Király András

Érdekes hangfelvétel került a Népszava birtokába. A lap leírása szerint a titokban rögzített felvétel december végén, egy budapesti szállodában rendezett találkozón készült, ahol Sztojka Attila, a roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, a Belügyminisztérium alá tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója tárgyalt az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) Fideszhez húzó tagjaival.

Sztojka, akit a lapnak sikerült telefonon elérnie, egyelőre nem kívánt nyilatkozni, mert nem ismeri a hangfelvételt. Annyit mondott csak, hogy ő nem járult hozzá a készítéséhez, minden egyéb kérdésre csak írásban hajlandó válaszolni. A lap annyit még meg tudott erősíteni, hogy Sztojka szokott találkozni az ORÖ tagjaival: Csóka János, a Fidesszel szövetséges Lungo Drom frakcióvezetője azt már korábban elismerte, hogy december második hetében is volt találkozó a lungo dromos önkormányzati képviselők és Sztojka között.

Sztojka a most kiszivárgott hangfelvételen - melynek az elején név szerint is bemutatják - a Roma Közéleit Akadémia, illetve az általa vezetett főigazgatóság révén szerződéseket kínált azoknak, akik "ebben a körben benne vannak", hozzátéve, hogy "még fogok hozni lehetőségeket, ebben ne legyen kétségetek". "Félre ne értsetek, ez nem megvásárlás, én senkit nem akarok megvásárolni" - mondta még, majd mégis azt fejtegette, hogy mindennek fejében politikai és szakmai teljesítményt várnak. Azt már nem fejtette ki, hogy mit ért politikai teljesítmény alatt.

Sztojka a találkozón arról is beszélt, hogy BM-esként "mindenkiröl tudok sok mindent, azt is tudom, hogy mikor beszélt kivel, meg hogyan", amire a hallgatóságából valaki csak annyival reagált, hogy "hoppá". (Via Népszava)

December 31-ig 835 ezren nyilatkoztak arról, hogy kérik a családi adóvisszatérítést, tájékoztatta az MTI-t Tállai András államtitkár. Elmondása szerint bár mostanra a többség már digitális formátumban nyilatkozott, ez se változtatott azon, hogy sokan az utolsó pillanatra hagyták a nyilatkozatot. December 27-31 között 140 ezer nyilatkozat futott be.

cember 31-én járt le az úgynevezett VISSZADO nyilatkozat benyújtására előírt határidő. A tavaly év végéig beküldött nyilatkozat kijavítására, helyesbítésére január 14-ig még van lehetőség, így például az utalási adatok is javíthatóak.

Ha valaki lemaradt volna, az se marad le, csak február helyett később kapja meg az utalását. Tálai tájékoztatása szerint aki elfelejtette benyújtani nyilatkozatát, és az adőhatóság nem ismeri az utaláshoz szükséges adatait, az az adóhivatal által elkészített bevallási tervezetben, vagy az szja-bevallásában veheti igénybe az adóvisszatérítést. (Via MTI)

Hogy ebben mi a hír? Most még semmi, de az Európai Unióban hamarosan eltörlik a téli-nyári időszámítást - elméletileg már el is törölték, csak a világjárvány miatt halasztották a gyakorlati megvalósítást. Emiatt az országoknak lassan el kell dönteniük, hogy a jövőben a régi téli, vagy a régi nyári időszámítás szerint kívánják élni az életüket.

Megértem azokat, akiket vonz, hogy a nyári időszámítás szerint nyaranta este kilenckor még bőven napsütésben lehet létezni. Mindazonáltal gyakori koránkelőként megfontolásra érdemes szempontnak tűnik, hogy ha már most nyári időszámítás szerint élnénk az életünket, az ilyen szép januári reggeleken fél kilencig kéne várnunk a napfelkeltére. Csak egy szempont, de talán fontos.

24:18 arányban megvonta a bizalmat Kulcsár Krisztiántól, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökétől a szervezet rendkívüli közgyűlése. "Tudomásul veszem a döntést. Én már nem utazom el Pekinge. Január 31-étől lemondok az elnöki posztomról. Amennyiben február elsejéig megválasztják az utódomat, ő ott lehet a téli olimpián" - kommentálta az NSO élő közvetítése szerint helyben a közgyűlés döntését a kétszeres olimpiai ezüstérmes párbajtőröző, aki 2017-ben Borkai Zsoltot váltotta a szervezet élén, és legutóbb 2020-ban választották újra a MOB elnökévé.

A rendkívüli közgyűlés, amit alig két hete hívtak össze, igen feszült hangulatban kezdődött. A hagyományoktól eltérően a pulpituson csak Kulcsár Krisztián és a MOB főtitkára, Vékássy Bálint foglalt helyet. Hagyományosan a teljes elnökség kiül a pódiumra, de most a 14 tag inkább a helyén maradt - mint az előzményekből látni fogják, erre jó okuk volt, a többségük már tíz napja levélben jelezte Kulcsár felé, hogy elvesztették benne a bizalmukat. Így már nem is volt annyira meglepő, hogy Kulcsár bevezetője után Tóth László, a cselgáncsszövetség elnökének javaslatára letakarították a napirendet. A közgyűlés döntése alapján nem hallgatták meg Kulcsár elnöki beszámolóját, nem voltak hozzászólások, egyből rátértek a bizalmi szavazásra.

Mire ez a hajcihő?

A tokiói olimpia végeztével új olimpiai ciklus kezdődött, ilyenkor a MOB-ban szokás szerint a szervezet működését is áttekintik. Idén ez komoly konfliktusokkal járt, Kulcsár Krisztián MOB-elnök javaslatára ugyanis jelentősen megnyirbálták a MOB fő döntéshozó szerve, a közgyűlés létszámát.

A közgyűlésnek az előző ciklusban még kétszáznál is több tagja volt, az olimpiai sportágak 120, az egyéb szervezetek 76 tagot delegálhattak, és még ezen felül is voltak egyéb jogon delegáltak is. 2020 júniusától - ami normál esetben az előző olimpiai ciklus lezárása lett volna, ha a koronavírus-járvány miatt nem halasztják 2021-re a nyári játékokat, már volt egy jelentős létszámcsökkentés, azóta a közgyűlésnek már csak 123 tagja volt. Idén ezt a létszámot tovább szűkített 115-re, még az olimpiai sportágak képviseletét is csökkentették, és minden más delegáló szervezet elvesztette automatikus képviseleti jogát. Sokak érdekei sérültek, a változások részeként például nagy sportklubok, például a Honvéd és az MTK veszítették el automatikus képviseleti jogukat, de például a vízilabdasport képviselői is kiestek a közgyűlésből.

Ez ellen már komoly lázongás kezdődött a szervezetben. Az eredeti tervek szerint a sportági képviselőkön túli egyéni jelölteket egyszerűen az elnökség delegálta volna, ám már ezt sem sikerült keresztül vinni a szervezeten. November vége óta pedig sorra jelentik be lemondásukat a tiszteletbeli tagok, így távozott a közgyűlésből a MOB korábbi főtitkára, a Magyar Edzők Társaságának elnöke, Molnár Zoltán, illetve a legendás sportriporter, Novotny Zoltán is, aki a Magyar Sportújságírók Szövetségét képviselte a szervezetben.

Ezek után kezdeményezte Kulcsár december 19-én rendkívüli közgyűlés összehívását december 30-ra, melynek fő napirendi pontjaként bizalmi szavazást kezdeményezett saját személyéről. Az azóta érkező hírek szerint Kulcsár eltaktikázhatta magát. A Magyar Nemzet értesülései szerint például az elnökség és a tagság többsége már ellene szavazna, a 14 tagú elnökség nyolc tagja, köztük két alelnök, Deutsch Tamás és Schmidt Gábor is az elnök lemondására szólító nyilatkozatot írt alá.

A Telex értesülései szerint viszont korántsem volt lefutott döntés, hogy Kulcsártól megvonják a bizalmat. Azt írták, hogy az aktuálisan csak 55 tagú közgyűlésben Kulcsár akár minimális többséget is szerezhet.

Az elnökség lázadásával felgyorsultak az események, Kulcsár közvetlenül karácsony előtt, december 23-án online szavazást kezdeményezett az elnökségben arról, hogy melyik 15 embert jelölje az elnökség a közgyűlésbe - függetlenül attól, hogy korábban ő maga javasolta egy jelölőbizottság felállítását. A Nemzeti Sport szerint az ülésen előterjesztett névsor tagjai közül sokan maguk se tudták, hogy jelöltek lettek - példaként Mocsai Lajost, Szita Károly kaposvári polgármestert, illetve Csisztu Zsuzsát említette a lap.

Kulcsár ekkor már a kormánypárti sajtó kereszttüzébe került, az Origo például hirtelen fontosnak érezte beszámolni arról, hogy Kulcsár tavaly (!) augusztusban 1,2 millió forintról 2,6 millióra emelte havi tiszteletdíját.

A Nemzeti Sport pedig december 27-én szivárogtatta ki kilenc elnökségi tag december 20-i keltezésű levelét, amiben lemondásra szólítják Kulcsárt. Az aláírók között valóban ott szerepel Deutsch Tamás és Schmidt Gábor, illetve több olimpiai bajnok - Wladár Sándor, Gyurta Dánial, Kovács Antal, Vári Attila - és az olimpiai ezüstérmes Pálinger Katalin is. Később csatlakozott hozzájuk a kétszeres olimpiai bajnok tornász, Magyar Zoltán is, aki a Nemzeti Sportnak arra panaszkodott, hogy vele még senki nem beszélt úgy, mint Kulcsár, aki szerinte "személyes sértésként élte meg mindig, ha valamivel nem értettem egyet", és azt mondta, mostanra elfogyott a bizalom.

Világjárvány ide, ellátásilánc-problémák oda, a jelek szerint semmi se szegi kedvét az emberiségnek, ha egymás mészárlásáról van szó. Az idei év számos globális nehézsége sem hozott enyhülést, Afganisztántól Ukrajnáig számos konfliktus tovább folytatódott, összességében emberek tízezreinek a halálát okozva. Az év végével tekintsük át 2021 legnagyobb vérveszteséggel járó, vagy potenciálisan azzá fajuló konfliktusait.

Afganisztán

2021-nek úgy futottunk neki, hogy bizonyos értelemben ennek a háborúnak vége lesz - már amennyiben arról már Donald Trump elnökségének utolsó évében megállapodtak a tálibokkal, hogy május végéig kivonulnak. Trump ugyan 2021-ben már nem volt elnök, de utódja, Joe Biden már 12 éve, még Barack Obama alelnökeként hasonló véleményen volt, és most is csak annyi módosításba ment bele, hogy a végső kivonulás dátumát szeptemberre tolta ki.

Ami ezután történt, arra igazán senki se számított. Hogy mást ne mondjak, az amerikai kormány augusztus 11-i vészjósló előrejelzésében 1-3 hónapot jósolt Kabul elestére. Az afgán főváros ehhez képest négy nappal később, augusztus 15-én került a tálibok kezére, káoszba taszítva ezzel az amerikai csapatok kivonását és a szövetségesekkel együttműködő afgán civilek kimenekítését.

Az amerikai történelem leghosszabb háborúja furán alakult. Akár értelme is lehetett volna, pláne, hogy a jelek szerint ehhez megvolt az állóképesség az amerikai közvéleményben. Az afganisztáni beavatkozás meglepően népszerű tudott maradni, ám az egymást váltó amerikai kormányok mégsem voltak képesek egy-két évnél hosszabb távon elköteleződni, így tervezni sem.

Akárhogy is, augusztus óta afgán viszonylatban viszonylagos nyugalom van, legalábbis a hadihelyzetben. Más tekintetben a helyzet drámai. Ahogy azt már májusban megjósoltuk, a tálib hatalomátvétel legnagyobb vesztesei a nők és a síita hazarák lettek, de a nemzetközi közösség kivonulásával általában is tragikusra fordult a helyzet.

Jobb lesz a helyzet 2022-ben?
Aligha. Bár jelenleg nincsenek nagyobb harcok, de nincs is harci idény. Afganisztán minden körülmények között nehéz terep, télen pedig szinte járhatatlan az ország, ilyenkor nem is nagyon szoktak háborúzni egymással. A hó olvadása után azonban számítani lehet rá, hogy újra fellángolnak a harcok - ehhez elég fegyver és kiképzett harcos van az országban, végül is csak az amerikai beavatkozás évei alatt több százezer afgánt képeztek ki.

Jemen

Szerencsétlen Jemen. Már annak is bő tíz éve, amikor a jemeniek hiába próbálkoztak kirobbantani a maguk arab tavaszát, rendre kiszorította a hírekből a forradalmukat egy kicsit fontosabb arab államban kirobbant felkelés, hogy aztán a szíriai polgárháború végleg levegye a napirendről az országot, ahol párhuzamosan zajlik felekezeti és polgárháború, gyilkolászik az al-Kaida, aszály és özönvíz, éhínség és kolera, és persze itt zajlik a nagy közel-keleti proxyháború is Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek között.

