plankog

- Hogyan indokolják a harcokat, amikor több ezer egyszerű afgán, egyszerű muszlim hal meg bennük?
- Természetes, hogy egy harcban emberek halnak meg. Mindkét oldalon. Igyekszünk, hogy civileknek ne ártsunk. De ez akkor is harc, óhatatlanul emberek fognak meghalni bennük.
- Maguk kezdték a harcot.
- A táliboknak volt egy kormányuk, az amerikaiak megdöntötték azt. Nem fogadunk el semmi mást, csak iszlám uralmat.

A párbeszéd a BBC riportere, Secunder Kermani és egy tálib vezető között zajlik Afganisztánban, Balh városban. A héten sugárzott helyszíni riport közvetlen közelről mutatja meg, mit jelent a gyakorlatban az ott élőknek az, hogy az amerikai kivonulás után ismét tálib uralom alá kerülnek. Balh egy történelmi jelentőségű, 130 ezres város, ami az idei év elején még a kormányerők ellenőrzése alatt állt, most viszont már a tálibok kezén van.

A tálibok azt a képet próbálják sugározni magukról, hogy ők egy megreformált csoport azokhoz képest, akik 2001 előtt szinte középkori viszonyokat tartottak fenn az országban. Ennek a kommunikációs stratégiának a része lehet az is, hogy közel engedik a médiát. A BBC riportere ebben a helyzetben végig kritikus kérdéseket tesz fel, a riport pedig igyekszik bemutatni, mi van a sugározni próbált imázs mögött.

A nyilatkozó tálibok elmondása szerint a városban nem tették kötelezővé a teljes burka viselését a nők számára, lehet csak a hajat eltakaró hidzsábban is lenni. Nemrég ugyanakkor megöltek egy fiatal nőt a városban, mert nem takarta el magát eléggé. A tálibok azt mondják, nem ők tették. Közben mobilos videók terjednek nők nyilvános megkorbácsolásáról.

Balhban a kormányzati és bírósági épületeket már elfoglalták. Az iskolák nyitva vannak, de a hírek szerint már nem mindegyikbe engedik be a lányokat, hangzik el a BBC riportjában. A város új tálib polgármestere korábban a lőszerutánpótlásért felelt.

A riportban bemutatnak egy helyi rádióállomást is, ahol már betiltották a nem muszlim zene sugárzását. A rádiós el is mondja, hogy eddig lehetett a nap egyik felében popzenét sugározni, most már nem. Secunder Kermani megkérdezi a tálibokat egy közelmúltban történt esetről - egy férfit elkaptak, hogy nem megfelelő zenét hallgat, és addig sétáltatták cipő nélkül, amíg össze nem esett. Azt válaszolják, nem tudnak ilyenről. Azt viszont vállalják a tálibok, hogy ők akasztottak fel nyilvánosan egy autóút fölé két gyerekrablót.

Az új tálib bíró elmondja, hogy még nem szabott ki súlyos testi fenyítést büntetésként, ráadásul lehet fellebbezni is az ítéletek ellen. De az egyértelmű, hogy a házasságtörésért kövezés, a lopásért karlevágás jár.

A világban sokan elborzadnak egy olyan rendszertől, ahol ilyen brutális büntetések vannak, mondja a riporter, mire a bíró azt válaszolja, a világ félreérti őket, és az sem jobb, amikor a bűnösöket nem büntetik meg. „Amikor százezerek halnak meg AIDS-ben, és a rablók és emberrablók azt csinálnak, amit akarnak? Vagy jobb levágni egy kezet mindenki biztonsága érdekében?” - kérdez vissza.

A bíróság épülete előtt ülő férfiak szerint ez a rendszer kiszámíthatóbb, mint a korrupt afgán hivatalnokok rendszere volt. Persze jogos a kétely, hogy mennyire beszél önszántából bárki az elfoglalt városban.

A riport egyik jelenetében átkapcsolnak a fél óra autóútra lévő, még a kormányerők ellenőrzése alatt álló Mazár-e Sarif városra. A köztéren beszélgető nők képével érzékeltetik, hogy ott egyelőre még nagyobb a személyes szabadság. Ez viszont könnyen lehet, hogy nem sokáig marad így. A tálibok folyamatosan foglalják el az országot az amerikai kivonulás után.

A 444-en pénteken jelent meg részletes elemzés az afganisztáni helyzetről Király Andrástól.

„A 2020. decemberi megállapodás egyértelműen kimondja, hogy nem lehet elindítani a programot, amíg a civileknek szánt támogatások elosztásáért felelős szervezet nincs kiválasztva. Abban is megállapodtunk Magyarországgal, hogyan legyen kiválasztva a támogatásokat kezelő szervezet, és hogy abban az esetben, ha nem sikerül megegyezni, az EGT és Norvég Alapok 2014-2021 közötti támogatásainak fennmaradó része nem lesz elérhető Magyarország számára. Így szerintünk nincs alapja semmilyen jogi eljárásnak Norvégia ellen ebben az ügyben.”

Ezt válaszolta a norvég külügyminisztérium sajtóosztálya kérdésünkre, hogy mit gondolnak arról, a magyar kormány pert fontolgat az EGT és Norvég Alapok elbukott támogatásai miatt. A kormány a hétvégén határozatba foglalva szólította fel az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg Norvégia beperlésének lehetőségeit, és vizsgálja felül a gazdasági kapcsolatokat.

Mivel Ine Eriksen Søreide norvég külügyminiszter a Politicónak azt mondta, hónapról hónapra aggasztóbbnak látja a magyarországi helyzetet, megkérdeztük, pontosan mit tart aggasztónak.

„Számos fórumon jeleztük az aggodalmunkat a magyarországi jogállam és a demokrácia fokozatos gyengülése miatt az elmúlt években. Különösen kritikusak voltunk az olyan törvényekkel szemben, amik a civil szervezeteket és az LMBTI-közösséget érintik hátrányosan, és az olyan intézkedésekkel szemben, amik gyengítik a jogállamot, a szólás- és sajtószabadságot. Az aggályainkat számos más ország és nemzetközi szervezet osztja” - közölték. Ugyanakkor azt mondták, a norvég alap támogatásai körüli 2014-es politikai feszültség és a civil támogatások elosztásáért felelős Ökotárs elleni akkori rendőrség fellépés nem befolyásolta a mostani döntést.

A külügyminiszter korábban arra is utalt, lehetséges, hogy más módon támogatják majd a magyar civil szervezeteket. Kérdésünkre, hogy ez hogyan történhet, azt mondták:

„Megnézzük a lehetőségeket, hogyan támogathatjuk a magyar szervezeteket, de ebben a pillanatban még nincsenek konkrét terveink.”

Akit érdekelnek a norvég alap körüli konfliktus részletei, ebben a cikkben olvashat róluk.

2014-ben a norvégok még megdöbbentek. Egyáltalán nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy egy uniós országban politikai balhé lehet a norvég alap támogatásaiból - korábban nem is történt hasonló.

2021-ben már egészen más a helyzet. Miután a magyar kormány nem volt hajlandó elfogadni, hogy a pályázaton győztes konzorcium ossza el a civileknek jutó 4 milliárd forintot, a norvég kormány közölte: akkor ugrott az egész 77 milliárdos összeg. A norvég nyilatkozatokból már nem az érződik, hogy meglepődnek az Orbán-kormány viselkedésén. Sokkal inkább az, hogy megismerték az elmúlt 7 évben.

• Ritka az olyan magyarországi esemény, ami Amerikában nagyobb feltűnést kelt, mint nálunk.
• Tucker Carlson látogatása éppen ilyen volt.
• Esztergomi fellépésén elítélte az illiberalizmust és a politikán kívül soha nem dolgozó, mégis meggazdagodó politikusokat.

„Ez a legfurább dolog, amit valaha csináltam” - lépett színpadra a tűző napon Esztergom főterén szombat délután Tucker Carlson amerikai tévés műsorvezető. Talán arra gondolt, hogy egy városban, amiről soha nem hallott, amerikai zászlókat lengető rajongók várják. Vagy arra, hogy egyébként sem szokott fesztiválok délutáni headlinere lenni. Gondolhatott volna arra is, hogy egy olyan intézmény (Mathias Corvinus Collegium) rendezvényén lép fel, ami dollárban kifejezve is milliárdos állami vagyont kapott meg. Ezeknél pedig még furább dolgok is történtek a Fox sztárjának egyhetes magyarországi látogatásán.

A baljós magyar tanmese

Szokatlan volt például, hogy a Tucker Carlson-vizit sokkal nagyobb érdeklődést váltott ki az amerikai médiában, mint a magyarban. Egy-két évtizeddel ezelőtt ha Amerika első számú tévéseinek egyike idelátogat, valószínűleg nagyobb dolognak tartjuk itt, mint odaát. Mostanra viszont megfordult a helyzet.

Az elmúlt napokban a nagyobb amerikai lapok ontották a megfejtéseket arról, miért fontos az, hogy Tucker Carlson Orbánnal barátkozik. Véleményvezérek egész héten erről vitatkoztak a Twitteren - a magyar közvéleményt ennél kevésbé kavarta fel az egész. Esztergomban néhány százan voltak kíváncsiak a fellépésre.

Magyarország mostanra szimbólumértékű lett a nyugati közvélemény számára,

többszörösen is. Egyfelől a bevándorlásellenes politika szimbóluma, ezt a történetet mondta el Carlson - más nézőpontból pedig aggasztó tanmese arról, hogyan lehet szisztematikus munkával leépíteni a demokráciát. Amikor pedig Amerika legnézettebb műsorvezetője Magyarországot ajánlja nézői figyelmébe, sokan attól tartanak, ők is erre a sorsra jutnak majd.

