Mészáros Juli

A két méhész kaptárakat szerelt össze, amikor az egyik kaptár beszakadt, amitől a méhek megvadultak. Az egyik férfi a közeli erdő felé menekült, a másik pedig az autójában próbált menedéket keresni. Amikor az erdőbe menekülő méhész visszatért, társát a földön fekve találta, testén számtalan csípéssel. Az áldozat megpróbálta füstölővel elkábítani a tomboló méhrajt, de nem sikerült neki.

Az összecsípett méhészt helikopterrel a Ljubljanai Egyetemi Klinikai Központba szállították, de nem tudták megmenteni az életét. (MTI)

Hétfő óta 70 éve és 127 napja van trónon II. Erzsébet, ezzel a második helyre került XIV. Lajos francia király után, aki négyéves korában lett király. A második helyen eddig a 2016-ban elhunyt Bhumibol Adulyadej thaiföldi király állt.

Az Egyesült Királyságban a múlt hétvégén ünnepelték a 96 éves királynő platina jubileumát, de hivatalosan február 6-án töltötte be uralkodásának 70. évét.

Erzsébet akkor lehet a világ leghosszabb ideje trónon ülő uralkodója, ha 2024 májusában még mindig ő lesz a királynő. 25 évesen került trónra, miután apja, V. György 1952-ben meghalt.

A leghosszabb ideig uralkodó brit királyok és királynők között viszont már ő áll az első helyen, 2015 szeptemberében nyerte el ezt a címet dédanyjától, Viktória királynőtől.

Erzsébet mostanában egyre kevesebb hivatalos feladatot vállal, helyette inkább fia, a trónörökös Károly vesz részt a nyilvános eseményeken. (BBC)

A Magyar Nemzeti Arcvonal ügyében elsőfokú ítéletet hozott a bíróság: hét vádlottat lőfegyverrel és/vagy lőszerrel visszaélés miatt, közülük két vádlottat emellett robbanóanyaggal, illetve robbantószerrel visszaélés miatt találtak bűnösnek.

A Fővárosi Főügyészség vádirata szerint a rendőrök 2016 őszén, a szélsőséges politikai nézeteket valló szervezetet érintő szervezett akciók, és házkutatások során lőfegyvereket, lőszert és robbanóanyagot is találtak. Az ügy hét vádlottja a lakóhelyükön lőfegyvereket, lőszert, robbanóanyagot, robbantószert tartott engedély nélkül, míg nyolcadik társuk engedélyköteles lőfegyverek illegális megvásárlásában működött közre.

A rendőrség 2016 őszén több településen tartott házkutatást, összesen több mint 30 lőfegyvert, több ezer lőszert, lőfegyverdarabot, valamint az egyik vádlottnál csaknem 1 kilogrammnyi robbanóanyagot találtak és foglaltak le.

A vádlottak közül az ügyészség közleménye szerint ketten „népcsoportok elleni aktív gyűlölet keltésére alkalmas írások publikálásában működtek közre”. A Magyar Nemzeti Arcvonal nevű szervezet a hozzá köthető ioldalakon 2015-ben és 2016-ban „több, migráns- és zsidóellenes cikket tett közzé”, ezek pedig „alkalmasak voltak arra, hogy az írásokat olvasó személyekben gyűlölet keltsenek”.

A gyűlöletkeltő írások közzétételében közreműködő két vádlottat közösség elleni uszítás miatt találta a bíróság bűnösnek. Három vádlottat végrehajtandó, négy vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre, nyolcadik társukat pedig pénzbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, a főügyészség a kiszabott büntetések súlyosításáért jelent be fellebbezést.

Az állatokat Szudánból Szaúd-Arábiába exportálta volna az állatszállító hajó, amikor elsüllyedt a kikötőben. A hajón 15 800 juh volt, az állatok többsége megfulladt, de a legénység megmenekült.

Egy szudáni tisztviselő szerint a balesetnek nemcsak gazdasági, de súlyos környezeti hatásai lesznek. Az elsüllyedt hajó miatt problémák lehetnek a kikötő működésében, de a nagy számban elpusztult állatok tetemei a környezetre is negatív hastással lehetnek.

Több óra telt el, mire a hajó teljesen elsüllyedt, egy helyi tisztviselő szerint ez azt jelenti, hogy a hajót és az állatokat meg lehetett volna menteni. Az elpusztult állatállomány összértéke 3,7 millió dollár volt. (Guardian)

A napokban elhunyt Moldova Györgyöt „szerzői esteken tanúsított fellázító tevékenysége miatt 1975-ben Bolygató fedőnéven vonták ellenőrzés alá”, írja Facebookon az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára.

Levéltárukban az író neve 89 dossziéban szerepel, összesen 41 különböző ügynök jelentett róla. Bejegyzésükhöz egy fotót és egy iratot is csatoltak, amelyek a „Bolygató” fedőnevű bizalmas nyomozás iratait tartalmazó dossziéból valók.

Moldova György június 4-én, életének 89. évében halt meg. Uj Péter főszerkesztő heti hírlevelében írt róla hosszabban.

