Horváth Bence

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa vasárnap az ATV Heti Napló című műsorának vendége volt, ott beszélt arról, hogy náluk megtelt az intenzív osztály, és az ott kezelt koronavírusos betegek 80-90 százaléka oltatlan.

Beszélt arról is, hogy az ő osztályán is sok beteg van, de még nem teltek be. Szlávik kitért arra is, hogy sok az oltatlan beteg, és vannak ugyan, akik oltással is bekerülnek a kórházba, de ők jellemzően nem kerülnek az intenzív osztályra.

Kiemelte, hogy intenzív osztályra jellemző, hogy 80-90 százalék az oltatlan betegek aránya, de a fekvőbeteg osztályon ennél árnyaltabb a helyet, hiszen oda azok is bekerülhetnek, akik beoltatták magukat, de mondjuk idős koruknál fogva vagy krónikus betegségeik miatt intézményi ellátásra szorulnak.

Szlávik szerint további intézkedéseket kell meghozni ahhoz, hogy ezt a járványt le lehessen törni, és elképzelhető, hogy további intézkedésekről kell majd a közeljövőben dönteni. Többek között azért, mert a szennyvízben emelkedik a víruskoncentráció, ami azt jelenti, hogy a következő két hétben nem számíthatunk arra, hogy a helyzet javulni fog.

Kitért arra is, hogy a kötelező oltáson kívül is lennének eszközök, melyekkel növelni lehet az oltási hajlandóságot. Mint fogalmazott, az oltásellenesek felét lehetetlen meggyőzni, ők olyan eszméket hisznek, amik miatt nem fogják magukat soha beoltatni, de a másik felüket még meg lehet győzni szerinte, a jövő hétre hirdetett oltási kampány náluk eredményt hozhat.

Szerinte elképzelhető az is, hogy idővel szóba kell kerüljön a negyedik oltás, mert a koronavírus nem olyan, mint az influenza, időnként fel kell frissíteni az immunrendszert. Nemcsak a csökkenő védettség, hanem az újonnan megjelenő variánsok miatt is.

Újabb pert indít egy kormányközeli sajtótermék ellen Jakab Péter, a Jobbik elnöke, miután a Bors hétfőn házasságtöréssel vádolta meg.

„Ma leírják, hogy élettársam van, mert együtt jövök ki meg be egy lakásból egy nővel. A hölgy a kabinetfőnököm, akivel baráti a viszonyom, hisz 2016 óta együtt dolgozunk, a lakásban pedig nem azt csináljuk, amit Borkai, hanem azt, amit a feladataim megkívánnak. Dolgozunk, emberekkel találkozunk, megbeszéléseket folytatunk akár olyanokkal is, akik tartva a rezsimtől, nem szívesen találkoznak velem nyilvános helyen. Hiába, ilyen országban élünk. Ahol az emberek nem mernek politikussal nyilvánosan találkozni, mert attól tartanak, hogy megfigyelik őket” – írta az oldalára a jobbikos politikus.

A Bors hétfőn fotókat is közölt arról, ahogy Jakab és a kabinetfőnöke egyszerre távoznak egy házból, és még csak nem is sejtetve, hanem egyértelműen kimondva írták meg, hogy „a Jobbik elnöke hosszú hónapok óta eltitkolt élettársi viszonyban él Budapesten egy, feleségénél sokkal fiatalabb nővel, és ezzel nemcsak családját, a feleségét, de pártját is kínos helyzetbe hozta”.

A Fidesz-közeli médiabirodalom az elmúlt napokban több anyaggal is támadta Jakabot, azt állították, hogy a politikus másnak adja ki a lakását, amit az Országgyűlés Hivatala a számára bérel, illetve azt is állították, hogy ingatlanbirodalmat halmozott fel. Jakab a cikkek miatt feljelentéseket tett.

A Washington Post információi szerint Joe Biden azt állította támogatóinak egy online adománygyűjtő eseményen, hogy 2024-ben tervez újraindulni az elnöki posztért. Korábban ugyanis sokszor szóba került az a lehetőség is, hogy a 79 éves Biden csak egy ciklust visz, és nem indul újra, hanem átadja a lehetőséget egy fiatalabb demokratának, például az alelnök Kamala Harris számára.

Biden esetleges újraindulása a lap cikke szerint megoszthatja a Demokrata Pártot is, hiszen az elnök népszerűsége sokat esett az elmúlt hónapokban, többek között az infláció, a járványkezelés, és a párton belüli washingtoni küzdelmek miatt.

Biden a lap információi szerint szűk körben, pár jelentősebb támogatónak árulta el, hogy gondolkozik a folytatáson. Ugyanakkor az eseményen résztvevő egykori kormányzó, Ed Rendell arról beszélt a lapnak, hogy Biden hangsúlyozta azt is, hogy nem látja még, mit fog tenni három és fél év múlva. Rendell szerint Biden pont ugyanazt mondta nekik, amit korábban a nyilvánosság előtt is: hogy nem fog indulni, ha úgy érzi, hogy fizikailag vagy érzelmileg nincs megfelelő állapotban.

A Guardian cikke megjegyzi, hogy Biden már eleve a legidősebben megválasztott elnök lett, és a következő választás 15 nappal a 82. születésnapja előtt esedékes.

Biden, hasonlóan minden más amerikai elnökhöz, rendszeresen orvosi ellenőrzéseken vesz részt, és legutóbb pénteken jelentették ki róla, hogy megfelelő állapotban van ahhoz, hogy ellássa elnöki feladatait.

Biden 2020-as ellenfele, az egykori elnök Donald Trump még nem jelentette be, hogy tervez-e indulni újra 2024-ben. Trump sokat kritizálta Bident a kora és az egészségi állapota miatt, maga is 78 éves lesz a 2024-es választás idején.

Szúrópróbaszerűen ellenőrzi Budapest Főváros Kormányhivatala a budapesti benzinkutakon található mérőeszközöket a következő hónapokban, írják közleményükben. A kormányhivatal megvizsgálja, hogy a kiszolgált üzemanyag mennyisége egyezik-e azzal, amit a mérőeszköz mutat, a megengedett eltérés nem lehet nagyobb fél százaléknál. Az ellenőrzés során a töltőpisztolyoknak sértetlen tanúsító jellel kell rendelkezniük (hologramos zárjegy), amely a minősítéstől számított egy évig érvényes.

A kormány 480 forintos felső határral rögzítette november 15-től a benzin és a dízel üzemanyagárát. A döntés érvényesítésének érdekében indítja ellenőrzési akcióját a fővárosi kormányhivatal, azért hogy a vásárlók minden esetben a kifizetett összegéért járó üzemanyag mennyiséget kapják meg.

Közben Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára a hétfői Világgazdaságnak arról beszélt, hogy belendülhet az üzemeganyag-turizmus Magyarországon. A hvg.hu cikke szerint Grád arról beszélt, hogy a következő három hónapban valószínűleg az autójuk benzintartályát is megtöltik: szerinte azok a külföldi lakosok, akik eddig is átjártak Magyarországra vásárolni, a következő három hónapban valószínűleg az autójukat is megtöltik benzinnel. Valószínű az is, hogy Tompánál belépő kamionosok még a kilépés előtt teletankolnak Magyarországon.

Grád szerint ennek köszönhetően megállhat az üzemanyag-értékesítés lassulása, amit az év korábbi hónapjaiban a magas árak okoztak, ennek viszont nem minden forgalmazó fog örülni az alacsonyabb egységár miatt, hiszen így nőhet a veszteségük is. A MÁSZ emiatt már eljuttatta javaslatait a döntéshozóknak, hogy hogyan lehetne módosítani a benzinár maximalizálását előíró jogszabályt.

Exkluzív interjút készíthetett volna napjaink egyik legismertebb énekesnőjével az ausztrál Channel 7 műsorvezetője, Matt Doran, de mivel nem olvasott el egy emailt, ezért nem mehetett adásba a beszélgetés.

A BBC szerint Doran november elején utazott Sydneyből Londonba, hogy új lemezéről kérdezhesse Adelet. Ő volt az egyetlen ausztrál riporter, aki lehetőséget kapott erre, a csatorna egymillió ausztrál dollárt, azaz mintegy 230 millió forintot fizetett ki az exkluzív beszélgetés lehetőségéért. Ugyanakkor az interjú közben Doran elárulta, hogy nem hallotta még a 30 címmel megjelent új lemezt, ezért a kiadó Sony végül úgy döntött, hogy nem engedik leadni a beszélgetést.

Doran azóta elnézést kért mindenkitől, mint mesélte, a kiadó elküldte neki megjelenés előtt a lemezt, de nem vette észre az emailt. Elmondása szerint ez volt élete legfontosabb levele, amit nem olvasott. Azt ugyanakkor cáfolta, hogy a Channel 7 felfüggesztette volna a státuszát. A pletyka azért kezdett el terjedni, mert a malőr óta Doran nem szerepelt a képernyőn.

Felmérések szerint az amerikai republikánus szavazók közel fele támogatja, hogy dekriminizálják a marihuána fogyasztását, és a republikánus politikusok egyre inkább felzárkóznak a népakarathoz, írja a Politico.

A lap cikkében több olyan befolyásos republikánus politikust is idéznek, akik a közelmúltban kiálltak a dekriminalizáció mellett. A múlt héten Nancy Mace be is nyújtotta az első olyan törvényjavaslatot a Kongresszus elé, ami a dekriminalizációt szolgálná, és ami republikánust képviselőtől származik. Mace is azzal érvelt, hogy az amerikaiak 70 százaléka támogatja az enyhítést, és szerinte itt van az ideje annak, hogy a szövetségi kormány egyszerűen félreálljon az útból.

