Király András

Statikussá vált a helyzet a hétvégén az orosz-ukrán háború eddigi legnagyobb, mindkét félnek rendkívüli vérveszteséget okozó csatájában Szeverodonecknél. Az orosz erők ugyan módszeresen törnek előre - a módszer pedig a tüzérségi pergőtüzet követő gyalogsági roham, amely az orosz tüzérség képességeire tekintettel olykor komoly saját veszteségekkel is jár -, de a Szeverodoneck nyugati határában álló hatalmas ipartelep, az Azot bevételével nem haladnak. Az ilyen ipartelepek igen jól védhető erődítményekké alakíthatók, ahogy azt Mariupolban is láthattuk. Ott az ukrán védők még majd egy hónapig kitartottak a város többi részének eleste után.

A legizgalmasabb fejlemény most az, hogy vasárnap az orosz tüzérség elkezdte lerombolni a Szeverodonecket Liszicsanszkkal összekötő hidakat a Donyec folyó felett. Az Institute for the Study of War (ISW) beszámolója szerint a három hídból kettőt már leromboltak, és a harmadikat is lövik. Ez sajátos elgondolás. Egyrészt így valóban csapdába ejthetik a Szeverodonecket védő ukrán erőket, ám ezek létszáma mostanra már erősen megcsappanhatott a folyamatos pergőtűztől, vagyis az orosz tüzérség összpontosított támadásától, amivel módszeresen, méterről méterre próbálják felszámolni a védők állásait.

Csoportos eutanáziát kérvényeztek egy indiai falu lakói a helyi legfelsőbb bíróságnál. A halászokból álló közösség tagjai azért szánták el magukat a drasztikus lépésre, mert ellehetetlenült a megélhetésük. A csak rájuk vonatkozó korlátozások szerint sem kikötni, sem a fogást kirakodni nincs joguk. A muszlimok lakta falu lakói szerint a vallásuk miatt vonatkoznak rájuk szigorúbb szabályok, mint a szomszédos hindu településeken élőkre. A Deutsche Welle riportja.

Mélyére ástak már az oroszok a katonai raktáraiknak. Az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb elemzésében egyből kiemelte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnökségének jelentését, mely szerint az orosz erők Herszon megyében az 1950-es években gyártott aknákat telepítenek az ukrán ellentámadás lassítására. A jelentés szerint az elavult, elöregedett szerkezetek körül több már szállítás közben berobbant, veszteségeket okozva a 49. összhaderőnemi hadsereg utászainak. Az orosz haditechnikai készletek kimerülésének ez csak egy újabb jele, hogy annyira már nem állnak jól felszereléssel, azt már az is mutatta, hogy Herszon és Zaporizszsja megyékbe ósdi T-62-es tankokat vezényeltek, rakétasorozatvetőiket és tarackjaikat pedig már szibériai hadianyagraktárakból pótólják.

Az ukrán haderő egyik célja pont az lehet, hogy minél inkább kimerítse az orosz hadsereg erőforrásait, legyen szó emberállományról, vagy hadfelszerelésről. Ezért is dönthettek úgy június első hetében, hogy visszavonulás helyett, ha már a bekerítést ki tudják védeni, inkább felveszik a harcot Szeverodonecknél. Mostanra az orosz erőknek az orosz és ukrán jelentések szerint ismét sikerült elfoglalniuk a város lakónegyedeit - álltunk már így június legelején, hullámzott a front -, de az ukrán védők továbbra is tartják magukat a város nyugati határában álló hatalmas Azot ipartelepen. Azon túl már a Donyec folyó folyik, annak a túlpartján áll Liszicsanszk. Ez kb ugyanakkora város, mint Szeverodoneck, de a keleti oldalán természetes védvonalat képző folyó mellett azért is jobban védhető terület Szeverodonecknél, mert egy magaslaton áll. Az orosz erők ezért próbálnák inkább a folyamátkelést elkerülve, déli irányból bevenni, ám a popasznai zsebből indított műveletük ezidáig nem járt sikerrel.

Azok, akik szeretik, ha olykor a feje búbjukon is gyöngyözik az izzadság evés közben a megfelelő mértékben túladagolt csípős szósztól, jobb ha összekapják magukat, és még gyorsan feltöltik otthoni készleteiket. Csilihiány sújtja a csípősszószipart, melynek következtében az egyik legnépszerűbb, távolkeleti stílusú csípős szósz, a Sriracha gyártója, a Huy Fong Foods fel is függesztette a termelést a gyárában.

A Bloomberg jelentése szerint a cég szerdán közleményben jelezte, hogy csilikészletei kimerülése hatással van a Hot Chili Sauce, a Chili Garlig és a Sambal Oelek szószaik gyártására.

A cég egy áprilisban keltezett, most nyilvánosságra került beső levele szerint a csilihiányról az időjárás tehet, amely hatással van a termény minőségére. "Sajnálatosan erre nincs hatásunk, és az alapanyag nélkül képtelenek vagyunk előállítani termékeinket" - írták.

Az elmúlt években nem ez az első alkalom, amikor hiány fenyegetett a Sriracha-piacon. 2013-ban a kaliforniai Irwindale városa be akarta záratni a Sriracha-gyárat, mert az onnan kipárolgó csípős gőz irritálta a lakosokat.

Arról egyelőre nincs hír, hogy az időjárás mennyire befolyásolja a csípős szószok másik iskolája, a louisianai fermentált szószok termelését - ezek közül Magyarországon leginkább Tabascót lehet kapni, de az igazi ínyenceknek sokkal inkább ajánlom a Crystalt, vagy akár a Louisianát. (Via Bloomberg)

Beismerő vallomásával elkerülte az életfogytiglani börtönbüntetést a La Luz del Mondo amerikai megagyülekezet főlelkésze, Naasón Joaquín Garcia. A lelkész a múlt héten három rendbeli szexuális zaklatásban vallotta magát bűnösnek, melynek áldozatai a gyülekezetéhez tartozó kiskorú lányok voltak.

A hívei csak "Az apostolként" emlegetik Garciát, a fundamentalista La Luz del Mundót 1926-ban, Mexikóban megalapító Euseobio Joaquín Garcia unokáját. A megagyülekezet az elmúlt években a most elítélt Garcia vezetésével erősödött meg igazán a jelentős közép-amerikai népességű Kaliforniában, ahova Garcia gyakran el is látogatott. Egy ilyen útja során, 2019-ben tartóztatták le.

Garcia ellen 19 pontban emeltek vádat, de meglepetésre a múlt pénteken, három nappal a tárgyalás kitűzött kezdete előtt vádalkut kötött, és három vádpontban bűnösnek vallotta magát. Beismerte, hogy kétszer is erőszakkal kényszerített orális szexre kiskorúakat, egy alkalommal pedig szemérmetlenül viselkedett egy 15 éves lánnyal.

A vádalku értelmében a többi vádpontot - köztük a nemi erőszak és a gyermekkereskedelem vádját, amiket határozottan tagadott - ejtették ellene. Áldozatai egy része szerint ez veszélyes precedenst teremtett. Sochil Martin, aki polgári keresetet is benyújtott a megagyülekezet ellen, mondván az intézményesítette a szexuális abúzus kultúráját, csalódottságáról beszélt, amiért nem lesz tárgyalás. "Az emberek így nem hallhatják, mit jelképez ez az ember a társadalomban, pedig szükség volna rá, hogy ezt megértsük" - mondta. Martin szerint Garcia 17 éven át zaklatta őt. (Via BBC)

A tengeren túlra küld gabonát Ukrajna megszállt részéről Oroszország, ismerték el a minap a megszállt területek oroszok által kinevezett hivatalnokai, megerősítve az ukrán illetékesek vádjait, mely szerint Oroszország mintegy hatszázezer tonna gabonát rabolt el a megszállt területekről, aminek egy részét exportálta is. Oroszország hivatalosan tagadja, hogy ellopta volna a gabonát, bár arról a hivatalos propagandában is beszámoltak, amikor az azovi kikötők újranyitása és a tenger aknamentesítése után gabonaszállító hajók indultak útnak Törökország felé orosz haditengerészeti kísérettel. Márpedig ezek a hajók kizárólag ukrán gabonát szállíthattak.

Május 14-én az amerikai kormány 14 országnak is figyelmeztetést küldött arról, hogy az orosz teherhajók lopott ukrán gabonát szállíthatnak nekik. Most Jevgenyij Balickij, Zaporizszsja megye megszállt részének kollaboráns vezetője is azt állította, hogy gabonával megpakolt tehervonatok indultak a 2014-ben annektált Krímbe, ahonnan majd a Közel-Keletre szállítják a megszállt területekről zabrált gabonát. Azt is állította, hogy a legfőbb partnerük a szállításban Törökország. A krími megszálló hatóságok szóvivője, Oleg Krjucskov is megerősítette, hogy 11 vagonnyi gabona érkezett Melitopolból a Krímbe.

Szerdán egy ukrán újságíró meg is vádolta a gabona elrablásával Oroszországot Szergej Lavrov orosz külügyminiszter törökországi sajtótájékoztatóján. Lavrov azzal vágott vissza, hogy az ukránoknak mindig csak a lopáson jár az eszük, ezért másról is csak ezt tudják feltételezni. Közben az orosz állami propaganda és a donyecki szakadárok maguk számoltak be arról, hogy Mariupol városából több száz tonna hengerelt acélt szállítottak Oroszországba.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonateremlője, de a háború miatt most nem tudja exportálni a terményt. Az orosz flotta blokád alatt tartja az ukrán kikötőket. Az ukrán termény kiesése globálisan is gabonaválságot okozhat, közvetve másfél milliárd ember életét fenyegeti a helyzet. Ezért az elmúlt hetekben komoly diplomáciai egyeztetések kezdődtek annak érdekében, hogy Ukrajna exportálhassa gabonáját. Oroszország ezek során Ukrajnát vádolja a helyzetért, mondván az ukránok nem hajlandók felszedni a tengeri aknazárat - amit az orosz flotta távoltartására építettek ki, hogy az ne tudja Odeszát és Mikolajivot bombázni. (Via BBC)

Kölcsönösen örlik fel egymás erőit az orosz és ukrán alakulatok Szeverodoneck városában. Hogy pontosan ki melyik részét ellenőrzi a városnak, azt jelentéseik alapján nehéz kibogozni, mindenesetre Ramzan Kadirov csecsen elnök állítását a város egészének elfoglalásáról más körülmények nem igazán támasztják alá. A háború állásának követésére egy leleményes módszer az amerikai űrügynökség, a NASA globális műholdas tűzjelző rendszere, a hőmérsékleti anomáliákat feltérképező FIRMS. Ez alapján látható, hogy az elmúlt 24 órában Szeverodonecket többször is hevesen támadták tüzérséggel, amit aligha tennének, ha közben saját csapataik ellenőriznék. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy hullámzik a front, oda-vissza szorítják egymást a szembenálló haderők, a terület sokszor cserél gazdát. Ez bizonyosan igen komoly veszteségekkel jár mindkét oldalon.

Az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb elemzésében ugyancsak a FIRMs adataira hivatkozva vitatja, hogy az orosz hadsereg megszállta volna Szvjatohirszk városát az izjumi frontszakaszon. Szvjatohirszk Izjumtól mintegy 30 kilométernyire délkeletre, Szlovjanszk irányába fekszik. Az ISW szerint a környékről feltöltött videók elemzése alapján tudható, hogy az ukrán erők tüzérséggel és tankelhárítókkal támadták az oroszok nehéztüzérségét a város keleti oldalán, amire válaszul a FIRMS adatai szerint az oroszok a város nyugati részét lőtték. Ez alapján feltételezhető, hogy ott még ukrán csapatok harcolnak. A város a Donyec folyó bal partján fekszik. A Donyec továbbra is komoly akadály az oroszok Limanból Szlovjanszk irányába indított támadása előtt.

A parlament szerdai ülésén megszavazta Szabó Timea mentelmi jogának felfüggesztését. Büntetőügyekben megesik az ilyen, de Szabó esetében a parlament fideszes többsége felrúgta a szokásjogot. Szabót ugyanis nem az ügyészség, hanem magánvádas eljárásban Bús Balázs vádolja rágalmazással, márpedig az ilyen magánvádas esetekben általában nem adják ki a képviselőket társaik - a mentelmi jog lényege pont az ilyen polgári és magánvádas eljárásokkal szembeni védelem, hogy ilyenekkel ne lehessen akadályozni egy képviselőt a munkavégzésben. Szabó esetén a parlament illetékes bizotsága ráadásul nem javasolta a mentelmi jog felfüggesztését.

