Rényi Pál Dániel

Recep Tayyip Erdogan szerdán jóváhagyta a választási törvény módosításait, amik tovább erősítik pártja esélyeit a jövő évi választáson, és még erősebb jogkörökkel ruházzák fel az elnök tisztségét.

A most elfogadott módosítások megnehezítik a kisebb pártok számára, hogy önállóan mandátumokat szerezzenek, és arra kényszerítik őket, hogy a nagyobb riválisok listáin induljanak el.

A módosítások egy olyan kiskaput is bezárnak, ami lehetővé tette volna az ország legfőbb kurdbarát pártjának, a parlament harmadik legnagyobb pártjának (Halkların Demokratik Partisi - HDP), hogy megkerülje az esetleges tiltást - a kormány ugyanis korábban a legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy tiltsák be a HDP-t szeparatizmus vádja miatt.

Az új szabályozás értelmében az elnök mentesül továbbá azon szabályok alól, amik megtiltják a minisztereknek, hogy állami forrásokat használjanak kampányaik és gyűléseik megszervezésére.

Az egekbe szökő inflációval szembesülve Erdogan láthatóan mindent megtesz, hogy meggyengítse politikai riválisait a 2023-as választás előtt.

A török elnök 2019-ben az isztambuli és ankarai önkormányzati választásokon fájó vereséget szenvedett, és a világjárvány okozta nehézségek közepette népszerűsége sokat esett, ellenfelei viszont még nem álltak össze egy olyan jelölt mögött, aki esélyes kihívója lehetne.

A választások várhatóan 2023 júniusában lesznek, de egyelőre nem tűzték ki időpontját. (Bloomberg)

24 óra alatt közel 35 ezer újabb ukrán menekült nyugatra az országukban dúló orosz háború elől - közölte szerdán az ENSZ menekültügyi szervezete.

A háború február 24-i kezdete óta összesen 4 278 789 ukrán menekült át a határokon - áll a jelentésben, ami szerint csak kedden 34 194 fő hagyta el az országot.

Az ukrán menekülteken kívül több mint 206 ezer, az országban élő, tanuló vagy dolgozó nem ukrán állampolgár is elhagyta az országot.

A menekültügyi szervezet becslése szerint 7,1 millió menekült hagyta el otthonát úgy, hogy még mindig Ukrajnában tartózkodik.

Ez azt jelenti, hogy összesen a lakosság több mint egynegyede kényszerült elhagyni otthonát.Az orosz invázió előtt Ukrajnának 37 millió lakosa volt a kormány ellenőrzése alatt álló régiókban, leszámítva az Oroszországhoz csatolt Krímet és az oroszbarát szeparatista régiókat keleten.

Az Ukrajnát elhagyók 90 százaléka nő és gyermek, a 18 és 60 év közötti férfiak ugyanis sorkötelesek, illetve bármikor behívhatóak, és nem hagyhatják el az országot.

Az ENSZ szerint 10 ukrán menekültből majdnem 6 - eddig 2 490 447 fő - Lengyelországba ment át. A lengyel határőrök szerint a számuk kedden elérte a 2,5 milliót.

Sokan, akik Ukrajna közvetlen nyugati szomszédjaihoz menekültek, továbbutaznak az európai schengeni nyitott határövezet más államaiba. A menekültügyi főbiztosság szerdán azt közölte, hogy mostanra 83 ezer menekült érkezett Olaszországba.

Magyarországra összesen 394 728 ukrán lépett be az ENSZ adatai szerint, és összesen 302 417 ember lépte át Ukrajna legrövidebb határát Szlovákia felé. (IBT)

Rövid, de nagyon kifejező beszédet mondott Orbán Viktor a Fidesz eredményváróján, ahol sűrű viktorozás és ria-ria közepette lépett színpadra, óriási ováció kellős közepén.

A sorozatban negyedszer megválasztott miniszterelnök azzal kezdte, hogy talán soha nem néztek ki ilyen jól, és hatalmas győzelmet arattak. Akkorát, amit nem csak a Holdról, de bizony még Brüsszelből is jól láthatott mindenki. Ez nagyon tipikus orbáni fordulat volt:

győzelmi beszéde második mondatában, szinte egyből gúnyosan politikai ellenfelei felé fordult. „Jó mulatság, férfi munka volt” - folytatta a kormányfő, aki mögött Varga Judit és Mager Andrea miniszterek tapsoltak lelkesen.

Orbán megköszönte mindenkinek, aki dolgozott a közös sikerért, aki beletette a munkaórákat a kampányba, „és akik imádkoztak értünk, azoknak külön is köszönöm, hogy gondoltak rám”. Köszöntötte a határon túli magyarokat, külön kiemelve a kárpátaljaiakat, akiknek azt üzente, hogy számíthatnak a kormányra, és az anyaország velük van. Megköszönte a választóknak és a százezer önkéntesnek, aki dolgozott a kampányban.

Egy nagyon is tipikus orbáni fordulatban szerénységet ígért, mert minél nagyobb a győzelem, annál nagyobb szerénységre van szükség, és

„most bizony van mire szerénynek lenni”.

Nem tudta megállni, hogy saját hívei előtt, a nagy győzelem után ne szóljon néhány keresetlen szavakat ellenfelei felé. Elmondta, hogy most már minden formában megverték az ellenzéket, két fordulóban, aztán egyben, külön-külön, és összeállva is.

Talán a legjellemzőbb toposz, amit Orbán elővett, hogy micsoda őrületes ellenszélben kellett küzdeniük ebben a kampányban. Azt a képletet állította fel, hogy a világ összes nemzetközi szervezete, Soros György támogatásával, a magyar baloldalt pénzeli, az egész világ a kormány ellen fordult, de hiába, mert „a magyar baloldal tizenkét éve csak viszi a pénzt”.

Miközben a magyar állam teljes erőforrását felhasználhatta kampányához, Orbán a legnagyobb túlerőről beszélt:

„a baloldal itthon, a nemzetközi baloldal körös-körül, a brüsszeli bürokraták, a Soros-birodalom minden pénze és szervezete, a nemzetközi fősodratú média, és a végén még az ukrán elnök is”.

Orbán visszutalt az októberi békemenetre, és arról beszélt, hogy nincs annyi pénz, ami megállíthatná őket, és közösen a legvastagabb falon is át fognak menni. Ez történt.

A kormányfő beszéde nagyon jellegzetes volt, a tömeg is jellemzően akkor jött leginkább lázba, amikor a szónok tett néhány lesajnáló, akár megalázó megjegyzést a politikai ellenfeleire - ez tette igazán édessé a győzelem ízét, és teljessé a diadalt a választáson.

Hadházy Ákos a Facebookon elemezte röviden a választási vereség okait. A független képviselő, aki egyébként a zuglói egyéni választókerületben győzött, azt írja, hogy bár hivatalos végeredmény még nincs,

„az eddig megismert eredmények ismeretében azonban kijelenthetjük, ha újra Orbán Viktor tud kormányt alakítani az egy tragédia”.

Hadházy szerint a tragédia mértéke azon áll, mit lép most az ellenzék. Leszögezi, hogy ez nem volt demokratikus és fair választás, nem csak a források egyenetlen eloszlása miatt, de azért sem, mert a kormányoldal minden pénzével azt a hazugságot sulykolta, hogy az ellenzék háborúba vezetné az országot.

„Az, aki ennek ellenére mindent ugyanúgy folytatna ellenzékben, mint eddig, az nem érti, vagy nem akarja érteni a magyar helyzetet”.

Hadházy szerint az ellenzéki politikusoknak csak akkor szabad részt venni az Országgyűlés alakuló ülésén

„ha az ellenzék garanciákat kap arra, hogy visszakapja ellenőrző szerepét (például konszenzusos közmédia vezető, ellenzéki javaslatra kötelezően felálló parlamenti vizsgálóbizottságok, a képviselők szabad belépési jogának visszaállítása a közintézményekbe stb.). Ameddig erre sor nem kerül, addig a bizottsági tisztségekről megállapodni nem szabad!”

A független képviselő szerint aki e nélkül tisztséget vállal a parlamentben, azaz hajlandó díszellenzékit játszani, az lemond a közös ellenzéki kiállás, érdekérvényesítés politikájáról.

Szerinte az ellenzék közös felelőssége most, hogy az alakuló ülés előtt közös választ adjon a mostani tragikus helyzetre.

„Nincs ideje bűnbakkeresésnek! Mindannyian hibásak vagyunk abban, hogy nem tudtuk a tisztességes választások feltételeit kivívni az elmúlt években. Itt az ideje viszont az ellenzéki fordulatnak. A következő időszakban nem a felelősök keresése, hanem az ellenállás és a közös fellépés és cselekvés kidolgozása, majd megszervezése a feladat! Ez a kötelességünk. Ezt várják a szavazóink!”

Azzal zárja a posztot Hadházy, hogy köszöni a zuglóiak támogatását, és mindent meg fog tenni azért, hogy a tragédia ne legyen végzetes.

Parászka Boróka, az Átlátszó romániai kiadásának újságírója a Facebook-oldalán közölte, hogy halálos fenyegetések érik, mióta elsőként beszámolt a Maros megyei Jedd mellett talált szavazólapok maradékairól.

Az újságíró legkevesebb 25-30 olyan szavazólapot látott a helyszínen, amiket ismeretlenek megpróbáltak elégetni és megsemmisíteni, és mind ellenzéki pártok szavazatait mutatták.

Parászka az oldalán azt írta, hogy saját maga és családja védelmében minden halállal és erőszakkal fenyegető üzenet miatt feljelentést tesz a marosvásárhelyi rendőrségen, és védelmet is kér. Azt is írja továbbá, hogy panaszt tesz mindenki elleni, aki nyilvánosságra hozza vagy beazonosíthatóvá teszi lakcímét.

Az újságíró a posztban jelezte, hogy a szavazólapokat a punctul.ro újságírói találták meg a jeddi úton, nem lakott területen, és ő csak a helyszínelő rendőrök kiérkezését követően érkezett a helyszínre, emiatt nem is tudta már közelebbről megvizsgálni a bizonyítékokat.

Parászka szerint az út, ahol megtalálták a szavazólapok maradékait, Marosvásárhelyről Nyárádszereda felé, és értesülései szerint erre közlekedik a marosvásárhelyi Demokrácia központ autója is, ami rendszeresen összegyűjti a térség szavazatait és a csíkszeredai konzulátusra viszi azokat.

„Nagyobb mennyiségben szavazólapokhoz Marosvásárhelyen a Demokrácia-központ munkatársai férnek hozzá. Ezúton is, és hivatalos levélben is kérem a marosvásárhelyi Demokrácia-központ vezetőjét tisztázza: milyen védelem mellett szállítják a szavazólapokat?” - kérdezi a posztban az újságíró.

Az ellenzéket támogató, kitöltött és elégedett szavazólapok maradékait csütörtökön találták meg Jedd mellett. A képeken vegyesen láthatók szavazólapok, amiken az ellenzéki összefogást és a Mi Hazánkat jelölték meg, valamint a borítékok, amikben azokat el kellett volna juttatni a szavazatszámláló központokba.

A TASZ büntetőfeljelentést tett az ügyben, amiben a választási iroda is vizsgálatot indított.

A Fidesz kijelentette, hogy a baloldal gyújtotta fel saját szavazatait.

Twitter-oldalán üzent a magyaroknak Hillary Clinton, az Egyesült Államok és Barack Obama egykori külügyminisztere, volt first lady, a Demokrata Párt 2016-os elnökjelöltje.

Clinton szerint Putyin ukrajnai inváziója megmutatta ország-világ számára, hogy milyen fontos harcolni az autokrata rendszerekkel szemben, és megvédeni a szabad és demokrata társadalmakat.

„Az április 3-i választás egy lehetőség, hogy a magyarok megerősítsék hitüket a demokráciában. Magyarok Magyarországon, az Egyesült Államokban és mindenhol a világban: menjetek szavazni!'"

Két nap van hátra a választásokig, ez már nem a komplikált megfejtések és szofisztikált üzenetek ideje, itt már az utolsó patronokat lövik el a felek.

Orbán pénteken egyenesen azzal vádolta meg a baloldalt, hogy lepaktált az ukrán kormánnyal, fegyvereket küldene győzelme esetén Kijevnek, felszámolná az orosz gázszerződéseket, és tönkretenné a gazdaságot.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje válaszul azt írta, hogy az orosz propaganda hivatalosan is átvette Orbán Viktor Facebook-oldalát a kampány végére.

Ez is erős és elég képtelen állítás, bár az igazsághoz valószínűleg valamivel közelebb állhat mint a miniszterelnöké, ha abból indulunk ki, hogy a Külügyminisztérium lassan tíz éve tűri, hogy Oroszország titkosszolgálatai támadják az ország informatikai rendszereit, kompromittálják a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörjenek „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt titkosított hálózatokat is.

