Király András

Elfogadta az Alaptörvény, Magyarország alkotmányának X. módosítását (.pdf) a kormánytöbbség. A javaslatot, melynek értelmében a jövőben a kormány egy szomszédos országban fennálló

• fegyveres konfliktusra;
• háborús helyzetre;
• humanitárius katasztrófára;

hivatkozva is veszélyhelyzetet hirdethet. Ezzel módosították az Alaptörvény 54. cikk (1) bekezdését, amely Magyarország területén bekövetkezett "élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény" esetén tette lehetővé veszélyhelyzet hirdetését. Ugyanezzel a tartalommal módosították továbbá a megelőző védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó 51. cikk (1) bekezdését is, vagyis ezentúl azt is el lehet rendelni már akkor is, ha a szomszédban van a baj.

A javaslatot előterjesztő Varga Judit igazságügyi miniszter indoklása szerint minden esetben meg kell valósulnia háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni. Ez a törvény megfogalmazásából azonban korántsem egyértelmű, az ugyanis a módosított szöveggel így néz ki:

A veszélyhelyzet
53. cikk *
(1) A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.

A javaslatot 136 igen szavazattal, 36 nem ellenében fogadták el, vagyis nem csupán a kormánypárti képviselők támogatták, mert belőlük összesen 135 van - a szavazás pontos adatai a parlament honlapján még nem érhetők el.

Az alaptörvény módosításával, az orosz-ukrán háborúra hivatkozva 2023. július 1-je helyett már idén november 1-jén hatályba léptetik a különleges jogrend új szabályait. Ezeket az alkotmány kilencedik, 2020 decemberében elfogadott módosítása tartalmazta, ez alapján a különleges jogrendnek csak három esete lesz: a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet. (Via MTI)

"A közélet befolyásolására alkalmas civil szervezet." Mielőtt érdemben belevágnánk cikkünk témájába, ízlelgessük egy kicsit ezt a szép kifejezést, amire a magyar kormány az Európai Bíróságon elkaszált civil törvényben a külföldről támogatott civil szervezet fogalmát cserélte, majd gondolkozzunk el azon, hogy tulajdonképpen az ég világon mi más célja lehetne a polgári társadalom - de tudnék amellett is érvelni, hogy általában a politika - alapját képző civil önszerveződések egy jelentős részének a közélet befolyásolásán kívül? Amint véleményt nyilvánítanak valamilyen állami szerv működéséről vagy kritizálnak egy jogszabályt, befolyásolják a közéletet.

Ennél a megfogalmazásnál nem is lehetne nyilvánvalóbbá tenni, hogy az önmagát az erőtér centralizálására hivatottnak tekintő állampárt egyetlen valós célja a civil törvénnyel annak módosítása után is mindenféle polgári önszerveződés ellehetetlenítése - eltekintve talán azoktól a nevükben civil, lényegében közpénzjellegüket elveszítő költségvetési forrásokból fenntartottaktól, amelyek feltett célja a kormányt támogató békemenetek szervezése, a kormány propagandáját terjeszteni hivatott influenszerek pénzelése, a kormány politikájának támogatása. Ezt a törekvést ékesen bizonyítja, hogy a Szabad Európa beszámolója szerint bő egy hónappal a Fidesz újabb kétharmados választási győzelme után az erre hivatott Állami számvevőszék elérkezettnek látta az időt, hogy több ezer magyar civil szervezet tevékenységét kezdje ellenőrizni.

Ez már önmagában is sajátos, mert az Állami Számvevőszéknek alapvetően a közpénzek elköltését kéne felügyelnie, most viszont olyan szervezetek gazdálkodásába kér betekintést, melyek nem közpénzből működnek, lévén civil szervezetek. Szabó Máté, a Társaság a Szabadságjogokért igazgatója szerint - mely szervezet partnerszervezeteivel együtt maga is az ÁSZ ellenőrzésének alanya - egyelőre az se világos, hogy pontosan mit fog takarni a vizsgálat, mit akar ellenőrizni az ÁSZ olyan szervezeteknél, amelyeknél nincs is közpénz. A vizsgálat szerinte akár szervezetek ezreire is kiterjedhet. „Ha van néhány alkalmazottja a szervezetnek, és bérel egy ingatlant, és az ehhez szükséges forrásokat például pályázatokból megszerzi, akkor könnyen elérheti a húszmillió forintos sávot, vagyis tízezres szám is lehet, akiket érinthet a számvevőszéki vizsgálat” – mondta.

„A kormány a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet szitokszóként, egyfajta stigmaként akarja rásütni egyes civil szervezetekre, mintha a jogállami és emberi jogi követelmények vagy a korrupció elleni fellépés teljesülésének a számonkérése éppenséggel a nemzeti érdek ellen történne" - mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója. Szerinte a közéletben történő részvétel és a közélet befolyásolása a normálisan működő demokráciákban a polgárok elemi érdeke és a legtermészetesebb cselekvések egyike.

A Szabad Európa megkeresésére az ÁSZ azzal érvelt, hogy a civil szervezetek munkájuk során a társadalom szinte minden csoportjával kapcsolatba kerülnek, így befolyásuk van a közvéleményre és a közéletre. „Fontos tehát, hogy érvényesüljön az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve a szélesen vett nyilvánosság körében, illetve szűkebb körben, a tagság és az alapítók tekintetében is” - mondták. A civil szervezeteknek amúgy eleve törvényi kötelessége nyilvánosságra hozni elszámolásukat, ahogy az is nyilvános adat, hogy kik az alapítóik.

Hat Patriot-üteg beszerzésére írt alá ajánlattételi felhívást a lengyel kormány, jelentette be Twitterén Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter. Az amerikai rakétavédelmi rendszerek beszerzésével Lengyelország alaposan megerősíti az ország védelmét: Lengyelország korábban két ilyen Patriot-üteget vásárolt, amiket idén év végén, vagy 2023 elején szállíthatnak le az amerikaiak.

Lengyelország védelmét ezen felül amerikai Patriot-ütegek is biztosítják, ezeket a NATO keleti arcvonalának megerősítése keretében Oroszország ukrajnai agressziója után telepítették az országba.

Az amerikai Patriot rendszert eredetileg repülők ellen fejlesztették, de már első módosításai után is elsősorban kis és középhatótávolságú ballisztikus rakéták elleni védelemre használják. Oroszország hagyományosan tiltakozni szokott a Patriot-ütegek telepítése ellen, azokat támadó fegyvernek minősítve. Ez persze nem igaz, a Patriotokkal nem lehet földi célpontokat támadni, azok csak légi veszély elhárítására alkalmasak. Az azonban tény, hogy az ilyen ütegek telepítése jelentősen korlátozza Oroszország elrettentő képességét, amit a térségben a Lengyelország és Litvánia közé ékelődő, gyakorlatilat egy gigantikus katonai bázisként funkcionáló Kalinyingrád területére telepített ballisztikus rakétákkal igyekszik gyakorolni. (Via MTI)

Az ukrán háború egyik legnagyobb hatású továbbgyűrűző következménye az élelmiszerválság lehet, amit az okoz, hogy Oroszország a hadműveletei részeként blokád alá vonta az ukrán kikötőket. Ezzel lényegében elvágta a világpiactól a világ egyik legnagyobb gabonatermelőjét, aminek katasztrofális következményei lehetnek a globális élelmiszerbiztonságra.

Ezen a helyzeten változtatna Litvánia. Külügyminiszterük, Gabrielius Landsbergis hétfői londoni látogatásán vetette fel, hogy nemzetközi kísérőflottát kéne szervezni az ukrán gabonaszállítmányok útjának biztosítására. Elképzelése szerint amit Liz Truss brit külügyminiszter elvi támogatásáról biztosított, a kísérőflotta nem a NATO keretében valósulna meg, abba olyan harmadik országokat is bevonnának, amelyeket kifejezetten sújtana az ukrán gabonaszállítmányok elmaradása. Például Egyiptomot.

Landsbergis szerint már nem maradt idő az elmélkedésre, lépni kell. "Öt-hét héten belül eljön az aratás, de nincs hol elraktározni a termést" - mondta, hozzátéve, hogy a tengeri szállításon kívül más alternatív szállítási útvonal sincs. Ha közúton próbálnák exportálni a gabonát, az nagy logisztikai nehézségekkel járna, a torlódások miatt a kamionok 5-9 hét alatt tudnák csak elérni a romániai, lengyelországi, litvániai kikötőket, ahol aztán még át is kéne rakodni az árut. "Ez azt jelenti, hogy az észak-afrikaiak, közel-keletiek, dél-kelet ázsiaiak rendkívül magas árat fizethetnek majd a búzáért kukoricáért, más termékekért, hogy élelmet rakhassanak az asztalukra" - mondta, hozzátéve, hogy Ukrajnának 80 millió tonna gabonát kéne idén exportálnia, és ezt most már kizárólag Odeszából tudná megtenni.

Ehhez azonban nem elég kíséretet biztosítani a teherhajóknak, aknamentesíteni is kell az útvonalat - az oroszok és az ukránok kölcsönösen elaknásították a környéket, kölcsönösen korlátozva ezzel flottáik mozgását. Ezen felül meg kéne szerezni Törökország hozzájárulását is, mert a Boszporuszon át a törökök ellenőrzik a hozzáférést a Fekete-tengerhez, engedélyük nélkül semmilyen hadihajó nem haladhat át a Fekete-tengert az Égeitől elválasztó szoroson.

Törökország eddig óvakodott minden olyan lépéstől, amit Oroszország eszkalációként értékelhet, de Landsbergis szerint tekintettel arra, hogy ők maguk is nagy gabonaimportőrök, az ukrán gabonaexport lehetővé tétele nekik is érdekükben áll, mivel annak elmaradása globálisan is hozzájárulna a gabonaárak emelkedéséhez.

Landsbergis szerint azonban ez a flotta humanitárius küldetést teljesítene, vagyis nincs szó olyasfajta beavatkozásról, mint amilyen egy repüléstilalmi övezet bevezetése lenne, és direkt nincs szó arról, hogy a NATO kísérné az ukrán hajókat. "Ebben az esetben a hadihajók, katonai gépek csupán azt biztosítanák, hogy a gabonaszállítmányok elhagyhassák Odeszát, és orosz beavatkozás nélkül, biztonságban érhessék el a Boszporuszt.

Liz Truss brit külügyminiszter szerint Landsbergis tervét a globális élelmiszerbiztonság védelmében meg kell valósítani és "Nagy-Britannia sürgős megoldáson dolgozik annak érdekében, hogy az ukrán gabona elhagyhassa az országot". Korábban António Guterres, az ENSZ főtitkára már arra figyelmeztetett, hogy ha elmarad az idei ukrán gabonaexport, az "éhezés hurrikánját" szabadíthatja el. A világ legkevésbé fejlett 41 országa gabonaszükséglete harmadát fedezi ukrán és orosz forrásokból. (Via The Guardian)

Nagyon lassan halad Európában a legkárosabb növényvédő szerek kivonása. Bár az EU 2009-ben hozott rendelete szerint 2011 óta fokozatosan ki kéne vonni a forgalomból az 55 legkárosabb, a hivatalos besorolás szerint "helyettesítésre kijelölt hatóanyagot", a valóságban nemhogy eltűntek volna ezek a szerek, hanem drámaian megnőtt a lakosság számára forgalmazott olyan gyümölcsök mennyisége, amelyeken kimutathatók ezek a veszélyes anyagok, derült ki au Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) legfrissebb tanulmányából.

Nem meglepő módon a magyar gyümölcsök különösen szennyezettek, a hazánkból származó cseresznyemintákban például 50 százalékban mutattak ki ilyen helyettesítendő hatóanyagokat. Ez nem csoda, az egész EU-ban Magyarországon engedélyezett továbbra is a legtöbb, 50 ilyen szer használata. A cseresznyén túl kiemelkedően magas a helyettesítendő hatóanyagok aránya a Magyarországon termelt fejes salátában (38%, európai szinten a 3. legrosszabb) és az uborkában (32%, szemben az uniós átlaggal, ami csupán 16%). A magyar alma 34 százalékában mutattak ki ilyen hatóanyagot, ez az uniós átlagértéknek felel meg.