Hack Péter jogász szerint, akit a Népszava kérdezett az ügyről, eleve rossz, hogy magánvádas ügyekben nincs automatikus felfüggesztés, de ennél is rosszabb, hogy a jelek szerint szelektíven, "ki tudja milyen szempontok alapján mérlegelve" függesztik fel a képviselők mentelmi jogát ilyen ügyekben. Szerinte célravezető lenne, ha a pártok nyilvánosan megindokolnák, hogy miért bírálják felül bizonyos ügyekben a mentelmi bizottság ajánlását.

Ez a gyakorlat még a mentelmi bizottság KDNP-s elnökét, Hargitai Jánost is zavarja, de szerinte a parlament döntéséhez Szabó is hozzájárult a döntéshozatal előtti felszólalásával..

Szabó szerint az elmúlt harminc évben ez csupán a második eset volt, amikor felülbírálták a mentelmi bizottság ajánlását ilyen ügyben. "Itt nem az számított, hogy nekem van igazam, hanem az, hogy a Fidesz-KDNP megsértődött, amiért kimondtam az igazat" - mondta. Szabó korábban azt állította, hogy az őt feljelentő Bús Balázs a III. kerület polgármestereként egy pedofil bűncselekménysorozathoz asszisztált.

Több mint egymillió forintra értékelte saját értékbecslésében az V. kerületi önkormányzat egy Városház utca 16. szám alatti földszinti üzlethelyiség négyzetméterárát. Értékbecslésre azért volt szükségük, mert bérbe kívánják adni a helyiséget, a bérleti díjat pedig a forgalmi érték arányában határozzák meg. Ugyanebben a hárban Schadl György, a végrehajtói kar időközben letartóztatott elnöke két üzlethelyiséget is megvásárolt az elmúlt években, de ennél sokkal-sokkal kedvezőbb áron, írja az RTL.hu.

Schadl 2019-ben és 2021-ben vett meg egy-egy földszinti üzlethelyiséget a belváros ezen kiemelt pontján. Az előbbiért négyzetméterenként mindössze 389 ezer, az utóbbiért 755 ezer forintot fizetett. Tény ugyan, hogy az ingatlanárak az elmúlt években folyamatosan emelkednek, de a belvárosban már 2019-ben is egymillió forint volt az ingatlanok négyzetméterára a valós piacon.

A Belvárosban már bő másfél évtizede rendszeresek a hasonló ingatlanmutyik, melyek még Rogán Antal polgármestersége idején kezdődtek. Ekkor dolgozták ki azt a modellt is, amelyre hivatkozva Rogán és utódja, Szentgyörgyvölgyi Péter mindig állíthatják, hogy az üzletek - a saját maguk által hozott - szabályoknak megfelelően zajlottak. A módszer lényege, hogy a leendő vevő előbb kibérli a kiszemelt ingatlant. A helyi rendeletek alapján ugyanis a bérlők később - hat hónap elteltével - már kedvezményesen jogosultak megvenni az ingatlant, aminek a forgalmi értékét az 9nkormányzat értékbecslője - egyikük egy időben Jeneiné Dr. Rubovszky Csilla alpolgármester KDNP-s parlamenti képviselő néhai édesapja, Rubovszky György volt - rendre a piaci ár alá becsülte.

A Telex beszámolója szerint az V. kerületi önkormányzat további 43 helyiséget is bérbe adna, ezekre július 4-ig lehet pályázni. Ezeket az ingatlanokat az új szabályok szerint egy év múlva lehet majd kedvezményesen megvásárolni, de a kedvezmény mértékét a korábbi 30 száazlékról 10 százalékra csökkentették.

Más lehetőség híján, a sztrájkjoguk korlátozása miatt polgári engedetlenségbe kezdenek a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikom oktatói. A Facebookon közzétett nyílt levelükben, melyet 58-an írtak alá, azt írják, hogy a pedagőgusi életpálya ellehetetlenülése ellen tiltakozva

• megtagadják a tanórák megtartását;
• távol maradnak minden, eddig tanárok vezette iskolán kívüli programtól;
• felföggesztik az adminisztratív teendőiket;
• és megtagadják az érettségiztetést.

"Mi arra tettük fel az életünket, hogy diákjaink álmaiból és páratlan tehetségéből egy szabad, gondolkodó és eredményeire méltán büszke nemzet épüljön fel. Erre azonban addig nem kerülhet sor, amíg a növekvő árak között alig élünk meg a fizetésünkből, amíg a legjobbjaink külföldre kényszerülnek, amíg méltóságunkat, önbecsülésünket, a boldogulásba vetett hitünket a rendszer napról napra két lábbal tiporja" - írták.

Levelük elején felvetik, hogy bár voltak köztük, akik azt remélték, hogy az új kormány felállásával végre a pedagógustársadalom lesújtó helyzete is napirendre kerül végre, de "eddig nem kaptunk mást, csak cinikus mondatokat". Olyanokat, amelyek alapján a korány nemhogy változtatni nem szándékozik a közoktatás eddigi kezelésén, de "kifejezetten ellenségnek tekinti a pedagógusokat".

Érthetetlennek tartják, hogy "a civilizált országokban egészen szokatlanul" a Belügyminisztérium alá rendelték az oktatást, pedig szerintük "egyetlen rendszeren belül nehezen fér össze két nagyon más attitűd: egy hierarchikus, parancsokat végrehajtó és egy empatikus, együtt gondolkodó".

"Az utóbbi hetek megaláztatásának emlékezetes része marad, ahogy az új munkakörébe belecsapó belügyminiszter tudatta velünk, hogy magunknak kell kivívnunk a társadalom tiszteletét, amit ezek szerint eddig elmulasztottunk" - írják.

A végső csapást a sztrájkjoguk "haszánlhatatlanságig" való korlátozása jelentette, mely következtében egyetlen lehetőségként "a polgári ellenállás" maradt az egyetlen lehetőségük, még akár egzisztenciájuk kockáztatása árán is. "Az a rendszer, amely a tanári pályavállalást a fiatalok számára ellehetetleníti, minden magyar rosszakarója. Az a rendszer, amely a tanárokat megalázza, kizsigereli, szegénységbe taszítja, a valósággal és az igazsággal kapcsolatban félrevezeti a polgárokat, sőt nem áll távol tőle, hogy akár szembe is fordítsa a társadalmat a tanárokkal, nyilvánvalóan nem szolgálja a nemzet érdekeit" - írták, majd a társadalom támogatását kérték céljaik eléréséhez.

• Egy volt brit kém szerint Putyin napjai meg vannak számlálva.
• Ukrajna gabonája elrablásával vádolja Oroszországot.
• Szeverodoneckben dúl a harc, a folyamatos tüzérségi bombázások alapján nem állítható, hogy bármelyik fél is ellenőrzése alatt tartaná a várost.
• Az ukrajnai háború tizenhatodik hete. Az első, a második, a harmadik, a negyedik, az ötödik, a hatodik, a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik, a tizedik, a tizenegyedik, a tizenkettedik, a tizenharmadik, a tizennegyedik és a tizenötödik hétről szóló közvetítéseinket itt találhatják.

Rendszeresen monitorozzák az Orbán-kormány ügyeiról beszámoló külföldi lapok tevékenységét, és információkat gyűjtenek a független magyar újságírók külföldi útjairól a magyar külképviseletek, derült ki abból a tucatnyi magyar diplomáciai jelentésből, amelyeket a Direkt 36 a TASZ segítségével közérdekű dataigénylési per során szerzett meg. A Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium még 2020 nyarán utasította az EU-tagállamokban működő magyar nagykövetségeket, hogy nézzenek utána, fogadó országuk szervezett-e szakmai látogatást, továbbképzést, tanulmányutat magyar újságíróknak, és ha igen, azokon kik vettek részt, és kiket kerestek fel.

Ezt az utasítást Szijjártó bizalmi embere, Menczer Tamás államtitkár adta ki, aki ezt később azzal magyarázta az ATV-nek adott interjújában azzal magyarázta, hogy "csak úgy kíváncsi lett", illetve "politikai ügynek tekinti", hogy "Soros györgy finanszíroz médiakurzusokat baloldali újságírüknak". "Érzékenyítő kurzusokat" emlegetve még azt is hozzátette, hogy "szakmai utak, hogy oda ne rohanjak".

Menczer utasítását a Telex hozta nyilvánosságra még 2020-ban. A Direkt 36 ezután fordult adatigényléssel az utasításra válaszul írt diplomáciai táviratok nyilvánosságra hozataláért. A kérésüket a minisztérium elutasította, a per mostanra hozott eredményt.

A táviratok alapján a magyar diplomaták az újságírók közösségi médiás profiljaiból, online elérhető beszámolóiból dolgoztak, de több beszámoló szerint személyesen is kérdezősködtek a magyar újságíróknál a programokról. De az is kiderül belőlük, hogy olyan nyugati újságírókról is adatokat gyűjtöttek, akik magyar kormánytaggal készültek interjúzni. A hágai követség egyik táviratából, amely alapvetően a holland állam által magyar, cseh, lenyel és szlovák oknyomozó újságíróknak szervezett látogatás részleteit térképezi fel, kiderül, hogy a követség lenyomozta azt a holland újságírót, Marijn Krukot is, akik Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárral készült interjút készíteni.

A ljubljanai követség pedig a szlovén és magyar lapok közti kapcsolatok felderítésében volt igen aktív. Ennek részeként taglalták egy 2020 júniusi táviratban a Mladina és a Magyar Narancs közti, szerintük "szoros együttműködést". A jelentésben a Mladinát "szélsőbal szlovén hetilapnak" titulálják. A Mladina amúgy kb. a Magyar Ifjúság megfelelője volt a jugoszláv időszakban, és ennek a lapnak volt akkor katonai tudósítója Janez Janša volt szolovén miniszterelnök, Orbán egyik legszorosabb európai szövetségese.

A legtöbb külképviselet amúgy nem tudott olyasmiről jelenteni, amit a külügy feltételezett. Berlinből, Koppenhágából, Londonból, Madridból, Varsóból, Zágrábból is azt jelentették, hogy semmilyen tanulmányutat nem szervezett a fogadó ország, más országokból pedig csak politikailas semleges témákban rendezett tanulmányutakról jelentettek, vagyis nem támasztották alá azt a feltételezést, hogy bármilyen jelentős külföldi beavatkozás történne.

Nehéz megbízható információkhoz jutni a háború ködébe burkolózott Szeverodoneckből. Az érintett felek alapvetően saját sikereikről számoltak be. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint az orosz hadsereg már Luhanszk megye területének 97 százalékát uralja, beleértve Szeverodoneck minden lakóövezetét. Az ukrán védelmi minisztérium szerint csapataik sikeresen tartják vissza az orosz erőket a városban. Az Institute for The Study of War (ISW) elemzői szerint az oroszok feltehetően elfoglalták a város nagy részét, de megjegyzik, hogy azt képtelenség megerősíteni, pontosan ki mely részeket ellenőrizheti a városban. Az orosz erők emellett déli irányból is próbálkoznak, hogy ha már eredetileg elmulasztották bekeríteni a várost, most a Szeverodoneckkel szomszédos Liszicsanszkot is megostromolják, de ezt a próbálkozásukat nehezíti, hogy az ukrán erők június elején visszafoglalták, és azóta is tartják Toskivka városát, elvágva ezzel a popasznai zsebből erre kitörő orosz csapatok útját.

Az értékelhető információk hiánya lehetőséget nyújt, hogy ezúttal kicsit részletesebben merüljünk el az orosz hadsereg támadóalakulatainak alapegysége, a zászlóaljharcsoport (Battalion Tactical Group, BTG) mibenlétében, ha már annyit emlegetjük. A BTG távolról, hunyorogva nézve fantasztikus taktikai innovációnak tűnhet. Az elképzelés lényege, amivel még a Vörös Hadsereg kezdett kísérletezni a nyolcvanas években, hogy a nagyobb szervezeti egységeknek - ezredeknek, de alapvetően inkább dandároknak, hadosztályoknak - legyenek gyoran bevethető, önálló műveletekre alkalmas alegységei. Vagyis egy jellemzően három zászlóaljból álló dandár legalább egy, illetve a nagyratörő orosz tervek szerint inkább két BTG-t legyen képes gyorsan harcba dobni, melyek önállóan is képesek taktikai célok elérésére, és az eredmények megtartására addig, amíg a dandár többi részét is harcba dobhatják. Ha valaki ennél mélyebben is belemerülne a BTG-k alapkoncepciójába, az bátran vágjon neki a RUSI remek elemzésének.

