Király András

Talán mégse Oroszország vagy más, ellenséges hatalom betegítette meg az amerikai diplomatákat a világ több pontján. 2017 óta érkeznek hírek rejtélyes módon megbetegedő amerikai diplomatákról, akik rendre hasonló tünetekről számolnak be, és akik az alapos orvosi vizsgálatok alapján valóban károsodást szenvedtek. Az első ilyen eseteket Kuba fővárosában, Havannában tapasztalták, ahol nem csupán az Egyesült Államok nagykövetségén, hanem a kanadai nagykövetség közeli épületében dolgozók körében is jelentkeztek különös megbetegedések.

Azóta a világ számos pontjáról jelentettek hasonló rejtélyes megbetegedéseket, például az USA kantoni konzulátusáról Kínából, illetve Moszkvából is, ahol a CIA fedett műveleteit irányító Marc Polymeropoulos a hotelszobájában észlelte az időközben Havanna-szindrómára keresztelt tünetegyüttest.

Összességében mintegy ezer amerikai követségi dolgozó szenvedett valamilyen fokú károsodást - és bár eleinte az is felmerült, hogy valójában tömegpszichózis áldozatai, a Pennsylvania Egyetem Agytrauma Központjának orvosai 44 áldozat MRI-vizsgálata alapján arra jutott, hogy "[v]alami történt ezeknek az embereknek az agyával", tüneteiket "nem képzelgés" okozza. Akármi is történt velük, az kimutatható változásokat okozott az agyukban.

Nem csoda, hogy egyre többen és egyre komolyabban gyanakodtak ellenséges ármánykodásra, szónikus fegyverrel elkövetett, célzott támadásra. Öt évnyi vizsgálódás után azonban az amerikai hírszerzés, a CIA végül mégis arra jutott, hogy az esetek többségét nem Oroszország vagy más rivális (nagy)hatalom ármánykodása, hanem környezeti hatások, stressz, vagy korábban diagnosztizálatlan betegségek okozhatták. De a New York Times részletes beszámolója szerint nem minden eset hátterét sikerült még feltárni. Egy, a CIA vizsgálatainak eredményeit ismerő, névtelenül nyilatkozó kormánytisztviselő szerint van két tucatnyi eset, amelyek a legjobb eséllyel adhatják nyitját, ha mégis egy ellenséges hatalom támadása okozta volna a rejtélyes megbetegedéseket.

Erre amúgy eddig semmilyen konkrét bizonyítékot nem sikerült találni. A Times cikke szerint az FBI, a Pentagon és más kormányszervek most a havannai és a bécsi, illetve pár egyedi esetre koncentrálják vizsgálataikat.

Arra amúgy mostanáig nem találtak semmilyen konkrét bizonyítékot, hogy szándékos külső behatás okozta volna a megbetegedéseket. A CIA és az amerikai kormány hivatalosan soha nem is vádolt ezzel semmilyen idegen hatalmat, bár azért akadtak kormánytisztviselők, főleg a hadügyminisztériumban, akik addigi ismereteik alapján az orosz titkosszolgálatok szerepét emlegették. Sőt, még William J. Burns, a CIA igazgatója is tett erre utaló megjegyzéseket, amikor decemberi moszkvai látogatásán, ahol elsősorban Ukrajna lerohanásának várható következményeire figyelmeztette orosz partnereit, azt is megemlítette, hogy ha a rejtélyes megbetegedésekről is kiderülne, hogy az oroszok állnak a hátterükben, annak is lesznek következményei.

Burns most a jelentés megjelenése után arról beszélt, hogy a Havanna-szindróma összetett problémáját "elemzői szigorral, szakmai alapossággal és együttérzéssel" vizsgálják, egyben jelezte azt is, hogy a szindrómától szenvedő munkatársai tünetei valódiak. A CIA most nyilvánosságra került jelentését ugyanis az érintett károsultak nem fogadták kitörő lelkesedéssel, közleményükben jelezték, hogy az nem lehet a végső szó az ügyben. Burns a bírálatra válaszul jelezte, hogy "folytatjuk az esetek vizsgálatát, és világszínvonalú orvosi segítséget nyújtunk az arra szorulóknak".

A vizsgálat tehát még nem zárult le, és a CIA most kiadott jelentése sem állítja, hogy kizárható a támadás. Csupán annyira jutottak, hogy a megbetegedések többsége természetes okokra vezethető vissza, ám a még feltáratlan hátterű eseteknél indokoltak a további vizsgálatok, amelyek akár arra is bizonyítékot adhatnak, hogy azokat valóban szándékos külső behatás okozta. Az áldozatok körében még mindig az a legnépszerűbb elmélet, hogy energiafegyverrel támadták őket. A CIA azonban eddig nem talált erre sem tárgyi bizonyítékot, sem utalást a rivális hatalmak lehallgatott kommunikációjában. Ugyanakkor a CIA egyik illetékese szerint egyelőre még semmilyen eshetőséget, így ezt sem zárták ki.

Egeret szültek a hegyek a múlt héten, amikor az USA és európai szövetségesei magas szintű egyeztetésekbe kezdtek Oroszországgal a NAGYBETŰS HELYZETRŐL, amit előzetesen részletekbe menően elemeztünk, ezért hosszas ismertetésétől ezúttal eltekintenék.

A tárgyalások még el se kezdődtek, amikor Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes, az orosz delegáció vezetője már arról beszélt, nem hajlandó hagyni, hogy a Nyugat "végtelen egyeztetésekbe temetkezve fékezze a folyamatot". Ehhez képest amerikai partnere, Wendy Sherman külügyminiszterhelyettes egyből berántotta a kéziféket. Világossá tette, hogy az oroszok legfőbb követeléséről, a NATO visszavonulásáról a posztszovjet térségből, szó se lehet.

Minden egyéb felmerülő eshetőség, legyen szó akár a másik határainál állomásoztatott hagyományos haderő létszámáról, vagy a másik teljes kiirtására alkalmas nukleáris fegyverarzenál csökkentéséről pedig olyan összetett, olyan bonyolult, technikai jellegű egyeztetéseket igényel, hogy azokról "nem lehet napok, vagy hetek alatt megállapodni". A szerdai NATO-orosz csúcs utáni sajtótájékoztatóján Sherman már utalgatott a várható kimenetre, amikor jelezte, hogy ha az oroszok felállnának az asztaltól, azzal csak beismerik, hogy eleve nem volt komolyan céljuk a helyzet diplomáciai megoldása. Másnap, az EBESZ-ben folyó egyeztetések közben Rjabkov már arról beszélt, hogy nem látja értelmét további tárgyalásoknak, ahol újra csak ezeket a kérdéseket rágnák át.

A diplomáciai próbálkozás tehát lényegében eredménytelenül zárult, még ha ez ebben a feszült helyzetben nem is feltétlenül számít tragikus végkifejletnek. Legalább nem szakadt ránk a világ. Azóta viszont a diplomáciai szakasz lezárultával újra felpörögtek a folyamatok, és nem a jó irányba gyorsulunk.

Atommal (I)szkanderoznak

"Mintha kissé túlemelték volna a téteket az USA és Oroszország geopolitikai pókerében" - értékeltük még a múlt heti diplomáciai nagyhét előtt a helyzetet, de naivnak bizonyultunk. Két hete ilyenkor még szó se volt nukleáris fenyegetőzésről. Most már van. Még ha nyíltan nem is mondták ezt ki az oroszok, de a New York Times amerikai diplomáciai és orosz elemző forrásai szerint már utalgattak rá, hogy ha nem teljesül követelésük, vagyis nem terjeszthetik ki újra érdekszférájukat Európa keleti részein (ahol mi is élünk, kedves olvasó), akkor bizony atomtöltettel szerelt rakéták indulhatnak hosszú útra Oroszországon belül az Egyesült Államok és Európa irányába.

A Times értesülései szerint egy orosz elemző, bizonyos Dmitrij Sziszlov már decemberben arról magyarázott orosz törvényhozóknak egy zárt ajtós tanácskozáson, hogy Ukrajna lerohanása igazából nem ásná alá az Egyesült Államok biztonságát, vagyis ennél fenyegetőbb lépésekkel kéne jelezniük, hogy a Nyugat komoly árat fizet, ha nem hajol meg a követeléseik előtt.

A nukleáris fegyverek - atomtöltettel felszerelt Iskander rakéták - telepítése az Egyesült Államok közelébe egyértelműen ilyen fenyegető lépés volna. És hogy ez mennyire napirenden lehet, azt szépen illusztrálta Rjabkov miniszterhelyettes, aki múlt csütörtöki orosz tévéinterjújában a klasszikus fordulattal felelt a riporter kérdésére, hogy Oroszország tervezi-e "katonai infrastruktúra" telepítését akár Venezuelába, akár Kubába. "Nem kívánok semmit se megerősíteni, de kizárni se" - mondta, jelezvén, hogy a kubai rakétaválságos hasonlatok találóbbak lehettek, mint gondoltuk volna.

Ukrajna

Bár az amerikaiak minden lehetséges fórumon elmondták, hogy az ukrán helyzetet csak és kizárólag az ország határán százezres haderőt felsorakoztató Oroszország képes deeszkalálni, az erre semmilyen hajlandóságot nem mutatott eddig - persze miért is tenné, ha láthatóan ez az, amivel leginkább fenn tudja tartani a Nyugat figyelmét. Így az se váratlan fordulat, hogy enyhülés helyett inkább fokozódni látszódik a feszültség, amennyiben az amerikai hírszerzés legújabban már attól tart, hogy az oroszok diverzáns akciókra készülnek, ezzel indokot adva maguknak a donyecki és luhanszki szakadár "köztársaságok" oroszajkú és -érzelmű lakosságának megmentésére. "Oroszország már lefektette az alapjait annak az opciónak, hogy maga gyártsa le az invázió indokát, legyen szó akár szabotázsakciókról vagy információs műveletekről, amelyekkel azzal vádolhatnák Ukrajnát, hogy támadásra készül Kelet-Ukrajnában" - jelentette ki Jen Pseki, a Fehér Ház szóvivője magyar idő szerint péntek esti sajtótájékoztatóján.

Az se túl biztató, hogy Oroszország időközben lassú evakuációba kezdett, vagyis elkezdte hazahívni Ukrajnában szolgáló alacsonyabb beosztású diplomatáit illetve a diplomaták családtagjait. Az ilyesmi konfliktusövezetekben szokás. Azt persze nehéz eldönteni, hogy Oroszország most azért vonja ki lassan az ún. nem létfontosságú diplomáciai állományát, mert valóban konfliktus kirobbantására készül, kirobbanására számít, vagy éppenséggel csak a látszatát igyekszik ennek kelteni, ezzel is fokozva az ezirányú félelmeket.

Gáz

Az ukrán válság, illetve úgy általában az orosz nyomulás egyik megkerülhetetlen aspektusa az európai gázellátás, mivel abban az európai országok jelentős mértékben függnek Oroszországtól. 2021 késő őszén Oroszország már játszott is egy kicsit a gázcsappal, egyből meg is ugrottak Európa-szerte az energiaárak. A jelek szerint Oroszország most arról is gondoskodik, hogy ez tartósan így maradjon. Miközben a Gazprom azt állítja, hogy az előző év azonos időszakához képest 2022 első két hetében még növelte is a kitermelését, abból Kínát látja most el, illetve elsősorban saját tárolóit tölti. Az Európába áramló gáz mennyisége ugyanebben az időszakban 40 százalékkal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest, így most először a történelemben 2022 első két hetében több cseppfolyósított gáz, LNG érkezett Európába tartályhajókon, mint orosz gáz vezetékeken.

Repedező szövetség

A gázkérdés mellékszállnak tűnhet az atomrakéták, szabotázsakciók és csapatösszevonások hátterében, de a nyugati szövetség egysége szempontjából annál központibb kérdés. Németországot legalábbis elbizonytalaníthatja, hogy miközben atomerőműveket kapcsolnak le, a gázellátása is veszélybe kerülhet. Ennek pedig már vannak látható hatásai. A nagytekintélyű német gazdasági lap, a Handelsblatt értesülései szerint épp ezért a legdurvább amerikai válaszlépés, Oroszország kizárása a nemzetközi bankrendszerből, vagyis a Swift-szankció, már le is került a napirendről.

De voltak más, a múlt heti tárgyaláson amerikai részről elhangzó javaslatok, amik megingathatták a nyugati egységet. A Wall Street Journal szerint ilyen volt az amerikai felajánlás, hogy a NATO és Oroszország ütközőzónájában kölcsönösségi alapon korlátozhatnák a hadgyakorlatok méretét, és a Fekete-tenger egy részén akár teljes egészében felfüggeszthetnék azokat. Pláne, hogy a NATO-szövetségesek az előbbiről elsőként a sajtóból, az utóbbiról pedig közvetlenül a szerdai NATO-orosz egyeztetések előtt értesülhettek csak. A WSJ szerint egyes NATO-országok azt is aggasztónak tartják, hogy az amerikaiak a fő orosz követeléseket ugyan határozottan visszautasították, de így is engedményekkel próbálhatják megbékíteni majd Oroszországot. A lap ugyan nem nevezte meg az aggodalmaskodókat, de a körülményekből azért kikövetkeztethető, hogy elsősorban a katonai szövetség keleti arcvonalának országai, a balti államok, Lengyelország, illetve Románia aggódhatnak azon, hogy az amerikaiak onnan vonnának ki csapatokat Putyin lekenyerezésére.

Hogy milyen további érdekes helyzeteket teremtenek a nyugati szövetségen belüli nézeteltérések, azt ez a térkép szépen szemlélteti:

A képen a brit légierő két, C-17-es szállítógépének útvonala látható, amint a német légteret gondosan elkerülve járták meg Ukrajnát oda-vissza. Hogy miért kerülték ki a német légteret? Mert tankelhárító fegyvereket szállítottak Ukrajnának, miközben Németország az egyre agresszívabb orosz retorika miatt is visszautasítja az efféle fegyverszállításokat - ahogy azt Annalena Baerbock német külügyminiszter január 18-án Kijevben újfent megerősítette.