A PAN Europe szerint a helyettesítésre kijelölt hatóanyagokat veszélyességük miatt egészségügyi okokból valójában már be kellett volna tiltani. Kockázataik annyira nyilvánvalóak, hogy még a visszafogott európai szabályozás is sokkal szigorúbban szabályozza ezeket más növényvédő szereknél, uniós engedélyezési időszakuk például mindössze hét év, szemben a többi növényvédőszer 15 évével. De a félszívű rendelkezés nem érte el a kívánt hatást. Ahelyett, hogy helyettesítették volna a veszélyes hatóanyagokat, egyre nagyobb mértékben használják ezeket. Az Európában termesztett friss gyümölcsfajták 97170 mintájának elemzése azt mutatja, hogy 9 év alatt 53%-kal nőtt a növényvédőszer hatóanyagok legkockázatosabb kategóriájával szennyezett minták gyakorisága.

A PAN Europe vizsgálatai alapján a vizsgált gyümölcsök 29 százalékában voltak kimutathatók ezek a hatóanyagok, a cseresznyeminták fele volt szennyezett, ami 152 százalékos növekedés 2011-hez képest. Az összes alma 34 százaléka is szennyezett volt, ez 117 százalékos növekedés.

"Ezeknek a vegyi anyagoknak el kellene tűnniük az élelmiszereinkből. Ehelyett azonban azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt tíz évben drámaian megnőtt a legmérgezőbb anyagoknak való kitettség. Az ezekkel a növényvédő szerekkel szennyezett gyümölcsök és zöldségek aránya folyamatosan növekszik. Gyakran előfordul, hogy az élelmiszerekben egyszerre két vagy több ilyen mérgező anyag szermaradványa is megtalálható. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a tagállamok nem hajtották végre a helyettesítési szabályokat, és így a fogyasztók egészségét sem védték megfelelően” - értékelte a kiábrándító folyamatot Salomé Roynel, a PAN Europe kampányfelelőse a szervezet szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

Hiába mozdult meg az elmúlt napokban a front, és értek el részsikereket az orosz erők Luhanszk megyében, az Institute for the Study of War elemzői szerint nem csitul a morgolódás Oroszországban a nagy keleti offenzíva elakadása miatt. Legfrisebb elemzésük szerint egy befolyásos orosz veteránszervezet, a Katonatisztek Összoroszországi Tanácsa azt követeli, hogy Vlagyimir Putyin hirdessen végre háborút Ukrajna ellen, lehetővé téve legalább a részleges mozgósítást. Ez az a szervezet, amely három héttel azelőtt követelte a donyecki és luhanszki szakadár "népköztársaságok" függetlenségének elismerését, hogy azt Vlagyimir Putyin hivatalosan meglépte volna.

Az orosz haderő az elmúlt hetekben nyilvánvalóan felélte embertartalékait, a keleti offenzívában olyan alakulatokat volt kénytelen gyors újjászervezés után bevetni, melyeket az ukrán erők előzőleg a kijevi csatában szétvertek. Az ilyen kapkodva újjászervezett, kimerült csapatok harcértéke összeszokottság híján erősen lecsökkent, ami tükröződik az eredmények elmaradásában is. Az is kérdéses azonban, hogy ezen egy mozgósítás segítene-e, Oroszországnak nincs igazi tartalékos rendszere, az újonnan besorozottak kiképzése pedig hosszadalmas folyamat, még az egy éves sorkatonai szolgálatukat jelenleg töltők harcértéke is igen alacsony.

Több mint 9000 ausztrál dollárra, vagyis csaknem 2,5 millió forintra bírságolta az ausztrál Victoria állam környezetvédelmi hatósáva a Yarra Valley Dairy sajtgyárat Yering városában, mert az üzemből "földjegyeket mutató savanyodott tejszag" áradt a város felé, ha onnan fújt a szél. A hatóság szerint a cég nem akadályozta meg az "ésszerűtlen" bűz terjedését, pedig az elég erős volt ahhoz, hogy "kellemetlenséget" okozzon a város lakóinak.

A bírság nem előzmények nélküli. A környezetvédelmi hatóság már 2021-ben megbírságolta a bűz miatt a sajtgyárat, de akkor a büntetést az állam polgári és közigazgatási bírósága felülbírálta. A környezetvédelmi hatóság azonban nem adta vel, októberben kiegészítette korábbi végzését, majd decemberben helyszíni szemlét is tartott.

Ellenőreik szerint a Yarra Valley ugyan bizonyos követelményeiknek eleget tett, de az összeset nem teljesítette, a bűz pedig továbbra is érzékelhető maradt. Mi több, ha ellenőreik szélirányba fordultak, akkor kifejezetten kellemetlen is volt a szag, közölte Jeremy Settle, a környezetvédelmi ügynökség helyi vezetője. (Via The Guardian)

Az ukrajnai háborúban talán arról a legnehezebb információt szerezni, hogy a szembenálló felek milyen veszteségeket szenvednek. Saját veszteségeiről egyik oldal se szokott, nemhogy rendszeresen, hanem egyáltalán adatokat közölni. Az ellenség veszteségeiről is csak az ukránok jelentenek napi szinten, kissé túlzónak tűnő becsléseket. Aktuálisan az ukránok tájékoztatása szerint az orosz hadsereg embervesztesége már kb. 29200 fő, napi veszteségük 150 fő. Mint mondtam, ez némileg túlzó, a brit katonai felderítés szerint az oroszok a háború első három hónapjában annyi halottat vesztettek, mint az afganisztáni háborújuk teljes tíz évében. Afganisztánban kb. 15 ezer orosz katona vesztette életét.

Most Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy a donbászi fronton naponta 50-100 ukrán katona veszti életét - vagyis az ukránok állítása szerint veszteségrátájuk még mindig elmarad az oroszok által elszenvedettől. A keleti fronton kialakult állóháború - az ukrán erők sikeres ellenállásukkal megakadályozták az oroszok eredeti tervét, ellenben most nagyon komoly harcokra kényszerülnek egy sokkal szűkebb fronton, a luhanszki Szeverodoneck városánál - kezd anyagháborúvá alakulni, melyben döntő lesz, hogy melyik oldal bírja jobban viselni a veszteségeit, legyenek azok anyagi vagy emberi jellegűek.

Előbbiben Ukrajna bizonyosan előnyt élvez, mert Oroszországgal szemben nem pusztán saját hadiiparára támaszkodhat veszteségei pótlásában. Oroszország az alapján, hogy a keleti fronton nem kipihent, hanem más frontszakaszokról átvezényelt - gyakorta szétvert - alakulatokat vet be, aktív bevethető állományát javarészt már felérte. És bár sokkal népesebb ország Ukrajnánál, tartalékos rendszere sokkal elmaradottabb az Ukránnál, így papíron az ukrán sereg az, amely gyorsabban tud mozgósítani harcedzettebb tartalékosokat. Ez utóbbit az is könnyíti, hogy Oroszországgal szemben, amely hivatalosan csak különleges katonai műveleteket folytat, Ukrajna már mozgósította hadra fogható népességét, és folyamatosan képez ki újoncokat is. (Via The Guardian)

A parlament keddi ülésén leteszi az esküt Magyarország új, Orbán Viktor ötödik kormánya, amit szerkezetében jelentősen átalakított a miniszterelnök. Ennél tán jelentősebb, hogy a kétharmados kormánypárt egyből módosíthatja az alaptörvényt is.

Előbb a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényhavaslatról döntenek, ezzel a koronavírusjárvány miatt elrendelt veszélyhelyzet megszünése utáni szabályozási átmenet egyértelműségét és kiszámíthatóságát kívánják rendezni, majd alkotmányba iktatnák, hogy a jövőben akkor is veszélyhelyzetet lehessen hirdetni, ha egy szomszédos országban fegyveres konfliktus, háborús helyzet, vagy "humanitáris katasztrófa" alakul ki.

A miniszterek a napirend szerint délután négykor tehetnek esküt. A menetrend szerint előbb ismertetik a minisztereket a miniszterelnök javaslatára kinevező Novák Katalin köztársasági elnök átiratát, majd Orbán Viktor felszólalásban mutatja be kormánya tagjait, akik ezután tesznek esküt a parlament előtt. (Via MTI)

Hetek eredménytelen hadakozása után a hétvégén az orosz erők egyértelmű sikert értek el a luhanszki front déli szakaszán: Popasznánál áttörték az ukrán védelmet, és elértek egészen Doneck megye határáig, olvasható ki az Institute for the Study of War elemzéséből. Ezzel az áttöréssel reálissá vált, hogy legalább visszafogott céljukat, Luhanszk megye egészének megszállását teljesítsék. A popasznai áttöréssel dél felől is körülzárhatják a legkeletibb, még ukrán kézen lévő várost, Sziverodonecket, amit észak és kelet felől is folyamatosan támadnak. A keleti irányból indított rohamaikat ugyanakkor egyelőre sikerrel tartőztatták fel az ukránok Oszkolonivkánál, Purdivkánál, Szcsedriscsevénél. Északon viszont sikerült elfoglalniuk (a luhanszki) Rubizsnyét, és Bahmutnál, bár a települést nem szállták meg, de már tüzérséggel blokkolni tudják az egyetlen főutat, ami még összeköti Sziverodonecket Ukrajna többi részével.

Ismeretlen tettesek gyújtogatják az orosz hadsereg sorozóirodáit, írja pénteki hadi jelentésében az Institute for the Study of War. Az orosz telegramcsatornákon és a sajtóban terjedő értesülések szerint Moszkva környékén, Omszkban, Volgográdban, Rjazany környékén és Hantimanyszkban is voltak gyújtogatások május 4-14 között, feltehetően a bújtatott mozgósítás elleni tiltakozva.

Oroszország hivatalosan továbbra se áll háborúban, kitart amellett, hogy Ukrajnában csak különleges katonai műveletek zajlanak. Ezért hivatalosan nincs lehetőség mozgósításra. Pedig az orosz erők egyre nehezebben pótolják emberveszteségeiket. Az amerikai katonai hírszerzés értesülései szerint az oroszok már szétvert zászlóaljak összevonásával próbálnak új frontalakulatokat kialakítani. Ezek harcértéke erősen korlátozott lehet az összeszokottság hiányában.

Elon Musk Twitterezéssel töltötte a szerdáját, szokásos gondolatrohamában egyebek közt közölte, hogy a jövőben a republikánusokra kíván szavazni. Nem is akármiért. "A múltban a demokratákra szavaztam, mert (többnyire) ők voltak a a kedvesség pártja. De mostanra a megosztás és a gyűlölet pártjává váltak, így többé nem támogatom őket, hanem a republikánusokra fogok szavazni. Most pedig nézzük, hogy bontakozik ki ellenem a piszkos trükkök kampánya...

Úgy felidegesítette magát a sokszoros díjnyertes firenzei artisan kávézó, a Ditta Artigianale egyik vevője azon, hogy 2 (kettő) eurót (napi árfolyamon 775 magyar forintot) kértek tőle egy koffeinmentes espressóért, hogy rendőrt hívott, írja a Guardian. A kuncsaft azért élt panasszal, mert a kávé ára nem volt feltüntetve a pult mögött kiakasztott ártáblán. Emiatt a rendőrök végül ezer euróra (napi árfolyamon 387 ezer forintra) bírságolták a kávézó tulajdonosát, Francesco Sanapót.

Ezen aztán Sanapo borult ki, a közösségi médiában kieresztve a gőzt. Ott igyekezett elmagyarázni, hogy a koffeinmentes presszója alapját adó kávé egy aprócska mexikói ültetvényről érkezik, hogy aztán vízkivonásos módszerrel koffeinmentesítsék, megőrizve ezzel karakteres ízét. "Megbüntettek, mert valakit felháborított, hogy két eurót kell fizetnie egy koffeinmentes kávéért, elhiszitek?!" - dühöngött videóözenetében, felmutatva a rendőrség írásos határozatát. "Hogy valaki még ma is képes annyira felidegesíteni magát, hogy a rendőrséget mozgósítsa, amely aztán egy idejét múlt törvény miatt megbüntessen" - dühöngött, az előírás eltörlését követelve.

Olaszországban átlag egy euróba kerül amúgy egy presszókávé, bár idén a presszók hetven százaléka árat emelt, mert a rossz termés és az ellátási nehézségek miatt megugrott a kávé világpiaci ára, így idén a fogyasztói érdekvédelmi csoportok szerint akár másfél euróra is emelkedhet az átlagár. A Ditta Artifianaléban viszont már 2013-ban 1,50-et kértek egy sima presszóért, ami váltott ki viharokat, de azért senki se fordult a rendőrséghez. "Abból se kéne botrány legyen, hogy két eurót, vagy akár többet kell fizetni egy presszóért" - mondta Sapano az emelkedő alapanyagárra hivatkozva.

