Horváth Bence

Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök a brit Daily Telegraphnak beszélt arról, hogy a 2500 éves, Elgin-márványok néven ismert domborművek és szobrok az athéni Akropolisz Múzeum tulajdonát kell képezzék, és ezért ismét kezdeményezni a brit kormánynál, hogy szolgáltassák ezeket vissza.

Mitsotakis még azt is felvetette, hogy a görögök akár néhány műkincsüket is kölcsönadják a British Museumnak, ha sikerül megállapodni a márványok visszaküldéséről, írja a Guardian.

Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor korábban kizárta, hogy visszaadják a márványokat, mivel szerinte azok jogszerűen kerültek a brit múzeum tulajdonába. Mitsotakis ezzel szemben úgy látja, hogy a márványokat ellopták a 19. században, és ezért jogszerűen az athéni múzeum tulajdonát kéne képezzék.

A márványokat több mint 200 éve mozdította el eredeti helyéről Lord Elgin. Hogy ez hogyan történt, az az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb kulturális és kultúr-geopolitikai vitájának tárgya.

A két miniszterelnök jövő héten fog találkozni egymással, és Mitsotakis azt ígéri, hogy ismét fel fogja hozni a témát. A görög miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a párbeszédtől való elzárkózás különösen ellentmondásos álláspont lenne a britek részéről éppen most, amikor világszerte egyre több példát látni ellopott-elhurcolt műtárgyak visszaszolgáltatására. Szerinte a Boris Johnson által megálmodott brexit-utáni Globális Britannia fantasztikus felvillantása lenne, ha képesek lennének ehhez a kérdéshez más szemszögből is hozzáállni.

Johnson ugyanakkor még év elején, egy görög lapnak nyilatkozva is azt mondta, hogy megérti a görög emberek és a miniszterelnök erőteljes érzelmeit a témában, ugyanakkor a brit kormánynak egy határozott, régre visszanyúló pozíciója van a szobrokkal kapcsolatban, mely szerint Lord Elgin a korszak törvényeit figyelembe véve, jogszerű módon vásárolta meg a márványokat.

Lord Elgin emberei 1801 és 1812 között távolították el a Panteon megmaradt szobrainak mintegy felét, majd ezeket Londonba küldték. Elgin akkor azzal érvelt, hogy erre felhatalmazást kapott az Ottomán Birodalom kormányától, amely akkor a mai Görögország területét ellenőrizte. Erről létezik is egy feljegyzés, ugyanakkor ennek megfelelője sosem került elő az ottomán archívumokból, pedig ebből az időszakból rendkívül alaposan vezetett archívumok maradtak fenn, ezért vannak, akik az Elgin által bemutatott dokumentum valódiságát is kétségbe vonták.

A márványok elhurcolásának Londonban is voltak kritikusai, Lord Bryon például vandalizmushoz és fosztogatáshoz hasonlította a történteket.

Miután 1832-ben Görögország visszaszerezte függetlenségét, több alkalommal is igyekeztek visszakövetelni az elhurcolt műkincseiket. A 20. század második felére felerősödtek ezek a törekvések, egyelőre kevés sikerrel. 2014-ben az UNESCO is felajánlotta, hogy közvetít a londoni és az athéni fél között, de a British Museum ezt elutasította.

A 45 éves Daniel Humm az év végén távozik a London egyik legelőkelőbb városrészében, Mayfair-ben lévő Claridge's hotel éttermének éléről. A Davies and Brook nevű éttermet vezető Humm ugyanis egy teljesen növényi alapú menüt kívánt bevezetni, a szálloda és az étterem vezetősége azonban nem értett egyet az ötlettel.

A Guardian beszámolója szerint pénteken a hotel Twitteren közölte, hogy a teljesen vegán irány nem az az út, amit ők követni akarnak. Az étteremben amúgy jelenleg 125 fontért, azaz mintegy 54 ezer forintért kínálnak négyfogásos menüt, ami libamájat és kaviárt is tartalmaz.

A hotel közleménye szerint teljes mértékben megértik és tiszteletben tartják azt a kulináris irányt, amit Hull követni akar, de a Clardidge's nem erre akar menni, ezért kölcsönös megegyezéssel, de elválnak az útjaik.

A Daily Mail korábban arról írt, hogy a hotel vezetése attól tartott, hogy ha átállnak a teljesen vegán menüre, az felbosszanthatja az étterem több ezer visszatérő vendégét.

Humm New York-i étterme, a három Michelin-csillaggal rendelkező Eleven Madison Park idén év elején lett egy teljesen növényi alapú finedining-étterem. A honlapján megjelent közlemény szerint azért, mert a jelenlegi élelmiszer-rendszer egyszerűen nem fenntartható. A korlátozások után teljesen vegánként újranyitó étteremről a séf akkor elmondta, hogy számára világos lett, hogy azok után, amin tavaly mindenki átment, nem nyithatják újra ugyanazt az éttermet.

Pénteken Humm az Instagramon írta meg, hogy ebben a misszióban nem ismer kompromisszumot, ezért nem lehetett más döntés, csak az elválás. „Számomra a jövő növényi alapú. Sosem volt egyértelműbb, hogy a világ változik, és nekünk vele kell változnunk” – írta erről.

Egy fiatal szír férfi holtteste került elő Lengyelországban, a belarusz határ menti erdős területről, írja az AP. A férfi a legújabb áldozata lehet annak a válságnak, ami a határnál tört ki, és amihez vélhetően az vezetett, hogy Lukasenka rezsimje több ezer szíriai, afgán és iraki menekültet utaztatott és engedett szándékosan a határ közelébe, hogy utána megpróbáljanak átjutni az Európai Unióba.

A lengyel rendőrség közleménye szerint a holttestet a Wolka Terechowska nevű falu közelében találták meg pénteken. A halál pontos okát még nem állapították meg. Eddig legalább kilenc halálos áldozata van a válságnak, amit a nyugati országok szerint egyértelműen Lukasenka gerjeszt, amikor a közel-keleti rossz életkörülmények elől elvándorolni akaró embereket hoz Fehéroroszágba, azzal az ígérettel, hogy onnan majd bejuthatnak az EU-ba. Az EU vezetői szerint Minszk ezzel a hibrid eszközzel nyomást akar helyezni az unió tagországaira, válaszul a szankciókért, amit a választási csalás után kitört tüntetések vérbe fojtásáért rótt ki Brüsszel a belarusz rezsimre.

Humanitárius szervezetek attól tartanak, hogy a közeljövőben csak nőhet az áldozatok száma, hiszen az erdős vidéken jelenleg is több ezer ember tartózkodhat az átjutás reményében, miközben egyre hidegebbre fordul az időjárás.

Oroszországnak nincsen semmi köze a Fehéroroszország és Lengyelország határán zajló migrációs válsághoz - jelentette ki Vlagyimir Putyin egy szombati tévéinterjúban.

„Szeretném, ha mindenki tudatosítaná: nekünk ehhez semmi közünk” - mondta az orosz elnök a Moszkva. Kreml. Putyin című program moderátorának, Pavel Zarubinnak. „Mindenki mindenféle indok nélkül, és minden alkalmat megragadva felelőssé próbál tenni bennünket"”- folytatta. Orosz légitársaságok nem szállítottak migránsokat Fehéroroszországba - ismételte meg. Szerinte a migrációs válságot a nyugati, ezen belül az európai országok hozták létre, és ennek politikai, gazdasági és katonai okai vannak.

Putyin reményét fejezte ki, hogy Fehéroroszország nem fogja elzárni az Európai Unióba vezető orosz gázvezetéket. "Lukasenka, mint a tranzitország elnöke, természetesen utasítást adhat európai szállításaink megállítására. De ez a tranzitmegállapodásunk megsértése lenne. Remélem, erre nem kerül sor" - mondta.

Mint pénteki cikkünkben is írtuk, hétfő óta folyamatosan feszült a helyzet a belarusz-lengyel határon. Aznap több ezer iraki, szíriai és jemeni menekült indult neki a határnak, azzal a céllal, hogy átjussanak az európai uniós országba. A lengyel határőrök útjukat állták, a fehérorosz hadsereg nem engedi vissza őket, így azóta a senkiföldjén táboroznak, és rendszeres időközönként megpróbálnak átjutni valahogyan, egyelőre sikertelenül.

A kialakult helyzet miatt csütörtökön ülésezett az ENSZ Biztonsági Tanácsa, utána pedig több nyugati ország azzal vádolta meg a fehérorosz vezetést, hogy ők szervezték a lengyel határnál kialakult válságot. A válság kirobbanása óta a nyugati országok politikusai közül többen is pedzegették Moszkva szerepét, hiszen Lukasenka Putyin kegyeltje, és ez különösen igaz a legutóbbi elcsalt választások óta, amikor csak komoly erőszakkal sikerült elfojtani a demokráciáért tüntető ellenzéki megmozdulásokat. (MTI, Bloomberg)

Az RTL Klub Híradójának mondta el egy 16 éves kamaszlány, hogy egy gávavencsellői pár hogyan próbálta meg prostitúcióra kényszeríteni Ausztriában.

A lány megszökött egy lakóotthonból, ekkor fogadta be a pár, akik azt ígérték neki, hogy elviszik az apjához. Ehelyett Gávavencsellőre vitték, bántották, és azt követelték tőle, hogy keressen pénzt nekik. Beültették egy autóba, és elvitték egy osztrák bárba, ahol a pár azt követelte tőle, hogy legyen prostituált.

A riportból kiderül, hogy nem csak a lány ellenkezett, a kinti bár tulajdonosa sem engedte, hogy ez megtörténjen. A pár a lánnyal ekkor visszatért a magyar faluba, majd a férfi nekiesett: puszta kézzel ütötte, cigarettacsikkel égette meg a kezén és a nyelvén. A lány kórházba is került, amikor az ő utána kutató rendőrök ráakadtak a két gyanúsított, a 25 és 21 éves gávavencsellői otthonában, az ágy alatt. Ellenük kényszermunka és emberkereskedelem gyanúja miatt vették őrizetbe. A nő szabadlábon védekezhet, a férfit letartóztatták.

Nem tarthatnak szabadtéri szilveszteri bulikat és koncerteket Montenegróban a romló koronavírus-járványhelyzet miatt - jelentette be Jelena Borovinic-Bojovic egészségügyi miniszter, írja az MTI.

A montenegrói sajtó szombati beszámolói szerint a tárcavezető hozzátette: a podgoricai karácsonyi vásárt a kellő biztonsági intézkedések mellett meg lehet szervezni, például a látogatóknak védettségi igazolással kell rendelkezniük.

Az egészségügyi miniszter kiemelte: november 15-től tilos lesz lakodalmakat szervezni az országban, a tömeges rendezvények ugyanis nagy veszélyt jelentenek az állampolgárok egészségére. Emellett betiltják az éjszakai szórakozóhelyek működését, a vendéglátóhelyek csak éjfélig tarthatnak nyitva, és iskolai kirándulásokat sem szabad szervezni.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 3822-vel 1 204 452-re, Koszovóban 16-tal 160 917-re, Észak-Macedóniában 469-cel 208 467-re, Montenegróban 479-cel 151 422-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 681-gyel 263 586-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 67-tel 10 722-re, Koszovóban eggyel 2979-re, Észak-Macedóniában 13-mal 7293-ra, Montenegróban kilenccel 2194-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 39-cel 11 882-re növekedett. (MTI)

Levélben kérte az osztrák-magyar határátlépési feltételek enyhítését Burgenland tartományi elöljárójától - közölte Nagy István agrárminiszter szombaton, a Facebookon közzétett videójában.

Hans Peter Doskozilnek azt javasolta, hogy tegyék lehetővé az oltott és magas ellenanyag-szinttel rendelkező magyar munkavállalók számára a szabad belépést Ausztria területére.

A miniszter összefoglalója szerint Ausztria a napokban megváltoztatta a magyar munkavállalók belépési szabályait, ami jelentősen megnehezíti a magyar állampolgárok átlépését a határon, rossz esetben teljesen ki is zárja azt. Az új intézkedések ugyanis olyanok átkelését is megnehezítik, akik a koronavírus elleni vakcinával oltottak és magas ellenanyag-szinttel rendelkeznek.

Nagy István kiemelte, hogy az oltással rendelkező magyar munkavállalók rugalmas határátkelése nemcsak Magyarország és a magyar munkavállalók, de Ausztria és az osztrák polgárok érdeke is. Az agrárminiszter bízik abban, hogy kérésére minél hamarabb pozitívan reagál majd a tartomány vezetősége. Hozzátette: az ingázók szabad mozgására vonatkozó több enyhítő intézkedést is láttunk már Európán belül a közelmúltban. Erre vonatkozóan nyomatékosan kérte Burgenland elöljáróját, hogy tegye lehetővé az oltott és magas ellenanyag-szinttel rendelkező munkavállalók belépését Ausztria területére. A koronavírus-járvány nem ismer határokat, így ennek tudatában a lehető legjobb tudásunk szerint kell intézkedéseket hozni a fertőzésszámok növekedésének megakadályozásáért, tette hozzá a miniszter.

A magyar kormány alkupozícióját elképzelhető, hogy gyengíti majd, hogy az elmúlt hetekben Magyarországon meredeken elszabadult a járvány, ám ennek ellenére sem jelentettek be semmiféle jelentősebb korlátozást vagy szigorítást. Ehhez képest éppen a napokban jelentették be, hogy Felső-Ausztria tartományban gyakorlatilag karanténban kerülnek azok, akik nem oltottak, és a kancellár szerint nem elképzelhetetlen, hogy országos szintre terjesszék ki ezt az intézkedést. (via MTI)

Ismét pályázatot írt ki a Készenléti Rendőrség CBRN-E gépjárművek vásárlására, írja az mfor.hu. Tavalyi egy hasonló közbeszerzésre közel 1,2 millió euróért szerződött a két cég, teszi hozzá a lap.

A CBRN-E angol betűszó, a „kémiai, biológiai, radioaktív, nukleáris és robbanóanyagokkal” megvalósítható, úgynevezett piszkos bombákkal elkövetett támadásokkal szemben lehet fellépni ezekkel az eszközökkel. Mint a lap írja, 2016-ban jött létre a Közép-európai CBRN-E Kiképző Központ Budapesten, 2019-ben pedig félmilliárd forintos állami támogatással új székházat kaptak. Azóta több alkalommal szerezhettek be több százmilliós tételben tűzszerésztechnikai eszközöket, robotokat, sugárzásmérő berendezéseket és bombaruhákat.

Az mfor.hu cikke kitér rá, hogy a központot Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Németország részéről Bajorország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország alapította, és társult tagként Franciaország és Hollandia rendőrségének tűzszerész egységei, illetve öt nemzetközi szervezet (Europol, Interpol, Bombaadat Központok Nemzetközi Munkacsoportja, NATO, FBI) is.

A legfrissebb közbeszerzés szerint a Készenléti Rendőrség három darab CBRN-E gépjárművet szerezne be: egy összkerék meghajtású 4,5 tonna feletti mobil labor járművet, egy 7,5 tonna feletti CBRN-E bombakonténer hordozó járművet, és egy elektromos meghajtású, kétszemélyes, négy kerekű platós munkagépet. A lap hozzáteszi, hogy tavaly volt már egy hasonló pályázat, akkor szintén három járművet szereztek be egy EU-s beszerzés keretében nettó 1,177 millió euróért, azaz 431 millió forintért.

A kiképzőközpont létrehozásáról tavaly év elején megjelent egy cikk a rendőrség honlapján is, abban arról írtak, hogy:

„Régiónk eddig nem került az említett bombákkal elkövetett támadások célkeresztjébe, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene megfelelő módon felkészülni a védekezésre. Ki kell alakítanunk egy hatékony reagáló készséget – beszélt a központ létjogosultságáról Borbás Kornél törzszászlós, alosztályvezető. – Az Iszlám Állam bukását követően számos idegen harcos tért vissza Európába, akiknek megvan a piszkos bombák előállításához szükséges tudásuk. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elméleti, módszertani, műveleti tevékenységek valós idejű összehangolásával lehet a leginkább optimálisan felkészíteni a kijelölt állományt, és végrehajtani a váratlanul jelentkező feladatokat. Miért Budapest? Fővárosunk ideális metszéspontban fekszik a társulás országainak rendészeti központjait tekintve. Jól megközelíthető Ljubljanából, Bécsből, Prágából, Krakkóból és Münchenből egyaránt. Ez azért lényeges, mert az új kiképző központban számos nemzetközi oktatás folyik. A korszerűsítésnek köszönhetően a hozzánk érkező külföldi kollégák már valóban európai színvonalú elhelyezést és szolgáltatásokat kapnak. Az uniós támogatásokra tekintettel, az együttműködési megállapodások értelmében az itt tartott képzések a más országokból érkezők számára díjmentesek, a hozzánk látogatóknak csupán utazásukat és étkezésüket kell fedezniük.”

Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) határozatban elítélte Nicaraguát, amiért a közép-amerikai országban tartott múlt vasárnapi elnökválasztás nem volt sem szabad, sem átlátható, sem tisztességes, ezért az AÁSZ szerint Daniel Ortega elnöknek nincs demokratikus felhatalmazása.

Az AÁSZ közgyűlésén helyi idő szerint pénteken Guatemalában 25 tagállam támogatta a nicaraguai elnökválasztást elítélő határozatot, hét ország - köztük Mexikó, Guatemala, valamint a Nicaraguával szomszédos Honduras - tartózkodott, és csak Nicaragua adott le ellenszavazatot.

"A nicaraguai kormányzat súlyosan meggyengítette a demokratikus intézményeket" - áll a határozatban, amely fölszólította a nicaraguai vezetést, hogy bocsásson szabadon minden politikai foglyot, beleértve az ellenzéki elnökjelölteket. Az AÁSZ felkérte a szervezet állandó tanácsát, hogy november 30-ig készítsen el egy jelentést arról, hogy milyen "megfelelő lépéseket" lehet tenni a kialakult helyzetben.

Daniel Ortega több mint 75 százalékos támogatottsággal nyerte el megszakítás nélkül immár a negyedik, ötéves államfői megbízatását, miután a nicaraguai hatóságok a választásokat megelőző időszakban bebörtönöztek hét lehetséges ellenzéki elnökjelöltet.

