gyártású fegyvereinek kereskedelme felett.)

A Politico szerint ukrán tisztviselők hetek óta panaszkodtak arra, hogy Németország nem engedélyezi az Ukrajna védelmét erősítő fegyverszállítmányokat. Észtország is közölte, hogy régi ágyúkat akart küldeni Kijevnek, de megakadályozták ebben, mert Németország visszatartotta a jóváhagyást. Észtország Finnországtól vásárolta a fegyvereket, de Németországnak is jóvá kell hagynia a szállítást, mivel Berlin adta el korábban Finnországnak a lövegeket.

Ukrán és uniós tisztségviselők is némi gúnnyal fogadták, amikor januárban Németország - a leggazdagabb európai ország - 5000 sisakot küldött, hogy ezzel támogassa az ukrán védelmi kapacitásokat. A blokk ugyanis nem minden harci eszközre, csak a halálos fegyverekre vonatkozott. Február elején Scholz kancellár még kitartott amellett, hogy német fegyvereknek nincs helyük háborúban.

A holland RPG-kkel kapcsolatos vita Scholz kijelentése előtt pár nappal, nagyjából egy hónapja pattant ki. A vita felgyorsult azok után, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes körű inváziót indított Ukrajnában. Sürgős szükség támadt arra, hogy Kijevet fegyverekkel és lőszerrel lássák el.

Az elmúlt napokban több nyugati szövetséges is jelezte, hogy fegyverekkel, lőszerrel és légvédelmi rendszerekkel segítik Ukrajnát.

Lengyelország megkezdte a lőszerek szárazföldi szállítását, Észtország és Lettország Javelin páncéltörő fegyvereket küldött az ukrán határhoz. Csehország is közölte, hogy fegyvereket és lőszert küld az ukránoknak. Szlovákia lőszerrel, gázolajjal és kerozinnal támogatja Kijevet.

Hollandia szombaton közölte, hogy 200 Stinger légvédelmi rendszert küld Ukrajnának, Belgium pedig bejelentette, hogy 2000 géppuskát és 3800 tonna üzemanyagot szállít le. Az Egyesült Államok 350 millió dollárig terjedő támogatást tett elérhetővé Ukrajna védelmének megerősítésére. (Politico)

Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese szombaton azt mondta: csecsen harcosok települtek Ukrajnába, egyúttal felszólította az ukránokat, hogy buktassák meg kormányukat.

Egy online közzétett videófelvételen Kadirov azzal dicsekedett, hogy a csecsen egységek eddig nem szenvedtek veszteségeket.

Ugyanitt azt fejtegette: az oroszok könnyen bevehetnének nagy ukrán városokat, így Kijevet is, de az a feladatuk, hogy elkerüljék az emberáldozatokat.

Pénteken írtunk már róla, hogy a Baza orosz hírügynökség szerint a csecsen biztonsági erők tagjai a csecsenföldi Groznijban készülnek az ukrajnai bevetésre. Egy videó is nyilvánosságra került, amin Kadirov elnök közel 10 ezer csecsen harcost hergel a közelgő küzdelem előtt.

Az elnök akkor állítólag arról beszélt, hogy Zelenszkijnek fel kellene hívnia Putyint, és bocsánatot kellene kérnie tőle. (Reuters)

Orbán Viktor, miután határszemlét tartott Hajdúhadházon, látogatást tett a beregsurányi határállomáson, és újságírói kérdésekre is válaszolt. A magyar miniszterelnök a BBC kérdésére válaszolva elmondta:

Magyarország támogatni fog minden Oroszországgal szembeni uniós szankciót és nem fog blokkolni egyet sem. A magyar kormány támogatja a békepárti erőfeszítéseket.

„Magyarország világossá tette, hogy minden szankciót támogatunk, tehát semmit nem fogunk blokkolni. Amiben az Európai Unió miniszterelnökei meg tudnak állapodni, azt elfogadjuk és támogatjuk" - mondta a kormányfő, aki szerint

„most nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek. Háború van.”