A kisvállalkozások érdekvédelmi szervezete, a Confartigianato firenzei tagszervezetének elnöke, Alessandro Vittorio Sorani Sapano védelmére kelt. "Nagyon elkeserít az egész. A minőségi termék előállítása sok munka, a minőség pedig megtérül, mert mindenkinek megéri" - mondta.

Börtönkolóniákra küldtek 908 ukrán katonát, akik Mariupolban, az Azovsztal acélgyárban adták meg magukat, közölte szerdán Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium hírhedten véresszájú, személye elleni szankciókkal sújtott szóvivője. Mint mondta, a szedáig magukat megadó 959 ukrán közül 51-et kezelnek kórházban, a többieket büntetőtáborba küldték. Az oroszok hivatalos tájékoztatása szerint az elmúlt 24 órában további 771, összesen már 1730 ukrán adta meg magát.

Ezek ellenőrizhetetlen, és igencsak ellentmondásos adatotk. Az ukránok hivatalosan nem erősítették meg, hogy hány katona adta meg magát, de korábban még az oroszok is ennél jóval kevesebbre becsülték a város két hónapon át tartó ostroma után az Azovsztal acélgyárba visszahúzódott ukrán erők létszámát. A megadás előtti utolsó nyugati becslések mintegy hatszáz katonáról szóltak. Az orosz adatok így felvetik a gyanút hogy a kapituláció leple alatt lényegében tisztogatást végeznek a városban.

Gyenisz Pusilin, a szakadár "donyecki népköztársaság" vezetője közben azt állította, hogy az ukránok "legfőbb parancsnokai" még mindig a gyár területén bujkálnak.

Volodimir Zelenszkij elnök kedden azt mondta, "a legbefolyásosabb nemzetközi közvetítők" bevonásával egyeztetnek a kapituláló ukrán védők kiszabadításáról. Védelmi miniszterének helyettese pedig fogolycserét emlegetett, de több orosz politikus és vezető is azt követelte, hogy Mariupol bíróit állítsák bíróság elé. Pusilin pedig egyenesen "háborús bűnösöket" és "nacionalistákat" emlegetett, mondván "ha az ellenség leteszi a fegyvert, a bíróságnak kell döntenie a sorsáról. Ha egy náci bűnöző, akkor vád alá kell helyezni". (Via The Guardian)

Bő fél évtizeddel a vizsgálatok megkezdése után ítélet született egy milliárdos csalás ügyében. Hadházy Ákos parlamenti képviselő beszámolója szerint a 2,9 milliárd forint EU-támogatásból lényegében az ég világon semmis se csináló, Lázár János egykori gimnáziumi évfolyamtársa által vezetett Első Magyar Környezettudatos Szociális Szövetkezet ügyében egyetlen vádlottat ítéltek két év felfüggesztettre.

A rendkívül hangzatos név nem túl összetett gondolatot takart, A szekérderéknyi EU-s forrásból hátrányos helyzetű embereket foglalkoztattak volna, akiknek az erdőkben kellett volna hullott gallyakat gyűjteniük. 2015 tavaszán vették fel őket, de fizetést csak az első két hónapban kaptak. Mivel papíron munkaviszonyuk volt, munkanélküli támogatásra se voltak jogosultak. Munkát pedig abban a két hónapban se végeztek.

A pénz felszívódott, az ügyben az akkor a miniszterelnökséget vezető Lázár miniszter kezdett vizsgálódni saját egykori évfolyamtársa, Bada János szövetkezete ellen ellen. Bada más szállon is kötődött Lázárhoz, a miniszter polgármestersége idején Hódmezővásárhely városával közösen volt tulajdonosa a Zafír Média KFt.nek is.

A per kimenetéről Hadházy még márciusban érdeklődött az ügyben illetékes Fővárosi Törvényszéknél, de Tatár-Kis Péter, a törvényszék a Schadl-ügybe vastagon belekeveredett vezetője nem volt hajlandó tájékoztatást adni róla a parlamenti képviselőnek.

A kormányalakítás-átalakítás egyik érdekes fejleményeként új minisztérium alá rendelik a környezetvédelmet, aminek így továbbra se lesz önálló minisztériuma. Az Orbán-rendszerben a területért eddig az agrárminisztérium volt a felelős, ám az új kormányban a Technolóviai és Ipari Minisztériumhoz került. Nagy István agrárminiszter szerint ez remek hír, mert így olyan intézményhez kerül a kérdés, amit "a legközvetlenebbül érint". Már amennyiben a környezetvédelmi szempontok leginkább az ipart korlátozzák, így hát mi sem természetesebb annál, hogy az ipari minisztériumra bízzák a felügyeletét.

Nagy agrárminiszter továbbá azt is ünnepelte, hogy a környezetvédelmet az új kormányban két területre osztják, amelyeket ezentúl két minisztérium fog felügyelni. Tárcájánál ugyanis önálló természetvédelmi államtitkárságot hoznak létre, gondolom ezzel is azt szimbolizálva, hogy a természet=/=környezet.

A rendszerbe kódolva vannak az ütközések, Nagy szerdai miniszteri meghallgatásán például azt mondta, hogy az ipari beruházásokkal szemben szorgalmazni fogja a termőföldek hatékonyabb védelmét, bár a termőföldek védelme korántsem azonos a környezet, pláne a természet védelmével. (Via MTI)

Az elmúlt napokban több helyen is tiltakozások voltak a kelet-ukrajnai szakadár államok, az ún. donyecki és luhanszki "népköztársaságok" területén a mozgósítások miatt, jelentette az ikrán katonai hírszerzés. Az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedtek a háború első három hónapjában. Akkorákat, hogy az Institute for the Study of War elemzői szerint az már csapataik harcértékét is jelentős mértékben csökkentette, ami a nagynak indult, kicsivé fajult, de még így is sehova se tartó keleti offenzívájukon is látszik.

Az orosz erők a veszteségeiket a szakadár, illetve az újonnan megszállt területeken élők mozgósításával, kényszersorozásával próbálják pótolni. Ez több szempontból is megkérdőjelezhető taktika: egyrészt a megszállt területeken élők kényszersorozása mindenféle nemzetközi egyezményt sért. Másrészt még a szakadár területeken élő, így Oroszországhoz hű besorozottakat se lehet teljes értékű harcosnak tekinteni, ilyen rövid idő alatt nemhogy kiképzésükre, de összeszoktatásukra sincs lehetőség. Márpedig napjaink háborúi nagy taktikai fegyelmet, egymással jól kommunikáló, de egyéni döntéshozatalra is képes harcosok összehangolt műveleteit igénylik. Nem véletlenül számolnak úgy az amerikai stratégák, hogy ha egy alakulat veszteségrátája eléri a húsz százalékot, az az alakulat lényegében harcképtelenné válik.

• Ha már Mariupolt porig rombolták, az oroszok az ukrán ellenállás utolsó szimbólumát, az Azovsztal acélgyárat is megsemmisítenék, és inkább üdülőtelepként építenék újjá a várost.
• Ezzel még szimbolikusabbá teszik ezt a győzelmüket, ami alig leplezi nagy keleti offenzívájuk kudarcát. Ahogy a wunderwaffe, az orosz értelemben véve modern, alig létező Terminator bevetése se.
• Putyin azért két barátjára bizton számíthat. Erdogan török elnök a svédek és a finnek NATO-csatlakozását, Orbán Viktor az olajembargót fúrja bőszen.
• Az ukrajnai háború tizenharmadik hete. Az első, a második, a harmadik, a negyedik, az ötödik, a hatodik, a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik, a tizedik, a tizenegyedik ls a tizenkettedik hétről szóló közvetítéseinket itt találhatják.

Hiába ez a világ egyik legnagyobb acélgyára, azután, hogy végül csak az ukrán erők feltételekhez kötött megadása árán sikerült elfoglalniuk, inkább megszabadulnának tőle. Pedig nagyjából az üzem megszerzése lett volna a legnagyobb gazdasági haszna Mariupol megszállásának. Az orosz megszálló hatóságok most arról beszélnek, hogy a gyár elpusztítása után Mariupolból, a tengerparti kikötő- és iparvárosból, ahol az Azovsztalon túl van egy kisebb, de emberi léptékkel még így is gigantikus acélüzem, az Iljics, üdülővárost csinálnának, afféle azovi Nizzát.

Az Azovsztal a háború előtt tízezer embernek adott munkát, és a világ kevés olyan metallurgiai üzeme volt, ahol az acélgyártás minden elemével egyszerre foglalkoztak. Évi hétezer tonna acélt, hatmillió tonna vasat, négy és fél millió tonna hengerelt fémet termeltek itt.

Tény, hogy a város teljes átformálását az orosz hadsereg szőnyegbombázása bizonyos szempontból megkönnyíti. Maguk a megszállók, így Gyenisz Pusililn, a "donyecki népköztársaságnak" nevezett szakadár izé "elnöke" is beismerte, hogy a város épületeinek hatvan százaléka renoválhatatlan mértékben megsemmisült.

Mindazonáltal az üdülővárossá alakítás terve teljesen irracionális. Tekintettel Oroszország páriaállammá vállására, illetve arra, hogy a megszállt ukrán területeket legfeljebb olyan bábállamai, mint Szíria és Nicaragua ismerhetnék el Oroszország részének, külföldi turistákra aligha számíthatnak. Vagyis egy világpiacra, magyarán valutát termelő ipari város helyett egy belföldi turisztikai központtal gazdagodhatnak, mely lényegében így nem termel értelmezhető bevételeket az orosz államkasszának. (Via ISW)

Hogy kicsoda Rick Santorum, a CPAC Hungary, a legnagyobb amerikai konzervatív szervezet budapesti konferenciájának sztárvendége? Jó szívvel továbbra se ajánlanám, hogy rákeressenek.

Ugyan már nem az első, csupán a harmadik találat a Google-ben a "santorum" kifejezés Dan Savage ötletes bosszújából született szótári definíciója, de még így is sokkolóan hathat. Savage, a The Stranger című seattle-i alternatív hetilap szextanácsadója még 2003-ban borult ki annyira az akkor éppen az amerikai szenátus harmadik számú republikánusának számító Santorum homofób nyilatkozatain, hogy felkérte olvasóit, találjanak valami gusztustalan definíciót a santorum szóra. Mivel Savage tanácsadó rovata számos más amerikai lapban is megjelent, elég sokakhoz jutott el, hogy sikeresen elterjessze a győztes definíciót, miszerint a santorum "a síkosító és az ürülék habos keveréke, ami néha az anális szex mellékterméke".

Santorum 2011-ben, mielőtt belevágott volna 2012-es republikánus elnökjelölt-jelölti kampányába, hiába követelte a Google-től, hogy távolítsa el, vagy legalább sorolja hátrébb a nevére keresve akkor elsőként felbukkanó definíciót, mivel az nem ún. Google-bombing, hanem az őszinte emberi kíváncsiság eredményeként sorolódott ilyen előkelő helyre, a cég megtagadta kérését.

Mindjárt visszatérünk a 2012-es jelölti kampányra is, de előbb térjünk vissza rá, hogy milyen nyilatkozatokkal is vívta ki Santorum Savage és olvasói ilyen léptékű haragját - és minden bizonnyal a magyar populista szélsőjobboldal mély tiszteletét. Santorum az a fajta szentfazék kereszténykonzervatív volt, aki sietett leszögezni, hogy a homoszexuálisokkal nincs baja, csak a homoszexuális aktussal, aminek az engedélyezéséből szerinte már a vérfertőzés engedélyezése is levezethető volna. Ebből egyenesen következik, hogy a maga részéről legszívesebben kriminalizálná a melegek közti szexet, aminek az Egyesült Államokban amúgy volt is hagyománya.