Szeverodoneck a háború vastag ködébe burkolózott. Carl von Clausewitz leleményét manapság már átvitt értelemben szokás érteni, a porosz tábornok még a fekete lőpor korában alkotta, amikor a csata eseményeit a szó szoros értelmében vett sűrű, fekete felhő takarta el még a nem is annyira távoli szemlélő elől is. Szeverodoneckben most némileg újra szó szerinti jelentésében is érthetjük, a várost folyamatosan bombázza az orosz tüzérség és a légierő az ukrán erők mozgásának korlátozására, így azt ténylegesen is sűrű füst és porfelhő takarja. De az eseményeket nem csupán ezért nehéz követni. A városban negyedről negyedre, házról házra folynak a harcok, így nem egyszerű feltérképezni, pontosan mi is az állás. Hogy mást ne mondjunk, az Institute for the Study of War (ISW) elemzői hétfőre virradóra az ukrán beszámolók alapján még a város javának visszavételét vezették fel térképükre, hogy aztán keddre virradóra teljesen revizionálják állításukat. Az alábbi gifen ez látható, június 5-én még kékkel jelölték az ukránok által állítólag felszabadított területeket, ám június 6-án visszasatírozták rózsaszínre.

A brit katonai felderítés még keddi jelentésében is kitartott amelett, hogy az ukrán erők a hétvégén visszafoglalták a város egyes részeit, bár az oroszok a város keleti felét még biztosan megszállva tartják. Értékelésük szerint az oroszok távlati célja a város északi és déli irányból történő átkarolása, a védők körülzárása lehet. Egy valami biztos, a városban komoly harcok dúlnak, és abban megegyeznek a beszámolók, hogy az Azot műtrágyagyár hatalmas üzemét még tartják a védők.

A tisztánlátást az is nehezíti, hogy nem teljesen világos, mi az ukrán erők célja. Szeverodoneck stratégiailag nem kiemelten fontos terület, és május utolsó hetében már úgy tűnt, hogy az ukrán hadvezetés bölcs belátással inkább veszni hagyja. Akkor szervezett visszavonulásról szóltak a hírek, amire katonáik védelmén túl is voltak érvek, például az, hogy a közeli, Szeverodoneckkel szinte összenőtt Liszicsanszk jobban védhető, már csak azért is, mert a két várost természetes védvonalat képezve a Donyec folyó választja el. Illetve Liszicsanszk egy dombon áll, a magaslat pedig stratégiailag jobb pozíciót jelent.

Kissé elhamarkodottan ítéltük győztesnek az orosz hadsereget a szeverodonecki csatában. Bár a múlt héten úgy tűnt, hogy az ukránok csapataik védelmében feladják a stratégiailag nem olyan fontos, eleve nehezen tartható északkeleti kiszögelést a donbászi fronton, a visszavonulás fedezésére indított kisebb ellenlökéseik sikerén felbuzdulva ellentámadásba lendültek, és vasárnapra Szerhij Hajdaj, Luhanszk megye ukrán katonai közigazgatásának vezetője szerint visszafoglalták Szeverodoneck hetven százalékát, egészen a keleti elővárosokig visszaszorítva az orosz megszállókat. Emellett Szeverodonecktől délre is visszafoglaltak két falut, írja legfrissebb elemzésében az Institute for the Study of War (ISW).

Ebben segítette őket, hogy az orosz hadvezetés a már Szíriában kidolgozott gyakorlata szerint a legsúlyosabb emberáldozatokkal járó városi harcot segédcsapataira, ez esetben az 1. hadtestre és a Roszgvardijára, magyarán a donyecki és luhanszki szakadárok hadseregére és Ramzan Kadirov csecsenjeire bízta. Ezek nehézfegyverzettel gyengén felszerelt, korlátozott harcértékű alakulatok, az 1. hadtestnek még a morálja is igen alacsony, tekintettel arra, hogy javarészt kiképzetlen, gyakran orvosilag is alkalmatlan kényszersorozottakból áll. Akárhogy is, ez a fordulat sokat elárul az orosz erők általános állapotáról is, mivel az elmúlt bő két hétben az orosz hadsereg ereje javát itt, Szeverodonecknél koncentrálta, ám amit másfél hét harcaival sikerült megszereznie, azt most egy hétvége alatt elbukni látszik.

Pénteken szabadlábra helyezték a csengeri örökösnő néven elhíresült P. Máriát, közölte a Népszavával védője, Helmeczy László. P.-t, aki éveken át hitegette 4,3 milliárdos örökség ígéretével Kósa Lajos egykori debreceni polgármestert, a Fidesz alelnökét, 2018-ban tartóztatták le. Magyarországon nem főben járó bűncselekmények esetén összesen legfeljebb három éven át tarthatnak valakit előzetesben. A csalással vádolt P. Mária esetén ez most járt le.

A lap összefoglalója szerint a csengeri örökség körüli botrány 2018 márciusában robbant ki, amikor kiderült, hogy egy hiteles közjegyzői okirat szerint még 2013-ban 4,355 milliárd euró, vagyis mostani árfolyamon 1720 milliárd forint kezelésével bízta meg Kósa Lajost, Debrecen akkori polgármesterét. Kósának a jelek szerint jó ideig nem voltak kétségei a mesés vagyont illetően, amit egy másik hiteles okirat is igazol, mely szerint P. Mária 2,6 millió eurót, mai árfolyamon 1,25 milliárd forintot akart ajándékozni Kósa Lajos édesanyjának, akiről más ügyből kifolyólag magától Kósa Lajostól tudjuk, hogy "nem strómanja senkinek".

Kósa a botrány kirobbanásakor először amúgy kósásan összevissza , vagy egyáltanán nem beszélt, majd azt állította, hogy az akkor még Sz. Gáborné néven ismert P. az állítását alátámasztó adatokat mutatott neki - sajnos németül -, de megtévesztette őt, ezért négy év után meg is szakította a kapcsolatot.

P. Mária a bíróság előtt azt állította, hogy valójában Kósa kereste meg őt, miután értesült a mesés örökségről, és arra próbálta rávenni, hogy vegyen belőle magyar államkötvnyeket. Azt állította, hogy 2013-ban még Kósa Lajos születésnapi buliján is részt vett.

Megkéselték az éjjel az egyik VI. kerületi kórház, a hírről beszámoló 24.hu értesülései szerint a Podmaniczky utcai Honvéd Kórház egyik orvosát. A BRFK tájékoztatása szerint egy beteg támadt rá csütörtök este 23:20 körül az őt ellátó ügyeletes orvosra.

A 24. hu értesülései szerint a 39 éves orvos életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A VI. kerületi rendőrkapitányság járőrei még a helyszínen elfogták a támadót, az 54 éves G. Imrét. A BRFK tájékoztatása szerint Életvédelmi osztályuk emberölés kísérletének gyanúja miatt indított büntetőeljárást az ügyben. A gyanúsított G. Imrét jelenleg kórházban őrzik.

Hat hosszú hétvége lesz jövőre, ezek közül kettő, karácsonykor és húsvétkor négynapos lesz, jelentette be Facebook-oldalán az újonnan átszervezett Technológiai és Ipari Minisztérium új parlamenti államtitkára, Koncz Zsófia, aki hangulatát is jelölte a bejegyzésben, amely ezek szerint "csodálatos".

Jövőre úgy alakul a naptár, hogy május 1, október 23. és újév is hétfőre, a karácsony pedig hétfő-keddre esik - pünkösdkor és húsvétkor ez eleve adottság -, így jövőre nem lesznek ledolgozós szombatok, amiket akkor iktatnak be, ha egy ünnepnap keddre vagy csütörtökre esik, így egy pénteket vagy hétfőt extra szabadnapként csapnak hozzá a hosszú hétvégéhez.

Az elkövetkező legalább három hétben Észak-Korea elnökli az ENSZ Leszerelési Konferenciáját. A világszervezet működésének egyik sajátossága, hogy egyes szervezeteit rotációs rendszerben vezetik a tagországok. Így eshetett meg, hogy most éppen az idén már az ENSZ Biztonsági Tanácsának tilalma ellenére több ballisztikus rakétakísérletet is végrehajtó, atomfegyverprogramot is fenntartó, és általában is igen harciasan megnyilvánuló Észak-Korea töltheti be az elnöki tisztet az ENSZ leszerelési kérdésekben legfontosabb szervezetében.

A Leszerelési Konferenciát évente három alkalommal rendezik meg az ENSZ genfi központjában. Ez a világon az egyetlen állandó, multilaterális tanácsa, ahol fegyverkezési és nukleáris szerződésekről egyeztetnek. A szervezet hangoztatott célja az atomfegyverkezési verseny befejezése és az atomháború megelőzése. Vagyis két olyan cél, amelyben Észak-Korea nem áll jól, hiszen egyrészt atomprogramot folytat nukleáris arzenálja bővítésére, és rendszeresen fenyegeti atomcsapással riválisait.

A szervezet szabályzata alapján Észak-Korea legalább a következő három hétben elnökölheti a Konferenciát. Még úgy is, hogy az elnökség átvétele azonnal botrányba fulladt, a szervezethez csatlakozott civil szervezetek azonnal felszólították a tagállamokat, hogy tiltakozásul azonnal hagyják el a termet. Ez ugyan bevett formája a diplomáciában a tiltakozásnak, végül egyetlen tagállam sem tette meg a csütörtöki tanácskozáson, bár több is alacsonyabb szinten volt csak hajlandó képviselni magát. Több, az észak-koreai fegyverprogramok miatt az országot szankciókkal sújtó nyugati állam pedig közös nyilatkozatban ítélte el Észak-Koreát az idei fegyverkísérletei miatt. "Komoly aggodalmakat keltenek bennünk a KNDK cselekményei, melyek súlyosan aláássák a Leszerelési Konferencia alapértékeit" - közölte a diplomácia sajátos nyelvén, mások nevében is felszólalva Ausztrália követe, Amanda Gorely. Külön is megjegyezte, hogy maradásukat semmi esetre se szabad Észak-Korea elnökségének "hallgatólagos támogatásaként" értelmezni.

Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint Észak-Korea soros elnöksége az egész szervezet hatékonyságát is megkérdőjelezi. "Valóban kérdéseket vet fel, ha egy olyan rezsimé lehet a vezető pozíció, amilyen a KNDK. Egy olyan rezsim, amelynél kevés kormány tett többet a leszerelés normarendszerének leépítéséért" - mondta. (Via BBC)

Joe Biden amerikai elnök fia, Hunter több tucat videót töltött fel a Pornhub pornóoldalra magáról, amint prostiutáltakkal dug, jelentette a londoni Times. A lap beszámolója szerint ez is kiderült annak a laptopnak az átvizsgálásából, amit Hunter Biden még 2019-ben hagyta el laptopját, mely aztán a 2020-as választási kampányban került elő. A laptopot Biden egy szervizben felejtette ott, a szerviz tulajdonosa pedig bizonyos idő után, szabályzatának megfelelően birtokba vette. A merevlemezen tárolt értesüléseket az FBI-jal osztotta meg, de egy másolat valahogy Rudy Giuliani, Donald Trump tanácsadója és ügyvédje birtokába került, ő pedig lelkesen kezdte róla szivárogtatni a zaftosabb történeteket a New York Postnak, a Fox News trumpista hírtelevíziót birtokló Ruppert Murdoch sajtóbirodalma legalantasabb pletykalapjának, ami különösebb ellenőrzés és bármiféle erkölcsi fenntartás nélkül szokta nyilvánosságra hozni az ilyen információkat.

Ennek alapján indult támadás Biden ellen Hunter zavaros ügyei miatt, aki alaposan élt a nagytekintélyű, Barack Obama mellett alelnökként szolgáló apja révén szerezhető lehetőségekkel, Ukrajnában és Kínában is különböző gyanús üzletekbe keveredve. A botrányok végül nem ártottak Bidennek, legalábbis annyira nem, hogy elveszítse a választást. Az ügyben folytatott hivatalos vizsgálatok szerint Joe Biden nem követett el vétséget, nem élt vissza hatalmával, Hunter csak kihasználta, hogy az apjához közel férkőzni vágyók őt is keresik.

De a laptopon található információk még két évvel később is megalázó helyzetbe tudják hozni az elnököt. Most, ennyi idő elteltével szivárgott ki, hogy a laptopon található információk alapján Hunter Bidennek saját felhasználói fiókja volt a Pornhubon, ahova bárki feltölthet videókat, akár saját videóit is. Hunter ez utóbbi lehetőséggel élt, a Times szerint több tucatnyi videó tanúsítja, hogy rendszeresen lefilmezte, ahogy prostituáltakkal dug, és a felvételeket meg is osztotta a pornóoldalon. A Times szerint legalább arra figyelt, hogy ő maga ne lehessen felismerhető, de óvatlansága, a laptop elvesztése miatt most így is fény derült rá, hogy ő készítette a felvételeket.