Zacher Gábor az RTL kamerái előtt szedett szét egy Elf Bart, amely szerinte édes íze miatt is függőséget okoz, de ennél is nagyobb probléma szerinte, hogy az Elf Barok esetében még azzal sem lehet riogatni, hogy az ember büdös lesz tőle.

A toxikológus azt mondta, sejtéseik szerint növényi glicerinek vannak benne, és ettől „kellemes édes ízt, illetve a benne lévő aromaanyagoktól függően„ érzünk különböző gyümölcsös ízeket, ami „jó”.

Ő is elmondta, hogy Magyarországon az Elf Bar „teljesen szabályozatlan”, amin „biztos, hogy relatíve hamar fog az állam változtatni”, hiszen „ha mást nem, akkor adóbevétel szempontjából ez egy jól működő történet lehet”, de szerinte „a gyerekek ezt jól ki tudják cselezni” egy online rendeléssel.

Beszélt az „evali” nevezetű szindrómáról, vagyis tüdősérülésről is, amelyet a 10-15 évvel ezelőtt megjelent e-cigarettákban fellelhető „illatanyagok, aromaanyagok, polietilén, glikolén és egyéb növényi glicerinek” okoznak. Zacher úgy foglalta össze, hogy „ez egy új járvány”.

Az Elf Barról, és hogy az rövid idő leforgása alatt milyen elképesztő tempóban terjedt el a magyar diákok körében, Horváth Bence kollégám írt hosszabban ebben a cikkben.

Egy 12. kerületi, Alkony úti lakó szerint az önkormányzat jogsértő módon akar segíteni Kóka Jánosnak, hogy a még meg nem osztott telkéhez közpénzből magánutat építsen neki, Kóka szerint viszont az önkormányzat végre teljesíti azt a kötelezettségét, hogy a húsz évvel ezelőtt megvett telek alsó részét is megközelíthesse – rja a Blikk.

A lap szerint Kóka háza körül volt már egyszer probléma 2008 környékén, amikor az akkoriban még közlekedési miniszterként dolgozó politikus felépítette a 662 négyzetméteres villáját. A szomszédoknak akkor is az volt a problémájuk, hogy Kóka meg akarta osztani a telkét, hogy az így létrejövő új üres területet eladja, de azt csak akkor tudta volna, ha a területet autóval is meg lehet közelíteni, amit csak a szomszédos társasház saját tulajdonú útján oldhatták volna meg, de a lakók ezt nem akarták.

Akkor a szomszédok nyertek, a bíróság a javukra döntött, de Kóka egyik szomszédja a Blikknek most azt mondta, hogy „az önkormányzat egy újabb, 2020-ban meghozott határozat alapján jelezte, kisajátítja az utunkat, és kártalanításként mindenkinek felajánlott egy bizonyos összeget. Ami a jelenlegi nettó 180-220 ezer forint/négyzetméteres telekárakhoz viszonyítva kirívóan alacsony, mivel mintegy 27 ezer Ft-tal számoltak négyzetméterenként”. Hozzátette, hogy a tulajdonjog Alaptörvényben foglalt védelme alapján ingatlan csak közcélra sajátítható ki, de a Kóka János új telkéhez vezető út a véleménye szerint egyáltalán nem mondható annak. A Blikknek nyilatkozó férfi azt mondta, nem érti, hogy a 12. kerületi önkormányzat miért akar közpénzből „kiszolgáló utat” építeni Kókának.

A drámának ezzel nincs vége, Kóka is megszólalt a lapnak, és elmondta, hogy ő valójában nem is a szomszédokkal, hanem az önkormányzattal vitázik, ami a telek megvásárlásakor az adásvételi szerződésben rögzítve vállalta, hogy megközelítést biztosít a terület alsó részéhez.

A 12. kerületi önkormányzat az ügyhöz csak annyit tudott hozzászólni, hogy „a telekosztási eljárás a Kormányhivatal hatásköre”, így „ha van is folyamatban ilyen eljárás”, akkor erről nekik nincs tudomásuk.

Az Amnesty International új kutatása szerint Oroszország több száz civilt ölt meg az északkelet-ukrajnai Harkivban a széles körben tiltott kazettás bombákkal – írja a BBC.

Bizonyítékot találtak arra, hogy az orosz erők többször is használtak kazettás bombákat és más, hasonló elvek működő lőszereket, olyanokat, amelyek kisebb, késleltetve felrobbanó aknákat lövellnek ki.

A BBC öt különböző helyet is megnézett Harkivban, ahol a kazettás bombák becsapódására utaló, jellegzetes nyomokat találtak. Az ezekről készült fotókat három, különböző fegyverszakértőnek mutatták meg, és mind azt mondták, hogy a nyomok kazettás bombák használatára utalnak.

Egy térfigyelő kamera felvételein, amelyet egy helyi lakos juttatott el a BBC-hez, egymást követő, sorozatos detonációkat lehet látni, amely Bretton Gordon, a brit hadsereg volt ezredese és a Cambridge-i Egyetem fegyverszakértője szerint a kazettás bombára jellemző.