Csaknem két évtizeddel Santorum nyilatkozata után ennek hirtelen újra jelentősége lehet. A homoszexuális aktus alkotmányos védelmét a Legfelsőbb Bíróság korábban ugyanabból az alkotmánykiegészítésből vezette le, amiből a nők abortuszhoz való jogát. Ez utóbbi döntést most a Donald Trump által kinevezett három bíróval stabilan jobboldalivá alakított testület épp megvonni készül, a kiszivárgott véleménytervezetük alapján azzal érvelve, hogy egy, a hivatkozott alkotmánykiegészítésben nincs nevesítve szabadságjogként az abortusz, kettő, a kiegészítés elfogadásakor az Egyesült Államok tagállamai jellemzően büntették az abortuszt. Hogy milyen személyes aktust büntettek akkor még jellemzően a tagállamok, aminek a védelme nincs kifejezetten nevesítve az alkotmányban? Hát a homoszexuális aktust, amit Santorum mélyen megvet. Ha újra felkarolja a témát, megint első találat lehet a Google-ban a habos trutymó.

Már ha Santorum felvállalja ezt a harcot. Helye ugyan nem kérdés a politikai spektrumon az amerikai talibán, az újjászületett/evangéliumi keresztény szélsőjobboldalon, de országos politikusként Santorum pragmatikusabb, mint elvhű. Jól példázza ezt esete az intelligens dizájn néven áltudományosra újrabrendelt kreacionizmussal. 2001-ben szenátorként ő egészítette ki George W. Bush oktatási törvénytervezetét azzal a passzussal, amely lehetővé tette volna a tudománytalan humbuk párhuzamos oktatását az iskolákban az evolúcióelmélettel. És bár a szenátus a törvénytervezetet Santorum kiegészítésével együtt, két párti támogatással elfogadta, a tudományos lobbinak végül sikerült kitöröltetnie belőle az intelligens dizájn oktatására vonatkozó cikkelyt. Amely azonban így is része maradt a permanens rekordnak, így a kreacionisták előszeretettel mutogatnak is rá, hogy lám, a hülyeségük igen is hiteles tudományos álláspont, hiszen egy olyan nagy tekintélyű hivatal is áldását adta rá, mint az amerikai szenátus.

Ehhez képest Santorum pár éven belül lejött a kreacionista vonalról. 2005-ben már azt állította, hogy "fenntartásai vannak" az általa korábban "legitim tudományos teóriának" nevezett intelligens dizájn oktatásával szemben, ami helyett inkább csak az evolúcióelmélet hiányosságaira kéne felhívni a figyelmet, majd nem sokkal később otthagyta egy keresztény jogvédő csoport tanácsadó testületét, ami egy intelligens dizájn oktatásáért küzdő iskolaszéket képviselt. Indoklása szerint csak akkor szembesült azzal, hogy az iskolaszék tagjai "vallási meggyőződésből" harcoltak ezért. Ekkor amúgy éppen szenátori újraválasztásáért küzdött, de a választáson végül pálfordulása ellenére is súlyos vereséget szenvedett.

A nagypolitikába hat évvel később, a 2012-es republikánus előválasztásokon üstökösszerű felemelkedéssel tért vissza. 2012 január 4-én hatalmas hajrával, hat nappal korábban mért 10 százalékos támogatottságát bőven megduplázva 25 százalékos eredménnyel gyakorlatilag holtversenyben végzett a republikánusok előre felkent favoritjával, Mitt Romney-val. Mindezt úgy, hogy nemcsak amerikai léptékkel nevetséges, 701 ezer dolláros kampánybüdzsével szállt versenybe az alanyi jogon multimilliomos Romney-val, aki mögött felsorakozott a teljes republikánus elit. Iowa persze sajátos hely, a helyi republikánus demográfia - sok újjászületett keresztény - erősen kedvezett Santorumnak a világias mormon Romney-val szemben, de Santorum többnek bizonyult egyslágeres csodánál.

Sokkal többnek. Egy hónapra rá három másik, demográfiailag egymástól is eltérő államban, Coloradóban, Missouriban és Minnesotában is győzni tudott. A demográfiailag eltérő alatt persze nem azt értem, hogy színes - a végül országszerte csaknem négymillió szavazatot szerző Santorum jellemzően a legfehérebb vidékeken tudott nyerni -, hanem szociokulturálisan eltérő választói csoportokat tudott meggyőzni. A jellemzően vidéki evangéliumi tábor mellett gazdasági populizmusával megfogta a fehér munkásosztályt is, ezzel tulajdonképpen Donald Trump előképének tekinthetjük. De míg Trumpnak egyáltalán nincsenek elvei, Santorum minden pragmatizmusa mellett azért komolyan elkötelezett a keresztény szélsőjobboldal legfőbb témái mellett, vagyis az abortusszal és a melegjogokkal szemben.

Így hát a fehér munkásosztályt sikeresen megfogó üzenete, az amerikai termelőipar feltámasztásának négy évvel később Trump ékegyszerűségű, "Tegyük újra naggyá Amerikát" szlogenjében is megjelenő ígérete helyett hagyta, hogy az egyre inkább rá figyelő médiában legellentmondásosabb , a fogamzásgátlás, az abortusz és a melegjogok kérdésében képviselt ultrakonzervatív nézeteire terelődjön a szó. Ezzel a New Yorker tekintélyes belpolitikai elemzője, John Cassidy szerint katolikus létére még a mérsékelt katolikus választókat is elriasztotta, nemhogy a választók nagyobb részét.

Prototrumpsága ellenére a 2016-os kampányban újra próbálkozó, ám már rögtön négy évvel korábbi átütő sikere helyszínén, Iowában elbuko Santorum a versenyből kiszállva Marco Rubio jelöltségét támogatta, és Rubio kiszállása után, az előválasztások hajrájában állt csak be Trump mögé. Ahol azóta maradt is, és képviseli Trumpot és a keresztény szélsőjobboldalt a médiában, ahol 2021-ig a CNN kommentátorként is alkalmazta, mígnem kirúgták, mert egy republikánus ifjúsági szervezet, a YAF egyik eseményén azt nem találta mondani, hogy a fehér ember érkezéséig "semmi sem volt" Amerikában. "Idejöttünk, és tiszta lapot teremtettünk. Nemzetet szültünk a semmiből. Úgy értem, semmi se volt itt. Mármint persze vannak benszülött amerikaiak, de őszintén, nem sok bennszülött amerikai kultúra van az amerikai kultúrában" - mondta Santorum, aki 2012-ben éppen egy, a benszülött amerikai hagyományokon alapuló választási struktúrának, a kaukusznak köszönhette legújabb felemelkedését.

Mariupol bevétele ellenére, vagy éppenséggel a város bevételének módja miatt továbbra sem ült el a morgolódás az orosz közösségi médiában a nagy keleti offenzíva állása miatt, írja legfrissebb napi összefoglalójában az Institute for the Study of War (ISW). Az orosz propagandasajtó heteken át készítette elő a nagy diadal hírét, emiatt a közvélemény némi csalódást érez, hogy végül nem megsemmisítették az Azovsztal acélgyárba visszaszorult ukrn védőket, hanem megállapodást kötöttek a megadásukról. Az egyezség értelmében az ukrán védőket oroszok megszállta területekre viszik, az ukrán vezetés pedig fogolycserét ajánlott a kiszabadításukra. Ez utóbbit az orosz Állami Duma néhány képviselője törvénnyel próbálná megakadályozni, a véresszájúbb orosz bloggerek pedig egyenesen a "nácik" "meggyilkolását" követelik.

Pedig az orosz propagandának nagy szüksége lenne rá, hogy diadalt mutathasson fel. Az ukrán katonai hírszerzés szerint az orosz hadügy tömegtájékoztatási csoportfőnöksége épp ezért sietve sajtótúrát szervez a megszállt területekre, de a jelek szerint a feltételes megadás híre elnyomja a sikerpropagandát az orosz nyilvánosságban.

Ez komoly veszteség az orosz vezetésnek, mert más hadi sikerekről nem nagyon tudnak beszámolni. Kedden az orosz csapatok megint hiába próbáltak kitörni az izjumi zsebből: nemhogy nem sikerült biztosítaniuk a keleti offenzívájuk egyik eredeti célja, a Szlovjanszk irányába tartó főutat, de az ukrán erők Izjumtól északra támadják már az utánpótlásukat. Erre a sikeres harkivi ukrán ellentámadás teremtett lehetőséget, amivel szemben az oroszok az orosz határ közelében ellennyomásokkal próbálkoznak, egyelőre sikertelenül.

A nagynak indult, de kicsivé alakult keleti offenzíva jelenlegi céljának az ukrán erők sekély átkarolása tűnik a legkeletibb, még ukrán kézen lévő luhanszki városnál, Sziverodonecknél. Egyelőre ez a támadás sem halad az elvárt ütemben, az orosz erők jelentéktelen mértékben haladtak csak előre, egyelőre még a városba vezető utat se sikerült elvágniuk. Az oroszpárti nyilvánosság ezért most kénytelen azt ünnepelni, hogy a hírek szerint a város közelében megjelentek a BMPT "Terminator" lövészpáncélosok, amiket az orosz bloggerek "csodafegyverként" ünnepelnek. Ez a legmodernebb harcjárműnek számít azok közül, amiket a harcokban eddig bevetettek, 2011-től áll szolgálatban.

A BMPT amúgy a T72-es vázára épített, városi harcra specializált, a hagyományos lövészpáncélosoknál sokkal erősebb páncélzatú, robbanó reaktív páncélzattal, rakétavetőkkel, két automata gépágyúval és gránátvetőkkel felfegyverzett támogató harcjármű. Az már az orosz hadiipar kapacitásait jellemzi, hogy bár 2002-ben indult meg a gyártása, csak egy-két tucatnyi áll a hadsereg rendelkezésére.

A délnyugati arcvonalon változatlanul stabil a helyzet, az ISW szerint mindkét fél a vonalai megerősítésén dolgozik, bár az orosz hadügy más forrásokból megerősítetlen állítása szerint az orosz alakulatok megakadályoztak egy "nagyszabású" ukrán ellentámadást Donyeck és Dnyipropetrovszk megyék határán.

Látszólag teljesen összeomlott az orosz hadsereg nagy keleti offenzívája. Az eredetileg Luhanszk és Doneck megyék egészének megszállására, a keleti arcvonalat tartó ukrán főerő széles bekerítésére indított akciót egy hónap után már csak Luhanszk megye megszállására, lényegében Sziverodoneck városának elfoglalására korlátozták, de az elmúlt napok fejleményei alapján egyelőre az is kétséges, hogy egyáltalán erre képes lesz-e az orosz hadsereg. Az Institute for the Study of War elemzői szerint emiatt már egyre hangosabban morgolódnak az oroszpárti háborús bloggerek.

A legismertebb, a katonai becenevén Igor Sztrelkovként ismert FSZB-tiszt, Igor Girkin, az MH17-es lelövetésének egyik fő felelőse, a "Donyecki Népköztársaság" egykori, Putyinnal 2016-ban összebalhézott védelmi minisztere szerint például az orosz haderő tervei annyira nyilvánvalóak voltak, hogy az ukránok felkészülten várhattak minden támadást. Értékelése szerint az orosz csapatok így lényegében a végkimerülés szélén állnak, mert "az ellenség által rájuk kényszerített szabályok szerint" kénytelenek harcolni.

A szakadárok oldaláról korábban elhangzott kritikák szerint az orosz hadsereg a hadászat alapszabályait is figyelmen kívül hagyja. Azok alapján ugyanis beásott védelem ellen minimálisan is háromszoros erőfölényben lévő haderőnek van legfeljebb esélye sikerre, ehhez képest Donyeck városánál 1:1 arányban állnak szemben ukrán és orosz erők, utóbbiak így kísérlik meg áttörni a kiépített védelmet.

Ezek alapján, bár független forrásból képtelen ellenőrizni, nem tűnik hihetetlennek Petro Andejuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadójának értesülése arról, hogy Donyeck városában már az offenzíva elakadása miatt mozgósított helyiek rokonai is lázonganak.

Nem mozdulnak

Az biztos, hogy az orosz offenzíva nem áll jól. Az ukrán erők harkivi ellentámadása, amely már egy ponton az orosz határon túlra szorította vissza a várost ostromló erőket, lényegében megakasztotta a széles átkarolás kulcsfontosságú orosz műveletét, a kitörést az izjumi zsebből. Az orosz erők Harkiv alól ugyan nem vonták úgy ki a csapataikat, mint korábban a vesztes kijevi csata után - minden bizonnyal azért, hogy lőtávolon kívül tartsák a tüzérséget legfontosabb utánpótlási központjuktól, az orosz területen Harkivhoz legközelebbi nagyváros, Belgorodtól -, de ez olyan erőiket köti le, amiket a kitöréshez kellett volna használniuk. A donyecki fronton a fent már említett okokból semmilyen érdemi eredményt nem értek el az offenzíva első hónapjában, így most lényegében Sziverodoneck bekerítésével próbálkoznak.

