Horváth Bence

Hétfőn jelentette be az oldalán az Omega, hogy rövid betegség után meghalt a legendás zenekar énekese, Kóbor János. Ugyan már hetek óta lehetett hallani arról beszámolókat, hogy a 78 éves zenész koronavírussal küzdött, ezt hivatalosan csak a zenekar menedzsere, Trunkos András erősítette meg kedden a Blikknek.

„Me­cky haláláról egyelőre annyit tudok elmondani, hogy a koronavírus és annak következményei miatt ment el. Egy korszak zárult el az elvesztésével, még most sem fogom fel, hogy nincs többé, nem akarom elhinni” – mondta el a lapnak Trunkos.

A Blikk beszámolója szerint a zenekar tagjai is döbbenten fogadták a hírt, Molnár György Elefánt gitáros elmondta, hogy

„Hirtelen ért ez a megrázó hír, felfoghatatlan, hogy ilyen rövid az élet. Abban biztos vagyok, hogy az orvosok mindent megtettek azért, hogy megmentsék. Úgy tudom, a kórházban végig mélyaltatásban volt. Hiába volt minden próbálkozás, új tüdőt nem tudtak neki adni. Mecky nagyon makacs volt, nem hitt a vírusban, ezért nem is oltatta be magát. Szomorú vagyok amiatt, hogy így döntött, hiszen most ott van a kislánya, és miatta kellett volna kötelességének érezni, hogy mindent megtegyen. A szívem szakad meg érte.”

70 százalék körül van a rendvédelmi dolgozók átoltottsága, mondta el a Népszavának Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalói oldalának vezetője. Az arány magasabb az adminisztrációs területen dolgozók körében, mint azoknál, akik terepen dolgoznak.

A lapnak Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke azt mondta, hogy az ő becslésük szerint a nagyjából 36 ezer hivatásos rendvédelmi alkalmazott közül legalább 10 ezren nem oltották be magukat, és a 15 ezer rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozó (riasz-os) közül legalább kétezren nem védettek még. Hasonló adatokat mutat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gyűjtése is, eszerint a munkatársaik 30 százaléka oltatlan, míg a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) szerint a hétezer tűzoltó 60 százaléka rendelkezik megfelelő oltásokkal.

Mint a Népszava írja, még mindig sok a kérdés a rendőrök, katasztrófavédők és a büntetés-végrehajtásban dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban. November végén a Belügyminisztérium ugyan összehívta a BÉT ülését, de voltak kérdések, amire nem kaptak válaszokat. Például, hogy az ügyfelekkel közvetlenül nem találkozó alkalmazottak közül kinek és mikorra kell megkapnia az oltást ahhoz, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra.

A kormányrendelet korábban úgy rendelkezett, hogy a január végi határidőtől a megyei parancsnokok november 30-áig elkészített javaslatai alapján lehet eltérni, amit előbb Pintér Sándor miniszternek kell jóváhagynia. Azt azonban nem tudni, hogy ez mikorra fog megtörténni. A minisztérium csak annyit közölt a lappal, hogy betartják a jogszabályban rögzített határidőt, azaz január 31-e előtt elárulják majd a döntésüket.

A megélhetési gondok miatt ennek a hatalmas tömegnek egy része végül beoltatja majd magát, mondták el a Népszavának a rendvédelmisek érdekeit képviselő szervezeteknél, ugyanakkor biztosak abban, hogy lesznek, akik még így sem fogják ezt megtenni. Az érdekvédők szerették volna azt is, ha például haladékot kaphat az, aki antigénteszttel tudja igazolni a vírussal szembeni védettségét, de a minisztérium meg se fontolta az ötletüket.

A szakszervezetek közölték, hogy ők ugyan támogatják az oltást, de az oltásra kötelező „munkajogi pressziót nem tartják elfogadhatónak”. Többek között azt kifogásolták, hogy még mindig nem tudni, „a központi költségvetés fizet-e majd az nélküli szabadságra küldött oltatlan munkavállalók egészségügyi járulékát, ez az időszak beszámít-e a szolgálati időbe, garantált-e a korábbi beosztásba visszakerülés, lehet-e más kereső tevékenységet folytatni a kényszerszabadság alatt vagy hogy a munkavégzés alól felmentett dolgozó jogosult-e a beígért hathavi bérnek megfelelő összegű fegyverpénznek nevezett jutalomra, vagy sem”.

A szakszervezetek szerint a nagy kérdés továbbra is az, hogy mi lesz, ha az eleve régóta létszámhiánnyal küzdő szektorokból tömegeket fognak fizetés nélküli állományba küldeni. Szerintük ezt a hiányt már nem fogják tudni túlórákkal pótolni.

Az Egyesült Államokba és az Egyesült Királyságba menekült rohingyák csoportja beperelte a Facebookot, azt állítva, hogy a közösségi oldal nem tett semmit azért, hogy a rohingyák elleni gyűlöletbeszédet korlátozza 2017-ben, amikor a buddhista többségű Mianmar katonasága népirtást hajtott végre az ország muszlim kisebbsége ellen. Becslések szerint legalább tízezer ember halhatott meg, és sok százezer embernek kellett elmenekülnie otthonukból.

A BBC beszámolója szerint a tucatnyi rohingya menekült összesen 150 milliárd dollárnyi kártérítést követel a Facebook frissen létrehozott anyavállalatától, a Metától. A beadvány szerint a vállalat éveken át nem tett semmit azért, hogy gyűlöletkeltő, hamis információk áramoljanak a felületén. A kártérítést követelők ügyvédi levele szerint a Facebook algoritmusra felerősítette a rohingyákkal szembeni gyűlölködő posztokat, és a vállalat ugyan tisztában volt a politikai helyzettel Mianmarban, mégsem tettek azért semmit, hogy több moderátor és tényellenőr ellenőrizze a posztokat. Emellett a vállalat nem vagy csak késve vett le olyan posztokat, melyekben a rohingyák elleni erőszakra szólítottak fel. Még azután sem tettek megfelelő lépéseket, hogy a nemzetközi segélyszervezetek és a média is beszámolt a helyzetről.

A Reuters egy korábbi nyomozása során megállapította, hogy már 2013-tól kezdve fellelhetőek voltak olyan posztok, melyek a rohingyák tömeges megöléséről szóltak, és ezek simán fennmaradhattak a közösségi oldalon. A Facebooknak több mint 20 millió felhasználója van az országban, és sokak számára ez az elsődleges tájékozódási forrás.

A Facebook 2018-ban elismerte, hogy nem tettek eleget azért, hogy a rohingyák elleni erőszak szításának és a gyűlöletbeszédnek elejét vegyék. A vállalat által felkért független vizsgálat is arra jutott, hogy a platform egy olyan megengedő környezetet teremtett, amely megágyazott az emberi jogi visszaéléseknek. 2018-ban az ENSZ is azzal vádolta meg a Facebookot, hogy lassan és nem hatékonyan reagáltak a kialakult helyzetre.

Jó reggelt az első teljesen decemberi hét elején!

A 4 legfontosabb cikkünk ma reggel:

• „Nem sajnálatot, hanem felelősséget érzek”
• A kormányszóvivő férjének cége kézbesítheti a reklámokat a kormánykritikus RTL Klubnak is
• „Csóró vagyok, csúnya vagyok, szarok a ruháim és az emberiség szar”
• A hideg polgárháború nagyobb kárt okoz az országnak, mint a korrupció

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

„A legegészségesebben élő ember volt, akit ismertem” – mondta ikertestvére, Jenny McCann az idén júliusban koronavírus-fertőzésben meghalt 42 éves John Eyersről. Eyers testépítéssel foglalkozott, triatlonozott, hegyet mászott és rendkívül sportos életet élt. A vírus jelentette fenyegetést azonban nem vette komolyan, nem volt hajlandó beoltatni magát, és ez végül a halálát okozta.

Eyers történetével már augusztusban is sokat foglalkozott a brit sajtó, a napokban pedig a Guardian részletes cikkben járta körül a férfi döntésének körülményeit. A férfi anyja és testvére John elvesztése ugyanis után úgy döntött, hogy igyekeznek minél több mindenkinek mesélni a történtekről, hogy így győzzenek meg mindenkit arról, hogy a vírus valódi és hogy van értelme az oltásnak.

Jenny McCann egy júniusi családi kerti ünnepség felidézésével kezdi a történetét, ahol ahol az idilli hangulatot az tette tönkre, hogy a két testvér összeveszett az oltásokon. A nő visszaemlékezése szerint testvére összevissza beszélt, nonszensz érveket dobott be, például hogy az emberek csak az ingyenes gyorséttermi kuponokért oltatják be magukat, és hogy formaldehid van az oltásokban. A családtagok próbálták meggyőzni, hogy nincs igaza, volt, aki a telefonját is elővette, hogy kikeresse a vonatkozó cikkeket, de John meginghatatlan volt, és közölte, ő bizony nem lesz kísérleti tengerimalac. A férfi végül egy viccel ütötte el a vita komolyságát, és onnantól Jenny visszaemlékezése szerint semmi nem árnyékolta be a tökéletes családi hétvégét. És mint a nő meséli, fogalmuk se volt róla, hogy utoljára tölthetnek időt közösen.

Nővére visszaemlékezése szerint az építőiparban dolgozó John számára mindig is a sport volt az egyik legfontosabb dolog az életben. Fiatalon több sportágban is nagyon tehetséges volt, míg felnőttként a fitnesz, a súlyemelés és a falmászás töltötte ki az életét. A férfi a harmincas évei közepétől rendkívül belepörgött a testépítésbe, mint legjobb barátja mesélte, John annyira kigyúrta magát, hogy pár éve Marbellán rendszeresen megállították vadidegen férfiak, hogy az edzésprogramjáról kérdezzék.

Testvére elmondása szerint a férfit nagyon megviselték a járvány miatt elrendelt lezárások: nem sokkal korábban szakított barátnőjével, a lockdown alatt így teljesen egyedül volt, és nagyon zavarta, hogy nem járhat az edzőterembe vagy nem találkozhat a barátaival. Egykori legjobb barátja szerint John ekkor kezdett el egyre inkább vírusszkeptikus lenni. A visszaemlékezések szerint nem arról van szó, hogy abszolút nem hitt volna a vírus létezésében, de úgy gondolta, hogy a hatóságok eltúlozzák a helyzet súlyosságát: Southport városában, ahol élt, eleinte, a korlátozások elrendelésekor nem volt egyetlen ismerőse sem, aki elkapta volna már a betegséget, és eleve azt gondolta, hogy ha ő meg is fertőződne, enyhe tünetekkel átmenne rajta a vírus. Jenny szerint a férfi maszkot se volt hajlandó hordani, és az oltás beadását is egyre halogatta. Nem azt mondta, hogy soha nem fogja magát beoltatni, de mindig egy későbbi időpontra mutogatott.

A Guardian cikkében megszólaló orvos szerint a férfinak abban igaza volt, hogy valóban alacsony volt a valószínűsége, hogy megölje őt a koronavírus: negyvenes évei elején járt, kiváló fizikai állapotban, nem volt ismert alapbetegsége. De azért ez nem jelenti azt, hogy elképzelhetetlen a halálos kimenetel: a cikkben említett statisztika szerint a 40 év körüli, alapbetegség nélküli fertőzöttek között 1490 közül 1 simán meghalhat a vírus miatt. Ezt tudja érdemben tovább csökkenteni az oltás.

A férfi június 29-án lett igazoltan fertőzött, július 3-án már kifejezetten rosszul volt, mentőt kellett hívni hozzá, súlyos tüdőgyulladással került kórházba. Kórházi ágyán nem volt ereje ahhoz, hogy üzeneteket írjon a telefonján, de másnap reggel küldött egy hangüzenetet legjobb barátjának. Másfél perc alatt 12 szót tudott elmondani. Mint egykori barátja meséli, ez volt a legszörnyűbb hang, amit életében hallott. És ugyan nem küldte tovább senkinek a felvételt, de ha valaha azt hallja majd valakitől, hogy a koronavírus nem létezik, le fogja neki játszani.

John július 6-án az intezív osztályra került, 11-én pedig lélegeztetőgépre tették. Altatása előtt még felhívta a nővére: a férfi nem tudott beleszólni a telefonba, de utána annyit írt neki üzenetben, hogy ne hagyja, hogy lemondjanak róla. A család július 27-én kapott egy értesítést, hogy a férfi haldoklik. Berohantak a kórházba, de ott azt közölték velük, hogy John jobban van, így jobb, ha hazamennek. Egy órával később ismét hívták őket, hogy a férfi ismét rosszul lett. Ezúttal nem várta őket kedvező fordulat a kórházba érve, John már halott volt.

Még mindig nem ismerjük eléggé a koronavírust ahhoz, hogy biztosan meg lehessen mondani, min múlik, hogy vannak fiatal, egészséges emberek, akik szinte tünetmentesen vészelik át a fertőzést, míg másoknál ennyire súlyos következménye lehet a betegségnek. A McGill Egyetemen jelenleg is zajlik egy kutatás, melyben százezer, koronavírussal fertőzött ember génállományát vizsgálják meg, és a kutatásban részt vevő Guillaume Butler-Laporte szerint a genetikában rejlhet a rejtély kulcsa.

Mint a lapnak mesélte, amikor 2020 márciusában elkezdték a kutatást, nem számított meglepő eredményekre, akkor még az volt mindenki feltételezése, hogy a koronavírus mindenkit egyformán érinthet, csak minél idősebb vagy rosszabb egészségi állapotú valaki, annál jobban ki van téve a vírusnak. Ugyanakkor a kutatás során azt találták, hogy léteznek olyan variációk az emberi genomban, melyek valószínűbbé teszik a súlyosabb lefolyású fertőzéseket. Például a 3-as kromoszómarégióban előforduló mutáció kétszer valószínűbbé teszi a súlyos fertőzést. Ez a mutáció az európai ősöktől származó emberek 10 százalékánál van jelen.

Butler-Laporte szerint arról még korai lenne beszélni, hogy a genetikai meghatározottság jelentősége hogyan viszonyul más faktorokhoz, például az életkorhoz, de azt már látni, hogy a genetika igenis az egyik tényező lehet a súlyos fertőzések esetén. Szerinte szinte biztos, hogy John is rendelkezett valamilyen genetikai eltéréssel, ami sérülékenyebbé tehette.

Az oltás épp azért lett volna annyira fontos, mert ideális esetben kialakulhat a sterilizáló immunitás, azaz amikor a vírust már az orrlyukakba jutva semlegesítik az antitestek, megelőzve a fertőzést. De valószínűbb, hogy a nem sterilizáló immunitás alakult volna ki nála, amikor a vírus ugyan elkezdte volna megfertőzni a sejteket, de a szervezete képes lett volna ennek megállj parancsolni, mondta el a lapnak egy brit intenzív osztályon dolgozó orvos, Tom Lawton.

Nővére a pár napja megjelent cikkben arról beszélt, hogy a kezelő orvosa szerint halála előtt John magát korholta, és azt mondta, hogy mennyire megbánta, hogy nem oltatta be magát. Ez volt az a történet, ami miatt John családja úgy döntött, hogy megosztják a férfi történetét a nyilvánossággal. Jenny szerint a férfi jó eséllyel nem halt volna meg, ha beoltatja magát. „Ez annyira egyszerű. Volt egy rossz döntése. Mindannyian rendszeresen hozunk rossz döntéseket. De ő a legnagyobb árat fizette érte, és ez annyira igazságtalan” – mondja erről a nő, aki beszélt arról is, hogy testvére elvesztése hogyan vezetett ahhoz, hogy az oltások népszerűsítésével töltse az elmúlt hónapokat.

John Eyers testvére és anyja ezen kívül azt is hangsúlyozzák, ahol csak tudják, hogy a koronavírussal kapcsolatos kérdésekkel szakemberekhez kell fordulni, és nem a közösségi oldalakon fellelhető forrásokból tájékozódni. A férfira ugyanis nagy hatással voltak különféle életmód-influenszerek, akik között volt olyan, aki arról beszélt, hogy a járvány közel sem annyira veszedelmes, mint ahogy beállítják. Abban, amit John a vírusról és a vakcináról mondott családtagjainak, oltás- és vírusszkeptikus oldalak gyakori érvei köszöntek vissza.

„A legjobb, amit az emberek tehetnek, ha rájönnek, hogy a közösségi oldalak olyan alapvetően nem biztonságos felületei a járványról való tájékozódásnak, melyek akár meg is gyilkolhatnak minket” – mondta erről a lapnak egy online gyűlöletcsoportok ellen létrejött brit szervezet vezetője, Imran Ahmed.

Jó reggelt, ha minden igaz, eső nem, de hideg lesz ma, érdemes így készülni!

4 legfontosabb cikkünk ma reggel:

• „Tőlem bármit nyilvánosságra hozhatnak” - mosta kezeit Gulyás, mégse hoznak nyilvánosságra semmit
• Bukásra áll a magyar kormány pere az EU ellen
• Elborzadtak az építészek a Budai Vár giccses szörnyszülöttjétől
• Elkészült az első kép a pártvezetésről, amin Európa jövője múlik

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

Áprilisban volt utoljára ennyire sok áldozat

218 áldozatot jelentett az operatív törzs szerdáról csütörtökre, hasonlóan rossz adatra kilenc hónapja nem volt példa. Viszont csökken a kórházban lévők száma, ami jó hír. Csökken az új fertőzöttek száma is, de ez nem feltétlen árul el sokat, hiszen valamiért sokkal kevesebb tesztet végeztek.