A demokraták már eddig is igyekeztek átvinni dekriminalizációs javaslatokat, de kevés sikerrel. Azzal viszont, hogy a republikánusok is felszállnak erre a vonatra, jelentős változások várhatóak. A Politico kiemeli, hogy a republikánusok politikailag is profitálhatnak ebből, hiszen eddig a demokraták tudták a füvezéssel kapcsolatos üzenetekkel megcélozni az erre fogékonyabb fiatalabb-progresszívabb választói rétegeket.

A republikánus politikai attitűdöket vizsgáló North Star Opinion Research alelnöke, Dan Judy szerint egyszerűen arról van szó, hogy amikor kulturálisan valami elfogadottabb lesz, akkor idővel a leginkább ellenkező tábor is hajlamos átbillenni. Szerinte hasonló folyamatok játszódtak le a melegházasság esetében is.

A cikk felidézi, hogy idén Észak-Dakota republikánus többségű képviselőházában már elfogadta egy legalizációs törvényt, amit két republikánus politikus nyújtott be. Mace javaslata pedig az első hasonló lépés szövetségi szinten. A republikánus megközelítés persze sok mindenben eltér a demokraták dekriminalizációs törekvéseitől: a jobboldali politikusok alacsonyabb adókat vetnének ki a szektorra, és kevésbé is szabályoznák azt. Ugyanakkor mindkét oldal eltörölné azoknak a büntetését, akik marihuána miatt kerültek az igazságszolgáltatás elé, mivel ez az intézkedés országszerte nagy népszerűségnek örvend.

A cikk megjegyzi, hogy azért teljes átfordulásról még nincs szó, és vannak republikánusok, akik egyelőre hallani sem akarnak az enyhítésről: a dél-karolinai Drew McKissick például a növekvő bűnözéstől, az erőszaktól és a gyerekekre gyakorolt káros hatásoktól tartva ellenzi a dekriminalizációt, és szerinte nincs ezzel egyedül a párton belül.

Egy nemrég készült felmérés szerint viszont 10 fiatal republikánus szavazóból 6 egyetért a dekriminalizációval, és főleg az idősebb, sokszor vallásosabb szavazók azok, akik ellenzik.

Ez a megosztottság szembetűnő volt tavaly Dél-Dakotában: az állam lakosságának mindössze 27 százaléka regisztrált demokrata, mégis a népszavazáson résztvevők 54 százaléka támogatta, hogy legalizálják a marihuána rekreációs használatát. Ennek ellenére az állam kormányzója, a republikánus Kristi Noem nem írta alá a törvényt, hanem támogatta azt a beadványt, amely a bíróságon támadta meg a döntést. A bíróság még nem hozott ítéletet az ügyben, közben viszont az államban tovább nőtt a füvezés elfogadottsága.

A kérdés mellett kiálló republikánusok többek között a személyes szabadságjogok, a munka-helyteremtés és az adóbevételek felől érvelnek a legalizáció mellett. A republikánusok libertáriánus frakciója már régóta elkötelezett legalizációpárt volt, hiszen ők eleve azt vallják, hogy a szövetségi állam a létező legkevesebb kérdésben szóljon bele az emberek életébe. Az elmúlt években ráadásul a marihuána egy gigantikus üzletággá nőtt az Egyesült Államokban, sok milliárd dolláros forgalommal, és ez is sok politikus érdeklődését felkeltette.

Emellé több, a cikkben idézett republikánus politikus is elismerte azt, hogy ők személy szerint ugyan nem nagy rajongói a fűnek, de látják, hogy merre mozdult el a közgondolkodás a kérdésben, és emiatt döntöttek a támogatása mellett.

A brit kormány hétfőtől azokat a beutazókat is beoltottnak tekinti, akik egyes kínai, illetve indiai gyártmányú vakcinákból kapták meg a koronavírus elleni oltás teljes dózisát.

A korábbi szabályozás értelmében azok utazhattak be Angliába könnyített feltételekkel - mindenekelőtt karanténkötelezettség és az utazás előtti tesztelési kötelem nélkül -, akik az Oxford/AstraZeneca-, a Pfizer/BioNTech- vagy a Moderna-vakcinából, illetve ezek bármilyen kombinációjából vagy az egykomponensű Janssen-oltóanyagból kapták meg a teljes adagot az angliai érkezés előtt legalább 14 nappal.

A brit közlekedési minisztérium által két hete bejelentett, hétfőn brit idő szerint hajnali 4 órakor - közép-európai idő szerint 5 órakor - érvénybe lépett módosítás alapján ez a lista kiegészült az Egészségügyi Világszervezet veszélyhelyzeti alkalmazhatósági vakcinalistáján (WHO EUL) szereplő kínai Sinovac- és Sinopharm-vakcinákkal, valamint az indiai Covaxin oltóanyaggal.

A teljesen beoltott beutazók számára már október végétől megszűnt az angliai érkezés után elvégzendő, kijelölt laboratóriumokba visszaküldendő PCR-koronavírusteszt kötelme, és ehelyett a jóval olcsóbb, néhány perc alatt eredményt mutató gyorsteszt (lateral flow test) elvégzése is elégséges.

A tesztet az érkezés utáni második nap végéig el kell végezni.

Ha a gyorsteszt pozitívnak bizonyul, akkor elkülönítésbe kell vonulni, és az eredményt egy PCR-teszt elvégzésével kell ellenőrizni.

Ebben az esetben a PCR-teszthez szükséges készletet a brit állami egészségügyi szolgálattól (NHS) lehet ingyenesen megrendelni az nhs.uk/coronavirus honlapon vagy az Anglián belül hívható 119-es telefonszámon.

A brit kormány szintén hétfőtől teljesen beoltottnak tekinti a még nem felnőttkorú beutazókat, függetlenül attól, hogy honnan érkeznek Angliába és kaptak-e oltást.
Az eddigi szabályozás szerint azoknak az 5 évesnél idősebb gyerekeknek, akik vagy Nagy-Britanniában élnek, vagy olyan országokban, amelyeknek oltási programját a brit kormány elismeri, érkezésük után nem kellett karanténba vonulniuk és indulás előtt sem kellett koronavírustesztet elvégezniük, akkor sem, ha még nem részesültek oltásban. Nekik is csak az érkezés utáni második nap elteltéig kellett elvégezniük egy gyorstesztet.

A hétfő hajnalban életbe lépett módosítás alapján ezek a szabályok minden olyan gyermekre vonatkoznak, aki még nem töltötte be 18. életévét, függetlenül attól, hogy melyik országban él.

A 5 évesnél fiatalabb gyerekeket semmilyen koronavírustesztnek nem kell alávetni.
A brit kormány jelenleg 150 ország oltási programját fogadja el, köztük Magyarországét.

Jó reggelt, indul a hét, ezúttal is a 444 napindító hírlevelével.

A 4(+1) legfontosabb cikkünk most:

• A kórházak falai nem átláthatók, az egészségügyi dolgozókat hallgatásra kötelezik

• Aki az egész országot maga mellé ültette a vádlottak padjára + „Megindult a vértetűtől megtisztított fa erős, egészséges vérkeringése”
• A felborult globális ellátási láncok miatt több országban veszélybe került a karácsonyi ajándékvásárlás
  
• Berlinben sem könnyű zsidónak lenni, pláne, ha valaki fiatal, és nem akar mindenáron benne maradni a régiben
  

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A járvány sem szabta gátját a közpénzek futballba terelésének Magyarországon: a 24.hu friss összesítéséből kiderül, hogy a Tao-program tíz éve alatt már 923 milliárd forint jutott a sportszervezeteknek, és a Puskás Ferenc nevét bitorló Felcsút ismét jól járt, a legutóbbi évben 3,9 milliárd forintos támogatáshoz jutottak.

A lap hat sportszövetségtől elkért adatok alapján írta meg az aktuális számokat. A Tao-programban felbukkanó támogatásokat Orbán Viktor ugyan igyekezett nem közpénzként bemutatni, de ez egyszerűen nem igaz: ez a több mint 900 milliárd forint a magyar költségvetésből esett ki, hiszen a vállalatok oda kellett volna befizessék társasági adóként, és ehelyett csatornázhatták át jellemzően a NER-nek kedves klubokhoz.

A 24.hu aktuális összesítéséből kiderül, hogy már nem csak a labdarúgásra, hanem a kézilabdára is évek óta egyre több pénz jut, már csak másfélszeres a focira költött támogatás aránya. A kéziligában ráadásul sokkal kevesebb klub osztozik a bevételeken, számításaik szerint négy tucat olyan klub van, amelyik legalább százmillió forintos támogatást kapott tavaly. A Veszprém Handball Team Zrt. pl. 366 millió forintot kapott, míg a Halásztelki Bocskai István Sport- és Kulturális Egyesület már 690 milliót, egy új sportcsarnok építésére.

De a legdurvább pénznyelő továbbra is az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, illetve a mellette lévő futballklub. Az akadémia elvben azért jött létre, hogy tehetséges magyar játékosokat neveljenek ki, de a Felcsútban az utóbbi években inkább a méregdrágán összevásárolt külföldiekkel való erősítés tűnik a fő iránynak. A Felcsút tavaly 3,873 milliárd forinthoz jutott hozzá.

Szárnyalt tavaly a másik ismert NER-csapat, a Tállai Andráshoz köthető Mezőkövesd is, ami 516,5 millió forintot kapott. Ez hatszor több, mint amennyi a Ferencvárosnak jutott.