Esztergomi beszédét rögtön azzal kezdte (a szerző megnevezése nélkül), hogy milyen jót nevetett Anne Applebaum történész-újságíró Twitter-posztján, aki szerint Orbán Magyarországán a média 90 százalékát a kormánypárt kontrollálja, vállalkozásokat fenyegetnek meg, hogy igazodjanak a központi irányvonalhoz, a választásokat manipulálják, a pártvezérek pedig rejtélyesen gazdagok. Carlson nem azért nevetett ezen, mert vitatná az állításokat (bár a 90 százalékot persze lehetne), hanem mert szerinte mindez inkább Amerikára igaz. Ott a média több, mint 90 százaléka harsogja szerinte a Fehér Ház-irányvonalát és betörik az ablakát annak, aki jobboldali zászlót tesz ki az ablakába. A rejtélyesen gazdagodó politikusokra Barack Obamát hozta fel példának, akinek hatalmas birtoka van, és épp óriás születésnapi bulit szervez - pedig „soha nem dolgozott a politikán kívül”, próbálta elborzasztani a közönségét, nem sejtve, hogy nálunk is van egy politikai vezető, aki szintén soha nem dolgozott a politikán kívül, és talán még ennél is nehezebben megmagyarázható kiadásai vannak. (Ha pedig már az ablakokba kirakott zászlók körüli problémáknál tartunk.)

Csak egy oldal érdekelte

Visszakérdezés sajnos nem volt, sem itt, sem máshol - nincs nyilvános nyoma annak, hogy Tucker Carlson találkozott volna kritikus hangokkal, vagy egyáltalán kíváncsi lett volna ezekre. Az egyetlen interjút a héten a Mandinernek adta, Orbán Viktorral készített interjújában pedig ő maga sem tett fel egyetlen kritikus kérdést sem.

A Fox-os műsorában, és Esztergomban is beszámolt arról, hogy megtekintette a határkerítést (a kormány katonai helikopterrel vitte oda). Látta azt is, hogyan küldenek vissza egyből Szerbiába két menekültet. Carlson ámulva idézte fel nézőinek, milyen hatékony és tiszta az egész eljárás, és hogy nem látni szemetet és emberi szenvedést, mint az amerikai határon. Az nem került szóba, hogy éppen az Európai Bíróság döntése után számolta fel Magyarország a tranzitzónákat a határon, és ha korábban látogatott volna ide, egészen mást lát. Az pedig, amit a menekültekkel csináltak a szeme láttára, jogszerűtlen az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint. (Riportja összes ellentmondását Serdült Viktória, a hvg.hu újságírója szedte össze a Twitteren.) Carlson elmondta, hogy milyen nagyra tartja, ahogy 2015-ben Magyarország megállította a migránsokat - ami annyit jelentett akkor, hogy átterelték az embereket egy másik határra, később pedig még Bassár el-Aszad pénzembere is simán szerzett magyar letepeledési engedélyt.

Ezeknél a részleteknél sokkal jobban megfogta Carlsont az a pillanat, amikor egy határőr a szeme láttára felvett egy eldobott zacskót is, mert annyira fontos neki az országa.

Bár hat év kormánymédia-fogyasztás után talán elsőre fel sem tűnik az ilyesmi, de érdemes azzal a szemmel megnézni a határnál készült videóját, hogy utal-e bármi arra, hogy itt emberekről van szó, nem mondjuk a Csillagközi invázió című filmből ismert rovarlényekről.

Csak illiberalizmus ne legyen!

Amerikában Tucker Carlson szerint minden halálosan komoly, lassan be fogják tiltani a humort, mert a hatalom nem akarja, hogy nevetségessé váljon. A nyelvet akarják irányítani, hogy a szavak kontrollálásán keresztül a gondolatokat is meghatározzák. (A közönség soraiban figyelt Békés Márton, a Terror Háza kutatási igazgatója is. Az ő munkásságának éppen ez a központi eleme.)

Ennek a gondolatmenetnek a végén jött a nap legfurább pillanata. Amerikában a liberalizmus címén valójában az illiberalizmust akarják az emberekre erőltetni, mondta Carlson,

egyértelműen negatív felhanggal emlegetve azt a fogalmat, amit a magyar kormány éppen, hogy büszkén a zászlajára tűz.

Hasonló helyzet volt, amikor az Orbán-interjú egy kérdésében Carlson magától értetődő természetességgel mondta azt, hogy Hszi Csin-Ping kínai elnök megöleti a politikai ellenfeleit, elfelejtve, hogy arról beszél, akivel a magyar kormány épp mindenki másnál jobb viszonyban szeretne lenni.

„Ti magyarok nem is tudjátok, milyen provokatívak vagytok” - mondta Esztergomban, és nagyjából ezzel dobta fel a hangulatot két nappal korábban a Karmelitában rendezett vacsorán is egy résztvevő beszámolója szerint. Akkor azt mondta, a világ legrosszabb embereit dühíti fel Magyarország, Esztergomban pedig még tovább csavarta a showt.

Csendes egyszerűség

„Nem azzal provokáltok, hogy vissza akarjátok foglalni Erdélyt, vagy hogy a szomszédaitokat fenyegetitek. Hanem azzal a csendes, nyugodt egyszerűséggel, ami Magyarországon található, és ami minden látogató számára nyilvánvaló”, mondta

Carlson szerint a tisztaság, a rend, az egyszerűség az, ami bántja a nyugatot rossz irányba vezető embereket. Magyarországon szerinte esztétikusak az épületek, felemelik az emberek lelkét, szemben az amerikai dehumanizáló üvegszörnyekkel.

A dehumanizálás az, amikor meggyőzik az embereket arról, hogy az egyének nem számítanak, mondta Carlson, aki szerint minden autoriter mozgalom ezt üzeni: nem számítasz, hogy hordjál maszkot, hogy mind ugyanolyanok vagytok. (A beszédnek e perceiben érkezett meg a térre Gulyás Gergely, aki a kormányinfón kénytelen más irányvonalat képviselni a maszkviselésről, mint Tucker Carlson.)

Rendes utcák, tiszta, biztonságos, családbarát hely - sorolta Magyarország erényeit a műsorvezető, aki még azt is kiemelte, nálunk rendes ételt esznek az emberek, ami nincs tele szeméttel. Mivel a műsorait a héten a Matild-palota teraszáról sugározta, lehetnek kétségeink azzal kapcsolatban, mennyit tud valójában a magyarok táplálkozási szokásairól (ezen a ponton ajánljuk Makró című kiadványunk harmadik számát). Eddigre viszont már spirituális irányba fordult a beszéd, és azt mondta, nem is a vezetők és a rendszer a lényeg, hanem, hogy Magyarország olyan hely, ahol az alapvető emberi vágyakat valósíthatjuk meg, ahol az emberek széppé akarják tenni az országot, és ne hagyjuk, hogy ezt mások elvegyék tőlünk.

A beszédet meghallgatta Tucker Carlson magyar kollégája, Jeszenszky Zsolt is, aki szintén napi politikai műsorokkal jelentkezik a Pesti TV-n. Kérdésünkre, hogy mit lehet tanulni Carlsontól, azt mondta,

mindent,

de elsősorban az egyszerű, rövid, világos kifejezésmódját. Aztán el is ment, hogy találkozzon vele.

• A legjobb új film, amit idén nyáron láttam, nem is film.
• Illetve pont, hogy végülis az.
• Hogyan lehet bemutatni a világot, amiben nem nagyon történik más, mint hogy képernyőket nézünk, közben a lelkükben semmivel sem lett kevesebb a dráma?
• Ez Bo Burnhamtől az Inside a Netflixen.

Bo Burnham Inside című műsora óriási mozgóképes teljesítmény. A nehézkes megfogalmazásnak két oka van. Az egyik, hogy tényleg nem könnyű beszorítani a hagyományos műfaji keretek közé azt, amit a youtuber-komikus-zenész-filmrendező művelt. Mivel komikusról van szó, aki vicceket is mesél benne, ezért lehet önálló estnek (comedy special) nevezni, aminek gerincét dalok adják. Youtube-os szemmel lehet akár művészi szintre emelt videóesszének is látni. És mivel filmnyelvi eszközök egész arzenálját veti be, egyáltalán nem túlzás az sem, ha nagyjátékfilmnek nevezzük. Már csak azért sem, mert Amerikában tényleg elkezdték moziban is vetíteni.

A másik ok, hogy az Inside tényleg óriási teljesítmény. Bo Burnham egymaga írta meg a szöveget és a dalokat, ő az operatőr, a világító, a díszlettervező, a rendező, a főszereplő és a vágó is. Mindent ő ad elő, mindent ő készített.

Végig egyetlen szobában, egyedüli szereplőként.

A műsor pedig arról szól, hogy el tudja-e készíteni ezt a műsort.

Mi a film, ha nem ez

Első hallásra semmi nincs, ami ebből filmvászonra kívánkozik, ha szabad ilyen menthetetlenül boomer kifejezést használni. Közben éppen a bezártság és az egyedüllét azok a témák, amik ordítanak azért, hogy valaki érvényesen meséljen róluk mozgóképen.

Az utóbbi években heves popkulturális vita bontakozott ki akörül, hogy egyáltalán mi számít filmnek. Martin Scorsese emelte a legmagasabbra azok zászlaját, akik szerint a Hollywoodot leuraló Marvel-produkciók már nem is filmek, hanem végtelenített vidámparki kontentfolyam. Bármikor szívesen meghalok azon a dombon, hogy Scorsesének igaza van, és a testemmel védeném az utolsó épen maradt képkockát is a harisnyás mesehősök nyomasztó rohamaival szemben. Ettől még érzem, hogy nincs messze az idő, amikor ez a kérdés már nem sokat fog számítani.

Bár az alkotónak aligha volt ilyen szándéka, az Inside éppen olyan produkció, ami kettéhasítja és lényegtelenné teszi ezt a vitát. Burnham egyedül, egyetlen szobában létre tudott hozni valamit, ami nagyobb vizuális élmény, ráadásul szórakoztatóbb is az utóbbi idők legtöbb nagy filmjénél, közben a legfontosabb kérdésekkel foglalkozik. Már ha lehet ilyen nagy szavakat használni egy kabaréestre, aminek egyik jelenetében marxista zoknibáb szerepel, egy másik pedig a basic instás lányokat parodizálja.