Szén

Közben Ukrajna és Oroszország a minden korábbinál kiélezettebb helyzet közepette megállapodtak, hogy az előbbi másfél milliárd dollár értékben vásárol szenet az utóbbitól. A szén létfontosságú energiaforrás Ukrajnának, ahol jellemzően szénerőművekben termelik az áramot, saját szénkészleteik viszont a névleg a szakadárok, gyakorlatilag Moszkva irányítása alatt álló donyecki és luhanszki területen vannak.

„Ma hárommilliárd ember játszik aktívan valamilyen játékkal, és az interaktív szórakozást megismero nemzedéknek köszönhetoen a szórakoztatóipar egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő formája” – ezekkel a szavakkal jelentette be a Microsoft a legendás játékszoftvergyártó páros, az Activision Blizzard felvásárlását.

68,7 milliárd dollárért vásárolják meg a videójátékpiac egyik legnagyobb szereplojét. Az Activision Blizzard két korábbi céget tömörített magába. Olyan népszerű videójátékok, franchiseok tulajdonosai, mint a Call of Duty, a World of Warcraft, a Diablo, a Candy Crush és még sok egyéb ismert játék.

Mostantól a játékgyártó cég összes stúdiója a Microsoft által fejlesztett Xbox alá tartozik, de az átállás ideje alatt a két cég egyelore külön üzemel.

A videójátékoknak a Microsoft vezérigazgatója szerint „nagy szerepe lesz a metaverzum platformjainak fejlesztésében”. A vásárlások évek óta tartanak, a Microsoft egyre nagyobb falatokat harap le a videójáték-iparból, így például a tavaly felvásárolt Bethesda és a világ egyik legnépszerűbb játékát, a Minecraftot jegyzo Mojang is már a cégóriás tulajdonában van. (Via Reuters)

"A kormány 160 ezer forintos fővárosi albérleti díjak mellett a 133 ezres minimálbér ígéretével kampányol" - mondta az Egységben Magyarországért néven egyesült ellenzék hétfői budapesti sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke. Szerinte a lakhatási válság érdemi megoldásának egyik kulcsa a bérlakásépítés lehet.

"A Fidesz hárommilliós tandíjjal akar kínai egyetemet importálni az adófizetők pénzéből. Mi hosszú távon harmincezer magyar fiatal lakhatását szeretnénk rendezni" - kötötte össze a bérlakásépítés témáját az ellenzék egyik népszavazási kezdeményezésével a Fudan Egyetemről.

Hiszékeny Dezső szocialista országgyűlési képviselő ezt azzal egészítette ki, hogy a bérből és fizetésből élőknek nemhogy az új lakások ára, de még a lakbérek is megfizethetetlenek. Ő a XIII. kerület képviselője, ahol az önkormányzat saját forrásaiból épít bérlakásokat, a múlt héten is átadtak egy 35 lakásos társasházat.

A sajtótájékoztatón a kormány támogatási politikáját is bírálták. A CSOK például "kevesek kiváltsága, miközben felfelé hajtja az ingatlanárakat", mondta Bakos Bernadett, az LMP budapesti elnökségének a tagja. De ahogy előtte Z. Kárpát, úgy ő is megjegyezte, hogy nem eltörölni kívánják a meglévő kedvezményeket, hanem rászorultsági alapon igazságosabbá tenni azokat.

Arnold van den Bergh közjegyző, az amszterdami Zsidó Tanács egyik tagja árulhatta el a náciknak Anne Frank és családja rejtekhelyét a város Joordan kerületében, állítja új könyvében az Anne Frank elárulásában Rosemary Sullivan, aki megállapításait az egykori FBI-ügynök, Vince Pankoke és csapata kutatásaira alapozta.

Pankokéék hat évnyi nyomozás és kutatómunka, illetve egy olyan névtelen levél alapján gyanúsítják az 1950-ben elhunyt van den Berghet, amit Anne édesapja, Otto Frank a háború után hazatérve kapott. Az 1980-ban elhunyt Otto Frank állítólag erősen gyanította, hogy ki árulta el a családját, de haláláig nem beszélt róla nyilvánosan. A háború után évekkel egy újságírónak nyilatkozva csak annyit mondott, hogy a zsidó közösség egy tagja árulta el őket.

Sullivan könyve szerint a közjegyzőként dolgozó, ekként az elkobzott javak nácik nevére írásában is segédkező van den Bergh saját családja és élete védelmében kollaborált, több rejtekhely címét is kiadta a náciknak. Őt és családját nem is hurcolták el.

Anne Frank és családja 1942-től bujkált egy csatornaparti raktárépület rejtett padlásán, mígnem 1944-ben apjával, anyjával és nővérével együtt el nem hurcolták. Anne 1945 februárjában, 15 éves korában a bergen-belseni koncentrációs táborban hunyt el, feltehetően tífuszban. (Via The Guardian)

"Gondolom, füvet termesztenék" - felelte Kovács Gergely a Telexnek adott interjújában a kérdésre, hogy mit csinálna, ha felhagyna a politikával. Ami remek felvezetése volt az MKKP sok egyedi, a valóságot kifigurázó programpontja között megbúvó nagyon is reális és ésszerű javaslatnak a marihuána legalizációjáról. "A dekriminializáció is azért fura, mert ha jól tudom, azt jelentené, hogy szabad fogyasztani, de nem szabad termeszteni. Értelmetlennek tűnik" - mondta a drogliberalizációt követelők mérsékeltebb ötletéről, a kábítószerfogyasztás dekriminalizációjáról.

A kábítószerek legalizációja nem ördögtől való gondolat, sőt, nyugaton inkább már trendnek tekinthető. Bár a világ nagy részén csak a marihuána, esetleg a partidrog mdma, és a gyógyászatban, például a poszttraumás stressz kezelésében nagyon is hatásosnak tűnő pszilocibin (varázsgomba) legalizációjáról van szó, komoly szakmai érvek hozhatók fel olyan démonizált szerek, mint akár a heroin legalizációja mellett is. Ehhez képest Magyarországon politikai párt nyíltan még nem vállalta fel a marihuána legalizációjának gondolatát sem.

Kovács az interjú további részeiben beszélt még arról, hogy

• élete legrosszabb hónapját élte meg Márki-zay Péter nyilatkozatai, illetve az azok miatt rá irányuló gyűlölet miatt - Márki-zay elvesztegetett szavazatnak nevezte az MKKP-ra adott szavazatokat, és a pártot a Gattyán-féle izéhez, vagy minek nevezzük, hasonlította.
• Ő a maga részéről belement volna, hogy csak abban a listaállításhoz minimálisan szükséges 71 választókerületben állítsanak jelöltet, de az ellenzékből is kiábrándult tagságuk ezt nem támogatja.
• Nem gondolja, hogy az ellenzék jól járt Márki-Zay Péter jelölésével, aki szerinte még csak nem is mondott igazat, amikor azt állította, hogy az előválasztás előtt könyörgött az MKKP-nak, hogy az is induljon el az előválasztáson.
• Náluk is jelentkezett már ezerötszáz önkéntes szavazatszámlálónak, Kovács szerint volna értelme koordniálni az ellenzékkel arról, hogy ők melyik szavazókörökbe menjenek.
• Úgy véli, a Fidesz leváltásáért azzal tehetik a legtöbbet, ha elérik az öt százalékot, így annyival is kevesebb képviselője lesz a Fidesznek.
• Koalícióra nem lépne az ellenzékkel a választás után, de szerinte kívülről is lehet támogatni egy kormányt, és abban nagyon szívesen segít, hogy bárki más legyen kormányon, mint a Fidesz.

A vulkáni hamu eloszlásával lassan tisztább képet kaphatunk arról, milyen pusztítást végzett Tongán a Hunga Ha'apai víz alatti vulkán kitörését követő szökőár. Az már most világossá vált, hogy a mentési munkálatokat több tényező is nehezíti.

Ezek egyike, hogy a tongai főváros, Nuku'alofa repterét vastag hamu borítja, ami nehezíti, talán el is lehetetleníti a repülőgépek landolását. A másik, hogy az országban a világjárvány kezdete óta szigorú beutazási tilalom van érvényben, csak állampolgárok és állandó lakosok léphetnek be a királyságba. James Gilmour ellentengernagy, az új-zélandi vezérkar főnöke, egyben a segítségnyújtás irányítója úgy tudja, hogy ezt a beutazási tilalmat nem is tervezik feloldani. Magyarán "nem lesznek csizmák a talajon, nem léphetünk közvetlen kapcsolatba emberekkel".

Az ilyen és hasonló nehézségek miatt egyelőre azt se sikerült tisztázni, hogy pontosan mi is a helyzet Tongán a vulkánkitörtést követő cunami nyomán. Annyi bizonyos, hogy a távközlési kapcsolatok is megszakadtak, így hiába van Új-Zélandnak több összekötője is a szigeten, egyelőre tőlük is csak annyi felvilágosítást sikerült kapni, hogy ők maguk biztonságban, jól vannak.

A legtöbb ismeretet így a műholdfelvételek biztosítják. Ezek alapján úgy tűnik, hogy hajóval se volna egyszerű megközelíteni a szigetet, mert a főváros kikötőjében is komoly károkat okozott a cunami.

Pedig segítségre biztosan szükség van: a cunami, illetve a vulkáni hamu az ivóvízkészleteket is beszennyezte, vagyis arra feltétlenül sürgős szükség van az országban. Ebben segíthet az új-zélandi flotta új ellátóhajója, az Aotearoa, amit ozmózisos víztisztító berendezéssel is elláttak, és ami Gilmour ellentengernagy szerint anélkül is tudna ivóvizet biztosítani a szigeten, hogy bárkinek partra kéne szállnia róla. (Via Stuff)

21219 új fertőzöttet azonosítottak az elmúlt három napban, derült ki az Operatív Törzs legfrissebb jelentéséből, ami azért három nap összesített adata, mert a járvány harmadik hullámának levonulása óta szüneteltetik a hétvégi adatközlést. Jelenleg már a járvány ötödik hulláma tart, úgy tűnik, ezt is lehozzák így, bár ez nagyban torzítja az adatokat, és nehezíti a járványtrendek értelmezését.

Összehasonlítani így is van mivel a számokat: egy hete ilyenkor még csak 14655 új fertőzöttet jelentettek, vagyis majd 45 százalékkal nőtt az újonnan azonosított fertőzöttek száma egy hét alatt.

Az elmúlt három napban 270-en vesztették életüket, ez 103-mal több, mint amit egy hete jelentettek. Ugyanakkor a kórházi adatok viszonylag kedvezően alakulnak, a rengeteg új fertőzött mellett is csak 19-cel vannak ma többen kórházban, mint pénteken - és az egy héttel ezelőttihez képest 301-gyel kevesebben. Az invazív lélegeztetésre szorulók száma még péntekhez képest is csökkent, 228-an szorulnak a legkomolyabb életmentő beavatkozásra.

Mindez részben azért lehet, mert az omikron a tapasztalatok alapján a delta variánsnál enyhébb megbetegedést okoz, nagyobb részben meg azért, mert az új variáns hatékonyabban kerüli ki az immunrendszer védekező mechanizmusait, így oltottakat, akár többször oltottakat is megfertőzhet. A védőoltások azonban a fő feladatukat jól teljesítik, hatékonyan védenek a súlyos, adott esetben halálos megbetegedéssel szemben, vagyis aki oltottan fertőződik meg, jó eséllyel nem szorul kórházi ápolásra.

Vagyis az oltás tényleg komoly személyes védelmet jelent, egyben az egészségügyi ellátórendszert is segíti a túlterhelés megelőzésében. Épp ezért örvendetes, hogy a hétvégén több mint 95 ezren oltatták be magukat harmadszorra - jelen ismereteink szerint a harmadik oltás a fertőzés megelőzésében is hatékonynak bizonyult. Az már kevésbé jó hír, hogy első oltást mindössze 15141-en, második oltást pedig kilencezernél is kevesebben adattak be maguknak a hétvégén, vagyis a teljes népesség átoltottsága nem nagyon növekszik.

Vádalkuról tárgyal a hatóságokkal korrupciós ügyében Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök, írja az ABC News egy, az egyeztetésekben részt vevő forrására hivatkozva. Az amerikai televízió értesülései szerint a vádalkut akár már a héten megköthetik.

Ha Netanjahu valóban vádalkut köt, vagyis elismeri bűnösségét, azzal évekre kizárhatja magát az izraeli közéletből. Ezzel pártjának, a Likudnak is új vezetőt kéne választania. Hogy miért érné meg neki ez? Mert a vádalkuval elkerülheti a hosszúra nyúló bírósági eljárást, amiben biztos kellemetlen részletek is nyilvánosságra kerülnének.

Bár a vádalku Netanjahu politikai karrierjének legalább átmeneti végét jelentené, bírálói így is kikeltek ellene. "Az, aki saját egyéni érdekei miatt a demokrácia alapjaiba vetett bizalom megingatásán dolgozott, nem szabadna, hogy alkut köthessen" - közölte Nican Horovic egészségügyi miniszter a Twitteren arra utalva, hogy Netanjahu a vádemelést követően elfogultnak próbálta beállítani az izraeli igazságszolgáltatást, amit azzal vádolt, hogy boszorkányüldözést folytat ellene.

A vádalku lehetőségének hírére szombaton már tünetést is tartottak az ország főügyészének háza előtt. Az ABC News szerint még ha meg is köttetik az alku, szinte biztos, hogy valaki meg fogja támadni a bíróságon.