A lap összesítése alapján tíz év alatt

• 357, milliárd forint a labdarúgásra,
• kézilabdára 213,9 milliárd,
• kosárlabdára 149,8 milliárd,
• vízilabdára 93 milliárd (
• jégkorongra 78,4 milliárd forint jutott,
• míg a négy éve csatlakozó röplabdára 31,2 milliárd.

30 percen át beszélgetett egy online videós felületen keresztül Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke és Peng Suaj kínai teniszezőnő, akinek hollétéről november eleje óta nem lehetett semmit tudni. Peng közösségi oldalán akkor írt arról, hogy az ország egykori miniszterelnök-helyettese, Csang Gaoli szexre kényszerítette.

A poszt rövid időn belül eltűnt az internetről, Penget teljesen kiradírozták a kínai internetről, és róla sem lehetett semmit sem tudni. Mint hétvégi, hosszabb cikkünkben írtuk, a kínai kormány mintha Peng Suaj eltűnésével akarna másokat elriasztani attól, hogy szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádakkal álljanak elő.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság közleménye szerint a vasárnapi beszélgetés alapján Peng jól van és biztonságban van. A beszélgetés elején a közlemény szerint Peng a NOB-nak köszönte meg, hogy aggódtak a jólléte miatt. Majd utána elmondta, hogy jól van, pekingi otthonában él, de szeretné, ha tiszteletben tartanák a magánszféráját. A közlemény szerint Peng arról beszélt, hogy a családjával és a barátaival szeretne most időt tölteni, ugyanakkor nem akarja otthagyni a teniszt sem.

Mivel Peng eltűnése világszerte egyre nagyobb felháborodást keltett, a kínai állami média a hétvégén már megmutatott pár frissnek mondott fotót a teniszezőről, de ezek nem mérsékelték sokak aggodalmát.

A WTA, a teniszezőnők nemzetközi szövetsége ugyanakkor sem a hétvégéi fotókkal, sem az Olimpiai Bizottság elnökével készült beszélgetésről kirakott fotókkal nem volt elégedett, szerintük ezek nem adnak megnyugtató kérdést Peng helyzetével kapcsolatban. Azt sem látják garantáltnak, hogy Peng jelenleg tudna ellenőrzés és kényszerítés nélkül kommunikálni a külvilággal. A WTA ezen kívül azt követeli, hogy induljon teljes körű, transzparens vizsgálat a szexuális erőszak vádjával kapcsolatban is. (BBC)

Személyautó hajtott egy karácsonyi felvonulás résztvevői közé vasárnap az Egyesült Államokban, a Wisconsin állambeli Waukesha városában, több mint húszan megsérültek, a gyanúsítottat elfogták - közölte a helyi polgármester és a rendőrség.

Dan Thompson helyi rendőrfőnök legfrissebb tájékoztatása szerint voltak halálos áldozatok is, bár azt nem pontosította, hányan haltak meg. Ugyanakkor közölte, hogy egy gyanúsítottat őrizetbe vettek.

A súlyos incidens helyi idő szerint nem sokkal délután öt óra előtt történt a Milwaukeetól 32 kilométerre nyugatra található Waukeshában.

A rendőrfőnök hangsúlyozta, hogy egyelőre nem lehet tudni, hogy az incidens terrorcselekménynek minősül-e. A történtek hátterét egyelőre homály fedi, így az a kérdés sem tisztázott, hogy az autót szándékosan vezették-e a tömegbe.
A tűzoltóság arról számolt be, hogy 11 felnőttet és 12 gyereket kellett kórházba szállítani.

Shawn Reilly polgármester a WITI hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy tudomása szerint már elhárult a veszély. A helyi rendőrség megerősítette, hogy rendőrségi művelet van folyamatban, és felszólította a lakosokat, hogy kerüljék el a belvárost.

A CBS amerikai hírtelevízió regionális adója, a Channel 58 szemtanúkra hivatkozva közölte, hogy lövések is eldördültek.

A közösségi médiában megjelent felvételek szerint egy piros színű utcai terepjáró hajtott hátulról a felvonulóknak. Egy másik videón az látható, hogy a rendőrök tüzet nyitottak az útakadályon áttörő járműre.

"Ahogy az épületek között sétáltunk, (...) láttuk az utcai terepjárót áthajtani padlógázzal a felvonulás útvonalán. Aztán hangos csattanást hallottunk és az elütött emberek fülsiketítő sírását és sikolyát" - mondta Angelito Tenorio, a közeli West Allis egyik városi tanácstagja. Megerősítette, hogy az elgázoltak között gyermekek is voltak.

A Twitteren több felvételen is látható volt, hogy a rendőrség és a mentők nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre. (MTI, BBC)

Szép hétvégét, itt a lassan már megszokottnak is nevezhető hírlevelünk az elmúlt héten született hosszabb anyagainkról. Itt tudsz feliratkozni erre, és minden hétköznap reggel küldött hírösszefoglalónkra.

Sötét járványfelhők

Nem lehet megúszni, hogy ne a járvánnyal kezdjük, hiszen a héten tartósan száz felett volt a napi halálozás és péntekre ismét megdőlt a hathónapos halálozási rekord, ráadásul már több mint 6000 embert ápolnak kórházban. Miközben a korábban Orbán Viktor által laboratóriumként hivatkozott Ausztriában a teljes zárást jelentették be, itthon nem nagyon szigorít a kormány, és a zárt térben kötelező maszkokat rendelték csak el.

A hét folyamán írtunk arról,

• hogy hogyan állunk a vakcinák terén, miből mennyi van raktáron, és mennyi tartalékunk lenne, ha a kormány reményei szerint sikerülne felpörgetni az oltási kedvet ,
• ott voltunk a kormányinfón, ahol megpróbáltuk megtudni Gulyás Gergelytől, hogy megjósolták-e a kormány matematikusai októberben, hogy november közepére ennyire rossz lehet a helyzet, és a kormány ennek tudatában intézkedett úgy, ahogy tette,
• és ott voltunk az általunk indított per tárgyalásán is, ahol a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy alapvető fontosságú adatokat tartott vissza az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a járvánnyal kapcsolatban, és nyilvánosságra kell hozniuk a visszatartott kórházi adatokat.

A héten elindult egy online aláírásgyűjtés is, melynek ismert és kevésbé ismert aláírói párbeszédet követelnek a járványkezelésről. Szily László cikkében végigvette, hogy miért annyira képmutató ez a kezdeményezés, és megmutatta a petíció több belső ellentmondását is.

Lelkivezetés és masszírozás

Urfi Péter egyházi visszaéléseket és ezek utóéletét feldolgozó sorozatának legutóbbi részében egy ismert slammer és újságíró beszél egykori tanáráról és lelkivezetőjéről, akit az egyház eltiltott a kiskorúakkal való érintkezéstől. Egy másik volt ferences diákot ugyanez a szerzetes perbe fogott, miután a molesztálásáról bejelentést tett.

„Elfogadhatatlan, hogy az EU Bíróságának döntéseit figyelmen kívül hagyják”

A jogérvényesülésért felelős EU-biztos, Didier Reynders két napon át tárgyalt Budapest, de a legélesebb vitában nem ért el semmit a magyar kormánynál. Többek között a Pegasus-ügyről és az EP feloszlatásáról szóló Orbán-tervről is beszélt Magyari Péternek.

Ez nem újságírás, hanem valami egészen más

Egyre több ügyben mondják ki a bíróságok, hogy a Fidesz-média szándékosan manipulál és téveszti meg a közönséget. Rényi Pál Dániel cikkében nemcsak a legismertebb történeteket mutatja be, hanem arról is, hogy ezek a felületek akár a jogerős ítélet végrehajtását is megtagadják, hogy körmük szakadtáig védhessék rágalmaikat.

Egy sikeres ember harmadik élete

A 87 éves korában meghalt Bitó László úgy általában Budapest és azon belül a főváros baloldali-liberális szellemi-közéleti-politikai elit különleges figurája volt. Szily László cikkben a mecénás és társasági bulimotor, a kétezres-kétezertízes évek egyik legérdekesebb magyar közéleti játékosa arcképét rajzolta fel.

Mi vár a bolygóra?

Az előző hét végén ért véget az ENSZ kéthetes klímacsúcsa, így a hét első fele az értékelésekkel telt. Írtunk arról, hogy a klímaszakértők nem voltak maradéktalanul elégedettek a glasgow-i csúcs végeredményével, a tárgyalásokat a helyszínen követő Ürge-Vorsatz Diána pedig arról beszélt, hogy még a hibáival együtt is nagy előrelépés volt a klímacsúcs.

Mi vár Magyarországra?

210 milliárdba is kerülhet a Ráckevei-Duna-ág rendbetétele, az Unió fizet mindent, kivéve az evezőspályát, írtuk meg a birtokunkba jutott tervek alapján. Rég nem jelentettek be ennyire ambiciózus és drága környezetvédelmi akciót, ezért érdemes figyelemmel követni, hogy mi fog itt történni.

Honnan a pénz?

Orbán Viktor a Fidesz kongresszusán arról beszélt, hogy zakatol a magyar gazdaság, de közben látni, hogy dagad az államdósság és a jegybanknak sincs könnyű dolga az inflációval. Vég Márton annak járt utána, hogy milyen állapotban van valójában a gazdaság, és beleférnek-e azok a pénzosztások, melyeket a kormány épp a választások elé időzítve jelentett be.

Hogy kerültek oda?