Idén csak itt 22 ezernél többen vesztették életüket, ezzel úgy lett a jemeni az év második legvéresebb konfliktusa, hogy a borzalmak évtizedek óta tartó sorozatába belefáradt nemzetközi közvélemény nagyon már fel se kapja a fejét a történtekre. Pedig volna mire, az országban gyakorlatilag négy háború zajlik párhuzamosan:

• az, amit polgárháborúnak neveznek, és a siíta húszik és a kormányerők között zajlik;
• az ennek folyományaként kialakult háború, amit Szaúd-Arábia beavatkozása robbantott ki;
• A szaúdi beavatkozás folyományaként a húszik és a szaúdiak között kirobbant háború;
• és az országban aktív al-Kaida kormányellenes felkelése.

Az amúgy sem egyszerű helyzetet bonyolítja tovább, hogy a siíta húszikat Irán is támogatja, ami eleve Szaúd-Arábiával verseng a regionális nagyhatalom szerepéért, így határozottan érdekében áll élezni a húszik és a szaúdiak közti konfliktust.

Mindent egybevetve az elmúlt tíz évben már közel négyszázezer halálos áldozata volt csupán a harcoknak, amire még rátevődnek a kísérőjelenségek, az éhínség és a kolerajárvány áldozatai is.

Jobb lesz a helyzet 2022-ben?
Kizárt. Az elmúlt tíz évben sosem lett jobb, és nem történt semmi, ami arra utalna, hogy ez hirtelen megváltozhatna.

Etiópia

Két éve a Nobel-bizottság Abiy Ahmed etióp elnököt találta méltónak az azévi békedíjára, azzal az indoklással, hogy Ahmed sokat tett a békéért és a nemzetközi együttműködésért, azon belül is az etióp-eritreai határkonfliktus megoldásáért. Adjuk meg, Ahmednak Eritreával tényleg sikerült rendeznie Etiópia viszonyát, de annyira, hogy egy évre rá a két ország már hadseregei már összehangoltan kezdtek háborúba Etiópia legészakibb tartományában, Tigrében.

A tigréi háború idénre már az ország más részeire is átterjedt, omorók, amharák, tigrék és tigrinyák követnek el egymás kárára etnikai tisztogatásokat. A hadiszerencse forgandó, előbb az etióp kormányerőknek sikerült megszállniuk Tigré javát, hogy aztán azok ellentámadásba lendülve már az ország fővárosát fenyegessék. Az év végére közel húszezer halott árán nagyjából ott tartunk, ahonnan indultunk: a tigréi erőket visszaszorították a tartomány határai közé.

Jobb lesz 2022-ben?
Akár jobb is lehet, bár pillanatnyilag inkább terjedni látszik a konfliktus, ami novemberben északon Szudán, délen Szomália területére is átcsapott. Az áldozatok számát pedig megsokszorozhatja a fenyegető humanitárius katasztrófa - Tigré tartományban a túlélés javarészt a segélyszállítmányokon múlik, melyek most nem tudnak célba érni.

A mexikói drogháború

Talán túlzásnak tűnhet bűnbandák egymás közti leszámolásait, illetve a hatóságokkal folytatott harcát háborúnak minősíteni, de mégis minek nevezzük azt, ahol az állam a hadsereget, a drogkartelek pedig az amerikai fegyveripar széles termékskáláján túl drónokat, harci helikoptereket is bevetnek, és olykor százával vezényelnek ki civileket élő pajzsként, hogy megállítsák a hadsereg előretörését?

a termelők és a piac között, így hát nem meglepő, hogy az elmúlt négy évtizedben a folyamatos, több ezer halálos áldozatot követelő belső harcok és egymás közti rivalizálás ellenére is kisebb országok haderejével vetekedő erejű fegyveres bandák sora jöhetett létre.

Az elmúlt években már nagyon elfajult a helyzet, 2019-ben és 2020-ban is harmincezernél több, szervezet bűnözéshez köthető gyilkosságot követtek el az országban. 2021 ehhez, de csak ehhez képest már-már nyugodt év volt, a világszerte zajló fegyveres konfliktusok áldozatait összesítő Armed Conflict Location & Event Data Project aktuális összesítése alapján 2020. 12. 10-2021. 12.10 között 8251 halálos áldozata volt a drogháborúnak, közülük 1187-en estek el ütközetekben, a civil áldozatok száma pedig 5639 volt.

Jobb lesz 2022-ben?
Nagyon valószínűtlen. A drogháborúban a hatóságok is vastagon benne vannak, ha máshogy nem, hát úgy, hogy a rivalizáló bűnbandák gyalogként használják őket is. A bandák gyakori módszere, hogy korrupcióval, besúgással, tippekkel riválisaikra szabadítják a hatóságokat, hogy aztán erőszakkal vegyék át az így meggyengített banda helyét. Vagyis a hatóságok sikerei gyakran csak további vérontáshoz, a bandaháború fellángolásához vezetnek.

Ukrajna

Oroszország és Ukrajna 2014 óta húzódó különös háborúja idén kis lángon égett csak, már ha napi átlag két halálos áldozatot annak nevezhetünk. A feszültség annál nagyobb volt, aminek fenntartásán Oroszország bőszen dolgozott is nagylétszámú katonai alakulatok mozgatásával a két ország hivatalos határán, olykor azon is túl. Arról legalábbis már bírósági vallomások is vannak, hogy az oroszok minden tagadásuk ellenére ukrán területen is állomásoztatnak csapatokat, legalábbis egy korrupciós ügy gyanúsítottja kéthetente 1300 tonna élelmiszert szállított az ott nem is állomásozó orosz csapatok ellátására, ami a Szabadság Rádió számításai szerint 26 ezer katona ellátására elég.

Az orosz csapatmozgások az ukrán vezetést mindenesetre eléggé megriasztották, év végére már meggyőződésükké vált, hogy küszöbön áll az orosz invázió. Az is igaz, hogy időről időre bele szokták lovalni magukat ebbe, ez már legalább a harmincadik eset a háború elmúlt csaknem nyolc évében, amikor a totális háború kirobbanását jósolták. Tény, hogy most az Egyesült Államok is komolyan aggódott emiatt, ahhoz legalábbis eléggé, hogy Joe Biden elnök bénító gazdasági szankciókkal fenyegetőzzön, még ha attól határozottan el is zárkózott, hogy amerikai katonákat küldjenek Ukrajnába a háború megelőzésére.

Jobb lesz 2022-ben?
Ha változik a helyzet, akkor inkább romlani fog. Az enyhüléshez a főszereplő Oroszországnak nem sok érdeke fűződik. A feszültség fenntartásával sakkban tarthatja a nyugati szövetségeseket, és javíthatja tárgyalási pozícióit a NATO-val és az Egyesült Államokkal. Ukrajna meg nincs abban a helyzetben, hogy önállóan számottevő eredményt tudjon elérni.

Mali

Puccs hátán puccs. A mali hadsereg 2021 májusában, kilenc hónappal a 2020 augusztusi puccs után újra megpuccsolta az ország polgári vezetését. Közben az országban kilencedik éve dúl a polgárháború az ország északi részén független tuareg államért küzdő Nemzeti Mozgalom Azawad Felszabadításáért szervezet és iszlamista szövetségesei, a mali kormány és az azt támogató francia vezetésű nemzetközi koalíció, illetve az ilyen zavarosban szívesen halászó nemzetközi dzsihadisták, az al-Qaida és az ISIS helyi fiókszervezetei között, hamarosan magyar részvétellel.

Lényegében ez utóbbira, a magyar katonai részvételre tekintettel vettük fel a listára a mali háborút, aminek a már hivatkozott AcLED összesítése szerint 2021-ben 1873 halálos áldozata volt, közülük 483 civil. Vagyis a háború alacsony intenzitású, de ez korábban se volt másként, az elmúlt kilenc évben összesen mintegy 13 500-an vesztették életüket a harcokban.

Jobb lesz 2022-ben?
Maliban klasszikus gerillaháború zajlik, ráadásul az egyik harcoló fél, a tuaregek a függetlenségükért háborúznak. Az ilyen jellegű ellenállást nehéz felszámolni, a terep se kedvez igazán ennek - a tuaregek az ország északi, sivatagos vidékeinek elszakadásáért küzdenek, ez nem az a hagyományos értelemben véve ellenőrzés alatt tartható terület. A jobb helyismerettel bíró helyi erők könnyedén felszívódnak, hogy aztán újra lecsapjanak. A harcok intenzitása változhat, de véget aligha érhet.

Az elmúlt napokban egyre több biztató hír érkezett a koronavírus legújabb mutációjáról, az omikron variánsról. Az egybehangzó beszámolók szerint az első tapasztalatok mind azt mutatják, hogy az omikron a korábbi domináns változatnál, a deltánál enyhébb lefolyású megbetegedéseket okozhat, az ezzel fertőzöttek kisebb eséllyel szorulnak hosszas kórházi kezelésre.

Két tényező azonban erősen ködösíti az adatokat:

• egyrészt még nagyon korai szakaszában van az omikron-járvány, így a tanulmányokban kifejezetten alacsony esetszámból kénytelenek következtetéseket levonni - a legátfogóbb elemzésben a brit Imperial College kutatói például összesen 56 kórházi kezelésre szoruló omikronos esetet tanulmányozhattak;
• másrészt az is jelentősen torzítja az adatokat, hogy a korábbi járványhullámokkal szemben az idei téli már egy jelentős részben immunizált népességet ért el - az Imperial College tanulmánya szerint csupán a természetes védettséggel rendelkezők, vagyis a betegségen már átesettek aránya ötven százalék felett lehet.

Ezek a tényezők mind nehezítik annak megbecslését, hogy valójában mennyire veszélyes az omikron. De az Imperial College fentebb hivatkozott tanulmányában - amit Roby Bhattacharyya brit orvos két twitter-threadben (1, 2) közérthetően is elemzett - ügyes trükkök sorával igyekeztek normalizálni az adatokat, így jutottak végül arra a következtetésre, hogy az omikron nagy átlagban kb. 25 százalékkal kevesebb súlyos megbetegedést okoz, mint a delta. Ez egybevág a tárgyban végzett korábbi kutatások eredményeivel, melyeknél az Imperial College most idézet tanulmánya annyiban jobb, hogy sikeresebben különítette el az esetek közül azokat, amiben már olyanok kapták el a fertőzést, akik korábban átestek már a betegségen.

Az örömhírt árnyalja, hogy a delta volt eddig a legsúlyosabb vírusvariáns. A delta a tanulmányok szerint a magyarországi brutális harmadik hullámot előidéző alfa variánsnál kétszer súlyosabb volt, vagyis az omikron a deltánál ugyan enyhébb, de minden korábbi változatnál súlyosabb. Az mindenesetre nagyon kedvező jelenség, hogy a valamilyen szinten már immunizáltak - a természetes fertőzésen átesettek és az oltottak - sokkal enyhébb tünetekkel, vagy tünetmentesen vészelik át a fertőzést. Aggasztó viszont, hogy milyen nagy arányban fertőződnek meg olyanok, akik valamilyen szinten immunizáltak már. Míg a delta variánsnál az újrafertőződési ráta 8 százalék alatt maradt, az omikron esetén 40 százalékhoz közelít.

Az omikronnál lényegében ez, a fertőzőképessége a legnagyobb veszélyforrás. Hogy milyen gyorsan terjed a variáns, azt jól jellemzi, hogy az Imperial College vizsgálatában a december 1-től 14-ig terjedő periódusban az első nap 25098 deltás fertőzöttre 164 omikronos jutott, december 14-én már az omikronos fertőzöttek voltak többségben: 15804 esetre jutott 13819 deltás. Így az aggályok szerint még ha arányaiban kevesebb is a súlyos eset az omikronos fertőzöttek között, csupán nagy számuk miatt is túlterhelődhet az egészségügyi ellátórendszer:

Az, hogy az omikron ilyen sikeresen kerüli ki az immunrendszert, vagyis ilyen arányban képes megfertőzni oltottakat-fertőzésen átesetteket is, ahhoz is hozzájárul, hogy összességében és általánosan enyhébbnek tűnjön. A védőoltások ugyanis elsődleges funkciójukat betöltik: ha a megfertőződéstől nem is, a súlyos tünetek kialakulásától hatásosan védenek.

Vagyis az első komolyabb kutatások alapján vannak ugyan biztató jelek, javarészt az oltási programok sikerének köszönhetően, azért hátradőlni még nincs okunk. Főleg, mert egyelőre még a járványhullám elején járunk, és nagyon kevés adatból vonhatnak csak le következtetéseket a tudósok.

• 2021. január 6-án példátlan dolgok történtek az Egyesült Államokban. Élő egyenes adásban lehettünk szemtanúi egy államcsínykísérletnek.
• Az ügyben vizsgálódó képviselőházi bizottsághoz eljutott dokumentumok alapján abban még Trump leghűbb szövetségesei sem kételkedtek, hogy az elnök mozgatja a szálakat.
• Ez a testület azonban csak politikai felelősséget tud megállapítani.
• Az ügyben párhuzamosan büntetőeljárások is folynak, egyelőre csak a kisebb halak ellen születtek ítéletek.
• De már a legsúlyosabb vádpontokat is előkészítették.
• A nagy kérdés, hogy Trump politikai felelősségén túl azt is sikerül-e bizonyítani, hogy a lázadók az ő utasítására cselekedtek. Ha igen, akár el is tilthatják a választott tisztségek viselésétől, pedig a volt elnök már a 2024-es indulását készíti elő.