Anyanyelvi szinten internetül

Nem véletlen, hogy egy olyan alkotónak sikerült ezt összehozni, aki az interneten nőtt fel. A most 30 éves Burnham 16 éves amerikai kisvárosi tiniként kezdett Youtube-videókat készíteni. Azóta feltöltött számolatlan vicces videót, volt több komikusi estje, rendezett filmet, írt dalokat, a legváltozatosabb műfajokban próbálta ki tényleg irigylésre méltó tehetségét.

A fiatalokról szóló filmekből a legtöbbször pont ez hiányzik. Általában olyanok készítették eddig, akik nem beszélik anyanyelvi szinten az internetet, csak utólag nőttek bele. Ez önmagában nem baj (Steven Spielberg sem volt dinoszaurusz, mégis elég jó lett a Jurassic Park), de szinte mindig érződött a végeredményen a külső nézőpont. Bo Burnham számára viszont a reakcióvideók és önvlogok szuper-önreflektált, eksztatikusan depressziós világa nem valami egzotikum, amit be kell mutatni vagy amin el kell borzadni, hanem olyan természetes kellékei a mindennapoknak, mint, édes fiam, nekünk a kilencvenes években a buszmegállók voltak. Így pedig nem a Black Mirror nézőpontjával tekint erre a világra,

sokkal inkább arra érzékeny, hogy valójában milyen ebben élni.

A White Woman's Instagram című szám így valójában nem egyszerű gúnyolódás az instás lányokon. A paródiabetét közepén Burnham empatikusan fordul feléjük, és ahol minden más komikus tovább gúnyolódna, ő pont, hogy leveszi az instás képkivágást, és magához öleli az embert a sok basicség mögött. A Welcome to the Internet bizarr cirkuszi hangulata pontos lenyomata annak, mi történik az agyunkkal, miközben minden irányból bombázza a kontent. Jeff Bezoshoz pedig még soha nem írtak ilyen szép indulót:

Az Inside csúcspontja az All Eyes On Me című szorongáshimnusz, amit egy kritika érzékletesen Edvard Munch Sikoly című festményének modern változataként írt le.

You say the ocean’s rising
Like I give a shit
You say the whole world’s ending
Honey it already did - énekli Burnham a dalban. Utóbbi két sor pedig arról, hogy a világ már véget ért, a film tételmondata lehetne.

Nem a koronavírusról szól

Az Inside-ban egyszer sem hangzanak el a pandémia, a koronavírus, vagy karantén szavak, és nem csak azért, mert túl egyértelmű lenne. Azért is, mert olyan változásokról szól, amik már korábban lezajlottak.

A bezártságban csak beteljesedett a változás.

Bo Burnham ugyanakkor olyan hitelesen ábrázolja az izolált ember depresszív megzuhanását, hogyan sokan zavarba jönnek attól, mit is látnak valójában. Mentális egészsége valóban nem volt mindig rendben: 2016-ban visszavonult a nyilvános fellépésektől, mert pánikrohamai voltak. Éppen 2020 elején készült visszatérni.

Sok nézőben talán elsőre nem is tudatosul, hogy itt egy produkciót néz, aminek minden egyes pillanata pontosan megtervezett, magas színvonalú filmes-előadói-zenei eszközökkel megvalósított előadása a bezártságnak, de nem a bezártság maga. A tökéletesre csiszolt betétek között Burnham megmutat látszólag keresetlen pillanatokat arról, hogyan készül a mű, amitől a hangulat intimebb lesz - miközben ezek a pillanatok éppen annyira az előadás részei, és a természetességük éppen olyan megtervezett. Az előadó Burnham elsírja magát a kép előterében, és a néző együttérez vele, de az operatőr Burnham közben lassan ráközelít a szobában lévő másik kamera képére, hogy a rendező Burnham emlékeztessen:

ez egy műsor.

Közben mit jelent egyáltalán szerepet játszani, és hol kezdődik a produkció akkor, amikor minden ember minden nap szerepeket játszik a telefonja kamerájának?

Az internet megette a lelkünket. És közben kinevelte azokat az embereket, akik el tudják ezt mesélni.

• Tucker Carlson esténként több millió nézőnek sugall oltásszkeptikus üzeneteket.
• Orbán Viktor szerint az oltások ellen kampányolni bűn.
• Mi sem természetesebb, mint hogy egymásra találnak.
• Carlson első budapesti műsorában rögtön a maszkviselés ellen beszélt.

Hétfő délután Orbán Viktor vidám közös képet posztolt Tucker Carlsonnal, az amerikai Fox News legnépszerűbb műsorvezetőjével, aki Budapesten tölti a hetet. A héten minden nap innen jelentkezik be a Tucker Carlson Tonightba, Amerika legnézettebb esti műsorába, szombaton pedig Esztergomban tart előadást a Mathias Corvinus kollégium fesztiválján.

Tucker Carlson 2021-re az amerikai jobboldali média legfontosabb figurája lett, műsorát esténként négymillió ember nézi a tévéhez szegezve. Az alapján, amit estéről estére elmond bevándorlókról, genderről, liberálisokról és baloldalról, egészen egy húron pendül Orbán Viktorral és a magyar kormánymédiával. Ha csak idáig nézzük, az egymásra találás szinte magától értetődő, és logikus folytatása az elmúlt évek jobboldali sztárlátogatásainak (Steve Bannon, Milo Yiannopoulos és a többiek).

Családi kapcsolat

Tucker Carlson és az Orbán-kormány jó viszonyában az ideológiai rokonságon felül az is szerepet játszhat, hogy a műsorvezető édesapja a magyar kormány fizetett lobbistája volt Washingtonban.

Richard Carlson regényes figura, aki volt tévés, tényfeltáró újságíró, bankár, diplomata, nagykövet a Seychelles-szigeteken és politikai lobbista. Utóbbi bizniszt a Policy Impact Stategic Communications nevű lobbicég igazgatójaként űzi. A magyar kormány 2018 őszén egyszerre három washingtoni lobbicéggel kötött szerződést. Az akció oka az volt, hogy a demokraták akkor szerezték meg a többséget a Képviselőházban, ami több szempontból is fejtörést okozott a republikánusok és Trump felé orientálódó Orbán-kormánynak. A három, emiatt felbérelt cég közül Tucker Carlson apjáé a Kongresszusban lobbizott a magyar kormány érdekében.

Maszkellenes blokk Budapestről

Van viszont legalább egy téma, amiben Tucker Carlson feltűnően mást képvisel, mint a magyar kormány. Éppen abban a kérdésben, ami idén hónapokon át a magyar kommunikációs gépezet figyelmének középpontjában állt.

Hétfő esti, Budapestről sugárzott műsorának egyik főcíme az volt, „a demokraták megnehezítenék a beoltatlanok életét”. Monológja után pedig hevesen egyetértő interjú következett a maszkviselés ellen felszólaló Jeffrey Andersonnal.

„Tényleg olyan kis ár, hogy maszkot kell viselnünk?” - vezette fel az interjút Carlson, mire vendége elmondta, valójában óriási árat fizet a társadalom. A maszkok kényelmetlenek és nem higiénikusak, ellehetetlenítik az emberi kommunikációt. Nyugaton azért nem fedjük el az arcunkat, mert tudjuk, hogy mindannyian egyének vagyunk, az ország pedig, ami elfelejti az arcok fontosságát, az alapvető jogok fontosságát is elfelejti - mondja a vendég, aki szerint a maszkokban arctalan rohamosztagosokká válunk.

„Annyira igaza van! Legszívesebben felírnám ezeket a gondolatokat a hűtőszekrényemre”, lelkendezik Tucker Carlson, majd felteszi a kérdést:

„A ragaszkodásuk ahhoz, hogy maszkot hordjunk, elárulja, hogy valójában mit gondolnak rólunk?”

Hogy a kérdésben kire vonatkozik az „ők”, akik arctalanná akarnak tenni minket a maszkviseléssel? Talán az amerikai egészségügyi hatóságra, talán az egész kormányra, de leginkább „rájuk”. Vannak „ők”, akik a legkülönfélébb módokon fenyegetik a nézőket, és ezt Tucker Carlson minden este újabb formában meséli el.

Nem is úgy érti

A hétfő esti adás persze még bőven a visszafogottabbak közé tartozik. Hogy Tucker Carlson, pontosabban az általa alakított figura szkeptikus a járványügyi intézkedésekkel szemben, legyen az oltás, maszk vagy társadalmi távolságtartás, az a legenyhébb kifejezés.

Az utóbbi hónapokban előfordult, hogy az oltásokat a sterilizációval emlegette egy sorban, hatásosságukat rendszeresen kérdőjelezi meg (és nem a Sinopharmét), és volt, hogy csak új megjegyezte a műsorában: a Covid-19 Anthony Fauci műve.

Azt ugyanakkor nehéz megfogni, hogy egészen pontosan mit állít. És ez nem is véletlen, hanem a módszerének lényege. Sokszor csak sejteti, amit üzenni akar, utalgat, vagy „csak kérdez”.

Egy ellene indított perben a Fox ügyvédei egyenesen azzal védték meg, hogy Carlson nem konkrét tényeket mond, hanem

„nem szó szerint értendő kommentárt”, ami tele van túlzásokkal.

A bíróság elfogadta az érvelést.

Amerika legnézettebb esti műsorának vezetője tehát gyakorlatilag tetszőlegesen beszél a levegőbe, és leginkább egy hangulatot ad át nézőinek. Ha pedig valaki belső következetlenségekkel, vagy ténybeli tévedésekkel szembesíti, akkor bármikor mondhatja: ez az egészet nem kell szó szerint venni.

Ő maga lehet, hogy nem is gondolja komolyan, több millió nézője közül viszont valószínűleg nem mindenki veszi fel a posztmodern szemüveget, mielőtt esténként leül megnézni a műsorát. Így sokan hajlamosak lehetnek névértéken venni az ott látottakat, az ilyen nézők pedig biztosan nem bíznak jobbak az oltásokban ezután.