A héten több fordulat is történt a lengyel-belarusz határon kialakult, Minszk által gerjesztett menekültválságban, melyben már egy egyéves kisfiú is életét vesztette. Miközben napról napra követtük a fejleményeket, részletesen bemutattuk azt is, hogy milyen érdekek tartanak a jeges kelet-európai erdőben néhány ezer, a sivatag széléről érkezett embert.

Véres olaj

A nürnbergi per óta nem fordult elő, hogy emberiesség elleni bűncselekmény miatt egy cég ellen emeljenek vádat, most azonban háborús bűnökért állnak bíróság elé egy svéd olajvállalat vezetői. A vádiraton húsz évig dolgozó holland jogvédő, Egbert Wesselink beszélt nekünk a különleges perről.

Több tízezer sertés élete, több tízezer ember életéért cserébe

Miután nemrég sikerült egy génmódosított disznó veséjét egy emberi testhez csatolva működésre bírni, egyre inkább úgy néz ki, hogy ezzel a tudományos áttöréssel rengeteg vesebeteg ember életét lehetne megmenteni. Amellett azonban, hogy hány halálesetet előzhet meg így a tudomány, az a kérdés is felmerül, hogy emiatt hány állatnak kell majd meghalnia.

A nem emberi cselekvők dicsérete

Bruno Latour az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású gondolkodója, eddig mégis alig lehetett tőle bármit olvasni magyarul. Most viszont végre megjelent egy kötet 12 írásával, melyekből többek között kiderül az is, hogy hogyan lehet leírni úgy a világot, hogy ne az ember legyen a kitüntetett cselekvője.

+ Novelláskötetet ad ki a 444

Sarkadi Zsolt éveken át a Tumblr-n jelentkezett rendszeresen szórakoztató, abszurd írásaival, most viszont végre könyvformában is megjelennek novellái. A beharangozó szerint szó lesz a kötetben például egy 46 éves orosházi autószerelőről, aki egy Zastavával belezuhan egy fekete lyukba. Egy időutazó csótányról, aki Újlipótvárosba érkezik, hogy delfinekről tanuljon. Egy szuperhősről, akinek az a szuperképessége, hogy meg tudja változtatni a vércsoportját. Kádár János űrsiklót vezet a Jupiteren. Mészáros Lőrinc feltalálja az egy pohár vizet, és elmegy jókor lenni jó helyen. Tán mondani se kell, de a könyvet ajándéknak és saját beszerzésre is nagyon ajánljuk!

Jó reggelt, a Duna vízállása Budapestnél 114 centiméter, szeles napunk lesz.

4 legfontosabb hírünk ma reggel:

• A bíróság szerint nyilvánosságra kell hozni a visszatartott kórházi járványadatokat
• A legpesszimistábbnál is pesszimistább forgatókönyv jött be Gulyás szerint a negyedik hullámban Magyarországon
• Mitől olyan fájdalmasan képmutató a párbeszédet követelők aláírásgyűjtése?
• Hitelből bőkezű az Orbán-kormány – nehéz csomagot örökölhet az utódja

Ez a 444 napindító hírlevele, amire itt lehet feliratkozni. Ha tetszett, küldd bátran tovább másoknak!

Meredeken megy fel az új fertőzöttek száma Oroszországban is, a múlt héten átlagosan napi 38893 új fertőzöttet regisztráltak, ezer fölött van a napi halottak száma, ugyanakkor mégsem akar igazán feljebb menni az oltottak száma. Jelenleg az orosz lakosság 35 százaléka teljesen oltott, és ez az arány rendkívül messze van attól, ami elégséges lehet a vírus terjedésének megakadályozásához.

A Kremlben pontosan tisztában vannak ezzel a helyzettel, változtatni is szeretnének rajta, de nincsen könnyű dolgok: az orosz kormány környékén ugyanis attól tartanak, hogy egy nagyobb oltási kampány megtépázhatja Vlagyimir Putyin népszerűségét. A Meduza független orosz lap több kormányközeli forrással beszélve írt a kialakult patthelyzetről, melyben a Kremlnek egyszerre kéne tömegek számára vonzóvá tenni az oltást, de közben figyelni arra, hogy ne szenvedjenek el túl komoly politikai károkat.

A lap forrásai szerint Putyin hivatala, azaz Elnöki Végrehajtó Hivatal már előkészítette a terveket az országos oltási kampány beindításához, és a feladat koordinálását Putyin kabinetfőnök-helyettese, Szergej Kirijenko volt miniszterelnök, illetve egykori Roszatom-vezér két közeli beosztottja kapja majd meg. A tervek szerint a vakcinák online népszerűsítésére helyezik majd a hangsúlyt, de előbb szociológiai kutatásokat végeztetnek arról, hogy akik nem akarják beoltatni magukat, azok miért döntenek így.

Az eddigi eredményeket ismerő egyik forrása a lapnak elmondta, hogy sok ember nem bízik a hatóságokban, és körükben Putyin népszerűsége is csökkent. A lapnak névtelenül nyilatkozó, a számokat látó személy arról beszélt, hogy a koronavírus bizonyult a leghatékonyabb szociológiai kutatási lehetőségnek, és látják, hogy Putyin eltávolodott a lakosságtól, nem hallgatnak már rá ugyanúgy, csökken az iránta érzett bizalom.

A lapnak beszélt egy másik forrás is, aki az FSZB, az orosz titkosszolgálat hasonló témájú kutatásának eredményét ismeri, és ebből is az derült ki, hogy csökkennek az elnök népszerűségéi mutatói: a Volgamenti szövetségi körzetben jelenleg 20-30 százalék körül alakul Putyin támogatottsága, míg a járvány előtt ez 35-40 százalék között mozgott. Hasonló visszaesést mértek az Északnyugati szövetségi körzetben is.

Putyin politikai támogatottságának csökkenése pedig a legrémisztőbb forgatókönyv a Kreml beosztottjai számára. Épp ezért ennyire kényes téma az oltás kérdése, mivel lehet tudni, hogy ez nagyon megosztja az orosz társadalmat. A Meduza forrásai szerint ezért a cél az lenne, hogy úgy terjesszék ki sokkal jobban az oltottak körét, hogy közben ezt a kampányt semmi ne kösse Putyinhoz, sőt, eleve úgy kereteznék a kérdést, hogy Putyin neve fel se nagyon merüljön.

Épp ezért a cél az, hogy az oltásokat népszerűsítő kampány látszólag ne „felülről”, koordináltan érkezzen, hanem „alulról szerveződve”, lokálisan nőjenek ki ilyen kezdeményezések. Véletlenül éppen egyszerre, az ország minden pontján. Ebben a regionális vezetőknek is lesz szerepe: Habarovszk környékén például három tonna szenet osztottak szét az oltakozóknak, míg a szverdlovszki régióban QR-kódos oltási igazolványt kérnek az alkoholvásárláshoz. Ezeknek az intézkedéseknek nemcsak az oltási kedv növelése a célja, hanem az is, hogy az elégedetlen helyiek a kormányzókra és polgármesterekre legyenek dühösek.

A Mezuda cikkének második fele arról szól, hogy az eddigi szociológiai kutatásoknak hála az Elnöki Végrehajtó Hivatal egyre precízebb képet kap arról, hogy miért ellenzi olyan sok orosz állampolgár, hogy beoltsák a koronavírus elleni vakcinával. Az egyik fő ok, hogy nem bíznak a hatóságokban: a lap újságírója beszélt egy forrással, aki látta a kutatásra adott válaszokat, és elmondása szerint például gyakori vélekedés, hogy az orosz elitnek és a hatóságoknak van egy külön Szputyin-vakcinája, de az embereknek nem abból adnak.

Putyin hivatalát az is aggasztja, hogy az oltásellenesség mára abszolút mainstream lett az orosz interneten, rengeteg a konteós, félrevezető, az oltások megbízhatóságát aláásó tartalom. A TikTokon például sok tízezres kattintást kap számos oltásellenes rövid videó.

Azzal kapcsolatban, hogy az online oltásellenességgel szemben hogyan kéne szembenézni, Putyin elnöki hivatalának munkatársai sem teljesen biztosak a dolgukban. A Kremlben úgy látják a lap forrásai szerint, hogy a még nem oltakozó oroszok többsége nem keményvonalas oltásellenes, csak ingadoznak a két vélekedés között, ezért a kampány első szakaszában őket célozzák majd. Például azzal győzködnék majd őket, hogy mennyivel könnyebbé válhat az élete annak, aki beoltotta magát, hiszen ismét lehet majd utazni, moziba járni, meg ilyesmi.

Mindenesetre Putyin szóvivője, Dmirtj Peszkov arról beszélt a Meduzának, hogy az elnöki hivatal nem vesz részt semmiféle oltási PR-kampányban, ez eleve az államigazgatás járványkezelésért felelős részlegeinek a dolga, és ők sem terveznek semmiféle új intézkedést, az eddigi tájékoztató kampányok fognak tovább folytatódni. Peszkov azzal sem ért egyet, hogy létezhetne bármiféle összefüggés Putyin népszerűsége, illetve a járvány miatt elrendelt korlátozások között, és szerinte az elnökbe vetett bizalom országszerte magas.

Az oldalára feltöltött üzenetben gratulált az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége Radványi Viktóriának, aki a Budapesten megrendezett MTV European Music Awardson a „Generation Change” nevű díjat kapta meg. Ezt mindig olyanoknak ítélik oda, akik az LMBTQ+ jogokért küzdenek. Radványi Viktória a Budapest Pride egyik szervezője.

