plankog

Különös körülmények között halt meg a Lukoil olajtársaság volt topmendzsere, Alekszandr Szubbotin. A férfi holttesttét Moszkva közelében, Mitiscsi településen egy pincében találták meg

- egy sámán házában.

A sámán elmondása szerint Szubbotin egy rituálé miatt járt hozzá. Az alanyokon ilyenkor kisebb sebet ejtenek, és varangymérget juttatnak bele. Ettől előbb hányni kezdenek, utána állítólag jól érzik magukat.

A sámán a rendőröknek azt mondta: Szubbotin eleve részegen és kábítószer hatása alatt érkezett hozzá. A rituálé után rosszul lett, a sámán mégsem hívta egyből a mentőket.

Január óta az orosz olajipar öt vezetője halt meg gyanús körülmények között.

Márki-Zay Péter és Hadházy Ákos Hatvanpusztáról jelentkeztek be szerdán, az Orbán Győző nevén lévő birtok mellől, ami szerintük a rendszer korrupciójának szimbóluma. Márki-Zay többek között arról beszélt, hogy Orbán Viktor ebben is Putyint másolja: mindkettőjüknek van eltitkolt luxusbirtoka.

Az eseményen a nemzetközi sajtó több képviselője is jelent volt, a Vice News tudósítója pedig megkérdezte (a videóban 18 percnél) Márki-Zay Pétert, demokráciának tartja-e Magyarországot. Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt elmondta,

nem nevezné demokráciának.

Szerinte vannak erről viták, de az biztos, hogy széles körben történnek választási csalások. Említette többek között

• a 444-en bemutatott vajdasági példát, ahol aktivisták kézbesítik a szavazólapokat,
• a „halott szavazók” ügyét,
• és azt, hogy most már legális lefotózni a szavazólapot, ami szerinte alkalmat ad az emberek megfélemlítésére.

A legnagyobb csalás pedig szerinte az állami propaganda és a szervezett lejáratókampányok, amik az ellenzékkel szemben zajlanak. Mindezek miatt nem tartja demokráciának Magyarországot, és szerinte ez nem szabad ország.

A Vice News erre megkérdezte, hogy ebben az esetben miért vesz részt a választáson

Jó kérdés - mondta erre Márki-Zay. Szerinte az egyik lehetőség a Fidesz szabályai szerint játszani, egy olyan alkotmány és választási törvény alapján, amit ők fogadtak el egyedül. Szerinte ez nem legitim,

de mivel nincs forradalom (hála istennek, hogy nincs erőszak az utcán, tette hozzá), nincs más lehetősége az ellenzéknek, mint elindulni ezen az egyenlőtlen pályán, és megpróbálni.

„Reméljük, hogy vasárnap többen lesznek azok, akik nem akarják, hogy bűnözők irányítsák ezt az országot” - mondta.

Vlagyimir Putyin elnök pénteken aláírta a törvényt, ami alapján akár 15 éves börtönbüntetést is ki lehet szabni arra, aki „álhíreket terjeszt” a hadseregről, írja a Moscow Times.

Mivel Oroszország a hivatalos álláspont szerint nem áll háborúban, csak „különleges műveleteket” hajt végre, már az is álhírnek számít, ha valaki ezt háborúnak nevezi.

Az új törvény szerint azokra szabnak ki büntetéseket, akik „tudatosan hamis információt terjesztenek”, és különösen súlyos büntetésre számíthat valaki, ha „komoly következményei” vannak az álhírterjesztésének. 3 évig terjedő börtönt érhet az is, ha valaki Oroszországgal szembeni szankciókra szólít fel.

Az orosz nyilvánosságot súlyosan korlátozzák a háború kitörése óta, az elnyomás sokkal keményebb lett. Fontos médiumok zárnak be, a Facebookot pedig már letiltották az országban.

• A Fidesz frakcióvezetője szerint Völner Pál maradhat a frakcióban, mert egyelőre csak gyanú van ellene.
• Elmondta, hogy Völner nem vesz részt a Fidesz kampányában.
• Az ügyészség gyanúja szerint az igazságügyi államtitkár rendszeresen vett át kenőpénzeket a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől.

Mi történne, ha áprilisban olyan helyzet állna elő, hogy a Mi Hazánk bejutna a parlamentbe, és rajtuk múlna, hogy a Fidesz, vagy az egyesült ellenzék alakíthat kormányt?

Ezt kérdeztük a Magyar Jeti új epizódjában Mi Hazánk tüntetésén a párt elnökétől, a Toroczkai Lászlótól. Arra a kérdésre, hogy kötnének-e koalíciót a Fidesszel, azt mondta:

„Teljesen kizárt.”

Arra pedig, hogy az ellenzékkel kötnének-e, azt mondta:

„Az is teljesen kizárt. Azért indítottuk el ezt a mozgalmat, mert nem kérünk sem a balliberális globalistákból, sem pedig a Fidesz globalistáiból.”

A Mi Hazánk fő témája az utóbbi időben a járványügyi intézkedések elleni tiltakozás lett, nagyobb utcai megmozdulásokat is tartottak a témában. Toroczkai a beszédeiben oltási terrorral és diktatúrával vádolja a kormányt, ugyanakkor mégsem látunk olyan radikális eszközöket tőle, mint a Gyurcsány-kormány elleni megmozdulások idején. Arra a kérdésre, hogy ez miért van, Toroczkai azt mondta: 2006-ban rögtön több tízezrek mentek ki az utcára, az elmúlt hónapokban viszont nem voltak ennyien a covid-diktatúra ellen. „Ahogy akkor is cselekedtem, ugyanúgy azt néztem, hogy az emberek mennyien vannak, és mit akarnak.” Toroczkai szerint ha most is elegen lesznek, akkor el lehet érni, hogy a kormány meghátráljon.

A kormányt ugyanakkor egyelőre feltűnően nem zavarja a Mi Hazánk működése, pedig az ellenzéki pártok esetében egyértelműen arról beszéltek, emberek haláláért felelősek, amiért kritizálják a keleti vakcinák beszerzését.

A Magyar Jeti teljes videója a Mi Hazánkról:

„Mindenki tudja, hogy a baloldalon Gyurcsány Ferenc a főnök. Beosztottal pedig nincs értelme vitatkozni.”

Ezt válaszolta Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója Márki-Zay Péternek, aki nyílt vitára hívta Orbán Viktort. Márki-Zay vasárnap arról beszélt, szerinte a miniszterelnök ki fog állni ellene, mert sem a párttársaival, sem a szavazóival sem teheti meg, hogy kihagyja a vitát.

Budapest belvárosában tartott tüntetést a Mi Hazánk vasárnap délután, saját megfogalmazásuk szerint a „covid-diktatúra ellen”. Ez már nem az első megmozdulása volt a pártnak a témában, decemberben is tiltakoztak, és a két rendezvény alapján néhány ezres táborra már stabilan számíthatnak.

A párt

• követeli, hogy ne tegyenek kötelezővé semmilyen oltást (ez most sem kötelező)
• tiltakozik a kormány csütörtöki bejelentése ellen, hogy a védettségi igazolvány február 15-től oltási igazolvánnyá alakul (vagyis csak azok kezében lesz érvényes, akik három oltást kaptak, vagy az elmúlt fél évben kapták a másodikat),
• és az ellen is tiltakozik, hogy gyerekeknek oltást kelljen kapniuk.

Toroczkai László pártelnök – akit ezeken a rendezvényeken rendszeresen úgy konferálnak fel, mint Magyarország egyetlen oltatlan miniszterelnök-jelöltjét - azt mondta, a választásokig fokozni akarják az utcai ellenállást „az oltásterrorral szemben”.

Arról, hogy hogyan fogalmazta újra magát a Mi Hazánk a járványhelyzetben, a héten a Magyar Jeti című videós műsorunkban foglalkozunk majd.

• A józsefvárosi-ferencvárosi választókerület ellenzéki jelöltje, a Mérce volt főszerkesztője a népszavazási kampány egyik legaktívabb figurája.
• Úgy látja, az ellenzék nem tudott volna végigkampányolni tíz hónapot, ezért volt az előválasztás után egy kis pihenő.
• A választópolgárok jelezték, hogy nem tetszik nekik az a passzivitás, amit az elmúlt időszakban tapasztaltak.
• Olyan választóval viszont nem találkozott, akit az érdekelne, hány frakciója lesz az ellenzéknek.
• Hogy jut el egy 2010-es LMP-s oda, hogy 2022-ben a nyolcadik kerületi MSZP-irodából vezeti a kampányát összellenzéki jelöltként?
• Hogyan működik az ellenzéki együttműködés napi szinten?
• Interjú Jámbor Andrással, aki a Fővárosi Önkormányzatnál is dolgozik társadalompolitikai referensként, így a Városháza-ügyről is beszéltünk vele.

Nem lehet mással kezdeni, mint egyszerűen azzal: mi történt az ellenzékkel az előválasztás vége óta?

Könnyű lenne erre azt mondani, hogy nem vagyok párttag, és nem látok rá, hogy mi történik a pártok egyeztetésein belül a központi kampányban. De szerintem az van, hogy június óta tartott egy folyamatos kampány. Az előválasztás nem csak azt a kétszer tíz napot jelentette. Mi is júniustól, sőt májustól kezdve utcán voltunk, folyamatosan pörögtünk. Ha ezt a választásokig tartjuk, az majdnem tíz hónapos folyamatos kampány lett volna. Az előválasztás végére egy csomó energia elment, kellett egy kis pihenő. És arra sem készült senki, hogy Márki-Zay Péter lesz a közös jelölt, így össze kell rakni a csapatot, össze kell rakni a kampányt, és azzal menni tovább. Szerintem emiatt volt egy kis leülés az előválasztás után.

Ez hosszabb lett azért, mint egy kis leülés. Az előválasztás eredményének bejelentésekor, abban a hangulatban nem arra számítottak az emberek, hogy januárban még ott fog tartani az ellenzék, hogy újra össze kell szednie magát.

Az ellenzéki kampánygépezetet szinte nulláról pakoltuk össze. Én is érzem, hogy jobb lett volna, ha ezt az időszakot is végiggürizzük, csakhogy fogalmam sincs, akkor honnan szednénk össze azokat az aktivistákat, akiket a következő három hónapban hajtani kell ezen a meccsen. Persze valójában nem kell hajtani őket, mert maguktól is mennek.

Benned akkor nincs semmi rossz érzés az elmúlt hónapokkal kapcsolatban?

Bennem személyesen nincs, mert november közepe óta kint voltunk az utcán, azóta pultozunk folyamatosan. Az október 23-i ellenzéki gyűlés után nálunk 2-3 hét pihenés volt összesen, és azok a hetek is azzal teltek, hogy nagyjából összeraktuk a kampány további részeit.

A választópolgároktól érkeznek olyan visszajelzések, hogy leült az ellenzék?

Most mondhatnám, hogy mindenki azt mondja, minden tökéletesen rendben van. De valójában abszolút érkeztek ilyenek. Az ellenzéki közvéleményre egyébként is jellemző az az érzés, hogy úgyis minden borzasztóan fog alakulni. A 2019-es önkormányzati választás előtt is kb. mindenki azt mondta ebben a városban, hogy Karácsony Gergelyt el fogja söpörni Tarlós István. Aztán az lett a vége, hogy ő nyert, ráadásul sokkal több helyen nyert az ellenzék, mint vártam, olyan helyeken is, amikről addig senki sem gondolta volna.

Önmagában arra azért nem lehet építeni, hogy csak mert egyszer így történt, most is így fog történni.

Nem erre építünk.

Arra építünk, hogy a 2018-as állapotokhoz képest sokkal erősebbek a kampánycsapatok, sokkal több az aktivista.

Persze ez természetes is, mert akkor választókerületenként négy-öt jelölt volt, most meg egy jelölt mögé áll be mindenki. Talán egy olyan körzet sincs, ahol ne sokkal erősebb aktivistaszámmal futna neki az ellenzék a választásnak, mint ‘18-ban.

Ha már szóba került, hogy mit mondanak a választók: az elmúlt napok politikai témája az volt, hogy hat vagy hét frakciója van az ellenzéknek. Mennyire érdekli ez az embereket?

Olyan még nem történt, hogy egy szavazópolgár megkérdezte volna az utcán, hogy hat vagy hét frakció lesz. Nem látom, hogy ez lényegi kérdés lenne. A lényegi kérdés az, hogy kialakuljon az egység, amivel lehet előre menni. Szerintem ez mostanra megtörtént.

Neked egyéni jelöltként milyen kapcsolatod van Márki-Zay Péter csapatával?

Zaránd Péter kampányfőnököt még újságírókoromból ismerem. Vele találkoztam egyszer az elmúlt két hónapban.

Kell velük egyeztetni? Ki dönti el, hogy megszólalj-e egy ügyben, vagy hogy tarts-e sajtótájékoztatót?

Nem szoktam sajtótájékoztatót tartani, csak ha elhívnak egy eseményre. Én a Párbeszéd-frakcióba fogok beülni, az eseményeket a Párbeszéd a központi kampánnyal egyeztetve szervezi, így ők hívnak el. A központi kampánycsapatnak minden pártnál van egy kapcsolattartója, mi vele beszélünk. Neki jelentjük le, hogy hány aláírásnál járunk, tőle kapjuk az íveket, matricákat, szórólapokat.

Ehhez ez interjúhoz például kellett egyeztetni velük?

Nem.

A politikai üzenetek megfogalmazása előtt van egyeztetés?

Arról kapunk iránymutatást, hogy mi a központi üzenet.

Például amikor egyszerre le kell cserélni a borítóképeket a Facebook-oldalakon?

Igen, de ez fontos szerintem, mert mutatjuk, hogy megyünk előre, és egységben vagyunk. Lehet, hogy hülyeségnek hangzik, de amikor 150 borítókép cserélődik le egyszerre, az ad egy olyan hangulatot a magellenzéki közegnek, hogy megint megtettünk egyet a sok tízezer kicsi lépésből, ami a kormányváltáshoz kell.

Kívülről nem úgy tűnik, mintha egységes ellenzéki kommunikáció lenne a népszavazási kampány körül.

Én nem érzem, hogy hiányozna az egységes keret, de nyilván nincs papagájkommandó.

A Fudan-sztorit sokfajta módon meg lehet fogni.

Van, aki a kínai kapcsolatra rezonál, más a bérlakás-építés, a kollégiumi férőhelyek vagy a hitelfelvétel problémájára. Ezeket az embereket különböző módokon lehet megszólítani.

Szerintem átjön az embereknek, hogy ennek a két népszavazási kérdésnek mi a tétje. Az egyik a Diákváros-sztori, ahol 12 ezer kollégiumi férőhelyről és 5800 bérlakásról van szó. Meg a hitelfelvételről és a szuverenitásról: arról, hogy egy olyan egyetemet hoznak ide 520 milliárd forintért, aminek alapítványában utána nem lesz a magyar államnak többségi tulajdona, és ahol 3 millió forint lesz a féléves tandíj. Az eddig leírtak szerint nincs szociális kedvezmény, ezért jó eséllyel csak a fideszes kiválasztottak tudják a gyerekeiket beíratni.

A másik az álláskeresési járadék. A baráti körömben láttam, hogy aki a járvány alatt elvesztette a munkáját, az tényleg nem kapott semmit. Egyébként az álláskeresési járadékkal nemcsak az időtartam a gond, hanem az is, hogy mennyire szétverték a munkaügyi központ-rendszert. Volt olyan ismerősöm, aki öt hónappal később kapta meg a három hónapos támogatást a covid alatt.

Az embereket a népszavazási kérdések melyik vonatkozása érdekli leginkább?

Az álláskeresési járadék inkább az alacsonyabb jövedelműeket szólítja meg, amennyire ezt ránézésre meg lehet állapítani, a Fudan–Diákváros-ügy pedig inkább a magasabb jövedelműeket. Kivéve, amikor Fudan-ügyben a bérlakásokról beszélünk, mert ott van egy váltás. És függ attól is, hogy mivel szólítunk le valakit az utcán.

Akik pedig kifejezetten odajönnek aláírni, azok kilencven százalékban elkötelezett ellenzéki szavazók. És azért jönnek, hogy seggbe rúgjuk a Fideszt.

Ezzel viszont nem lehet új szavazókat megnyerni.

Az aláírásgyűjtéssel úgy tudsz új szavazókat megnyerni, hogy leszólítod az embereket, és beszélsz velük. Ez történik folyamatosan, a mi pultjainknál is van, hogy egyszerre három-négy ember van kinn. Egy-két ember áll a pult mögött, a másik kettő szólítja le az embereket. De alapvetően új szavazókat inkább a médián keresztül, a politikai üzenettel lehet elérni.

A Fudan-ügyről az a tapasztalatom, hogy erősen bevág a fideszes szavazói bázisba is.

Amikor mondjuk egy huszonéves ismerősöm hazamegy a nagyszüleihez, és elmagyarázza nekik, akkor néznek egy nagyot.

És elindul egy vita köztük.

Van, hogy valaki csak az egyiket írja alá a két kérdés közül?

Abszolút van. És mindkét irányba van példa.

A Fudan-ügy Budapesten kívül mennyire működik?

Ezt én nehezebben tudom megítélni, de a kollégiumi férőhelyek kérdésének abszolút működőképesnek kell lennie

Meglesz a szükséges kétszázezer aláírás? És ha igen, mikorra?

Január közepére meg kéne lennie.

Mekkora esély van arra, hogy a választás napján erről is népszavazás lehet?

A tisztesség azt kívánná, hogy két ugyanakkor benyújtott kérdéssorról lehessen ugyanakkor népszavazást tartani. A magyar választópolgárok arcul csapása lenne, ha két héttel később tartanák meg ezt a népszavazást. És milliárdos pluszköltsége is lenne. Csak a Fidesz hatalmi érdeke szólhat amellett, hogy ne akkor legyen. Ha január közepére le vannak adva az aláírások, akkor kijöhet, hogy meg lehet tartani a választás napján, még akkor is, ha április 3-ra írják ki az országgyűlési választást.

Közben lesz gendernépszavazás is. Mi a válaszod az ott feltett kérdésekre?

Az egyik, hogy a családvédelem alapvetően fontos dolog, de szerintem ma Magyarországon nem a Fidesz által feltett kérdések szólnak a gyerekekre leselkedő veszélyekről. Nekem is van két gyerekem, 3 és 6 évesek. Nem azon szoktam gondolkodni, hogy jézusom, bejön valaki az óvodába, és át akarja műttetni, hanem azon, hogy nyilván egy adott ponton lesz majd internet-hozzáférése, okostelefonja. Hogyan magyarázom el neki, hogy mi az, hogy pornó, hogyan tanítom meg neki azt, hogy hogyan viszonyulunk egymás testéhez – amit nekünk nem is tanítottak meg. Hogyan tanítom meg, hogy a nem az nemet jelent. A szexualitás egész kérdése nincs kezelve.

A fideszes képviselők azt mondják, hogy ez magánügy, és mindenki otthon rendezze. Én józsefvárosi-ferencvárosi jelöltként kevéssé gondolom azt, hogy akkor megy majd jó irányba Magyarország, ha mindenki otthon rendezi ezeket a kérdéseket. Még ez én korosztályomban sincs tudatosság egy csomó kérdésben, viszont ha az iskolában átadnák ezt a tudást, akkor egyszerűen boldogabb emberek jönnének ki az iskolából és középiskolákból.

Ebben a konkrét politikai helyzetben ez mit jelent?

Mindenki szavazzon úgy, ahogy akar. Olyan témák vannak felvetve, amiket most is törvények rögzítenek. Senki sem mehet be egy óvodába, és propagálhat nemi átalakító műtétet. Én személyesen azt gondolom, hogy nem kell 18 év alatt nemi átalakító műtétet végezni. Az emberek szexualitása nem 10-12 éves korban fejlődik ki, hanem később, bár erre nyilván nincs egységes korhatár. De mindenki döntsön úgy, ahogy akar, nem ez a lényeges kérdés, hanem az, hogy egy kormányváltás után a pedofiltörvény problémás passzusait vissza kell vonni, alapjáraton pedig egy olyan országot kell csinálni, ahol mindenkinek jólét jár a nemi és szexuális irányultságától függetlenül.

Stratégiailag kell kezdeni valamit a kormány népszavazásával az ellenzéknek?

Kell, és fogunk is.

Az ősz egyik közéleti varázsszava az ellenzékváltás volt. Történt ellenzékváltás?

Akkor sem értettem, hogy mit jelent ez, amikor ez volt a varázsszó. Kis dolgokban történt, csak nem ellenzékváltásnak hívnám, hanem annak, hogy egy csomó problémás jelöltet a választók kiszavaztak. Gondolok itt Tóth Csabára, a karlendítős úriemberre és másokra. Ez jó irány, és fontos volt az ellenzéki előválasztáson, hogy a legjobb jelölteket válasszuk ki, és ebbe beletartozik az is, hogy ki az, aki kevésbé lesz támadható, amikor a Fidesszel szemben megyünk.

Ez a helyi szint, országos szinten tehát szerinted nincs ellenzékváltás?

Szerintem nincs szükség ellenzékváltásra. Nem az a probléma az ellenzék szempontjából, hogy ezek a pártok ebben az adott felállásban vannak, és ha majd behozunk két, kicsit másmilyen pártot, közben meg kiveszünk két másikat, akkor jobb lesz a helyzet. A politika nem varázsütésre változó dolog. Ezek a pártok strukturális, történeti és gazdasági okokból vannak itt. Ezeknek a pártoknak vannak támogatói. Amikor valaki azt mondja, hogy mondjuk nem kell a Demokratikus Koalíció, akkor azt mondja, hogy 500 ezer magyar választópolgár akarata ne érvényesüljön. Közben meg van egy olyan választási rendszer, és van egy olyan államhatalom, ami egységbe tereli ezeket a pártokat.

Ezzel nem lehet mit kezdeni, ezzel az egységgel kell előre menni akkor is, ha xy-t nem tartom jó fejnek, vagy ha z-nek büdös a szája.