– Azonnal ítélje el ezt a szarságot! A rendőrös tweet nem elég!
– Keményen nyomulok, egyetértek.
– Elnöki nyilatkozat kell. Most vezetnie kell. Túl messzire ment ez, teljesen elszabadult.

2021. január 6-án, amikor részben felfegyverkezett tüntetők rohanták le az elnökválasztás hivatalos eredményének kihirdetésére készülő amerikai törvényhozás épületét, mindenki pontosan tudta, hogy mi miért történik, illetve hogy ki mozgatja a szállakat. A fent idézett üzeneteket például ifj. Donald Trump, az elnök fia és Mark Meadows, Donald Trump kabinetfőnöke váltotta, már azután, hogy Mike Pence alelnököt az elnöki testőrségnek kellett kimenekítenie a washingtoni Capitolium épületéből, ahol ekkor álarcos, gyorskötözőkkel felszerelt zavargók vadásztak szenátorokra és képviselőkre.

"Sok magányos ember hívja a lelkisegélyt az ünnepek alatt" - mondta a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének alelnöke az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában. Ilyenkor sokan beszélnek veszteségeikről, eltávozott társaikról, de többeknél felerősödnek ilyenkor a párkapcsolati, generációs, egészségügyi problémák is, mondta Dudás Erika.

Ilyenkor napi négy-hatszáz hívás is érkezhet az ingyenesen hívható 116-123-as telefonszámra. Dudás elmondása szerint az érdemi beszélgetések húsz percig is eltartanak, de kritikus helyzetekben, amikor öngyilkosság gondolata is felmerül, akár egy-másfél órán át is tarthat egy beszélgetés.

Dudás szerint többen már attól megkönnyebbülnek, ha elmondhatják valakinek a problémáikat.

A lakosság lelkiállapotán a koronavírus-járvány csak rontot, több az érdemi hívás. A járványhullámok meghatározták a segítségre szoruló telefonálók kérdéseit is: az első hullám alatt főként az izoláció, az információhiány miatti szorongás volt jellemző. Utána a következmények miatt telefonáltak sokan. Idén már az oltásokkal kapcsolatos hívások voltak nagyobb számban.

A telefonálók között nagyjából 52 százalék a férfiak, 48 százalék a nők aránya. (Via MTI)

Országszerte felháborodást váltott ki Lengyelországban a kormány legújabb, kritikusai szerint a sajtószabadságot korlátozó törvényjavaslata. Tömegek tüntettek több nagyobb városban is, továbbá már kétmillióan írták alá azt a petíciót, ami arra kéri a lengyel elnököt Andrzej Dudat, hogy vétózza meg a törvényjavaslatot, ami ellehetetlenítené az egyik legnagyobb, amerikai tulajdonú, sokszor kormánykritikus tv csatornát, a TVN-t.

A javaslatot váratlanul, péntek délután fogadta el a parlament konzervatív többsége, miután a kormányon lévő Jog és Igazságosság (PiS) pártja áttolta a bizottságon. A már augusztusban tüntetéseket gerjesztő „lex TVN” néven elhíresült, egyesek szerint a sajtószabadságot erősen korlátozó törvénycsomagot korábban sikertelenül próbáltáka megszavaztatni. A törvény támogatói azzal érvelnek, hogy a Lengyel médiapiacon eddig sem lehetett nagyobb tulajdona az Európai Gazdasági Térségen kívüli szereplőknek, a TVN tulajdonosai pedig a szabályozást kijátszva egy holland leányvállalaton keresztül tudták működtetni, illetve más országokban is vannak hasonló korlátozások

A varsói fő tüntetést az elnöki palota előtt tartották, ahol ezrek követelték a javaslat megvétózását. A felvonuláson többek között felszólalt Donald Tusk, a legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform vezetője. „Azért vagyunk itt, hogy fenntartsuk a szabad médiát.” „Ha szolidárisak vagyunk, győzni fogunk. Együtt söpörjük el ezt az alkalmatlan kormányt; nyomuk se marad.” – mondta beszédében. Felszólalt még a varsói polgármester és más ellenzéki politikusok is.

Néhány további médiaorgánum, például a Wybrocza, a Rzeczpospolita és az ország két vezető online híroldala is a támogatásáról biztosította a TVN-t.

A törvényjavaslat elfogadásakor Bix Aliu, a varsói amerikai nagykövetség vezetője a következőt tweetelte: „Az Egyesült Államok rendkívül csalódott a médiatörvény elfogadása miatt. Számítunk rá, hogy Duda a korábbi nyilatkozataihoz hűen jár el, és megvédi a szólás és az üzlet szabadságát”. (Via AP, Notes from Poland)

"Nagyon világossá tettem újra, hogy vannak nézeteltéréseink, a jogállamiságról, a kisebbségek tiszteletben tartásáról, a diszkrimináció mindenféle formája elleni küzdelemről külön is szót ejtettem, és szó esett a korrupcióról is, ezek mind a tárgyalások középpontjában voltak" - jelentette ki francia újságíróknak az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel folytatott egyeztetése után Emmanuel Macron francia elnök. Sajtótájékoztatójának leiratát a francia elnöki hivatal tette közzé.

Macron a találkozójuk alapján úgy értékelte a helyzetet, hogy "magyar részről határozott vágynak érzem, hogy az áprilisi választásokig ne haladjunk ezekben a kérdésekben". Ez szerinte a gyakorlatban azt jelenti, hogy addig az EU nem is fog pénzt utalni Magyarországnak a felújítási alapból. Visszakérdezésre aztán újra megerősítette, hogy érzései szerint "rövid távon" nem lesz előrelépés a jogállamiság és az alapvető jogok kérdésében a magyarországi választásokig.

Mindazonáltal arról is beszélt, hogy az Magyarország és a magyar választók döntése, hogy tovább kívánnak-e haladni az európai projekttel. És bár szerinte "nyilvánvalóan nyomást kell gyakorolni" az európai normák és a szerződések tiszteletben tartására, a hatalmat nem gyakorolhatják a magyarok helyett. Ezért inkább koncentrálna a közös európai napirend előmozdítására, mert szerinte "ezekre a problémákra nem tudunk tartós és releváns választ adni ilyen és olyan országok, vagy ilyen és olyan népek kizárásával".

A kérdésre, hogy mi van az európai napirenden, a migrációs csomagot, a klímaváltozás és az energetika ügyét, illetve a stratégiai autonómiát és védelempolitikai kérdéseket említette.

"Franciaország az enciklopédisták hazája, és definíciókban ők a legjobbak, ezért el szoktuk fogadni az ő definícióikat, azt is, amit legutóbb az elnök úrtól hallhattunk: politikai ellenfelek, egyúttal európai partnerek is vagyunk" - kezdte tréfálkozva Emmanuel Macron francia köztársasági elnökkel közösen adott sajtónyilatkozatát négyszemközti egyeztetéseik előtt Orbán Viktor miniszterelnök.

"Három dologban biztos egyet fogunk érteni" - vezette fel az egyeztetéseket Orbán. Ez a három dolog szerinte az, hogy mindketten szeretik a hazájukat, mindketten Európa megerősítésén dolgoznak, és mindketten elkötelezettek Európa stratégiai autonómiája mellett.

Ez utóbbi fogalom alatt Orbán szerint Magyarország három dolgot ért:

• hogy Európának saját védelmi iparra van szüksége;
• hogy meg kell teremteni Európa energetikai függetlenségét, amire Orbán szerint az atomenergia a válasz;
• mezőgazdaságilag önellátónak kell lennie a kontinensnek.

"Ezért támogatjuk a közös védelempolitikát, a nukleáris energiát, és azt, hogy Európának erős agráriuma legyen" - mondta orbán, majd azzal zárt, hogy szerinte "jó esélyek vannak arra, hogy sikeres tárgyalásokat folytassunk".

A maga részéről Emmanuel Macron is kölcsönös tiszteletet emlegetett. "Vannak nézeteltéréseink, de lojális partnerek vagyunk, és EU-pártiak" - mondta. Egyetértett Orbánnal a stratégiai autonómia fő kérdéseiben, kiegészítve azzal, hogy az energiafüggetlenség megteremtésének egyik feltétele a gázbehozatal csökkentése. Az Orbán által említetteken túl kiemelte még a digitális ipar fejlesztését.

Gesztust is tett Orbánnak, amikor jelezte, hogy "a migrációs politikában is keressük a konvergenciákat". Uralt rá, hogy ebben a kérdésben voltak nézeteltéréseik, de az elmúlt hetek tapasztalatai alapján szerinte is felül kell vizsgálni a külső határok védelmének lehetőségeit.

A tanácskozásukat bevezető közös tájékoztató végén említette, hogy "a jogállamiság kulcsfontosságú kérdés", illetve azt is, hogy a médiapluraliumus, a jogállamiság és az alapjogok kérdésében vannak nézeteltéréseik, de tárgyalásaik e kérdésekben is a kölcsönös tiszteleten alapulnak, mert "fontos, hogy fenntartsuk a párbeszédet".

Az éghajlati kérdések és Ukrajna helyzete uralták a francia köztársasági elnöki hivatal, az Élysée palota közleménye szerint Emmanuel Macron francia és Áder János magyar köztársasági elnök mai találkozójának napirendjét.

A hivatalos francia közlemény szerint a megbeszélésen szóba kerültek a glasgow-i klímacsúcson, a COP26-on vékkakt kötelezettségeket, ahogy az EU Fit for 55 csomagjában vállaltakat is. Ebben az uniós országok azt vállalták, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezt Macron tájékoztatása szerint a soros francia elnökség prioritásként kezeli.

Macron és Áder tárgyaltak nemzetközi kérdésekről is, a hivatalos francia közlemény szerint "emlékeztettek az Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránti elkötelezettségükre". Ezen felül megbeszélték, hogy a francia uniós elnökség keretében júniusban a Nyugat-Balkán helyzetéről is konferenciát tartanak.

A hivatalos francia közlemény szerint Macron végül a jogállamiság és a szexuális kisebbségek jogaival kapcsolatos aggályait is megfogalmazta Áder Jánosnak.

101, 1100, 100001, 111000, 111000, 1000000*

az ötös lottó eheti nyerőszámai kettes számrendszerben. Telitalálatos nincs, négytalálatosból viszont olyan sok, 97 darab, hogy a nyereményük egyenként csupán 521470 (kettes számrendszerben: 1111111010011111110) forint.

A háromtalálatosok 10995, a kettesek 1345 forintot fizetnek.

*5, 12, 33, 56, 64

Valahol Hajdú-Bihar megyében fecskendezett páciensébe valamilyen anyagot egy orvos, azt ígérve, hogy a természetes összetevőkből álló szer meghozza a kívánt eredményt, de nem így lett, kezdte tudósítását az RTL-Klub egy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetéssel és csalással vádolt orvos és bűnsegéd neje ellen hozott bírósági ítéletről.

Az eset még 2016-ban történt. Az áldozat éppen szakítás után volt, a vád szerint rossz lelki állapotát kihasználva ekkor környékezte meg az elítélt orvos neje. Az RTL tudósításában csak "intim testrészt" és "kívánt hatást" emlegetnek, így csak feltételezni tudom, hogy egy pénisznagyobbító kezelést ajánlott neki, amit megnyugtatására "rutin beavatkozásként" jellemzett.

Az orvos azzal győzködte páciensét, hogy korábban Németországban szerzett tapasztalatokat, és a kezelés "a kisujjában van", illetve azzal, hogy a sokba kerülő beavatkozást otthon, baráti áron végezné el.

A páciensüknek a tiltott orvosi beavatkozás során beadott injekcióktól fájdalmai lettek. A férfi urológushoz fordult, aki megállapította, hogy elkerülhetetlen a plasztikai műtét.

Az áldozat ezután feljelentést tett, a bíróság pedig úgy ítélte meg, hogy az orvosnak tudnia kellett a tiltott beavatkozás várható következményeiről, ezért foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és csalás miatt két év, öt évre felfüggesztett szabadságvesztéssel és egymillió forint pénzbírsággal, nejét bűnsegédként háromszázezer forint pénzbírsággal sújtotta. (Via RTL Híradó)

Elhunyt Gulyás János, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas dokumentumfilmest szombaton, 75 éves korában érte a halál. Gulyás a magyar dokumentumfilm meghatározó alaka volt, pályája elején két évvel idősebb bátyjával, Gyulával közösen forgattak több nagy hatású filmet, mint a Ne sápadj!, a Törvénysértés nélkül, vagy a Vannak változások. Később egyénileg elkészített művei is a legfontosabb társadalmi kérdéseket feszegették, forgatott például a kisiskolák bezárásáról, 2010 után pedig két filmet is forgatott a vörösiszap-katasztrófáról.

Gulyás a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt, a szervezet több általa jegyzett alkotást is beválogatott száz magyar dokumentumfilmes válogatásába. Ez a részlet a Vannak változások című szociografikus dokumentumfilm egyik legmegrázóbb jelenete: a két filmes 10 évvel első amatőrfilmjük készítése után visszamegy Penészlekre, egy elhagyatott kistelepülésre a román határhoz. A film azt feszegette, hogy lehet-e. és ha igen, hogyan lehet beszélni a szocializmus alatt nagyon is létező nyomorról.

Az olimpiai ötkarikához láncolta magát két tibeti diák szombaton a svájci Lausanne-ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) székházánál. A két tibeti diák akciójával a 2022-es pekingi téli olimpia bojkottjára szólít tiltakozásul azért, ahogy Kínában a kisebbségekkel bánnak.