A BBC tudósítója, Nick Thorpe rákérdezett arra is, hogy volt-e olyan benyomása Orbánnak Moszkvában, ami arra utalt, hogy Putyin invázióra készül. A magyar miniszterelnök erre inkább kitérő választ adott: azt mondta, hogy találkozott a NATO-főtitkár Jens Stoltenberggel az egyeztetés előtt és után is, és minden üzenetet átadott, ami rendelkezésére állt.

Az RTL Klub kérdésére Orbán megerősítette: Magyarország minden szankciót támogatni fog, így azt is, hogy Oroszországot blokkolják a határokon átnyúló Swift fizetési rendszerből.

A tévétársaság felvetésére a miniszterelnök elmondta azt is, hogy a magyar hatóságok nem vizsgálják azt, ha valaki ukrán hadkötelessége mellett érkezik Magyarországra, mindenkit menekültként kezelnek. (Guardian / Magyar Hang)

Húsz éves lett a Terror Háza, amit még az első Orbán-kormány idején alapított a Fidesz (akkor még létező) értelmiségi holdudvara, Schmidt Mária történelmi koncepciója alapján.

Az intézmény már akkor a jobboldali szimbolikus politika központi intézménye lett. Nem csoda, ha a múzeum alapításának kerek évfordulója alkalmából olyan nagyságok vonulnak és lépnek fel az ünnepsorozaton, mint Kövér László, Radics Gigi, Vastag Csaba és Tóth Gabi.

Pénteken, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, üzenetét tolmácsolta a háború miatt uniós és NATO-csúcsra hivatalos Orbán Viktor miniszterelnök is. Ebből az MTI közölt összefoglalót.

„A Terror Háza Múzeum sikertörténet, mert létrejöttével többé nem a volt kommunisták mondják meg, hogy mi az igaz és mi a hazug, hanem azok, akiket letaposott ez a rendszer” - mondta a kormányfő a felvételen, hozzátéve, hogy ez egy sikertörténet, „ha fiatalabb lennék, azt mondanám, hogy a Terror Háza nagy királyság.”

A múzemba látogató fiatalok, idősek, nyugatiak, keletiek és minden magyar Orbán szerint „valami olyan fontosat kap itt, amit sehol máshol nem kaphatna meg.”

Orbán szerint a Terror Házában a kommunizmus és a nácizmus közötti kapcsolatnak egy egyszerűen elmondott, a hasonlóságot kifejező megtestesülése tapasztalható meg. Azt is kiemelte, hogy itt az áldozatoknak és a tetteseknek is van neve és sorsa, és a kettő nincs összekeverve, mint volt korábban a kommunisták által.

„Többé nem a volt kommunisták mondják meg, hogy mi a jó, mi a rossz, mi az igaz és mi a hazug, hanem végre azok mondhatják el, akiket letaposott ez a rendszer, akik valóban az elnyomottak voltak, akiktől elvettek mindent. Van akitől az életét, van, akitől a családját, van, akitől a vagyonát, van, akitől a pályáját, a karrierjét, a lehetőségét. Szóval végre ők a győztesek, a történelem az ő oldalukon van, és ezt most elismerik."

Frontálisan ráhajtott egy tank egy szabályosan közlekedő személygépkocsira Kijev belvárosában péntek reggel.

Az esetről több távoli videófelvétel is készült. Bár a közösségi médiában többen biztosra veszik, hogy orosz tank volt, és ez is látszik a valószínűbbnek, a képsorok alapján ezt ilyen messziségből nem lehet biztosan kijelenteni.

A videókon az látszik, hogy a tank és az autó külön sávban közelítenek egymás felé, amikor tank hirtelen ráfordul a gépkocsira, és miszlikbe aprítja.

Egy másik felvétel arról tanúskodik, hogy a tank, miután egyszer már áthajtott az autón, rükvercben a biztonság kedvéért ismét áthajt rajta, és halad tovább:

Ezeknél is sokkolóbb az a felvétel, ami a mentés során készült: férfiak egy csoportja egy baltával próbálja kiszabadítani a roncsokba szorult, láthatóan teljesen halálra rémült sofőrt, aki az oda-vissza taposás ellenére is úgy tűnik, hogy túlélte a horrort:

A brit védelmi miniszter Ben Wallace pénteken a Radio 4 műsorában azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Királyság hírszerző szolgálatainak értékelése szerint Oroszország a háború első napján nem tudta elérni egyetlen célját sem.