Az Egyesült Államok előzőleg "antidemokratikusnak" nevezte a nicaraguai elnökválasztást, az Európai Unió pedig közölte, hogy a választást nem tekinti legitimnek.

Az AÁSZ határozata alapján újabb szankciókkal sújthatják a nicaraguai állami vezetőket, akik közül sokan már most is amerikai büntetőintézkedések hatálya alatt állnak.

A nicaraguai ellenzék üdvözölte az AÁSZ határozatát. Alexa Zamora, a nevében a nicaraguai zászló színeire utaló, Kék és Fehér Egység ellenzéki csoport vezetője szerint az AÁSZ döntése alapján felfüggeszthetik a nemzetközi fejlesztési kölcsönök folyósítását, amelyekből szavai szerint "a diktátor" profitál.

A 75 éves Ortega - aki már 1985 és 1990 között is irányította államfőként Nicaraguát - a bírálói szerint 2007-es hatalomra jutása óta szoros ellenőrzés alá vonta az állami intézményeket, és korlátozta a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát.

Ortega éppen olyan autokrata módon gyakorolja a hatalmat, ahogyan annak idején, négy évtizede a Somoza család, akik ellen maga Ortega és a sandinisták is harcoltak - mondta a nicaraguai elnökről Joe Biden amerikai elnök.

1979-ben az Augusto César Sandino korábbi ellenállóról elnevezett, szélsőbaloldali sandinista mozgalom vetett véget forradalommal Anastasio Somoza diktatúrájának Nicaraguában. (MTI)

Az Amazonas-medencében élő madarak egyre kisebbek lesznek, és vannak köztük, akik hosszabb szárnyakat növesztenek, állapította meg a közelmúltban több kutatás is. A Guardian beszámolója szerint a területen dolgozó kutatók számára a legkézenfekvőbb magyarázat a jelenségre a globális felmelegedés.

Arról egy ideje már lehetett tanulmányokat olvasni, hogy a régió madarai egyre kisebbek lesznek, de amíg költözőmadarakat vizsgáltak, addig több tényező is szóba jött magyarázatként, például a vadászat, a rovarirtók használata vagy a természetes élőhelyek visszaszorulása.

Az új kutatásban ugyanakkor nem költöző madarakat vizsgáltak az esőerdőkből, és az eredmény ugyanaz lett. Az egyetlen ismert változó pedig a melegebb éghajlat volt. A kutatást az Amazonas Biodiverzitás Központjában, az esőerdő közepén végezték, ahol már a hetvenes évek óta végeznek megfigyeléseket.

Most a kutatók az elmúlt negyven évből 77 befogott, majd szabadon engedett madárfaj adatait vetették össze, és azt találták, hogy szinte az összes nem költöző madár kisebb lett, és egyharmaduknak a szárnya is hosszabbá vált.

A hetvenes évek óta ez a régió a száraz évszakban 1,65 Celsius-fokkal, míg a csapadékos évszakban 1 fokkal melegedett. Emellé a csapadékos évszak még csapadékosabb lett, míg a száraz szárazabb.

A most megjelent kutatás egyik vezető szerzője, Vitek Jirinec kollégáival tavaly közzétett egy tanulmányt, amiben arról írta, hogy a 79 vizsgált, nem költöző madárfajból kilencnek bezuhant a populációja. Akkor is csak a klímaváltozás volt az egyetlen számukra ismert változó tényező a környéken, így csak ezzel tudták magyarázni a változást.

A Science Advances című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a vizsgált madárfajok egyedei közül számos mindössze egy pár kilométeres sugarú körben éli le az életét, ennek ellenére vannak fajok, melyek populációja 10 százalékkal csökkent negyven év alatt.

Azzal kapcsolatban, hogy miért lettek kisebbek a madarak, az egyik felmerülő érv az úgynevezett Bergmann-szabály: a 150 éves felismerés szerint a hidegebb éghajlaton élő fajok és populációk egyedei nagyobbra nőnek, mint melegebb éghajlaton élő rokonaik, mivel a nagyobb testek jobban meg tudják tartani a hőt. A kutatók tanulmánya arra utal, hogy hasonló mechanizmusok működhetnek itt is: a megnövekedett hőmérséklet vezethet a kisebb testhez.

A hosszabbá váló szárnyak nagyobb talányt jelentenek, de az egyik lehetséges magyarázat szerint a madaraknak messzebbre kell már repülniük, mint korábban. Az nem világos egyelőre, hogy a változást evolúciós nyomás idézte-e elő, azaz a párzás szempontjából előnyösebb tulajdonságként jelent ez meg egyes egyedeknél, vagy pedig a madarak teste a megváltozó környezeti feltételekhez alkalmazkodik. Jirinec azt sem tartja kizártnak, hogy a világon máshol is hasonló folyamatok zajlanak, csak nem végeznek ezzel kapcsolatban kutatásokat.

Brazil kutatók attól tartanak, hogy teljesen odalehet a tudományos élet jövője az országban, miután az ország szélsőjobboldali elnöke, Jair Bolsonaro radikálisan, 90 százalékkal csökkentette a tudomány finanszírozására szánt szövetségi forrásokat.

A Times Higher Education-nak nyilatkozó brazil szakértők attól tartanak, hogy a nagyon jelentős megszorítás hatására kutatók sora fogja elhagyni az országot.

A nemrég aláírt törvény értelmében mintegy 600 millió realt, azaz mintegy 35 milliárd forintnyi forrást csoportosítanak át más minisztériumoknak a tudományos, technológiai és innovációs minisztériumtól. Az egyik brazil tudományos szövetség elnöke, az egykori oktatási miniszter Renato Janine Ribeiro elmondása szerint a minisztériumnak juttatott forrás jelentette a különféle állami intézmények kutatási alapjainak nagy részét, ezért arra lehet számítani, hogy számos végzős hallgató és fiatal kutató külföldre fog menni.

Rio Grande do Sul szövetségi egyetem egyik vezetője, Jefferson Cardia Simões elmondása szerint a megvonás annyira az utolsó pillanatban jött, hogy nem is tudják, honnan lesz forrásuk arra a 8000 kutatási projektre, amit korábban már támogatásukról biztosítottak, és hogy lesznek kutatói laboratóriumok, melyeknek le kell majd állniuk, mivel nem lesz forrás a fenntartásukra.

Simões összefüggést lát a döntés, illetve aközött, hogy Bolsonaro ideje alatt érezhetően tudományellenes lett a hangulat, szerinte most az egész brazil tudományos közösség ellen zajlik támadás.

Az Campinas Egyetem egykori rektora, a fizikus Marcelo Knobel is arról beszélt, hogy a kutatók legnagyobb reménye jelenleg, ha Bolsonaro megbukik. A cikk hozzáteszi, hogy ugyan októberben egy szenátusi bizottság azt javasolta, hogy Bolsonaro ellen kilenc ügyben lehetne eljárást indítani, ugyanakkor valószínűbb, hogy a jövő októberi választásokig az elnök a helyén marad.

Knobel elmondása szerint a kutatók kétségbeesetten próbálták megmagyarázni az elnöknek a tudomány és a technológia fontosságát az ország jövője szempontjából, de nem mentek sokra. A volt rektor beszélt arról is, hogy próbálnak nemzetközi támogatást is szerezni ügyük mellé, de ha a kormány a klímaváltozás ügyében is figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség véleményét, nem tartja valószínűnek, hogy ebben az esetben máshogy tennének majd.

A Blikk információi szerint az Omega énekese napok óta nem volt jól, végül a felesége unszolására feküdt be egy klinikára. Arról nem lehet tudni, hogy milyen tüntetek miatt került kórházba Kóbor, de a lapnak nyilatkozó zenésztársai aggódnak, hogy koronavírusról lehet szó. A zenész ugyanis korábban több alkalommal is azt nyilatkozta, hogy nem fogja beoltatni magát.

„Sosem oltatom be magam semmivel, az influenza elleni vakcinát sem kértem, és ezt sem fogom” – mondta a 78 éves énekes tavaly a lapnak.

nyilatkozta tavaly lapunknak Kóbor, aki nem híve az oltásoknak, ám a járvány az elmúlt hetekben ismét felerősödött, a betegséggel kapcsolatos számok folyamatosan emelkednek, a fertőzés egyre gyorsabban terjed, a nyolcadik ikszet taposó zenész pedig a kora miatt fokozottan veszélyeztetettnek számít.

A zenekarból Molnár György erősítette meg a lapnak, hogy Kóbor kórházba került, de a gitáros elmondása szerint Kóbor állapota javult a napokban és legutóbb optimistán nyilatkozott a hazatérésről.

Jogerősen is felmentették azt észak-karolinai férfit, aki egy téves ítélet miatt töltött 24 évet börtönben, írja az AP. Dontae Sharpe-t egy olyan gyilkosságért ítélték el, amit nem ő követett el. Már 2019-ben kiengedték a börtönből, most pedig az amerikai állam kormányzója jogerősen is kimondta, hogy ártatlan, ezzel jogosulttá vált arra, hogy akár 750 ezer dolláros kártérítési eljárást indítson.

Roy Cooper kormányzó arról beszélt pénteken, hogy Sharpe és a hozzá hasonlóak, akiket hibásan ítéltek el, megérdemlik, hogy ezt az igazságtalanságot a nyilvánosság előtt is elismerjék.

Sharpe 19 éves volt 1995-ben, amikor életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték egy 33 éves férfi, George Radcliffe meggyilkolása miatt. Radcliffe-t egy drogüzlet közben ölték meg, és Sharpe végig kitartott amellett, hogy ártatlan. Egy 2019-es interjúban elmondta, hogy hite, illetve a tudat, hogy ártatlan vezette arra az elhatározásra, hogy nem fogadott el enyhébb büntetést cserébe azért, hogy felvállalja a gyilkosságot.

Sharpe pénteki online sajtótájékoztatóján azt mondta, el sem akarta hinni, amikor az ügyvédje felhívta a hírrel. Hozzátette azt is, hogy azokra gondol most, akik éjszaka miatta virrasztottak az utcákon.

Az ügyészség annak idején többek között egy 15 éves lány tanúvallomására épült, aki előbb azt mondta, hogy látta, ahogy Sharpe megöli Radcliffe-ot, de később megváltoztatta a vallomását, és közölte, hogy jelen se volt a lövöldözés idején. Arról is beszélt, hogy a nyomozók szavainak hatására beszélt az első vallomása idején.

Sharpe azonban hiába próbált új tárgyalást elérni, egészen addig, míg egy egykori állami igazságügyi orvosszakértő nem tanúsította a bíróság előtt, hogy az ügyészség elképzelése a lövöldözésről a tudomány állása szerint teljesen irreális volt. A bíró ekkor új tárgyalást rendelt el, és Sharpe 2019 augusztásban szabadulhatott, míg az ügyészség közölte, hogy nem akarnak új tárgyalást elérni.

Az egyik legbefolyásosabb fekete polgárjogi szervezet, a NAACP régóta küzdött Sharpe szabadon engedéséért, és az utóbbi időszakban több virrasztást is szerveztek, hogy a kormányzó kegyelmezzen meg a férfinak, aki ezzel jogosulttá válhat a kárpótlás igényléséért.

Sharpe arról beszélt pénteken, hogy folytatni fogja a küzdelmet az igazságtalanul bebörtönzött emberek ügyében: „A szabadságon nem teljes, amíg továbbra is vannak jogtalanul elzárt emberek a börtönökben, és amíg még vannak emberek, akik továbbra is felmentésre várnak. ”

Egy Los Angeles-i bíróság helyi idő szerint pénteken megszüntette Britney Spears 13 éve tartó gondnokságát. Eszerint az énekesnő ismét teljes mértékben maga dönthet saját sorsa felett, beleértve mintegy 60 millió dollárnyira becsült vagyonát is.

Jóllehet a tárgyalást vezető Brenda Penny bírónő elmondta, hogy a döntés értelmében kijelölnek egy átmeneti gondnok szerepét betöltő pénzügyi ellenőrt, hozzátette, hogy ez csupán a régóta húzódó procedúra során keletkezett pénzügyi kérdések rendezése miatt szükséges.

A gondnokság megszüntetését megelőzően Spearst nem kötelezték pszichiátriai vizsgálatra sem, amely ellen korábban az énekesnő tiltakozását fejezte ki.
A pénteki meghallgatáson maga Spears nem jelent meg, helyszíni beszámolók szerint a bírósági épület előtt összegyűlt rajongói viszont hangos üdvrivalgással fogadták a bejelentést.

A bíróság már szeptemberben azonnali hatállyal felfüggesztette Spears apja, Jamie 2008 óta érvényben lévő felügyeleti jogát lánya pénzügyei felett.

A 39 éves Spears idén adott be keresetet a gondnokság és apja pénzügyi felügyeletének megszüntetését kérve. Az énekesnő apja szemére vetette, hogy akarata ellenére tartották őt egy pszichiátriai intézményben és olyan gyógyszerek és fogamzásgátló szedésére kényszerítette őt, amelyek megakadályozták, hogy teherbe essen.

Britney Spears idegösszeomlása miatt 2008 óta állt gondnokság alatt, mert a Los Angeles-i legfelsőbb bíróság illetékes bírája szerint túlságosan fogékony volt a negatív befolyásolásra, mentális állapota miatt képtelen volt saját döntéseket hozni. Apját jelölték ki arra, hogy kezelje lánya személyes és pénzügyeit. Erről Jamie Spears végül 2019-ben lemondott. (MTI, BBC, afp)

Az amerikai igazságügyi minisztérium pénteken vádat emelt Steve Bannon, Donald Trump volt amerikai elnök egykori főtanácsadója ellen a Kongresszus megsértése miatt, miután megtagadta a tanúvallomást a január 6-i amerikai Capitoliumi zavargások miatt.

A demokrata párti képviselők vezette amerikai képviselőház októberben kezdeményezte Bannon felelősségre vonását a kongresszus megsértése miatt, aki az elnöki előjogok elvére hivatkozva tagadta meg az együttműködést a bizottsággal. Az ügy ezt követően került az igazságügyi minisztériumhoz.

A kongresszus megsértését egyébként egy évig terjedő börtönnel, illetve 100 ezer dollár pénzbüntetéssel rendelik büntetni az amerikai törvények.

Az igazságügyi tárca szóvivője, Bill Miller azt mondta, Bannon várhatóan hétfőn „feladja magát”, és még aznap megjelenhet a bíróságon.

Az amerikai törvényhozás épületét január 6-án ostromolták meg Trump hívei az akkori elnök gyújtó hatású beszédét követően. A Capitoliumban a szenátus éppen a demokrata párti Joe Biden győzelmét hozó novemberi elnökválasztás eredményeit készült hitelesíteni. A szélsőjobboldali zavargásokban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. Trump sohasem ismerte el vereségét, és arról írt a közösségi oldalain, hogy a választást elcsalták.

Bannont azzal gyanúsítják, hogy előre tudott az erőszakba torkollt megmozdulások tervéről. "Tudta, mi fog történni, még mielőtt megtörtént volna" - hangoztatta Liz Cheney republikánus párti képviselő, aki egyben a vizsgálóbizottság tagja is a csütörtöki szavazás előtt. Jim Banks, republikánus képviselő, aki Trump elkötelezett híveként ismert, ezzel szemben kijelentette, hogy Bannon mindössze a demokraták bűnbakja.

Bannon a 2016-os elnökválasztás idején Donald Trump kampánymenedzsere volt, majd hét hónapig tanácsadóként dolgozott a Fehér Házban. Az elnök 2017 nyarán bocsátotta el. (MTI, BBC)

Jó reggelt! Már csak egyetlen nap a hétvégéig, úgyhogy ma érdemes megtolni a hírfogyasztást!

4 legfontosabb hírünk most

• Szétbombázott médiavilágot hagy maga után az orbáni pártállam mintakádere
• A tudósok segítő kezet nyújtottak a járványkezelésben a politikának, csak nem volt ott senki, aki elfogadja
• Több nyugati ország is azzal vádolja a fehérorosz vezetést, hogy ők szervezték a lengyel határnál kialakult válságot
• Műholdképen látható, hogyan változott meg Budapest zöldfelületének intenzitása az elmúlt 30 évben

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Az elmúlt 30 évben megváltozott a fővárosi zöldfelület intenzitása, csökkenés leginkább a kertvárosok magánkertjeiben ment végbe, míg a növekedés főleg a rozsdaterületeken, parlagokon történt – erről írt kedden oldalán Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. Posztjában azt is említette, hogy ezt a csökkenést a műholdas infrafotók is megerősítik. Kíváncsiak lettünk, így elkértük tőle a felvételt, ez látható nagyban a cikk tetején.

A zöldfelület-intenzitás változását vizsgáló térképhez 1992-es és 2015-ös műholdas infrafotókat vetettek össze a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. kutatásában. A térképen sötétebb piros foltok jelölik azokat a területeket, ahol ebben az időszakban jelentős, 25 százaléknál nagyobb csökkenés látható a zöldfelületek intenzitásában, világos piros szín jelöli az enyhébb, 10-25 százalék közötti változást, sárgás szín jelöli azt, ha nem történt változás (ami persze azt is jelentheti, hogy eleve nem volt ott zöldfelület már 1992-ben sem), világos zöld a 10-25 százalék közötti növekedést, míg a sötétebb zöld a 25 százaléknál nagyobbat.

Rápillantva a térképre jó hírnek tűnhet, hogy látni rajta nagyobb sötétzöld foltokat is, de Bardóczi Sándor elmondása szerint ezek legtöbbször a rozsdaövezeteket jelölik, melyeket egyszerűen ellepett a gaz. Az egyik legnagyobb egybefüggő sötétzöld felület például éppen Rákosrendező:

Budapest főtájépítésze posztjában hangsúlyozta, hogy a kiemelt beruházások és a zöldmezős ingatlanfejlesztések ellenére a zöldfelületi intenzitás csökkenése leginkább a budai és a pesti „zöld” kerületeket sújtotta az elmúlt 30 évben. Ez pedig egy olyan probléma, melynek megoldása a kertes házak tulajdonosainak kezében van.