A kazettás bombák úgy működnek, mintha valaki egy terület felett egy nagy doboz kézigránátot szórna szét, amelyek szétrobbanva apró repeszek tízezreivel terítik be a helyet, súlyos veszteségeket okozva azoknak, akik a közelben tartózkodnak. Ahogy az erről szóló cikkében Király András kollégám is kifejtette, épületek és erődítmények ellen lényegében értelmetlen a bevetésük, ellenben tökéletesen alkalmasak a civilek elpusztítására. Pláne, hogy lehetnek olyan szétszóródó aknák is, amelyek becsapódáskor nem robbannak fel, így még évekig veszélyt jelenthetnek.

Az ilyen fegyverek használatát tiltó egyezményt több mint 120 ország írta alá, igaz nincs köztük sem Oroszország, sem Ukrajna.

Két hetes kutatása során az Amnesty International összesen 41 ilyen becsapódást vizsgált meg, ezekben legalább 62 civil vesztette életét, 196-an pedig megsebesültek. Olyanok, akik épp vásároltak, segélyért álltak sorba, vagy egyszerűen csak sétáltak az utcán. Donatella Rovera, az Amnesty vezető válságkezelési tanácsadója szerint az ilyen fegyverek használata „egyenlő a civilek szándékos célba vételével”.

Nem csillapodik a forintra nehezedő eladói nyomás, az euróval szembeni jegyzések a 398-as szint fölé kerültek péntek délelőtt – írja a Portfolio.

A lap szerint feltehetően magyar okok állnak az esés mögött, és összefügghet Orbán Viktor reggeli megszólalásával, miszerint rendkívüli helyzet van a háborús helyzet és még hosszú ideig maradnak az árstopok.

Miután a Ryanair bejelentette, hogy áthárítja az utasokra az extraprofitadót, Orbán pénteki rádióinterjújában arról is beszélt, hogy ők nem egy mulya kormány, ami ezt csak úgy nézné, hanem tenni szokott az ilyesmi ellen. Nem sokkal később Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy közleményt adott ki, miszerint a kormány számára elfogadhatatlan a Ryanair tisztességtelen jegyárusítási gyakorlata. Emiatt fogyasztóvédelmi vizsgálat elrendelését kezdeményezte annak érdekében, hogy a kormányhivatal illetékes szervei a fogyasztóvédelmi jogkörüknél fogva alaposan vizsgálják meg és lehetőség szerint akadályozzák meg a légitársaság tisztességtelen eljárását.

Közvetlenül azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolta, hogy mélyebb vizsgálatot kell folytatni, hogy kiderítsék, nem egy laboratóriumi baleset volt-e a felelős a világjárvány kialakulásáért. Kína szerint az elmélet politikai indíttatású hazugság.

Zhao Lijian külügyminisztériumi szóvivő visszautasította a vádakat, miszerint Kína nem működött együtt teljes mértékben a nyomozókkal. Úgy fogalmazott, hogy üdvözli a tudományos alapokon nyugvó vizsgálatot, de elutasít minden politikai manipulációt. Szerinte Kína jelentős mértékben hozzájárult a koronavírus eredetének kutatásához.

Egyben megismételte a „rendkívül gyanús amerikai laboratóriumok” kivizsgálására irányuló felhívásokat, amelyekkel kapcsolatban Kína bizonyítékok nélkül azt állította, hogy az Egyesült Államok biológiai fegyverként fejlesztette ki a koronavírust.

A WHO egy tavalyi, Kínában tett vizsgálat után arra jutot, hogy „rendkívül valószínűtlen” hogy a koronavírus egy laboratóriumból szabadult volna el. A most csütörtöki jelentés szerint azonban a WHO szakértői csoportja azt mondta, hogy még mindig hiányoznak „kulcsfontosságú adatok”, amelyek megmagyaráznák, hogyan kezdődött a járvány.

Hozzátették, hogy mivel a múltban már előfordult, hogy laboratóriumi balesetek váltottak ki járványokat, az erősen átpolitizált elméletet nem lehet elvetni. (abc)

Pénteken elindították a teherforgalmat Oroszország és Kína között az Amur folyón átívelő első közúti hídon, Blagovescsenszk és Hejhe között. A híd építése 2016-ban kezdődött. Vitalij Szaveljev orosz közlekedési miniszter szerint a híd kevesebb mint harmadára csökkenti a szomszédos régiók számára a szállítási útvonalat és ösztönzi a közös beruházási projektek fejlesztését. Hu Csun-hua, a kínai államtanács miniszterelnök-helyettese szerint a híd megnyitása a két ország készségét mutatja a teljeskörű együttműködés elmélyítésére.

Az 1080 méter hosszú hidat egy orosz-kínai koncessziós társaság építette Amur megye és Hejlungcsiang tartomány kormányának részvételével. Szakértők szerint a befektetés 16 év alatt fog megtérülni.