A Daily Mail információi szerint Hunter Biden keresési előzményei arra utalnak, hogy a korábban drog- és alkoholfüggőséggel is küzdő Hunter Biden pornófüggő is lehetett. Böngészési előzményei alapján egy hatnapos időszakban felkeresett 281 weboldal közül 98 pornóoldal volt. A keresési előzményei alapján különösen érdeklődött az özvegypornó iránt, amit különösen pikánssá tesz, hogy bátyja, Beau halála után sógórnőjével is ellentmondásos viszonyba keveredett.

A laptopon nem csupán ilyen határozottan kellemetlen, de legalább jogkövetkezmények nélküli információk voltak. Az FBI-hoz is eljuttatott merevlemezen találtak alapján Hunter Biden ellen pénzügyei miatt több eljárás is indult. Nemrég peren kívüli egyezményt kötött kétmillió dollárnyi be nem fizetett adótartozása ügyében, de egy másik, pénzügyeit érintő ügyben még tart a büntetőeljárás, az ügyészség egy delaware-i nagyesküdtszéknek mutatja be épp a bizonyítékait, mely azután eldönti, hogy azok alapján indokolt-e vádat emelni ellene.

Nagyon is kérdéses, hogy az orosz haderő képes lesz-e építeni a szeverodonecki csatában aratott taktikai győzelmére, vélik az Institute for the Study of War (ISW) elemzői. Az orosz hadsereg, miután bő egy hónapon át eredménytelenül próbálkozott a keleti arcvonalon hangzatos terve, az ukrán erők széles átkarolásának megvalósításával, május utolsó hetében, céljai erőteljes lefele módosítása és szinte minden ereje egy apró frontszakaszra korlátozása árán Szeverodonecknél sikereket ért el. Szeverodoneck a legkeletibb, még ukrán kézen lévő számottevő város - bár ukrán léptékkel ez a százezres település inkább kisvárosnak számít -, jelentősége nagyjából abban merül ki, hogy Luhanszk városának 2014-es megszállása óta ez volt a megyei ukrán közigazgatás központja. Megszállásával az oroszok legalább azt kihirdethetik, hogy a háború kitörése előtt függetlennek elismert luhanszki "népköztársaság" teljes követelt területét "felszabadították", magyarul megszállták.

Maga a csata amúgy még tart, az ukránok nem egyszerűen feladták a várost, hanem szervezetten vonulnak vissza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a visszavonulás fedezésére május végén még három teljes dandárt, köztük a nagy számban kárpátaljai magyarokból álló, munkácsi központú 128. hegyi dandárt is bevetették. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az oroszok még így is kis lépésekben, nagy veszteségek árán képesek csak haladni, és az ukrán erők még több fontos, a visszavonulási útvonalaikat védő várost, így például Liszicsanszkot is tartják..

A csata mindkét oldalon komoly véráldozatokat követel. Volodimir Zelenszkij elnök a minap napi 60-100 elesett, és 450-500 sérült ukrán katonáról számolt be. Az oroszok március közepe óta nem közöltek veszteségadatokat, de azok mértékéről árulkodik, hogy az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint a donyecki szakadárok a megszállt területeken kényszersorozásba kezdtek az orosz 8. összhaderőnemi hadsereg kötelékében harcoló 1. hadtestük feltöltésére.

A földrajzi adottságoknak nagy jelentőségük van a harcászatban. Az ukránok az elmúlt hetekben megfelelően éltek ezekkel a szeverodonecki csatában, ahol az oroszok részben azért se tudták átkarolni a várost védő ukrán alakulatokat, mert ehhez északról át kellett volna kelniük a Donec folyón. Kierőszakolt folyamátkelési kísérletük május közepén vérfürdőbe torkollt, az ukrán tüzérség szétlőtte pontonjukat, a folyó déli partjára átdobott zászlóaljharccsoportjukat (BTG) pedig az ukránok ezután könnyedén felmorzsolták. A front Szeverodonecktől legtávolibb szakaszán, a dél-ukrajnai Herszonban most az oroszok élnek a földrajz adta védekezési lehetőséggel.

Ezen az orosz erők által a szeverodonecki csata miatt elhanyagolt frontszakaszon az ukrán erők kisebb ellentámadást indítottak, az Inhulec folyón átkelve Davidiv Bridnél hídfőt létesítettek a megszállt részeken, azzal fenyegetve, hogy elvágják a Herszon északi és Dnyipro megye déli határában állomásozó orosz erők utánpótlási vonalát. Az oroszok ezért most lebombázták a hidat, és kicsit északabbra egy másikat is, hogy megakadályozzák az ukrán áttörést. Az Institute of the Study of War (ISW) elemzői szerint mindazonáltal az ukrán erők a folyó nyugati partjáról is folyamatosan tűz alatt tudják tartani a folyótól mindössze egy kilométernyire haladó utat.

• Szervezetten vonulnak vissza az ukránok Szeverooneck alól
• Az oroszok keleti offenzívája komoly veszteségeket okoz az ukránoknak, Zelenszkij elnök szerint napi száz halottjuk és ötszáz sebesültjük lehet.
• Az oroszok még idén rendszerbe álltanák hiperszonikus cirkálórakétájukat, a Cirkont.
• Joe Biden újabb fegyvereket, köztük M270-es rakétasorozatvetőket ígért.
• Az ukrajnai háború tizenötödik hete. Az első, a második, a harmadik, a negyedik, az ötödik, a hatodik, a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik, a tizedik, a tizenegyedik, a tizenkettedik, a tizenharmadik és a tizennegyedik hétről szóló közvetítéseinket itt találhatják.

Az ukrán erők feladják Szeverodonecket. A helyi hatóságok jelentése szerint szervezetten vonultak vissza a központból, így az orosz erők már a város nagyobb részét ellenőrzésük alatt tartják. Ez fájdalmas, de a nyugati elemzők szerint stratégiailag bölcs döntés volt, éltek azzal a lehetőséggel, hogy még a katlan bezáródása előtt kimenekítsék a várost védő, nyilván megtépázott alakulataikat, amelyek a legjobbnak számítottak.

Hogy egy ilyen szervezett visszavonulás milyen léptékű müvelet, és mennyire nem szabad összekeverni a meneküléssel, azt jelzi, hogy a veterán ukrán haditudósító, Ilja Ponomarenko beszámolója szerint az ukrán hadvezetés május végén három teljes dandárt, a 31. és 80. légideszantot, és az egyébként munkácsi székhelyű, így sok kárpátaljai magyart is a soraiban tudó 128. hegyi dandárt is bevetették a visszavonulási útvonal biztosítására, a popasznai áttörés után Szeverodonecktől délre kialakított zsebből északkelet felé, Liszicsanszk irányába kitörő orosz erők feltartóztatására. A magaslaton álló Liszicsanszk védelme fontos a visszavonulás fedezése miatt - az oroszok nem véletlenül próbálták ebből a viszonylag távoli irányból is támadni. Liszicsanszk az Északi-Donec folyó déli partján fekszik, vagyis SZeverodoneck irányából nehezebben támadható a természetes védvonalat képző folyó miatt, ezért is próbálhatták déli irányból bevenni. Ezt az orosz műveletet hátráltatta az a kisebb ukrán ellentámadás, amivel visszafoglalták Tosivkát.

Az ukrajnai háború egyik sajátossága, hogy milyen nagy számban vesztett az orosz hadsereg már tábornokokat. A háború első hónapjában megerősített adatok szerint már legalább 12 orosz tábornok halt meg a fronton, vagy a front közvetlen közelében. Képzelhetik, ha a főtisztek ilyen tempóban hullanak - az USA az elmúlt két évtized két nagy háborújában összesen egy tábornokot vesztett, azzal is merénylő végzett egy amerikai támaszponton -, akkor mekkorák lehetnek a veszteségeik alacsonyabb szinteken, a szakasz-, század- és zászlóaljparancsnokok körében.

A brit védelmi minisztérium hétfőn "pusztítóként" jellemezte a veszteségeket ebben a körben, aminek az oka, hogy az orosz hadseregben képzett altiszti kar híján a főtisztek elvárják század- és zászlóaljparancsnokaiktól, hogy ők maguk vezessék alakulataikat a csatába, ne pedig a front mögül irányítsák alacsonyabb rendfokozatú beosztottaikat. A delegálás hiányára még Oroszország 2008-as grúziai háborúja idején csodálkoztak rá az amerikai elemzők egy jellegzetes példára, amikor egy tankszázad parancsnoka maga szerelte fel a reaktív páncélzatot a tankjaira - ezt a feladatot az amerikai hadseregben őrmesterek végzik.

Az arcvonalban az alakulatok parancsnokaira is nagyobb veszélyek leselkednek, haláluk, sebesülésük pedig aránytalanul befolyásolja az egész alakulat harcértékét. Ennek most, amikor az oroszok általános emberhiányuk miatt kénytelenek szétvert alakulatokból új zászlóaljakat kialakítani, különösen nagy jelentősége van, mert azok harcértéke megfelelő képességű vezetők hiányában tovább csökken. Ez pedig már műveleti képességeiket befolyásolja, de olyan mértékben, hogy az Institute for the Study of War (ISW) elemzői szerint komoly lehetőséget teremt a jól vezetett, taktikailag képzett ukrán alakulatoknak ellenlökésekre, ellentámadásokra.

Az Egyesült Államok teljesítheti Volodimir Zelenszkij kérését, és rakétasorozatvetőket is küldhet Ukrajnának. A Washington Post értesülései szerint, bár Oroszország korábban jelezte, hogy az ilyen nagy hatótávolságú tüzérségi eszközök szállítását provokatív eszkalációnak tekintené, az amerikai kormányt ez nem feszélyezi. M270-es rakétasorozatvetőket küldhetnek, az egyetlen megkötésük, hogy a legnagyobb, akár hetven kilométeres hatótávolságú lövedékeket nem adnák mellé - a fegyver három típusú 227 milliméteres rakétalőszert tud kilőni, ezek közül a legrövidebb hatótávolságú is 32 kilométeres, a közepes töltet hatótávolsága 45 kilométer.

Az USA korábban már másfél dandárnyira való M777-es tarackot is átadott Ukrajnának, ezeket a BBC értesülései szerint az ukrán erők már használják is. Ezek az alaplőszerrel 25, a precíziós Excalibur lövedékkel akár 40 kilométeres távolságból is képesek megsemmisíteni célpontjukat.

Az M270-est három fős személyzet üzemelteti, a sorozatvető percenként akár 18 rakétát is képes indítani. Az első iraki háborúban az amerikaiak nagy sikerrel vetették be ezeket az iraki tankhadosztályok ellen.

Az ukránok közben Dániától is kaptak rakétafegyvereket, a dánok a létfontosságú fekete-tengeri kikötőváros, Odesza védelmére küldtek Harpoon hajó elleni rakétákat, amelyek akár 130 kilométer (70 tengeri mérföld) távolságból is képesek megsemmisíteni hajókat. Ezeket az ukránok saját fejlesztésű Neptun rakétáik mellett vethetik be a partvidék védelmében. Ez utóbbiak a háborúban már bizonyítottak, ilyennel süllyesztették el az orosz fekete-tengeri flotta zászlóshajóját, a Moszkva rakétacirkálót. (Via BBC)

Herszonban és Luhanszkban is kisebb ellentámadásba lendültek az ukrán erők vasárnap. Az Institute for the Study of War (ISW) elemzése szerint a Herszon és Mikolajiv határán indított offenzívával ezidáig nem szabadítottak fel számottevő területeket, de a cél egyelőre talán nem is ez. Az ellentámadással két részcélt is megvalósíthatnak: egyrészt megzavarhatják az orosz erőket védőállásaik kiépítésében, másrészt pedig arra kényszeríthetik az oroszokat, hogy csapatokat vonjanak el fő támadási irányukból a Herszont védő, erősen tartalékos, gyenge harcértékű és gyengén felszerelt alakulataik megerősítésére.

Látványos eredményeket a luhanszki ellentámadás, vagy inkább ellenlökés sem ért el, de Liszicsanszk alatt visszafoglalták Tosivka települést, amivel nyomást gyakorolhatnak a popasznai zsebből észak felé kitörni készülő orosz erőkre. Ez utóbbiak célja a szeverodonecki ukrán védők fő utánpótlási útvonalának elvágása volna, de az ukrán ellenlökés eltérítheti őket ettől.

