Király András

"Heves harcok folynak Harkiv irányában" - közölte sajtótájékoztatóján az ukrán vezérkar sajtótisztje. Elmondása szerint "az ellenség emberi és anyagi veszteségeket is szenvedett".

Harkiv térségéből több felvétel is érkezett megsemmisített orosz harcjárművekről, köztük egy T-80-as tankról, amiben felrobbantak a lőszerek, ezért lerepült a lövegtornya.

Az Elint News beszámolója szerint több páncélozott harcjárművet is megsemmisítettek:

Az orosz emberveszteségekről is érkeztek felvételek, az alábbi videót csak erős idegzetűek kattintsák:

Ugyanezen a műveleti területen Kramatorszknál is komoly összecsapások zajlanak, ahogy a szakadárok uralta területeket elválasztó, egészen ma reggelig érvényes demarkációs vonalon fekvő Sasztya és Mariupol városában is. Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint Ez utóbbi két várost egyelőre tarták az ukrán csapatok.

Tájékoztaátsuk szerint az itteni harcok során eddig hat orosz repülőt, három helikoptert, és több tucat páncélozott harcjárművet semmisítettek meg.

Ukrajnának egy nyílt konfliktusban nincs esélye az orosz haderővel szemben, de népszerű nézet, magam is utaltam rá már több cikkünkben is, hogy az ukránok mindemellett igenis képesek volnának komoly vérveszteséget okozni ellenségüknek. Ha az oroszok rövid időn belül le is győznék az ukrán erőket, teljes egészében nem tudnák megsemmisíteni katonáikat, nem beszélve a civil népességről, akik aztán kézifegyverekkel, köztük az amerikaiaktól, kanadaiaktól és britektől nagy mennyiségben beszerzett páncélelhárító Javelin rakétákkal akár heves ellenállást is kifejthetnének gerillataktikákat alkalmazva. Hogy ezek milyen sikeresen képesek lekötni akár a világ legerősebb hadseregét is, arra elég példának felhozni Irakot, ahol bő tíz éven át szenvedtek a szunnita lázadókkal az amerikaiak, vagy Afganisztánt, amit húsz év háború után teljesen fel is adtak.

Jerad Harper, az amerikai hadsereg Irakot és Afganisztánt is megjárt, jelenleg is aktív állományú ezredese, az amerikai hadsereg harcászati egyetemének professzora szerint azonban egy ilyen típusú aktív ukrán ellenállás jelentős veszélyeket rejteget. "Míg az ilyen ún. hibrid, vagy szürkezónás konfliktusok remekül működhetnek egy autokrata rezsim szempontjából, amilyen Oroszország is [Harper itt lényegében az elmúlt nyolc év ukrajnai harcaira utal, ahol az ún. kelet-ukrajnai szakadárok közül valójában igen sok az orosz hadsereg tagja volt - akiraly], a nyugati demokráciák számára sokkal nehezebb feladat egy ukrajnai szintű lázadó mozgalom támogatása sokkal nagyobb kihívás" - írja a Foreign Policyban megjelent, érdekfeszítően vérfagyasztó elemzésében.

A nyugati nyilvánosság hátulütői

Nem mintha igény ne volna rá. A balti államok és Lengyelország, melyek pusztán történelmi tapasztalataik alapján is igen érzékenyek az orosz agresszióra, és mindegyikben szép hagyománya van az oroszokkal szembeni fegyveres ellenállásnak, bizonyára lelkesen támogatnák az ukrán ellenállókat, akár még önkéntesekkel is. Ahogy "A NATO nagyon hatékony és az afganisztáni és az iraki felkelések elleni küzdelemben harcedzett különleges alakulatai is könnyedén váltanának át egy hasonló felkelés támogatására", írja.

A nehézséget inkább az jelenti, hogy egy ilyen szürke zónás háború megvívásának alapvető feltétele, hogy a lázadók támogatói legalább félig-meddig hitelesen tagadni tudják szerepvállalásukat. Ez egy putyini Oroszországhoz hasonló rezsimben, ahol a hatalom vasmarokkal tartja kézben a nyilvánosságot, könnyedén megoldható. Ám a nyugati demokráciákban mind a hagyományos, mind a közösségi média nyilvánvalóan igyekezne feltárni az ilyen jellegű beavatkozást, megnehezítve azt, hogy a nyugati kormányok szimplán letagadják annak létét.

Ebből pedig komoly kalamajka adódhat. Egy sikeres gerillaháború feltétele, hogy az ellenséges hátországban harcolóknak legyen hova visszahúzódniuk. Ilyen biztonságos menedéket Ukrajna nyugati részén, vagy Ukrajna teljes megszállása esetén csak a szomszédos országokban lehetne kialakítani. A lázadás felszámolásának pedig feltétele ezen biztonságos menedékek felszámolása is - az amerikaiak egyik legnagyobb nehézsége az afganisztáni háborúban éppen az volt, hogy a tálibok menedéke a papíron szövetséges Pakisztán nyugati határvidékén volt, ahol azok felszámolásában a tálibokkal szimpatizáló, illetve gyakorta konkrétan támogató pakisztáni titkosszolgálatra kellett volna támaszkodniuk.

Így egészen robbanékony szituáció alakulhatna ki: egyrészt a nyugati országok vezetői nem tudnák sehogyse tagadni, hogy támogatják az ukrán gerillákat, Oroszországnak pedig elemi érdeke volna ennek a támogatásnak a felszámolása - mivel bármennyire is kézben tartja az orosz nyilvánosságot, a hullazsákokban hazatérő orosz katonák még Putyin hatalmát is kikezdenék. A biztonságos menedékek elleni csapásmérés pedig abban az esetben, ha az a menedék NATO-tagállam területén van, már a nagyhatalmak közti háború kockázatát jelentené.

Kér veszélyes forgatókönyv között választhatunk

Harper szerint mindebből nem feltétlenül következik az, hogy a nyugati kormányoknak eleve el kéne vetniük az ukrán gerillaháború támogatásának ötletét. Egyrészt - bár Harper Ukrajna teljes megszállásával számol a cikkében - most még valószínűbbnek tűnik, hogy Putyin nem egész Ukrajna megszállására készül, tehát eleinte ukrán területen is lehetnének a gerillák biztonságos bázisai. Nyilván a fent vázolt logikából adódóan idővel az oroszok rákényszerülnének ezek megszállására is, és akkor már a Harper által vázolt helyzet állna elő. De szerinte ez esetben is azt kell mérlegelni, hogy mi jelent nagyobb kockázatot:

• ha az így már közvetlenül a NATO keleti tagállamaival határos Oroszország zavartalanul vonulhat fel ezen az arcvonalon;
• vagy az, ha csapatait ott folyamatosan zaklatják az ellenállók.

"Mindkét esetben nagyon nagy lenne a kockázat" - írja Harper.

“Mélységesen aggasztó, hogy Európa határain egyre gyakrabban alkalmaznak erőszakot a menekültekkel és a bevándorlókkal szemben, illetve sértik meg súlyosan az emberi jogaikat. Számos ilyen incidens követelt tragikus módon emberéleteket” - nyilatkozta Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa.

Grandi azt mondta, hogy az Európai Unió tagállamai néhány kivételtől eltekintve nem vizsgálták ki ezeket a jelentéseket, annak ellenére, hogy egyre több hiteles bizonyíték támasztja alá őket. A visszatérítésen kívül az UNHCR kapott információkat olyan esetekről is, hogy egyes menekülteket visszaküldtek a származási országukba, ahol veszélybe is kerülhet az életük. Ez ellentétes a nemzetközi jog visszaküldés tilalmáról (non-refoulement) szóló elvével.

A szárazföldi és tengeri határátlépési pontokról is érkeznek hírek a visszatérítésekről, Görögország Törökországgal közös határszakaszán például a szervezet 2020 eleje óta közel 540 nem hivatalos esetet regisztrált, de Közép- és Délkelet-Európában is történtek hasonló esetek az EU határain.

“Hiába szólítottak fel az ENSZ szervezetek, köztük az UNHCR, valamint a kormányközi és a civil szervezetek több alkalommal is az ilyen gyakorlatok beszüntetésére, továbbra is rendszeresen érkeznek beszámolók erőszakról, visszaélésekről és jogellenes visszatérítésekről" - mondta a főbiztos.

Az UNHCR több ezer jogtalanul visszatérített emberrel beszélt, elmondásuk szerint fenyegették, megfélemlítették és az erőszak mellett meg is alázták őket. Nem ritka, hogy a tengeren mentőtutajokon sodródva a sorsukra hagyják, vagy néha egyenesen a vízbe kényszerítik a menekülteket, 2021 szeptembere óta legalább három ember halt meg ilyen incidensben. A jelentések szerint a szárazföldi határokon előfordul, hogy levetkőztetik az embereket, elveszik a ruháikat, majd a zord időjárási körülmények ellenére visszaterelik őket a határ túloldalára.

“Az EU-jog kimondja, hogy a határőrizeti tevékenységnek teljes mértékben összhangban kell lennie az alapvető emberi jogokkal.” A szervezet szerint lehetséges a határok ellenőrzése és a biztonsági szempontok érvényesítése úgy, hogy közben tisztességes, humánus és hatékony módon bánnak a menedékkérőkkel, összhangban az adott államnak a nemzetközi emberi jogokból és a menekültjogból fakadó kötelezettségeivel.

“Attól tartunk, hogy fennáll a veszély, hogy ezek az elfogadhatatlan gyakorlatok normává válnak és beépülnek a politikába. Ezek a visszaélések csak megerősítik az „Európa erőd” ártalmas és szükségtelen narratíváját. Az államoknak be kell tartaniuk a kötelezettségvállalásaikat és tiszteletben kell tartaniuk az alapvető emberi jogokat, beleértve az élethez és a nemzetközi védelemhez való jogot. Számít, hogy Európa milyen módon védelmezi a menedékkérőket és a menekülteket, s az nemcsak a régióban, hanem globálisan is precedensértékű.” - mondta Grandi

Nem a SpaceX 2015-ben fellőtt Falcon 9-es rakétájának hajtóműve az az űrszemét, ami márciusban a Holdba csapódhat. Billy Gray, az adatelemző, aki elsőként a SpaceX rakétáját azonosította forrásként, most azt mondja, hibázott a számításai során. Most 80 százalékos magabiztossággal azt állítja, hogy valójában a kínai holdprogram, a Csang-o 5-T1 küldetése során a holdra küldött szonda hordozórakétájának egyik fokozata tart a Hold felé.

A számítások szerint az űrszemét március 4-én csapódhat a Holdba, jelen ismereteink szerint ez az első alkalom, hogy emberalkotta tárgy csapódik kontrollálatlanul az égitestnek. A rakéta hajtóműfokozata becsapódáskor fel fog robbanni, de a becsapódás csak kisebb következményekkel járhat.

Jonathan McDowell, a Harward Smithsonian Asztrofizikai Központ kutatója a BBC-nek nyilatkozva megerősítette Gray újraszámolt adatait. A korábbi számítási hiba szerinte jól példázza, hogy mekkora bizonytalanság van az űrszemét azonosításában, ami egyben magyarázza is a hibát. "Maréknyi önkéntes munkájára számíthatunk csak, akik a szabadidejükben dolgoznak. Így nehéz is ellenőrizni a számításokat" - mondta.