Az orosz Amur megye sajtószolgálata szerint a hídon naponta több mint 600 teherautó haladhat majd át, és a jövőben évente akár 4 millió tonna áru és 2 millió utas forgalmát is képesek lesznek kezelni. (MTI)

Meghalt az a négyéves tiszaderzsi kislány, akit kedden több órára az óvodabuszban felejtettek – írja a Blikk.

A gyereket életveszélyes állapotban szállították kórházba mentóhelikopterrel, miután észrevették, hogy reggel fél 8-tól délután 3-ig volt az átforrósodott buszban, amely minden nap felveszi az óvodához közeli településekről a gyerekeket, hogy az óvodába szállítsa őket.

A 24.hu azt írja, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki az 56 éves kunhegyesi buszsofőrt a történtek után.

Senkit se tévesszen meg a délelőtti napsütés, a csütörtökihez hasonlóan ma is több helyen lehet eső, zápor, zivatar, az Időkép előrejelzése szerint a hevesebb gócokban felhőszakadás és jégeső is várható, de még széllökések is. Napközben 22-32 fok várható, ismét a Dunától keletre lesz melegebb.

Szombaton már jobb lesz az idő sok napsütéssel, de a középső és keleti országrészekben még kialakulhatnak záporok, zivatarok, az északias szél pedig országszerte erős lesz. 25-30 fok várható. Hasonló idő lesz vasárnap is, kevesebb csapadékkal.

A legközelebbi hidegfront kedden érkezik, akkor már csak 22-26 fok körül alakul a hőmérséklet.

Robin Walker brit iskolaügyi miniszter a Sky News műsorában Aiden Aslinról és Shaun Pinnerről azt mondta, minden tőlünk telhető támogatást felajánlanak nekik és családjuknak. Szerinte végig teljesen egyértelmű volt, hogy ezeket a két férfit a genfi egyezmény értelmében hadifogolyként kell kezelni. Úgy fogalmazott, hogy a két férfit tegnap egy „undorító, szovjet korszakbeli show-perben” ítélték halálra.

„Egy látszatkormány illegális bírósága tartotta ezt a tárgyalást, nyilvánvalóan nem ismerjük el, hogy ennek a bíróságnak bármilyen hatásköre lenne” – mondta Walker.

Csütörtökön terrorizmus vádjával ítéltek halálra két brit és egy marokkói férfit Donyeckben. Az orosz hadsereg Mariupolban ejtette foglyul őket, mindhárman az ukránok oldalán harcoltak a háborúban. A tárgyalás a szakadár „népköztársaság” területén zajlott. A britek állításuk szerint nem zsoldosok, hanem az ukrán haditengerészet tagjai voltak, ezért rájuk is vonatkozik a hadifoglyokról szóló genfi megállapodás. (Guardian)

Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, Kína továbbra is ragaszkodik a zéró-covid politikájához, és úgy fogalmazott, „a kitartás győzelem”. Egy héttel azután, hogy Sanghajban és Pekingben a korlátozások enyhítését ünnepelték, most újabb lezárások következhetnek, mindkét városban ismét magas riadókészültség van érvényben.

Sanghaj több millió embernek otthont adó kerületeiben újabb lezárásokat rendeltek el, Peking Chaoying kerületében pedig a szórakozóhelyeket zártak be. Az újabb korlátozások riadalmat és frusztrációt váltottak ki a lakosok körében.

Hszi Csin-ping azt mondta, „meg kell erősítenünk a bizalmat, le kell győznünk a bénító gondolatokat, nagy figyelmet kell szentelnünk a járványmegelőzés kulcsfontosságú feladatainak és meg kell szilárdítanunk az eddig nehezen elért eredményeket”.

A kormány továbbra is kitart amellett, hogy az esetszámokat nullára csökkentse. Szakértők szerint Kína nehezen fogja elérni az idei évre kitűzött 5,5 százalékos gazdasági növekedési célját, miután a koronavírus miatti lezárások alatt be kellett zárni az üzleteket, és az ellátási láncok is akadoznak.

Kínában pénteken 73 új megbetegedést regisztráltak, ebből nyolcat Pekingben és 11-et Sanghajban. (Guardian)

Jarosław Kaczyński lengyel miniszterelnök-helyettes ehhez hozzátette, hogy bár Magyarország nyíltan ellenzi az Oroszország elleni uniós szankciókat, „ha jelenleg nem is, de Franciaország, Németország és néha Hollandia is ugyanezt csinálja, csak finomabban”

A Népszava azt írja, Kaczyński erről egy választókkal tartott eseményen beszélt a lengyelországi Sochaczew városában a Wprost című lengyel lap szerint.

Kaczyński az uniós szankciók elleni magyar tiltakozással kapcsolatos kérdésre azt válaszolta, „ezért a Kirillért nagyon kis árat kellett fizetni az ilyen esetekben szükséges egyhangúságért. De valóban nagyon komoly probléma van Magyarországgal jelenleg, amelyet én nem kívánok félvállról venni”.

A brazíliai rendőrség már vizsgálja a Dom Phillips brit újságíró és Bruno Pereira helyi őslakos-szakértő keresése során egy hajón talált vért, hogy állati vagy emberi vérről van szó.