Nem az a kérdés, hogy kit szeretek és kit nem, hanem hogy egy kvázi autoriter rendszerből, ami Magyarországon működik, egy parlamentáris köztársaságot csináljunk. Ez a választás egyik tétje.

Márki-Zay Péterrel elég sok szakpolitikai kérdésben nem értek egyet, és nagyon szeretnék a kormányváltás után a kormánypárti frakciókban vitatkozni vele a többkulcsos adórendszer kialakításáról. A jelenlegi politikai környezetben viszont ezt nem lehet megtenni.

Te magad is elég hosszú úton jutottál el ide. 2010-ben LMP-sként valószínűleg nem gondoltad volna, hogy 12 éve múlva egy MSZP-irodában ülsz majd, a közös ellenzék jelöltjeként.

Sőt, azt se, hogy bármilyen jelöltként bármilyen irodában fogok ülni. Az LMP után dolgoztam a Párbeszédnél, civil szervezeteknél, majd megalapítottuk a Mércét. A ‘18-as, rabszolgatörvény elleni tüntetés után döntöttem el, hogy lelépek a Mércétől. Azt nem gondoltam, hogy jelölt leszek, de azt igen, hogy a politikában akarok dolgozni. Úgy láttam, hogy az újságírásból elveszett az a lehetőség, hogy valódi változásokat érjünk el.

Végigvehetnénk az ügyeket, hogy a 2010-es LMP-állásponttól hogyan jut el valaki odáig, hogy 2022-ben egy hatpárti egységben indul neki a választásoknak. A rabszolgatörvénytől az alkotmánybíróság átalakításán át a szakszervezetek kifilézéséig; a munkajog tönkretétele, a lakhatási válság, hosszan lehetne sorolni a problémákat. De szerintem nemcsak az történt, hogy a hülyegyerekek fenn megváltoztatták a véleményüket, hanem az is, hogy a hülyegyerekek fenn azért változtatták meg a véleményüket, mert a választópolgárok ezt tartották helyesnek. Ha nem gondolná azt az a 2 és fél-3 millió ember, aki az ellenzékre fog szavazni tavasszal, hogy ez a jó irány, akkor a pártok nem ezt a döntést hozták volna meg. Nem lett volna előválasztás, nem együtt indulnánk.

Azt mondod, szívesen vitatkoznál Márki-Zay Péterrel szakpolitikai ügyekben. Most visszafogod magadban a kritikákat?

Voltam publicista, alapjáraton tépelődő értelmiségi vagyok. De most nem erre a szerepre választottak meg. A feladatom a választókerületben az, hogy a kormányváltásig menjek előre, a csapatot vigyem előre, és mindent megtegyünk azért, hogy itt is, és országosan is legyőzzük a Fideszt.

Szóval van, hogy egy-egy ellenzéki húzás láttán tudnál kritikus Facebook-posztokat írni, de inkább nem teszed meg?

Abszolút.

Amikor Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára, azt éppen az a balos közeg fogadta a legnehezebben, ahonnan te is érkezel. Mostanra elfogadták?

Dumának tűnik, de erre is ugyanaz a válasz, mint az előbb. A Szikra Mozgalom, ami az én politikai közösségem, nem arra szerződött, hogy Karácsony Gergely miniszterelnök legyen, hanem arra, hogy leváltsuk a Fideszt. Szerintem jó miniszterelnök lett volna, de nem ez a cél, hanem a kormányváltás, és hogy utána meghozzuk azokat az intézkedéseket, amik a hatpárti programban benne vannak. A célok változatlanok.

Mégis, hangsúlyosan baloldali politikusként mit gondolsz arról, hogy a baloldali gondolat 11 év jobboldali hegemónia után sem volt elég erős az előválasztáson?

Nem gondolom, hogy az előválasztás, főleg miniszterelnök-jelölti szinten ideológiai elképzelések csatározásáról szólt volna. Főleg elszámoltatásról, alkotmányozásról, ilyesmiről volt szó. Kevéssé mérettetett meg a baloldali gondolat, de igen, mondjuk ki:

amennyire megmérettetett, annyira el lehet mondani, hogy vereséget szenvedett országos szinten. Itt, Józsefvárosban és Ferencvárosban pedig nyert.

De azt sem gondolom, hogy az itteni előválasztási résztvevők 43 százaléka pontosan ugyanazt gondolja a világról, mint én, és azt sem, hogy Márki-Zay Péter azért nyert, mert annyi ember pontosan azt gondolja a világról ideológiailag, mint ő.

A Szikra mozgalom mivel foglalkozik?

A 2019-es önkormányzati kampányban jött létre olyan balos közegben mozgó emberekből, akik szerettek volna valamit csinálni a reálpolitika szintjén. Szabad Budapest néven indult, aztán lett belőle Szikra. A járvány alatt készítettünk például maszkokat, amiket a szakszervezeteknek adtunk. A Szikra legfontosabb politikai munkája most az én kampányom és az ellenzéki kampány segítése. Közben van egy csomó ideológiai háttérképzés, filmklubok, olvasókörök ésatöbbi, közben pedig stratégiát is alkotunk, amellett, hogy egy iszonyatosan nehéz kampányt visz a mozgalom.

Feléjük el kell számolnod, hogy milyen ügyeket képviselsz?

Abszolút. A stratégiai kérdésekben a Szikra elnökségének vétójoga van a kampányomban, és át szoktuk beszélni a fontosabb döntéseket. Eddig nem érkezett vétó, nagyjából ugyanazt gondoljuk ebben a társaságban.

Amikor bejelentetted az indulásodat az előválasztáson, közöltél egy programot. Ennek egyik legfontosabb része a lakáspolitika volt, és többek között olyanok szerepeltek benne, hogy „ingyenes lakhatást biztosítunk a közszolgáltatásokban dolgozó pályakezdőknek”, és hogy „az egész országra kiterjesztjük a ferencvárosi védett lakások rendszerét”. Ehhez képest, amikor az összellenzéki lakáspolitikai csapat tagjaként kiálltál ismertetni a főbb pontokat, ezek már nem voltak benne.

Ezek más szintek. Amikor kijönnek ezek az ellenzéki tíz pontok különböző témákban, ott nincsenek ilyen részletkérdésekre lebontva a dolgok. A közös ellenzéki programban az van, hogy a következő kormány támogatja az önkormányzatok bérlakás-építéseit. Biztos vagyok benne, mert egyébként ez a gyakorlat, hogy az önkormányzatok az újonnan épült bérlakások egy részét szolgálati lakásként fogják odaadni a rendőröknek, óvónőknek, szociális dolgozóknak, a védett házak modellje 100 százalék, hogy meglesz kormányváltás esetén. Annyira alacsony a költsége, és közben annyira fontos ebben a témában, hogy egyszerűen politikailag is megéri megcsinálni.

Az is benne volt a programodban, hogy „kedvezményes hitelkonstrukciókkal és állami garanciavállalással támogatjuk a lakásszövetkezetek létrehozását”.

Jó, ez lehet, hogy nem fog megtörténni kormányváltás után. Parlamenti képviselőként viszont abszolút küzdhetek érte.

A kampány mellett a Városházán dolgozol társadalompolitikai referensként. Az utóbbi hetekben több posztot is kiraktál a Facebookra a Városháza-ügyben összehívott bizottság üléseiről. Ezekben lényegében azt üzened, hogy az ügyben megfogalmazott vádak nem igazak. A fővárosi vezetés kommunikációja az első hetekben viszont sokkal zavarosabb volt ennél.

Fontos elmondani, hogy ebben az ügyben a saját véleményemet írom le, nem foglalkozom kommunikációval a Városházán, és nem is egyeztetem velük arról, amit írok. Szerintem azt, ahogy ez az ügy berobbant, nem lehetett volna máshogy kezelni, és egyébként a média sem igazán tudta kezelni. Nincs erőforrás arra, hogy minden lebegtetésnek utána menjünk. De Karácsony Gergely kiállt, és elmondta, hogy nem lesz eladva a Városháza, szerintem ez tiszta kommunikáció. Aztán jöttek a megvágott felvételek napról napra, épp azzal a céllal, hogy fenntartsanak egy bizonytalanságot.

A választók azt is érzékelhették ebből, hogy a Városháza vezetése azt sem tudja, ki kivel tárgyal miről.

Igen, ez egy olyan helyzet, hogy a vagyonkezelő tárgyalásairól nem tudnak a Városháza vezetői. Ez egy kvázi antikorrupciós intézkedés, amit éppen a Tarlós-éra alatt hoztak, hogy a vagyonkezelőnek a nyilvánosan meghirdetett pályázatokon érkezett legmagasabb ajánlattevőnek kell eladnia azt, aminek eladásáról döntés születik. Nincsenek vezetői döntések, hogy kinek kell megkapnia melyik ingatlant, és senki nem megy be Karácsony Gergelyhez tárgyalni, hanem a vagyonkezelővel tárgyalnak.

A Városháza fegyelmit adott a vagyonkezelő vezetőjének, Barts Balázsnak, amiért úgy tárgyalt eladásról, hogy ilyen döntés nem született. Ennek mi az értelme? Ha oké volt, amit csinált, miért kapott fegyelmit, ha viszont nem volt oké, miért úszta meg ennyivel?

Ebben az ügyben sem én hozok döntést, csak kívülről tudom megítélni Barts Balázs munkáját, főleg azon keresztül, ami a sajtóban megjelent. Azt látom, hogy alapvetően jól végzi a munkáját, ebben az ügyben viszont elkövetett egy hibát. Nem azt az utasítást hajtotta végre, ami a kabinet döntése volt, hogy nem lesz eladva a Városháza, hanem mást kommunikált egy befektető felé. A hangfelvételekből nem derül ki pontosan, hogy milyen kontextusban, de valóban elkövetett egy hibát. Szerintem egyébként azért, mert valaki hibázik, nem kell rögtön a fejét venni. Amikor vezetőként dolgoztam, akkor is azt képviseltem, hogy nyugodtan hibázzon valaki, utána kijavítjuk.

Bajnai Gordon jól tette, hogy volt miniszterelnökként elment egy megbeszélésre ebben az ügyben Gansperger Gyula meghívására?

Nem tette jól.

Miért nem?

Nekem ez az egész lobbizás dolog nem jön be.

Felettesed a Városházán az a Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, akivel kapcsolatban a hangfelvételeken „jutalékos rendszert” emlegetnek, és akinél házkutatást tartott a rendőrség. Érzékeltél olyat, hogy jutalékos rendszer működne?

Két éve dolgozunk együtt. Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy amit állítanak róla, az nem igaz.

Szerinted egyébként el lehet adni a Városháza épületét?

Életemben nem foglalkoztam ingatlanfejlesztéssel, és nem tudom a dolog súlyát felmérni. Szerintem ha alapvetően jobban járnak vele az állampolgárok, és jobb ügyintézést eredményez, akkor miért ne lehetne eladni? Attól függ, milyen üzletet kötnek rá. De azért jegyezzük meg még egyszer, biztos, ami biztos: senki sem akarja eladni a Városházát.

Mi derült ki az ügyben összehívott vizsgálóbizottsági üléseken?

Hátra van még egy vagy két ülés. Teljesen lényegtelen kérdésekről van szó, a fideszesek húzzák az időt, csak akkor van izgalom, amikor Láng Zsolt véletlenül azt mondja, hogy „soha senki nem állította, hogy járulékos rendszer működik a fővárosban”. De nem is tud semmi kiderülni, hiszen azok a dolgok, amiket a Fidesz állít, nem történtek meg.

Mi a tanulsága az ügynek?

Ez egy nagy léptékű váltás a fideszes lejárató kampányokban. Eddig az volt a módszer, hogy volt egy porhintés, és arra ráküldtek cikkeket és Facebook-posztokat. Most viszont már egy durva kompromatot építettek fel. Hónapokra előre bekészítették, elmentek találkozókat felvenni, meg is rendeztek találkozókat, hogy megfelelő hanganyagot szerezzenek. Nem tudunk mit kezdeni ezekkel a dolgokkal, az igazság teljes elmosása brutális tud lenni.

Az elmúlt években Magyarországon is fölerősödtek a viták a nemi szerepek, társadalmi nemek, vagyis a genderkérdések körüli. A kormány a saját politikai szempontjai alapján használja ki a témát, ugyanakkor a hagyományos konzervatív-liberális törésvonalon túl is megjelennek egymásnak feszülő értelmezések, álláspontok.

Egyedülálló vita jött össze a 444 stúdiójában, közvetlen érintettekkel.

Vendégünk Vay Blanka, akinek ősszel jelent meg Saját ketrec című könyve saját transzneműségének történetéről. Vay Blanka a Szabad nem blog szerkesztője, Berlin és Magyarország között megosztva él.

És nálunk járt Balogh Zsófi, a Partizán műsorvezetője, aki baloldali szempontból kritizálja az LMBTQ-mozgalmat. Balogh Zsófinak Zsófilter címmel futott heti műsora ősszel, emellett énekesnő és nőjogi aktivista.

Vitájukon szóba kerül:

• Mi a baloldali kritika lényege a mozgalommal szemben?
• Mit jelent a genderidentitás?
• Honnan jön az LMBTQ különböző betűivel jelölt csoportok szövetsége?
• Mit jelentenek a nem bináris identitások?
• Mi az a kritika, ami még belefér, és mi a transzfóbia?
• És hogy mit jelent nőnek lenni.

Balogh Zsófi említett videója: Inkluzivitás mindenek felett? | Az önmaga ellen forduló nőmozgalom

Vay Blanka említett interjúja a Könyves magazinban: Komoly hagyománya van annak, hogy az emberek titokban boldogtalanok

Beszélgetés a Partizánon Balogh Zsófi vezetésével a témában: Súlyos probléma, hogy ezt a vitát átengedtük a jobboldalnak | Betlen Anna és Perintfalvi Rita

Videóriport 2017-ből a 444-en Vay Blankáról: Elsírtam magam és azt mondtam, nőként szeretnék fölkelni

A műsor meghallgatható

• Podbeanen,
• Spotify-on,
• Apple Podcaston
• és Google Podcaston is.

2018. május 22. emlékezetes nap volt Völner Pál életében. Ezen a napon nevezték ki az Igazságügyi Minisztérium államtitkárává. Völner már 2015 óta államtitkár volt, de ‘18 tavaszán új kormány alakult, ami egyben új kinevezést is jelentett.

„Letettem az esküt, továbbra is az igazságügyi tárca miniszterhelyetteseként szolgálom Magyarországot és a nemzetünket. Köszönöm a támogatást és a bizalmat!” - posztolta ki aznap a Facebookra, miután kezet fogott Áder Jánossal. Az eseményen az első sorban a kormány tagjai, többek között Orbán Viktor és Pintér Sándor ültek.

Völnernek ugyanakkor más programja is volt aznap. Az ügyészség szerint a politikus aznap 5 millió forintot kapott Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.

A hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsított fideszes képviselő ügyeiről az országgyűlés mentelmi bizottságának benyújtott dokumentumból derültek ki részletek hétfőn. Ebben az ügyészségi indítvány alapján írnak napra és összegre pontosan arról, hogy mikor és mennyi kenőpénzt kaphatott Völner Schadl Györgytől. „A Kar elnöke a rendszeres jogtalan előnyt nem kizárólag konkrét ügyekben nyújtott segítségéért, hanem folyamatos rendelkezésre állása érdekében, lényegében fizetésként adta dr. Völner Pálnak” - olvasható a dokumentumban.

„A Kar elnöke és dr. Völner Pál a fentieknek megfelelően olyan kapcsolatot alakítottak ki egymással, amelynek során hivatali időben, vagy hivatali időn kívül találkozókat bonyolítottak egymással, jellemzően éttermekben, valamint többször találkoztak az utcán dr. Völner Pál gépjárműve mellett. Ezeken a találkozókon adta át a Kar elnöke dr. Völner Pálnak a végrehajtói osztalékokból befolyt jogtalan előnyt, mely pénzátadásokra jellemzően konspirált módon került sor” - áll a dokumentumban.

Az iratra Völner így reagált: „A Legfőbb Ügyészség általam is megismert tartalmú indítványa meglehetősen zavaros, elnagyolt, ellentmondásos, több helyen összefüggéstelen, bizonyos részeiből az sem derül ki, hogy a Legfőbb Ügyészség milyen bűncselekmény megállapítását feltételezi.” Azt ígérte, hogy a szerinte valótlan állításokra a nyomozóhatóságnak reagál, ugyanakkor a „tisztázás érdekében” feltétel nélkül támogatja mentelmi joga kiadását. Kedden meg is szavazta a parlament a mentelmi jog felfüggesztését, ugyanakkor Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke is kritizálta az ügyészség indítványát.

A találkozókon Völner az ügyészség összesen 83 millió forintot tehetett zsebre, 2-5 milliós részletekben. A pénzeket az ügyészség szerint Völner például a Schadl által támogatott végrehajtók kinevezéséért, és Schadl gazdasági és szervezeti elképzeléseinek megvalósításáért kapta.

Völner ugyanakkor kifejezetten aktív szereplője fontos közéleti ügyeknek. Tanulságos végignézni, milyen határozott nyilatkozatokat tett bevándorlásról, nemzetközi beavatkozásokról, gyermekvédelmi törvényről, vagy akár korrupcióról - azoknak a napoknak a tájékán, amikor az ügyészség szerint ő maga is korrupciós pénzeket fogadhatott el.

'18 augusztus: 2 és fél millió forint és a bevándorláspárti erők

2018. augusztus 7-án Völner államtitkár arról adott ki közleményt: bevándorláspárti erők akarnak beavatkozni Magyarország belügyeibe, és hogy a Soros-hálózat átvilágítása miatt továbbra is létjogosultsága van a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénynek. (Az apropó az volt, hogy Svédország beavatkozott az Európai Bizottság oldalán és a civil szervezetekről szóló perbe.) Hat nappal később, augusztus 13-án Völner az ügyészség szerint 2 és fél millió forintot vett át Schadl Györgytől.

'19 január: 2,5 millió és a Soros-hálózat érdekei

2019. január 30-án is kapott 2,5 millió forintot az irat szerint. A nagyközönség azokban a napokban más ügyben hallhatott Völnerről. Január 25-én például a köztévében arról beszélt, az Európai Bizottság egyértelműen bevándorláspárti állásponton van, és vitatná a magyar parlamentnek azt az alaptörvényben rögzített jogát, hogy dönthessen arról, kikkel akarnak együtt élni a magyar emberek. A nyilatkozat apropója az volt, hogy az Európai Bizottság akkor közölte: a Stop Soros törvénycsomag miatt indított kötelezettségszegési eljárást újabb szakaszba léptették. Egy nappal korábban, január 24-én az MTI-nek azt mondta:

a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták megint a Soros-hálózat érdekeit védik.

'19 március: 2 és fél millió és a baloldal korrupciós botrányai

2019. március elsején 2 és fél millió forintot kapott Völner a gyanú szerint. Legközelebb március negyedikén volt jelenése a parlamentben, ahol a fideszes Kovács Sándor dobta fel neki a labdát: a DK-s Czeglédy Csaba ügyeiről kérdezte.

A baloldal elmúlt évtizedei a korrupciós botrányokról szóltak

- válaszolta Vöner Pál a parlamentben három nappal azután, hogy kenőpénzt fogadhatott el a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetőjétől.

'19 november: 2 millió és a minden erővel támogatott bevándorlás

2019. november 20-án az ügyészség szerint kétmillió forintot adott neki Schadl. Két nappal később egy MTI-nyilatkozatban lehetett hallani Völnerről: „A kormánynak folytatnia kell a küzdelmet az illegális migráció ellen, mert a Soros-hálózat továbbra is minden erejével támogatja a bevándorlást.”

'20 január: 5 millió és a börtönbiznisz

Az ügyészség szerint Völner Pál 2020 január elején 5 millió forintot vett át a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Ebben a hónapban ő volt az egyik legtöbbet nyilatkozó fideszes.

Január közepén ő jelentette be, hogy a kormány azonnali hatállyal felfüggeszti a börtönkártérítések kifizetését. Szerinte ez az első és legfontosabb lépés a „börtönbiznisz” megállítására. A kormány álláspontja az, hogy a „börtönbiznisz” egy tudatos visszaélés a joggal, az EU-s és a magyar joggal is, ez a tevékenység károsítja az államot, rontja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét - mondta.

Ki kell mondanunk: börtönbiznisz alakult ki, milliárdokat perelnek ki bűnözők, dörzsölt ügyvédjeik és Soros-szervezetek a magyar államtól a börtönkörülményekre hivatkozva, miközben egyre több a férőhely és jobbak a körülmények - ezzel a szöveggel osztotta meg ezekben a napokban saját Magyar Hírlap-interjúját a Facebookon.

'20 október: 3 millió és a kormányellenes szervezetek

2020. október elsején 3 millió forint cserélhetett gazdát Völner és Schadl között. Másnap az államtitkár újságíróknak arról beszélt: Soros támogatja az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséhez háttéranyagot nyújtó szervezeteket. Völner Pál közölte: a fellelhető adatok szerint a jelentéshez háttéranyagot nyújtó tizenkét szervezetből tizenegyet Soros-szervezetek támogatnak, irányultságuk pedig az elmúlt időszakban folyamatosan kormányellenes volt, például a migráció vagy a börtönbiznisz kérdésében - áll egy október másodikai MTI-beszámolóban.

'20 november: 3 millió és Gyurcsány jóbarátja

November másodikán ismét fideszes ön-kérdésre válaszolt Völner a parlamentben. Dunai Mónika (Fidesz) arról érdeklődött, dolgozhat-e önkormányzatoknak Gyurcsány Ferenc hatmilliárd forintos költségvetési csalással vádolt ügyvédje, Czeglédy Csaba. Válaszában Völner azt közölte: a kamarai döntés azt jelenti, hogy Czeglédy Csaba sehol nem folytathat ügyvédi tevékenységet, majd hozzátette: a baloldalon ha valaki Gyurcsány Ferenc jóbarátja, akkor mindegy, milyen bűncselekményeket követett el korábban. Mit tudhat Czeglédy Csaba, hogy ennyi pénzt fizetnek neki? - tette fel a kérdést az államtitkár.