A kínai emberi jogi helyzetre tekintettel már az Egyesült Államok és Ausztrália is jelezte, hogy bár sportolói részt vesznek majd a játékokon, diplomatáik távol maradnak majd az eseménytől. Emmanuel Macron francia elnök ugyanakkor "jelentéktelennek" nevezte az efféle bojkottot. Ő úgy vélte, hogy a sporttól távol kéne tartani a politikát, és más eszközökkel kéne rákényszeríteni Kínát az emberi jogok tiszteletben tartására.

A Lausanne-ban tiltakozó tibeti diákok viszont most az olimpia általános bojkottjára szólítottak, vagyis arra, hogy az országok a sportolóikat se küldjék Pekingbe. A tiltakozók "Népirtó Játékoknak" keresztelték el a pekingi olimpiát.

Kína 1950-ben szállta meg Tibetet. A független ország lerohanását a hivatalos kínai kommunista történetírás "békés felszabadításként" jellemzi, bár valójában Tibet a megszállást követően az ország egyik legszigorúbban elzárt körzete lett, ahova az elmúlt évtizedekben nagy számú han nemzetiségű kínait telepítettek be. Ezt a gyakorlatot az emigráns tibeti kormány "kulturális népirtásként" értékeli, hiszen nagy mértékben megváltoztatta a megszállt ország etnikai összetételét.

Kína hasonló kultúrarombolásban van legnyugatibb tartományában, Hszincsiangban is, ahol a helyi muszlim népesség, az ujgurok tagjait koncentrációs táborokban nevelik át, illetve kényszerítik munkára szülőföldjüktől távol, miközben a tartományba nagy számban telepítenek be han kínaiakat.

"Kínával kollaborálva a NOB bűnrészessé válik a Kínai Kommunista Párt bűneiben" - mondta a tibeti diákok tiltakozását szervező TYAE kampányigazgatója, Tenzing Dhokhar a Reutersnek.

A Reutersnek nyilatkozó szemtanúk békésként jellemezték a tüntetést, amit a rendőrök három óra után kezdtek feloszlatni. A NOB közleményében ugyanakkor azzal vádolta a tüntetőket, hogy erőszakkal próbáltak behatolni a székházukba, eközben egy biztonsági őr is megsérült. "A NOB mindig is tekintettel volt minden, az olimpiához közvetlenül kapcsolódó aggály meghallgatására, és többször is kapcsolatba léptünk a békés tiltakozókkal világossá téve álláspontunkat. Erőszakos tüntetőkkel viszont, akik megpróbálnak behatolni az épületbe és megsebesítenek egy biztonsági őrt, nem állunk szóba" - írta közleményében a NOB. (Via Reuters)

Súlyos bajok lehetnek a mentális szűréssel a magyar rendőrségen, ha kollégái valóban megerőszakoltak egy rendőrnőt, jelentette ki az ATV híradójának Tóth Attila egykori rendőrőrnagy, aki a rendszer hiányosságait a létszámhiány miatti felvételi nyomással magyarázta.

Zsiga Katalin őrmester, a Készenléti Rendőrség munkatársa a debreceni ügyészségen tett feljelentésében két járőrtársát gyanúsítja azzal, hogy elkábították és megerőszakolták Baján, egy panzióban, ahol a déli határon teljesített járőrszolgálat után pihentek meg.

Zsiga azt mondta, nem emlékszik a történtekre, egy pletykából jött rá, hogy mi történhetett. Tudomása szerint az őt megerőszakoló járőrtársai még videót is készítettek az esetről.

Az ORFK kommunikációs szolgálata ezután szombaton Visszautasítjuk... címen adott ki közleményt arról, hogy "egy volt rendőr őrnagy messzemenő következtetséeket levonva minősítse, becsmérelje a pszichológiai alkalmasság-vizsgálatok rendszerét és a rendőrség személyi állományát". A közleményben, amiben egy szót sem ejtenek magáról az esetről, vagyis arról, hogy egy munkatársuk két járőrtárság is nemi erőszak gyanújával jelentette fel az ügyészségen, azt is kikérik maguknak, hogy "a sajtó egyes képviselői mindezeket hozzáértőnek tartott forrásra alapozva átveszik".

"A teljes személyi állomány nevében visszautasítjuk mindazon véleményeket és kijelentéseket, melyek megkérdőjelezik a testület kötelékében szolgáló rendőrök alkalmasságát" - zárják a közleményüket, ismét említést sem téve arról, hogy a személyi állományuk egyik tagja tett feljelentést két társa ellen, mintegy megkérdőjelezve ezzel az alkalmasságukat a rendőri munkára.

(Címlapképünk 2015-ben, a Készenléti Rendõrség Határrendészeti Igazgatóságának állományába kinevezett próbaidõs rendõrök ünnepélyes eskütételén készült a Hősök terén. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

Elfogták Dél-Afrikában Joao Rendeiro egykori portugál bankvezért, aki szeptemberben a börtönbüntetése elől szökött el Portugáliából, jelentette a Reuters. Rendeirót, a kis portugál befektetési bank, Banco Privado Portugues (BPP) egykori elnökét három hónappal az elszökése után sikerült elfogni.

A BPP 2010-ben csődbe ment, az ezután kezdődött vizsgálatok adócsalást és pénzmosást is feltártak. Rendeirót három különböző büntetőperben összesen 16 vádpontban találták bűnösnek. Az egykori bankvezér ezután döntött úgy, hogy megszökik hazájából. Blogjában arról írt, hogy mindezt "önvédelemből" teszi a jogrendszer igazságtalansága miatt.

A szökött bankár után nyomozó portugál bűnüldöző szerv, a PJ nem közölt sok részletet Rendeiro elfogásáról, csupán annyit, hogy Dél-Afrikában fogták el. A helyi sajtójelentések serint egy durbani hotelben kapták el, a PJ csak annyit közölt, hogy Rendeiro egy ideig luxushotelekben húzta meg magát Johannesburgban és más városokban, kommunikációját pedig drága technikai eszközökkel igyekezett álcázni, hogy elkerülje a lebukást.

A Reuters jelentése szerint Portugália és Dél-Afrika között ugyan nincs kiadatási egyezmény, de létezik olyan bűnügyi együttműködési megállapodás, mely alapján megoldható Rendeiro hazaküldése Portugáliába.

Erős szél veszélye miatt figyelmeztetést adott ki szinte az egész országra vasárnapra az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az előrejelzés alapján Nógrád megye kivételével mindenhol számtani lehet 70 km/h-és sebességet meghaladó széllökésekre, Veszprém megyében pedig akár 90 km/h-át meghaladókra is.

Győr-Moson-Soporon, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyékben hófúvás is előfordulhat, Veszprémben a szél magas hótorlaszokat is emelhet.

Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun megyékre havazás miatt is figyelmeztetést adtak ki, ezekben akár 5 centimétert meghaladó friss hó is hullhat 12 óra alatt. (Via MTI)

Komoly bizonyítékot talált az idén január 6-i zavargások, vagy hát ne szerénykedjünk, puccskísérlet körülményeit vizsgáló amerikai törvényhozási bizottság arra, hogy Donald Trump stábja már napokkal korábban tudta, hogy valami súlyos dolog fog történni az előző novemberi választás hivatalos eredményhirdetésén, Joe Biden választási győzelmének kihirdetésekor.

Január 6-án Donald Trump elnök a Fehér Ház előtt buzdította a választási csalás hazugságával feltüzelt híveit cselekvésre, minekutána azok egy több ezres csoportja megrohamozta a Capitoliumot, az amerikai törvényhozás épületét.

Aznap tartotta közös ülését a képviselőház és a szenátus, ahol alapvetően ceremoniális eljárásban kihirdették a 2020 novemberi választás győztesét, Joe Bident. Trump azonban nem ismerte el választási vereségét - Biden meggyőző fölénnyel győzött -, és már hónapok óta kitartóan, ugyanakkor mindenféle bizonyíték nélkül választási csalást emlegetett.

A történteket vizsgáló törvényhozási bizottság a Trump kabinetfőnökétől, Mark Meadowstól kapott több ezer irat között bukkant egy Poweroint-prezentációra, aminek "Választási Csalás, Külföldi Beavatkozás & Opciók Január 6-ra" volt a címe, és bizonyosan január 6-a előtt készült, mert a bizonyítékok alapján republikánus képviselők és szenátorok egy szűk csoportjának már január 4-én bemutatták. A prezentációban részletesen bemutatták, hogy hogyan lehetne megpuccsolni az USA törvényesen megválasztott elnökét, és hatalomban tartani Donald Trumpot.

A terv az volt, hogy január 6-án a választásba történt külföldi beavatkozásról tájékoztassák a törvényhozókat, hogy aztán ennek apropóján szükségállapotot hirdessenek, érvénytelenítsék az elektronikus úton leadott szavazatokat, és rávegyék Mike Pence alelnököt, hogy ceremoniális szerepén túl lépve tagadja meg Biden győzelmének hitelesítését, és egyoldalúan Trumpot hirdesse ki a választás nyertesének. (Via The Guardian)

Egy nagy macskát, mi több, talán nagymacskát mutató videót tett közzé Facebook-oldalán Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere. A felvételt egy, a város határában zajló építkezés közelében rögzítette egy térfigyelő kamera. A távolság alapján a fekete macskaszerű lény tényleg elég termetesnek tűnik.

"!!Lakossági felhívás!! A Szegedi út környékéről kamerafelvételek alapján bejelentés érkezett, mely szerint egy nagytestű macskát észleltek az elmúlt időszakban. A bejelentést és a képeket a Rendőrség, illetve a Szegedi Vadaspark munkatársai is megvizsgálták. Kérem Önöket, hogy amennyiben a következő napokban hasonlót tapasztalnak, azonnal hívják a 112-es segélyhívót! Pánikra semmi ok, azonban segíteni kizárólag a szakemberek tudnak" - írta első posztjában a polgármester, ami után két órával a videófelvételt is közzétette.

Összeomlott az Amazon egyik raktára az illinois-i Edwardsville-ben, St. Louis közelében, jelentette több hírügynökség és amerikai újság. A helyi katasztrófavédelem "tömeges veszteségekkel járó incidensként" jellemezte a történteket. A hatóságok biztosak benne, hogy sok az áldozat, de egyelőre még nem közöltek részletes adatokat, és most elsősorban az áldozatok rokonainak kiértesítésén, illetve a romok alatt rekedt túlélők kimentésén dolgoztak. Annyit azért közöltek, hogy az amúgy 2200 embert foglalkoztató raktárban a tragédia idején "nem százak" dolgoztak.

A raktárépület ugyanabban az Egyesült Államok középső vidékén végigsöpró viharban omlott össze, amelynek Kentucky államban a helyi kormányzó szerint akár száz halálos áldozata is lehetett. A viharzóna frontjában rengeteg tornádó keletkezett, ezek egyike lerombolt egy gyertyagyárat Mayfield városában, ahol a környéken élők kerestek menedéket a tornádók elől. Csak ott több tucatnyian veszíthették életüket.

A tragédia idején száznál is többen lehettek a mayfieldi gyertyagyárban, Andy Beshar Kentucky kormányzó félelmei szerint közülük több tucatnyian is életüket veszthették. (Via Reuters, BBC, The New York Times)

Felhasználók milliárdjainak adatait, illetve az online térben jelenlevő cégek és szervezetek szinte mindegyikét fenyegető súlyos biztonsági hibára bukkantak egy széles körben elterjedt szoftverben. "Az internet éppen lángokban áll" - festett drámai képet a helyzetről Adam Meyers, a Crowdstrike kiberbiztonsági cég felderítésért felelős alelnöke. Elmondása szerint péntek reggel, a hiba felfedezése után fél nappal a kiberbűnözők már fegyverként használták a sérülékenységet, mely révén még amatőrök is könnyedén bejuthatnak az internethez csatlakozó belső hálózatokra, hogy aztán onnan adatokat lopjanak, vagy kártékony programokat telepítsenek.

"Nehéz azt gondolnom, hogy van cég, amit ez ne érintene" - nyilatkozta egy másik nagy kiberbiztonsági cég, a Cloudfare biztonsági főnöke, Joe Sullivan.

A Log4Shell névre keresztelt kritikus sérülékenységet egy olyan open-source, a felhasználók beléptetését kezelő szoftverben találták, amit szinte általánosan használnak a cloud-szervereken és a vállalati és kormányzati rendszerekben. A szoftver elterjedtsége, illetve a hiba könnyed kihasználásának lehetősége miatt a Tenable nevű kiberbiztonsági cég igazgatója, Amit Yoran a csütörtökön felfedezett sérülékenységet, "az elmúlt évtized legsúlyosabb egyedi sérülékenységeként" jellemezte, de azt se zárta ki, hogy valójában a számítástechnika történetének legsúlyosabb hibája volna.

Hogy miért olyan súlyos ez a hiba? A szakértők szerint a sérülékenységet kihasználva gyakorlatilag bárki jelszó nélkül férhet hozzá a zárt rendszerekhez, hogy aztán ezt a hozzáférést kihasználva szabadon garázdálkodhasson.