Bardóczi szerint alapvetően két oka van a kertvárosi zöldfelületek zsugorodásának: egyrészt az ingatlanfejlesztés és a túlburkolás. Jellemző, hogy egyre jobban beépítik a telkeket, a külső kerületekben nagyobb házak épülnek, gépkocsiparkolóval, melléképületekkel, terasszal és műfűvel.

De gondot jelent az is, hogy ahol meg is marad a kert, ott is sokszor nem gondozzák megfelelően:

„Kényelmetlen és időrabló lett összeszedni a lombot, ráhull a parkoló autóra, belehull a medencébe: egyszerűbb kivágni. Divattá vált az örökzöld, ami egyformán néz ki minden évszakban. Megjött a diófúró légy, régóta itt van a rózsafélék nagy családját támadó tűzelhalás, a vadgesztenyét támadó aknázómoly vagy a több fajt is megcsócsáló amerikai szövőlepke. Ezek pusztítják a kiskertek fáit is, de a pótlásuk nem érkezik. Ha érkezik, akkor is főként örökzöldekkel, például tujával, hamisciprussal. Ha pedig össze is gyűjtődik a lombhullatók lombja, akkor is gyakorta végzi az FKF zöldhulladék zsákjaiban, azaz kikerül a kertből. Ezzel pedig értékes tápanyagtól fosztjuk meg a kertünket, szegényebbé tesszük azt. Elég nagy a baj”

– írja Bardóczi, majd kiemelte, hogy a Zöld Budapest egyik kulcsa a magánkertekhez való hozzáállásban van. És mivel ezek a területek magántulajdonban vannak, a főváros nem szabhatja meg, hogy ki mit tegyen a telkével, ezért csak kérni, szemléletet formálni tudnak.

Bejegyzésének második fele ezt a célt szolgálja: részletesen ír arról, hogy mennyire fontos, hogy a fákat tápanyagokkal ellátó gyökérgombák maguk is megfelelő tápanyagokhoz jussanak, ehhez pedig keresve sem lehetne jobb forrást találni az őszi lombnál, amit a fa alá halmozunk.

„Jobb helye van ott, mint a műanyag zsákokban. Lebomlik, nem veszélyes, takarja a talajt és gyommentesen tartja azt. Az ágyásokban is. Sokat emlegetjük manapság a körforgásos gazdaságot. Ez az egyik legelemibb körforgásos gazdaság, a saját kertünk körforgása. Ahol a lomb nem nylonzsákokba száműzött és ad blue adalékkal működő dízelteherautókkal ezer tonna számra elszállított “hulladék”, hanem szállítás, égetés, újrafeldolgozás nélkül helyben előállított tápanyag, amit egyébként drága pénzen veszünk meg a barkácsáruházak kerti részlegén. Csak a munkánkat igényli, pénzt nem” – írja erről Bardóczi Sándor.

De a lombok fák alatt hagyása mellett szól az is, hogy a kerti munkánál kevesebb stresszoldó tevékenység létezik, és aki csak az örökzöldet szeretné látni a kertjében, az eleve lemond az évszakok ajándékáról, és a tápanyagról is, amit ingyen ad a kert.

„Szóval: ha ma valaki újbudai, hegyvidéki, óbudai, újpesti, angyalföldi, zuglói, kőbányai, sashalmi, mátyásföldi, cinkotai, rákosmentei, kispesti, wekerle-telepi, pesterzsébeti, soroksári, csepel kertvárosi, budafoki, nagytétényi kerttulajdonosként akar tenni valamit a fővárosi zöldért, körforgásos gazdálkodásért, klímáért, az a kertjében kezdje. Ültetésre, lombgyűjtésre, komposztálásra, ágdarálásra, faapríték talajtakarásra fel! Szezonja van. Felejtsük el a nylon zsákokat. Műveljük saját kertjeinket!” – írja bejegyzése végén Budapest főtájépítésze.

Cikkünk folyamatosan frissül.

100 emberből, aki oltást kapott, egy betegszik meg – mondta el Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. A miniszter hangsúlyozta, hogy mindenkinek azt javasolják, hogy vegyék fel a harmadik oltást is. November végén ezért oltási akcióhétvégét is szervez a kormány, ekkor első, második és harmadik oltást is adnak majd bárkinek, akár regisztráció nélkül.

Ellátási zavar sehol nem áll fenn, az egészségügyi kapacitások bőségesen rendelkezésre állnak, mondta el a miniszter, aki kiemelte, hogy kötelező oltást továbbra sem akarnak bevezetni, de a munkáltatóknak megadták erre a lehetőséget. Az állam is így fog eljárni munkáltatóként, főleg azok esetében, akik sok emberrel érintkeznek, nekik már december 15-éig meg kell kapják az első oltásukat. Gulyás kitért arra is, hogy további hullámok sem zárhatóak ki, és egy esetleges ötödik hullám esetén csak az lesz biztosan védett, aki harmadik oltást is kapott.

Magyarországon kívül mindenhol rezsiválság van, mondta még el Gulyás, és fenn is akarják tartani a lakossági fogyasztókra vonatkozó rezsicsökkentést. A meredeken emelkedő benzinárakkal kapcsolatban Gulyás arról beszélt, hogy Magyarországon még ez a drága benzinár EU-s szinten még mindig a hatodik-hetedik legolcsóbb (az nem derült ki, hogy ezt az árat Gulyás összevetette-e vásárlóerővel, de jó eséllyel nem.)

Ugyanakkor a kormány úgy döntött, hogy november 15-étől a benzin és a gázolaj árának 480 forintos felső határt szab meg. Ennél olcsóbb lehet, drágább nem.

Jó reggelt! Nagyjából olyan idő lesz ma, mint amilyen tegnap volt és amilyen holnap is lesz. De történni azért történtek dolgok:

4 legfontosabb cikkünk most:

• Márki-Zay, ha ideje engedi, Szájer ereszét is megnézi Brüsszelben
• Áttörtek Lengyelországba a határra utaztatott bevándorlók
  
• „Nem szeretnék koszorúra gyűjteni” - a gyárigazgató, aki elrendelte a kötelező oltást
  
• Megszavazta a parlament, hogy az országgyűlési választás napján is lehessen népszavazást tartani
  

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Kedden ülésezett Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), a találkozó után Gémesi György, a MÖSZ elnöke és Gödöllő polgármestere, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és az eseménynek helyszínt biztosító Jánoshida polgármestere, Eszes Béla tartott közös sajtótájékoztatót.

Eszes Béla elmondta, hogy a minimálbér-emelést üdvözlik ugyan, mert erre régóta szükség volt, de mellette szükség lenne az önkormányzati alkalmazottak, köztisztviselők bérrendezésére, amire nincs elégséges forrása az önkormányzatoknak, és egyelőre nem tudni, hogy a kormány tervez-e ezzel kezdeni valamit. Jelenleg úgy látni, hogy a közfoglalkoztatottak bére nem fog nőni jövőre, pedig ez százezer embert érint Magyarországon, és ők azok, akik összesen 20 nap szabadságot kapnak egy évre és nem jogosultak az állami támogatást hitelprogramokra sem.

Gémesi szerint az önkormányzatok a második legnagyobb munkáltatók az országban, mégsem voltak bevonva egyetlenegy egyeztetésbe sem a bérekről szóló döntésekkel kapcsolatban.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere arról beszélt, hogy a kormány a minimálbér emelésével párhuzamosan csökkentené a vállalkozásokat terhelő adókat, ami üdvözölendő, de közben látni azt is, hogy a munkáltatók terheit úgy csökkentenék, hogy annak költségeit az önkormányzatokkal fizettetnék meg. Többek között az iparűzési adó ismételt csökkentése merült fel lehetőségként.

Karácsony szerint látni, hogy a kormány igazi szándéka nem a munkáltatók megsegítése, hanem az önkormányzatok rövid pórázra helyezése, hiszen az idei elvonások után a kompenzáció nem minden önkormányzatnak jutott, ahol pedig járt, ott észben is kellett tartani, hogy ez a kormánytól jött.

A főpolgármester szerint épp ezért elfogadhatatlan, hogy az önkormányzatok bevételét újra csorbító módon rendezné ezt a kormány, holott számtalan lehetőségük lenne még a beavatkozásra: Magyarországon van a világ egyik legmagasabb áfája, az EU-ban itt adóztatják legjobban a minimálbért, és a jövedéki adóhoz is hozzá lehetne nyúlni, hiszen a magyar állam óriási pénzeket kaszál a mostani magas benzinárakon.

Karácsony elmondta, hogy egyetértenek a minimálbér megemelésével, örülnek annak, ha a bérek legalább megközelítik a régió béreit, de ennek a költségeit nem szabad az önkormányzatokra terhelni, és ezzel tiltakozni fognak a kormánynál is.

Egy másik olyan feladat, ami egyeztetés nélkül szakadt az önkormányzatok nyakába, a Covid elleni védekezés volt, amiben jól vizsgáztak ugyan, de itt is hiányolják az állami segítséget. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a MÖSZ elnökségi tagja és az ellenzéki miniszterelnök-jelölt arról beszélt, hogy Magyarország lehet a világ egyetlen országa, ahol az önkormányzatok nemhogy támogatást nem kaptak a járvány idején, hanem komoly megszorításoknak voltak kitéve.

Márki-Zay szerint a kormány legutóbb is a felelősséget hárította át, amikor az önkormányzatok, mint munkáltatók hatálya alá rendelte, hogy döntsenek az általuk foglalkoztatottak kötelező oltásáról. A polgármester szerint ez egy gyáva lépés volt, és ehhez az önkormányzatok sem anyagi támogatást, sem olyan információkat nem kaptak, ami alapján felelős döntést hozhatnának. Példaként említette, hogy Vásárhelyen úgy kéne döntést hozniuk, hogy sem a helyi kórház vezetője, sem a kormányhivatal, a tisztifőorvos részéről sincs jelen senki az üléseken, és hiába kérnek információkat a járványról, nem kapnak.

Szerinte a világon egyedülálló lehet az is, ahogy a kormány politikai alapon szervezi a védekezést, és szerinte ez összefügghet a kiugró magyarországi halálozási adatokkal is.

A hvg.hu ír arról, hogy a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a Garancsi István érdekeltségébe tartozó, egykori a Dürer kertnek, korábban pedig az ELTE angol tanszékének helyet adó területen zajló ingatlanfejlesztési projektet.

A Magyar Közlönyben megjelent határozat többek között rendelkezik arról, hogy a beruházóknak nem kell közterületi alakítási tervet készíteniük, és nem kell szakmailag konzultániuk az épületek megjelenéséről, illetve magasságáról. Szintén nem szükséges éítészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, illetve településképi véleményezési vagy településképi bejelentési eljárást lefolytatni sem.

A beruházás felügyeletét a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott hatáskörébe utalták.

A lap összefoglalója szerint kiderül még a rendeletből, hogy

• a földalatti építmények akár a terület 70 százalékára is kiterjedhetnek,
• a föld feletti építmények pedig legfeljebb a terület felére, de nem számít beépített területnek sem az átrium, sem a fedett udvar,
• a területnek elég, ha legalább a 30 százaléka lesz zöldfelület,
• az épületek pedig akár 35 méter magasak – vagyis legalább tízemeletesek lehetnek –,
• engedélyezik a zárt sorú beépítést, akár a szomszédos épületekhez is csatlakozva,
• nem kell sem elő-, sem oldal, sem hátsó kertet kialakítani,
• a 100 négyzetméternél nagyobb lapostetők esetén pedig 50 százalékban zöld tetőt alakíthatnak ki,
• az egész területet elzárhatják a közhasználattól és nem kell közterületi parkolóhelyet sem létesíteniük.

A Városliget mellett lévő helyszínre ötezer embert befogadni kész irodaházak, illetve kétszáz lakás épülhet, de ehhez környezeti hatásvizsgálatot sem szükséges készíteni.

A II. kerület polgármestere, Őrsi Gergely oldalán jelentette be, hogy mivel a járvány negyedik hullámában ismét aggasztó fertőzési adatokat látni, ezért az I. kerületi önkormányzattal összefogva, együttműködésben a Szent Ferenc Kórházzal és a Budai Irgalmasrendi Kórházzal, ingyenes koronavírus-szűrést szerveznek a két budai kerületben.

A polgármester szerint a járvány fékezésének egyik eszköze a tesztelés, hiszen a pozitív esetek kiszűrésével felderíthetik és megszakíthatják a fertőzési láncok egy részét, így számos esetben előzhetik meg családtagjaik, szomszédaik megbetegedését.

A közlemény szerint az antigén gyorsteszttel való szűrés ingyenes, bárki által igénybe vehető. Lehet előzetesen is regisztrálni, de enélkül is igénybe lehet venni a szűréseket.

Mivel a teszt már a tünetek megjelenése előtt, akár a fertőzés második napjától képes kimutatni a koronavírust, a szűrővizsgálatot azoknak az egészséges, vagy magukat egészségesnek gondoló személyeknek is ajánljuk, akik még a tünetek és panaszok jelentkezése előtt szeretnék kizárni a fertőzés tényét. A teszt alkalmas a COVID-19 és a szezonális influenzafertőzés megkülönböztetésére is.

December 8-án adják át a barcelonai Sagrada Família székesegyház Szűz Máriáról elnevezett, 138 méter magas, kilencedik tornyát, melynek csúcsát egy nagy üveg-acél csillag koronázza.

Az Antoni Gaudí által tervezett templomnak 18 tornya lesz. A kilencedik toronyra - a templom második legmagasabb tornyára - november 29-én teszik fel az 5,5 tonnás csillagot, de először csak a hivatalos átadás után, december 8-án fog világítani.

Az 1,5 millió euróba (542 millió forintba) kerülő csillagot olyan anyagokból készítették, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak és a napsugárzásnak. A belsejében 12 projektort helyeztek el, ezért úgy ragyog majd, mint egy új csillag Barcelona egén - fogalmazott Jordi Faulí, a székesegyház vezető építésze.

A Sagrada Família (Szent Család) székesegyház építésének befejezése nagy mértékben függ az idegenforgalmi bevételektől, ugyanis a munkálatokat az adományokból, szponzorációból és a látogatók jegyeinek bevételéből fedezik. A járvány azonban ezeket a forrásokat a látogatók elmaradása miatt elapasztotta. Bár az idegenforgalom ismét beindult, a járvány előtti szintet még nem érte el.

A becslések szerint az idegenforgalmi bevételek 2023 vége, 2024 eleje táján érik majd el a 2019-es szintet.

A katalán építész által tervezett katedrálist az UNESCO 2005-ben felvette a világörökségi listára. Az 1882-ben kezdődött építkezés a tervek szerint 2026-ra fejeződhetne be, száz évvel Gaudí halála után. A templomot fenntartó konzorcium azonban 2022 végén újra összeül, hogy meghatározza a befejezés várható dátumát. (MTI)

Alec Baldwin arra szólította fel a filmes és tévés produkciós irodákat, hogy béreljenek fel rendőröket, akik ellenőrzik a forgatáson használt kellékfegyverek biztonságát, és biztosítják, hogy azokkal nyugodtan lehet dolgozni. Erre azután került sor, hogy Baldwin véletlenül megölte a Rust című westernfilm operatőrét, Halyna Hutchinst, miután azt mondták neki, hogy a forgatás helyszínén, a próbafelvételek idején használt kellékfegyver hatástalanított, és ezért biztonsággal használható, írja a Guardian.

Baldwin hétfőn Twitteren írt arról, hogy minden egyes forgatáson, ahol akár igazi, akár álfegyvereket használnak, jelen kéne legyen egy rendőr, akit a gyártó fizet, és akinek a dolga a fegyverek biztonságának ellenőrzése kéne legyen.

A hatóságok jelenleg is vizsgálják, hogy hogyan kerülhetett éles töltény a fegyverbe, amit Baldwin elsütött. A fegyverekért felelős kellékes, Hannah Gutierrez-Reed ügyvédei azt állítják, hogy a nő azt hitte, hogy áltöltényekkel van töltve a fegyver. Gutierrez-Reed ügyvédjei szerint a nő minden tőle telhetőt megtett, hogy biztosítsa a forgatás biztonságos körülményeit, és szerintük a történtekről egyéb tényezők tehetnek.

A baleset óta felerősödtek azok a hangok, melyek a forgatások biztonságosabbá tételét sürgetik, és sokan követelnek új szabályokat a fegyverek alkalmazásával kapcsolatban is. Vannak olyanok is, akik a valódi fegyverek teljes tilalmát szeretnék elérni a filmiparban. Dwayne Johnson például már közölte, hogy az ő filmjeiben ezentúl csak gumifegyvereket fognak használni.

A fegyver, mellyel Baldwin megölte Hutchinst, egyike volt annak a három fegyvernek, ami a próbafelvétel helyszínéül szolgáló épület elé kikészített tárolóban volt. Innen vette el Dave Halls rendezőasszisztens, aki aztán Baldwin kezébe adta. Azt hitték, hogy a fegyver hatástalan, de valójában éles töltények voltak benne.

Az eddigi feljelentések és vizsgálatok alapján a forgatáson elég kaotikusak voltak a viszonyok, a baleset napján több stábtag hagyta el a forgatást, többek között munkakörülményekre hivatkozva. Épp erre hivatkozva állítják a kellékmester ügyvédei, hogy nem voltak megfelelőek a körülmények. Kiderült az is, hogy Halls ellen zajlott már egy belső vizsgálat az előző filmjük miatt. Halls azóta elismerte, hogy meg kellett volna vizsgálnia a fegyvert, de nem tette meg.

A Somogy Megyei Főügyészség közleményében írta meg kedd reggel, hogy vádat emeltek azzal a negyvenes éveiben járó férfival szemben, aki több alkalommal is megerőszakolta nevelt lányát.

A közlemény szerint a férfi 2018-ban kezdett el szexuálisan közeledni élettársa előző kapcsolatából született 12 éves kislányához. A vádlott magatartása idővel egyre gátlástalanabbá és erőszakosabbá vált, míg végül 2020 nyarán bántalmazással, illetve életveszélyes fenyegetésekkel arra kényszerítette a kiskorú sértettet, hogy kielégítse őt. A vádlott ezután, mintegy fél éven keresztül napi szinten kényszerítette szexuális cselekményre a megfélemlített sértettet, akit a történtek után rendszeresen meg is fenyegetett azért, hogy arról ne merjen beszámolni senkinek.