Ezt nehezíti, hogy az ukránok több kierőszakolt folyamátkelésüket is megakadályozták, az egyik során legalább egy teljes orosz zászlóaljharccsoportot felszámolva. Másrészt az ukrán erők az ostromolt város környékén berobbantották azokat a hidakat és utakat, amelyeken át az orosz erők átkarolhatnák a várost. Az oroszok így most dél felől Bahmut irányába előre törve igyekeznek elvágni az egyetlen főutat, ami Sziverodonecket Ukrajna távolabbi részével köti össze.

Beássák magukat

Az orosz támadóműveletek állását jól jellemzi az is, hogy a másodlagos délnyugati fronton, Mikolajiv és Herszon megyék határán, illetve Zaporizzsja megye megszállt részeint az orosz erők inkább beásták magukat, védelmi pozíciókat vettek fel. Vagyis további hódítás helyett a háború során eddig megszerzett területek megtartására koncentrálnak. Ilyen védműveket mélyebben is kiépítenek a megszállt részeken, az északra húzódó fronttól viszonylag távol eső Melitopoltól délre (!) is beásták magukat.

Ukrán értesülések szerint a helyzet még ezeken a megszállt részeken se nyugodt, a zaporizzsjai megyei katonai közigazgatás tudomása szerint egy ismert zaporizzsjai kollaborátor nemrég az oroszok által kinevezett helyi kormányzót gyanúsította meg lopással. Az ISW szerint az ilyen konfliktusok, a megszállók csoportjai közti rivalizálás arra utal, hogy az orosz hatóságoknak nem voltak kész terveik a megszállt részek kezelésére.

Mariupol vége

A legmegrázóbb hétfői fejleménynek ugyan már csak mérsékelt hatása lehet a fronthelyzetre, szimbolikus jelentősége annál nagyobb. 82 nap harc után Mariupol védői tűzszünetet alkudtak ki az oroszokkal, a megállapodás részeként 264 sérültjüket orosz ellenőrzésű területre szállították kezelésre. A kissé zavaros hírek alapján elképzelhető, hogy az Azovsztal acélgyár bunkereibe visszaszorult utolsó ukrán védők maradéka is kapitulálhat - a gyár területén a becslések szerint hatszáz ukrán katona lehetett a hétfői evakuáció előtt, tehát közel felüket már kórházba szállították.

Kora este az orosz védelmi minisztérium számolt be egy megállapodásról, mely szerint az Azovsztal üzem katakombáiban meghúzódó ukrán erők sebesültjeit oroszok megszállta területeken lévő kórházakba szállítják egy megállapodás alapján. Mivel a hírt ukrán hivatalos források nem erősítették meg, és korábban számtalan példa volt arra, hogy az oroszok evakuációt jelentsenek be, amely végül meghiúsult, eddig nem számoltunk be erről. Most azonban a Reuters jelentése szerint kb. tucatnyi autóbusszal szállítottak el ukrán katonákat az utolsó mariupoli földdarabról, amit az ukrán védők immár 82 napja tartanak.

A Reutersnek nyilatkozó szemtanúk beszámolója alapján megállapíthatatlan, hogy kik és hányan voltak a buszokon, így azt se tudni, hogy köztük lehetett-e az ukrán erők negyven sérültje, akiket az üzem bunkereiben már képtelenség volt ellátni.

Mindenesetre Denisz Prokopenko, az Azov ezred parancsnoka nemrég videóüzenetet tett közzé, aminek már búcsúhangulata volt. Ebben arról beszélt, hogy az erőik "mindent megtettek, amit a lehetetlen helyzetben megtehettek", és reményét fejezte ki az ukrán nép támogatásában. Arról is beszélt, hogy teljesítik a katonai főparancsnokság utasítását, de hogy az mi, azt nem részletezte. Talán már arra utalt, hogy feladják a gyárat, és vállalják, hogy orosz ellenőrzésű területre vigyék őket.

A gyár területén a feltételezések szerint mintegy hatszáz ukrán katona maradhatott Mariupol védői, az Azov ezred és a 32-es tengerészgyalogos dandár túlélői közül, akik a háború első napja óta folyamatosan harcoltak úgy, hogy a város körül már március 4-én bezárult az orosz ostromgyűrű, vagyis több mint két hónapja reményük se volt a felmentésre. Elméletileg 12 autóbusszal akár mindannyiukat is elszállíthatják.

Ha ez valóban megtörténik, akkor Mariupol, amely lényegében már április végén eleset, teljes egészében orosz ellenőrzés alá kerülhet. Ezzel a háború előtt 460 ezer lakosú Mariupol lenne a legnagyobb ukrán város, amit az oroszoknak a háború kezdete óta sikerült megszállni. A második legnagyobb város, amit megszálltak, a háromszázezres Herszon volt, amit a háború első napjaiban minimális erőfeszítések árán sikerült elfoglalniuk, miután az ukrán erők nem tudták tartani a Dnyeper hídját, ami elvágta a várost a Krímből kitörő orosz erőktől. (Reuters via The Guardian)

A Twitteren gratulált miniszterelnökké választásához Orbán Viktornak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

"Kedves Orbán Viktor miniszterelnök úr, gratulálok mai újraválasztásához! Az EU példátlan kihívások elé néz. Már várom, hogy közösen dolgozzunk annak biztosításán, hogy közösen sikeresen válaszolhassunk ezekre" - írta.

Svédország Finnországhoz csatlakozva felvételét kéri a NATO-ba, jelentette be hétfőn Magdalena Andersson svéd miniszterelnök, aki a lépést Oroszország Ukrajna elleni agressziójával indokolta. "Történelmi változás ez hazánk biztonságpolitikájában" - mondta Andersson, és nem túlzott. Svédország a napoleoni háborúk kora óta, vagyis több mint kétszáz éve semleges ország. Ezt a semlegességet a két világháborúban és az azt követő hidegháborúban se adta fel.

"Tájékoztatni fogjuk a NATO-t, hogy a szövetség tagjává kívánunk válni" - közölte Andersson, hozzátéve, hogy hazájának "szüksége van azokra a formális biztonsági garanciákra, amelyek a NATO-tagsággal járnak".

Andersson azt is közölte, hogy Svédország Finnországgal közösen cselekszik - a finn kormány vasárnap jelentette be hivatalosan is csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.

A NATO-tagság a szervezet alapokmányának 5. cikkelye alapján nagyon komoly védelmi garanciákat jelent. Ez a cikkely ugyanis előírja, hogy ha egy tagállamot támadás ér, és ezért a többiek segítségét kéri, azok kötelesek is katonai erővel a segítségére sietni. Ez persze azt is jelenti, hogy egy másik tagállamot érő támadás esetén Svédországnak és Finnországnak is kötelessége segítséget nyújtani. Tekintettel a két ország katonai erejére, a NATO-tagságuk kölcsönösen előnyös, a katonai szövetség igen ütőképes hadseregekkel gyarapodik egy geopolitikailag fontos zónában - hogy mást ne mondjunk, Finnország tagságával megduplázódik az a határszakasz, ahol Oroszország közvetlenül NATO-tagállammal határos. (Via AP)

Az orosz csapatok kivonultak Észak-Ukrajnából, de az invázió hatása még évekig kísérteni fogja az itt élőket: a fel nem robbant lőszerek, aknák és rakéták komoly veszélyt jelentenek a civilekre, akik újjá akarják építeni lerombolt városaikat. A robbanóeszközök eltávolítására küldött aknamentesítők életeket menthetnek, de az idő ellenük dolgozik. A DW stábja bemutatja munkájukat.

Gyerekkori jóbarátja, a gázszerelőből lett polgármesterből lett multimilliárdos, a Mark Zuckerbergnél is nagyobb ütemben gyarapodó üzleti zseni, Mészáros Lőrinc és új neje, Várkonyi Andrea is tiszteletét tette a miniszterelnöki eskütételen. Várkonyi az alkalomra könnyed nyári ruhát, divatszakértő kollégánk, Kiss Imola gyorsértékelése szerint a neves tervezőpáros, Dolce&Gabana egyik elegáns darabját kapta magára.

A miniszterelnöki eskütételen videósaink is jelen voltak, Mészáros és Várkonyi érkezéséről hamarosan mozgóképpel is jelentkezünk.

Hat halálos áldozata van a koronavírus-járványnak, jelentette a hivatalos észak-koreai hírügynökség, a KCNA. A világtól teljesen elzárt sztálinista diktatúra csütörtökön ismerte be először, hogy a koronavírus elérte az országot, pénteken pedig már halálos áldozatokról jelentettek. A KCNA beszámolója szerint 187500 észak-koreait különítettek el és kezelnek, miután április vége óta "ismeretlen eredetű láz" terjed az országban. A jelentés szerint már mintegy 350 ezer ember mutatott lázas tüneteket, csak kedden 18000 új esetet jelentettek.

Az első haláleseteket azután ismerték el, hogy a rezsim "legmagasabb fokú vészhelyzeti intézkedéseket" léptetett életbe Phenjanban, a fővárosban. Hogy mi a valós helyzet, arról nehéz tájékozódni, de a Guardian azt írja, hogy a szakértők szerint valószínűleg senki, vagy ha mégis, nagyon kevesen vannak beoltva az ország 26 millió lakójából. Észak-Korea korábban a kínai és orosz vakcinafelajánlásokat is visszautasította.

„Egy atomháborúban minden fél veszít” - felelte ramsteini sajtótájékoztatóján az AFP kérdésére Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Az USA legnagyobb európai támaszpontján, a németországi Ramsteinben kedden negyven ország képviselői gyűltek össze arról egyeztetni, hogy milyen módon tudják fenntarthatóan és hosszú távon támogatni Ukrajna háborúját Oroszország ellen, az AFP újságírója pedig Szergej Lavrov hétfő esti alig leplezett fenyegetésére utalt, amiben az orosz külügyminiszter egyrészt legitim célpontnak nevezte a fegyverszállítmányokat, másrészt azzal vádolta a NATO-t, hogy azok révén lényegében már most is részese a konfliktusnak, és ez eszkalációhoz, akár atomfegyverek bevetéséhez is vezethet.

"Az ilyen retorika nagyon veszélyes" - mondta Austin, aki szerint "nem is válaszolunk efféle retorikára". Később a dán TV2 hasonló kérdésére azt is hozzátette, hogy a maguk részéről mindent megtesznek azért, hogy a helyzet ne váljon kontrollálhatatlanná, és mindig mérlegelnek, hogy csakis arányos lépéseket tegyenek.

Magáról az egyeztetésekről csak nagyon nagy vonalakban számolt be, konkrétumként csak Christine Lambrecht nyilvánosan is megtett bejelentését ismertette 50 Gepard légvédelmi harcjármű Ukrajnának átadásáról. Összességében elmondása szerint a résztvevők abban állapodtak meg, hogy havi rendszerességgel áttekintik majd, milyen szükségletei vannak Ukrajnának, hogy egymás közt is egyeztessenek, illetve az elnyúlni látszó háborúra, Ukrajna későbbi fegyverkezései igényeire, valamint a NATO növekvő fegyverigényére tekintettel az is áttekintették, hogy saját fegyvergyártási bázisuknak milyen lépéseket kell tennie a közeli jövőben.

A New York Times kérdésére, hogy mit értett az alatt, hogy Oroszországot meg kell gyengíteni, csak annyit mondott, hogy az orosz szárazföldi haderő jelentős ember- és anyagi veszteségeket szenvedett, így most azt kell garantálni, hogy ezeket ne tudja könnyedén pótolni, ezzel is gátolva, hogy a jövőben fenyegetőn léphessen fel szomszédaival szemben.

„Putyinnal van dolgunk, aki szörnyűséges, brutális háborús bűncselekmények elkövetésére adott parancsot. Vagyis bármi lehetséges, és készen kell állnunk arra is, hogy Oroszország katasztrofális következményekkel járó fegyvereket is bevethet” – mondta az Ukrajinszka Pravdának adott interjújában Victoria Nuland amerikai külügyminiszterhelyettes. Szerinte az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeznek rávenni Putyint, hogy vegye észre a jelzéseiket arról, hogy az atomfegyver bevetése nem pusztán Ukrajna és a világ, hanem Putyin és Oroszország számára is katasztrofális következményekkel járna.