Csütörtökön ott voltunk a kormányinfón, és megint felmerült a kérdés persze, hogy mi értelme van ennek. Amikor a hiányos, félrevezető állami adatszolgáltatást hoztuk szóba, Gulyás Gergely gyakorlatilag széttárta a kezét, és maximum olyan hivatalokhoz irányított minket, ahol általában semmilyen kérdésre nem válaszolnak.

Az is kiderült csütörtökön, hogy a delta variáns következtében sokkal több a fertőzött gyerek Magyarországon, mint a korábbi hullámok idején, és megnőtt a kórházba kerülők száma is.

És ugyan még mindig nem találtak omikronos fertőzöttet Magyarországon, de az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) már arra számít, hogy hónapokon belül az EU-n belüli koronavírusos fertőzések fele az új variánstól lehet majd. A Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla pedig arról beszélt, hogy évente lehet majd szükség oltásra a koronavírus különféle variánsai ellen.

További járványhírek Európából:

• A szlovák kormány még azt is elárulja, hogy mennyivel kerül többe az oltatlan betegek kezelése
• Németországban jelentősen korlátozzák az oltatlanok mozgástereit
• Olaszország nagyvárosaiban az utcán is újra kötelező lesz a maszkviselés

Viharos napok Brüsszelben

Több fronton is éleződik tovább a magyar kormány és az EU-s intézmények konfliktusa. Egyrészt kiderült, hogy bukásra áll a magyar kormány pere az EU ellen, és a főtanácsnoki (nem végleges, de általában iránymutató) vélemény szerint a Bíróság várhatóan visszautasítja majd a magyarok és a lengyelek panaszát, és nem semmisíti meg a jogállamisági mechanizmus nevű új szankciós eszközt. A várható ítélet alapján a Bíróság elismeri a tagállamok jogát, hogy megbüntethetik a demokratikus rendszert leépítő kormányokat.

Az Európai Bizottság csütörtökön közölte azt is, hogy több, Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás is a következő szakaszába léphet, mivel egyáltalán nem győzték meg őket a magyar kormány válaszai, sem a homofób rendelkezések esetében, sem a Klubrádió ügyében.

A magyar diplomácia sem maradt adós: a magyar vétó miatt nem vehet részt az EU hivatalos formában a Joe Biden által összehívott, 110 ország vezetőjének részvételével zajló demokráciaügyi csúcstalálkozón. Állítólag azt kifogásoltuk, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen olyan EU-s kormányfő, akit nem hívtak meg a találkozóra.

A brüsszeli történésekhez kapcsolódik, hogy miközben Orbán és a Fidesz már nyíltan az európai szélsőjobbal képzeli el a közös jövőt, az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk csütörtökön jelezte, szívesen látják soraik között Márki-Zay Péter mozgalmát, majd pártját.

A Fidesz közben itthon igyekezett megmagyarázni a brüsszeli fejleményeket: nem meglepő módon homofób gyalázkodásra futotta tőlük.

A polgármester kiakadt, hogy a bíróság a környezetvédő civileknek adott igazat

Miután a Veszprém Megyei Bíróság úgy határozott, hogy a tihanyi Kenderföldeknél létesítendő Balatoni Kapura vonatkozó környezetvédelmi engedélyek nem megfelelőek, és ismételt környezetvédelmi eljárásra van szükség, Tósoki Imre polgármester Tihany Facebook-oldalára öntötte ki a lelkét.

Polgári ízlés

Eddig is sok vita volt arról, hogy érdemes-e lebombázott régi épületeket eredeti formában újraépíteni. Most viszont sosemvolt merénylet készül a jó ízlés ellen a Budai Várban.

Itt az első fotó a Fidesz új elnökségéről

Tényleg.

További hírek itthonról:

• Kövér Lászlót rettenetesen felzaklatta a meleg norvég mikulás
• Az amerikai Kongresszus albizottsága hallgatta meg Karácsony Gergelyt
  
• Áder klímavédelemmel foglalkozó alapítványa 1,5 milliárd forintért vett egy budai villát
  
• Ugyan továbbra sem tudni, hogy mit is akar pontosan, de Gattyán György már plakátokon kampányol
• Karácsony szerint a Fidesz áll a titkosszolgálati eszközökkel kirobbantott Városháza-ügy mögött
• Péterfalvi Attila lassan fél éve képtelen végére jutni a Pegasus-ügy vizsgálatának

Az államcsíny érdeklődés hiányában elmaradt

Ukrán belföldi fejlemények összefoglalója: az elnök által vizionált puccs elmaradni látszik, a Zelenszkij–Ahmetov-háború viszont azzal is végződhet, hogy egyszerűen lekapcsolják a villanyt.

Hírek Európából:

• Miután Sebastian Kurz bejelentette, hogy visszavonul a politizálástól, az új osztrák kancellár, Alexander Schallenberg közölte, hogy kész lemondani.
• Egy francia lap szerint Macron szűk körben bohócnak nevezte Boris Johnsont
• Bűncselekmény lesz az iskolai bullyingolás Franciaországban, a legsúlyosabb esetben 10 év börtön is járhat érte

Lady Gaga és a Gucci-ház

Ridley Scott újragondolta a Gucci dinasztia történetét. Aki szigorú történelmi hűséget vár, annak nem ez lesz a kedvenc filmje, másoknak viszont simán ajánljuk.

A francia rendőrség csütörtöki közleménye szerint az ország nyugati részén fekvő Cherbourg városában egy nindzsának öltözött férfi próbált meg megtámadni két rendőrt, mire a rendőrök meglőtték a támadót, írja a CNN.

A rendőrségi beszámoló szerint a két rendőrnő egy autólopás ügyében akarta kikérdezni a férfit, mire az rájuk támadt. A rendőrök is megsérültek, de lövésekkel sikerült ártalmatlanítani a támadót. Azt nem tudni, hogy ő milyen sérülésekkel került kórházba. A két rendőr ugyanakkor jó állapotban van a hatóságok közleménye szerint.

Az RTL Klub Híradója számolt be róla, hogy az Áder János vezette Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány új helyre költözött: míg korábban a Várkert Bazár mellett béreltek havi közel 3 millió forintért panorámás irodákat, most lett egy saját ingatlanjuk a Pasaréti úton.

A napokban a Párbeszéd képviselője, Tordai Bence írt arról, hogy az alapítvány egyik cége ingatlantulajdonos lett: egy 2501 nm-es telken álló két épületet vásároltak meg, egy 940 nm-es szecessziós villát, és egy 2008-ban épült kb. 400 nm-es, háromszintes épületet.

A Híradóban elhangzik, hogy egy kormányhatározat értelmében az alapítvány évente közel 1,5 milliárd forint állami támogatást kap, illetve tőkeként is kaptak már 5,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást.

Gulyás Gergely erről azt mondta a kormányinfón, hogy a támogatásokkal az alapítványnak kell elszámolnia, de ő amúgy az alapítvány tevékenysége előtt „csak le tudja venni a kalapját”

Az alapítvány is válaszolt az RTL Klubnak, és elmondták, hogy azért vették az 1,5 milliárd forintos villát, hogy azt piaci áron bérbe adják, és így bevételt termeljen az alapítvány számára, és a befolyó pénzt az alapítvány tevékenységére, például a fenntarthatósági programjuk támogatására akarják fordítani. A villa árát amúgy az elmúlt három évben kapott állami támogatásból „gazdálkodták ki”.

Áder János klímavédelmi tevékenységével kapcsolatban amúgy ajánljuk 2019-es cikkünket, Áder János az elnök helyett a bolygó kapitányát játssza, de azt is szarul címmel. Ez a cikk a Fertő tó vagy a Balaton azóta felgyorsult körbebetonozása idején semmit nem veszített aktualitásából.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Unió közegészségügyi hivatalának csütörtöki bejelentése szerint a koronavírus omikron nevű variánsa pár hónapon belül az Európán belüli fertőzések feléért lehet felelős, írja a Reuters. Súlyos omikronos esetet még mindig nem jelentettek a régióból.

A csütörtökön közzé tett becslést arra alapozták, hogy az omikron az eddigi információk alapján rendkívül hatékonyan terjedhet. Hogy pontosan mennyire hatékonyan, azt még mindig nem lehet egyértelműen megmondani, de a WHO koronavírusos ügyekért felelős vezetője, Maria van Kerkhove szerdán azt mondta, hogy napokon belül biztos eredmények birtokában lehetnek ezzel kapcsolatban.

Csütörtökön a francia kormány vezető tudományos tanácsadója, Jean-Francois Delfraissy is azt mondta, hogy az omikron akár már januárra kiszoríthatja a delta variánst.

A kontinensen egyelőre 79 esetet fedeztek fel. A megfertőzöttek fele tünetmentes volt, míg a másik fele csak enyhe tüneteket mutatott. Sem súlyos láza, sem kórházi ellátást igénylő tünete nem volt egyetlen ismert fertőzöttnek sem. Ugyanakkor számíthat az is, hogy az ismert esetek közül azoknál, akiknél részletesebb adatok is rendelkezésre állnak, kiderült, hogy többségük fiatal és oltott volt.

Az Elle lett az első nagyobb divatipari lapkiadó, amely bejelentette, hogy többet nem fognak szőrmét bemutatni a lapszámaikban. Sem saját, szerkesztőségi anyagként, sem pedig hirdetésként.

A BBC szerint az Elle globális igazgatója, Valeria Bessolo LLopiz egy brit konferencián számolt be a lépésről. Döntésüket egyrészt állatvédelmi szempontokkal, másrészt a megváltozott közízléssel magyarázták.

A magazinnak jelenleg negyvenötféle kiadása jelenik meg a világban, és ezek mind aláírták a divatipari reformokat sürgető Creatives4Change kezdeményezését. 13 kiadás esetében már életben is léptek a változások, 20 2022 elején csatlakozik, míg a maradik kiadások 2023-ban.

A BBC cikke megjegyzi, hogy az állatok szőrméjével kereskedő ipari szereplők azzal érvelnek, hogy ha műszőrmét kezdenek el használni az eredeti bundák helyett, az bizony ártalmas lehet a környezetnek, hiszen ahhoz jellemzően műanyagokat használnak fel.

LLopiz szerint ugyanakkor a szőrme egyszerűen kiment a divatból, főleg a fiatal fogyasztók körében, akiket a leginkább szeretnének megszólítani a divat- és luxusipari vállalatok.

Korábban egyes lapok, például a brit Vogue és Cosmopolitan, illetve a skandináv Vogue már jelezte, hogy nem használnak fel többé szőrmét a szerkesztőségi tartalmaikban. Közben számos divatház és kereskedőcég is felhagyott már a szőrmék és a bőr használatával, többek között a fogyasztók és állatvédő szervezetek hatására.

Az Egyesült Államok Kongresszusának Európával foglalkozó albizottsága hallgatta meg csütörtökön Karácsony Gergely főpolgármestert. A hvg.hu beszámolója szerint az albizottság a közép-európai jogállamissággal foglalkozott ezen a napon, és az online zajló eseményen a V4-es országok főpolgármesterei számoltak be a hazájukban tapasztalt jogállamisági problémákról.

A lap beszámolója szerint Karácsony ötperces, angolul elmondott beszédében kiemelte, hogy Orbán Viktor a magyar társadalom elégedetlenségét kihasználva egy hibrid rezsimet épített ki. A polgármester kitért többek között a választójogi törvényre, az új alkotmányra, a civil társadalom és a média elleni támadásokra, és az aggasztó külpolitikai fordulatokra, például a Pekinggel és Moszkvával drasztikusan megnövekedett együttműködésre, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonalra vagy a Paks 2-re.

Karácsony elmondta azt is, hogy Orbán Putyin módszereit alkalmazza, és kitért Kövér László nemrég kiszivárgott beszédére, illetve a Pegasus kémszoftver bevetésére is. Karácsony kiemelte, hogy a magyar kormány tettei nem tükrözik a magyar társadalom értékrendjét, és szerinte ezt mutatják a legutóbbi önkormányzati választások is, melyre válaszul a kormány megszorításokat vezetett be az önkormányzatokkal szemben.

A négy polgármester előadása után kérdéseket kaptak, melyek során Karácsony hangsúlyozta, hogy nem szabad egyenlőséget tenni Orbán, illetve a magyar emberek közé. Elmondta azt is, hogy Magyarország szerinte a kínai kormány trójai falova jelenleg az EU-ban.

Alexander Schallenberg osztrák kancellár csütörtökön bejelentette, hogy távozik posztjáról, amint pártja, a konzervatív az Osztrák Néppárt megállapodik arról, hogy ki legyen a következő vezetője, írja a Reuters.

Szintén csütörtökön jelentette be a korrupciós botránya miatt a kancellári posztról már korábban lemondó Sebastian Kurz, hogy visszavonul a politikától, és így távozik a párt éléről is.

Schallenberg közleményében úgy fogalmazott, hogy szerinte az a helyes, ha ugyanaz a személy tölti be a kormányfői posztot, aki egyben a legtöbb szavazatot kapó pártot is vezeti, épp ezért, amint meglesz az új pártelnök, ő szívesen átadja a posztját.

Schallenberg korábban Kurz külügyminisztere volt, októberben, amikor kancellár lett, részletesen írtunk pályájáról.

A francia parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében bűncselekmény lesz az iskolai bullyingolás, és akár három évnyi börtönbüntetés is kiszabható lesz érte. A képviselők a vitában arról beszéltek, hogy a társadalomnak rá kell döbbennie, mennyire komoly problémát jelent, hogy a fiatalok rászállnak egymásra.

A törvényjavaslatot Emmanuel Macron oktatási minisztere, Jean-Michel Blanquer is támogatta. A miniszter arról beszélt, hogy a törvény erős üzenetet fog küldeni mindenkinek: nem fogják tűrni, hogy gyerekek élete tönkremenjen emiatt. Becslések szerint Franciaországból tízből egy gyereket ér rendszeres és célzott piszkálás és megalázás, amire fura mód nincs még igazán bevett magyar kifejezés, ezért itthon is leggyakrabban a bullyingolás kifejezést szokás használni. A miniszter beszélt arról is, hogy a közösségi oldalak csak felerősítették ezeket a folyamatokat, és a törvényre azért volt szükség, hogy be tudják tartatni a köztársaság értékeit.

A törvénytervezetet szerdán hagyta jóvá az alsóház, és hamarosan a szenátus elé kerülhet. Várhatóan februárra lehet belőle hatályos törvény, onnantól Franciaországban lesz érvényben a világ egyik legszigorúbb bullying-ellenes szabályozása.

A törvényt beterjesztő centrista képviselő, Erwan Balanant szerint nem az a céljuk, hogy gyerekeket küldjenek börtönbe, ugyanakkor foglalkozni kell a bullyingolás okozta pusztító hatásokkal. Az igazságszolgáltatás figyelembe fogja venni a vádlottak életkorát az eljárások során.

Az új törvény az iskolákra és egyetemekre fog vonatkozni, és a diákok mellett a dolgozókat is védi majd. A vádlottak akár 3 évnyi és 45 ezer eurónyi pénzbüntetést is kaphatnak, ha pedig egy sértett megöli vagy megkísérli megölni magát, a maximális büntetési tétel 10 évre és 150 ezer euróra nő meg.

A Guardian elemzése szerint a törvény bevezetése után nem lehet arra számítani, hogy gyerekek tömegei kapjanak letöltendő börtönbüntetést, ugyanakkor a jogszabály-változásnak része egy tájékoztató kampány is, illetve fel akarják hívni a figyelmet a problémára. A szigorítással párhuzamosan több forrás jut majd megelőzésre és oktatásra, és a gyerekeknek szerveznek majd közösségi programokat a bullying hatásáról és működéséről.

A törvényjavaslatot alapvetően a jobboldali és jobbközép pártok támogatták, míg voltak baloldali képviselők, akik ellene érveltek, mivel szerintük túl szigorú, és a gyerekek kriminalizálása nem lehet megoldás. Voltak, akik képmutató és túlzott reakciónak értékelték a dolgot, hiszen a bullying miatt már most is lehetett eljárást indítani, hiszen az kimerítette a zaklatás fogalmát.

Az iskolai bullying témája idén kiemelt figyelmet kapott a francia sajtóban, mivel több tragikus esemény is történt: októberben például egy 14 éves lány lett öngyilkos, és az anyja elmondása szerint a lánya rasszista és homofób támadások áldozata volt az osztálytársai részéről.

Egy nemzetközi kutatás keretében az ELTE kutatói arra kíváncsiak, hogy hogyan éltük meg október elején, amikor több órára elérhetetlenné vált a Facebook. Egy rövid, anonim kérdőívet lehet kitölteni, de csak 18 év fölöttiektől várnak most válaszokat.

Itt a felhívás szövege, alatta pedig a link a kérdőívhez. Az eredményekről természetesen beszámolunk majd!

„Biztos mindenkiben élénken él Facebook leállása október 4-én, amikor este 6 óra magasságában nemcsak a Facebook, hanem az ahhoz kapcsolódó Messenger, Instagram és WhatsApp applikációk is leálltak. A leállás következtében a Facebook és az Instagram rekordhosszan, hat órán keresztül elérhetetlenné váltak, míg a WhatsApp-on a korábbi tartalmak elérhetőek maradtak, de az új üzenetek már nem jelentek meg.