A hibát kijavítani se lesz könnyű, mert bár az olyan nagy cloud-szolgáltatók, mint például az AWS gyorsan patchelheti a rendszereit, a támadható szoftvert 3rd party alkalmazások ezrei is használják, ezeket pedig csak egyesével tudnák frissíteni a felhasználóik. (Via The Guardian)

Hatalmas lépést tett Bosznia-Hercegovina szétszakítása felé a boszniai szerb köztársaság parlamentje. Pénteken éjszakába nyúló ülésen az ellenzéki pártok bojkottja mellett Milorad Dodik, a köztársaság vezetőjének pártja megszavazta a leválást a bosznia-hercegovinai szövetségi állam intézményeiről.

A most elfogadott javaslat értelmében a boszniai szerb kormánynak hat hónapja van előkészíteni az országrész új törvényeit, amelyek világosan kimondják, hogy milyen kérdésekben járnának el önállóan, és melyekben követnék továbbra is a központi boszniai kormány utastásait.

Ez drámai fordulat Bosznia-Hercegovina történelmében, ahol a négy éven át dúló polgárháborút lezáró daytoni békeegyezmény az államot alkotó három nemzetiség szövetségi rendszerét dolgozta ki azzal, hogy az állami szervek működésében egyenlő arányú részvételüket írta elő.

Dodik - akivel Orbán Viktor magyar miniszterelnök szívélyes viszonyt ápol és gyakorta találkozik - hosszú éve dolgozik a szövetségi állam gyengítésén, és az ország területének 49 százalékát ellenőrző szerb köztársaság intézményeinek megerősítésén, októberben döntött úgy, hogy fokozza a nyomást. Októberben a daytoni békeegyezmény betartását felügyelő nemzetközi főképviselő, az azóta posztjáról már távozott Valentin Inzko rendeletet hozott arról, hogy a srebrenicai népirtás, vagy más háborús bűncselekmények tagadóit, relativizálóit fél évtől akár öt évig terjedő börtönnel is lehet sújtani. Dodik egyből jelezte, hogy a szerb köztársaság nem hajlandó végrehajtani ezt a rendeletet, majd ez alapján további szövetségi törvények hatálya alól is megpróbálta kivonni az országrészt. (Via MTI)

Tűz ütött ki szombaton a Péterfy Sándor utcai kórház és rendelőintézet épületében, jelentette a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

A tűz a VII. kerületi kórház alagsorában, egy kilenc négyzetméteres helyiségben keletkezett, ahol használaton kívüli tárgyakat tároltak. A tűz miatt ki kellett üríteni a rendelőintézet földszintjét, de ez csak a járóbetegellátást érintette, a fekvőbetegeknek nem kellett elhagyniuk az épületet.

A tüzet eloltották. A füstszagot Kisdi Máté katasztrófavédelmi szóvivő szerint még érezni, az épületet még át kell szellőztetni. (Via MTI)

További korlátozások nélkül januárban jelentős járványhullámot okozhat az omikron-variáns Nagy-Britanniában, írják friss tanulmányukban a London Shcool of Hygiene and Tropical Medicine kutatói, elismerve ugyanakkor, hogy modeljüket még számos bizonytalansági tényező befolyásolhatja. Mindenesetre jelenlegi ismereteik alapján úgy becsülték, hogy április végéig 25-75 ezer halálos áldozata lehet az újabb járványhullámnak, már ha nem tesznek sürgős lépéseket az omikron-variáns terjedésének megelőzésére.

Vészforgatókönyvük alapján szigorúbb korlátozásokra van szükség annak érdekében, hogy elkerüljék a kórházak túlterheltségét. Még az optimista forgatókönyvüjben is 20,9 millió újr fertőzöttel és 175 ezer kórházi ápolásra szorulóval számolnak április végéig, a legpesszimistább számításaik szerint ugyanebben az időszakban akár 34,2 millió új fertőzött, és 492 ezer kórházi kezelésre szoruló beteg is lehet.

A BBC szerint a tanulmányra nem jóslatként, hanem a lehetséges kimenetek leírásaként kell tekinteni, az abban vázolt lehetőségeket nagyban befolyásolják a külső körülmények. Például a harmadik oltás felvétele, amely nagyban mérsékelhetné az omikron-hullám hatását, mondták maguk a kutatók is.

Az omikron "nagyon gyorsan" terjed, ami "elég aggasztó", mondta a BBC-nek Nick Davis, a kutatásban résztvevő egyik tudós, aki szerint a variáns az év végéig a domináns vírusmutációvá vállhat az országban. Hogy milyen gyorsan terjed, azt jól jellemzi, hogy a jelentős átoltottság ellenére is átlag 2,4 naponta duplázódik az új fertőzöttek száma. Magyarán az omikron még úgy is gyorsabban terjed az eredeti vírusvariánsnál, hogy most a népesség nagyobbik része valamilyen szinten már immunizálva van a betegség ellen. (Via BBC)

Tóth Bertalant, a párt elnökét jelöli első helyen az ellenzék közös listájára, döntött szombaton az MSZP választmánya. Az ellenzéki összefogás pártjai az ősszel előválasztáson határozták meg, hogy kik lesznek az egyéni jelöltjeik, ám akkor a listákról még nem döntöttek. A pártok így most sorban, saját hatáskörükben jelölik ki, hogy kiket és milyen sorrendben delegálnak majd a még összeállításra váró közös listára, választmányi ülésükön a szocialisták most saját jelöltjeik sorrendjét határozták meg.

A választmány döntése alapján a legjobb pozícióban majd a pártelnök Tóth lehet az ellenzéki listán. Őt Molnár Zsolt, a párt budapesti elnöke követi. A szocialista különlista harmadik helyére Harangozó Tamás, a 4. helyre Komjáthi Imre, az 5.-re Gurmai Zita került.

További érdekességek:

• Pollreisz Balázs, aki a Borkai-botrány idején vált országosan ismertté győri helyi politikusból, a 8. helyen van.
• Bangóné Borbély Ildikó a 10. helyre került.
• 11. helyen bukkan fel a listán Hegyi Gyula, akiről rég hallottunk.
• Tüttő Kata főpolgármester-helyettesnek a 14. hely jutott
• Két országosan is ismert, nagynevű politikusuk, Kunhalmi Ágnes és Hiller István csupán 23-24., bár velük szemben valószínűleg az az elvárás, hogy egyéniben szerezzenek mandátumot.

„Csak tájékoztatásul, úgy értesültünk a titkosszolgálatoktól, hogy bomba van a gépe fedélzetén, amit Vilnius fölött hozhatnak működésbe” - közölte a minszki repülőtér forgalomirányítója 2021. május 23-án a Ryanair Athénból Vilniusba tartó 4978-as számú járatának litván pilótájával. A híressé vált mondat már májusban nyilvánosságra került, amikor a belarusz hatóságok közzétették a végül Minszkben leszállásra kényszerített gép és a belarusz légiirányítás közti beszélgetések leiratát. A New York Times értesülései szerint a pilótával beszélgető légiirányító, egy bizonyos Oleg Galegov

a nyáron Lengyelországba szökött, ahol aztán együtt is működött az ügyben vizsgálódó lengyel hatóságokkal.

A Ryanair gépének Minszkbe kényszerítését az Európai Unió a kezdetektől gépeltérítésként értékelte. Az már a kezdetektől fogva világos volt, hogy a bombafenyegetés, amire a belarusz biztonsági szervek hivatkoztak, béna hazugság volt csupán. Hogy mást ne mondjunk, a fenyegető emailt, amit a belarusz hatóságok bizonyítékként mutattak fel, keltezése szerint már csak azután adták fel, hogy a Vilniusba tartó járatot visszafordították a belarusz-litván határ közeléből, hogy a sokkal távolibb Minszkben kényszerítsék földre.

Minszkben, ahol aztán bombára utaló bizonyítékot nem találtak, ellenben azonnal őrizetbe vették a gép két utasát, Roman Prataszevics újságírót és orosz barátnőjét, Szofija Szapegát. Előbbi bűne csupán annyi volt, hogy ő alapította az egyik legnépszerűbb ellenzéki híroldalt. Az utóbbié meg pusztán annyi, hogy az előbbi barátnője volt. Ők azóta is börtönben vannak, Szapegát a legfrissebb hírek alapján már formálisan is megvádolták, és akár hat év börtönre is ítélhetik. Protaszevicsről hónapok óta semmi hír, azt se tudni róla, hogy hol tartják fogva.

Kétség tehát eddig se volt affelől, hogy mi volt a májusi belarusz akció valós oka - már csak azért sem, mert az ország diktátora, Aljakszandr Lukasenka maga büszkélkedett el vele, hogy végül személyesen adott parancsot egy belarusz elfogó vadásznak, hogy kísérje vissza az utasszállítót Minszkbe. Oleg Galegov dezertálásával azonban a lengyel hatóságok - melyek azért érintettek az ügyben, mert az eltérített Boeing 737-est Lengyelországban lajstromozták, és a Ryanair lengyel leányvállalata működtette a járatot - most egy olyan szemtanú vallomására alapozhatják eljárásukat, mely bizonyítékként már egy bíróságon is megállhat.

Galegov ugyanis személyesen jelen volt a történések centrumában, a minszki irányítótoronyban, ahol elmondása szerint a még mindig KGB-nek nevezett belarusz titkosszolgálat egyik tisztje

konkrétan átvette az irányítást, miközben telefonon folyamatosan kapcsolatban állt egy felettesével.

Galegov dezertálásáról korábban nem jelentek meg hírek, írja a Times. Eltűnése azonban téma volt a belarusz ellenzéki nyilvánosságban. Az állami tiltás miatt a Telegramra költözött Nasa Niva független hírszájt már júliusban jelentette, hogy Galegov júniusban szabadságra ment, és azóta nem látták.

A grúz származású Galegovról kollégái úgy hitték, hogy szülőhazájában nyaral. Ha így lett volna, abból adódhattak volna nehézségei: a grúz titkosszolgálat augusztusban együttműködési megállapodást kötött a belarusz KGB-vel. De Galegov nem Grúziában volt, igazából Lengyelországba szökött, ahol előbb a varsói amerikai követségnél jelentkezett, végül az amerikaiak tanácsára kezdett együttműködni a lengyel hatóságokkal. Azt, hogy most hol tartózkodik, a Times szerint nem tudni.

A Times meg nem nevezett európai titkosszolgálati forrásokra hivatkozó értesüléseit hivatalosan nem kívánták megerősíteni a lengyel hatóságok. A lengyel nemzetbiztonsági szolgálat igazgatója ugyanakkor annyit megerősített, hogy a géprablás ügyében vizsgálódó lengyel hatóságoknak „sikerült beszerezniuk egy közvetlen szemtanú beszámolóját a minszki irányítótoronyban történtekről”.

Továbbra se tudni semmit arról, hogy mi lett Bipin Rawattal, az indiai vezérkar főnökével, aki szerdán zuhant le helikopterével India délnyugati részén, Tamil Nadu államban.

Az első jelentések szerint a kigyulladt gép három utasát kórházba szállították. A legújabb hírek viszont már arról szólnak, hogy a gép 14 utasából 13 életét vesztette. Továbbra sem tudni azonban, hogy ha valaki életben maradt, az kicsoda.

A friss hírek szerint a helikopteren Bawat tábornok mellett a felesége, valamint magasrangú tisztviselők utaztak. (Via MTI)

Szent II. János Pál pápa, a római katolikus egyház néhai feje "keményen és határozottan vállalta a kereszténységet", tudatta a nagyvilággal Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az ajaki Tamási Áron Katolikus Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola a néhai pápáról elnevezett kápolnájának szentelési ünnepségén.

A nyilvánvalón túl pár meglepő gondolatot is megosztott az államtitkár. "Az a feladatunk, hogy határozottan, szeretetteljesen, de keményen visszaverjük azokat a támadásokat, amelyek a kereszténység ellen indultak" - mondta, bár megfogalmazásából nem egyértelmű, hogy ez mégis kinek a feladata volna, a kormányé, a kápolnaszentelőn egybegyülteké, vagy úgy általában a magyar állampolgároké, akiknek a legutóbbi népszámlálás adatai szerint amúgy mindössze 54 százaléka vallja magát bármely, tehát nem kizárólag keresztény felekezethez tartozónak.

Kifejtette továbbá, hogy szerinte a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében működő iskoláknak általában is az volna a feladatuk, hogy letegyék azokat az alapokat, "kősziklákat", amelyek "megerősítenek minket kereszténységünkben". Megfogalmazásából megint nem derült ki, hogy kit ért "minket" alatt. (Via MTI)

"Nagy ugrás hátra" - jellemezte a kínai sajtó helyzetét a Riporterek Határok Nélkül (RSF) jogvédő szervezet. A jellemzés utalás Mao Ce-tungra, a Kínai Népköztársaság megalapítójára és Nagy Ugrás (angolul nagy ugrás előre) nevű, pár tízmillió ember halálával járó erőszakos iparosítási programjára. Maóra már csak azért is utalgatnak, mert az RSF szerint a Mao-korszakot idéző "rémálom" ma újságírónak lenni Kínában.

A kínai nyilvánosság állapotát vizsgáló átfogó jelentés szerint egyre romlik az újságírókkal szembeni bánásmód, és egyre szigorúbban ellenőrzik azt, hogy egyáltalán mi kerülhet nyilvánosságra. Ez összességében olyan környezetet teremt, ahol "az információhoz való szabad hozzáférés önmagában is bűn, az értesülések átadása pedig még nagyobb bűn".