A vádlott a szexuális erőszakon kívül is terrorban tartotta a családját, melynek során nemcsak a kiskorú sértettet és élettársát, hanem élettársával közös kiskorú gyermekeit is rendszeresen bántalmazta, ráadásul úgy, hogy kiskorú sértettek szemtanúi voltak annak, ahogy a vádlott édesanyjukkal, illetve testvéreikkel bánik.

A történtek végül 2021 elején a gyermekvédelmi jelzőrendszeren keresztül jutott a barcsi nyomozók tudtára, akik őrizetbe vették a vádlottat, majd az ügyészség indítványára a bíróság elrendelte a férfi letartóztatását is.

Az ügyészség a Kaposvári Törvényszékhez benyújtott vádiratában az azóta is letartóztatásban lévő vádlottal szemben fegyházbüntetés, közügyektől eltiltás és a tizennyolcadik életévét be nem töltött személyekkel összefüggő valamennyi foglalkozástól eltiltás kiszabására, valamint a szülői felügyeleti jogának megszüntetésére tett indítványt.

Az Európai Unió tagországaiba látogató britek közül egyre többen számíthatnak arra, hogy hamarosan jóval többet kell majd fizessenek, ha utazásuk során internetezésre használják az okostelefonjuk adatcsomagját, ugyanis a négy nagy brit telekomcég közül már kettő, az EE és a Vodafone is jelezte, hogy elkezdik visszavezetni a roamingdíjakat.

Az EU 2017-ben törölte el az unión belül a roamingdíjakat, ezzel hatalmas költségeket megspórolva az EU-s utazóknak, akik külföldön járva is a hazai díjszabásoknak megfelelően használhatták csomagjaikat. Becslések szerint csak a brit utazók összesen évi több millió fontot spórolhattak emiatt. Ugyanakkor a brexit életbe lépése után sorra lesznek oda a különféle vívmányok, melyek az EU-s tagsággal jártak, és a roamingdíj-mentesség nem került bele az EU és az Egyesült Királyság között kötött megállapodásba sem.

A Vodafone brit vezetője, Ahmed Essam hangsúlyozta, hogy a változások nem vonatkoznak majd Írországra, azaz ott marad az eddigi rendszer, és nem kell extra díjat fizetni. Az EU többi országába utazva viszont ezentúl roamingbérleteket lehet majd vásárolni, napi egy fontért, 8 vagy 15 napra.

A Vodafone egyelőre csak az augusztustól kezdve belépő új ügyfelei számára vezeti be a díjat jövő januártól, a régebbi előfizetők számára marad az eddigi szisztéma, egészen addig, amíg csomagot nem váltanak.

A brexit-népszavazás után a nagyobb brit telekomcégek még mind azt kommunikálták, hogy nem tervezik visszavezetni a roamingdíjakat. Ugyanakkor elsőként az EE júniusában jelentette be, hogy visszatérnek az extra díjak az új, illetve csomagot váltó ügyfeleiknek. Most ehhez csatlakozott a Vodafone is. Az Euronews beszámolója szerint a hírt rosszul, felháborodva fogadták a cég ügyfelei.

A lapnak nyilatkozott például David Anderson, aki a népszavazáson az elszakadásra szavazott, de úgy érzi, hogy a brexitnek nem erről kellett volna szólnia. Azért szavazott a távozásra, hogy egyszerűbbé váljanak a dolgok, ne kelljen olyan szabályokat betartani, amiket olyasvalaki hozott meg, akire nem is szavazhatott. Szerinte most rosszabb a helyzet, mint amilyen a szavazás előtt volt. A cikkből kiderül, hogy a férfi korábban ingatlanok kiadásából élt, de a brexit szavazás után eladta az ingatlanjait, és az volt a terve, hogy Portugáliába költözik nyugdíjas éveire, ezt azonban nem tehette meg eddig, mert nem kapott letelepedési engedélyt. Ezért jelenleg az év egy részében Essex-ben, egy részében pedig a portugál Algarvéban él, ezért sokat használja a brit adatcsomagját külföldön. Mint elmondta, felháborítja, hogy a telekommunikációs cégek hogyan próbálják meg lehúzni.

A két másik nagy telekomcég, a Three és az O2 korábban szintén azt mondta, hogy nem fogják visszavezetni a roamingdíjakat, ugyanakkor a közelmúltban mindkét vállalat új korlátozásokat vezetett be: a Three 20 gigáról 12 gigára korlátozta az EU-n belül egy hónapban használható adatmennyiséget, azon felül pedig 3 font/giga árszabást vezettek be.

A szingapúri kormány közölte, hogy többé nem fizeti a társadalom-biztosítás azoknak a koronavírusos betegeknek, akik saját döntésük miatt nincsenek beoltva, írja a Guardian. Az államban is megy fel a fertőzöttek száma, és Szingapúrban jelenleg minden állampolgárnak, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező polgárnak jár az ingyenes ellátás, kivéve ha valaki azután lesz fertőzött, hogy külföldről érkezett vissza.

Ugyanakkor december 8-ától új szabály lép életbe, és azok, akik direkt döntöttek úgy, hogy nem oltatják be magukat, kénytelenek lesznek fizetni a kórházi költségeket, ha a vírus megfertőzi őket. A kormány szerint az oltatlan emberek a jelentős többségét adják azoknak, akik intenzív osztályra kerülnek, ezzel pedig jelentősen hozzájárulnak az egészségügyi erőforrások terheléséhez.

A kormány azoknak nem küld majd számlát, akik egészségügyi okból nem kaphatnak oltást. December 8-áig elég beadni az első oltást is, aki addig legalább egyszer oltatja magát, az december 31-éig még kaphat ellátást ingyen.

Szingapúr annak ellenére szigorít, hogy a világ egyik legjobb átoltottsági arányával rendelkeznek, és az oltható felnőttek 85 százaléka kapott már vakcinát. Ennek ellenére a delta variáns következtében november 8-án 2470 új esetet és 14 halálesetet regisztráltak az 5,6 millió lakosú államban.

Hatalmas port kavart fel Kínában az ország eddigi legkomolyabb metoo-szerű botránya: a híres teniszező, Péng Suaj ugyanis egy nyilvános posztban vádolta meg az ország egykori miniszterelnök-helyettesét, Csang Gaolit, hogy évekkel ezelőtt szexre kényszerítette. Peng arról is írt, hogy az erőszak után ismét közelített hozzá a férfi, akinek házasságon kívüli viszonyra is kényszerítette.

A SupChina beszámolója szerint gyakorlatilag mindenhol Peng történetéről beszél mindenki, annak ellenére, hogy a nő gyakorlatilag teljesen eltűnt az internetről. Pedig egy országszerte ismert, népszerű sportolóról van szó, akit az állami média is kiemelt figyelemmel követett egy évtizeden át.

Peng november 2-án írta meg a Weibo-ra a történetét. A posztot hamar törölték, de az arról készült felvételek terjedni kezdtek, elsősorban persze a kínai tűzfalon kívül. Peng arról írt akkor, hogy Csang és felesége vendége volt, és amíg a nő elment valahova, a férfi megerőszakolta.

A 75 éves Cseng 2018-ban vonult vissza, 2013 és 2018 között volt miniszterelnök-helyettes, emellett a Kínai Kommunista Párt legfőbb bizottságának is tagja volt.

A poszt megjelenése után a kínai cenzorok villámgyorsan intézkedni kezdtek, és Pengről gyakorlatilag semmiféle információ nem érhető már el. Hogy mennyire kapkodva léptek fel a cenzorok, azt jelzi, hogy a legnagyobb kínai közösségi oldalon, a Weibo-n órákig a tenisz szóra sem lehetett rákeresni, és olyan szavak keresését is letiltották, melyek szerintük áthallásosan utalhattak Peng történetére. Átmenetileg nem lehetett rákeresni Cseng nevére sem. Ugyanakkor a Supchina szerkesztői országszerte több helyről azt hallották, hogy a nő által megosztott történet mindenfelé eljutott, és sokan beszélnek az ügyről.

Peng az eset óta nem szólalt meg a nyilvánosság előtt, a kínai kormány pedig nem meglepő módon teljes hírzárlat-üzemmódban van. A kínai külügyi szóvivő kapott ugyan kérdést a nő posztjáról az amerikai Reuters újságírójától, de azt közölte, hogy nem hallott az esetről, és ez amúgy sem tűnik külügyi természetű kérdésnek. Ezt a kérdést és a választ teljesen kihagyták a sajtótájékoztatóról készült hivatalos kínai összefoglalóból.

Azt nem tudni, hogy Peng jelenleg hol tartózkodik. Cseng amúgy is visszavonult már és semmiféle hivatalos pozíciót nem birtokol, ezért a Supchina szerkesztői arra számítanak, hogy soha többé nem fog a kínai nyilvánosságban szerepelni.

2020-ban az Egyesült Államokban is hatalmas pusztítást okozott a koronavírus, és ahogy egyre több áldozata lett a járványnak, sorra jelentek meg az elemzések arról, hogy vajon hol fognak többen meghalni: az úgynevezett piros körzetekben, azaz azokban a megyékben, ahol inkább a republikánusokra szavaznak, vagy a kék körzetekben, azaz azokban a megyékben, ahol jellemzően a demokraták nyernek simán.

Mint a New York Times írja, mindkét elmélet mellett voltak racionális érvek: a republikánus többségű megyék átlagéletkora magasabb, sokszor kevésbé vagyonos körzetek ezek és itt eleve ellenségesebbek voltak az olyan ötletekkel szemben, mint a kötelező maszkviselés. A demokrata többségű területek viszont sokszor nagyobb átmenőforgalommal, felkapott repterekkel rendelkeznek, ráadásul lehet azt is tudni, hogy sok amerikai nehezen vagy csak rosszabb minőségű egészségügyi ellátáshoz fér hozzá a bőrszíne miatt, és ez is súlyosbító tényező lehet a járvány idején.

Ugyanakkor 2020 végére kiderült, hogy egyik szempont sem volt igazán mérvadó, és a lakosságarányos halálozások száma hasonlóan alakult a kék, illetve a piros körzetekben.

2021-re viszont változást hozott, hogy megjelentek az oltások, és az év eleje óta úgy látszik, hogy ennek már mérhető, látványos különbség lett az eredménye: mint a New York Times szerzője, David Leonhardt írja, az elmúlt hónapban gyorsabb tempóban nőtt a halálozások különbsége a piros és a kék Amerika között, mint a járvány során bármikor.

2021 októberében azokban a megyékben, ahol Trumpra szavazott az emberek több mint 60 százaléka, 100 ezerből 25 halt meg a koronavírus következtében, ami háromszor nagyobb arány, mint amit az erősen Bidenre szavazó megyékben mértek, ahol 100 ezer lakosra 7,8 haláleset jutott. Az október volt az ötödik hónap a sorban, amikor nőtt ez a különbség.

A lap megjegyzi, hogy vannak konzervatív elemzők, akik időjárásbeli vagy átlagos életkorokban jelentkező különbségekkel próbálják magyarázni a jelenséget, de Leonhardt szerint alaposabb vizsgálat után látszik, hogy ezek az érvek nem állják meg a helyüket.

Szerinte egy egyszerű és világos magyarázat van: a vakcinák rendkívül hatékonynak bizonyulnak a súlyos tünetekkel járó koronavírus elkerülésére, és a republikánus felnőttek 40 százaléka még mindig nincs beoltva, míg a demokratáknál ez az arány mindössze 10 százalék körül van.

Egy másik elemzés is megerősítette ezt a hipotézist: a demokratapárti egészségügyi elemző, Charles Gaba számítása szerint azokban a megyékben, ahol Trump a szavazatok több mint 70 százalékát kapta meg a legutóbbi választásokon, még nagyobb arányban halnak meg az emberek, mint ahol Trump legalább 60 százalékkal nyert.

Ez egy tragikus helyzet, melyben a vakcináktól való irreális félelem elnyomja a halálos vírustól való racionális félelmet is, írja Leonhardt, aki hozzáteszi, hogy ezeket a félelmeket a jobboldali média egyes szereplői is táplálták az elmúlt évben.

Hétfői végzésével helyben hagyta a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) korábbi határozatát a Fidesz egyik népszavazási kérdéséről, ami úgy szól, hogy

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”

A Népszava cikke szerint érdekessége az ügynek, hogy a háromtagú tanácsot Varga Zs. András Kúria-elnök vezette, akinek kinevezése előtt egyetlen percnyi bírói gyakorlata sem volt, most mégis előadó bíróként járt el.

Orbán Viktor még júliusban, elég váratlanul, pont a Pegasus-botrány kirobbanásakor jelentette be, hogy a kormány „gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez. Az NVB jóvá is hagyta a kormánypárt kérdéseit, ám ezeket több magánszemély és szervezet is megtámadta a Kúrián. A Kovács András bíró által vezetett kúriai tanács korábban elutasította már a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” hitelesítését, ami miatt a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult.

Ezen kívül három kérdésről kell még döntsön a Kúria:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?

A népszavazás várhatóan jövőre, még az sem kizárt, hogy az országgyűlési választással egy időben zajlhat majd.

Szerda hajnalban akasztották fel volna Nagaenthran Dharmalingamot Szingapúrban, de a férfi az utolsó pillanatban 24 órás halasztást kapott, ügyében kedden még egyszer össze fog ülni a bíróság.

A férfit 2009-ben tartóztatták le, amikor 21 évesen heroint próbált meg becsempészni Malajziából, írja a BBC. A világ egyik legszigorúbb drogtörvényéről ismert államban a csempészésért könnyen halálbüntetés járhat, Nagaenthran ítélete ennyiben nem is lenne kirívó. Ugyanakkor a malajziai férfinak a hivatalos orvosi vizsgálatok alapján is 69 az IQ-ja, ami már értelmi fogyatékosságnak minősül.

A szingapúri kormány szerint viszont a férfi világosan tisztában volt a cselekedeteinek természetével, és meg tudta ítélni, hogy helyes vagy rossz-e, amit cselekszik.

Mint a lap írja, a szigorú szingapúri drogtörvényeket, illetve az ezzel járó halálbüntetéseket a helyiek többsége általában támogatja vagy elfogadja, ugyanakkor ez az eset most szemmel láthatólag más megítélés alá került: eddig több mint 60 ezer szingapúri írta alá a petíciót, melyben Nagaenthran számára kegyelmet kérnek. A közösségi oldalakon is kifejezetten sokan kérik, hogy ne végezzék ki a férfit.

Testvére, Sarmila Dharmalingam szerint az sem világos, hogy Nagaenthran ténylegesen érti-e, hogy mibe keveredett.

Nagaenthran 2009-ben 43 gramm heroinnal bukott le, miközben megpróbált belépni az országba. A törvények szerint 15 gramm fölött már halálbüntetés jár. Tárgyalása során egyszer azt mondta, hogy kényszerítették a csempészésre, később viszont azt, hogy pénzre volt szüksége és azért tette. A bíróság végül akasztásos halálbüntetésre ítélte. 2015-ben értelmi fogyatékosságára hivatkozva fellebbeztek, és életfogytiglani börtönbüntetést kértek a számára, ugyanakkor az állam által kirendelt pszichiáterek sem értettek egyet abban, hogy pontosan milyen mentális állapotban van a férfi. A bíróság ezért végül nem adott kegyelmet.

Nemzetközi jogvédő szervezetek mellett szingapúriak tömege is felháborodott a döntésen. Tüntettek Nagaenthran sorsa miatt hazájában, Malajziában is, és az ország miniszterelnöke, Ismail Sabri Yaakob is személyesen lobbizott a férfi életéért, egyelőre nem sok sikerrel.

A férfi 10 éve volt halálsoron, míg nemrég közölték a nővérével, hogy hamarosan eljön az akasztás napja. A férfi családja két hetet kapott, hogy meglátogassák, amit végül csak egy közösségi finanszírozási kampánynak köszönhetően tudtak megtenni.

Csütörtök délután a hét belpolitikai botrányát robbantotta ki Kósa Lajos, amikor elárulta újságíróknak: a Belügyminisztérium szerezte be az izraeli kémszoftvert, a Pegasust, amivel a Direkt36 információi alapján a kormány többek között újságírókat, ügyvédeket és üzletembereket figyelhetett meg. Azt nem tudhatjuk, hogy ez a nyilatkozat véletlenül csúszott ki Kósa Lajos száján, vagy éppen ez volt a terv.

Bár Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke szerint Kósa simán államtitkot is sérthetett, amikor nyilvánosságra hozta ezt az információt, messze nem ez volt az első alkalom, amikor a fideszes politikus megszólalásából botrány vagy legalábbis felhördülés lett. 2018 márciusában, amikor kiderült, hogy Kósát rejtélyes szálak fűzik egy csengeri nőhöz, aki azt állítja, hogy egy gigantikus németországi örökség kedvezményezettje, külön cikkben szedtük össze Kósa legerősebb pillanatait.

A „Fémkupakok, hutik-tuszuk és a négy CEU” címet kapó cikk megjelenése óta azonban bőven elég idő eltelt ahhoz, hogy Kósa meghökkentő megszólalásai egy új gyűjtést kapjanak. Igaz, valószínűleg a „csengeri örökösnő” története önmagában annyira durva, hogy külön gyűjtést érdemelne. Ha Kósa csak hülye volt, akkor is súlyos dolgokkal kell elszámolnia, írtuk 2018 márciusában összefoglaló cikkünkben, és igazából a legtöbb akkor felmerült kérdésre azóta sem kaptunk megnyugtató válaszokat.