Phillipset és társát vasárnap látták utoljára Amazonas állam Javari régiójában – egy hatalmas, folyókból és esőerdőkből álló területen, a perui határ közelében. Phillips kollégái és ismerői amiatt is aggódnak, mert a kutató az elmúlt napokban többször is fenyegetéseket kapott utazótársával, Bruno Pereireával együtt. Utóbbi leginkább az illegális halászat elleni munkája miatt.

Az AFP szerint a hatóságok azt mondták, bíznak abban, hogy élve találják meg a két férfit, de nem zárták ki annak az esélyét sem, hogy gyilkosság történhetett.

A vérnyomokat a helyiek által egy Pelado néven ismert halász, Amarildo da Costa hajóján találták, akit Atalaia do Norte városában hallgattak ki. A férfit ellen vádat emeltek tiltott lőszerek illegális birtoklása miatt. A rendőrség szerint ő lehetett az egyik utolsó ember, aki látta Phillipset és Pereirát. Az eltűnésük miatt már hat másik embert is kihallgattak, keresésükben mintegy 250 ember vesz részt, köztük búvárok is, de bevetettek már két helikoptert, több mint egy tucat hajót és drónt is. (BBC)

Donald Trump rendezte meg a Capitolium ostromát, ami egy „puccskísérlet” volt – mindez a 2021. január 6-án történt zavargásokat vizsgáló kongresszusi bizottság csütörtöki meghallgatásán hangzott el. Liz Cheney, a bizottság republikánus alelnöke szerint Trump „gyújtotta meg a lángot ehhez a támadáshoz”, Bennie Thompson demokrata képviselő pedig úgy fogalmazott, hogy a zavargás veszélyeztette az amerikai demokráciát.

Trump támogatói 2021. január 6-án rohamozták meg a washingtoni Capitolium épületét, amikor összeültek a törvényhozók, hogy közös ülésen hitelesítsék Joe Biden választási győzelmét.

A közel egyéves vizsgálat után csütörtökön a demokrata vezetésű amerikai képviselőházi bizottság részleteket mutatott azokból a vallomásokból, amelyeket Trump belső körének tagjaival készítettek. Például Bill Barr volt amerikai igazságügyi miniszter vallomásából, amely szerint alaptalanok voltak Trump azon állításai, miszerint a választásokat elcsalták. Barr úgy fogalmazott, „nem élhetünk olyan világban, ahol a hivatalban lévő kormányzat azon a konkrét bizonyítékokkal alá nem támasztott véleményén alapulva marad hatalmon, hogy a választásokon csalás történt”.

Bemutattak egy olyan felvételt is, amelyen Donald Trump lánya, Ivanka Trump úgy fogalmaz, „elfogadja”, hogy Barr elutasította apja összeesküvés-elméletét.

A most csütörtöki meghallgatás az első volt, ebben a hónapban még hat ilyet tartanak. Trump elutasította azt, szerinte ez csak „politikai HOAX”. A volt elnök egyébként nyilvánosan utalt arra, hogy 2024-ben újra indulna az elnökválasztáson, és továbbra is azzal a megalapozatlan állítással próbálja alátámasztani mindezt, hogy szerinte a legutóbbi választást tömeges csalással manipulálták.

A bizottság elnöke, a demokrata képviselő Bennie Thompson a meghallgatáson azt mondta, „január 6-a egy puccskísérlet csúcspontja volt a kormány megdöntésére”, szerinte „az erőszak volt véletlen”.

Liz Cheney szerint azokat, akik megtámadták a Capitolium épületét és „órákon át harcoltak a rendfenntartó erőkkel, az motiválta, amit Trump mondott nekik, hogy a választásokat elcsalták, és ő a törvényes elnök”. Szerinte Trump ezzel „összehívta a csőcseléket” és „meggyújtotta a támadás lángját”. (BBC)

Britney Spears és Sam Asghari összeházasodtak, hét hónappal azután, hogy megszüntették az énekesnő gondnokságát, amely elmondása szerint megakadályozta őt abban, hogy férjhez mehessen. A pár csütörtökön, Los Angelesben kötött házasságot.

Britney Spears tavaly bírósági meghallgatásán beszélt arról, hogy apja felügyelete alatt nem házasodhatott és azt sem engedték neki, hogy gyereket vállaljon. Idén áprilisban jelentette be, hogy terhes és harmadik gyerekét várja, egy hónappal később azonban elvetélt.

A BBC azt írja, nem sokkal a csütörtöki esküvő előtt az énekesnő egyik volt férje, Jason Alexander, akivel 2004-ben mindössze 55 óráig voltak házasok, megpróbált bejutni Spears otthonába, ezt pedig online élőben közvetítette. A férfit végül elfogták, mert elfogatóparancs volt érvényben ellene egy másik, a sajtó számára ismertetlen bűncselekmény miatt. Az még nem derült ki, hogy most vádat emelnek-e ellene birtokháborítás miatt.