A BBC beszámolója szerint a Földhöz közel keringő űrszemetet az amerikai haderő űrereje, a Space Force egy dedikált csapata követi nyomon, ám a Földtől távolabbi pályán keringő űrszemetet hivatalosan senki sem tartja számon. Az Európai Űrügynökség ennek apropóján meg is jegyezte, hogy "szükség volna megerősített űrnyomkövetésre, és szélesebb körű adatmegosztásra az űreszközök üzemeltetői, az eszközök űrbejuttatását biztosító társaságok, illetve a csillagászok és űrfigyelő közösség tagjai között". (Via BBC)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn telefonon egyeztetett kanadai kollégájával, Mélanie Jolyval a kelet-európai helyzetről. A történtekről szó szerint idézzük az MTI beszámolóját:

Budapest, 2022. február 14., hétfő (MTI) - Nemzetbiztonsági érdekünk, hogy elkerüljük a háborút a térségünkben - írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook oldalán, miután telefonon egyeztetett Kanada külügyminiszterével, Melanie Joly-val a kelet-európai feszült helyzetről.

A romániai látogatáson tartózkodó tárcavezető - Madéfalváról Gyergyóremetére tartva - megerősítette partnerének Magyarország elkötelezettségét a diplomáciai megoldás mellett.
"Kanadai kollégám kiegészítésével - mely szerint ez az egész világ érdeke is - egyetértettem" - írta Szijjártó Péter.
Hozzátette, megállapodtak abban, hogy "ha - ne adj' Isten - úgy alakulnának a folyamatok, akkor szomszédos országként készen állunk segítséget nyújtani az Ukrajna területén tartózkodó kanadai állampolgárok fogadására".

"Szerepem a változás ügynökeként beteljesedett" - ezekkel a szavakkal jelentette be lemondását Craig Shubert, az ohiói kisváros, Hudson polgármestere. Bár funkciója alapvetően ceremoniális jellegű - a várost tanács irányítja -, Shubertnek 2019-es megválasztása óta már kétszer is sikerült beverekednie magát az országos hírek közé idióta kijelentéseivel. Tavaly szeptemberben, amikor életében először elment a helyi iskolaszék ülésére, csípőből sikerült gyermekpornográfia terjesztésével vádolnia és lemondásra szólítania az iskolaszék tagjait. A helyi iskolaszék ugyanis a felhasználható irodalom listájára vett egy "642 dolog, amiről írni lehet" című egyetemi kreatív írás tankönyvet is.

Hogy Shubert miért gondolta ezt gyermekpornográfia terjesztésének? Mert a könyvben többek között olyan ötletek és feladatok is szerepeltek, amik arra biztatták a diákokat, hogy írjanak dolgokról, amiket nem osztanának meg a szüleikkel, például szexről vagy alkoholfogyasztásról.

Shubert vádjaiból elég nagy botrány keveredett, még az ügyészség is vizsgálta, hogy felelőtlen vádaskodása miatt indítsanak-e ellene eljárást, amit végül elvetettek.

Ezt a botrányt még túlélte, de a legutóbbiba már belebukott. Pedig ez inkább csak röhejes volt, legalábbis senkit se vádolt konkrét bűncselekménnyel, csak hipotetikussal. A képviselőtestület múlt heti ülésén azzal ellenezte a lékhorgászat engedélyezését, hogy az megállíthatatlan folyamatokat indítana be. "Mert mi van, ha jövőre valaki jégkunyhőkat akarna felállítani? Az már egy újabb problémához vezetne: a prostitúcióhoz. És akkor már a rendőrfőnököt is be kéne vonnunk. Csak néhány figyelembe veendő szempont" - fejtegette.

Ezzel sikerült is közröhej tárgyává tenni magát - bár akadtak, akik azért a legutóbbi botrányát is felemlegették, kérdőre vonván, hogy még mindig nem kért az ügyben bocsánatot -, így végül hétfőn benyújtotta lemondását a városi tanácsnál. Ebben értelmetlen eszmefuttatását a hülyeségeket beszélők klasszikus taktikájával próbálta védeni: viccelt. "Megjegyzéseimet [...] a közösségünk iránti aggodalom vezérelte, az aggódás a nem várt következmények miatt. Hogy mindezt némi humorral próbáltam érzékeltetni, ezen a hideg, havas februári héten teljesen félreértették" - írta, majd önmagát "karaktergyilkosság" áldozataként jellemezte, mert "engem hibáztatnak a negatív nemzetközi sajtóvisszhangért". (Via Acron Beacon Journal 1, 2, 3)

Több száz, ártatlanul elítélt postás ügyében kezdődött vizsgálat hétfőn Nagy-Britanniában. A postásokat tévesen vádolták lopással, sikkasztással vagy hamis könyveléssel, mint utóbb kiderült, a brit posta könyvelési rendszerének hibája miatt.

2000-2014 között hétszáznál több postást gyanúsítottak meg tévesen, közülük legalább 39-et el is ítéltek a hamis vádak alapján. A brit posta ekkor a Horizon nevű könyvelőszoftvert használta, amiben a vezetőség vakon is bízott, éveken át állították, hogy a könyvelőrendszer adatai pontosak és megbízhatók, vagyis minden hiányért a postások a felelősek.

Így például Harjinder Butoy postatisztet 2008-ban kétszázezer font (~85 millió forint) elsikkasztása miatt ítélték el, több mint három évet töltött börtönben. Butoyt és 38 társát tavaly áprilisban a fellebbviteli bíróság felmentette.

Az áldozatokat képviselő egyik ügyvéd, Jason Beer szerint a meghallgatásoknak nem "egy rosszul sikerült IT-projektről" kell szólniuk, hanem arról, hogy a rendszer hibájának milyen pusztító következményei voltak. "Életeket tettek tönkre, családokat vertek szét, családokat taszítottak hajléktalanságba és szegénységbe. Hírneveket tettek tönkre" - mondta. Szerinte a meghallgatás olyan áldozatokról szól, akiknek "a mentális és testi egészsége, akiknek a házassága, társkapcsolata ment tönkre, akik az öngyilkosságot fontolgatták, vagy néhány esetben végeztek is magukkal.

A közmeghallgatásokon azt is vizsgálni fogják, hogy a brit posta hogyan járt el ezekben az ügyekben, és hogy mefgelelően kompenzálta-e az áldozatokat. (Via AP)

Visszalép a jelöltségtől Gér Mihály, a Párbeszéd politikusa, az ellenzéki összefogás Pest megyei 10. választókerületi képviselőjelöltje. Gér a Facebookon kiadott közleményében beismerte, hogy valóban ő tett embertelen megjegyzéseket egy privát Facebook-csoportban a gázolásos balesete áldozataira, akik közül az egyik a helyszínen az életét vesztette, a másik pedig maradandó egészségkárosodást szenvedett.

Gér 2016-ban, az Andrássy úton gázolt el egy párt. A bíróság jogerős ítélete szerint nem volt vétkes a balesetben. Ám a baleset után egy privát Facebookcsoportban embertelen megjegyzéseket tett az áldozatokról és a baleset körülményeiről, melyekről hétfőn az Origo számolt be.

Gér a közleményében azt írja, a megjegyzéseket "közvetlenül a baleset után, sokkhatás alatt írtam". Azt is írta, hogy "[n]oha szavaimért ugyanott bocsánatot kértem, be kell látnom: kampányom folytatása súlyos terhet róna rám, a pártomra és az ellenzéki összefogásra".

"Bár nem tehettem róla, az eset mély, kitörölhetetlen nyomokat hagyott bennem" - írta, hozzátéve, hogy "[r]endkívüli módon sajnálom a történteket, és ezúton is szeretném együttérzésemről biztosítani az áldozatok hozzátartozóit".

Hét újabb holttestet találtak a török hatóságok csütörtökön az ipsalai határkelő közelében fekvő Pasaköyben, írja az AP. Görögország a szárazföldi migráció fő útvonala, az ipsalai határátkelől kulcsfontosságú átjáró. A határátkelő környékén megtalált holttestek száma szerdáról csütörtökre 12-ről 19-re nőtt.

Recep Tayyip Erdogan már többször is kritizálta Görögországot a menekültekkel szemben tanúsított rossz bánásmódjáért. A görög hatóságokat a menekültek illegális visszaszorításával vádolja.

A görög bevándorlási miniszter, Notis Mitarachi szerdán a halálozásokat tragédiának nevezte, de tagadta, hogy a görög erőknek bármi köze is lett volna hozzájuk.

Néhány esetben valóban valamilyen eszköz, leginkább irányított energia, vagyis valamilyen sugárnyaláb okozhatja az első ismert esetek helye alapján Havanna-szindrómára keresztelt tünetegyüttest, ami főként amerikai diplomatákat, illetve diplomáciai fedésben dolgozó titkosügynököket sújt, állapította meg legfrissebb jelentésében az amerikai hírszerző közösség.

A Havanna-szindróma rejtélye már öt éve foglalkoztatja az érdeklődő közvéleményt, a történetben a legutóbbi fejlemény a CIA januári jelentése volt, amelyben arra jutottak, hogy a közel ezer eset többségét természetes és környezeti okok is magyarázhatják. Ugyanakkor már abban a jelentésben is jelezték, hogy vagy két tucatnyi esetben nem sikerült még magyarázatot taláni a szindróma kiváltó okára, és ezeket az eseteket akár egy idegen, ellenséges hatalom támadása is magyarázhatja.

Most, az amerikai hírszerző közösség szakértőinek legújabb jelentése szerint ezekre a legrejtélyesebb esetekre "kézenfekvő magyarázat", hogy azokat valamilyen rejtett eszköz, irányított energiasugár okozhatta. Egyben újra megállapították, hogy valamennyi áldozat esetében valósak és meggyőzők a tünetek.

Az amerikai kormány éveken át elég lekezelően viszonyult az áldozatokhoz, ám tavaly, amikor már tudományos, műszeres vizsgálatok is igazolták, hogy valami tényleg történt az agyukkal, maguk is biztatni kezdték kezdték külföldön szolgáló tisztviselőiket, hogy jelentkezzenek, ha hasonló tüneteket tapasztalnak magukon. Így a korábbi pár tucat helyett már ezer esetet vizsgálhattak. Ezek nagy részéről állítják, hogy sokkal inkább magyarázhatók természetes és környezeti okokkal, például stresszel.

Pár tucat esetben azonban nem találtak kielégítő magyarázatot, ezekről állítja legfrissebb jelentésében az amerikai hírszerző közösség, hogy a kézenfekvő magyarázat mégiscsak egy irányított energiasugárral történt támadás volna. De ahogy eddig, úgy most sem neveztek meg egyetlen országot sem, ami ilyen támadást hajthatott végre.

E mintegy két tucatnyi esetről most sem közöltek részleteket, csak annyit, hogy ezekben az esetekben egyeznek az áldozatok tünetei. A jelentés szerint több lehetséges kiváltó okot is vizsgálva arra jutottak, hogy pusztán pszichológiai és társadalmi tényezők, természetes, környezeti és egészségügyi okok nem magyarázzák a jelenséget. Így arra jutottak, hogy "külső stimulus" okozhatja ezt az "egyedi idegi-érzékelési szindrómát". Magyarázhatja viszont egy elektromágneses, rádióhullámú impulzus, amit akár kis energiát igénylő, rejtett eszközök is leadhatnak, és amely természetéből adódóan falakon át is hathat. (Via BBC)

Keddhez hasonlóan szerdán is kevesebb, 19690 új fertőzöttet találtak, mint egy héttel korábban, de ez alapján tán még korai volna trendfordulóra következtetni - hétfőn még rekordot döntött az újonnan azonosított fertőzöttek száma, soha korábban nem azonosítottak még 45-ezernél több új fertőzöttet.