Három nappal később, november ötödikén az ügyészség szerint átvett 3 millió forintot Schadl Györgytől.

Kilencedikén ismét a parlamentben volt, ahol többek között arról beszélt, érdekes, hogy ellenzékiek és brüsszeli bürokraták épp a járványhelyzet idején tartják a legfontosabbnak, hogy „politikai-ideológiai zsarolással sarokba állítsák Magyarországot”, és eljárásukat jogállamisági köntösbe burkolva vonjanak meg forrásokat.

'21 március: 3 millió és a pánikkeltő cikkek

2021. március 10-én Völner az ügyészség szerint 3 millió forintot vett át. Egy héttel később arról írt a Facebookon: a Soros-szervezetek semmibe veszik az orvosok, az ápolók és a magyar családok harcát a koronavírus-járvány ellen, és „azon siránkoznak, hogy járványhelyzetben nem lehet tüntetni, gyülekezni”.

„A Soros-szervezetek eközben gondolkodás nélkül összeterelnének több tucat, esetleg több száz embert, hogy kockára tegyék az életüket és egészségüket - illetve azokét, akikkel aztán majd a buszon vagy a boltban véletlenül összefutnak” - írta. Völner Pál szerint ez nem meglepő, mert Gyurcsány Ferenc DK-elnök és csatlósai az oltás ellen hergelik az embereket, kamuvideóval és álhírekkel támadnak, az úgynevezett újságíróik folyamatosan szinte pánikkeltő cikkeket adnak közzé, hazudnak a statisztikákról, a külföldi trendekről, miközben ők soron kívül beadatják maguknak a vakcinát. „A baloldalt soha nem érdekelte a magyar emberek sorsa, és most sincs ez másként. Simán kockára teszik bárkinek az életét, csak hogy szidhassák kicsit a kormányt. Mindössze ennyire képesek, semmi máshoz nincsen tudásuk és tehetségük” - közölte az államtitkár egy héttel azután, hogy hárommillió forint kenőpénzt vehetett át.

'21 április: 3 millió forint és a hiába hisztériázó baloldal egy sűrű napon

2021. április 15-én sűrű napja lehetett az államtitkárnak. Az ügyészség szerint akkor vett át hárommillió forintot, de még aznap nyilatkozott arról is: „hiába hisztériázott a baloldal, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka nem javasolta a Soros-szervezetek által is támadott, az igazságszolgáltatással kapcsolatos magyar szabályozás megváltoztatását”.

'21 június: 3 millió forint és a gyermekvédelmi törvény

Június elsején a parlamentben a DK-s Bősz Anett arról beszélt, a kormánypártok félnek, mert az elmúlt 11 évben elkövetett bűnökért felelősséggel tartoznak. A képviselő szerint a kormány ezért nem csatlakozott Magyarország az Európai Ügyészséghez.

Völner Pál válaszában közölte: az ellenzéknek van egy fő embere, Gyurcsány Ferenc, akinek az őszödi beszéde óta minden választást elbuktak, és amelynek terhét azóta is cipelik. Az emberek látták, hogy a baloldal kormányon jólétet hazudott és hazudott a gazdaságról is, majd jött a válság, amelybe belerokkant az ország - mondta Völner, hozzátéve: remélhetőleg az emberek nemet fognak mondani arra, hogy ismét ez történjen.” A gyermekvédelmi törvényről is volt parlamenti vita aznap, Völner pedig közölte: a kormány támogatja a javaslatot.

A gyanú szerint másnap, június másodikán hárommillió forintot vett át Schadl Györgytől.

A dokumentumban szereplő összes időpont és összeg (ami, ahogy a Telex is megjegyzi, 67 millió forintot tesz ki, nem 83-at, így vagy kimaradtak tételek, vagy nem jól adták össze):

• 2018. május 22. 5 ooo ooo forint,
• 2018. augusztus 13. 2 500 ooo forint,
• 2018. december 5. 2 500 ooo forint,
• 2019. január 30. 2 500 ooo forint,
• 2019. március 1. 2 500 ooo forint,
• 2019. szeptember 23. 2 500 ooo forint,
• 2019. november 20. 2 ooo ooo forint,
• 2019. december 4. 2 500 ooo forint,
• 2020. január elején 5 ooo ooo forint,
• 2020. február 11. 5 ooo ooo forint,
• 2020. március 27. 3 ooo ooo forint,
• 2020. június 16. 5 ooo ooo forint,
• 2020. augusztus 11. 3 ooo ooo forint,
• 2020. október 1. 3 ooo ooo forint,
• 2020. november 5. 3 ooo ooo forint,
• 2021. február 4. 3 ooo ooo forint,
• 2021. március 10. 3 ooo ooo forint,
• 2021. április 15. 3 ooo ooo forint,
• 2021. május hónapban 3 ooo ooo forint,
• 2021. június 2. 3 ooo ooo forint,
• 2021. július 13. 3 ooo ooo forint

„Kósa Lajos országgyűlési képviselő nyilatkozatában konkrét adatnak az tekinthető, hogy igennel válaszolt arra a kérdésre, miszerint a Belügyminisztérium beszerzője volt a Pegasus-szoftvernek. Az, hogy a Belügyminisztérium megvásárolta a Pegasus-szoftvert – a feljelentés-kiegészítés során beszerzett adatok alapján – tényszerűen nem felel meg a valóságnak, így ez a valóságnak meg nem felelő adat nem minősülhet minősített adatnak.”

Ezt válaszolta az ügyészség Tényi István feljelentésére. Tényi azután tett feljelentést, hogy Kósa Lajos novemberben a honvédelmi és rendészeti bizottság ülése után újságírói kérdésre megerősítette, hogy a Belügyminisztérium megvásárolta a kiberfegyvert. Ez felvetette a kérdést: nem sértett-e ezzel államtitkot Kósa?

Az ügyészség szerint a válasz nem, mert nem mondott igazat.

Válaszukban az is szerepel:„Az ügyészség hivatalos tudomással bír arról, hogy a Belügyminisztérium Pegasus néven nem vásárolt szoftvert.”

Kósa nyilatkozata azért volt fontos, mert ő volt az első kormánypárti politikus, aki megerősítette a beszerzést. Ha a nyilatkozatról az derül ki, hogy nem igaz, az fontos pontja lenne az ügynek.

De pontosan mi nem igaz benne?

Vadai: Elnök úr rosszul tudja

A DK-s Vadai Ágnes, aki szintén jelen volt akkor a bizottsági ülésen, már a Kósa nyilatkozat másnapján arról beszélt:

„Az elnök úr azt mondta, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a Pegasus kémszoftvert. A Belügyminisztérium, ott volt a tévedés, ez a zárt bizottsági ülésen nem így hangzott el”. Azt nem mondhatta el, hogy ki volt a beszerző, de Vadai azt egyértelműen kimondta, hogy nem a belügy.

Stummer: Nem a belügy, de az állam igen

Stummer János, az üggyel szintén foglalkozó nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke ezekben a napokban ugyanakkor arról beszélt: meg tudja erősíteni, amit Kósa mond, mert látta a szerződést, amikor a bizottság kihelyezett ülést tartott a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál. Majd amikor nyilatkozatát Vadaiéval vetették össze, azt mondta: nem az a fontos, hogy pontosan melyik állami szervezet szerezte be, hanem az, hogy a magyar állam beszerezte.

A csütörtöki ügyészségi levél után megkérdeztük Stummert, aki azt mondta:

valóban nem a Belügyminisztérium a beszerző, de ez nem változtat azon, hogy a magyar állam igen.

A két érintett bizottság ellenzéki tagjainak nyilatkozatai szerint tehát az ügyészség ezzel nem a történet lényegi részét cáfolta, vagyis azt, hogy a magyar állam beszerezte volna a Pegasust. Kósa Lajos számára viszont fontos lehet, hogy a nem pontos nyilatkozatának köszönhetően nem sértett államtitkot.

A fideszes politikus így annak örülhet, hogy az ügyészség mondta ki: nem mondott igazat.

A Magyar Jeti videója a Pegasus-ügyről:

„Nem sok ügyben tudtam konkrétan utánanézni a sajtóban megfogalmazott vádaknak. Van, ahol sikerült. Ezek egy része teljesen valótlan, és van olyan, ahol van valamilyen valóságalapja. És ahol volt valóságalapja, ott nem arról volt szó, hogy valakit személyében megfigyeltek, hanem valakit a valakivel való kapcsolattartása miatt vontak titkos információgyűjtés alá.”

Ezt válaszolta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a Telex kérdésére Pegasus-ügyben.

Ezzel ő az első kormányzati szereplő, aki nyíltan elismerte: a magyar állam valóban használta a Pegasus nevű kiberfegyvert olyan magyar állampolgárok ellen, aki se nem bűnözők, se nem terroristák.

A Pegasust kifejezetten bűnözők és terroristák elleni harcra fejlesztette ki gyártója, az NSO nevű izraeli cég. A világ számos nem demokratikus rendszerében ugyanakkor újságírók, aktivisták és ellenzékiek ellen is használják.

A Pegasus-megfigyelésekről szóló nyári cikkek megjelenése óta a kormányzat hosszú ideig hárított, és legfeljebb általánosságban beszéltek arról, hogy minden megfigyelés törvényesen zajlik Magyarországon. Múlt héten aztán Kósa Lajos a parlamenti honvédelmi bizottságának ülése után váratlanul nyíltan elismerte: a magyar állam vásárolt Pegasust. Most pedig Gulyás Gergely először elismerte azt is, hogy konkrétan a

megjelent sztorik között tud olyanról, ahol valóban használta a programot az állam.

Gulyás konkrét nevet nem említett, a kormányinfón a 444 kérdésre (még a Telexnek adott válasz előtt) pedig azt mondta: nem azt figyelik, hogy valaki milyen munkakörben dolgozik, hanem azt, hogy az általa folytatott tevékenységhez, vagy a kapcsolati köréhez kötődően felmerül-e nemzetbiztonsági kockázat. Példaként azt említette, hogy ha egy újságíró kapcsolatban van egy orosz ügynökkel, aki nemzetbiztonságilag kockázatos tevékenységet folytat, akkor őt lehallgathatják.

Az elmúlt hónapokban a Direkt 36 cikkeiből kiderült: Pegasussal figyelték meg két újságírójukat, Panyi Szabolcsot és Szabó Andrást, illetve többek között Németh Dániel fotóst. Rajtuk kívül a célpontok között voltak további újságírók (Dercsényi Dávid, Csikász Brigitta), médiatulajdonosok (Varga Zoltán, Páva Zoltán), Gémesi György polgármester, Aszódi Attila volt államtitkár, és mások,

Magyarország első számú humoristája, Bödőcs Tibor már harmadik könyvének megjelenésénél jár. Az idén ősszel bemutatott Mulat a manézs a szerző szerint egyszerre nyelvi cirkuszi mutatvány, és a populista-autokratikus rendszerek szatírája.

Bödőcs Tibor a 444 stúdiójában járt, és beszélgettünk arról,

• hogyan kell felkészülni egy ilyen könyv megírására,
• de arról is, hogyan készült a Mészáros Lőrinc-motivációs beszéd.

Szóba került, hogy

• miért nincs magyar standupkritika,
• mit jelent nálunk a PC,

- és egyáltalán, mi az a manézs?

A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is.

„Elbúcsúzom egy időre a legfontosabb fiatalembertől az életemben. Hamarosan visszajövök.” Ezzel a szöveggel posztolt ki a héten Steven Donziger egy képet arról, hogy megöleli a 14 éves fiát, mielőtt elindult a börtönbe, hogy elkezdje hat hónapos büntetést. Donziger az elmúlt két évet már házi őrizetben töltötte manhattani lakásában.

Steven Donziger emberi jogi és környezetvédelmi ügyvéd, aki az áldozatokat képviselte minden idők egyik legnagyobb olajszennyezési ügyében.

Az ecuadori esőerdőt beszennyező óriásvállalat ellen sikerült pert nyernie, 9,5 milliárd dolláros büntetést szabtak ki a Chevron olajvállalatra 2011-ben.

Ehhez képest a Chevron máig nem fizette ki a büntetést, felelősséget nem vállalt az emberek tízezreit érintő katasztrófáért. Az ítélet után viszont olyan jogi ellentámadásba lendültek, aminek köszönhetően most már Donziger börtönbe küldésénél tartunk.

Amikor megérkezik az olajipar az érintetlen esőerdőkhöz

A Texaco nevű amerikai olajvállalat a hatvanas években kezdte meg a kitermelést Ecuadorban a Lago Agrio olajmezőn. A környéket szinte érintetlen, gazdag élővilágú esőerdők és folyók borították, a természet pedig számos őslakos törzs (Sióna, Kichuwa, Cofán, Secoya, Waorani) megélhetését biztosította.

A következő évtizedekben több száz helyszínen fúrtak olajat ezen a vidéken, bármiféle tekintet nélkül a környezeti hatásokra. Az olajfúrással felszínre kerülő mérgező anyagok béleletlen gödrökbe kerültek, ahonnan szinte akadálytalanul szivárogtak be a talajba, a túlcsorduló mérgező vegyületeket pedig egyszerűen bevezették a folyókba.

Steven Donziger 1993-ban érkezett először ide tudósok és kutatók társaságában, miután arról érkeztek jelentések, hogy az olajkitermelés súlyos következményekkel járt. A helyszínre érve sokkolta a szennyezés mértéke. Mérgező vegyületek a vízben, olajtól ragadó állatok, beszennyezett levegő - „apokaliptikus rémálomnak” írta le azt, amit látott. Mindez olyan emberekkel történt, akiknek semmiféle lehetőségük nem volt védekezni. A gyomor-, máj-, és torokrák, illetve a leukémia is gyakoribb lett a vidéken. Az esetre sokan úgy hivatkoznak: ez volt „Amazónia Csernobilja”.

2016 szeptemberében jelent meg a 444-en az „Elővették a magánélete részleteit, aztán "titkos együttműködésre" akarták rávenni. Nem a rendszerváltás előtt, hanem most” című cikk. Az írás egy meg nem nevezett magyar újságíró történetéről szólt, akihez 2015 telén váratlanul odaléptek az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai, és együttműködésre akarták rávenni.

A cikk megjelenése után ellenzéki kezdeményezésre összehívták a parlament nemzetbiztonsági bizottságát. A belügy elismerte, hogy „valami történt”, egy közleményben kémkedést emlegettek, de ennél több érdemben nem derült ki, vizsgálatot nem indítottak.

Öt évvel később a történet szereplője névvel is előállt: ő Dezső András, a hvg.hu újságírója, titkosszolgálati és bűnügyi szakíró, akinek most jelenik meg könyve a magyar titkosszolgálatok működéséről.

Történetét a Partizánnak adott interjúban mondta el. Dezső András elmondta, a 2014-es kitiltási botrányról szóló cikkei miatt keresték meg. Akkor az Egyesült Államokból kormányközeli tisztviselőket tiltottak ki, Dezső András amerikai diplomáciai forrásoktól információkat szerzett, ezekből pedig cikkeket írt.

A Partizánban elmondta: leszólították az utcán a szolgálat emberei, és azt mondták, hogy beszélni szeretnének vele a biztonságát érintő kérdésről. Arra a kérdésre, hogy megzsarolták-e, azt mondja: egy fedősztorit mondtak el, amit lehet nyomásgyakorlásként értelmezni.

A nemzetbiztonság emberei kíváncsiak voltak a forrásaira, és arra, hogy honnan jönnek az információk a cikkeihez. Dezső elmondása szerint az illető amerikai diplomata egyébként más újságírókkal is találkozott, ezek ráadásul nem titkos találkozók voltak, hanem kávéházi beszélgetések.

Az interjúban kérdésre megerősíti: a nemzetbiztonság emberei azt adták elő, hogy valójában segíteni akarnak neki, hogy elkerülje a nagyobb bajt - ezért cserébe segítséget vártak volna. A teljes interjú:

Dezső András nem működött együtt velük.

Idén nyáron, a Pegasus-ügy kirobbanása után Panyi Szabolcs, a Direkt 36 újságírója is hivatkozott a történetre - akkor még név nélkül. Panyi, akivel korábban együtt dolgoztak az Indexnél, azt írta a történetről:

„Ezért került célkeresztbe a kollégám is, akinek zsarolói azonban teljesen elszámították magukat. Ő ugyanis semennyire nem volt hajlandó engedni a nyomásgyakorlásnak. Bátorságának és leleményességének köszönhetően azonban nem csak az ellene kitervelt konkrét akció végződött kudarccal. Több, a nemzetbiztonsági világban jártas forrásom szerint egyértelműen emiatt van az is, hogy a magyar szolgálatok azóta már nem mernek hasonlóan brutális és szovjet eszközökhöz nyúlni – legalábbis újságírók esetében. Hálával vegyes bűntudatot érzek, amiért a barátom meghurcoltatása kellett hozzá, hogy én és más magyar újságírók az elmúlt években relatív biztonságban dolgozhassunk.”

„A miniszterelnök-jelölti vitákat untam. Ott voltam, tudtam, hogy ezt nagyjából egymillió ember nézi most, és két kérdés között az jutott eszembe, hogy a gyerekem megy-e röplabdaedzésre.”

Ezt Karácsony Gergely mondta a Jelennek adott interjúban, így érzékeltetve azt, ami többször elhangzott az utóbbi időben: hogy „nem volt benne 100 százalékig ebben a kampányban”. Karácsony azt mondja: tudja, hogy azok számára, akik iszonyatosan sokat dolgoztak azon, hogy ő miniszterelnök legyen, ezt hallani sértő lehet, de „nem akar őszintétlen lenni”. A visszalépést érezte önazonos döntésnek.

Ezzel együtt szerinte megérte beszállnia a kampányba. A Fidesz mostanáig ellene készült, ezzel pedig szerinte jól jár az ellenzék.

„A sors olyan forgatókönyvet rakott össze, ami a Fidesz számára a legrosszabb, az ellenzéknek a legjobb. Felborította azt a menetrendet, amit Orbán Viktor rá akart erőltetni az ellenzékre és a választópolgárokra.”

Szóba került az interjúban az is, hogy tényleg zsarolta-e őt a DK, vagy sem. (A múlt heti események tartalmából: Karácsony azt mondta, Gyurcsány SMS-ekben próbálta zsarolni, mire Gyurcsány azt mondta, mutassa meg ezeket az SMS-eket nyugodtan, mire Karácsony azt mondta, nem mutatja.)

Karácsony a Jelennek azt mondta, ezek a fenyegetések nem büntetőjogilag releváns mondatok voltak, de annál sokkal keményebbek, minthogy a DK mit fog megszavazni a közgyűlésben

„- Hogy nem lesz többet főpolgármester?

- Például.”

Szerinte súlyos mondatok szálltak el a levegőben, de ezeken ő mosolyog, mert nincs következményük.

A teljes interjú:

• Gurzó Ákos egykori újságíró és marketingszakember volt Márki-Zay Péter kommunikációs igazgatója.
• Amikor elvállalta a munkát, elérhetetlennek tűnt a mostani eredmény.
• Azt mondja, a magyar politikai marketingben 30 éve ugyanazok az emberek dolgoznak, akik tanácsadása mellett több párt elsüllyedt már, mégis elfogadjuk őket megmondóembernek.
• Szigorúan adatalapon dolgoztak - közben a visszalépési dráma hetét nagyon élvezte, és úgy élte meg, mint a Trónok harcát.

Márki-Zay Péter a győzelmi beszédének végén kiemelte, hogy ön a kommunikációs csapatának vezetője, és Floridából jött haza ezért a munkáért. Mivel foglalkozott korábban?

A pályámat újságíróként kezdtem, tíz évet töltöttem a médiában. Dolgoztam a BBC-nél, az MTI-nél, voltam parlamenti és diplomáciai tudósító, a Duna TV és a Magyar Rádió külföldi tudósítója. 2009-ben váltottam, akkor kezdtem marketinggel és kommunikációval foglalkozni.

Miért jött ez a váltás?

Amit szerettem volna elérni a médiában, az addigra összejött. A BBC volt a gyerekkori álmom. Ott álltam a húszas éveim végén: oké, mit fogok csinálni a következő 30-40 évben ebben a szakmában? Azt is láttam, hogy újságíróként kevésbé mobilis az ember, én pedig szeretek időről időre más országokban élni. Az mégse működik, hogy én leszek az örökös külföldi tudósító. Új kihívásra vágytam, ami a világ bármelyik részén használható tudást ad. A marketing ilyen. Dolgoztam Prágában, Londonban, Melbourne-ben, New Yorkban és Miamiban is. Ráadásul azt gondolom, hogy az újságírás és a marketing rokonszakmák, az érem két oldala, ők nem ellenérdekelt felek...

Egy kicsit azért igen. Amit a marketinges összecsomóz, azt az újságíró megpróbálja kibogozni.

A jó marketingesnek sosem szabad hazudnia. A jó kommunikátornak sem, ez igaz a vállalati környezetre és a politikára is.

Az más, hogy mit domborít ki az ember - az igazsághalmazból mit emel ki, és mit nem.

Amit nem emel ki, arra az újságírók rákérdeznek. Arra viszont tényleg sok példa van, hogy a két iparág között átjárnak az emberek.

Foglalkozott politikai kommunikációval is?