Az oltások ellen beszélni bűn

A magyar kormány idén hónapokon át tartó kampányt épített fel arra, hogy a szerintük oltásellenes az ellenzék. Ezt arra alapozták, hogy magyar ellenzéki politikusok azt képviselték, csak az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinákat használjunk. Tévéműsorok, parlamenti felszólalások, Facebook-posztok tömegei szóltak arról, hogy az ellenzék emberek haláláért felelős. (A leginkább oltásellenes pártra, a Mi Hazánkra ez az üzenet nem vonatkozott.)

Orbán Viktor így fogalmazott:

„Az oltásellenes kampány – elnézést, hogy nagypénteken használok ilyen erős kifejezést – az bűn. Mert akit lebeszélnek arról, hogy felvegye az oltást, az meghalhat. És meg is halnak olyanok, akik hallgatnak a baloldalra. És ezért valakinek a lelkiismeretével el kell számolnia. Én arra kérek mindenkit, ha nem akar oltást – amit megérthetünk, mert nem gondolkodik mindenki ugyanúgy a világról –, mi ezt tiszteletben tartjuk. Ne lépje át azt a határvonalat, hogy másokat is meg akar arról győzni, hogy ő se oltassa be magát.”

„Az egész rendszer, mint minden jogállamban, az Országgyűlés erre kijelölt bizottságának, a nemzetbiztonsági bizottságnak az ellenőrzése alatt zajlik.”

Ezt mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a nemzetbiztonság magyarországi működéséről a Pegasus-botrány kirobbanásának másnapján. A nyilatkozatnak ez a része nem keltett igazán nagy feltűnést, pedig sokkal több derül ki belőle, mint a kormányzati káoszkommunikációból.

Mint minden jogállamban?

A magyar kormány tagjai az uniós vitákban közönségszórakoztató elméleti bonyodalmakba keveredtek akörül, hogy mit jelent valójában a jogállam. Egy lehallgatási-megfigyelési ügy kellett ahhoz, hogy Varga Judit alkosson egy részleges definíciót, de a pillanat hevében sikerült úgy meghatározni a fogalmat,

ami alapján világos, hogy Magyarország pont nem jogállam.

Elméletben az igazságügyi miniszternek teljesen igaza van a nemzetbiztonsági szolgálatok jogállami működéséről. Valóban igaz, hogy minden országnak van titkosszolgálata, és ezek a szolgálatok mindenhol titkos eszközöket használnak. Egy demokratikus jogállamban pedig az ilyen eszközök használatának valóban vannak korlátai, a szolgálatok felett pedig van demokratikus ellenőrzés. Ha kitör például egy lehallgatási ügy, akkor az emberek számíthatnak arra, hogy el lesznek számoltatva azok, akik belemásztak az életükbe. Innen tudhatják, hogy polgárai, nem pedig alattvalói az államnak.

A Varga-tételből viszont kellemetlen következtetéseket lehet levonni az olyan országokkal kapcsolatban, ahol érdemben nincs ilyen típusú ellenőrzés, mert a kormánypárti többség évek óta következetesen lehetetleníti el a nemzetbiztonsági bizottság működését a nekik nem tetsző ügyekben. Ahol így már nem is jelent igazán nagy meglepetést, hogy a Pegasus-ügyben sem sikerül meghallgatni a belügyminisztert a bizottság előtt.

A végén jött a csattanó

A napi hírekben a bizottsági munka szabotálása általában bosszantó pofátlanságként jelent meg, és a legtöbbekben az maradt meg, hogy Németh Szilárd vicces fejet vágott az egyik alkalommal.

De ezek nem egyszerű bosszantó pofátlanságok voltak, hanem a demokratikus ellenőrzés felszámolása a titkosszolgálatok felett.

Annak az intézménynek a lebontása, ami még Varga Judit szerint is világosan elválasztja a jogállamot a nem jogállamtól.

A miniszteréhez hasonló következtetésre jutott hétvégi cikkében Széky János, az Élet és irodalom rovatvezetője. „Ahol a titkosszolgálatoknak nincs valódi parlamenti ellenőrzése, és ahol a végrehajtó hatalom alá tartozó titkosszolgálatok automatikusan megkapják a felhatalmazást a titkos adatgyűjtésre, s ahol még azt sem lehet tudni, hogy a titkos adatgyűjtést milyen hatóság és kinek a megbízásából végzi, ott a hatalom osztatlan, ott nincsenek fékek és ellensúlyok. Azaz nincs demokrácia” - írta. Arról pedig, hogy kiépült a tökéletesen jogszerű totális megfigyelőállam, Szily László írt a 444-en.

Két út a bizottsági ellenzékiek előtt

A nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai (a jobbikos Stummer János, az MSZP-s Molnár Zsolt és az LMP-s Ungár Péter) előtt két lehetőség áll.

Az egyik, hogy azt mondják, ebből a szétroncsolt, széttrolkodott, leépített és kiüresített intézménynek a lehetőségeiből is kell hozni a maximumot. A bizottsági tagsággal járó külön jogosítványaikkal élve hozzájutni a lehető legtöbb információhoz, az őszi rendes bizottsági ülésen pedig, amikor a szolgálatok vezetőinek mindenképp meg kell jelenniük, megpróbálni érdemi válaszokat szerezni. Újabb vizsgálatokat kezdeményezni, és az államtitkok megsértése nélkül érzékeltetni a közvéleménnyel, hogy mit tudtak meg. E megoldás mellett az lehet az érv, hogy amíg bármilyen szinten léteznek ezek az intézmények, addig használni kell őket, mert lehet, hogy a demokratikus lecsúszás következő állomásán már ekkora tér sem lesz.

A másik út, ha egy kellően erős gesztussal jelzik, hogy ennek a színjátéknak a továbbiakban nincs értelme, és ha egyszer Magyarországon nincs érdemi demokratikus ellenőrzés a titkosszolgálatok felett, akkor ne is játsszuk el, hogy van. Hasonló volt a logika az indexes újságírók tavalyi felmondása és az SZFE-s egyetemfoglalás mögött: ha egyszer a hatalom kényszerhelyzetbe hoz, akkor inkább érdemes látványosan megmutatni a valóságot, mint engedelmesen tűrni az alárendelt szerepet.

Hasonló dilemmái persze nemcsak ennek a három politikusnak, hanem általában az ellenzéki erőknek is lehetnek. Tágabb értelemben pedig mindenkinek, aki nem alattvalóként tervez élni.

„Nem vagytok Anglia szurkolói, nem kelletek nekünk.”

Ezt üzente Harry Kane, az angol válogatott csapatkapitánya azoknak, akik az elmúlt két napban rasszista gyalázkodásokat küldtek a tizenegyest hibázó csapattársainak, Marcus Rashfordnak, Jadon Sanchónak and Bukayo Sakának.

„A támogatásunkat és a segítségünket érdemlik meg, nem az aljas rasszista támadásokat, amit kaptak tegnap óta. Ez a három srác nagyszerű volt egész nyáron, és oda mertek állni elvégezni a büntetőket, amikor óriási volt a tét” - írta Kane.

A társaikat ért gyalázkodással szemben angol válogatott játékosok sora állt ki. Tyrone Mings, a válogatott és az Aston Villa védője pedig még Priti Patel belügyminiszert is kritizálta.

„Nem teheti meg, hogy szítja a tüzet a torna elején azzal, hogy gesztuspolitizálásnak minősíti az antirasszista üzenetünket, majd amikor bekövetkezik éppen az a dolog, ami ellen kampányolunk, akkor úgy tesz, mintha undorodna" - írta Mings.

A brit kormány több tagja, így Boris Johnson miniszterelnök és Priti Patel is elítélte hétfőn a rasszista internetes támadásokat, ezt viszont sokan képmutatónak tartják azok után, hogy korábban a térdelő játékosok ellen álltak ki. (BBC)

Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője magyarázatot talált az Európában zajló folyamatokra. A Sajtóklub című műsorban számolt be a felismerésről, ami után hívő emberként összeállt neki a kép.

„Úgy tűnik nekem, hogy a sátán átvette az uralmat Európában, és mindent tönkre akar tenni, ami a természetes, klasszikus isteni rendet szolgálja” - mondta a polgári-konzervatív közíró.

A felismerés apropója, hogy az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta a határozatot, ami elítéli a magyar kormány homofóbbá módosított pedofiltörvényét. Bencsik szerint ugyanakkor homofóbiáról szó sincs a törvény esetében, és nem érti, „miért akarják megrontani a civilizációt” a törvény elítélésével és más lépésekkel, például az abortusz engedélyezett határidejének kitolásával.

Saját bevallása szerint nem talált más magyarázatot, mint azt, hogy a sátán átvette az uralmat Nyugat-Európában.

A főszerkesztő azt mondta, az teljesen mindegy, hogy ki jeleníti meg és ki szolgálja a sátánt, a lényeg, hogy minden lépésükkel „meg akarják törni azokat, akik ragaszkodnak a normális életvitelhez”. A magyar kormány intézkedései elleni fellépést ebben az olvasatban azt jelenti, hogy ki akarják kergeti a magyarokat abból az „ideológiai terror alatt lévő barakkból”, ami ma Nyugat-Európa.

Az idézett rész itt tekinthető meg.

• Néhány év alatt alig ismert politikusból miniszterelnök-jelölt lett Jakab Péter, aki leginkább parlamenti akcióival szerzett népszerűséget.
• Egyszerre az elsorvadt tekintélyű intézményrendszer jellegzetes figurája és az ellenzéki összefogás fegyelmezett katonája.
• Szerinte nincs itt az ideje a filozofálásnak, és valóban nem is tűnik úgy, hogy túl sokat foglalkozna elvontabb kérdésekkel.
• A jobbikos kampányt a tapolcai választókerületben néztük meg.

Péntek délután Tapolca főterén, néhány sarokra a város leghíresebb látványosságától, a Malom-tótól rendőrök sorfala választott el két társaságot. A nagyobb csoport a Jobbik miniszterelnök-jelöltje, Jakab Péter utcai fórumára érkezett, aki a körzet jobbikos jelöltjével, Rig Lajossal közösen lépett fel. A másik társaságból a legtöbben a közeli Fidesz-irodából léptek ki a fórum kezdete előtti percekben Jakab-ellenes táblákkal, bohócjelmezzel felszerelkezve. Nagyjából ilyen hangulatban zajlik az ellenzéki országjárás szerte az országban.