Netanjahut három külön ügyben vádolják korrupcióval és csalással. Ő maga kitartóan tagadja a vádakat. Az ABC a vádalkuról zajló egyeztetésekben részt vevő forrása szerint annak részeként a csalás és a korrupció vádját, és a három ügyéből az egyiket teljes egészében ejthetik ellene. Elmondása szerint most egy olyan vádpontról egyeztetnek, amely alapján, ha a vádalkuban Netanjahu beismeri, akár hét évre is eltilthatnák a közélettől. Vita tárgya továbbá, hogy Netanjahunak kelljen-e közmunkát végeznie büntetésként.

Már az első játéknap búcsúzni kényszerült az év első Grand Slam-tornáján a legjobb magyar teniszező, Fucsovics Márton. A világranglistán 38. magyar a nyitókörben a világranglista 43. helyezettjével, a szerb Dušan Lajović-tyal játszott, és 3:6; 6:4, 1:6, 7:6, 1:6 arányban, 3:2-re vesztett öt játszmában. (Via MTI)

Miközben a világjárvány két évében egyre többen szegényedtek el, a világ tíz leggazdagabb embere megduplázta a vagyonát, állítja az Oxfam brit jótékonysági szervezet. A legszegényebbek elszegényedése jelentésük szerint napi huszonegyezer ember halálához járulhatott hozzá.

"A világjárvány alatt szinte naponta született egy új milliárdos, közben a világ népességének 99 százaléka él rosszabbul a korlátozások, a világkereskedelem és a turizmus visszaesése miatt, így most 160 millióval többen élnek már szegénységben" - mondta Danny Sriskandarajah, az Oxfam Nagy-Britannia ügyvezetője. "Valami mélységesen rossz a gazdasági rendszerünkkel" - értékelte mindezt.

Az Oxfam a Forbes adatai alapján Elon Muskot, Jeff Bezost, a LVMH luxusmárkacsaládot tulajdonló Bernard Arnault-t és családját, Bill Gatest, az Oracle-alapító Larry Ellisont, Larry Page-t, Sergey Brint, Mark Zuckerberget, Steve Ballmert és Warren Buffetet nevezte meg a tíz leggazdagabbként. Az ő vagyonuk a világjárvány alatt 700 milliárd dollárról 1500 milliárd dollárra nőtt - bár nem egyenletesen, mert míg Elon Musk vagyona megtízszereződött, Bill Gatesé szerény 30 százalékkal nőtt csak.

Az Oxfam a számításait a Forbes listája mellett a Credit Suiss Global Wealth Reportjára alapozza, ami 2000 óta követi nyomon a globális vagyon eloszlását. Ezen felül a Világbank adatait is figyelembe vették. (Via BBC)

2020 augusztusa óta nem tapasztalt szintre csökkent a kormány likvid tartaléka, vagyis az MNB-nél vezetett számláján rendelkezésre álló, azonnal felhasználható pénzösszeg. A Portfolio friss cikke szerint december végére a nagy év végi pénzszórás nyomán már csak 1706,3 milliárd forint volt a kormány MNB-nél vezetett betéteinek az összege - szeptember végén még 4464,8 milliárd volt az összeg.

A Portfólió szerint ez annyiban nem meglepő, hogy a múlt hét elején megjelent előzetes költségvetési számokból már látszott, hogy az államháztartás több mint 5100 milliárd forintos veszteséggel zárta az évet. Csak decemberben 1170 milliárd forint volt a hiány.

A Portfolio szerint az se szokatlan, hogy a kormány decemberben kiköltekezik, a jelenleginél csak 2020 decemberében volt magasabb az állam számlaegyenlege. De a tavaly év végi pénzszórás üteme így is döbbenetes, az utóbbi húsz évben csak 2015-ben zuhant nagyobbat a likvid tartalék összege az év utolsó hónapjában.

Két tizenévest vett őrizetbe a brit terrorelhárítás Manchester déli részén az előző napi texasi túszejtéssel összefüggésben, jelentették a brit lapok. Helyi idő szerint szombat késő délelőtt egy brit állampolgár, a 44 éves Malik Faisal Akram ejtett túszul négy embert Dallas elővárosában, Colleyville zsinagógájában. Az órákig tartó túszdráma végén a túszok a jelentések szerint sértetlenül megmenekültek. A végül magára maradt túszejtő az FBI fegyveres ügynökeivel vívott tűzharcban életét vesztette.

A brit hatóságok egyelőre nem hozták nyilvánosságra a Manchesterben őrizetbe vett két tinédzser nevét, se nemét. A tászejtő, Malik Faisal Akram is a környékről, a Manchestertől északra fekvő Blackburnből származott. Fivére, Gulbar a blackburni muszlim közösség Facebook-oldalán erősítette meg a túszejtő halálát. Gulbar posztjában bocsánatot kért az áldozatoktól, és azt írta, hogy a fivére mentális problémákkal küszködött. Gulbar állítása szerint a túszdráma idején az FBI-jal, a túsztárgyalókkal és fivérével is kapcsolatban állt, de "nem tudott semmit tenni vagy mondani", amivel megadásra vehette volna Akramot.

"Szeretnénk elmondani, hogy a családunk nem tudja elnézni neki a cselekedeteit. Tiszta szívből és őszintén elnézést kérünk e szerencsétlen incidens minden áldozatától" - mondta.

A támadást Liz Truss brit külügyminiszter "terror- és antiszemita cselekménynek" minősítette. "Az Egyesült Államok oldalán állunk a küzdelemben polgáraink jogainak és szabadságának védelmében a gyűlölet terjesztőivel szemben" - mondta.

Akram helyi idő szerint szombat délelőtt 11 órakor ejtett túszokat a zsinagógában, ahova magát hajléktalannak kiadva jutott be. A reformista gyülekezet szertartását a Facebookon élőben közvetítették, ezen hallani lehetett, amint egy brit akcentusú férfi kezd fenyegetőzni. Faisal a hírek szerinte egy, a texasi Forth Worthban 86 éves börtönbüntetését töltő iszlamista, az afganisztáni fogva tartása alatt amerikai katonák életére törő Aafia Siddiqui idegtudós szabadon engedését követelte. Az értesülést Joe Biden amerikai elnök is megerősíteni látszott, amikor azt mondta, hogy a túszejtő "egy 15 éve őrizetbe vett, tíz éve börtönbüntetését töltő" személy szabadon engedését követelte.

Biden tájékoztatása szerint Akram az Egyesült Államokba érkezése után szerezhetett fegyvereket. (Via BBC)

Bár a feltételes szabadlábra helyezési kérelmeket elbíráló kaliforniai testület tavaly augusztusban támogatta, Gavin Newsom, az állam demokrata kormányzója csütörtökön megtagadta Sirhan Sirhan kérvényét, hogy szabadlábra helyezzék életfogytiglani büntetéséből. A most 77 éves egykori palesztin menekült 1968-ban lőtte agyon Robert F. Kennedyt, az 1963-ban meggyilkolt John F. Kennedy elnök öccsét és egykori igazságügyi miniszterét, aki ekkor éppen a Demokrata Párt elnökjelöltségéért kampányolt az állam első előválasztásán.

Sirhan tavaly már 16-szorra kérelmezte szabadon bocsátását.

"Az ügy gondos felülvizsgálata alapján úgy döntöttem, hogy Sirhanban még mindig nem alalkult ki az a felelősségtudat, ami feltétele a biztonságos szabadon bocsátásának" - indokolta döntését Newsome. Sirhan jogi képviselője, Angela Berry Newsome indoklása alapján úgy véli, hogy a kormányzó meghajolt a politikai nyomás előtt. "Megértem, hogy Sirhan szabadon bocsátása komoly politikai számítást igényel Newsom kormányzó részéről, de a jogi helyzet egyértelmű. Biztosak vagyunk benne, hogy a kormányzó döntésének jogi felülvizsgálata bizonyítja majd, hogy hibásan döntött" - mondta.

RFk özvegye, a 93 éves Ethel Kennedy, és hat gyermekük közös közleményben üdvözölték Newsome döntését, ami "mély megkönnyebülést" hozott nekik. Két másik gyermekük, Robert Jr. és Douglas viszont támogatták Sirhan feltételes szabadon bocsátását.

Sirhant 1969-ben eredetileg halálra ítélték, ám amikor Kaliforniában betiltották a halálbüntetést, életfogytiglani börtönbüntetésre módosították. (Via Reuters)

A folyó és a halállomány egészsége érdekében a héten felrobbantottak egy vízerőművet Norvégiában. A gát már több mint száz éve állta útját a halaknak a Tromsa folyón.

"Ez jelentős lépés" - értékelte a fejleményt Tore Soldbakken, a Gudbrandsdal Sportsfiskeforening horgászklubtól. Ő már öt éve kampányolt a régi erőmű elbontásáért. "Nagyon boldog vagyok. Ez az egész az egészséges folyók és a halállomány visszaállításáról szól" - mondta.

A Tromsa folyót elzáró hét méter magas gátat 1916-ban építették Fåvang városánál Norvégia Keleti részén, és már ötven éve használaton kívül volt. A Tromsa a Lågen mellékfolyója, ami Norvégia legnagyobb tavát, a Mjøsát táplálja.

A gát elbontásáért kampányolók szerint az erőmű lerombolásával az érintett vizek jellemzően pénzes pérből, mennyhalból, pisztrángból és apróhalból álló állománya regenerálódhat, de még a Mjøsa legendás tavipisztráng-állományán is segíthet - ezek itt bő tíz kilósra is megnőhetnek. Mindezt azért, mert most már a Tromsa teljes tíz kilométeres hosszán ívhatnak - a gát korábban 950 méterrel a torkolat után útjukat állta.

Solbakkent a DamNation című dokomentumfilm inspirálta arra, hogy kampányolni kezdjen a már használaton kívüli vízerőművek elbontásáért, mert ezek gátolják a folyók szabad folyását és a halak mozgását. "Fontos minden kis folyót gondozni, mert ha ezt tesszük, annak kedvező hatásai lesznek a környezetre" - mondta. Ez mostanában már igen népszerű gondolat, decemberben még az Európai Bizottság is útmutatót adott ki a tagállamoknak arra, hogy azonosítsák az elbontható akadályokat a folyóikon, hogy 2030-ra már 25 ezer kilométernyi szakaszon állíthassák vissza azok szabad folyását. (Via The Guardian)

Kezdeményezte két, Vesztegetés, védettségi igazolással való visszaélés és kábítószer birtoklása gyanújával letartóztatásban tartott Komárom-Esztergom megyei ápoló letartóztatásának meghosszabbítását a megye főügyészsége.

Közleményük alapján az egyik Komárom-Esztergom megyei kórházban ápolót nő és férfi 2021. július 28. és november 27. közöt 27-en vesztegették meg legalább húszezer forinttal, hogy a védőoltás beadása nélkül igazolják oltottságukat, így hamis védettségi igazolványhoz juttatva őket.

Az ügyészség közleménye szerint megalapozott továbbá a gyanú, hogy a két ápoló az őrizetbe vétele előtt kokaint is fogyasztott.

A tatabányai járásbíróság 2021. december 16-án az ügyészség indítványára egy hónapra már elrendelte előzetes letartóztatásukat, az ügyészség most indítványozta ennek meghosszabbítását.

Magyarországon bevett bírósági gyakorlat, hogy az ügyészség indítványára előzetes letartóztatásban, magyarán ítélet nélkül fogva tartják a gyanúsítottakat, bár ezt a legszigorúbb intézkedést a törvények szerint csak alapos indokból:

• szükés-elrejtőzés;
• bűnismétlés;
• a tanúk befolyásolása

veszélye esetén lehetne elrendelni, máskülönben a gyanúsítottak bírósági megjelenését más, enyhébb korlátozásokkal, például nyomkövető eszközzel és lakhelyelhagyási tilalommal, bűnügyi felügyelettel is biztosítani lehetne. A két ápoló esetén az ügyészség azzal indokolta kérését, hogy szabadlábra kerülésük esetén a bizonyítást veszélyeztetnék, vagyis a tanúk befolyásolásának veszélyére hivatkoznak.

Súlyos hekkertámadás-sorozat érte Ukrajnát, számos minisztérium, köztük a külügyminisztérium honlapja is elérhetetlenné vált. Az illetékesek szerint egyelőre korai volna még bárki felelősségét emlegetni, de korábbi tapasztalataik alapján azért kevés kétségük van affelől, hogy az oroszok voltak-e.

Erre utal a hekkerek által hátrahagyott üzenet is. "Ukránok, minden adatotok nyilvánosságra került. Féljetek, és számítsatok ennél is rosszabbra. Ez a múltatok, a jelenetek és a jövőtök" - állt a külügyminisztérium deface-elt oldalán hagyott üzenet.

A hekkertámadás igen feszült időszak közepén történt, a héten komoly diplomáciai egyeztetések folytak Oroszország és az Egyesült Államok, a NATO és az EBESZ között, melyen a nyugati szövetségesek az ukrajnai helyzet eszkalációjának azonnali felfüggesztésére szólították Oroszországot, amely a nyugati hírszerzések szerint már közel százezres hadsereget sorakoztatott fel Ukrajna keleti határán. Oroszország ezzel szemben azzal a teljesen lehetetlen követeléssel fordult a NATO-hoz és az Egyesült Államokhoz, hogy a katonai szövetség vonuljon vissza 1998 előtti határai mögé, vagyis lényegében azt, hogy a NATO-hoz azóta csatlakozott egykori szocialista országokat és szovjet tagköztársaságokat tegyék ki a szervezetből, amihez önként és saját akaratukból csatlakoztak.

A tárgyalások lényegében eredménytelenül zárultak, ami még így is a kedvezőbb kimenetek egyike. Szergej Rjabkov külügyminiszterhelyettes, az orosz főtárgyaló, aki eleve azzal érkezett, hogy nem akarja hagyni a nyugati "időhúzást", vagyis a főbb, teljesíthetetlen orosz igényeken felül felvetett, rendkívül összetett témák, például a hagyományos haderők és a nukleáris fegyverek korlátozásának kérdésében hosszas tárgyalásokba bonyolódjanak. Ez utóbbi témák amúgy számos olyan technikai kérdést vetnek fel, melyek egyeztetése normálisan hónapokig, akár évekig is húzódhat.