„Viktória! Marc Dillard ügyvivő személyesen láthatta és tapsolhatta meg, ahogy Radványi Viktória átvette a Változás Generációja-díjat (Generation Change) a vasárnapi #MTVEMA díjátadón. Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége elismeri az LMBTQI+ civil jogvédő szervezetek arra irányuló munkáját, hogy minden ember, szexuális irányultságától vagy nemi identitásától függetlenül, egyenlő bánásmódban és a törvény teljes védelmében részesüljön.” – írta erről a követség.

A gálán amúgy mi is ott voltunk, riportunkat itt lehet elolvasni.

A lengyel határőrség könnygázzal és vízágyúval szorította vissza a kuznicai határátkelőn áttörni próbáló bevándorlókat a belarusz-lengyel határnál. A lengyel védelmi minisztérium közlése szerint a migránsok között voltak, akik kövekkel dobálták meg a rendőröket, írja a BBC. Stanislaw Zarynnak, a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivőjének közlése szerint egy lengyel rendőr komoly fejsérülést szenvedett.

Hetek óta több ezer várakozik a lengyel-fehérorosz határon, abban bízva, hogy bejuthatnak Lengyelországba, és így az Európai Unió területére. Nyugati politikusok és elemzők úgy látják, hogy Alekszandr Lukasenko szándékosan vitette oda az embereket zavarkeltés céljából, illetve hogy így helyezzen nagyobb nyomást a lengyel és az uniós politikusokra. Minszk ugyanakkor cáfolja, hogy ilyesmi történt volna.

A belarusz-EU-s kapcsolatok súlyosan rongálódtak tavaly, amikor az országot régóta vezető Lukasenko elég látványos csalások, illetve az ellenzéki megmozdulások brutális leverése árán tudott hatalomba maradni. Az EU akkor számos szankciót kivetett a belarusz vezetésre, és a tervek szerint a mesterségesen gerjesztett válság miatt újabb szankciókról születhet döntés.

A lengyel-fehérorosz határon hibrid háború zajlik, fegyveres konfliktus azonban jelenleg "inkább nem várható" - jelentette ki ezzel kapcsolatban Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfőhelyettes, a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság elnöke egy keddi rádióinterjúban.

"A hibrid háború már tart, fegyverhasználattal járó háború azonban jelenleg inkább nincs a láthatáron" - válaszolt a fehérorosz határon kialakult helyzet kapcsán feltett kérdésre a nemzetvédelmi és belügyi tárcák felügyeletéért kormányfőhelyettesként felelős Kaczynski a közszolgálati rádió hírcsatornáján.

Mint hozzátette, az "inkább" kifejezést szándékosan használta. "Egy kiszámíthatatlan ellenféllel van dolgunk Lukasenka személyében, de nem úgy tűnik, hogy az eddigieknél többet merészelne" - fejtette ki Kaczynski.

"Abban bízom, és azt hiszem, a rádióhallgatók is, hogy háború azért nem lesz" - jelentette ki.

Szerinte "messzemenő nyugalommal" kell szembenézni a várhatóan hosszú távú feszültséggel, egyúttal energikusan kell harcolni a Lukasenka által terjesztett "nagy hazugsággal", mely szerint Minszk a jelenleg zajló akcióval "szegény menekülteket" támogat. (MTI, BBC)

Mozgolódás volt a NER médiabirodalmán belül: egy keddi közlemény szerint, melyről a Media1 számolt be, a Vaszily Miklós társtulajdonában lévő, Mészáros-közeli Progress Media Hungary Kft. megvásárolja a Life TV-t és az Ozone TV-t működtető Media Vivantis Zrt.-t.

Erről Mészáros Lőrinc volt felesége, Kelemen Beatrix Csilla hozott döntést a közlemény szerint. A Vaszily-féle Progress Media Hungary Kft. működteti a Pesti TV-t, ezzel kerül most egy portfólióba a szórakoztató tartalmakra építő Live TV és a környezettudatos nézőket célzó Ozone TV.

„A Life TV és az Ozone TV megvételével évtizedes múlttal, erős branddel és stabil nézőközönséggel rendelkező tematikus tévécsatornákkal bővül a Progress Media televíziós portfóliója, kiegészítve a közéleti tematikájú Pesti TV-t. Célunk, hogy ezzel az egyedi, főként saját gyártású műsorokra építő televíziós portfólióval a Progress Media a hazai televíziós piac meghatározó szereplőjévé váljon. A menedzsment munkájával elégedett vagyok, továbbra is számítok Hajdú Péter vezérigazgató munkájára” – mondta erről a kormánymédiában fontos szerepeket vivő Vaszily Miklós.

„Az elmúlt két évben mind a Life TV, mind az Ozone TV konszolidálta pozícióját a hazai tévés piacon. Emellett arculatváltásuk is sikeres volt. Köszönöm a Life TV és Ozone TV munkatársainak a közös munkát” – nyilatkozta a nemrég festőként és költőként is bemutatkozó Kelemen Beatrix Csilla.

A Media1 cikke kitér arra is, hogy miközben Mészáros előző felesége épp kivonul a médiapiacról, új feleségének, Várkonyi Andreának egyre fontosabb szerepek jutnak, hiszen nemrég a szintén Mészáros-közeli TV2 Média Csoport Zrt. igazgatóságának tagja lett.

A feljegyzések kezdete, 1880 óta az idei volt a legmelegebb október az északi féltekén - közölte az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA).

A múlt hónap szárazföldi átlaghőmérséklete 0,11 Celsius-fokkal haladta meg a korábbi októberi rekordot, amelyet 2019-ben mértek az amerikai kormány alá tartozó ügynökség hétfőn közzétett adatai szerint.

A Föld egészét tekintve 2021 októbere a negyedik legmelegebb volt a mérések 140 évvel ezelőtti kezdete óta, a szárazföldek és az óceánok átlaghőmérséklete 0,98 fokkal haladta meg a 20. század 14 fokos átlagát. Az ideinél melegebb októbert 2015-ben, 2018-ban és 2019-ben mértek.

A NOAA szerint "99 százalék a valószínűsége" annak, hogy 2021 a 10 legmelegebb esztendő közé fog tartozni a mérések kezdete óta.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) október végén azt közölte, hogy az előzetes adatok alapján 2021 valószínűleg nem lesz olyan meleg, mint a korábbi három esztendő, de a "jelentős melegedés hosszútávú trendje" idén sem változott. A WMO azt jósolta, hogy 2021 a hét legmelegebb év között lesz. (MTI/dpa)

Negatív meglepetést okozott a magyar gazdaság növekedése a harmadik negyedévben az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik úgy látják, a bővülés a vártnál jobban lassult a harmadik negyedévben.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden tette közzé, hogy a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint is 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,7 százalékkal nőtt a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában úgy fogalmazott: a növekedés a vártnál is jobban lassult, a várakozásoktól jelentősen elmarad, ebben legnagyobb szerepe az ipar gyengélkedésének lehetett.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a KSH harmadik negyedévi gazdasági növekedésre vonatkozó friss adatait "némi negatív meglepetést" okozónak nevezte. A harmadik negyedéves gazdasági növekedés 0,7 százalékot tett ki az előző negyedévhez mérve, ami elmarad a piaci konszenzusnak tekinthető 1 százalékos bővüléstől.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is azt emelte ki, hogy a várakozásokat alulmúlva nőtt a GDP, a növekedést érdemben visszafogta chip- és más alkatrészek hiánya miatt akadozó járműgyártás, becslése szerint enélkül a növekedés akár másfél százalékponttal magasabb is lehetett volna.

Szászország és Berlin után keddtől az egyik legnagyobb német tartományban, Bajorországban is kitiltották az oltással nem rendelkezőket a közösségi élet legtöbb területéről a vírus egyre gyorsabb terjedése miatt.

A koronavírus-járvány negyedik hullámával szembeni védekezés bajorországi alapja az úgynevezett 2G-szabály lett, amelynek elnevezését két szó, a beoltott és a gyógyult német megfelelőjének (geimpft, genesen) kezdőbetűjéből képezték. Ez a szabály előírja, hogy csak a védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok friss negatív vírusteszt birtokában sem.

Ez az előírás érvényes keddtől a vendéglátásban és az idegenforgalomban. A szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy kitiltják az oltatlanokat a vendéglőkből és a szállodákból.

Ez már jó ideje így van számos kulturális, sport- és szabadidős létesítmény esetében, például tornatermek és sportlétesítmények, színházak, mozik és múzeumok, állatkertek, uszodák, szoláriumok, turisztikai vasúti és autóbuszjáratok, valamint diszkók, klubok esetében. A szolgáltatók, szervezők vagy üzemeltetők kötelesek ellenőrizni a vendégek, látogatók oltási igazolását vagy a fertőzés átvészeléséről szóló tanúsítványát, és személyazonosságát.

A tizenkét év alatti gyermekek mentesülnek a korlátozás alól. Azok, akik egészségügyi okokból nem olthatók be, orvosi igazolás és negatív PCR-teszt lelet bemutatásával kaphatnak belépési engedélyt.

Ugyancsak keddtől érvényes az a szabály, hogy FFP2 minősítésű maszkot kell viselni mindenütt, ahol a 2G-szabályt alkalmazzák, kivéve, ha be lehet tartani legalább másfél méteres távolságot. Ez azt jelenti, hogy például az éttermekben a vendégek csak a saját helyükön ülve vehetik le a maszkot. Számos más területen már hetek óta kötelező az FFP2-maszk használata, a többi között a kiskereskedelemben, a tömegközlekedésben és a vallási szertartásokon.