Az omikron-hullám felfutását jelzik a romló kórházi adatok is, az Operatív Törzs szerdai jelentése szerint 4341-en szorulnak kórházi ápolásra, 113-mal többen, mint az előző nap, és 1196-tal többen, mint egy hete.

A pozitív tesztek aránya megint döbbenetesen magas. A hivatalos adatok szerint az elmúlt 24 órában 26535 tesztet végeztek, ez alapján négy elvégzett tesztből három bizonyult pozitívnak. Persze előfordult már, hogy téves adatokat közöltek, amiket aztán vagy javítottak, vagy nem.

A pozitív tesztek aránya amúgy már kedden is rendkívül magas, ötven százalék feletti volt, és a múlt héten is hasonlóan alakult a pozitív tesztek aránya.

Az oltási program közben szinte teljesen leállt. Bár a kormány kedden bejelentette, hogy február 15-től az eddigi védettségi igazolvány oltási igazolvánnyá alakul - vagyis csak azoknak jár, akik beadatták a védőoltást -, ez aznap még nem hozta meg sokak kedvét az oltakozáshoz. A védőoltás első dózisát mindössze 1083-an, a másodikat 1877-en, a harmadikat 5266-an adták be, vagyis még összesen se voltak feleannyian se, mint az újonnan megfertőződöttek.

Vasárnapra Art Spiegelman bő harminc éve megjelent, a holokauszt történetét, illetve a szerző viharos életét és holokauszt-túlélő szülei megrázkódtatásait megkapóan feldolgozó képregénye, a Maus lett az első az Amazon sikerlistáján. Egészen pontosan a kétkötetes képregény teljes kiadása, a sikerlista első hét helyezettje közé az első és a második rész külön-külön is felkerült a 3., illetve a 7. helyen.

A nagy érdeklődést egy tennessee-i megye, McMinn iskolaszékének januári döntése váltotta ki. Az iskolaszék ugyanis kivette a nyolcadikosok tantervéből a képregényt, többek között azért, mert erőszakot és öngyilkosságot is ábrázol, és "szükségtelen káromkodások és meztelenség" is van benne. A könyvben Spiegelman édesanyja öngyilkosságát is feldolgozta.

Spiegelman amúgy "a jövő hírnökének" nevezte a McMinn megyei iskolaszék döntését, mert szerinte "a politikai spektrumunk legalább egyik fele nagyon lelkes", ha könyvek betiltásáról van szó. "Ez most vészjelzés. Most nem csupán az a kérdés, hogy hogyan tagadhatják a holokausztot. Ezek bármit tagadnának" - mondta a Washington Postnak. (Via Slate)

Elnézést kért a könyvben megfogalmazott állítások miatt és felfüggesztette a könyv további kiadásainak nyomtatását az "Anne Frank elárulása" című új könyv holland kiadója, az Ambo Anthos. A könyv kanadai szerzője, Rosemary Sullivan egy visszavonult FBI-ügynök, Vince Pankoke hat évnyi nyomozómunkájának eredményeire hivatkozva egy amszterdami zsidó közjegyzőt, Arnold van den Berghet gyanúsított meg azzal, hogy elárulta Anne Frank és családja búvóhelyét a náciknak.

Anne Frank 1942-től bujkált családjával a nácik megszállta Hollandiában, mígnem 1944-ben lebukott, így apjával, anyjával és nővérével együtt elhurcolták. Anne 1945 februárjában, 15 éves korában hunyt el a bergen-belseni koncentrációs táborban, feltehetően tífuszban.

Az Anne Frank elárulása január 18-án jelent meg. 24 órán belül több kutató és történész fogalmazta meg aggályait az 1950-ben, torokrákban elhunyt Arnold van den Berghre vonatkozó állításokkal kapcsolatban. Kétségbe vonták például az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy a van den Berghnek az amszterdami Zsidó Tanács tagjaként valóban tudomása lett volna a rejtekhelyekről, ahol a zsidók bujkáltak.

Pankoke kutatócsapatának egyik tagja, Pieter van Twisk ugyanakkor a kiadó szabadkozását tartja elhamarkodottnak, szerinte ugyanis alaposan és gondosan jelezték a könyvben a bizonyítékokkal kapcsolatos fenntartásokat. (Via The Guardian)

Összehangolt akcióban tartott házkutatást tavaly november 25-én reggel a Miniszterelnökségen (Me.), az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) a Központi Nyomozó Főügyészség, számolt be az RTL híradója, illetve híroldala, az rtl.hu. A nyomozati anyagok alapján azokról a pályázatokról kerestek iratokat, melyekről Shcadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke lehallgatott telefonbeszélgetéseiben egyeztetett Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával.

Mint írják, Schadl a házkutatások idején már hetek óta letartóztatásban volt, ám Völner Pált csak később, december 7-én gyanúsították meg.

A nyomozati iratok szerint elsőként a Me. Bihari János utcai épületéhez értek ki, ahol Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter hivatala van. Völner egy június eleji beszélgetésükben utalt arra Schadlnek, hogy egy ebéd során átbeszélte Sülivel a pályázati lehetőségeket, és a miniszter "szeretettel várja ezt a dolgot".

Az RTL értesülései szerint a miniszter munktarátsai nem találták az iratokat, de még Süli, illetve a pályázatokkal foglalkozó államtitkára, Kovács Pál naptárjában se találtak semmilyen bejegyzést ezzel kapcsolatos találkozókról . pedig Schadl a lehallgatások szerint májusban elején legalább egy alkalommal beszélt Kovács pállal arról, hogy "átküldték az anyagot", és személyes találkozóról is egyeztettek. A téma egy vízzel működő motor prototípusa volt, ezért a lehallgatások szerint Steiner Attilát, az ITM egyik államtitkárát is bevonták. A házkutatás során az ő államtitkárságán se találtak semmit Schadl cégéről. Nagyobb sikerrel jártak az Emmiben, ahol Maruzsa Zoltán több iratot is átadott az ügyészeknek.

Az RTL beszámolója szerint a nyomozati iratokból nem derül ki egyértelműen, hogy a házkutatások során a nyomozók mennyit árultak el a folyamatban levő ügyről, a kormány pedig nem válaszolt a kérdésükre, hogy a házktatások idején tisztában voltak-e azzal, milyen ügyben nyomoznak az ügyészek.

„Kétségkívül a tavalyi volt az eddigi legsikeresebb év a magyar–orosz kétoldalú együttműködés szempontjából, és idénre is megvannak a terveink” – jelentette ki Facebook-oldalán Orbán Viktor moszkvai útjának előestéjén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a sikeres együttműködés példájaként a globálisan még mindig csak az engedélyezésre váró Szputnyik-vakcinák beszerzését, a Magyarország energiaellátását hosszú távon újra Oroszországhoz kötő gázvásárlási megállapodást, illetve a Kazahsztánban (idén) bajba került magyar állampolgárok evakuálását emelte ki.

Szijjártó értékelése szerint „terveink” megvalósulása esetén „ismét sokat profitálhatnak” a magyarok „abból a külpolitikából, amely tiszteletben tartja a szövetségesi kötelezettségeket, ugyanakkor komoly hangsúlyt helyez a kétoldalú kapcsolatok sikerére Oroszország vonatkozásában”.

Nyilatkozatával csak pár órával maradt le Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivőjének méltatásáról. Peszkov, aki közeli bizalmasa az orosz elnöknek, „imponálónak” nevezte azt „a független megközelítést”, amellyel „Magyarország a saját érdekeit érvényesíti, és megválasztja partnereit”. (Via MTI)

Hétfőn már tízezernél is többen regisztráltak a Számoljunk együtt! Mozgalomnál civil szavazatszámlálónak, adta hírül Facebook-oldalán a civil szervezet, aminek a célja, hogy mind a 10285 szavazókörben legyen két civil szavazatszámláló - a törvények ennyit engedélyeznek.

Vagyis most már a terv fele teljesült, hamarosan mindegyik szavazókörre jutni fog legalább egy civil szavazatszámláló is - ehhez persze még sok koordinációra lesz szükség, hogy az önkéntesek valóban minden szavazókörbe eljuthassanak. Legfrissebb posztjukban ezért külön kérik is, hogy akik regisztráltak, most válaszoljanak a delegálás előkészítéséhez szükséges, emailben kiküldött kérdésekre is.

Lezárták az utakat Rajna-vidék-Pfalz és Saar-vidék német tartományokban, az autósokat pedig külön is figyelmeztették, hogy véletlenül se vegyenek fel stopposokat. Mindezt azért, mert hétfőn hajnali 4:20-kor Kusel körzetében két rendőrt agyonlőttek egy kőzúti ellenőrzés közben. A két lelőtt rendőr, egy 29 éves férfi és egy 24 éves, még akadémista nő a helyszínen életét vesztette.

A támadás részletei még mindig homályosak. Azt még mindig nem tudni, hogy miért gyilkolt a tettes, és hogy merre menekült, de mostanra már azonosították a gyanúsítottat. A helyi rendőrség tájékoztatása szerint a 38 éves Andeas Johannes Schmittet gyanúsítják. A Spiegel értesülései szerint Schmitt a tetthelytől ötven kilométerre levő Neukirchenben üzemeltet pékséget és vadhúskereskedést.

Azt feltételezik, hogy Schmitt továbbra is fel van fegyverkezve.

A német Bild beszámolója szerint a megtámadott rendőrök két rádióüzenetet is küldtek az igazoltatáskor a központnak. Az elsőben arról jelentettek, hogy megállítottak egy gyanús járművet, aminek a csomagtartójában egy lelőtt vadat találtak. Nem sokkal később pedig már azt jelezték, hogy "lőnek ránk", ezután a rádiókapcsolat megszakadt.

Mire kiérkezett az erősítés, a 24 éves rendőrnő már halott volt, társa pedig nem sokkal később halt bele a sérüléseibe. (Via BBC)

A Veszprém Megyei Kormányhivatal járási hivatalának épületében lett öngyilkos egy férfi, írja a 24.hu két helyi lap, a veszpremkukac és a VEOL beszámolóira hivatkozva. A férfi az épületen belül gyúlékony anyaggal locsolta le és gyújtotta fel magát. Olyan súlyosan megégett, hogy a helyszínen életét vesztette.

A veszpremkukac beszámolója szerint a járási hivatal a tűzoltóság közvetlen szomszédjában van. A kiérkező tűzoltók így is csak a lángok tovább terjedését tudták megakadályozni, de a tűz így is jelentős anyagi kárt okozott. A VEOL-nak nyilatkozó szemtanúk szerint szörnyű volt látni az égő embert.

A 24.hu rendőrségtől kapott információi szerint az áldozat egy 74 éves férfi volt. Az ügyben közveszélyokozás miatt indítottak nyomozást.

Az öngyilkosság megelőzhető. Ha bajban van, lelki gondok, sötét gondolatok nyomasztják, kérhet segítséget!