Az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök akár taktikai atomfegyvert – vagyis az interkontinentális rakétákra szerelt, hatalmas robbanóerejű ún. stratégiai atomfegyvereknél kisebb erejű, de a világon eddig egyedüliként éles helyzetben bevetett atombombáknál így is pusztítóbb, alapvetően harcászati célú atomfegyvereket – is bevethet Ukrajnában, ha nem a tervei szerint alakulnak a dolgok, már a háború kezdetén is felmerült, de az elmúlt napokban egyre felkapottabb gondolat lett. A Bloomberg értesülései szerint a Kremlben is vannak olyanok, akik szerint ez nagyon is reális lehetőség, és hát maga Putyin a háború első napjaiban az ország stratégiai nukleáris erőinél is készenlétet rendelt el.

A Pravda kérdésére, hogy akkor ez esetben nem az lesz a helyzet, mint a Krím orosz megszállása idején volt, amikor újságírójuk szerint a világ nagyjából azzal reagált, hogy „jaj, akkor most jobb, ha nem állnak ellen”, Nuland közölte, hogy „biztos lehet benne, hogy egy ilyen katasztrofális helyzetben nem fogjuk magára hagyni Ukrajnát”. „Bár már most is háborús bűncselekményekről beszélünk, amelyekért Putyinnak felelnie kell, az ilyen fegyverek bevetése alapvetően új szintre emelné a helyzetet. És mi biztosítani fogjuk, hogy ennek következményei legyenek” – mondta Nuland. Azt azonban már nem akarta kifejteni, hogy pontosan mit is ért következmények alatt. „A jelen körülmények között tán jobb tartózkodni ezek részletezésétől, de azt garantálhatom, hogy még a jelenlegi súlyos veszteségekhez, súlyos árhoz képest is, amit Oroszország az agresszió miatt elszenved, egy ilyen esetben Putyin cselekedeteinek ára egyszerűen csillagászati lesz.”

A Pravda újságírója ezután az iránt édreklődött, hogy az Egyesült Államok kész-e a NATO-tagsággal járó védelmet kiváltó biztonsági garanciát vállalni, amire Volodimir Zelenszkij vágyik. Nuland a válaszában a „biztosíték” kifejezést használta arra, hogy miről folytat egyeztetéseket az amerikai kormány az ukránnal. Erre a Pravda újságírója célzottan vissza is kérdezett, tekintettel arra, hogy az 1994-ben Budapesten aláírt, Ukrajna biztonságát garantáló Budapesti Memorandumban is a biztosíték kifejezés szerepelt, éppen azért, mert annak nincs olyan kötelező ereje, mint a garanciának, Nuland élesen azt válaszolta, hogy „pontosan azt mondtam, amit mondtam, és ennél többet nem is mondhatok most nyilvánosan”.

A napok óta tartó folyamatos bombázás után orosz különleges alakulatok rohanták le az Azovsztal acélgyárat Mariupolban. Ide húzódtak vissza a város védői, és a beszámolók szerint még vagy ezer civil - köztük sokan a még kitartó ukrán védők hozzátartozói - is itt talált menedéket a harcok elől.

A különleges erők rohamáról Eduard Baszurin, az ún. Donyecki Népköztársaság, az egyik kelet-ukrajnai szakadár állam vezetője számolt be a Russia 24 orosz állami hírtelevízióban. Elmondása szerint a támadók légi és tüzérségi támogatással kezdték meg rohamukat az Azovsztal gyárának kiterjedt pincerendszerében beásott ukrán védők ellen. Hogy ez a támadás mennyire lesz kíméletes, arról árulkodik, hogy Baszurin a Russia 24-nek nyilatkozva tagadta, hogy az üzem területén civilek is tartózkodnának.

Baszurin volt az, aki a múlt héten az ukrán védők "kifüstölését" vetette fel, közvetlenül azelőtt, hogy a várost védő Azov ezred beszámolója szerint az orosz erők gáztámadást intéztek volna ellenük - ennek tényét független forrásból még mindig képtelenség hitelesen ellenőrizni, bár az ukránok a legmagasabb szinten is beszámoltak róla.

Mariupolt a háború kezdete óta ostromolják az orosz erők, a város körül március 4-én zárult be az ostromgyűrű. Az orosz erők döbbenetes számbeli fölénye ellenére - ukrán részről a 36-os tengerészgyalogos dandár és az Azov ezred, kb. háromezer katona védte a várost mintegy 15 ezer orosszal szemben, akik ezen a fronton zavartalanul kaptak utánpótlást a közeli Oroszországból - az ukrán védők 47. napja tartanak ki, annak ellenére, hogy a városban már az ostrom második hetében megszűnt a víz-, a gáz- és az áramellátás, és az oroszok még a polgári lakosságnak szánt segélyszállítmányokat se engedték be. (Via BBC 1, 2)

Pavlo Ivanyuk házának ajtaján a megszállás utolsó napján kopogtattak az orosz megszállók. A férfi ajtót nyitott, mire az oroszok hátra vezették a garázshoz, és minden különösebb magyarázat nélkül agyonlőtték. "Van még valaki itt?" - kiáltották el magukat.

A történetet Ivanyuk neje, Valja Naumenko mesélte az AP-riportereinek egy Kijevhez közeli kis faluban, egy diófák szegélyezte utcában, a temetőnél, ahol négy frissen kiásott holttest sorakozott. A tetemeket vasárnap ásták ki az orosz megszállók áldozatai után kutató önkéntesek, akik eleinte lapáttal próbálkoztak, aztán egy markolót hívtak segítségül.

Épp megtalálták a testeket, amikor zokogva megérkezett Ira Szlepcsenko, az egyik áldozat neje. Utána érkezett Valja Naumenko. Szlepcsenko és Naumenko szomszédok. Miután a katonák kivégezték Naumenko férjét, és elkiabálták magukat, Szlepcsenko férje, Szasa Nadolezsko lépett ki a házából. Hallotta ugan a lövést, de attól félt, hogy ha senki se felel, akkor átkutatják a házat. így hát ajtót nyitott, az oroszok pedig őt is agyonlőtték.

Másnap elhagyták a települést. (AP via The Guardian)

Magyarország megsérti az EU Oroszországgal szembeni szankcióit, ha Orbán Viktor miniszterelnök ígéretének megfelelően ezentúl valóban rubelban fizet az orosz gázért, mondta a CNN-nek Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

"Elemeztük Putyin rendeletét, és a jogi helyzet világos. Amit Putyin ajánl - hogy a vásárlóik rubelra váltsanak eurót, és úgy fizessék ki a számlát - a szankciók megsértésének számít. Aki ezt teszi, rubelban fizet, az megsérti a szankciókat, az megkerüli az Oroszországgal szemben életbe léptetett szankcióinkat" - mondta az Európai Bizottság elnöke.

Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy miután előző nap telefonon egyeztetett Putyin orosz elnökkel, Magyarország hajlandó rubelban fizetni az orosz importgázért.

Von der Leyen szerint az EU párbeszédet folytat a kérdésről Magyarországgal. "Magyarország eddig tartotta magát a szankciókhoz, így amíg nem látjuk ennek ellenkezőjét, minden rendben van. Az EU soha korábban nem volt ennyire egységes, elszánt és gyors. Úgy hiszem, minden egyest tagállamunk számára az is kérdés, hogy valóban az első akar-e lenni, ami megtöri ezt az egységet" - mondta Leyen a CNN-nek. (Via CNN)

Ötvenre nőtt a kramatorszki pályaudvart ért orosz harcászati rakétacsapás halálos áldozatainak száma, jelentetet a Reuters Doneck megye kormányzójára, Pavlo Kirilenkóra hivatkozva. A halálos áldozatok között öt gyerek is van. Az Unicef, az ENSZ gyerekjóléti szervezete azt közölte, hogy még nincsenek pontos adataik a gyermekáldozatok számáról, de "a legrosszabbtól tartanak". Erre jó okuk van:

Kramatorszk az egyik legfontosabb vasúti csomópont Kelet-Ukrajnában, ahol több olyan vasútvonal is összefut, amit az oroszok fenyegető donbászi offenzívája elől az ország nyugati, békésebb vidékeire tartók használnak.

A pályaudvaron a támadás idején több ezer menekült, javarészt gyerekek, nők és öregek várakoztak. Kramatorszk polgármestere szerint négyezer ember volt a pályaudvaron, amikor becsapódott a két orosz harcászati rakéta.

Oroszország persze szokása szerint igyekezett hárítani, illetve egyenesen Ukrajnára tolni a felelősséget a támadásért. Azt állították, hogy a pályaudvarra becsapódott rakéták maradványai alapján azok 9k79 Tocska-U harcászati rakéták voltak, amiket az orosz hadsereg már 2019-ben kivezetett a szolgálatból, és modernebb Iszkander rakétákra cserélte azokat. A valóság ezzel szemben az, hogy a háború első napjától kezdve lövik Ukrajnát Tocska-U rakétákkal, amikből hatalmas készleteket halmoztak fel még a szovjet időkben.

A Tocska-u típusától függően 1800-2010 kilogram össztömegű, 6,4 méter hosszú, 65 centi átmérőjű rakéta, amit nagy erejű robbanószeres (HE), kazettás, atom, vegyi vagy biológiai töltettel is fel lehet szerelni. A 482 kilós kazettás töltet ötven darab 7,45 kiló súlyú bombát tartalmaz, ezek a becsapódás után tizenötezernél is több darabra szétrobbanva 200 méter sugarú körben képesek gyilkolni.

Az egyik becsapód rakéta oldalára azt írták, за детей (a gyerekekért), ami különösen cinikus annak fényében, hogy a támadásban legalább öt gyermek is életét vesztette.

Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramján reagált a támadásra, amiért az "orosz szörnyetegeket" hibáztatta. Szerinte a rakétacsapás része az oroszok tudatos, a polgári célpontokat pusztító taktikájának. "Erő és bátorság híján nem a csatatéren küzdenek meg velünk, hanem a polgári lakosságot pusztítják" - írta. (Via Guardian 1, 2)

Legalább négyszáz eltűntet keresnek a Kijevhez közeli Hosztomel városában, ahol öldöklő harc folyt a stratégiai fontosságú reptérért, melyen át az oroszok a Kijevet megszálló erőiket tervezték bedobni Ukrajnába. "Tudjuk, hogy meggyilkolták őket, ezt megerősítettük, fényképekkel és videófelvételekkel, de még nem találjuk őket" - mondta a Hromadszkij rádiónak Tarasz Dumenko, a város frissen alakult katonai közigazgatásának vezetője.

"Amíg még volt kapcsolat a várossal, szemtanúk számoltak be erről" - mondta, hozzátéve, hogy a gyilkosságokról hírt adó forrásnak végül sikerült megszöknie a megszállt településről.

Az oroszok meggyilkolták a település polgármesterét, Jurij Prilipkot, és vele együtt két ukrán önkéntest. Az ő holttesteiket megtalálták. De még sokakét nem. "A sebesülteket 35 napon át ellátó doktornőnk férjét és fiát 13 napja hurcolták el, őket még mindig nem találjuk. Nem találjuk a reptér tűzoltóparancsnokát sem" - mondta Dumenko.

Beszámolója szerint az oroszok igyekeztek eltüntetni a gyilkosságok nyomát. A Hosztomlebe vezető utakat elmondása szerint szétlőtt kocsik szegélyezték, bennük holttestek, gyermekek holttestei. "Most, amikor visszatértünk, a holttesteknek nyomuk veszett" - álltotta. (Via Unian)

"Orbán Viktor miniszterelnöknek semmi oka sincs azt állítani, hogy a választási győzelemhez vezető úton Ukrajna elnökével is meg kellett küzdenie" - reagált hétfő délután a hivatalos Facebook-oldalán az ukrán külügyminisztérium a magyar miniszterelnök vasárnap éjszakai győzelmi beszédére. Orbán a győzelem mámorában arról győzködte ünneplő híveit, hogy - miközben kampányához a teljes magyar állam minden erőforrását felhasználhatta - sosem látott túlerővel kellett megküzdenie, mert a a kampányba a hazai és a nemzetközi baloldalon, a brüsszeli bürokratákon, a Soros-birodalmon, a "nemzetközi fősodrató médián" át végül "még az ukrán elnök is" beszállt.