Ennek az oka Wallace szerint az volt, hogy az ukránok bátran harcoltak; hogy a számukra nyújtott segítségnek köszönhetően fel tudták venni a harcot a tankokkal és vadászgépekkel; Putyin lázálma pedig, hogy majd őt felszabadítóként fogadja az ukrán nép, azonnal szertefoszlott.

Wallace szerint az orosz fegyveres erők már nagyjából 450 főt veszítettek el, és elbukták első céljaikat azzal is, hogy a Szpecnaznak nem sikerült a elfoglalnia a Kijevtől északra fekvő repülőteret.

A pénteki orosz győzelmi jelentés ezzel szemben úgy szólt, hogy a sereg már megsemmisített 118 ukrán katonai létesítményt, köztük 11 repülőteret, kilőtt öt ukrán harci gépet, egy helikoptert és öt drónt, megsemmisített 18 tankot, 7 rakétavetőt, 41 gépjárművet, 5 hajót és 14 légvédelmi rakétrendszert, valamint elfoglalta a csernobili atómerűművet és a Kígyó-szigetet a Fekete-tengeren. (BBC)

„Közérdekből nemzetstratégiai jelentőségnek” minősítette egy kedd délután megjelent kormányrendelet a 4iG távközlési-informatikai gigakonszern tulajdonszerzését az Antenna Hungáriában (AH). Ez azt jelenti, hogy Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja majd az üzlet körülményeit, és konkurens cégek sem torpedózhatják meg az egyezséget.

Az ilyen rendeletek általában azokban az ügyekben születnek meg, amikor a politikai vezetés egy üzleti tranzakciót mindenáron keresztül akar verni a hatóságokon. Ugyanez történt például a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) esetében is, ami nyilvánvalóan egy brutális piactorzító fejlemény volt, de ezzel a hatalom szentesítette működését.

A Mészáros Lőrinc vonzáskörzetéből kinőtt 4iG és az állami AH már nyáron „stratégiai együttműködésre” léptek, a 4iG vezető Jászai Gellért és Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter pedig már akkor előzetes szerződést írtak alá arról, hogy a bődületes tempóban gyarapodó 4iG többségi tulajdonrészt szerezhet az AH-ban.

Az AH az országos digitális földfelszíni televíziós és analóg rádiós műsorterjesztés kizárólagos szolgáltatójaként megkerülhetetlen szereplője a telekom szektornak Magyarországon, nem mellesleg 25 százalékos tulajdonnal rendelkezik a magyarországi Telenorban is.

Hogy miért csak most jutott el a nemzetstratégiai fázisig a történet, annak egyik oka lehet, hogy még a tulajdonszerzés előtt megpróbálták az AH-ba olvasztani a villamos művekhez tartozó, a nagykereskedelmi ügyfelek számára távközlési szolgáltatásokat biztosító MVM Net Zrt.-t.

A legfrissebb hírek szerint ez nem sikerült, mert a BÉT február elején bejelentette, hogy az AH és az MVM közti adásvétel nem valósult meg, ezért visszaállították a tavaly novemberi jogi helyzetet. Az üzlet később még megvalósulhat, de úgy tűnik, hogy már csak azután, hogy az AH-ba bevásárolja magát a 4iG.

A rendeletet kiszúró HVG emlékeztet, hogy januárban Donáth Anna, a Momentum elnöke és Hadházy Ákos független parlament képviselő már az Európai Bizottságnál kérte a 4iG finanszírozásának és státuszának kivizsgálását. Rengeteg kritikus infrastruktúra - műsorszórás, optikai hálózat, műholdas kommunikáció - kerül ugyanis a vállalat kezébe, ami már nem csak a piactorzítás kérdését veti fel, de azt is, hogy miként lehet egy ekkora magáncég monopolhelyzetének biztosítása „nemzetstratégiai érdek”.