Magyarország megválasztott miniszterelnöke, Orbán Viktor a péntek reggeli közmédiának adott interjúja után a Facebookon adott hírt arról, hogy

„a baloldal lepaktált az ukránokkal.”

A paktum lényege Orbán szerint, hogy ha nyer az ellenzék, egyből megindulnak a fegyverszállítmányok Kijev felé, közben elzárják a gázt, és tönkreteszik a magyar gazdaságot.

Hogy az orosz hadsereg ellen küzdő ukrán kormány miért akarná tönkretenni a magyar gazdaságot, és milyen forrás illetve logika alapján állt össze az összefüggés a kormányfő fejében, a posztból nem derül ki.

A dolog nyilván összefügg azzal, hogy az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij kérdőre vonta Orbánt kiváró politikája miatt, és amiért nem foglalt egyértelműen állást a háborús konfliktusban - és ez a magyar kormány nemzetközi izolációjával fenyeget.

És bár az állítás mögött nyilván semmilyen megalapozottság nincs, az mégis feltűnő, hogy a kampány utolsó napjaira milyen határozott oroszbarát álláspontra helyezkedik a háború kitörése után heteken keresztül egyensúlyozgatni próbáló miniszterelnök.

„Magyarország területére csütörtökön az ukrán-magyar határszakaszon 5728 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4620-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek” - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pénteken az MTI-vel.

A híradás szerint a beléptetettek közül 1599 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes - ennyi idejük van az érintetteknek, hogy felkeressék az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az nem derül ki a közleményből, hogy az idegenrendészet miért nem volt képes öt hét alatt megoldani, hogy a háború elől menekülők a státusz iránti kérelmüket rögtön a fogadóközpontokon benyújthassák.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) pénteken azt közölte, hogy az ukrajnai háború elől szerdán 1717 ember, köztük 808 gyermek érkezett Budapestre illetve Kőbányára vonattal, őket buszokkal mind a BOK csarnokba szállították. A feladatok ellátásában segít a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök, írja a közlemény, folyamatosan tartják a kapcsolatot a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival.

Svédországban megbírságolták a legfelsőbb bíróság egyik bíróját, miután kiderült, hogy többek között karácsonyi sonkát és húsgolyókat lopott - közölte az ügyben eljáró főügyész, Per Nichols.

A 67 éves asszonyt egy héttel karácsony előtt kapta el a biztonsági személyzet egy stockholmi élelmiszerboltban.

A bírónő, aki két évtizedet töltött a bírói székben, februárban mondott le tisztségéről, miután nyilvánosságra került a hír, hogy ügyészségi vizsgálat indult ellene.

A Dagens Juridik svédi jogi szakportál szerint a bírónő nem állt meg a húsgolyó- és sonkapultnál, zsákmányolt kolbászt és sajtot is, mielőtt fülön csípték. A technikája a portál szerint az volt, hogy a fonott táskát, amibe rejtette a lopott árut, egy másik zacskóval takarta el.

A bírónő elismerte a trükköt, valamiért mégis tagadta, hogy szándékában állt volna ellopni az élelmiszereket.

Nem járt jól: 50 ezer svéd korona pénzbírságot szabtak ki rá, ami nagyjából 1,8 millió forintnak felel meg. (Guardian)

Nem lehet állítani, hogy rettenetesen komplex témákkal és összetett üzenetekkel operálna a kormányzó Fidesz a 2022-es kampányban, de a miniszterelnök ezen a pályán is biztosra megy, és kis sorvezetőn emlékezteti magát arra, hogy minden egyes mottót fel kell mondani a kampánygyűléseken.

Ez derül ki abból a képből, amit a Cseresnyés Péter, nagykanizsai Fidesz-jelölt töltött fel Facebook-oldalára, büszkélkedve, hogy mellette kampányol épp Orbán Viktor. A képen egy sebtében töltőtollal összeirkált jegyzet látszik, amit ha kinagyítunk, érdekes részleteket mutat.

Például azt, hogy Orbán emlékezteti magát és híveit: Magyarország belépését a háborúba meg kell akadályozni, továbbá előre kell menni, nem hátra, és csak (?) a Fidesz. Érdekes, hogy a cetli alapján Orbán még a hangsúlyozásra is külön ügyel.

Aki további részleteket is kisilabizált, írja meg nekünk - bár nem olyan nehéz kitalálni mi állhat az ujjak alatt: ezen a háborún semmi nem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk, az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket pedig hagyják békén, stb.

„Mi soha nem avatkoztunk bele Magyarország belügyeibe, különösen választásokat megelőző napokban. Sajnálatos, hogy rövidtávú politikai haszna érdekében Szijjártó miniszter úr kész ostobaságok kitalálására, és tönkre is tenné akár a kettőnk között kialakult kapcsolatot. Ha a Lavrov-rend fontosabb számára, mint a velem való munkakapcsolat, ideje ezt nyíltan közölni.”

Az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba nem udvariaskodott feleslegesen Szijjártó Péterrel, aki azzal gyanúsította meg az ukrán kormányt, hogy a magyar mögött szervezkedik, és az egyesült ellenzékkel tárgyal egy lehetséges összeesküvésről - sőt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt személyesen egyeztetnek ezekről a kérdésekről.

Kuleba hivatalos közleményében sajnálatát fejezte ki a Szijjártó kijelentései miatt, megjegyezve, hogy azok valótlanok és rombolják Kijev és Budapest kapcsolatait.

Az ukrán külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy szerdán Szijjártó külügyminiszter azzal vádolta meg az ukrán kormányt, hogy megpróbálja befolyásolni a magyarországi parlamenti választásokat, és azt állította: a titkosszolgálatok szerint Kuleba néhány napja felhívta Ukrajna budapesti nagykövetét, „hogy a magyarországi választási eredmény befolyásolásának lehetőségéről konzultáljanak”.

A közleményt közlő írásban nem felejtik el megemlíteni, hogy kedd óta azt is tudni lehet, a Direkt36 jóvoltából, hogy orosz hackerek vagy tíz éve hozzáférnek a magyar külügyminisztérium informatikai rendszeréhez, anélkül, hogy Szijjártót ez különösebben zavarná.

Az is olvasható, hogy Magyarországon ellenzéki politikusok és újságírók ellen is bevetették a Pegasus kémprogramot, amelynek alkalmazását Orbán Viktor kormánya el is ismerte.

Szijjártó mondásai miatt egyébként a másik érintett fél, Márki-Zay Péter szerda délután feljelentést tett rémhírterjesztés miatt.

Még a héten megjelenik az orosz techpiacon a Grustnogram, az Instagram fekete-fehér, melankolikus alternatívája, ami arra kéri a felhasználókat, hogy szomorú képeket posztoljanak magukról - közölték az alkalmazás fejlesztői.

Oroszország március 14. óta korlátozza az Instagramhoz való hozzáférést, miután a brand tulajdonosát, a Metát bűnösnek találta „szélsőséges tevékenység” folytatásában.

Az Instagram közölte, hogy a blokkolásról szóló döntés 80 millió oroszországi felhasználót érint. Bár a userek olykor elérhetik a fotómegosztó platformot VPN-segítségével, hazai alternatívák kezdtek megjelenni. Ilyen a Rossgram, vagy a legújabb próbálkozás, a Grustnogram, amit magyarul leginkább Búsulógramként lehetne lefordítani.

„Posztolj szomorú képeket magadról, mutasd meg ezt szomorú barátaidnak, legyetek együtt szomorúak” - olvasható a platform honlapján a tuti recept.

Az alkalmazás nyitófelületén egy bundás nőt ábrázolt, aki a moszkvai Vörös téren álló Boldog Vazul-székesegyház előtt áll. A keresősáv mellette azt üzeni a felhasználóknak, hogy keressenek szomorú honfitársakat. Így aztán a Grusnogramon lájkolni nem is lehet, csak összetört szívet küldve szomorkodni közösen az élet nehézségein.

Az alapító Aleszkander Tokarev azt nyilatkozta, hogy mivel mindenki szomorú a népszerű social platformok betiltása illetve távozása miatt, így aztán ideje együtt szomorkodni.

A program várhatóan a hét végére megjelenik a Google Playen, később pedig az App Store-ban.

Az Instagramot névben, dizájnban és színvilágban utánzó Rossgramnak ezen a héten kellett volna elindulnia, de az alapítóknak csak órákkal a tervezett indulási időpont után sikerült közzétenniük egy videót a prototípusról. (Reuters)

Az orosz alsóházat vezető Vjacseszlav Volodin előállt egy olyan törvényjavaslattal, ami lehetővé tenné, hogy Oroszország teljes energia- és nyersanyagexportját rubelben árazza be.

Mivel Oroszország gazdasága a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta a legsúlyosabb válsággal néz szembe, Putyin március 23-án visszavágott a Nyugatnak, és elrendelte, hogy az orosz gázexportot - legalábbis az ellenséges országoknak mindenképpen - rubelben kell megfizetni.

A most nyilvánosságra került javaslat ennek egy következő lépése lehet, jóllehet még csak kommunikációs szinten létezik az ötlet.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moszkva nem akarja, hogy a szankciókat az oroszok ellen fordítsák, ezért - utalt a törvényjavaslatra - „ez egy olyan elképzelés, amelyen mindenképpen foglalkozni kell”.

Peszkov szerint az amerikai dollár globális tartalékvalutaként betöltött szerepe máris csorbát szenvedett, és a Volodin által tervezett lépés Oroszország és partnerei érdekeit is szolgálná.

Volodin a Telegram-csatornáján már egyenesen arról írt, hogy helyes és országuk számára előnyös lenne, ha a műtrágya, a gabona, az étolaj, a kőolaj, a szén, a fémek és egyéb nyersanyagok piacán is rubellel kereskedne az állam.

A német kormány egy hete jelezte már, hogy szerződést szeg a Gazprom, ha mostantól rubelben kéri a földgáz ellenértékét.

Most hétfőn Vlagyimir Putyin elnök már türelmetlenül kérte az illetékeseket, az orosz jegybank és a Gazprom gázvállalat jelentését arról, hogy miként megvalósítható az áttérés a rubelelszámolásra. (Reuters)

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy az ostromlott Mariupol ágyúzása csak akkor ér véget, ha az ukrán csapatok megadják magukat.

Putyin ezt Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott egyórás telefonbeszélgetése során mondta kedd este - közölte a Kreml közleménye.

Francia tisztviselők szerint az orosz vezető beleegyezett abba, hogy fontolóra vegyék a civilek evakuálására vonatkozó terveket a városból.

A közlemény nem sokkal azután látott napvilágot, hogy új műholdképek jelentek meg a kikötővárosban végzett pusztításról: a felvételek mutatják a rommá bombázott lakónegyedeket, és láthatóak rajtuk a tüzelőállásban álló orosz tüzérségi ágyúk is a város szélén.

A francia Elysée-palota tisztviselői „katasztrofálisnak” nevezték a városban kialakult helyzetet, és hozzátették, hogy „a polgári lakosságot meg kell védeni, és ha akarják, el kell hagyniuk a várost. Hozzá kell jutniuk az élelmiszersegélyhez, a vízhez és a szükséges gyógyszerekhez”.

Franciaország török és görög képviselőkkel, valamint humanitárius szervezetekkel együtt mutatta be Putyinnak a város kiürítésének tervét, amire az orosz elnök azt felelte, hogy megfontolja a javaslatot. A Kreml telefonbeszélgetésről készült leirata alapján nem adott ilyen biztosítékot.

Putyin orosz közlés szerint azt mondta, hogy a humanitárius helyzet megoldása érdekében az ukrán nacionalista fegyvereseknek fel kell hagyniuk az ellenállással, és le kell tenniük a fegyvert.

Ukrajna eközben azzal vádolja Oroszországot, hogy Mariupolból több ezer embert erőszakkal telepített át orosz ellenőrzés alatt álló területre.

A kikötővárost ért bombázások során legalább 5000 ember veszítette már életét, köztük mintegy 200 gyerek. (BBC)

Közép-európai idő szerint hétfő hajnalban tartják a 94. Oscar-gálát a Los Angeles-i Dolby Theatre-ben, ahol a magyar filmszakma ezúttal sem maradt díj nélkül.

A gála egyik nagy esélyese a Dűne című amerikai filmprodukció, amit összesen 10 kategóriában jelöltek Oscarra, köztük a legjobb látványtervezés díjára is. Egész pontosan a látványtervező Patrice Vermette és a berendező Sipos Zsuzsanna izgulhattak, és nem hiába.

Azok után, hogy két hete a páros elnyerte a brit BAFTA-díjat a megaprodukció látványtervezéséért, az Oscar-zsűri is őket találta a legjobbnak a kategóriájukban. Ez volt az este negyedik Oscar-díja, amit Denis Villeneuve sci-fije elnyert.