Szintén új, de nem kötelezően, hanem önkéntesen alkalmazható az úgynevezett 2G plusz szabály, miszerint az oltottak és a fertőzésen átesettek csak friss negatív antigén gyorsteszt lelet felmutatása után léphetnek be. Ezt a diszkók, klubok és egyéb szórakozóhelyek üzemeltetői követelhetik meg a vendégektől. Cserébe viszont maszk nélkül szórakozhatnak a vendégek az ilyen helyeken.

Bajorország a negyedik hullámot leginkább megszenvedő német tartományok közé tartozik. A keddi adatok szerint öt olyan járás is van, ahol ezer fölé emelkedett az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, azaz az utóbbi hét napon százezer lakosonként ezernél is többen kapták el a vírust.

A Robert Koch közegészségügyi intézet (RKI) kimutatása szerint Németország egészét tekintve a hétnapi fertőzésgyakoriság 312,4-en áll, alig marad el az egy héttel korábban 213,7-en beállított csúcstól. A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a mutató értéke az első három hullám idején egyszer sem haladta meg a 200-at.
Az RKI adatai szerint egy nap alatt 32 048 ember szervezetében mutatták ki a vírust, ezzel 5 077 124-re emelkedett a járvány tavaly tavaszi kezdete óta regisztrált fertőződések száma. A Covid-19-cel összefüggésben 265 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 97 980-ra emelkedett.

A következő szövetségi kormány megalakítására készülő pártok - a szociáldemokraták (SPD, a Zöldek és a liberálisok (FDP) - egy sor új intézkedésre készülnek. A szövetségi parlamentben (Bundestag) csütörtökön szavaznak a javaslataikról. Ezek alapja, hogy egész ágazatok - például vendéglátás, kiskereskedelem - működését megbénító általános lezárásokat az első három hullámmal ellentétben nem rendelhetnek el a védekezésért felelős tartományi kormányok, az oltatlanok szabadságát viszont a 2G-szabály révén nagymértékben korlátozhatják.

A 2G-szabály enyhébb változata a 3G-szabály, amely szerint az oltatlanok is tartózkodhatnak zárt közösségi térben, ha rendelkeznek friss negatív lelettel.
A tervezett új rendszerben a 3G-szabályt kötelezően alkalmazni kell majd a munkahelyeken, vagyis az oltatlanok csak akkor jelenhetnek meg a munkahelyükön, ha 24 óránál nem régebbi negatív vírusteszt letetet mutatnak fel. Megfelel az antigén gyorsteszt is, amely szombattól ismét ingyenesen készíttethető az országszerte több tízezer tesztállomáson. Visszaállítják azt az előírást is, hogy a munkaadó köteles megengedni mindenkinek az otthoni munkavégzést, ha nem feltétlenül szükséges a munkahelyi jelenlét.

A fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvényt módosító csomag tartalmazza azt is, hogy a 3G-szabályt kell érvényesíteni a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben.

A fertőzések terjedésének megakadályozását szolgáló lehetséges intézkedések katalógusába bekerült az is, hogy közterületen és magánterületen is el lehet rendelni az emberek fertőzésveszéllyel járó egymás közti közvetlen kapcsolatainak korlátozását. A tartományi kormányok továbbá azt a lehetőséget is megkapják, hogy megtilthatják vagy korlátozhatják a szabadidős, kulturális és sportrendezvényeket, valamint a gyülekezést, a belépést az egészségügyi létesítményekbe, a szeszes italok árusítását és nyilvános fogyasztását és a felsőoktatási intézmények működését.
A törvényt azért kell átdolgozni, mert november 25-től megszűnik a járvány legelején, tavaly márciusban bevezetett kivételes jogrend, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt és a tartományi kormányokat, hogy rendeleti úton, törvényhozási hozzájárulás nélkül tegyék meg a lakosság megvédéséhez szükséges lépéseket, és ezzel jogi alapot biztosított az eddigi járványvédelmi intézkedésekhez. (MTI)

Új pszichoaktív anyaggal visszaélés kísérlete miatt emelt vádat a Bajai Járási Ügyészség egy fegyházbüntetését töltő férfi ellen, aki "bikadroggal" átitatott papírlapokat küldetett magának a fegyintézetbe - közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség kedden az MTI-vel.

Tájékoztatásuk szerint a fegyházbüntetését töltő kábítószer-kereskedő megszervezte, hogy egy ismeretlen 4F-MDMB-BICA hatóanyag-tartalmú, a "bika" nevű új pszichoaktív anyaggal átitasson tizenöt A/4-es papírlapot, és azokat küldje el a férfi Baja környékén élő anyjának.

A nő - az ügy másik vádlottja - az elkészült preparátumot szeptember elején levélpostai küldeményként adta fel a fiának.

A büntetés-végrehajtási intézet azonban gyanúsnak ítélte a küldeményt és nem adta át a férfinak. Az iratok tiszta hatóanyag-tartalma többszörösen meghaladta a csekély mennyiség alsó határát. A többszörös visszaeső vádlottal szemben az ügyészség fegyházbüntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy nem szabadulhat kedvezménnyel.

A férfi és az anya bűnösségéről a Bajai Járásbíróság dönt - írták a közleményben.

A Magyar Öttusa Szövetség (MÖSZ), valamint tagszervezetei, továbbá a sportvezetők és a versenyzők is igyekeznek megmenteni a lovas számot, mellyel kapcsolatban a nemzetközi szövetség (UIPM) november 4-én azt jelentette be, hogy a párizsi olimpia után már nem lesz része a sportágnak. A kiszivárgott hírek szerint a döntést a tokiói olimpián látott botrányos jelenetek indokolhatták.

A MÖSZ hétfőn délután tartott konzultációt az öttusa hazai képviselőivel a UIPM bejelentéséhez vezető helyzetről, arról, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a fiatalok felé nyit, és a nézettségi adatok miatt az öttusa már régóta veszélyzónában van, ezért érzi a nemzetközi szövetség fenyegetettnek a sportágat változtatások nélkül. A NOB végrehajtó bizottsága december 7-9-i ülésén dönt arról, hogy egyáltalán lesz-e öttusa a 2028-as olimpián.

A konzultációt követően Bretz Gyula elnök a szövetség nevében nyilatkozatot adott ki, melyet eljuttat Kulcsár Krisztiánnak, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökének, Gyurta Dánielnek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság versenyzői bizottsága tagjának, Kamuti Jenőnek, a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnökének, valamint Schmitt Pál volt köztársasági elnöknek, a NOB tagjának, és kéri diplomáciai közbenjárásukat, illetve segítségüket az öttusa érdekében.

„A Magyar Öttusa Szövetség teljesen egyetért azzal, hogy a lovaglás szerves részét képezi a tradicionális öttusának és nélküle az öttusa nem az, ami. Továbbá együttérez azon versenyzőkkel, akik éveken át komoly eltökéltséggel energiát fektettek a lovas szám gyakorlásába, és érzelmileg is kötődnek ehhez a számhoz.
A Magyar Öttusa Szövetség ragaszkodik ahhoz, hogy a lovaglással kapcsolatos döntés a jogszabályoknak megfelelően és az alapszabályban leírtak szerint a közgyűlés elé kerüljön, és kéri, hogy a UIPM vizsgálja újra annak lehetőségét, hogy a lovaglás a 2024-es olimpia után, 2028-ban is szerepeljen az öttusaprogramban” - áll a nyilatkozatban.

A UIPM végrehajtó bizottságának november 4-én nyilvánosságra került döntése után nemzetközi tiltakozás indult, több mint 650 öttusázó - köztük számos magyar versenyző - lemondásra szólította fel a nemzetközi szövetség vezetőit. Itthon a sportág egykori és jelenlegi hazai kiválóságai, olimpiai és világbajnokai nyílt levélben kérték a magyar szövetséget, hogy utasítsa el a UIPM vezetősége által meghozott "abszurd döntést". Ezt követően korábbi és ma is aktív versenyzők, edzők, versenybírók, színészek, más sportágak képviselői kiálltak a lovas szám mellett, és kiáltványt fogalmaztak meg Thomas Bach NOB-elnöknek címezve. Ebben jelezték, hogy a döntést a nyilvánosság kizárásával, az öttusázótársadalom véleményének megkérdezése nélkül hozta meg a vezetőség, amely arra hivatkozott, hogy a NOB ragaszkodott ehhez a változtatáshoz annak fejében, hogy a sportág továbbra is az olimpia programján szerepelhessen. Egyúttal arra kérték Bachot, hogy hatáskörénél fogva lépjen fel a döntés ellen, "amely nyilvánvalóan káros és ártalmas nemcsak az öttusasportra, de az olimpiai játékok presztízsére nézve is".

Az ütemterv szerint a UIPM-nek jövő szerdáig kell eljuttatnia a NOB-hoz a Los Angeles-i olimpiára vonatkozó sportági javaslatot. A NOB programbizottsága december 1-jén ül össze, majd 7-9-én a végrehajtó testület foglalkozik a 2028-as programmal. A tagságnak a pekingi téli olimpia idején lesz lehetősége jóváhagyni az előterjesztést.

A lövészetből, úszásból, vívásból, futásból és lovaglásból álló öttusa 1912 óta szerepel az ötkarikás játékok programjában. A lebonyolítási rend sokszor változott az évek folyamán - egyre rövidebb lett a program, a lövészetet és a futást jelenleg kombinálva rendezik, a legújabb verzió szerint pedig kieséses rendszerben, kilencven perces blokkokban zajlanak majd a versenyek -, de a sportágak sosem cserélődtek. (MTI)

Hindu nacionalisták megtámadták India egykori külügyminiszterének otthonát, írja az Al Jazeera rendőrségi beszámolók alapján. A muszlim Salman Khurshid a legnagyobb ellenzéki párt, a Kongresszus Párt tagja, és múlt hónapban megjelent egy könyve, melyben a miniszterelnök, Narendra Modi által fűtött hindu nacionalizmust olyan szélsőséges csoportokhoz hasonlította, mint az Iszlám Állam.