Nem. Idén májusig nem foglalkoztam politikai marketinggel és kommunikációval. A politika viszont érdekelt. Azt mondtam a volt kollégáknak, bárhol vagyok a világon, ha nincs ott tudósítójuk, szóljanak. Az M1-nek, a Klubrádiónak és a Magyar Hangnak is tudósítottam különböző helyszínekről ingyen. A 2020-as amerikai elnökválasztásra írtam cikkeket is a Magyar Hangra, mert azt láttam, hogy kevés olyan magyar médium van, ami kiegyensúlyozottan tájékoztat a kampányról. Ez vezetett oda, hogy most Márki-Zay Péter kampányát viszem. Május elején megkeresett a Mindenki Magyarországa Mozgalom csapata. Látták, hogy otthonosan mozgok az amerikai politikában. Kérték, hogy csináljak egy prezentációt az amerikai elnökválasztásról, amit szívesen megtettem, de kiderült, hogy ennél sokkal többet tudnék segíteni nekik.

Miért csatlakozott hozzájuk?

Fantasztikus szakmai kihívásnak láttam, hogy itt van egy alulról építkező mozgalom, van egy aktivista hálózatuk országszerte, és van egy jelölt, aki az ellenzéki összefogással már kétszer sikert aratott Vásárhelyen, most pedig megpróbálja országos szinten is. Az is óriási szakmai kihívás volt, hogy míg a vállalati marketing világában mindig van pénz, itt alig volt. Csak elkötelezett önkéntesek. Ebből kellett országos kampányt csinálni.

Tényleg nem kapott pénzt a munkáért, ahogy Márki-Zay Péter mondta a beszédben?

Nem kaptam, a Mindenki Magyarországa Mozgalomban dolgozók mindegyike önkéntes. Amerikában tanácsadóként 120-150 dollárt számláztam ki óránként az ügyfeleimnek a projekt bonyolultságától függően. Ez mindenképp a 150 dolláros kategória lett volna.

Úgy kezdtünk, hogy napi 2-3 órát szánok rá az Egyesült Államokból, de június közepére nyilvánvaló volt, hogy ez több munkát igényel. Amikor látszott, hogy jönnek fel a számok, visszaköltöztem Magyarországra.

Milyen számok látszottak? Felmérések akkor nem nagyon voltak.

Az első nagy lépés az volt, hogy fel kellett építeni egy brand-, marketing- és kommunikációs csapatot. A sikeres marketing és kommunikáció alapja, hogy mindent adatalapon kell nézni. Amit tudunk mérni, azt mérnünk kell. Kommunikációs vezetőként nem az alapján akarok dönteni egy kampányban, hogy éppen mit érzek.

Magyarországon sokan még mindig érzelmek és megérzések alapján hoznak döntéseket ebben a szakmában.

A digitális csatornáink adatait mértük folyamatosan. Ez kerül a legkevesebbe, miközben sokszor megbízhatóbb, mint a közvélemény-kutatások, mert ezek biztosan nem manipulált adatok.

Jakab Péter példája nem pont azt mutatja, hogy a sok lájkból még nem feltétlenül lesz jó választási eredmény?

A trendeket ott is lehetett látni. Az aláírásgyűjtés előtt 2-3 héttel láttuk, hogy Jakab Péter elért egy platót, elfogyott a lendület, megtorpant a kampány. Ugyanezt volt Karácsony Gergely esetében: nyílt az olló, és Márki-Zay Péter volt az, akiben volt jelentős növekedési potenciál. Dobrev Klárával szemben is látszott a különbség. A trendeket láttuk, és az eredmény alapján az derült ki, hogy ezek a mérések jó indikátorok voltak.

Amikor elkezdte a munkát, mi volt a célkitűzés, és mi tűnt reálisnak?

Nagyon keveset kértek, keveset is tudtam vállalni. Az, amit most látunk, fél évvel ezelőtt elérhetetlennek tűnt. Az egyik vállalásom az volt, hogy augusztusban 80 százalék felett lesz Péter ismertsége. Ezt jóval meghaladtuk. A legfontosabb vállalásom az volt, hogy létrehozunk egy rendezettebb struktúrát, és bármi történik az előválasztáson, olyan szervezetet építek fel, ami képes a további növekedésre.

Ha már a marketing arról szól, hogy az előnyös tulajdonságokat ki kell emelni - Márki-Zay Péterből mit kellett kiemelni?

Nagyon fontos, hogy önazonos. Ez az autentikusság egyedi és kelendő. A nyugati világban mindenhol látható, hogy az embereknek elegük van a kitenyésztett politikusokból, akiknek a tanácsadók megmondják, hogy mit mondjanak, és akkor ők azt megtanulják, és elmondják szóról szóra.

Volt olyan, amiről le kellett szoktatni?

Nem. Kevés idő is lett volna arra, hogy átnevelje bárki is, de nem is szerettem volna. Marketingesként azt látom, hogy „kiváló termék”, akinek az erényeit csak fel kell erősíteni.

Sokkal fontosabb az önazonosság, mint az, hogy mindig patikamérlegen kimért, tökéletes mondatokat mondjon.

A magyar politikai élet komoly problémája, hogy a tanácsadók nagy része már harminc éve itt van. Leamortizáltak már egy csomó pártot, látod az életrajzukban, hogy milyen szervezeteknél dolgoztak. Mára egyik sem létezik, és ők még mindig itt vannak megmondóemberként. A politikusok nagy része elfogadja, amit mondanak, mert ha már 30 éve ezt csinálják, akkor biztos tudják, mit csinálnak. De látjuk, hogy nem. A magyar politika csak akkor változhat meg, ha nemcsak új politikusok érkeznek, hanem a politikai marketing is megújul.

Márki-Zay Péter is dolgozott marketingesként. Jobban értették így egymást?

Persze. Sok közös van bennünk. Mindketten vállalati környezetből jöttünk, a marketing is közös pont, mind a ketten éltünk külföldön. A szervezetépítésnél azt szeretnénk, ha minél több ember csatlakozna hozzánk a vállalati életből. Értette, hogy mennyire fontos az arculat jelentősége, mennyire fontos a sajtónyilvánosság. Éppen ezért minden médiakérésnek igyekszünk eleget tenni, bárkitől is jön a kérés.

Mennyire voltak fontosak a youtube-os interjúk a kampányban?

Nagyon sokat jelentettek, mind a Partizán, mind Osváth Zsolt interjúi, és még több másik. Ezeknek az interjúknak a sikere is mutatja, hogy változik a médiafogyasztás Magyarországon is. Abban a környezetben, ahol a hagyományos média nagy részét a kormány felügyeli, ezek a felületek elengedhetetlenek voltak számunkra.

Honnan jött, hogy még a Redditen is jelen kell lenni?

Az volt a cél, hogy minél több kommunikációs csatornát használjunk. A tartalomgyártás igényli a legtöbb erőforrást, a tartalom szétosztása már kevesebbet. Ha van tartalmunk, terjesszük minél több csatornán. Podcasten, reditten, TikTokon, ami nekünk volt elsőként a jelöltek közül. Mára Péternek van a legtöbb követője Youtube-on.

Mi alapján választották ki az országjárás helyszíneit?

Nyáron hétvégente zajlott az országjárás, hogy mellette hétköznap a polgármesteri feladatait is el tudja látni, aztán jött 2-3 hét intenzív országjárás az aláírásgyűjtések idején, majd a két fordulóban ismét. Az elején az volt a fontos, hogy minél több MMM-jelölthöz eljussunk. Az aláírásgyűjtések után pedig már láttuk, hol vannak a szavazóbázisok. Ez nem rakétatudomány: láttuk, hogy Budapest, Csongárd, Békés és a megyeszékhelyek nagyon erősek.

Sok szó esik arról, hogy az ő jelöltsége kell a vidéki szavazók megnyeréséhez, közben azt látjuk, hogy Márki-Zay Péter inkább a városokban népszerű. Ennek mi az oka?

Jó kérdés. Ebben szerepe van a kormánypropagandának, és annak is, hogy kevésbé tudjuk elérni a kistelepülések lakóit az internetes felületeken. De igazából az előválasztási eredmények erre nem adnak választ. A kisebb településeken sokszor nem voltak sátrak, az előválasztást nem lehet ebből a szempontból egy országos választásra lefordítani, ahol mindenki szavazhat mindenhol. Nem tudjuk pontosan megmondani, hogy a kisebb településeken mi a helyzet.

A “csak felfelé”-szlogent ki találta ki?

Amikor csatlakoztam a csapathoz, végighallgattam sok interjút és beszédet. Az egyik interjúban elmondta ezt egyszer. Elgondolkodtam, hogy ez legyen a szlogen. Mindenképp olyan kellett, ami rövid, reményt sugároz és dinamikus. Ez mind benne van. Az arculatunkat is úgy alakítottuk ki, hogy mindig megjelenik a felfelé mutató irány, a részeg rombusznak nevezet vizuális elem.

Nyáron Márki-Zay Péter olyasmivel állt elő, amivel magyar ellenzéki politikus korábban nem: Orbán Viktor fiának vélt szexuális orientációját tette politikai témává. Később arról beszélt, hogy a fél magyar kormány meleg. Miért vetették be ezt az eszközt?

Az elmúlt harminc évben a magyar kormány sem indított olyan gyűlöletkampányt több százezer magyar állampolgár ellen, mint a homofób törvénnyel és az ahhoz kapcsolódó propagandával.

Mégis, csak ő reagált így.

Márki-Zay Péter és a csapat elkötelezett volt, hogy megállítsuk ezt az ordas gyűlöletkampányt. Amikor tavasszal elindították, az Egyesült Államokból nézve tényleg félelmetes volt látni, hogy Magyarország egy ilyen úton elindul, és nincs érdemi válasz, se a melegközösség, se az ellenzéki politikusok részéről - a nyilatkozatokon kívül, de a Fidesz-gépezetet azzal nem lehet megállítani. Mintha mindenki beletörődött volna, hogy törvénybe iktatott módon gyűlöletet lehet kelteni. Ez olyan vörös vonal, ami ellen egy államférfinek mindent meg kell tennie.

Ehhez kellett politikai eszközt találni.

Meg kellett mutatni, mennyire álszent Orbán Viktor és a Fidesz.

Annak mi a funkciója, hogy Márki-Zay Péter újra és újra szereti részletekbe menően ecsetelni beszédekben és interjúkban, hogy mi történt a Szájer-féle orgián? Hogy 25 férfi volt, maszk és gumi nélkül?

Ez egy olyan kép, ami beleég az emberek agyába, mindenki emlékezni fog rá 2022 tavaszán is. Megjelenik előtted a kép, de megjelenik az is, hogy ugyanez az ember írta meg azt az alaptörvényt, aminek van egy melegellenes felhangja. A cél, hogy az emberek rádöbbenjenek a Fidesz képmutatására.

Hogy nézett ki belülről az az egy hét, ami az első fordulós eredmények kihirdetése és Karácsony Gergely visszalépése között telt el?

Aki a politikában dolgozik, ilyenről álmodik. Mindenkinek csúcsra kellett járatnia magát, nagyon élveztem. Olyan volt, mint a Trónok harca szteroidokon.

A választópolgár pedig mindent láthatott, igyekeztünk mindent kommunikálni. Pénteken volt az első tárgyalás Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely között. Délután 4-kor befejeződött, fél 5-kor már sajtótájékoztatót tartott Márki-Zay Péter a Kossuth téren.

Egyedül, Karácsony nélkül.

A másik stáb másként gondolta. Ők más stratégiát követtek.

Az első vasárnapi Fővám téri tüntetéssel mi volt a cél?

A pénteki megbeszélés döntetlennel végződött. Beszélgettünk utána arról, hogy mi legyen a következő lépés. Egy tévéinterjúra rohantunk, akkor merült fel, hogy kellene egy rendezvény. Szombaton összegyűlt a csapat, háromórás meetingen eldöntöttük, hogy nagy rendezvényt csinálunk egy ikonikus helyszínen. Délután 5-kor kiment a meghívó egy másnap délután 3 órás rendezvényre. A nagykönyv szerint ez őrültség.

Senkinek nem ajánlom ezt a módszert, otthon ne csinálják utánunk.

Meg akartuk nézni, és meg akartuk mutatni, hogy mekkora Márki-Zay Péter támogatottsága. Láttuk az első forduló eredményét, de azt is láttuk, mert folyamatosan mértünk a digitális csatornáinkon, hogy Karácsony Gergely számai drámaian mentek le, miközben Péter erősödött folyamatosan. Egy nagygyűlésen látványosan meg lehet ezt mutatni. Előre persze nem tudtuk, hogy hatezer ember ott lesz.

Végigkísérte a kampányunkat, hogy hajlandóak vagyunk magasabb kockázatot vállalni, mint mások, de csak akkor, ha az adatok azt mutatták, hogy működni fog. Itt is ez történt. Ha megy fel a támogatottsága, próbáljuk meg,

Ez a rendezvény volt a fordulópont?

Igen, és ez megmutatkozott a hétfői megbeszéléseken is Hódmezővásárhelyen. Onnantól már egyenlő felek voltak a nyilvánosság számára is.

Szerda este mégis úgy állt a helyzet egy hosszú megbeszélés után, hogy külön indulnak. Ezt be is jelentették mindketten. Tényleg ezt gondolták akkor?

Igen. Izgalmas beszélgetés volt, majd a memoáromban megírom, hogy mi történt zárt ajtók között. Addigra már megvoltak a felmérések adatai. A szerdai megbeszélés ezek ismeretében történt, mindkét politikus tudta, milyen esélyeik vannak. Akkor már látszott, hogy Péternek akkor is jó esélyei vannak a győzelemre, ha külön indulnak. Csütörtökön aztán már látszott, hogy Karácsony Gergely fogja bejelenteni a visszalépését.

Kampányfőnöki szempontból: Karácsony mit csinált rosszul ezekben a napokban?

Szerintem jól csinálta, jó döntéseket hozott.

Nem tudott volna többet kihozni abból, hogy az első fordulóban még jóval Márki-Zay Péter előtt végzett?

Lehet, hogy ki tudott volna. Más tanácsadókkal. Nem Karácsony Gergely volt a szűk keresztmetszet.

Ott volt például a vasárnapi rendezvényük az Európa-hajón. Néhány száz ember volt ott egy nem jól kiválasztott helyszínen: kis belmagasság, sötét, depresszív környezet. Mi a Fővám téren szikrázó napsütésben, a Gellért-hegy és a Duna mellett, hatezer emberrel tartottunk tömegrendezvényt.

Nagy volt a kontraszt a két esemény között.

Az biztos, hogy intenzív hét volt. Ezek tényleg kemény tárgyalások voltak, tematizálni tudtuk a közvéleményt, ami egy kampányban fontos. A második körös eredményhez ez is hozzájárult: a magyar sajtót egy héten át ezek az egyeztetések érdekelték, Dobrev Kláráról közben alig volt szó.

Milyen volt ehhez képest a második forduló hete?

A DK csapatában elkezdődött a pánik. Teljesen megváltoztatták a kommunikációjukat. Egy borzalmasan támadó, lejárató kampányt indítottak, a fő üzenet az volt, hogy Márki-Zay hazudik. Ez az eszköz egy kommunikációs szakember számára az elkeseredettséget mutatja, ebben semmi konstruktív nincs.

Márki-Zay Péter is mondott keményeket ezen a héten, például arról, hogy a Fidesz Dobrev Klárát támogatja.

Nagy kérdés, hogy ezek a mondatok vádak vagy a tények ismertetései. Amikor azt mondja Péter, hogy Dobrevvel nem tudja az ellenzék legyőzni a Fideszt, akkor szerintem tényeket ismertet.

És hogyan kell kampányolni mostantól? Most már Márki-Zay Péter egy csapatban játszik az ellenzék többi részével, nem kampányolhat azzal, hogy ő az anti-establishment jelölt.

Az ellenzéki együttműködés nem változtat Péter hitelességén és világlátásán, csak most már az összefogás vezetőjeként képviseli ezeket. Fel kell állítani a stratégiát, és poroszos fegyelemmel végig kell vinni. Az eredményváró volt az első miniprojekt, a következő projekt október 23., amikor már mind a hét szervezet együttműködik. Ezek a bemelegítő gyakorlatok.

Mostantól a Fidesz is ráfordul Márk-Zay Péterre. Ez egész más helyzet a korábbiakhoz képest, amikor jóval kevésbé támadták. Ezzel mit kezdenek?

A jó oldala ennek az, hogy az ismertséggel nem lesz gond. Teljesen más stratégiát igényel, hogy a folyamatos támadásnak ellenálljunk. A DK-tól kaptunk ízelítőt, de az töredéke volt annak, ami következik. Mindenkinek meg kell őriznie a hidegvérét, higgadtnak kell lenni, ami nagyon nehéz, miközben gyaláznak, de fel vagyunk készülve.

Éppen a hidegvér megőrzésével volt probléma múlt héten. Miután Márki-Zay Péter azt mondta, a Dobrev Klárát támogató párbeszédes politikusok elárulták a hazájukat, azzal kért bocsánatot: fáradt volt, ezért fogalmazott rosszul.

Igen, Klára pedig erre azt mondta, hogy nem lehet ilyen fáradt egy miniszterelnök-jelölt. Sokan azt a képet akarják felépíteni a politikusokról, hogy ők valami megkülönböztetett állatfaj, akik nem lehetnek fáradtak, vidámak vagy szomorúak. Közben ők is emberek. Nem az a baj, hogy valaki rossz szót használ, hanem ha nem kér bocsánatot. Itt viszont néhány órával később megtörtént a bocsánatkérés. Ideális világban ilyenkor megyünk tovább.

Mire készülnek, mivel fogják támadni?

Nincsenek csontvázak a szekrényben. Ha lettek volna, már felhasználták volna ‘18-ban vagy ‘19-ben. Most elővettek tőle két-három mondatot, amiben nem szidja Gyurcsányt? Ezzel nem tudom, mit lehet kezdeni. Amikor májusban elkezdtem dolgozni Márki-Zay Péternek, megkérdeztem, hogy van-e olyan dolog, amire kríziskommunikációs szempontból készülni kell. Nem kell megmondania, hogy mi az, csak hogy van-e ilyen. Azt mondta, hogy legfeljebb annyi, hogy vett egy Daciát a kormányzati program keretében. Ezzel szerintem együtt tudunk élni.

Felépíteni persze bármilyen kampányt fel lehet ellene, csak kérdés, hogy mennyire fogják ezt elhinni az emberek. Ha hiteltelen dolgokat építenek fel, azt csak a nagyon hardcore szavazók hiszik el, de ők úgysem szavaznának rá.

Ezek szerint marad a kampány vezetője?

Maradok marketing- és kommunikációs vezető. Az eredeti tervek szerint decemberben visszaköltöztem volna Floridába, de ez nem fog megtörténni.

„Gyurcsány Ferenc továbbra is a legerősebb és megkerülhetetlen a baloldalon, semmi nem változott, ugyanúgy a múlt akar visszajönni és hatalomba kerülni.”

Így értékelte az ellenzéki előválasztást Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Telex kérdésére. Hollik korábban még úgy gondolta, hogy Márki-Zay Péter biztosan nem nyerhet, mert ő nem Gyurcsány embere, az erről szóló nyilatkozatait széles körben idézték. Most azt mondja, Karácsony szerinte annyira katasztrofális teljesítményt nyújtott városvezetőként, hogy a baloldalon úgy döntöttek, le kell cserélni.

És akkor Gyurcsány embere, vagy sem? Teljesen mindegy, hogy Gyurcsány embere, vagy sem, Márki-Zay Péternek megállapodást kellett kötnie vele, Gyurcsányék diktálják, hogy mi lesz baloldalon - véli most a kommunikációs igazgató. Szerinte

az előválasztás semmi változást nem hozott a baloldalon, ugyanazok akarják megszerezni a hatalmat.

A Fidesz fő üzenete tegnap óta az, hogy Márki-Zay valójában nem jobboldali. Erről beszélt Kocsis Máté is:

Hollik István ezzel kapcsolatban azt mondta: „A rezsicsökkentést eltörölné, a migránsokat beengedné, a baloldali adóemelési terveket támogatja, hol van itt a jobboldali program?”

A Telex kérdésére, hogy a rezsicsökkentés jobboldali program-e, Hollik azt mondja:

„Persze. Mert a jobboldali program az egy olyan program, ami a magyar emberek számára segítséget nyújt, mert számunkra a nemzeti érdek az első.”

Márki-Zay Péter az ügyben azt mondta hétfőn az ATV-nek: „A Fidesz helyében biztos elgondolkodnék Hollik István lecserélésén".

Nem akármilyen névsorolvasást tartott vasárnap esti műsorában Bayer Zsolt mérsékelt konzervatív standup-komikus. A kiindulópont Márki-Zay Péter állítása volt arról, hogy a fél magyar kormány meleg. Bayer szerint az ellenzéki politikus egy „rothadt lelkű gátlástalan szemétláda, egy aljas görény”, amiért ilyet mond - de ez még önmagában nem lenne érdekes, a Bayer-skálán ez még nagyjából a „visszafogott dicséret” kategóriába tartozik.

Bayer Zsolt viszont ezután nekivág

a logika talaján

cáfolni Márki-Zay állítását. A levezetés pedig így néz ki:

• A 15 kormánytagból Orbán Viktort kapásból leszámítja, mert nem feltételezi, hogy Márki-Zay róla mondaná ezt.
• A három női kormánytagot leszámítja, mert Bayer szerint ha rájuk gondolt volna, Márki-Zay hozzátette volna, hogy leszbikus.
• A 11 férfi kormánytag esetében pedig egyesével veszi végig, miért nem lehetnek melegek.

Semjén Zsolt

Miért nem meleg: ‘77 óta a barátja, ‘79-ben összejött egy osztálytársnőjükkel, aki azóta a felesége. Hetente összejárnak Bayerékkel, eddig nem adta jelét, hogy meleg lenne.

Pintér Sándor

Miért nem meleg: „Ha Pintér Sándor meleg, akkor én is az vagyok.”

„Varga Misi”

Miért nem meleg: Boldog házasságban él, egy „karcagi, kunsági, normális, tisztességes, böcsületes parasztgyerek”. ‘89 óta ismeri, eddig nem adta jelét, hogy meleg lenne.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter

Miért nem meleg: „Na, most így maguk elé képzelik. Ugye... Na, nem részletezném tovább.”