Összességében a keleti orosz offenzívát az elmúlt héten elért eredményei ellenére se lehet sikeresnek minősíteni. Az ISW általában visszafogott elemzői szerint "az egész ország megszállását célzó orosz invázió mostanra egyetlen kelet-ukrajnai város megszerzésére irányuló kétségbeesett és véres offenzívává alakult, amivel párhuzamosan már csak korábbi fontos, de korlátozott eredményeik megvédésére koncentrálnak délen és keleten". Ezt ékesen szemlélteti a teljes frontot áttekintő térkép, amin Szeverodoneck a fehérrel jelölt ukrán területek legkeletibb csücskében van, vagyis azon a bolhányi területen koncentrálódik az orosz erők kétharmada:

Kigyulladt és lényegében porig égett egy 85 láb (26 méter) hosszú szuperjacht Torquay kikötőjében. A túz a BBC beszámolója szerint helyi idő szerint szombat déli 12:10-kor keletkezett a kikötőben lehorgonyzott jachton, amely később a túz miatt elszabadult, és a kikötő mólójának ütközött.

https://www.bbc.com/news/uk-england-devon-61617224

A tűzoltók itt, a mólónál tudták biztosítani, de a tüzet már nem sikerült megfékezniük, a hajó roncsai elsüllyedtek.

A jachtból áradó füstre tekintettel a helyi hatóságok evakuálták a kikötő környékét, a közelben élőket pedig figyelmeztették, hogy tartsák zárva lakásaik ablakait, ajtait. A jacht felépítménye sok műanyagot tartalmaz, az üzemanyagtartályában pedig 9 tonna dízelolaj lehetett.

Egy szemtanú beszámolója szerint a túz keletkezése előtt hangos robaj hallatszott. "Puskalövés szerű durranásra figyeltem fel a kikötő felől, amit sűrű fekete füst követett" - mesélte Joseph Barlow, aki szerint ezután már látszott, hogy egy jachtból csapnak ki a lángok. (Via BBC)

A szlovák rendőrség különleges egysége jelent meg egy pöstyéni diáklány otthonában, miután a lány egy iskolai tömegmészárlásról posztolt a közösségi oldalán. A rendőrség nem akarta alábecsülni az esetet, ezért szálltak ki az érettségiző lány otthonához, mondta a nagyszombati járás rendőrségének szóvivője, Mária Linkešova.

A lány beismerte tettét. Azt mondta, csak viccnek szánta, mivel ő maga is abban az iskolában készül érettségizni hétfőn. Közösségi oldalán azt írta, lövöldözés volt az iskolában, 21 halottal.

A rendőrség figyelmeztette, hogy tettét akár bűncselekménynek is ítélhetik. "Noha ebben az esetben kiderült, hogy álhírről van szó, a lényeg, hogy olyan információról van-e szó, amely pánikot kelthet az emberekben" - magyarázta Linkešova. Ha a rendőrség veszélyesnek értékeli az ilyet, akkor rémhírterjesztés miatt eljárást indíthat. Ezért a szlovák jog alapján akár két évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak (Via Paraméter)

Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) új elnöke szerint "Magyarország erkölcsi kötelessége", hogy pályázzon a 2036-os nyári olimpia megrendezésére. Hogy ez alatt mit ért, azt sajnos bővebben nem fejtette ki a MOB közgyűlésén, így például az se derül ki, hogy mit ért "Magyarország" pályázatán egy olyan eseményre, amit nem országok, hanem városok - 2024-ben Párizs, 2028-ban Los Angeles, 2032-ben pedig Brisbane - rendeznek.

A közgyűlés napirendjén amúgy a téli olimpiai szereplésről szóló beszámoló elfogadása, illetve a közgyűlés szavazati joggal rendelkező delegáltlétszámának megemelése volt. A 2021 végén rendkívüli közgyűlésen leváltott előző elnök, Kulcsár Krisztián 54 fpre csökkentette a közgyűlés létszámát, lényegében az emiatti lázongás vezetett a bukásához. Így most a közgyűlésen újra 127 főre emelték a delegáltak számát.

A nyári olimpiai pályázat kérdése csak ezután került szóba. (Via Telex, Blikk)

Hígtrágyával, vagyis hát mit szépítsük, tehénfossal permetezték le feldöhödött mezőgazdászok az Animal Justice Project (AJP) állatjóléti szervezet aktivistáit Anglia északi részén, Durham megyében a darlingtoni termelői nagybani piacon, ahol a brit Nemzeti Marhahús Szövetség (NBA) tartotta éves expóját.

A beszámolók szerint az aktivisták már kora hajnalban megmászták a piac bejáratát, ahol kifeszítették "a mezőgazdaság megsérti az állatok jogait" feliratű transzparensüket, majd színes ködgyertyákat gyújtva csendben tiltakoztak. Az AJP szóvivője szerint "békés tiltakozás, csendes tiltakozás volt, de több száz feldöhödött földműves lerohant minket". Az egyik felháborodott gazdálkodó slaggal híg trágyát szórt a tiltakozókra, vagy ahogy az AJP szóvivője fogalmazott, "tehénkakit spriccelt ránk egy eszközhasználó földműves"

Az NBA szóvivője, aki egy szót se ejtett a tiltakozásról, azt mondta, az expójuk "csodás légkörben" zajlott, bár a híg trágya szagára tekintettel ez utóbbi állítása megkérdőjelezhetőnek tűnik. A durhami rendőrség közleménye szerint "munkatársaink dolgoznak rajta, hogy biztonságosan véget vessenek a tiltakozásnak, és minimalizálják annak hatását a szélesebb közösségre". (Via The Guardian)

Az orosz hadsereg emberállományának kimerülését jelzi, hogy Vlagyimir Putyin szombaton aláírta a törvényt, amellyel eltörölték a szerződéses katonák felső korhatárát. Korábban az orosz hadseregbe legfeljebb 18-40 éves oroszok és 18-30 éves külföldiek jelentkezhettek szerződéses katonának, ám az új törvény mindkét esetben eltörölte a felső korhatárt.

Ez erős jele annak, hogy az ukrajnai háború - amit Oroszországban hivatalosan továbbra se neveznek annak, korlátozva ezzel a mozgósítási lehetőségeiket - kezdi kimeríteni az orosz szerződéses állományt. A korhatár eltörlésétől azt remélik, hogy így több szakképzett embert toborozhatnak a seregbe.

A törvény indoklása szerint a korhatár eltörlésével lehetőség nyílik műszaki specialisták toborzására, akik képesek üzemeltetni a precíziós fegyvereket. Ezek működtetéséhez az indoklás szerint "a tapasztalatok alapján 40-45 éves korukban szerzik meg a kellő tudást". Az ilyen specialistákon kívül hadmérnököket, híradósokat, szanitéceket is toboroznának.

Az ukrán és nyugati hírszerzések szerint az orosz hadsereg komoly veszteségeket szenvedett. Az ukránok harmincezer, a nyugati források feleenyi halálos áldozatról beszélnek. Még ez utóbbi is rendkívüli emberveszteség, a szovjet hadsereg Afganisztánban tíz évnyi háború alatt vesztett ennyi katonát. Az amerikai hadsereg a 21, század első két évtizedében, két nagy háborújában, az irakiban és az afganisztániban összesen mntegy hétezer katonát veszített. (Via BBC)

Bizalmat szavazott Kincses Gyulának, a szervezet elnökének a Magyar Orvosi Kamara országos küldöttközgyűlése. A 2019-ben elnökké választott Kincses maga kezdeményezett megerősítő szavazást, amelyen aztán 170 küldött 58 ellenében, 13 tartózkodás mellett újra bizalmat szavazott neki a további munkához.

Az orvoskamara az országos küldöttközgyűléssel egybekötve kongresszust is tartott, melyen pénteken Jenei Zoltán országos kórházfőigazgató is felszólalt, és amiről Szurovecz Illés kollégám részletesen be is számolt. (Via 24.hu)

Épületeket, köztük egy templomot is megrongált Somogyban az erős széllel érkező zivatar, jelentette a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a honlapján.

A szombatra virradóra lecsapó viharban személyi sérülés nem történt, de anyagi károk keletkeztek. Főként utakra, épületekre és villanyvezetékekre dőlt fák, leszakadt ágak miatt kérték a tűzoltók segítségét. A legtöbb bejelentés a megye déli részéról érkezett, ahol a tűzoltók egész éjszaka dolgoztak a károk felszámolásán.

Daránynál, Som és Nagyberény között, valamint Somogyudvarhely közelében a vasúti, Szulok és Homokszentgyörgy között a közúti forgalmat akadályozó fákat kellett eltávolítani, Háromfán, Rinyújnépen és Babócsán 700 fogyasztónál szünetelt az áramszolgáltatás. A vihar megrongálta a csokonyavisontai templom tornyát is.(Via MTI)

Húsz éves börtönbüntetése letöltése után szombaton szabadult tokiói börtönébpl Sigenobu Fuszako, a hetvenes évek egyik legrettegettebb terrorszervezete, a Japán Vörös Hadsereg alapítója. A 76 éves, egykor a "terror császárnőjeként" emlegetett Sigenobut lánya és jónéhány rajongója várta "Szeretünk, Fuszako" transzparenssel, nyakába palesztin kendőt borítva.

Sigenobu a palesztinok szövetségeseként követett el terrortámadásokat, egyik legvéresebb akciója a tel-avivi Lod reptéren elkövetett fegyveres támadás volt, melyben 26-an vesztették életüket és 80-an megsebesültek. Leghírhedtebb akciója pedig Franciaország hágai nagykövetségének 1974-es ostroma volt.

Sigenobu az ostrom idején már egy ideje a közel-keleten bujkált. Végül csaknem harminc évi bujkálás után, 2000 novemberében kapták el, amikor hamis útlevéllel hazatért, és magát férfinak álcázva szállt meg egy oszakai szállodában.

Sigenobu ugyan tagadta, hogy köze lett volna a nagykövetség ostromához, de a bíróság úgy találta, hogy terrorszervezetének tagjai igenis az ő utasítására cselekedtek, ezért 2008-ban húsz év börtönre ítélte. Ebből szabadulhatott most szombaton.

2001-ben, már fogságban oszlatta fel terrorszervezetét, amit 1971-ben, Libanonban alapított, miután egy évvel korábban, 25 évesen elhagyta hazáját. (Via The Guardian)

Hiába kaptak rá ígéretet a brit kormánytól a nyugati szövetségesek kivonulásakor, hogy őket is kimenekítik Afganisztánból, a korábban a brit sajtóval szorosan együttműködő afgán újságírók egy csoportjának tagjai rendszeres verések és életveszélyes fenyegetések közepette kénytelenek hónapokon át bujkálni hazájukban, írja a Guardian. A nyolc újságíró most jogi lépéseket tett a brit kormány ellen, hogy rákényszerítse azt ígérete betartására, és engedélyezze belépésüket Nagy-Britanniába.

Azután kezdeményezték ügyük bírói felülvizsgálatát, hogy már hónapok óta hiába vártak az áttelepülési engedélyük elbírálására. Állításuk szerint írásos érdeklődésükre csak formaleveleket kapnak válaszul az ügyüket intéző brit kormányhivataltól, az ARAP-tól.

A nyolc újságíró az afganisztáni háború idején a brit sajtónak dolgozott, tálibok elleni műveletekről, az ország infrastruktúrájának újjáépítéséről, a női jogokról és a drogkereskedelem elleni küzdelemről tudósítva.

A brit kormány tavaly augusztusban, a kivonulás káoszában jelentette be, hogy különleges vízumkedvezményeket ad a brit sajtónak dolgozó újságíróknak és családjuknak. "Meg kell védenünk a bátor afgán újságírókat, akik oly bátran dolgoztak azért, hogy fényt derítsenek arra, mi folyik Afganisztánban" - mondta az akkori külügyminiszter, Dominic Raab. A kormány akkor még azt is állította, hogy a közvetlen életveszély gyorsító tényező.

Ehhez képest kilenc hónappal a tálibok visszatérte után a nyolc újságíró még mindig Afganisztánban van, pedig gyakran kapnak jelzést arról, hogy veszélyben az életük és a családjuké is. Egyikük arról mesélt a Guardian heti magazinjának, az Observernek, hogy csak néhány hetente látja a családját, amikor tiszta ruháért és pénzért hazaólálkodik. Lőttek már rá saját kertjében, és előfordult, hogy egy autóból ugrottak ki arcukat eltakaró férfiak, hogy megverjék. Egy másikuk arról beszélt, hogy a tálibok kémnek állítják be azokat, akik a brit sajtónak dolgoztak, és életveszélyesen fenyegetik őket.

Halálos fenyegetések árnyékában, gyakori verések közepette kénytelenek hónapokon át bujkálni

"»Nincs megoldás ennek megelőzésére«, mondja az egyetlen nemzet, ahol ez rendszeresen megtörténik" - hirdeti az uvaldei iskolai mészárlás másnapja, szerda reggel óta címlapján talán a világ, de biztosan az Egyesült Államok legszínvonalasabb szatírikus lapja, a The Onion. A szatíra akkor a legjobb, ha már-már megkülönböztethetetlen a valóságtól, Hogy ez most is így legyen, arról maga Donald Trump, az Egyesült Államok egy ciklus után megbukott előző elnöke gondoskodott, aki alig három nappal a legutóbbi, 19 általános iskolás és két tanár életét követelő tömegmészárlás után az amerikai fegyverlobbi legnagyobb szervezete, a Nemzeti Puskaszövetség (NRA) lves dzsemboriján a még több fegyver értékesítésében vélte felfedezni az USA-ban megrázóan rendszeres tömegmészárlások megoldását.