Spears és Sam Asghari 2016-ban ismerkedtek meg az énekesnő Slumber Party című dalához készült klip forgatásán. Asghari nemrég egy interjúban azt mondta, az esküvőjük és a gyerekvállalás már „három évvel ezelőtt meg kellett volna történjen”.

A pár még tavaly szeptemberben jegyezte el egymást, két hónappal azelőtt, hogy a bíróság kimondta, vége Spears gondnokságának. A csütörtöki esküvőn SPears húga, anyja és apja sem volt ott, ott volt viszont Paris Hilton és Drew Barrymore.

Sam Asghary Britney Spears harmadik férje: az énekesnő korábban nemcsak Jason Alexanderrel, de Kevin Federline-nal is házasságot kötött, utóbbival 2004 és 2007 között voltak házasok, ezalatt két gyerekük született. (BBC)

„Ha az FBI egyszerűen csak tette volna a dolgát, Nassart már azelőtt megállították volna, hogy esélye lett volna több száz lányt, köztük engem is molesztálni” – ezt Samantha Roy, a Michigani Egyetem egykori tornásza mondta az Associated Pressnek, miután több tucat tornász beperelte az amerikai Szövetségi Nyomozóirodát.

Simone Biles, Aly Raisman, McKayla Maroney és más áldozatok most amiatt követelnek összesen egymilliárd dollár kártérítést az FBI-tól, mert nem intézkedett időben. A hatóságok először 2015-ben értesültek azokról a szexuális visszaélésekről és molesztálásokról, amelyeket Larry Nassar csapatorvos követett el.

Arról, hogy szexuális erőszak történt, az FBI indianapolisi kirendeltségét 2015-ben értesítette az Amerikai Tornaszövetség, miután három fiatal sportoló jelezte, hogy Larry Nassar az orvosi kezelések során molesztálta őket. Az FBI azonban gyakorlatilag nem tett semmit, és a helyi hatóságokat sem értesítette. Bár a szövetségiek 2016-ban végül nyomozást indítottak Nassar ellen, és megkezdték az áldozatok kihallgatását, továbbra sem értesítették a michigani hatóságokat. Nassart végül csak 2016 őszén tartóztatták le, miután a Michigani Egyetem rendőrsége is nyomozást indított.

Larry Nassart 2021-ben életfogytigra, pontosabban 175 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték, miután 1998 és 2015 között több száz fiatal lányt és nőt, köztük az amerikai olimpiai tornászcsapat tagjait molesztálta. 2017-ben bűnösnek vallotta magát gyermekpornográfia birtoklásában, 2018 elején pedig beismerte azt is, hogy szexuálisan zaklatta pácienseit és diákjait.

Az FBI ellen most több mint 90 nő nyújtott be keresetet, azt állítják, hogy az FBI nem vizsgálta ki az ügyet, annak ellenére sem, hogy hiteles információkat kaptak a bűncselekményekről. A keresetet azután nyújtották be, hogy az Igazságügyi Minisztérium elutasította az ügynökök felelősségre vonását, és úgy döntöttek, nem emelnek vádat két FBI-ügynök ellen, akik állítólag „elszúrták” a Nassar elleni vizsgálatot, lehetővé téve ezzel azt, hogy az orvos még több mint egy éven keresztül több mint 70 lányt és fiatal nőt bántalmazzon.

Az FBI ügynökeit az Igazságügyi Minisztérium saját felügyelőszervezete vádolta meg azzal, hogy hamis nyilatkozatokat tettek Nassar ügyében.

Christopher Wray, az FBI igazgatója 2021 őszén az amerikai szenátus igazságügyi bizottságának meghallgatásán nyilvánosan is bocsánatot kért azoktól a tornászoktól, akiket szexuálisan zaklatott a tornászválogatott orvosa, Larry Nassar. Wray azt mondta, nagyon sajnálja, hogy az FBI ügynökei nem tettek eleget, hogy „megállítsák ezt a szörnyeteget”. Szerinte ami történt, az megbocsáthatatlan, az FBI vezetése pedig azon dolgozik, hogy ne is történhessen meg soha többé.

Az igazságügyi minisztérium végül azért nem emelt vádat az ügynökök ellen „súlyos kötelezettségszegés” miatt, mert szerintük nem állt rendelkezésre elég bizonyíték.

„A többi áldozatot és engem is elárult minden olyan intézmény, amelynek meg kellett volna védenie minket. Az Amerikai Olimpiai Bizottság, az Amerikai Tornaszövetség, az FBI és most az Igazságügyi minisztérium. Az igazságszolgáltatáshoz és a gyógyuláshoz vezető egyetlen út most a jogi eljárás” – mondta McKayla Maroney tornász, aki több tucatnyi társával együtt különböző összegű kártérítést követel az FBI-től, az összes követelés ügyvédjük, John C. Manly nyilatkozata szerint meghaladja az egymilliárd dollárt.