Ezután annyira már nem volt váratlan, hogy Rjabkov csütörtökön, az EBESZ-ben folytatott egyeztetések napján már arról beszélt, hogy zsákutcába torkolltak az egyeztetések, és azt is közölte, hogy nem látja értelmét további tárgyalásoknak. Wendy Sherman, az amerikaiak főtárgyalója már szerdán sejttette, hogy ez lesz. A NATO-orosz egyeztetések után beszélt arról, hogy ha Oroszország feláll a tárgyalóasztaltól, azzal csak egyértelművé teszi, hogy eleve nem is állt szándékában komolyan tárgyalni.

"Szakembereink már megkezdték az IT-rendszerek újraindítását, a kiberrendőrség pedig a nyomozást" - közölte a Guardian kérdésére az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Oleg Nyikolenko, aki "átmenetiként" jellemezte a kormányzati oldalak leállását. (Via The Guardian)

Az elemzői várakozásokat meghaladó, 7,4 százalékos volt a pénzromlás üteme 2021 decemberében a legfrissebb statisztikák szerint. A Portfolio beszámolója alapján az elemzők előzetesen 7,1 százalékos inflációt vártak.

Ennél is rosszabb hír a gazdasági portál szerint, hogy az elemzők korábban azt remélték, novemberben csúcsosodhat az infláció, ehhez képest deemberben sem csökkent a pénzromlás üteme.

A lap elemzése szerint különösen aggasztó a pénzromlás üteme, a maginfláció növekedésének tempója. "A mai adat alapján könnyen elképzelhető, hogy a negyedéves évesített maginflációs mutatót hamarosan a két számjegyű tartományban láthatjuk" - írták.

Az inflációt az élelmiszerek gyors drágulása hajtja, amit meg az energiaárak és az alapanyagárak áremelkedése. 2020 decemberéhez képest az étolaj ára 26,8, a liszté 23,7, a margariné 22,8, a kenyéré 15,2, a baromfihúsé 13,4, a tejé 12,1, a péksüteményeké 11,6 százalékkal nőtt a KSH adatai szerint.

Jelentősen romlottak a fertőzöttségi adatok az előző héthez képest, a legfrissebb pénteki adatok szerint bő 35 százalékkal több új fertőzöttet azonosítottak, mint egy hete. Mindezt úgy, hogy a pozitív tesztek aránya nagyon magas, 29,41 százalék. Vagyis a járvány kiterjedtségéhez képest kevés tesztet végeznek.

A fertőzések számának meredek emelkedése ellenére a kórházi statisztikák egyre javulnak. A legfrissebb adatok szerint összesen 2611 -en szorulnak kórházi kezelésre, közülük 243-an invazív lélegeztetésre is.

A kórházi adatok javulása annyiban nem meglepő, hogy most már szinte biztosan a minden korábbi változatnál hatékonyabban fertőző, még az oltások jelentette védelmet is kijátszani képes omikron-variáns terjed, mely az eddigi tapasztalatok alapján a járvány negyedik hullámát kirobbantó delta-variánsnál enyhébb lefolyású betegséget okoz, különösen az oltottak körében. Persze ehhez a látszólagos enyheséghez nagyban hozzájárul maga a tény, hogy most sok, már oltott, így a súlyosabb betegség ellen eleve védett ember is megfertőződik.

A friss adatok szerint csütörtökön némileg javultak az oltási statisztikák, 4733-an kapták meg az első dózist, ami a legmagasabb napi érték a héten - bár elmarad az előző hét azonos időszakában rögzítettől. Az oltás harmadik dózisát csütörtökön 15289-en adatták be, vagyis továbbra is az a jellemző, hogy azok oltakoznak, akik már oltakoztak.

A megyei statisztikák alapján a járvány az egész országban rohamosan terjed, változás annyiban van, hogy már nem Budapesten növekszik a legnagyobb ütemben az új fertőzöttek száma. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt hét napban a megelőző hét naphoz képest Pest megyében regisztrálták a legtöbb új fertőzöttet, a növekedési faktor itt 95 százalék volt. Pest megyét Győr-Moson-Sopron (88%), Zala (77%), és Vas (77%) megye követi, a növekedés üteme 37 százalékkal Somogyban a legalacsonyabb.

Másodjára is visszavonták Novak Djoković, a világelső teniszező ausztrál beutazási vízumát. Ezúttal az ország bevándorlásügyi minisztere, Alex Hawke döntött úgy, hogy a szerb sportoló "egészségügyi és rendészeti" okokból nem léphet be az országba. Ezzel azonban még korántsincs vége a történetnek, Djokovićnak lehetősége van megfellebbezni ezt a döntést is.

Ha valaki netalán az elmúlt két hétben lemaradt volna a sztoriról, tömören összefoglalva eddig annyi történt, hogy a harciasan vakcinaellenes, magát beoltatni nem hajlandó Novak Djoković egy tavaly decemberi pozitív PCR-teszt eredményére hivatkozva igényelt mentességet az oltási kötelezettség alól, amit egy független testület meg is adott neki. Ez elég nagy közfelháborodást váltott ki az országban, melynek polgárai gyakran még országon belül se utazhatnak a szigorú járványügyi szabályok miatt, még akkor se, ha amúgy be vannak oltva.

További bonyodalmakat jelentett, hogy

• egyrészt kételyek merültek fel Djoković tesztjének hitelességével kapcsolatban;
• Djoković a teszt időpontja után, amikor elvileg karanténban kellett volna lennie, többször is nyilvánosan mutatkozott;
• ezen alkalmakkor nem viselt maszkot;
• továbbá a beutazáskor kitöltendő kérdőíven azt állította, hogy Ausztráliába utazása előtt nem járt más országban, pedig nyilvános fényképfelvételek igazolják, hogy de.

Djoković beutazási vízumát egyszer már visszavonták, ám ő fellebbezett, és a bíróság neki adott igazat. Arra, hogy a beutazáskor a kérdőíven hazudott korábbi utazásairól, csak ezután derült fény, így most emiatt vonták vissza újra a vízumát. (Via BBC)

Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója se véletlenül kerülhetett a posztjára. A neves szakember hat élelmiszer árának befagyasztása apropóján fejtette ki forradalmi gondolatait a Világgazdaság című közlönyben az infláció természetéről, amennyiben szerinte

az árak befagyasztása hatékony módszer az áremelkedés megakadályozására.

Adok egy pár percet e magvas gondolat megemésztésére, de közben vegyük át újra. A magyar miniszterelnök gazdasági tanácsadójának meglátása szerint ha befagyasztják bizonyos termékek árát, akkor azoknak a termékeknek az ára nem fog emelkedni. Galaxy brain, barátaim. galaxy brain!

Nagy ezután még tovább fejtegette, hogy az üzemanyagárak befagyasztása is segített az infláció, vagyis az áremelkedés elleni küzdelemben. Számításai szerint ezek az intézkedések együttesen 2-2,5 százalékkal csökkenthetik az inflációt. (Via MTI)

Komoly kálvária árán sikerült csak megfelelő orvosi ellátást kapnia egy tízhónapos kisbabának, aki egy szerencsétlen balesetben a combját törte. A Blikk beszámolója szerint a tíz hónapos Petike december 12-én törte combját. "Csak másfél méterre voltunk feleségemmel, Dórival a gyerekektől, amikor a hétéves lányom és a tízhónapos fiam, Petike kétségbeesett sírásban tört ki. A kislányom zokogva mondta el, hogy elvesztette az egyensúlyát, és ráesett a kicsire" - idézte fel a történteket az édesapa, Galsa Péter.

Azonnal mentőt hívtak, ami Petikét az édesanyjával együtt bevitte a János Kórházba. Galsa közben a kislányaikkal otthon maradt, de hamarosan hívta a felesége, hogy induljon értük, mert kitették őket a kórházból, így most a síró gyerekkel a sötét folyosón várakozik.

A János Kórházban nem voltak túl segítőkészek vele, például amikor nem találta az épületet, ahol a neje várta, a portán csak elé tettek egy térképet, hogy memorizálja. "Hogy két kicsi gyerekkel jöttem a feleségemért és a kicsi fiamért, nem hatotta meg őket" - mesélte.

Mint kiderült, a János Kórházban még csak meg se röntgenezték a csecsemőt, mert az orvosok szerint nem volt semmi baja. Másnap így a területileg illetékes Bethesda kórházba indultak, ahonnan viszont újra a Jánosba akarták irányítani őket. Galsa ekkor azzal fenyegetőzött, hogy a sajtóhoz fordult, erre mondták, hogy akkor hozza be a gyereket. De ebben se volt köszönet, több órányi várakozás után közölték velük, hogy még 3-5 órát kell várniuk. A kétségbeesett szülők ekkor felhívták gyerekorvosukat, aki a Madarász utcai gyerekkórházba irányította őket.

Ott végre ellátták a csecsemőt, akinek, mint kiderült, eltört a combja. A gyermek állapota a baleset óta eltelt egy hónapban szerencsére már sokat javult, mostanra már a gipszet is levehették róla. Galsa viszont panaszt tett a János Kórház főigazgatójánál a történtek miatt. Igaz, arra eddig nem érkezett válasz, és a kórház a Blikk megkeresésére se reagált.

Minden bizonnyal ballisztikus rakétát lőtt fel Észak-Korea, jelezte a japán parti őrség és a dél-koreai hadsereg. Ez utóbbi tájékoztatása szerint az egyelőre azonosítatlan rakétát az ország keleti partvidékéről lőtték ki a Japán-tengerre, amit, mint általában, sikerült eltalálniuk.

Észak-Korea az elmúlt két hétben már végzett két rakétakísérletet, ez volt a harmadik. Kim Dzsongun, az ország diktátora az újabb rakétakísérlet előtt az Egyesült Államokat bírálta, amiért az újabb szankciókkal büntette az előző két rakétakísérlet miatt. Ő ugyanis úgy értékelte, hogy a rakétakísérletekre válaszul kiszabott szankciókkal valójában az USA konfrontálódik Észak-Koreával, és nem fordítva.

Az észak-koreaiak érvei szerint rakétakísérleteik jogos önvédelemnek számítanak, a szankciókkal pedig csak elszigetelni próbálják az országot. Valójában az USA újra és újra diplomáciai tárgyalásokra szólítja Észak-Koreát, igaz, azért, hogy a nukleáris leszerelésről és a fegyverkorlátozásokról tárgyaljanak. Az északi rezsim ezt "gengszterkedésként" értékelte, fenntartva, hogy hiperszonikus siklórakétáival, amikkel mostanában kísérletezik, csak saját önvédelmét akarja garantálni, és egyáltalán nem fenyegetésnek szánja a rendszerint Japán irányába kilőtt rakétáit. (Via The Guardian)

Az amerikai ügyészség vádja szerint Stewart Rhodes, az Oath Keepers szélsőjobboldali milícia vezetője összeesküvést szőt, hogy akár fegyverrel is megakadályozza az amerikai elnökválasztás eredményének kihirdetését, Joe Biden megválasztott elnök győzelmének hivatalos bejelentését. Ez a legsúlyosabb bűncselekmény, amivel egyáltalán vádolni lehet a 2021. január 6-i zavargások résztvevőit, illetve Rhodes esetében szervezőit.

Rhodes ugyanis maga január 6-án be se tette a lábát a washingtoni Capitolium megostromolt épületébe. Az, hogy mégis vádat emelnek ellene, egyben azt is jelzi, hogy az FBI vizsgálatai alapján korántsem spontán események sorozata voltak a január 6-án történtek, hanem előkészített, megtervezett, katonai jellegű akció, melynek célja a demokratikus választások eredményének eltörlése, hogy hatalomban tartsák a választást több millió szavazattal elbukó Donald Trumpot.

Az 56 éves Rhodes nem hétköznapi figura. A Yale-en diplomázott jogász, egykori ejtőernyős katona az amerikai szélsőjobb emblematikus figurája, akit könnyű felismerni fekete szemtapaszáról - bal szemét egy fegyverbalesetben vesztette el. Oath Keeper - eskütartók - nevű fegyveres milíciáját még 2009-ben, Barack Obama elnökségének első évében hozta létre. Tagokat a rendvédelmi és a fegyveres erők tagjai közül toborzott, ideológiája pedig az volt, hogy a csoport tagjai a az alkotmányra tett esküjüket betartva ellenszegüljenek a szerintük törvénytelen felsőbb utasításoknak. Azóta álig felfegyverzett, katonás rendben mozgó tagjaik minden komolyabb társadalmi vitát kirobbantó eseményen megjelentek a szélsőjobboldali álláspont képviseletében, lett légyen szó a hatóságokkal szembeszegülő félbolondokról, mint 2014-ben Cliven Bundy, vagy a rendőri erőszak miatt kirobbant faji zavargásokról, ahol automata gépfegyverekkel érkeztek megrendszabályozni a jellemzően fekete tiltakozókat.

Az FBI nyomozása szerint az Oath Keepers milícia tagjai az elsők között rohanták le a Capitolium épületét rendezett, katonai alakzatban, miközben a Potomac folyó túloldalán, Virginia államban több társuk felfegyverkezve állt készenlétben, hogy gyorsreagálású egységként a segítségükre siethessen. Az FBI szerint Rhodes ugyan valóban nem tette be a lábát az épületbe, de titkosított csatornákon ő koordinálta csapatai mozgását, a szervezet célja pedig lényegében az államrend megdöntése, a demokratikus választás eredményének megsemmisítése volt.

Rhodes ezidáig tagadta a vádakat, ám milíciája négy, a hatóságokkal együttműködő tagja eskü alatt vallotta, hogy ő irányította az akciót, és ezt a hírek szerint az FBI birtokába került titkosított csetüzenetek sora is bizonyítja. Rhodes amúgy azt állította, hogy milíciája csak testőri feladatokat látott el Trump pár szövetségese mellett - közülük a legjelentősebb Roger Stone, Trump Nixon elnök mellett edződött macherja.

