Gulyás Gergely: A diplomások körében nincs többségünk

„Tény, hogy a leggazdagabb és legmagasabban képzett választók körében kisebb a támogatottságunk, mint a nem diplomások között. Ez részben demográfiai kérdés is, a fiatalabbak között több a diplomás, az idősebbek között kevesebb, és ez a kormánypártok támogatottságában is megjelenik. A diplomások körében nincs többségünk, de nagyon sok értelmiségi gondolja úgy, hogy az ország jövője szempontjából a polgári kormányzás a helyes irány. Sőt, azok közül, akik mélyebben foglalkoznak politikával, véleményem szerint még többségben is vannak, akik így látják”

– ezt az Indexnek adott interjújában mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, miután arról kérdezték, van-e személyes felelőssége abban, hogy a kormánypártok elvesztették az értelmiségi szavazókat.

Az okokról is beszélt, szerinte „a modern politika és az értelmiségi attitűd között eleve nagyobb a feszültség. A politika egyre inkább a médiatér logikájához alkalmazkodik, különösen a közösségi média világában, ahol néhány másodpercben kell üzeneteket megfogalmazni. Ez óhatatlanul leegyszerűsítő, ami távolabb áll az értelmiségi diskurzustól”. Ettől függetlenül Gulyás mégis úgy gondolja, hogy „ha valaki ma Magyarországon valódi intellektuális tartalmat keres a politikában, azt már szinte kizárólag a kormánypártoknál találja meg”.

Elismerte, hogy az „egyszerűsítés” miatt sok kritika éri a kormány kommunikációját, de szerinte „ez részben a politikai műfaj sajátossága”, és példákat is mondott a „kifejezetten színvonalas, tényekre és érvekre épülő megnyilatkozások”-ra, szerinte Navracsics Tibornak, Lantos Csabának vagy Bóka Jánosnak vannak ilyen megszólalásai.

A kérdésre, hogy a kormányinfó mint műfaj mennyire égette ki, azt válaszolta, hogy nem érzi kiégetőnek, „nincs érzelmi viszonya” hozzá.

Szerinte „ami a műfajban változott az elmúlt években, az nem kifejezetten magyar sajátosság. Európában és az Egyesült Államokban is megfigyelhető, hogy az újságírók szerepe átalakult: egyre kevésbé tájékoztatnak, és egyre inkább politikai álláspontot képviselnek. Sok esetben már nem beszámolnak a politikáról, hanem alakítani akarják azt. Hogy ez jó vagy rossz, azon lehet vitatkozni”, szerinte az utóbbi.

Mindezek után az Index újságírója feltette a következő kérdést:

„Például a 444 rendszeresen azt állítja a Kormányinfón, hogy az Index a Tisza-adócsomag ügyében jogerősen több pert is elvesztett, ez tényszerűen nem igaz, ilyen jogerős ítélet nincs. Ön szerint hol húzódik a kérdésekben a határ újságírás és aktivizmus között?”

(Március 5-én írtuk meg, hogy jogerős a bíróság ítélete, ami kimondja, hogy semmi köze a Tiszának ahhoz a mintegy 600 oldalas, valószínűleg AI-generált szöveghez, melyet az Index közölt le. A kormánypárti lap több cikket is közölt a Tisza állítólagos adóemelési terveiről. A párt még szeptemberben perelte be az Indexet.)

Gulyás az izgalmas kérdésre adott válaszában arról beszélt, hogy szerinte „sok újságíró ma már nem egyszerűen kérdezni jön egy sajtótájékoztatóra, hanem vitatkozni”.

„Korábban a sajtótájékoztató arra szolgált, hogy az újságíró feltegye a kérdéseit, majd a válaszok alapján tudósítson, és ha akarta, külön cikkben fogalmazta meg kritikáját az elhangzottakról. Most már sokszor a tényeket feledve saját véleményükről tudósítanak az újságírók. Az is látható, hogy egyes szerkesztőségek között politikai együttműködés van, és a kormányinfón is előfordul, hogy egyes újságírók túllépnek a szerepükön – például amikor megpróbálják meghatározni még a kérdezés rendjét is”

– mondta a közszolga Gulyás Gergely.

Magyar Péterről is beszélt, szerinte „a Magyar Péter-jelenség mögött nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat van”, de eddig „minden alkalommal kiderült a választásokon, hogy a társadalom csendes és nyugodt többsége a kormány mögött áll”.