A tapolcai választókerület (Veszprém 3.) nem azért érdekes, mert az ellenzéki előválasztás itt különösebb izgalmakkal kecsegtet. Egyelőre a jobbikos Rig Lajos az egyetlen bejelentett jelölt, őt támogatja a DK, az LMP és a Mindenki Magyarországa Mozgalom is. Úgy tudjuk, az MSZP sem tervez jelöltet indítani vele szemben. A Momentum még nem döntött, és elvileg még jöhet civil induló is, ezzel együtt jó esély van arra, hogy - Horváth Csaba bravúros kifejezésével élve - egyjelölti verseny, avagy korlátozott előválasztás legyen itt.

Itt fordult fel a magyar közélet

A választókerület a közelmúlt politikai története miatt izgalmas. 2015 áprilisában itt szerzett története során először egyéni országgyűlési képviselői mandátumot jobbikos politikus - ugyanaz a Rig Lajos, aki most is jelölt.

A Fidesz akkor mélyrepülésben volt: az internetadó, a kitiltási botrány és az utána következő bénázássorozat alaposan megtépázta a párt népszerűségét, a migránsozást pedig ugyan már ízelgették ekkor, de teljes beleállásról még nem volt szó. Februárban előbb a veszprémi időközin veszített jelöltjük a függetlenként induló Kész Zoltán ellen (ezzel elveszett a parlamenti kétharmad), majd áprilisban jött Rig tapolcai győzelme.

Az akkori eredmények azt sugallták: a Fidesz elfáradt, és lassan az MSZP sorsára jut, a csalódottsági hullámot pedig a Jobbik fogja meglovagolni. Nem az történt ugyanis, hogy Rig Lajos lett hirtelen sokkal népszerűbb, mint ‘14-ben, hanem a fideszes jelöltre adott szavazatok párologtak el. Úgy látszott, a veszélyt a mainstream pártok elkopásával a Jobbik megerősödése jelenti, ami akkor még bőven a néppártosodás előtt állt.

Az akkori Orbán Viktor a választás előtti tapolcai látogatásán még olyanokkal érvelt, hogy „az a kérdés, hogy a következő években az uniós milliárdokból mennyit tudnak fejleszteni a tapolcai körzetben”, és hogy Tapolca „becsületbeli ügy”.

Három évvel később, amikor a fideszes Fenyvesi Zoltán visszaszerezte a választókerületet, a kampányban már arról beszélt, hogy

az ellenzék migránsokat telepítene a tapolcai laktanyába.

A különbség elég jól leírja, mi történt abban a három évben. Szó sem volt már a Fidesz elfáradásáról, a párt úgy száguldott el a szélsőjobbra, hogy annak szele Vona Gábor kalapját is levitte a fejéről. Fenyvesi 22 ezer szavazatot szerzett Rig Lajos 19 ezréhez képest 2018-ban. Az MSZP-s jelölt közel négyezer szavazatával együtt az ellenzék ugyan nyert volna - akkor viszont még nem álltak össze.

A '18-asok és a '22-esek

A „nem akarjuk elkövetni a ‘18-asok hibáit” a jobbikosok pénteki kampánynapjának egyik legtöbbször elmondott tétele volt. A két politikus a tapolcai piacon kezdett reggel, ahol néhány vásárló már nyolc körül kikérte az első adag sült kolbászt és hurkát. Aztán elmentek Sümegre, beszédet mondtak egy ajkai közért előtt, délután pedig visszatértek Tapolcára fórumot tartani.

„Olyan, mint egy népmesei hős” - mondja a piac előtt Jakabról egy helyi jobbikos, aki régóta tagja a pártnak. Szerinte Vona Gábor ugyan karakteresebb volt, de Jakab sokkal közvetlenebb. Jakabot hallgatva rögtön feltűnik, hogy a szövegének tartalma nem különbözik lényegesen attól, amit más ellenzékiek mondanak bérekről, korrupcióról és a fenyegető hatalomról - de mások nem fűznek a beszédeikbe újra és újra olyan fordulatokat, hogy

„há’ mondom, ember”.

Jakab Péter 2018-ban a szétesőben lévő Jobbik politikusaként robbant be. Miután a választás óriási bukást hozott, Vona Gábor pártelnök lemondott. Egymást követték a kilépések, egyszerre voltak politikai és identitásválságban, az Állami Számvevőszék büntetései miatt pedig még gazdaságiban is - erre rá is ment az EP-kampány 2019-ben. Ebben az időszakban került be a parlamentbe Jakab, aki korábban miskolci önkormányzati képviselő és pártszóvivő volt.

Úristen, mi lesz ebből

„Az első felszólalása előtt megkérdeztem, mit akar mondani. Azt mondta, ugyanúgy akar beszélni, mint a miskolci üléseken, és azt fogja mondani, hogy ennyi bűnöző előtt még nem beszélt. Úristen, mi lesz ebből, gondoltam, fel is hívtam a jogászainkat, hogy ezért megbüntetik-e” - emlékszik vissza Molnár Enikő, Jakab kabinetvezetője, akivel együtt kezelik a politikus közösségi oldalát és együtt találják ki a politikai akciókat. Jakab valóban így kezdett, Kövér László házelnök rögtön ki is kapcsolta a mikrofonját. Ezzel indult az azóta is tartó, tolvajozásokon, krumplilóbáláson, Orbán Viktorral vívott szócsatákon és sok millió forint büntetésen keresztül kanyargó parlamenti történet, ami megsokszorozta Jakab népszerűségét, miközben előbb frakcióvezető, majd elnök és miniszterelnök-jelölt lett a pártban.

Sümeg és Ajka között arról kérdezem Jakabot, tudatos politika volt-e a részéről az, hogy nyíltan nekiment a miniszterelnök tekintélyének. Azt mondja: „Nincs tekintélye, nincs minek nekimenni. Nem akarom eljátszani, hogy a parlamentben tekintetes urak ülnek. Ezek közönséges tolvajok, illetve bocsánat, profi bűnözők.” Szerinte az emberek

„a nép hangjára vágynak a parlamentben, és nem barokkos körmondatokra.”

Kövér László büntetései persze kellettek ahhoz, hogy a felszólalások ennyi emberhez eljussanak. Jakab el is ismeri, hogy „tízmillió forintból nem tudott volna ilyen sok reklámidőt venni egyetlen médiában sem”.

A tekintély elsorvadása

Arról, hogy a magyar parlamentarizmus teljes leépülése miatt már azzal szerezhet népszerűséget egy politikus, hogy egyáltalán nem is veszi komolyan a Tisztelt Házat, a Magyar Jetiben készítettünk egy adást. Jakab akcióiról pedig legtöbbször Martin Gurri A nyilvánosság lázadása és a tekintély válsága az új évezredben című könyvének tételei jutnak eszembe (Itt írtunk róla.) Gurri részben a hagyományos intézmények tekintélyének elsorvadásából vezeti le, miért lett ilyen instabil katyvasz a közélet a világ szinte minden pontján, tele különös, asztalra csapva kiabáló figurákkal. Amikor a könyvről szóló cikkünk megjelent, Ukrajnában éppen egy komikusból lett elnök, de ennek a folyamatnak jellegzetes alakjaként értelmezhető Jakab is. Gyors feltörése az országos politikában pedig talán többet mond az ország lelki állapotáról, mint róla magáról.

Azért is hasznos külső fogódzót keresni a Jakab-jelenség megértéséhez, mert azt egyébként nem könnyű megtudni, hogy ő maga mit gondol a világról. Egy interjúban azt mondta, „rendkívül kevés filmet néztem meg eddig életemben”, egy másikban a kedvenc könyvére vonatkozó kérdésre így válaszolt: „mesekönyveket olvasok mostanában a kisfiamnak”. Szinte minden esetben, amikor felmerül valami olyan kérdés, ami egy kicsit is elvontabb a konkrét mindennapi ügyeknél, azt mondja: az embereket nem ez foglalkoztatja. Lehet, hogy azért, mert mást akar mutatni, mint az állandóan tépelődő Vona Gábor. Közben tényleg nem tűnik kifejezetten érdeklődő típusnak, aki sokat foglalkozna elvontabb kérdésekkel.

Az interjúkat ugyan sorban adja, de nagyon ritka, hogy azokban ne a politikusi hangján szólalna meg. Úgy tudjuk, a Partizán meghívását például nem is vállalta az életút-beszélgetésre.

Az új vezető

Rutinszerűen mondja el mindig, hogy az általa vezetett Jobbik nem tűr meg szélsőségeseket, és hogy elnökként első dolga volt eltávolítani a pártból Kulcsár Gergelyt, aki korábban Duna-parti cipőkbe köpött. („A korábbi vezetésnek elég volt a bocsánatkérés. Nekem nem, én nem tudok egy ilyen emberrel közösséget vállalni”.) Azt is elmondta, hogy a 2006-os Gyurcsánnyal még nem lehetett volna összefogni, de a 2010-es Jobbikkal sem.

Amire viszont mintha nem lenne valódi válasz, az egy nagyon egyszerű kérdés: miért?

Miért lép be egy szélsőjobboldali pártba valaki, akinek a dédapja Auschwitzban halt meg? Miért tagja éveken át egy nyíltan gyűlölködő szervezetnek, aztán miért változtat irányt az egész párttal együtt? Erre Jakab válasza lényegében az, hogy szerinte a Jobbik igazából korábban sem volt gyűlölködő párt, csak megtűrt vállalhatatlan elemeket. Ő viszont elnökként már nem tűri meg ezeket, a közösség pedig akkor tud változni, ha a vezetés eltökélt.

Az identitások korában természetesen mindenki meghatározhatja önmagát, de azt hiszem, ezt az értelmezést a Jobbikról Jakab Péteren és közvetlen környezetén kívül nem sokan osztják. Kevesen lehetnek, akik úgy látják a pártot, mint ami csak megtűrte volna a szélsőséges elemeket, és nem a szélsőség lett volna a lényege. A tapolcai piac előtt úgy fogalmazta meg egy jobbikos asszony: a régi irányvonallal is egyetértett, de hát változik a világ, az újjal is egyetért.