A kormány tavaly hozott már hasonló döntést egy 4iG-üzlettel összefüggésben: akkor a DIGI Távközlési Kft. felvásárlását minősítették valamilyen okból kifolyólag nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak.

Jászai Gellért és a 4iG felemelkedéséről ebben a cikkben írtunk hosszasan. (HVG)

Helyi idő szerint kedd délelőtt már a washingtoni Fehér Ház is „invázióként” értékelte az orosz csapatok kelet-ukrajnai állomásoztatását, hívta fel a figyelmet az Associated Press azok után, hogy az amerikai kormány a hétfő esti események - a szakadár megyék függetlenségének elismerése, és az orosz harci járművek megindulása - után vonakodott megszállásként értékelni az eseményeket.

Ennek azért van különös jelentősége, mert Joe Biden elnök korábban az invázió megkezdéséhez kötötte azoknak a súlyos szankcióknak a kivetését Moszkvával szemben, amikkel már hónapok óta fenyegetőzik.

Az orosz csapatok megindulása után egy olyan hibrid megoldás kezdett terjedni Washingtonban, hogy lesznek szankciók, de nem feltétlenül azok és olyan súlyúak, mint amiket a demokrata kormány ősz óta emlegetett. A megszállás elismerésével úgy tűnik, hogy az USA elhatározta magát a keményebb lépések mellett.

Az európai vezetők közül kedd reggel már többen egyértelműen invázióként beszéltek a műveletekről. A Fehér Ház hosszasan mérlegelte a helyzetet, de aztán jelezte a sajtónak, hogy álláspontja megváltozott:

„Úgy gondoljuk, hogy egy invázió kezdete, Oroszország legújabb ukrajnai inváziója" - mondta Jon Finer, nemzetbiztonsági főtanácsadó-helyettes az AP szerint, és ezt anonim források is megerősítették a hírügynökség kérdésére.

Az orosz csapatmozgások értékelése után világossá vált, hogy újabb invázióról van szó - tette hozzá ehhez Finder.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtószóvivője szintén inváziónak nevezte az orosz akciót egy Twitter-bejegyzésben, amiben kommentálta Olaf Scholz német kancellár döntését, az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésének felfüggesztéséről.

A Washington Post korábban arról írt, Putyin ügyesen taktikázott, amikor előbb elismerte a szakadár területek függetlenségét, majd csupán arra utasította a csapatait, hogy ezekre a területekre vonuljanak be. Ezeken a területeken a nyugati hatalmak állításai szerint ugyanis eddig is voltak orosz csapatok, így a bevonulást logikailag lehetett másként is értékelni, mint egyértelmű megszállást. A jelek szerint Washington úgy döntött, hogy ezen a ponton nem hagy teret a diplomáciai alkudozásnak, és bevezeti a súlyos korlátozásokat. (AP)

Repül az idő: húsz éves a Terror Háza, az első Orbán-kormány szimbolikus politikájának emblematikus építménye. Meg is lesz ünnepelve rendesen.

Ahogy az az intézmény honlapjáról kiderül, valójában már most is zajlik a születésnapi hét: keddtől péntekig rendhagyó történelemórákat tartanak gimnazistáknak, csütörtökön „Vörös csillag a kereszt ellen” címmel tartanak egy konferenciát, ahol többek között felszólal Kövér László parlamenti házelnök és Schmidt Mária, az intézet igazgatója is.

Pénteken a kommunizmus áldozatainak emléknapját tartják meg a házban.

Szombaton 16 órától aztán az ünneplésé a főszerep: fényfestés mellett ingyenes koncertekkel örvendezteti meg Schmidt Mária a nagyérdeműt. Fellép a Kerekes Band, az Eucharisztikuson már bizonyított Tóth Gabi, Vastag Csaba és Radics Gigi is:

Hatalmas, évtizedek óta nem látott szélvihar érte el pénteken Nagy-Britannia déli részét, így a főváros Londont is.

A brit sajtó napok óta készítette fel a lakosságot a várható széllökésekre, és vörös jelzésű - azaz emberéletekre is veszélyes - vészhelyzetet rendeltek el Devon, Cornwall és Somerset megyékre, továbbá a dél-walesi partvidékre is. Nagy-Britannia középső megyéiben is sárga figyelmeztetés van érvényben.