Az öregedés a szemfenéken észlelhető nyomai alapján viszonylag nagy pontossággal jósolható meg a várható élettartam, véli egy nemzetközi kutatócsoport, amely szerint a retina relatív életkora és az ember tényleges életkora közti különbség előre jelezheti a halálozási kockázatot.

A kunagcsoui tartományi kórház, a Szuj Jat-szen Egyetem, az ausztráliai Melbourne-i Egyetem és más kutatóintézetek munkatársai a UK Biobank adatbázisát használták fel vizsgálataikhoz. Az adatbázisból 19200, viszonylag egészséges résztvevő szemfenék-felvételeit használták a retinális és a valós életkor, valamint a halálozás közötti kapcsolat vizsgálatára.

A British Journal of Ophthalmology szakfolyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a deep learning módszerrel kifejlesztett MI-algoritmusuk a szemfenék-felvételek alapján 3,55 év pontossággal tudta megállapítani a várható élettartamot. Feltételezéseik szerint az algoritmus további fejlesztésével nagy pontossággal tudnák megjósolni egyes személyek várható életkorát, bár azt is elismerétk, hogy további vizsgálatokra van szükség az összefüggés mögötti mechanizmus feltárásához. (Via MTI)

Tíz év fegyházra és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte első fokon a Pécsi Törvényszék T. N. vádlottat, aki 2020 május 23-án két kiló kokainnal a hátizsákjában szenvedett súlyos közúti balesetet.

T. N. visszaeső, feltételesen volt szabadlábon, így most ezt is megszüntette a bíróság, egyben kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből is.

T. N. a bíróság megállapításai szerint 2020. május 23-án utazott motorjával Siófokra, és 12:29-kor még biztosan ott is tartózkodott, de alig több mint háromnegyed órával később már Pécs külterületén, a Melegmányi út és az István-aknai elágazó közti útszakaszon szenvedett balesetet - ezt a csaknem 115 kilométert a szabályokat betartva bő másfél óra alatt tehette volna csak meg.

T. N. a baleset idején kábítószer hatása alatt állt, amfetamint és kokaint is fogyasztott. De a súlyos ítéletet nem ez, hanem a hátizsákjában talált kábítószerek indokolják. A balesetben súlyos sérüléseket szenvedett T.-t kórházba szállították, ahol a személyes tárgyait a személyzet leltározta. Ennek során találtak két, téglaformájú csomagot, amiben tömbösített, higítatlan kokaint találtak, összesen több mint két kiló mennyiségben.

A szakértői vizsgálatok szerint a T. N.-nél talált kábítószer mennyisége csaknem négyszerese a különösen jelentős mennyiség alsó határának, ezért szabhattak ki rá ilyen súlyos büntetést.

A vádlott és védője fellebbezett az ítélet ellen, így az még nem jogerős. Az ügyészség három nap gondolkodási időt kért a fellebbezés esetleges bejelentésére. (Via Pécsi Törvényszék)

Egymilliárd forintért adott túl januárban az V: kerületi önkormányzat úgy, hogy a nagy sietségben esélyt se hagyjon a fővárosi önkormányzatnak arra, hogy az élhessen az elővásárlási jogával. Az ingatlanokat tavaly októberben hirdették meg eladásra, és bár csak januárban köttettek meg az üzletek, némelyiknél már a földhivatal is bejegyezte az új tulajdonost. Ez utóbbi fejlemény komolyan megnehezíti a Főváros dolgát, amely nyolc, összesen 850 millió forintért elkelt ingatlan esetén próbálna élni elővásárlási jogával.

Hogy miért akarná a Főváros is megszerezni ezeket az épületeket? Mert saját értékbecslésük szerint azok az eladási ár csaknem dupláját, 1,6 milliárd forintot érnek, vagyis elég szép hasznot realizálhatna rajtuk az önkormányzat, amely az így befolyó összeget saját tulajdonú önkormányzati lakásai felújítására fordítaná.

A Népszava most utánajárt, hogy kikkel kell csatába szállnia a fővárosi önkormányzatnak. A nyolc ingatlan közül ötöt egy Top Full Clean Kft. nevű vállalkozás vette meg. A cég tulajdonosa az Opten nyilvántartása szerint egy még csak 19 éves nő - a cégalapító lánya. A vállalkozás az elmúlt években futott fel. Miközben 2016-17-ben még nullszaldó közeli eredményt ért el, 2018-20 között összesen 215,5 millió forint volt az adózott eredménye.

A januári nagybevásárlással egészen garantáltan jó üzletet kötöttek. Az Aulich utcában, a Szabadság tér közvetlen szomszédjában például 587 ezer forintos négyzetméteráron jutottak egy 560 négyzetméteres irodához, miközben a környéken bőven millió fölötti, 1,1-1,5 milliós négyzetméteráron hirdetik az ingatlanokat.

A Népszava cikkében a többi értékesített ingatlanról is vannak még érdekességek.

"Magyarország elkötelezett a NATO iránt" - jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter hétfőn brit kollégájával, Ben Wallace-szal folytatott budapesti egyeztetései után. Közös sajtótájékoztatójukon azt mondta, hogy a két ország "egyformán" látja az Európában kialakult helyzetet, és "ugyanúgy értékeli" az orosz-ukrán konfliktust.

Nagy-Britannia rendkívül veszélyesként értékeli az ukrán válságot, a brit kormány hírszerzési értesüléseire hivatkozva például azzal vádolta Oroszországot, hogy már a leendő ukrán bábkormány tagjait kasztingolja. A britek fegyvereket is szállítanak Ukrajnába, adott esetben a német légteret elkerülve, tekintettel arra, hogy Németország ellenzi az ukrán hadsereg felfegyverzését. Magyarország meglepően csendes volt a konfliktusban, pedig annak a tétje itt elég nagy, tekintettel arra, hogy Vlagyimir Putyin egyértelműen orosz érdekszféraként jelölte ki a térséget, és követeli, hogy a NATO vonuljon vissza Közép-Európa egykori szocialista országaiból, így hazánkból is.

Wallace ehhez képest igen udvarias vendég volt, a sajtótájékoztatón dicsérte a magyar hadsereget - "erős" - és annak vezetését - "Szakszerű" és "kiváló".

Mindkét miniszter fontosnak nevezte a Nyugat-Balkán stabilitását, Benkő miniszter pedig köszönetet mondott a brit csapatok rugalmas válságkezelésének Afganisztánban, melynek hála a magyar honvédség végül 540 embert tudott kimenekíteni az országból. (Via MTI)

Bár a veszély valós, nem fenyeget azonnali orosz invázió, igyekeztek nyugtatni népüket Ukrajna vezetői kedden. „Elég erősek vagyunk, hogy mindent ellenőrzés alatt tartsunk, is kisiklassunk bármilyen destabilizációs kísérletet” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök. Nyilatkozatára még Olekszij Reznyikov védelmi miniszter is ráerősített azzal, hogy „pillanatnyilag nincs okunk feltételezni”, hogy Oroszország hamarosan lerohanná az országot, mivel a határ túloldalán összevont csapataikat még nem szervezték harccsoportokba se. „Ne aggódjanak, aludjanak nyugodtan. Még nem kell összecsomagolni” – mondta. (Erre reagált ma Moszkvában, a parlament ülésén Szergej Lavrov külügyminiszter.

Meglepően más hangulatban beszéltek tehát a HELYZETről, mint az elmúlt hetekben a nyugati szövetségeseik. Ez utóbbiak még mindig izgatottabbnak tűnnek, az elmúlt napokban az angolszász szövetségesek, az USA, Nagy-Britannia, Kanada és Ausztrália mellett még az orosz-amerikai-európai vitában már pusztán gazdasági érdekei miatt is mindig a visszafogottabbak közé tartozó Németország is kivonta Kijevből nem létfontosságú diplomatáit – ezt jellemzően akkor lépik meg, ha egy országban válsághelyzet kialakulásától tartanak.

Az is inkább a feszült várakozás jele, hogy az amerikaiak csapaterősítésekről döntöttek, Biden bejelentése szerint már most 1000-5000 katonát, illetve harcfelszerelést és tengerészeti erőket küldenének a NATO keleti arcvonalának országaiba elrettentésként, ha pedig úgy alakul a helyzet, még tízszer ennyi katonát készek a térségbe küldeni.

Közben Biden már azzal is megfenyegette Putyint, hogy ha Oroszország mégis támadást indít, személye ellen is szankciókat fognak hozni.

A hangulat összességében mégis visszafogottabb az elmúlt két hétben tapasztaltnál, legalábbis orosz részről nem hangzottak el újabb abszurd követelések, fenyegetések - talán csak azt értékelhetjük így a nukleáris töltetű rakéták határokhoz közel telepítésének múlt heti belengetése után, hogy Putyin hétfőn Miguel Díaz-Canel kubai elnökkel barátkozott Moszkvában, márpedig Kubánál közelebb nem tudnának rakétákat telepíteni az Egyesült Államokhoz.

Ez lehetőséget teremtett rá, hogy a nyugati szövetség saját sorait is rendezze. Az előző két hétben ugyanis eléggé világossá vált, hogy a kifelé kommunikált egységes fellépés megosztottságot takar: miközben az Oroszországgal közvetlenül határos, vagy történelmi tapasztalataik miatt különösen gyanakvó kelet-európai NATO-tagállamok – Magyarország látványos kivételével – azon háborogtak, hogy az USA a rovásukra is kész volna engedményekre Putyin megbékítésére, az orosz gáztól erősen függő Németország inkább a túlontúl is harcias lépések, például az ukrán hadsereg felfegyverzése miatt akadékoskodott.

A német aggályok enyhítésére az USA az energiapiacon lépett akcióba, komoly tárgyalásokat kezdett LNG-termelőkkel arról, hogy szükség esetén azok akár már lekötött készleteiket is irányítsák át az európai piacra. Mostanra azt állítják, hogy még az orosz gázcsap elzárása esetén is biztosítani tudnák Európa energiaellátását.

Mindazonáltal az európai hatalmak még mindig sokkal visszafogottabbak az angolszász szövetségeseknél. Mert miközben Boris Johnson brit miniszterelnök azt ígérte, hogy kész még több csapatot Kelet-Európába küldeni, a francia elnök, Emmanuel Macron Olaf Scholz német kancellárral folytatott keddi egyeztetése után is a dialógus fontosságáról beszélt, és jelezte, hogy péntekre ütemezett telefonos egyeztetésükön igyekszik mad tisztázni Putyinnal az orosz álláspontot. Mint mondta, Franciaország és Németország „sosem adná fel” a párbeszédet Oroszországgal, de azért azt is hozzátette, hogy „az agresszióra megtorlás lesz a válasz, és annak igen nagy ára lesz”.

Kétmillió magyar él penészes, vizes falak közt, idézte fel keddi online sajtótájékoztatóján Hiszékeny Dezső és Szabó Sándor, az MSZP két parlamenti képviselője az Európai Unió hivatalának hétfőn kiadott jelentését, ezzel is érzékeltetve témájuk, a lakhatási válság mértékét. Az unió hivatalának jelentése szerint Magyarországon kimagasló a lakhatási szegénység, hárommillió embert érint.

Szabó szerint további probléma a lakhatási egyenlőtlenség is, amiért a kormány elsősorban a felső középosztály és a leggazdagabb ingatlanszerzését támogató otthonteremtési politikáját is hibáztatta. Azzal, hogy újabb és újabb támogatott hitelprogramokkal pénzt zúdítanak a piacra, a 2010-20 közti évtizedben kilencven százalékkal nőttek, és ezt követték a lakbérek is.