Vermette után Sipos Zsuzsanna is mondott pár szót, és magyarul is megköszönte a zsűrinek a díjat.

Sipos Zsuzsanna korábban dolgozott a Szárnyas fejvadász 2049, a Gemini Man című filmekben és a Borgiák sorozaton is.

A Dűne megkapta a legjobb hang, a legjobb vágás és a legjobb eredeti filmzene díját is, minden jel szerint Villeneuve filmje lesz a 2022-es Oscar-gála csúcsfilmje.

Már szombaton kezdtek terjedni a Twitteren azok a felvételek, amiken a kommentárok szerint ukrán katonák kínoznak többnyire sebesült és magatehetetlen orosz hadifoglyokat.

Az egyik videón verik és rugdossák a lőtt sebtől vagy töréstől kínlódó katonákat, de terjed olyan rövid felvétel is, amin közvetlen közelről lábon lőnek már ártalmatlanított, foglyul ejtett katonákat.

Egyes fejtegetések szerint a videók Harkiv közelében készülhettek, és a katonák arról beszélnek, hogy a civil áldozatok miatt állnak bosszút.

Hogy a felvételek hol készültek, és kik az elkövetők, az biztosan továbbra sem tudható, de vasárnap este Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij elnöki tanácsadója megerősítette, hogy kivizsgálják az eseteket, amik háborús bűncselekménynek minősülnek.

Jens Stoltenberg főtitkár a csütörtöki, Brüsszelben esedékes rendkívüli NATO-csúcstalálkozót megelőző sajtótájékoztatón ismertette azokat a döntéseket, amelyekről a vezetőknek másnap dönteniük kell, és amiket - ahogy azt az euro-atlanti szövetség hivatalos közleménye kijelenti - másnap meg is hoznak. A döntések között szerepel

négy új NATO-hadtest felállítása Bulgáriában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában, a NATO minden területen - szárazföldön, tengeren, levegőben, űrben és kibertérben - való megerősítése, további támogatás nyújtása Ukrajnának, valamint az orosz nyomásnak kitett partnerek támogatásának növelése.

„A holnap meghozott döntéseknek messzemenő következményei lesznek”

- mondta a főtitkár. Megismételte, hogy az euro-atlanti biztonság megerősítése érdekében a NATO-szövetségeseknek meg kell duplázniuk erőfeszítéseiket, azaz még többet kell fektessenek a védelmi kapacitásaik fejlesztésébe.

Ezzel kapcsolatban Stoltenberg úgy fogalmazott: „Újfajta helyzet van. A békét már nem tekinthetjük magától értetődőnek". (NATO.int)

Szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök utasította kormányát, és külön a földgázszerződéseket és a szállításokat felügyelő állami Gazprom konszernt, hogy a jövőben ne fogadjanak el többé dollárban vagy euróban történő kifizetéseket.

A szállítások továbbra is teljes mértékben garantáltak lesznek - biztosította a Kreml vezetője az orosz állami vállalatok nemzetközi ügyfeleit egy kormányzati videokonferencián, amelyet az állami televízió közvetített. Viszont, folytatta Putyin, az orosz áruk devizában történő kifizetése elvesztette értelmét.

Az Oroszország által feketelistán tartott „barátságtalan államok” mind érintettek, köztük az összes többi uniós ország, de az Egyesült Államok, Kanada és Nagy-Britannia is. Putyin egyhetes átmeneti időszakot engedett meg, utána csak rubelt fogad el.

A Kommerszant című orosz lap beszámolója szerint válaszul a rubel emelkedni kezdett a moszkvai tőzsdén.

Az orosz elnök már március első hetében, a nyugati szankciókra válaszul, utasítást adott arra, hogy készüljön lista az Oroszországgal ellenséges államokról.

A Pravda című hatalompárti lap ezt megelőzően Magyarországot a barátságos országok közé sorolta, de a hivatalos lajstromban ez már nincs így, az európai uniós tagállamok - függetlenül attól, mennyire voltak nyugodtak stratégiailag - egységesen felkerültek a „feketelistára”. (DW)

Pénteken közölte a Miniszterelnökség az MTI-vel, hogy tranzitvárót alakít ki a Fővárosi Védelmi Bizottság - azaz a katasztrófavédelem budapesti kirendeltsége - az Ukrajnából a háború elől menekülők számára a BOK "B" csarnokban március 21-től.

A Keleti Pályaudvar szomszédságában nyíló nagyméretű tranzitváró térítésmentes szolgáltatásokat biztosít majd: meleg váróhelyiség, tolmácsszolgáltatás, illemhelyek, orvosi ellátás, telefontöltési lehetőség, internetelérés. Az elmúlt két-három hétben erről eddig önkéntesek és civil szervezetek gondoskodtak a pályaudvarokon.

A minisztérium azt ígéri, hogy az elhelyezést igénylő személyek részére a szállás szervezésében is segítséget nyújtanak, és idegenrendészeti ügyintézésre is lesz lehetőség. Azt is írták, hogy a segélyszervezetek és civilek is tevékenykedhetnek majd a tranzitváróban is, de hogy pontosan kik, arra a pénteki közlemény nem tér ki.

A pályaudvarokat viszont kiürítik, azokat el kell hagyniuk a civileknek és önkénteseknek, ezt érintettek megerősítették, és már pakolnak is. A döntésről a BOK-csarnok mai bejárásán tájékoztatták a bizottság tagjai az érintetteket, és nem sokkal később a segítőcsoportokban is terjedni kezdett az információ.

A menekültek átszállításáról a pályaudvarról a tranzitváróba feltehetően a kormányzati szervek gondoskodnak. Hétfőtől a Budapestre érkező menekültek és menedékkérők ellátása csak ott zajlik majd.

Vasárnap délután Volodimir Zelenszkij videókapcsolaton keresztül tartott beszédet a jeruzsálemi Knesszet képviselői előtt. Miki Lévy izraeli házelnök köszöntötte az ukrán elnököt a videókonferencián, és egyből elítélte az orosz agressziót.

Zelenszkij felszólalásában a náci Németországhoz hasonlította az orosz offenzívát, és katonai valamint gazdasági segítséget kért Izraeltől.

Az elnök számon kérően arról beszélt, hogy ebben a helyzetben Izrael sem maradhat semleges: döntenie kell, hogy segít-e megvédeni Ukrajnát az orosz invázióval szemben, vagy sem.

A közismerten zsidó származású elnök, aki a II. világháborúban több felmenőjét is elveszítette, az Endlösüng, azaz a „végső megoldáshoz” - a náci Németország zsidókat megsemmisítő műveletsorához - hasonlította az orosz sereg agresszióját.

Ezt a kifejezést az oroszok maguk is használják a hadművelet megnevezésére, akik az ukránokat pontosan úgy akarják most megfosztani otthonaiktól, identitásuktól, kultúrájuktól, vagyonuktól és méltóságuktól, ahogy azt a nácik tették a holokauszt idején - mondta Zelenszkij, aki utalt rá, hogy Moszkva azon a napon - február 24-én - indított támadást Ukrajna ellen, amikor a náci párt 1920-ban megalakult.

Az elnök arról győzködte a képviselőket, hogy bocsássák Ukrajna rendelkezésére a Vaskupola védelmi rendszert:

„Mindenki tudja, hogy az Önök rakétavédelmi rendszere a legjobb a világon, és hogy nagy segítséget nyújthatnának népünknek. Megmenthetik vele az ukránok, az ukrán zsidók életét.”

Az elnök kérdőre vonta a képviselőket, hogy miért nem küldenek fegyvert Ukrajnának, és miért nem vetnek ki gazdasági szankciókat a háborút indító Oroszországgal szemben:

„Akárhogy is, a választás a tiétek, testvéreim, és együtt kell élnetek a válasszal, nektek, Izrael népének.”

Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy rakéta csapódott be a Babij Jar-i holokauszt emlékhelytől nem messze, és orosz rakéták célpontja lett Uman is, ahol Nachman rabbi sírja - izraeliek zarándokhelye - található.

Az elnök a közömbösségtől intette óva a zsidó államot, miután Izrael egyelőre nem hajlandó rendelkezésükre bocsátani a Vaskupola légvédelmi rendszert.

A bejelentkezést a nagyobb tévécsatornák mind közvetítették, és a nagyvárosok utcáin tömegek követték figyelemmel. (Guardian)

Új értékelést adott ki a Pentagon Védelmi Hírszerző Ügynöksége (Defense Intelligence Agency) a háború elmúlt napjainak tapasztalati és beszerzett információk alapján.

A testület jelentése azzal számol, hogy Vlagyimir Putyin elnök várhatóan újra, és egyre hangosabban azzal fenyegetőzik majd azzal, hogy nukleáris fegyvereket vet be a Nyugat ellen, ha az orosz invázióval szembeni kemény ukrán ellenállás tovább folytatódik. Az oka ennek elsősorban az, hogy az orosz szárazföldi műveletek elakadtak; csütörtökön nyugati katonai hírszerzők már arról tudósítottak: elképzelhető, hogy meg sem kísérlik megostromolni Kijevet.

A Pentagon egyik magas rangú tisztviselője csütörtökön újságírók előtt azt mondta, hogy - miközben az oroszok közel 1000 nagy hatótávolságú rakétát kilőttek már -, az invázió megtorpant.

„Egyes ukrán területek elhúzódó megszállása azzal fenyeget, hogy miközben az orosz katonai munkaerő folyamatosan fogyatkozik, fegyverarzenálja amortizálódik, a gazdasági szankciók és az azzal járó tartós gazdasági depresszió diplomáciai elszigeteltségbe taszítja Oroszországot" - foglalta össze a tapasztaltokat Scott Berrier altábornagy, a Védelmi Hírszerző Ügynökség igazgatója a globális biztonsági kockázatokról szóló összefoglalójában.

Ukrajna dacossága és a gazdasági szankciók kombinációja veszélyezteti Oroszország képességét arra, hogy precíziós fegyverekkel és lőszerekkel lássa el hagyományos katonai erőit, és ahogy ez a folyamat halad előre, mondja Berrier:

„Oroszország valószínűleg egyre inkább nukleáris elrettentő erejére fog támaszkodni, hogy jelezze a Nyugatnak, és erőt sugározzon sajátjai felé”.

A Pentagon ügynökségének értékelése Joe Biden elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök péntekre tervezett telefonbeszélgetésének előestéjén hangzott el. És bár az amerikai tisztviselők nehezen igazodnak el Kína álláspontját illetően a háborúval kapcsolatban, a Bloomberg azt írja, hogy

Biden Hszi segítségét fogja kérni, hogy növelje a nyomást Moszkvára a háború befejezése érdekében.Putyin már korábban - az invázió első napjaiban - bejelentette, hogy magasabb készültségi fokozatba helyezte Oroszország nukleáris arzenálját. Berrier csütörtökön arról beszélt, hogy az elmúlt két hét fejleményei abba az irányba tolhatják az orosz elnököt, hogy

„...agresszívebb akciókat hajtson végre, nemcsak magában Ukrajnában, hanem szélesebb körben is a Nyugattal való vélt konfrontációjában.”

Az altábornagy szerint Oroszország fő motivációja az lehet, hogy helyreállítsa presztízsét, és elrettentse ellenfeleit. Putyin nem tett le arról, hogy befolyási övezetté tegye Ukrajnát, és a volt Szovjetunió más államait - sőt, Berrier szerint Moszkva „eltökéltnek tűnik”, és addig nyomul előre, amíg az ukrán kormány nem hajlandó teljesíteni követeléseit.

Az amerikai hírszerzés szerint Putyin februári parancsa, amivel az orosz nukleáris erőket készenlétbe helyezte, „fokozott előkészületekre utal, amik célja, hogy biztosítsák a gyors átmenetet egy magasabb készültségi fokozatba, ha a helyzet úgy kívánja”.

Berrier ezzel együtt nem zárja ki, hogy Moszkva azért is fenyegetőzik taktikai nukleáris fegyverek bevetésével, hogy olyan tárgyalási helyzetet teremtsen, ami a „a konfliktus Oroszország számára kedvező feltételekkel történő befejezését eredményezheti, vagy más résztvevőket visszatarthat attól, hogy belépjenek a konfliktusba”.

A hagyományos erőkkel kapcsolatban Berrier egyértelműen kijelentette, hogy Putyin korábbi dicsekvései a hadserege fejlettségét illetően nem bizonyultak megalapozottnak.

Nyílt levelet tett közzé több európai politikus, amiben azt kérik a Nobel-bizottságtól, hogy a különleges helyzetre tekintettel hosszabbítsák meg a jelölés határidejét, és terjesszék fel béke-Nobel-díjra Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, és szabadságáért harcoló ukrán népet. A következőket írják többek között:

„Családok milliói élnek most félelemben, otthonaikat és megélhetésüket bombázások és egy betolakodó hadsereg fenyegeti. Tanúi vagyunk az ukrán nép bátorságának, amely ellenáll ennek a háborúnak, amelyet az Orosz Föderáció visel ellenük.