A január 6-án történtek nyomozásában eddig ez a legsúlyosabb vádemelés, ám várhatóan még több hasonló követheti majd. Az Oath Keepers mellett egy másik félkatonai szervezet, a Proud Boys tevékenységét is behatóan vizsgálja. Az FBI nyomozásával párhuzamosan zajló képviselőházi nyomozást folytató vizsgálóbizottság pedig az eddigi meghallgatásai alapján azt kutatja, hogy ezek a szervezetten az államrend megdöntésére készülő félkatonai csoportok koordinálták-e tevékenységüket Donald Trumppal és köreivel. Ha ez utóbbit sikerülne igazolni, és magát Donald Trumpot is bűnösnek találni lázadás (sedition) bűntettében, annak messzemenő következményei volnának: az amerikai törvények alapján a lázadás miatt elítéltek soha többé az életben nem tölthetnek be választott hivatalt. (Via The New York Times)

Kevin McCarthy, az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának kisebbségi frakcióvezetője megtagadta az együttműködést a bizottsággal, amely Trump szerepét vizsgálja a január 6-i zavargások kapcsán.

Mccarthy-ról lehet tudni, hogy beszélt Trumppal a zavargások közben és után.

Beszélgetésük tartalma döntő információ lehet Trump politikai és büntetőjogi felelősségének megítélésében. A bizottság különösen egy konkrét telefonbeszélgetésre kíváncsi, ami a zavargások közben zajlott, és kiszivárgott információk szerint meglehetősen heves volt.

A bizottság 2021. júliusában alakult, azóta több magas pozíciójú Republikánus politikust is kihallgattak. Volt, akik önként állt a bizottság rendelkezésére: Mike Pence, volt alelnök és stábja például készségesen együttműködött és biztosította a megfelelő dokumentumokat. Ám McCarthy, aki Trump közeli szövetségesének számít, és akinek feltehetően magas pozíció járna egy esetleges jövőbeni Trump-kormányban is, élesen bírálta a bizottság tevékenységét. Nyilatkozatában illegitimnek nevezte a nyomozást, hatalommal való visszaéléssel és pártpolitikai alapú támadással vádolva a bizottság tagjait, akik közül heten Demokraták és ketten Republikánusok. McCarthy próbált hozzá közel álló Republikánusokat kinevezni a bizottság tagjai közé, ám ezt a házelnök, Nancy Pelosi elutasította.

McCarthy a zavargások után közvetlenül még kritikus hangot ütött meg Trumppal szemben, elítélve az erőszakot, és kiemelve Trump személyes felelősségét a történtekben. Ám január végén találkozott Trumppal floridai birtokán, ami után egy csapásra megváltozott a véleménye, legalábbis a nyilvános megszólalásaiból úgy tűnik. Trump a mai napig jelentős erőt képvisel a Republikánus Párton belül.

A bizottság júliusi fennállása óta 350 embert hallgatott ki és közel 35.000 oldalnyi anyagot gyűjtött össze, SMS-ekből, emailekből és telefonbeszélgetések leirataiból. Ám a legfontosabb elemek, a Trumphoz legközelebb álló politikusok információi még hiányoznak. (Via The New York Times, The Washington Post, AP)

• Külpolitikai elképzeléseit ismertette az egyesült ellenzék hat pártja az Ellenzéki Kerekasztal rendezvénysorozat csütörtöki eseményén.
• Nagy egyetértés van köztük Magyarország nyugati orientációjában, és abban, hogy az Oroszországgal és Kínával folytatott viszonyban újra hangsúlyossá kell tenni a demokratikus és az emberi jogok kérdését.
• De ez nem jelenti azt, hogy elzárkóznának az orosz és a kínai kapcsolatoktól, csak inkább törekednének kölcsönösen előnyös kapcsolatokra.
• Komoly problémának tartják a magyar diplomáciai kar leépülését, vagy ahogy Gyöngyösi fogalmazott, a dunakeszi futsall-csapat hatalomátvételét a külügyminisztériumban.
• Szijjártó Péter oroszbarát megnyilvánulásait, például legutóbbi, Kazahsztán ügyében tett nyilatkozatát külön is bírálták.

"Na de mit szólnak ehhez a liberálisok, Momentum, Eörsi Mátyás?" - csillant fel a Civitas Intézet Ellenzéki Kerekasztal című eseménysorozatának külpolitikai vitáját moderáló Kész Zoltán szeme, miután Ungár Péter a saját témájában kissé megbontotta az addig nagy összhangot a hatpárti ellenzék pártjai között. Ungár saját öt perces előadásában azt fejtegette, hogy most nem a szabadkereskedelmi, hanem a klímaegyezmények korát éljük, és ehhez a véleményéhez gyorsan csatlakozott Barabás Richárd is, a Párbeszéd, vagyis ahogy ő mondta, "a másik zöld párt" külpolitikai felelőse is. A megszólítottak közül a Momentumot képviselő Cseh Katalin nem ugrott el a kérdés elől. Szerinte az EU-nak igenis törekednie kell arra, hogy méreteihez és súlyához méltó szereplője legyen a világgazdaságnak, de azt is jelezte, hogy az ennek eléréséhez szükséges szabadkereskedelmi megállapodások abban is jó eszközök lehetnek, hogy a partnereiket a klímacélok, és akkor már az emberi jogok tiszteletben tartására kényszerítsék.

"Nem lesz egyszerű áthidalni a nézetkülönbségeinket" - jelentette ki Oroszország és a NATO képviselőinek magas szintű brüsszeli egyeztetései után Jens Stoltenberg, a NATO norvég főtitkára. Mint mondta, a NATO a maga részéről az ukrán helyzet azonnali deeszkalációját követelte Oroszországtól - az oroszok százezres hadsereget mozgósítottak az ukrán határ térségébe, bár állításuk szerint katonáik csak gyakorlatoznak, és eszük ágában sincs lerohanni szomszédjukat. Oroszország pedig gyakorlatilag azt követeli, hogy csinálják vissza a NATO-bővítést, és a szervezet vonuljon vissza 1997-es határai mögé. Ez utóbbi a NATO szerint "egyszerűen nem tárgyalási alap".

Magyarán a hétfői orosz-amerikai egyeztetésekhez hasonlóan szerdán se történt előrelépés, de ahogy akkor is, úgy most is igaz, hogy ebben a feszült helyzetben ez inkább örvendetes fejlemény. A felmerült témákat reálisan nem lehet pár nap alatt megnyugtatóan rendezni, így önmagában az, hogy sikerül lassítani a történések menetét, már magában eredmény.

"Nem volt könnyű megbeszélés, de ezért is volt annyira fontos ez a találkozó" - fogalmazta meg ezt a diplomácia sajátos nyelvén Stoltenberg, aki az Ukrajnáról, és szélesebb értelemben az európai biztonságról folytatott tárgyalást "komoly és közvetlen párbeszédként" jellemezte.

Wendy Sherman külügyminiszterhelyettes, az amerikai NATO-delegáció vezetője - aki hétfőn maga tárgyalt orosz partnerével, Szergej Rjabkov külügyminiszterhelyettessel - arról beszélt, hogy a NATO kijelölte azokat a területeket, ahol "a valódi haladás reményében együttműködhetünk". Ugyanakkor azt az amerikai álláspontot is megerősítette, hogy az Oroszországnak nagyon is fontos Északi Áramlat 2. gázvezeték sorsa nagyban múlik azon, hogy Oroszország hajlandó-e csökkenteni a feszültséget az ukrán fronton.

Sherman jelezte, hogy az Egyesült Államok kész a további tárgyalásokra, de abban már bizonytalannak mutatkozott, hogy vajon az oroszok hasonlóan állnak-e a kérdéshez. "Ha Oroszország feláll, azzal nyilvánvalóvá teszi, hogy eleve nem volt érdekelt a diplomáciai rendezésben" - mondta. (Via The New York Times)

Tapogatózó beszélgetésként, nem pedig hagyományos értelemben vett diplomáciai tárgyalásként jellemezte egész napos megbeszéléseit orosz partnerével, Szergej Ribakov külügyminiszter-helyettessel az amerikai delegációt vezető Wendy Sherman külügyminiszter-helyettes. Ugyanakkor szerinte nagyon őszinte és nyílt beszélgetés volt, amit nagyban segített, hogy a két veterán diplomata régóta ismeri egymást, és már számos komoly, nem egyszer sikeres tárgyaláson vannak túl.

Sherman és Ribakov amúgy kötetlenül már a hétfői hivatalos megbeszélés előtt, vasárnap este is beszélhettek egymással egy nem hivatalos munkavacsora keretében. A fő határköveket már ezen kijelölték, Sherman már itt közölte, hogy az USA nem hajlandó az európai partnerek nélkül tárgyalni a kontinens biztonságát érintő kérdésekről, illetve azt is, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a nemzeti szuverenitás és a területi integritás, illetve amellett is, hogy a szuverén országok saját döntésből csatlakozhatnak nemzetközi szervezetekhez. Ez utóbbi három pont mind egyértelműen Ukrajnára, illetve arra az orosz követelésre vonatkozott, hogy a NATO határozottan zárkózzon el Ukrajna és más, posztszovjet országok felvételétől.

Ribakov még e munkavacsora előtt arról beszélt az orosz sajtónak, hogy "dinamikus, szünetmentes" tárgyalásokra készül, mert nem hajlandó hagyni, hogy a Nyugat "végtelen egyeztetésekbe temetkezve fékezze a folyamatot". Ez a terve Sherman tájékoztatója szerint kevéssé működött, legalábbis Sherman már a tárgyalások kezdetén világossá tette, hogy az előzetes orosz tárgyalási javaslatok a NATO keleti bővítésének gyakorlati értelemben történő visszavonásáról, vagy a rakéták telepítéséről mind nagyon komplex témák, melyek már csupán technikai okokból is hosszas tárgyalásokat igényelnek. "Ilyen kérdésekben nem lehet napok vagy hetek alatt megállapodni". Az Economist kérdésére, hogy erre hogy reagált Ribakov, Sherman felidézte, hogy maga Putyin elnök is nyilatkozta már korábban, hogy a rakétakorlátozás kérdése bonyolult téma, illetve hogy a maga részéről jelezte, hogy az Egyesült Államok kész ezekben a kérdésekben a lehetőségekhez mérten a leggyorsabban haladni.

Ennél szerinte azonban lényegibb volt, hogy azt is közölte orosz partnerével, hogy az Egyesült Államok szigorúan a reciprocitás elvén, vagyis kölcsönösségi alapon hajlandó tárgyalni. Ez alatt nem feltétlenül azt értik, hogy amerikai ajánlatra azonos orosz ellenajánlatot várnak, hanem egyenértékűt. Sajtótájékoztatója korábbi részében ilyen lehetőségként vetette fel a hagyományos haderő létszámának, a hadgyakorlatok számának és méretének korlátozását, illetve a nukleáris fegyverek korlátozását is.

Ukrajna ügyében Sherman azt tette egyértelművé Ribakov számára, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó Ukrajna feje fölött tárgyalni az ország sorsáról, de bilaterális kérdésekben nyitottak minden egyeztetésre. Az ukrán helyzettel kapcsolatban azt mondta, hogy csak Oroszország képes a deeszkalációra, végül is ők sorakoztattak fel csapatokat az ország határán. A kérdésre, hogy Oroszország ezeket a csapatmozgásokat hadgyakorlatnak minősítette, és visszautasítja, hogy invázióra készülne, Sherman megjegyezte, hogy az ilyen műveletekről illik előzetesen tájékoztatni egymást. Illetve még azt is, hogy a tárgyalásokon részt vevő amerikai tábornok megjegyzése szerint az oroszok tisztában voltak vele, hogy az amerikaiak észlelni fogják ezeket a csapatmozgásokat, amelyek így aggodalmat is ébresztenek majd bennük.

Egy esetleges orosz invázóval kapcsolatban Sherman csak megismételte az ismert amerikai álláspontot arról, hogy abban az esetben súlyos - megfogalmazása szerint a 2014-ben bevezetetteknél sokkal súlyosabb - szankciókkal felelne. Ezek mibenlétét nem kívánta részletezni, hogy az oroszok ne készülhessenek fel rájuk előre, de világossá tette, hogy az EU-val és a G7 országokkal egyeztettek a gazdasági és pénzügyi szankciókról, és élvezik a támogatásukat.

Összességében Sherman optimistának tűnt a mai tárgyalások után, legalábbis az oroszok igen agresszív követeléseit a megbeszélés alapján inkább nyitó tárgyalási lépésként értékelte, szemben azzal a lehetőséggel, hogy az oroszok direkt arra játszottak, hogy visszautasítás esetén legyen mire mutogatni a háború kirobbantásának okaként. Ez mindenképpen biztató fejlemény ahhoz képest, hogy a hétfői tárgyalásokat megelőző hetekben az Egyesült Államok az elkerülhetetlennek tűnő ukrajnai orosz invázió rémképével, Oroszország pedig az uralkodó európai rend teljes felbolygatásának követelésével fokozta a végsőkig feszültséget.

Van-e bármi haszna a tanulásnak a bűnözésben? – tette fel a kérdést még 2015-ben három kutató közgazdász, hogy aztán tanulmányukban igennel válaszoljanak rá. Nadia Camaniello, Rowena Gray és Giovanni Mastrobuonni az Economics of Education Review szakfolyóiratban 2016-ban megjelent tanulmányukban az olasz-amerikai mafia tagjait tanulmányozva jutottak erre.

Kiindulópontjuk az volt, hogy a maffiózók hagyományos bűncselekményeiben igenis hasznosak lehetnek a felsőfokú tanulmányok, különösen a közgazdasági alapismeretek. Ezek birtokában egyszerűbb meghatározni

• a védelmi pénz ideális összegét;
• az uzsorakamat mértékét;
• megszervezni a drogkereskedelem beszerzési és terjesztési láncát.