„Ezen a helyzeten az sem segít, hogy a 18 és 34 év közötti fiatalok hatvan százaléka otthon kell, hogy lakjon a szüleivel, hiszen nem tudja mind felvenni a CSOK-ot.” – mondta Szabó.

A kormány otthonteremtési politikájával szemben azt a bérlakásépítési mintaprogramot hozta fel, amit képviselőtársa, Hiszékeny Dezső választókerületében, a 13. kerületben valósítottak meg, és amihez hasonlót Szabó körzetében, Szegeden is indítottak. Ezt Szabó szemléltetni maga mögé mutatva szemléltetni is tudta, a sajtótájékoztatót egy olyan, ötven lakásos társasház előtt tartották, amit 2005-ben épített a szegedi önkormányzat háromszáz milliós állami támogatással, 450 millió forintból. „A lakhatási szegénység felszámolására mi egy szociális alapokon nyugvó, tulajdonképpen mindenki számára hozzáférhető otthontámogatási bérlakásrendszert szeretnénk létrehozni" - mondta.

Állami támogatással bérlakásépítési programot indítanának, de legalább ilyen fontos rész volna a már meglévő, állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások felújítása. Ilyen program is zajlik Szegeden, és az ezekben felújított lakásokat a piaci ár negyedéért-ötödéért adhatják ki - Szabó egy 53 négyzetméteres bérlakással példálózott, melynek bérleti díja piaci alapon még Szegeden is 80-100 ezer forint, az önkormányzati program részeként felújított lakásokat viszont pályázati alapon nem egészen húszezer forintért lehet bérelni.

„Tehát jól látszik, ha van szándék és van akarat, forrás, akkor igenis lehet tenni a lakhatási szegénység felszámolásáért.” – mondta Szabó.

Hiszékeny is háztáji példákat hozott fel választókerületéből, a 13. kerületből. Az eredmények közt felsorolta, hogy az elmúlt években 667 bérlakás épült, és hogy 2014 óta az új bérházak már passzív házak, működtetésükhöz kevés energia kell, ami nem csupán környezetvédelmi szempontból, hanem a fenntartási költségek miatt a bennük élőknek is hasznos. „Szerintem ez az igazi rezsicsökkentés, mikor kevesebb energiát tudunk felhasználni” - mondta.

A cikk megírásában közreműködött Tárkányi Flóra.

Kácsor Zsoltnak, a Népszava pulicistájának ítélte 2021. évi Média a Családért-díját a Média a Családért Alapítvány a Népszavában 2021. július 1-én megjelent, "Irigység" című írásáért, amiben a szerző egy balatoni élményét örökíti meg, amikor a balatonföldvári strand büféje előtt egy ötgyerekes család állt előtte sorba.

Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége a díjátadón arról beszélt, hogy a Média a Családért Alapítvány egy cselekvő közösség, ami építeni tud a rombolás helyett, és visszaadja a jóba vetett hitünket, és amely segít szebbé tenni a világot, továbbá arról, hogy hite szerint a jobb világ legfontosabb alkotóeleme "az a kicsi sejt, amelyet családnak nevezünk".

A Média a Családért Alapítványnak nagyon tetszhetett Kácsor Zsolt írása, mert augusztusban már elnyerte a Média a Családért Alapítvány július havi Média a Családért-díját. (Via MTI)

"Én hallottam ár erről, hogy használják, de nem azért játszottam le, egyszerűen csak eszembe jutott, egy vicc volt" - magyarázta a Józsefvárosi Újságnak Szakcsi Lakatos Béla, hogy a Magyar Zene Háza ünnepélyes átadóján, koncertje végén miért szaladt még vissza, hogy lepötyögje zongoráján a "Piros volt a paradicsom" című lakodalmas műdal első taktusait.

Hogy miről hallhatott Szakcsi Lakatos, ami pont akkor nem jutott eszébe? Hát arról, hogy a ritmikai egyezések okán igen sokan énekelték rá a népszerű lakodalmas műdalra Orbán Viktor legújabb szlogenjét, miszerint Vorwärts immer, rückwärts nimmer Magyarország előre megy, nem hátra.

Ez kiváltott némi visszhangot, különös tekintettel arra, hogy a zongoraművész tavaly nem vette át az ellenzéki vezetésű Józsefváros díszpolgári címét, mert, mint mondta, "nem akarok a választás előtt semmibe se belekeveredni se a kormány, sem az ellenzék oldalán”.

"Nem azért játszottam be, mert ez a Fidesz kampánydala, mert ha így akartam volna tenni, akkor csináltam volna a dalból egy nagy zongoraparafrázist" - mondta a mostani eset után Szakcsi a Józsefvárosi Újságnak.

Szakcsi azért talált felelőst. "[V]alaki egy hibát elkövetett, nevezetesen azt, hogy a sajtósuk felrakta az Orbán Facebookjára, és innen indult az egész" - mondta, megjegyezve, hogy neki a fiai szóltak, hogy "milyen csúnya kommenteket írtak, főleg cigányoktól jöttek csúnya reakciók".

Írország nemtetszését fejezte ki Oroszországnak amiatt, hogy az orosz haditengerészet az ír partok közelében készül éleslövészetet tartani. A morgolódáson kívül azonban mást nem nagyon tudnak tenni az ügyben, mert az oroszok az ír partoktól 240 kilométerre, vagyis már nemzetközi vizeken, ugyanakkor Írország exkluzív gazdasági zónájában terveznek hadgyakorlatozni.

Az orosz haditengerészet éleslövészete gyakorlati problémákkal is jár. Bár a tengeren ez a távolság már nemzetközinek számít, a levegő fölötte Írország légtere, így az ír légiirányítás az arra közlekedő repülők elterelésére kényszerül.

"Nem áll módunkban megelőzni [a hadgyakorlatot] de azt bizonyosan világossá tettem az orosz nagykövet számára, hogy nem látjuk őket szívesen" - mondta Simon Coveney, aki külügy- és védelmi miniszter is egyben.

Írországnak már csak azért sem áll módjában fellépni az oroszokkal szemben, mert nincs is elég ereje hozzá. Az ország ráadásul semleges, nem tagja a NATO-nak, így segítségre se számíthatna ebben. Talán épp ezért gondolták úgy az oroszok, hogy itt gyakorlatozzanak, éleslövészetüket ugyanis nehéz nem kardcsörtetésként értelmezni. A lőgyakorlat tervezett helyszíne Írországtól délnyugatra minden orosz tengerészeti támaszponttól messze van, viszont közel több, kritikus infrastruktúrának számító tengeralatti adatkábelhez, melyeken Európa és az USA közötti adatforgalom zajlik. (Via BBC)

Tavaly augusztusi hatalomátvételük óta először európai diplomatákkal tárgyalnak a tálibok. A zárt ajtós tárgyalások a norvég fővárost, Oslót ölelő hófödte hegyekben, egy hotelban zajlanak, írja az amerikai közszolgálati rádió, az NPR weboldala. Beszámolójuk szerint a tálibok legfőbb célja az afgán nemzeti bank befagyasztott tíz milliárd dollárnyi vagyonának feloldása, amit az országot sújtó humanitárius válsággal indokolnak.

"Ne büntessék az egyszerű afgánokat a politikai nézeteltérések miatt. Az éhezés, a halálos tél miatt szerintünk eljött az ideje, hogy a nemzetközi közösség támogassa az afgánokat, ne büntesse a politikai viták miatt" - közölte Safiullah Azam tálib küldött. Ez persze elég egyoldalú álláspont, az egyszerű afgánok szenvedéséért a tálib hatalom aktívan is tesz, amit a tárgyalásokon a nem a tálib hatalmat, hanem az afgán civil társadalom maradékát képviselő küldöttek hétfőn igyekeztek szemléltetni is. Heda Hamus, az egyik civil küldött például sajtótájékoztatóján olyan nők képeit mutatta be, akiknek a tálib hatalomátvétel után szimplán nyomuk veszett.

A civilek képviselőivel az EU, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és a vendéglátó Norvégia képviselői is találkoztak.

Mindazonáltal a tálibok követelésének is van alapja. Az ENSZ például már valamennyi forrást biztosított is nekik arra, hogy a legszükségesebb javakat, illetve elektromos áramot importálhassanak, de a világszervezet még így is arra figyelmeztet, hogy akár egymillió afgán gyermek is éhenhalhat. A nyugati hatalmaknak viszont így esélyük nyílhat rá, hogy a női és emberi jogok terén engedményekre kényszerítsék a tálibokat, akik augusztusi hatalomátvételkor tett ígéreteik ellenére azonnal eltörölték az elmúlt két évtized minden e téren elért eredményét, és gyakorlatilag házi fogságra kényszerítettek az afgán nők többségét, akik most a hatodik osztály elvégzése után már nem folytathatják tanulmányaikat, néhány egészségügyi és tanítói munkán kívül semmilyen munkát nem vállalhatnak, és ha szigorúan rokon férfiak kíséretében elhagynák az otthonukat, kénytelenek hidzsábot viselni.

A nyugati tárgyalók végső, idealista célkitűzését Tom West, az amerikai kormány afgán különmegbízottja fogalmazta meg, ő "a reprezentatív politikai rendszer, a biztonsági és terrorelhárítási kérdések, az emberi jogok és a nők helyzetének" rendezését reméli a humanitárius és gazdasági válság megoldásán túl.

22 éves kenyai férfiként azonosították azt a fiatalembert, akire vasárnap bukkantak az amszterdami reptéren. A fiatalember egy, a dél-afrikai Johannesburgból a kenyai Nairobi érintésével érkező Cargolux teherszállító repülő futóművében rejtőzködött el. Túlélte a veszélyes kalandot - egy ilyen gép tízezer méter magasan repül, ahol a levegő oxigénszintje is életveszélyesen alacsony, a hőmérséklet pedig mínusz 50 fok alá is süllyedhet.

A holland katonai rendészet tájékoztatása szerint a férfi magánál van és kommunikációképes, így már azt is tudják, hogy menedékjogért kíván folyamodni Hollandiában. Jelenleg kórházban kezelik.

A hatóságok azt még vizsgálják, hogy Johannesburgban, vagy Nairobiban szökött-e fel a gépre. (Via BBC)

A koronavírusjárvány miatt idén májusban sem tartják meg a 2021-ben elhalasztott vizes vébét Fukuokában, jelentette be a japán város. A nemzetközi szövetség, a FINA még nem reagált a hírre.

A vizes sportok világbajnokságát eredetileg 2021 nyarán tartották volna, de akkor a 2020-ról 2021-re halasztott olimpia miatt nem rendezték meg. Takasima Szoicsiro fukuokai polgármester szerint most arra összpontosítanak, hogy 2023 júliusában megtarthassák a világbajnokságot.

"Igazán kiábrándító, ha az úszókra és a szurkolókra gondolunk, akik már nagyon várták a viadalt" - mondta Takasima, aki szerint a világbajnokságra 2400 versenyzőt és félmillió nézőt vártak. (Via MTI)

Halálos áldozata is volt a Heidelbergi Egyetem orvosi fakultásán elkövetett ámokfutásnak. A dpa német hírügynökség jelentése szerint a lövöldözés négy sérültjének egyike, egy fiatal nő, akit az ámokfutó fejbe lőtt, a kórházba szállítása után pár órával belehalt a sérüléseibe.