(...)

Jelenleg és világszerte demokratikus polgártársaink mindannyian ugyanazt a kérdést teszik fel: mit tehetünk Ukrajna népének támogatására?

Úgy gondoljuk, hogy itt az ideje megmutatni az ukrán népnek, hogy a világ az ő oldalán áll. Ezért alázatosan arra kérjük Önöket, a bizottságot, hogy fontolják meg a Nobel-békedíj jelölési eljárás meghosszabbítását és újbóli megnyitását 2022. március 31-ig. Tegyék lehetővé Zelenszkij elnök és Ukrajna népe számára a Nobel-békedíj jelölését.

Bár tisztában vagyunk azzal, hogy ez az eljárás megszakítása, úgy véljük, hogy a jelenlegi példátlan helyzet miatt ez a megszakítás indokolt.

Demokratikus kötelességünk, hogy szembeszálljunk az önkényuralommal, és támogassuk a demokráciáért és az önrendelkezéshez való jogáért küzdő népet.

A civilizáció burka papírvékony, mi vagyunk az őrei, és soha nem nyugodhatunk meg.”

A nyílt levelet összesen 36 egykori illetve ma is aktív európai politikus írta alá, Hollandiából, Nagy-Britanniából, Németországból, Svédországból, Észtországból, Bulgáriából, Romániából és Szlovákiából, de március 30-ig még fogadják az aláírásokat.

Az első aláírók között szerepel többek között Urmas Paet volt észt külügyminiszter, európai parlamenti képviselő, Andrus Ansip volt észt miniszterelnök, Ank Bijleveld és Joris Voorhoeve volt holland védelmi miniszterek, Bernard Bot, Bert Koenders és Maxime Verhagen volt holland külügyminiszterek, André Rouvoet volt holland miniszterelnök-helyettes, Neelie Kroes volt európai biztos és Guy Verhofstad volt belga miniszterelnök.

Múlt héten jelentette be Dobos Menyhért a közmédia választási irodájának elnöke azt mondta, hogy jövő szerdától három héten keresztül szerdán és csütörtökönként minden a M1 és a Kossuth Rádió reggeli műsorsávjában, a reggel 8-as hírek előtt minden párt kap 5 percet, hogy bemutatkozzon.

Be kell majd mutatkozniuk, mivel négy évig egyáltalán nem hívták őket. Ugyanezt az elegáns gyakorlatot mutatta be négy éve is a közmédia, amikor 5-5 percet adtak a pártoknak. Most alighanem az egész ellenzéki szövetségre szánnak 5 percet. Erre utalt a posztjában Márki-Zay is.

130 milliárd forint, négy év, öt perc:

Joe Biden amerikai elnök a jövő héten Európába utazik, hogy személyesen tárgyaljon európai vezetőkkel az ukrajnai orosz invázióról - jelentette be Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára kedden.

Biden március 24-én Brüsszelben találkozik a NATO és az európai tagállamok vezetőivel. Az amerikai elnök részt vesz az Európai Tanács tervezett csúcstalálkozóján is, ahol a szankciók bevezetése és a humanitárius segítségnyújtás lesz a téma.

„Célja, hogy szemtől szemben találkozzon európai kollégáival, és közösen felmérjék, hol tart és hova fejlődhet a konfliktus. Eddig hihetetlen összhangban voltunk" - mondta Psaki Biden látogatásáról. Az elnök a sajtótitkár elmondása szerint nagy híve a személyes diplomáciának.

Az utazás Kamala Harris alelnök múlt heti lengyelországi és romániai NATO-országok keleti szárnyán tett látogatását követi. A célja egyben diplomáciai is: kifejezi a Biden-kormányzat támogatását a NATO-szövetségesek iránt az invázió és az azt követő menekültválság idején.

A lengyel külügyminiszter Zbigniew Rau kedden azt mondta: nagyon valószínű, hogy Biden Lengyelországba látogat. Rau úgy nyilatkozott: nehéz lenne jobb helyet elképzelni Varsónál arra, hogy az Egyesült Államok kifejezze szolidaritását. Biden lengyelországi látogatását Psaki nem erősítette meg.

A bejelentése ugyanazon a napon történt, amikor Lengyelország, Csehország és Szlovénia vezetői a biztonsági kockázatok ellenére vonattal Kijevbe indultak, hogy kifejezzék támogatásukat Ukrajna iránt. (AP)

Sarkadi Zsoltnak és Boros Julinak tartozunk hálával, akik végigszámolták a Bajcsy-Zsilinszky úton sorakozó buszokat a Nyugati tértől az Andrássy útig. 196 darab. De ez biztosan nem az összes, mert még a Deák tér felé állnak az Andrássy úton végig, és legalább 20-30-at láttunk a déli órákban a Margit híd budai hídfőjénél parkolni, a Komjádi uszoda magasságában.

Vasárnap „180 külföldi zsoldossal” végeztek javorivi katonai támaszpont elleni kivitelezett támadás során az orosz hadsereg - közölte mintegy büszkélkedve az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vasárnap napközben.

Az oroszok a frissebb híradások szerint akár 30 rakétát is kilőhettek a nyugat-ukrajnai Lvivtől 30 kilométerre északnyugatra fekvő Nemzetközi Békefenntartó és Biztonsági Központ (ICPS) támaszpontjára. A korábbi hírek még 8 vagy annál valamivel több rakétáról szóltak.

Az ukránok szerint nem volt annyi áldozata a támadásnak, mint amit most az orosz fél közölte. Az ő jelentéseik 35 halottról és 134 sérültről szólnak. Az áldozatok nemzetiségéről nem jelent meg egyelőre hiteles információ.

Az orosz védelmi minisztérium a Reuters szerint azt is közölte, hogy a javorivi létesítményt külföldről Ukrajna területére szállított katonai felszerelések tárolására használták. A szóvivő szerint akár 180 külföldi zsoldos mellett „nagy mennyiségű” fegyvert is megsemmisítettek.

A védelmi minisztérium közölte, hogy folytatni fogja a „külföldi zsoldosok” elleni támadásokat. (Euronews / Guardian)

Mariupolban összesen 2187 ember halt meg azóta, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát. A városi tanács közölte ezt az adatot vasárnap. Az alpolgármester csütörtökön még „csak” 1200-ról beszélt.

A Vöröskereszt azt közölte, hogy az emberek nem jutnak gyógyszerhez, nincs fűtés, áram és gáz, a civilek evakuálása többször meghiúsult.

A kikötővárosban az élelmiszer és a víz napok óta fogytán van. Egyes lakosok már a radiátorokat csapolják le, hogy vízhez jussanak a túléléshez.

Vasárnap délben közölt televíziós beszédében Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy már csak órák kérdése, és megérkezik a humanitárius segítség a városba.

Az elnök a nyilatkozatában arról beszélt, hogy a humanitárius folyosókon keresztül közel 125 000 embert evakuáltak már konfliktusövezetekből. A kormány prioritása most Mariupol, ami a humanitárius katasztrófa szélére sodródott. 400 ezer ember rekedt a városban.

Ukrajna kormánya egy humanitárius ellátó konvojt indított a városba, ami nagyjából ezekben az órákban érkezik meg.

Mariupolban többek között egy szülészeti kórházat is teljesen lebombáztak. 17-en megsebesültek a támadás miatt.

A városi tanács szerint legalább 22 bombatámadás érte a várost, ezzel összesen már több mint 100 bombát dobtak az oroszok Mariupolra.

Szombaton írtunk arról, hogy a kikötővárost teljesen körbekerítették az oroszok, és lassan alig van arról tudomása a külvilágnak, hogy mi is történik Mariupolban.

Jevgenyij Maloletka képei alapján a helyzet egészen drámai. A városban már a hét elején tömegsírokat ástak.

Ukrán tisztségviselők szerint a megszálló orosz hadsereg foszforbombát is bevetett Luhanszkban, ami tilos nemzetközi egyezmények szerint.

Olekszij Bilocsickij, a popasznai rendőrség vezetője és Ljudmila Deniszova ukrajnai emberi jogi ombudsman is azt közölte a Reuters hírügynökséggel, hogy alig száz kilométerre nyugatra Luhanszk városától csapódtak be a foszforgránátok.

A nemzetközi jog tiltja a vegyi fegyvernek minősülő fehér foszforgránátok használatát sűrűn lakott polgári területeken, de megengedi, hogy a csapatok fedezékként használják azokat.

A foszforbombák elviselhetetlen szenvedést okoznak a megsebesülőknek, és hatalmas tüzet idéznek elő. Az orosz csapatok vetettek be hasonló eszközöket már a közelmúltban, Aleppo ostromakor, Szíriában.

A rendőrségi vezető és az ombudsman megkérdőjelezhetetlen bizonyítékkal nem álltak elő. A Reuters és a nemzetközi hírügynökségek is jelezték, hogy egyelőre nem tudják ellenőrizni az állítások igazságtartalmát. (MTI)

Helyi lakosokkal folytatott beszélgetésekre hivatkozva azt írja a Szabad Európa, hogy a belaruszi halottasházakban rengeteg orosz katona holttestét rejtegetik, és a hatóságok így igyekeznek eltitkolni a háború tényleges veszteségeit orosz oldalról.

A lap helyi tudósítója szerint Mazir lakói teljesen ledöbbenve nézték, ahogy Oroszországba induló vasúti szerelvényeket holttestekkel töltöttek meg a város pályaudvarán.

A beszámoló szerint több belarusz városban is arról beszélnek a lakosok, hogy nagy mennyiségben szállítják hozzájuk elesett katonák holttesteit a frontról.

Állításaik szerint a homeli és naruliai hullaházban sincs már több hely. A holttesteket teherautókkal szállítják a hullaházakba, onnét pedig vonattal vagy repülővel küldik őket vissza Oroszországba.

A belarusz orvosokat állítólag állásuk elvesztésével is megfenyegették, nehogy információkat terjesszenek az elesett orosz katonák számáról.

Arról, hogy mekkora veszteségeket szenvedett idáig az orosz sereg, ellentmondásos információk kerültek nyilvánosságra.

Az amerikaiak szerint néhány ezer áldozatról lehet szó, az ukránok 10 ezer feletti számot emlegetnek, az orosz hatóságok százas nagyságrendben ismertek el idáig veszteségeket. (Szabad Európa)

Kevesebb mint két hét alatt egymillió gyermek menekült el Ukrajnából - közölte kedden James Elder, az UNICEF szóvivője, aki szerint „ennél elkeserítőbb történelmi rekordot” elképzelni sem lehet.

Az orosz invázió február 24-i kezdete óta az ENSZ szerint 2 millió ember menekült el Ukrajnából - többen, mint ahányan a polgárháború első három évében elhagyták Szíriát.

„A második világháború óta nem láttunk ilyen sebességű és méretű menekültválságot” - mondta Elder.

Ez a statisztika azt is jelenti, hogy nagyjából minden hetedik ukrán gyermek már elhagyta az országot.

Legalább 29-en haltak meg bombázások vagy aknavetőgránátok miatt menekülés közben, és ez a szám a humanitárius csoportok szerint biztosan kevesebb a valóságosnál.

A konfliktus kezdete óta az UNICEF becslései szerint 4000 csecsemő született Ukrajnában, köztük több tucatnyi ideiglenes szülészeteken, földalatti óvóhelyeken, bunkerekben létesített intenzív osztályokon és műtőkben.

A családok sok helyen áram és víz nélkül élnek, a gyerekek pedig ki vannak téve a hidegnek, a betegségeknek, az éhségnek és a szomjúságnak. Mariupoli családok Elder szerint azt mesélik, hogy a gyerekek bojlerből isszák a vizet.

Az ENSZ közleménye szerint a menekülő gyermekek közül sokan kísérő nélkül menekülnek. Szüleik, családtagjaik Ukrajnában maradtak, vagy megölték őket. Mintegy 100 ezer gyermek, akiknek a fele fogyatékkal élő, veszélyeztetett intézményekben és bentlakásos iskolákban él, mivel az iskolák, árvaházak, otthonok és kórházak mind támadás alatt állnak - közölte az ENSZ.

A más országokban tartózkodó ukrán menekültek többsége nő és gyermek, a 18 és 60 év közötti férfiak ugyanis hivatalosan nem hagyhatják el az országot. (New York Times)

Nagy sebességgel terjed egy moszkvai videó a Twitteren, amin hosszú autósor kanyarog egy moszkvai McDonald's előtt. A bejegyzés szerint a sor vagy fél mérföld hosszú.