Az RSF szerint Hszi Csin-ping elnök hatalomra kerülése előtt javulóban volt a sajtószabadság helyzete, ám az egyre inkább Mao örököseként fellépő, hasonló személyi kultuszt kiépítésébe kezdő Hszi uralma "brutális véget vetett ennek a részleges nyitásnak, és olyan sajtókultúrát teremtett, ami csak a Mao-korszakhoz fogható".

Az RSF szerint az újságírók életét az online cenzúra és a kötelező pártiránymutatás mellett újabban a kormány trollhadserege, az újságírók nyilvános vezeklésre kényszerítése, az elhallgattatásukat célzó, a pitiánertől az egészen súlyos vádakig terjedő hatósági zaklatás, az utazási korlátozások mellett már a bírósági ítélet nélküli fogvatartás is keseríti.

A kínai újságírók helyzetét jól jellemzi, hogy egy 2019-es törvény alapján mindannyiuknak kötelező telepíteni a telefonjára egy "Tanulmányozd Hszit, erősítsd az országot" nevű applikációt, amely valójában egy lehallgató szoftver, ami még a készülék mikrofonjához is hozzáfér. (Via The Guardian)

"Gyerekhang szólt a segélyhívó [hívást] fogadó kezelő fülébe 2020. szeptember 28-án[,] 21 óra körül" - kezdi drámai hangvételű beszámolóját egy most vádemelési javaslattal lezárt nyomozásról a police.hu. Egy 12 éves üllői kislány riasztotta a rendőrséget azzal, hogy bár próbálta, de nem tudta szétválasztani veszekedő szüleit, akiknek a vitája tettlegességig fajult. "Apja ütött, anyja szúrt" - fogalmazott a rendőrség.

Az 57 éves apát mellkasi szúrt sérüléssel szállították kórházba. A kés mellkasa baloldalán, a 4. és az 5. bordája között hatolt a tüdejébe. Az igazságügyi orvosszakértő szerint a támadás akár halálos kimenetelű is lehetett volna, ezért a rendőrség életveszélyt okozó testi sértésről emberölési kísérletre módosította az 56 éves anya elleni gyanúsítást.

Az anyát ezen felül kiskorú veszélyeztetésével is meggyanúsították, mivel a nyomozók szerint a történteket végig néző, az erőszakot testközelből átélő kislány érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztették az általa megéltek.

Az anya mindent beismert. Vallomása szerint házasságuk már évekkel korábban megromlott. "Volt, hogy napokig nem szóltak egymáshoz[. H]a igen, abban sem volt nagy egyetértés vagy köszönet" - írja a police.hu.

Az emberölési kísérletbe torkoló vitát is egészen jelentéktelen dolog robbantotta ki. Férje azzal bosszantotta fel, hogy egy olyan serpenyőben akart húst sütni, amit ő vásárolt. Perlekedni kezdtek, a férfi ütni kezdte, mire ő kést rántott, és gyermekük szeme láttára belevágta a férjébe.

A Bundestag hivatalosan is megválasztotta Németország új miniszterelnökét, a szociáldemokrata Olaf Scholzot. A lépés nem váratlan, a szeptemberi választásokon győztes szociáldemokraták már hetekkel ezelőtt megegyeztek a koalícióról a zöldekkel és a liberálisokkal, így a mai szavazás javarészt már csak formalitás volt.

Mégis, egy új korszak kezdete is, hiszen Scholz elődje, Angela Merkel 16 év után távozik a hatalomból. Merkel távozása se váratlan, ő már jóval az idei választások előtt bejelentette, hogy a ciklus végén mindenképpen távozik. A választáson aztán az is eldőlt, hogy nem a 16 éven át kormányzó kereszténydemokrata párt, a CDU adja majd az új kancellárt, mert a párt csupán a szavazatok 24,1 százalékát szerezte meg, így második helyre szorult a 25,7 százalékot szerző szociáldemokraták mögött. Az előző választáshoz képest a szociáldemokraták 5,2 százalékpontot erősödtek, a CDU viszont 8.8 százalékpontot gyengült.

Egyedül egyik párt sem tudott volna kormányt alakítani. A szociáldemokraták így végül a választás harmadik és negyedik helyezettjével, a baloldali Zöldpárttal, és negyedik helyezett, piacpárti liberálisokkal léptek koalícióra. (Via MTI, BBC)

Lezuhant az indiai hadsereg egyik Mi-17-es helikoptere, amin Bipin Rawat tábornok, az indiai vezérkar főnöke is utazott. Az indiai légierő arról nem adott tájékoztatást, hogy a 63 éves tábornok, aki 2019-ig a hadsereg főparancsnoka volt, majd az újonnan létrehozott védelmi vezérkar első főnöke lett, szenvedett-e sérüléseket. Az indiai közszolgálati adó tudósítója is csak annyit jelentett, hogy a baleset három sérültjét kórházba szállították.

A helikopter India délkeleti részén, Tamil Nadu államban, Coonoor közelében zuhant le. A helyszínről sugárzott képeken a lángoló helikoptert oltó helyieket mutattak a hírműsorokban. A Press Trust of India hírügynökség jelentése szerint a helikopter a légierő egyik bázisáról a hadsereg főiskolájára tartott.

Rawat, a vezérkar főnöke katonacsaládban nőtt fel, ő maga is négy évtizede szolgál már a hadseregben. Gyakran szolgált forró övezetekben, karrierje során volt már a vitatott hovatartozású Kasmír indiai ellenőrzésű részén állomásozó erők, illetve a szintén vitatott kínai-indiai határ térségében állomásozó erők parancsnoka is, de felügyelte a mianmari területeken végrehajtott lázadóellenes műveleteket is. (Via Al Jazeera)

Tizenegy embert égettek el élve mianmari katonák az ország északnyugati részén, közölték szemtanúk beszámolói alapján helyi hírforrások. A történtekről a közösségi médiában terjedő felvételeken elszenesedett holtestek voltak láthatók, az áldozatok kezét hátra kötötték.

A sajtójelentések szerint a mészárlásra kedden, Don Taw faluban került sor, az áldozatok közül hatan kamaszok, a legfiatalabb csupán 14 éves volt. "Amikor a katonák bevonultak, futni kezdtünk, de a testvéremet elfogták" - mesélte egy túlélő, akinek a 22 éves egyetemista testvére az elevenen elégetett áldozatok között volt.

Mianmarban a hadsereg februárban, az új parlament megalakulása előtt pár órával átvette a hatalmat, őrizetbe véve az elnököt, a de facto miniszterelnök Aung Szan Szú Kjit, illetve Kji pártja, a kormányzó Liga a Demokráciáért több vezetőjét.

A puccs óta az országban káosz és erőszak pusztít. A katonaság könyörtelen támadásokat indított a tiltakozók ellen. (Via MTI)

A harmadik oltás az új második oltás: az elmúlt napok statisztikái alapján egészen elenyésző már a második oltásra jelentkezők száma - első oltásért már hónapok óta nincs tülekedés. Kedden az Operatív Törzs friss tájékoztatása szerint mindössze 4082-en kapták meg a védőoltás első, és csupán 3963-an a második dózisát, közben a harmadik oltást 34201-en adatták be. Magyarán az átoltottsági arány lényegében nem változik, csak a már beoltottak erősítenek a védelmükön.

Más tekintetben a friss adatok a korábbiaknál kedvezőbben alakultak. Alacsony, mindössze 6849 az újonnan azonosított fertőzöttek száma, bár ezt az adatot erősen torzítja, hogy valamiért a járvány tetőzésekor csaknem harminc százalékkal kevesebb tesztet végeznek, mint egy héttel korábban. A pozitív tesztek aránya igy kiugróan magas, 30,9 százalék, messze fölötte a WHO által ajánlott öt százalékos küszöbnek.

Ennél több következtetés levonására alkalmas adat, hogy öt százalékkal csökkent a kórházi ápolásra szoruló betegek száma keddhez képest. Jelenleg 7206 embert ápolnak kórházban, közülük 607-en, a keddinél 11-gyel kevesebben szorulnak invazív lélegeztetésre (az operatív törzs nemrég változtatott a lélegeztetettek nyilvántartásán, és már csak az invazív lélegeztetésre szorulók adatait közli).

Legalább harminc ember veszthette életét a Reuters jelentése szerint Nigéria Sokoto államában, amikor fegyveresek, vagy ahogy helyben hívják őket, banditák felgyújtották a buszukat. A hírügynökségnek nyilatkozó hivatalos forrás, a Bornó állami rendőrség szóvivője, Sanusi Abubakar szerint a felgyújtott buszon 24-en utaztak, akik közül heten el tudtak menekülni. De az északkeleti Borno állam messze van az északnyugati Sokotótól, a Reuters helyi forrásai szerint az áldozatok valós száma ennél jóval magasabb.

A Reuters két helyi lakossal beszélt, akik jártak a tragédia helyszínén. Állításuk szerint a busz túltömött volt, az áldozatok maradványai pedig a felismerhetetlenségig összeégtek. A két szemtanú legalább harminc áldozat testrészeit számolta össze, köztük nőkét és gyerekekét.

Elmondásuk szerint a banditák a sokotói Sabon Birni és a bornói Gidan Bawa közti úton támadtak rá a buszra. A környéken garázdálkodó fegyveres banditák ezen a vidéken gyakorta támadnak utazókra, sokszor váltságdíj fejében túszul ejtve őket.

Ha minden igaz, megoldódhatott egy najd másfél évtizedes rejtély. A bitcoin 2008-as feltalálása óta találgatják, hogy ki lehet a kriptovalutát egy white paperben leíró, álnéven publikáló Nakamoto Szatosi. 2016-ban egy Craig White nevű komputertudós jelentkezett azzal, hogy ő volna az, ám állítását többek is kétségbe vonták.

Most azonban, minden lehetséges hely közül éppen a floridai Miamiban egy bíróság lényegében kimondta, hogy White a bitcoin feltalálója. Wrightnak néhai üzlettársa, Dave Kleiman családjával volt jogvitája, Kleiman örökösei ugyanis azt állították, hogy a két férfi közösen dolgozta ki a bitcoint, így ők Kleiman örököseként jogosultak White jelentős bitcoinvagyonának felére. White-nak a bírósági iratok alapján 1,1 millió bitcoinja van, ez jelenleg 54 milliárd dollárt ér.

Az esküdtszék elutasította Kleiman örököseinek keresetét, vagyis White-nak nem kell átadnia bitcoinjai felét nekik. Ugyanakkor az esküdtszék ítélete szerint White-nak százmillió dollárt azért fizetnie kell Kleiman szellemi tulajdonának megsértése miatt, vagyis döntésük alapján Kleiman is részt vett a bitcoin feltalálásában.

Az ítéletet mindkét fél nagy örömmel fogadta. Kleimanék jogi képviselői szerint az ítélet alapján a család "megkaphatja a neki járó részt" abból, "amit Dave segített megalkotni". White pedig többmilliárd dolláros vagyona megtartásán túl annak is kifejezetten örül, hogy a bíróság értelmezése szerint az ítéletével lényegében azt is kimondta, hogy ő a bitcoin feltalálója. "Az esküdtszék nyilván így látja, máskülönben miért ítéltek volna a javamra" - nyilatkozta, hozzátéve, hogy ezzel teljes mértékben igazolva érzi magát. (Via BBC)

Az elmúlt hónapokban nyolc-tízszeresére nőtt a légúti tünetekkel kórházban kezelt kisgyerekek száma, írja a Semmelweis Egyetem honlapján megjelent cikkében Bódi Bernadett. A megbetegedéseket esetükben nem a koronavírus, hanem egy másik, régóta ismert kórokozó, az ún. RSV (respiratory syncytial virus) okozta.

Az RSV ugyan nagyon virulens, de évtizedek óta nem okozott akkora járványt, mint az idén, mondta az egyetem honlapjának Szabó Attila, a Klinikai Központ gyermekgyógyász elnöke. Szabó szerint a betegség főleg a kora- és újszülöttekre, valamint a csecsemőkre jelent nagy veszélyt, náluk alakulhat ki a következtében a kislégutak súlyos gyulladása, vagy akár tüdőgyulladás is.

Szabó szerint idén korábban kezdődött az RSV-szezon, már október elején tömeges megbetegedések voltak. A kórokozó gyors terjedésének kedvez, hogy a tünetek a fertőzés után átlag 4-5 nappal jelennek meg, vagyis a még tünetmentes fertőzöttek napokon át feltünés nélkül adhatják tovább a betegséget.

Az RSV-fertőzésre jelenleg nincs célzott terápia vagy gyógyszer, az egyetlen védekezés ellene a megelőzés. Ez gyakorlatban ugyanz, mint ami a koronavírus ellen is javasolt, vagyis:

• gyakori kézmosás;
• maszkhasználat;
• felületfertőtlenítés;
• közösségi távolságtartás.

Szabó tanácsai szerint a megbetegedéssel azonnal orvoshoz kell fordulni, amennyiben szapora légzéssel, zihálással, rohamokban jelentkező, csillapíthatatlan köhögéssel jár. A kora-, vagy újszülöttek esetén a táplálási nehezítettség is intő jel a kiszáradás veszélye miatt, mondta.