Tételük igazolására a maffiózókat az 1940-es amerikai népszámlálásból vett más csoportok, például legközelebbi, de nem maffiózásból élő szomszédaik adataival vetették össze, és arra jutottak, hogy igenis megéri tanulniuk a bűnözőknek. A közvetlen szomszédságukban élők például ugyan átlagban egy évvel többet töltöttek tanulással, annak megtérülési szintjében mégis alig van eltérés a két csoport között: a maffiózók esetén 7,5-8,5 százalékos megtérülést mutattak ki.

Ez ugyan az Egyesült Államokban született fehér férfiakétól 2-5 százalékponttal elmaradt, de az azonos társadalmi státusú, de nem bűnözésből élő olasz vagy más nemzetiségű bevándorló csoportok megtérülési rátájánál kb kétszer nagyobb volt.

A legnagyobb megtérülése a tanulásnak nyilván a legösszetettebb bűncselekménytípusoknál, vagyis a sikkasztásnál és a bukmékerkedésnél vádolt maffiózók esetén volt. Vagyis ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a bizonyos mértékig összetett illegális tevékenységek esetén a továbbtanulás igenis megtérülhet.

Bő négy hónap után került újra családjához egy afgán csecsemő, aki a tálib hatalomátvétel utáni fejvesztett kabuli menekülés közben szakadt el családjától, írja a BBC. 2021 augusztus végén hatalmas káosz uralkodott el Kabul nemzetközi repterénél, ahol az afgán kormány elmenekülése és a tálibok bejövetele után ezrek próbáltak feljutni az országot elhagyó repülőkre.

Emblematikus jelenetek voltak, amikor a kétségbeesett afgán szülők a repteret határoló szögesdrót felett nyújtotta át gyermekeiket az amerikai katonának. Ez történt a kéthónapos Sohail Ahmadival is, akinek a szülei - az amerikai nagykövetség biztonsági őreként dolgozó apja, Mizra Ali, illetve anyja, Suraya - és négy testvére végül maguk is bejutottak a reptérre, de ott már nem sikerült megtalálniuk a csecsemőt, így végül nélküle távoztak repülővel az Egyesült Államokba.

Hónapokig semmit se tudtak legkisebb gyermekük sorsáról, mígnem novemberben, amikor a Reuters is beszámolt az esetükről, ki nem derült, hogy a kicsi Afganisztánban maradt. Egy Hamid Safi nevű 28 éves taxisofőr talált rá a reptér aszfaltján a sírdogáló kisbabára. Mivel a családját nem sikerült megtalálnia, nejével magukhoz fogadták, Mohammad Abednek keresztelték, és sajátjukként kezdték nevelni.

Mikor sikerült megerősíteni Sohail hollétét, az ország észak-keleti Badahsztán tartományában élő nagyapja, Qaem Razawi útra kelt Kabulba, hogy visszakérje a gyermeket. Safi azonban azt követelte, hogy mielőtt visszaadná a gyereket, ő és családja is kapjon menedékjogot az Egyesült Államokban. Több hétig tartó egyeztetések kezdődtek, melynek során a tálib hatóságok egy időre még le is tartóztatták Safit. Végül sikerült egyezségre jutniuk, így Sohail szombaton visszakerült nagyapjához.

Szülei most abban reménykednek, hogy Sohail hamarosan elhagyhatja Afganisztánt, és csatlakozhat az időközben Michiganben letelepedett családhoz. (Reuters via BBC)

Zökkenőmentesnek biztosan nem neveznénk Elon Musk egyik pet projectje (nem szándékos szóvicc!), a Starlink indulását. Bár amióta előfizetők százai örjöngtek azon, hogy a marha drága díjak fejében a betárcsázós modemek korát idéző letöltési sebességeket kapnak csak, sokat javult a helyzet, az idei tél egy újabb apró nehézségre világított rá.

A Starlink, mint a neve is mutatja, a világűrből sugározza az internetet több ezer műhold segítségével. Rácsatlakozni tehát a kora kilencvenes években a tájkép jellemző részét adó parabolaantennákkal lehet. Persze nem akármilyenekkel, a Starlink parabolaantennái olyan luxusszolgáltatásokkal vannak felszerelve, mint a fűtés, ami azt biztosítaná, hogy ilyenkor, télvíz idején az antennákra hulló hó ne zavarja a vételt.

Na, de mi történik, ha ilyenkor, télvíz idején egy kádforma fűtőtestet helyezünk el a szabadban? Ez:

Aaron Taylornak volt alkalma fényképen megörökítenie, ahogy nem kevesebb, mint öt macska fészkelte be magát a kellemesen langyos műholdvevő tányérjába. Taylor későbbi közléseiből az is kiderül, hogy nem kóbor macskákról, hanem kijárós cicákról van szó, vagyis akár választhatnák a meleg otthont is, ahova szabad bejárásuk van. De mert macskákról beszélünk, nyilván nem ezt a kézenfekvő megoldást választották. (Via Gizmodo)

Illegálisan hatolg be valaki egy zárt rendőrségi területre a budai Vár közelében szombat késő este, jelentette az MTI. A Telex egyik olvasója szerint az éjjel még a TEK páncélozott járműve is kivonult a helyszínre kb húsz rendőrségi kisbusszal együtt.

A rendőrség kora hajnalban csak egy egymondatos közleményt adott ki arról, hogy "több rendőri szerv (Készenléti Rendőrség, BRFK, TEK) részvételével intézkedés van folyamatban egy zárt rendőrségi területre történt illegális behatolás miatt".

Vasárnap délelőtt ezt végül azzal egészítették ki, hogy "lopás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomoznak" a behatolás ügyében. (Via Telex, MTI. Címlapképünkön a TEK páncélozott szállító harcjárműve a ferihegyi reptér parkolójánál látható, a felvételt még 2016. március 22-én készítette Szigetváry Zsolt, az MTI fotósa.)

5135 ember ellen indítottak eljárást különböző szabálysértések miatt a Kazahsztánban a héten kirobbant zavargások során, közölte vasárnap reggel az ország belügyminisztériuma. Tájékoztatásuk szerint az összecsapásokban mostanáig 16 rendfenntartó vesztette életét, és mintegy 1300 sebesült meg.

A belügyminisztérium polgári áldozatokról nem számolt be.

Erlan Turgumbajev belügyminiszter szerint a zavargások során száz bevásárlóközpont és bank rongálódott meg, valamint kb négyszáz járművet gyújtottak fel, köztük sok rendőrautót.

Turgumbajev szerint mostanára "sikerult országszerte stabilizálni" a helyzetet, bár "a terrorelhárító egységek tovább folytatják munkájukat". A kazah kormány rendkívül agresszívan reagált a tüntetésekre, gyakorlatilag tűzparancsot adtak a fegyveres erőknek, és külföldi beavatkozásra hivatkozva katonai segítséget kértek Oroszországtól is.

Helyszíni beszámolók szerint az ország legnagyobb városának számító Almatiban körülbelül 30 bolt ismét kinyitott vasárnap, az almati repülőtér azonban továbbra is zárva tart. (Via MTI)

Ezt nevezem havazásnak! A bő két tonnás Fordnak a kitolatással még nem voltak gondjai, onnan azonban már nem mentek gördülékenyen a dolgok. Mondjuk az is igaz, hogy a lejtő végén már nem kellett kikanyarodnia a főútra: eleve balra ment volna, irányba állt.

"Nagyon vicces, hogy pont bennünket vádolnak azzal, akik vissza akarjuk adni a járóbetegellátást az önkormányzatoknak, akik az állami egészségügyet akarjuk fejleszteni és nem Orbán gráci magánklinikás útjait akarjuk biztosítani, a magyar embereknek, hanem azt, hogy ne legyenek várólisták" - jelentette ki Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szombat este közzétett legújabb videójában.

Nem ez az első alkalom, hogy a szavait kevéssé válogató Márki-zay régóta terjedő, de ettől még teljes egészében bizonyítatlan pletykákat terjeszt. Tavaly a miniszterelnök fiának szexuális identitásáról tett igazolhatatlan kijelentéseket, tekintet nélkül arra, hogy a miniszterelnök fia saját jogán még csak nem is közszereplő.

A videó témája elvben az egészségügy lett volna, Márki-Zay azokra a fideszes vádakra kívánt felelni, melyek szerint az ellenzék privatizálná az egészségügyet. Nyitásként azt fejtegeti, hogy jelenleg is rengeteg magánkórház működik, "és ezek fideszes magánkórházak többnyire". Példaként hozza fel még a háziorvosi rendszert, ahol az ellátást "teljes egészében magánszolgáltatók végzik".

Szerinte a legnagyobb problémák a fekvőbeteg- és a járóbetegellátásban van. "A Fidesz az én véleményem szerint szándékosan züllesztette le ezeket a területeket, azért, hogy ő magánosítsa. Orbán Viktor akarja megszerezni ezt a területet. Orbán Viktor és a fideszes tolvajok kinézték maguknak az egészségügyet" - mondja a felvételen, amit út közben, autója hátsó ülésén készített. Csányi Sándor, Rahimkulov és Kóka János magánkórházait hozta fel példaként.

Ennek apropóján újra azzal vádolta Orbánt, hogy valójában a Fidesz hozott be "migránsokat" az országba. Majd közölte, hogy "fontos, bizalmas információk [sic!] mondják el, hogy Orbán Viktor a választás után arra készül, hogy privatizálja az egészségügyet". Állítása szerint "gyik ismerősünk" már olvasta is azt a tanulmányt, amit állítása szerint Palkovics László és az ITM készített a magánbiztosítók bevonásáról az egészségügybe. De szerinte Pintér Sándor is az egészségügy privatizációját készíti elő.

A videóban előkerül a gázszállítás, az erőművek, Tiborcz István és a bankok, a dohánykereskedelem, az autópályák, stb, hogy aztán elhangozzék a nyitó bekezdésben idézet grácozás.

Csak eljött a tél is január második hetére Magyarországra, az Időkép összefoglalója szerint az ország délkeleti részén szombaton órákon át havazott, így éjszakára Csongrád-Csanád és Békés megyékben helyenként tíz centit is meghaladta a hótakaró vastagsága. A Tiszától keletre éjszaka is folytatódott a havazás.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint vasárnap délelőtt a ködös vidékeken - figyelmeztetést Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyékre adtak ki - fordulhat elő hószállingózás, de inkább ónos eső. Délután elsősorban a Nyugat-Dunántúlon lehet hószállingózás, kisebb havazás.

Hideg lesz, de nem farkasordító hideg, napközben mínusz 1 és plusz 3, késő este 0 és mínusz 3 fok között alakul majd a hőmérséklet, ennél hidegebb csak az északkeleti hegyvidéken lehet, ahol akár mínusz 7 fokig is lehülhet az idő.

Három új portré készült 40. születésnapja alkalmából Katalin hercegnéről, Vilmos herceg nejéről. A brit öröklési sorrendben második helyen álló herceg neje a képeken a neves brit divattervező, Alexander McQueen ruháiban pózolt a híres divatfotósnak, Paolo Roversinek.

A három portrét három olyan helyszínen állítják ki, ahol Katalin élt: Berkshire-ben, St. Andrewsban és Anglesey-ben, hogy aztán a Nemzeti Portrétárban helyezzék el mindegyiket. Katalin Berkshire-ben nőtt fel, St. Andrewsban járt egyetemre, és Anglesey-ben töltötték párkapcsolatuk, majd házasságuk első éveit Vilmossal.

A BBC beszámolója szerint a felvételek még tavaly novemberben készültek a Kew Gardensben.

Leszakadt egy tó fölött magasodó sziklaorom egy része Brazíliában, a Furnas-tavon egy vízesés közelében. A tó és a vízesés népszerű turistalátványosság, amit gyakorta keresnek fel vizitúrázók. A tragédiáról készült felvételek alapján most is legalább hat motorcsónak volt a vízesés közelében, amikor bekövetkezett a tragédia.

A brazil O Tempo twitterén közzétett felvétel szerint a hat hajóból ötnek sikerült időben szétspriccelnie, ám a hatodikat telibe találta a leomló, ránézésre legalább húsz méter magas sziklafal. A zuhanás közben széteső sziklafal darabjai a telibe talált motorcsónakon túl két másik hajót is eltaláltak.

Az ABC News helyi hatóságokra hivatkozó jelentése szerint a tragédiában hatan életüket vesztették, és akár húsz embernek is nyoma veszhetett - a helyi tűzoltóság egyelőre próbálja azonosítani az áldozatokat és az eltünteket, akik után helikopterekkel és búvárokkal is kutatnak.

A hivatalos tájékoztatás szerint legalább 32-en megsebesültek, bár a többségüket szombat este már kiengedték a kórházból.

Edgard Estevo, a Minas Gerais állami tűzöltóság parancsnoka szerint a baleset Sao Jose da Barra és Capitolio városa között történt a tavon, a motorcsónakok ez utóbbiból indultak.

A Furnas-tó valójában egy víztározó, amit 1958-ban létesítettek egy vízerőmű építésekor. Azóta népszerű turistacélpont Sao Paulótól 420 kilométerre északra.

A tragédia okát egyelőre csak találgatják. A hatóságok szerint a sziklafal talán a nagy, 17 ezer ember kitelepítésével járó árvizeket okozó esőzések során lazulhatott meg.

A New York Times vizsgálódása alapján volt némi szervezkedés az amerikai szélsőjobboldali csoportokban a közösségi médiában - a Facebook és a Twitter mellett a direkt az ilyen csoportokra célzó Gaben és Gettr-ön is -, de a felhívások nem igazán hoztak lázba senkit. Trump egykori kampányembere, Matt Braynard például hiába szólított arra a Gaben, január 6-át "Amerika Tienanmen terének" nevezve, hogy a mai évfordulón "parttól partig" tartsanak virrasztásokat "a hazugság" jelzésére, posztját csupán 71-en lájkolták, és csak 21-en osztották meg.