Cornwallban, Devonban, Somersetben, Wiltshire-ben, Hampshire-ben, Dorsetben és Bristolban is bezárták az iskolákat.

A délnyugatról északkelet felé tartó szélvihar az Eunice nevet kapta a meteorológusoktól, és nem okozott csalódást. Eleinte 150 kilométer/órás sebességet mértek a meteorológusok, de a legújabb jelentések szerint állítólag már ennél is magasabb számot mutatnak.

Írországban egy ember meghalt, miután rázuhant egy fa, az Egyesült Királyságban pedig legalább hárman megsérültek.

Az áramkimaradások miatt több tízezer ingatlan maradt áram nélkül Délnyugat-Angliában és Dél-Walesben.

Számos vonatvonalat lezártak kidőlt fák és más törmelékek miatt, és a vasúttársaságok arra kérik az utasokat, hogy ne utazzanak. A déli országrészen utcán tartózkodni is életveszélyes a törmelékek zuhanása miatt. Mert meg lábon maradni sem egyszerű:

Eunice miatt miatt az öt londoni reptéren rengeteg járatot törölni kellett, országosan legalább 400 járat nem szállhatott fel, és korlátozottan működik a világ legforgalmasabb tengeri kompkikötője, a délkelet-angliai Dover is, azok után, hogy több komptársaság felfüggesztette az átkeléseket Anglia és a kontinens között. Nem vaklárma miatt:

A londoni O2 Arena tetőszerkezete sincs jó állapotban:

Boris Johnson miniszterelnök péntekre összehívta a brit kormány rendkívüli tanácskozó testületét, azaz a COBRA-t (Cabinet Office Briefing Rooms). (BBC)

Csütörtökön, a késő délutáni órákban a kormánypárt kommunikációs stábja összeült, áttekintette a stratégiát, majd reagált Márki-Zay Péter csütörtöki országértékelő beszédére, és közleményében kijelentette:

Gyurcsány.

Egy Gyurcsány-showt láthattunk ma, írja a párt, „benne egy rendkívül kínos epizódszereplővel, aki a baloldal színpadán áll, és aki mögött valójában Gyurcsány és Bajnai akar visszatérni a hatalomba.”

Rogán Antal munkatársai - ahogy évértékelő Orbán Viktor miniszterelnök - a bőségesen adagolt gyurcsányozás mellett külön figyelmet fordítottak arra, hogy véletlenül se írják le vagy ejtsék ki Márki-Zay nevét.

A „baloldal miniszterelnök-jelöltje” azokat a „Gyurcsányékat akarja hatalomra segíteni, akik egyszer már tönkretették a magyar gazdaságot, elvették a 13. havi nyugdíjat, egekbe emelték a rezsi árát”, és így tovább - áll a közleményben.

A „baloldal miniszterelnök-jelöltje” ezzel ellentétben mindent megemelne és minden jót eltörölne, miközben sérteget vidékieket, a falusiakat, a nőket, a külhoni magyarokat, a fogyatékkal élőket, és akit ér, és egyszerre félelmetes és nevetséges, ezért komoly veszélyt jelent Magyarország biztonságára - írja a párt.

Érdekes, hogy ciklusokkal korábban még épp Gyurcsány volt az, akinek a nevét gondosan kerülte Orbán Viktor - most viszont a Facebook-kommunikációja is szinte csak a volt MSZP-miniszterelnök démonizálására épül, ellenfelei közül csak vele foglalkozott évértékelő beszédében, ügyelve hogy a valódi jelöltet véletlenül se nevesítse, és emelje fel ezzel a nagypolitikai diskurzus vele azonos szintjére.

88 éves korában meghalt Fenyvesi Máté, a Ferencváros egykori VVK-győztes, Európa-bajnoki bronzérmes labdarúgója. A hírt a zöld-fehér klub honlapja közölte csütörtök délután.