Hétfő kora délután érkeztek az első hírek arról, hogy a Heidelbergi Egyetem orvosi karán lövöldözés volt. Azóta kiderült, hogy az egyetem egyik hallgatója lövöldözött puskával a Neuenheimer Feld-i előadóteremben. Négy embert sebesített meg, közülük egy életét vesztette. A támadó végül magával is végzett.

Az ámokfutó indítéka egyelőre nem ismert. A dpa értesülései szerint se politikai, se vallási indítéka nem volt, bár ezt az értesülésüket hivatalosan még nem erősítették meg.

A rendőrség szerint az ámokfutó magányos elkövető volt, "nem feltételezzük, hogy volna másik elkövető", mondták. A területet azért még alaposan átvizsgálják.

A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint az ámokfutó diák egy előadás közben nyitott tüzet áldozataira. A történtek sokkolták az egyetem hallgatóit. "Rendkívüli módon megrázkódtattak minket a történtek. Ez egy felfoghatatlan katasztrófa" - nyilatkozta a dpa-nak Peter Abelmann, a hallgatói önkormányzat elnöke. (Via Heidelberg 24)

Vlagyimir Putyinnal február 1-re tervezett moszkvai találkozója lemondására szólította közleményében Orbán Viktor miniszterelnököt az Egységben Magyarországért néven egyesült ellenzék. Szerintük az ukrajnai konfliktus körüli feszült helyzetben "kifejezetten káros és a nemzeti érdekeinkkel ellentétes" egy ilyen baráti találkozó, mivel azt sugallja, hogy "a NATO és EU tagállamok nem egységesek Putyin javaslatainak elutasításában". Ezzel pedig szerintük a magyar miniszterelnök "közvetve bátorítja az orosz elnököt a jelenlegi feszült helyzet további eszkalálására".

Amiatt is aggódnak, hogy a hírek szerint a találkozón "döntő lépést kívánnak tenni Paks 2 építése kapcsán", illetve egy újabb, "Magyarország számára előnytelen" gázmegállapodást is tető alá akarnak hozni.

Közleményükben röviden ismertették, hogy az elmúlt hónapokban "állandósult az orosz katonai fenyegetés" Ukrajnával szemben, illetve arra is, hogy az orosz vezetés újra saját érdekszférájába kívánja vonni Közép-Európa egykori szocialista országait.

"Az Egységben Magyarországért szövetség üdvözli, hogy mind az Egyesült Államok vezetése, mind a NATO egyértelműen elutasítja az orosz vezetés abszurd, a mi biztonságunkat és szuverenitásunkat alapjaiban fenyegető javaslatait" - írták, hozzátéve, hogy a magyar kormánytól is ugyanezt várnák, ám "a más esetekben szuverenitásunkra oly kényesnek és sértődékenynek mutatkozó" kormány "egyáltalán nem utasította vissza az orosz javaslatot".

Csaknem félmillárd forintért készül megvenni Fót önkormányzatától egy 8,5 hektáros osztatlan közös tulajdonú telek 50 százalékos tulajdonrészét a Nemzeti Filmintézet, írja a Magyar Narancs, amely úgy értesült, hogy a területen a Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójára készülő filmet forgatnák - "A nap" című alkotás egyik forgatókönyvírója, egyben "kreatív producere" a közpénzből támogatott influenszer, Rákay Philip.

A telek másik ötven százalékos tulajdonrésze egy magánszemélyé, de az önkormányzat Pénzügyi, JKogi és Gazdasági Bizottságának előterjesztéséből az nem derül ki, hogy a Filmintézet azt is meg akarja-e venni. Mondjuk logikus volna, mert akkor rendelkezhetne szabadon a területtel, amit az önkormányzati előterjesztés szerint az adásvételi szerződés hatályba lépéséig, de legfeljebb hat hónapig havi nettó 88 forintos négyzetméteráron használatba adnának a filmintézetnek, a havi nettó kb 7,5 millió forintos használati díjon pedig egyenlő arányban osztoznának a társtulajdonos magánszeméllyel.

A Nemzeti Filmintézet a Narancs megkeresésére nem válaszolt, a HVG-nek viszont megírták, hogy "folyamatban lévő ügyről lévén szó nem áll módunkban nyilvánosságra hozni a részleteket az adásvétel lezárásáig". A levelükben arra utalnak, hogy a terület megvásárlása "a korábban már bejelentett átfogó stúdiófejlesztéssel összhangban valósul meg".

Megszűnik az elektromos autók ingyenes töltésének lehetősége a horvát autópályák mentén. A horvát elektromos művek, a HEP tájékoztatása szerint az ELEN villámtöltő hálózat töltőállomásain ezentúl 22 kW-ig csúcsidőben 2,70 kunát (~130 forintot), csúcsidőn kívül 2,31 kunát (~110 forintot) kell majd fizetni. 22-50 kW között csúcsidőben 3,50 kuna (~170 forint), azon kívül 2,90 kuna (~140 forint) lesz a percdíj.

50 kW felett csúcsidőben 4,50 kuna, azon kívül 4,45 kuna, vagyis kb 215 forint lesz a percenként levont összeg.

Nyáron a csúcsidő 8-22 óra, télen 7-21 óra között van.

A HEP tájékoztatása szerint a töltőállomásokon a töltési idő túllépése után percenként 1 kuna (~50 forint) parkolódíjat is fizetni kell. (Via MTI)

Pozitív lett az olimpiai bajnok rövidpályás gyorskorcsolyázó, Liu Shaoang koronavírustesztje. A magyar szövetség hétfői közleménye szerint Liu tünetmentes, terhelhető, állandó felügyelet mellett tovább készülhet az olimpiára.

A pekingi téli olimpia jövő pénteken kezdődik. A jelenleg érvényes szabályok szerint ahhoz, hogy Liu elindulhasson a versenyeken, öt egymást követő napon is negatívra kell tesztelnie. A szövetség szerint ez a feltétel teljesülhet, így Liu is a csapattal utazhat.

Liu Shaoang, aki összetettben világbajnok, mind a három egyéni számban, vagyis 500, 1000, és 1500 méteren is indul, és a címvédő férfi váltóban, illetve az új olimpiai számban, a vegyes váltóban is érdekelt. (Via 24.hu)

"Magyarország minden intézkedést ellenez, amely élezi az ukrajnai helyzetet, ezzel szemben viszont minden olyat támogat, amely segíti a konfliktus tárgyalásos rendezését" - jelentette ki az EU-s külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Szerinte el kell kerülni egy újabb hidegháborút, illetve a hidegháborús hangulat szítását, ez ugyanis "már tragikus következményekkel, elvesztegetett évtizedekkel járt Közép-Európában".

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2021 december közepén fogalmazta meg tételeit az orosz érdekszféráról, melynek részeként tekint Közép-Európa volt szocialista országaira, így hazánkra is. Szergej Lavrov - aki nemrég Barátságért-érdeméremmel tüntette ki Szijjártót, a múlt héten teljesen egyértelművé tette, hogy ennek részeként a NATO-csapatok kivonását várják a térségből. Ez ebben a formában abszurd követelés, tekintve, hogy ezek az országok a NATO tagállamai, vagyis az egyetlen magyarázat az lehet, hogy a volt szocialista országok kilépését követeli a NATO-ból.

Szijjártó most arról beszélt, hogy a helyzet élezése helyett diplomáciai megoldásra, "üzengetés helyett közvetlen tárgyalásokra" volna szükség. Két hete, amikor magas szintű egyeztetések zajlottak Oroszorzás és az USA, a NATO és az EBESZ között, az orosz delegációt vezető Szergej Rjabkov külügyminiszterhelyettes azzal állt fel a végén, hogy nem látja értelmét további tárgyalásoknak, ahol csak ugyanezeket a kérdéseket rágnák át.

Szijjártó mégsem ezt, hanem a nyugati szankciópolitikát bírálta, szerinte érdemes volna felülvizsgálni azokat. Majd arról beszélt, hogy Közép-Európa rá van utalva az orosz energiahordozókra, ezért "azt szeretnénk kérni, hogy a közép-európai országokra is legyen mindenki tekintettel". A közép-európai országok, élükön Lengyelországgal, Magyarországgal szemben határozott fellépést követelnek, a NATO keleti arcvonalának országai Magyarország kivételével már azt is rosszallották, hogy az Egyesült Államok két hete még hajlandónak mutatkozott kölcsönösségi alapon csapatkivonásokra is a térségből. Az orosz energiahordozóktól amúgy nem csak Közép-Európa, hanem például Németország is függ, amelynek irányába most épült ki az a vezeték, amivel Lengyelországot kikerülve is tudnak orosz gázt szállítani.

Ebben a helyzetben kerül majd sor február 1-én Orbán Viktor moszkvai látogatására, ahol olyan magyarországi orosz gigaberuházásokról is szó lesz, mint amilyen a paksi atomerőmű új blokkjának építése. Szijjártó szerint "természetes", hogy Orbán Moszkvába utazik, és "komolytalanok" az ezzel kapcsolatos bírálatok.

Nem volt telitalálatos az ötös lottón a héten. Nyerni persze amúgy is legfeljebb 400 milliót lehetett volna. Ennek fényében jöjjenek hát a nyerőszámok: 4, 6, 15, 32, 83.24 négytalálatos akadt, nyereményük 1 831 955 forint. A 2834 darab háromtalálatos egyenként 16410 forintot, a 74717 kéttalálatos nyereménye 1850 forint.

Jokerből három telitalálatos is akadt, ezek 23 291 935 forintot érnek, a nyerő számsor a 626333 volt.

"Alex Hole sohasem szavazott, vagy vett részt a politizálásban. Egy vasárnapi ebéd alatt a nagynénje le is szúrta emiatt, így hát most ő lett a magas norvég áramár elleni országos tiltakozás egyik főszervezője" - kezdi Alex Holét bemutató riportját a norvég közszolgálati adó, az NRK webszájtja.

Csütörtökön norvégia 12 városában is tiltakozást tartottak az elmúlt hetekben elszabadult áramárak ellen. A déli Kristiansandtól az északi Harstadtig mindenfele voltak demonstrációk. Az NRK a stavangeri demonstráció szervezőjével, Alex Holéval beszélgetett.

"Mindig a szegények szenvednek. Ez idegesített, ezért csinálom" - mesélte Hole, aki az NRK jellemzése szerint korábban legfeljebb a Facebookon "dobált szart". Az elszabaduló áramár mellett azért ehhez kellett a nagynéni dorgálása is. "Azt mondta, én mindig csak szarral dobálózom, de nem veszem ki rendesen a részem a dolgokból. Hát most bebizonyítom, hogy nem csak a Facebookon huszárkodom. Most tényleg csinálok valamit" - mesélte. A fogadkozást tettekkel követte, az elmúlt napokban éjt nappallá téve dolgozott, hogy összehozza az országos demonstrációt.

"Azok nevében tiltakozunk, akiknek a legkevesebbjük van. Több egyenlőséget akarunk, mert azt hittük, hogy az új kormánnyal majd azt kapjuk" - mondta. A tiltakozást persze a Facebookon szervezték, egy már félmilliós tagságú, "Mi olcsóbb áramot követelünk" nevű csoportban.