Egy olyan brutális és hisztérikus kampány közepén, mint a mostani, ilyen kérdések boncolgatásának valószínűleg nem sok tere lesz. Pedig a rendszerváltás óta zajló magyar politikatörténet felfogható úgy is, mint a társadalomban felgyülemlett düh és csalódottság ide-oda terelése. Ez pedig általában újabb dühhöz és csalódásokhoz vezet.

Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy a düh mögött milyen gondolat van.

Az ilyen felvetésekre Jakab a beszédeiben azt szokta mondani: lehet pártprogramokat mutogatni, de „fontosabb visszaadni az emberek hitét, hogy a változás lehetséges”.

Így készült a parizer

Politikai szempontból közben az emlékezetes parizer-ügy is inkább azt üzenhette a Jobbiknak: nem mindig érdemes túlgondolni a dolgokat. Molnár Enikő elmondása szerint sokkal kevésbé volt tudatos kommunikációs akció, mint ahogy kívülről látszott. Jakab közösségi médiás oldalaira állandóan pakolni kell a tartalmat, Molnár Enikő meg is kérte aznap, hogy küldjön neki valami képet, amit ki tud tenni Instagram-storyba.

Jakab elküldte a később híressé váló fotót arról, hogy éppen parizert eszik, azzal a megjegyzéssel, hogy szerinte ez úgysem fog érdekelni senkit. Molnár Enikőnek annyira megtetszett a kép, hogy rögtön úgy reagált: ez túl jó Instagram-storyhoz, megér önálló posztot is. (A storyk csak átmenetileg látszanak, a posztok nem.) Onnantól persze, hogy ügy lett belőle, ők is rákapcsoltak a témára - a Fidesz azzal reagált, hogy a milliós fizetés mellett hiteltelen a parizerezés, mire Jakab újabb gasztroposztokkal válaszolt. A Magyarországot hetekig foglalkoztató ügy kirobbanása mögött viszont Molnár Enikő szerint eredetileg nem volt tervezés.

Csak kellett valami storyba.

Az összefogás fegyelmezett katonája

Hogy ne legyen túl kerek a történet, van egy részlet, ami kevésbé illik az asztalra csapó, Martin Gurri könyvébe illő figurához. Az ilyen politikusok általában mindenkinek egységesen beszólnak, minden irányba ütnek, részben éppen emiatt népszerűek.

Jakab Péter viszont az ellenzéki összefogás egyik legfegyelmezettebb katonája. Hárítja azokat a kérdéseket, amik a pártok közötti különbségekről szólnak, nem beszél ki, pártja sorban köti a megállapodásokat a DK-val, és kifejezetten kritikus a ‘18-asokkal szemben, amiért előrébb sorolták az egójukat, mint a kormányváltást. „Nem kell szeretnünk egymást, ahogy a melósnak sem kell szeretnie a munkatársait, de együtt kell dolgoznunk, mert a főnök ezt mondja, az én főnökeim pedig a választók, akik kormányváltást akarnak” - mondja a fórumai közönségének. Sokkal inkább azoknak szól be, akiknek elvi kifogásaik vannak, és fanyalognak az összefogáson. Mivel ez több megszólalásában is előkerült, megkérdezem, hogy miért érzi ezt ilyen fontosnak.

„Vannak olyan hangadók, akik sok emberhez elérő publicisztikákat írnak, és amikor megpróbálnak kételyeket ébreszteni az olvasóban, azzal végső soron a kormányváltó erők táborát gyengítik, és a rezsim életben maradását támogatják, még ha nem is ez a céljuk” - mondja. Tehát publicistáknak üzenget a megszólalásaiban?

„A nép között nincsenek finnyáskodók. De van egy értelmiségi réteg, aki szeret elfilozofálni az élet dolgain, akkor, amikor nem filozofálni kell, hanem küzdeni. Majd utána lehet cizellálni, és egy kicsit eltartani a kisujjat, és lehet finomítani a jövő Magyarországán, de amikor egy rezsimmel küzdünk, nincs helye a finomkodásnak.”

„Nem befolyásolja a homoszexuálisok életét”

Az ellenzéki együttműködés legkritikusabb pontja az utóbbi időben a melegellenessé bővített pedofiltörvény volt, amit a Jobbik a többiekkel ellentétben megszavazott. Megkérdezem, hogy egyetért-e a homofób módosításokkal.

Jakab szerint két dolog között kellett választaniuk: az egyik a pedofilok elleni fellépés, amit már régóta szorgalmazott a párt, a másik a homoszexualitás iskolákban történő népszerűsítése. Szerinte a pedofilokkal szembeni fellépés a fontosabb, „ha csak egy gyereket megmentünk, már megérte”. Ugyanakkor azt is mondja, az egész téma gumicsont, mert még soha nem találkozott olyannal, hogy valaki népszerűsítette volna a homoszexualitást iskolákban, így ennek betiltása szerinte nem jelent semmiféle változást, nem befolyásolja a homoszexuálisok életét.

Amikor megkérdezem még egyszer, hogy egyetért-e a módosítókkal, azt mondja: „Nem volt erre társadalmi igény, mert eddig sem volt ilyen népszerűsítés.”

Az LMBT-szervezetek egyébként nem osztják azt az értelmezést, hogy nem érinti őket a törvény. Többen arról beszéltek a 444-nek, hogy attól félnek, több lesz emiatt a gyűlöletbűncselekmény.

Nem változott az értékrendje

„Ha sikerült elérni azt jobbikosként, hogy a DK is beállt egy jelölt mögé, az éppen azt sugallja, hogy alkalmasnak tartják” - mondja az összefogásról szóló kérdésünkre a tapolcai ellenzéki jelölt, Rig Lajos. Dobrev Klárával közös plakátjáért „kapott hideget-meleget”, de megköszönte a támogatást a DK-nak, ahogy a többi pártnak is. Rig azt mondja, mentősként, altatóorvosként és parlamenti képviselőként sem a párthovatartozást nézi, ha el kell látni, vagy képviselni kell valakit.

Rig a koronavírus idején azzal került be a hírekbe, hogy újra szolgálatra jelentkezett az egészségügyben. Azelőtt a ‘15-ös győzelmekor kapott kiemelt figyelmet. Közösségi médiás aktivitása akkor elég világosan megmutatta, hogy korábban erősen szélsőjobboldali nézeteket vallott. Országos ügy volt abból is, hogy milyen tetoválása van: egyes hírek arról szóltak, hogy a „Becsületem a hűség” SS-jelmondat volt rávarrva. Végül egy veszprémi lapnak mutatta meg a tetoválását: a becsület és hűség szavak voltak a képviselő testén, mellette az esküvője dátumával.

Arról kérdezzük, mennyiben változott meg 2015 óta. Rig azt mondja:

„Az értékrendem nem változott meg. Az első mindig a családom, aztán a szakmám, aztán a többi. 2008 óta vagyok a Jobbik tagja, ha nem értenék egyet az értékrenddel, akkor már megváltam volna ettől a párttól.” Szerinte a politikája sem változott meg, mert most is a tapolcai kórházban megszüntetett ágyakért harcol, ahogy korábban.

A tapolcai utcafórumon a Fidesz-irodából kilépő ellentüntetők között van Végh László sümegi fideszes polgármester, aki fel is emlegeti: sokan nem tudják elfogadni, hogy a Jobbik összefogott azokkal, akik ellen létrejöttek. Egyre inkább általános gyakorlatnak látszik, hogy ezeken az ellentüntetéseken önkormányzati képviselők és polgármesterek is részt vesznek.

A két tábor között a balhé nem szabadul el, de az indulatok érezhetően izzanak. Jakabék stábja előző nap arról számolt be, hogy egy munkagép hajtott feléjük, miközben videót készítettek egy Mészáros-érdekeltségnél zajló építkezésről. A kérdés, hogy elpattan-e a feszültség valahol ebben a kampányban, ami még beláthatatlanul hosszú ideig tart.

A parlamentben és a közösségi médiában ez inkább showműsor, helyben viszont az embereknek együtt kell élniük másnap is, amikor már nem mutatja őket az aktuális Facebook-élő.

Bár hivatalosan még nem jelentették be, a hírek szerint 2022-ben Navracsics Tibort indítja a Fidesz Tapolcán. Ha valóban így lesz, akkor az Európai Bizottság egykori kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa egy olyan körzetben lehet jelölt, ahol pártja irodájából indulnak bohócruhába öltözött emberek megzavarni az ellenzék rendezvényét.

Pénteken Veszprém 3. választókerületében tartott országjárást a Jobbik miniszterelnök-jelöltje, Jakab Péter és a párt helyi jelöltje, Rig Lajos. A kampánynap egy tapolcai utcai fórummal zárult a város főterén.

A fórum kezdetére több tucat ellentüntető jelent meg. Többségük a Fidesz pártirodájából jött ki, volt aki bohócjelmezt viselt.

A két rendezvényt rendőrsorfal választotta el egymástól a város közepén-

A tiltakozók között ott volt Végh László, a választókerülethez tartozó Sümeg polgármestere is. A fideszesek mellett voltak Betyársereg-pólós és más volt jobbikos ellentüntetők is, akik külön érkeztek. Komolyabb atrocitás végül a kiabálást leszámítva nem történt.

A tapolcai kampányról később részletes riporttal jelentkezünk.

A Franciaország-Svájc találkozó nemcsak az Eb eddigi legjobb meccsét hozta, de megszületett a torna mémfigurája is.

Ő az a svájci szurkoló, aki a rendes játékidő utolsó perceiben, 3-2-es francia vezetésnél még így érezte magát:

A svájci egyenlítés után aztán a közvetítők úgy gondolták, érdemes megmutatni őt ismét. És milyen jól tették!

A szurkolás lélektana egyetlen képen:

És videón:

„Sejtettem, hogy eljön ez a pillanat az életemben, de nem így képzeltem a körülményeket.”