Fenyvesi Mátá Jánoshalmán született. 1953 és 1969 között a Budapesti Kinizsi, illetve a Ferencváros játékosaként lett ismert. A posztja balszélső volt, és 550 mérkőzésen 163 gólt lőtt. Négyszer lett magyar bajnok, a Magyar Népköztársasági Kupát egyszer nyerte meg. Tagja volt az 1965-ben VVK-győztes, 1966-ban BEK-negyeddöntős, 1968-ban pedig VVK-döntős csapatnak. Az 1965-ös fináléjában, Torinóban az ő fejesgóljával nyert a Ferencváros 1-0-ra a Juventus ellen.

A válogatottban 1954 és 1966 között 76 alkalommal lépett pályára és összesen nyolc gólt szerzett. Szerepelt az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon, és az 1964-es Európa-bajnokságon is, ahol bronzérmet nyert.

Visszavonulása után megkapta az FTC örökös bajnoka címet, a Springer-dí­jat, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, a Magyar Érdemrend középkeresztjét, továbbá Budapest díszpolgárának is megválasztották.

A pályafutása lezárása után állatorvosként dolgozott. A Független Kisgazdapártban, később pedig a Fideszben vállalt politikai szerepet. Az FTC-hez 1999-ben ügyvezető elnökként tért vissza. Fenyvesi Mátét a Ferencvárosi Torna Club saját halottjának tekinti.

Csütörtökön a római Lazio a Porto ellen lép pályára a Stadio do Dragãóba az Európa Liga nyolcaddöntőjének első meccsén.

Ahogy szokás, a mérkőzés előestéjén az edzők sajtótájékoztatót tartottak, és a jelenlévő újságírók kérdezték a vendégeket edző Maurizio Sarrit, a Napoli és a Juventus korábbi, olasz bajnok edzőjét.

Sarri beszélt a játékosai és különösen a sérültek állapotáról, illetve hogy kivel pótolja majd a hiányzó Ciro Immobilét, és kicsit panaszkodott, amiért az UEFA menetközben eltörölte az idegenben lőtt gól szabályát, ami hosszabb párharcokat és más típusú felfogást jelent majd a versenysorozatban.

Aztán egy kérdésre válaszolva váratlanul szóba hozta az ötvenes években Európa-szerte rettegett Honvédot:

„Az, hogy a Portónak komoly európai kupamúltja van, számomra nem számít. Ezért biztosan nem kell tőlük tartanunk. Ha ez számítana, ennyi erővel félve léphetnénk pályára Budapesten a Honvéd ellen is.”

Sarri szerint nem számít, hogy mit játszottak a portugálok régen, mert a mostani csapatuk az, ami erős, és amiben nagyon komolyan képzett játékosok lépnek pályára.

(lazionews.eu)

Továbbra is kapni a Figyelő című gazdasági hetilapot - derült ki az MTI csütörtöki híradásából, interjút adott ugyanis az egykor nívós, később Schmidt Máriához került, majd a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba olvasztott magazinnak Nyitrai Zsolt, kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott.

Ebben az interjúban Nyitrai arról beszélt, hogy nagyjából 1000 milliárd forintba kerülnek az épp választási kampányra eső februári jóléti intézkedések, azaz

• a tizenharmadik havi nyugdíj visszaadása,
• a szülők személyi jövedelem adó (szja) visszatérítése,
• és a rendőrök, katonák fegyverpénze.

Az interjúban Nyitrai azt mondta, hogy az Orbán-kormány most visszaadta a nyugdíjasoknak a 13. havi nyugdíjat, amit a baloldal korábban elvett. (Amit az interjúban Nyitrai nem mondott el viszont, hogy az intézkedést 2003-ban a Medgyessy-kormány vezette be a Fidesz ellenszavazatai mellett, és a 2008-as világgazdasági válság nyomán szüntették meg.)

Nyitrai hozzátette, hogy a nyugdíjasok nem csak plusz egyhavi járandóságot kaptak, mert az Orbán-kormány megőrizte a nyugdíjak vásárlóértékét, és négyszer fizettek nyugdíjprémiumot.