"A gonosz létezése világunkbn nem ok a jogkövető polgárok lefegyverzésére. A gonosz létezése a létező legjobb indok a jogkövető polgárok felfegyverzésére" - mondta a Guardian beszámolója szerint. Jegyezzük meg, hogy az USA-ban a fegyvertartásról szóló viták, hiába igyekszik ezt így beállítani a jobb- és a szélsőjobboldal, ezidáig sosem szóltak arról, hogy bárkitől is el kéne kobozni jogszerűen tartott lőfegyverét, legyen az akár egy hatvan töltényes tárkapacitású félautomata gépkarabély, amit még közepesen fejlett hadseregek katonái is megirigyelnének. A fegyvertartás körüli viták lényegében egy kérdésre koncentrálnak: hogy mielőtt valaki fegyvert vásárolna, essen át átvilágításon, hogy legalább a konkrét futóbolondokat és bűnözőket kiszűrhessék. Ilyen átvilágításon most csak és kizárólag akkor kell átesnie valakinek, ha szövetségi engedéllyel fegyvert árusító boltban, például az Egyesült Államok legnagyobb diszkont szupermarketláncában, a Wallmartban vásárolna fegyvert. Ha valaki az USA-ban nagyjából napi rendszerességgel megrendezett fegyverkiállításon, vagy magánszemélytől vásárol fegyvert, nem esik át ilyenen.

Az univerzális átvilágításra vonatkozó javaslatot amúgy a felmérések szerint az amerikaiak 90 százaléka támogatja is, a bevezetését célzó törvényjavaslatok mégis rendre elbuknak. A legutóbb 2012-ben, a connecticuti Newton Sandy Hook általános iskolájában 26 ember, köztük húsz, 6-7 éves kisgyermek életét követelő tömegmészárlás után bukott el a szenátusban.

Trump ettől mit sem zavartatva arról szónokolt, hogy "minden egyes alkalommal, amikor egy zavart, tébolyult személy elkövet egy undok bűncselekményt, akkor társadalmunk egyes tagjai furcsa kísérletet tesznek saját szélsőséges céljaik eléréséért".

Trump, aki ezen az eseményen a kórusnak prédikált, ahogy Amerikában mondanák, újra felvetette sok hülye ötlete tán leghülyébbikét, miszerint az iskolai lövöldözések megelőzésének leghatékonyabb módja a tanárok felfegyverzése volna. Ezen felül előadta azt a tervét is, ami a gyakorlatban tűz esetén halálcsapdává alakítana minden egyes amerikai iskolát: hogy azokba csak egyetlen megerősített bejáraton, fémdetektoros kapukon át lehessen belépni. Az iskolákat emellett erős kerítéssel venné körbe, és fegyveres őrséggel védené.

Uvaldéban amúgy a tömegmészárlást akár a hatóságok is megelőzhették volna, de érthetetlen módon teljesen félreértelmezték a helyzetet, így a diákok segélykérő hívásai ellenére egy órán át nem hatoltak be az osztályterembe, hogy semlegesítsék az ámokfutót

Amilyen módszeresen haladtak eddig Szeverodoneck bekerítésével, olyan hirtelen fordultak rá a város közvetlen támadására az orosz erők. Az elmúlt hetekben folyamatos tüzérségi bombázásokkal puhították az ukrán vonalakat, majd Popasznánál áttörve az utánpótlási vonalaikat is fenyegetni kezdték. Ez alapján úgy tűnt, hogy miután feladták túl ambiciózus tervüket az ukrán erők széles átkarolására. okosabb stratégiát követve kisebb katlancsatákra kényszeríthetik az ukrán védőket, feldarabolva ezzel a frontvonalat.

Popaszna mellett Limannál is próbálkoztak, ezt a törekvésüket szombatra már minden forrás szerint siker koronázta - mi már pénteki hadi jelentésünkben Liman elestéről írtunk orosz források és a Twitteren az ukrán erők sietős, bár szervezett visszavonulásáról keringő videók alapján.

Ezek fontos fejlemények voltak, mert esélyt adtak rá, hogy Szeverodoneck védőit akár kettős gyűrűbe is vonják. Ugyanakkor az ukrán erők a város környékén keményen ellenálltak, ezért áttörésük után a popasznai zsebből az oroszok végül nem is a donecki Bahmut, hanem a luhanszki Liszicsanszk felé indultak meg, hogy ott egyesítsék erőiket a Szeverodonecket abból az irányból támadó erőikkel. Így jelentős létszámfölényt alakíthattak volna ki:

Szeverodonecket közvetlenül 25 orosz zászlóaljharccsoport (BTG) támadja, és a popasznai zsebben is ugyanennyi harcol.

Rendkívül izgalmas volt a Giro d"Italia pénteki szakasza, az utolsó méterekig izgulhattunk Valter Attiláért, az aktuálisan legjobb magyar országúti bringásért. A szakasz végül a hegyi befutó előtti utolsó kanyarban dőlt el. Valternak sajnos nem sikerült jól bevennie, de így is negyedikként végzett, aminél csak Bodrogi Attila szerepelt eddig jobban nagy háromhetes verseny bármelyik szakaszán - a magyar időfutammenőnek egy második és egy harmadik helyet sikerült szereznie a vueltán és a Touron. A nagy hajrá a Eurosport felvételén:

A befutón kívül az egész szakasz eurosportos összefoglalóját, Valterék hosszú szökésének történetét is ajánljuk.

Oroszország népirtásra bujtogat és megsértette az ENSZ népirtások megelőzéséről szóló egyezménye (CPPCG) több cikkelyét is, állítja jelentésében a téma harmincnál is több nemzetközi szaktekintélye, akik szerint már most elég bizonyíték gyűlt össze ennek alátámasztására. Szerintük már most fennáll a népirtás komoly és azonnali veszélye, amit tömeggyilkosságok, kényszerdeportálások, illetve az orosz vezetők az ukránokat lealacsonyító, emberi mivoltukat megkérdőjelező retorikája is alátámaszt.

A jelentést, amin jogtudósok és népirtás-szakértők dolgoztak, a Raoul Wallenberg Emberi Jogi Központ és az amerikai New Lines Institute for Strategy and Policy agytröszt állította össze. Pénteken teljes egészében nyilvánosságra is hozzák majd, de előzetesen már több kormánynak és nemzetközi szervezetnek, illetve a CNN-nek is megküldték.

"Alapos és részletes áttekintése a rendelkezésre álló bőséges bizonyítékoknak" - jellemezte a jelentést Azeem Ibrahim a New Lines Institute nevében. Ő maga márciusban járt Ukrajnában bizonyítékok után kutatva. Mint mondta, már amit eddig tapasztalhattak a háborúban, az is "népirtó jellegű a természetében, a nyelvhasználatában és a végrehajtása módjában, ez nagyon is világos". A jelentés írói felhívták a figyelmet, hogy a CPPCG egyezmény aláírói az egyezmény ratifikálásával jogi kötelezettséget vállaltak a népirtások megelőzésére is, ezért cselekvésre szólították ezeket az országokat. "Nem maradt időnk, meggyőződésünk szerint nagyon is valós a népirtás veszélye. Az egyezményt aláíró 151 országnak, köztük oroszországnak mindent meg kell tennie ennek megakadályozásáért, különben megsértik az egyezményt" - mondta Ibrahim.

Az persze kérdéses, hogy Oroszországot ez egyáltalán érdekli-e. A jelentés kifejezetten azzal vádolja az orosz legfelső vezetést, hogy az ukránok önazonosságának folytatólagos tagadásával lényegében előkészítik a népirtást, felbujtói annak. Vlagyimir Putyin több nyilatkozatát, például pszeudotörténelmi esszéjének megállapításait, mely szerint az ukránoknak "nincs is joguk a létezésre", önmagában is a CPPCG megsértésének tartják. Ahogy azt is, hogy az orosz hadsereg többször is "következetesen embertelenségeket követett el ukrán polgárok ellen". Példaként a bucsai, Sztariji Bikiv-i tömeggyilkosságokat, illetve a Szumi és Csernihiv megyékben óvóhelyek, menekülőutak és kórházak elleni célzott támadásokat hozták fel.

A CNN szerint a jelentés legmegrázóbb részében felidézik, hogy 1995-ben a világ már csak akkor értesült a srebrenicai mészárlásról, több mint hétezer bosnyák fiú és férfi lemészárlásáról, amikor már túl késő volt lépni. "2022-ben megvannak a képességeink, hogy az ilyen embertelenségeket pontosan nyomon kövessük kibontakozásuk közben, így megfelelően reagálhassunk rájuk" - áll a jelentésben. (Via CNN)

Kezd érvényesülni az orosz erőfölény a szeverodonecki csatában, orosz források szerint erőik már behatoltak a városba, az északkeleti részeket már ellenőrzésük alatt tartják. Az oroszok egy hónap után, május utolsó hetében kezdtek érdemi eredményeket elérni keleti offenzívájukban, de már csak azután, hogy feladták kezdeti, túlzottan is ambíciózus tervüket a keleti arcvonalat védő ukrán erők széles átkarolására, és erőik javát a front egy kis szakaszára, Szeverodoneck széles környékére összpontosították.

A csata itt lényegében a Liman-Szeverodoneck-Popaszna határolta háromszögben zajlik. Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa szerint ezen a kis szakaszon vetik be a 95 zászlóaljharccsoport (BTG) méretűre becsült erőik kétharmadát. Az ukrán források szerint Popasznánál és Szeverodonecknél is 25-25 orosz BTG harcol, bár ezek nem teljesen feltöltött alakulatok. Teljes feltöltöttség esetén 25 BTG 20-22 ezer katonát jelentene, de Szeverodonecket Szerhij Hajdaj, a luhanszki ukrán katonai közigazgatás vezetője szerint keleti irányból mintegy tízezer orosz katona támadhat. A várost védő ukrán erőket persze két másik irányból is támadják, így nagy túlerővel szemben kell védekezniük.

Ezen a szűk szakaszon eredetileg négy ukrán dandár védekezett, ezek létszáma teljes feltöltöttség esetén mintegy 12 ezer fő lehetett. Az elmúlt egy hónapban bizonyosan súlyos veszteségeket szenvedtek, így azóta ez a létszám jelentősen megcsappanhatott. Volodimir Zelenszkij hét eleji tájékoztatása szerint naponta 50-100 ukrán katona veszti életét, ehhez jönnek még a harcokból sebesülés vagy fogságba esés miatt kiesők jelentette veszteségek.

• 1972. május 26-án Brezsnyev és Nixon elnök aláírták az ABM-egyezményt, vagyis a ballisztikus rakétákat elhárító rakéták számát korlátozó megállapodást.
• A szerződést nem jóságból, hanem anyagi okokból kötötték.
• Amikor aztán harminc évvel később felmondták az egyezményt, új fegyverkezési verseny kezdődött.

A fegyverkezési versenyek sajátos logika szerint alakulnak ki. Első lépésként a szemben álló felek támadó képességeiket fejlesztik, ahogy tette azt az ötvenes évek végétől az Egyesült Államok és a Szovjetunió, amikor mindkét nagyhatalom megpróbálta túlnőni a másikat atomfegyverekben és a rakéták számában, kölcsönös paranoiába hajszolva egymást. Az USA-ban az atom-, majd a rakétarés fogalma is közszájon forgó kifejezés lett, mindkettő azt a riasztó jelenséget írta le tömören, hogy az Egyesült Államok lemaradt a szovjetektől a fegyverkezésben.

Ha már a feleknek sikerül egymás sokszoros elpusztítására elegendő fegyvert felhalmozniuk, a fegyverkezési verseny második lépcsője az elhárító fegyverek fejlesztése. Amelyik ország előbb képes hatásos védelmet, azaz elhárító fegyvert kifejleszteni, lépéskényszerbe hozza riválisát, amely vagy maga is elhárító fegyverek fejlesztésébe kezd, vagy újabb támadófegyvereket állít rendszerbe, hogy kiköszörülje az elrettentő képességein esett csorbát.

Jó ötletnek tűnt, de kiderült, hogy mégsem az

Ezt az ördögi kört törte meg ötven éve a Szovjetunió és az Egyesült Államok, amikor a hidegháború csúcsán, 1972. május 26-án, Moszkvában Leonyid Brezsnyev pártfőtitkár és Richard Nixon elnök aláírták az ABM-egyezményt, a stratégiainak nevezett ballisztikus rakétákat elhárító rakéták számát korlátozó fegyverkorlátozási egyezményt.