A posztokban az erőszakra buzdítás helyett elsősorban a történeti revizionizmus uralkodott, a zavargókat hősként és mártírként ábrázolva.

A közösségben a paranoia is eluralkodott. Arra a kevesek lelkesedését kiváltó ötletre, hogy tartsanak évfordulós tüntetést Washingtonban, a január 6-i zavargásokban szerepet vállaló egyik legmilitánsabb csoport, a Proud Boys egyik ohiói tagja azt felelte, hogy "maradjatok távol Washingtontól, az csapda. Szüvetségi ügynökök lesznek mindenfelé álruhában, alig várva, hogy letartóztassanak bárkit, aki felbukkan".

Ha lesznek is szélsőjobbos megemlékezések, azokat a fővárostól távol, otthonaik közelében tarthatják, és a visszajelzések alapján csak kevesek felbukkanása várható.

A Times elemzése szerint a nagy szélsőjobboldali megmozdulás elmaradásának egyik lehetséges oka, hogy a legagresszívebb tagjaik nagy részét kitiltották a valóban sokakat elérő közösségi platformokról, így csak a már emlegetett obskurus szélsőjobbos játszóterek maradtak nekik, mint a Gab. Másrészt azzal, hogy már nem Trump az elnök, a nagypolitika iránti érdeklődésük is alábbhagyott, ahelyett inkább a helyi szervezkedésre koncentrálnak.

Némileg váratlan helyről kapott nagy segítséget a 2021. január 6-i zavargások, vagy hát nevezzük nevén, puccskísérlet hátterét feltárni hivatott képviselőházi bizottság: az Axios forrásai szerint Trump volt alelnöke, Mike Pence stábjának tagjai nagyon készségesen válaszolgatnak a kérdésekre. Van köztük olyan is, aki még az idézését se várta meg, önként mondott el mindent, amit a történtekről tudott. Az Axios értesülései szerint a bizottsággal együttműködők közt van Marc Short, Pence egykori kabinetfőnöke is. Őt ugyan be is idézték, de az axiosnak nyilatkozó névtelen források egyike szerint még annak se tett volna eleget, ha Pence nem járult volna hozzá.

A bizottság munkáját ismerők beszámolói alapján az Axios azt írja, hogy Pence emberei rendkívül sokat segítettek abban, hogy kiderüljön, Trump kormányában ki mit csinált abban a 187 percben, ami aközött telt el, hogy Trump a Fehér Ház előtt harcra buzdította, majd a Capitolium elfoglalása után végül fél szívvel visszavonulásra szólította híveit.

A volt kormánytagok, kormánytisztviselők többsége korántsem olyan készséges, mint Pence stábja. Sokuk még az idézés ellenére se hajlandó megjelenni a bizottság előtt. Az Axios forrásai szerint ennek nagyban oka az, hogy rá kellett döbbenniük, mennyivel pontosabb képet alkotott már eddig is a bizottság a január 6-i történésekről és abban játszott szerepükről.

Ezek alapján, ha eddig nem lett volna egyértelmű, most már teljesen világos, hogy a puccskísérletet vizsgáló bizottság teljes erővel Trump és kormánya szerepére koncentrál, illetve arra, hogy miben és mennyiben játszhattak össze a zavargásokat megelőző január 6-i nagygyűlés elvben Trump stábhától független szervezőivel, esetleg magukkal a lázongókkal.

A január 6-i eseményeket vizsgáló bizottság egyelőre zárt ajtók mögött végzi a munkáját, készíti elő a nyilvános meghallgatásokat, amikre a tervek szerint akár már tavasszal sor kerülhet.

"Ő nem csupán egy volt elnök, ő egy legyőzött volt elnök." Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok nem volt kíméletes január 6-i, a tavalyi washingtoni zavargások évfordulóján tartott megemlékező beszédében hivatali elődjét, Donald J. Trumpot. Persze miért lett volna kíméletes, ha ma éppen arra emlékezünk, hogy egy éve ilyenkor Trump bíztatására feltüzelt, részben felfegyverkezett hívei erőszakkal próbálták megváltoztatni a választás eredményét azután, hogy Trump nem volt - és mind a mai napig nem hajlandó - elismerni vereségét, ellenben minden alap nélkül választási csalást emlegetett és emleget.

Biden nem sok időt vesztegetett, mielőtt ráfordult volna Trump bírálatára. Beszédét ugyan a capitoliumi idegenvezetők stílusában, a hely történetének ismertetésével kezdte, de ez is csak azt szolgálta, hogy érzékeltesse, milyen fontos szerepe van az amerikai demokráciában ennek a helynek. Utána viszont máris rátért elődje bírálatára, ami különben nemhogy nem számít bevettnek, kifejezetten szokatlan az amerikai politikai életben. Az elnökök, párthovatartozásukra tekintet nélkül általában nagy tisztelettel beszélnek elődeikről. Szolidárisak a kevesekkel, akik átélhették, milyen felelősség, mennyire megterhelő ez a munka.

Biden ehhez képest keményen támadta Trumpot, aki szerinte "hazugságok hálóját" szőve bénítja a demokráciát, hogy "saját egóját szolgálja". Majd rátért arra a valóban említésre méltó jelenségre, hogy miközben Trump folyamatosan választási csalást emleget, az elnökválasztással párhuzamosan lezajlott többi - képviselőházi, szenátusi, kormányzó - választás eredményét senki sem kérdőjelezte meg. A New York Times élő közvetítésében Glenn Thrush mindezt azzal kommentálta, hogy Biden ezzel a direkt támadással visszatért ahhoz a politikai stratégiájához, ami 2020-ban működött, de azóta kevésbé rezonál a közvéleményben.

Lehetett volna ez másképp is

"Egy-két napig, talán egy hétig az el se hiszed, hogy ez Amerikában történik események után akadtak, akik úgy gondolták, hogy a rendszert ért megrázkódtatás alapjaiban megváltoztathatja a politikát" - kezdte a 2021. január 6-i események, a Capitolium ostromának évfordulójáról megemlékező cikkét Peter Baker, a New York Times vezető fehér házi tudósítója. Pár pillanatig valóban úgy tűnhetett, hogy az amerikai nemzet egységesen, a törzsi megosztottságot idéző politikai nézeteltéréseken felülemelkedve ítéli majd el az amerikai demokráciát ért támadást, amikor Donald Trump és feltüzelt hívei még alelnöke, Mike Pence szerint is alkotmányellenes módszerekkel próbálták megváltoztatni egy szabad és tiszta választás végeredményét.

Mostanra, egy év elteltével világossá vált, hogy a remény talmi volt, a párthovatartozás felülírja a valóságot. Hiába cáfolták tételesen és sokszor Donald Trump Nagy Hazugságát az elcsalt választásról, a Republikánus Párt támogatóinak megdöbbentő 70 százaléka ma már meggyőződéssel állítja, hogy Joe Biden csalás árán lett elnök. És bár az amerikai közvélemény nagy többsége még mindig a demokrácia elleni támadásként értékeli a Capitolium lerohanását, a republikánusok csaknem fele szerint valójában az épületet megrohamozó, a törvényhozók életét fenyegető zavargók védték a demokráciát, és csaknem ugyanannyian gondolják azt, hogy valójában nem is voltak annyira erőszakosak a zavargók.

A Capitolium ostromakor a jelentések szerint 140 rendfenntartó sérült meg, egy pedig életét is vesztette. A zavargást követő hetekben-hónapokban további négy, a Capitolium védelmében részt vállaló rendfenntartó követett el öngyilkosságot. Évfordulós beszédében Biden külön is megemlékezett arról, hogy milyen tartós traumát szenvedtek azok, akik átélték az ostromot, hányan mondtak fel, mert nem bírtak tovább dolgozni az épületben, ahol megtámadták őket. Nem csupán az épület biztonságáért felelős rendfenntartókra utalt, hanem például azokra a képviselőkre is, akik az ostrom óta képtelenek felmenni az ülésterem galériájára, ahol egykor menedéket kerestek a zavargók elől

Biden beszéde előtt alelnöke, Kamala Harris emlékezett meg az egy éve történtekről. Január 6-át olyan napnak nevezte, ami a kollektív amerikai emlékezet részévé vált, mint ahogy szeptember 11. is. Ő aktuális politikai kérdéseket is érintett, amikor az amerikai demokrácia fő erősségeként a jogállamiságot emelte ki, utalva a választók jogait garantáló törvénytervezetre, amit éppenséggel a republikánusok blokkolnak a törvényhozásban. "Ha nem vagyunk elég éberek, ha nem vagyunk készek megvédeni, a demokrácia elbukik" - mondta.

Harris itt arra utalt, hogy az elmúlt hónapokban republikánus államok sorában hoztak olyan új választási szabályokat, melyek egészen félreérthetelnül igyekeznek korlátozni olyan, hátrányosabb helyzetű választói csoportokat, melyek jellemzően a demokratákat támogatják. A demokratáknak ezért is céljuk egy olyan, szövetségi szintű választási törvény megalkotása, mely ellehetetlenítené az ilyen törekvéseket.

Trump örök

A tét nem csupán az, hogy a republikánusok beágyazhatják-e magukat a hatalomba. A valódi tét talán inkább az, hogy az ember, akinek a felelősségét még legközelebbi szövetségesei se vitatták egy éve, visszatérhet-e még a hatalomba. Merthogy Donald Trump sem tűnt el a süllyesztőben. Az ostrom pillanataiban még legelhivatottabb rajongói, a Fox News leplezetlenül érte szorító sztárműsorvezetői, Laura Ingraham és Sean Hannity számára is világos volt, hogy ő a felelős. Mindketten aggodalmaskodó sms-ekkel bombázták Mark Meadows-t, Trump kabinetfőnökét azzal, hogy Trump most rombolja le saját hagyatékát. A bukott elnök mégis újra megkerülhetetlen vezéralakja pártjának. Az a republikánus jelölt, aki nem kuncsorog nála támogatásért, eleve esélytelenül indul bármilyen előválasztáson. Maga Trump pedig pillanatnyilag a 2024-es republikánus elnökjelöltség legfőbb esélyese, még úgy is, hogy január 6. után a közösségi médiacégek sora tiltotta el örökre a posztolástól. Nagy Hazugsága a választási csalásról pedig a republikánus kánon szerves részévé vált.

Mindez érdemben magyarázza, hogy miért lett olyan a Capitolium ostromának első évfordulója, amilyen. Miközben a demokraták gyakorlatilag egész napos rendezvénysorozatot szerveztek köré alelnöki és elnöki beszéddel, éjszakai virrasztással, a republikánusok - köztük azok a törvényhozók, akiknek az élete konkrét veszélyben volt tavaly ilyenkor - tartózkodnak a nyilvános megszólalástól. Még Trump is váratlanul lemondta mára tervezett sajtótájékoztatóját, ami az első lett volna azóta, hogy már nem elnök.

Berobbantotta a járványt a szilveszter a nyugat-balkáni országokban. Míg egy hete 24 óra alatt 3953 új fertőzöttet azonosítottak, a legfrissebb napi összesítés szerint szerdára 9576 új fertőzöttet vettek nyilvántartásba.

A szerb közszolgálati tévének nyilatkozó szakértők a járvány felfutásáért részben a korábbinál fertőzőbb omikron variánst hibáztatták, részben pedig a népességet, amely szerintük semmibe vette az elővigyázatosságot a szilveszteri bulikban.

Radmilo Janković, a niši klinikai központ igazgatóhelyettese szerint a fertőzöttek száma a napokban még továb fog emelkedni, az ortodox karácsony után több tízezer új fertőzött is lehet majd.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szerdára 5224-gyel, Koszovóban 108-cal, Észak-Macedóniában 1197-tel, Montenegróban 2590-nel, Bosznia-Hercegovinában pedig 457-tel emelkedett. (Via MTI)

"Bár vannak, akik vitatnák elsőbbségét a zöld gyíkkal szemben, a homoki gyík talán a legszebb, egzotikus színezetű gyíkfajunk" - vallotta meg elfogultságát az év hüllője verseny idei győztesével szemben közleményében Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője azután, hogy a szervezet Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya "Magyarország egyik legkevésbé közismert gyíkját", a nagy magyar pusztában előforduló homoki gyíkot hozta ki az idén második alkalommal megtartott Év hüllője/Év kétéltűje verseny győzteseként.

A homoki gyík fő elterjedési területe a Balkán-félsziget és a Fekete-tenger partvidéke, a magyarországi populációk elszigetelődtek a fő elterjedési területtől. A Pesti-síkságtól kezdve a Duna-Tisza közének szinte minden homokhátán megtalálható, ahol természetes gyepek fennmaradtak. Legészakibb előfordulása a bátorligeti legelő a Nyírségben. A Dunától nyugatra egyedül a Pákozd melletti rétekről jegyezték fel, de a populáció fennmaradását évtizedek óta nem sikerül igazolni.

A homoki gyík nappal aktív, jól bírja a meleget, még a legforróbb nyári napokon is csak ritkán húzódik árnyékba. Apró gerinctelenekkel táplálkozik, amelyeket portyázva keres. Amikor nem aktív, földalatti üregekbe húzódik vissza. Az október végén kezdődő téli hibernációból március elején-közepén jön elő, a párzás áprilisban kezdődik. A nőstények 2-6 tojást raknak fűcsomók, zsombékok alá. A rendkívül apró termetű fiatalok július végétől kelnek ki.

Fedett atlétikai edzőpálya is épülhet a Csepel-sziget északi csúcsán, az atlétikai világbajnokságra felhúzott atlétikai stadion túlpartján, írja Facebook-oldalán a K-Monitor korrupciófigyelő nonprofit civil szervezet.

A közbeszerzés eredményét kihirdető közlemény szerint az épület tervezése 488 millió forintba kerül, a munkát a Puskás Stadiont is tervező Közti nyerte el.