Így kezdte a Budapest Pride nyitóbeszédét péntek este Nagypál Orsi filmrendező. A körülmények alatt pedig nem a melegellenes törvényt értette. Nem azt, hogy az idei Pride éppen akkor kezdődik, amikor a magyar kormány homofób kampánya olyan nemzetközi botrányt robbantott ki, ami az Eb-re is behallatszott, és ami miatt a magyar miniszterelnök össztűz alá került az EU-ban. Személyesebb körülményekről volt szó: arról, hogy már nem lehet ott Nagy Szilvia, a Budapest Pride tavaly elhunyt elnöke, akiről Nagypál Orsi mindig azt gondolta, mellette fog állni abban a pillanatban, amikor coming outol.

A Nyitva című vígjáték, illetve a Terápia és a Tóth János című sorozatok rendezője péntek este beszélt először nagy nyilvánosság előtt arról, hogy homoszexuális.

„Az időnk nem végtelen, nincs időnk félni, bujkálni, letagadni. Nem működik a halogatás, és minden nap ártalmas, amit nem önazonosan élünk meg”, mondta.

„Mi melegek többször félünk az embertársaink reakcióitól, mint kéne” - mondta, és szerinte vannak ugyan helyzetek, amikor biztonságosabb elbújni, de biztos, hogy nem mindenki előtt és nem egy egész életen át.

A rendező szerint „az aktív buzigyűlölet egy kisebbség beakadása”, az emberek többsége nem akar gyűlöletben élni, és úgy gondolja:

„azzal tudunk a legtöbben segíteni, ha felvállaljuk önmagunkat”.

Nagypál Orsi szerint aki melegként nőtt fel Kelet-Európában, az nem ússza meg, hogy maga is belsővé tegye a homofóbiát, és szégyellje is magát emiatt.

„Elég pár buzivicc a suliban, pár ujjal mutogató ismeretlen a utcán rögtön tudod, hogy valami nem stimmel veled. Brutális teher ez. A szégyen, a félelem és bűntudat gyilkos triumvirátus, még nem találkoztam olyan kelet-európai meleggel, akinek nem kell megküzdenie ezekkel az érzésekkel. Óriási feladat elhinni, hogy nincs velem baj, nem vagyok beteg, deviáns, bűnös. Csak ember.”

Azt gondolja, sokat segített volna, ha elmondja ezt neki valaki kamaszkorában. Ha látott volna pozitív példákat - ezért tartja fontosnak a reprezentációt filmben, színházban, irodalomban is, és az életben. Ezzel pedig valójában már éppen arról a törvényről is beszélt, ami nem engedi majd a homoszexualitás bemutatását 18 év alattiak számára.

„Minél többen merünk kiállni embertársainkért, és minél többen merjük felvállalni magunkat, annál erősebbek és szabadabbak leszünk”

- mondta a nyitóbeszédben.

Beszédet mondott Setét Jenő roma polgárjogi aktivista is, aki szerint „cselekvő szolidaritásra” van szükség. „Hiszek abban, hogy amikor a romák emberi jogaiért küzdünk, akkor Magyarországot tesszük jobbá. Egy olyan Magyarországot szeretnék, ahol nem kell egy 13 éves roma fiatalembernek öngyilkosságot elkövetnie.”

Pál Márton, a „család az család”-kampány szervezője arról beszélt, hogy magyar emberek népes csoportjára rajzoltak most célkeresztet: az általa idézett adatok szerint 100 ezer magyar fiatal is lehet, aki nem heteroszexuális, és akiket személy szerint is súlyosan érinthet a törvény.

Csikós Ádám, a Pride egyik szervezője azt mondta, nem tervezett LMBTQ-aktivista lenni, de transzneműként a kormány megfosztotta a boldog, békés élet esélyétől is. Az idei Pride jelszava a Vedd vissza a jövőt, amivel a szorongásra és az apátiára akarnak reagálni.

A pénteki megnyitóra számos budapesti nagykövetségről is érkeztek vendégek - voltak többek között az amerikai, a belga, a francia, az ír, a német és a spanyol követségről is. A magyar ellenzékből momentumos és párbeszédes politikusokat lehetett látni a közönségben. A Pride felvonulás egy hónap múlva, július 24.-én lesz, addig közel 100 programot szerveznek a témában.

• A továbbjutásért játszott a német és a magyar válogatott az Európa-bajnokságon.
• A végeredmény 2-2 lett, ami Németország továbbjutását jelenti.
• Összefoglaló itt: Fantasztikusat játszott, de kiesett a magyar válogatott

Három biztos jele van ezekben a hetekben annak, hogy Dobrev Klára útba ejtett egy helyszínt előválasztási országjárása során.

Az egyik a Dobrev-mobil feltűnése:

A másik a kék Team Dobrev-egyenszerelés:

A harmadik pedig az ellentüntetők megjelenése:

Amikor június elején elkezdődött az országjárás, a Telex még így számolt be az első fővárosi eseményről: „Kicsit furcsa volt, hogy a Fidesz és csatolt részei nem repültek rá erre a kényelmes, budapesti helyszínre, hogy hangszórókból szóljon valami cirkuszi zene, ahogy szokták, vagy hogy 2006-os lovas attakot imitáljanak a háttérben fiatal fidelitasosok, de végül ezt a lehetőséget kihagyták”. Azóta kiderült, hogy ez tényleg csak egzotikus kivétel volt a Dobrev-események sorában, mert sípoló, fújoló, táblákkal és őszödi beszéddel készülő tiltakozók lényegében minden helyszínen megjelennek. Dobrev Klára pedig már rutinszerűen említi meg őket beszédeiben.

Egerben rögtön gázpisztolyt rántott egy ellentüntető, máshol csak hangos fütyülés volt végig. Vannak persze olyanok is, akik magánemberként kiabálják be, hogy „hazudós!”, de gyakoribb, hogy Fidesz-közeli figurák, néha önkormányzati képviselők mennek ki tiltakozni.

Olyan feltűnő ez, hogy az embernek eszébe jut:

a Fidesz mintha kifejezetten dolgozna azért, hogy az általuk előnyösebb ellenfélnek gondolt, megosztóbb Dobrev esélyeit javítsa az előválasztáson

azzal, hogy kicsit izgalmasabbá teszi a rutinszerű kampányeseményeit.

(Ahogy Jakab Péternek is van egy önkéntes kampánymenedzsere Kövér László személyében, aki parlamenti büntetéseivel néhány millió forintból nagyobb reklámfelületet biztosított a Jobbiknak, mint Simicska Lajos valaha tudott az összes plakátjával.)

Mert ha leszámítjuk a tiltakozók akcióit, a Dobrev-mobil száguldása (hétfőn Nagykanizsán járt, kedden előbb Nyíregyházán, majd Debrecenben tartottak utcai fórumot) egyelőre leginkább azt szolgálja, hogy harci tűzben tartsa a már eleve elkötelezett DK-tábort. Akik 10 hónappal az országgyűlési választás előtt perzselően forró nyári délutánokon elmennek meghallgatni Dobrev Klárát, azok általában már választottak csapatot maguknak.

Az új szavazók megnyerése aligha itt zajlik - ettől még a tábor lendületben tartása egyáltalán nem lényegtelen szempont, pláne egy előválasztáson.

Dobrev Klára elmondja,

• hogy már csak tíz hónapot kell kibírni,
• hogy a diktatúra lényege az, hogy a kormányt ne lehessen felelősségre vonni,
• utal az esetleges választási csalásokra,
• és hogy Mészáros Lőrinc mennyivel gazdagodott a járvány ideje alatt.

Újra és újra utal az ellentüntetőkre, (akik „kevesebben vannak”, és „meg vannak tévesztve”), majd beszélget és szelfizik egy ideig a rajongókkal, aztán robog a következő helyszínre.

Az előválasztási sajátosságok miatt viszont az egységes produkciónak megvannak az egyéni ízei a különböző helyszíneken.

Nyíregyházán például a DK a jobbikos Lengyel Máté mögé áll be. Dobrev egyszer utalt rá a beszédében, de nem mondta ki, hogy Jobbik, Lengyel Máté pedig a közönség soraiban állt, és barátságosan üdvözölték a DK-ruhás aktivisták, de a színpadra nem ment fel. Amikor megkérdezem, milyen érzés a DK-val közös kampányban részt venni, azt mondta, korábban nem gondolta volna (‘18-ban még a visszalépések ellenzője volt), de mostanra úgy érzi, működik az együttműködés. Színpadra lépnie viszont mégsem illett volna, miközben saját pártelnökének vetélytársa beszélt ott.

A nyíregyházi 1. körzetben Lengyel ellenfele az előválasztáson egyelőre a momentumos Csipkés József, a ‘18-as adatok alapján pedig nincs lefutva a jövő tavaszi választás sem. Akkor a fideszes Szabó Tünde nyert a körzetben a szavazatok 40 százalékával, miközben mögötte az MSZP-s és a jobbikos jelölt 32, illetve 19 százalékot szerzett. Ha simán csak összeadjuk, utóbbi kettő több - az persze még kérdés, hogy valóban össze lehet-e adni. Egyelőre nem dőlt el az sem, hogy jövőre is Szabót indítja-e a Fidesz, helyi pletykák arról is szólnak, hogy Kovács Ferenc polgármester lehet a jelölt.

A nyíregyházi tiltakozók őszödi beszéd-részleteket játszottak le, és „DK-s ígéretek” feliratú lufikat durrantottak ki Dobrev beszéde alatt. Köztük volt Tirpák György fideszes önkormányzati képviselő, aki kérdésünkre elmondta, eljött megnézni, „hogyan van képük” Dobrevéknak még kiállni az emberek elé. Elmondta, a baloldal adóemeléseket tervez, megszüntetnék a családi otthonteremtési támogatásokat, és nem tartja elfogadhatónak azt sem, hogy összeálltak a Jobbikkal, és hogy „fellépnek a határon túli magyar testvéreinkkel szemben”.