Csak ebben a sztoriban olyan címekkel születtek cikkeink az elmúlt években, hogy

• Bayer úgy próbálta megvédeni az 1300 milliárdos csalásban szügyig álló Kósát, hogy véletlenül teljesen ostobának nevezte
• A Blikk szerint a csengeri örökösnő az egyik legnagyobb francia bank 24 százalékát adta volna ajándékba Kósa Lajosnak, amit a politikus köszönettel elfogadott
• A Blikk szerint Kósa Lajosnak fegyvereket, ékszereket, festményeket kellett volna elhoznia a német nagykövetségről a csengeri örökösnőnek
• Kósa felesége szerint háromszor indultak volna a csengeri örökösnővel, hogy a német pénzügyminiszterrel találkozzanak

A felvezető után pedig jöjjön összeállításunk Kósa Lajos legerősebb pillanatairól azóta, hogy összeszedtük a legerősebb pillanatait.

Egy videó, amin Kósa Lajos 5 percen át menekül az 1300 milliárd forintos kérdéseink elől (2018 március 19.)

Az 1300 milliárd forintos örökségről kérdeztük volna Kósát Debrecenben, de a politikus válaszadás helyett azt választotta, hogy a kocsijáig 5 percen át némán gyalogolt, és egy árva kérdésre sem reagált.

Kósa Lajos meglátta az újságírókat, ezért nem akart kiszállni a szolgálati autójából, ami így először nekiment a városháza kapujának, utána pedig elhajtott (2018 március 20.)

Kósa kálváriája másnap Pécsen folytatódott, nehezen felejthető jelenetekkel:

Kósa Lajos szerint a CEU nem tud Budapestről elköltözni, hiszen soha nem is volt itt (2018 decembere)

Kósa a Magyarországról elüldözött egyetem elleni kommunikációs offenzívába jelentős szerepet vállalt, tőle származik a négy CEU-ról szóló megfejtés és ő beszélt a megtévesztett Nobel-díjasokról is, de maradtak megoldásai az egyetem elköltözése utánra is: 2018 végén egy más témában rendezett sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy logikai képtelenség a CEU elköltözéséről beszélni, hiszen „a New York-i CEU sosem volt Budapesten”.

Kósa Lajos: Nem az őserdő ég, hanem a bozótos (2019 augusztusa)

A politikus a Kossuth Rádióban tett helyre néhány közkeletű tévedést a brazíliai erdőtüzekről.

Kósa Lajos szerint a külföldiek szavazatai miatt nyert Karácsony Gergely (2019 októbere)

Nehezen emésztették meg a Fideszben, hogy nem Tarlós István nyert a fővárosi főpolgármester-választáson, de aztán jött Kósa, és mindent a helyére tett: Karácsonyék külön kampányt is készítettek a fővárosban élő 90 ezer külföldinek, és őket a közvélemény-kutatók sem találják meg, hiszen nincsenek angol kérdőíveik

Kósa: „A zsidók kénytelenek voltak, vagy lehet, hogy jól is esett nekik a nyilas vitézt megszavazni (2019 novembere)

Komoly felháborodás követte Kósa Lajos szavait, amikor a fideszes politikus a Fidelitas kongresszusán az ellenzéki összefogásról, illetve a baloldali pártok és a Jobbik összefogásáról mondta el, hogy az antifasiszták összeálltak az újnyilasokkal, és a zsidók vagy kénytelenek voltak, vagy lehet, hogy „jól is esett nekik a nyilas vitézt megszavazni a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésbe”. Kósa megszólalását egyhangúlag ítélték el a hazai zsidó szervezetek vezetői, ami után a politikus úgy-ahogy, de bocsánatot kért.

Kósa: Ehhez a műsorhoz nem járulok hozzá, ne adjátok le. Riporter: Ez élőben megy (2019 decembere)

Az előző sztori leágazása volt az eset, amikor Kósa a Heti TV zsidó közösségi tévében kapott lehetőséget, hogy megmagyarázza szavait. Breuer Péter több kérdést is feltett Kósának a történtekkel kapcsolatban, a fideszes politikus pedig egyre kevésbé tűrte az amúgy egyáltalán nem barátságtalan hangvételű interjút. Egy ponton ki is fakadt, szürreális párbeszédet eredményezve:

- Ehhez így nem járulok hozzá, most elmegyek, ne adjátok le, azt szeretném kérni, azt hiszem, ehhez még talán jogom is van.

- Ez élőben megy.

- Ez? Dehát ez egy butaság ez a műsor. Olyanokat mondasz nekem, ami...

- Milyen butaságot mondok? Azt mondom, hogy szeretünk téged, szeressél továbbra is minket.

Kósa Lajos véletlenül kiszivárogtatta a napi adatokat az Operatív Törzs üléséről (2020 novembere)

A járvány kezdete óta rengeteg kritika éri a hivatalos állami adatszolgáltatást, Európában nem nagyon találni még egy országot, ahol ennyire használhatatlan, megszűrt módon tennék közzé a járványadatokat. A rendszer örökös belső ellenzéke, Kósa Lajos könnyen lehet, hogy ezzel is dacolt, amikor a Facebook-oldalára feltöltött egy fotót az Operatív Törzs aznapi üléséről, amiről kiderültek azok a járványadatok, amiket aznap még nem is hoztak nyilvánosságra. A fotó perceken belül eltűnt az oldaláról, de az emléke örökké velünk marad.

Kósa Lajos tökéletesen elmagyarázta, miért félrevezető és tudománytalan a kormány vakcinatáblázata (2021 májusa)

Idén májusban nagy port kavart a kormány által megosztott táblázat, amivel azt a megalapozatlan állítást próbálták bizonyítani, hogy „a Pfizer-BioNTech-vakcinával történő oltás után többen betegedtek meg, és kétszer annyian haltak meg, mint a Sinopharm-vakcina után”. A táblázat megjelenése után sok szakértő jelezte, hogy miért hibás a táblázat, és még Karikó Katalin is megszólalt, mégsem vonták vissza, vagy egészítették ki, inkább kiküldték emailben több millió embernek.

Kósa a Debrecen TV vendégeként ugyan nem a kormányzati táblázatot akarta kritizálni, de tudtán kívül remekül összefoglalta az összes érvet, ami felhozható volt az állami adatközlés minőségével szemben.

Kósa: A Borkai-kérdés nem aktuális (2021 májusa)

Amikor idén májusban új információk jelentek meg Borkai Zsolt ügyéről, az RTL Klub megkérdezte volna erről Kósát, illetve arról, hogy tudtak-e a Fideszben a kompromittáló felvételekről, és ha igen, miért indították a politikust mégis az önkormányzati választáson. Kósa viszont közölte, hogy „a Borkai-kérdés az semmilyen módon nem aktuális. Főleg nem egy híradóban, ahol friss anyagokat kellene közölni ez meg egy két és fél évvel ezelőtti történet, egyébként fogalmam sincs”. Arra a kérdésre, hogy pontosan miről nincs fogalma Kósának, a politikus már nem válaszolt érdemben.

Kósa Lajos az operatív törzs tagjaként szerdán azt mondta, a járvány elleni védekezés mostani szintje bőségesen elegendő. Ehhez képest a kormány szerdán szigorító intézkedéseket hozott (2021 októbere)

A járvány kezdete óta kérdés, hogy mit is csinál pontosan Kósa Lajos az Operatív Törzsben, és nem adott választ erre ez a szerdai nap sem, amikor előbb Kósa újságírói kérdésre elmondta, hogy semmi szükség további szigorításokra, majd később kiderült, hogy a kormány döntött arról, hogy a munkáltatók hamarosan előírhatják alkalmazottaiknak a koronavírus elleni oltást, és kötelező lesz az oltás az állami szektorban is, beleértve a közoktatástól a rendőrségen át a tűzoltókig a közszféra minden területét.

A Guardian több, egymástól független forrásból is úgy értesült, hogy a Nemzetközi Öttusaszövetség (UIPM) vezető testülete titokban arról szavazott, hogy kikerül a lovaglás a sportágból, és helyére a kerékpár kerülhet. A döntést már csak a szövetség legfelső szintjén kell jóváhagyni, és ez a lap szerint a napokban meg is történhet.

A radikális döntésre azután került sor, hogy az idei nyári olimpián egy német edző megütött egy lovat, ami nem volt hajlandó elindulni. Az esetről készült felvételek világszerte felháborodást váltottak ki, és az UIPM a lap információi szerint azért döntött a sportcsere mellett, mert attól féltek, hogy az öttusa teljesen kikerülhet a 2024-es párizsi olimpia programjából.

Az UIPM nem kommentálta a lap értesüléseit, de közleményükben azt írták, hogy elkötelezettek a modern öttusa erőteljes szerepének fenntartása érdekében, és emiatt számos stratégiai egyeztetést tartottak. Ezzel kapcsolatban a hét második felében fogják megkeresni a nemzeti szövetségeket, és november 4-én sajtóközleményt is kiadnak majd.

A lapnak nyilatkozott már egy korábbi brit versenyző, Kate Allenby, aki Sydney-ben csapatban bronzérmet nyert. Szerinte a lovaglás kirakása katasztrófa lenne a sportág számára.

A Guardian szerint a döntés tényleg a nyári események miatt történt meg, amikor Tokióban a német Annika Schleu lova, Saint boy nem volt hajlandó elindulni, edzője, Kim Raisner pedig dühében megütötte az állatot. Az edzőt akkor hazaküldték az olimpiáról, a nemzetközi szövetség pedig vizsgálatot ígért. Az UIPM már akkor közleményt adott ki arról, hogy a lovak jólléte és a versenyzők biztonsága lesz a novemberi kongresszus kiemelt témája.

Az amerikai internetes vállalat kedden jelentette be, hogy a vállalkozásokkal szemben egyre komolyabb kihívásokat támasztó üzleti és jogi környezet miatt kivonulnak Kínából. Ez azt is jelenti, hogy november elsejétől a vállalat szolgáltatásai nem hozzáférhetőek Kína szárazföldi részéről, írja az AP.

A közleményben hangsúlyozzák, hogy a Yahoo elkötelezett marad a felhasználóik jogainak védelme, illetve a szabad internet mellett.

Rövid időn belül a Yahoo a második amerikai távozó: előző hónapban a Microsoft tulajdonában lévő szakmai közösségi oldal, a LinkedIn is bejelentette, hogy bezárják kínai oldalukat.

A Yahoo 1999-ben jelent meg Kínában, de az elmúlt években folyamatosan csökkentette jelenlétét, pekingi irodájukat már 2015-ben bezárták, ezért a mostani bejelentés leginkább szimbolikusnak tekinthető. Főleg mert a Yahoo több ismertebb szolgáltatása, például a híroldaluk el sem érhető Kínában, mivel a hatóságok blokkolják.

Azt nem tudni, hogy az egészen mostanáig elérhető szolgáltatásoknak hány felhasználója volt Kínában, de a feltételezések szerint viszonylag kevés.

Két robbanás történt, és lövöldözés tört ki egy kabuli katonai kórháznál kedden, az egészségügyi minisztérium egyik illetékese azt mondta, hogy legalább 19 ember meghalt, és ötvenen megsebesültek a tűzharcban.

A támadók kiléte egyelőre nem ismert, de a Bakhtar, az afgán kormány hivatalos hírügynöksége szemtanúkra hivatkozva azt közölte, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet több fegyverese hatolt be a kórházba, és összetűzött a biztonsági erőkkel. Az afgán belügyminisztérium tájékoztatása szerint biztonsági erőket küldtek a helyszínre.

Egy olasz segélyszervezet korábban arról tájékoztatott a Twitteren, hogy az incidens helyszínéről kilenc sebesültet szállítottak az általa működtetett kabuli kórházba.
Bilal Abdul Karim, a tálib kormány tájékoztatási és kulturális miniszterének helyettese azt mondta a Tolo Newsnak, hogy az első robbanás a kórház bejáratánál, a második - szemtanúk elmondása szerint tíz perccel később - a környékén történt. Karim szerint a támadók szemlátomást civileket vettek célba. A helyi lakosok által megosztott fotókon füst gomolyog a városnegyed felett.

A szóban forgó, négyszáz ágyas katonai kórház, amely az ország első köztársasági elnöke, Szardar Mohammed Daud Hán nevét viseli, abban a kabuli városnegyedben van, ahol korábban diplomáciai képviseletek is voltak. Az intézményt a védelmi minisztérium működteti.

Amióta a tálibok augusztus közepén elfoglalták Kabult, és átvették a hatalmat az országban, az Iszlám Állam támadások sorozatát hajtotta végre mecsetek és más afganisztáni célpontok ellen. Négy évvel ezelőtt, 2017-ben dzsihadisták több mint harminc embert öltek meg ugyanebben a kórházban. (MTI)

Az utóbbi időszak csapadékszegény időjárása következtében rendkívül alacsony vízállás alakult ki a Duna magyarországi szakaszán, de ez lehetővé tette, hogy a szokásosnál is precízebben mérjék meg a vízhozamot, illetve a vízszintet az egyes ellenőrzőpontokon - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kedden az MTI-vel.

Azt írták, hogy az alacsony vízszint miatt már 38 napja szivattyúval kell pótolni a vizet a ráckevei (soroksári) Duna-ágba az élővilág védelméért és a vízminőség megőrzéséért.

Tájékoztatásuk szerint Budapesten kedd reggel mindössze 87 centiméter volt a folyó vízszintje. Ilyen kis értékek átlagosan csak kétévenként fordulnak elő.

Ez a helyzet viszont "ritka lehetőséget kínált a vízügy szakembereinek egy speciális felméréssorozatra". Mivel a következő napok esőzései miatt vízszintemelkedés várható, a méréseket az elmúlt hétvégén végezték el az OVF koordinációjával a győri, a budapesti és a bajai vízügyi igazgatóság szakemberei.

A vizsgálatok során a Duna több száz kilométeres hazai szakaszán a meghatározó helyszíneken pontosíthatták a mederben lévő víz mennyiségének, illetve magasságának adatait - írta az OVF, hangsúlyozva: az úgynevezett kisvízszintrögzítés friss adataival a folyó hazai szakaszán biztonságosabbá válik a hajózás és pontosabbá a hidrológiai előrejelzés.

Hivatalos eljárásban, csoportosan elkövetett bántalmazás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek hét rendőr ellen - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség kedden az MTI-t.

A közlemény szerint június 3-án este Budapesten a rendőrök garázdaság miatt intézkedtek egy férfi ellen, akit aztán ellenszegülő és támadó magatartása miatt előállítottak egy kerületi kapitányságra.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a férfit a rendőrök az intézkedés helyszínén, majd a kapitányságon is többször bántalmazták, emiatt többszörös bordatörést és a felsőtestén zúzódásos sérüléseket szenvedett. A légmell kialakulása a sértettnél életveszélyes állapotot idézett elő, amely orvosi segítségnyújtás nélkül nem lett volna elhárítható.

Az első bántalmazást a sértett akkor szenvedte el, amikor az intézkedés kezdetén az egyik rendőr felé lépett, aki előbb eltolta magától a férfit, majd megragadta a nyakát, és több másodpercig, kisebb erővel szorította. A férfi ellenállást tanúsított, az autója kulcsát eldobta, és egy széket rúgott az egyik rendőr felé, aki erre ököllel fejen ütötte őt.

A kapitányság befogadóhelyiségében a korábban a sértett nyakát megszorító rendőr megragadta a férfit a felsőtestén, lenyomta egy sámlira, közben ököllel megütötte a hasát.

Később egy rendőr - a korábbi bántalmazó és egy másik kollégája támogatásával - gázspray-t fújt a zárt légterű előállító-helyiségbe, ahol a sértett egyedül volt.
Egy óra elteltével három rendőr bement a helyiségbe, és testszerte kitartóan rugdosta, valamint tenyérrel és ököllel ütötte a sértettet.

A bántalmazásban részt nem vevő, de azt észlelő rendőrök a történteket nem jelentették, nem léptek fel ellene, sőt egyikük a támogató jelenlétével segítette az elkövetést, így valamennyien bűncselekményt követtek el a nyomozó ügyészség szerint.

A fogdai bántalmazásban résztvevő három rendőr szolgálati viszonya megszűnt, majdnem négy hónapig voltak letartóztatásban - áll a közleményben.

A G7 közölt hosszabb cikket arról, hogy mennyire keveset keresnek a teljes állásban foglalkoztatott tanársegédek és adjunktusok a magyar egyetemeken. A lapnak nyilatkozott egy harmincas évei elején járó tanársegéd, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozik, jelenleg nettó 155 ezer forintért. Abban bízik, hogy jövőre kinevezhetik adjunktusnak, ekkor fizetése nettó 185 ezer forint lehet. Viszont azon a szinten akár 10-15 évig is megragadhat valaki, ezen a ponton ugyanis látványosan le tud lassulni az akadémiai karrier előrehaladása.

A férfi inkább szenvedélyként tekint az egyetemi munkájára, semmint karrierként, és sok kollégájához hasonlóan van másodállása is, ami anyagi szempontból a főállása. „Tulajdonképpen luxus, hogy egyetemi oktatóként dolgozhatok. A lakásomat a szüleimtől kaptam, nem fizetek lakáshitelt. Csak azért engedhetem meg magamnak, hogy ilyen iszonyatosan keveset keressek, mert privilegizált helyzetben vagyok. Persze kérdés, meddig tudok így egyensúlyozni a két munka között.” – mondja erről a lapnak.

A cikkben megszólalt egy vidéki egyetem tanszékvezető adjunktusa is, aki 204 ezer forintot visz haza. Ebből 20 ezer forint a tanszékvezetésért jár, de ez el is megy az ingázásra. Ő folyamatosan keres jobban fizető munkákat, menne akár külföldre is. Az alacsony bérek mellé ugyanis kifejezetten sok feladat vár rá: hetente 18-20 45 perces órát kell megtartania, és publikációs kötelezettségei is vannak. Mivel rendkívül nehéz új oktatókat szerezni, a már meglévőket túlterhelik. Ha 5-6 év múlva docens lehet, akkor a jelenlegi bértábla alapján nettó 260 ezer forintot is kaphat majd.

Tavaly Facebookon sok megosztást ért el egy adjunktus posztja, melyben arról írt, hogy kevesebbet keres, mint a Lidl raktárosa. Akkor többen is írtak arról, milyen keveset visznek haza hasonló munkákért. Mint a G7 írja, idén arányosan nézve még rosszabb lett a helyzet, hiszen a lapnak nyilatkozó férfi diplomával, nyelvvizsgával rendelkező, hároméves doktori képzéssel a háta mögött bruttó 220 ezer forintos kezdőfizetéssel indíthatott, míg az idei szakmunkás minimálbér bruttó 219 ezer forint.

A lap cikke bemutatja, hogy a folyamatosan emelkedő garantált bérminimum és havi bruttó átlagkereset mellett hogyan értéktelenedett el fokozatosan az egyetemi oktatók alapjuttatása: míg 2008-ban a garantált bérminimum durván a fele volt a tanársegédi alapbérnek, az idei évre megszűnt a különbség.

A magyar tanársegédi és adjunktusi bérek nemzetközi összevetésben is kirívóan alacsonyak, és a korábbi évek tanulmányai is megmutatták, hogy Magyarország 2014 óta nagy mértékben csökkentette a felsőoktatásra szánt forrásokat.

Idén, a modellváltásnak nevezett átalakítás során 15 százalékos béremelést hajtott végre a kormány, ezt több egyetemen csak év végén kezdik el átvezetni a bérekre, de a G7 cikke szerint a tanársegédi alapjuttatás az emeléssel is a garantált bérminimum közelében fog maradni. A 2022 elejére beígért következő, 15 százalékos újabb emelés pedig nem jár mindenkinek, az intézmények maguk dönthetnek majd arról, hogy ki kapjon belőle, az alapítványok alá kiszervezett egyetemeken a teljesítményértékelési rendszer alapján történhet majd a források elosztása.

Az alacsony bérekkel kapcsolatos kritikákra az Emmi és az ITM korábban azzal reagált, hogy a bértáblás összegek csak a minimumot jelentik, és az oktatók többek között a hazai és EU-s pályázatok miatt ennél többet keresnek. Ugyanakkor a G7-nek nyilatkozott Dráviczki Sándor, a Nyíregyházi Egyetem oktatója és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) elnöke, aki elmondta, hogy az informatikai vagy műszaki területen ez így van, de például a bölcsészkarokon és a pedagógusképzésben szűkösek a pályázati lehetőségek. Ráadásul az esetleges nyertes pályázatok sokszor jelentős további feladatokkal járnak, azaz csak jóval nagyobb munkateher mellé járhat több pénz.

Kedden Lengyelország több városában is tüntetések zajlottak, miután kiderült, hogyan halt meg egy terhessége 22. hetében járó nő még szeptemberben. A tüntetők szerint a nő az első áldozata a tavaly év végén szigorított abortusztörvénynek, amit a lengyel alkotmánybíróság is jóváhagyott. Varsóban az alkotmánybíróság, illetve a kormányzó PiS épülete előtt is tüntettek.

Jolanta Budzowska, egy orvosi műhibaperekkel foglalkozó ügyvéd pénteken írt a közösségi médiába egy nőről, aki kórházba került, mert nem volt elegendő magzatvize. Az ügyvédnő elmondása szerint az orvosok megvárták, amíg a magzat elhal, a nő pedig ezután belehalt a vérmérgezésbe. Budzowska szerint a nő halála az alkotmánybíróság rendelkezésének következménye.

Hétfőn az ügyvéd, illetve az elhunyt nő családja újabb részleteket hozott nyilvánosságra. Ez alapján a nő 30 éves volt, szeptember 22-én halt meg Pszczyna város kórházában. Elmondásuk szerint a kórházba került nő arról tájékoztatta őket, hogy az orvosok kivárásra játszottak, meg akarták várni, amíg elhal a magzat, és nem szakították meg azonnal a terhességét. A család és az ügyvéd közlése szerint a katowicei ügyészség nyomozást indított az ügyben.

Lengyelországban 1993-ban hoztak meg egy rendkívül szigorú törvényt, ami csak három esetben engedélyezte az abortuszt: ha a terhesség nemi erőszak eredménye, ha a nő élete vagy egészsége veszélyben van, vagy ha a magzatnak veleszületett rendellenessége van. De az alkotmánybíróság tavaly év végén a kormányzó ultrakonzervatív Jog és Igazságosság párt nyomására tovább szigorított a feltételeken. Arról, hogy ennek milyen következményei voltak az országban, idén nyáron részletesen írtunk.)

Elméletileg a kórházba került nő terhességét meg lehetett volna szakítani, hiszen a nő élete veszélybe került. De jogvédők szerint a szigorítás után az orvosok ilyen esetekben sem mernek cselekedni, mivel félnek az esetleges eljárásoktól és szankcióktól. (AP)

A kognitív terápia atyjaként is emlegetett Aaron T. Beck hétfőn, százévesen vesztette életét, írja a Guardian. A pszichoterapeuta Beck életműve alapjaiban változtatta meg azt, ahogy többek között a depressziót diagnosztizálták és kezelték.

Halálhírét lánya, a szintén kognitív terápiával foglalkozó Judith Beck közölte, aki elmondta azt is, hogy apja egészen élete végig dolgozott, és aktívan segítette a területen dolgozó kutatók és diákok munkáját.

Az Egyesült Államokban született Beck a hatvanas években az egyik megalkotója volt a kognitív viselkedésterápia módszertanának, ami alapjaiban forgatta fel a pszichoterápia működését. E módszertan szerint ugyanis a depresszióval vagy szorongással küzdő pácienseknek nem a gyerekkorukból magukkal hozott, sokszor elfeledett konfliktusokat kell felszínre hozniuk, hanem azokra a torzult, hibás gondolati sémákra kell nagyobb figyelmet szentelniük, melyek érzelmi problémák kialakulásához vezetnek. A kognitív terápia célja, hogy megtanulja felismerni azokat a negatív gondolatokat, amelyek az átélt, kellemetlen állapothoz vezettek.

Azaz a rejtett és elfojtott, régről hozott konfliktusok helyett a kognitív viselkedésterápia képviselői szerint sokkal inkább a mentális problémákkal küzdő személyek belső monológjai felé érdemes fordulni. Beck arra jött rá, hogy ha a páciensek megtanulják felismerni a negatív, automatikusan fellépő gondolataikat, például hogy örökké kudarcra vannak ítélve, vagy hogy senki se szereti őket, akkor racionális eszközökkel túl is léphetnek ezeken a félelmeken, ez pedig csökkentheti a szorongásukat. Beck megfigyelte azt is, hogy az eredmények a terápia végeztével is megmaradnak, mivel a páciensek eszközt kaptak ahhoz, hogy e problémákat kezeljék.

A szigorú keretek között zajló, tudományos alapokon nyugvó kognitív terápia az elmúlt évtizedekben világszerte elismert és sokat alkalmazott módszer lett, amit depresszió mellett táplálkozási zavarok, pánikbetegségek és alkohol- illetve egyéb függőségek esetében is alkalmaztak.

A Guardian cikke megjegyzi, hogy Beck rendkívül pragmatikus megközelítésének persze megvoltak a kritikusai is, akik szerint az egész maximum csak arra jó, hogy egy kis lelket öntsön a páciensekbe. Ugyanakkor a módszert ma már világszerte tanítják a pszichológushallgatóknak.

Beck élete során 17 könyvet írt, több mint 500 cikk szerzője vagy társszerzője volt, és számos rangos díjat is megkapott. Tanulmányainak többsége saját folyóiratában, a Cognitive Therapy and Research című lapban jelent meg, többek között azért is, mert a mentális egészséggel foglalkozó irányzatok többsége nem fogadta el a nézeteit.

2005-ben és 2014-ben beszélgetett a dalai lámával is, és megállapították, hogy a kognitív viselkedésterápiában és a buddhizmusban sok a közös vonás.

Víz alatti hegynek ütközött október elején a Dél-kínai-tengeren a Connecticut amerikai tengeralattjáró - állapította meg az amerikai haditengerészet két védelmi tisztségviselő hétfői közlése szerint. Hozzátették: az ügyben később lesz hivatalos tájékoztatás.

Az eset után a haditengerészet azt közölte, hogy a nukleáris meghajtású tengeralattjáró járőrözés közben nekiütközött egy azonosítatlan tárgynak. A balesetben a jármű megrongálódott, és több tengerész könnyebben megsérült, de halálos áldozat nem volt. A Connecticut egy nemzetközi hadgyakorlaton vett részt.
Kína, amely a tenger csaknem egészét magának követeli, és számos katonai bázist hozott létre az ott található kis szigeteken, jelezte akkor: mélységesen aggasztják a történtek.

A név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselők hozzátették most, hogy a tenger alatti hegy nem szerepelt a haditengerészet térképén.

Az Egyesült Államok és szövetségesei rendszeresen járőröznek a térségbeli nemzetközi vizeken, kihasználva a hajózás szabadságához fűződő jogukat. Kína nemtetszéssel figyeli ezeket az eseményeket. (MTI, CNN)

Jó reggelt, itt a hidegfront, és itt vannak mellé érdekesebb cikkeink a hosszú hétvégéről és hétfő reggelről.

4 legfontosabb hírünk most

• Három aggasztó fejlemény, ami táplálja az ellenségeskedést a Balkánon
• Miheil Szaakasvili újabb forradalma hamvába holt, mielőtt istenigazából kibontakozhatott volna
• Az biztos, hogy nem a karantén fogja megállítani nálunk a negyedik hullámot
  
• Volt egy csomó ember, akik a mai oltásellenesekhez hasonlóan azt mondták, hogy ez az egész hazugság

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A NAV online felületén vasárnap vált elérhetővé a gyermeket nevelő magánszemélyek szja-visszatérítéséhez szükséges nyilatkozat, írja a Portfólió. A VISSZADO-nyilatkozatot 2021. december 31-ig lehet benyújtani.

Mint a lap írja, a nyilatkozat NAV honlapján az Szja-visszatérítés ablakból a nyilatkozatra kattintva (https://szjavissza.hu), ügyfélkapus azonosítással érhető el az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) felületén. A nyilatkozat kitöltéséhez előbb az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Szja-visszatérítés feliratra kell kattintani.

A nyilatkozatot a NAV előre kitölti a rendelkezésre álló adatokkal. A Portfólió cikke szerint a családi pótlékot folyósító szerv adatszolgáltatását követően, várhatóan november második hetétől az utalási adatokat is betölti a NAV, ezt érdemes megvárniuk azoknak, akiknek családi pótlékot folyósítanak. Ha a NAV által ismert adatok teljes körűek, akkor a nyilatkozat benyújtására nincs szükség, teszi hozzá az adóhatóság.

A nyilatkozatot persze be lehet nyújtani papíron, postán feladva vagy személyesen beadva, illetve az ÁNYK segítségével is.

A NAV nem utal 2022. február 15-éig kedvezményelőleget, ha nem ismeri az utaláshoz szükséges adatokat azért, mert valaki elmulasztja a nyilatkozatát benyújtani az év végéig. Ilyenkor a visszatérítéshez való jog a 21SZJA adóbevallásában érvényesíthető 2022. május 20-áig, írja még a cikk.

Kínai közösségi oldalakra felkerült beszámolók szerint sokaknak nem sikerült jól a sanghaji Disneylandbe eltervezett halloween-i szórakozása, miután a vidámpark összes járatát leállították, és a 34 ezer benn lévő embert végigtesztelték. A Guardian által idézett beszámolók szerint a látogatók nyugodtan fogadták a dolgot, a legtöbben megnézték tűzijátékot, majd elindultak kifelé, ahol mindenkit teszteltek.

Mint valaki viccelődve megjegyezte, sosem gondolta volna, hogy a leghosszabb sor a Disneyland-ben épp egy orvosi tesztnél lesz majd. A helyszínről aztán 200 busz vitte haza az embereket, ahol kétnapos karantén, majd egy ismételt teszt vár rájuk. Előttük százezer ember járt már a parkban a hétvégén, őket is tesztelni fogják.

Minderre azért volt szükség, mert egy szombati látogató koronavírus-tesztje később pozitív lett. A helyi sajtóbeszámolók még abban sem értettek egyet teljesen, a sanghaji lakos járt-e egyáltalán a Disneylandben, ugyanakkor a rendkívül szigorú kínai járványügyi szabályok miatt így is szükség volt a park lezárására, ami szerdáig nem is fog újranyitni.

Kínában hétfőn 54 új esetet regisztráltak, ami ugyan világszinten (vagy akár csak magyarországi szinten) rendkívül alacsony, ugyanakkor Kínában zérópolitikát akarnak vinni a járvánnyal szemben. A koronavírus teljes kizárása egyre nehezebb feladatnak tűnik a deltavariáns miatt, aminek eddig 500 esetét regisztrálták, immár 16 tartományból. A kínai vezetés rendre tömeges tesztelésekkel, a tömegközlekedés befagyasztásával és helyi, korlátozott méretű lezárásokkal reagál.

Csianghszi tartományban például az összes közlekedési lámpát pirosra kapcsolták, így állítva le a teljes forgalmat, miután közel két év után felfedezték az első fertőzöttet. Ez azonban már a helyieknek is sok volt, a zúgolódás hatására végül ezt a lépést feloldották.

Tovább nőtt a kereslet a családi házak iránt, az mfor.hu piacot áttekintő cikke szerint ez összefüggésben lehet azzal is, hogy a járvány negyedik hullámát megint szigorítások kísérik, és ilyenkor ismét sokakban felmerül az igényt, hogy lakásokból házakba költözzenek. Ez pedig jelentős áremelkedéshez vezet.

A legnagyobb érdeklődés a budapesti agglomeráció családi házaiért megy, több tízezer ember gondolkodik azon, hogy odaköltözne. Az mfor.hu cikke szerint különösen a keleti és délkeleti települések a népszerűek, mert ott még 15-25 százalékkal olcsóbbak a házak, mint az északon vagy nyugaton fekvő településeken. A lap által idézett becslések szerint tavaly októberhez képest 10-14 százalékkal többért lehet eladni egy családi házat. Fellendült a romos, régi házak értékesítése is, melyeket aztán jellemzően teljesen lebontanak, és a helyére 2-4 lakásnak helyt adó ikerházakat emelnek, minimális kerttel.

A fővárosi családi házak átlagos négyzetméterára 529 ezer forint, ami 10,9 százalékos emelkedés a tavalyhoz képest. Egyedül a 18. és a 23. kerületben nem növekedtek jelentősen a családi házak árai.

Ehhez képest a budai 2. és 12. kerületben 800 ezer forint felett van a négyzetméterár, míg a 3. és 11. kerületben 650-700 ezer forint körül. A pesti oldalon Zugló a legdrágább, 608 ezer forinttal, a többi kerület átlagos négyzetméterára 500 ezer forint körül alakul.

Országosan is lehetett tapasztalni a drágulást, főleg a nagyobb iparvárosok külső részeinél. Debrecen és Szombathely körzeteiben 40 százalékot meghaladó drágulást mértek.

Nem csökkent a lakások ára sem Budapesten: a téglalakások ára 3,5 százalékkal emelkedve, már 762 ezer forintos átlag négyzetméternél jár, míg a panelek 7,5 százalékot drágultak.

• Ma már nem számít tabunak a halál témája, de a mindennapi, hétköznapi halálesetekre még mindig alig jut figyelem.
• Szinte mindenkinek az a legjobb, ha otthonában halhat meg, de sokaknak erre még mindig nincs lehetősége.
  
• A halálhoz kapcsolódó hagyományos rítusok nagyrészt kivesztek, de elkezdtek megjelenni új szokások.
• A Covid okozta halálokat sokszor komplikált gyász követheti, és sokan lehetnek, akik nehezen fognak tudni megbirkózni hozzátartozóik elvesztésével.
  
• Interjú Hegedűs Katalinnal, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docensével, aki pár évvel ezelőtt könyvet is írt arról, hogy milyen a jó halál, és miért van olyan kevés belőle.

Lehet arról beszélni, hogy milyen egy társadalom viszonya a halálhoz? Ha igen, akkor mit lehet elmondani a hazai viszonyokról? Mennyit foglalkozunk a halál kérdésével?

Mára az egész téma elég divatossá vált, nagyon sokan írnak róla, rengeteg könyv jelenik meg, Irvin D. Yalom kifejezetten népszerű. És rengeteg közhelyet puffogtatnak az emberek, hogy a halál tabu, hogy nem beszélünk róla. Harminc évvel ezelőtt, amikor elkezdtünk foglalkozni ezzel a témával, akkor ezek még bombasztikus kijelentések voltak, de úgy érzem, hogy mára nagyon elcsépeltté váltak. Az, hogy a halál tabu lenne, vagy hogy nem beszélünk róla, szerintem már nem nagyon állja meg a helyét.

De a mindennapi halálról még mindig nem esik elég szó. Pár évvel ezelőtt az ELTE médiaszakán tartottunk egy Halál és média kurzust, amin a hallgatók kiválasztottak tetszőleges két hetet az évből, és megnézték, hogy az ország legolvasottabb híroldalain hogyan jelenik meg a halál témája. És azt találták, hogy balesetről, híres emberek haláláról és mindenféle extrém halálesetekről rengeteg hír van, de a hétköznapi halálesetekről, az életvégi döntésekről, a hospice-ről, az eutanáziáról, az egész téma személyes vonatkozásáról nem voltak cikkek. A 600 vizsgált cikk kb. 1 százaléka foglalkozott hasonló kérdésekkel. Ez a fő problémám: a szenzációs részt hangsúlyozza mindenki, és a mindennapi halál vagy a személyes döntések kérdése érdektelen.

Évente több mint százezer ember hal meg Magyarországon, döntő többségük idősen. Ha csak a gyászoló közeli családtagokkal számolunk, évente több százezer embert érint ez a kérdés. Miért nem beszélünk többet erről?

Megint visszajutunk a közhelyekhez: mert kiveszett a kultúrája. Régen a halál a családon belül zajlott, mindenki látott mindent, mindenki jelen volt. Most nem vagyunk jelen, eltávolodik az egész tőlünk. Ez a járvány miatt különösen előjött, ott abszolút nem tudtunk jelen lenni a haláloknál.

Azzal pedig, ahogy eltávolodik, egyre kevesebbet is beszélünk róla, kialakulnak olyan közhelyes mondatok, hogy „betettük a krónikus osztályra és meghalt”, vagy hogy „hát nagyon öreg volt, és meghalt”, de nem részletezzük, nem beszélünk róla, főleg nem a gyerekek előtt.

Ez egy meghatározó attitűd: az emberek többsége például olyanokat mond, hogy nem szeret kórházba menni, ott kórházszag van, szörnyen néznek ki a haldoklók. De hát ki szeret kórházba menni? Senki. Vagy a másik gyakori eset, hogy valaki azt mondja, szeretné, ha az anyukája úgy maradna meg az emlékezetében, amikor még szép volt, fiatal volt, nem akarja látni, hogy öreg, leromlott az állapota vagy meghalt. Ez meg egyszerűen hülyeség: persze, az ember idős korára sokszor hanyatlik, de miért nem akarok szembesülni ezzel a helyzettel? Ezek az eltávolítások nagyon jól egybecsengnek azokkal a mondatokkal, hogy „betenni” valakit az otthonba.

• A strand partjánál tervezett betonozás ellen tiltakozva kezdtek el szerveződni a helyiek Szálkán, de hamar kiderült, hogy jóval nagyobb beruházások is várhatnak az apró falura, és hamarosan lebetonozhatják a kedvelt kirándulóhelyhez, a medvehagymás réthez vezető erdei utat is.
• A civilek ésszerűbb növekedést és több beleszólást szeretnének a falu fejlesztésébe, a települést 18 éve vezető és a strandot tulajdonló polgármester szerint viszont az összes fejlesztési tervről régóta tudhatott mindenki és nincs ok az aggodalomra.
• Riport a Tolna megyei Szálkából, ahol a helyiek attól félnek, hogy hirtelen beáramló források végleg átalakíthatják azt a falut, amit megismertek.

Szálka festői, 5-600 fős falu Szekszárdhoz közel, a Tolnai-dombságban, egy erdőkkel övezett gyönyörű tóval. Pár évvel ezelőtt jártam itt először, és rögtön az egyik kedvenc magyar falvam lett, vissza is tértem már azóta. Emiatt aztán idén tavasszal meglepve olvastam az online petíciót, ami a szálkai strand partjának lebetonozása ellen szerveződött.

A szálkai tónál nyugodtabb és természetközelibb tavat ugyanis nehéz elképzelni, és egyszerűen érthetetlennek tűnt, hogy mi szükség lehet ott betonozásra. Már akkor megkerestem a tiltakozást elindító, frissen alakult Szálkai Civil Összefogás nevű szerveződést, hogy szívesen írnék a történtekről, de hosszú időn át nem akartak a sajtó elé állni. Mint a kezdeményezés szóvivője, Nemes Richárd elmondta, hónapokon át arra törekedtek, hogy az ügyet helyben rendezzék.

A tiltakozás végül részben sikeresnek bizonyult, a civilek mégsem elégedettek: az elmúlt hónapokban a tópart betonozásán túl több olyan tervezett beruházásra is fény derült, ami szerintük alapjaiban változtathatná meg a falu képét, és végleg odalehet az a Szálka, amit ismernek. És eljött az a pont is, amikor arra jutottak, hogy helyi tiltakozással és petíciókkal nem fogják más belátásra, vagy legalábbis egyeztetésre bírni a polgármestert, ezért készek újságíróknak is beszélni a kialakult helyzetről.

A helyszínen járva aztán kiderült, hogy Szálka egyedi, sajátos sztorija mögött olyan rendszerszintű okok is felbukkannak, melyek egy rakás további magyar település életét is alakíthatják: az uniós pályázatok és források hatása, a beköltöző, tudatosabb lakók és a régi viszonyokban szocializálódott helyi vezetés konfliktusa, vagy a minden áron fejleszteni és növekedni akarók, illetve a meglévő értékeket védeni kívánok érdekütközése.

Elhordták a domboldalt

Nemes Richárd tíz éve költözött családjával Szálkára, előtte a közeli Szekszárdon, azelőtt pedig Budapesten éltek. Egyik alapítója a Szálkai Civil Összefogás nevű szerveződésnek, ami a petíciót is indította, és ami az elmúlt hónapokban több alkalommal is igyekezett ötletekkel, véleményekkel befolyásolni az önkormányzat terveit, egyelőre nem sok sikerrel. Mint meséli, ahhoz, hogy a helyiek szervezkedni kezdjenek és aláírásgyűjtésbe fogjanak a strandra szánt betonozás miatt, az is kellett, hogy 2019-ben egyszer már tehetetlenül végignézzenek egy komolyabb területrendezést.

Szálka központjából indul el a domb teteje felé a Napfény utca, ahova az elmúlt évtizedben a legkülönfélébb stílusú és méretű házak és villák épültek, az utca mára pedig gyakorlatilag betelt. Az utca végén, ahonnan korábban egy földút vezetett végig a dombgerincen, melynek egyik oldalán egy Natura 2000-es erdő fekszik, az elmúlt hónapokban új betonút épült, és minden jel szerint hamarosan megindulhat majd az új ingatlanok építése az út másik, nem erdővel borított oldalán. Bár a terület besorolása hivatalosan nem változott meg, Nemes elmondása szerint a Natura 2000-es tábla az erdő széléről pár hónapja egyszerűen eltűnt.

Ez a beruházás alapvetően alakíthatja majd át Szálka képét, hiszen a falu egy völgyben fekszik, melyet eddig fákkal borított dombok vettek körbe, de az egyik dombra most pazar panorámájú ingatlanok kerülhetnek.

A falukép átalakulása már e építkezések előtt elkezdődött: 2019 nyarán az egyik dombtetői ingatlan tulajdonosa komoly földmunkákba kezdett, rézsűsen kivájta a domboldalt és elhordott egy csomó földet. Mint utólag kiderült, engedély nélkül, amiért aztán a bejelentés után az illetékes hatóság meg is bírságolta. De a bírság persze már nem változtatott azon, hogy odalett a korábbi, növényekkel borított domboldal. Mint Nemes meséli, Szálka völgybeli része a mai napig magán viseli egy sváb falu sok jellegzetességét, és ennek részét képezték a dombra felfuttatott kertek: a helyiek régen ugyanis inkább a völgybe építkeztek, és a domboldalra telepítették gyümölcsöseiket, szőlőjüket. Ebből vájt ki egy komolyabb darabot a telektulajdonos 2019-ben, és aztán az ő telkéhez is vezető 700 méteres utat épített az önkormányzat uniós forrásokból, amelyet hamarosan át is adnak majd.

„Ez kész van, ezzel már nem tudunk mit csinálni, sosem lesz már olyan, mint volt” – mondja erről Nemes, aki leginkább azt kifogásolja, hogy a helyieknek fogalmuk sem lehet arról, mit tervez a tulajdonos a telekre, és az önkormányzathoz is hiába fordultak, nem kaptak tájékoztatást. Másfél év elteltével még mindig nem tudják, hogy egyetlen villa, esetleg szálloda vagy lakópark épülne majd oda. „Ha ennek a területnek a tulajdonosa megkereste volna az érintett lakosokat, bedob egy tájékoztatást a postaládákba, megmutatja a látványterveket, és szól előre a földmunkáról, szerintem már rég túl is lennénk az egészen” – mondja erről.

Önmagában abban persze semmi meglepő nincs, hogy a helyiek, akik megszokták, hogy hogy néz ki a falu, nem feltétlen szeretnék, ha tovább nőne a település.

„Valahol logikus ez, azért költözöl ide, amit látsz. Nyugi van, csend van, ez a falu még mindig nagyon jó, a turisták is ezért jönnek ide” - mondja Nemes, aki hangsúlyozta, hogy a civil közösségük alapvetően nem fejlesztésellenes, és tudják, hogy nem az a realitás, hogy semmi ne változzon meg a faluban: „A közös véleményünk, hogy ésszerűen bővüljön a falu. De ennek a módja nem az, hogy a falu közepébe zsúfolunk be félmilliárdért egy új utcát, ahol lesz majd 24 telek, 24 új ház, várhatóan negyvennyolc autó és száz ember, jelentős közlekedéssel.”

Épp ezért inkább azt szeretnék, hogy Szálka közigazgatási határain belül, de térben kifele, mondjuk Szekszárd felé bővüljön a falu, mert akkor a város felől érkező, megnövekedett autóforgalomnak csak addig kéne elhajtania.

A dombgerincen futó 700 méteres út száz százalékos uniós forrásból épült meg, és ezt a pénzt a település elvben vízelvezetésre nyerte egy pályázaton. Igaz, hogy Szálka 2014-ben elfogadott, tíz évre szóló rendezési tervében közútként szerepelt. Ezt hangsúlyozta Pálfi János polgármester is, amikor irodájában fogadott minket. A települést 2002 óta vezető Pálfi elmondása szerint a megépített út kettős szerepet tölt be: útbeli funkciója mellett összegyűjti a csapadékot, és segít eljuttatni a tóba.

„Vízelvezetőként sikerült erre pályázaton forrást találni, de természetesen útként is szerepel. Földút volt, ami sáros, nyáron meg poros, mindenféle hátrányokkal járt. Ha voltak fenn, akkor látják, hogy ez a környezetet annyira nem rombolja, szilárd útburkolat készült, ami a vízelvezetést is megoldja” - mondja a polgármester az útról.

Nemes azonban azt is vitatja, hogy nemhogy betonútra, de egyáltalán, ennyire masszív vízelvezető rendszerre szüksége volt-e a településnek: mint meséli, az általuk megkérdezett szakértők sem értették, minek ide vízelvezetés, hiszen ez egy gerincút, mindkét irányba lejt körülötte a domb, ezért ez maximum azt a vizet tudja összegyűjteni, ami ráesik. Úgy látják, hogy ennek a beruházásnak az egyetlen szerepe, hogy közútként funkcionáljon a dombtetőn lévő új telkekhez és már említett ingatlanfejlesztéshez

Ugyanakkor hasonlóan az elhordott domboldalhoz, ez az út is megépült már, így tudják, hogy ezzel nem nagyon tudnak mit kezdeni. Ezért jelenleg azt próbálják meg elérni, hogy legalább az útból eltervezett leágazást ne építsék meg, ami Szekszárd fele, végig a Natura 2000-es erdő mellett, egy jelenlegi földút helyén, a település kedvenc medvehagyma-lelőhelye mellett haladna el. Nemes szerint beszédes, hogy a gerincre az új utat már úgy építették meg, hogy került rá egy lefelé lejtő betonkanyar, ami épp a medvehagymás út felé lejt, azaz ezentúl a gerincen összegyűjtött csapadékot rá fogja terelni erre az erdei útra, és szerintük ezzel is lehet majd megindokolni, hogy miért van szükség oda is vízelvezetőre/útra.

Erről az útról nyílik a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye, egy kisebb rét, ami hónapokon át tele van medvehagymával. Mint Nemes meséli, a környéken ugyan máshol is nő medvehagyma, de ez a legnagyobb egybefüggő terület, amely gyalog a legkönnyebben megközelíthető, ezért a helyiek mellett kiránduló turisták is szoktak idejárni szüretelni. Ha közvetlenül mellette épülne meg az autóút, akkor ennek szerintük alighanem vége lenne. Ezért is írtak júliusban nyílt levelet a polgármesternek az útépítés leállítását és alternatív megoldás kidolgozását kérve. Ehhez elmondása szerint 150 helyi ingatlantulajdonos csatlakozott.

Nemes szerint ráadásul a vízgazdálkodás terén ma már bőven meghaladott az a pár évtizede még magától értetődőnek számító szemlélet, hogy az ideális az, ha mindenhonnan a lehető leggyorsabban, betonon elvezetik a vizet egy csatornába, és elkezdtek felértékelődni a különféle vízmegtartó megoldások. (Véletlen egybeesés, hogy itthon is fut egy mintaprogram a WWF és a Belügyminisztérium szervezésében, melyben ezeket a zöld megoldásokat mutatják be, és amiről hamarosan részletesen is írunk majd a 444-en.)

„Szárad ki a domboldal, és ma már ismertek azok a faék egyszerűségű módszerek, melyekkel meg lehetne fenn is tartani a vizet. Nálunk a kertben idén nyáron kiszáradt egy diófa, és a kútjainkban is látjuk, hogy kevesebb a víz. Az idei aszályos év volt persze, de ez a tendencia” – mondja Nemes, aki szerint ezeknek a módszereknek a terjedésében érdekeltek lehetnének a környező dombokon sok hektáron termelő mezőgazdasági nagyvállalkozók is, akiknek egyre több problémát okoznak az aszályos időszakok.

Út lesz, de ha kell, akkor lezárják

„Benne van a nevében, hogy út? Ha út, akkor milyen medvehagyma, már bocsánat?” – vág vissza kérdésünkre Pálfi János polgármester, amikor arról kérdeztük, hogy a helyiek által csak medvehagymás útként emlegetett erdei utat miért tervezik lebetonozni. Ez persze lehetett csak amolyan tréfásnak szánt kekeckedés a polgármester részéről, aki rögtön azután arról beszélt, hogy a település már a sokadik vízrendezési pályázatát nyerte meg, és ahhoz, hogy a fenn összegyűlő víz ne a Napfény utcán menjen végig le, szükség van az önkormányzati földút átalakítására.

„Volt ilyen pályázat, hogy csinálunk egy vízelvezetőt, de ez egyben szolgálhat útként is” – mondta el Pálfi az út másik, már megépült szakasza esetében már előkerült érvet. A polgármester szerint az útra alapvetően azért van szükség, hogy azoknak, akik falu végéből a temetőbe szeretnének eljutni, többé nem kéne megkerülniük az egész falut ehhez. Ugyanakkor a civilek attól tartanak, hogy az erdei út jóval nagyobb autóforgalmat generálna. Nemcsak az esetleg újonnan épülő házak tulajdonosai miatt, hanem mert ezzel létrejönne egy szép erdei autóút, ami elvezet a turisták által kedvelt grábóci ortodox kolostorhoz.

Amikor erre az aggodalomra rákérdeztünk, a polgármester váratlan válasszal állt elő. Mint mondta, hogy ha az lesz a lakosság igénye, hogy itt ne közlekedjen autó, akkor az út megépítése után lesorompózzák majd, kirakják a behajtani tilos táblát, és az út csak vízelvezetőként fog funkcionálni. De, tette hozzá, 18 éve polgármester, és pontosan tudja, hogy a következő aláírásgyűjtés akkor majd azért lesz, hogy nyissák meg az utat. Ami szerinte azért is fontos lenne, mert a Napfény utca lefelé egy nagyon veszélyes kanyarban fut bele a falu főútjába, és szerinte az elterelő utak megépítésével lehetne ezt a helyzetet megoldani.

„De ha az a kívánalom, hogy ne legyen út, akkor lezárjuk, mert vízelvezetőről van szó, de elvileg szolgálhatna útként is” – mondta el Pálfi János.

Azt a polgármester is hangsúlyozta, hogy hatalmas az igény a falubeli ingatlanok iránt, az önkormányzatban folyamatosan csörög a telefon, hogy emberek szeretnének házakat vagy telkeket venni, és ha valami eladóvá válik, pillanatok alatt horribilis áron kel el. A dombtetőn, a frissen épített út mellett jelenleg is folynak a telekkialakítások, és ott a magántulajdonosok mellett az önkormányzatnak is lesz 4-5 telke, amit értékesíteni akarnak majd.

Ötletbörzeszerűség

A medvehagymás rét mellett elhaladó út/vízelvezető egy másik, szintén csak tervezés alatt álló útba futna majd bele, ami mellé szintén új lakóépületek kerülhetnek majd. Erre az útra, illetve a hozzátartozó közművek kiépítésére 550 millió forintot tervezne elkölteni az önkormányzat, amelyről Nemes elmondása szerint gyakorlatilag véletlenül értesültek, amikor ráakadtak a Tolna megyei fejlesztési terv szálkai vonatkozású részleteire.

Ebben a tervben szedte össze az önkormányzat, hogy a következő uniós ciklusban milyen beruházásokat szeretnének megvalósítani a településen. Szálkai léptékekhez képest gigantikus, 2 milliárd forintos keretösszegű fejlesztési tervekről van szó, miközben a falu éves költségvetése a polgármester elmondása szerint 33 millió forint.

Nemes Richárd leginkább azt kifogásolta, hogy idén június közepén tartottak egy civil fórumot, ahol a település- és turizmusfejlesztés volt a téma, amelyen részt vett a polgármester, sőt, vele együtt a megyei fejlesztési tervekért felelős szekszárdi osztályvezető is. A polgármester és az osztályvezető egy szóval sem említették, hogy készült közben egy hét évre szóló fejlesztési terv, amelynek éppen a következő napon indul a társadalmi egyeztetése. Nemes elmondása szerint a polgármester annyit közölt velük, hogy ősszel jönnek majd a pályázatok, és ha valakinek van ötlete, keresse őt bátran.

Ezen felbuzdulva a helyi civilek elkezdtek ötleteket összegyűjteni, és mint Nemes meséli, készültek éppen egy felmérést is indítani ezzel kapcsolatban a faluban, amikor teljesen véletlenül megtudták, hogy létezik amúgy a fent említett fejlesztési terv is, benne többek között a tavon átívelő híddal meg egy 550 millió forintos új utca tervével. Mivel a terv kész helyzet elé állította őket, az általuk felmerült fejlesztési ötletek mellé a tervből megismert elképzeléseket is bevették a felmérésbe, amit végül 90 helyi lakos töltött ki.

A kutatás eredményét elküldték az önkormányzatnak, de Nemes elmondása a polgármester másfél hónapja nem reagált a felmérés eredményeire. Nekünk arról beszélt, hogy a civilek által küldött ötletek 90 százaléka már eleve be volt építve a fejlesztési tervükbe, és beleírtak olyan kisebb ötleteket is, melyeknek nem a megyei fejlesztési tervben van a helye. Nemes szerint viszont nem az az igazán lényeges, hogy mik azok az ötleteik, amik benne vannak a megyei tervben is, hanem hogy mik azok a megyei tervben benne lévő ötletek, aminek a megvalósítását nem támogatnák.

A polgármester a megyei fejlesztési tervet eleve egy „ötletbörzeszerűségnek” nevezte, amibe beleírtak mindent, amire esetleg vonatkozhat majd uniós pályázat. „Igyekszik az ember minél több dolgot beletenni, mert ha lesz rá pályázat pontozásos rendszerrel, akkor valószínűleg plusz pontot adnak rá, ha benne van a megyei közgyűlési tervben is. De ez semmiféle kötelezettséggel nem jár” – mondta erről a polgármester, aki hangsúlyozta, hogy ha kiírják a pályázatot, akkor a képviselő-testületnek döntenie kell majd arról, hogy induljanak-e rajta egyáltalán.

Azzal pedig egyáltalán nem értett egyet, hogy a helyiek ne tudhattak volna a fejlesztési tervekről: mint meséli, tavaly novemberben levelet írt minden helyi lakosnak arról, hogy milyen fejlesztéseket tervez az önkormányzat, és akkor senki nem reklamált, csak idén márciusban kezdtek el tiltakozni nála, de akkor már egy megnyert pályázatot kritizáltak.

„Ez ellen sok mindent már nem lehet tenni. Ha egyszer visszaadunk egy nyertes pályázati forrást, akkor soha többé nem fogunk nyerni semmit, ezt tudja mindenki”– mondja Pálfi, aki a beszélgetésünk során többször is hangsúlyozta, hogy egyrészt a minden információ elérhető a szálkai önkormányzat honlapján, másrészt ezek a tervek benne vannak a 2014-től hatályos rendezési tervben is, a rendezési terv elfogadása előtt pedig muszáj volt közmeghallgatást tartani róla, mindenki véleményezhette a tervet.

Vagy túl korán vagy túl későn szólnak

„Ha a szalka.hu valamelyik menüpontjára fel voltak töltve a rendezési tervek, és erre mondja a polgármester, hogy volt társadalmi egyeztetés, akkor mi erre azt mondjuk, hogy nem sikerült túl jól, mert nem tudtunk róla” – mondja Nemes, aki szerint már a közvetlen közelükben is látni jó példákat: Bonyhádon például online kérdőív segítségével gyűjtötték össze a helyiek véleményét és ötleteit, majd a polgármester civilek és szakemberek bevonásával műhelymunkába kezdett, és így készítik most közösen a város fejlesztési stratégiáját. „Ha egy vidéki kisvárosnak sikerült, akkor egy 500 fős falunak gyerekjáték kéne legyen” – teszi hozzá Nemes.

Szerinte egy olyan rendszer alakult ki, melyben gyakorlatilag lehetetlen a helyieknek érdemben hozzászólni a fejlesztési tervekhez: „Mindig két dolgot szoktak mondani. Vagy azt, hogy ez csak egy terv, valamit be kellett írni. Vagy azt, ami a strand esetén is elhangzott, hogy kevés volt az idő, már nem tudnak hozzányúlni, gyorsan be kellett adni a pályázatot, vagy már megadták rá a forrást és ezért meg kell csinálni. Soha nem tudsz jó ütemben érkezni, hogy elmondhasd a véleményed.”

A megyei fejlesztési tervekből kiderül, hogy az 550 milliós új utca mellett a tó mellett készül komolyabb beruházásokra az önkormányzat: több száz millióból fejlesztenék a strandot és kempinget, épülhetne egy vízicsúszda, illetve egy híd is, valamint közvilágítással ellátott bicikliutat terveznek a tó körül.

E források igénylője ugyan az önkormányzat, de közvetve a polgármester érdekeltségei is jól járhatnak velük: a strandot és a kempinget ugyanis Pálfi János cége tulajdonolja. A polgármester hangsúlyozza, hogy ezeket még a 2002-es megválasztása előtt szerezte meg: mint meséli, a kilencvenes évek elején döntött arról a korábbi faluvezetés, hogy strandot szeretnének nyitni, de az önkormányzatnak nem volt ehhez saját forrása, ezért kérdezték meg őt, hogy nincs-e kedve belevágni. A polgármester szerint az utóbbi időben többen is jelezték, hogy a kemping kezd lepukkanni, és a látogatók szeretnék, ha több minden lenne ott elérhető, ezért döntöttek úgy, hogy berakják a strandot a fejleszteni tervezett területek közé.

Nemes hangsúlyozta, hogy számukra nem az a gond, hogy a polgármesternek érdekeltségei vannak a faluban, és részükről teljesen rendben van, hogy ő sikeres vállalkozó. Mint fogalmazott, számukra az az aspektus a problémás, hogy vállalkozói érdekköre ütközik a falu valós érdekeivel, és ez összeférhetetlenséget szül. Erre példa szerinte a strandmenti partszakasz fejlesztése is, ami miatt végül a Szálkai Civil Összefogás is létrejött.

A szálkai viszonyokra jellemző, hogy a partmenti betonozás történetét is egész másképp látják a civilek, illetve a polgármester. Nemes Richárd elmondása szerint eleve nem értik, hogy mi szükség van a strand partvédelmére, hiszen a szálkai tó egy völgyzáró gátas tó, se apály, se dagály nem fordul itt elő, nem érkezik bele jelentős folyóvíz sem, és a strandot végig nádas szegélyezi, ezért az általuk megkérdezett szakértők szerint nonszensz földbemosódásról és erózióról beszélni. A hivatalos pályázati kiírás szerint ráadásul másra is lehetett volna pályázni, például a strandhoz vezető biztonságos gyalog- és bicikliútra, ami a helyieknek, a turistáknak, és a strand tulajdonosának is kedvezett volna.

Amikor ezeket a kételyeiket felvetették, azt a választ kapták, hogy a település már megnyerte rá a pályázatot, ráadásul több mint egy évtizede fiókban lévő tervekről van szó, amire most végre lett pénz. De Nemes szerint éppen az, hogy ez egy ennyire régóta porosodó terv, egyben azt is jelzi, hogy jó eséllyel egy mára meghaladott koncepciót takar. A civilek végül ügyfélként bejelentkeztek a vízügyi hatósághoz, és onnan tudták meg, hogy a betonalapú megoldás helyett az általuk kompromisszumként szorgalmazott facölöpös megoldás fog megvalósulni a strandnál.

Ugyanezt a történetet Pálfi polgármester úgy mesélte el, hogy a tóban korábban volt már cölöpös partvédelem, amire az erős déli szél miatt volt szükség, de az mára tönkrement, ezért valami természetközeli, de tartósabb megoldáson gondolkodott. Ekkor jutott eszébe, hogy terméskövet használjanak, és csak a lépcsőknél betonoztak volna. Így is adták be az eredeti pályázatot, ám mint meséli, később elgondolkodott, hogy mégis a cölöpös megoldást kellett volna választani. Ezért ő a területfejlesztési tanácsnál már a helyi tiltakozások előtt jelezte, hogy meggondolta magát, és szerinte a tiltakozó civilek végül már csak nyitott ajtókat döngettek.

„Ők úgy kezelték utána, hogy ez sikerélmény és győztek. Holott itt nem kell győzni senkinek, itt faluérdekről van szó, értsük meg egymás nyelvét, ez a lényeg” – mondja erről a polgármester.

Az alatt az egy nap alatt, amit Szálkán töltöttünk, mind Nemes, mind Pálfi polgármester többször hangsúlyozta, hogy alapvetően Szálka érdekeit tartják szem előtt, de mégis nehéz lenne elképzelni, hogy a jövőben együttműködjenek egymással. A polgármester szerint a civil szervezet tagjai több alkalommal is valótlanságokat állítottak, és kampányaikkal megtévesztették az embereket, hiszen például a petíció címébe azt írták, hogy „állítsák le a szálkai tó strandjának lebetonozását!”, holott elmondása szerint csak a lépcsők alá kevertek volna betont. Pálfi azt is kétli, hogy tényleg 150 helyi lakos írta volna alá a medvehagymás út lebetonozása ellen indult aláírásgyűjtést, és szerinte jó ha 80 tényleges helyben lakó aláírása volt köztük, ennyi ellenszavazatot pedig a választásokon is szokott kapni.

Nemes Richárd ezzel szemben azt meséli, hogy amikor júliusban elküldték a nyílt levelüket az aláírásokkal, arra kérve a polgármestert, hogy álljon el a betonozós megoldástól, és helyette alternatív vízmegtartó megoldásokban gondolkodjanak a medvehagymás út mellett, egy pár soros választ kaptak csak, hogy mivel a vízügy a terveket már előzetesen jóváhagyta, nem áll módjukban elállni tőle. Majd nem sokkal később minden helyi postaládába bekerült a polgármester levele, melyben arról írt, hogy minden helyi tiltakozás mögött ugyanaz a pár ember áll, akik valótlanságokat terjesztenek, és hozzájuk csatlakoztak az utóbbi időben Szálkára költözők közül néhányan, és ha e tiltakozásoknak teret adnak, akkor a település előbb-utóbb élhetetlenné válik.

„Lehet azzal érvelni, hogy ezek a tervek már léteznek egy ideje, és eddig senki nem tiltakozott miattuk. De most lett meg rájuk a forrás, ezért most kezdtek el megvalósulni. És közben a társadalmi aspektus is megváltozott: a kétezres évek eleje óta sokan költöztek be ide, akik már nem úgy gondolkodnak, hogy van régóta egy polgármester, nem szólunk bele abba, mit csinál. Itt az emberek egyre inkább úgy gondolkodnak a faluról, hogy felelősséget is szeretnének vállalni érte, de közben közük is van hozzá. A »semmit rólunk nélkülünk« lett a belső mottónk: nehogy már elköltsünk itt kétmilliárdot a mi pénzünkből, anélkül, hogy beleszólhatnánk, mi legyen belőle” – mondja Nemes Richárd arról, hogy miért dolgoznak tovább.

A civil szerveződésük munkájába nagyjából tizenöten vonódtak be aktívan, de úgy látják, hogy kampányaikkal sok embert sikerült maguk mellé állítaniuk. Szerettek volna helyi népszavazást is kezdeményezni a fejlesztésekről, de a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt erre egyelőre nincs lehetőségük. Létrejött közben a faluban a helyi szállás- és vendéglátósokat összefogó munkacsoport is, és Nemes elmondása szerint az ő belső felmérésük is azt mutatta, hogy mind a vendégeik, mind a vendéglátósok azt szeretnék, ha a falu megtartaná a jelenlegi értékeit.

Adja magát a kérdés, hogy ebből a civil kezdeményezésből kinőhet-e az, hogy valamelyik tagjuk indulna a polgármesteri címért is a következő választáson (a legutóbbin végül kihívója sem volt Pálfi Jánosnak), de Nemes szerint ez egyelőre nem aktuális, hiszen a következő önkormányzati választás csak 2024 őszén lesz, addig pedig sok minden megváltozhat a faluban: a medvehagymás út lebetonozása már jövőre megtörténik, a tó körüli nagyobb fejlesztések, például az erdőben vezető, közvilágított bicikliút, a híd,a strandfejlesztés és a vízicsúszda pedig a fejlesztési terv ütemezése alapján a hétéves ciklus első éveire van betervezve.

„Ha lenne bármiről látványterv, ha lenne egy falugyűlés, ahol elmondanák, hogy ezt és ezt tervezzük, mit szóltok hozzá, teljesen más lenne minden. Olyan könnyű lenne erről kommunikálni egy pár száz fős településen” – mondja erről Nemes.

Az erdőtüzek és a fakitermelés miatt a világ egyes védett erdőségei már több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek - erre figyelmeztet egy szerdán közzétett jelentés.

Az UNESCO természeti világörökségi helyszíneinek legalább tíz védett erdős területe - köztük az amerikai Yosemite Nemzeti Park - vált nettó karbonkibocsátóvá az elmúlt két évtizedben - hangsúlyozza Tales Carvalho Resende, a jelentés tásszerzője, az UNESCO projektvezetője, aki szerint ez is azt bizonyítja, hogy milyen súlyos a klímaválság.

Az erdőket létfontosságúnak tartják az éghajlatváltozás megfékezésében, mivel képesek elnyelni a szén-dioxidot, és ezzel csökkentik az üvegházhatású gázok mennyiségét a légkörben. A kutatás szerint a világörökségi védelmet élvező 257 erdő együttesen nettó szén-dioxid-elnyelőként működött a 2001-2020 közötti időszakban.

Az olyan emberi tevékenységek azonban, mint a fakitermelés vagy a klímaváltozással kapcsolatba hozható erdőtüzek, meggátolják, hogy az erdők több szenet tudjanak megkötni és tárolni, mint amennyit kibocsátanak, ami a szakértők szerint komoly aggodalomra ad okot. Az Egyesült Államok-beli példához hasonlóan az erdők nettó szén-dioxid-kibocsátónak bizonyultak többek között Indonéziában, Ausztráliában és Oroszországban. Az UNESCO, valamint környezetvédelmi csoportok, a World Resources Institute (WRI) és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kutatói műholdas adatokkal kombinálták a helyszíni megfigyeléseket, és megállapították, hogy a világörökségi helyszínek együttesen évente nettó 190 millió tonna CO2-t nyeltek el a 20 éves időszak alatt. Az évszázadok során az erdők mintegy 13 milliárd tonna szén-dioxidot tároltak, ami megfelel Kuvait ismert olajkészletének - áll a jelentésben.

Az eredmények a Nature Climate Change című folyóirat januárban közzétett kutatását tükrözik, amely globálisan feltérképezte az üvegházhatású gázok kibocsátását és az erdők szén-dioxid-elnyelését. A jelentés alapján számos védett terület már nem a szén-dioxid megkötésében, hanem a szén-dioxid-kibocsátásban játszik szerepet - mutatott rá Carlos Sanquetta, a brazíliai Paraná Szövetségi Egyetem professzora, aki azonban a kutatás módszertanának részletesebb kifejtését hiányolta.
Míg az UNESCO-listán szereplő védett erdők közül 10 bizonyult szén-dioxid-kibocsátónak, a jelentés szerint a többi védett erdőségnél is felfedezhető ez a tendencia. "Ez egy újabb egyértelmű jele annak, hogy még hagyományosan biztonságosnak vélt környezetünk is egyre nagyobb veszélyben van" - mondta David Kaimowitz, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik igazgatója.

Kaimowitz hiányolta, hogy a jelentés nem fordított kellő figyelmet az őslakos és helyi közösségek, illetve az erdőpusztítás ellen küzdő aktivisták támogatására. Abban sem biztos, hogy a jelentés mennyire reprezentatív. Mint mondta: "az olvasóknak nem szabad azt feltételezniük, hogy az itt bemutatott számok az összes erdőre létező vonatkoznak". (MTI, BBC)

A CÖF mögött álló alapítvány ismét kapott negyven millió forintot az állami szerencsejáték-cég támogatásokat osztó leánycégétől, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től, írja az Átlátszó.

A Békemenetet szervező, valamint a Gyurcsány-ellenes országjáró kampányt és plakátokat is összehozó Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott 170 milliót az SZNP-től, és a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is támogatta őket idén 25 millió forinttal.

Mint a lap írja, az SZNP nem könnyen tette közzé a támogatottak listáját, közérdekű-adatigénylésre volt szükség ahhoz, hogy kiderüljön, kiknek adtak támogatást idén júliusban és augusztusban.

Az Átlátszó jelenleg is pereskedik amúgy az SZNP-vel, mivel a CÖF-nek nyújtott korábbi, 170 millió forintos támogatás esetében hiába kérték ki a dokumentumokat, a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a kormányközeli társaság.

Korábban is jelentős támogatások jutottak már a CÖF-nek állami forrásokból: 2016-ban az MVM adott nekik 508 millió forintot, amiből Brüsszelben is tüntettek, valamint gyártottak négy silány kisfilmet, melyekre papíron többet költöttek, mint amennyibe a Saul fia vagy a Testről és lélekről készült.

Hiába kaptak ezzel kapcsolatban számos felszólítást, India nem hajlandó bejelenteni, hogy mikor tervezik elérni a nettó zéró karbon-kibocsátást, írja az Al Jazeera. India a világ harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátója Kína és az Egyesült Államok után, és a jövő heti glasgow-i klímacsúcs előtt sok felszólítást kaptak arra, hogy a kormány jelentse be, az indiai gazdaság klímasemleges lehet az évszázad közepére, és hogy milyen lépéseket tennének ehhez.

Rameshwar Prasad Gupta környezetvédelmi miniszter ugyanakkor szerdán arról beszélt újságíróknak, hogy a nettó zéró kibocsátás tervének bejelentése nem megoldása a klímaválságnak, szerinte ugyanis fontosabb, hogy amíg elérnék a nettó zéró szintet, addig egy ország mennyi károsanyagot enged ki a légkörbe.

Mostanra az Egyesült Államok, az EU és Nagy-Britannia is vállalta, hogy 2050-re nettó zéróra csökkentik a kibocsátásukat, azaz maximum annyit fognak kibocsátani, amennyit el is tudnak nyeletni az erdők, növények, termőtalaj, illetve a jelenleg is még leginkább csak fejlesztés alatt lévő szénmegkötő technológiák révén. Kína és Szaúd-Arábia pedig 2060-ra vállalta ugyanezt.

Gupta elmondása szerint a század közepéig az Egyesült Államok 92 gigatonnányi, míg az EU 62 gigatonnányi szén-dioxidot fog kibocsátani az indiai kormány becslései szerint, míg Kína 450 gigatonnát 2060-ig.

A hétvégétől közel 200 ország képviselői fognak részt venni az ENSZ Klímacsúcsán Glasgow-ban, és jelezve India elkötelezettségét, Narendra Modi miniszterelnök is megjelenhet majd az eseményen.

India a 2015-ös párizsi klímacsúcson azt vállalta, hogy 2030-ra a 2005-ös szint 33-35 százalékára csökkentik a kibocsátásukat, és a környezetvédelmi miniszter, Bhupendra Yadav szerint ez továbbra is elérhető cél a számukra. Vannak klímaszakértők, akik szerint Indiának ennél is ambiciózusabb célokat kéne vállalnia 2030-ra.

Yadav szerint a glasgow-i klímacsúcs sikerességét majd azzal lehet mérni, hogy sikerül-e áttörést elérni a pénzügyi-finanszírozási kérdésekben, azaz segítenek-e majd a fejlődő országoknak abban, hogy úgy csökkenthessék a kibocsátásukat, hogy közben nem törik meg a gazdasági növekedésük.