Az Egyesült Államok után Ausztrália is diplomáciai bojkottot hirdetett a 2022-es pekingi téli olimpia ellen, jelentette a BBC. Vagyis az amerikaiakhoz hasonlóan az ausztrál sportolók is részt vehetnek az olimpián, de az ország diplomatái távol maradnak majd attól.

Az Egyesült Államok hétfőn hirdetett hasonló diplomáciai bojkottot. Mindkét ország az emberi jogok helyzete miatt tiltakozik a bojkottal.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök szerint a döntésük egyáltalán nem meglepő. "Azért döntöttem így, mert ez Ausztrália nemzeti érdeke, és ez a helyes döntés" - mondta. Egyben azzal vádolta Kínát, hogy nem élt a lehetőséggel a két ország kapcsolatának javítására, ugyanakkor jelezte, hogy ő maga továbbra is nyitott a kétoldalú párbeszédre.

Ausztrália Kína világhatalmi törekvéseinek frontvonalában van. A két ország viszonya elég hűvös, kisebbfajta kereskedelmi háború zajlik köztük. Ezen mit sem javított, hogy Ausztrália idén amerikai és brit segítséggel atomtengerallatjárókkal kezdte bővíteni flottáját. Ez nagyban sérti Kína érdekeit, mivel így az angolszász szövetségesek elzárhatják flottáját a világtengerektől.

Kína kedden még csak az amerikai bojkott hírére tudott reagálni. Külügyi szóvivőjük azzal vádolta az amerikaiakat, hogy megsértik a sport politikai semlegességét, egyben azzal utasította el az amerikaiak vádjait, hogy azok "hazugságokon és pletykákon" alapulnak. Ezzel azt igyekezett tagadni, hogy Kína nyugati, muszlimok lakta tartományában, Hszincsiangban lágerekbe zárják a helyi muszlim népcsoport, az ujgurok tagjait, akiket kínai gyárakban dolgoztatnak kényszermunkán, és erőszakosan átnevelik őket. (Via BBC)

Valamennyivel gyengébben teljesít a Pfizer védőoltása az omikron-variánssal szemben, de az első laboratóriumi vizsgálatok alapján az ismétlőoltás ezen is segíthet, legalábbis azok, akik már kaptak ilyet, védettebbnek tűntek, írja a New York Times egy dél-afrikai kísérleteken alapuló, kedden nyilvánosságra hozott tanulmány alapján.

A rossz hír: a tanulmány alapján a beoltottak testében termelődő antitestek kevésbé sikeresen akadályozták meg az omikron-variánst a sejtek megfertőzésében.

A kutatók szerint ez "valamelyest" aggasztó, de semmiképp nem ok a pánikra. Ebből egyelőre csak annyi következik, hogy az omikron-variáns nagyobb eséllyel okoz ún. breakthrough fertőzéseket. A kutatók szerint ugyanakkor a védőoltás sokkal szélesebb körű immunválaszt vált ki, melynek a neutralizáló antitestek csupán a részei. Vagyis a mostani, az antitestek hatását vizsgáló kutatás nem fest teljes képet az oltások nyújtotta védelemről.

"Bár úgy gondoljuk, hogy nagyszámú fertőzés lesz, ez nem feltétlenül okozza majd az ellátórendszerek összeomlását" - nyilatkozta a kutatást végző durbani Africa Health Research Institute virológusa, a kutatást vezető Alex Sigal. "Én úgy tippelem, hogy kontrol alatt tartható lesz [a járvány]" - mondta.

Sigal és kollégái a Times beszámolója szerint az elmúlt két hétben nyaktörő sebességgel dolgoztak, tenyésztették a vírust és tesztelték, hogy hogyan reagál az antitestekre. "Ha nem a vírus öl meg, akkor a fáradtság" - mondta erről Sigal.

Sigalék előzetesen attól a horrorforgatókönyvtől tartottak, hogy a vakcinák semmiféle védelmet nem nyújtanak majd az omikron-variánssal szemben. Elképzelhetőnek tartották ugyanis, hogy az omikron mutációi révén új utakon is be tud jutni a sejtekbe, ami teljesen használhatatlanná tette volna a jelenlegi vakcinák hatására termelődő antitesteket. Ez a hipotézisük szerencsére tévesnek bizonyult.

Mindazonáltal az omikron így is sokkal fertőzőbbnek bizonyult, méréseik szerint az új variánssal szemben az oltások termelte antitestek - még azon pácienseké is, akik az oltás mellett korábban fertőzésen is átestek - negyvenedannyira védtek, mint a korábbi variánsokkal szemben. Ilyen alacsony fokú védettség pedig nem óv meg az áttörő fertőzésektől.

A tudományos közvéleményt mindez annyira nem lepte meg. "Nagyjából erre számítottunk" - mondta a Timesnak Theodora Hatziioannou, a Rockefeller Egyetem virológusa, aki nem vett részt a kutatásban.

Új narkóállam emelkedett fel az elmúlt években a Földközi-tenger partvidékén, Európa közvetlen szomszédjában. A tíz éve tartó polgárháború dúlta Szíriában az elmúlt években az ország fő bevételi forrása az illegális drogkereskedelem lett, amit a New York Times oknyomozása alapján gyakorlatilag az ország diktátora, Bassár el-Aszad és családja tart kézben a hadsereg egyik leghűségesebb elitegysége, a 4. páncélos hadosztály segítségével. A páncéloshadosztály katonái a droglaborok és a csempészútvonalak védelmétől a szállításig mindenben részt vesznek. Ez nem csoda, a hadosztály parancsnoka Maher el-Aszad, az elnök öccse, egyben Szíria egyik legnagyobb hatalmú embere.

A 4. páncélos hadosztály érintettsége a drogkereskedelemben a környező országokban annyira köztudomású, hogy a szomszédos Jordánia Közbiztonsági Izgatgatósága drogfelderítési részlegének vezetője, Haszán al-Kudah ezredes már pusztán a hadosztály alakulatainak jelenlétét veszélyforrásként értékelte a jordán határ térségében. "A 4. hadosztály uralta területeken, a védelmük alatt captagon-gyárak működnek" - mondja.

Captagon. A fenetilin nevű amfetaminszármazékot a német Degusa AG 1961-ben kezdte ezen a márkanéven forgalmazni, a kor orvosi zsargonjában túlmozgásosnak nevezett, ma figyelemhiányos hiperaktivitásban (ADHD) szenvedőként diagnosztizált gyerekek kezelésére, mígnem 1986-ra a világ nagy részén be nem tiltották a forgalmazását, mert a szer erős függőséget tud okozni. A közel-keleten azonban népszerű maradt, 2013-ban pedig már a "háború drogjaként" cikkeztek róla, annyira széles körben terjedt el Szíriában a sokoldalú polgárháború minden frontján harcolók körében.

Ahol ekkora a kereslet, ott a kínálat is megjelenik. A polgárháború dúlta országban gyakorlatilag minden adott volt az illegális drogkereskedelem felfuttatásához. Akadt elég munkanélkülivé vált gyógyszerész, és elég felszerelés a harcok miatt bezárt gyógyszergyárakban. A romok között szépen sarjadtak a kisüzemek, ahol a kikevert porokat présekkel pasztillákká formázhatták, belenyomva a Captagon márkavédjegyét, az egymásra tükrözött, így két félholdat formázó C betüket, amikről a cucc az arab becenevét kapta: abu hilalain, vagyis a kétholdas.

Ezekben a gyárakban persze már kisbetűs captagont gyártottak, ami összetételében is eltérhet az eredetitől. Már nem feltétlenül fenitilint, hanem más amfetamin-származékokat, illetve stimulánsokat, például koffeint tartalmaznak. Kereskedelmi szempontból ez lényegében mindegy, csak az árfolyamot befolyásolja. A gyengébb eresztéseket pirulánként akár egy dollárért is árulják Szíriában, a jobban sikerült kotyvalékokat pirulánként akár 14 dollárért is árulhatják a legfőbb felvevőpiac Szaúd-Arábiában.

A Captagon, vagyis hát a captagon ugyanis elsősorban a Közel-Keleten népszerű - jellemző, hogy Európában annyira ismeretlen, hogy a vámosok gyakran nem is tudják, mi az. Pedig az elmúlt években Európa is célpiaccá vált - részben mert a drog igen népszerű volt az ISIS köreiben is. 2020 júliusában Salernóban például 84 millió tablettát találtak papírkötegek és fémalkatrészek közé rejtve. Az európai kikötők alapvetően azért csak közbenső állomások a drogcsempészetben. 2019 júniusában például öt tonna captagont találtak a pireuszi kikötőben, a sokszázmillió dollár értékű szállítmány végcélja azonban nem Európa, hanem Kína volt.

Az export mértékére jellemző, hogy a Times összegzése szerint 2020-ban világszerte 2,9 milliárd dollár értékben foglaltak le captagont a hatóságok - ez több mint háromszorosa Szíria teljes, 860 millió dolláros legális exportjának. Vagyis a szír gazdaságot lényegében ez, az illegális drogtermelés és -kereskedelem tartja fenn.

Ennek szálai pedig a legfelsőbb szíriai vezetés kezében futnak össze. Ahogy Aszad elnök erői Oroszország és Irán aktív támogatásával lassan újra uralmuk alá hajtották az egész országot, úgy vették át az irányítást a virágzó drogüzlet felett is. A Times szerint a captagonbiznisz egyik kulcsfigurája egy bizonyos Amer Hiti. Ő a polgárháború előtt élőállat-kereskedő volt, annak se túl jelentős. A polgárháború alatt csempészettel kezdett Damaszkusz és a lázadók kezére került elővárosai között. A lázadók kiverése után kezdett terjeszkedni, sorba vásárolta fel az elhagyott ingatlanokat, hogy ott csomagolóüzemeket létesítve futtassa fel a drogkereskedelmet. Mostanra már parlamenti képviselő, amivel persze a rezsimnek nyújtott látványos támogatását is jutalmazták: a tavalyi "választás" idején ő finanszírozta az elnök több kampányeseményét is. Szerepéért az Egyesült Államok már személyi szankciókkal is sújtotta.

A helyzet bonyolult, az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy tévedtem. Annyiban biztosan, hogy van eltérés a most, illetve a korábban beszerzett Pfizer védőoltások között - bár arról szó sincs, hogy újfajta hatóanyagot fejlesztett volna a Pfizer. A vakcina hatóanyaga azonos, ahogy azt a gyógyszert október 29-én elsőként engedélyező amerikai szakhatóság, az FDA közleményéből is következik. Ez ugyanis arról szól, hogy a Pfizer vakcinájának vészhelyzeti engedélyét - ekkor még nem volt rendes engedélye a védőoltásnak - kiterjesztették az 5-11 éves korosztályra is, azzal a kitétellel, hogy míg a 12 éven felüliek esetén 30 mikrogramm, a 12 éven aluliaknál 10 mikrogramm a hatóanyag adagolása. Ez alapján írtam - mint alább kifejtem, tévesen - hogy nincs "gyerekpfizer".

Mert bár hatóanyagában valóban nincs eltérés a két vakcina között, az adagolás miatt mégiscsak más az újonnan és a régebben beszerzett vakcina. A korábbi, nagyobb hatóanyagú dózishoz arányaiban kevésbé kell hígítani - ez a hígítási arány gyerekdózisnál 0,1 milliliternyi oltóanyagot eredményezne, amit az amerikai Járványügyi Központ szerint vakcináknál általában "túl kis adagnak" tartanak.

Összefoglalva tehát

• a két oltóanyag hatóanyaga ugyanaz;
• formulációja azonban eltér.

A formuláció alapvetően a tárolást és a logisztikát teszi könnyebbé, mert az új változat alacsonyabb hőmérsékleten is sokkal tovább eltartható, illetve így lehetséges megfelelő módon higítani a beadás előtt.

Ez átmenetileg lesz csak így, a tervek szerint minden gyárban átálnak az új formulációra, vagyis hamarosan ténylegesen csak egyfajta Pfizer-vakcina lesz.

Csütörtök déltől Gulyás Gergely miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tájékoztatnak arról, hogy, idézem, "mit, miért tesz a kormány?".

Kérdés adódik pár. Hogy mást ne mondjunk, tombol a járvány negyedik hulláma, ám még mindig vagy hárommillió magyar nincs beoltva.

Kövér László házelnöknek is volt pár, a szokásosnál is keményebb mondata, amikkel Gulyás Gergely miniszter személy szerint maximális egyetértését is kifejezte már.

És még az Európai Bizottsággal is élesedik Magyarország vitája.

Kilenc hónapja volt legutóbb olyan sok áldozata a járványnak, mint most. A járvány negyedik hulláma pont advent időszakában fut csúcsra, miközben már itt kopogtat a legújabb, a mostani hullámot okozó deltánál is veszélyesebbnek tünő variáns, az omikron. Pont, amikor magyarok százezrei valójában másra se vágynak jobban, mint közeli, személyes találkozásokra szeretteikkel, akikkel tavaly jó eséllyel ki kellett hagyniuk a hagyományosan legnagyobb közös családi ünnepet.

Az efféle személyes találkozások ilyen körülmények között alapvetően ellenjavaltak. A koronavírus, ez az életünket már bő másfél éve megkeserítő aprócska dög ugyanis a jelek szerint nem hajlandó csak azért leállni, mert a lakosság egy számottevő, de korántsem elégséges része már beoltatta magát. És bár a népesség e számottevő részét kevésbé fenyegeti súlyos lefolyás, lettlégyen szó meghalásról vagy kórházi ápolásra szorulásról, terjeszteni ők is képesek a fertőzést.