A Dobrev-mobil következő állomásán, Debrecenben máshogy néznek ki az ellenzéki erőviszonyok. A belvárosban tartott rendezvényen Varga Zoltán, a DK előválasztási jelöltje volt a másik szereplő, aki három húzásával írta be a nevét a magyar politikatörténetbe:

• még önkormányzati képviselőként alufóliasisakban vett részt egy testületi ülésen, hogy így fejezze ki a véleményét a sorosozásról,

majd miután ő került be a parlamentbe Gréczy Zsolt helyére,

• előbb ereszdarabot lóbált az ülésteremben Szájer József tiszteletére,
• majd fél kiló csirkemellet helyezett Orbán Viktor irodájának ajtajára.

„Megérkezett Debrecenbe Európa” - üdvözölte Dobrev Klárát Varga, majd azzal viccelődött, hogy a választás után visznek majd befőttet az őrizetben lévő Orbán Viktornak. A debreceni DK-s a maga részéről mintha zárójelbe tenné ez az egész előválasztásosdit: a Facebook-oldalán már most „Kósa Lajos kihívója”-ként hivatkozik magára. Pedig ehhez elvileg először még győznie kell az ellenzéki mezőnyben: itt indul a Momentum színeiben Szabó Bence, az Új Világ Néppártból Pálinkás József egykori miniszter, de helyi értékelések szerint a legkomolyabb ellenfél Fábián István, a Debreceni Egyetem volt rektora lehet, akit az MSZP és a Párbeszéd kért fel. Ha nem kavarnak be újabb visszalépések, a Hajdú-Bihar 1. akár egy izgalmas előválasztási körzet is lehet.

Hogy végül valóban Kósa Lajos ellen indul-e az egységes jelölt, azt hivatalosan még nem tudni. Varga Zoltán előszeretettel idézett most is a csengeri történetből, és azt lebegtette, mi fog majd kiderülni a nyomozás végén. 2018-ban Budapestről nézve sokan döbbentek meg azon, hogy az elképesztő mesésörökség-sztori után is simán újraválasztották Kósát, a Debreciner című helyi lap viszont emlékeztetett arra: egész Hajdú-Bihar megyében az övé volt a legkisebb arányú győzelem.

Dobrev Klára itt is elmondta, hogy úgy kell lebontani a rendszert, hogy soha többé ne épülhessen önkény, majd beszéde közben táblás fiatalok jelentek meg körülötte. „Nem szégyelli magát”, kiabálták az egyik tiltakozónak néhányan, a táblát tartó fiatal láthatóan meg is illetődött ettől. A DK-s Rónai Sándor (ahogy a Telex nevezte, „Dobrev Klára Havasi Bertalanja”) be is állt az ingerült résztvevők és a tiltakozó közé, a minibalhé gyorsan elcsitult.

Amikor egy sarokkal arrébb találkozunk a fiatalokkal, megkérdeztük, kik ők, és miért tiltakoznak. Annyit mondanak, hogy ez egy „flashmob”. A helyi Fidelitas alelnöke, Kis Norbert közben arról posztolt, hogy az ő akciójuk volt.

• A 444 újságírója, Rényi Pál Dániel könyvet írt Orbán Viktor felemelkedéséről - a történetet pedig kifejezetten a futball szempontjából meséli el.
• Szerinte a futball nélkül nem lehet megérteni Orbánt.
• Hogyan készült a könyv, mit tanult meg belőle, és érdemes-e annak is elolvasni, akit nem érdekel a foci?
• A szerzővel beszélgettünk.
• A Győzelmi kényszert itt lehet megvásárolni.

A beszélgetés meghallgatható

• Podbeanen,
• Spotify-on,
• Apple Podcasten,
• és Google Podcasten is.

Egyre világosabb, hogy a Dánia-Finnország meccs drámai eseményeinek egyik hőse Simon Kjaer, a dán válogatott csapatkapitánya volt: gyors reakciója nélkül könnyen lehet, hogy sokkal rosszabbul végződött volna Christian Eriksen esete.

Miután Eriksen összeesett, Kjaer odarohant hozzá, és Eriksen nyelvét félretolva szabaddá tette a légutait. Megakadályozta, hogy Eriksen lenyelje a nelvét, majd stabil pozícióba helyzete a földön fekvő játékost, és maga is elkezdte az újraélesztést, mielőtt az orvosi stáb odaérkezett volna.

Ezután Kjaer volt az, aki utasította a csapatot, hogy álljanak sorfalat Eriksen körül, hogy ne az egész világ szeme láttára küzdjenek az életéért a orvosok.

Aztán ő volt az, aki Kasper Schmeichel kapussal együtt odament Eriksen feleségéhez, Sabrina Kvist Jensenhez, hogy tartsák benne a lelket.

Beszámolók szerint Kjaer gyors reakciója nélkül az orvosi stáb már nem biztos, hogy időben érkezett volna. Eriksent az újraélesztés után kórházba szállították, állapota azóta stabil.

Miután Joe Rogan elejtette egy műsorában, hogy az egészséges fiataloknak szerinte nem feltétlenül van szükségük oltása, még Anthony Fauci is megszólalt. Az átalakuló médiavilág jellegzetes pillanata ez.

A harmadik hete éhségsztrájkoló orosz ellenzéki állapota rohamosan romlik.

A volt válogatott labdarúgó így már nem kell a csatornának. Nem először történik ilyen a TV2-csoporthoz tartozó sportadónál.

Nem volt olyan régen, amikor a gyerekmolesztálási ügyekkel kapcsolatban a teljes tagadás volt nálunk az egyházi álláspont. Mostanra egyre több sztoriról tudunk, és egy áldozat arccal és névvel is előállt. Podcast Urfi Péterrel, aki évek óta ír egy cikksorozatot a témában.

Mi történik, amikor el kell fogni egy 170 centis futómadarat a Békahát dűlőnél? Képek és részletek a helyszínről.

„Szeredy Dani” írt cikket az Indexen arról, hogy a földhivatalban még nem látszik a földvásárlás. Ilyen munkatárs a lapnál nincs, a főszerkesztő pedig elmondta: a valódi szerző nem akarja felfedni magát.

Épül a 444 stúdiója, ahonnan rendszeres műsorokkal készülünk jelentkezni. Ehhez kérjük most az olvasók, nézők és hallgatók támogatását.

Politikai megnyilvánulásai a Lucasfilmnél már nem fértek bele, ezzel bukta a Star Wars-univerzumot. Most leszerződött Ben Shapiro lapjához.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat kommentben szólt oda, miután az időjárással foglalkozó oldal egy Origo-cikket osztott meg.

A szolgálólány meséjének írója reagált a nap videójára.

A katonai hatalomátvétel ellen tiltakoznak.

25 különféle kategóriába esnek azok, akiknek júniusig nem kell bérleti díjat fizetni.

Az Európai Bizottság elnöke elismerte, hogy az unió késlekedett az oltóanyagok engedélyeztetésével.

Fekete címlapok, leállított adás. A tiltakozók szerint a kormány célja a független sajtó megroppantása - pont, mint Magyarországon.

A nemzetközi reakciók alapján mindenkinek világos, hogy az eset egy trendbe illeszkedik, és a magyar sajtószabadság hanyatlásának újabb állomása.

A modellváltás megérkezett a Vas utcába: eddig színművészetis diákok voltak itt, most mécsesek és virágok. Az Orbán-korszak leglátványosabb egyetemi ellenállásának helyszínét bezárják, és még a nevét is elveszik.

Abigail Thorn ezzel egycsapásra az egyik legismertebb brit transzneművé vált. Különleges coming out videóján néhány nap alatt egymilliónál is több megtekintés van.

A polgármester reagált a 444 filmjére: már azt sem támogatja, amit nyáron megszavazott a képviselőtestület. Viszont hűteni akarja a konfliktusokat „a turullal kapcsolatos két szélsőség között”.

Működésbe lépett a modern autokratikus gépezet: médiakampány és hatósági vegzálás keverékével akarják elvenni az emberek kedvét a tiltakozástól. A hatalompárti sajtóban megtévesztett fiatalokról beszélnek, vasárnap jön a következő felvonás.

Podcast A gyilkosok emlékműve című film rendezőjével arról, hogy mi történik, ha egy közösség nem néz szembe saját történelmével.

Szibériában -50 fokban is kimentek tüntetni, de Putyin palotájának környékén is volt tiltakozás. A rendőrök kőkeményen csaptak le a tüntetőkre, Navalnij csapata pedig azt ígéri: folyatják.

Tízezrek tüntetnek, annak tudatában, hogy a hatóságok nem adtak erre engedélyt.

Navalnijnak óriási bátorságra volt szüksége ahhoz, hogy hazatérjen, de nem is volt más választása, ha az orosz politikai élet szereplője akart maradni. Komoly szintlépés, hogy már Putyin személyes vagyonát feszegeti, de a Kreml is érezhetően bekeményített.

A tüntetések idején írtak erről. Most közlik a helyreigazításokat: ilyen titkos találkozó nem volt.

Csatlakozunk az uniós állásponthoz, de azért nem kritizáljuk nyíltan Putyint. Kísérteties a hasonlóság a nyári eseményekkel.

Miközben őrizetben lesz, döntés születhet a börtönbüntetéséről is. Támogatóinak azt üzeni: ne féljenek. Országos tüntetést szerveznek.

„Ez a törvénytelenség legfelső szintje” - mondja a letartóztatott orosz ellenzéki erről.

A Kreml úgy tesz, mintha lényegtelen lenne az ügy, miközben a hatósági fellépés egész másra utal. A balti államok, a szlovák és a lengyel külügy is az ellenzéki politikus szabadon engedésére szólították fel Oroszországot.

Velkovics Vilmos úgy interjúzott péntek este Szarka Gábor kancellárral a Hír tévé élő adásában, hogy elfelejtették megemlíteni: az SZFE-n fog tanítani.

A lap szerint előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások az ingatlan sorsáról.

„Abban a hitben voltam, hogy ott egy híd lesz” - mondta a 20 éves sofőr.

Libanonban elszabadult a járvány, miután decemberben kinyitották a bárokat és éttermeket.

Andrej Babis miniszterelnök szerint ez elfogadhatatlan.