Az ELTE kutatói most egy nemzetközi kutatás keretében vizsgálják, hogy hogyan élték meg ezt az időszakot a felhasználók, milyen érzéseket váltott ki belőlük, hogyan befolyásolta a közösségi média használatukat és egyáltalán a napjukat.

Ha ön is átélte a nagy leállást és szívesen segítené a kutatókat egy ezzel kapcsolatos rövid, anonim kérdőív kitöltésével, akkor azt ide kattintva megteheti. Figyelem, a kérdőív kitöltéséhez 18 évesnek, vagy annál idősebbnek kell lennie.”

Tragédiával végződött egy egyházi gyülekezet vacsorája egy brit falu pubjában, miután a szakács nem megfelelően készítette el a pásztorpitét. Az ételmérgezés következtében egy ember meghalt, 31 ember pedig rosszul lett. A Guardian beszámolója szerint az áldozat egy 92 éves nő, Elizabeth Neuman volt.

Az eset még 2018 októberében történt, a bíróság most hozott ítéletet az ügyben: a Hinton-in-the-Hedges faluban működő Crewe Arms akkori főszakácsa, John Croucher négy hónap börtönt kapott, de az ítéletet egy évre felfüggesztették. Croucher a bíróság előtt bevallotta, hogy nem tartotta be az élelmiszer-biztonsági előírásokat.

A férfi 20 éve dolgozott konyhákon, és a tárgyaláson elmondta, hogy nagyon kapkodott aznap, rendkívül sajnálja a történteket. Azt is gondolja, hogy ez egy olyan történés, amit soha nem fog elfelejteni, és szerinte ettől jobb szakács lett, ugyanakkor szégyelli, hogy ehhez ezt az árat kellett megfizesse.

A bíróság megállapította, hogy a pitéhez használt darált hús nem főtt át rendesen, és mivel Crouchernek mennie kellett, befóliázta az edényt és a hűtőben hagyta éjszakára. Másnap felmelegítette és tört krumplit adott hozzá, viszont nem ellenőrizte a hőmérsékletét, mielőtt tálalta.

A bíróságon kiderült az is, hogy a kisegyház, illetve annak tagjai nem kívántak kártérítést, sem a pubtól, sem Crouchertől, aki már nem dolgozik ott.

Miközben itthon még azt sem lehet megtudni a kormánytól, hogy a kórházba került fertőzöttek hány százaléka volt beoltva, Szlovákiában az egészségügyi minisztérium még azt is nyilvánosságra hozta, hogy mennyibe került az államnak az oltott, illetve az oltatlan betegek kezelése.

A frissen közreadott minisztériumi adatok alapján november 1. és 28. között közel 300 ezer pozitív esetet igazoltak az országban, ezeknek több min 78 százaléka nem volt beoltva. A minisztérium egyben közölte azt is, hogy az állam idén ősszel 40 millió eurót fordított a betegek kezelésére, és ebből 37,5 milliót az oltatlanokra, 2,53 milliót pedig az oltottakra. (Paraméter)

Az Európai Bizottság csütörtökön négy döntést is közzétett, melyeket Magyarországgal kapcsolatban hoztak. Kettő a magyar kormány homofób gyakorlatai ellen, egy a Klubrádió, míg egy az európai elektronikus útdíjszedési (EETS) szolgáltatókról szól.

Közleményük szerint a Bizottság többek között ma úgy határozott, hogy megteszi a következő lépést a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásban azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon egy LMBTIQ-tartalmú gyermekkönyvre figyelmeztetés elhelyezését írták elő.

A magyar fogyasztóvédelmi hatóság a közelmúltban arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyermekkönyv kiadóját, hogy a kiadványon tüntessen fel figyelmeztetést, miszerint a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg. A Bizottság megítélése szerint Magyarország azáltal, hogy tájékoztatási kötelezettséget ír elő a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérés tekintetében, korlátozza a szerzők és a könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke), szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést alkalmaz (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke), és helytelenül alkalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat (2005/29/EK irányelv).

A Bizottság 2021 júliusában felszólító levelet küldve kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Magyarország válaszának alapos elemzését követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az aggályokat nem sikerült eloszlatni. Magyarország nem támasztotta alá a megkülönböztetésmentességhez és a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jogok korlátozásának indokoltságát. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, két hónapot biztosítva számára a helyzet orvoslására. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Ezzel párhuzamosan Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartsa be az uniós jogszabályokat az LMBTIQ-tartalmak tilalmának miatt. Mint írják, indokolással ellátott véleményt küldenek Magyarországnak azon nemzeti szabályai miatt, amelyek a 18 év alatti fiatalok olyan tartalmakhoz való hozzáférését hivatottak megtiltani vagy korlátozni, melyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, vagy a homoszexualitást” jelenítik meg.

A Bizottság 2021. július 15-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást az ügyben azzal, hogy felszólító levelet küldött Magyarországnak. A Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó nemzeti szabályok számos uniós jogszabállyal ellentétesek.

Mint írják, Magyarország nem támasztotta alá ezeknek a korlátozásoknak az indokoltságát. A Bizottság úgy véli, hogy ezeken az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikke rögzít. A Bizottság nem találta kielégítőnek a magyar hatóságok felszólító levélre adott válaszát. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy orvosolja a helyzetet, és válaszoljon a Bizottság indokolással ellátott véleményében megfogalmazott érvekre. Ha az ország ezt nem teszi meg, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Klubrádió

Emellett Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a Médiatanács azon – erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozó – döntésével kapcsolatban, hogy elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használat iránti kérelmét.

A rádióspektrum használatának feltételei, illetve a kapcsolódó jogok odaítélésére, meghosszabbítására, megújítására vagy visszavonására vonatkozó eljárások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben – az (EU) 2018/1972 irányelvben – lefektetett uniós hírközlési szabályok hatálya alá tartoznak. E szabályok meghatározó alapeleme az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elve. A Bizottság álláspontja szerint a magyar Médiatanács által a Klubrádió jogainak megújítása ügyében kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, tehát sértik az uniós jogot.

A Bizottság emellett úgy ítéli meg, hogy a magyar médiatörvényt ebben a konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták. A Bizottság 2021. június 9-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy felszólító levelet küldött a magyar hatóságoknak. A magyar hatóságok válasza nem oszlatta el a Bizottság által felvetett aggályokat. Ha Magyarország két hónapon belül nem hozza összhangba a szóban forgó határozatot az uniós hírközlési szabályokkal, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Be kell engedni az európai elektronikus útdíjszedési (EETS) szolgáltatókat

A Bizottság emellett úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld ki, mivel Magyarország nem biztosította, hogy az útdíjszedők elfogadják az EETS-szolgáltatókat az útdíjköteles közúthálózataikon, és hogy elinduljanak és lezáruljanak a piacán működő EETS-szolgáltatókra vonatkozó akkreditációs folyamatok. Az európai szabályok kulcsszerepet játszanak az EETS-szolgáltatások közös európai piacának létrehozásában, valamint abban, hogy a felhasználók számára biztosított legyen az interoperabilitás. E szabályok értelmében az útdíjszedők és a szolgáltatók közötti szerződéses tárgyalásokat késedelem nélkül kell lefolytatni, hogy az EETS-szolgáltatók tisztességes és megkülönböztetésmentes körülmények között férhessenek hozzá az útdíjszedési piachoz. A Bizottság 2020 decemberében felszólító levelet küldött Magyarországnak, melyet most indokolással ellátott vélemény követ. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Emmanuel Macron francia államfő magánbeszélgetése során bohócnak nevezte a brit miniszterelnököt, Boris Johnsont, írja a Guardian francia lapok értesülései nyomán.

A Le Canard enchaîné című lap számolt be arról, hogy Macron közönségesnek nevezte Johnson viselkedését, miután a francia elnök telefonon beszélt múlt szerdán Johnsonnal a két ország között vízbe fulladt menekültek ügyében.

A francia elnököt a Guardian szerint az is felbosszantotta, hogy Johnson kirakott Twitterre egy levelet, amit Macronnak írt arról, hogy szerinte hogyan kéne megoldani a Csatornán átkelő menekültek ügyét. Macron egy múlt pénteki sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a maga részéről továbbra is igyekszik komolyan venni Johnsont, ahogy minden más vezetőt is, de mindig meglepődik, amikor komolytalan megoldásokkal találkozik. Hangsúlyozta, hogy az egyik vezető nem kommunikálhat egy másikkal Twitter-posztokkal és előre nyilvánosságra hozott levelek formájában.

A francia lap szerint Macron még ennél is nyersebb volt szűkebb társaságban, ahol állítólag azt mondta, hogy BoJo mindig úgy beszél vele, mintha minden rendben lenne, mintha felnőtt emberek egyeztetnének, utána pedig rögtön bekavar valami nem elegáns módon, mindig ez a cirkusz zajlik. Macron ekkor állítólag azt is elmondta tanácsadóinak, hogy Johnson bocsánatot kért tőle, amiért a nyilvánosság előtt Franciaországot állította be bűnbaknak a Csatornabeli átkelések ügyében.

A francia elnök a lap értesülése szerint azután azt mondta, hogy szomorú, hogy egy fontos országot, amivel rengeteg mindent csinálhatnánk közösen, egy bohóc vezet.

Macron állítólagos megjegyzése azután szivárgott ki, hogy a korábbi Londonba akkreditált francia nagykövet, Sylvie Bermann arról beszélt a Times Radio-nak, hogy a brit-francia kapcsolatok Waterloo óta nem voltak ennyire rosszak.

A francia lap cikke szerint Macron Johnson Franciaországgal szembeni hozzáállását okolja a brexit-megállapodás hibáiért is. Macron állítólag arról beszélt, hogy az egész Johnson-cirkusz kezdeti pontja a brexit volt, és hamar rájött, hogy a helyzet katasztrofális a britek számára, nem volt üzemanyag a kutakon, nem voltak áruk a polcokon, ekkor pedig azonnal áldozatnak állította be magát, mintha Franciaország lenne a hibás.

Nevelőegyesületénél kezdte újra az edzéseket Christian Eriksen 109-szeres dán válogatott labdarúgó, aki a nyári Európa-bajnokságon egy mérkőzés közben esett össze szívmegállás miatt.

Az Odense BK szóvivője csütörtökön jelentette be, hogy a 29 éves középpályás maga jelentkezett a klubnál, ahol egyéni tréninget végez.

"Természetes volt a számára, hogy hozzánk fordul, mivel utánpótláskorú játékosként nálunk futballozott, és közel is lakik a létesítményünkhöz. Örömmel állunk a rendelkezésére" - jelentette ki a szóvivő.

Eriksen 2005 és 2008 között játszott az Odensében, ahonnan az Ajaxba igazolt, ls ott mutatkozott be a felnőtt csapatban. A futballista 2013-ban a Tottenham Hotspurhöz szerződött, ahonnan 2019-ben távozott és írt alá az Internazionaléhoz, mellyel olasz bajnok lett az előző idényben.

Június 12-én a Dánia-Finnország Eb-csoportmeccs első félidejében Eriksen összeesett a pályán, szívét defibrillátorral indították újra. A játékost az életmentő beavatkozás után kórházba szállították, ahol hat napot töltött, szívritmusszabályozót kapott, majd hazatért.

Eriksennek 2024 nyaráig van érvényes szerződése az Interrel, de az olasz szövetség már augusztusban közölte, hogy az olasz szabályok értelmében nem játszhat Olaszországban, hacsak nem távolítják el a nyáron beültetett szívritmusszabályozót. Az Inter kiemelte, nyitott a középpályás elengedésére, mert bár Olaszországban jelenleg el van tiltva a sporttevékenységtől, más országban nem feltétlen kerülne ugyanilyen státuszba, így akár újra pályára léphetne. (MTI, Reuters)

Két hét alatt háromszorosára nőtt, és rekordszinten van a 15 év alatti koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, írja az Inforádió az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai alapján.

A rádiónak Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, Havasi Katalin elmondta, hogy tapasztalataik szerint is sokkal több a beteg gyerek, mint a korábbi hullámok idején, ráadásul sokkal több gyerek kerül kórházba is.

"Igyekszünk minden egyes gyereknél nagyon pontosan elhatárolni, hogy ki az, aki kockázati csoportba tartozik és elvégeztetni a teszteket, és valóban azt találjuk, hogy egyre több tünetes gyerekkel találkozunk" – mondta el Havasi Katalin, aki kiemelte, hogy a delta variáns más lefolyású betegséget okoz a gyerekeknél.

"Talán ennek az is az oka, hogy az idősek között többen oltottak már, és a gyerekek ilyen szempontból védtelenebbek, illetve önmagában az, hogy a delta variáns sokkal nagyobb vírusszámot produkál a betegek torkában, sokkal fertőzőbb egyetlen beteg, többeket fertőz meg. Maga a vírus is több tünetet okoz, mint a korábbiak" – mondta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

A korábbi variánsokkal ellentétben a gyerekeknél a delta variáns esetében gyakoribb tünet a hasfájás, a hasmenés, a hányás, emellett a láz, a gyengeség és a felső légúti tünetek, a nátha, a köhögés. Kórházba többek között a kifejezett gyengeség, a táplálási nehezítettség, a nagyon erős hasfájás, a hasmenés vagy akár a tüdőgyulladás miatt kerülnek a gyerekek.

"A legsúlyosabb esetekben előfordulhat a légzési elégtelenség, szerencsére az, hogy lélegeztetőgépre kerüljön gyerek, ritkán fordul elő, de sajnos intenzív osztályos kezelést igénylő gyerekek is vannak" – mondta még el Havasi Katalin.

Az Inforádió hozzáteszi, hogy a hivatalos adatok szerint 38 százalékos a 12-15 évesek átoltottsága, de Havasi szerint egy ilyen erősen terjedő vírusnál magasabb átoltottságra lenne szükség a fertőzések megállításához: "Biztos, hogy 90 százalék fölötti átoltottságra lenne szükség, úgyhogy én nagyon biztatnék minden gyereket, minden édesanyát, hogy gondolja meg, hogy igazán a vírustól kell félni, és nem az ellene védő oltástól".

Eredetileg december 20-án indulhatott volna az 5-12 évesek oltása, de az EU egy héttel előre hozta a Pfizer-vakcinák szállítását. A házi gyermekorvosok ugyanakkor egyelőre nem kapták meg az eljárásrendet és a pontos kezdési időpontot.

Havasi Katalin hozzátette, hogy a 12 év fölöttiekhez hasonlóan a háziorvosok szívesen oltanák 12 év alattiakat is a praxisokban, hiszen szerencsés, ha a kisebbeket a szülő jelenlétében oltják, és a legtöbb szülő és gyerek a saját háziorvosában bízik meg, hozzátette azonban, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor oltópontok vagy akár az iskola is szóba jöhet.

A magyar tetőfedő szakma a világ élvonalába tartozik - hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a Nemzetközi Tetőfedő Szövetség (IFD) idei világbajnokságán díjazott magyar projektek kivitelezőit köszöntő rendezvényen, a világbajnokságon kategóriájában első helyen végzett Budavári Lovardában, írja az MTI.

A 22 országot és mintegy 15 ezer tetőfedő céget tömörítő Nemzetközi Tetőfedő Szövetség (IFD) versenyén az idén három magyar projekt végzett dobogós helyen 11 ország 80 pályaműve között. A fémlemezfedések kategóriában aranyérmet nyert a Budavári Lovarda a Horex Kft. kivitelezésében, második lett a Károlyi-Csekonics Palota felújított fedése a Pléh-Boy Kft. kivitelezésében, a fémlemez homlokzatburkolatok kategóriában második helyet ért el a Kecskeméti Campuson található "Tőzsdetojás" a Tető Kovács Kft. kivitelezésében.

Palkovics László kiemelte, ezen a világversenyen már többször is nyert magyar pályamunka aranyérmet, de egyszerre három dobogós helyezést ez idáig nem sikerült szerezni.

A díjazott munkákban a tetőfedő teljesítmények olyan példáját lehet látni, amely egyszerre ápolja a nemzet múltját, építi a nemzet jövőjét, és ebben az építőmunkába az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) partner kíván lenni - jelentette ki a miniszter. (via MTI)

Magyarország megakadályozta, hogy az Európai Unió hivatalos résztvevője legyen a Joe Biden amerikai elnök által összehívott demokráciacsúcsnak, írja a Bloomberg. A lap cikke szerint Magyarország azért fúrta meg a közös megjelenés lehetőségét, mert Orbán Viktor nem kapott meghívót a találkozóra.

A Bloomberg arról ír, hogy a magyar fél az EU-s nagykövetek szerdai találkozóján hozta fel a témát, és ott közölték, hogy azért nem támogatják az EU egységes részvételét, mivel az amerikaiak nem hívták meg külön az összes tagállamot.

Magyarország az egyetlen EU-s ország, amit nem hívtak meg a december 9-e és 10-e között zajló virtuális találkozóra, melyre 110 ország vezetője kapott meghívást. A találkozón a demokráciára világszerte leselkedő kihívásokkal és veszélyekkel kívánnak foglalkozni. A lap cikke szerint korábban Peking és Moszkva is kifogásolta, hogy nem kaptak meghívót.

Mint a lap felidézi, a magyar kormány évek óta csatázik Brüsszellel olyan kérdésekben, mint a jogállamiság, vagy azon belül a sajtó vagy az igazságszolgáltatás szabadsága. A magyar fél már nem egyszer akadályozta meg az EU közös fellépését, például a hongkongi emberi jogok vagy a nemek egyenlőségének kérdésében.