Hogy mi vehette rá a riválisokat egy ilyen nagy horderejű, vagy legalábbis annak tűnő fegyverkorlátozási egyezmény aláírására? Hát, nem lelkük eredendő tisztasága és szívbéli jóságuk.

„A második világháború óta példa nélküli az orosz-ukrán háború, Európa ilyet Adolf Hitler óta nem látott” – kezdte az orosz-ukrán háború földrajzi viszonyait vázoló előadását Karácsony Dávid, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet Földrajzi Intézetének tudományos munkatársa az intézet által szervezett, „Az orosz-ukrán háború háttere és kárpátaljai vetületei” című konferenciájának első előadója. A háború léptékét egy adatsorral jellemezte, amely az egykori Szovjetunió területén zajló, javarészt befagyott konfliktusok által érintett területek és népesség nagyságát hasonlította össze.

Jellemző, hogy Ukrajnában az orosz invázió február 24-i kezdete előtt is nagyobb területet – 45 ezer négyzetkilométert – és jóval több embert – kb. 6,5 milliót – érintett, mint az összes többi konfliktus együttvéve. Az oroszok február 24. óta további 82 400 négyzetkilométert szálltak meg, vagyis összesen már Magyarországnál jóval nagyobb területet tartanak megszállva Ukrajnában. A megszállt területeken tízmillió ember élt.

Karácsony megfigyelése szerint fontos fejlemény, hogy míg a 2014-15-ös konfliktusban alapvetően urbánus, orosz ajkú népesség került orosz megszállás alá, és a hibrid invázió városi terekben volt sikeres, a február óta tartó műveletekben éppen az orosz ajkú városok állnak leginkább ellen, az orosz hadsereg a ritkán lakott ukrán vidéket tudta megszállni. Ezt több térképpel is illusztrálta, és mint mondta, míg 2014-15-ben a magyarországi átlagnál 1,5-szer sűrűbben lakott területeket foglaltak el, a mostani háborúban a magyar átlaghoz képest fele olyan sűrűn lakott területeken tudott haladni az orosz hadsereg.

A háborúnak korábban sem volt egyértelmű kapcsolata az etnikai-nyelvi viszonyokhoz, de mostanra teljesen elszakadt ettől a logikától.

Karácsony meglátását intézetigazgatója, Kocsis Károly is megerősítette, szerinte sincs semmi köze az etnikai viszonyokhoz a harcoknak, a most megszállt területeken az orosz népesség aránya mindössze 11 százalék, és az orosz ajkú városok közül csak Herszont és pusztító ostrom árán Mariupolt sikerült elfoglalniuk.

Most zajlik a döntő ütközet Szeverodoneckben

A harmadikként felszólaló Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa hangsúlyozottan magánvéleményét ismertetve arról beszélt, hogy a most Luhanszk területén zajló harcok – amelyek menetét folyamatosan követjük és ismertetjük – döntő fontosságúak. Az erőviszonyokról elmondta, hogy ezen a szűk területen vetik be az oroszok Ukrajnában jelenleg szolgáló 95 zászlóaljharcsoportjuk (BTG) kétharmadát, velük szemben az egész területen eredetileg tíz dandárnyi, Szeverodoneck városánál, amit közvetlenül 25, legfeljebb félig feltöltött BTG (mintegy tízezer katona) támad, de Popaszna irányából további 25 (összesen akár húsz-huszonkéteres létszámú) BTG is támogat, eredetileg négy ukrán dandár védett. Négy dandár teljes feltöltöttség esetén is legfeljebb 12-14 ezer katonát jelent, ez a létszám a harcok egy hónappal ezelőtti kezdete, a folyamatos orosz tüzérségi és légitámadások miatt jelentősen megcsappanhatott. Volodimir Zelenszkij elnök a hét elején napi 50-100 ukrán katona haláláról számolt be, de a harcképes erők létszámát a sérültek és a fogságba esettek is csökkentik.

A szeverodonecki csatáról az alábbi tweetben közöltek közül az első a legnagyobb felbontású térkép, a második a csata tágabb környezetét mutatja, a harmadikon pedig a Harkiv környéki, az elmúlt napokban elakadt ukrán ellentámadás is látható:

Rácz elemzése szerint a Szeverodonecki csatában az oroszok célja az ukrán erők körbezárása, mivel a körülzártak élete komoly zsarolási potenciál. 2015-ben két esetben, Ilovajszk és Debalceve városánál sikerült nagyobb ukrán erőket körülzárniuk, amivel rákényszerítették az akkori ukrán elnököt, Petro Porosenkót a két minszki tűzszüneti egyezmény aláírására, a harctéren kialakult status quo elfogadására.

Rácz szerint a háború kimenete szempontjából pillanatnyilag a szeverodonecki csata a legfontosabb, de legalább ilyen fontos figyelemmel követni a nyugati fegyverszállításokra is. Ezekkel a fegyverekkel az ukránok képesek lehetnének felmenteni a keleti arcvonalon szolgáló erőiket. „A fegyverszállítások késedelme napi szinten kerül ukrán katonák és civilek életébe, kimutatható területi és katonai veszteségeket okoz” – hangsúlyozta a kutató.

Ezen felül figyelemmel kell kísérni Oroszország rejtett mozgósítását. Vlagyimir Putyin nem hirdetett hadiállapotot, a háborút a hivatalos orosz kommunikációban még mindig különleges katonai műveletnek hívják. Ezért nyílt mozgósításra nincs lehetőség, most különböző ösztönzőkkel próbálják visszahívni a seregbe. Mivel az elmúlt napokban a tartalékos erőknél rendszeresített T-62-es tankokat – ez igen elavult, hatvan éves technika – csoportosítottak át az ukrán határhoz, feltehetően valamilyen szinten sikeres volt ez a mozgósítás.

Rácz később kérdésre válaszolva azt mondta, arra aktuálisan nem lát esélyt, hogy az ukránok komoly ellentámadást indítsanak. Egyrészt látható, hogy harkivi offenzívájuk is kifulladt, másrészt a Donbászban a terepadottságok nem kedveznek a támadóknak, és amíg nem érkeznek be nagy számban a modern nyugati tüzérségi eszközök és a lőszer, addig bizonyosan nem is volna esélyük áttörésre. A helyzet leghamarabb a nyár végére változhat, de addig annyi ismeretlen változó alakíthatja a helyzetet, hogy jóslásra nem vállalkozott.

A szolidaritás lehet az ukrán–magyar kapcsolatok fejlesztésének az alapja

A konferencia utolsó részében azt vizsgálták, hogy milyen vetületei vannak a háborúnak Kárpátalján. Itt a Földrajztudományi intézet három kutatója, Erőss Ágnes, Kovály Katalin és Tátrai Patrik előre bocsátották, hogy mivel Ukrajnában 2001-ben végeztek utoljára hivatalos népszámlálást, némileg a sötétben tapogatóznak, bár egy Kárpátalján 2017-ben készült felmérés azért ad némi támpontot. Az alapján látható volt, hogy a 2014-es majdani forradalmat követően kirobbant első orosz-ukrán háborút követően megugrott a kivándorlás Kárpátaljáról, így a magyar népesség létszáma több mint tíz százalékkal, 150 ezerről 130 ezerre csökkent. A mostani helyzetről inkább csak anekdotális tapasztalataik voltak. Kovály maga is kárpátaljai, családja jelenleg is ott él. Elmondása szerint a háború első napjaiban a legnagyobb magyar népességű körzetből, a beregszásziból a népesség 30-50 százaléka menekülhetett el, de ahogy azt Tátrai Patrik is kiemelte, a népességmozgás nem egyirányú, azóta sokan vissza is térnek. Mindazonáltal a távozók elsősorban fiatalok és családosok, ami hosszú távon is kedvezőtlen hatással lehet a kárpátaljai magyar népesség létszámára.

A Telex érdeklődésére, hogy a háború, különös tekintettel a magyar és az ukrán kormány közti feszültségre, élezte-e a nemzetiségi konfliktust, a konferencián vendégként részt vevő Ljubov Nepop ukrán nagykövet határozott nemmel válaszolt. „Az ukrajnai magyarokat senki sem hibáztathatja a két ország vitáiért" – mondta, egyben külön megemlítette, hogy a munkácsi 128. dandár részeként sok magyar is harcol az ukrán hadseregben az oroszok ellen. Kovály személyes tapasztalatai alapján megerősítette a nagykövet asszonyt. „Nem láttam kiéleződni az etnikai konfliktusokat” – mondta. Inkább azt tapasztalta, hogy „nagy volt a szolidaritás, mindenki megpróbált segíteni a menekülteken”. Kárpátaljára a háború kezdete óta 400-500 ezer belső menekült érkezett.

Nepop nagykövet ezután még külön kifejezte háláját a szolidaritásért, amivel a magyarok, a magyar nép az ukrán menekültekhez viszonyul, a „szívélyes fogadtatásért, amivel a menekülteket várják”. „Remélem ez marad az alapja az ukrán-magyar kapcsolatok fejlesztésének” – mondta.

• Az orosz erők hamarosan bekeríthetik a legkeletibb ukrán kézen lévő várost, Szeverodonecket.
• Luhanszk ukrán közigazgatásának vezetője szerint ha vasárnapig nem indítják meg a támadást a város ellen, elakadhat az oroszok lendülete.
• A brit hírszerzés szerint nagy veszteségeket szenvedtek a legjobb orosz alakulatok.
• Vitalij Klicsko szerint az oroszok még mindig nem tettek le Kijev megszállásáról se.
• Az ukrajnai háború tizennegyedik hete. Az első, a második, a harmadik, a negyedik, az ötödik, a hatodik, a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik, a tizedik, a tizenegyedik, a tizenkettedik és a tizenharmadik hétről szóló közvetítéseinket itt találhatják.

Különös helyzet állt elő az orosz másodlagos nyilvánosságban, a katonablogger véleményvezérek uralta Telegramtérben. Miközben az orosz hadsereg gyakorlatilag a háború kezdete óta az elmúlt napokban ért el először sikereket, a korábban feltétel nélkül lelkesedő véleményvezérek és közönségük egyre hangosabban morgolódik azért, hogy milyen felkészületlenül vágtak bele az egész "különleges katonai műveletbe", megfelelő tartalékok nélkül, kiképzetlen, kényszermozgósított szakadár alakulatokra támaszkodva. Az Institute for the Study of War (ISW) friss elemzésében a leghírhedtebbiküket, a nyugati nyilvánosságban Sztrelkovként ismertté vált, a Malaysian Airlines MH17-es járatának lelövéséért felelős egykori donyecki "népköztársasági" védelmi miniszter Igor Girkint idézi, aki szerint az oroszok egyrészt

• nem látták el megfelelő fegyverzettel a szakadár alakulatokat annak ellenére se, hogy a háború megindítása előtt már egy éve közelgő ukrán offenzívával riogattak;
• nem mozgósították és képezték ki a frontalakulatokat kiváltó tartalékerőket;
• miközben az ukránok épp ellenkezőleg, nagyon hatékonyan készítik fel tartalékerőiket az ellentámadásokra.

Az ISW elemzői ennél is számottevőbb fejlemény, hogy az orosz Telegram-csatornákon nem csitul a donyecki szakadárok 3. gyalogsági zászlóaljának videóüzenete körüli botrány. Ebben a szakadár katonák arra panaszkodnak, hogy lényegében kiképzés és egészségi állapotuk felmérése nélkül dobták őket harcba előbb Mariupol határában, majd a város elfoglalása után pihenő nélkül most a luhanszki fronton. Az ilyen videókat az ISW szerint korábban kánonban minősítették volna ukrán fake-nek, ehhez képest most napokig képes rezonálni, ami jelzi, hogy egyre nagyobb a fogadókészség a Kreml-ellenes narratívákra is ebben a közegben. Jegyezzük meg azért, hogy Girkin, az FSZB korábbi ezredese, a 2014-es donbászi lázadás főszervezője 2016-ban komolyan összeveszett Vlagyimir Putyinnal, és a háború kezdete óta helyzetértékelései és jelentései hitelesnek bizonyultak, beszámolói eddig is kilógtak már a hurráoptimista orosz narratívából.

Na, de mi van a frontokon, ha már a cikk elején orosz sikereket emlegettünk?