Indiában Modi hatalomra kerülése óta elszaporodtak az erőszakos gyűlöletcselekmények, melyeket hindu csoportok követtek el más vallású, legtöbbször muszlim személyek és közösségek ellen.

A rendőrség beszámolója szerint mintegy 20 ember jelent meg a helyi hindu nacionalista szervezet tagjai közül Khurshid Naintal városban lévő otthona előtt, kövekkel kezdték el dobálni az épületet, több ablakot is betörtek, és felgyújtották az épület ajtaját.

A helyi sajtóbeszámolók szerint a csoport felgyújtotta Khurshid arcképét, több lövést is leadtak, és fegyverrel fenyegették meg az épület gondnokának menyét.

Khurshid 2012 és 2014 között volt India külügyminisztere, családjával épp nem volt otthon, amikor rárontottak az épületre. A 68 éves politikus arról írt, hogy a szégyen fogalma nem adja vissza elég jól, ami történt, és ő továbbra sem akarja azt hinni, hogy ez lenne a hinduizmus.

Modi kormánya folyamatosan visszautasítja a vádakat, hogy csak a hindu lakosság szempontjait szem előtt tartva kormányoznának, és elmondásuk szerint minden vallás képviselőinek egyenlő jogok járnak az országban. A nem hindu polgárai az országnak ugyanakkor egyre több diszkriminációról, fenyegetésről és erőszakról számolnak be. A mostani támadás helyszínéül szolgáló Uttarakhand államban különösen sok konfliktust jelentettek. A múlt hónapban például 200 ember támadt meg egy templomot, mivel a helyi hindu szervezet tagjai úgy találták, hogy gyanús tevékenység folyik odabenn.

A Krónika a román Szabad Európa alapján ír arról, hogy Románia egyik leggazdagabb vállalkozói közé tartozó bihari testvérpár, Viorel és Ioan Micula Románia amerikai vagyonelemeinek lefoglaltatásával próbálják meg elérni, hogy megkapjanak egy 100 millió dolláros kártérítést.

Mint a lap felidézi, még 2005-ben a jelentős élelmiszeripari és ingatlanpiaci érdekeltségekkel rendelkező testvérpár bepanaszolta Romániát a Világbank alatt működő Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjában (ICSID), mert a román kormány 1998-ban 10 évre szóló adó- és vámkedvezményeket ígért a hátrányos helyzetű vidékeken befektetők számára, ám az uniós szabályoknak ellentmondó állami támogatást idő előtt leállította a csatlakozáskor.

Az 1957-ben született ikerpár sokat veszített ezen a fordulaton, és különös érveléssel támadtak: Románia 2003-ban kétoldalú megállapodást kötött Svédországgal, hogy kölcsönösen megvédik egymás állampolgárainak befektetéseit, a testvérek pedig svéd állampolgársággal is rendelkeznek, így arra hivatkoztak, hogy ők valójában svédként fektettek be Romániában.

A cikk összefoglalója szerint az ICSID 2013-ban a „bihari svédeknek” adott igazat, és 85 millió dolláros kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot, azonban az Európai Bizottság megállapította, hogy nem lehet gyakorlatba ültetni a határozatot, mert a támogatás ellentmond az uniós szabályoknak.

Miculáék erre amerikai bírósághoz fordultak, hogy az mondja ki a washingtoni székhelyű ICSID döntésének érvényességét, 2019-ben pedig a washingtoni bíróság nekik adott igazat, és immár 356 millió dolláros kártérítést ítéltek meg.

A román kormány 2019-ben 912,5 millió lej átutalásáról döntött, miután a Micula fivérek elérték, hogy zárolják az ország kőolajvezetékeit kezelő Conpet Ploiești vállalatban, illetve a cernavodai atomerőműben, a Nuclearelectricában birtokolt állami részesedést.

A kártérítés teljes összegéből azonban mintegy 100 millió dollár még mindig hiányzik, és tavaly november óta késedelmi kamatot is felszámolnak a tartozás miatt. Az amerikai szövetségi bíróság pedig bekérette Románia amerikai vagyonelemeinek listáját, de a bíróság szerint nem kaptak kielégítő választ, ezért további 1,5 millió dolláros bírságot szabtak ki.

A Szabad Európa Rádió is próbálta megtudni, hogy milyen vagyonelemeket zárolhatnak a tartozás miatt, de nem kaptak választ a bukaresti külügyminisztériumtól. A lap cikke szerint Románia New York-i konzulátusának épülete a román állam tulajdonában van, de az amerikai per miatt veszélybe kerülhet a washingtoni nagykövetség épülete, illetve szolgálati lakások és más ingatlanok tulajdonjoga is.

Négy évtized alatt 247 millióval kevesebb házi veréb lett Európában, és több másik olyan madárfaj, melynek egyedei egykor mindenfelé előfordultak, szintén jelentősen visszaszorult a kontinensen egy új kutatás szerint, írja a Guardian.

A Royal Society for the Protection of Birds, a BirdLife International és a Cseh Ornitológus Társaság által készített elemzés során az Európában őshonos 455 madárfaj populációját vizsgálták, és az adatok elemzéséből úgy tűnik, hogy 378 fajból ma már kevesebb egyed él velünk, mint 1980-ban. Összesen 17-19 százalék közötti lehet a visszaesés, de a populációk zsugorodása különösen érinti azokat a fajokat, melyek mezőgazdasági területek mellett, rétek közelében élnek.

A változások különösen érzékenyen érintették a házi verebeket: e madárfaj populációja a felére zsugorodott össze, míg a mezei verébből 30 millióval lett kevesebb. Az elemzés szerint mindkét faj elsősorban a megváltozott mezőgazdasági gyakorlatok miatt szenvedett veszteségeket, de a házi verebekből a városokban is kevesebb van. Hogy miért, az egyelőre még kérdéses, lehetséges magyarázatként az élelemhiány, különféle járványok, illetve a légszennyezés merült fel.

Becslések szerint az Európában költő madarak mintegy hatodával, 600 millió madárral lehet most kevesebb, mint 1980-ban. Sárga billegetőből 97 millióval, seregélyből 75 millióval, mezei pacsirtából pedig 68 millió példánnyal lehet kevesebb.

Az elemzés szerint a mezőgazdasági nagyiparivá válása alapvetően szorította vissza a madarak természetes élőhelyeit, a különféle gyomirtók és egyéb „növényvédő” szerek használata pedig jelentős pusztítást végzett a rovarok között, emiatt sok madár maradt elégséges táplálék nélkül.

A tanulmány egyik vezető kutatója, Fiona Burns szerint a biológiai sokszínűségről szóló jövő évi ENSZ-csúcson muszáj lesz kezdeni valamit a helyzettel, hiszen a klíma- és a természeti válság közös kezelésére van szükség. Ehhez többek között növelni kell a környezetbarát mezőgazdasági területek arányát, erősíteni kell a fajok védelmét szolgáló intézkedéseket, fenntartható erdő- és halgazdálkodásra van szükség, és meredeken növelni kell a védett területek méretét mindenhol.

Vannak ugyanakkor madárfajok, melyek populációja növekedni tudott: 203 faj egyedeiből 340 millióval lett több negyven év alatt, de a növekedés kétharmadát nyolc faj, a barátposzáta, a csilpcsalpfüzike, a fekete rigó, az ökörszem, a tengelic, a vörösbegy, az örvös galamb és a kék cinege hozta össze.

11 ragadozómadár is meg tudta duplázni a populációját 1980 óta, köztük a vándorsólyom, a rétihéja, az egerészölyv, a rétisas és a szirti sas. Ugyanakkor e fajok továbbra is ritkának számítanak, azaz a populációjuk e növekedés ellenére is kicsinek mondható.

Szakértők szerint a ragadozók a hatékonyabb természetvédelmi törekvéseknek, illetve a különféle mérgező mezőgazdasági anyagok visszaszorításának köszönhetik, hogy nőhetett a populációjuk. Az EU Madárdirektívája már jogi védelmet is biztosít egyes fajok élőhelyei számára, ez is kedvezhetett a madaraknak.

A BirdLife Europe vezetője, Anna Staneva szerint a most megjelent jelentés egy egyértelmű figyelmeztetés a természet részéről: bár egyes veszélyeztetett vagy ritka fajok esetében sikerült elérni eredményeket a meghozott intézkedéseknek köszönhetően, azok a fajok, melyekből korábban sok egyed élt velünk, továbbra is veszítenek populációikból.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) járványügyileg kockázatos területekre szóló utazási figyelmeztetést adott ki Magyarországra, Csehországra és Izlandra a koronavírusos fertőzöttek növekvő számára tekintettel.

A CDC négyes, vagyis "nagyon magas" szintre emelte ezen országokkal kapcsolatos, hétfőn kiadott utazási figyelmeztetését, azt javasolva az amerikai állampolgároknak, hogy lehetőleg kerüljék el az odautazást.

Mindazonáltal Japán, India, Pakisztán, Libéria, Gambia és Mozambik tekintetében egyes, vagyis alacsony szintre mérsékelte a figyelmeztetést. (MTI)

Világhírű művészek, többek között Jackson Pollock, Mark Rothko és Andy Warhol alkotásait is elárverezték hétfőn New Yorkban, és összesen kicsit több mint 676 millió dollár, azaz több mint 217 milliárd forint folyt be az aukción, írja a BBC.