„Szegény Gulyás Gergő”

Miért nem meleg: Bayer évek óta ismeri, és ismeri a barátnőjét is. A barátnője nő.

Kásler Miklós

Miért nem meleg: „Ha Kásler Miklós meleg, én is az vagyok.”

Dr. Nagy István agrárminiszter

Miért nem meleg: Régóta ismeri, felesége van és gyereke, kiesik a szórásból.

„Palkovics Laci”

Miért nem meleg: Régóta ismeri, Felesége, gyerekek. Nem.

Rogán Antal

Miért nem meleg: Hol a volt nejével, hol a mostanival hozzák hírbe, de mindegyik nő. Ha a Rogán meleg, iszonyú ügyesen csinálja.

„Szegény Süli Jancsi Paksról”

Miért nem meleg: „Na, hát ő pont úgy néz ki, igen.”

„Meg a Szijjártó Peti”

Miért nem meleg: Bayer Zsolt itt nem indokol.

Bayer ezek után arra jut: ha Márki-Zay csak így bemond dolgokat, akkor ő bejelenti,

Márki-Zay Péter meleg, a fiúja pedig a hódmezővásárhelyi lengőtekebajnok.

A leírás persze, ahogy az igazán nagy komikusok esetében, közel sem adja vissza az előadásmódot. Ajánljuk így inkább a megtekintését.

A teljes műsor:

Márki-Zay Péter előválasztási győzelme nemcsak az ellenzéket, de a kormányt is váratlanul érte. Miután hónapokon át Stop Gyurcsány, Stop Karácsony!-kampányt folytattak, kiderült, hogy egészen másvalaki lesz az ellenzék vezetője.

A kommunikációs gépezetnek viszonylag gyorsan kellett végrehajtania a fordulatot. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője adta meg az alaphangot vasárnap esti posztjával, aminek fő mondanivalója az, hogy Márki-Zay Péter nem jobboldali. „Egy jobboldali ember ugyanis egy percig nem működik együtt Gyurcsány Ferenccel azért, hogy visszasegítse a hatalomba” - írja Kocsis.

A poszt alatt pontosan az történt, mint augusztusban, amikor Kocsis még a Stop-kampányt hirdette meg:

egységes hadrendben kommentelő fideszes politikusok jelentek meg.

Ilyenkor jellemzően nem az történik, hogy a kormánypárti képviselőknek éppen eszükbe jut hozzáfűzni olyan gondolatokat a frakcióvezetőjük bejegyzéséhez, hogy „Stop Gyurcsány”, esetleg „Soha többé baloldali kormányzás, soha többé Gyurcsány Ferenc!”.

Rényi Pál Dániel írt a 444-re a Fidesz kampányáról szóló cikkben a hasonló akciókról, amiket általában Rogán Antal indít el.

„Az utasításokat asszisztensein vagy Nagy János államtitkáron, illetve Kocsis Máté frakcióvezetőn keresztül közvetíti ki a többi tárcához és képviselőhöz - köztük az olyan közösségi médiás akciók ütemezését is, mint amikor vezényszóra kommentelnek fideszes politikusok egy-egy fontosnak ítélt Facebook-bejegyzés alatt.”

Vasárnap nemcsak a frakció tagjai, de az állami influenszerek is azonnal átálltak az új üzenetre, és sorban közölték a posztokat arról, hogy Márki-Zay Péter nem jobboldali.

Márki-Zay vasárnap este győzelmi beszédében már azt mondta, számít rá, hogy mostantól ő lesz a Fidesz célpontja. Az ősz elejéig még egészen máshogy álltak hozzá: mivel nem tartották esélyesnek, vitákra és interjúkra is elhívták, Hollik István kommunikációs igazgató pedig többször elmondta, nem nyerhet, mivel nem Gyurcsány embere.

A magyar ellenzék elmúlt évtizedének legfordulatosabb, és talán legfontosabb két hetén vagyunk túl az előválasztás második fordulójának végeztével. A részvétel és az érdeklődés felülmúlta a várakozásokat, a viták sokkal durvábbak lettek, mint a szereplők előzetesen gondolták volna, és volt egy jelölt, Márki-Zay Péter, aki egyszerűen felborított minden előzetes számítást.

Amikor egy politikusnak momentuma van

Az előválasztás legnagyobb sztorija Márki-Zay Péter előretörése. Olyan tempót, amit ő diktált az elmúlt hetekben, a NER ideje alatt biztosan nem láttunk ellenzéki politikustól. Minden elemzői várakozásra, a média kezdeti közömbösségére, a kormány számításaira és még saját szavaira is rácáfolva jutott el idáig. Hogy pontosan meddig, az vasárnap este derülhet ki.

Amikor bejelentkezett jelöltnek (elsőként a sorban), Márki-Zay a politikát követők számára már nem volt újdonság: 2018-as hódmezővásárhelyi győzelme idején sokat szerepelt, és bekerült a hírekbe akkor is, amikor ‘19-ben újraválasztották polgármesternek. Mégis, a Mindenki Magyarországa Mozgalom nevű szervezete összességében nem keltett nagy feltűnést, a radar alatt repültek, és az ellenzéki pártok sem vették be az összefogás érdemi szervezésébe.

Amit viszont se a mainstream sajtó, se az ellenzéki pártok, se a kormány nem vettek észre, vagy nem vettek komolyan, hogy Márki-Zay politikai karrierjének tavasszal elindult egy második felívelése, elsősorban a Youtube alternatív nyilvánosságában. A marketingben is képzett politikus otthonosan mozgott a hosszú beszélgetések világában, lépésről lépésre került közelebb egy olyan réteghez, akit más jelöltek nem tudnak megszólítani.

Ahogy eljött a szeptember, az utcafórumai iránti érdeklődés és a leadott ajánlások száma világossá tette: többről van szó, mint támogató kommentekről és mémekről, Márki-Zaynak tényleg momentuma van. Az viszont még a harmadik hely elérésekor sem látszott - pedig már ez is jelentős siker lett volna a várakozásokhoz képest - hogy képes lesz elérni egy héttel később a nála 25 százalékkal jobban szereplő Karácsony Gergely visszalépését a javára.

A következő hét drámáját a nyilvánosság közvetlen közelről nézhette végig. Márki-Zay látványosan átvette a kezdeményezést, Karácsony Gergely pedig azon kapta magát, hogy fut az események után. Akár a politika természetes menetének, akár amatőr bénázásnak tekintette valaki, az biztos: radikálisan más élmény volt ezt követni, mint ahogy a Fideszen belüli hatalmi mozgásokról értesülni lehet - ahol jellemzően senki nem adja a nevét nyilatkozatokhoz, és csak a legjobban értesült újságírók tudják meg nem nevezett források segítségével összerakni a képet.

Látványos volt, hogy Márki-Zay sokkal jobban akarta, hogy miniszterelnök-jelölt legyen, mint Karácsony Gergely. Ez az energia pedig tömegeket rántott magával a második fordulóban, és mire vége lett az egyezkedésnek, Dobrev Klára abban a helyzetben találta magát, hogy már szó sincs a magabiztos vezetéséről. Ez jól látszott azon is, hogy az utolsó tévévitán egészen máshogy viselkedett, mint amikor még ő állt a legjobban. A fegyelmezett DK-s szavazók mozgósításában továbbra is bízhat, de a legtöbb előrejelzés arra számít, hogy ő kevésbé tudott új szavazókat szerezni. Márki-Zay Péter szerint neki félmillió szavazó felett van jó esélye nyerni - ennél jóval több lesz. Ugyanakkor az első fordulóban is az alacsony részvételt tartották előnyösnek Dobrev Klára számára előzetesen, mégis megnyerte magas részvétel mellett is.

A nagy lendületben Márki-Zay is többször túlszaladt a nyilatkozataival, és ragadtatta olyan kijelentésekre magát, amiért elnézést kellett kérnie. (Valószínűleg tényleg el is fáradt.) Ezek viszont nem úgy tűnik, hogy ártottak volna neki politikailag.

Az elmúlt hét után Márki-Zay biztosan nem egyszerűen hódmezővásárhelyi polgármester, és nem is Youtube-sláger. Hanem a magyar ellenzék meghatározó szereplője, és fontos kérdés, milyen hatással lesz az ellenzéki összefogásra.

Baloldali letargia

Az előválasztás legnagyobb vesztesének végül nem az alulteljesítő Jakab Péter, vagy a pártelnöki posztját is elbukó Fekete-Győr András érzi magát.

Hanem a magyar baloldaliak.

Karácsony Gergely visszalépése óta letargikus a hangulat baloldali körökben, érthető okokból: 11 év jobboldali teljhatalom után az ellenzéki előválasztás döntőjébe sem került olyan politikus, aki igazán baloldali lenne.

Márki-Zay egyértelműen jobboldali, de Dobrev Klára sem baloldali abban az értelemben, ahogy Karácsony és az ő köre. Visszalépése után többek között arra hivatkozott, hogy ezeknek az eszméknek nincs most támogatottsága Magyarországon.

Ez a pillanat most mélypont a baloldaliak számára - még akkor is, ha közben érnek el olyan eredményeket, mint az egyértelműen balos Jámbor András sikere a választókörzetében.

Egymással egyetértő emberek kíméletlen harca

A második forduló hangvétele sokkal durvább volt annál, mint várni lehetett. Az előválasztás kezdete óta kérdés volt, hogyan lehet majd a politikai vitákat lefolytatni egymással egy kényszerszövetségen belül úgy, hogy az ellentétek ne verjék szét az összefogást, közben mégis kirajzolódjanak a különbségek a jelöltek között.

Az események az utolsó két hétig nagyjából a várt mederben folytak, aztán ahogy nőtt a tét, úgy durvult el a hangulat: Dobrev Klára elmondta, hogy morálisan elfogadhatatlannak tartja, amit Márki-Zay csinál, pártja pedig többször hazugnak nevezte ellenfelüket, Márki-Zay pedig a haza elárulásának nevezte, hogy egyes párbeszédes politikusok nem őt támogatják (később elnézést kért), és azzal kampányolt, hogy a Fidesz Dobrevet segíti. Jöttek zsarolásvádak és SMS-ek mutogatása - közben a jelöltek azt bizonygatták, hogy az eredményhirdetés után minden rendben lesz.

Ez a kiélezett vita viszont olyan jelöltek között zajlott, akik közben a tartalmi kérdések jelentős részében hasonló dolgokat mondanak.

Az egy hónappal ezelőtti első ATV-vitán épp Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely között zajlott a kevés érdemi viták egyike adó-, és családpolitikai kérdésekben - ahogy ez természetes is egy jobboldali és egy újbalos politikus között. Innen nézve az már kevésbé természetes, hogy éppen ők vannak egy csapatban, és Márki-Zay közben azzal a Dobrev Klárával vitatkozik, akivel tartalmilag sokkal kevesebb az ellentét. (Bizonyos költségvetési tételek ügyében mást mondanak, és Márki-Zay kritikus Dobrev néhány ígéretével szemben, de olyan típusú törésvonal nincs, mint Karácsonnyal szemben.)

Hasonló a helyzet az alkotmányozással. Éppen Karácsony volt az, aki óvatosabb lett volna azzal, hogy kétharmados többség híján is ki lehet-e mondani az alaptörvény érvénytelenségét, Márki-Zay és Dobrev ugyanakkor ebben egyetértenek. Amikor erről volt szó az utolsó RTL-vitán, az leginkább olyan volt, mintha azon vitatkoztak volna, hogy mekkora vasvillát használjanak a népfelkelés során, nem pedig arról, hogy legyen-e népfelkelés.

A vita a tartalmi ellentétek helyett attól lett durva, hogy mindkét fél azt állította, a másikkal nem lehet legyőzni Orbán Viktort, vagyis végső soron azt, hogy a másik lehet felelős azért, ha Orbán hatalmon marad, ami az ellenzéken belül a legdurvább vád.

Az előválasztás lényege viszont éppen az, hogy most a választók dönthetik el, melyikük vezetésével szeretnének nekivágni a választásnak.

Vissza a füstös szobákba

A vasárnap esti eredményhirdetés után az ellenzéki politikusok a tervek szerint visszavonulnak egy időre a sokat emlegetett füstös szobákba. Ekkor következik a pártlista összeállítása, amivel kapcsolatban úgy állapodtak meg: itt nem előválasztás dönt, hanem letárgyalják egymás között úgy, hogy senki se érezze majd vesztesnek magát.

Márki-Zay már két hete jelezte, hogy helyet kér a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak az összefogásban, kérdés, hogy ez mit jelent majd a tárgyalásokon. Október 23-án elvileg közösen kellene majd kiállniuk - egyszerre hallani aggódó hangokat, hogy kibírja-e ezeket a megrázkódtatásokat az ellenzéki összefogás, és magabiztos nyilatkozatokat, hogy bármi lesz, együtt mennek tovább. Az biztos, hogy az előző választást megelőző ősz bénultságához képest ég és föld a különbség. A bemelegítés sokkal nagyobbat szólt, mint bárki számított volna rá. Az igazán éles verseny viszont csak ezután jön.

• Ebben az előválasztási kampányban fontosabbak lehettek a Youtube-os beszélgetések, mint a hagyományos tévéműsorok.
• Márki-Zay Péter mindenhova elment, ahova hívták, és ennek nagy szerepe lehet abban, hogy berobbant a fiatalok között.

„Az internet népét megnyertük már” – mondta vasárnapi kampányeseményén Márki-Zay Péter, aki megköszönte influenszerek támogatását, név szerint is említve Gulyás Mártont, Osváth Zsoltot, Vona Gábort és Juhász Pétert. Közös bennünk, hogy mindannyian nagy nézettségű videóinterjúkat készítettek Márki-Zay Péterrel, akinek ezek a megjelenések jelentős nyilvánosságot hoztak akkor is, amikor a hírekben éppen kevesebbet szerepelt.

És közös bennünk az is, hogy egyikük sem újságíró,

hanem aktivista, volt politikus, valóságshow-hősből lett youtuber. Többen közülük minden ellenzéki miniszterelnök-jelöltet meghívtak, Dobrev Klára és Jakab Péter viszont csak Osváth Zsolthoz mentek el a Zshowtime című műsorba.

Utólag valószínűleg bánják azok, akik nem éltek ezekkel a lehetőségekkel - még akkor is, ha ezekkel az interjúkkal bukni is lehet, mint Fekete-Győr András, aki a Partizán-szereplést kampánya mélypontjának tartja.

A Partizán interjúja nagyot szólt

A legnagyobb hatása kétségtelenül a Partizán-interjúnak volt. Áprilisban jelent meg, ez volt az első a sorozatban – a csatorna terve akkor az volt, hogy minden jelöltet végigkérdeznek. Jakab Péter és Dobrev Klára végül nem mentek el.

Gulyás Márton elmondta, sokat készültek erre az interjúra

– azt viszont nem látták előre, hogy milyen nagy jelentősége lesz.

Márki-Zay Péter gyakran emlegeti Szájer József esetét, mint a fideszes képmutatás legerősebb példáját - az utóbbi időben viszont kétszer is furcsa kijelentéseket tett ebben az ügyben a magyar sajtóról.

A Fővám téri tüntetésen így fogalmazott: „Tavaly még az ellenzéki sajtó is agyonhallgatta a Szájer-ügyet.”

A Juhász Péternek adott interjúban pedig azt mondta: „A magyar sajtó rendkívüli szemérmes volt.”

Bár nem világos kire utal, mert egyszer ellenzéki sajtóról, egyszer általában véve magyar sajtóról beszél, az állítás lényege mindkétszer az volt: a sajtó szerinte úgy állította be az ügyet, mintha egyszerűen csak egy tiltott házibuliban vett volna részt Szájer József kijárási tilalom idején, ahelyett, hogy leírták volna, hogy 25 meleg férfi orgiájáról távozott, a hátizsákjában kábítószerekkel.

A Fővám téri tüntetésen még azt is hozzátette: „Miért nem meri ezt az ellenzéki sajtó sem leírni? Annyira szégyenlősek? Nem akarják leváltani, vagy nincs nekik megengedve, hogy leváltsák Orbán Viktort?”

A valóságban ezzel szemben a sajtó részletesen és nagy terjedelemben beszámolt a Szájer-parti valódi természetéről. Így a Magyar Jeti eheti adásában megkérdeztük Márki-Zay Pétert, miért mondta ezt, ráadásul többször is. Azt válaszolta:

„Pontatlanul fogalmaztam. Még az ellenzéki sajtóban is több olyan cikk jelent meg, különösen eleinte, ami ezt az orgiát egy egyszerű tiltott házibulinak nevezte. Idővel természetesen elég sokk cikk beszámolt erről, elnézést kérek a magyar sajtó tisztelt képviselőitől. Természetesen a jelentős része beszámolt róla.”

A teljes adás:

„Péter, nem mondasz igazat”

- kezdte első megszólalását az RTL Klubon rendezett miniszterelnök-jelölti vitán szerda este Dobrev Klára, és addigra már túl voltunk azon, hogy Márki-Zay Péter megnevezett egy konkrét politikust, Popovics Juditot, mint olyat, akit szerinte megzsarolt a DK.

Az első negyedóra sistergős feszültségben telt, ami egyáltalán nem volt meglepő az elmúlt napok kampányhangulata után. Dobrev Klára elmondta, hogy:

• nem tartja alkalmasnak Márki-Zay Pétert a miniszterelnök-jelölti posztra,
• szerinte nincs meg a „mentális felkészültsége”,
• Donald Trumphoz hasonlította,
• azt mondta, szerinte bomlasztja az ellenzéki összefogást,
• és ámokfutásnak tartja, amit az elmúlt napokban művelt.

Márki-Zay Péter ezzel szemben elmondta, hogy

• személyeskedő hazugságokat terjesztenek róla,
• a DK pedig politikusokat zsarol.

Hogy milyen kiélezetté vált a verseny, azt jól mutatta, hogy Dobrev már nem tudott úgy viselkedni, mint a korábbi vitákon, ahol vezető pozíciója tudatában nem kellett támadnia a többieket. Most nekiment Márki-Zaynak, majd igyekezett bizonygatni a nézőknek, hogy ő az ellenzék összetartásának záloga.

A feszült blokkot végül kézfogással zárták, és megállapodtak, hogy mégis lesz közös nyilatkozat arról, hogy nem mocskolják egymást.

Vagyis a vita éppen fordított ívet írt le a legtöbb hasonló eseményhez képest. A közéleti vitákon jellemzően óvatosabban indítanak a felek, és akkor növekszik a feszültség, amikor már belemelegedtek. Itt viszont, miután túl voltak a hatalomtechnikai ütközeten, kiderült, hogy a tartalmi kérdésekben nincs óriási ellentét közöttük.

A műsor első részében a műsorvezető által felvetett témákban semmiképp nem volt - egymásra licitálva lépnének fel a fideszes korrupcióval szemben, és mindketten azon a véleményen vannak, hogy ki lehet mondani a fideszes alaptörvény érvénytelenségét, mert az a Fidesz kizárólagos hatalmát szolgálja. Alkotmányügyben éppen Karácsony Gergely képviselt szelídebb álláspontot, de ő már visszalépett. Mindketten utánamennének azoknak a családtagoknak is, akiknek a nevére közvagyonból származó javakat írtak - az olasz maffiával szembeni fellépéssel és Romániával példálóztak. Márki-Zay Péter természetesen többször is elmondta, hogy a 2010 előtti korrupciós ügyeket is elszámoltatná (felhozta példának az OLAF jelentését a négyes metróról) - Dobrev Klára viszont nem igazán vette fel a kesztyűt, és nem állt bele abba, hogy Gyurcsány Ferenc kormányzásának korszakát védje, így ebből nem alakult ki érdemi összecsapás.

A műsor első fele így egymással lényegében egyetértő emberek kőkemény csatáját hozta. A vita azon van, hogyan lehet leváltani a Fideszt - és Márki-Zay szerint Dobrev vezetésével nem lehet.

Nem lehet ígérgetni vs. elég átcsoportosítani

Az adás második felében előjöttek olyan témák, ahol a két jelölt közötti ellentétek jobban kijöhettek volna - adórendszer, szociálpolitika, oktatás és egészségügy. A béremeléseknél el is hangzott, hogy Márki-Zay nem tud „populista ígéreteket” tenni, mert szerinte nem lesz olyan helyzetben az államháztartás, miután a Fidesz kiüríti a kasszát, hogy ilyeneket felelősen meg lehessen tenni. Dobrev Klára szerint ugyanakkor ez nem felelőtlen, mert költségvetési átcsoportosítással meg lehet oldani a béremeléseket. Később Márki-Zay maga is elmondta, hogy a tanárok, rendőrök és egészségügyi szakdolgozók bérét ő is emelné.

Márki-Zay ragaszkodik ahhoz, hogy adóemelésről ne beszéljen az ellenzék, Dobrev Klára szerint az egykulcsos adót meg kell szüntetni. Az euró bevezetésének feltételeit mindketten teljesítenék 2026-ra. A családtámogatási rendszert pedig megtartanák, bár Dobrev Klára szerint nincs ok dicsérni a csok-ot, amit a családok nagy része nem vehet igénybe.

Felmerült a nők helyzete, és hogy Márki-Zay hogy értette, amikor azt mondta, Dobrev Klára „nő létére” kiemelkedő eredményt ért el az előválasztáson. Erre még Dobrev is azt mondta, nem feltételezi, hogy rossz szándékból mondta ezt, inkább azt gondolja, hogy rossz beidegződések miatt. Márki-Zay szerint ugyanakkor arra utalt a megjegyzéssel, hogy Magyarországon ezen a téren már nem jelent hátrányt nőnek lenni - és ugyan hozzátette, hogy sok más téren igen, de Dobrev ezen a ponton sóhajtott, és azt mondta, inkább menjenek tovább.