Posztjában a K-Monitor emlékeztet rá, hogy az atlétikai világbajnokság helyszíneinek átadása fejében beígért Egészséges Budapest Program közben a költségvetési kiadáscsökkentés áldozatául esett.

Megszüntette az eljárást a rendőrség az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben. A Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztályának határozata szerint "a cselekmény nem bűncselekmény".

A tárgyban a gyakorlott feljelentő ifj. Tényi István, a Transparency International, Hadházy Ákos és Juhász István is bejelentést, illetve feljelentést tett. Mind a négyen a tárgyban megjelent újságcikkek alapján feltételezték, hogy az ügyletből kifolyólag Győr város önkormányzatát vagyoni hátrány érte. A Transparency nevében eljáró Ligeti Miklós ezen felül feltételezte, hogy az Audit is anyagi hátrány érhette, Hadházy Ákos pedig hivatali visszaélést és hűtlen kezelést is feltételezett. Juhász pedig azt, hogy Borkai Maldiv-szigeteki utazásain helyezte el a földügyletekből származó pénzösszegeket külföldi bankszámlákon, amivel pénzmosást követett el.

Mi az alapsztori?

Borkai Zsolt yachtos szexbotrányának folyományaként bukkant elő újra az a 2012-es történet, mely szerint Borkai Zsolt, Győr polgármestere megsúgta bizalmasának és a jachtos szexfilm másik főszereplőjének, dr. Rákosfalvy Zoltánnak, hogy az Audi mely területen - az ipari parkkal határos ingatlanon - tervezi megépíteni új logisztikai központját. A sajtóbeszámolók szerint Rákosfalvy az információ birtokában 1,5 milliárd forintért felvásárolta az érintett ingatlanokat, hogy azokat az átminősítésük után, rövid időn belül már 7 milliárd forintért adja tovább.

"Borkai haverja"

Bájos momentuma a rendőrség eljárást megszüntető határozatának, hogy Tényi István feljelentése alapján, de nem abból idézve Rákosfalvyt "Borkai haverjának" nevezik: "Ifj. Tényi István megjelölte - és változtatás nélkül átemelte - azon hírportálon megjelent cikket is, mely szerint gyakorlatilag lehetetlen kideríteni, hogy tulajdonosként kik jártak jól Borkai haverjának földügyeinél" - írják.

Mire jutott a rendőrség?

Laikus szemmel egyszerűnek tűnik a történet: Rákosfalvy kapott egy fülest, ezért gyorsan olcsón felvásárolt egy területet, amiről tudta, hogy hamarosan drágán adhatja el.

A rendőrségi nyomozás szerint a helyzet ennél bonyolultabb. Először is megállapításaik szerint Rákosfalvy még 2011 évben vásárolta fel a földterületeket magánszemélyektől, majd vonta össze azokat önkormányzati tulajdonú területekkel egy ingatlanná. A telekátalakítás után az önkormányzat vagyona "osztatlan közös tulajdonként változatlan nagysággal megmaradt", vagyis a telek értékesítésekor ez alapján nem érte, nem érhette vagyoni kár az önkormányzatot, pedig ez feltétele volna a hűtlen kezelés megvalósulásának.

A rendőrség szerint ráadásul az Audi igazgatósága csak 2012. szeptember 7-én hozta meg a végleges döntést a logisztikai központ végleges helyszínéről.

A rendőrség arra utaló adatot se talált, hogy az ügyben illetékes szakhatóságok eljárásait bárki megszegte volna hivatali kötelességét, túllépte volna hatáskörét, vagy visszaélt volna hivatali helyzetével jogtalan előny szerzése céljából.

"Csütörtökön az elnök elmondja az igazságot arról, ami történt, szemben a hazugságokkal, amiket azóta is terjesztenek" - közölte a Fehér Ház Joe Biden január 6-i terveiről. Aznap lesz az évfordulója az amerikai közelmúlt egyik legfelkavaróbb eseményének, a Capitolium ostromának.

Január 6. fontos napja az amerikai politikai naptárnak, az elnökválasztást követő évben aznap hirdetik ki a választás hivatalos végeredményét. 2021. január 6-án tragikusan alakultak az események. Donald Trump, aki a mai napig nem hajlandó beismerni választási vereségét, és azóta is fenntartja alaptalannak bizonyult csalásvádjait, aznap a Fehér Ház előtti téren buzdította cselekvésre a csalásváddal átvert híveit, akiknek egy csoportja nagyon is szó szerint vette a szavait. Miközben az épületben megkezdődött az alapvetően csak ceremoniális eljárás, mely során a már decemberben leadott elektori szavazatokat hivatalosan is összesítik, Trump hívei áttörték a rendőrkordont, és erőszakkal behatoltak az épületbe.

Akadtak közöttük, akik alaposan rákészültek az erőszakra, többeknél voltak gyorskötözők, amivel a túszul ejtett szenátorokat és képviselőket tervezték lekötözni. A zavargásnak öt halálos áldozata volt, több tucat rendőr is megsérült.

Jen Psaki, az elnök szóvivője szerint Biden az évfordulón arról is beszél majd, hogy milyen veszélyt jelentettek a történtek az amerikai jogrendre és a demokráciára. Ezen felül a Capitoliumot védő rendőrök bátorságát tervezi méltatni.

Biden terveinek nyilvánosságra kerülésével párhuzamosan érkezett a hír, hogy Donald Trump nem fogja megtartani az évfordulóra Mar-a-Largói birtokán tervezett sajtótájékoztatóját. Döntését még a republikánusok is megnyugvással fogadták, attól tartottak ugyanis, hogy Trump szereplése beárnyékolja majd a szomorú évfordulót. Persze nem Trump volna, ha ezt a bejelentést nem újabb hazugságok terjesztésére használta volna. Közleményében "teljes elfogultsággal és őszintétlenséggel" vádolta az ügyben vizsgálódó képviselőházi bizottságot és a "fake news médiát". A képviselőház vizsgálatáról, illetve a zavargások miatt indult eljárásokról bővebben is írtunk már, ezek végeredményeként akár az is előfordulhat, hogy Trumpot eltilthatják a választott tisztségek viselésétől. (Via The Guardian)

Bár a kórházi adatok még kedvezően alakultak - keddhez képest 245 fővel, 3090-re csökkent a kórházi kezelésre szorulók száma, és közülük 307-en szorulnak invazív lélegeztetésre -, a fertőzöttségi adatok drasztikusan romlottak az egy héttel ezelőttihez képest. Míg december 29-én csak 3005 új fertőzöttet jelentettek, egy hétre rá, ma már 5270-et.

A járványban az elmúlt nap 82-en vesztették életüket.

Oltási fronton változatlan a helyzet, vagyis akik eddig egyáltalán nem oltakoztak, továbbra se törik magukat. Kedden mindössze 1847-en kapták meg a védőoltás első adagját, amit összesen eddig 6,27 millióan adattak be maguknak. Harmadik oltást 7417-en adattak be maguknak, vagyis továbbra is az a helyzet, hogy főleg azok oltakoznak, akik már eddig is oltakoztak.

Országszerte egyelőre vegyesen alakul a járványhelyzet. Budapesten az előző héthez képest hatvan százalékkal nőtt a regisztrált fertőzöttek száma, miközben Norsod-Abaúj-Zemplén megyében még 19 százalékkal csökkent. Szabolcs-Szatmár-Beregben, Komárom-Esztergomban, Győr-Moson-Sopronban, Bács-Kiskunkban, Hajdú-Biharban és Vasban enyhén emelkedett a fertőzésszám. Pest, Somogy, Nógrád és Heves megyékben viszont már tíz százalékot közelítő vagy meghaladó mértékben.

Borsodon kívül Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád, Tolna, Fejér, Baranya, Zala és Veszprém megyékben is csökkent az esetszám az elmúlt egy hétben, országosan azonban már újra emelkedőben van, és a kéthetes incidencia is 351, amit korábban már súlyos járványhelyzetként értékeltek - az omikron esetén a korábbi gyakorlat nem feltétlenül irányadó, mert az új variáns a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint általában enyhébb megbetegedést okoz, pláne az oltott népességben. (Via Koronavirus.gov.hu)

Felfegyverkezve elkövetett rablás és életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat a Heves Megyei Főügyészség egy gyöngyösi fiatalemberrel szemben. Közleményük szerint a 20 éves, munkanélküli vádlott 2021. április 13-án dél kürül kért ötezer forintot lakásuk konyhájában az édesanyjától, hogy ki tudja fizetni mobiltelefonja javítását. Anyja nem adott pénzt, a férfi ezért egyre erőszakosabban követelőzött, majd felkapott egy 13 centi pengehosszúságú konyhakést, amivel anyja irányába vágott, megsebezve a jobb kezét.

Ezt látván velük élő nagynénje a húga védelmére sietve dulakodni kezdett vele, mire a férfi előbb mellkason, majd hastájékon szúrta, az ügyészség naturalista leírása szerint "testüreget megnyitó életveszélyes sérüléseket" okozva.

Ezek után a férfi anyja működő mobilját zsebre vágva távozott a lakásból, a rendőrök nem sokkal később az utcán fogták el.

Az ügyészség közleménye szerint a vádlott gyakran használt tudatmódosító szereket, ezért "sérült személyiségszerkezete a cselekmény elkövetésekor enyhe fokban korlátozta magatartása következményeinek teljes körű felmérésében".

Az ügyészség vádjai alapján a férfit akár 15 év szabadságvesztésre is ítélhetik. Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta.

Elég sok ausztrál elég dühösen reagált a hírre, hogy a címvédő Novak Djoković végül oltás nélkül is beutazhat az országba, hogy elindulhasson az Austral Open grand slam viadalon.

A torna szabályai szerint minden résztvevőnek - versenyzőnek és személyzetnek - kötelező beoltatnia magát, de egy független testület adhat orvosi alapon felmentést. Hogy, hogy nem, Djoković megkapta a felmentést. Hogy miért, azt nem hozta nyilvánosságra, de az ausztrál ABC tévétársaság értesülései szerint két, egymástól független panel is jogosnak találta a kérvényét. A két panel nem tudta a kérvényező nevét, életkorát, vagy származási országát, tehát elvben előítéletektől mentesen dönthettek. "Novak nem azért jöhet játszani az Ausztrál Nyílt Bajnokságra, mert ő a legnagyobb teniszsztár. Azért jöhet, mert ebben az eljárásban bizonyítani tudta, hogy a mindenkire érvényes szabályok alapján jogosult a belépésre" - kommentálta a döntést Jaala Pulford, a tornának helyt adó Victoria állam egyik minisztere.

A kedélyeket ez nem csillapította le az országban, ahol a jelenleg érvényes korlátozások sokak számára még azt is lehetetlenné teszik, hogy egyáltalán az országon belül utazhassanak. "Nem érdekel, hogy milyen jó teniszező. Ha visszautasítja az oltást, nem szabadna beengedni" - írta a Twitteren Stephen Parnis orvos. Az ausztrál teniszező, Alex de Minaur a sajtótájékoztatóján "nagyon érdekesnek" nevezte a döntést, a brit Jamie Murray pedig úgy vélte, hogy ha ő kért volna mentességet, nem kapta volna meg. "Azért gratulálok neki, hogy megkapta az engedélyt" - tette hozzá.

Maga Djoković az Instagramján annyival kommentálta a történteket, hogy "készen állok rá, hogy teniszt éljek és lélegezzek a következő néhány hétben". (Via BBC, ABC)

A sebészet még napjainkban is férfiak által dominált szakma, ennek pedig jelentős hatása lehet a nők egészségügyi kilátásaira, derült ki a Torontói Egyetem kutatóinak most publikált kutatásából, melyben mintegy háromezer sebész 1,3 millió páciensének adatait vetették össze. Vizsgálatuk megrázó eredményekre jutott, megállapításaik szerint rendkívül nagyban befolyásolja a nők műtét utáni esélyeit az, hogy férfi, vagy nő operálta őket. "Arra jutottunk, hogy a nőknek, akiket férfi műtött, 15 százalékkal nagyobb az esélyük rossz kimenetre azoknál, akiket nő műtött" - mondta a tanulmány társszerzője, Angela Jerath klinikai epidemiológus. Adataik szerint 32 százalékkal nagyobb a halálozás kockázata a nőknél, ha férfi műti őket.

Jerath szerint a vizsgálatukban feltártaknak nagyon valós következményei vannak, melyek "komplikációkban, újbóli kórházi kezelésekben, és halálban manifesztálódnak". Jerath szerint mindez azért különösen aggasztó, mert normálisan nem szabadna ekkora különbségeknek lenniük a műtét utáni kilátásokban csupán nemi alapon, függetlenül az operáló orvos nemétől.

"Makroszinten aggasztók az eredmények. Amikor egy nő operál, a végeredmény általában is jobb, pláne a nők számára, még akkor is, ha a páciensek egészségi állapota, életkora és más tényezők alapján súlyozzuk is az eredményeket" - mondta.

Jerath és kollégái 1 320 108 páciens adatait vetették össze, akiken 2007-2019 között 2937 sebész végzett el 21 féle általános műtéti beavatkozást csípőprotézistől vakbélműtéten át epehólyagműtétig, de olyan bonyolult beavatkozásokat is vizsgáltak, mint a szív-, ér- és agyműtétek.

Vizsgálataikban arra jutottak, hogy a férfi páciensek esetén nem volt hatása az operáló orvos nemének, ha pedig a sebésznők munkáját vizsgálták, az eredményeikben nem volt különbség a páciensek nemétől függően.

Hogy ennek mi lehet az oka? A kutatók szerint nem a technikai képzés, mert mindkét nem ugyanabban a képzésben részesül. Jerath szerint így az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy a férfi sebészek munkáját tudat alatt befolyásolhatják a beléjük ivódott társadalmi előítéletek, sztereotípiák és attitűdök, illetve a férfi és nő orvosok eltérő munkastílusa, döntéshozatali és ítélőképessége, továbbá a páciensekkel való kommunikációban megfigyelhető különbségek is. (Via The Guardian)