A NEXTA egy másik képet is megosztott, amin utcáig áll az utolsó mekire vágyó oroszok sora:

A jelentős forgalom alighanem annak köszönhető, hogy az amerikai étteremlánc kedden bejelentette, hogy megannyi más amerikai vállalathoz hasonlóan felfüggeszti üzleti tevékenységét Oroszországban az ukrajnai invázió miatt.

Oroszországban összesen 850 éttermet működtet az amerikai óriásvállalat és 62 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A McDonald's az országban 1990 óta van jelen. Így nyitott meg az első éttermük Moszkvában:

A cég azt is bejelentette, hogy nem hagyja magára dolgozóit, hanem támogatni fogja őket.

A háborús konfliktus miatt zömében zárva tartó ukrajnai éttermek összes munkatársának folyósítják tovább a fizetését.

Csak kedden a Coca-Cola, a Pepsi és a Starbucks is bejelentette, hogy felfüggeszti oroszországi tevékenységét. Gyakorlatilag az elmúlt két után alig maradt aktív amerikai kereskedelmi nagyvállalat Oroszországban.

Kedden a PepsiCo és a Coca-Cola is bejelentette a Starbucks és a McDonald's után hogy az ukrajnai invázió miatt felfüggeszti üzleti tevékenységét Oroszországban.

„Szívünk azokkal az emberekkel van, akik az ukrajnai tragikus események áldozatai" - áll a Coke rövid közleményében, amiben azt írják, hogy továbbra is figyelemmel kísérik és értékelik a helyzetet, és körülmények alakulását.

A McDonald's-hoz hasonlóan a Coke-ra is nagy nyomás nehezedett az elmúlt napokban, hogy legalábbis szüneteltetesse oroszországi tevékenységét. Az orosz piac egyébként azon kevés régiók egyike világszerte, ahol a rivális PepsiCo nagyobb jelenléttel rendelkezik.

Kedden korábban a McDonald's és a Starbucks is bejelentette, hogy ideiglenesen bezárják éttermeiket illetve kávézójukat. A McDonalds's összesen 850 éttermet zár be szerdától, és a Starbucks is minden oroszországi üzleti tevékenységét felfüggeszti, beleértve termékeinek szállítását is. (CNBC)

Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg „duplázza a tétet” Ukrajnában, miután csapatai két hete tartó inváziójuk után is csalódottak az eddig elért eredményekkel. Az orosz elnök frusztrált, ugyanis különösen nagy kihívást jelent majd számára az elfoglalt területek ellenőrzésének fenntartása és egy fenntartható, Moszkva-barát rendszer felállítása Kijevben- közölték kedden a amerikai hírszerző ügynökségek vezetői a kongresszusi törvényhozókkal.

Avril Haines, az amerikai Hírszerzői Iroda igazgatója (Director of National Intelligence) a képviselőház illetékes bizottsága előtt éves meghallgatásán arról beszélt, hogy Oroszország inváziója a hírszerzők előzetes becsléseinek megfelelő tempóban halad, csakhogy a támadó alakulatok a vártnál lényegesen nagyobb ellenállásba ütköztek, és komoly katonai hiányosságokkal küzdenek.

Az Haines szerint sem egyértelmű, hogy Oroszország teljes invázióra vagy csak az ukrán állam egyes részeinek elfoglalására tör, viszont tartós és jelentős ellenállásra számíthat az ukrán erők részéről, akik az orosz megszállókkal vívott harc során már bizonyították rátermettségüket.

Haines és négy másik hírszerzési vezető - a Védelmi Hírszerző Ügynökség igazgatója, Scott Berrier, a CIA igazgatója, William Burns, a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatója, Paul Nakasone és az FBI igazgatója, Christopher Wray - előrejelzései eddig a legpontosabbnak bizonyultak az invázió kezdete óta.

Haines azt is elmondta, hogy Putyin minden bizonnyal számított pénzügyi szankciókra, de azok kiterjedtsége és hatásai alighanem meglepték. A hírszerzés vezetője szerint minden jel arra utal, hogy Putyint váratlanul érte a nyugati vállalatok testületi kivonulása is az országából. A nyilvános értékelés során elhangzott, hogy az európai energiaipari óriások, a BP és a Shell kedden bejelentették: nem vásárolnak orosz kőolajat és földgázt, és hogy Joe Biden elnök elrendelte az orosz energiaimport amerikai felfüggesztését.

Haines szerint ezzel együtt Putyint nem fogják elriasztani a következő lépéseitől ezek az intézkedések - épp ellenkezőleg, a konfliktus eszkalálódhat, és jelentéseik szerint a még nagyobb erők bevetésére készülnek Moszkvában. Az elsődleges célja Putyinnak most az, hogy lefegyverezze Ukrajnát. A védelmi minisztérium egyik magas rangú tisztviselője hétfőn azt mondta, hogy Putyin Ukrajnába küldte az elmúlt hónapokban az ország határai körül felsorakoztatott harci erőinek közel 100 százalékát - beleértve azokat is, akik Ukrajna Oroszországgal közös keleti határán és az északi szomszédos Fehéroroszországban vannak, ahol Oroszország közös hadgyakorlatokat tartott az inváziót megelőzően. Ez is arra utal, hogy az orosz csapatok lelassulása egy kivárási taktika lehet a támadó alakulatok részéről, amíg utánpótlás érkezik. A forrás megerősítette továbbá, hogy jelentéseik szerint Oroszország aktívan toboroz szíriai harcosokat, hogy segítsék a támadást.

Hainest meglepte Putyin nukleáris fenyegetőzése. A hírszerző vezető szerint ennek célja az, hogy elrettentse a Nyugatot attól, hogy további támogatást nyújtson Ukrajnának, mialatt a konfliktus eszkalálását mérlegeli.

Az amerikai hírszerzők már-már pszichológiai mélységű elemzésbe is bocsátkoztak az orosz elnökről. Értékelésük szerint Putyin

„sértettnek érzi magát amiatt, hogy a Nyugat nem adja meg neki a kellő tiszteletet, és úgy látja, hogy ez egy olyan háború, amelyben nem engedheti meg magának, hogy elveszítsen"

- azzal együtt, hogy a győzelem fogalma - tehát hogy mit volna hajlandó diadalként értékelni - az orosz elnök számára is változhat az események és a háború költségeinek tükrében.

A CIA igazgató Burns a törvényhozók előtt egy „izolált és felháborodott orosz elnököt” festett le, aki eltökélt abban, hogy uralja és igába hajtsa Ukrajnát, és aki „évek óta a sérelmei és ambíciói gyúlékony kombinációjában gyötrődik”.

Burns is osztotta azt a széles körben hallható érvet, hogy Putyin a Covid-válság idején még inkább elszigetelődött, még kevesebb tanácsadóra hallgat, és ez csak még inkább megerősíti paranoiáit. A CIA vezetője szerint

„Putyin megpróbálja ledarálni az ukrán hadsereget, nem törődve a civil áldozatokkal, de előbb-utóbb szembe kell néznie azzal, hogy jelenleg nem látszik, hogyan juthat el a végjátékig az ukránok heves ellenállását látva.”

Burns szerint Putyin Ukrajnát előzetesen gyengének és könnyen megfélemlíthetőnek látta, és úgy értékelte: az európaiak nem mennek bele a konfliktusba, a franciaországi választások és a német kormányváltás elvonja a figyelmüket, miközben elhitte, hogy ütésállóvá tette gazdaságát a szankciókkal szemben azzal, hogy nagy devizatartalékokat halmozott fel. Biztos volt abban, hogy kellően modernizálta a hadseregét, és gyors győzelmet arat, de végül minden tekintetben tévedett. (Politico)

Matteo Salvini, volt olasz belügyminiszter, az uniószkeptikus Északi Liga vezetője az olasz parlament humanitárius missziójának tagjaként hétfő óta Lengyelországban tartózkodik.

Varsóban találkozott többek között a Lengyelországba látogató ukrán parlamenti képviselőkkel, kedden pedig a határmenti - a Vajdaságban lévő - Przemyśl városába látogatott, ahol találkozott többek között Wojciech Bakun polgármesterrel.

Bakun és Salvini egy közös sajtótájékoztatót tartottak a przemyśli vasútállomás előtt, ahol az Ukrajnából érkező menekültek befogadó állomása található. A tájékoztató azonban azonban mindössze két perc után véget ért.

A polgármester azzal kezdte, hogy a helyi önkormányzat számos olaszországi szervezettel működik együtt, akiktől sok segítséget kapnak, és ezt köszönik. Aztán Salvinihez fordult - ahhoz a Salvinihez, aki ismerten jó viszonyt ápolt sokáig Vlagyimir Putyinnal, és van is egy híres képe, amin putyinos pólót hord.

„Nehéz nekem nagy tisztelettel beszélnem Salvini úrral. Az ő jelenléte Przemyślben némileg arcátlannak mondható. Azért hoztam neki egy személyes ajándékot. Képviselő úr, szeretném ha ebben a pólóban menne el a határra vagy a menekültközpontba”

-mondta Bakun, majd elővett egy fehér pólót, rajta Putyin arcképével, és az „orosz hadsereg” felirattal.

Salvini nem fogadta el, mire a polgármester folytatta.

„A határon vagy az ellenőrző pontokon majd megnézheted, mit művelt Putyin haverod"

- mondta Bakun, az olasz politikus ezután félbeszakította a sajtótájékoztatót és eloldalgott.

Az olasz újságíróknak már megszeppenve fejtegette, hogy sehol sem szabad háborút vívni. (Portal S

Londonban járt Orbán Viktor, aki a V4 országok miniszterelnökeivel és Boris Johnson brit kormányfővel vitatta meg a háború okozta válsághelyzetet.

Mint ilyenkor mindig, a magyar miniszterelnök a Facebookon tájékoztatta a magyar közvéleményt arról, mire jutottak.

Orbán elmondta, hogy az egyeztetésen mindvégig csak a háborúról volt szó, és mindenki nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy helyreállítsák a békét.

A gazdasági szankciókat, folytatta, mindenki megsínyli, a magyarok is, viszont azok további kiterjesztése az energiaszektorra, az olaj- és gázszektorra túl nagy terhet jelentene Magyarország számára, ezért azt nem támogatja.

„Elítéljük Oroszország fegyveres támadását, elítéljük a háborút is, de azt nem fogjuk hagyni, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg”

- mondta furfangosan, azt sejtetve, mintha ezt az árat a szankciókat kiterjeszteni igyekvő nyugati országok akarnák rátolni a magyar államra.

A miniszterelnök elmondta, hogy a kőolaj és a földgáz nagy része Oroszországból érkezik az országba, a magyar családok 90 százaléka pedig gázzal fűt, ezt képtelenség kiváltani.

Chris Kempczinski vezérigazgató e-mailben értesítette a McDonald's dolgozóit és franchise partnereit arról, hogy a McDonald's átmenetileg felfüggeszti működését Oroszországban:

A vezérigazgató a levelében azt írja, hogy az ukrajnai invázió és az annak nyomában érkező európai humanitárius válság kimondhatatlan szenvedést okozott ártatlan embereknek, cégük pedig elítéli az agressziót és az erőszakot, és „imádkozunk a békéért.”

Kempczinski tájékoztatta a munkavállalókat arról, hogy azonnali pénzügyi támogatást nyújtottak ukrajnai éttermeik alkalmazottainak, továbbá 5 millió dollárt adományoztak a munkavállalók megsegítésére, tovább támogatják a Nemzetközi Vöröskeresztet a régióban, továbbá alapítványukon keresztül orvosi ellátást és humanitárius segítséget nyújtanak a lengyel-ukrán határon rászoruló családoknak és a gyermekeknek.

Kempczinski azt írja: Oroszországban összesen 850 étterem működik, ezek 62 000 embert foglalkoztatnak. A cég több száz helyi beszállítóval és partnerrel dolgozik együtt, és szolgál ki naponta több millió orosz vásárlót, immáron harminc éve. Értük, így az igazgató, felelősséggel tartoznak.

„Ugyanakkor értékeink miatt nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Ukrajnában kibontakozó szükségtelen emberi szenvedést. (...) Az elmúlt héten Rick Hernandez elnökünkkel és a McDonald's igazgatótanácsának többi tagjával szorosan együttműködve a McDonald's úgy döntött, hogy ideiglenesen bezárja az összes oroszországi éttermét, és szüneteltet minden tevékenységet a piacon.”

A vezérigazgató leszögezi, hogy támogatni fogják cégeiket mind Ukrajnában, mind Oroszországban, és továbbra is támogatják a menekülteket Európa többi országában is:

„Ebben a helyzetben lehetetlen megjósolni, hogy mikor nyithatjuk meg újra éttermeinket Oroszországban. (...) A humanitárius helyzetet is szorosan figyelemmel fogjuk kísérni.”