A műsor végén előkerülő zöldpolitikai blokkban érdemi különbség nem volt a jelöltek között - Márki-Zay szerint igenis meg lehet hozni népszerűtlen intézkedéseket jó célok érdekében, példának hozta, hogy a Fidesz-kormány alatt betiltották a dohányzást a vendéglátóhelyeken.

Tapasztalat vs. fideszes szüleiket győzködő fiatalok

A zárszóban Dobrev Klára a politikai tapasztalataira hivatkozva kért felhatalmazást, és azt mondta, ő tudná egyben tartani az ellenzéki pártokat, illetve hogy 12 év jobboldal után baloldali politika kell. Márki-Zay ezzel szemben azzal érvelt, mögötte a „tiszták koalíciója” áll, és sok fiatal támogatja, akik a fideszes szüleiket is meggyőzik.

Ezek az ellentétek a műsor elejének villongásaihoz képest már csendes lecsengésnek tűntek. Csütörtökön még egyszer találkoznak a jelöltek a Greenpeace által szervezett klímabeszélgetésen. A szavazás még három napig tart, aztán jövő héttől elvileg együtt kellene dolgozniuk az ellenzéki összefogásban, bármelyikük is nyer.

Hétfőn bedurvulni látszott a Dobrev Klára és Márki-Zay Péter közötti miniszterelnök-jelölti verseny. Márki-Zay Péter egy nyilatkozatában arról beszélt, a haza elárulóinak tartja azokat a párbeszédes politikusokat, akik nem követték Karácsony Gergelyt, hanem Dobrev Klára mellett álltak ki. Miután a megszólaláson többen felháborodtak, Márki-Zay bocsánatot kért, és azt mondta, fáradtan rosszul fogalmazott, és nem tartja őket hazaárulóknak.

Az Egyenes beszédben hétfő este ez volt a téma - Dobrev Klára itt arról beszélt, nem tudna olyan fáradt lenni, hogy hazaárulónak nevezze politikai ellenfeleit. A műsorban előkerült, hogy a két jelölt néhány napja közös nyilatkozatot tervezett kiadni, hogy ne durvuljon el a kampány, ez végül mégsem jött össze.

De mi történt pontosan?

Dobrev: Azt kérte, hogy ne lehessen alaptalanul vádaskodni

Dobrev Klára a műsorban azt mondta, Márki-Zay Péter ajánlotta neki, hogy egy közös nyilatkozatot adjanak ki, ami szerint bárki is nyeri a második fordulót, a másik ott fog állni mögötte. Dobrev Klára pedig azt kérte, írják bele, hogy nem lehet alaptalanul bárkit bármivel, például zsarolással vádolni. A nyilatkozat végül nem jött össze.

Márki-Zay: Nem írhatta alá, hogy azonosak az esélyek

Márki-Zay Pétert még a vasárnapi kampányrendezvény után kérdeztük meg arról, az ő szemszögéből hogy nézett ki a beszélgetés Dobrev Klárával. Márki-Zay azt mondta, ő hívta fel a DK-s jelöltet, hogy adjanak ki egy nyilatkozatot arról, nem fog szétesni az ellenzék a második fordulóban.

„Ő tett egy szövegjavaslatot, én egyetlen mondatot kértem, hogy vegyünk ki belőle: ami azt állította, hogy kettőnknek azonos esélyeink vannak Orbán Viktor ellen. Mondtam, hogy ezt nyilvánvalóan nem írhatom alá, mert ez nem igaz.” Márki-Zay arra utal, hogy szerinte neki vannak jobb esélyei Orbánnal szemben, ezt többek között a Medián felmérésével támasztja alá.

Márki-Zay szerint emiatt nem tudtak kiadni közös nyilatkozat, pedig „nagy szükség lett volna az interneten elharapózott gyűlöletkeltés miatt egy békítő nyilatkozatra”.

• Október elsején, pénteken Márki-Zay Péter a Kossuth téren azt mondta: Karácsony Gergellyel megállapodtak abban, hogy együtt mennek tovább.
• Október hatodikán, szerdán este a két jelölt egyaránt arról számolt be: nem sikerült a megállapodás, külön indulnak a második fordulóban.
• Mi történt a kettő között?

Még ki sem hirdették az ellenzéki előválasztás első fordulójának hivatalos végeredményét, amikor már fontos téma volt: lesz-e megállapodás a 2. és a 3. helyezett miniszterelnök-jelöltek között? Dobrev Klára ugyan nagyot nyert, de akkor úgy tűnt, hogy ha a Karácsony-Márki Zay párosból csak egy marad ellene a második fordulóban, akkor már ennek a jelöltnek lesz jobb esélye. Mindkét politikus minden interjújában előkerült a kérdés, de a legbiztosabb állítás október elsején, pénteken hangzott el Márki-Zay Pétertől, már a hivatalos végeredmény kihirdetése után.

• Márki-Zay Péter harmadik helye az előválasztás legnagyobb meglepetése.
• A kampányban olyanokat mondott, mint politikus az ő pozíciójában még soha.
• Az ellenzék ellenzékének tartják, miközben annyira nem is kívülálló.
• Úgy tűnik, a Fidesz sem számolt vele komolyabban.

„Az, hogy ilyen eredményt érünk el, még a nyár közepén is irreálisnak látszott.” Így emlékszik vissza Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja, Márki-Zay Péter kampányának egyik szervezője. Lukácsi szerint az utolsó hetekben kezdték el érezni, hogy Márki-Zaynak momentuma van - az egyik kulcspillanat az volt, amikor az elvárt 20 ezer helyett 33 ezer ajánlást tudtak leadni. A különféle internetes keresési trendek alapján ekkorra már feltűnő volt, hogy milyen sokan kíváncsiak a hódmezővásárhelyi polgármesterre, de még saját stábja sem lehetett biztos abban, hogy ebből lesznek-e valódi szavazatok. Jakab Péter példája is mutatja, hogy az internetes népszerűség és a választási siker egyáltalán nem feltétlenül következik egymásból.

Márki-Zay kampánycsapata fontosnak tartja, hogy a többieknél kevesebb pénzből és csekélyebb szervezeti háttérrel érték el ezt az eredményt, az utóbbi napokban pedig ellentmondásos érzések dúlnak bennük: éppen amikor a legnagyobb figyelem van a jelölt körül, és éppen amikor beérni látszik egy sokáig szinte reménytelennek tűnő kampány, akkor kellene visszalépni.

„Egyszerre van rajta óriási nyomás azért, hogy lépjen vissza, és azért, hogy ne lépjen vissza”

- mondta Lukácsi Katalin. Támogatói azt skandálták a vasárnapi tüntetésen, hogy ne lépjen vissza, miközben a Karácsony Gergellyel zajló huzavona egyértelműen Dobrev Klára esélyeinek kedvez - akinek jelöltségét Márki-Zay a leginkább szeretné elkerülni. A másik oldalról a párbeszédes Tordai Bence ezt úgy fogalmazta meg: „biztos nehéz lehet relatíve magasba emelkedni, ilyenkor az embernek légszomja is lehet, és nem elég tiszta a feje”.

A kívülálló, aki nem is áll annyira kívül

Márki-Zay sikerének fontos része, hogy a pártokon kívül álló, sőt, a pártokat gyakran kritizáló civil politikus. Leírták anti-establishment jelöltnek és az ellenzék ellenzékének, és a támogatói között is gyakran találkozni azzal a véleménnyel: azt szeretik benne, illetve az adja a hitelességét, hogy kívül áll ezen a világon, és még nem mocskolódott be.

Márki-Zay kétségtelenül kritikus a pártalkukkal és a 2010 előtti világgal szemben, de valójában annyira azért nem áll az ellenzéki összefogás világán kívül. Miután 2018-ban a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson (amin jobbikos felkérésre indult, az MSZP és a Jobbik pedig egyaránt segítette a kampányát) elért váratlan győzelemmel berobbant az országos politikába, az ellenzéki összefogás elkötelezett figurája lett.

‘18 tavaszán egyértelműen az ellenzéki egységért harcolt - külön honlapon ajánlotta például minden körzetben az esélyesebb jelöltet a taktikai szavazók figyelmébe. A Fidesz újabb kétharmados győzelme utáni hetekben ő volt a sokkos állapotban lévő ellenzéki szavazók tömegtüntetésének egyik fő szónoka, aki Churchillt idézve arra biztatta a tömeget, harcoljanak tovább.

Az összefogásnak olyannyira egyértelmű híve, hogy a tavalyi szerencsi időközi választáson elment kampányolni a közös ellenzéki jelöltként induló jobbikos Bíró László mellett is.

Vagyis az ellenzék ellenzéke pozíciót inkább mások látják bele, mint amennyire valójában az - és ő maga sem hangoztatja ezt kifejezetten, inkább azt mondja, hogy az összefogás keretein belül szerinte az ő vezetésével van a legnagyobb esély a kormányváltásra. Hogy a támogatóit milyen nehéz körülírni, arra jó példa, hogy határozott kiállást közölt mellette Puzsér Róbert („mi itt középen nagyon bízunk benned”, írta, és arra kérte, ne lépjen vissza), éppen úgy, mint az SZDSZ-alapító Kőszeg Ferenc.

Lukácsi Katalin úgy írta le, hogy sok szavazója

„tudatos bizonytalan” választó.

Szerinte tudatosak abban az értelemben, hogy követik a közéletet, de bizonytalanok azért, mert az eddigi mezőnyből nehezen tudtak volna választani.

Ilyet még nem mondtak az ő pozíciójából

Polgármesterré választása óta Márki-Zay Péter akkor keltette a legnagyobb feltűnést, amikor idén augusztusban azzal állt elő: Orbán Viktor szerinte megtagadta a meleg fiát. Ezt először egy videójában említette meg, aztán több százezres nyilvánosság előtt a Zshowtime nevű Youtube-csatorna interjújában, majd egy Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón is.

Mainstream politikus ilyet még nem mondott Magyarországon, a hagyományos sajtó zavarban is volt, mit lehet kezdeni azzal, amikor valaki ilyesmit állít, ráadásul érdemi bizonyíték nélkül. A hagyományos sajtófelfogás szerint csak kivételes esetben lehetne valakinek a szexuális irányultságát az akarata ellenére nagy nyilvánosság előtt taglalni. Szájer József esetében például indokolható ez, mert ő maga aktív politikusa volt egy homofób kampányt vivő pártnak - Orbán Gáspárra viszont ez nem igaz.

A nyilvánosság mai szerkezete mellett ugyanakkor ezeknek a dilemmáknak jóval kisebb a jelentőségük. A Facebookon, a Youtube-on korlátok nélkül terjedt a téma óriási érdeklődés mellett, komoly vitákat kiváltva az ellenzéken belül is.

Úgy tudjuk, a stábon belül is zajlottak viták arról, helyes-e ezt csinálni. Márki-Zay Péter viszont úgy gondolja, a Fidesz homofób gyűlöletkampányával szemben az a megfelelő eszköz, ha visszafordítják ellenük. Arról beszélt, hogy a fideszes melegek mellett is kiáll, hogy vállalhassák magukat, és azóta meg van győződve arról, hogy a Fidesz ennek a témának a hatására tekerte lejjebb a homofób kampányt. Nem tudjuk, hogy ez valóban így van-e - Rényi Dániel épp a napokban írt arról a 444-re, hogy többtémás kampányt visz a Fidesz, határozott irány nélkül. Az kétségtelen, hogy most épp kevésbé hangsúlyos a téma, mint nyáron volt. De ha újra előkerül, valószínűleg Márki-Zay is újra ilyesmikről fog beszélni.

Szerinte az ilyen módszerek sokkal hatásosabbak, mint amikor például a politikusok kimennek a Pride-ra. Közben elmondta azt is, hogy támogatja a melegek polgári házasságát.

A szexbotrányok működnek

Nem ez volt az első eset, hogy hasonló témát vett elő. Már tavaly ősszel is bedobta, hogy szerinte a Fideszben van a legtöbb meleg, majd egy posztjában arról írt, hogy „egy hangosan buzizó kereszténydemokrata politikus hátsó fertályából egy alkalommal éppen egy általa személyesen ismert sebésznek kellett egy játékszert eltávolítania”.

A miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulójához érve érezhetően feszültebb lett a hangulat az ellenzéken belül. Különösen, amióta kiderült, hogy a döntő minden bizonnyal nem három- hanem inkább kétszereplős lesz, és az első fordulót megnyerő Dobrev Klárával szemben a Karácsony-Márki-Zay páros közösen állhat ki.

A Karácsony-Dobrev csata már múlt héten is meghatározó eleme volt a versenynek, akkor viszont még inkább tartalmi kérdésekről volt szó - ki mit kezdene az alaptörvénnyel, mi legyen egyes problémás jelöltekkel, satöbbi. A kiélezett helyzetben a DK viszont

előkapta az identitáskártyát.

Az, hogy Dobrev Klára az egyetlen női jelölt, korábban inkább utalásokban került elő. Győzelmi beszédében Dobrev Klára már hangsúlyosabbá tette ezt, amikor felsorolta az előválasztáson győztes nőket. A DK-s média a hétvégére pedig a kommunikáció központi irányává tette:

férfiak szerveznek a női jelölttel szemben.

Néhány cím az elmúlt napokból a DK-közeli Nyugati Fényről:

• Fotóval: Amíg Karácsonyék a kigolyózására szervezkednek, Dobrev Klára a kisfiával foglalkozik
• “Nem lesz ez így jó, urak!” - A DK alelnöke üzent a Dobrev Klára ellen szervezkedő férfiaknak
• Jakab Péter világosan megüzente a Dobrev ellen szervezkedő férfiaknak, hogy rengeteget ártanak az összefogásnak

És az egyértelműen legerősebb:

• Forrnak az indulatok, amiért a két férfi a győztes nő kiszorításáról alkudozik

Márki-Zay Péter tartott először „eredményvárót” Budapesten a miniszterelnök-jelöltek közül, és bár hivatalos eredményekről még nincs szó, a hangulat arra utalt:

támogatói és aktivistái egyértelműen a jelölt második fordulóba jutására számítanak.

A 444 is arról írt délután, hogy Dobrev Klára és Karácsony Gergely mellett Márki-Zay Péter lehet az, aki bejut a második fordulóba, az eddig nyilvánosságra került eredmények is erre utalnak. Ez komoly meglepetés: sokáig egyértelműen a jobbikos Jakab Péter tűnt befutónak, nem a párton kívüli jelöltként induló hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter.

Az eredményvárón arról beszélt, szerinte csodaszámba megy, hogy vidéki polgármesterként, párt és médiatámogatás nélkül ilyen eredményt el tud érni. Úgy számol, százezernél több szavazatot kaphat, az előválasztási részvétel alapján pedig úgy gondolja, komoly rendszerváltó szándék van Magyarországon. Az előválasztáson kirobbant botrányok szerinte jobb, hogy most történtek meg, mintha a 2022-es választás előtt jönnének elő.

A budapesti eredményváró mellet még ma este Hódmezővásárhelyen is tart egy hasonló eseményt. Érezhető különbség ezzel szemben, hogy Jakab Péter csak online sajtótájékoztatót tart.

Földi László „biztonságpolitikai szakértő” azzal állt elő a Kommentár Klub című köztévés műsorban, hogy Angela Merkel többet ártott Németországnak, mint Adolf Hitler.

A gondolatmenet abból indult ki, hogy Németország Európa motorja, Merkelnek csak ezt kellett volna megtartania, de Földi szerint nem volt képes rá, leépítette.

Földi szerint nyilvánvalóan vannak elméletek arról, hogy

• „kívülről irányítottan építi-e le, mert vannak erőterek, amiknek szemet szúrt, hogy Németország túlságosan elszalad, és nem lehet majd kordában tartani”,
• vagy
• „egészen más szimbolikák miatt tartja valaki kézben a merkeli személyt, mint olyat.”

„De igazából akkor üt legnagyobbat Németországon, picit azt is szokták mondani, hogy Hitlernél is nagyobbat, amikor '15-ben megnyitja a határait” - értékelte Földi a leköszönő kancellár munkásságát az állami televízióban.

Földi László az utóbbi időben a Védett Társadalom Alapítvány nevű szervezet elnöke, amit a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványokkal szemben hoztak létre. A rendszerváltás előtt a kommunista hírszerzés munkatársa volt, a NER-időszakban pedig a kormánymédia népszerű beszélő feje, olyan szereplésekkel, mint

• amikor arról beszélt, hogy a menekülteket segítő civilek háborús bűnösök és hazaárulók, akiket szabadon likvidálni lehet,
• vagy arról, hogy tudatos támadás folyik a normalitás ellen, ezért le kell kapcsolni az internetet,
• hogy jogos lett volna elsüllyeszteni a Szijjártót a jachton fotózó újságírók csónakját,
• legutóbb pedig már a belső ellenséggel szemben is fellépett, amikor azt feszegette, hogy a kormányoldalon is sok az áruló.

A műsor az M5-ön ment el, ami a közmédia „ismeretterjesztő és kulturális csatornája”.

• Múlt héten még hangosbemondóról hirdette Zuglóban, hogy Hadházy hazudik.
• Hétfőre aztán már a visszalépését jelentette be.
• A gyanús alapítványi ügynél is fontosabb lehetett a bukásában, hogy úgy tűnik, a zuglói választók már nem őt akarják.

„Ennyi volt, elég volt” - ezekkel a szavakkal búcsúzott a jelöltségtől Tóth Csaba szocialista politikus hétfő délután a zuglói MSZP-irodában. Ötperces sajtótájékoztatóján kérdéseket nem lehetett feltenni, a végén azzal búcsúzott az újságíróktól: utoljára találkoztunk.

Néhány nap alatt fordult nagyot a világ a zuglói politika egyik legmeghatározóbb emberével.

Kampányolt, ahogy a csövön kifért

Múlt héten Tóth még turnézott a sajtóban, és minden szempontból egy hevesen kampányoló politikus képét mutatta. Bement az Egyenes beszédbe „tiszta vizet önteni a pohárba”, és nagyinterjút adott Schmuck Andornak is.

Miután pedig az előválasztási etikai bizottság számára kedvező döntést hozott, autóra szerelt hangosbemondóról hirdette Zuglóban, hogy neki van igaza, ellenfele, Hadházy Ákos pedig hazudik.

Egy másik ügyben közben megrótta ugyanez a bizottság, de az is éppen arról szólt, hogy mekkora lendülettel kampányolt - egy idősotthonban osztogatott Tóth Csaba feliratú, piros színű vászontáskákat, amit egy önkormányzati intézményben nem tehetett volna meg a szabályok szerint. Ehhez képest óriási fordulat a hétfői visszalépés.

Váratlan húzás élő adásban

A pénteki miniszterelnök-jelölti vitán Karácsony Gergely a résztvevők és a nézők nagy meglepetésére bejelentette: már nem támogatja Tóth Csabát. Az indok az alapítványba rejtett gyártelep ügye volt, amit Hadházy egy héttel korábban, a Zugló TV élő adásában hozott fel Tóthtal szemben. Ebben az ügyben döntött úgy a múlt héten az etikai bizottság, hogy nem marasztalja el Tóthot. A vizsgálatot a Jobbik kezdeményezte, és a DK is velük értett egyet, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd szavazatainak köszönhetően viszont akkor még Tóthnak kedvező döntés született. Ezt az eredményt hirdette hangosbemondón Zuglóban.

Karácsony a vitán azt mondta, hogy mindenféle etikai vizsgálattól függetlenül úgy gondolja, az ügy védhetetlen, ezért nem támogatja már a politikust.

Kemény kampányhúzásként úgy dobta be mindezt élő adásban, hogy riválisai nem tudtak erről előzetesen,

ezért rövid időre Dobrev Klára és Jakab Péter abban a helyzetben találták magukat, hogy bár nekik sokkal kevesebb közük van Tóth Csabához, ők maradtak mellette, saját pártjának miniszterelnök-jelöltje pedig kihátrált mögüle. Szombatra ők is bejelentették a támogatás megvonását, egyet-egyet odaszúrva Karácsonynak és az MSZP-nek is. Ha a riválisok nem is tudtak róla, az MSZP-t értesítette a döntésről Karácsony a vita előtt. Tóth Csaba tőlük tudhatta meg.

A gyártelepnél fontosabb ok

Tóth Csaba utcai jelenlétének fontos eleme volt, hogy a Zugló-szerte látható sátrakon saját arca mellett az őt támogató miniszterelnök-jelöltek feje is látható volt. Ezeket hétfőre elvileg el kellett távolítani.

A helyzete így nehéz volt, de erős jelek mutatnak rá, hogy mind a visszalépése, mind a támogatás megvonása mögött a legfontosabb ok az lehetett, hogy

Tóth egyszerűen nem áll jól a zuglói előválasztáson.

Az elmúlt napokban a választókerületből érkező információk mind erről szóltak, kedd reggel pedig erről írt egybehangzóan a hvg.hu és a Telex is. A részvétel Zuglóban kiemelkedően magas (a Telex szerint az országban a legmagasabb arányú lehet) ami nem kedvez Tóth Csabának.

Valószínűleg nem lépett volna vissza, ha látja esélyét a győzelemnek. Ha ugyanis mindezek után elmondhatta volna, hogy még ilyen helyzetben is nyerni tudott, az óriási elégtételt lehetett volna számára. Így viszont vereséget nem kell beismerni, csak a „sárdobálás” miatt visszalépést.

Tóth hétfői bejelentése után Hadházy a siker nyugtázása mellett arról írt, a szavazatokat mindenképp megszámolják. Az még kérdéses, hogy Tóth szavazatait végül összegzik-e, de a végső részvételi adat és a Hadházyra leadott szavazatok arányából le lehet majd vonni következtetéseket.

Jobban megérte már elengedni

Zuglóban erős szövetségesei maradtak Tóth Csabának, köztük van Horváth Csaba MSZP-s polgármester is.

Könnyen lehet, hogy a háttérben továbbra is befolyásos figura marad.