Egész eredményesen, mert a tiltakozás valóban országos jelleget öltött, még vonatokat is szerveztek a tiltakozóknak. "Még sosem ültem eddig vonaton, de most már elég volt" - mondta erről az egyik vonatozó tiltakozó, Karna Danielsen, aki Bergenben vett részt egy több száz fős demonstráción. Neki az előző hónapban 15400 korona (~550 ezer forint) volt a villanyszámlája, igaz, több lakása és víkendháza is van. "Ez már beteges, aki egy fizetésből él, ezt már nem nagyon engedheti meg magának" - mondta.

Hole amúgy Németországot hibáztatja az áramár hirtelen megugrásáért. Németországban idén januárban három atomerőművet is bezártak egy korábbi kormánydöntés nyomán, a kieső termelést pedig részben norvég importból fedezik. Hole szerint így az áramár csökkentése végső soron egyszerűen is megoldható volna. "Vágjuk el a Németországba tartó kábeleket. Nem Norvégia dolga Németország kizöldítése" - mondta.

Egy kósza golyó miatt vesztette életét egy brit asztrofizikus a georgiai Brookhavenben, Atlanta egy jobb módú elővárosában, ami amúgy biztonságos környéknek számít.

A 31 éves Matthew Wilson a múlt pénteken érkezett Georgiába barátnőjéhez, Katherine Shepardhoz. "Három hónapig maradt volna, mert egy ideje távkapcsolatban élünk. Felszedtem a reptéren, elvittem a kedvenc kajáló helyére, másnap meg már távozott is" - mesélte a megtört Shepard a helyi WSB-TV tévéadó híradójának. Shepard és Willson három éve jártak.

Shepard elbeszélése szerint január 16-án hajnalban lövöldözésre ébredtek, a Shepard lakása mögötti bérházban adott le valaki harmincnál is több lövést. Az egyik golyó átütötte Shepard lakásának a falát, és eltalálta Willsont.

"Még vagy húsz percig tartottam a karjaimban a mentőre várva. Még akkor is lövöldöztek" - mesélte.

A rendőrség pont a lövöldözés miatt a közelben volt, így amikor befutott Shepard segélyhívása, azonnal a helyszínre siettek, és egyből értesítették a mentőket is. "Dr. Willsont egyből a közeli baleseti központba szállítottuk, de ott belehalt a sérüléseibe" - nyilatkozta Jake Kissel, a brookhaveni rendőrség nyomozórészlegének őrmestere. Elmondása szerint a lövöldözés minden jel szerint "véletlenszerű cselekmény" volt, vagyis nem egymásra, hanem összevissza lövöldöztek ismeretlenek. (Via Atlanta Journal Constitution)

Megoldódni látszik Gabby Petito, az augusztusban eltűnt, szeptemberben holtan talált 22 éves utiblogger gyilkosságának rejtélye. Az FBI tájékoztatása szerint barátja, az időközben szintén elhunyt Brian Laundry egy naplóbejegyzésében "vállalta a felelősséget" a gyilkosságért.

Laundrie holttestét 2021. október 20-án találták meg egy otthonához közeli mocsárban Floridában. A 23 éves férfi akkor tűnt el otthonából, amikor szeptemberben Wyomingban, az ország másik végében megtalálták Petito megfojtott holttestét. Az FBI tájékoztatása szerint Laundrie fegyverrel öngyilkosságot követett el,

Laundrie és Petito története hónapokig tartotta izgalomban a közvéleményt, a lány eltűnése után internetes nyomozók sora próbálta megfejteni a történteket.

Laundrie és Petito az utóbbi fehér kisbuszával indult útnak Floridából körbeutazni az országot, kalandjaikat az Instagramon dokumentálták.

Augusztusra azonban már igen feszültté vált a viszonyuk, egyszer még a rendőrséget is ráhívták a veszekedő párra. Mivel akkor mindketten azt mondták, hogy csak kimerültek és azért vitatkoznak, a rendőrök végül nem intézkedtek ellenük, csak annyit intéztek el, hogy azt az estét a pár külön töltse.

Mígnem aztán Petitónak nyoma veszett. Szeptemberben Laundrie a lány furgonjával, de Petito nélkül tért haza Floridába, ahol teljesen elzárkózott a külvilágtól. Még Petito szüleivel se volt hajlandó beszélni, miközben a lány felkutatására komoly hajsza indult. Végül Petito holttestének megtalálásakor Laundrie-nak is nyoma veszett, őt is egy hónapon át keresték, mígnem megtalálták egy a víz alól frissen felszabadult mocsaras területen egy floridai vadrezervátumban.

Az FBI mostani tájékoztatása szerint Laundrie a gyilkosság után még napokig küldözgetett szöveges üzeneteket a saját és Petito telefonjáról, azt a látszatot keltve, mintha kapcsolatban volnának. (Via BBC)

Az öngyilkosság megelőzhető. Ha bajban van, lelki gondok, sötét gondolatok nyomasztják, kérhet segítséget!

"Sajnálatos, de mindent elárul az Orbán-rezsimről, hogy ezen a jeles napon, a Magyar Kultúra Napján azt kell bejelentenem, hogy folytatólagosan elkövetett lopás miatt feljelentést teszek a kultúráért felelős államtitkár, Fekete Péter ellen" - írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében Brenner Koloman, a Jobbik parlamenti képviselője, az Országgyűlés alelnöke.

A feljelentés apropóját maga Fekete Péter államtitkár szolgáltatta, aki az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár pénteki átadóján tartott beszédében büszkélkedett el azzal, hogy rendszeresen leemel ezt-azt a közgyűjtemények polcairól.

Fekete nyitóbeszéde végén - melynek írásban publikált verziójából ezt a részletet már kivágta - közölte, hogy „megszokhatták már, hogy ha valahova meghívnak, akkor egy másik intézményből, egy másik polcról leemelek valamit és elhozom magammal”, majd előhúzott egy focilabdát, ami a Petőfi Irodalmi Múzeum katalogizált eleme. Ezzel Fekete nagyon is tisztában volt, hiszen azt mondta, "[s]zámmal, múzeumi tárgyként a Petőfi Irodalmi Múzeumba bevételezték ezt a tárgyat".

Az Esterházy-könyvtárnak otthont adó Evangélikus Országos Gyűjteményért felelő, egykor a Petőfi Irodalmi Múzeumot igazgató Pröhle Gergely erre már ott helyben megjegyezte, hogy reméli, az államtitkár vissza is viszi a labdát, amit elemelt.

Mit is mondhatnék még, ha nem ugyanazt, amire már Kaufmann kolléga is figyelmeztetett: Ezennel az ország összes könyvtárának a figyelmét felhívjuk, hogy tartsák szemmel Fekete Péter kezét, ha náluk jár.

Kiribati, a távoli csendes-óceáni szigetország egészen mostanáig megúszta a koronavírus-világjárványt, két év alatt mindössze két pozitív esetet találtak. Most azonban országos karantént kellett elrendelni, mert a tíz hónap szünet után kedden elsőként a szigetországba érkező repülő 54 utasa közül 36 tesztje is pozitívnak bizonyult.

A 36 fertőzött utast ugyan elkülönítették, de azóta az őket örző biztonsági csapat három tagja is megfertőződött, és már egy olyan fertőzöttet is találtak a szigeten, aki nem is ott dolgozott.

A kiribati kormány ezért szombaton szigorú karanténintézkedéseket vezetett be. Betiltottak minden gyülekezést, a kiribatiak pedig csak a legszükségesebb ügyekben hagyhatják el az otthonaikat, például hogy a mostantól csak reggel hat és délután kettő között nyitva tartó boltokban beszerezzék a létszükségleteiket kielégítő termékeket.

Taneti Maamau elnök pedig vakcinációra biztatta a népességet. A BBC beszámolója szerint azt nem tudni, hogy a 120 ezres népesség mekkora hányada van már teljesen beoltva. (via BBC)

Kilencven tonnányi hadisegély, ez esetben fegyver és lőszer érkezett Ukrajnába, jelentette a BBC. A brit közműsorszolgáltató beszámolója szerint ez az első részlete a nemrég elfogadott amerikai hadisegélycsomagnak.

A szállítmány két nappal Antony Blinken amerikai külügyminiszter kijevi látogatása után landolt Ukrajnában. A tárgyalásain Blinken "kemény válasszal" fenyegetőzött arra az esetre, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát.

Ukrajnában hónapok óta fokozódik a feszültség, az ország keleti határán, a 2014-ben gyakorlatilag levált, oroszajkú népesség lakta szakadár területek szomszédságában Oroszország százezres haderőt vont össze. Bár Oroszország tagadja, a nyugati hírszerzések szerint ezzel lényegében inváziót készít elő.

Joe Biden amerikai elnök tavaly decemberben kétszer is telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal. A megbeszéléseken azt ugyan kizárta, hogy az USA katonai erővel avatkozna be Ukrajna oldalán egy orosz támadás esetén, de minden korábbinál súlyosabb szankciókkal fenyegetőzött, és jelezte, hogy fegyverekkel el fogják látni az ukrán haderőt.

"Az Egyesült Államok a továbbiakban is nyújt hasonló segítséget az ukrán fegyveres erők támogatására, így támogatva Ukrajna szuverenitásának és területi egységének védelmét az orosz agresszióval szemben" - közölte a fegyverszállítmány érkezése után az USA kijevi nagykövetsége a Facebook-oldalán.

"Jelentős szabálytalanságot" találtak az Emberi Erőforrás Minisztériumának ellenőrei egy középfokú intézményben a szombati felvételi vizsgák során: idő előtt felbontották a magyar feladatlapokat, ami alkalmat adhatott a visszaélésre, ezért ezen a vizsgahelyszínen a magyar írásbeli vizsgát az érintett mintegy 160 tanulónak pótidőpontban kell megírnia, írta az MTI-hez eljuttatott közleményében az EMMI a szombati középfokú felvételi vizsgákról.

A HVG értesülései szerint a nem állami fenntartású Kürt Alapítványi Gimnáziumnál történt az eset, ahova szombaton nagyjából háromnegyed tíz körül "kéttucatnyi" kormányhivatalnok szállt ki, majd nem sokkal tíz után közölték az ott gyülekező felvételizőkkel, hogy nem írhatják meg a magyar nyelv felvételit, csak a matematikát, vagy dönthetnek úgy, hogy a jövő hét csütörtökön írják majd meg mindkettőt. A diákok a HVG értesülései szerint az utóbbi mellett döntöttek.

A HVG-nek nyilatkozó szülőket felháborította a döntés, egyikük szerint nonszensz, hogy egy ilyen eset miatt ennyi gyerek mai felvételije lehetetlenült el. Az iskola vezetői egyelőre nem reagáltak a HVG írásban feltett kérdéseire.

Ötmillió dollár kártérítést követel a Universal Pictures filmstúdiótól Ana de Armas kubai-spanyol filmszínésznő két rajongója, Conor Woulfe és Peter Rosza a maguk és a színésznő minden más rajongója nevében. Woulfe és Rosza állításuk szerint fejenként 3 dollár 99 centért (~1250 forintért) kölcsönözték ki a 2019-ben forgatott Yesterday című filmet, aminek az alaphelyzete az, hogy egy nem túl sikeres zenész egy nap alternatív valóságban ébred, ahol senki sem ismeri rajta kívül a Beatlest, így hát érthető okokból világhírű lesz, miközben Ed Sheeran is kifigurázódik párszor.