Alig maradt nagy amerikai vállalat, amelyik ne függesztette volna fel működését Oroszországban az invázió kezdete óta. A McDonald's-ot már korábban is kritizálta az amerikai közvélemény, amiért nem reagált időben és kellő határozottsággal a válsághelyzetre.

„Szakmai együttműködésbe kezdett” ősszel a Mészáros Lőrinc és Vaszily Miklós érdekeltségi köréhez tartozó Pesti TV és a "Számok - a baloldali álhírek ellenszere" néven futó híroldal.

A „Számok és tények” című műsor vasárnap esténként a híroldal posztjai közül kínál válogatást. Az ott megosztott posztokról beszélgetnek kormánypárti újságírók.

A „Számok” 2020-ban indult, és tavaly tavasztól kezdett oroszbarát posztokat megosztani. A többségük Putyin-beszédek magyarul feliratozott részletei voltak, amiket sűrűn Orbán Viktor éltetésével kapcsoltak össze.

Ahogy haladtunk előre az időben, úgy jelentek meg egymás után az oldalon az orosz háborús propaganda hamis toposzai arról, hogy Ukrajna nem igazi állam, a hatalmat az országban illegális módon, puccsal, véres leszámolásokkal szerezte meg egy junta, a kelet-ukrajnai megyékben, Luhanszkban és Donyeckben pedig évek óta népirtás zajlik, Vologyimir Zelenszkij tankokkal öli az oroszokat.

A posztok nézettsége alkalmanként több százezres, és nem ritkán több ezren osztják meg őket. A források többsége az unióban azóta betiltott orosz állami televíziók, a Sputnik és a Russia Today Youtube-csatornái.

A „Számok” impresszuma szerint nem működnek újságként, nem vonatkozik rájuk a médiatörvény, és nincsenek bejegyezve a médiahatóságnál sem. Egyetlen név sincs, aki formálisan köthető lenne az oldalhoz.

Az invázió kezdete után két nappal jelent meg az oldalon videó arról, hogy milyen emberségesen bánnak az orosz katonák az ukrán hadifoglyokkal. Az ukrán katonák dezinformálása céljából készített felvétel minden korábbi rekordot megdöntött: a magyar nyelvű posztot a Facebookon azóta több mint 32 ezren osztották meg és több mint 3 milliós megtekintésnél jár. Az oldalt korábban hivatkozta a TV2 Tények hírműsora is.

Vasárnap új adással jelentkezett a „Számok és tények” a Pesti TV-n. Ahogy eddig, ezúttal sem jelent meg a stúdióban senki a „Számok” oldaláról. Az oldalon megjelent videókat a Pesti TV, a Mandiner és az Origo egy-egy újságírója kommentálta. Rajtuk kívül a posztok.hu-t alapító Magyari Sándor ült még a stúdióban, aki az egyetlen állandó vendége az adásnak. A posztok.hu-nak impresszuma sincs.

Múlt héten kérdéseket is küldtünk a Pesti TV-nek az együttműködésükről, és hogy kivel vannak kapcsolatban az oldaltól. Nem kaptunk választ.

Hétfőn telefonon megkerestük a programigazgató Huth Gergelyt, aki azt mondta, hogy a „Számok” oldalt olyan civilek, illetve „informatikai és gazdasági szakemberek” szerkesztik, akik nem szeretnék felfedni személyazonosságukat.

Huth szerint közös ismerősökön keresztül keresték fel őket, és kértek engedélyt, hogy használhassák anyagaikat, videóikat, posztjaikat. A Pesti TV célja ezzel az, hogy jobban beágyazódjanak a közösségi médiába. A programigazgató szerint hasonló együttműködésük van a Megafon központtal is, és ezek az együttműködések nem járnak anyagi és jogi kötelezettségekkel.

Rákérdeztünk, nem aggályos-e, hogy egy olyan oldalt promóznak háborús helyzetben, amelyik nyíltan terjeszti az orosz állami propagandát. Huth azt mondta, hogy a Pesti Srácok és a Pesti TV nem támogatja az orosz agressziót, és a műsorban sem közölnek olyan tartalmakat, amik ezt népszerűsítenék. A nézőik szerinte kellően érettek és széles látókörűek, hogy értsék: nem azért osztanak meg orosz érveket is, mert azokkal feltétlenül azonosulnak. Adott esetben „érdekes lehet, hogy az oroszok mivel magyarázzuk a tetteiket”. Huth azt is mondta, hogy mélyen elítéli azokat, akik letiltással fenyegetik az oldalaikat.

A vasárnapi vendégek a műsor egy-egy pontján valóban elítélték az agressziót, a műsorvezető Trombitás Kristóf ezzel együtt továbbra is arra buzdította a nézőket, hogy kövessék és olvassák a „Számokat” - ahol az Orbánt és a Fideszt éltető bejegyzések mellett ilyen és ehhez hasonló posztok sorjáznak a háború kitörése óta is:

A 444-nek Huth arra is utalhatott, hogy a napokban a Momentum elnöke, Donáth Anna levélben fordult a Facebookhoz, hogy tiltsa le a "Számok" oldalát.

Válaszként a szerkesztői arra kérték a követőiket, hogy kövessék be egy másik oldalukat is - arra az esetre, ha a Facebook helyt adna Donáth kérésének, és felfüggesztené elérhetőségüket.

A Pesti TV-t működtető Progressive Média Kft.-nek két tulajdonosa van. Az egyik Vaszily Miklós, aki korábban volt a Mészáros Lőrinc-féle Echo TV és a szintén Mészáros-féle TV2 vezérigazgatója is, jelenleg a TV2 igazgatósági tagja.

A másik a Bizalom Vagyonkezelő Kft., ami Tima János alcsúti alpolgármester érdekeltsége, és amiről a G7 korábban egy cégbíróságnak benyújtott dokumentumból kiderítette, hogy Mészáros Lőrinc pénzét kezeli.

Az orosz tájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor pénteken bejelentette: mostantól blokkolja a Facebookhoz való hozzáférést Oroszország teljes területén.

A hivatal indoklást is fűzött a döntéshez: 26 olyan esetre hivatkoztak az elmúlt másfél évben, amikor a Facebook diszkriminálta az orosz információs forrásokat, amellett, miközben korlátozásokat vezetett be orosz állami médiumokkal szemben.

A blokkolásra azt követően került sor, hogy az országban egyre több tüntetés szerveződik az ukrajnai invázió miatt. Oroszok tömegei vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak a folyamatban lévő invázió ellen. Több ezer embert letartóztattak már.

A Kreml tagadja, hogy hadiállapot bevezetését tervezné, de folyamatosan fenyegeti azokat a médiumok, amik kritikus információkat tesznek közzé a háborúval kapcsolatban, beleértve a Wikipédiát is.

Számos technológiai platform már megkezdte a szolgáltatások korlátozását Oroszországban.

A YouTube blokkolta az RT és a Szputnyik orosz hírcsatornákat Európában, a Facebook pedig blokkolta az RT-t és a Szputnyikot az unióban. (Verge)

Tőle szokatlanul, több bekezdés hosszú posztot tett ki péntek késő délután Facebook-oldalára Orbán Viktor. Egyből a közepébe vágott:

„A baloldal a háború oldalán áll – akkor is, ha ezt nem tudja.”

Orbán ezután hosszú körmondatokban igyekszik alátámasztani állítását.

„Katonát küldeni az azt jelenti, hogy részesei leszünk egy háborúnak” - utal arra, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt a Partizánnak kérdésre válaszolva azt mondta: ha a NATO azt kérné, katonai támogatást is nyújtana. (A NATO nem fontolgat ilyet, és fel sem merült eddig.)

„Fegyvert küldeni az azt jelenti, hogy akinek szállítunk, az lehet, hogy majd örülni fog, de akivel szemben azt a fegyvert használják, annak az ellenségei leszünk, a Jóisten tudja pontosan, mennyi ideig”

- írja Orbán, aki eszerint nem tett még le arról, hogy konszolidálja kapcsolatát Oroszországgal.

Szerinte ha Magyarországon át szállítják a fegyvert Kárpátaljára, azzal Kárpátalja célponttá válik. Egy katonai konvoj, ha annak áthaladását a magyar kormány engedélyezné egy még békés területre, „az azt jelenti, hogy mi vittük oda, mi provokáltuk oda a háborút.”

Orbán szerint nem lehet össze-vissza beszélni, nem lehet össze-vissza javaslatokat tenni, és „nem lehet a nyugati barátainknak szívességet tenni egy-egy nyilatkozattal. Ez nem ennek az ideje.”

„Most nem amerikai szemmel kell nézni ezt a konfliktust, meg nem francia, meg nem német szemüvegen keresztül, ezt magyar szemmel kell nézni. És magyar szemmel nézve ebben a konfliktusban a legfontosabb a magyarok békéje és biztonsága. Ehhez ki kell maradni a háborúból, és ezért a baloldalnak a háborúba sodró javaslatainak ellen kell tudni állni.”

Hosszú posztjában Orbán mindenről és mindenkiről írt a baloldaltól kezdve az Egyesült Államokon át a német érdekekig. Egyedül a háborús konfliktust kirobbantó Oroszországra nem vesztegetett szót.

Megjegyzés: a gondolatmenet a miniszterelnök reggeli rádióinterjújában hangzott el. Annak összefoglalója itt olvasható.

Mire a színpadra lépett Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt, már nagyjából 5000 ember gyűlt össze a Clark Ádám téren, ahol Vlagyimir Putyin és Oroszország agressziója és Orbán Viktor kormánya ellen tüntetett az ellenzék és civilek.

Márki-Zay azzal kezdte a beszédét, hogy a mostani az első olyan alkalom, amikor a fiktív háborúkat vívó Orbán Viktor hirtelen egy igazi háború kapujában találta magát.

A Fidesz-kormány szerinte eddig minden harcot, amit óriásira fújt: elbukott. Elbukta az államadósság elleni harcot: 20 ezer milliárddal több ma ugyanis az államadósság mint volt 2010-ben. A bevándorlás elleni harcot is elbukta, mert miközben gyűlöletkampányt szervezett a menekülteknek, a letelepedési kötvénybizniszen keresztül ezreket engedett be, köztük orosz bűnözőket is. Az illiberalizmus harca is elbukóban van nemzetközi színtéren.

„És ő lenne a nyugodt és biztos vezető, akiben most meg kéne bíznunk?”

- kérdezte a tömegtől a miniszterelnök-jelölt, majd kijelentette, hogy Orbánt mindig csak a lopás érdekelte, és soha nem a magyarok élete.

Orbán felelős azért, ami ma Európában zajlik, fejtegette, mert Putyint kiszolgálta, blokkolta Ukrajna NATO-csatlakozását, és tágra nyitotta az országot és így az uniót az ügynökök előtt.A Márki-Zaytól megszokott hullámzás jellemezte a beszédet. Következő gondolatmenete azzal kezdődött, hogy a hatalom szeretete helyett elhozzák április 3-tól a szeretet hatalmát. Aztán kijelentette: „Nem csinálunk politikát a háborúból. Minden helyes lépést, amit Orbán tesz, támogatni fogunk. Viszont ragaszkodunk hozzá, hogy a hintapolitikát fejezze be és kössön ki Nyugaton. Európa. NATO.” A helyzet jelenlet Márki-Zay szerint ugyanis az, hogy:

„Minket nem Orbán, hanem az uniós és NATO-tagságunk véd meg.”

Aztán visszatért a kiszámíthatatlan miniszterelnökhöz, aki tizenkét évig Putyin pártján állt, most pedig egyik kezével visszatart, a másikkal megszavaz dolgokat - mint például az uniós szankciókat, n - a Fideszen keresztül pedig - a Roszatom európai projektjeinek befagyasztását és a kémbank működésének felfüggesztését.

Szerinte Orbán farizeus, mert őt támadta azért, mert a NATO-val együttműködne, miközben a miniszterelnök megszavazta, hogy az unió fegyvereket szállítson Ukrajnába.

Nagy sikert aratott, amikor kérte, hogy Szijjártó Péter küldje vissza Barátság-kitüntetését Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek. Másik példája az volt, hogy nem blokkolta Európában az orosz propaganda kitiltását sem, miközben idehaza támogatja a putyinista korlátlan narratíva áramlását. Erre rákapcsolódva követelte:

„Állítsák le az állami propagandát is. Magyarország az egyetlen hely az unióban, ahol akadálytalanul ömlik az orosz propaganda.”

Vasárnap délutánra újabb tüntetést hirdetett az MTVA székháza elé.

Azt is mondta, szerinte nem lesz nukleáris konfliktus: "Bizakodok. Sokan riogatnak. Úgy gondolom, hogy ez a putyini riogatás, csak riogatás. Békét akarunk."