Az országos politikában viszont olyan helyzet alakult ki, hogy az ő támogatása már többet ártott Karácsonynak, mint amennyit használt. Nem bízhattak abban, hogy Tóth hozni fogja Zuglót, miközben folyamatosan magyarázkodni kellett miatta. Bár a miniszterelnök-jelöltek hangsúlyozzák, hogy az alapítványi ügy volt az utolsó csepp (miután eddig azt hajtogatták, hogy nincs bizonyíték Tóth ügyeire), a történet alakulása alapján inkább úgy tűnik, hogy ez a számítás lehetett a veszte.

Amihez persze kellett az is, hogy kapott egy erős riválist Hadházy személyében, akivel szemben a zuglói választópolgárok a jelek szerint nem őt akarják - és hogy van előválasztás, ahol ez ki tud derülni.

Tóth Csaba, az MSZP zuglói jelöltje hétfő délután bejelentette: visszalép a jelöltségtől. Úgy érzi, lejárató kampány indult ellene, és a nevét „besározták”.

Azt mondta, parlamenti mandátuma hátralévő idejében a zuglóiakat fogja képviselni, mert „képviseletre van szükségük”. Ő viszont ilyen körülmények között már nem tudná képviselni Zuglót.

Szerinte a pártok politikai számításból hátráltak ki mögüle.

„Nem a bosszú vezérel” - mondta, ugyanakkor szerinte olyan lejáratókampány indult ellene, ami a Fidesz módszereire emlékezteti. Azt is elmondta, hogy a családját is megfenyegették, az ügyben a rendőrség lezárta a nyomozást.

Tóth Csaba mögött hétvégén omlott össze a támogatás. Előbb Karácsony Gergely jelentette be a miniszterelnök-jelölti vitán, hogy nem támogatja, majd egy napon belül a DK, a Jobbik és a Párbeszéd is kihátrált mögüle. A teljes bejelentés:

A zuglói ellenzéki képviselőjelölt így Hadházy Ákos lesz, aki a bejelentés után a Telexnek azt mondta: „Ezt a fontos sikert már elértük, ezt az üzenetet megküldtük. A pártok vonakodva, de visszavonták a támogatásukat, és ezt az üzenetet ez a visszalépés pecsételte meg. De arra kértem a zuglóiakat, hogy aki még nem jött el az előválasztásra, az jöjjön, mert az ő üzenetük fontos, és annál határozottabb, minél többen jönnek el. Számoljuk meg a szavazatokat”.

Összefoglalónk a szimbolikussá vált zuglói előválasztási harcról:

• Szikrázik a Karácsony Gergely–Dobrev Klára-csata az előválasztás utolsó napjaiban.
• Az eddigieknél nyíltabban mennek egymásnak, és a mezőny alakulása is arra utal: kettejük párharca jöhet.

Dobrev Klára akár meg is nyerheti az első fordulóban az előválasztást - dobta a szegedi DK-s Binszki József múlt héten, az első napok tapasztalatai alapján. A megszólalás összhangban volt azokkal az értesülésekkel, amik szinte minden szerkesztőséghez eljuthattak: Dobrev Klára akkor olyan magasan vezetett, hogy az 50 százalék feletti eredmény is elképzelhetőnek látszott, ami azt jelentené, hogy nem lesz második forduló a miniszterelnök-jelöltek között.

Hivatalos számok persze még nincsenek, csak a sátrakban dolgozó előválasztási munkatárasaktól terjednek a hírek. Az értesülés annak sem mondott ellent, amit előzetesen tudni lehetett a DK-táborról.

Nagyon elkötelezettek, könnyen és gyorsan mozgósíthatók - egy előválasztás első napjaiban ennek döntő jelentősége lehet.

Ha pedig alacsony a részvétel, egy ilyen tábor önmagában a választást is el tudja dönteni.

Az elmúlt napokra a szóbeszéd szerint - erről írt a hétvégén a hvg.hu is - ez az előny mérséklődött, bár valószínűleg továbbra is Dobrev Klára vezet. A részvétel most már félmillió felett van, ezt előzetesen sikernek tartották volna a pártok, és azt jelentheti, hogy nem csak a leginkább elkötelezettek szavaznak.

Hivatalos eredmény csak szerda délután lesz, szavazni kedd estig lehet.

A jelek pedig arra utalnak: Dobrev-Karácsony ütközetbe fordulhat az előválasztás.

• Szombaton a Jobbik, a DK és a Párbeszéd is közölte: már nem támogatják a zuglói MSZP-s Tóth Csabát.

Jobbik: Nem felel meg az előválasztás szellemiségének

„Jakab Péter nem véletlenül indított etikai vizsgálatot Tóth Csabával szemben, amely csak azért bukott el, mert az MSZP, Párbeszéd és LMP delegáltjai nem szavazták azt meg. Azzal, hogy Karácsony Gergely felülbírálta saját delegáltja döntését, világossá vált, hogy Tóth Csaba nem felel meg az előválasztás szellemiségének, így őt a továbbiakban Jakab Péter nem támogatja.”

Ezt válaszolta a 444-nek a Jobbik, miután megkérdeztük, mi az álláspontjuk a zuglói MSZP-s Tóth Csaba ügyében. Karácsony Gergely a pénteki miniszterelnök-jelölti vitán jelentette be: már nem szavazna Tóthra.

DK: előbb választ vártak, aztán ők is kihátráltak

A Tóth Csaba mögött álló erők közül saját pártja, az MSZP még nem szólalt meg, a DK pedig először azt közölte: „Amennyiben Karácsony Gergely hivatalosan tájékoztatja a DK-t arról, hogy Tóth Csabát már nem tekinti a saját jelöltjének és a továbbiakban már nem kéri a DK-tól Tóth Csaba támogatását, a DK természetesen azonnal eleget tesz ennek a kérésnek.”

Később újabb közleménnyel jelentkeztek, amiben azt írták, ők is megvonják a támogatást. Ezt közölte szombaton a Párbeszéd is.

A Magyar Jeti videós összefoglalója a zuglói választókerületi csatáról:

(A posztot újabb nyilatkozatokkal frissítettük.)

A péntek esti miniszterelnök-jelölti vitán Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt azt mondta:

nem szavazna Tóth Csabára, az MSZP zuglói jelöltjére.

Ez jelentős fordulat: Karácsonyt többek között az MSZP támogatja, eddig pedig nyíltan Tóth mellett állt.

Tóth választókerületi ellenfele, Hadházy Ákos egy hete a Zugló TV-ben rendezett vitájukon hozta elő egy alapítványba rejtett gyártelep ügyét, amiben a képviselő érintett. Az ügyben etikai vizsgálat indult, amiben nem ítélték el Tóth Csabát, Karácsony viszont azt mondta:

ettől függetlenül most már nem támogatja Tóth Csabát, és kérdésre válaszolva elmondta, ha zuglói lakos lenne, Hadházy Ákosra szavazna.

Fekete-Győr András kérdésére, hogy Dobrev Klára is visszavonja-e a támogatását Tóth mögül, a DK-s jelölt nemmel válaszolt. Jakab Péter nem szólalt meg ebben a blokkban.

A zuglói ügyben a Magyar Jeti pénteken jelentkezett különkiadással:

Péntek este fél 7-kor kezdődik az RTL Klubon az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek második vitája, a szabályok alapján pedig úgy tűnik: itt akár élesebb szóváltásokat is láthatunk majd, mint az ATV-n rendezett vitán.

A vita kereteiről a csatorna azt írja:

„A nettó 85 perces adásidőből 70 percet egyenlő arányban (fejenként 14 perc) osztanak el a résztvevők között. A résztvevők maguk döntik el, hogy melyik kérdésre milyen hosszban reagálnak. A műsor készítői ügyelni fognak arra, hogy senki ne használhassa fel egyben a 14 perces időkeretét, mert azzal a vitaműsor értelmét veszítené. Ha az egyik jelölt mondandóját egy másik jelölt közbeszólással megszakítja, akkor az eredetileg beszélő órája leáll, a közbeszóló órája pedig elindul.”

Az ATV-s vita ennél kötöttebb volt, kevesebb időt hagytak arra, hogy a jelöltek egymással csapjanak össze - akik persze eleve óvatosak voltak egymással, és a legtöbb kérdésben egyetértettek. Hogy valóban összecsapnak-e, az persze most is rajtuk múlik, de a szavazás kezdete óta már már egyértelműen nagyobb számukra a tét.

„A tervezett témák között szerepel a járványkezelés, a rezsicsökkentés, a szociális rendszer. De szóba kerülnek majd a kisebbségek jogai is. A műsor moderátora Rábai Balázs lesz” - írja az RTL Klub.

Binszki József, a Demokratikus Koalíció szegedi elnöke és képviselőjelöltje azt mondta: információi szerint Dobrev Klára nagy fölénnyel vezet az ellenzéki előválasztáson.

Binszki csütörtöki sajtótájékoztatóján a szegeder.hu beszámolója szerint arról beszélt:

esélyesnek tartja, hogy nem is lesz második forduló, mert Dobrev Klára már az első fordulóban megszerzi a szavazatok több mint 50 százalékát.

Az előválasztás szabályai szerint ha valamelyik miniszterelnök-jelölt az első fordulóban ennyi szavazatot szerez, akkor megnyeri az előválasztást. Ha senkinek sincs meg egyedül a többség, akkor második forduló következik az első három helyezett részvételével.

Binszki szerint már látszik, hogy Dobrev lesz a közös ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Hivatalos számok még nincsenek, így kérdés, Binszki mire alapozza mindezt. A tájékoztatón azt mondta, „nagyjából tudjuk, hogy mi az emberek akarata”.

Gyurcsány Ferenc szerdai Facebook-posztjában úgy fogalmazott: „Klári iszonyatosat megy”.

„A Fake news-hálózat működésbe lépett! A Telex reggel megírja, az RTL egy órán belül már izzítja a lejárató kampányt. És ugyebár nincs hálózat… Dehogy!” - kezdi szerda reggeli Facebook-posztját Varga Judit igazságügyi miniszter, amiben drámai incidensről számol be: előző nap az RTL Klub riportere

megkérdezte arról, hogy adott-e engedélyt újságírók megfigyelésére.

Mivel az ilyen típusú megfigyelések elrendelésére az Igazságügyi Minisztérium jogosult, a kérdés indokoltnak tűnhet egy olyan napon, amikor kiderült, a NER-elit ügyeit leleplező fotóst, Németh Dánielt is Pegasussal figyelték meg. Varga Judit a helyszínen nem válaszolt, elmenekült a riporter elől.

Mára úgy érezte, tisztáznia kell a helyzetet.

„Alig léptem le a pulpitusról, máris mikrofon, kamera, azonban kérdés helyett egy jól felépített nemzetközi hisztériakeltés újabb fejezete következett, egy olyan témában, amelyről korábban már mindent elmondtam, amit jogszabályi keretek között el lehet mondani, sőt a belügyminiszter hétfőn részletes tájékoztatást nyújtott a Nemzetbiztonsági Bizottságnak.”

Az említett bizottsági tájékoztatás tartalmának érdemi része 2050-ig titkosítva van.

Varga Judit a posztban nehezményezi, hogy egy áldozatsegítésről szóló konferencia végén kérdezték meg erről, és a konferencia témájáról az RTL Klub nem készített riportot. Feltesz két kérdést is:

• „Értem én, hogy az ellenzéki oldalon folyó tragikomédiáról valahogy el kell terelni a figyelmet, de hol marad a korrektség?”
• „Miért hallgat végig és rögzít valaki egy 30 perces előadást, vagy miért regisztrál egyáltalán valaki újságíróként egy szakmai konferenciára, ha arról aztán nem tudósít?”

Nem ez az első eset az utóbbi napokban, amikor Magyarország igazságügyi minisztere úgy érezte, hogy méltánytalanság érte a sajtó részéről. Vasárnap arról is beszámolt, hogy szerinte szándékosan elhallgatták a szülinapi posztján lévő lájkokat a Telex „lájkbajnokság” című rovatában.

„Mészáros Lőrinc nem foglakozik sem Németh Dániel, sem más paparazzik tevékenységével, hollétével és a velük kapcsolatos incidensekkel.”

Ezt közölte Mészáros Lőrinc cégének szóvivője a Guardiannel, miután kiderült: Németh Dániel fotóst éppen akkor figyelték meg a Pegasus nevű katonai kiberfegyverrel, amikor az ő ügyei után nyomozott.

Németh készített korábban több bizonyító erejű képet a NER-elit valódi arcáról. A Direkt 36 kedden megjelent cikke szerint még idén júliusban is Pegasussal figyelték meg.

Kedden az RTL Klub riportere Varga Judit igazságügyi minisztertől próbálta megtudni, ő adott-e engedélyt Németh megfigyelésére, de a miniszter nem méltatta válaszra a kérdést.

Ha az Orbán-rendszer mértéket nem ismerő személyes vagyonfelhalmozására gondolunk, milyen képek jutnak eszünkbe?

• Simicska Lajos Heavy Tools pólóban nyomja a főnöki figurát?
• Mészáros Lőrinc jachtra száll?
• Szijjártó Péter zavartan néz a jacht fedélzetén, miközben a hivatalos verzió szerint lázasan dolgozik a hivatalában?
• Orbán Viktor elhagyja a magánrepülő fedélzetét?

Bármelyik is ugrik be, a felsoroltakban egyvalami közös: Németh Dániel készítette őket, aki többek között a Magyar Narancsnak, az Átlátszónak és az Indexnek fotózott és videózott. Nevét kevesen ismerik, mert nem gyűjtötte szerzői Facebook-oldalán a lájkokat, viszont biztosan ott van azok között, akiknek köszönhetően a legtöbbet tudunk az Orbán-rendszer valódi arcáról.

Páratlanul érzékletesen mutatta meg a kockás terítős politikai hazugságok mögötti vastag aranyrétegeket.

Szeptember első felében kezdett el a Fidesz aláírásokat gyűjteni a Stop Gyurcsány, Stop Karácsony! nevű petíciójához - a párt szerint pedig a műfajában ezzel volt eddig a legnagyobb sikerük, 200 ezer aláírás felett járnak. Azt mondják, mindenki támogatására számítanak, aki nem akarja, hogy visszatérjen Gyurcsány Ferenc - arra viszont még egyetlen nyilatkozatban sem adtak érdemi választ, hogy ezek az aláírások hogyan állítják meg az ellenzéket.

Amikor a Magyar Jeti című műsorunk forgatásához meglátogattunk több aláírásgyűjtési helyszínt, azt tapasztaltuk: az aláírásgyűjtők nem nyilatkozhatnak, még akkor sem, ha ők maguk is polgármesterek vagy parlamenti képviselők. Hivatalosan csak Hollik István kommunikációs igazgató beszélhet az ügyben. Részlet a műsorból:

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Szelevényen viszont megnézhettük, milyen érvelőkártya segíti a fideszes aláírásgyűjtőt.

A kártyát tételesen fel vannak sorolva az érvek Gyurcsány Ferenccel szemben:

• őszödi beszéd,
• szemkilövetés,
• 13. havi nyugdíj elvétele,
• fizetős egészségügy.

És szerepel rajta, hogy

„nem hagyhatjuk, hogy ismét azok ragadják magukhoz a hatalmat, akik egyszer már tönkretették az országot! Ennek megakadályozása érdekében a Fidesz Stop Gyurcsány, Stop Karácsony! címmel petíciót indít.”

Az viszont még ezen a kártyán sincs rajta, hogyan állítja meg őket ez a petíció. Nem csoda, hogy az aláírók között is van, aki úgy gondolja: az aláírásgyűjtés igazából csak felmérés a Fidesz részéről, hogy mire számíthatnak a választáson.

A Magyar Jeti teljes eheti epizódja:

„Sok mindenre készültünk, de ilyen támadásra nem számítottunk”

- mondta a 444-nek Hajdú Gergő, az aHang kampányigazgatója, miután kiderült: csak hétfőn tud folytatódni a szavazás az előválasztás. Az aHang az ellenzéki előválasztás technikai lebonyolításának felelőse.

Hamar jöttek a problémák

A szavazás szombat reggel indult, aztán hamar félbeszakadt. Internetes szavazásra reggel 6-tól volt lehetőség, és néhány sátor is kinyitott már akkor, de a sátrak többsége csak reggel 8-kor. Az összesen 300 szavazóhelyen az első órákban még rendben mentek a dolgok a szervezők elmondása szerint.

Fél 10 körül jelentettek egyre több sátornál problémát, az ott dolgozóknál lévő tabletek hibaüzeneteket jeleztek, és elkezdett leállni az elovalasztas.hu oldal is. Az élő helyszíneken elakadt a szavazás.

Először még technikai bővítésről volt szó

A szervezők először azt gondolták, hogy náluk van a probléma. Miután délelőtt 10 körül összeült az Országos Előválasztási Bizottság (ennek tagjai az ellenzéki pártok képviselői), az első közlemény még erről szólt:

„A szervezők számára is váratlanul nagy részvétel miatt szükség van a technikai erőforrások azonnali bővítésére. Az Országos Előválasztási Bizottság a folyamatok áttekintése során úgy döntött, hogy a megfelelő bővítés és a szavazás zavartalansága érdekében két órára felfüggeszti a szavazást. Ebben az időszakban kerül sor a technikai háttér gyors, hatékony és biztonságos kibővítésére.”

Ekkor még azt közölték, déltől folytatódni tud a szavazás.

Utána már támadásról

Ez nem történt meg, a következő közlemény délután háromnegyed 2-kor érkezett arról, hogy csak hétfő reggel 7-től tud újraindulni a szavazás. Ebben viszont már egészen más indoklás szerepelt.

„Az elmúlt három órában minden részletre kiterjedő technikai elemzést végeztünk az előválasztás informatikai rendszerét lelassító délelőtti jelenséggel kapcsolatban. Mostanra teljesen világossá vált, hogy ma reggel 6 óra és délelőtt 10 között a változást akaró választók tömegei mellett más valakik is érdeklődtek az előválasztás iránt: jelenleg ismeretlen eredetű tömeges terhelés érte az előválasztás háttérrendszerét” - írták. Ekkor tehát már nem arról volt szó, hogy bővíteni kell a technikai erőforrásokat.

Hajdú Gergő és az előválasztási szervezésben részt vevő momentumus Bedő Dávid is arról beszéltek: IT-szakértők bevonásával a két időpont között világossá vált, hogy nem náluk van a probléma. A túlterhelés akkor is jelentkezett, amikor már egyáltalán nem zajlott szavazás - Bedő szerint ugyanakkor nem egyszerű túlterhelésről van szó, hanem célzott támadásról. Dél körülre már látszott, hogy nem tudják megoldani a szombat délutáni biztonságos folytatást.

A második közleményben az szerepel:

„Az előválasztás azonnali folytatása a jelenlegi formában nem pontosan felmérhető technikai kockázatokat hordozna, ugyanakkor ezeket a kockázatokat egy nap alatt kezelni lehet.”

Bedő Dávid elmondása szerint most kifejezetten a kiberbiztonsággal foglalkozó szakértők foglalkoznak azzal, hogy biztonságos legyen a rendszer. Hogy mennyire biztos ezek után a hétfői indulás? Mindketten azt mondták, a szakemberek véleménye szerint addigra el tudnak indulni.

Hajdú Gergő szerint egyértelműen látszik, hogy a problémát külső támadás okozta. Hallottunk olyan változatot is, hogy a sátraknál dolgozók csak tegnap este kapták meg a hozzáféréseiket, ezért nem érte őket váratlanul a technikai probléma. Hajdú erre azt mondta: ennek nincs köze a leállást okozó problémához, és attól, hogy valóban voltak, akik csak tegnap tudtak belépni, a rendszer már hamarabb készen állt.

Kocsis-Cake Olivo, az Országos Előválasztási Bizottság párbeszédes tagja a 444-nek azt mondta: egyelőre annyit tudnak biztosan mondani, ami a közleményben szerepel, és ha lesznek újabb fejlemények, akkor újabb közleménnyel jelentkeznek. „Az eddig lezajlott előválasztási folyamattal kapcsolatos további döntéseket az Országos Előválasztási Bizottság a következő 24 órában tárgyalja” - írta a bizottság.

A magyar közéletben terheléses támadásról legutóbb az operatív törzs számolt be áprilisban - állításuk szerint emiatt állt le indulása után az oltásregisztrációs oldal.

FRISSÍTÉS: Az ellenzéki pártok vezetői közös nyilatkozatot adtak ki - ebben egyértelműen a kormányt teszik felelőssé az előválasztás elleni támadásért.

Miután szombat délelőtt leállt az előválasztás informatikai rendszere, a szervezők először arról írtak, 12 óra után folytatódhat a szavazás. Kora délután viszont azt közölték:

csak hétfőn folytatódhat a szavazás.

„Az elmúlt három órában minden részletre kiterjedő technikai elemzést végeztünk az előválasztás informatikai rendszerét lelassító délelőtti jelenséggel kapcsolatban. Mostanra teljesen világossá vált, hogy ma reggel 6 óra és délelőtt 10 között a változást akaró választók tömegei mellett más valakik is érdeklődtek az előválasztás iránt: jelenleg ismeretlen eredetű tömeges terhelés érte az előválasztás háttérrendszerét” - írja az Országos Előválasztási Bizottság. A bizottság szerint „nem sima túlterhelés vagy jól ismert támadási formák, hanem egy összetettebb, több lépcsőből álló visszaélés történhetett”.

Szerintük az előválasztás azonnali folytatása „a jelenlegi formában nem pontosan felmérhető technikai kockázatokat” hordozna, ugyanakkor azt írják, ezeket a kockázatokat egy nap alatt kezelni lehet.

A szavazás szeptember 20-án hétfő reggel 7-kor folytatódik a tervek szerint.

Az előválasztás szombat reggel indult, de hamar megszakadt. Arról, hogy

• miért van QR-kód a szavazólapon,
• minek csippantják a lakcímkártyámat,
• és miért nem szavazhatok bárhol,

ebben a cikkben írtunk.