Lényegében már ez utóbbiért is megérné, de Woulfe és Rozsa Ana de Armas iránti rajongásából kölcsönözte ki a filmet, aminek a trailerében a színésznő is megjelenik. De csalódniuk kellett, mert magából a filmből de Armas összes jelenetét kivágták. Woulfe és Rosza keresetükben azt állítják, hogy a Universal Armas "hírnevét, kisugárzását és ragyogását" kihasználva megtévesztette őket.

A BBC beszámolója szerint de Armas a főhős vágyai nőjét alakította volna, de a tesztvetítések közönségének nem tetszett ez a történetszál. Richard Curtis, a film forgatókönyvírója "traumatikusként" jellemezte a döntést, mert de Armas "brilliáns" volt a szerepben.

Katarral és más nagy gáztermelőkkel egyeztet az Egyesült Államok, jelentette a Financial Times. A cél, hogy ha egy Ukrajna elleni orosz invázió fennakadásokat okozna Európa gázellátásában, legyen elég tengeren szállítható LNG kiszolgálni az európai igényeket.

"Annak járunk utána, hogy mit lehet tenni ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy nagyon alacsonyak a tárolókban a gázkészletek" - nyilatkozta a lapnak egy vezető amerikai kormánytisztviselő, aki szerint most arról tárgyaltak, hogy "mit lehet mozgatni a piacon, mi segíthet, hogyan készülhetünk fel ennek bevetésére, ha a válság eszkalálódna".

Egy másik, a tárgyalások részleteit ismerő forrásuk szerint arról is szó volt a dohai egyeztetésen, hogy Katar tudna-e hosszú távon garanciát vállalni az LNG-biztonságra, "pláne, hogy Katar a következő években nagy mértékben növelni akarja az LNG-termelését". Mindez persze nagyban múlik azon, hogy a termelők hajlandók-e átirányítani készleteiket, és egyáltalán rendelkeznek-e olyan gázkészletekkel, amik még nincsenek kiutalva más vevőknek. Ez a forrás annyiban bizakodó volt, hogy Katar 2011-ben, amikor a cunami miatt Japán teljes nukleáris energiatermelését leállították, átirányították a készleteket. "Tehát volt már erre példa, de csak válsághelyzetben" - mondta.

A katari gáztermelés nagy része most Ázsiába irányul, ahol a vevőik általában hosszú távra kötnek le fix mennyiséget. Ez pedig nagyon is megnehezítheti a hirtelen támadó európai igények kielégítését. "Nincs varázsvessző, ez nagyon-nagyon nehéz, nagyon bonyolult ügy" - mondta a már említett névtelen forrás.

Európában az ősszel elszabadultak az energiaárak, ám ezt nem a piac, hanem az orosz külpolitikai stratégia diktálta. Oroszország a gázcsap manipulálásával mesterségesen teremtett hiányt, ezzel is nyomást gyakorolva az Európai Unióra nagyobb geopolitikai céljai elérése érdekében. Vlagyimir Putyin elnök december közepén teljesen világossá tette, hogy a célja valójában az egykori szovjet birodalmi tér helyreállítása, ezért, miközben Ukrajna határán százezres hadserőt összevonva mesterségesen szítja a feszültséget, teljesen abszurd követelésekkel állt elő:

lényegében azt akarja elérni, hogy a NATO vonuljon ki az egykori szovjet blokk országaiból, amibe, nem győzöm hangsúlyozni, Magyarország is bele tartozik.

Putyin szerint ugyanis ez a térség, vagyis hazánk is az orosz érdekszféra része. Erre a helyzetre a kelet-európai volt szocialista országok szinte kivétel nélkül azonosan reagáltak, a Wall Street Journal jelentése szerint többségük még azt is nehezményezte, hogy az Egyesült Államok kölcsönösségi alapon hajlandó lenne csökkenteni az itt állomásozó haderő létszámát. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor velük szemben február 1-én Moszkvába utazik barátkozni Vlagyimir Putyinnal.

Géppisztolyok, kézifegyverek, hangtompítók, maszkok, golyóálló mellények és lőszerek kerültek elő egy budai ház terasza alól, írja a HVG-n a magyar maffia történetét igen alaposan ismerő Dezső András, akinek a megkeresésére a rendőrség egyelőre csak annyit közölt, hogy lőszerrel visszaélés miatt nyomoznak, és a nyomozás érdekeire hivatkozva további információkat nem közöltek. Dezső közben úgy tudja, hogy a felfedezésnek köze lehet a Turek (török) becenéven ismert D. Alex (korábbi nevén Haris Sándor) ellen folyó eljáráshoz.

A rendőrség gyanúja szerint Turek ölette meg 1999-ben egykori barátját, Döcher Györgyöt, a szlovák rendőrség szerint pedig a dunaszerdahelyi mészárláshoz is köze lehetett.

Dezső cikke szerint Turek jó kapcsolatban állt a szlovákiai magyar maffiával és annak egyik vezetőjével, Sátor Lajossal. A rendőrség gyanúja szerint Sátort kérte meg, hogy ölesse meg Döchert, akivel amúgy gyerekkori barátok voltak, a kilencvenes években meg rettegett maffiózó párost alkottak.

Ennek viszonzásaként kérhette Sátor Turektől, hogy segítsen kivégezni riválisait, a szintén felvidéki magyar Pápay-klán tagjait - ez az akció torkollt Európa legsúlyosabb maffialeszámolásába, a dunaszerdahelyi mészárlásba, amikor három, rendőrségi overallt és maszkot viselő gépfegyveres támadó tíz embert, köztük a maffiavezér Pápay Tibort ölte halomra a Fontána étteremben. A mészárláshoz használt fegyverek és kellékek nem kerültek elő.

Most egy budai házból, ami Dezső értesülései szerint a jelenleg letartóztatásban lévő Turek egyik bizalmasának tulajdonában van, ilyesmi kellékek és fegyverek kerültek elő, de egyelőre nem tudni, hogy valóban van-e közük a korábban elkövetett bűncselekményekhez.

Szombatra Pécset is beborította a hó, de az önkormányzat városüzemeltetési társasága, a Biokom nem azt takarította el az Ágoston téren, hanem azt a buszvárót, amit a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistái - a pártszlengben: passzivistái - még decemberben húztak fel, írja a Szabad Pécs.

A történet azonban közel sem ennyire fekete-fehér.

A városháza közleménye szerint az MKKP egyeztetés és engedély nélkül húzta fel december utolsó napjaiban a buszvárót, és bár ezt a felmerült lakossági igényekkel indokolták, az önkormányzathoz és a városüzemeltetési céghez nem érkezett ilyen lakossági jelzés.

Épp ezért meg is keresték az MKKP-t, hogy egyeztessenek "a belvároshoz közeli városképtől idegen váró" áthelyezéséről olyan helyszínre, ahol a pécsi lakosok már kérték, hogy legyen fedett buszváró. Egyben jelezték, hogy szívesen együtt is működnek a párttal a megálló átépítésében.

Közleményükben arra is kitértek, hogy az engedélyezés már csak azért is kulcskérdés, mert az autóbuszmegállókat és azok tartozékait üzemeltető Biokom felelősséggel tartozik ezekért az eszközökért, építményekért. Ráadásul az Ágoston téren összetákolt fedett megálló nem rendelkezik szilárd burkolattal, így csapadékos időben az utasoknak a sárban kéne várakozniuk, oldalborítás hiányában pedig még a széltől se volnának védve.

A Szabad Pécs cikkében teljes hosszában idézte az MKKP a városvezetésnek írt levelét is, amiben afelvetett problémákra reagálva azt írták, hogy

a párt által kihelyezett építmények minden esetben előzetsen készített típustervek alapján, minősített alapanyagból készülnek, melyre garanciát és felelősséget is vállalnak;
helyszíni szemléjük alapján az utcabútor elhelyezése és kialakítása megfelelő volt;
a komfortja még valóban nem, de ezek ótlásáre rendelkeznek megfelelő műszaki megoldásokkal, amik olcsóbbak volnának, mint a váró elszállítás aés egy új buszváró telepítése;

Majd arról írnak, hogy Felcsúton kívül eddig csak Pécsen, még a régi, fideszes városvezetés idején nem látták jó szívvel a kihelyezett buszvárót.

Vállról indítható Stinger légvédelmi rakétákkal és szintén válról indítható Javelin páncéltörő rakétákkal látják el Ukrajnát a NATO balti tagállamai, írja a lett, litván és észt védelmi minisztériumok közleményeire hivatkozva az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A három balti ország közleménye szerint a fegyverszállítmányokkal igyekeznek megerősíteni az ukrán fegyveres erőket most, hogy a nyugati hírszerzések szerint Oroszország inváziót készít elő. "Őszintén reméljük, hogy Ukrajnának nem kell majd bevetnie ezeket a fegyvereket, s felszólítjuk az Oroszországi Föderációt, hogy tartózkodjon az agresszív és felelőtlen magatartástól" - írták.

Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Csehország 152 milliméteres tüzérségi lövedékekkel látná el az ukrán nehéztüzérséget. Nagy-Britannia a héten - repülőivel a fegyverszállításokat ellenző Németország légterét kikerülve - kétezer páncéltörő fegyvert küldött Ukrajnába, továbbá harminc elit katonát is, hogy kiképezzék azok használatára az ukrán katonákat.

Orbán Viktor miniszterelnök közben február 1-én Moszkvába utazik Putyinnal barátkozni és Paksról egyeztetni. (Via MTI)

A NATO vonja ki minden csapatát Bulgáriából, Romániából és a többi volt szocialista kelet-európai országból, amely 1997 után csatlakozott a katonai szövetséghez, tette teljesen egyértelművé Oroszország követelését az orosz külügyminisztérium honlapján közölt kérdezz-felelelkjében Szergej Lavrov külügyminiszter. A kérés abszurditását talán leginkább azzal jellemezhetnénk, hogy a "NATO minden alakulatába" ezeknek az országoknak a saját hadseregei is beletartoznak, tekintettel arra, hogy ezek az országok maguk is a NATO tagjai.

Lavrov követelése nem meglepetés, mint már a múlt heti orosz-amerikai-európai egyeztetéseket felvezető cikkünkben írtuk, Vlagyimir Putyin állt elő ezzel még tavaly decemberben, még ha nem is ennyire egyértelműen, de mégis félreérthetetlenül fogalmazva. Lavrov most teljesen egyértelművé tette, hogy Oroszország a NATO bővítése előtti, 1997-es állapotokhoz szeretne visszatérni, amikor a volt szocialista országok még nem voltak tagjai a szövetségnek. Vagyis, bár itt NATO-alakulatok kivonásáról beszél, lényegében azt követeli, hogy zárják ki a NATO-ból a kelet-európai országokat, köztük bizony Magyarországot is.

Lavrov a minisztériuma honlapján megjelent interjúban Bulgáriát és Romániát említette név szerint. A bolgár miniszterelnök, Kiril Petkov már reagált is: "Bulgária szuverén ország, maga döntött már régen arról, hogy a NATO tagja legyen. És mi magunk döntünk arról is, hogyan szervezzük meg országunk védelmét, a partnereinkkel együttműködve". (Via Financial Times)