A beszéde végén megköszönte az önkénteseknek, civileknek, önkormányzatoknak, egyházaknak és minden magyarnak hogy emberségesen segítik a menekülteket. Az emberek érezni fogják ezért a hálát, mert áprilisban az „emberség kormánya váltja az embertelenség kormányát.”

Öt ember meghalt és legalább ennyi meg is sérült a kijevi tévétornyot ért támadásban - írja az Interfax hírügynökség.

Kedd délután legalább két rakéta csapódott be az épület közvetlen közelében.

A támadás után az ukrán védelmi minisztérium jelezte, hogy több ukrán televíziós csatorna nem elérhető, de néhányat közülük helyre fognak tudni állítani hamarosan.

A támadásra alig 90 perccel azután került sor, hogy az Oroszország felszólította Kijev lakosságát, hogy vonuljon fedezékbe, mert támadni fogják a fővárost.

Nagyon más tónusban beszélt Orbán Viktor az orosz katonai agresszióról még nem sokkal kormányra lépése előtt, 2008-ban.

Abban az évben csúcsosodott ki Oroszország és Grúzia fegyveres konfliktusa: harcok törtek ki Dél-Oszétiában a helyi szakadár csoportok miatt, az orosz csapatok pedig végül nem csak a szintén szakadár Abháziába törtek be, de az egyértelműen grúziai területekre is, ahol több várost bombáztak.

A szakadár államok végül leváltak Grúziáról, Oroszország elismerte őket, a fegyveres konfliktus nem fajult tovább. Teljes invázióról nem volt szó.

Azon a nyáron egy szárszói konferencián Orbán arról beszélt, hogy közép-európai országoknak kötelessége, amikor független országot ér katonai agresszió, egyértelműen és világosan beszélni.

„Szerintem bennünket '56 miatt különösképpen terhel ez a kötelesség. Ezért, amikor egy független államot az oroszok katonai agresszióval megtámadnak, akkor nekünk világosan, egyenesen és helyi erkölcsi alapállást elfoglalva érdemes megszólalni.”

A rövid gondolatmenet csúcspontja mából visszatekintve alighanem az, hogy Orbánt mennyire zavarta a maszatolás, a mismásolás, a hintapolitika:

„A tőlünk nyugatra lévő országokban volt az a szokás, legyen akár szó a '68-as orosz bevonulásról vagy '56-ról, hogy az első reakciója a Nyugatnak nem az, hogy azonnal és határozottan elítéli az agresszort, hanem mint egy megértő szimpátiával mentségeket keres a számára, hogy miért tette amit tett. Ez rögtön össze is zavarja egyértelmű állásfoglalását, mert nem tud a lényegi tényekre összpontosítani.”

„A ma bennünket körülvevő konfliktus lényegi ténye pedig úgy hangzik, hogy Oroszország egy másik független állam, Grúzia területén katonai akciókat hajt végre. ez az a tény, amiről nekünk véleményt kell kialakítani, minden más csak mellébeszélés, önfelmentés, és a szocializmus itt maradt erkölcsi relativizmus maradványa. Azt javaslom, beszéljünk világosan: ami katonai agresszió, az katonai agresszió.”

A felvételen már nem látszik, de ebben a beszédében kitért Ukrajna fenyegetettségére is. Még idézte is azt az orosz érvet, amit Putyin a most zajló konfliktusban is hangoztat - mintegy fenyegetőleg. Mert ha Grúziában meghúzzák ezt az oroszok, miért ne húznák meg Ukrajnában is:

„Az oroszoknak az érvelése is rendkívül tanulságos, mert ők azt mondják, hogy meg kívánják védeni a saját állampolgáraikat; nyilván az oroszul beszélő, Oroszországhoz is tartozó állampolgárokról van szó. Na jó, de ma Grúziában – és holnap? Mert ilyenek nemcsak Grúziában laknak, hanem Ukrajnában is nagyon sok orosz él, meg Lettországban is nagyon sok orosz él, és számos közép-ázsiai országban hasonlóképpen. Legközelebb hol fognak fellépni? A mi szomszédságunkban?”

Akkor a Fidesz elnöke kifejezetten sürgette Grúzia és Ukrajna felvételét a NATO-ba, sőt, az Európai Unió és Oroszország közti stratégiai megállapodást is egy lehetséges megoldásnak találta. Azt mondta, lehet hogy az energiahordozókkal Moszkva meg tud fizetni, de a tartásunk miatt megéri: „érdemes átgondolni mit teszünk, de figyelembe véve minden orosz válaszlépést, az olaj-, a benzin- és a gázár kérdését is beleértve, nekünk itt és most világos erkölcsi alapállást érdemes elfoglalni.” Orbán ugyanitt kiemelte, hogy ebben a helyzetben az Egyesült Államoknak és Európának van felelőssége, és

vannak nemzetközi diplomáciai eszközei, amelyeket ilyen történelmi pillanatban, józanul és okosan, használni kell.

Orbán Ukrajna NATO-tagságát szorgalmazta és büntette volna az oroszokat

2014-ben, amikor felségjelzés nélküli orosz csapatok bevonultak a Krím-félszigetre, egyszer már leporoltuk azokat a mondatokat, amiket ezzel összefüggésben Orbán elmondott. A jelenleg zajló 2022-es ukrán konfliktus idejéből visszatekintve talán még tanulságosabb egy-két gondolat:

„A nyers erőpolitika birodalmi szemléletű és erejű érvényesítése, amelyet Oroszország most vállalt, az elmúlt 20 évben ismeretlen volt" - panaszkodott 2008. augusztusában az Inforádiónak. Ugyanitt arról beszélt, hogy a jövőnk a tét: „...az a világ köszönt-e ránk, amiben az erőpolitika sikereket érhet el a világban, vagy pedig a nemzetközi közösség elég erős, bölcs és megfontolt lesz ahhoz, hogy világossá tegye: hiába érzi valaki újra megerősödve magát, mint például Oroszország, nem jelenti azt, hogy fönnálló konfliktusait olyan módon rendezheti el, amely elfogadhatatlan a 21. század emberi életet és méltóságot tiszteletben tartó világában.”

Orbán nagyon gyorsan és még egyértelműbben ítélte el az orosz agressziót, és hozzátette, hogy Európának igenis van felelőssége, és vannak eszközei, amelyeket ilyen történelmi pillanatban, józanul és okosan, használni kell. Azt is mondta, Magyarországnak nem egy külső szemlélő szerepét érdemes elfoglalnia, hanem egy közép-európai ország szerepét.

A Fidelitas tüntetést is szervezett akkor az orosz nagykövetség elé. Felszólalt akkor nevén Deutsch-Für Tamás, és aggódva kérdezte az egybegyűltektől: „Ma Grúzia, holnap talán Ukrajna, nem tudjuk, hogy hol lehet a vége?”

Szijjártó Péter, mijután kritizálta a Gyurcsány-kormányt, amiért nem foglalt egyértelműen állást a konfliktusban, ugyanitt egy szöveget olvasott fel, amiben az állt: „A hatalmi önkény ilyen nyílt és durva megnyilvánulását egyetlen demokratikus berendezkedésű állam, egyetlen, a hazájáért és a népek békés együttéléséért felelősséget érző politikus sem szemlélheti szótlanul és tétlenül. (...) Ha lerohannak egy független államot, akkor az is elképzelhetővé válik, hogy Moszkva ugyanilyen brutálisan fejezi ki nemtetszését, ha érdekeivel ellentétesnek tartja a következő ukrán, szlovák, litván, vagy akár magyar miniszterelnököt.”

Amikor még nem volt jó út a külön út

Orbán a Polgári Gondola 2008-as eseményén arról beszélt, hogy a nyugatiak a saját gazdasági érdekeiket szem előtt tartva távolságtartóak voltak az orosz-grúz konfliktusban, bezzeg a nem oroszbarát közép-európai államfők azonnal telefont és levelet váltottak, tanácskoztak, és együtt Grúzia fővárosába utaztak. Csak a magyarok nem voltak ott.

"Magyarország egy felértékelődő, közép-európai régióban találhatja meg a gazdasági és politikai számításait. Nem egy közép-európai külön utas, oroszbarát, magát az orosz érdekek alá rendelő vonalvezetés szolgálja az érdekét. Utóbbi sokkal kevesebb esélyt kínál, mint egy felértékelődő régióhoz való csatlakozás"

- jelentette ki Orbán, figyelmeztetve egyben, hogy „ami Grúziában történt az nem tőlünk távol, hanem a mi szomszédunkban történt. Grúzia, Ukrajna, Budapest nagyon közel van egymáshoz politikai értelemben, még ha földrajzilag távoli helyzetűnek is tűnnek”.

A magyar kormány politikája ezzel szemben a 2022-es ukrán válság idején minden tekintetben szembemegy Orbán korábbi álláspontjaival. Miközben a kormánypárt médiumok eltérő hangszínben, de egyértelműen oroszbarát narratívát közvetítenek, a kormány a felszínen libikókaszerű politikát folytat: ha nagyon lassan is, de végül elítélték az agressziót, azonban katonai diplomáciában egyáltalán nem működnek együtt az unióval és a NATO-val; nem engednek át fegyverszállítmányokat az országon. Hangsúlyosan igyekeznek magukat távol tartani a konfliktustól, és minden helyzetben kerülik az egyértelmű és határozott állásfoglalást.

„Kevesebb mint egy hete tart a háború, és egyre valószínűbbnek tűnik, hogy Vlagyimir Putyin történelmi vereség felé tart. Lehet, hogy minden csatát megnyer, de a háborút elveszíti.”

Ezzel kezdi a The Guardian oldalán megjelent írását Yuval Noah Harari izraeli történész, író, aki azt fejtegeti, hogy az orosz elnök egyszerűen elkalkulálta magát Ukrajna inváziója előtt, és nem számított olyan karakán ellenállásra, mint amivel az orosz seregek most szembesülnek.

„Putyin álma az orosz birodalom újjáépítéséről mindig is azon az elképzelésen alapult, hogy Ukrajna nem igazi nemzet, hogy az ukránok nem igazi nép, és hogy Kijev, Harkiv és Lviv lakói mind Moszkva uralma után vágyakoznak. Putyin annyiszor elmondta ezt a hazugságot, hogy láthatóan ő maga is elhitte.”

Harari szerint Putyin túlértékelt néhány körülményt, mielőtt kirobbantotta a fegyveres konfliktust. Azt gondolta: Oroszország katonai fölénye elég nagy ahhoz, hogy pár nap alatt lerohanja Ukrajnát, a NATO pedig nem fog nyíltan beavatkozni, főleg nem ilyen rövid idő alatt. Azzal is számolt, hogy az orosz olajtól és gáztól való európai függőség miatt Németország habozni fog kemény szankciókat bevezetni. Úgy tervezett, hogy néhány nap alatt átszalad az ukránokon, bábkormányt hoz létre Kijevben, és mire a nyugatiak eszmélnek, már késő lesz.

De nem is ezeknek a tényezőknek a túlbecsülése volt a legnagyobb hiba, amit az orosz elnök elkövetett Harari szerint. Putyin tényleg elhitte, hogy Ukrajnának nincs önálló nemzeti identitása, és elfogadja majd Moszkva gyámságát. „2014-ben a Krímben az emberek alig álltak ellen az orosz megszállóknak. Miért lenne ez 2022-ben másképp?” - gondolhatta az orosz elnök az izraeli történész szerint.

Most nagyon úgy tűnik, folytatja Harari, hogy Putyin hazárdjátéka kudarcot vall: az ukrán nép teljes szívéből ellenáll, kivívja az egész világ csodálatát - és megnyeri a háborút.

„Sok sötét nap áll előttünk. Az oroszok még mindig meghódíthatják egész Ukrajnát. De ahhoz, hogy megnyerjék a háborút, az oroszoknak meg is kellene tartaniuk Ukrajnát, és ezt csak akkor tehetik meg, ha az ukrán nép hagyja őket. Ez egyre valószínűtlenebbnek tűnik.”

A gyűlölet a legcsúnyább érzelem, írja Harari, aki szerint ezért akart Putyin gyorsan és csendben végigmenni Ukrajnán, ugyanis most „minden egyes megölt ukrán növeli az ukránok gyűlöletét.” Mert a gyűlölet rejtett kincs is, ami generációkon át képes fenntartani az ellenállást. Azzal, hogy Putyinnak véres harcokba kell bonyolódnia, szinte biztos, hogy álma soha nem valósul meg.

„Az orosz birodalom halotti bizonyítványára nem Mihail Gorbacsov nevét fogják ráírni, hanem Vlagyimir Putyinét. Gorbacsov az oroszokat és az ukránokat testvéreknek éreztette; Putyin ellenséggé tette őket, és biztosította, hogy az ukrán nemzet ezentúl Oroszországgal szemben határozza meg magát.”