Az igazságügyi minisztérium 2021 nyarán tett közzé jelentést arról, hogy az FBI rosszul kezelte a tornászok ügyét. Közel öt évvel azután, hogy Nassart először letartóztatták gyermekpornográfia vádjával. A minisztérium főfelügyelője azzal vádolta meg az indianapolisi FBI-kirendeltség területi irodájának vezetőjét, W. Jay Abbottot és az egyik ügynököt, Michael Langemant, hogy hamis nyilatkozatokat tettek a nyomozóknak, akik a belső vizsgálatot folytatták.

Langemant két héttel azelőtt rúgták ki az FBI-tól, hogy Simone Biles, Aly Raisman, McKayla Maroney és Maggie Nichols a szenátus előtt beszéltek az ügyről, illetve arról, hogy az FBI milyen hibákat vétett. Langeman csak 17 hónap után dokumentálta az első kihallgatott áldozat, Maroney vallomását. Maroney-t 2015 szeptemberében, két hónappal azután hallgatták ki, hogy az FBI tudomást szerzett Nassar tetteiről. Maroney akkor 19 éves volt, még az anyjának sem mondta el, hogy Nassar éveken át, 13 éves korától kezdve molesztálta. Maroney szerint a Langeman által másfél évvel később, 2017-ben benyújtott jelentés több hamis állítást is tartalmazott, többek között azt, hogy Nassar análisan is beléhatolt, mondván, hogy az majd csökkenti a hátfájását. Langeman jelentése szerint Nichols és Raisman elutasította, hogy az FBI kihallgassa őket, az áldozatok szerint azonban nem így volt.

Maroney a szenátus előtt azt mondta, szerinte az FBI ügynökei „úgy döntöttek, hazudnak” arról, amit ő mondott, és „inkább egy sorozatos gyerekmolesztálót védenek”, minthogy megvédték volna őt vagy sok más embert. Az Igazságügyi minisztérium főfelügyelője a tavaly nyári jelentésében azt állította, hogy Abbot, aki a vizsgálat ideje alatt vonult nyugdíjba az FBI-tól, szándékosan hamis állításokat tett, hogy ezzel „minimalizálja az indianapolisi iroda által elkövetett hibákat”. A főfelügyelő jelentése szerint az FBI rosszul kezelte a tanúkihallgatásokat és nem osztotta meg az illetékes hatóságokkal a visszaélésekre vonatkozó hiteles információkat. Jelentésében szerepel az is, hogy Nassar 70 vagy annál is több sportolót molesztált 2015 júliusa és 2016 augusztusa között, miután az Amerikai Tornaszövetség már jelentette a gyanút az FBI felé. (New York Times/AP)

Johnny Depp ügyvédei, Ben Chew és Camille Vasquez és az ABC műsorában tettek utalást arra, hogy Depp lehet, hogy nem fogja behajtani a 10,4 millió dolláros kártérítést volt feleségétől, Amber Heardtől.

A kérdésre, hogy mennyire befolyásolta az esküdtszéket a közösségi média, Chew azt mondta, szerinte „a közösségi média nem játszott szerepet”, „a döntést az esküdtszék hozta meg a mindkét fél által bemutatott bizonyítékok alapján”.

Azok az állítások is szóba kerültek, amelyek szerint az ügyben született ítélet negatív hatással lehet a családon belüli erőszak áldozataira és a #MeToo mozgalomra, Vasquez azt mondta, erre csak azt tudja válaszolni, hogy minden áldozatot arra bátorítanak, hogy jelentkezzenek. „Nem gondoljuk, hogy negatív hatása lenne. Az ítélet önmagáért beszél: ezek tények. Az esküdtszék egyhangú döntést hozott a tények alapján.”

Chew azt is felvetette, hogy Depp talán be sem hajtja a neki megítélt kártérítést Heardtől. Úgy fogalmazott, hogy bár nem hozhatják nyilvánosságra az erről szóló megbeszéléseket, de Deppnek „ez soha nem a pénzről szólt”, hanem „a hírnevének helyreállításáról”.

Johnny Depp perelte 50 millió dollára perelte be volt feleségét, Amber Heardöt rágalmazás miatt, miután Heard „családon belüli erőszak áldozatának” nevezte magát egy véleménycikkben, és bár nem említette névvel Deppet, a színész szerint mindenki úgy értette, hogy ő volt a tettes, ezzel pedig Depp szerint volt felesége tönkretette a karrierjét. A hat hétig tartó nyilvános tárgyalás végén az esküdtek bűnösnek találták Heardöt Depp rágalmazása miatt.

(TV Insider)

15 évre ítéltek egy 66 éves brit férfit Irakban, a vád szerint régiségeket lopott, miközben egy régészeti túrán vett részt az országban. Jim Fitton családja amiatt aggódik, hogy a nyugdíjas geológus meghalhat börtönben. Azt mondták, „összetörte” őket a hétfői ítélet, és arra kérték a brit kormányt, hogy törekedjen a férfi szabadon bocsátására.

A férfit március 20-án tartóztatták le a bagdadi nemzetközi repülőtéren, amikor 12 cserépdarabot találtak a poggyászában. A darabokat elküldték elemzésre az iraki Nemzeti Múzeumba, ahol azokat műtárgyaknak minősítették. A férfit a történtek miatt azzal vádolták meg, hogy műtárgyakat akart kicsempészni az országból.