"Először is, sem ukrajna, sem elnöke, Volodimir Zelenszkij nem vett részt politikai kampányban Magyarországon. Másodszor, az Ukrán elnök sokkal komolyabb dolgokkal van elfoglalva - az orosz agresszió visszaverésével. A miniszterelnök inkább hálás lehetne Ukrajna elnökének a tényért, hogy a háború, Putyin elnök agresszív műveletei az ukrán nép hősies ellenállásának köszönhetően nem érték el Magyarország határát" - írták.

Egyben jelezték, hogy reményeik szerint a magyar kormány újonnan szerzett meghatalmazásával élve végre Putyin agressziójának, az ukrán nép ellen elkövetett háborús bűncselekmények megfékezésére koncentrálhat, így nem maradnak észrevétlenül az irpinyi, bucsai és hosztomeli polgári lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekmények. "Elvárjuk, hogy Budapest egyértelműen elítélje ezeket a bűncselekményeket, és felülvizsgálja eddigi hozzáálását Ukrajna megsegítésében, hogy az összhangba kerüljön a valós helyzettel, az Oroszország jelentette fenyegetéssel és az orosz hadsereg által elkövetett atrovitásokkal" - írták.

Közleményüket azzal zárták, hogy Ukrajna biztonsága nélkül Magyarországé se garantálható, és Ukrajna az ukrán társadalom szerves részét képző ukrajnai magyarok hazája is. "Egyesíteni kell erőinket az orosz gonosz legyőzése, illetve a béke helyreállítása érdekében az ukránok, magyarok és más európaiak érdekében" - írták.

Csaknem teljes, 96,33 százalékos feldolgozottság mellett 6392 szavazat Lázár János előnye, a szavazatok több mint 50 százalékát megszerezve nyert az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltjével, Márki-Zay Péterrel szemben.

Lázárra a csaknem végleges adatok szerint 27137-en, Márki-Zayra 20747-en szavaztak. Százalékosan ez 52,17:39,86 Lázár győzelmének aránya.

A választókerületben Veres Csaba Levente, a Mi Hazánk jelöltje 2761 szavazattal a szavazatok 5,31 százalékát szerezte meg, az MKKP jelöltjére, Kis Józsefre 861-en szavaztak, Szabó Zoltánra (MEMO) 428, Kovács Istvánra (ISZOM-Munkáspárt) 111-en szavaztak.

Frissítette a részvételi adatokat a Nemzeti Választási Iroda, nyilvántartásuk szerint délután háromig a szavazásra jogosultak 62,92 százaléka, 4 840 928 fő ment el szavazni.

2018-ban ez az arány 63,21 százalék volt.

A választások előtti közvélemény-kutatások magas részvételt jeleztek előre, de a reggeli hideg és havazás visszavetette a szavazókedvet. Reggel kilenckor 2,76, délelőtt tizenegykor 4,16 százalékponttal maradt el a részvétel a négy évvel ezelőttihez képest. Délután egyre már szűkült a különbség, akkor már csak 2,31 százalékpont volt a különbség a 2018-as adatokhoz képest. Ez délután háromra 0,89 százalékpontra csökkent.

A választással kapcsolatos legfrissebb híreinket itt lehet követni.

A gyár 2,5 kilométeres körzetében veszélyes a helyzet. A szivárgásra Dmitro Zsivickij, a megyei katonai közigazgatás vezetője Telegram-csatornáján figyelmeztette a lakosságot. Tájékoztatása alapján az ammóniaszennyezés elől széliránnyal ellentétes irányba kell menekülni. Amennyiben erre nincs mód, pincékben, mélyen fekvő óvóhelyeken kell menedéket keresni, mivel az ammónia könnyebb a levegőnél.

Ha erre sincs mód, Zsivickij a lakások nyílászáróinak szigetelését javasolja, lehetőleg citromsavval vagy 5 százalékosra higított ecetoldatba áztatott rongyokkal. Javasolta továbbá, hogy a fürdőszobában nyissák meg a zuhanyt, hogy finom permet keletkezzen, mert a víz megköti az ammóniát. Ha valaki megmérgeződne, azt vigyék azonnal friss levegőre, és itassanak vele szódabikarbónás tejet, írta. Tájékoztatása szerint az ukrán katasztrófavédelem már dolgozik a szivárgás leállításán a Szumihimprom gyár telephelyén, írja az Ukrajinszkaja Pravda Zsivickij Telegram-posztjára hivatkozva.

Zsivickij tájékoztatása alapján a szivárgás pillanatnyilag nem fenyegeti Szumit, mert a szél a várostól elfele fújja a felhőt.

A háború második hetében, amikor az oroszok offenzívája már elakadt, Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium hírhedten véres szájű szóvivője állt elő azzal, hogy "értesüléseik" szerint "ukrán nacionalisták" nagy mennyiségű ammóniával készülnek önmerényletre Harkivban. Tájékoztatásából az Egyesült Államok azt a következtetést vonta le, hogy az orosz hadsereg készülhet vegyi fegyverek bevetésére. Az ammónia nem túl szofisztikált, és nem is a leghatékonyabb vegyi fegyver, ám bevetését megkönnyítené, hogy egy fejlett vegyiparral bíró országban, mint amilyen Ukrajna is, széles körben hozzáférhető, így a felelősséget is könnyen lehet hárítani. Bassár el-Aszad szír diktátor például rendszeresen vetett be vegyi fegyvereket a lázadók kifüstölésére a városokban - és a városi harc az oroszoknak se erőssége az eddigi eredményeik alapján. Aszad rendszerint klórgázt, egy szintén széles körben hozzáférhető vegyületet vetett be, aminek a használatát minden esetben igyekezett a lázadókra kenni.

Jelen esetben azonban még semmi sem utal arra, hogy szándékosan vetettek volna be ammóniát, a mérgező gáz egy vegyi üzemből szivárog, ahol dolgoztak a műtrágyagyártásban is használt anyaggal.

Joe Biden háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyint, Oroszország megsértődött

Mindezt azután, hogy az orosz légierő lebombázott Mariupolban egy színházat, ahol akár 1200 polgár is meghúzhatta magát.

Az amerikaiak újabb 800 millió dolláros hadisegélyt, közte támadó drónokat és nagy hatótávolságú légvédelmi rendszereket küldenek Ukrajnának

Negyedik hetébe lépett az ukrajnai háború. Az első, a második, és a harmadik hétről szóló közvetítéseinket itt találhatják.

"Nagyon nehéz pár nap volt ez" - nyilatkozta az orosz közévé híradójában transzparensével a háború ellen tiltakozó nő, akit végül szabálysértés miatt 30 ezer rubel (85 ezer forint) pénzbírságra büntettek, nem is a tévés akciója, hanem amiatt a videója miatt, amiben másokat is a háború elleni tiltakozásra buzdított.

A bíróság előtt beszélve Marina Ovszjannyikova saját egyéni döntésének nevezte a tiltakozást, mert "nem szeretem, hogy oroszország megindította az inváziót, szerintem ez szörnyű volt".

Köszönetet mondott támogatóinak, barátainak és kollégáinak is. "Nagyon nehéz pár napja volt ez az életemnek. Két napig nem aludtam. Több mint 14 órán át faaggattak" - mondta.

Ovszjannyikova szerint a hatóságok eleinte megtagadták tőle a jogi segítséget. Védője a bíróságon azt állította, hogy Ovszjannyikova kérése ellenére se engedték, hogy az ügyvédje jelen legyen a kihallgatáson, órákon át nem hívhatta őt. "Nem hagyták, hogy kapcsolatba lépjek a közeli családtagjaimmal, nem hagyták, hogy jogi segítséget kérjek. Nehéz helyzet volt" - mondta Ovszjannyikova.

Ezután azt kérte, hogy mielőtt tövábbi nyilatkozatokat adna, had aludja ki magát, majd újra megismételte, hogy egyedül az ő döntése volt a tiltakozás. (Via BBC)

Orosz olaj- és nyersanyagipari cégekbe, például a Gazpromba, vagy az aluminiumipari Ruszalba vásárolná be magát a kínai állam, írja a Bloomberg a kínai vezetés terveit ismerő forrásokra hivatkozva. Jelentésük szerint a pártvezetés olyan kínai állami cégekkel tárgyal a bevásárlásról, minta a China National Petroleum, a China Petrochemical, az Aluminum Corp. of China és a China Minmetals.

A bevásárlás most több szempontból is jó üzletnek ígérkezik. Egyrészt Kína ezáltal növelheti nyersanyagbehozatalát egy olyan időszakban, amikor a nyugati szankciók miatt nagy a bizonytalanság a nyersanyagpiacokon, emiatt emelkednek az árak is. Másrészt most, ugyancsak a nyugati szankciók, illetve a nyugati részvényalapok eladásai miatt nyomott áron vásárolhatná be magát az orosz cégekbe.

De akármilyen jó üzletnek is tűnik ez, a Bloomberg szerint korántsem kockázatmentes. A szankciók miatt az orosz gazdaság gyors romlásnak indult, ami az orosz cégek életképességét is befolyásolja. Nehézségeket jelent továbbá, hogy Oroszország és Kína között nincs elégséges infrastruktúra - vezetékek - nagyobb mennyiségű olaj és gáz szállítására, bár a Gazprom már tárgyal egy újabb vezeték építéséről.

A Bloomberg névtelenséget kérő forrásai szerint egyelőre még csak tapogatózó megbeszélések zajlottak, egyáltalán nem garantált, hogy a tervezett üzletekből bármi is megvalósul. Mindenesetre már a kínai és az orosz energetikai cégek között is kezdődtek tárgyalások. Az érintett cégek közül a China National Petroleum és a China Petrochemical - amit együttesen Sinopec Groupnak hívnak - nem kívánta kommentálni a Bloomberg megkeresését. A kínai szabályozó hatóság, a Sasac, illetve az Aluminum Corp. of China nem válaszolt a megkeresésre, ahogy egyelőre a Gazprom és a Ruszal képviselői sem, bár Oroszországban éppen munkaszüneti nap van.

"Ma nincsenek szavaim. Elfogytak az érzelmeim. Szörnyű bánat érte Mariupolt, újabb gyermek halt meg szülővárosunk blokádja miatt. A halál oka kiszáradás" - kezdte Tánya, a romok alatt szomjan halt hatéves mariupoli kislány történetét Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere a város hivatalos Telegram-csatornáján. Mariupolt a múlt hétfőn kezdte bombázni az orosz hadsereg, hat napja nincs már folyóvíz, se áram.

Bojcsenko szerint Tányát egy lerombolt ház romjai alól húzták ki, "Az anyja meghalt. Nem tudjuk megmondani, hogy a mi kis erős mariupoli lányunk meddig küzdött az életéért. El sem tudjuk képzelni, mennyi szenvedést kellett elviselnie egy ártatlan gyermeknek. Élete utolsó perceiben egyedül volt, kimerülten, rémülten, szörnyű szomjuságot érezve. Ez csak egy a sok történet közül Mariupolban" - írta a város Telegram-csatornáján Bojcsenko.

"Az orosz megszállók cinikus módon félmillió mariupolit fosztottak meg a víztől, a fénytől, a fűtéstől, a kapcsolattól a külvilággal. Elzárták az összes kivezető utat. A gazemberek miatt Mariupolban humanitárius katasztrófahelyzet alakult ki" - írta, azzal vádolva az oroszokat, hogy a hadseregük minden humanitárius segély városba juttatását megakadályozta. "Ahogyan a mariupli lakosok kimenekítésére, az emberéletek mentésére tett kísérleteket is meghiúsították" - írta.

"Míg Varsóban vagy Budapesten, Münchenben vagy Párizsban a gyerekek iskolába járnak, nálunk kíméletlenül és cinikusan megfosztják őket a békés gyermekkortól. De még megmenthetjük a békés jövőjüket. Mariupolt fel kell szabadítani, sürgősen meg kell nyitni a humanitárius folyosót, és meg kell menteni félmillió mariupolit" - írta.

Zárásként követelte, hogy a világ országai vezessenek be légtérzárat Mariupol felett. "Ez nem hozza vissza a mi édes Tányánkat, de több ezer gyermek életét védheti meg Ukrajnában" - írta.