Az ukrán bátorságról szóló történetek Harari szerint nemcsak az ukránoknak, hanem az egész világnak elszántságot adhatnak: az európai nemzetek kormányainak, az amerikai kormánynak, de még Oroszország elnyomott polgárainak is.

„Ha az ukránok puszta kézzel mernek megállítani egy tankot, a német kormány merhet nekik tankelhárító rakétákat szállítani, az amerikai kormány merheti elvágni Oroszországot a SWIFT-től, és az orosz állampolgárok merhetik demonstrálni, hogy ellenzik ezt az értelmetlen háborút.”

A történész szerint a háború valószínűleg hosszú ideig fog tartani, de a legfontosabb kérdés már eldőlt. Ukrajna bebizonyította, hogy egy valódi nemzet, az ukránok valódi nép, és hogy semmiképpen nem akarnak egy új orosz birodalom alatt élni. A nyitott kérdés az, vajon mennyi időbe telik, amíg ez az üzenet áthatol a Kreml vastag falain.

Németország volt az egyik utolsó ország, ami akadályozta Oroszország kizárását a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből - egészen szombat estig, amikor a szövetségi kormány két minisztere közös közleményben jelezte, hogy támogatja a rendszer célzott korlátozását.

Annalena Baerbock német külügyminiszter és Robert Habeck gazdasági miniszter azt írták, hogy nagy erőkkel dolgoznak azon, miként lehetne Oroszországot úgy leválasztani a SWIFT-ről, „hogy az a megfelelő embereket érje”.

Németország az EU legnagyobb kereskedelmi forgalmát bonyolítja Oroszországgal, ezért eddig vonakodott csatlakozni az elzárásához, mondván, hogy először mérlegelnie kell egy ilyen lépés gazdasági következményeit.

A SWIFT egy biztonságos üzenetküldő rendszer, amely megkönnyíti a gyors, határokon átnyúló fizetéseket, és a nemzetközi kereskedelem finanszírozásának fő mechanizmusa. A SWIFT-et mint szervezetet csak az Európai Unió kényszerítheti arra, hogy korlátozássokkal éljen, mivel a székhelye Belgiumban van, és az itteni, illetve az uniós törvények vonatkoznak rá.

Berlin szemléletváltására azután került sor, hogy az orosz erők tüzérséggel és cirkálórakétákkal kezdték támadni Kijevet és más városokat az invázió harmadik napján, aminek következtében ukránok 100 ezrei indultak nyugatra, az Európai Unió felé, eltömítve a főbb autópályákat és vasútvonalakat. De komoly kritikákat is kaptak a németek, például Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöktől, aki szerint önzően közelítették meg a kérdést. Az is számíthatott, hogy Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök maga is kérte az uniót, hogy éljen a korlátozással.

A sokáig vonakodó országok közül szombaton Olaszország is bejelentette, hogy támogatja a korlátozásokat, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány egyetlen közös uniós szankciót sem blokkol majd.

A SWIFT egy globális bankközi üzenetküldő/kommunikációs rendszer, amit a '70-es években hoztak létre, és ami arra szolgál, hogy a bankok közötti kommunikáció, ezáltal pedig a pénzmozgatás és az értékpapírügyletek elszámolása gyorsabb, biztonságosabb és automatizált legyen. Az oroszok kiiktatása nagy csapást jelentene az orosz gazdaságnak, amennyiben akadályozná az adósságtörlesztést és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását, bár arról megoszlanak a vélemények, hogy ezek a károk csak rövid-, vagy akár hosszútávon is jelentősek maradnának-e.

A SWIFT-rendszerről itt írtunk részletesen. (Spiegel / Reuters)

A német kormány hivatalosan is felfüggesztette azt a II. világháború óta tartó gyakorlatát, hogy nem engedélyezi német fegyverek szállítását konfliktuszónákba.

Ez már délután elterjedt, miután kiszivárgott, hogy Hollandiának a német kormány engedélyezte 400 rakétavető leszállítását Ukrajna számára. A kabinet ezt nem csak megerősítette később, de bejelentették, hogy Németország is támogatja az ukrán védekezést.

Olaf Scholz kancellár maga jelentette be, hogy Németország 1000 tankelhárítót és 500 Stinger-típusú légvédelmi rakétát küld Ukrajnának. Scholz azt nyilatkozta szombat kora este, hogy Németország „kötelessége, hogy lehetőségeihez mérten támogassa Ukrajnát abban, hogy megvédje magát Vlagyimir Putyin megszálló hadseregével szemben”.

A fegyvereket a lehető leghamarabb leszállítják az ukrán hadseregnek.

Berlin engedélyezte NATO-partnerországainak, Hollandiának és Észtországnak is a fegyverszállításokat Ukrajnának. Hollandia esetében 400 német gyártmányú páncéltörő fegyverről van szó, Észtország pedig engedélyt kapott arra, hogy régi NDK-s (keletnémet) készletekből tüzérségi fegyvereket küldjön. (Deutsche Welle)

Két uniós tisztviselő szerint Németország engedélyezte Hollandiának, hogy 400 német gyártású rakétavetőt (RPG-t) küldjön az ukrán seregnek az orosz megszállók elleni harchoz.

A döntésre állítólag az uniós- és NATO-szövetségesek nyomására került sor, és ez nagyon jelentős változást jelent Berlin katonai politikájában. A II. világháború óta Németország következetesen ragaszkodott ahhoz a gyakorlathoz, hogy nem engedélyezi az általa ellenőrzött fegyverek konfliktusövezetbe szállítását.

A mostani döntés nem jelent automatizmust, mert a fegyverszállítási kérelmek jóváhagyása minden esetben egyedileg történik. De ha az engedélyezés gyakorlat marad, az nagyon megdobhatja a fegyverforgalmat, miután a kontinens fegyvereinek és lőszereinek döntő része német gyártmány. (A német kormány ellenőrzési joggal rendelkezik saját gyártású fegyvereinek kereskedelme felett.)

A Politico szerint ukrán tisztviselők hetek óta panaszkodtak arra, hogy Németország nem engedélyezi az Ukrajna védelmét erősítő fegyverszállítmányokat. Észtország is közölte, hogy régi ágyúkat akart küldeni Kijevnek, de megakadályozták ebben, mert Németország visszatartotta a jóváhagyást. Észtország Finnországtól vásárolta a fegyvereket, de Németországnak is jóvá kell hagynia a szállítást, mivel Berlin adta el korábban Finnországnak a lövegeket.

Ukrán és uniós tisztségviselők is némi gúnnyal fogadták, amikor januárban Németország - a leggazdagabb európai ország - 5000 sisakot küldött, hogy ezzel támogassa az ukrán védelmi kapacitásokat. A blokk ugyanis nem minden harci eszközre, csak a halálos fegyverekre vonatkozott. Február elején Scholz kancellár még kitartott amellett, hogy német fegyvereknek nincs helyük háborúban.

A holland RPG-kkel kapcsolatos vita Scholz kijelentése előtt pár nappal, nagyjából egy hónapja pattant ki. A vita felgyorsult azok után, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök teljes körű inváziót indított Ukrajnában. Sürgős szükség támadt arra, hogy Kijevet fegyverekkel és lőszerrel lássák el.

Az elmúlt napokban több nyugati szövetséges is jelezte, hogy fegyverekkel, lőszerrel és légvédelmi rendszerekkel segítik Ukrajnát.

Lengyelország megkezdte a lőszerek szárazföldi szállítását, Észtország és Lettország Javelin páncéltörő fegyvereket küldött az ukrán határhoz. Csehország is közölte, hogy fegyvereket és lőszert küld az ukránoknak. Szlovákia lőszerrel, gázolajjal és kerozinnal támogatja Kijevet.

Hollandia szombaton közölte, hogy 200 Stinger légvédelmi rendszert küld Ukrajnának, Belgium pedig bejelentette, hogy 2000 géppuskát és 3800 tonna üzemanyagot szállít le. Az Egyesült Államok 350 millió dollárig terjedő támogatást tett elérhetővé Ukrajna védelmének megerősítésére. (Politico)

Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségese szombaton azt mondta: csecsen harcosok települtek Ukrajnába, egyúttal felszólította az ukránokat, hogy buktassák meg kormányukat.

Egy online közzétett videófelvételen Kadirov azzal dicsekedett, hogy a csecsen egységek eddig nem szenvedtek veszteségeket.

Ugyanitt azt fejtegette: az oroszok könnyen bevehetnének nagy ukrán városokat, így Kijevet is, de az a feladatuk, hogy elkerüljék az emberáldozatokat.

Pénteken írtunk már róla, hogy a Baza orosz hírügynökség szerint a csecsen biztonsági erők tagjai a csecsenföldi Groznijban készülnek az ukrajnai bevetésre. Egy videó is nyilvánosságra került, amin Kadirov elnök közel 10 ezer csecsen harcost hergel a közelgő küzdelem előtt.

Az elnök akkor állítólag arról beszélt, hogy Zelenszkijnek fel kellene hívnia Putyint, és bocsánatot kellene kérnie tőle. (Reuters)

Orbán Viktor, miután határszemlét tartott Hajdúhadházon, látogatást tett a beregsurányi határállomáson, és újságírói kérdésekre is válaszolt. A magyar miniszterelnök a BBC kérdésére válaszolva elmondta:

Magyarország támogatni fog minden Oroszországgal szembeni uniós szankciót és nem fog blokkolni egyet sem. A magyar kormány támogatja a békepárti erőfeszítéseket.

„Magyarország világossá tette, hogy minden szankciót támogatunk, tehát semmit nem fogunk blokkolni. Amiben az Európai Unió miniszterelnökei meg tudnak állapodni, azt elfogadjuk és támogatjuk" - mondta a kormányfő, aki szerint

„most nem okosnak kell lenni, hanem egységesnek. Háború van.”

A BBC tudósítója, Nick Thorpe rákérdezett arra is, hogy volt-e olyan benyomása Orbánnak Moszkvában, ami arra utalt, hogy Putyin invázióra készül. A magyar miniszterelnök erre inkább kitérő választ adott: azt mondta, hogy találkozott a NATO-főtitkár Jens Stoltenberggel az egyeztetés előtt és után is, és minden üzenetet átadott, ami rendelkezésére állt.

Az RTL Klub kérdésére Orbán megerősítette: Magyarország minden szankciót támogatni fog, így azt is, hogy Oroszországot blokkolják a határokon átnyúló Swift fizetési rendszerből.

A tévétársaság felvetésére a miniszterelnök elmondta azt is, hogy a magyar hatóságok nem vizsgálják azt, ha valaki ukrán hadkötelessége mellett érkezik Magyarországra, mindenkit menekültként kezelnek. (Guardian / Magyar Hang)

Húsz éves lett a Terror Háza, amit még az első Orbán-kormány idején alapított a Fidesz (akkor még létező) értelmiségi holdudvara, Schmidt Mária történelmi koncepciója alapján.

Az intézmény már akkor a jobboldali szimbolikus politika központi intézménye lett. Nem csoda, ha a múzeum alapításának kerek évfordulója alkalmából olyan nagyságok vonulnak és lépnek fel az ünnepsorozaton, mint Kövér László, Radics Gigi, Vastag Csaba és Tóth Gabi.

Pénteken, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, üzenetét tolmácsolta a háború miatt uniós és NATO-csúcsra hivatalos Orbán Viktor miniszterelnök is. Ebből az MTI közölt összefoglalót.

„A Terror Háza Múzeum sikertörténet, mert létrejöttével többé nem a volt kommunisták mondják meg, hogy mi az igaz és mi a hazug, hanem azok, akiket letaposott ez a rendszer” - mondta a kormányfő a felvételen, hozzátéve, hogy ez egy sikertörténet, „ha fiatalabb lennék, azt mondanám, hogy a Terror Háza nagy királyság.”

A múzemba látogató fiatalok, idősek, nyugatiak, keletiek és minden magyar Orbán szerint „valami olyan fontosat kap itt, amit sehol máshol nem kaphatna meg.”

Orbán szerint a Terror Házában a kommunizmus és a nácizmus közötti kapcsolatnak egy egyszerűen elmondott, a hasonlóságot kifejező megtestesülése tapasztalható meg. Azt is kiemelte, hogy itt az áldozatoknak és a tetteseknek is van neve és sorsa, és a kettő nincs összekeverve, mint volt korábban a kommunisták által.

„Többé nem a volt kommunisták mondják meg, hogy mi a jó, mi a rossz, mi az igaz és mi a hazug, hanem végre azok mondhatják el, akiket letaposott ez a rendszer, akik valóban az elnyomottak voltak, akiktől elvettek mindent. Van akitől az életét, van, akitől a családját, van, akitől a vagyonát, van, akitől a pályáját, a karrierjét, a lehetőségét. Szóval végre ők a győztesek, a történelem az ő oldalukon van, és ezt most elismerik."