A Bloomberg cikke szerint szerdán a nagyköveti találkozón Magyarország diplomatája azzal érvelt, hogy az EU elnöke, Ursula von der Leyen és az Európa Tanács elnöke, Charles Michel nem beszélhet a teljes EU nevében a csúcstalálkozón, hiszen nem egyeztek meg egy közös álláspontban.

A magyar diplomata szerint az Egyesült Államok meg akarja osztani az uniós tagállamokat, és ezeket a kísérleteket abban a tágabb párbeszédben kéne megvitatni, amikor az EU stratégiai autonómiájának kérdéséről beszélgetnek.

A magyar fél közbelépése miatt az EU jogi szolgálata is úgy látta szerdán, hogy az EU nem nyújthat be írásban közös tervezetet a csúcstalálkozóra, a Bizottság és a Tanács elnöke ugyanakkor felszólalhat az eseményen, és korábban megállapodott állásfoglalásokat is képviselhet.

Szintén a napokban derült ki, hogy bukásra áll a magyar kormány pere az EU ellen, és ez alapján a Bíróság várhatóan visszautasítja a magyarok és a lengyelek panaszát, és nem semmisíti meg a jogállamisági mechanizmus nevű új szankciós eszközt. A várható ítélet alapján a Bíróság elsimeri a tagállamok jogát, hogy megbüntethetik a demokratikus rendszert leépítő kormányokat.

A cseh sajtó beszámolója szerint 102 éves korában meghalt Miroslav Zikmund, aki a negyvenes és a hatvanas évek között több mint 80 országba utazott el barátja, Jiří Hanzelka társaságában.

Hanzelka és Zikmund és a cseh Tatra autóival járták a világot, Afrika, Ázsia, Dél-Amerika és Óceánia számos országában jártak, útjaikról pedig számos könyv és film is készült. Az útibeszámolók nemcsak Csehszlovákiában, de az egész keleti blokkban népszerűek voltak, a szovjet blokkban több mint hat és fél millió példány fogyott a könyveiből, és 11 nyelvre, köztük magyarra fordították le a műveket.

Magyarul megjelent útleírásaik között szerepel az Afrika az álmok világában és a valóságban (1954), A Kordillerákon át (1958), A fejvadászok földjén (1959), a Két óceán között (1960), a Fordított félhold (1962), A folyón túl van Argentína (1962), az Ezerkétéjszaka (1968), a Világrész a Himalája alatt (1971).

A visszaemlékezések szerint még Nyikita Szergejevics Hruscsov is mindig ragaszkodott hozzá, hogy bárhova megy, a páros afrikai útibeszámolója elérhető legyen a számára.

1965-ben ugyanakkor megromlott Hanzelka és Zikmund, illetve a szovjet vezetés viszonya, amikor kritizálták a Szovjetunióban tapasztalt szegénységet és korrupciót. A csehszlovák kormány erre betiltotta a műveiket, és csak szamizdat formában jelenhettek meg újabb írásaik. 1968-ban a páros tiltakozott a prágai tavasz leverése ellen, innentől kezdve a rendszerváltásig semmi nem jelenhetett meg tőlük.

A bársonyos forradalom után hatalmas figyelem irányult rájuk, újra adni kezdték a filmjeiket és kiadták a könyveiket is. Hanzelka 2003-ban halt meg, ekkor már évek óta egy vidéki házba visszavonulva élt, de sokat kritizálta a politikai elit korruptságát.

Zikmund halálig Zlín városában élt, ahol a páros útjairól fennmaradt emlékekről múzeum is nyílt. Az a Tatra 87-es, amivel az első útjukra mentek, a cseh nemzeti örökségvédelmi listára került 2005-ben.

Napjaink két legismertebb norvég sportolója, Magnus Carlsen négyszeres világbajnok sakknagymester és a Borussia Dortmund elképesztően gólerős futballistája, Erling Håland összeálltak egy közös fotóra a német csapat november eleji meccsének félidejében.

Ebben első látásra nincs semmi meglepő, de a sakkvilágot szorosabban követők között voltak, akik fennakadtak rajta. Ekkor már ugyanis javában közeledett a november végi sakkvilágbajnoki döntő Dubajban, és Carlsen egyáltalán nem úgy viselkedett, ahogy egy ekkora esemény résztvevőitől megszokta a világ.

A világbajnoki döntő a sakk legnagyobb eseménye, a játékosok hónapokon át rendkívül intenzíven készülnek, igyekeznek a lehető legjobban kizárni a külvilágot, és a lehető legtöbbet megtudni ellenfelük játékáról. Persze önmagában egyetlen dortmundi kitérő nem lett volna annyira kirívó, de Carlsen az egész felkészüléshez máshogy állt hozzá, mint amit megszoktak: például online villámsakkversenyeken vett részt, amikről tudható, hogy rendkívül kimerítőek, és nagyon nehéz mellettük elmélyülten foglalkozni bármivel, ezért valószínűleg egyetlen konzervatívabb edző sem javasolná a versenyzőjének, hogy így készüljön egy döntőre.

Ehhez képest sokkal hagyományosabb felkészülést vitt Carlsen ellenfele, az orosz Jan Nyepomnyascsij (innentől csak Nepo), aki maga beszélt róla, hogy rengeteget dolgoztak a döntő előtt, és aki a moszkvai Szkolkovo Műszaki Intézet szuperszámítógépének segítségével készült az összecsapásra.

Az első három meccs alapján nem hiába: bár a 14 partisra tervezett finálé előtt a fogadóirodák Carlsent tartották esélyesebbnek, eddig nem bírt egymással a két sakkozó, három döntetlennél tartunk most. A három játszmából a második a kaotikus fordulatok és váratlan húzások miatt jó eséllyel emlékezetes marad, míg a harmadikon mindketten szinte végig tökéletes összhangban léptek azzal, amit amúgy a fejleményeket élőben elemző szuperszámítógép is javasolt volna.

Amiért más ez a döntő

Persze önmagában az, hogy Carlsen máshogy készül fel egy vb-döntőre, mint amit megszoktunk, nem lenne túl érdekes. Csakhogy közben a norvég nagymester nemcsak az elmúlt évtizedek legkiválóbb játékosa, de mellette épp a szemünk láttára forradalmasíthatja az egész sportágat.

Jó reggelt, újabb hét, újra itt a 444 reggeli napindító hírlevele.

A 4 legfontosabb cikkünk ma reggelre:

• Összeomlik a távhőpiac a gázáremelkedés miatt
• Kína, hosszú távon
• Senki se nyúljon a hüvelyembe engedély nélkül csak azért, mert kórházban vagyok
• Gattyán György komolyan gondolja, csak azt nem tudni, hogy mit
  

A reggeli napindítóra és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Hosszú évszázadok óta léteznek különleges élő hidak a mai India egyik legnehezebben megközelíthető északkeleti részén, a khászi népcsoport által lakott Shillong-fennsíkot környező erdőkben. A régió a világ egyik legcsapadékosabb területe, évente több mint 11 ezer milliméternyi eső hullhat itt, és ennek egy jelentős része a júniustól szeptemberig tartó monszunszezonban érkezik.

A zord időjárási és földrajzi viszonyok miatt a területet kevéssé érintette a brit gyarmatosítás, majd a modern India fejlesztéspolitikája, így évszázadok óta viszonylag háboríthatatlanul élhetnek itt a khászik. Ugyanakkor a hídjaik az elmúlt évtizedekben világhírűek lettek: dokumentumfilmek, útleírások, riportok születtek, és látványosan fellendült a turizmus is a hatalmas fák gyökereiből emelt hidak miatt.

Ezek nemcsak a turisták, hanem a nyugati építészek fantáziáját is megmozgatták: egyre többen vannak, akik olyan példaértékű megoldásként tekintenek az élő hidakra, amelyek világszerte segíthetnének abban, hogy a klímaváltozással szemben ellenálló zöld megoldásokat kezdjünk el alkalmazni a városi építészetben.

Ezek közül az építészek közül az egyik legismertebb a Columbia Egyetem kutatója, Julia Watson, aki nemrég egy egész könyvet kiadott, amelyben őslakosok természetalapú technológiai megoldásait gyűjtötte össze. Könyve az elmúlt évek egyik felkapott, sokat hivatkozott építészeti albuma lett. A világ számos pontjáról összegyűjtött ősi építészeti-infrastrukturális tudás bemutatásával Watson nem titkolt célja volt, hogy alakítson azon, ahogyan a modern nyugati várostervezésről gondolkodunk.

A Lo – TEK című könyv tele van izgalmas példákkal, a khászik hídja talán csak annyiban lóg ki a többi megoldás közül, hogy rendkívül látványosan tudja megmutatni, hogyan képzelhető el az olyan építészet, ami nem kihasználja vagy eltörli a természetet, hanem szorosan együttműködik vele. Watson a könyv megjelenése után arról beszélt, hogy az India szélén, Tibet, Banglades és Mianmar közelében megismert megoldások alapvetően alakították át azt is, ahogy a fákról gondolkodik.

Ősi tudás nyomában

Azt lehetetlen megmondani, hogy pontosan mióta építenek a khászik és a helyi fák közösen hidakat. Feltételezések szerint egy ilyen híd élettartama 500-600 év is lehet, és jelenleg is ismerni számos, több száz éves hidat.

A hidaknak alapvető szerepe van a khászik életében, mert a monszunidőszakban olyan sok csapadék esik le, hogy a megáradó folyók és vízátfolyások miatt képtelenség lenne hagyományos úton eljutni egyik faluból a másikba. Van ugyan egy kőút, ami összeköti a fennsík falvait, illetve elvezet a legközelebbi városba, Meghálaja állam fővárosába, Shillongba, de ez több hónapon át járhatatlan.

Valószínűleg erre a problémára válaszul születhetett meg az organikus híd ötlete: a környéken bőségesen előforduló indiai gumifa (Ficus Elastica) gyökereit használják arra, hogy a folyók fölött járható utat kapjanak. Ezeknek a hatalmas fáknak erőteljes támasztógyökerük van, ami a híd két szélén stabilitást képes biztosítani, mellette pedig mellékgyökér-rendszerként gyorsan növő és masszív léggyökereik. A hídépítő emberek ezeket a mellékgyökereket vezetik rá a szintén bőven előforduló bételpálmák kidöntött törzsére, hogy aztán a híd másik oldalán belefussanak a talajba, és ott megkössék magukat.

A hídépítésben részt vevők elmondása szerint már egy generációnyi időszak során képes a léggyökér annyira megerősödni, hogy utána járható hidat kapjanak. Watson hangsúlyozza, ez a fajta építészet alapvetően másfajta időtudatot feltételez: itt egy folyószakasz fölé eltervezett híd építésének idejét generációkban mérik, és lehet tudni, hogy amit most megépítesz, azon jó eséllyel utódaid közlekednek majd.

Újabb évtizedek rakódnak rá a munkára, ha a kinézett átkelőhely partján nincs éppen megfelelő gumifa, hiszen akkor ültetni kell oda, és várni, hogy elég nagy legyen, hogy a gyökerét fel lehessen használni. Az emberi hídépítőknek terelgetniük kell a léggyökereket, bambuszra vagy egyéb fafelületre futtatják fel a kisebbeket, amelyeket aztán egymásba szőnek, hogy stabilabb struktúrákat kapjanak, de sosem lehet tökéletesen megtervezni előre a hidakat. Természet és ember folyamatos összjátéka zajlik itt, sok évtized alatt, lassan kibomolva.

De megéri várni, mert cserébe hihetetlen strapabíró hidat kapnak: a természetbe ennyire mélyen beágyazott, sőt gyökerezett híd képes elviselni a legcudarabb viharokat és árvizeket is, míg a hasonlóan monszunos más területeken emberi technológiával épített hidak sokszor megsínylik a szélsőséges csapadékhozamot. És amíg a parton álló fák egészségesek maradnak, addig a gyökerek képesek az öngyógyításra, azaz ha meg is tépázza a hidakat az időjárás, regenerálódnak. Szemben egy emberek által alkotott mesterséges híddal, melynek az átadásától kezdve folyamatosan romlik az állapota, a gyökérhidak egyre erősödnek, és több embert bírnak el. A legnagyobb, sok évszázados hidakon ötven ember is át tud haladni egyszerre.

Az erdei hidak is igényelnek karbantartást és odafigyelést, de ez rendkívül olcsó, csak türelmet igénylő tevékenység, például amikor újra kell csomózni egyes szálakat, vagy újabb rávezetett gyökérrel erősíteni a struktúrát. Kisebb hidakkal elboldogul egy-egy ember is, de a nagyobbak több falu közösségének közös munkáját igénylik. Nem véletlen, hogy a fahidak rendkívül fontos szerepet töltenek be a khászik gondolkodásában is: a történelmi feljegyzések szerint ők valamikor az időszámításunk előtti első században érkezhettek ide a mai Laosz területéről, de mitológiájuk szerint őseik az égből ereszkedtek le, méghozzá Ficus elasticából készült élő létrán. Ezzel a felfogással függ össze, hogy a mai napig a természeti ökoszisztéma szerves részeként tekintenek magukra, az erdők élővilágát pedig szigorú szabályokkal védik.

A természettel való nagyon szoros, eleven kapcsolatot magyarázhatja az is, hogy a monszunidőszak alatt az emberek többsége otthonába húzódva várakozik. Egy innen származó ismert építész, Prabhat Dey Sawyan arról beszélt Watsonnak, hogy ilyenkor nem nagyon van mit csinálniuk a szövésen és a mesélésen kívül, így nem akad a közelben szikla, barlang vagy vízesés, amihez ne fűződne legalább egy legenda.

A hidak azok, amik igazán ismertek lettek, de ugyanannyira fontos szerepet töltenek be az élő létrák is: a Shillong-fennsík alkalmas arra, hogy ott legyenek a khászik falvai, de annyi terület már nincs, hogy elegendő növényt tudjanak termeszteni, ezért a sziklafalakon leereszkedve a közeli völgyekben ültetnek el haszonnövényeket. A le- és feljutást szintén a fagyökerekből kiépített élő létrák segítik.

A híressé vált hidak kettős változást hoztak a khászik életébe: egyrészt a megnövekedett turistaforgalom emelte a helyiek bevételeit, másrészt vannak hidak, amelyeknél már olyan sok a látogató, hogy az árthat nekik. A Watson könyvében nyilatkozó helyi építész ezért úgy látja, hogy lesznek hidak, amiket idővel le kell zárni a nyilvánosság elől, és már léteznek ötletek, hogy hogyan lehetne fenntarthatóvá tenni az ide érkező turizmust.

Igény lett a hasonló megoldásokra

Az első nyugati utazó, aki beszámolt a hidakról, egy svájci férfi volt 1841-ből, de az élő hidak kutatása igazán csak az elmúlt évtizedben lendült fel. Ezt magyarázhatja az a szemléletváltozás is, amely egyre inkább zajlik a világ tudományos életében: a különféle ősi – őslakosok által képviselt – tudásokat és technológiákat a nyugati tudományos élet legtöbb szereplője sokáig amolyan egzotikus, idejétmúlt dolognak tekintette, amiket érdemes emlékeinkben megőrizni, de aminek hatékonyságát, hasznosságát bőven meghaladta a nyugati tudomány.

Az elmúlt néhány évtized viszont elég radikális változást hozott ebben: rendkívül népszerű felfutó kutatási terület lett a különféle ősi tudások vizsgálata, a mai világra való alkalmazhatósága, sorra jelentek meg könyvek, amelyek hatalmas népszerűségre tettek szert (a legismertebb közülük alighanem az amerikai őslakos Robin Wall Kimmerer csodálatos könyve, amelyet egyrészt biológus kutatóként, másrészt az őslakos tudások továbbvivőjeként írt meg, és amelyben e két alapvetően eltérő gondolkodási rendszert közelíti egymáshoz), egyetemi tanszékek és kutatócsoportok jöttek létre (itthon is zajlanak már hasonló kutatások, az Ökológiai Kutatóközpont vezetőjével, Molnár Zsolttal interjúztunk is).

És épp ezért Watson nem régi, izgalmas, de idejétmúlt megoldásokként mutatja be a példáit a könyvben, hanem olyan őslakos-infrastruktúrákként, amelyekből tanulhatnánk is. Szemben például az általunk hagyományosnak vélt, mesterséges hidakkal, ezek az élő hidak egy sor funkciót betöltenek azon kívül, hogy az emberek átkelését segítik: elősegítik a biodiverzitás megőrzését, számtalan élőlénynek jelentenek otthont, segítenek javítani a talaj minőségét, természetes védelmet jelentenek a földcsuszamlások ellen, közben üvegházhatású gázokat nyelnek el.

A khászik által kialakított élő hidak azt mutatják meg, hogyan lehet előre tervezve a természet erőforrásait úgy felhasználni, hogy az közben nem szenved el károkat. Ezért lehet, hogy a közelmúltban egyre több nyugati építész és kutató kezdett el ezekkel a hidakkal foglalkozni. Egyikük a Müncheni Műszaki Egyetem oktatója, Ferdinand Ludwig, aki több mint egy évtizede kutatja az élő hidakat.

Ludwig nemrég a BBC-nek beszélt arról, hogy számára alapvetően az az érdekes kérdés, hogy mit lehet ezekből a hidakból eltanulni, amit a világ más részein is felhasználhatunk arra, hogy zöldebb legyen az építkezés. Mint mesélte, számára ezek a hidak nem is a fenntartható fejlődést testesítik meg, ahol a cél a természetnek okozott károk minimalizálása, sokkal inkább a regeneratív fejlődését, ahol kifejezett cél az ökoszisztéma egészségének javítása is.

A hidak tanulmányozása nem könnyű feladat, hiszen nincs két élő híd, amely ugyanolyan lenne, a gyökereket összefűző építők sokszor eltérő technikákat alkalmaznak, leírva pedig szinte semmi nincs a tudásukból, ami szájon át hagyományozódott át közösségről közösségre az évszázadok során. Ludwig és kutatócsapata ezért több mint 10 évvel ezelőtt beszélgetni kezdett a khászi építőkkel, illetve digitális eszközökkel próbálták megérteni a hidak szerkezetét. Az összeszedett tudásból idén egy európai projekt is elindult, a hidak kialakítását alapul véve a müncheni egyetemen egy szabad téri konyha tetejét készítenék el fakoronák segítségével.

Az mindenki számára világos, hogy ezeket a technológiákat nem lehet egy az egyben lemásolni, Münchenben például teljesen más a klíma, így ott gumifák helyett közönséges platánokat (Platanus hispanica) használnak. Sokat számít az is Ludwig elmondása szerint, hogy míg a khászik benne élnek az ökoszisztémában, hihetetlen tudásuk van minden élőlényről, addig a nyugati kutatóknak külső tudásokkal kell dolgozniuk. Ami India északkeleti részén organikusan történik, azt Münchenben digitális eszközök segítik. Ludwig a BBC-nek arról beszélt: bíznak benne, hogy az élő építészet képes lehet arra, hogy javítsa a városlakók életminőségét, ha sikerül a fákat szervesebben beépíteni az épületekbe vagy akár a hidakba.

Julia Watson is arról beszélt a brit lapnak: ahelyett, ahogy a fákat a városok passzív részeinek tartjuk, itt lenne az ideje, hogy aktív szereplőként tekintsünk rájuk, és felismerjük, hogy milyen sok ökológiai szolgáltatást tudnak nekünk nyújtani. Ez különösen fontos lehet akkor, amikor a felmelegedés miatt a világ nagyvárosainak többségét gyakoribb hőhullámok fenyegetik.

A JPMorgan Chase vezérigazgatója, Jamie Dimon megbánta, hogy nemrég arról beszélt, hogy a Wall Street-i bank tovább fog fennmaradni, mint a Kínai Kommunista Párt. A Financial Times szerint Dimon most arról beszélt, hogy nem kellett volna ezt a megjegyzést tennie.

Dimon azután kért elnézést, hogy kedden, egy bostoni üzleti fórumon arról beszélt a résztvevőknek, hogy nemrég azzal viccelődött, hogy valaki mondta neki, hogy a Kommunista Párt a századik születésnapját ünnepli, mire ő mondta, hogy pont mint a JPMorgan Kínában, és lefogadja, hogy a bank fog tovább fennmaradni. Dimon ezután azt mondta, hogy ezt nem mondhatná ki Kínában, bár valószínűleg most is hallgatják, amit mond.

A JPMorgan vezetője szerdán már közleményben határolódott el saját szavaitól, mint írta, csak saját vállalatuk erejét és hosszú életkorát akarta hangsúlyozni, és nem kellett volna így fogalmaznia.

Dimon megjegyzése kevéssel egy héttel azután történt, hogy a bankvezér egy napra Hongkongba látogatott. Ezzel ő lett az első Wall Street-i bankigazgató, aki a járvány kitörése óta kínai területre utazott.

Mint a cikk megjegyzi, mivel a Kínában is tevékenykedő globális bankok a bevételeik egy jelentős részét szerzik Kínából, ezért általában nagyon óvatosak a vezetőik, amikor kínai kérdésekben kell megszólaljanak. Az elmúlt években több nagybank vezetője is magyarázkodni volt kénytelen, amiért Peking számára kényes kérdésekben nyilvánultak meg.

A JPMorgan közleménye szerint Dimon belátta, hogy sosem szabad könnyelműen vagy tiszteletlenül beszélni egy másik országról vagy országok vezetőiről, és hogy a beszélgetés során Dimon világossá tette azt is, hogy a kínai emberek rendkívül okosak és figyelmesek. A bankvezér emellett elkötelezett a Kínával folytatott konstruktív gazdasági párbeszéd mellett, írja még a közlemény.

A JPMorgan épp 1921-ben, a Kínai Kommunista Párt megalapításának évében jelent meg Kínában. Az amerikai székhelyű óriásbank idén lehetőséget kapott arra a kínai hatóságoktól, hogy teljesen magán- és külföldi kézben lévő befektetési bankként üzemeljenek az országban, ami korábban más nyugati bankoknak még nem adatott meg.

Jó reggelt, itt a napindító hírlevelünk, az elmúlt 24 óra legfontosabb/érdekesebb/stb. híreivel.

A 4 legfontosabb hírünk ma reggel:

• Miért nem lehetett minden hét oltási hét?
• Egy akadálymentes lakás nem luxus a fogyatékossággal élők számára, hanem alapvető emberi jog
• A budapesti szállodások és az MNB profitálhat a gyenge forintból, a lakáshitelesek viszont bajban vannak
• A németeknek nem kell a vakcina, délen viszont viszik, mint a cukrot

A reggeli napindítóra és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Eddig miért nem volt minden hét oltási hét?

Az oltási hét első pár napján máris sokan mentek el beoltatni magukat, ami remek hír. Viszont látva, hogy az előzetes regisztráció nélküli oltási lehetőség mennyire sok embert megmozgatott, továbbra is kérdés, hogy egyáltalán, miért van szükség a regisztrációra. A sok új oltott mellett sajnos rossz hírek is jöttek kedden, kiderült, hogy soha nem találtak még annyi új fertőzöttet Magyarországon, mint az elmúlt egy hétben.

Azt eddig is tudtuk, hogy elképesztően lesújtó, amit a magyar állam adatközlés címen folytat a járvány kezdete óta, de a kevés, erősen szelektált adat közé is befér minden nap egy olyan is, ami éppen a járványkezelés komolytalanságát bizonyítja.

És ha már adatok: „A lényeg számokban: Oltás hiányában 14x eséllyel lehet végzetes kimenetelű a fertőzés és 5.8x eséllyel kaphatjuk el a betegséget” - írta meg külföldi, a magyarnál sokkal részletesebben nyilvánosságra hozott járványadatok alapján Kemenesi Gábor biológus, víruskutató oldalán, hogy miért érdemes beadni mindenkinek az oltást.

További járványhírek:

• Gulyás Gergely szerint a kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta, amikor a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelését
• Jelen: 200 millió forintért semmisít meg 5 milliárd forint értékű, lejárt PCR-tesztet a kormány
  
• A Semmelweis Egyetem rektorhelyettese bízik benne, hogy még idén megkezdhetik az 5 és 11 éves kor közötti gyerekek oltását
  
• Aggódik a székelyek alacsony átoltottsága miatt Barabási Albert-László
• Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba
• Gulácsi Péter és edzője is koronás

Érintőlegesen kapcsolódó hír, hogy a miniszteri posztról a püspökségig ejtőernyőztetett Balog Zoltánnak pedig természetesen a járványról is az jutott eszébe. Mármint az, hogy vannak, akik másképp értelmezik a család fogalmát, mint ahogy azt a Fideszben helyesnek tartják.

Emellett körbenéztünk Európában, hogy máshol hogy alakul az oltottak aránya, és találtunk pár meglepő adatot.

Ki jár jól a gyenge forinttal?

Kedden ismét történelmi mélypontot ért el a forint euróval szembeni árfolyama, ezért megnéztük alaposabban, hogy kinek kedvezhet a gyengébb árfolyam, és kik lehetnek azok, akiknek rossz hír a tartósnak tűnő forintgyengülés. A nyertes oldalán többek között a Magyar Nemzeti Bankot és az autógyárakat, a vesztesek között az emberek többségét találtuk.

Pénz lenne rá, de nincsenek lakások

Hiába ad az Európai Unió pénzt, illetve fogalmaz meg javaslatokat azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne segíteni a fogyatékossággal élők lakhatásán, a kormány részéről nincs fogadókészség. Civil szervezetek, ellenzéki politikus és egy német EP-képviselő beszélgettek erről.

Persze vannak területek, ahova meg tudnak mozdulni az állami források is: Magyarország egyik leggazdagabb embere, Széles Gábor cége 62 millió forint támogatást kapott a zalacsányi kisboltjára.

Leáll a város?

Csütörtökre fogyhat el a BKV idei költségvetése, és a kormány még mindig nem utalta át azt a 12 milliárd forintot, amivel be kéne szálljanak a tömegközlekedés működtetésébe. A főváros vezetése ezért azt sem tartja kizártnak, hogy leállhat a tömegközlekedés Budapesten.

„Szabadságharc” Brüsszellel szemben

Vasvári Csaba bíró 2019 óta tartó ügyében a magyar és az uniós jogrendszer összhangja volt a kérdés, és az Európai Unió Bírósága úgy döntött, nyugodtan fordulhatnak hozzájuk a magyar bírák, akkor is, ha a Kúria erről mást mond.

Szintén az EU és a magyar kormány viszonyáról szóló hír, hogy az Európai Bizottság gyakorlatilag lesöpörte az asztaláról Orbán levelét, melyben a magyar miniszterelnök azt kérte, hogy ha lehet, inkább ne folytassanak kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.

Most már tényleg lerohanja Moszkva Ukrajnát?

Anatolij Sarij ukrán ellenzéki blogger-politikus gyűjtésére támaszkodva összeraktuk az elmúlt évek küszöbön álló és máris bekövetkező lerohanásainak listáját. Az aktuális felmerült dátum amúgy 2022 januárja.

Kapcsolódó hír, hogy a BBC tudósítója, Steve Rosenberg videós interjút készített Aljakszandr Lukasenkával, a fehérorosz diktátor pedig rendre felhúzta magát minden olyan kérdésen, ami nem tetszett neki.

Apple vs. a fejlesztők

A Fortnite gyártója a bíróságon ment neki a világ egyik legnagyobb techcégének, ám a 10 vádpontból 9 esetben az Apple került ki győztesen. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezzel sikerült a cégnek elkergetne a körülötte gyülekező viharfelhőket. Pákozdi Dávid versenypolitikai tanácsadó vendégcikke a témában.

Messiásra várva

Több tucat ember várta Dallasban ifj. John F. Kennedy második eljövetelét: a QAnon-féle összeesküvés-elmélet hívei ugyanis abban bíztak, hogy a mozgalomban afféle messiásnak tartott, 1999-ben egy repülőbalesetben elhunyt ifj. John F. Kennedy a mennyből alászállva megjelenjen előttük. Nem akarunk spoilerezni, de ez végül nem jött össze.

Kivonulás, tiltakozás, hűség

Nehéz megmondani, hogy egyetlen cég kamikazeakciója vagy egy új trend kezdete lesz-e, mindenesetre a világ egyik legismertebb kozmetikai vállalata, a Lush otthagyja a közösségi oldalakat, mert szerintük ezek a felületek egyáltalán nem egészségesek a felhasználóik számára.

További piaci-üzletpolitikai fejlemények, hogy egyelőre ugyan csak egyetlen kanadai városban, de az Uber elkezd próbálkozni a fűárusítással, valamint hogy Angliában úgy gyorsítanák meg az átállást az elektromos autókra, hogy az újonnan épülő épületekhez muszáj lesz töltőket is építeni.

És a végére a viccrovat:

Nincs kormányzati befolyásolás a közmédiában – mondta halálos komolysággal a közmédia vezérigazgatója a közmédián.

Kínában kezdik megelégelni, hogy a világ közvéleménye Peng Suaj helyzete miatt aggodalmaskodik, írja a BBC. Peng az ország egyik legsikeresebb teniszezője, aki azután tűnt el teljesen a nyilvánosság elől, hogy november elején szexuális erőszakkal vádolta meg az ország egykori miniszterelnökét.

A nő hollétéről heteken át nem lehetett semmit sem tudni, aztán ahogy egyre nagyobbra dagadt a nemzetközi felháborodás, a hétvégén a kínai sajtó előbb közölt pár frissnek mondott fotót a teniszezőről, majd Peng vasárnap online videós felületen beszélt Thomas Bach-kal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével. A NOB utólag arról beszélt be, hogy Peng jól van, és szándékosan vonult el a nyilvánosság elől, de ez sokakat nem győzött meg: bőven vannak, akik úgy vélik, hogy Peng jelenleg is valamiféle kényszerítés és folyamatos ellenőrzés alatt lehet, és a NOB ehhez asszisztált. A női teniszezők nemzetközi szövetségének, a WTA-nak a közleménye szerint a NOB beszámolója és a fotók nem oszlatták ez az aggodalmaikat, hiszen nem derült ki, hogy Peng tényleg cenzúra és kényszerítés nélkül is kommunikálhat-e a külvilággal.

Kedden megszólalt a kínai külügyminisztérium szóvivője is az ügyben, aki elmondta, hogy ez nem diplomáciai kérdés. „Gondolom mind látták, hogy a közelmúltban Peng részt vett több nyilvános eseményen és beszélt a NOB elnökével is. Azt gondolom, hogy egyeseknek abba kéne hagyniuk, hogy szándékosan és rosszindulatúan felfúják ezt az ügyet, politikát akarva belőle csinálni” – mondta el Csao Lijian szóvivő.

Peng eltűnésének részleteiről a hétvégén hosszabban is írtunk.

Donald Trump hétvégén floridai birtokán látta vendégül az egyik nemzetközi taekwondo szövetség, a Kukkiwon vezetőjét, a dél-korai Lee Dong Seop-ot. A találkozót a New York Post beszámolója szerint egy Egyesült Államokban élő koreai szervezte meg, aki hallotta, hogy Trump érdeklődik a harcművészet iránt.

A találkozóról a Kukkiwon oldalára kerültek ki fotók, itt igyekeztek is tisztázni, hogy semmiféle politikai kérdést nem érintettek, pusztán beszélgettek kicsit, illetve készült pár fénykép is, melyeken Trump hagyományos taekwondo öltözetben látható.

Trump emellett kapott egy tiszteletbeli 9 danos fekete övet is a szövetség elnökétől, és a volt elnök azt mondta, hogy ebben a ruhában fog bemenni a Kongresszusba, ha ismét megválasztják elnöknek.

Hasonló övet kapott már Vlagyimir Putyin is, aki 2013-as, szöuli látogatásakor vehette át a kitüntetést. És ugyan egyikük sem taekwondózott soha, de Putyinnak azért legalább tényleg van egy valódi fekete öve is, cselgáncsból.

A világhírű kozmetikai márka, a fiatalok körében kifejezetten népszerű Lush bejelentette, hogy szinte teljesen megszüntetik jelenlétüket a közösségi oldalakon, és csak akkor térnek oda vissza, ha azok biztonságosabb felületek lesznek a felhasználóik számára, írja a BBC.

A Magyarországon lévő vállalat péntektől levonul az Instagramról, a Facebookról, a TikTok-ról és a Snapchatról, le is fogják kapcsolni az oldalaikat. Ez mind a 48 országban így lesz, ahol jelen vannak. A Twitteren és a Youtube-on ugyanakkor egyelőre maradnak, amíg ki nem találják, hogy hogyan kommunikálhatnának hatékonyabban.

A vállalat korábban már lekapcsolta több brit közösségi médiás fiókját, de aztán később rendre azon kapták magukat, hogy visszatértek a felületekre, többek között azért, hogy a járvány miatt elrendelt korlátozások idején is ki tudják szolgálni a vásárlóikat.

A mostani jóval nagyobb léptékű, és mint a cég hangsúlyozta, messze nem foglalkozunk eleget azzal, hogy milyen következményei vannak a közösségi médiának az életünkben. Párhuzamot vontak a klímaváltozással, melynek jelentőségét szintén évtizedeken át próbálták sokan kisebbíteni.

A cégnek csak az amerikai kirendeltségét négymillióan követték Instagramon és 1,2 millióan Facebookon. A felhívás megjelent a márka magyar Facebook-oldalán is, ahol 27 ezer követőjük van.

„Az egész életemet azzal töltöttem, hogy a termékeimben elkerüljem a káros összetevőket. Mára óriási mennyiségű bizonyíték van arra, hogy a közösségi média használatával kockázatnak vagyunk kitéve. Nem vagyok hajlandó kitenni a vásárlóimat ennek a kárnak, úgyhogy ideje kivenni ezt az összetevőt” – mondta el erről a vállalat alapítója és vezérigazgatója, Mark Constantine .

Közleményükben arról is írnak, hogy remélik, a vállalatok idővel bevezetnek hatékonyabb szabályozásokat, illetve a nemzetközi szabályozás is kiforrottabb lesz, és idővel visszatérhetnek majd.

Hiába a kormányzati beavatkozási kísérletek, Kínában egyelőre nem sikerül úrrá lenni a demográfiai folyamatokon: a kínai statisztikai hivatal által frissen közreadott statisztikákból kiderül, hogy 2020-ban 1000 emberre vetítve 85 születés történt az országban. Évtizedek óta nem fordult elő olyan, hogy ez az érték 100 alatt lett volna, írja a Guardian. Az új adatok fényében az ország lakosságának természetes növekedésének értéke új mélypontot ért el.

Kínában nagyon hosszú ideig korlátozták a családonként születő gyerekek számát, de közben megváltozott a kínai gazdaság szerkezete és átalakult a társadalom is, azonban a friss kormányzati ösztönzők egyelőre nem tűnnek hatékonynak: hiába lehetne most már több gyereket vállalnia a pároknak, ez egyelőre elmarad. A statisztikai hivatal nem tüntetett fel magyarázatokat a visszaesés mellé, de korábban társadalomkutatók többek között azzal magyarázták a visszaeső születésszámot, hogy ahogy öregszik a lakosság, egyre kevesebb a szülő korban lévő nő az országban, illetve hogy nagyon elszálltak a gyereknevelés költségei. Többek között ezért is számolhatta fel a kínai kormány a magánoktatás és a különórák hatalmas piacát.

A kínai helyzetet persze nagyban alakította az egygyerekes családmodell állami propagálása, ami 1880-tól kisebb lazításokkal egészen 2015-ig hatályban volt, de emellett globális trendekről is szó van: a világ legtöbb országában csökken a fertilitási ráta, azaz hogy a felnőtt nők hány gyereket vállalnak életük során, emiatt pedig az előrejelzések szerint pár kivételtől eltekintve a legtöbb ország népessége csökkenni fog. Különösen igaz ez Ázsia keleti részén.

A járvány miatt két évnyi kényszerszünet után, 2022-ben a tervek szerint újra lesz Sziget Fesztivál, és kedden be is jelentették az első fellépőket: a legnagyobb nevek ismerősek, az Arctic Monkeys, a Kings of Leon és Dua Lipa is játszott már korábbi Szigeten.

Mellettük jön még a Caribou, a Bastille, Princess Nokia és Yung Lean, az Ice Age vagy John Talabot, hogy csak párat emeljünk ki a most bejelentett 42 név közül. A fesztivál a tervek szerint jövőre augusztus 10-e és 15-e között lesz majd a szokott helyszínen.

Jilencvenéves korában kedden meghalt Cson Tu Hvan, Dél-Korea egykori katonai diktátora. A tájékoztatás szerint Cson nyugat-szöuli otthonában halt meg hosszan tartó krónikus betegsége következtében.

A dél-koreai elnöki hivatal a nap folyamán részvétét fejezte ki a családtagok felé, jóllehet Pak Kjun Mi elnöki szóvivő sajnálatát fejezte ki, amiért Cson sosem kért bocsánatot a tetteiért, hozzátéve, hogy a hivatal nem képviselteti magát a megemlékezésen.

A kormányzó Demokrata Párt részéről azt közölték, hogy az elhunyt - múltbeli bűnei miatt - nem jogosult állami temetésre.

A legfőbb ellenzéki tömörülés, a Népi Erő Pártja (PPP) részéről nem kívánták a halálhírt kommentálni, de hozzátették, hogy elnökjelöltjük, a Csont egyébként korábban méltató Jun Szok Jol nem látogat el a megemlékezésre.

Az egykori tábornok 1979-ben került hatalomra katonai puccsal, egy évvel később vérbe fojtott egy demokráciapárti tömegtüntetést Kvangdzsuban. Hivatalos adatok szerint a karhatalmi intézkedések következtében több mint kétszázan vesztették életüket és 1800-an sebesültek meg. 1988-ig töltötte be az államfői tisztséget, amelynek során kemény kézzel irányította országát. A túlkapások és a politikai másként gondolkodók elnyomása mellett elnökségéhez gazdasági fellendülés is kötődött.

Cson Tu Hvan a diákság vezette, demokratikus reformokat követelő országos tüntetési hullám nyomán kényszerült lemondani.

1996-ban a 17 évvel korábbi katonai államcsínyben és a kvangdzsui vérengzésben játszott szerepéért árulás vádjával halálra ítélték, de később elnöki kegyelmet kapott. (MTI)

Hétfőn tette közzé új, elektromos autókra vonatkozó kormányzati stratégiáját Boris Johnson brit miniszterelnök, írja a The Driven. Az intézkedések egyik fő célja, hogy sokkal több töltőhely legyen az országban, ahol elektromos autókat lehet majd feltölteni. Az Egyesült Királyságban jelenleg 250 ezer otthonnál és munkahelynél van már töltőpont, most pedig előírták, hogy új épületeket csak töltőpontokkal együtt lehet építeni, és ettől 145 ezer új töltőhelyre számítanak.

Emellett a jövőben minden olyan épületnél, mely körül legalább tíz parkolóhely van, csak úgy lehet nagyobb léptékű felújítást végezni, ha létrehoznak új töltőpontokat is. Johnson a stratégia bejelentése után arról beszélt, hogy döntő pillanathoz érkeztek, és nagyon fontos, hogy a brit gazdaság alkalmazkodjon a „zöld ipari forradalomhoz”.

Angliában az elmúlt években meredeken nőtt az elektromos autók száma, idén 73 százalékos növekedést mértek az eladásokban tavalyhoz képest, és iparági becslések szerint ma már a brit autópiac 15,2 százalékát elektromos autók teszik ki. Az országban 2030-ban tervezik a benzines és dízeles autók kereskedésének betiltását, a váltáshoz pedig ösztönzőket vezettek be: vannak zónák, ahova már nem lehet régebbi típusú, szennyezőbb autókkal behajtani, valamint az autótulajdonosok akár 2500 fontos támogatás is kérhetnek elektromos autók vásárláshoz.

Kedvezhetett az elektromos autók piacán az üzemanyagválság is: az országban számos benzinkúton nem volt elég benzin a közelmúltban, ami után nagyon megugrott az elektromos autók iránti online érdeklődés.

A brit autóipari szabályzó testület, az SMMT szerint jövőre már több elektromos autót adhatnak el az országban, mint ahány dízelest. Épp a növekvő kereslet miatt vált annyira fontossá, hogy több töltőhely legyen elérhető az országban.

Megtette első lépését az egyre nagyobbra növő marihuána-piac felé az Uber, írja a BBC, miután az Uber Eats néhány felhasználója hamarosan füves termékeket is rendelhet az applikáció segítségével. Egyelőre csak a kanadai Ontario városában, ahol kísérleti jelleggel a Tokyo Smoke nevű marihuána-kereskedő termékeit rendelhetik meg.

A vállalat nem válaszolt a lap megkeresésére azzal kapcsolatban, hogy más városokba, illetve országokba is tervezik-e kiterjeszteni a szolgáltatást. Kanada marihuánapiacát tavaly 4 milliárd dollárosra becsülték, és az előrejelzések szerint 2026-ra 6,7 milliárdosra nőhet.

Az Uber sajátos megoldást volt kénytelen választani a piacra lépéshez, mivel Kanadában 2018-ban regisztrálták a fű fogyasztását és vásárlását, de szállítani még mindig tilos, ezért a felhasználók az applikáció segítségével leadhatják a rendelést, de utána személyesen kell elbattyogniuk az összekészített pakkért.

A lap cikke megjegyzi, hogy az Uber már egy ideje köröz a fűbiznisz körül, áprilisban a vállalat vezérigazgatója, Dara Khosrowshahi arról beszélt, hogy az Uber elgondolkozna a házhoz szállítás lehetőségén, amint az amerikai törvények ezt lehetővé tennék.

A BBC megjegyzi, hogy Kanadában ugyan három évvel ezelőtt legalizálták a fűfogyasztást, de a kereskedelem jelentős része még mindig illegális szereplők kezében van, és a kormány változtatni ezen. Az Uber elmondása szerint a most született megállapodásnak hála a fogyasztók biztonságos, legális füvet vásárolhatnak majd, ami szintén az illegális kereskedők elleni fellépés eszköze lehet.

A CAC, a kínai internetet ellenőrző hatóság ezúttal a celebek, hírességek rajongói táborait szorítaná vissza, írja a hatóság legutóbbi bejelentése után a Financial Times.

Kínában hónapok óta egyre szigorúbb fellépések zajlanak a sztárkultusz és úgy általában, a túlzott rajongói megnyilvánulások ellen, és a kedden bejelentett új intézkedések ehhez adnak új eszközöket a hatóságok kezébe: többek között szabályoznák, hogy a különféle celebek és az általuk előállított termékek hány alkalommal bukkanhatnak fel internetes oldalakon, korlátozzák azt is, hogy milyen mértékben hozhatnak nyilvánosságra részleteket a mindennapjaikkal kapcsolatban, és gyakorlatilag betiltják a nem hivatalos rajongói oldalakat.

Peking már korábban jelezte, hogy fel kívánják számolni azokat a „kaotikus” viszonyokat, amit a hírességek felé irányuló túlzott rajongás okoz. Az ázsiai országokban nem ritka, hogy egy-egy hírességnek több milliós, rendkívül elkötelezett és elszánt online rajongói tábora legyen. Ezt legutóbb a dél-koreai K-Pop bandák esetében lehetett látni.

A CAC közleménye szerint ezek a helytelen kulturális minták már a mainstream értékeket is aláássák. Emiatt országszerte figyelni kell majd, hogy kik azok a celebek, akik helytelen értékeket közvetítenek, például túlzott élvezeteket vagy deformált külső jegyeket közvetítenek, ahogy az ellen is fel kell lépni, ha a férfiakat elpuhultan, nőiesen ábrázolják majd a populáris kultúrában.

Emellett ezentúl csak hivatalosan jóváhagyott rajongói oldalak és csoportok létezhetnek, melyek a celebek vagy sztárok menedszerei kell felügyeljenek, és minden ügynökségnek csak egyetlen oldala vagy csoportja lehet a különféle közösségi platformokon.

A CAC emellett valós időben fogja ellenőrizni a hírességek profiljait, ha azok átlépnek egy meg nem nevezett méretű követői számot.

A hétfői esés után kedden is folytatódik a forint mélyrepülése, és nyitás után nem sokkal újabb történelmi mélypontot, 370,39 forintos szintet ért el az euró árfolyama.

Ahogy a török líra zuhanásáról szóló kedd reggeli cikkünkben is írtuk, a belföldi tényezők mellett nemzetközi folyamatok is a feltörekvő devizák árfolyamai ellen hatnak. A dollár erősödése mellett számíthat az is a Portfólió összesítése szerint, hogy az elmúlt hetekben Kelet-Közép-Európa kiemelt célpontja lett a befektetőknek, a magas infláció és a rossz járványadatok miatt. Számíthat az is, hogy a magyar kormány egyre komolyabb vitákat vív az Európai Bizottsággal, és fennáll az esélye annak, hogy hónapokig nem fog uniós forrás érkezni az országba.

Jelentős zuhanás után, történelmi mélypontra jutott kedden a török líra árfolyama, miután az országot vezető Recep Tayyip Erdoğan kiállt az alacsony kamatok megtartása mellett, és közölte azt is, hogy Törökország győzedelmeskedni fog a „gazdasági szabadságharcban”.

A Portfólió hétfői összesítése szerint a líra idén már 53,1%-kal értékelődött le a dollárral szemben, ebből 18,7%-ot az elmúlt egy hónapban hozott össze, 13,3%-kal pedig egy hét alatt zuhant.

A Reuters által idézett elemzők szerint hiába Erdogan bejelentése, hamarosan szükség lehet rendkívül kamatemelésre. A friss adatokból látni, hogy a fogyasztói bizalom is mélyponton van az országban.

Erdogan már hosszú hónapok óta helyez hatalmas nyomást a török jegybank kamatpolitikájára, a központi bank az elnöki nyomasztásra legutóbb múlt csütörtökön vágott tovább az alacsony kamaton, amitől Erdogan az export növekedését várja. Az elnök hétfő késő este sajtótájékoztatót is tartott, ahol számos elemzőnek ellentmondva közölte, hogy egy szigorúbb monetáris politika nem csökkentené az infláció mértékét.

Érdekesség, hogy éppen kedden járt mélyponton a forint árfolyama is, de ez annyiban nem meglepő egybeesés, hogy a belföldi tényezők mellett a nemzetközi trendek is alakítják a feltörekvő piacok valutáját, és a sokat erősödő dollár nem tesz jót sem a forint, sem a líra árfolyamának.

Kevin Spacey és a produkciós irodája több mint 30 millió dolláros kártérítést kell fizessen a House of Cards című sorozatot gyártó stúdiónak. Erre jutott ugyanis az a Los Angeles-i választottbíróság, ahova a stúdió fordult a veszteségei miatt, melyek azután keletkeztek, hogy nyilvánosságra kerültek a Spacey által elkövetett szexuális visszaélések vádjai, és emiatt kirúgták őt a sorozatból.

Emellett bírósághoz beadott dokumentumokban a Guardian információi szerint az áll, hogy Spacey az MRC stúdióval kötött szerződését is megsértette, mivel vállalta ugyan, hogy professzionálisan fog viselkedni, de ehhez képest mind az öt évad forgatása során helytelenül viselkedett stábtagokkal.

A gyártó MRC végül az ötödik évad után rúgta ki a színészt, emiatt le kellett rövidíteni már csak egyetlen évadra a sorozatot, illetve újra kellett írni teljesen a forgatókönyvet, és ez sok millió dolláros veszteséget okozott nekik. Spacey képviselői egyelőre nem kommentálták az ítéletet, de ügyvédei korábban azzal érveltek, hogy a színész cselekedetei nem voltak alapvető befolyással a gyártócég veszteségeire.

A döntés több mint három évnyi pereskedés után született. Szinte minden zárt ajtók mögött történt, így nem nagyon tudni részleteket arról, hogy mi hangzott el a tárgyalások során.

A 62 éves, Oscar-díjas színészt 2017-ben, a metoo-időszak kezdetén vádolta meg Anthony Rapp azzal, hogy Spacey a nyolcvanas években akarata ellenére szexuálisan közeledett hozzá, amikor Rapp mindössze 14 éves volt. Spacey akkor azt közölte, hogy nem emlékszik az esetre, de elnézést kér. A rákövetkező időszakban egy sor további áldozat állt a nyilvánosság elé, többen pereket is indítottak. Független vizsgálók pedig azt találták, hogy Spacey részéről rendszeres volt a szexuális zaklatás azokkal szemben, akikkel együtt dolgozott.

Átveszi a hadsereg vezetését keddtől az etióp miniszterelnök. A Nobel-békedíjas Ahmed Abij hétfőn tájékoztatott az országában egy éve pusztító harcok kapcsán hozott döntéséről. Abij 2019-ben kapta meg a Nobelt, majd alig egy évvel később gyakorlatilag polgárháborút robbantott ki hazájában.

„Olyan idők járnak, amikor mártíromságra van szükség az ország vezetéséhez” - olvasható a kormányfő által a közösségi hálón hétfő este közzétett közleményben. A tigréi lázadók a főváros, Addisz-Abeba irányába nyomulnak előre, Abij kormánya november elején szükségállapotot hirdetett ki.

Az etiópok és szövetségeseik, valamint az ország északi részén fekvő Tigré tartománybeli fegyveresek közötti harcokban nemzetközi szervezetek becslései szerint tízezrek haltak meg, és az összecsapásokat komoly humanitárius válság, illetve élelmiszerhiány követte. Az Egyesült Államok és más országok figyelmeztettek, hogy a kontinens második legnépesebb országában folyó konfliktus megrengetheti az Afrika szarvának nevezett egész régiót.

A 45 éves etióp kormányfő - aki korábban hivatásos katona volt - közleményében azt írta: "Találkozzunk a fronton!".

Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy országa vereségére törekszik, a közvetítési kísérleteket a nemzetközi közösség beavatkozásának minősítve. Az Afrikai Unió és az Egyesült Államok továbbra is közvetíteni próbál a tűzszünet és a politikai megoldáshoz vezető tárgyalások érdekében.

Egy éve Abij kormánya még "rendvédelmi műveletként" emlegette a tigréi konfliktust, most viszont már a létért folyó háborúnak minősíti. Az etióp hadsereg a jelentések szerint meggyengült az elmúlt hónapokban, a tigréi erők pedig megerősödtek. Abij kormánya a katonai szolgálatra alkalmas minden állampolgárt felszólított, hogy vegyen részt a harcokban.

A miniszterelnök hétfőn a kormánypárt, a Jólét Pártjának vezetőségi ülésén elnökölt, Abraham Belaj védelmi miniszter a tanácskozás után közölte, hogy minden biztonsági erő keddtől különleges intézkedéseket hoz, de részleteket nem árult el.

Tavalyelőtt, amikor átvette a Nobel-békedíjat, a miniszterelnök beszédében többször is a háborút emlegette. "Évekkel ezelőtt poros lövészárkokon át kúsztam el a békéig" - mondta például, majd arról beszélt, hogy "első kézből voltam a szemtanúja a frontvonalon a háború rútságának".

Abij a Tigré tartománnyal határos Eritreával megkötött békemegállapodásért kapta a magas nemzetközi kitüntetést. A békeszerződés részleteit a mai napig nem hozták nyilvánosságra. (MTI/AP)

Ismét meglehetősen váratlan helyről jött szembe Orbán Viktor neve: az elmúlt évek egyik legnépszerűbb és legtöbb díját besöprő amerikai sorozatának, az Utódlásnak (Succession) legújabb, vasárnap bemutatott részébe keveredett bele a magyar miniszterelnök neve, nem éppen hízelgő módon.

Ha valaki nem ismerné, az Utódlás egy elképzelt, de sok valós áthallással elképzelt hatalmas konzervatív média- és szórakoztatóipari vállalat sorsáról szól, rengeteg kavarással, hátba döféssel meg hasonló drámákkal. A harmadik évad legújabb részében a családi kézben lévő vállalat feje, illetve gyerekei is elmennek egy nemhivatalos republikánus támogatói találkozóra, hogy kitalálják, a pártnak kit lenne érdemes ajánlania a következő elnöknek.

Három esélyesebb jelölt jön szóba, és ezek a jelöltek elég jól összesűrítik a Republikánus Párt jövőjével kapcsolatos tényleges vitákat. Van a tökéletes establishment-jelölt, aki régóta ott van a pártban, és pont olyan, ahogy egy idősebb, sok befolyással és kapcsolattal rendelkező, de nem túl izgalmas jelöltet el lehet képzelni. Van a progresszívabb, latino jelölt, aki ugyan konzervatív, de azért sejthető, hogy esetleg képes lehet megszólítani a demokrata táborból is szavazókat.

És van a Mencken nevű jelölt, aki már a Youtube-ról szerez magának tábort, és az altrightos, szélsőjobbos vonalat hozza. Nem meglepő módon az Utódlás íróinak az ő esetében jutott eszükbe belekeverni Orbánt is a képbe. Valahol a rész felénél ugyanis a Roy család tagjai összeülnek, hogy kitalálják, kit lenne érdemes támogatniuk közösen a három jelölt közül. ÉS a családi médiabirodalomnak egészen másmilyen jövőt elképzelő, ismerten a demokraták felé húzó Siobhan Roy előbb a progresszív jelölt mellett kezd el érvelni, majd amikor szóba kerül Mencken, akkor többek között bedobja azt az érvet is, hogy amellett, hogy egy toxikus, nativista, abortuszellenes jelöltről van szó, mellette annyi elképzelése van a diplomáciáról, hogy szívesen menne őzekre vadászni Orbán Viktorral, majd kereskedelmi háborút kezdene Kínával.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Magyarország szerepet kapott a HBO-n futó sorozatban, a második részben volt ugyanis egy rész, amikor a család tagjai csapatépítés jelleggel egy magyar kúriába mentek el vadászni, de emlékeim szerint Orbán akkor nem került szóba.

Szigorítják az iskolákba a belépés rendjét december elsejétől, derült ki abból a Kásler Miklós által jegyzett határozatból, amit a Telex ismert meg az Oktatási Hivatal levele alapján. Ebben az Oktatási Hivatal azt közölte az iskolaigazgatókkal, hogy december elejétől ha egy szülőnek vagy a gyereket kísérő személynek nem lesz védettségi igazolványa, akkor csak egy kijelölt pontig mehet be az iskola területére.

„A gyermeket illetve a tanulót köznevelési intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő nagykorú személy a koronavírus elleni védettségének igazolása nélkül a köznevelési intézmény területére a köznevelési intézmény vezetője által meghatározott pontig léphet be.”

– áll a lap birtokába került levélben. Az Emmi határozata kitér arra is, hogy a tanároktól, diákoktól, iskolai dolgozóktól nem kérnek védettségi igazolványt, ugyanakkor minden, az iskolába belépő külsős személynek érvényes védettségi dokumentummal kell majd rendelkezzenek. Kivételt csak azok képezhetnek, akik „a köznevelési intézmény ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan esemény” következményeinek elhárítását végzik.

Megkapta a kormányalakítási megbízást Klaus Iohannis román államfőtől hétfőn Nicolae Ciuca ügyvivő védelmi miniszter, akit a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta nagykoalíció jelölt a posztra.

Iohannis rövid sajtónyilatkozatban jelentette be, hogy - a PNL által javasolt - Ciucának a megalakult szilárd parlamenti többség javaslatára adott (újabb) kormányalakítási megbízást.

A hárompárti koalíció, amely a nemzeti kisebbségi frakció támogatását is élvezi, jelenleg kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben és így alkotmánymódosításra is képes.

A koalíciós megállapodás szerint a PNL és a PSD felváltva adja a kormányfőt, a cserére pedig másfél év múlva, 2023 májusában kerül sor. (MTI)

Benjamin Netanjahu egykori közeli bizalmasa a héten fog tanúskodni a korrupcióval vádolt volt miniszterelnök ellen Jeruzsálemben. Nir Hefetz korábban Netanjahu szóvivője volt, most pedig az ügyészség koronatanúja. A vád szerint Netanjahu visszaélt a pozíciójával, kenőpénzt fogadott el és csalást is elkövetett hivatali ideje alatt. A volt miniszterelnök, aki jelenleg az ellenzék egyik vezére, tagadja a vádakat.

A Guardian felidézi, hogy Hefetz 2009-ben egy régre visszanyúló újságírókarriert hagyott hátra, hogy kormányszóvivő lehessen, 2014-től pedig a Netanjahu család szóvivője és tanácsadója lett. 2018-ban letartóztatták, mert felmerült a gyanú, hogy köze lehetett a miniszterelnök egyik korrupciós ügyéhez. Ezután vádalkut kötött a hatóságokkal, és többek között Netanjahuval és családtagjaival készült hangfelvételeket is átadott a nyomozóknak.

Már a múlt héten tanúskodnia kellett volna, de Netanjahu ügyvédei egy héttel el tudták halasztatni a tárgyalást, mivel új bizonyíték került elő, mely szerint a volt miniszterelnök felesége, Sara elfogadott egy drága karkötőt két milliárdos ismerősüktől.

Hétfőn Netanjahu is megjelent a tárgyaláson, összesen három vádpontban áll a bíróság elé: egyrészt amiatt, hogy több százezer dollár értékben fogadott el ajándékokat gazdag ismerőseitől. Másrészt amiatt, hogy jogszabálymódosításért cserébe pozitív beszámolókat kért egy újságtól.

Végül a 4000-es ügy nevű ügyben Netanjahu egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be, ami hatalmas hasznot nyújtott volna az egyik legnagyobb izraeli telekomcég tulajdonosának, cserébe pedig pozitív hozzáállást vártak el a cég tulajdonában lévő híroldalon.

Nyitó tanúvallomásában Hefetz arról beszélt, hogy Netanjahu mániákusan foglalkozott azzal, hogy milyen információk jelennek meg róla és milyen kép él róla a sajtóban, és mindent ellenőrizni akart ezzel kapcsolatban.

Netanjahu miniszterelnökként nem volt hajlandó lemondani a vádak ellenére sem, és folyamatosan boszorkányüldözésről beszélt, amit szerinte a bíróságok és a média indított ellene. A pere hivatalosan 2020-ban indult el, de Izraelben évek óta politikai válság van, négy választást is tartottak egymás után, és ez mind akadályozta a tárgyalás megkezdését. Elemzők szerint az eljárás simán évekig is eltarthat.

Az Európai Bizottságnak fel kell függesztenie minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit - írta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének címzett levelében.

Magyarország ellen több ügyben is indított eljárást az Európai Bizottság, amely aztán november közepén az Európai Bírósághoz fordult, és pénzbírság kiszabását kérték, mivel Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos tavaly decemberi bírósági ítéletet. Emellett lehet tudni azt is, hogy hamarosan kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban is, hiszen ezzel kapcsolatban a Bizottság már levelet küldött a magyar kormánynak.

Az Ursula von der Leyennek küldött levélben - amelyet Havasi Bertalan bocsátott az MTI rendelkezésére hétfőn - a kormányfő kiemelte: az Európai Unió keleti határain kibontakozó helyzet, valamint a bizottság és Magyarország között zajló viták megválaszolatlanul hagytak néhány kulcsfontosságú kérdést. Orbán szerint a globális kihívások megkövetelik a válságokkal szembeni ellenálló képesség növelését, ebben a szellemben döntött úgy Magyarország tavaly júliusban, hogy nem válik a Covid által sújtott unió pénzügyi helyreállításának akadályává.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, "el kell ismernünk, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetet is különleges intézkedésekkel kell kezelni. A biztonságunk és területi integritásunk forog kockán". Következésképpen ebben a helyzetben a jelenlegi jogi kereteket a valósághoz kell igazítani, és "a tagállamokat nem lehet felelősségre vonni vagy büntetni azért, mert működőképes - egyszersmind arányos - megoldásokat alkalmaznak a mindnyájunkat fenyegető kihívásokra".

Orbán Viktor szerint "talán mindannyian egyetérthetünk abban, hogy a jelenlegi jogi keret nem biztosít megfelelő eszközöket, amelyeket a nyomás alatt álló tagállamok válsághelyzetben alkalmazhatnak". Kiemelve csak a jelenlegi rendszer leggyengébb láncszemét: a tagállam területére történő belépés jogát mindenki számára biztosítani kell anélkül, hogy lehetőség lenne a kérelmező hátterének alapos vizsgálatára a határon, mielőtt engedélyeznék a belépést az országba.

És amint a kérelmező az unió területén van, a menekültügyi eljárás befejezése előtt távozik az általa kívánt célországba, ezért nem lehet kiküszöbölni a másodlagos mozgás kockázatát, amely más tagállamokat arra ösztönöz, hogy a schengeni határellenőrzési kódexszel ellentétes belső határvédelmet tartsanak fenn.

Orbán szerint a különleges körülmények különleges intézkedéseket igényelnek. Ez volt a helyzet a Covid-válság esetében is, amikor úgy döntöttek, hogy lazítanak az állami támogatás szabályain és aktiválják az általános mentességi záradékot, így lehetővé téve a tagállamoknak, hogy eltérjenek a költségvetési követelményektől.

Szerinte amikor az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít azzal a megoldással szemben, amely mellett Magyarország a migrációs válság kezelése érdekében döntött, a migrációs nyomás elsősorban Európa déli határait érintette: keletről, a nyugat-balkáni útvonalon, valamint délről, a Földközi-tengeren keresztül. "Magyarország rendíthetetlenül védte Európa és annak állampolgárai biztonságát azzal, hogy fizikai akadályt emelt, és mindent megtett annak érdekében, hogy különbséget tegyen azok között, akik nemzetközi védelemre szorultak és azok között, akik csak az európai élet gazdasági előnyeit keresték" - fogalmazott.

A kormányfő hozzátette: mindazonáltal az európai uniós jogi keret következetesen kudarcot vallott a kialakult helyzet kezelésében, ahogyan azok, a tagállamok teljes körű támogatását soha nem élvező javaslatok is, amelyeket az elmúlt hat évben láthattak.

Kiemelte: "most új realitásokkal kell szembenéznünk". A gazdaságok nehézségekkel küzdenek, és a migrációs nyomás nemcsak délen, hanem a keleti határokon is növekszik. "Be kell látnunk, hogy a jelenlegi válság súlyossága még a gazdasági helyreállításról szóló vitáknál is nagyobb kihívások elé állít minket" - írta a miniszterelnök az Európai Bizottság elnökének.

A keleti határokon amúgy annyiban különleges a helyzet, hogy ott a fehérorosz rezsim által szervezve, tudatosan jött létre egy migrációs válság.

Orbán Viktor mindenesetre "a súlyos és sürgősen megoldandó válság fényében" arra kérte a bizottságot, hogy tegyen javaslatot a jogi keretrendszer megváltozott realitásokhoz igazított átalakítására, haladéktalanul szüntesse meg a hatályban lévő, elavult és a helyzet megoldását gátló szabályozás kikényszerítését, és függesszen fel minden olyan kötelezettségszegési eljárást, amely aláássa a tagállamok területi és nemzeti integritása, valamint polgárai biztonságának védelmét célzó intézkedéseit.

Hétfő délelőtt folytatódott a forint múlt héten elkezdődött gyengülése, és új negatív rekord született: az euró árfolyama átmenetileg a 370 forintos határt is átlépte, és 370,24 lett a legmagasabb valaha rögzített árfolyam.

A Portfólió cikke szerint azóta az árfolyam visszapattant, és dél körül 369 forint környékén zajlik a kereskedés.

A zuhanást a hvg.hu-nak Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője többek között azzal indokolta, hogy a nemzetközi hangulat se kedvez a forintnak, mivel erősödik a dollár az euróval szemben. Itthon pedig látszik, hogy gyorsul az infláció, és az MNB ugyan visszavezette a kettős kamatrendszert a múlt heti döntésével, ami rugalmasságot biztosít a jegybanknak, a piacokat ugyanakkor elbizonytalaníthatja.

Magyarország Ugandában hajtja végre eddigi legnagyobb nemzetközi gazdaságfejlesztési programját a migráció megállítása érdekében - jelentette ki hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető ugandai kollégáját, Odongo Jeje Abubakart fogadta Budapesten, és a közös sajtótájékoztatón arra figyelmeztetett, hogy "jelenleg a migráció és az azzal szoros összefüggésben lévő terrorizmus jelenti a legnagyobb veszélyt Európa biztonságára", márpedig ezek egyik elsődleges forrása Afrika.

A kormány úgy véli, hogy olyan helyzetet kell teremteni, amely lehetővé teszi a helyiek számára az otthon maradást, és ebben fontos szövetségesek az ezen dolgozó, állampolgáraikat megtartani kívánó afrikai országok.

Szijjártó Péter aláhúzta: a kormány álláspontja szerint a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, ezért 5,2 milliárd forintos gazdaságfejlesztési programot hajtanak végre magyar finanszírozással és kivitelezéssel a világon az egyik legtöbb menekültet és migránst befogadó Ugandában.

Kiemelte, hogy magyar víztisztítási megoldásokkal jelenleg 160 ezer napi ivóvízellátását biztosítják egy menekülttáborban, emellett mobil egészségügyi konténereket szállítottak, valamint magyar kardiológiai eszközökkel szerelnek fel egy kampalai kórházat. Továbbá magyar cégek kiberbiztonsági központot hoztak létre, felállították a menekültek biometrikus nyilvántartásai rendszerét, illetve a turisztikai szektor fejlesztését is támogatja Magyarország.

A tárcavezető arról számolt be, hogy a program folytatódni fog, a magyar Eximbank pedig 46 millió dolláros hitelkeretet nyitott a magyar vállalatok szerepvállalásának támogatására.

Magyarország emellett Németországgal is együttműködik a Szanitáció milliók számára nevű fejlesztési programban, amelynek keretében 300 millió forinttal járult hozzá iskolák és kórházak higiéniai körülményeinek javításához.

Végezetül hangsúlyozta, hogy Uganda hosszú távú gazdasági fejlesztésére van szükség, ezen a téren pedig a kétoldalú együttműködés egyik fő területe a mezőgazdaság korszerűsítése. Ennek érdekében Magyarország agrárszakképzést kezdett az országban, szakemberek tucatjait látva el máris versenyképes tudással. Ezen felül évente húsz ugandai hallgató tanulhat magyarországi egyetemeken állami ösztöndíjjal, s a nagy érdeklődést jelzi, hogy idén 122-en jelentkeztek ezekre a helyekre.

Odongo Jeje Abubakar megköszönte Magyarország támogatását, és méltatta, hogy a déli és a keleti nyitás stratégiája is hozzájárul a globális együttműködéshez a közös kihívások megoldása érdekében. Kijelentette, hogy a járvány elleni küzdelemben a védőoltás a legfontosabb eszköz, de önmagában nem elegendő, ugyanis a vakcinák még nem elérhetők azonos módon világszerte mindenhol. (via MTI)

A dél-alföldi település, Ruzsa közepén lévő parkban járva nehéz elhinni, hogy pár évvel ezelőtt nem volt még itt tó. Az apró tavat nádas veszi körbe, érkezésünk után rögtön egy békába botlunk, az egész nagyon természetesnek hat. Pedig a tó egy viszonylag új beruházás a 2400 fős településen, amitől nemcsak az ott élők életminőségének javulását remélik, hanem azt is, hogy segíthet enyhíteni a klímaváltozás következményeit.

Ruzsa a Homokhátságon, Magyarország egyik legszárazabb részén található, és a település a Belügyminisztérium és a WWF által közösen elindított, tíz szakmai partner által vitt LIFE-MICACC projekt egyik mintahelyszíne. 2017 óta öt településen alakítottak ki olyan kisléptékű, természetközeli vízgazdálkodási megoldásokat, melyek célja, hogy példát mutassanak, hogyan lehet olcsón, kisebb beavatkozásokkal javítani egy-egy település vízmegtartó-képességét, ezzel felkészítve a településeket a klímaváltozásra való alkalmazkodásra.

Sokat hallani arról, hogy Magyarország víznagyhatalom, de ez csak annyiban igaz, hogy a nagy folyóinkon rengeteg víz érkezik az országba, viszont ennek jelentős hányada távozik is a déli határainkon, írják a LIFE-MICACC projekt mellé kiadott füzet legelején. A füzet szerkesztői hozzáteszik azt is, hogy évente nagyjából a Balaton víztömegének háromszorosával, 6 km3-rel több víz távozik, mint amennyi befolyt hozzánk. Az országnak ez a vízvesztő pozíciója pedig súlyos környezeti, társadalmi és gazdasági következményeket járhat, melyek a klímaváltozás hatásainak erősödésével csak súlyosbodni fognak.

Az öt településen bemutatott projektek mindegyike helyi adottságokra és kihívásokra reagál, ezért egy-az-egyben nem lehet lemásolni őket. De arra jók, hogy megmutassák, mennyire nagy mozgástere lehet egy önkormányzatnak, amelyik belátja, hogy nem feltétlen a legcélravezetőbb, ha a hozzájuk beérkező víz a lehető leggyorsabb el is hagyja a településüket. Mi októberben két dél-alföldi települést, Ruzsát és Bátyát látogattuk meg Kerpely Klára, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjének társaságában, aki a kezdetek óta vesz részt a LIFE-MICACC projektben.

Elfogy a víz

Az elég egyértelmű, hogy az elmúlt évtizedekben itthon tapasztalt változások, azaz a hosszabbá váló aszályos időszakok, a rendszertelenebbé váló csapadék eleve súlyosan érinti az Alföldet, de emellé nehéz nem gondolni arra, hogy a helyzeten az elmúlt évszázadok emberi beavatkozásai is rontottak.

Ottjártunkkor Kerpely Klára is arról beszélt nekünk, hogy azt az Alföldet, amit ma ismerünk, alapvetően a 19. századi folyamatok alakították ki: egyrészt az egykor időszakosan vízjárta, „vadvízi” területek lecsapolásával, amit a nagybirtokos arisztokrácia mezőgazdasági tervei fűtöttek, másrészt a folyók szabályozásával, amit pedig a gyorsabb hajózás miatt tartottak szükségesnek.

Az átalakítások nemcsak alapjaiban változtatták meg a helyben élő emberek mindennapjait, de érdemben hatottak az Alföld környezeti viszonyaira is. Ezek a megváltozott környezeti viszonyok pedig sokkal szembetűnőbbé válnak, ahogy a klímaváltozás hatásai elkezdtek felerősödni. Kerpely elmondása szerint már a kilencvenes évekből találni olyan cikkeket, melyekben a Homokhátság elsivatagosodása miatt aggódnak. Joggal, teszi hozzá a WWF szakértője, hiszen a hetvenes évek eleje és a kilencvenes évek vége között meredeken, van ahol 2-3 métert, de egyes helyeken akár 6-7 métert is süllyedt a talajvíz szintje.

Ehhez a drámai csökkenéshez több tényező is hozzájárulhatott Kerpely elmondása szerint: eleve volt egy viszonylag csapadékszegényebb két és fél évtized, közben pedig kiépültek a belvízelvezető csatornák, kialakították a lakossági ivóvíz-szolgáltatást, felgyorsult az Alföld fásítása. Ezek a hatások összeadódtak, és közösen felelhetnek a sokméteres vízszintsüllyedésért.

„Nehéz megmondani, hogy melyik tényező pontosan mennyiben felelős, de az nyilvánvaló, hogy mi az, amire hatást tudunk gyakorolni. Az időjárás nem ilyen, de az például igen, hogy a vízelvezetést megszüntessük, vagy hogy a helyben, a mélyből kitermelt ivóvíz után keletkező szennyvizet részben visszatartsuk. Az Alföld lecsapolása és a folyószabályozás egy száz éves folyamat volt, visszaállítani reméljük gyorsabb lesz” – mondja erről Kerpely Klára.

Tó a semmiből

A visszaállítás felé tett lokális lehetőségekre hoz példákat a LIFE-MICACC: az öt mintaprojekt mindegyike kevesebb mint ötvenmillió forintból valósult meg, természetközeli megoldásokat használtak fel hozzájuk, de közben érezhető hatásuk is lett a helyi viszonyokra. Ruzsán például két helyszínen hoztak létre tavakat, olyan vizekből, melyek eddig elhagyták a települést.

Ruzsa közepén a már említett tóhoz a helyi ivóvízminőség-javító telep technikai mellékvizét használták fel. A Dél-Alföld egészén ugyanis a természetesen arzénos mélységi vizeket táplálják be az ivóvíz-hálózatba, és ennek megtisztítása során keletkező dekantált vizet korábban elvezették a településről, a mesterséges tó révén viszont meg tudják helyben tartani. A víztelepről naponta egyszer érkezik a víz, azt előbb egy nádassal teli ülepítőbe engedik be, onnan folyik tovább a tóba, ahonnan aztán egy másik nádasba tud tovább bukni, és onnan szivárog el a talajba.

Aznap, amikor Ruzsán jártunk, Sánta Gizella polgármester épp egy bejáráson mutatta meg az új tavakat a környező települések polgármestereinek. Mint akkor mesélte, a tó kialakítása után az élővilág pillanatok alatt birtokba vette a területet. A nádat a tó átadása óta már kétszer kellett gyéríteni, és hamar megjelentek a békák, illetve a madarak is. A tó nemcsak a helyben keletkező szürke víz megtartására jó, de közösségi helyszínként is bevált: a korábban üresen álló rétre padok, tornaeszközök és bmx-domb is került. Mint a polgármester mesélte, a bmx-es homokbuckáért eleve rágták már a gyerekek a fülét, de erős érv volt az építkezés mellett az is, amikor a bányakapitányság közölte, hogy milyen díjakat kell befizetni, ha elszállíttatják a tó medrének kiásásakor keletkező földet.

Sánta Gizella beszélt arról is, hogy egy-egy ilyen beruházás mennyit alakíthat egy település életén: amikor még javában a tó kialakítása idején felmérést készítettek a helyiek között, hogy mennyire elégedettek az egyes beruházásokkal, kiderült, hogy a válaszadók többsége a 150 millió forintból megvalósuló gondozási központot megépítését nem tartotta fontosnak, de elégedettek vele, míg a LIFE-projektet nagyon fontosnak tartották, de még nem voltak elégedettek az eredménnyel. A polgármester szerint ebből is kiderült, hogy a kötelező szolgáltatások azok, amiket meg kell csinálnia egy önkormányzatnak, de ezen túl vannak azok a szolgáltatások, melyek biztosíthatják, hogy jó is ott élni.

A másik ruzsai tavat a szennyvíztisztító mellett, a község határában alakították ki. Sőt, valójában ez egyelőre két tó, mert e rét alatt fut a település földgázvezetéke, és afölött nem dolgozhattak. A két kisebb tó egyelőre kevésbé felkapott helyszín, a helyiek helyett ide főleg a természet tért vissza, de a funkciója így is fontos.

„A települések szennyvíz-tisztítójából a megtisztított víz sokszor a Dunába vagy a Tiszába ömlik, onnan pedig pillanatok alatt el is hagyja az országot. Gondoljunk bele, ha egy Szeged nagyságú város vize valahol Szeged és Mórahalom között lenne, milyen hatással lenne a 6-7 méteres talajvízszintünkre.” – mondta erről Sánta Gizella.

Ezek a tavak egyelőre jóval kisebb mennyiségű vizet fognak fel, de már így is látni a hatásukat: a belső tó mellé beüzemeltek egy monitoring kutat, és amikor az ivóvízminőség-javító telep karbantartása miatt pár napig nem érkezett új adag dekantált víz, a talajvíz rögtön 5-8 centit csökkent.

A helyi vízmegtartás ráadásul árvízvédelmi szempontból is fontos, hiszen amikor egy település mesterséges levezetéssel gyorsítja a víz lefolyását, ez a terhelés hamar megjelenik a nagyobb folyók alsó szakaszain, súlyosbítva az árvízhelyzetet, mondta erről a projektek kidolgozásában résztvevő vízgazdálkodási szakértő, Balla Iván.

Épp ezért, bár ebben a projektben alapvetően egy-egy önkormányzat vett részt, de az igazán lényeges fejlemény, hogy megindult a környező települések között a közös gondolkodás. Hosszú évtizedeken át jellemző volt ugyanis Balla elmondása szerint, hogy a belvíz kérdését egy-egy településen belül próbálták meg megoldani, nem számolva azzal, hogy ennek milyen közvetett következményei lehetnek. „Átvágtuk a dombokat, hogy leszaladjon a víz, megoldódjon a probléma, lehetett mondani, hogy a polgármester jól végzi a munkáját. De az már nem látszik, amikor a falevelek majd elkezdenek összegöcsörtösődni, és az sem, hogy az egész településnek lejjebb vittük a talajvízszintjét, azért, mert szabályoztuk a belvizeket.”

Balla elmondása szerint most már nagyjából kéthetente kap önkormányzatokból megkeresést, hogy ők is szeretnének hasonló projekteket, és látszik, hogy pár év leforgása alatt sokkal nagyobb lett az érdeklődés.

„Van az a mondás, hogy akkor menjünk át a hídon, ha odaértünk. De már odaértünk: a klímaváltozás a nyakunkon van. És előbb-utóbb nem az lesz egy település mutatványa, hogy van-e óvoda vagy hogy burkoltak-e az utak, hanem hogy van-e ott víz” – mondta erről Balla a ruzsai bejáráson.

Újraéleszteni a tavat

A másik LIFE-helyszín, amit meglátogattunk, a Ruzsától 85 kilométernyi autóútra lévő Bátya volt. A Kalocsa közelében fekvő, kétezer fős településen egy egykori agyaggödörben kialakított tavat élesztettek újra. Mint Fekete Csaba, Bátya polgármestere a helyszínen mesélte, gyerekkorában rengeteg mindenre használták a tavat, nyaranta fürödtek és horgásztak benne, telente korcsolyáztak rajta. Az évtizedek során azonban a vízszint meredeken csökkenni kezdett, majd a tó ki is száradt, és a helyét illegális hulladéklerakóként kezdték használni páran.

Fekete Csaba a LIFE-lehetőségről hallva döntött úgy, hogy újraélesztik az egykori tavat: a település csatornarendszerét kezdték el úgy felújítani és átalakítani, hogy ide vezesse a Bátyára leeső csapadékot. A cél az, hogy minden egyes csepp Bátyára érkező eső itt kössön ki. És persze a polgármester is tudja, hogy ez valószínűleg lehetetlen küldetés, de szerinte több évnyi munkával a csapadék 80 százalékát helyben tudják majd tartani. Ma már a bátyai csatornahálózat fele a tóba hozza a csapadékot, és már megnyerték a következő szakasz átalakítására a pályázatot, ami újabb 8-10 százalékkal növeli majd a tóba kötött csatornahálózat hosszát.

Az egyhektáros tó emellett közösségi tér is lehet majd, bár a bátyai polgármester is hangsúlyozta, hogy ezt alapvetően a jövőnek építik. „Ez nem most szép, hanem 20 év múlva lesz az” – mondja erről a polgármester, aki beszélt arról is, hogy egyetlen év alatt nagy változások indultak meg a környéken: maguktól megjelentek egyes növénytársulások, és a tó nyaranta már érezhetően javítja a helyi mikroklímát. A tónak egyelőre alacsony a vízszintje a komolyabb halakhoz, de a polgármester már rakott bele kárászokat, ezek pedig hatékony védelmet jelentenek a szúnyogokkal szemben. Mint mondta, a lárváknak esélyük sincs ezen a környéken.

A tó legfontosabb funkciója, hogy visszapótolja a talajvizet, és Fekete Csaba elmondása szerint úgy működik, mint egy fordított pumpa: minél több vizet tudnak majd beletáplálni a tóba, annál többet tud majd lefelé nyomni a talajba. Ez persze egy hosszabb időt igénylő projekt, de az a víz, ami így kerül a talajba, ott marad a helyieknek, nem viszi el a Sárközi főcsatorna meg a Duna.

Fekete Csaba mára a hasonló természetközeli vízmegtartó megoldások ismert népszerűsítője lett a környéken, elmondása szerint folyamatosan kapja a megkereséseket önkormányzatoktól. És mesélt arról is, hogy születnek már az új projektek: Kalocsán öt hasonló tavat terveznek egymás mellé, Foktőn egy háromszor ekkora vízfelületű tavat terveznek, míg helyben, Bátyán a Sárköz-csatorna holtágát élesztenék újra, ami egykor egy érseki halastó volt, és most halak ívóhelyének szánják.

A cél, hogy mindig eszünkbe jusson

Kerpely Klára is beszélt arról, hogy látják a felfokozott érdeklődést, Ruzsára például a vízgyűjtőterület egészéről jöttek polgármesterek megnézni az új tavakat. Annyiban is jobb már a helyzet, hogy végre kész vannak a projektek, és sokkal könnyebb ezeket megmutatni a polgármestereknek, mint terveket bemutatni. Amíg nem voltak hazai mintahelyszínek, addig a minisztérium és a WWF külföldi tanulmányutakat szervezett az önkormányzati vezetőknek: Csehországban, Lengyelországban, Angliában és Franciaországban is akadnak bőven hasonló projektek.

A WWF szakértője hangsúlyozta, hogy a lokális vízmegtartó megoldások mellé nagyobb léptékű átalakításokra is szükség lenne, alapjaiban kéne például változtatni azon, ahogy a mezőgazdaság működik. De lenne tennivaló a folyók szabályozásában is: a Tiszára például már megépültek az árvízcsúcs-csökkentő tározók, de ezeket csak arra használják, hogy amikor katasztrofálisan nagy árvízveszély van, akkor az árvízi csúcsot le tudják vágni. Pedig Kerpely szerint minden évben vannak olyan árhullámok, melyek nem jelentenek ugyan komoly árvízveszélyt, de hoznak annyi vizet magukkal, amiből 20-30 centimétert bőven ki lehetne engedni az árvízvédelmi töltéseken túlra, például a tározókba, és be tudna fogadni ennyit a természet.

Kerpely szerint az önkormányzatok esetében pedig az kell legyen a cél, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos szempontok ne csak egy-egy projekt esetében merüljenek fel, hanem minden egyes beruházásnál. Azaz ne induljon úgy el óvodafelújítás, egy ipari telep építése vagy akár egy híd felújítása, hogy ne gondoljanak közben az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére is. Ez sokszor nem is feltétlen jelentene plusz költséget, egyszerűen csak egy más szemléletről van szó. Mint Kerpely Klára mesélte, pont Bátya polgármestere járt el így, amikor a közútkezelő elküldte az önkormányzatnak a terveket, hogy hogyan készülnek felújítani az 51-es utat, Fekete Csaba átnézte azokat, módosításokat javasolt, és elérte, hogy a főút Bátya környékén lévő szakaszán a vízelvezető árkok hozzájuk, a tóba vezessék be a csapadékvizet.

A három további projekt

A LIFE-MICACC projektjei a két dél-alföldi helyszín mellett még három helyen indultak el 2017-ben. A Pest megyei zsákfaluban, Püspökszilágyon a nagy esőzések után a Szilágyi-patak okozott időnként komolyabb villámárvizeket. Erre válaszul helyi faanyagokból építettek szivárgó rönkgátakat, melyek lassítják a víz lefolyását a falu feletti domboldalakon és árkokban, és kialakítottak egy oldaltározót is, ami egyrészt felfogja a többletvizet, másrészt pedig vizes élőhelyként is működik. Az új rendszer már 2020-ban sikerrel vizsgázott, és a nagy júniusi esők után megvédte a települést a villámárvíztől.

A Szolnok közelében fekvő Rákócziújfalu az ország egyik legaszályosabb részén fekszik, ugyanakkor tud ott gondot okozni a belvíz is. Erre a kettős kihívásra egy belvíz-tározó tavat alakítottak ki, ami a helyi csatornarendszer átalakításával segít helyben tartani a felesleges vizet, eltárolva azt a szárazabb napokra. A vízelvezető csatornára épült egy szabályozható zsilip, és ezáltal a víz nem folyik le a Tiszába, hanem helyben megtartható, egyrészt a csatorna medrében, másrészt az új tározóban.

A borsodi Tiszatarján területének negyede a Tisza árteréhez tartozik, itt az áradások és az aszályok is gondot okozhatnak. Az ártéren található kubikgödröknél és a körülötte fekvő fás legelőn az önkormányzat - a hajdani ártéri tájhasználathoz hasonlóan - immár egy évtizede vízibivalyokat legeltet. A projektben kibővítették a kubikgödör-rendszert, és természetes rézsűket alakítottak ki a partokon, hogy a táj áradások idején nagyobb mennyiségű vizet tudjon megtartani. Emellett az önkormányzat legeltetésre és energiaültetvények telepítésére használja az árteret, ami hatékony védekezést jelent az invazív növényfajok terjedése ellen is. Emellé építettek most egy tanösvényt, hogy más is tanulhasson a tiszatarjáni megoldásból.

Azt már lehet tudni, hogy a következő hétéves EU-s költségvetési ciklusban ismét lesz terület- és településfejlesztési operatív program, már meg is jelentek az első felhívások, és ebben az öt mintaprojektben bemutatott vízmegtartó megoldások finanszírozására is lehet pályáznia a magyar önkormányzatoknak.

Betegek megtévesztésére és egy engedéllyel nem rendelkező készítmény eladására használják csalók a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának és azt az vezető dr. Nyirády Péternek a nevét, közölte hétfő délelőtt az egyetem.

Azt állítják, hogy a szer megszünteti az erekciós problémákat. Az álinterjú hamisan kelti azt a látszatot, hogy a termék visszaállítja a merevedési funkciót, csak természetes összetevőket tartalmaz, és elősegíti a tesztoszteron természetes szintézisét. Az sem fedi a valóságot, hogy az egyetem professzora kedvezményes vásárlási lehetőségre biztatja az érintett betegeket, ezért a klinika a visszaélés miatt megteszi a szükséges lépéseket.

Az egyre gyakoribb internetes csalások komoly károkat okozhatnak, ezért fontos, hogy gyógyhatású készítményt kizárólag Magyarországon engedélyezett helyről, legális forrásból, orvosukkal való konzultáció után szerezzenek be a fogyasztók. A biztonságos gyógyszervásárláshoz segítséget nyújt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján olvasható összefoglaló, zárul a közlemény.