Szombat reggel indult az ellenzéki előválasztás, nem sokkal később pedig már több helyről is arról érkeztek hírek, hogy

• egyrészt sorok állnak a sátraknál,
• másrészt technikai problémák miatt egyre több helyen elküldik a szavazni próbáló embereket azzal, hogy jöjjenek vissza később.

Szombat délelőtt aztán az ellenzéki pártok politikusaiból álló Országos Előválasztási Bizottság közleményt adott ki:

„A szervezők számára is váratlanul nagy részvétel miatt szükség van a technikai erőforrások azonnali bővítésére. Az Országos Előválasztási Bizottság a folyamatok áttekintése során úgy döntött, hogy a megfelelő bővítés és a szavazás zavartalansága érdekében két órára felfüggeszti a szavazást. Ebben az időszakban kerül sor a technikai háttér gyors, hatékony és biztonságos kibővítésére.”

A szavazókat arra kérik, hogy 12 után térjenek vissza az urnákhoz. „A leállás során kiesett időt természetesen a szavazás hete alatt pótoljuk” - írják.

Az előválasztásról a gyakorlati tudnivalókat itt szedtük össze.

FRISSÍTÉS: Csak hétfőn folytatódik a szavazás.

Vége a forró nyárnak, jön a még forróbb ősz: újraindult a 444 közéleti műsora, a Magyar Jeti. Az első adásban azzal foglalkoztunk, hogyan csavarta le a kormány az utóbbi idők legsúlyosabb ügyeit (Fudan, Pegasus, járványkezelés), és hogyan pörgette fel helyette az identitásharcot - ahogy mindig szokta.

Ezenkívül:

• Elaludt-e Karácsony Gergely az előválasztási küzdelem elején?
• Pontosan mit is tiltana be a kormány?
• És el lehetett kerülni a politikát egy családi nyaraláson?

A Magyar Jeti epizódjai rendszeresen a 444 Youtube-csatornáján érkeznek, itt lehet feliratkozni. Ha tetszik a lap, fizess rá elő!

• Az ATV-n vitázott az öt ellenzéki miniszterelnök-jelölt.
• Jakab Péter megígérte: lemond, ha nem lesz elszámoltatás.
• Dobrev Klára azt mondta, Pekingben is kemény lesz.
• Fekete-Győr András szerint új arcok kellenek.
• Karácsony arra buzdította a szavazókat, hogy az egyesítésben legjobb jelöltet válasszák.
• Márki-Zay Péter szerint a vidéki és bizonytalan szavazók döntik el a választást.

Ha valaki Budapestről érkezik Szombathelyre autóval, kapásból arcon csapja az ellenzéki előválasztás. Ungár Péter, az LMP jelöltjének óriásplakátjait látni az utcán. Mivel ő maga is Budapestről érkezik, neki is ez lehetett az első élménye hétfőn a városba érve.

A Vas 1. választókerületben induló Ungár persze az átlagos ellenzéki politikusoknál lényegesen jobb anyagi helyzetben van, és külsősként szüksége is van minden platformra az ős-szombathelyi DK-s Czeglédy Csabával szemben. De még ezzel együtt is meglepő egy helyi ellenzéki előválasztáson utcai óriásplakátokkal szembesülni.

A felirat további érdekessége, hogy eldöntött ténynek veszi azt, ami hivatalosan még nincs bejelentve: hogy a fideszes Hende Csaba lesz az ellenfél. A plakát miatt oda is szúrt Ungárnak egy kisebbet a körzet harmadik ellenzéki jelöltje, az Új Világ Néppártban politizáló Koczka Tibor.

Az első éles helyszín

Azért érkeztünk Szombathelyre, hogy megnézzük élőben az első ellenzéki előválasztási vitákat. Itt indult a Partizán 32 eseményből álló sorozata, és természetesen nem véletlenül kezdett két országosan ismert politikus csatájával a médiaérzékeny Youtube-csatorna.

Egy nyári Medián-felmérés szerint Ungárra az ellenzéki szavazók 45 százaléka, Czeglédyre 44 százalék szavazna - Hendével szemben is jobban állt Ungár a felmérés szerint, erre utal a plakát felirata. (A felmérést az LMP rendelte meg.) Koczka Tibornak szerényebb esélyei vannak a győzelemre.

A vitát nem valami underground külvárosi pincében, hanem egy étterem elegáns különtermében rendezték. Vannak városok, ahol a szervezőknek problémás volt helyszínt találni, de Szombathelyen erről biztosan nem volt szó - az érdeklődőknek elég volt elsétálni a főtérre.

A Fideszt néha meg szokták mozgatni a különféle ellenzéki megmozdulások, most ez sem történt meg. Napközben gyűjtöttek a közelben ellenzékellenes aláírásokat, de a vitákat most elkerülték.

Békés Jobbik-DK meccs

Az első vitát délután ötkor rendezték a nagykanizsai jelöltek (Zala megye 3. választókerület) között - ők a jobbikos Berta Krisztián és a DK-s Horváth Jácint. Bár a Partizán nem így fogalmaz, a naponta ötkor kezdődő viták inkább előzenekar-hangulatúak az este 7-kor kezdődő főfellépők előtt - a helyszíni érdeklődés ennek megfelelően szerény volt ezen az eseményen. Igaz, elég elszántnak kellene lenni ahhoz, hogy valaki hétköznap délután ötre átérjen Nagykanizsáról Szombathelyre egy előválasztási vitára.

Azok az idők talán már elmúltak, amikor a választók még rácsodálkoztak, milyen barátságosan tud beszélgetni egy jobbikos egy DK-ssal, de ez a két jelölt még ehhez képest is látványosan jóban volt egymással. A vita összefoglalója:

A vita után azt mondták, egyértelmű, hogy bármelyikük nyer, támogatni fogja a másikat. Akkor hogyan lehet választani közülük, kérdeztem, mire azt mondták:

máshol vannak a hangsúlyok a politikájukban, illetve a pártszimpátia alapján.

Aki nyer a körzetben, valószínűleg a fideszes Cseresnyés Péter ellen indul.

Küzdeni, de óvatosan

Az előválasztás egyik legérzékenyebb kérdése, hogy mennyire legyen éles a küzdelem azok között, akiknek aztán még együtt is meg kell vívniuk egy sokkal nehezebb csatát. Az amerikai előválasztásokon különösebb gátlások nélkül, simán egymásnak mennek az egy párthoz tartozók is. Nálunk is van néhány élesebb helyszín, de egyelőre sokkal jellemzőbb az óvatoskodó tánc, hogy az előválasztás ne verje szét a nagy nehezen összetákolt szövetséget.

A mosolyok mögött sokszor mégiscsak kivillannak az összeszorított fogak.

Az egyes politikusoknak nagyon is fontos kérdés, ki lesz a helyi jelölt. Ez jól kijött az este 7-kor kezdődő Czeglédy-Koczka-Ungár vitán.

Ekkorra már összegyűlt nagyjából nyolcvan ember. A jelöltek saját körzetükben vitázhattak, és mindenki hívhatott támogatókat. Mint egy tévéshow-ban, a Friderikusz-öltönyös Gulyás Márton bemelegítő tapsokra buzdítja az embereket az élő adás indulása előtt.

A közönségszabályok szerint a nemtetszést is ki lehet fejezni hangosan - ezt csak Koczka Tibor kapta meg egyszer, amikor azt állította, nem mondott olyat egy néhány évvel ezelőtti közgyűlésen, ami egy korabeli tudósításban szerepelt.

A vita összefoglalója itt:

Tartalmi ügyekben nem volt nagy ellentét a jelöltek között. Mindannyian fontos kérdésnek tartják az ápolási díjakat, a béremelést, hogy mit tud kezdeni Szombathely azzal, hogy a 15 percre lévő Ausztria elszívja az embereket. És hogy elszámoltatás kell a kormányváltás után.

Ki fog elszámoltatni?

Ahol az ellentétek előkerültek, az a hatalompolitika. Czeglédy szerint nem lehet attól a Karácsony Gergelytől várni az elszámoltatást, aki Budapest élén sem tette ezt meg. Ungár szerint éppen Karácsony az, aki már bizonyított éles helyzetben a Fidesz ellen 2019-ben. A volt fideszes Koczka Tibor pedig sajnálta, hogy nem kaptak nagyobb teret a város ügyei - de igazán éles összecsapások ezek sem voltak.

A vita után Czeglédy arra a kérdésünkre, hogy visszafogta-e magát, igennel felelt, és azt mondta, nem akart durvább lenni,

de szerinte azért komoly feszültségek vannak helyben az ellenzéken belül.

Amikor Ungárt arról kérdeztem, mit gondol ezekről a feszültségekről, azt mondta: „azon dolgozunk, hogy ne legyenek”, és szerinte menni fog a közös munka az előválasztás után.

A viták a következő három hétben folytatódnak. Érezhetően elszokott ettől a műfajtól mindenki, újra meg kell tanulnia a politikusoknak, a közönségnek, a szervezőknek, minden résztvevőnek. Közben az előválasztás, ami éveken át távoli elméleti lehetőségként lebegett az ellenzéki nyilvánosságban, tényleg valósággá vált. Ezt már utcai óriásplakátokról is tudjuk.

A Partizán médiapartnere az ellenzéki előválasztáson a 444. A viták összefoglalói minden nap a Reggel 4 hírlevélben, élő viták a 444.hu/partizan oldalon.

1972-ben korábban nem látott falfirkák jelentek meg a chilei főváros, Santiago utcáin. A falakra azt írták fel:

Jakarta idejön.

Jakarta Indonézia fővárosa. 15 ezer kilométerre van Santiagótól, szinte minden szempontból más világ. Mégis, amikor megjelentek ezek a feliratok, a címzettek pontosan értették, mit jelentenek. A Jakarta-utalás a helyi baloldalnak szólt, az üzenet pedig az volt: le fogják őket mészárolni.

Indonéziában 1965-ben becslések szerint egymillió embert gyilkoltak meg körülbelül hat hónap alatt a kommunistaellenes fellépés jegyében. A tömeggyilkosság egy katonai hatalomátvételt követően indult el, az áldozatok elsöprő többsége semmilyen bűnt nem követett el. A XX. század második felének egyik legnagyobb, mégis alig ismert tömegmészárlását hajtották itt végre. Az Egyesült Államok aktív támogatása mellett.

Chilében 1970-ben nyerte meg az elnökválasztást a szocialista Salvador Allende, aki ellen az első pillanattól helyi és nemzetközi szervezkedés is zajlott. Amikor megjelentek a Jakarta-feliratok, amiket minden bizonnyal fasiszta szervezetek fújtak fel a falakra, helyi balos lapok aggódó cikkeket írtak a fenyegetésekről. Sok baloldali képeslapokat is kapott Jakarta-szövegekkel, a hadseregben és politikai körökben is elkezdtek az indonéz fővárosra utalgatni. Jakartának szimbolikus jelentősége volt a harmadik világ országaiban, a santiagóiak mégsem tudták elképzelni, hogy náluk is elkezdődne a gyilkolás. Aztán itt is jött a puccs, Augusto Pinochet tábornok átvette a hatalmat, és beindult a tömeges kivégzés és kínzás. Ismét amerikai támogatás mellett.

Közös történetek a világ körül

Vincent Bevins amerikai újságíró könyve, a The Jakarta Method (A Jakarta-módszer, alcím: Washington antikommunista keresztes hadjárata, és a tömeggyilkosságok, amelyek formálták a világunkat) 2020-ban jelent meg. Bevins dolgozott a Financial Timesnál, volt a Los Angeles Times brazíliai, majd a Washington Postt délkelet-ázsiái tudósítója, és feltűnt neki, hogy a világ különféle részein egészen hasonló mintázatú történetekbe fut bele, és hasonló történelmi traumák alakítják a folyamatokat a mai napig. A könyvhöz elkészített több mint száz interjút (köztük sokat spanyolul, portugálul és indonézül), megfordult tizenkét országban, és felhasznált korábban titkosított dokumentumokat, hogy megírja, hogyan hajtottak végre a hidegháború éveiben tömeggyilkosságokat baloldali erőkkel szemben amerikai támogatás mellett országok egész sorában. Ezek nem háborúk, zavargások vagy fegyveres konfliktusok voltak, hanem emberek szisztematikus legyilkolása.

Ezek a gyilkosságok pedig nem „értelmetlen öldöklések” voltak, írja Bevins a könyv bevezetőjében, hanem alapvető hatásuk volt a hidegháború végkimenetelére, az amerikai hegemónia kialakulására, így pedig arra a világra, amiben ma is élünk. A világ legnagyobb országai közül kettő (Indonézia, Brazília), és több másik ország úgy tagozódott be Amerika mellé, és lettek a kapitalista rendszerbe integrált katonai diktatúrák, hogy ehhez az Egyesült Államoknak egyetlen katonát sem kellett elvesztenie.

Elképesztő sebességgel pörögtek az események Afganisztánban az elmúlt héten. Napok alatt jutottunk el a tálibok előrenyomulásáról szóló hírektől odáig, hogy az afgán főváros, Kabul is a kezükön van, és nemzetközi sajtótájékoztatót tartanak a tervezett berendezkedésről.

A tálib szóvivő, Zabihullah Mudzsahid elmondta, a sária, vagyis az iszlám jogrend lesz érvényben az országban - annak fundamentalista értelmezése szerint.

A Vice News még júniusban megjelent videójában mutatta be, hogyan néz ki az igazságszolgáltatás a tálibok elképzelései szerint. A videó forgatásának idején, januárban még nem tartották az egész országot ellenőrzésük alatt, Hind Hassan, a Vice riportere pedig bejutott Wardak tartomány tálib kézen lévő részére.

Az egyik jelenetben megmutatják, hogyan hallgatnak meg a tálibok egy juhlopással vádolt férfit. Az alkalmi bíróság a helyi tálibokból áll össze Tawakul parancsnok vezetésével, a férfi előttük ül bármiféle képviselet, védő vagy segítség nélkül.

Mondd el az igazat, vagy megverünk, mondják neki, majd rá is ütnek egy bottal. Mobiltelefonnal veszik fel a vallomását, és azt mondják neki, mondja ki, hogy ellopta a juhot.

A parancsnok arra jut, hogy vagy kézlevágás vagy korbácsolás lesz a büntetés. Hivatalosan ez még csak egy előzetes meghallgatás, a végső ítéletet majd a „mobil bíró” mondja majd ki, aki emiatt érkezik a tartományba.

„Az emberi jogi szervezetek azt mondanák: egy képviselet nélküli ember elleni eljárás olyan emberek részéről, akiknek nincs jogi képzettségük, az nem igazságszolgáltatás, mit válaszolna erre” - kérdezi Hind Hassan riporter, mire Tawakul parancsnok azt mondja: Ez hülye kérdés, minden cselekedetünk a Koránból vezethető le.

Már akkor arról beszélt, hogy ezt akarják az egész országban, és a törvényeik alapján a megkövezést is visszahozhatják a házasságtörők számára. A parancsnok akkor azt mondta, mindent pontosan a sária és a Korán alapján fognak csinálni.

Az egész riportot érdemes megnézni - mára ez a társaság irányítja Afganisztánt.

„Ez egyáltalán nem olyan, mint Saigon.”

Ezt az üzenetet igyekezett hangsúlyozni Anthony Blinken amerikai külügyminiszter vasárnap este a kabuli események láttán. Joe Biden elnök pedig egy hónappal ezelőtt még magabiztosan beszélt arról: a tálibokat nem lehet összevetni az észak-vietnami hadsereggel, közel sincsenek hasonló képességeik, és elképzelhetetlen, hogy arról lássunk majd felvételeket, hogy embereket kell helikopterrel felszedni az amerikai nagykövetség tetejéről.

Aztán eljött a nap, amikor még ennél is drámaibb felvételeket lát a világ.

Egy pillanat alatt érthetővé vált

Afganisztán egy hét alatt a tálibok kezére került (egy része eddig is az övék volt), vasárnapra elmenekült az ország eddigi elnöke. Miután a fővárosból, Kabulból távozó gépek az utóbbi napokban zsúfolásig tömve voltak, hétfőre már a felszálló repülőgépek külsejére is próbáltak felkapaszkodni emberek. A brit védelmi miniszter arról beszélt, nem fognak tudni mindenkit biztonságban hazajuttatni. A felvételek önmagukban is megrázóak, az amerikai közönség számára viszont szimbolikus jelentőségük van. A kaotikus kivonulás képei a vietnami vereség ikonikus pillanatait idézik fel, ezzel pedig egy pillanat alatt keretbe helyezik a távoli hely bonyolult és érthetetlen történetét.

Éppen ezért igyekszik az amerikai vezetés minden erejével eltolni magától a Saigon-párhuzamot.

A képek viszont ilyen helyzetben erősebbek szoktak lenni minden magyarázatnál.

1975 áprilisában az amerikaiak által támogatott Dél-Vietnam fővárosa, Saigon is a város területén zajló harcok nélkül, napok alatt került a kommunista Észak-Vietnam kezére. (A városon kívül voltak harcok.) Két évvel korábban a párizsi megállapodás már rögzítette az amerikai kivonulást és a béke feltételeit, a háború ezzel mégsem ért ténylegesen véget.

Olyan távozást viszont biztosan nem terveztek, ami végül '75 április 30-án megtörtént. Amikor az északiak bevonultak (az ő szempontjukból, ami egyébként azóta is az ország hivatalos ideológiája, felszabadították a déli országrészt), pánikszerű menekülés kezdődött. Nemcsak amerikaiak, de azok is próbáltak menekülni, akik együttműködtek velük.

A helikopteres menekítés képei mögött pedig ott voltak a kérdések: mi értelme volt az egésznek amerikai szempontból, mi értelme volt 58 ezer amerikai katona halálának, egy ország szétbombázásának, ami vietnami oldalon több millió halálos áldozatot jelentett?

Mire volt jó ez az egész?

Egészen hasonló kérdések fogalmazódnak meg az összeomlás láttán most az Egyesül Államokban. Miért is zajlott ez a háború az elmúlt húsz évben, miért halt meg 2400 katona, mire költöttek el több ezer milliárd dollárt?

Joe Biden személy szerint hosszú ideje a kivonulás mellett volt, és a háború befejezése egyébként kifejezetten népszerű lépés az amerikaiak körében. Arra viszont nem voltak felkészülve, hogy így fog kinézni, és hogy ilyen látványosan mutatkozik meg az, amit már korábban is lehetett tudni: hogy az afganisztáni nemzetépítési projekt teljes bukás volt.

2019-ben a Washington Post hozta nyilvánosságra az „afganisztáni iratokat”. A három évig tartó jogi csatározás után, az információszabadságot biztosító törvény alapján megszerzett bizalmas jelentésekből egyértelműen kiderült: az amerikai vezetés pontosan tisztában volt azzal, hogy semmiféle érdemi haladást nem értek el Afganisztánban, miközben a nyilvánosság előtt ennek ellentétéről beszéltek.

„Egyszerűen nem tudtuk, hogy mit csinálunk, hiányoztak az alapvető ismereteink Afganisztánról”, mondta Douglas Lute tábornok a dokumentumok szerint, ahogy azt is:

„Ha az amerikai nép tudná ennek a működési zavarnak a méreteit! (...) De ki fogja elmondani, hogy mindez hiábavaló volt?”.

Végül nem kellett senkinek elmondani, mert 2021 augusztusában azok számára is nyilvánvalóvá vált, akik nem olvasnak hosszú Washington Post-leleplezéseket.

„Egyetlen céllal mentünk 20 éve Afganisztánba, hogy elintézzük azokat, akik megtámadtak minket szeptember 11-én, és ez az akció sikeres volt.“ Így igyekezett visszavenni az események értelmezését Anthony Blinken vasárnap. Ezt a célt valóban elérték, már 2002 elején. Utána viszont következett a nemzetépítési projekt, amire már egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy sikeres lett volna.

Saigon szteroidon

Van, aki szerint súlyosabb is a helyzet, mint Saigonban - Kimberley Motley emberi jogi ügyvéd, aki épp embereknek próbál segíteni, hogy el tudjanak menekülni Afganisztánból, úgy fogalmazott a Wall Street Journalnek: ez a helyzet „Saigon szteroidon”. Az USA Today a nyilvánvaló hasonlóságok mellett a különbségekre is felhívta a figyelmet. Saigon bukása két évvel egy aláírt békeszerződés után történt meg, Kabul bukása az amerikai kivonulás közben. Saigon után azért kritizálták Gerald Ford elnököt, mert nem kezdte meg hamarabb az amerikaiak kimenekítését, miközben közeledtek az északi erők. Kabul esetében viszont azért kritizálják Bident, mert nyilvánvalóan alábecsülték a tálibokat, a legutóbbi időkig arról beszélt, hogy hónapokba telhet, mire elérik Kabult.

Belpolitikailag Fordot nem érintette meg komolyabban az ügy - az pedig még kérdés, hogy Bident mennyire fogja.

Hosszú távon, cinikus szempontból az Egyesült Államok nyerhet is a helyzeten - ahogy Király András írta pénteki elemzésében, amerikai szempontból belátható előnyei vannak, ha Oroszországot és Kínát a határaikhoz közeli konfliktus köti le, Irán energiái pedig megoszlanának Afganisztán, illetve Irak és Szíria között.

Ezekben a napokban úgy tűnik, Bidenre ráégnek majd a felkavaró kabuli képek, de az is könnyen lehet, hogy a közönség néhány hét múlva már egészen más hírekkel fog foglalkozni. Azoknak viszont, akiknek mostantól tálib uralom alatt kell élniük, nem lesz erre lehetőségük.

A New York Times hétfői szerkesztőségi cikke így fejeződött be:

„Régóta világos, hogy a kivonulás, bárhogy és bármikor történik meg, lehetőséget teremt a táliboknak, hogy visszaszerezzék az irányítást Afganisztán felett. A háborút be kellett fejezni. De a Biden-adminisztráció tehetett volna többet, és többet is kellett volna tennie azoknak védelmében, akik mindent kockára tettek egy másfajta jövőért. Bármennyire is illúzió volt ez.”