Nem elég, hogy Orbán Viktor munkáját közvetlenül két minisztérium segíti, ebben a két minisztériumban összesen 19 államtitkár szorgoskodik majd - az összes, minisztériumokban szolgáló államtitkár egyharmada Orbán Viktor munkáját segítő miniszterek munkáját segíti majd:

Miniszterelnöki Kabinetiroda

• Dömötör Csaba
• Fónagy János
• Kovács József
• Kovács Zoltán
• Lóga Máté
• Máté János
• Nagy János
• Papp Károly
• Túri Anikó
• Tuzson Bence

Miniszterelnökség

• Ágostházy Szabolcs Imre
• Fürjes Balázs
• György István
• Latorcai Csaba János
• Mayer Gábor
• Panyi Miklós
• Potápi Árpád János
• Révész Máriusz
• Soltész Miklós

Ehhez képest az igazságügyi minisztérium nem jelentéktelen munkáját mindössze két államtitkár felügyeli, de hogy melyikükre delegálhatja ezentúl Varga Judit miniszter a titkos megfigyelések engedélyezését, az mostantól már titok:

Igazságügyi Minisztérium

• Bóka János
• Répássy Róbert

Vargánál alig járt jobban Lázár János újonnan alakított minisztériuma, ahol hűséges táskahordóján, Csepreghy Nándoron kívül csak két másik államtitkár dolgozik majd:

Építési és Beruházási Minisztérium

• Csepreghy Nándor
• Lánszki Regő Balázs
• Nagy Bálint

Az oktatási feladatokkal is megkínált Pintér Sándor belügyminiszter stábhát két, az EMMI-ből igazolt államtitkár, Maruzsa Zoltán és Rétvári bence mellett négy másik segíti:

Belügyminisztérium

• Bolcsik Zoltán
• Dukai Miklós
• Fülöp Attila
• Maruzsa Zoltán Viktor
• Rétvári Bence
• Takács Péter

Ha netán valaki aggódott volna a sportriporterből lett, azóta is hasonló stílusban kommunikáló Menczer Tamásért, kár volt. Maradt Szijjártó Péter államtitkára, ahogy a keresztények Kínán kívüli üldözése elleni fellépésért felelős Azbej Tristan is.

Külgazdasági és Külügyminisztérium

• Azbej Tristan
• Magyar Levente
• Menczer Tamás
• Süli János
• Sztáray Péter András

Az agrár-, a honvédelmi, a kulturális és innovációs és a pénzügyminisztériumoknak négy-négy államtitkár jutott, a honvédelmi államtitkárok közül Kovács Katalin olimpiai bajnok férje, Schidt Ádám a sportért felelhet majd. Vitályos Eszter pedig kulturinnovátorként szólongathatja tovább a fiatalokat.

Agrárminisztérium

• Farkas Sándor
• Feldman Zsolt
• Rácz András
• Zambó Péter

Honvédelmi Minisztérium

• Gion Gábor
• Maróth Gáspár
• Schmidt Ádám
• Vargha Tamás

Kulturális és Innovációs Minisztérium

• György László
• Hoppál Péter
• Hornung Ágnes Anna
• Vitályos Eszter

Pénzügyminisztérium

• Banai Péter Benő
• Izer Norbert
• Tállai András
• Vágujhelyi Ferenc

Utoljára, de nem utolsó sorban a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkárai között egy nagy visszatérés tanúi lehetünk, Vitézy Dávid hosszú száműzetés után minden korábbinál magasabb közigazgatási tisztséget nyert el:

Technológiai és Ipari Minisztérium

• Koncz Zsófia
• Kutnyánszky Zsolt Krisztián
• Raisz Anikó
• Steiner Attila
• Vitézy Dávid

Az Európai Bírósághoz fordult a holland újságírók szövetsége (NVJ), illetve több jogvédő szervezet és internetszolgáltató a két orosz állami propagandaadó, az RT és a Szputnyik betiltása miatt. Az EU március elején függesztette fel a két orosz tévé műsorszórási tevékenységét az EU egész területén, az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul, arra hivatkozva, hogy ezek dezinformációt terjesztenek, és manipulálják az európai közvéleményt.

A tiltás ellen tiltakozók arra hivatkoznak, hogy a lépés "túlságosan széleskörű", illetve "elviekben helytelen, hogy a politikusok egyik napról a másikra cenzúrát vezethetnek be".

"Nem vagyunk rajongói sem az RT-nek, sem a Szputnyiknak, mindkettő állami propagandát sugároz. Az azonban jogállamisági kérdéseket vet fel, hogy politikusok betiltják az információk terjesztését" - nyilatkozta a holland NOS-nak Thomas Bruning, az NVJ titkára. "Nem gondoljuk, hogy az európai kormányzati vezetőkre tartozik annak meghatározása, hogy mi lehet hozzáférhető az interneten, és mi nem" - mondta.

A keresethez csatlakozó egyik internetszolgáltató, a Freedom Internet igazgatója, Anco Scholte szerint neki szolgáltatóként kötelessége semlegességet biztosítani, elkerülve a beavatkozást a tartalomba. "Az RT és a Szputnyik bojkottja az első alkalom, hogy a hálózatsemlegesség elve a dezinformáció miatt sérül. Ez veszélyt jelent a nyílt és szabad internetes információ-hozzáférésre" - mondta. (Via MTI)

Holtan találták Bihor megyében M. Beátát, a Spaientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatóját, akinek szombaton veszett nyoma Kolozsváron. M. barátja, B. F. társaságában tűnt el, akit most gyilkosság gyanújával köröznek. B. a román hatóságok szerint időközben már elhagyhatta Romániát.

B. F. korábban maga is a Sapientia oktatója volt, két éve, 2020. augusztusában súlyosan bántalmazta akkori barátnőjét. Más nők is arról vallottak, hogy a férfi megverte őket, ezért tavaly a kolozsvári bíróság 90 nap közmunkára ítélte és kötelezte, hogy vegyen részt pszichológiai tanácsadáson.

B. F.-et a bántalmazást követően a Sapientia menesztette állását, óráinak egy részét éppen M. Beáta vette át doktoranduszként.

A Cluj24.ro román hírportál beszámolója alapján a román nyomozóhatóságok szerint B. és M. szombaton B. autójával Havasrekettyére indultak, ahol a nő még fényképet is készített magáról. Onnan ismeretlen irányba távoztak. A nyomozók feltételezése szerint B. F. még aznap, egy dühkitörés során végzett M. Beátával, majd áldozata testét zacskókba csomagolva Báródsomos külterületén egy sűrű növényzettel benőtt részen rejtette el, egy főúttól mindössze kétszáz méternyire.

A lap M. barátaitól úgy tudja, hogy a nő Havasrekettyéről még valóban küldött magáról képeket a Messengeren. Pár órával később viszont már csak egy sms-t kaptak tőle azzal, hogy sajnos mégsem tud este elmenni a megbeszélt találkozóra. Ők most azt gyanítják, hogy azt az üzenetet már B. F. küldhette, és M. akkor már halott lehetett.

"Elegem van belőle" - közölte Joe Biden amerikai elnök kedd este, a legutóbbi amerikai iskolai mészárlás után. 19 diák és két tanár vesztette életét a texasi Uvaldéban, ahol egy iskolatársuk, a gyerekként bullyingolt, egyre erőszakosabbá váló Salvador Ramos kezdett ámokfutásba. Mielőtt osztályteremről osztályteremre járva lemészárolta 19 társát, otthon a nagymamájával is végzett.

Ramos két olyan puskával gyilkolt, amelyeket 18. születésnapján vásárolt. Texas erősen fegyvertartáspárti állam, ott megközelítőleg ennyi a feltétele a fegyvervásárlásnak, a megszerzett fegyvert pedig akár nyíltan is lehet viselni az utcán.

Ahogy az ilyen mészárlások után lenni szokott - márpedig az ilyen mészárlás korántsem ritka dolog az Egyesült Államokban, ha csak a legismertebb ilyen mészárlást, az 1999. április 21-i Columbine-t vesszük alapul, mostanáig 311 ezer, másfél Debrecennyi amerikai iskolás élhetett át iskolai ámokfutást - az Egyesült Államokban máris heves, republikánus-demokrata vonalon megosztott vita kezdődött arról, hogy ugyan vajon miért ilyen gyakoriak az ilyen mészárlások abban az országban, ahol például Texasban nagyjából a betöltött 18. életév a fegyvervásárlás gyakorlatilag egyetlen feltétele.

"Miért vagyunk hajlandók ezzel a vérontással? Hogyan hagyhatjuk, hogy újra és újra megtörténjen? Az Isten szerelmére, hol a gerincünk?" - tette fel a kérdést Biden hétperces beszédében, közölvén, hogy ideje volna már a fájdalmat cselekvéssé formálni.

Párttársai hasonlóan éreztek. Chris Murphy, Connecticut demokrata szenátora - az államában 2012-ben Newtownban, a Sandy Hook általános iskolában 20 kisiskolással végzett egy ámokfutó - Bidenhez hasonlóan csak költői kérdéseket tudott megfogalmazni. "Mit csinálunk? Minek vagyunk itt, ha nem azon dolgozunk, hogy kevesebb iskola és kevesebb közösség élje át azt, amit Sandy Hook élt át, amit most Uvalde él át. Könyörgök, szó szerint térden állva könyörgök, hogy találjunk végre kiutat. Dolgozzanak velünk, hogy végre elfogadjuk a törvényeket, amelyek kevésbé teszik majd lehetővé ezt" - szólt republikánus szenátortársaihoz.

2012-ben, a Sandy Hook-i mészárlás után az amerikai törvényhozás kis híján elfogadta a fegyvertartás szigorítását, de végül az igen visszafogott javaslat, amely igazából csak a fegyvervásárlók ellenőrzését szigorította volna valamelyest, végül elbukott, mert csak négy republikánus támogatta, miközben négy demokrata ellene szavazott.

A vita eredője amúgy az, hogy az Egyesült Államok alkotmányába foglalt alapvető jogok egyike a fegyvertartásé. Ezt még az USA történelmének legelején, 1791-ben fogadták el, és lényegében az angol igát lerázó gyarmati háborúk után a zsarnoksággal szembeni védekezés lehetőségét garantálva adott fegyverviselési jogot. Így szól: "egy szabad állam biztonságához szükség van jól szabályozott milíciára, így nem korlátozható az emberek fegyverviselési joga".

Az ideológiai alapon két részre szakadt legfelsőbb bíróságon a magukat hagyományosan textualistaként beállító konzervatívok ebből a mondatból valamiért csak azt olvassák ki, hogy nem szabad korlátozni a fegyverviselés jogát, a milícia-záradéktól el szoktak tekinteni. Ahogy attól a hagyományos érvüktől is, hogy az alkotmányos szövegeket keletkezésük korának kontextusában kell értelmezni, így ebből a záradékból aligha vezethető le az egyén joga arra, hogy nagy kaliberű automata vagy félautomata lőfegyvereket tartson, mivel keletkezése idején még csak elöltőltős puskák és pisztolyok léteztek, melyek kevéssé alkalmasak tömegmészárlások elkövetésére. Ez esetben a republikánus bírók már a milícia-záradékra is szoktak hivatkozni, mondván, hogy a fegyvertartás jogát az alkotmány fegyveres erőkkel azonos képességű milíciák felállítása érdekében garantálja. A demokrata érvelés szerint ez esetben a fegyvertartást inkább kollektív, mint egyéni jog, a jól szervezett milíciákhoz köthető, de legalábbis arra biztos nem ad felhatalmazást az alkotmány, hogy akárki gépkarabélyokat vásárolhasson és tarthasson. A kérdés mindenképpen bonyolult, és az alkotmány érintettsége miatt gyors megoldására lényegében semmi remény nincs.

A vártnál lassabban halad az orosz offenzíva, ismerte be maga Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, bár ő ezt azzal a hamis indokkal magyarázta, hogy az orosz erők a lassabb haladással menekülési lehetőséget kívánnak biztosítani a polgári lakosságnak. Valójában az orosz erőket eddig nem különösebben korlátozta műveleteikben a polgári lakosság jelenléte, amit porig bombázott ukrán városok és falvak sora mellett az is bizonyít, hogy rendre megtagadják a humanitárius folyosók létesítését kezdeményező ukrán javaslatokat.

A lassú haladás oka valójában az orosz erők kimerültsége. A keleti offenzívában nem friss erőket vetnek be, hanem más frontokról kivont, megtizedelt alakulatokat, amiket sietve szerveztek újjá, vagy vontak össze. Az így feltöltött-összevont alakulatok harcértéke erősen korlátozott, összeszokottság hiányában nem képesek összetett műveletekre - pláne, hogy az orosz hadseregben a delegálásnak sincs különösebb hagyománya, vagyis a kisebb egységek eleve ritkán tevékenykednek csak önállóan, így még az összeszokott alakulatoknak sincs túl nagy gyakorlatuk ebben.

Mindazonáltal az elmúlt napokban az oroszok sokkal többet haladtak előre a keleti arcvonalon, mint májusban előzőleg összesen.