Az infláció más kérdés, tért vissza erre a pontra a beszélgetés későbbi pontján Nyitrai, mert „ez nem magyar sajátosság, hanem globális jelenség, amelyet az energiaárak berobbanása és a pandémia okoz.”

A fideszes politikus kalkulációi szerint a tizenharmadik havi nyugdíjat 2,5 millióan kapták meg, ami több mint 200 milliárd forintba került. Azért a sorok között ki lehetett érezni, hogy olyan nagyon nem biztos abban a kormány, hogy ez tartható is lesz, Nyitrai azt mondta legalábbis, hogy „arra törekszenek, hogy minden olyan juttatás, amelyet az egyes társadalmi csoportok megkaptak, az meg is maradjon.”

A kormány szja-visszatérítése által kétmillió munkavállaló jogosult a családoknak járó támogatásra, ami Nyitrai szerint 610 milliárd forintot jelent.

A rendőrök, katonák számára biztosított hathavi fegyverpénzt több mint 70 ezren kapták meg, ez 200 milliárd forint.

Nyitrai, aki kritizálta a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány család- és pénzügypolitikáját, méltatta az Orbán-kabinet gyors és határozott döntéseit, amiket a lakosság védelmében hozott meg, így a rezsidíjakat, a benzinár és egyes alapvető élelmiszerek árának befagyasztását, továbbá a kamatstopot. Hogy ezek az intézkedések milyen mértékben károsították meg az érintett szektorokat, azt a költségvetési elvonásokkal ellentétben nem számolta ki.

Csütörtök délután Moszkva kiutasította az Egyesült Államok moszkvai misszióvezető-helyettesét - azaz a moszkvai amerikai nagykövet helyettesét - adta hírül csütörtökön a RIA Novosztyi állami hírügynökség.

Az amerikai nagykövetség választ ígért Bart Gorman kiutasítására.

„Gorman a nagykövet után a második legmagasabb rangú tisztviselő volt a moszkvai amerikai nagykövetségen, és a nagykövetség vezetői csoportjának kulcsfontosságú tagja” - kommentálta a bejelentést Jason Rebholz, nagykövetségi szóvivő.

Gorman a Diplopundit blog értesülései szerint már múlt csütörtökön családjával együtt távozott Moszkvából.

A kiutasítására azok után került sor, hogy az Egyesült Államok részletes figyelmeztetéseket adott ki a szomszédos Ukrajna lehetséges orosz inváziójáról.

Gorman 2019 - a Donald Trump volt elnök által kinevezett Jon Huntsman lemondása - óta szolgált a moszkvai amerikai külképviselet ügyvivőjeként.

John Sullivan nagykövet 2020-as kinevezésével is megtartotta misszióvezető-helyettesi posztját. (Moscow Times)

Több gyereket és felnőttet rosszullét miatt kórházba szállítottak a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumából kedd délután.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint 12 gyereket és két nőt vittek be a nyíregyházi kórház sürgősségi osztályára, szerencsére mindannyiukat stabil, jó állapotban. Torokkaparásra és enyhébb köhögésre panaszkodtak.

A tűzoltók több autóval vonultak a helyszínre azok után, hogy tömegesen panaszkodtak diákok és tanárok arra, hogy rosszul érzik magukat. A mobil laborok semmilyen veszélyes anyagot nem mutattak ki az épületben; a vizsgálat idején az intézményben tanuló 270 diák és tanáraik az épület előtt kellett várakozzanak. Összesen hét mentőautó érkezett az iskolához.

„Az iskola környéke felbolydult méhkasra hasonlított, ahol máskor a diákokért érkező szülők parkolnak, egymást érték a rendőr-, tűzoltó- és mentőautók, valamint a katasztrófavédelem speciális járművei. A kicsik riadtan állták körbe a tanító nénijüket, az felsősök csoportba verődve kommentálták a történteket” - írta a SZON Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei portál.

Eleinte a szakértők klórgázmérgezésre gyanakodtak, de ezt nem igazolta semmilyen vizsgálat. Az egyik megkérdezett nyolcadikos diák szerint az egyik gyerek paprikaspray-vel „szórakozott”. (szon.hu / MTI)