Ennek elkerülését nagyban könnyítené, ha az emberek tudatában volnának önnön fertőzöttségüknek. Ennek megállapítására már széles körben hozzáférhető, mindenféle szaktudás nélkül otthon is elvégezhető tesztek is rendelkezésre állnak. Jómagam, némi kellemetlen orrfolyásból kifolyólag kettőt is elvégeztem belőlük a múlt héten. És bár anyagi helyzetemből adódóan össze nem roppantotta a családi kasszát, azért jól sem esett, hogy mennyi pénzembe került - különös tekintettel arra, hogy személy szerint nekem amúgy tökmindegy volt, mitől folyik az orrom. A tesztelésben a mások iránt érzett felelősség vezérelt, mert mielőtt heveny orrfolyásom támadt volna, elég sok időt töltöttem mások társaságában, akiknek talán nem volna mindegy, hogy koronás vagyok-voltam-e (nem).

Vannak azonbab, nem is kevesen, akiknek bizony érezhető lyukat ütne a családi kasszán, ha per kopf 3-5 ezer forintot ki kéne perkálniuk. Pedig járványügyileg volna annak haszna, ha mielőtt felkerekednének, hogy megjárják Tolnát-Baranyát (azok, akik önhibájukon kívül nem svábok, nyugodtan helyettesítsenek más tájegységet a mondatba), a felkerekedés előtt még az otthon melegében pár perc alatt megállapíthatnák magukról, hogy fertőznek-e.

Az ajánlat igen kedvező, mármint Miniszterelnök úr és környezete anyagi jóléte szempontjából is:

egy ilyen otthon elvégezhető antigénteszt a kiskereskedelmi forgalomban 3-5 ezer forintért is beszerezhető, vagyis nincs olyan magyar állami intézmény, amely a költségvetésből biztosított forrásaiból ne legalább 6-10 ezerért venné meg egy közbeiktatott, nagyon baráti vállalkozótól.Vagyis, ha most hirtelen, karácsony előtt kiszórnának a népnek 20-30 millió ilyen tesztet, az alsó hangon is 120-180, de akár 300 milliárd forint árbevételt is generálhatna egy nagyon közeli vállalkozónak!

Arról nem is beszélve, hogy az ilyen otthon végzett tesztek eredményét még csak a hivatalos járványügyi nyilvántartásban se kéne rögzíteni, így még azok a fránya járványadatok se romlanának le tőle.

Gondolja meg, megéri!

Engedjék elutazni Oslóba, a Nobel-békedíj átadására Maria Ressa újságírót, sürgette hétfőn az ENSZ a Fülöp-szigetek kormányát. Az idei Nobel-békedíjat két újságírónak, Ressa mellett az orosz Dmitrij Muratovnak ítélték oda, amit a nagyközönség a szólásszabadság melletti általános kiállásként is értékelt most, hogy a világban számos szervezet szerint összehangolt támadás folyik a sajtószabadság ellen.

Ressa jelenleg nem hagyhatja el a Fülöp-szigeteket, mert időközben bezárt hírportálja, a Rappler ellen több per is folyamatban van. Stephane Dujarric, az ENSZ főtitkára, Antonio Guterres szóvivője ennek appropóján fogalmazta meg aggályait a Ressát sújtó utazási korlátozás miatt.

Ressa lapját, a Rapplert hivatalosan a folyamatban lévő perek miatt záratták be. Támogatói szerint az ellene indított perek valójában politikai természetűek, Ressa tüske volt a Fülöp-szigetek autokrata elnöke Rodrigo Duterte szemében, mert egyebek mellett sokat bírálta az elnök kábítószerek ellen indított háborúját, ami a gyakorlatban valójában arról szólt, hogy mindenféle fegyveres banditák büntetlenül mészárolhattak le bárkit, akit drogkereskedelemmel, vagy akár csak drogfogyasztással gyanúsítottak.

A Fülöp-szigeteken amúgy egészen megrázó a szabad sajtó helyzete. A World Press Freedom Index alapján az ország a 138. helyen áll a világ 180 országának rangsorában, a Committee to Protect Journalist szervezet szerint pedig mindössze hat ország van a világban, ahol az újságírók gyilkosainak kevésbé kéne tartani hatósági megtorlástól. (Via Reuters)

"Felháborít ennek a hazugságnak a terjedése, függetlenül attól, hogy mi motiválja az elnököt" – reagált felháborodottan Rinat Ahmetov, Ukrajna első számú gazdagembere arra, hogy Volodimir Zelenszkij a minap azzal gyanúsította meg: orosz támogatásával államcsíny végrehajtására készül.

Hogy mi van???

Igen, a helyzet olyan, mintha Orbán Viktor vádolná Csányi Sándort azzal, hogy brüsszeli támogatással puccsot szervez ellene. Zelenszkij a pénteki sajtótájékoztatóján azt állította, hangfelvételekkel tudja igazolni, hogy Ahmetov képviselői puccsról egyeztettek az oroszokkal, és az is elhangzott, hogy mindez egymilliárd dollárba, vagyis durván 326,25 milliárd forintba kerülne.

Zelenszkij óvatos duhaj, nem direktbe vádolta Ahmetovot, Ukrajna – lássuk be – valódi legerősebb emberét puccskísérlettel. "Úgy hiszem, ez egy titkosszolgálati művelet, Ahmetovot felültették, valójában csak megpróbálják belerángatni az ukrán állam elleni háborúba" – mondta. Igaz, aztán ennek ellentmondva hozzátette, hogy szerinte Ahmetov kezdte az egészet, ami "nagy hiba volt, mert nem harcolhat a saját népe ellen, az elnök ellen, akit az ukrán nép választott".

Akárhogy is, Ahmetov és Zelenszkij között aktuálisan tényleg komoly vita van az elnök által forszírozott oligarchaellenes törvény miatt, amit az oligarcha érthető okokból magára vett.

Ki a csoda ez az Ahmetov?

Rinat Ahmetov a világnak ezen a részén nem ismeretlen figura, a sportszerető publikum például ha máshonnan nem is, a Sahtyar Donyeck labdarúgócsapat tulajdonosaként bizonyosan ismerheti. A Newsweek portrécikke szerint az 55 éves multimilliárdos a szokásos gyanús körülmények között vagyonosodott meg a demokratikus átmenet eredeti tőkefelhalmozásnak kedvező időszakában, amikor is a híres-hírhedt Ahat Bragin jobbkezeként kezdte pályáját.

Élete java részében nem sikerült lemosnia magáról a gyanút, hogy a szervezett bűnözéssel is kapcsolatban állt. A Wikileaksen kiszivárogtatott amerikai diplomáciai táviratokban is "keresztapaként" hivatkozott rá az amerikaiak korabeli kijevi nagykövete, John Herbst. Ugyanakkor formálisan még sosem emeltek ellene vádat, bár 2005-ben, a narancsos forradalom sikere után egy időre Monacóban keresett menedéket, mert akkor gyilkosság gyanújával nyomozás indult ellene. A vádakat 2006-ban ejtették ellene.

A Newsweek szerint Ahmetov monacói száműzetése alatt barátkozott össze Donald Trump későbbi kampányfőnökével, Paul Manaforttal, amivel sikerült elérnie, hogy az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozás ügyében folyó vizsgálat irataiban is nevesítsék.

Rinat Ahmetov a 2014-es fordulat után ugyan elveszítette érdekeltségei egy jelentős részét – hiszen azok az elszakadt Donyeckben voltak –, ám nagyon gyorsan talpra állt, amihez egészen fantasztikus trükköket is alkalmazni tudott. Ezek egyikéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen néhány évvel ezelőtt.

A németek most azon merengenek, hogy vajon mennyire ismerhették jól 16 év után távozó kancellárjukat, Angela Merkelt, vezeti fel a Guardian a beszámolóját arról, hogy a leköszönő kancellár milyen nótákat választott a németül rendkívül németesen hangzó Großer Zapfenstreichre, vagyis katonai búcsúztatására.

A hagyományoknak megfelelően a leköszönő kancellár három dalt választhatott, amit a ceremónián előadnak majd a tiszteletére.

Első választása a Großer Gott, wir loben Dich című népszerű egyházi himnusz, ami egyáltalán nem váratlan választás a kereszténydemokrata lelkészgyerek Merkeltől. Második választásának már van némi szatirikus éle, ez ugyanis Hildegard Knef Für mich soll’s rote Rosen regnen, vagyis "Értem vörös rózsáknak kéne záporozniuk" című dala, amiben a lírai én arról dalol, hogy bár az elvárások szerint meg kéne hunyászkodnia, és beérnie azzal, amije van, ő nem képes erre, mert mindig nyerni akar.

Harmadik dalválasztása még ennél is meglepőbbre sikerült, ugyanis a nyugatnémet punkszcéna meghatározó figurája, Nina Hagen egyik dalára, a Du hast den Faberfilm vergessenre (Elfelejtetted a színes filmet) esett. Ami, lássuk be, valóban karakteridegennek tűnik Merkeltől, akiről talán még soha senkinek se jutott volna eszébe a punkra asszociálni.

Logika ugyanakkor ebben is van: Hagen Merkelhez hasonlóan az NDK-ban született és nőtt fel, mi több, a számot eredetileg még disszidálása és punkkirálynővé válása előtt az NDK-ban rögzítette hagyományos slágerstílusban. Vagyis a kapcsolat ennyiben adott, bár tény, hogy Merkel sosem hangsúlyozta túl, vagy hangsúlyozta egyáltalán ossiságát, vagyis keletnémet származását.

De vannak, akik ennél mélyebb tartalmi rétegeket is beleláttak dalválasztásába. Hagen slágere, amit ugyan nem tiltottak be, sokan mégis nem is annyira burkolt rendszerkritikaként értékeltek, arról szól, hogy a lírai én pasija, egy bizonyos Michael csak fekete-fehér filmet vásárolt a fényképezőgépbe a kies Hiddensee-szigetre tervezett nyaralás előtt, így aztán "senki se fogja elhinni, milyen csodás is volt itt".

Hogy ebben mi a rendszerkritika? Hát az, hogy a keletnémet szocialista hiánygazdaságban színes filmből leginkább csak hiány volt, gazdaság nem. Vagyis Hagen sorait lehetett a szürke keletnémet hétköznapok bírálataként is értelmezni.

Ha pedig ez nem volna elég rejtett üzenetből, a Guardian szerint mások azt is felvetik, hogy a dalban szereplő Michael alkalmatlansága egyben a férfiakkal szembeni általános frusztráció kifejezése is lehet Merkel részéről, egyfajta búcsúpiszkaként férfi politikustársai felé.

Egy orosz milliárdos érdeklődik a francia elsőosztályú Saint-Étienne megvásárlása iránt, írja a francia Le Progres értesülései alapján a lostsports.com. A Progres értesülései szerint Szergej Lomakin vasárnap már ki is látogatott kiszemelt csapata rangadójára a PSG ellen - a meccset a párizsiak nyerték 3:1 arányban.

Lomakint az egykori spanyol válogatott, a Real Madrid volt sztárja, Michel Salgado kísérgette futballtanácsadói szerepkörben.

A Saint-Étienne jelenleg két francia üzletember, Roland Romeillet és Bernard Cayazzo többségi tulajdonában van.

A Saint-Étienne a francia bajnokság legnagyobb múltú csapta, tízszeres bajnokként ez nyerte a legtöbb francia bajnokságot. A dicső múlt komor jelent takar, a csapat az aktuális szezonban tökutolsó, 15 meccsen mindössze 12 pontot szerzett.

Bespájzolhatnak szupertitkosított információkból a kínai hekkerek, vélik a Booz Allen Hamilton tanácsadócég elemzői, akik szerint az így megszerzett, jelenleg még feltörhetetlen titkosítással védett adatbázisok - például fegyverrendszerek tervrajzai, vagy fedett titkosszolgálati ügynökök listái - a kvantumszámítástechnika fejlődésével idővel törhetővé válnak.

A kvantumalapú dekódolás a vártnál sokkal gyorsabban eljöhet, írták a "Kínai fenyegetés a kvantumérában" című jelentésükben, vagyis szerintük azzal, hogy a kínai hekkerek már most bespájzolnak a jelenleg még feltörhetetlen titkosítással védett adatokból, jelentős helyzeti előnybe kerülhetnek a kvantumszámítástechnika felvirágzásával.

"Egyre gyakrabban lophatnak majd el hosszú életű titkosszolgálati információkat, mint például a biometrikus adatok, a fedett ügynökök és legendáik [fedőtörténeteik], vagy a fegyverrendszerek tervrajzai" - írták az elemzők, akik szerint az ilyen, korábban használhatatlannak tűnő titkosított adatbázisok egyre inkább "állami hekkerek" célpontjaivá válhatnak.

Igaz, mindehhez azt is hozzáteszik, hogy 2030 előtt aligha valószínű, hogy a legmodernebb titkosítással védett információkat feltörhetnék. Szerintük egy évtizednyire lehetünk ugyanis attól, hogy a kvantumszámítástechnika előnyei meghaladják a jelenleg használt klasszikus számítástechnikáét. (Via The Guardian)