Egy szintén márciusban letartóztatott német férfit, Volker Waldmannt bizonyítékok hiányában ártatlannak találták, és hétfőn szabadon engedték – közölte Thair Soud, Fitton ügyvédje.

Ügyvédje szerint Fitton nem tudta, hogy milyen tárgyakat talált, csak szereti a köveket, és nem állt szándékában bűncselekményt elkövetni. (CNN)

Közel húsz helyre riasztották Pest megyében a tűzoltókat viharkárok miatt szerda délután. A legtöbb riasztás Dunakesziről érkezett, ahol a szél a város több pontján az útra döntötte a fákat.

Fa dőlt az úttestre a 2-es főút 15-ös kilométerszelvényénél, a Szent György utcában, a Ponty utcában, illetve a Fót és Dunakeszi közötti összekötő szakasz több pontján.

Csömörön pedig, a Petőfi Sándor utcában egy óvodaépületbe tört be nagy mennyiségű esővíz.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye szerint a károk felszámolásán folyamatosan dolgoznak a hivatásos és önkéntes tűzoltók. (MTI)

Fülöp király visszaadta a Kongói Demokratikus Köztársaságnak a gyarmati korszakban elrabolt mintegy 84 000 műtárgy közül az elsőt, egy Kakungu nevű maszkot, amelyet korábban a belga Királyi Közép-Afrikai Múzeumban állítottak ki.

A most visszakapott maszkot az ország délnyugati részén élő Suku közösség gyógyító szertartásokon használta. Egy műkereskedő vásárolta meg 70 évvel ezelőtt, mielőtt még kiállították a belga múzeumban.

Fülöp király úgy fogalmazott, ez „a Belgium és Kongó közötti kulturális együttműködés megerősítésének szimbolikus kezdetét jelenti”. A Közép-Afrikai Királyi Múzeum műtárgyainak közel 70 százalékát a gyarmati időszakban foglalták le, azok közül még számos műtárgyat kell visszaadni.

Fülöp király nagynénje, Esmerelda hercegnő a BBC-nek azt mondta, „az Afrikából és sok más országból ellopott műtárgyaknak vissza kell kerülniük oda, ahová tartoznak”.

A gyarmatosítás időszaka alatt kongóiak milliói szenvedtek el kegyetlenkedéseket, különösen II. Leopold király uralkodása alatt, aki a Kongói Szabadállamot személyes tulajdonaként birtokolta. Fülöp király 2020-ban, az ország függetlenségének 60. évfordulóján levélben fejezte ki „legmélyebb sajnálatát” Tshisekedi elnöknek az ősei által elkövetett visszaélések miatt.

Esmerelda hercegnő szerint ennél azonban több kell, szerinte „hivatalos bocsánatkérésre” van szükség „a múltért és az elkövetett atrocitásokért”. (BBC)

Még a nyáron pályázható lesz a Tilos Rádió által használt frekvencia; a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa elfogadta a Budapest 90,3 MHz médiaszolgáltatási lehetőség pályázati felhívásának tervezetét, és hamarosan kiírja a frekvenciára szóló pályázatot.

Az NMHH testülete elfogadta a Budapest 90,3 MHz körzeti vételkörzetű médiaszolgáltatási lehetőség közösségi jellegű használatára irányuló pályázati felhívás tervezetét. Azt írták, hogy pályázati eljárás előkészítése azért kezdődött el, mert a médiaszolgáltatási lehetőséget jelenleg használó Tilos Kulturális Alapítvány médiaszolgáltatási jogosultságát a médiatanács törvényi kizáró ok miatt nem újíthatta meg, így az szeptember 3-án végleg lejár.

Az NMHH közölte, hogy a rádió üzemeltetője a megújítás ügyében hozott döntéssel szemben a törvény által biztosított jogorvoslati jogával nem élt, de az új kiírás tervezete lehetővé teszi, hogy a Tilos Kulturális Alapítvány is pályázzon a frekvenciára. (MTI)

Több közterület nevét is módosította Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztése nyomán a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén, a közgyűlés pedig az utcanévmódosítások között elfogadta azt is, hogy legyen Horn Gyula utca Budapesten – írja a hvg.hu. A fideszes képviselők nem szavazták meg az előterjesztést.

Ughy Attila, a kormánypárt képviselője azt mondta, Horn Gyula „konfliktusos személyiség”, az 1956-os forradalomban betöltött szerepe miatt.

Horváth Csaba, Zugló szocialista polgármestere szerint Horn Gyula „államférfi volt, történelmi személyiség volt”, szerinte Hornról még Orbán Viktor is mindig tisztelettel beszélt.

Karácsony Gergely azt mondta, volt olyan pillanat, „amikor Horn Gyula a történelem rossz oldalán állt”, de szerinte az utcanévvel nemcsak egy politikai teljesítmény mellett tesznek hitet, hanem amellett is, hogy a „bevallott bűnöket meg lehet bocsátani”.