Az oroszokkal hétfőn kötött megállapodás alapján Mariupolnál kedden humanitárius folyosót nyitottak. Volt már ilyen korábban is, de eddig az oroszok minden alkalommal tüzet nyitottak a menekülőkre, a Nemzetközi Vörös Kereszt szerint pedig aláaknázták azt az útvonalat, amin a humanitárius segélyszállítmányok érkeztek volna a városba. A hírek szerint ez ma sincs máshogy, a várost Zaporizzsjával összekötő folyosót már orosz támadás érte, lőtték a városba tartó segélyszállítmányt is.

Heteken belül sajátos kísérletbe kezd tudósok nemzetközi csoportja: mesterséges bálnaürülékkel szórják be az Indiai-óceánt. A cél annak megállapítása, hogy művi úton lehetséges-e újraépíteni azt az óceáni ökoszisztémát, aminek a fennmaradását egykor a bálnaürülék biztosította. Ez a rendszer a bálnák számának megcsappanásával omlott össze, a bálnaürülék mennyiségének csökkenésével az azon élő élőlények sora is elpusztult, ami végső soron a halállomány drámai csökkenéséhez vezetett.

"A bálnák jellemzően apró rákokkal, krillel táplálkoznak, háromszáz méter mélységben. Ott olyan nagy a testükre nehezedő nyomás, hogy nem tudnak kakilni, ahhoz fel kell úszniuk a felszínre. Ilyenkor egy nagy úszó ürülékhalmot hoznak létre, ami a napfénnyel együtt remek tápanyagforrása a fitoplanktonoknak, ami aztán remek tápláléka a halaknak" - magyarázta a Guardiannak Sir David King, a brit kormány egykori vezető tudományos tanácsadója, a projekt egyik vezetője.

A projekt, amit szemérmesen "Tengeri Biomassza Regenerációs Projektnek" neveznek, a bálnapopuláció drámai csökkenését igyekszik ellensúlyozni. Becslések szerint a bálnák száma ma csupán öt százaléka annak, ami négyszáz éve lehetett, képzelhetik, hogy ez milyen mértékű visszaesést jelent a lényegében a tengert trágyázó bálnaürülék mennyiségében.

A mesterséges bálnaürüléket az indiai Goában állítják majd elő, ahol a rizstermelés melléktermékeként rengeteg rizsburok keletkezik, ami remek alapanyaga a műbálnaszarnak. Ezt megsütik, és tápanyagokkal keverik, hogy aztán szétszórva a víz felszínén lebeghessen, és táplálhassa a planktonokat.

Az áprilisra tervezett első trágyázás csak kísérleti, pár hétig tart majd csupán. A célja, hogy egyáltalán bizonyítsák a koncepció működését. King szerint azonban már ennek is lesz kedvező hatása, mert ha valóban elkezdenek virágzani a planktonok, azok a fotoszintézissel azonnal széndioxidot kötnek majd meg a légkörből. (Via The Guardian)

Tüntetést szervezett az MTV Kunigunda utcai székházához vasárnap délután öt órára Hadházy Ákos, hogy tiltakozzon "a álasztások kimenetelét befolyásoló hazugságok, hírhamisítások és az agresszor Putyint támogató orosz propaganda terjesztése ellen". A tüntetésen Szél Bernadett, Varju László, Szabó Tímea, Brenner Koloman Újhelyi István, Kanász-Nagy Máté, Hajnal Miklós és Márki-Zay Péter politikusok mellett Polyák Gábor médiakutató is felszólal.

Hadházy felhívásában azzal érvelt a demonstráció mellett, hogy a közszolgálatinak nevezett, az adófizetők évi több tízmilliárdos hozzájárulásából fenntartott állami tévében az ellenzék politikusai "csak lejárató, hírhamisító anyagokban tűnhetnek fel", a közéletinek nevezett műsorokban, "csak a kormány és a Fidesz közeli megmondó emberek adják egymásnak a kilincset Orbánt és Putyint dicsőítve".

"Ennek véget kell vetni" - írta Hadházy, aki szerint most "az állami propaganda elfogult oroszpártiságával és háborús uszításával szemben" is tiltakozni kell.

Az ukrán vezérkar legfrissebb jelentése szerint "heves harcokat" folytat az ukrán hadsereg egyes frontszakaszokon. Tájékoztatásuk szerint pillanatnyilag a donyecki műveleti terület keleti részén dúlnak a leghevesebb harcok.

Ez a donbaszi front, a kelet-ukrajnai szakadár államok határa, ahol a háború eddigi szakaszában viszonylagos nyugalom uralkodott. Az orosz inváziós erők három másik irányból támadták Ukrajnát. Mindazonáltal a Krím és Luhanszk irányából indított orosz műveletek célja részben a Donbasz határán felsorakozott ukrán főerő bekerítése, katlanba zárása is volt.

Vagyis az, hogy most a donbaszi fronton is támadás indult, már az invázió új szakaszának nyitó lépése is lehet, ami ennek a főerőnek a megsemmisítését célozza.

Az ukrán vezérkar jelentése szerint Kijev térségében, Csernihivnél is harcok dúlnak, itt az ukránok kezdtek műveletet a város felszabadítására.

Az ukrán vezérkar a morál fenntartásán is folgozik, tájékoztatásuk szerint "a teljes ukrán nép" ellenállása "demoralizálta" az orosz csapatokat, akiknek "szélsőségesen alacsony a moráljuk és a pszichológiai állapotuk", mert ők "szembesülnek a valós helyzettel". (Via The Guardian)

Az orosz tüzérség az éjjel lőni kezdte a zaporizzsjai atomerőművet. Ez Európa legnagyobb ilyen létesítménye, hat darab, egyenként 950 megawattos reaktor termel itt áramot. A bombázás hatására tűz is keletkezett a létesítményben, szerencsére csak egy melléképületben. Az már kevésbé volt szerencsés, hogy az orosz csapatok még ekkor sem függesztették fel támadásukat Enerhodar városa ellen, ahol az atomerőmű van, és az ukrán katasztrófavédelem mentőalakulatait is csak némi rábeszélés után engedték közel férkőzni a tűzhöz. Ellenben betörtek az erőmű területére, és elfoglaltak egy olyan, használaton kívüli épületet, amiben azért hasadóanyag akadt.

Azt végül helyi idő szerint 6:20-kor [magyar idő szerint 5:20-kor] sikerült megfékezniük a tűzoltóknak, a reaktorokban végül nem esett kár, és senki se sérült meg az erőmű dolgozói közül. Sugárzásnak az amerikai energetikai minisztérium mérései szerint nincs jele, minden szakértő bízik abban, hogy a reaktorok köré épített konténment - lényegében egy vastag betonteknő, ami ellenáll a gőzrobbanásnak, megakadályozva a radioaktív szennyeződés szétszóródását - kitart.

Hogy ez mennyire felelőtlen, őrült, veszélyes dolog, azt talán nem kell túlhangsúlyoznunk. A zaporizzsjai erőmű ugyan hála az égnek nem csernobili rendszerű, annál eggyel biztonságosabb VVER-rendszerű nyomottvizes reaktor, ahol a hűtést biztosító nagynyomású vízrendszre független az energiatermelő nagynyomású vízrendszertől, vagyis ennél a típusnál kisebb egy robbanás kockázata. De hogy nem nulla, azt a fukusimai atomerőmű példája mutatja, ahol hasonló, kétkörös nyomottvizes rendszerű reaktorok működtek. Ezek hűtési rendszerének működéséhez áramra van szükség, amit adott esetben generátorokkal is tudnak biztosítani.

Ám egy tüzérségi bombázás során mind a fő, mind a vészhelyzeti áramellátás veszélybe kerülhet, azok leállása esetén pedig - bár Tony Irwin ausztrál nukleáris szakértő szerint a zaporizzsjai erőműnek passzív hűtési rendszere is van - idővel mindenképpen bekövetkezik a reaktormagok leolvadása. Ez történt 2011-ben Fukusimában is, amikor a földrengést követő cunami elárasztotta az erőmű területét, tönkretéve a tartalékgenerátorokat. Ezért is volt a tüzérségi támadáshoz mérhető felelőtlenség, hogy az orosz csapatok egy ideig még a mentőalakulatokat se engedték az erőmű területére.

A veszély most ideig-óráig elhárult, Enerhodar polgármestere, Dmitro Orlov tájékoztatása szerint az orosz hadsereg pillanatnyilag a város ostromával is felhagyott. De aligha tett le az erőmű megszerzéséről, mivel ha azt elfoglalják, lényegében ellenőrzésük alá vonják az ország áramellátását.

Erős robbanás rázta meg Kijevet kora este. A robbanás a város déli pályaudvarának közelében történt, az ukrán államvasútak, az Ukrzaliznyicja tájékoztatása szerint ez az az állomás a város evakuációjának egyik központja, nők és gyerekek ezreit menekítik innen ki a bombázások elől. Arról nem tudtak tájékoztatást adni, hogy ha voltak áldozatai a támadásnak, hányan voltak.

A vasúttársaság szerint az épületben csak kisebb károk keletkeztek, és a vonatok is közlekednek. Anton Gerascsenko belügyminisztériumi tanácsadó tájékoztatása szerint viszont megsérült az egyik fő távhővezeték, ezért Kijev egyes részein, más beszámolók szerint akár a város nagy részén is megszünhet a távhőszolgáltatás.

Kijevben jelenleg még épp csak nem fagy, de a hőmérséklet napközben sem emelkedik három fok fölé, péntektől pedig már éjszakai fagyokat jelez a meteorológia, és még havazhat is.

Találat ért egy atomhulladék-lerakót az éjjel Kijevben, tájékoztatták az ukrán hatóságok az ENSZ illetékes szervezetét, a Nemzetközi Atomenergiaügynökséget. A NAÜ közleménye szerint annak nincs jele, hogy az épületben kár keletkezett volna, vagy hogy szivárogna a hasadóanyag.

Az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint sikerült helyreállítaniuk mind a kommunikációt a lerakóval, mind a sugárzásmérést. A létesítmény dolgozóinak éjjel óvóhelyre kellett menekülniük, de azóta már feljöttek felmérni a károkat.

Egy nappal korábban már támadás ért egy hasonló kijevi létesítményt, ott a transzformátorállomást érte rakétatalálat. Ezekben a kijevi lerakókban jellemzően kórházakból és gyárakból származó, alacsony sugárzású radioaktív hulladékot tárolnak.

Ugyanakkor ezek sem veszélytelenek. "Ez a két incidens rávilágít arra a nagyon is valós veszélyre, hogy radioaktív anyagokat tároló létesítmények is károsulhatna ka konfliktus során, aminek akár súlyos következménye is lehet mind az emberek egészségére, mind a környezetre" - írta közleményében Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója. "Még egyszer sürgősen felszólítom a feleket, hogy tartózkodjanak a katonai vagy bármilyen más akcióktól, amik ezek biztonságát fenyegethetik" - írta.

Bár pénteken a világ figyelme elsősorban Kijevre irányul, melynek északi külvárosába a nap folyamán betört egy kisebb orosz alakulat, a nap döntő ütközetét innen több száz kilométerrel délre, Herszon városánál vívták. A város a Dnyeper nyugati - illetve itt egy kanyarulat miatt a gyakorlatban északi - partján fekszik, a folyó zárja el a Krím félszigetről kitörő orosz csapatokat Ukrajna középső részétől, ahonnan felfejlődve dél felől is bekeríthetnék Kijevet.

Az áttöréshez kulcsfontosságú volt a Herszon keleti kerületében, Antinovkánál a folyón átívelő autópályahíd megszerzése, amiért két napon át vívott véres csatát az orosz és az ukrán hadsereg. A híd a délután folyamán elesett, ahogy arról a helyi közigazgatás vezetője a Facebookon is beszámolt. Ezzel egyrészt megnyílt az út az oroszok előtt Herszon körbezárásához is, illetve, mint említettük, innen északra fordulva akár Kijev, nyugat fele pedig Odessza felé.

A hídnál folyó csata nyomait a CNN örökítette meg.

A harcok hevességét pedig két amatőr felvétellel tudjuk érzékeltetni. Az elsőn egy megsemmisített ukrán katonai konvoj látható:

A másodikon pedig egy szétlőtt orosz konvoj: