Horváth Bence

A feljegyzések kezdete, 1880 óta az idei volt a legmelegebb október az északi féltekén - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA).

A múlt hónap szárazföldi átlaghőmérséklete 0,11 Celsius-fokkal haladta meg a korábbi októberi rekordot, amelyet 2019-ben mértek az amerikai kormány alá tartozó ügynökség hétfőn közzétett adatai szerint.

A Föld egészét tekintve 2021 októbere a negyedik legmelegebb volt a mérések 140 évvel ezelőtti kezdete óta, a szárazföldek és az óceánok átlaghőmérséklete 0,98 fokkal haladta meg a 20. század 14 fokos átlagát. Az ideinél melegebb októbert 2015-ben, 2018-ban és 2019-ben mértek.

A NOAA szerint "99 százalék a valószínűsége" annak, hogy 2021 a 10 legmelegebb esztendő közé fog tartozni a mérések kezdete óta.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) október végén azt közölte, hogy az előzetes adatok alapján 2021 valószínűleg nem lesz olyan meleg, mint a korábbi három esztendő, de a "jelentős melegedés hosszútávú trendje" idén sem változott. A WMO azt jósolta, hogy 2021 a hét legmelegebb év között lesz. (MTI/dpa)

Negatív meglepetést okozott a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik úgy látják, a bővülés a vártnál jobban lassult a harmadik negyedévben.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden tette közzé, hogy a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint is 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy fogalmazott: a növekedés a vártnál is jobban lassult, a várakozásoktól jelentősen elmarad, ebben legnagyobb szerepe az ipar gyengélkedésének lehetett.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a KSH harmadik negyedévi gazdasági növekedésre vonatkozó friss adatait "némi negatív meglepetést" okozónak nevezte. A harmadik negyedéves gazdasági növekedés 0,7 százalékot tett ki az előző negyedévhez mérve, ami elmarad a piaci konszenzusnak tekinthető 1 százalékos bővüléstől.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a várakozásokat alulmúlva nőtt a GDP, a növekedést érdemben visszafogta chip- és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás, becslése szerint enélkül a növekedés akár másfél százalékponttal magasabb is lehetett volna.

Szászország és Berlin után keddtől az egyik legnagyobb német tartományban, Bajorországban is kitiltották az oltással nem rendelkezőket a közösségi élet legtöbb területéről a vírus egyre gyorsabb terjedése miatt.

A koronavírus-járvány negyedik hullámával szembeni védekezés bajorországi alapja az úgynevezett 2G-szabály lett, amelynek elnevezését két szó, a beoltott és a gyógyult német megfelelőjének (geimpft, genesen) kezdőbetűjéből képezték. Ez a szabály előírja, hogy csak a védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok friss negatív vírusteszt birtokában sem.

Ez az előírás érvényes keddtől a vendéglátásban és az idegenforgalomban. A szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy kitiltják az oltatlanokat a vendéglőkből és a szállodákból.

Ez már jó ideje így van számos kulturális, sport- és szabadidős létesítmény esetében, például tornatermek és sportlétesítmények, színházak, mozik és múzeumok, állatkertek, uszodák, szoláriumok, turisztikai vasúti és autóbuszjáratok, valamint diszkók, klubok esetében. A szolgáltatók, szervezők vagy üzemeltetők kötelesek ellenőrizni a vendégek, látogatók oltási igazolását vagy a fertőzés átvészeléséről szóló tanúsítványát, és személyazonosságát.

A tizenkét év alatti gyermekek mentesülnek a korlátozás alól. Azok, akik egészségügyi okokból nem olthatók be, orvosi igazolás és negatív PCR-teszt lelet bemutatásával kaphatnak belépési engedélyt.

Ugyancsak keddtől érvényes az a szabály, hogy FFP2 minősítésű maszkot kell viselni mindenütt, ahol a 2G-szabályt alkalmazzák, kivéve, ha be lehet tartani legalább másfél méteres távolságot. Ez azt jelenti, hogy például az éttermekben a vendégek csak a saját helyükön ülve vehetik le a maszkot. Számos más területen már hetek óta kötelező az FFP2-maszk használata, a többi között a kiskereskedelemben, a tömegközlekedésben és a vallási szertartásokon.

Szintén új, de nem kötelezően, hanem önkéntesen alkalmazható az úgynevezett 2G plusz szabály, miszerint az oltottak és a fertőzésen átesettek csak friss negatív antigén gyorsteszt lelet felmutatása után léphetnek be. Ezt a diszkók, klubok és egyéb szórakozóhelyek üzemeltetői követelhetik meg a vendégektől. Cserébe viszont maszk nélkül szórakozhatnak a vendégek az ilyen helyeken.

Bajorország a negyedik hullámot leginkább megszenvedő német tartományok közé tartozik. A keddi adatok szerint öt olyan járás is van, ahol ezer fölé emelkedett az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, azaz az utóbbi hét napon százezer lakosonként ezernél is többen kapták el a vírust.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) kimutatása szerint Németország egészét tekintve a hétnapi fertőzésgyakoriság 312,4-en áll, alig marad el az egy héttel korábban 213,7-en beállított csúcstól. A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a mutató értéke az első három hullám idején egyszer sem haladta meg a 200-at.
Az RKI adatai szerint egy nap alatt 32 048 ember szervezetében mutatták ki a vírust, ezzel 5 077 124-re emelkedett a járvány tavaly tavaszi kezdete óta regisztrált fertőződések száma. A Covid-19-cel összefüggésben 265 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 97 980-ra emelkedett.

A következő szövetségi kormány megalakítására készülő pártok - a szociáldemokraták (SPD, a Zöldek és a liberálisok (FDP) - egy sor új intézkedésre készülnek. A szövetségi parlamentben (Bundestag) csütörtökön szavaznak a javaslataikról. Ezek alapja, hogy egész ágazatok - például vendéglátás, kiskereskedelem - működését megbénító általános lezárásokat az első három hullámmal ellentétben nem rendelhetnek el a védekezésért felelős tartományi kormányok, az oltatlanok szabadságát viszont a 2G-szabály révén nagymértékben korlátozhatják.

A 2G-szabály enyhébb változata a 3G-szabály, amely szerint az oltatlanok is tartózkodhatnak zárt közösségi térben, ha rendelkeznek friss negatív lelettel.
A tervezett új rendszerben a 3G-szabályt kötelezően alkalmazni kell majd a munkahelyeken, vagyis az oltatlanok csak akkor jelenhetnek meg a munkahelyükön, ha 24 óránál nem régebbi negatív vírusteszt letetet mutatnak fel. Megfelel az antigén gyorsteszt is, amely szombattól ismét ingyenesen készíttethető az országszerte több tízezer tesztállomáson. Visszaállítják azt az előírást is, hogy a munkaadó köteles megengedni mindenkinek az otthoni munkavégzést, ha nem feltétlenül szükséges a munkahelyi jelenlét.

A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvényt módosító csomag tartalmazza azt is, hogy a 3G-szabályt kell érvényesíteni a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben.

A fertőzések terjedésének megakadályozását szolgáló lehetséges intézkedések katalógusába bekerült az is, hogy közterületen és magánterületen is el lehet rendelni az emberek fertőzésveszéllyel járó egymás közti közvetlen kapcsolatainak korlátozását. A tartományi kormányok továbbá azt a lehetőséget is megkapják, hogy megtilthatják vagy korlátozhatják a szabadidős, kulturális és sportrendezvényeket, valamint a gyülekezést, a belépést az egészségügyi létesítményekbe, a szeszes italok árusítását és nyilvános fogyasztását és a felsőoktatási intézmények működését.
A törvényt azért kell átdolgozni, mert november 25-től megszűnik a járvány legelején, tavaly márciusban bevezetett kivételes jogrend, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt és a tartományi kormányokat, hogy rendeleti úton, törvényhozási hozzájárulás nélkül tegyék meg a lakosság megvédéséhez szükséges lépéseket, és ezzel jogi alapot biztosított az eddigi járványvédelmi intézkedésekhez. (MTI)

Új pszichoaktív anyaggal visszaélés kísérlete miatt emelt vádat a Bajai Járási Ügyészség egy fegyházbüntetését töltő férfi ellen, aki "bikadroggal" átitatott papírlapokat küldetett magának a fegyintézetbe - közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kedden az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a fegyházbüntetését töltő kábítószer-kereskedő megszervezte, hogy egy ismeretlen 4F-MDMB-BICA hatóanyag-tartalmú, a "bika" nevű új pszichoaktív anyaggal átitasson tizenöt A/4-es papírlapot, és azokat küldje el a férfi Baja környékén élő anyjának.

A nő - az ügy másik vádlottja - az elkészült preparátumot szeptember elején levélpostai küldeményként adta fel a fiának.

A büntetés-végrehajtási intézet azonban gyanúsnak ítélte a küldeményt és nem adta át a férfinak. Az iratok tiszta hatóanyag-tartalma többszörösen meghaladta a csekély mennyiség alsó határát. A többszörös visszaeső vádlottal szemben az ügyészség fegyházbüntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy nem szabadulhat kedvezménnyel.

A férfi és az anya bűnösségéről a Bajai Járásbíróság dönt - írták a közleményben.

A Magyar Öttusa Szövetség (MÖSZ), valamint tagszervezetei, továbbá a sportvezetők és a versenyzők is igyekeznek megmenteni a lovas számot, mellyel kapcsolatban a nemzetközi szövetség (UIPM) november 4-én azt jelentette be, hogy a párizsi olimpia után már nem lesz része a sportágnak. A kiszivárgott hírek szerint a döntést a tokiói olimpián látott botrányos jelenetek indokolhatták.

A MÖSZ hétfőn délután tartott konzultációt az öttusa hazai képviselőivel a UIPM bejelentéséhez vezető helyzetről, arról, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a fiatalok felé nyit, és a nézettségi adatok miatt az öttusa már régóta veszélyzónában van, ezért érzi a nemzetközi szövetség fenyegetettnek a sportágat változtatások nélkül. A NOB végrehajtó bizottsága december 7-9-i ülésén dönt arról, hogy egyáltalán lesz-e öttusa a 2028-as olimpián.

A konzultációt követően Bretz Gyula elnök a szövetség nevében nyilatkozatot adott ki, melyet eljuttat Kulcsár Krisztiánnak, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének, Gyurta Dánielnek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság versenyzői bizottsága tagjának, Kamuti Jenőnek, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnökének, valamint Schmitt Pál volt köztársasági elnöknek, a NOB tagjának, és kéri diplomáciai közbenjárásukat, illetve segítségüket az öttusa érdekében.

„A Magyar Öttusa Szövetség teljesen egyetért azzal, hogy a lovaglás szerves részét képezi a tradicionális öttusának és nélküle az öttusa nem az, ami. Továbbá együttérez azon versenyzőkkel, akik éveken át komoly eltökéltséggel energiát fektettek a lovas szám gyakorlásába, és érzelmileg is kötődnek ehhez a számhoz.
A Magyar Öttusa Szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a lovaglással kapcsolatos döntés a jogszabályoknak megfelelően és az alapszabályban leírtak szerint a közgyűlés elé kerüljön, és kéri, hogy a UIPM vizsgálja újra annak lehetőségét, hogy a lovaglás a 2024-es olimpia után, 2028-ban is szerepeljen az öttusaprogramban” - áll a nyilatkozatban.

A UIPM végrehajtó bizottságának november 4-én nyilvánosságra került döntése után nemzetközi tiltakozás indult, több mint 650 öttusázó - köztük számos magyar versenyző - lemondásra szólította fel a nemzetközi szövetség vezetőit. Itthon a sportág egykori és jelenlegi hazai kiválóságai, olimpiai és világbajnokai nyílt levélben kérték a magyar szövetséget, hogy utasítsa el a UIPM vezetősége által meghozott "abszurd döntést". Ezt követően korábbi és ma is aktív versenyzők, edzők, versenybírók, színészek, más sportágak képviselői kiálltak a lovas szám mellett, és kiáltványt fogalmaztak meg Thomas Bach NOB-elnöknek címezve. Ebben jelezték, hogy a döntést a nyilvánosság kizárásával, az öttusázótársadalom véleményének megkérdezése nélkül hozta meg a vezetőség, amely arra hivatkozott, hogy a NOB ragaszkodott ehhez a változtatáshoz annak fejében, hogy a sportág továbbra is az olimpia programján szerepelhessen. Egyúttal arra kérték Bachot, hogy hatáskörénél fogva lépjen fel a döntés ellen, "amely nyilvánvalóan káros és ártalmas nemcsak az öttusasportra, de az olimpiai játékok presztízsére nézve is".

Az ütemterv szerint a UIPM-nek jövő szerdáig kell eljuttatnia a NOB-hoz a Los Angeles-i olimpiára vonatkozó sportági javaslatot. A NOB programbizottsága december 1-jén ül össze, majd 7-9-én a végrehajtó testület foglalkozik a 2028-as programmal. A tagságnak a pekingi téli olimpia idején lesz lehetősége jóváhagyni az előterjesztést.

A lövészetből, úszásból, vívásból, futásból és lovaglásból álló öttusa 1912 óta szerepel az ötkarikás játékok programjában. A lebonyolítási rend sokszor változott az évek folyamán - egyre rövidebb lett a program, a lövészetet és a futást jelenleg kombinálva rendezik, a legújabb verzió szerint pedig kieséses rendszerben, kilencven perces blokkokban zajlanak majd a versenyek -, de a sportágak sosem cserélődtek. (MTI)

Hindu nacionalisták megtámadták India egykori külügyminiszterének otthonát, írja az Al Jazeera rendőrségi beszámolók alapján. A muszlim Salman Khurshid a legnagyobb ellenzéki párt, a Kongresszus Párt tagja, és múlt hónapban megjelent egy könyve, melyben a miniszterelnök, Narendra Modi által fűtött hindu nacionalizmust olyan szélsőséges csoportokhoz hasonlította, mint az Iszlám Állam.

Indiában Modi hatalomra kerülése óta elszaporodtak az erőszakos gyűlöletcselekmények, melyeket hindu csoportok követtek el más vallású, legtöbbször muszlim személyek és közösségek ellen.

A rendőrség beszámolója szerint mintegy 20 ember jelent meg a helyi hindu nacionalista szervezet tagjai közül Khurshid Naintal városban lévő otthona előtt, kövekkel kezdték el dobálni az épületet, több ablakot is betörtek, és felgyújtották az épület ajtaját.

A helyi sajtóbeszámolók szerint a csoport felgyújtotta Khurshid arcképét, több lövést is leadtak, és fegyverrel fenyegették meg az épület gondnokának menyét.

Khurshid 2012 és 2014 között volt India külügyminisztere, családjával épp nem volt otthon, amikor rárontottak az épületre. A 68 éves politikus arról írt, hogy a szégyen fogalma nem adja vissza elég jól, ami történt, és ő továbbra sem akarja azt hinni, hogy ez lenne a hinduizmus.

Modi kormánya folyamatosan visszautasítja a vádakat, hogy csak a hindu lakosság szempontjait szem előtt tartva kormányoznának, és elmondásuk szerint minden vallás képviselőinek egyenlő jogok járnak az országban. A nem hindu polgárai az országnak ugyanakkor egyre több diszkriminációról, fenyegetésről és erőszakról számolnak be. A mostani támadás helyszínéül szolgáló Uttarakhand államban különösen sok konfliktust jelentettek. A múlt hónapban például 200 ember támadt meg egy templomot, mivel a helyi hindu szervezet tagjai úgy találták, hogy gyanús tevékenység folyik odabenn.

A Krónika a román Szabad Európa alapján ír arról, hogy Románia egyik leggazdagabb vállalkozói közé tartozó bihari testvérpár, Viorel és Ioan Micula Románia amerikai vagyonelemeinek lefoglaltatásával próbálják meg elérni, hogy megkapjanak egy 100 millió dolláros kártérítést.

Mint a lap felidézi, még 2005-ben a jelentős élelmiszeripari és ingatlanpiaci érdekeltségekkel rendelkező testvérpár bepanaszolta Romániát a Világbank alatt működő Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjában (ICSID), mert a román kormány 1998-ban 10 évre szóló adó- és vámkedvezményeket ígért a hátrányos helyzetű vidékeken befektetők számára, ám az uniós szabályoknak ellentmondó állami támogatást idő előtt leállította a csatlakozáskor.

Az 1957-ben született ikerpár sokat veszített ezen a fordulaton, és különös érveléssel támadtak: Románia 2003-ban kétoldalú megállapodást kötött Svédországgal, hogy kölcsönösen megvédik egymás állampolgárainak befektetéseit, a testvérek pedig svéd állampolgársággal is rendelkeznek, így arra hivatkoztak, hogy ők valójában svédként fektettek be Romániában.

A cikk összefoglalója szerint az ICSID 2013-ban a „bihari svédeknek” adott igazat, és 85 millió dolláros kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot, azonban az Európai Bizottság megállapította, hogy nem lehet gyakorlatba ültetni a határozatot, mert a támogatás ellentmond az uniós szabályoknak.

Miculáék erre amerikai bírósághoz fordultak, hogy az mondja ki a washingtoni székhelyű ICSID döntésének érvényességét, 2019-ben pedig a washingtoni bíróság nekik adott igazat, és immár 356 millió dolláros kártérítést ítéltek meg.

A román kormány 2019-ben 912,5 millió lej átutalásáról döntött, miután a Micula fivérek elérték, hogy zárolják az ország kőolajvezetékeit kezelő Conpet Ploiești vállalatban, illetve a cernavodai atomerőműben, a Nuclearelectricában birtokolt állami részesedést.

A kártérítés teljes összegéből azonban mintegy 100 millió dollár még mindig hiányzik, és tavaly november óta késedelmi kamatot is felszámolnak a tartozás miatt. Az amerikai szövetségi bíróság pedig bekérette Románia amerikai vagyonelemeinek listáját, de a bíróság szerint nem kaptak kielégítő választ, ezért további 1,5 millió dolláros bírságot szabtak ki.

A Szabad Európa Rádió is próbálta megtudni, hogy milyen vagyonelemeket zárolhatnak a tartozás miatt, de nem kaptak választ a bukaresti külügyminisztériumtól. A lap cikke szerint Románia New York-i konzulátusának épülete a román állam tulajdonában van, de az amerikai per miatt veszélybe kerülhet a washingtoni nagykövetség épülete, illetve szolgálati lakások és más ingatlanok tulajdonjoga is.

Négy évtized alatt 247 millióval kevesebb házi veréb lett Európában, és több másik olyan madárfaj, melynek egyedei egykor mindenfelé előfordultak, szintén jelentősen visszaszorult a kontinensen egy új kutatás szerint, írja a Guardian.

A Royal Society for the Protection of Birds, a BirdLife International és a Cseh Ornitológus Társaság által készített elemzés során az Európában őshonos 455 madárfaj populációját vizsgálták, és az adatok elemzéséből úgy tűnik, hogy 378 fajból ma már kevesebb egyed él velünk, mint 1980-ban. Összesen 17-19 százalék közötti lehet a visszaesés, de a populációk zsugorodása különösen érinti azokat a fajokat, melyek mezőgazdasági területek mellett, rétek közelében élnek.

A változások különösen érzékenyen érintették a házi verebeket: e madárfaj populációja a felére zsugorodott össze, míg a mezei verébből 30 millióval lett kevesebb. Az elemzés szerint mindkét faj elsősorban a megváltozott mezőgazdasági gyakorlatok miatt szenvedett veszteségeket, de a házi verebekből a városokban is kevesebb van. Hogy miért, az egyelőre még kérdéses, lehetséges magyarázatként az élelemhiány, különféle járványok, illetve a légszennyezés merült fel.

Becslések szerint az Európában költő madarak mintegy hatodával, 600 millió madárral lehet most kevesebb, mint 1980-ban. Sárga billegetőből 97 millióval, seregélyből 75 millióval, mezei pacsirtából pedig 68 millió példánnyal lehet kevesebb.

Az elemzés szerint a mezőgazdasági nagyiparivá válása alapvetően szorította vissza a madarak természetes élőhelyeit, a különféle gyomirtók és egyéb „növényvédő” szerek használata pedig jelentős pusztítást végzett a rovarok között, emiatt sok madár maradt elégséges táplálék nélkül.

A tanulmány egyik vezető kutatója, Fiona Burns szerint a biológiai sokszínűségről szóló jövő évi ENSZ-csúcson muszáj lesz kezdeni valamit a helyzettel, hiszen a klíma- és a természeti válság közös kezelésére van szükség. Ehhez többek között növelni kell a környezetbarát mezőgazdasági területek arányát, erősíteni kell a fajok védelmét szolgáló intézkedéseket, fenntartható erdő- és halgazdálkodásra van szükség, és meredeken növelni kell a védett területek méretét mindenhol.

Vannak ugyanakkor madárfajok, melyek populációja növekedni tudott: 203 faj egyedeiből 340 millióval lett több negyven év alatt, de a növekedés kétharmadát nyolc faj, a barátposzáta, a csilpcsalpfüzike, a fekete rigó, az ökörszem, a tengelic, a vörösbegy, az örvös galamb és a kék cinege hozta össze.

11 ragadozómadár is meg tudta duplázni a populációját 1980 óta, köztük a vándorsólyom, a rétihéja, az egerészölyv, a rétisas és a szirti sas. Ugyanakkor e fajok továbbra is ritkának számítanak, azaz a populációjuk e növekedés ellenére is kicsinek mondható.

Szakértők szerint a ragadozók a hatékonyabb természetvédelmi törekvéseknek, illetve a különféle mérgező mezőgazdasági anyagok visszaszorításának köszönhetik, hogy nőhetett a populációjuk. Az EU Madárdirektívája már jogi védelmet is biztosít egyes fajok élőhelyei számára, ez is kedvezhetett a madaraknak.

A BirdLife Europe vezetője, Anna Staneva szerint a most megjelent jelentés egy egyértelmű figyelmeztetés a természet részéről: bár egyes veszélyeztetett vagy ritka fajok esetében sikerült elérni eredményeket a meghozott intézkedéseknek köszönhetően, azok a fajok, melyekből korábban sok egyed élt velünk, továbbra is veszítenek populációikból.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) járványügyileg kockázatos területekre szóló utazási figyelmeztetést adott ki Magyarországra, Csehországra és Izlandra a koronavírusos fertőzöttek növekvő számára tekintettel.

A CDC négyes, vagyis "nagyon magas" szintre emelte ezen országokkal kapcsolatos, hétfőn kiadott utazási figyelmeztetését, azt javasolva az amerikai állampolgároknak, hogy lehetőleg kerüljék el az odautazást.

Mindazonáltal Japán, India, Pakisztán, Libéria, Gambia és Mozambik tekintetében egyes, vagyis alacsony szintre mérsékelte a figyelmeztetést. (MTI)

Világhírű művészek, többek között Jackson Pollock, Mark Rothko és Andy Warhol alkotásait is elárverezték hétfőn New Yorkban, és összesen kicsit több mint 676 millió dollár, azaz több mint 217 milliárd forint folyt be az aukción, írja a BBC.

Az árverés érdekessége, hogy a 35 műtárgyat az ingatlanfejlesztő New York-i milliárdos, Harry Macklowe és egykori felesége, Linda Burg dobta piacra, mivel a 2018-as válásuk tárgyalásán az a döntés született, hogy el kell adniuk a 20. század számos remekművét tartalmazó gyűjteményüket, és a befolyó összeget el kell osztaniuk egymás között.

A most elárverezett művek csak a gyűjtemény felét tették ki, jövőre 35 további alkotást is eladnak majd. Az értékesített alkotások között szerepelt Rothko No 7. című műve, ami 82,5 millió dollárért ment el. Ez a második legmagasabb ár, amit valaha kifizettek egy alkotásáért. Azt nem tudni, hogy ki a vásárló, de a Reuters beszámolója szerint heves licitháború dúlt ázsiai vásárlókat képviselő ügynökök között.

Pollock Number 17, 1951 című alkotása 61,2 millió dollárért ment el, míg Warhol "Nine Marilyn's" című selyemvászna 48,5 millió dollárért.

Az előzetesen 400 millió dollárosra becsült gyűjteményt az elmúlt hónapokban világkörüli útra küldték, hogy így növeljék az érdeklődést, a művek felbukkantak többek között Tajpejben, Hongkongban, Párizsban és Londonban is.

A New York Timesnak nyilatkozó műkereskedő, Andrew Fabricant azt mondta, hogy a házaspár tagjai közül Linda volt az igazi műgyűjtő. 59 évnyi házasság után váltak el tavaly, több évnyi egyezkedést követően. A pár nem tudott megállapodni egymással a gyűjtemény értékével kapcsolatban, úgyhogy a bíró kijelölt egy ügyintézőt, aki felügyelte az értékesítést.

Az orosz pénzügyminisztérium előterjesztése szerint jövő év elején 7,4 százalékkal nőhetne a vodka félliterének minimumára, 261 rubelre, azaz mai árfolyamon átszámítva 1158 forintra. (Jelenleg amúgy a rubel árfolyama 4,44 forinton áll. Véletlen? Nem hinnénk!) Ez az az ár, ami alatt nem lehet az országban vodkát árusítani.

A vodka minimálárát 2009-ben vezette be az orosz kormány, azzal a céllal, hogy így szorítsák ki a piacról a hamisított, sokszor életveszélyes termékeket. Az elmúlt két évben már emelte az árat a kormány, de például 2015-ben előfordult, hogy a vezetés csökkentette a minimumárat, mivel úgy látták, hogy a túl drága vodkaárak hajthatják az embereket az illegális piac felé, ami országszerte mérgezéses halálesetek vezet. Akkor 220 rubelről 185 rubelre mérsékelték az árat, de aztán piacelemzők arra jutottak, hogy az árcsökkentés nem befolyásolta a helyzetet, ezért 2016-tól ismét emelkedni kezdett a vodka hatósági ára,

Több mint 500 embert kellett kórházban ellátni Egyiptom déli részén, miután annyira heves viharok csaptak le a régióra, hogy az már a szabadban élő és bujkáló skorpióknak is sok volt, és emberek házaiba menekültek be, ahol persze meg is marták az arrajáró embereket, írja az AP.

A hétvégén Aswan tartományra szokatlanul heves vihar csapott le, rengeteg esővel és villámlásokkal. A villámok három ember halálát okozták, közölte Ashaf Attia kormányzó. Ugyanakkor a skorpiócsípéssel kórházba került emberek mind kaptak ellenszérumot, így ők távozhattak végül.

Hétfőn az egyiptomi közösségi oldalakon számtalan felvétel keringett az elöntött utcákról, járművekről vagy mezőgazdasági területekről. A régióban több helyen áramkimaradás volt, nem nyitottak ki az iskolák, és a Nílus hajóforgalmát is fel kellett függeszteni.

A régió kórházaiban volt elegendő vakcina a skorpiócsípésekre, közölték a hatóságok, több mint 3000 adag elérhető a szérumból Aswan kórházaiban, és extra adagokat küldtek a nehezebben megközelíthető közeli hegyvidéki és sivatagi területekre.

A skorpiók által megmart emberek komoly fájdalomról, lázról, verejtékezésről, hányásról és izzadásról, illetve izomrángásról számoltak be. A környező hegyekben él többek között az arab vastagfarkú skorpió, az Androctonus crassicauda, melynek görög neve egyszerűen annyit tesz, hogy emberölő. A világ egyik legveszélyesebb skorpiófajának számít, de csak évente pár áldozata szokott lenni.

Első csúcstalálkozóját tartotta meg Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai államfő, igaz, csak online keretek között. Az Egyesült Államok és Kína között évek óta egyre feszültebb a viszony, kereskedelmi viták mellett olyan érzékeny témák miatt is, mint Tajvan helyzete, a Dél-kínai-tenger sorsa vagy az emberi jogok helyzetének megítélése.

A keddi egyeztetés a legkomolyabb diplomáciai esemény volt a két nagyhatalom között Biden januári beiktatása óta. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a találkozó konstruktív és eredményes volt, és segített abban, hogy a két fél jobban megértse a másik álláspontját.

A beszámolók szerint Hszi régi barátjaként üdvözölte Bident, ,míg a Reuters beszámolója szerint Biden arról beszélt indításként, hogy köztük sosem volt túl formális a kapcsolat, és mindig képesek voltak őszintén beszélni egymással. Hszi szerint arra lenne szükségük, hogy a két ország javítson a kommunikációjukon, és hogy közösen nézzenek szembe a kihívásokkal. A kínai államfő beszélt arról is, hogy az olyan globális kihívások leküzdéséhez, mint a klímaváltozás vagy a koronavírus-járvány, szintén arra van szükség, hogy egészségesek legyenek az amerikai-kínai kapcsolatok.

A két állam már múlt héten közös nyilatkozatot adott ki a glasgow-i klímacsúcs idején, ami akkor sokakat meglepett. Hszi most arról beszélt, hogy az emberiség egy globális faluban él, és közösen a kihívások, melyek rájuk leselkednek.

A cél annak a biztosítása, hogy Kína és az Egyesült Államok versenye ne forduljon át konfliktusba - mondta el Biden: „Felelősséggel tartozunk a világ és a népeink iránt” - tette hozzá az amerikai elnök, aki a személyes találkozót előnyben részesítette volna, de a kínai vezető a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el országát, a glasgow-i csúcson sem volt ott.

Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy legközelebb személyesen találkozhat kínai hivatali partnerével, és hogy "nyílt beszélgetést" folytatnak majd az emberi jogokról és a biztonsági kérdésekről is.

Biden kitért arra is, hogy hisznek abban, hogy minden országnak azonos szabályok szerint kell eljárnia, és hogy az Egyesült Államok mindig ki fog állni érdekeltségei, a számukra fontos érdekek és a szövetségeseik mellett. Ez utóbbival vélhetően Tajvanra célzott, ami az egyik leginkább konfliktusos téma a két nagyhatalom között.

A BBC gyorselemzése szerint korábban már mindkét vezető célzott arra, hogy az egyre fokozódó rivalizálás köztük valójában egyik országnak sem válik előnyére, és potenciális veszélyeket is rejt magában. Épp ezért volt jelentősége még ennek a virtuális találkozónak is, hiszen hosszú ideje nem lehetett látni olyat, hogy a kínai és az amerikai vezető ilyen jó hangulatban egyeztessen egymással. Biden és Hszi az amerikai elnök beiktatása óta kétszer beszélt egymással rövidebben, de csúcstalálkozóból ez volt az első.

A taxis szervezetek szerint egy minimum 18 százalékos azonnali tarifaemelés lenne indokolt, ám a főváros vezetése szerint a veszélyhelyzeti jogszabály nem teszi lehetővé semmilyen, önkormányzat által meghatározott díj emelését - írta keddi lapszámában a Világgazdaság.

Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) elnöke a lapnak elmondta, hogy a hivatkozott kormányrendelet jogértelmezésében vita van a felek között, ezért indítványozták, hogy kérjenek közösen állásfoglalást a kormányhivataltól.
Jelezte, hogy január 1-jéig nem lát esélyt a tarifakorrekcióra, de addig is a felek létrehoznak két munkabizottságot, amelyeknek a részletek pontos kidolgozása lesz a feladatuk.

Közölte azt is, hogy a fővárosi vezetőknek átadtak egy háttéranyagot, amely évekre visszamenően tartalmazza a taxisok költségeinek változását, és amely alapján minimum 18 százalékos tarifaemelést tartanak indokoltnak. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy Metál Zoltán korábban a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy 30 százalékkal szeretnék emelni a jelenlegi, 2018 óta alkalmazott árakat.

A lap megkeresésére a főváros megerősítette azt az álláspontját, hogy a hatályos kormányrendelet értelmében semmilyen, önkormányzat által meghatározott díj nem emelhető. Hozzátették, hogy a városvezetés és a taxis szervezetek között a díjemelésről szóló tárgyalások folyamatban vannak, csak azok lezárultával tájékoztatnak majd az eredményekről. (MTI)

Az Egyesült Államok szerint Oroszország veszélybe sodorta a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósait, amikor egy műholdak elleni rakétát tesztelt.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn este elítélte "a felelőtlen" rakétatesztet. Mint mondta, egy orosz műhold megsemmisítésével űrszemét keletkezett, ami "űrhajósok életét, a Nemzetközi Űrállomás épségét és a nemzetek érdekeit veszélyezteti".

Az amerikai űrparancsnokság közlése szerint a hétfőn végrehajtott rakétateszt következtében több mint 1500, nyomon követhető, alacsony Föld-körüli pályán keringő törmelék keletkezett. Ezek feltehetően több százezer kisebb szilánkra fognak szétesni és évekig, ha nem évtizedekig fognak keringeni a Föld körül. "Ez jelentős kockázatot jelent a Nemzetközi Űrállomás legénysége és más, személyzettel végrehajtott űrkutatási tevékenységek, valamint számos ország műholdjai számára" - tette hozzá.

James Dickinson amerikai tábornok szerint Oroszország megmutatta, hogy tudatosan nem érdekli őket a világűr biztonságára és védelmére. Mint mondta, Oroszország olyan képességeket és eszközöket fejleszt és vet be, amelyek arra hivatottak, hogy aktívan megakadályozzák az Egyesült Államok és szövetségesei hozzáférését a világűrhöz.

Az űrszeméttel való lehetséges ütközés miatt az ISS hét fős legénységének hétfőn két alkalommal is biztonságba kellett vonulnia az űrállomáshoz dokkolt űrhajók fedélzetén, hogy vészhelyzet esetén gyorsan visszatérhessenek a Földre. A legénységnek jelenleg négy amerikai, egy német és két orosz tagja van. (MTI, BBC)

Monumentális kudarc, értékelte a klímacsúcsot a Csendes-óceáni régió egyik szakértője, aki jelen volt Glasgowban. Történelmi siker, közölte ugyanerről az eseményről Boris Johnson brit miniszterelnök, bár ő is elismerte, az előrehaladásuk fölött érzett örömükbe némi csalódottság is vegyült.

Ez a két véglet elég jól megmutatja, mennyire eltérően értékelik a világ különböző részein az ENSZ 26. klímacsúcsának (COP) végén elfogadott záródokumentumot.

A megállapodásnak, amit némi csúszással és utolsó pillanatos drámák után (erről lesz még szó) fogadtak csak el, elvileg ki kéne jelölnie az utat a világ országai számára, amit követve elérhető marad a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött legkedvezőbb forgatókönyv, azaz hogy az iparosodás korszakának kezdetéhez képest 2100-ig maximum 1,5 Celsius-fokkal növekszik majd a globális átlaghőmérséklet. A klímacsúcs vége óta megjelent első elemzések rendre kiemelik, hogy ez ugyan továbbra sem elképzelhetetlen, de azt se látni, hogy a 26. COP olyan sokat tett volna ezért. A tárgyalásokat a helyszínen végigkövető Fiona Harvey a Guardianban foglalta össze a megállapodás legfontosabb részleteit.

Kibocsátáscsökkentés

Mindenképp sikernek számít, hogy sikerült előrébb hozni a Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulások (NDC) újratervezését. AZ NDC-k határozzák meg, hogy az egyes országok hogyan tervezik csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat 2030-ig, és az utóbbi időben számos jelentés született arról, hogy ha a jelenleg hatályos NDC-k maradnak érvényben, akkor képtelenség belül maradni az 1,5 Celsius-fokos melegedési limiten, sőt, akár 2,4 fokkal is számolhatunk.

Viszont az NDC-k újratervezése nem szerepelt az idei klímacsúcs napirendjén, mivel a párizsi megállapodás értelmében erre öt évente kellene sor kerüljön, legközelebb 2025-ben, ez azonban sok szakértő szerint már túl késő lenne. Glasgowba egyetlen ország, India érkezett újratervezett NDC-vel, a klímacsúcson viszont megállapodás született arról, hogy a jövő évi egyiptomi klímacsúcson, és a 2023-as találkozón is téma lesz a nemzeti programok újratervezése, és minden ország új, felülvizsgált tervekkel érkezik majd, életben tartva az 1,5 fokos tervek reményét.

Szén

A szén kérdése továbbra is a legégetőbb kérdés: nincs elemzés, ami ne hangsúlyozná, hogy nem lehet elérni az 1,5 fokos tervet a szénhasználat villámgyors leállítása nélkül. Becslések szerint a világ jelenleg üzemelő 8500 szénerőművének legalább 40 százalékát kéne lekapcsolni 2030-ig, anélkül, hogy egyetlen új erőmű is épülne. Ettől azonban elég messze vagyunk: 2020 első felében ugyan az ipari forradalom kezdete óta először fordult elő, hogy csökkent a világban lévő szénerőművek száma, de pont a járvány okozta lezárásokat követő gazdasági visszapattanás, illetve az azt követő energiaválság mutatta meg, hogy a szénkorszaknak még messze nincs vége.

A glasgow-i csúcs legdrámaibb pillanatait az okozta, amikor India az utolsó pillanatban megfúrta a megállapodás eredetileg tervezett szövegét, ami a szénerőművek kivezetése mellett köteleződött volna el. Helyette a leépítés került be a szövegbe, ami ugyan szintén a szénerőművek visszaszorításáról szól, de sokak szerint közel sem annyira radikális. Nem véletlen, hogy a legtöbb, a csúcs óta megjelent elemzés éppen a két angol kifejezés, a “phasing out” és “phasing down” közti különbséget boncolgatja.

Az optimistább résztvevők és elemzők szerint már a felvizezett kifejezés is ünnepelendő, hiszen az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyv óta egyetlen olyan megállapodás sem született a klímacsúcsokon, ami konkrétan említette volna a fosszilis energiahordozók kivezetésének kérdését, ezért ez a felpuhított verzió is örömteli előrelépés. A pesszimistább szereplők szerint viszont India, majd a felvetésükhöz csatlakozó Kína és Dél-Afrika, Bolívia és Irán történelmi lehetőséget szalasztott el.

Láthatóan megviselve fogadta ezt a fordulatot a COP elnöki tisztjét betöltő brit politikus, Alok Sharma is, aki személyes missziójának tekintette a szén végleges feladásának elérését.

Az indiai álláspontot az ország környezetvédelmi minisztere, Bhupender Yadav foglalta össze a klímacsúcson, amikor arról beszélt, hogy hogyan várhatná el a világ a fejlődő országoktól, hogy vezessék ki a szenet és a fosszilis üzemanyagok támogatását, amikor ezeknek az országoknak még számos tennivalójuk van a szegénység csökkentése terén.

Ugyanakkor a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett, legsérülékenyebb országok között is számos fejlődő, szegényebb országot találni, Sharma megindult felszólalásában éppen tőlük kért bocsánatot a történtek miatt. A szöveg felvizezése miatt elégedetlenkedett később újságíróknak az USA klímanagykövete, az egykori külügyminiszter, John Kerry is, aki ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy ha nem egyeztek volna bele India és Kína kérésébe, az egész egyezmény odalehetett volna, és két évnyi munka ment volna a kukába.

A pénz

A világ fejlett országai 2009-ben megígérték, hogy a 2010-es évtized végétől kezdve évi százmilliárd dollárt fognak összedobni, hogy segítsék a világ szegényebb országait a kibocsátásuk mérséklésében és a klímaválság okozta károk enyhítésében. Ehhez képest 2019-ben mindössze 80 milliárd dollár érkezett a fejlett országok államaitól, illetve nagyvállalataitól. Ez a Guardian helyszíni összefoglalója szerint komoly sérelmekhez vezetett az idei tárgyalások során, sok fejlődő ország hánytorgatta fel a nem teljesülő ígéreteket, mire válaszul a gazdagabb országok közölték, hogy a következő öt évben tényleg letesznek 500 milliárd dollárnyi támogatást az asztalra.

Megváltozhat a támogatási rendszer szisztémája is: eddig a pénz nagy része a kibocsátás mérséklésére ment, például a megújuló energiaforrások telepítésére, ami könnyen torz helyzetet eredményezett, hiszen sok közepesen gazdag ország ezt akár segítség nélkül is meg tudta volna tenni, mert ma már sok helyen nyereséggel is telepíthetőek megújuló energiarendszerek. Ugyanakkor a legszegényebb országok, ahol a támogatás arra kéne, hogy a megváltozó szélsőséges időjárási körülményekre felkészüljenek, forrás nélkül maradtak.

A következő támogatási ciklusban a támogatásokból kétszer akkora szeletet fognak adaptációs célokra fordítani, 20 milliárd font helyett 40 milliárdot. Ez még mindig elmarad az ENSZ által javasolt 50-50 százalékos szisztémától, de így is előrelépésnek tekinthető.

Károk

Külön vitapontot jelentett, hogy a gazdagabb, a klímaváltozás előidézésében nagyobb felelősséget viselő országok hogyan kárpótolják azokat az országokat, ahol az árvizek, a hurrikánok és egyéb, erősebbé és rendszeresebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek súlyos károkat okoznak.

Számos fejlődő országok évtizedek óta hangsúlyozza, hogy eleve korlátozott költségvetésüknek egyre nagyobb hányadát kell e károk felszámolására, újraépítésére fordítaniuk. A vita sokáig elég parttalan volt, Harvey szerint elsősorban azért, mert a fejlett országok részéről még ha egy-egy konkrét esetben egyet is értettek volna a kártérítési igényekkel, vonakodtak ebbe belemenni, mivel féltek attól, hogy precedenst teremtve végeláthatatlan jogi-kártérítési folyamatokat indíthatnak el.

A legutóbbi klímacsúcson létrejött a Santiago-hálózat, ami egy globális kárbejelentő rendszer és adatbázis, és a fejlődő országok közül többen abban bíztak, hogy az idei találkozón sikerül majd ehhez egy kártérítési rendszert is megalkotni. Ez nem történt meg, de a kérdés a jövő évi klímacsúcs napirendjén is szerepel majd.

Keserédesnek nevezte a klímacsúcs eredményeit a hazai klímaportál, a Másfélfok elemzője, Lehoczky Annamária, aki arról írt, hogy a „COP26 előrelendítette valamelyest a világot a felmelegedés 1,5 °C-os korlátozása felé vezető úton, de a tempó még így is borzasztó lassú a helyzet súlyosságához képest”.

A Másfélfok elemzésében ünnepelendő eredménynek tartják, hogy

• Világosan a kőszénkor alkonyát jelzi a COP26 döntése. A glasgow-i ígéretek valószínűleg körülbelül 80+ GW új szénerőmű telepítését nullázzák le, ami a Kínán kívüli összes tervezett üzem kétharmada.
• A metánkibocsátások csökkentését is bejelentették: a metánkibocsátások 30%-os csökkentésének teljesítésével 2050-ig akár 0,2 °C-kal mérsékelhető lenne a globális felmelegedés mértéke.
• Kimondták, hogy együtt kell kezelni az éghajlati és ökológiai válságot. A COP26 döntés világosan elismeri, hogy az ökológiai és klímaválság mélyen összefonódik, ezért ezeket együtt kell kezelni, a természet megóvása és helyreállítása kulcskérdés.
• Több pénz jut a fejlődőknek: az alkalmazkodás finanszírozása terén előrelépést jelent, hogy a fejlett országok megígérték, hogy 2025-ig megduplázzák az alkalmazkodásra szánt összeget a 2019-es szinthez képest, ahogy azt már írtuk is az imént.
• Emellett véglegesítették a párizsi szabálykönyvet, illetve látszik, hogy tényleg itt van már az elektromos járművek hajnala.

Kedvezőtlen hírek szerintük ugyanakkor azok, melyekről feljebb már több szó is esett:

• Túl kevesek az országok vállalásai. A CAT legfrissebb elemzése szerint, a Glasgow-ban bejelentett középtávú vállalások még mindig legalább 2,4 °C-os globális felmelegedéshez vezetnek a század végére.
• Felpuhított szövegezés: szénkivezetés helyett csökkentésről beszél a szöveg. India vitte el a balhét, de a háttérben az USA és Kína sem tiltakozott túlzottan.
• Túl kevés klímafinanszírozás: a fejlődő országok óriási csalódásként élték meg, hogy a fejlettek továbbra sem teljesítették klímafinanszírozásra vonatkozó vállalásukat. 2025-ig várják az 500 milliárd USD-t, amire semmi garancia sincs továbbra sem.

Miben lehet bízni?

1995 óta ez volt a 26. COP, és látni, hogy az elmúlt években mennyivel nagyobb figyelem jut ezekre a rendezvényekre, mint mondjuk a kétezres évek elején. Ez persze nem véletlen, a klímaváltozás sokkal inkább a valóságunk része lett, ma már nem nagyon szokás kételkedni a létezésében, és az idei nyár világszerte megmutatta, milyen szélsőséges jelenségekkel járhat, ha ilyen ütemben melegszik tovább a bolygónk.

Maga a melegedés önmagában nem kérdéses, ezt hangsúlyozta az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) idén augusztusban publikált jelentése is, ugyanakkor a melegedés mértéke még múlhat rajtunk, ehhez azonban gyors és radikális cselekedetekre van szükség, elsősorban épp a fosszilis energiahordózók használatában. Épp ezért voltak óriásiak az elvárások a glasgow-i csúcs előtt, és épp ezért érzik sokan azt, hogy csalódniuk kellett.

Persze, kérdés az is, hogy mekkora szerepe lehet a megállapodásnak, ha a kibocsátások és így ezzel a felmelegedés sorsának kérdése valójában a legnagyobb kibocsátó országok vezetésének kezében van. Erről írt elemzésében a New York Times klímaügyi szakírója, Somini Sengupta, aki hangsúlyozta, hogy hiába a mintegy 200 ország megállapodása, jelentős részben végül igazából Washingtonban, Pekingben és Újdelhiben dőlhet el, hogy mi lesz a kibocsátásokkal, és a legnagyobb országokban zajló politikai, gazdasági, társadalmi folyamatok alakíthatják majd igazán a következő évtizedek klímapolitikáját.

A társadalmi mozgalmak fontosságát hangsúlyozta elemzésében az egyik legismertebb brit környezeti kérdésekkel foglalkozó író, George Monbiot, aki öngyilkos paktumként értékelte a glasgow-i klímaegyezményt. Szerinte ugyanakkor nem szabad feladni a reményt: bár a kormányok nem mertek elég radikálisak lenni, és a túlélésünk és a fosszilis ipar érdekei között próbáltak meg egy kompromisszumot a tető alá hozni, a történelemből ismerni példákat arra, amikor egy apró törés, egy apró mozgolódás hatalmas, az egész rendszert érintő változásokat indított el. Monbiot szerint van esély arra, hogy ilyen folyamatok menjenek végbe az energiarendszereinkben vagy a közlekedésben, ahol pár elterjedő innováció és apróbb beavatkozás zöld dominiószerű folyamatokat indíthat el.

De még ennél is fontosabb, hogy a társadalmakban egyre többen és többen vannak, akik már látják, hogy mehet úgy tovább a világ, ahogy eddig, hogy rendszerszintű változásokra van szükség. Legyen szó olyan kérdésekről, minthogy milyen városokban élünk, hogyan közlekedünk, mit és mennyit fogyasztunk. És a közkeletű vélekedésekkel szemben egyáltalán nem kellenek órási tömegek, hogy ezek a gondolatok a status quo részévé váljanak: Monbiot egy 2018-as, Science-ben megjelent kutatást említ, mely szerint egy újfajta gondolkodás vagy norma akkor tud irányadóvá válni, ha a társadalomban van egy 25 százaléknyi tábor, melynek tagjai elkötelezetten küzdenek ezért és képviselik. E határ fölött az általuk képviselt norma könnyen elterjed, és sokan mások is igazodhatnak hozzá. És reményei szerint ettől a zöld mozgalmak egyáltalán nincsenek messze, hiszen egyre több és több ember van, aki látja, hogy a jelenlegi folyamatok mit tesznek a bolygóval.

Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök a brit Daily Telegraphnak beszélt arról, hogy a 2500 éves, Elgin-márványok néven ismert domborművek és szobrok az athéni Akropolisz Múzeum tulajdonát kell képezzék, és ezért ismét kezdeményezni a brit kormánynál, hogy szolgáltassák ezeket vissza.

Mitsotakis még azt is felvetette, hogy a görögök akár néhány műkincsüket is kölcsönadják a British Museumnak, ha sikerül megállapodni a márványok visszaküldéséről, írja a Guardian.

Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor korábban kizárta, hogy visszaadják a márványokat, mivel szerinte azok jogszerűen kerültek a brit múzeum tulajdonába. Mitsotakis ezzel szemben úgy látja, hogy a márványokat ellopták a 19. században, és ezért jogszerűen az athéni múzeum tulajdonát kéne képezzék.

A márványokat több mint 200 éve mozdította el eredeti helyéről Lord Elgin. Hogy ez hogyan történt, az az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb kulturális és kultúr-geopolitikai vitájának tárgya.

A két miniszterelnök jövő héten fog találkozni egymással, és Mitsotakis azt ígéri, hogy ismét fel fogja hozni a témát. A görög miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a párbeszédtől való elzárkózás különösen ellentmondásos álláspont lenne a britek részéről éppen most, amikor világszerte egyre több példát látni ellopott-elhurcolt műtárgyak visszaszolgáltatására. Szerinte a Boris Johnson által megálmodott brexit-utáni Globális Britannia fantasztikus felvillantása lenne, ha képesek lennének ehhez a kérdéshez más szemszögből is hozzáállni.

Johnson ugyanakkor még év elején, egy görög lapnak nyilatkozva is azt mondta, hogy megérti a görög emberek és a miniszterelnök erőteljes érzelmeit a témában, ugyanakkor a brit kormánynak egy határozott, régre visszanyúló pozíciója van a szobrokkal kapcsolatban, mely szerint Lord Elgin a korszak törvényeit figyelembe véve, jogszerű módon vásárolta meg a márványokat.

Lord Elgin emberei 1801 és 1812 között távolították el a Panteon megmaradt szobrainak mintegy felét, majd ezeket Londonba küldték. Elgin akkor azzal érvelt, hogy erre felhatalmazást kapott az Ottomán Birodalom kormányától, amely akkor a mai Görögország területét ellenőrizte. Erről létezik is egy feljegyzés, ugyanakkor ennek megfelelője sosem került elő az ottomán archívumokból, pedig ebből az időszakból rendkívül alaposan vezetett archívumok maradtak fenn, ezért vannak, akik az Elgin által bemutatott dokumentum valódiságát is kétségbe vonták.

A márványok elhurcolásának Londonban is voltak kritikusai, Lord Bryon például vandalizmushoz és fosztogatáshoz hasonlította a történteket.

Miután 1832-ben Görögország visszaszerezte függetlenségét, több alkalommal is igyekeztek visszakövetelni az elhurcolt műkincseiket. A 20. század második felére felerősödtek ezek a törekvések, egyelőre kevés sikerrel. 2014-ben az UNESCO is felajánlotta, hogy közvetít a londoni és az athéni fél között, de a British Museum ezt elutasította.

A 45 éves Daniel Humm az év végén távozik a London egyik legelőkelőbb városrészében, Mayfair-ben lévő Claridge's hotel éttermének éléről. A Davies and Brook nevű éttermet vezető Humm ugyanis egy teljesen növényi alapú menüt kívánt bevezetni, a szálloda és az étterem vezetősége azonban nem értett egyet az ötlettel.

A Guardian beszámolója szerint pénteken a hotel Twitteren közölte, hogy a teljesen vegán irány nem az az út, amit ők követni akarnak. Az étteremben amúgy jelenleg 125 fontért, azaz mintegy 54 ezer forintért kínálnak négyfogásos menüt, ami libamájat és kaviárt is tartalmaz.

A hotel közleménye szerint teljes mértékben megértik és tiszteletben tartják azt a kulináris irányt, amit Hull követni akar, de a Clardidge's nem erre akar menni, ezért kölcsönös megegyezéssel, de elválnak az útjaik.

A Daily Mail korábban arról írt, hogy a hotel vezetése attól tartott, hogy ha átállnak a teljesen vegán menüre, az felbosszanthatja az étterem több ezer visszatérő vendégét.

Humm New York-i étterme, a három Michelin-csillaggal rendelkező Eleven Madison Park idén év elején lett egy teljesen növényi alapú finedining-étterem. A honlapján megjelent közlemény szerint azért, mert a jelenlegi élelmiszer-rendszer egyszerűen nem fenntartható. A korlátozások után teljesen vegánként újranyitó étteremről a séf akkor elmondta, hogy számára világos lett, hogy azok után, amin tavaly mindenki átment, nem nyithatják újra ugyanazt az éttermet.

Pénteken Humm az Instagramon írta meg, hogy ebben a misszióban nem ismer kompromisszumot, ezért nem lehetett más döntés, csak az elválás. „Számomra a jövő növényi alapú. Sosem volt egyértelműbb, hogy a világ változik, és nekünk vele kell változnunk” – írta erről.

Egy fiatal szír férfi holtteste került elő Lengyelországban, a belarusz határ menti erdős területről, írja az AP. A férfi a legújabb áldozata lehet annak a válságnak, ami a határnál tört ki, és amihez vélhetően az vezetett, hogy Lukasenka rezsimje több ezer szíriai, afgán és iraki menekültet utaztatott és engedett szándékosan a határ közelébe, hogy utána megpróbáljanak átjutni az Európai Unióba.

A lengyel rendőrség közleménye szerint a holttestet a Wolka Terechowska nevű falu közelében találták meg pénteken. A halál pontos okát még nem állapították meg. Eddig legalább kilenc halálos áldozata van a válságnak, amit a nyugati országok szerint egyértelműen Lukasenka gerjeszt, amikor a közel-keleti rossz életkörülmények elől elvándorolni akaró embereket hoz Fehéroroszágba, azzal az ígérettel, hogy onnan majd bejuthatnak az EU-ba. Az EU vezetői szerint Minszk ezzel a hibrid eszközzel nyomást akar helyezni az unió tagországaira, válaszul a szankciókért, amit a választási csalás után kitört tüntetések vérbe fojtásáért rótt ki Brüsszel a belarusz rezsimre.

Humanitárius szervezetek attól tartanak, hogy a közeljövőben csak nőhet az áldozatok száma, hiszen az erdős vidéken jelenleg is több ezer ember tartózkodhat az átjutás reményében, miközben egyre hidegebbre fordul az időjárás.

Oroszországnak nincsen semmi köze a Fehéroroszország és Lengyelország határán zajló migrációs válsághoz - jelentette ki Vlagyimir Putyin egy szombati tévéinterjúban.

„Szeretném, ha mindenki tudatosítaná: nekünk ehhez semmi közünk” - mondta az orosz elnök a Moszkva. Kreml. Putyin című program moderátorának, Pavel Zarubinnak. „Mindenki mindenféle indok nélkül, és minden alkalmat megragadva felelőssé próbál tenni bennünket"”- folytatta. Orosz légitársaságok nem szállítottak migránsokat Fehéroroszországba - ismételte meg. Szerinte a migrációs válságot a nyugati, ezen belül az európai országok hozták létre, és ennek politikai, gazdasági és katonai okai vannak.

Putyin reményét fejezte ki, hogy Fehéroroszország nem fogja elzárni az Európai Unióba vezető orosz gázvezetéket. "Lukasenka, mint a tranzitország elnöke, természetesen utasítást adhat európai szállításaink megállítására. De ez a tranzitmegállapodásunk megsértése lenne. Remélem, erre nem kerül sor" - mondta.

Mint pénteki cikkünkben is írtuk, hétfő óta folyamatosan feszült a helyzet a belarusz-lengyel határon. Aznap több ezer iraki, szíriai és jemeni menekült indult neki a határnak, azzal a céllal, hogy átjussanak az európai uniós országba. A lengyel határőrök útjukat állták, a fehérorosz hadsereg nem engedi vissza őket, így azóta a senkiföldjén táboroznak, és rendszeres időközönként megpróbálnak átjutni valahogyan, egyelőre sikertelenül.

A kialakult helyzet miatt csütörtökön ülésezett az ENSZ Biztonsági Tanácsa, utána pedig több nyugati ország azzal vádolta meg a fehérorosz vezetést, hogy ők szervezték a lengyel határnál kialakult válságot. A válság kirobbanása óta a nyugati országok politikusai közül többen is pedzegették Moszkva szerepét, hiszen Lukasenka Putyin kegyeltje, és ez különösen igaz a legutóbbi elcsalt választások óta, amikor csak komoly erőszakkal sikerült elfojtani a demokráciáért tüntető ellenzéki megmozdulásokat. (MTI, Bloomberg)

Az RTL Klub Híradójának mondta el egy 16 éves kamaszlány, hogy egy gávavencsellői pár hogyan próbálta meg prostitúcióra kényszeríteni Ausztriában.

A lány megszökött egy lakóotthonból, ekkor fogadta be a pár, akik azt ígérték neki, hogy elviszik az apjához. Ehelyett Gávavencsellőre vitték, bántották, és azt követelték tőle, hogy keressen pénzt nekik. Beültették egy autóba, és elvitték egy osztrák bárba, ahol a pár azt követelte tőle, hogy legyen prostituált.

A riportból kiderül, hogy nem csak a lány ellenkezett, a kinti bár tulajdonosa sem engedte, hogy ez megtörténjen. A pár a lánnyal ekkor visszatért a magyar faluba, majd a férfi nekiesett: puszta kézzel ütötte, cigarettacsikkel égette meg a kezén és a nyelvén. A lány kórházba is került, amikor az ő utána kutató rendőrök ráakadtak a két gyanúsított, a 25 és 21 éves gávavencsellői otthonában, az ágy alatt. Ellenük kényszermunka és emberkereskedelem gyanúja miatt vették őrizetbe. A nő szabadlábon védekezhet, a férfit letartóztatták.

Nem tarthatnak szabadtéri szilveszteri bulikat és koncerteket Montenegróban a romló koronavírus-járványhelyzet miatt - jelentette be Jelena Borovinic-Bojovic egészségügyi miniszter, írja az MTI.

A montenegrói sajtó szombati beszámolói szerint a tárcavezető hozzátette: a podgoricai karácsonyi vásárt a kellő biztonsági intézkedések mellett meg lehet szervezni, például a látogatóknak védettségi igazolással kell rendelkezniük.

Az egészségügyi miniszter kiemelte: november 15-től tilos lesz lakodalmakat szervezni az országban, a tömeges rendezvények ugyanis nagy veszélyt jelentenek az állampolgárok egészségére. Emellett betiltják az éjszakai szórakozóhelyek működését, a vendéglátóhelyek csak éjfélig tarthatnak nyitva, és iskolai kirándulásokat sem szabad szervezni.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 3822-vel 1 204 452-re, Koszovóban 16-tal 160 917-re, Észak-Macedóniában 469-cel 208 467-re, Montenegróban 479-cel 151 422-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 681-gyel 263 586-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 67-tel 10 722-re, Koszovóban eggyel 2979-re, Észak-Macedóniában 13-mal 7293-ra, Montenegróban kilenccel 2194-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 39-cel 11 882-re növekedett. (MTI)

Levélben kérte az osztrák-magyar határátlépési feltételek enyhítését Burgenland tartományi elöljárójától - közölte Nagy István agrárminiszter szombaton, a Facebookon közzétett videójában.

Hans Peter Doskozilnek azt javasolta, hogy tegyék lehetővé az oltott és magas ellenanyag-szinttel rendelkező magyar munkavállalók számára a szabad belépést Ausztria területére.

A miniszter összefoglalója szerint Ausztria a napokban megváltoztatta a magyar munkavállalók belépési szabályait, ami jelentősen megnehezíti a magyar állampolgárok átlépését a határon, rossz esetben teljesen ki is zárja azt. Az új intézkedések ugyanis olyanok átkelését is megnehezítik, akik a koronavírus elleni vakcinával oltottak és magas ellenanyag-szinttel rendelkeznek.

Nagy István kiemelte, hogy az oltással rendelkező magyar munkavállalók rugalmas határátkelése nemcsak Magyarország és a magyar munkavállalók, de Ausztria és az osztrák polgárok érdeke is. Az agrárminiszter bízik abban, hogy kérésére minél hamarabb pozitívan reagál majd a tartomány vezetősége. Hozzátette: az ingázók szabad mozgására vonatkozó több enyhítő intézkedést is láttunk már Európán belül a közelmúltban. Erre vonatkozóan nyomatékosan kérte Burgenland elöljáróját, hogy tegye lehetővé az oltott és magas ellenanyag-szinttel rendelkező munkavállalók belépését Ausztria területére. A koronavírus-járvány nem ismer határokat, így ennek tudatában a lehető legjobb tudásunk szerint kell intézkedéseket hozni a fertőzésszámok növekedésének megakadályozásáért, tette hozzá a miniszter.

A magyar kormány alkupozícióját elképzelhető, hogy gyengíti majd, hogy az elmúlt hetekben Magyarországon meredeken elszabadult a járvány, ám ennek ellenére sem jelentettek be semmiféle jelentősebb korlátozást vagy szigorítást. Ehhez képest éppen a napokban jelentették be, hogy Felső-Ausztria tartományban gyakorlatilag karanténban kerülnek azok, akik nem oltottak, és a kancellár szerint nem elképzelhetetlen, hogy országos szintre terjesszék ki ezt az intézkedést. (via MTI)

Ismét pályázatot írt ki a Készenléti Rendőrség CBRN-E gépjárművek vásárlására, írja az mfor.hu. Tavalyi egy hasonló közbeszerzésre közel 1,2 millió euróért szerződött a két cég, teszi hozzá a lap.

A CBRN-E angol betűszó, a „kémiai, biológiai, radioaktív, nukleáris és robbanóanyagokkal” megvalósítható, úgynevezett piszkos bombákkal elkövetett támadásokkal szemben lehet fellépni ezekkel az eszközökkel. Mint a lap írja, 2016-ban jött létre a Közép-európai CBRN-E Kiképző Központ Budapesten, 2019-ben pedig félmilliárd forintos állami támogatással új székházat kaptak. Azóta több alkalommal szerezhettek be több százmilliós tételben tűzszerésztechnikai eszközöket, robotokat, sugárzásmérő berendezéseket és bombaruhákat.

Az mfor.hu cikke kitér rá, hogy a központot Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Németország részéről Bajorország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország alapította, és társult tagként Franciaország és Hollandia rendőrségének tűzszerész egységei, illetve öt nemzetközi szervezet (Europol, Interpol, Bombaadat Központok Nemzetközi Munkacsoportja, NATO, FBI) is.

A legfrissebb közbeszerzés szerint a Készenléti Rendőrség három darab CBRN-E gépjárművet szerezne be: egy összkerék meghajtású 4,5 tonna feletti mobil labor járművet, egy 7,5 tonna feletti CBRN-E bombakonténer hordozó járművet, és egy elektromos meghajtású, kétszemélyes, négy kerekű platós munkagépet. A lap hozzáteszi, hogy tavaly volt már egy hasonló pályázat, akkor szintén három járművet szereztek be egy EU-s beszerzés keretében nettó 1,177 millió euróért, azaz 431 millió forintért.

A kiképzőközpont létrehozásáról tavaly év elején megjelent egy cikk a rendőrség honlapján is, abban arról írtak, hogy:

„Régiónk eddig nem került az említett bombákkal elkövetett támadások célkeresztjébe, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene megfelelő módon felkészülni a védekezésre. Ki kell alakítanunk egy hatékony reagáló készséget – beszélt a központ létjogosultságáról Borbás Kornél törzszászlós, alosztályvezető. – Az Iszlám Állam bukását követően számos idegen harcos tért vissza Európába, akiknek megvan a piszkos bombák előállításához szükséges tudásuk. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elméleti, módszertani, műveleti tevékenységek valós idejű összehangolásával lehet a leginkább optimálisan felkészíteni a kijelölt állományt, és végrehajtani a váratlanul jelentkező feladatokat. Miért Budapest? Fővárosunk ideális metszéspontban fekszik a társulás országainak rendészeti központjait tekintve. Jól megközelíthető Ljubljanából, Bécsből, Prágából, Krakkóból és Münchenből egyaránt. Ez azért lényeges, mert az új kiképző központban számos nemzetközi oktatás folyik. A korszerűsítésnek köszönhetően a hozzánk érkező külföldi kollégák már valóban európai színvonalú elhelyezést és szolgáltatásokat kapnak. Az uniós támogatásokra tekintettel, az együttműködési megállapodások értelmében az itt tartott képzések a más országokból érkezők számára díjmentesek, a hozzánk látogatóknak csupán utazásukat és étkezésüket kell fedezniük.”

Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) határozatban elítélte Nicaraguát, amiért a közép-amerikai országban tartott múlt vasárnapi elnökválasztás nem volt sem szabad, sem átlátható, sem tisztességes, ezért az AÁSZ szerint Daniel Ortega elnöknek nincs demokratikus felhatalmazása.

Az AÁSZ közgyűlésén helyi idő szerint pénteken Guatemalában 25 tagállam támogatta a nicaraguai elnökválasztást elítélő határozatot, hét ország - köztük Mexikó, Guatemala, valamint a Nicaraguával szomszédos Honduras - tartózkodott, és csak Nicaragua adott le ellenszavazatot.

"A nicaraguai kormányzat súlyosan meggyengítette a demokratikus intézményeket" - áll a határozatban, amely fölszólította a nicaraguai vezetést, hogy bocsásson szabadon minden politikai foglyot, beleértve az ellenzéki elnökjelölteket. Az AÁSZ felkérte a szervezet állandó tanácsát, hogy november 30-ig készítsen el egy jelentést arról, hogy milyen "megfelelő lépéseket" lehet tenni a kialakult helyzetben.

Daniel Ortega több mint 75 százalékos támogatottsággal nyerte el megszakítás nélkül immár a negyedik, ötéves államfői megbízatását, miután a nicaraguai hatóságok a választásokat megelőző időszakban bebörtönöztek hét lehetséges ellenzéki elnökjelöltet.

Az Egyesült Államok előzőleg "antidemokratikusnak" nevezte a nicaraguai elnökválasztást, az Európai Unió pedig közölte, hogy a választást nem tekinti legitimnek.

Az AÁSZ határozata alapján újabb szankciókkal sújthatják a nicaraguai állami vezetőket, akik közül sokan már most is amerikai büntetőintézkedések hatálya alatt állnak.

A nicaraguai ellenzék üdvözölte az AÁSZ határozatát. Alexa Zamora, a nevében a nicaraguai zászló színeire utaló, Kék és Fehér Egység ellenzéki csoport vezetője szerint az AÁSZ döntése alapján felfüggeszthetik a nemzetközi fejlesztési kölcsönök folyósítását, amelyekből szavai szerint "a diktátor" profitál.

A 75 éves Ortega - aki már 1985 és 1990 között is irányította államfőként Nicaraguát - a bírálói szerint 2007-es hatalomra jutása óta szoros ellenőrzés alá vonta az állami intézményeket, és korlátozta a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát.

Ortega éppen olyan autokrata módon gyakorolja a hatalmat, ahogyan annak idején, négy évtizede a Somoza család, akik ellen maga Ortega és a sandinisták is harcoltak - mondta a nicaraguai elnökről Joe Biden amerikai elnök.

1979-ben az Augusto César Sandino korábbi ellenállóról elnevezett, szélsőbaloldali sandinista mozgalom vetett véget forradalommal Anastasio Somoza diktatúrájának Nicaraguában. (MTI)

Az Amazonas-medencében élő madarak egyre kisebbek lesznek, és vannak köztük, akik hosszabb szárnyakat növesztenek, állapította meg a közelmúltban több kutatás is. A Guardian beszámolója szerint a területen dolgozó kutatók számára a legkézenfekvőbb magyarázat a jelenségre a globális felmelegedés.

Arról egy ideje már lehetett tanulmányokat olvasni, hogy a régió madarai egyre kisebbek lesznek, de amíg költözőmadarakat vizsgáltak, addig több tényező is szóba jött magyarázatként, például a vadászat, a rovarirtók használata vagy a természetes élőhelyek visszaszorulása.

Az új kutatásban ugyanakkor nem költöző madarakat vizsgáltak az esőerdőkből, és az eredmény ugyanaz lett. Az egyetlen ismert változó pedig a melegebb éghajlat volt. A kutatást az Amazonas Biodiverzitás Központjában, az esőerdő közepén végezték, ahol már a hetvenes évek óta végeznek megfigyeléseket.

Most a kutatók az elmúlt negyven évből 77 befogott, majd szabadon engedett madárfaj adatait vetették össze, és azt találták, hogy szinte az összes nem költöző madár kisebb lett, és egyharmaduknak a szárnya is hosszabbá vált.

A hetvenes évek óta ez a régió a száraz évszakban 1,65 Celsius-fokkal, míg a csapadékos évszakban 1 fokkal melegedett. Emellé a csapadékos évszak még csapadékosabb lett, míg a száraz szárazabb.

A most megjelent kutatás egyik vezető szerzője, Vitek Jirinec kollégáival tavaly közzétett egy tanulmányt, amiben arról írta, hogy a 79 vizsgált, nem költöző madárfajból kilencnek bezuhant a populációja. Akkor is csak a klímaváltozás volt az egyetlen számukra ismert változó tényező a környéken, így csak ezzel tudták magyarázni a változást.

A Science Advances című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a vizsgált madárfajok egyedei közül számos mindössze egy pár kilométeres sugarú körben éli le az életét, ennek ellenére vannak fajok, melyek populációja 10 százalékkal csökkent negyven év alatt.

Azzal kapcsolatban, hogy miért lettek kisebbek a madarak, az egyik felmerülő érv az úgynevezett Bergmann-szabály: a 150 éves felismerés szerint a hidegebb éghajlaton élő fajok és populációk egyedei nagyobbra nőnek, mint melegebb éghajlaton élő rokonaik, mivel a nagyobb testek jobban meg tudják tartani a hőt. A kutatók tanulmánya arra utal, hogy hasonló mechanizmusok működhetnek itt is: a megnövekedett hőmérséklet vezethet a kisebb testhez.

A hosszabbá váló szárnyak nagyobb talányt jelentenek, de az egyik lehetséges magyarázat szerint a madaraknak messzebbre kell már repülniük, mint korábban. Az nem világos egyelőre, hogy a változást evolúciós nyomás idézte-e elő, azaz a párzás szempontjából előnyösebb tulajdonságként jelent ez meg egyes egyedeknél, vagy pedig a madarak teste a megváltozó környezeti feltételekhez alkalmazkodik. Jirinec azt sem tartja kizártnak, hogy a világon máshol is hasonló folyamatok zajlanak, csak nem végeznek ezzel kapcsolatban kutatásokat.

Brazil kutatók attól tartanak, hogy teljesen odalehet a tudományos élet jövője az országban, miután az ország szélsőjobboldali elnöke, Jair Bolsonaro radikálisan, 90 százalékkal csökkentette a tudomány finanszírozására szánt szövetségi forrásokat.

A Times Higher Education-nak nyilatkozó brazil szakértők attól tartanak, hogy a nagyon jelentős megszorítás hatására kutatók sora fogja elhagyni az országot.

A nemrég aláírt törvény értelmében mintegy 600 millió realt, azaz mintegy 35 milliárd forintnyi forrást csoportosítanak át más minisztériumoknak a tudományos, technológiai és innovációs minisztériumtól. Az egyik brazil tudományos szövetség elnöke, az egykori oktatási miniszter Renato Janine Ribeiro elmondása szerint a minisztériumnak juttatott forrás jelentette a különféle állami intézmények kutatási alapjainak nagy részét, ezért arra lehet számítani, hogy számos végzős hallgató és fiatal kutató külföldre fog menni.

Rio Grande do Sul szövetségi egyetem egyik vezetője, Jefferson Cardia Simões elmondása szerint a megvonás annyira az utolsó pillanatban jött, hogy nem is tudják, honnan lesz forrásuk arra a 8000 kutatási projektre, amit korábban már támogatásukról biztosítottak, és hogy lesznek kutatói laboratóriumok, melyeknek le kell majd állniuk, mivel nem lesz forrás a fenntartásukra.

Simões összefüggést lát a döntés, illetve aközött, hogy Bolsonaro ideje alatt érezhetően tudományellenes lett a hangulat, szerinte most az egész brazil tudományos közösség ellen zajlik támadás.

Az Campinas Egyetem egykori rektora, a fizikus Marcelo Knobel is arról beszélt, hogy a kutatók legnagyobb reménye jelenleg, ha Bolsonaro megbukik. A cikk hozzáteszi, hogy ugyan októberben egy szenátusi bizottság azt javasolta, hogy Bolsonaro ellen kilenc ügyben lehetne eljárást indítani, ugyanakkor valószínűbb, hogy a jövő októberi választásokig az elnök a helyén marad.

Knobel elmondása szerint a kutatók kétségbeesetten próbálták megmagyarázni az elnöknek a tudomány és a technológia fontosságát az ország jövője szempontjából, de nem mentek sokra. A volt rektor beszélt arról is, hogy próbálnak nemzetközi támogatást is szerezni ügyük mellé, de ha a kormány a klímaváltozás ügyében is figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség véleményét, nem tartja valószínűnek, hogy ebben az esetben máshogy tennének majd.

A Blikk információi szerint az Omega énekese napok óta nem volt jól, végül a felesége unszolására feküdt be egy klinikára. Arról nem lehet tudni, hogy milyen tüntetek miatt került kórházba Kóbor, de a lapnak nyilatkozó zenésztársai aggódnak, hogy koronavírusról lehet szó. A zenész ugyanis korábban több alkalommal is azt nyilatkozta, hogy nem fogja beoltatni magát.

„Sosem oltatom be magam semmivel, az influenza elleni vakcinát sem kértem, és ezt sem fogom” – mondta a 78 éves énekes tavaly a lapnak.

nyilatkozta tavaly lapunknak Kóbor, aki nem híve az oltásoknak, ám a járvány az elmúlt hetekben ismét felerősödött, a betegséggel kapcsolatos számok folyamatosan emelkednek, a fertőzés egyre gyorsabban terjed, a nyolcadik ikszet taposó zenész pedig a kora miatt fokozottan veszélyeztetettnek számít.

A zenekarból Molnár György erősítette meg a lapnak, hogy Kóbor kórházba került, de a gitáros elmondása szerint Kóbor állapota javult a napokban és legutóbb optimistán nyilatkozott a hazatérésről.

Jogerősen is felmentették azt észak-karolinai férfit, aki egy téves ítélet miatt töltött 24 évet börtönben, írja az AP. Dontae Sharpe-t egy olyan gyilkosságért ítélték el, amit nem ő követett el. Már 2019-ben kiengedték a börtönből, most pedig az amerikai állam kormányzója jogerősen is kimondta, hogy ártatlan, ezzel jogosulttá vált arra, hogy akár 750 ezer dolláros kártérítési eljárást indítson.

Roy Cooper kormányzó arról beszélt pénteken, hogy Sharpe és a hozzá hasonlóak, akiket hibásan ítéltek el, megérdemlik, hogy ezt az igazságtalanságot a nyilvánosság előtt is elismerjék.

Sharpe 19 éves volt 1995-ben, amikor életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték egy 33 éves férfi, George Radcliffe meggyilkolása miatt. Radcliffe-t egy drogüzlet közben ölték meg, és Sharpe végig kitartott amellett, hogy ártatlan. Egy 2019-es interjúban elmondta, hogy hite, illetve a tudat, hogy ártatlan vezette arra az elhatározásra, hogy nem fogadott el enyhébb büntetést cserébe azért, hogy felvállalja a gyilkosságot.

Sharpe pénteki online sajtótájékoztatóján azt mondta, el sem akarta hinni, amikor az ügyvédje felhívta a hírrel. Hozzátette azt is, hogy azokra gondol most, akik éjszaka miatta virrasztottak az utcákon.

Az ügyészség annak idején többek között egy 15 éves lány tanúvallomására épült, aki előbb azt mondta, hogy látta, ahogy Sharpe megöli Radcliffe-ot, de később megváltoztatta a vallomását, és közölte, hogy jelen se volt a lövöldözés idején. Arról is beszélt, hogy a nyomozók szavainak hatására beszélt az első vallomása idején.

Sharpe azonban hiába próbált új tárgyalást elérni, egészen addig, míg egy egykori állami igazságügyi orvosszakértő nem tanúsította a bíróság előtt, hogy az ügyészség elképzelése a lövöldözésről a tudomány állása szerint teljesen irreális volt. A bíró ekkor új tárgyalást rendelt el, és Sharpe 2019 augusztásban szabadulhatott, míg az ügyészség közölte, hogy nem akarnak új tárgyalást elérni.

Az egyik legbefolyásosabb fekete polgárjogi szervezet, a NAACP régóta küzdött Sharpe szabadon engedéséért, és az utóbbi időszakban több virrasztást is szerveztek, hogy a kormányzó kegyelmezzen meg a férfinak, aki ezzel jogosulttá válhat a kárpótlás igényléséért.

Sharpe arról beszélt pénteken, hogy folytatni fogja a küzdelmet az igazságtalanul bebörtönzött emberek ügyében: „A szabadságon nem teljes, amíg továbbra is vannak jogtalanul elzárt emberek a börtönökben, és amíg még vannak emberek, akik továbbra is felmentésre várnak. ”

Egy Los Angeles-i bíróság helyi idő szerint pénteken megszüntette Britney Spears 13 éve tartó gondnokságát. Eszerint az énekesnő ismét teljes mértékben maga dönthet saját sorsa felett, beleértve mintegy 60 millió dollárnyira becsült vagyonát is.

Jóllehet a tárgyalást vezető Brenda Penny bírónő elmondta, hogy a döntés értelmében kijelölnek egy átmeneti gondnok szerepét betöltő pénzügyi ellenőrt, hozzátette, hogy ez csupán a régóta húzódó procedúra során keletkezett pénzügyi kérdések rendezése miatt szükséges.

A gondnokság megszüntetését megelőzően Spearst nem kötelezték pszichiátriai vizsgálatra sem, amely ellen korábban az énekesnő tiltakozását fejezte ki.
A pénteki meghallgatáson maga Spears nem jelent meg, helyszíni beszámolók szerint a bírósági épület előtt összegyűlt rajongói viszont hangos üdvrivalgással fogadták a bejelentést.

A bíróság már szeptemberben azonnali hatállyal felfüggesztette Spears apja, Jamie 2008 óta érvényben lévő felügyeleti jogát lánya pénzügyei felett.

A 39 éves Spears idén adott be keresetet a gondnokság és apja pénzügyi felügyeletének megszüntetését kérve. Az énekesnő apja szemére vetette, hogy akarata ellenére tartották őt egy pszichiátriai intézményben és olyan gyógyszerek és fogamzásgátló szedésére kényszerítette őt, amelyek megakadályozták, hogy teherbe essen.

Britney Spears idegösszeomlása miatt 2008 óta állt gondnokság alatt, mert a Los Angeles-i legfelsőbb bíróság illetékes bírája szerint túlságosan fogékony volt a negatív befolyásolásra, mentális állapota miatt képtelen volt saját döntéseket hozni. Apját jelölték ki arra, hogy kezelje lánya személyes és pénzügyeit. Erről Jamie Spears végül 2019-ben lemondott. (MTI, BBC, afp)

Az amerikai igazságügyi minisztérium pénteken vádat emelt Steve Bannon, Donald Trump volt amerikai elnök egykori főtanácsadója ellen a Kongresszus megsértése miatt, miután megtagadta a tanúvallomást a január 6-i amerikai Capitoliumi zavargások miatt.

A demokrata párti képviselők vezette amerikai képviselőház októberben kezdeményezte Bannon felelősségre vonását a kongresszus megsértése miatt, aki az elnöki előjogok elvére hivatkozva tagadta meg az együttműködést a bizottsággal. Az ügy ezt követően került az igazságügyi minisztériumhoz.

A kongresszus megsértését egyébként egy évig terjedő börtönnel, illetve 100 ezer dollár pénzbüntetéssel rendelik büntetni az amerikai törvények.

Az igazságügyi tárca szóvivője, Bill Miller azt mondta, Bannon várhatóan hétfőn „feladja magát”, és még aznap megjelenhet a bíróságon.

Az amerikai törvényhozás épületét január 6-án ostromolták meg Trump hívei az akkori elnök gyújtó hatású beszédét követően. A Capitoliumban a szenátus éppen a demokrata párti Joe Biden győzelmét hozó novemberi elnökválasztás eredményeit készült hitelesíteni. A szélsőjobboldali zavargásokban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. Trump sohasem ismerte el vereségét, és arról írt a közösségi oldalain, hogy a választást elcsalták.

Bannont azzal gyanúsítják, hogy előre tudott az erőszakba torkollt megmozdulások tervéről. "Tudta, mi fog történni, még mielőtt megtörtént volna" - hangoztatta Liz Cheney republikánus párti képviselő, aki egyben a vizsgálóbizottság tagja is a csütörtöki szavazás előtt. Jim Banks, republikánus képviselő, aki Trump elkötelezett híveként ismert, ezzel szemben kijelentette, hogy Bannon mindössze a demokraták bűnbakja.

Bannon a 2016-os elnökválasztás idején Donald Trump kampánymenedzsere volt, majd hét hónapig tanácsadóként dolgozott a Fehér Házban. Az elnök 2017 nyarán bocsátotta el. (MTI, BBC)

Jó reggelt! Már csak egyetlen nap a hétvégéig, úgyhogy ma érdemes megtolni a hírfogyasztást!

4 legfontosabb hírünk most

• Szétbombázott médiavilágot hagy maga után az orbáni pártállam mintakádere
• A tudósok segítő kezet nyújtottak a járványkezelésben a politikának, csak nem volt ott senki, aki elfogadja
• Több nyugati ország is azzal vádolja a fehérorosz vezetést, hogy ők szervezték a lengyel határnál kialakult válságot
• Műholdképen látható, hogyan változott meg Budapest zöldfelületének intenzitása az elmúlt 30 évben

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Az elmúlt 30 évben megváltozott a fővárosi zöldfelület intenzitása, csökkenés leginkább a kertvárosok magánkertjeiben ment végbe, míg a növekedés főleg a rozsdaterületeken, parlagokon történt – erről írt kedden oldalán Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. Posztjában azt is említette, hogy ezt a csökkenést a műholdas infrafotók is megerősítik. Kíváncsiak lettünk, így elkértük tőle a felvételt, ez látható nagyban a cikk tetején.

A zöldfelület-intenzitás változását vizsgáló térképhez 1992-es és 2015-ös műholdas infrafotókat vetettek össze a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. kutatásában. A térképen sötétebb piros foltok jelölik azokat a területeket, ahol ebben az időszakban jelentős, 25 százaléknál nagyobb csökkenés látható a zöldfelületek intenzitásában, világos piros szín jelöli az enyhébb, 10-25 százalék közötti változást, sárgás szín jelöli azt, ha nem történt változás (ami persze azt is jelentheti, hogy eleve nem volt ott zöldfelület már 1992-ben sem), világos zöld a 10-25 százalék közötti növekedést, míg a sötétebb zöld a 25 százaléknál nagyobbat.

Rápillantva a térképre jó hírnek tűnhet, hogy látni rajta nagyobb sötétzöld foltokat is, de Bardóczi Sándor elmondása szerint ezek legtöbbször a rozsdaövezeteket jelölik, melyeket egyszerűen ellepett a gaz. Az egyik legnagyobb egybefüggő sötétzöld felület például éppen Rákosrendező:

Budapest főtájépítésze posztjában hangsúlyozta, hogy a kiemelt beruházások és a zöldmezős ingatlanfejlesztések ellenére a zöldfelületi intenzitás csökkenése leginkább a budai és a pesti „zöld” kerületeket sújtotta az elmúlt 30 évben. Ez pedig egy olyan probléma, melynek megoldása a kertes házak tulajdonosainak kezében van.

Bardóczi szerint alapvetően két oka van a kertvárosi zöldfelületek zsugorodásának: egyrészt az ingatlanfejlesztés és a túlburkolás. Jellemző, hogy egyre jobban beépítik a telkeket, a külső kerületekben nagyobb házak épülnek, gépkocsiparkolóval, melléképületekkel, terasszal és műfűvel.

De gondot jelent az is, hogy ahol meg is marad a kert, ott is sokszor nem gondozzák megfelelően:

„Kényelmetlen és időrabló lett összeszedni a lombot, ráhull a parkoló autóra, belehull a medencébe: egyszerűbb kivágni. Divattá vált az örökzöld, ami egyformán néz ki minden évszakban. Megjött a diófúró légy, régóta itt van a rózsafélék nagy családját támadó tűzelhalás, a vadgesztenyét támadó aknázómoly vagy a több fajt is megcsócsáló amerikai szövőlepke. Ezek pusztítják a kiskertek fáit is, de a pótlásuk nem érkezik. Ha érkezik, akkor is főként örökzöldekkel, például tujával, hamisciprussal. Ha pedig össze is gyűjtődik a lombhullatók lombja, akkor is gyakorta végzi az FKF zöldhulladék zsákjaiban, azaz kikerül a kertből. Ezzel pedig értékes tápanyagtól fosztjuk meg a kertünket, szegényebbé tesszük azt. Elég nagy a baj”

– írja Bardóczi, majd kiemelte, hogy a Zöld Budapest egyik kulcsa a magánkertekhez való hozzáállásban van. És mivel ezek a területek magántulajdonban vannak, a főváros nem szabhatja meg, hogy ki mit tegyen a telkével, ezért csak kérni, szemléletet formálni tudnak.

Bejegyzésének második fele ezt a célt szolgálja: részletesen ír arról, hogy mennyire fontos, hogy a fákat tápanyagokkal ellátó gyökérgombák maguk is megfelelő tápanyagokhoz jussanak, ehhez pedig keresve sem lehetne jobb forrást találni az őszi lombnál, amit a fa alá halmozunk.

„Jobb helye van ott, mint a műanyag zsákokban. Lebomlik, nem veszélyes, takarja a talajt és gyommentesen tartja azt. Az ágyásokban is. Sokat emlegetjük manapság a körforgásos gazdaságot. Ez az egyik legelemibb körforgásos gazdaság, a saját kertünk körforgása. Ahol a lomb nem nylonzsákokba száműzött és ad blue adalékkal működő dízelteherautókkal ezer tonna számra elszállított “hulladék”, hanem szállítás, égetés, újrafeldolgozás nélkül helyben előállított tápanyag, amit egyébként drága pénzen veszünk meg a barkácsáruházak kerti részlegén. Csak a munkánkat igényli, pénzt nem” – írja erről Bardóczi Sándor.

De a lombok fák alatt hagyása mellett szól az is, hogy a kerti munkánál kevesebb stresszoldó tevékenység létezik, és aki csak az örökzöldet szeretné látni a kertjében, az eleve lemond az évszakok ajándékáról, és a tápanyagról is, amit ingyen ad a kert.

„Szóval: ha ma valaki újbudai, hegyvidéki, óbudai, újpesti, angyalföldi, zuglói, kőbányai, sashalmi, mátyásföldi, cinkotai, rákosmentei, kispesti, wekerle-telepi, pesterzsébeti, soroksári, csepel kertvárosi, budafoki, nagytétényi kerttulajdonosként akar tenni valamit a fővárosi zöldért, körforgásos gazdálkodásért, klímáért, az a kertjében kezdje. Ültetésre, lombgyűjtésre, komposztálásra, ágdarálásra, faapríték talajtakarásra fel! Szezonja van. Felejtsük el a nylon zsákokat. Műveljük saját kertjeinket!” – írja bejegyzése végén Budapest főtájépítésze.

Cikkünk folyamatosan frissül.

100 emberből, aki oltást kapott, egy betegszik meg – mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A miniszter hangsúlyozta, hogy mindenkinek azt javasolják, hogy vegyék fel a harmadik oltást is. November végén ezért oltási akcióhétvégét is szervez a kormány, ekkor első, második és harmadik oltást is adnak majd bárkinek, akár regisztráció nélkül.

Ellátási zavar sehol nem áll fenn, az egészségügyi kapacitások bőségesen rendelkezésre állnak, mondta el a miniszter, aki kiemelte, hogy kötelező oltást továbbra sem akarnak bevezetni, de a munkáltatóknak megadták erre a lehetőséget. Az állam is így fog eljárni munkáltatóként, főleg azok esetében, akik sok emberrel érintkeznek, nekik már december 15-éig meg kell kapják az első oltásukat. Gulyás kitért arra is, hogy további hullámok sem zárhatóak ki, és egy esetleges ötödik hullám esetén csak az lesz biztosan védett, aki harmadik oltást is kapott.

Magyarországon kívül mindenhol rezsiválság van, mondta még el Gulyás, és fenn is akarják tartani a lakossági fogyasztókra vonatkozó rezsicsökkentést. A meredeken emelkedő benzinárakkal kapcsolatban Gulyás arról beszélt, hogy Magyarországon még ez a drága benzinár EU-s szinten még mindig a hatodik-hetedik legolcsóbb (az nem derült ki, hogy ezt az árat Gulyás összevetette-e vásárlóerővel, de jó eséllyel nem.)

Ugyanakkor a kormány úgy döntött, hogy november 15-étől a benzin és a gázolaj árának 480 forintos felső határt szab meg. Ennél olcsóbb lehet, drágább nem.

Jó reggelt! Nagyjából olyan idő lesz ma, mint amilyen tegnap volt és amilyen holnap is lesz. De történni azért történtek dolgok:

4 legfontosabb cikkünk most:

• Márki-Zay, ha ideje engedi, Szájer ereszét is megnézi Brüsszelben
• Áttörtek Lengyelországba a határra utaztatott bevándorlók
  
• „Nem szeretnék koszorúra gyűjteni” - a gyárigazgató, aki elrendelte a kötelező oltást
  
• Megszavazta a parlament, hogy az országgyűlési választás napján is lehessen népszavazást tartani
  

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Kedden ülésezett Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a találkozó után Gémesi György, a MÖSZ elnöke és Gödöllő polgármestere, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és az eseménynek helyszínt biztosító Jánoshida polgármestere, Eszes Béla tartott közös sajtótájékoztatót.

Eszes Béla elmondta, hogy a minimálbér-emelést üdvözlik ugyan, mert erre régóta szükség volt, de mellette szükség lenne az önkormányzati alkalmazottak, köztisztviselők bérrendezésére, amire nincs elégséges forrása az önkormányzatoknak, és egyelőre nem tudni, hogy a kormány tervez-e ezzel kezdeni valamit. Jelenleg úgy látni, hogy a közfoglalkoztatottak bére nem fog nőni jövőre, pedig ez százezer embert érint Magyarországon, és ők azok, akik összesen 20 nap szabadságot kapnak egy évre és nem jogosultak az állami támogatást hitelprogramokra sem.

Gémesi szerint az önkormányzatok a második legnagyobb munkáltatók az országban, mégsem voltak bevonva egyetlenegy egyeztetésbe sem a bérekről szóló döntésekkel kapcsolatban.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere arról beszélt, hogy a kormány a minimálbér emelésével párhuzamosan csökkentené a vállalkozásokat terhelő adókat, ami üdvözölendő, de közben látni azt is, hogy a munkáltatók terheit úgy csökkentenék, hogy annak költségeit az önkormányzatokkal fizettetnék meg. Többek között az iparűzési adó ismételt csökkentése merült fel lehetőségként.

Karácsony szerint látni, hogy a kormány igazi szándéka nem a munkáltatók megsegítése, hanem az önkormányzatok rövid pórázra helyezése, hiszen az idei elvonások után a kompenzáció nem minden önkormányzatnak jutott, ahol pedig járt, ott észben is kellett tartani, hogy ez a kormánytól jött.

A főpolgármester szerint épp ezért elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatok bevételét újra csorbító módon rendezné ezt a kormány, holott számtalan lehetőségük lenne még a beavatkozásra: Magyarországon van a világ egyik legmagasabb áfája, az EU-ban itt adóztatják legjobban a minimálbért, és a jövedéki adóhoz is hozzá lehetne nyúlni, hiszen a magyar állam óriási pénzeket kaszál a mostani magas benzinárakon.

Karácsony elmondta, hogy egyetértenek a minimálbér megemelésével, örülnek annak, ha a bérek legalább megközelítik a régió béreit, de ennek a költségeit nem szabad az önkormányzatokra terhelni, és ezzel tiltakozni fognak a kormánynál is.

Egy másik olyan feladat, ami egyeztetés nélkül szakadt az önkormányzatok nyakába, a Covid elleni védekezés volt, amiben jól vizsgáztak ugyan, de itt is hiányolják az állami segítséget. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a MÖSZ elnökségi tagja és az ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról beszélt, hogy Magyarország lehet a világ egyetlen országa, ahol az önkormányzatok nemhogy támogatást nem kaptak a járvány idején, hanem komoly megszorításoknak voltak kitéve.

Márki-Zay szerint a kormány legutóbb is a felelősséget hárította át, amikor az önkormányzatok, mint munkáltatók hatálya alá rendelte, hogy döntsenek az általuk foglalkoztatottak kötelező oltásáról. A polgármester szerint ez egy gyáva lépés volt, és ehhez az önkormányzatok sem anyagi támogatást, sem olyan információkat nem kaptak, ami alapján felelős döntést hozhatnának. Példaként említette, hogy Vásárhelyen úgy kéne döntést hozniuk, hogy sem a helyi kórház vezetője, sem a kormányhivatal, a tisztifőorvos részéről sincs jelen senki az üléseken, és hiába kérnek információkat a járványról, nem kapnak.

Szerinte a világon egyedülálló lehet az is, ahogy a kormány politikai alapon szervezi a védekezést, és szerinte ez összefügghet a kiugró magyarországi halálozási adatokkal is.

A hvg.hu ír arról, hogy a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a Garancsi István érdekeltségébe tartozó, egykori a Dürer kertnek, korábban pedig az ELTE angol tanszékének helyet adó területen zajló ingatlanfejlesztési projektet.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat többek között rendelkezik arról, hogy a beruházóknak nem kell közterületi alakítási tervet készíteniük, és nem kell szakmailag konzultániuk az épületek megjelenéséről, illetve magasságáról. Szintén nem szükséges éítészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, illetve településképi véleményezési vagy településképi bejelentési eljárást lefolytatni sem.

A beruházás felügyeletét a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott hatáskörébe utalták.

A lap összefoglalója szerint kiderül még a rendeletből, hogy

• a földalatti építmények akár a terület 70 százalékára is kiterjedhetnek,
• a föld feletti építmények pedig legfeljebb a terület felére, de nem számít beépített területnek sem az átrium, sem a fedett udvar,
• a területnek elég, ha legalább a 30 százaléka lesz zöldfelület,
• az épületek pedig akár 35 méter magasak – vagyis legalább tízemeletesek lehetnek –,
• engedélyezik a zárt sorú beépítést, akár a szomszédos épületekhez is csatlakozva,
• nem kell sem elő-, sem oldal, sem hátsó kertet kialakítani,
• a 100 négyzetméternél nagyobb lapostetők esetén pedig 50 százalékban zöld tetőt alakíthatnak ki,
• az egész területet elzárhatják a közhasználattól és nem kell közterületi parkolóhelyet sem létesíteniük.

A Városliget mellett lévő helyszínre ötezer embert befogadni kész irodaházak, illetve kétszáz lakás épülhet, de ehhez környezeti hatásvizsgálatot sem szükséges készíteni.

A II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely oldalán jelentette be, hogy mivel a járvány negyedik hullámában ismét aggasztó fertőzési adatokat látni, ezért az I. kerületi önkormányzattal összefogva, együttműködésben a Szent Ferenc Kórházzal és a Budai Irgalmasrendi Kórházzal, ingyenes koronavírus-szűrést szerveznek a két budai kerületben.

A polgármester szerint a járvány fékezésének egyik eszköze a tesztelés, hiszen a pozitív esetek kiszűrésével felderíthetik és megszakíthatják a fertőzési láncok egy részét, így számos esetben előzhetik meg családtagjaik, szomszédaik megbetegedését.

A közlemény szerint az antigén gyorsteszttel való szűrés ingyenes, bárki által igénybe vehető. Lehet előzetesen is regisztrálni, de enélkül is igénybe lehet venni a szűréseket.

Mivel a teszt már a tünetek megjelenése előtt, akár a fertőzés második napjától képes kimutatni a koronavírust, a szűrővizsgálatot azoknak az egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyeknek is ajánljuk, akik még a tünetek és panaszok jelentkezése előtt szeretnék kizárni a fertőzés tényét. A teszt alkalmas a COVID-19 és a szezonális influenzafertőzés megkülönböztetésére is.

December 8-án adják át a barcelonai Sagrada Família székesegyház Szűz Máriáról elnevezett, 138 méter magas, kilencedik tornyát, melynek csúcsát egy nagy üveg-acél csillag koronázza.

Az Antoni Gaudí által tervezett templomnak 18 tornya lesz. A kilencedik toronyra - a templom második legmagasabb tornyára - november 29-én teszik fel az 5,5 tonnás csillagot, de először csak a hivatalos átadás után, december 8-án fog világítani.

Az 1,5 millió euróba (542 millió forintba) kerülő csillagot olyan anyagokból készítették, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak és a napsugárzásnak. A belsejében 12 projektort helyeztek el, ezért úgy ragyog majd, mint egy új csillag Barcelona egén - fogalmazott Jordi Faulí, a székesegyház vezető építésze.

A Sagrada Família (Szent Család) székesegyház építésének befejezése nagy mértékben függ az idegenforgalmi bevételektől, ugyanis a munkálatokat az adományokból, szponzorációból és a látogatók jegyeinek bevételéből fedezik. A járvány azonban ezeket a forrásokat a látogatók elmaradása miatt elapasztotta. Bár az idegenforgalom ismét beindult, a járvány előtti szintet még nem érte el.

A becslések szerint az idegenforgalmi bevételek 2023 vége, 2024 eleje táján érik majd el a 2019-es szintet.

A katalán építész által tervezett katedrálist az UNESCO 2005-ben felvette a világörökségi listára. Az 1882-ben kezdődött építkezés a tervek szerint 2026-ra fejeződhetne be, száz évvel Gaudí halála után. A templomot fenntartó konzorcium azonban 2022 végén újra összeül, hogy meghatározza a befejezés várható dátumát. (MTI)

Alec Baldwin arra szólította fel a filmes és tévés produkciós irodákat, hogy béreljenek fel rendőröket, akik ellenőrzik a forgatáson használt kellékfegyverek biztonságát, és biztosítják, hogy azokkal nyugodtan lehet dolgozni. Erre azután került sor, hogy Baldwin véletlenül megölte a Rust című westernfilm operatőrét, Halyna Hutchinst, miután azt mondták neki, hogy a forgatás helyszínén, a próbafelvételek idején használt kellékfegyver hatástalanított, és ezért biztonsággal használható, írja a Guardian.

Baldwin hétfőn Twitteren írt arról, hogy minden egyes forgatáson, ahol akár igazi, akár álfegyvereket használnak, jelen kéne legyen egy rendőr, akit a gyártó fizet, és akinek a dolga a fegyverek biztonságának ellenőrzése kéne legyen.

A hatóságok jelenleg is vizsgálják, hogy hogyan kerülhetett éles töltény a fegyverbe, amit Baldwin elsütött. A fegyverekért felelős kellékes, Hannah Gutierrez-Reed ügyvédei azt állítják, hogy a nő azt hitte, hogy áltöltényekkel van töltve a fegyver. Gutierrez-Reed ügyvédjei szerint a nő minden tőle telhetőt megtett, hogy biztosítsa a forgatás biztonságos körülményeit, és szerintük a történtekről egyéb tényezők tehetnek.

A baleset óta felerősödtek azok a hangok, melyek a forgatások biztonságosabbá tételét sürgetik, és sokan követelnek új szabályokat a fegyverek alkalmazásával kapcsolatban is. Vannak olyanok is, akik a valódi fegyverek teljes tilalmát szeretnék elérni a filmiparban. Dwayne Johnson például már közölte, hogy az ő filmjeiben ezentúl csak gumifegyvereket fognak használni.

A fegyver, mellyel Baldwin megölte Hutchinst, egyike volt annak a három fegyvernek, ami a próbafelvétel helyszínéül szolgáló épület elé kikészített tárolóban volt. Innen vette el Dave Halls rendezőasszisztens, aki aztán Baldwin kezébe adta. Azt hitték, hogy a fegyver hatástalan, de valójában éles töltények voltak benne.

Az eddigi feljelentések és vizsgálatok alapján a forgatáson elég kaotikusak voltak a viszonyok, a baleset napján több stábtag hagyta el a forgatást, többek között munkakörülményekre hivatkozva. Épp erre hivatkozva állítják a kellékmester ügyvédei, hogy nem voltak megfelelőek a körülmények. Kiderült az is, hogy Halls ellen zajlott már egy belső vizsgálat az előző filmjük miatt. Halls azóta elismerte, hogy meg kellett volna vizsgálnia a fegyvert, de nem tette meg.

A Somogy Megyei Főügyészség közleményében írta meg kedd reggel, hogy vádat emeltek azzal a negyvenes éveiben járó férfival szemben, aki több alkalommal is megerőszakolta nevelt lányát.

A közlemény szerint a férfi 2018-ban kezdett el szexuálisan közeledni élettársa előző kapcsolatából született 12 éves kislányához. A vádlott magatartása idővel egyre gátlástalanabbá és erőszakosabbá vált, míg végül 2020 nyarán bántalmazással, illetve életveszélyes fenyegetésekkel arra kényszerítette a kiskorú sértettet, hogy kielégítse őt. A vádlott ezután, mintegy fél éven keresztül napi szinten kényszerítette szexuális cselekményre a megfélemlített sértettet, akit a történtek után rendszeresen meg is fenyegetett azért, hogy arról ne merjen beszámolni senkinek.

A vádlott a szexuális erőszakon kívül is terrorban tartotta a családját, melynek során nemcsak a kiskorú sértettet és élettársát, hanem élettársával közös kiskorú gyermekeit is rendszeresen bántalmazta, ráadásul úgy, hogy kiskorú sértettek szemtanúi voltak annak, ahogy a vádlott édesanyjukkal, illetve testvéreikkel bánik.

A történtek végül 2021 elején a gyermekvédelmi jelzőrendszeren keresztül jutott a barcsi nyomozók tudtára, akik őrizetbe vették a vádlottat, majd az ügyészség indítványára a bíróság elrendelte a férfi letartóztatását is.

Az ügyészség a Kaposvári Törvényszékhez benyújtott vádiratában az azóta is letartóztatásban lévő vádlottal szemben fegyházbüntetés, közügyektől eltiltás és a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyekkel összefüggő valamennyi foglalkozástól eltiltás kiszabására, valamint a szülői felügyeleti jogának megszüntetésére tett indítványt.

Az Európai Unió tagországaiba látogató britek közül egyre többen számíthatnak arra, hogy hamarosan jóval többet kell majd fizessenek, ha utazásuk során internetezésre használják az okostelefonjuk adatcsomagját, ugyanis a négy nagy brit telekomcég közül már kettő, az EE és a Vodafone is jelezte, hogy elkezdik visszavezetni a roamingdíjakat.

Az EU 2017-ben törölte el az unión belül a roamingdíjakat, ezzel hatalmas költségeket megspórolva az EU-s utazóknak, akik külföldön járva is a hazai díjszabásoknak megfelelően használhatták csomagjaikat. Becslések szerint csak a brit utazók összesen évi több millió fontot spórolhattak emiatt. Ugyanakkor a brexit életbe lépése után sorra lesznek oda a különféle vívmányok, melyek az EU-s tagsággal jártak, és a roamingdíj-mentesség nem került bele az EU és az Egyesült Királyság között kötött megállapodásba sem.

A Vodafone brit vezetője, Ahmed Essam hangsúlyozta, hogy a változások nem vonatkoznak majd Írországra, azaz ott marad az eddigi rendszer, és nem kell extra díjat fizetni. Az EU többi országába utazva viszont ezentúl roamingbérleteket lehet majd vásárolni, napi egy fontért, 8 vagy 15 napra.

A Vodafone egyelőre csak az augusztustól kezdve belépő új ügyfelei számára vezeti be a díjat jövő januártól, a régebbi előfizetők számára marad az eddigi szisztéma, egészen addig, amíg csomagot nem váltanak.

A brexit-népszavazás után a nagyobb brit telekomcégek még mind azt kommunikálták, hogy nem tervezik visszavezetni a roamingdíjakat. Ugyanakkor elsőként az EE júniusában jelentette be, hogy visszatérnek az extra díjak az új, illetve csomagot váltó ügyfeleiknek. Most ehhez csatlakozott a Vodafone is. Az Euronews beszámolója szerint a hírt rosszul, felháborodva fogadták a cég ügyfelei.

A lapnak nyilatkozott például David Anderson, aki a népszavazáson az elszakadásra szavazott, de úgy érzi, hogy a brexitnek nem erről kellett volna szólnia. Azért szavazott a távozásra, hogy egyszerűbbé váljanak a dolgok, ne kelljen olyan szabályokat betartani, amiket olyasvalaki hozott meg, akire nem is szavazhatott. Szerinte most rosszabb a helyzet, mint amilyen a szavazás előtt volt. A cikkből kiderül, hogy a férfi korábban ingatlanok kiadásából élt, de a brexit szavazás után eladta az ingatlanjait, és az volt a terve, hogy Portugáliába költözik nyugdíjas éveire, ezt azonban nem tehette meg eddig, mert nem kapott letelepedési engedélyt. Ezért jelenleg az év egy részében Essex-ben, egy részében pedig a portugál Algarvéban él, ezért sokat használja a brit adatcsomagját külföldön. Mint elmondta, felháborítja, hogy a telekommunikációs cégek hogyan próbálják meg lehúzni.

A két másik nagy telekomcég, a Three és az O2 korábban szintén azt mondta, hogy nem fogják visszavezetni a roamingdíjakat, ugyanakkor a közelmúltban mindkét vállalat új korlátozásokat vezetett be: a Three 20 gigáról 12 gigára korlátozta az EU-n belül egy hónapban használható adatmennyiséget, azon felül pedig 3 font/giga árszabást vezettek be.

A szingapúri kormány közölte, hogy többé nem fizeti a társadalom-biztosítás azoknak a koronavírusos betegeknek, akik saját döntésük miatt nincsenek beoltva, írja a Guardian. Az államban is megy fel a fertőzöttek száma, és Szingapúrban jelenleg minden állampolgárnak, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező polgárnak jár az ingyenes ellátás, kivéve ha valaki azután lesz fertőzött, hogy külföldről érkezett vissza.

Ugyanakkor december 8-ától új szabály lép életbe, és azok, akik direkt döntöttek úgy, hogy nem oltatják be magukat, kénytelenek lesznek fizetni a kórházi költségeket, ha a vírus megfertőzi őket. A kormány szerint az oltatlan emberek a jelentős többségét adják azoknak, akik intenzív osztályra kerülnek, ezzel pedig jelentősen hozzájárulnak az egészségügyi erőforrások terheléséhez.

A kormány azoknak nem küld majd számlát, akik egészségügyi okból nem kaphatnak oltást. December 8-áig elég beadni az első oltást is, aki addig legalább egyszer oltatja magát, az december 31-éig még kaphat ellátást ingyen.

Szingapúr annak ellenére szigorít, hogy a világ egyik legjobb átoltottsági arányával rendelkeznek, és az oltható felnőttek 85 százaléka kapott már vakcinát. Ennek ellenére a delta variáns következtében november 8-án 2470 új esetet és 14 halálesetet regisztráltak az 5,6 millió lakosú államban.

Hatalmas port kavart fel Kínában az ország eddigi legkomolyabb metoo-szerű botránya: a híres teniszező, Péng Suaj ugyanis egy nyilvános posztban vádolta meg az ország egykori miniszterelnök-helyettesét, Csang Gaolit, hogy évekkel ezelőtt szexre kényszerítette. Peng arról is írt, hogy az erőszak után ismét közelített hozzá a férfi, akinek házasságon kívüli viszonyra is kényszerítette.

A SupChina beszámolója szerint gyakorlatilag mindenhol Peng történetéről beszél mindenki, annak ellenére, hogy a nő gyakorlatilag teljesen eltűnt az internetről. Pedig egy országszerte ismert, népszerű sportolóról van szó, akit az állami média is kiemelt figyelemmel követett egy évtizeden át.

Peng november 2-án írta meg a Weibo-ra a történetét. A posztot hamar törölték, de az arról készült felvételek terjedni kezdtek, elsősorban persze a kínai tűzfalon kívül. Peng arról írt akkor, hogy Csang és felesége vendége volt, és amíg a nő elment valahova, a férfi megerőszakolta.

A 75 éves Cseng 2018-ban vonult vissza, 2013 és 2018 között volt miniszterelnök-helyettes, emellett a Kínai Kommunista Párt legfőbb bizottságának is tagja volt.

A poszt megjelenése után a kínai cenzorok villámgyorsan intézkedni kezdtek, és Pengről gyakorlatilag semmiféle információ nem érhető már el. Hogy mennyire kapkodva léptek fel a cenzorok, azt jelzi, hogy a legnagyobb kínai közösségi oldalon, a Weibo-n órákig a tenisz szóra sem lehetett rákeresni, és olyan szavak keresését is letiltották, melyek szerintük áthallásosan utalhattak Peng történetére. Átmenetileg nem lehetett rákeresni Cseng nevére sem. Ugyanakkor a Supchina szerkesztői országszerte több helyről azt hallották, hogy a nő által megosztott történet mindenfelé eljutott, és sokan beszélnek az ügyről.

Peng az eset óta nem szólalt meg a nyilvánosság előtt, a kínai kormány pedig nem meglepő módon teljes hírzárlat-üzemmódban van. A kínai külügyi szóvivő kapott ugyan kérdést a nő posztjáról az amerikai Reuters újságírójától, de azt közölte, hogy nem hallott az esetről, és ez amúgy sem tűnik külügyi természetű kérdésnek. Ezt a kérdést és a választ teljesen kihagyták a sajtótájékoztatóról készült hivatalos kínai összefoglalóból.

Azt nem tudni, hogy Peng jelenleg hol tartózkodik. Cseng amúgy is visszavonult már és semmiféle hivatalos pozíciót nem birtokol, ezért a Supchina szerkesztői arra számítanak, hogy soha többé nem fog a kínai nyilvánosságban szerepelni.

2020-ban az Egyesült Államokban is hatalmas pusztítást okozott a koronavírus, és ahogy egyre több áldozata lett a járványnak, sorra jelentek meg az elemzések arról, hogy vajon hol fognak többen meghalni: az úgynevezett piros körzetekben, azaz azokban a megyékben, ahol inkább a republikánusokra szavaznak, vagy a kék körzetekben, azaz azokban a megyékben, ahol jellemzően a demokraták nyernek simán.

Mint a New York Times írja, mindkét elmélet mellett voltak racionális érvek: a republikánus többségű megyék átlagéletkora magasabb, sokszor kevésbé vagyonos körzetek ezek és itt eleve ellenségesebbek voltak az olyan ötletekkel szemben, mint a kötelező maszkviselés. A demokrata többségű területek viszont sokszor nagyobb átmenőforgalommal, felkapott repterekkel rendelkeznek, ráadásul lehet azt is tudni, hogy sok amerikai nehezen vagy csak rosszabb minőségű egészségügyi ellátáshoz fér hozzá a bőrszíne miatt, és ez is súlyosbító tényező lehet a járvány idején.

Ugyanakkor 2020 végére kiderült, hogy egyik szempont sem volt igazán mérvadó, és a lakosságarányos halálozások száma hasonlóan alakult a kék, illetve a piros körzetekben.

2021-re viszont változást hozott, hogy megjelentek az oltások, és az év eleje óta úgy látszik, hogy ennek már mérhető, látványos különbség lett az eredménye: mint a New York Times szerzője, David Leonhardt írja, az elmúlt hónapban gyorsabb tempóban nőtt a halálozások különbsége a piros és a kék Amerika között, mint a járvány során bármikor.

2021 októberében azokban a megyékben, ahol Trumpra szavazott az emberek több mint 60 százaléka, 100 ezerből 25 halt meg a koronavírus következtében, ami háromszor nagyobb arány, mint amit az erősen Bidenre szavazó megyékben mértek, ahol 100 ezer lakosra 7,8 haláleset jutott. Az október volt az ötödik hónap a sorban, amikor nőtt ez a különbség.

A lap megjegyzi, hogy vannak konzervatív elemzők, akik időjárásbeli vagy átlagos életkorokban jelentkező különbségekkel próbálják magyarázni a jelenséget, de Leonhardt szerint alaposabb vizsgálat után látszik, hogy ezek az érvek nem állják meg a helyüket.

Szerinte egy egyszerű és világos magyarázat van: a vakcinák rendkívül hatékonynak bizonyulnak a súlyos tünetekkel járó koronavírus elkerülésére, és a republikánus felnőttek 40 százaléka még mindig nincs beoltva, míg a demokratáknál ez az arány mindössze 10 százalék körül van.

Egy másik elemzés is megerősítette ezt a hipotézist: a demokratapárti egészségügyi elemző, Charles Gaba számítása szerint azokban a megyékben, ahol Trump a szavazatok több mint 70 százalékát kapta meg a legutóbbi választásokon, még nagyobb arányban halnak meg az emberek, mint ahol Trump legalább 60 százalékkal nyert.

Ez egy tragikus helyzet, melyben a vakcináktól való irreális félelem elnyomja a halálos vírustól való racionális félelmet is, írja Leonhardt, aki hozzáteszi, hogy ezeket a félelmeket a jobboldali média egyes szereplői is táplálták az elmúlt évben.

Hétfői végzésével helyben hagyta a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatát a Fidesz egyik népszavazási kérdéséről, ami úgy szól, hogy

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”

A Népszava cikke szerint érdekessége az ügynek, hogy a háromtagú tanácsot Varga Zs. András Kúria-elnök vezette, akinek kinevezése előtt egyetlen percnyi bírói gyakorlata sem volt, most mégis előadó bíróként járt el.

Orbán Viktor még júliusban, elég váratlanul, pont a Pegasus-botrány kirobbanásakor jelentette be, hogy a kormány „gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez. Az NVB jóvá is hagyta a kormánypárt kérdéseit, ám ezeket több magánszemély és szervezet is megtámadta a Kúrián. A Kovács András bíró által vezetett kúriai tanács korábban elutasította már a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” hitelesítését, ami miatt a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult.

Ezen kívül három kérdésről kell még döntsön a Kúria:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

A népszavazás várhatóan jövőre, még az sem kizárt, hogy az országgyűlési választással egy időben zajlhat majd.

Szerda hajnalban akasztották fel volna Nagaenthran Dharmalingamot Szingapúrban, de a férfi az utolsó pillanatban 24 órás halasztást kapott, ügyében kedden még egyszer össze fog ülni a bíróság.

A férfit 2009-ben tartóztatták le, amikor 21 évesen heroint próbált meg becsempészni Malajziából, írja a BBC. A világ egyik legszigorúbb drogtörvényéről ismert államban a csempészésért könnyen halálbüntetés járhat, Nagaenthran ítélete ennyiben nem is lenne kirívó. Ugyanakkor a malajziai férfinak a hivatalos orvosi vizsgálatok alapján is 69 az IQ-ja, ami már értelmi fogyatékosságnak minősül.

A szingapúri kormány szerint viszont a férfi világosan tisztában volt a cselekedeteinek természetével, és meg tudta ítélni, hogy helyes vagy rossz-e, amit cselekszik.

Mint a lap írja, a szigorú szingapúri drogtörvényeket, illetve az ezzel járó halálbüntetéseket a helyiek többsége általában támogatja vagy elfogadja, ugyanakkor ez az eset most szemmel láthatólag más megítélés alá került: eddig több mint 60 ezer szingapúri írta alá a petíciót, melyben Nagaenthran számára kegyelmet kérnek. A közösségi oldalakon is kifejezetten sokan kérik, hogy ne végezzék ki a férfit.

Testvére, Sarmila Dharmalingam szerint az sem világos, hogy Nagaenthran ténylegesen érti-e, hogy mibe keveredett.

Nagaenthran 2009-ben 43 gramm heroinnal bukott le, miközben megpróbált belépni az országba. A törvények szerint 15 gramm fölött már halálbüntetés jár. Tárgyalása során egyszer azt mondta, hogy kényszerítették a csempészésre, később viszont azt, hogy pénzre volt szüksége és azért tette. A bíróság végül akasztásos halálbüntetésre ítélte. 2015-ben értelmi fogyatékosságára hivatkozva fellebbeztek, és életfogytiglani börtönbüntetést kértek a számára, ugyanakkor az állam által kirendelt pszichiáterek sem értettek egyet abban, hogy pontosan milyen mentális állapotban van a férfi. A bíróság ezért végül nem adott kegyelmet.

Nemzetközi jogvédő szervezetek mellett szingapúriak tömege is felháborodott a döntésen. Tüntettek Nagaenthran sorsa miatt hazájában, Malajziában is, és az ország miniszterelnöke, Ismail Sabri Yaakob is személyesen lobbizott a férfi életéért, egyelőre nem sok sikerrel.

A férfi 10 éve volt halálsoron, míg nemrég közölték a nővérével, hogy hamarosan eljön az akasztás napja. A férfi családja két hetet kapott, hogy meglátogassák, amit végül csak egy közösségi finanszírozási kampánynak köszönhetően tudtak megtenni.

Csütörtök délután a hét belpolitikai botrányát robbantotta ki Kósa Lajos, amikor elárulta újságíróknak: a Belügyminisztérium szerezte be az izraeli kémszoftvert, a Pegasust, amivel a Direkt36 információi alapján a kormány többek között újságírókat, ügyvédeket és üzletembereket figyelhetett meg. Azt nem tudhatjuk, hogy ez a nyilatkozat véletlenül csúszott ki Kósa Lajos száján, vagy éppen ez volt a terv.

Bár Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerint Kósa simán államtitkot is sérthetett, amikor nyilvánosságra hozta ezt az információt, messze nem ez volt az első alkalom, amikor a fideszes politikus megszólalásából botrány vagy legalábbis felhördülés lett. 2018 márciusában, amikor kiderült, hogy Kósát rejtélyes szálak fűzik egy csengeri nőhöz, aki azt állítja, hogy egy gigantikus németországi örökség kedvezményezettje, külön cikkben szedtük össze Kósa legerősebb pillanatait.

A „Fémkupakok, hutik-tuszuk és a négy CEU” címet kapó cikk megjelenése óta azonban bőven elég idő eltelt ahhoz, hogy Kósa meghökkentő megszólalásai egy új gyűjtést kapjanak. Igaz, valószínűleg a „csengeri örökösnő” története önmagában annyira durva, hogy külön gyűjtést érdemelne. Ha Kósa csak hülye volt, akkor is súlyos dolgokkal kell elszámolnia, írtuk 2018 márciusában összefoglaló cikkünkben, és igazából a legtöbb akkor felmerült kérdésre azóta sem kaptunk megnyugtató válaszokat.

Csak ebben a sztoriban olyan címekkel születtek cikkeink az elmúlt években, hogy

• Bayer úgy próbálta megvédeni az 1300 milliárdos csalásban szügyig álló Kósát, hogy véletlenül teljesen ostobának nevezte
• A Blikk szerint a csengeri örökösnő az egyik legnagyobb francia bank 24 százalékát adta volna ajándékba Kósa Lajosnak, amit a politikus köszönettel elfogadott
• A Blikk szerint Kósa Lajosnak fegyvereket, ékszereket, festményeket kellett volna elhoznia a német nagykövetségről a csengeri örökösnőnek
• Kósa felesége szerint háromszor indultak volna a csengeri örökösnővel, hogy a német pénzügyminiszterrel találkozzanak

A felvezető után pedig jöjjön összeállításunk Kósa Lajos legerősebb pillanatairól azóta, hogy összeszedtük a legerősebb pillanatait.

Egy videó, amin Kósa Lajos 5 percen át menekül az 1300 milliárd forintos kérdéseink elől (2018 március 19.)

Az 1300 milliárd forintos örökségről kérdeztük volna Kósát Debrecenben, de a politikus válaszadás helyett azt választotta, hogy a kocsijáig 5 percen át némán gyalogolt, és egy árva kérdésre sem reagált.

Kósa Lajos meglátta az újságírókat, ezért nem akart kiszállni a szolgálati autójából, ami így először nekiment a városháza kapujának, utána pedig elhajtott (2018 március 20.)

Kósa kálváriája másnap Pécsen folytatódott, nehezen felejthető jelenetekkel:

Kósa Lajos szerint a CEU nem tud Budapestről elköltözni, hiszen soha nem is volt itt (2018 decembere)

Kósa a Magyarországról elüldözött egyetem elleni kommunikációs offenzívába jelentős szerepet vállalt, tőle származik a négy CEU-ról szóló megfejtés és ő beszélt a megtévesztett Nobel-díjasokról is, de maradtak megoldásai az egyetem elköltözése utánra is: 2018 végén egy más témában rendezett sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy logikai képtelenség a CEU elköltözéséről beszélni, hiszen „a New York-i CEU sosem volt Budapesten”.

Kósa Lajos: Nem az őserdő ég, hanem a bozótos (2019 augusztusa)

A politikus a Kossuth Rádióban tett helyre néhány közkeletű tévedést a brazíliai erdőtüzekről.

Kósa Lajos szerint a külföldiek szavazatai miatt nyert Karácsony Gergely (2019 októbere)

Nehezen emésztették meg a Fideszben, hogy nem Tarlós István nyert a fővárosi főpolgármester-választáson, de aztán jött Kósa, és mindent a helyére tett: Karácsonyék külön kampányt is készítettek a fővárosban élő 90 ezer külföldinek, és őket a közvélemény-kutatók sem találják meg, hiszen nincsenek angol kérdőíveik

Kósa: „A zsidók kénytelenek voltak, vagy lehet, hogy jól is esett nekik a nyilas vitézt megszavazni (2019 novembere)

Komoly felháborodás követte Kósa Lajos szavait, amikor a fideszes politikus a Fidelitas kongresszusán az ellenzéki összefogásról, illetve a baloldali pártok és a Jobbik összefogásáról mondta el, hogy az antifasiszták összeálltak az újnyilasokkal, és a zsidók vagy kénytelenek voltak, vagy lehet, hogy „jól is esett nekik a nyilas vitézt megszavazni a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésbe”. Kósa megszólalását egyhangúlag ítélték el a hazai zsidó szervezetek vezetői, ami után a politikus úgy-ahogy, de bocsánatot kért.

Kósa: Ehhez a műsorhoz nem járulok hozzá, ne adjátok le. Riporter: Ez élőben megy (2019 decembere)

Az előző sztori leágazása volt az eset, amikor Kósa a Heti TV zsidó közösségi tévében kapott lehetőséget, hogy megmagyarázza szavait. Breuer Péter több kérdést is feltett Kósának a történtekkel kapcsolatban, a fideszes politikus pedig egyre kevésbé tűrte az amúgy egyáltalán nem barátságtalan hangvételű interjút. Egy ponton ki is fakadt, szürreális párbeszédet eredményezve:

- Ehhez így nem járulok hozzá, most elmegyek, ne adjátok le, azt szeretném kérni, azt hiszem, ehhez még talán jogom is van.

- Ez élőben megy.

- Ez? Dehát ez egy butaság ez a műsor. Olyanokat mondasz nekem, ami...

- Milyen butaságot mondok? Azt mondom, hogy szeretünk téged, szeressél továbbra is minket.

Kósa Lajos véletlenül kiszivárogtatta a napi adatokat az Operatív Törzs üléséről (2020 novembere)

A járvány kezdete óta rengeteg kritika éri a hivatalos állami adatszolgáltatást, Európában nem nagyon találni még egy országot, ahol ennyire használhatatlan, megszűrt módon tennék közzé a járványadatokat. A rendszer örökös belső ellenzéke, Kósa Lajos könnyen lehet, hogy ezzel is dacolt, amikor a Facebook-oldalára feltöltött egy fotót az Operatív Törzs aznapi üléséről, amiről kiderültek azok a járványadatok, amiket aznap még nem is hoztak nyilvánosságra. A fotó perceken belül eltűnt az oldaláról, de az emléke örökké velünk marad.

Kósa Lajos tökéletesen elmagyarázta, miért félrevezető és tudománytalan a kormány vakcinatáblázata (2021 májusa)

Idén májusban nagy port kavart a kormány által megosztott táblázat, amivel azt a megalapozatlan állítást próbálták bizonyítani, hogy „a Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm-vakcina után”. A táblázat megjelenése után sok szakértő jelezte, hogy miért hibás a táblázat, és még Karikó Katalin is megszólalt, mégsem vonták vissza, vagy egészítették ki, inkább kiküldték emailben több millió embernek.

Kósa a Debrecen TV vendégeként ugyan nem a kormányzati táblázatot akarta kritizálni, de tudtán kívül remekül összefoglalta az összes érvet, ami felhozható volt az állami adatközlés minőségével szemben.

Kósa: A Borkai-kérdés nem aktuális (2021 májusa)

Amikor idén májusban új információk jelentek meg Borkai Zsolt ügyéről, az RTL Klub megkérdezte volna erről Kósát, illetve arról, hogy tudtak-e a Fideszben a kompromittáló felvételekről, és ha igen, miért indították a politikust mégis az önkormányzati választáson. Kósa viszont közölte, hogy „a Borkai-kérdés az semmilyen módon nem aktuális. Főleg nem egy híradóban, ahol friss anyagokat kellene közölni ez meg egy két és fél évvel ezelőtti történet, egyébként fogalmam sincs”. Arra a kérdésre, hogy pontosan miről nincs fogalma Kósának, a politikus már nem válaszolt érdemben.

Kósa Lajos az operatív törzs tagjaként szerdán azt mondta, a járvány elleni védekezés mostani szintje bőségesen elegendő. Ehhez képest a kormány szerdán szigorító intézkedéseket hozott (2021 októbere)

A járvány kezdete óta kérdés, hogy mit is csinál pontosan Kósa Lajos az Operatív Törzsben, és nem adott választ erre ez a szerdai nap sem, amikor előbb Kósa újságírói kérdésre elmondta, hogy semmi szükség további szigorításokra, majd később kiderült, hogy a kormány döntött arról, hogy a munkáltatók hamarosan előírhatják alkalmazottaiknak a koronavírus elleni oltást, és kötelező lesz az oltás az állami szektorban is, beleértve a közoktatástól a rendőrségen át a tűzoltókig a közszféra minden területét.

A Guardian több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a Nemzetközi Öttusaszövetség (UIPM) vezető testülete titokban arról szavazott, hogy kikerül a lovaglás a sportágból, és helyére a kerékpár kerülhet. A döntést már csak a szövetség legfelső szintjén kell jóváhagyni, és ez a lap szerint a napokban meg is történhet.

A radikális döntésre azután került sor, hogy az idei nyári olimpián egy német edző megütött egy lovat, ami nem volt hajlandó elindulni. Az esetről készült felvételek világszerte felháborodást váltottak ki, és az UIPM a lap információi szerint azért döntött a sportcsere mellett, mert attól féltek, hogy az öttusa teljesen kikerülhet a 2024-es párizsi olimpia programjából.

Az UIPM nem kommentálta a lap értesüléseit, de közleményükben azt írták, hogy elkötelezettek a modern öttusa erőteljes szerepének fenntartása érdekében, és emiatt számos stratégiai egyeztetést tartottak. Ezzel kapcsolatban a hét második felében fogják megkeresni a nemzeti szövetségeket, és november 4-én sajtóközleményt is kiadnak majd.

A lapnak nyilatkozott már egy korábbi brit versenyző, Kate Allenby, aki Sydney-ben csapatban bronzérmet nyert. Szerinte a lovaglás kirakása katasztrófa lenne a sportág számára.

A Guardian szerint a döntés tényleg a nyári események miatt történt meg, amikor Tokióban a német Annika Schleu lova, Saint boy nem volt hajlandó elindulni, edzője, Kim Raisner pedig dühében megütötte az állatot. Az edzőt akkor hazaküldték az olimpiáról, a nemzetközi szövetség pedig vizsgálatot ígért. Az UIPM már akkor közleményt adott ki arról, hogy a lovak jólléte és a versenyzők biztonsága lesz a novemberi kongresszus kiemelt témája.

Az amerikai internetes vállalat kedden jelentette be, hogy a vállalkozásokkal szemben egyre komolyabb kihívásokat támasztó üzleti és jogi környezet miatt kivonulnak Kínából. Ez azt is jelenti, hogy november elsejétől a vállalat szolgáltatásai nem hozzáférhetőek Kína szárazföldi részéről, írja az AP.

A közleményben hangsúlyozzák, hogy a Yahoo elkötelezett marad a felhasználóik jogainak védelme, illetve a szabad internet mellett.

Rövid időn belül a Yahoo a második amerikai távozó: előző hónapban a Microsoft tulajdonában lévő szakmai közösségi oldal, a LinkedIn is bejelentette, hogy bezárják kínai oldalukat.

A Yahoo 1999-ben jelent meg Kínában, de az elmúlt években folyamatosan csökkentette jelenlétét, pekingi irodájukat már 2015-ben bezárták, ezért a mostani bejelentés leginkább szimbolikusnak tekinthető. Főleg mert a Yahoo több ismertebb szolgáltatása, például a híroldaluk el sem érhető Kínában, mivel a hatóságok blokkolják.

Azt nem tudni, hogy az egészen mostanáig elérhető szolgáltatásoknak hány felhasználója volt Kínában, de a feltételezések szerint viszonylag kevés.