Az árverés érdekessége, hogy a 35 műtárgyat az ingatlanfejlesztő New York-i milliárdos, Harry Macklowe és egykori felesége, Linda Burg dobta piacra, mivel a 2018-as válásuk tárgyalásán az a döntés született, hogy el kell adniuk a 20. század számos remekművét tartalmazó gyűjteményüket, és a befolyó összeget el kell osztaniuk egymás között.

A most elárverezett művek csak a gyűjtemény felét tették ki, jövőre 35 további alkotást is eladnak majd. Az értékesített alkotások között szerepelt Rothko No 7. című műve, ami 82,5 millió dollárért ment el. Ez a második legmagasabb ár, amit valaha kifizettek egy alkotásáért. Azt nem tudni, hogy ki a vásárló, de a Reuters beszámolója szerint heves licitháború dúlt ázsiai vásárlókat képviselő ügynökök között.

Pollock Number 17, 1951 című alkotása 61,2 millió dollárért ment el, míg Warhol "Nine Marilyn's" című selyemvászna 48,5 millió dollárért.

Az előzetesen 400 millió dollárosra becsült gyűjteményt az elmúlt hónapokban világkörüli útra küldték, hogy így növeljék az érdeklődést, a művek felbukkantak többek között Tajpejben, Hongkongban, Párizsban és Londonban is.

A New York Timesnak nyilatkozó műkereskedő, Andrew Fabricant azt mondta, hogy a házaspár tagjai közül Linda volt az igazi műgyűjtő. 59 évnyi házasság után váltak el tavaly, több évnyi egyezkedést követően. A pár nem tudott megállapodni egymással a gyűjtemény értékével kapcsolatban, úgyhogy a bíró kijelölt egy ügyintézőt, aki felügyelte az értékesítést.

Az orosz pénzügyminisztérium előterjesztése szerint jövő év elején 7,4 százalékkal nőhetne a vodka félliterének minimumára, 261 rubelre, azaz mai árfolyamon átszámítva 1158 forintra. (Jelenleg amúgy a rubel árfolyama 4,44 forinton áll. Véletlen? Nem hinnénk!) Ez az az ár, ami alatt nem lehet az országban vodkát árusítani.

A vodka minimálárát 2009-ben vezette be az orosz kormány, azzal a céllal, hogy így szorítsák ki a piacról a hamisított, sokszor életveszélyes termékeket. Az elmúlt két évben már emelte az árat a kormány, de például 2015-ben előfordult, hogy a vezetés csökkentette a minimumárat, mivel úgy látták, hogy a túl drága vodkaárak hajthatják az embereket az illegális piac felé, ami országszerte mérgezéses halálesetek vezet. Akkor 220 rubelről 185 rubelre mérsékelték az árat, de aztán piacelemzők arra jutottak, hogy az árcsökkentés nem befolyásolta a helyzetet, ezért 2016-tól ismét emelkedni kezdett a vodka hatósági ára,

Több mint 500 embert kellett kórházban ellátni Egyiptom déli részén, miután annyira heves viharok csaptak le a régióra, hogy az már a szabadban élő és bujkáló skorpióknak is sok volt, és emberek házaiba menekültek be, ahol persze meg is marták az arrajáró embereket, írja az AP.

A hétvégén Aswan tartományra szokatlanul heves vihar csapott le, rengeteg esővel és villámlásokkal. A villámok három ember halálát okozták, közölte Ashaf Attia kormányzó. Ugyanakkor a skorpiócsípéssel kórházba került emberek mind kaptak ellenszérumot, így ők távozhattak végül.

Hétfőn az egyiptomi közösségi oldalakon számtalan felvétel keringett az elöntött utcákról, járművekről vagy mezőgazdasági területekről. A régióban több helyen áramkimaradás volt, nem nyitottak ki az iskolák, és a Nílus hajóforgalmát is fel kellett függeszteni.

A régió kórházaiban volt elegendő vakcina a skorpiócsípésekre, közölték a hatóságok, több mint 3000 adag elérhető a szérumból Aswan kórházaiban, és extra adagokat küldtek a nehezebben megközelíthető közeli hegyvidéki és sivatagi területekre.

A skorpiók által megmart emberek komoly fájdalomról, lázról, verejtékezésről, hányásról és izzadásról, illetve izomrángásról számoltak be. A környező hegyekben él többek között az arab vastagfarkú skorpió, az Androctonus crassicauda, melynek görög neve egyszerűen annyit tesz, hogy emberölő. A világ egyik legveszélyesebb skorpiófajának számít, de csak évente pár áldozata szokott lenni.

Első csúcstalálkozóját tartotta meg Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai államfő, igaz, csak online keretek között. Az Egyesült Államok és Kína között évek óta egyre feszültebb a viszony, kereskedelmi viták mellett olyan érzékeny témák miatt is, mint Tajvan helyzete, a Dél-kínai-tenger sorsa vagy az emberi jogok helyzetének megítélése.

A keddi egyeztetés a legkomolyabb diplomáciai esemény volt a két nagyhatalom között Biden januári beiktatása óta. A kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a találkozó konstruktív és eredményes volt, és segített abban, hogy a két fél jobban megértse a másik álláspontját.

A beszámolók szerint Hszi régi barátjaként üdvözölte Bident, ,míg a Reuters beszámolója szerint Biden arról beszélt indításként, hogy köztük sosem volt túl formális a kapcsolat, és mindig képesek voltak őszintén beszélni egymással. Hszi szerint arra lenne szükségük, hogy a két ország javítson a kommunikációjukon, és hogy közösen nézzenek szembe a kihívásokkal. A kínai államfő beszélt arról is, hogy az olyan globális kihívások leküzdéséhez, mint a klímaváltozás vagy a koronavírus-járvány, szintén arra van szükség, hogy egészségesek legyenek az amerikai-kínai kapcsolatok.

A két állam már múlt héten közös nyilatkozatot adott ki a glasgow-i klímacsúcs idején, ami akkor sokakat meglepett. Hszi most arról beszélt, hogy az emberiség egy globális faluban él, és közösen a kihívások, melyek rájuk leselkednek.

A cél annak a biztosítása, hogy Kína és az Egyesült Államok versenye ne forduljon át konfliktusba - mondta el Biden: „Felelősséggel tartozunk a világ és a népeink iránt” - tette hozzá az amerikai elnök, aki a személyes találkozót előnyben részesítette volna, de a kínai vezető a koronavírus-járvány kezdete óta nem hagyta el országát, a glasgow-i csúcson sem volt ott.

Az amerikai elnök reményét fejezte ki, hogy legközelebb személyesen találkozhat kínai hivatali partnerével, és hogy "nyílt beszélgetést" folytatnak majd az emberi jogokról és a biztonsági kérdésekről is.

Biden kitért arra is, hogy hisznek abban, hogy minden országnak azonos szabályok szerint kell eljárnia, és hogy az Egyesült Államok mindig ki fog állni érdekeltségei, a számukra fontos érdekek és a szövetségeseik mellett. Ez utóbbival vélhetően Tajvanra célzott, ami az egyik leginkább konfliktusos téma a két nagyhatalom között.

A BBC gyorselemzése szerint korábban már mindkét vezető célzott arra, hogy az egyre fokozódó rivalizálás köztük valójában egyik országnak sem válik előnyére, és potenciális veszélyeket is rejt magában. Épp ezért volt jelentősége még ennek a virtuális találkozónak is, hiszen hosszú ideje nem lehetett látni olyat, hogy a kínai és az amerikai vezető ilyen jó hangulatban egyeztessen egymással. Biden és Hszi az amerikai elnök beiktatása óta kétszer beszélt egymással rövidebben, de csúcstalálkozóból ez volt az első.

A taxis szervezetek szerint egy minimum 18 százalékos azonnali tarifaemelés lenne indokolt, ám a főváros vezetése szerint a veszélyhelyzeti jogszabály nem teszi lehetővé semmilyen, önkormányzat által meghatározott díj emelését - írta keddi lapszámában a Világgazdaság.

Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) elnöke a lapnak elmondta, hogy a hivatkozott kormányrendelet jogértelmezésében vita van a felek között, ezért indítványozták, hogy kérjenek közösen állásfoglalást a kormányhivataltól.
Jelezte, hogy január 1-jéig nem lát esélyt a tarifakorrekcióra, de addig is a felek létrehoznak két munkabizottságot, amelyeknek a részletek pontos kidolgozása lesz a feladatuk.

Közölte azt is, hogy a fővárosi vezetőknek átadtak egy háttéranyagot, amely évekre visszamenően tartalmazza a taxisok költségeinek változását, és amely alapján minimum 18 százalékos tarifaemelést tartanak indokoltnak. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy Metál Zoltán korábban a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy 30 százalékkal szeretnék emelni a jelenlegi, 2018 óta alkalmazott árakat.

A lap megkeresésére a főváros megerősítette azt az álláspontját, hogy a hatályos kormányrendelet értelmében semmilyen, önkormányzat által meghatározott díj nem emelhető. Hozzátették, hogy a városvezetés és a taxis szervezetek között a díjemelésről szóló tárgyalások folyamatban vannak, csak azok lezárultával tájékoztatnak majd az eredményekről. (MTI)

Az Egyesült Államok szerint Oroszország veszélybe sodorta a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósait, amikor egy műholdak elleni rakétát tesztelt.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn este elítélte "a felelőtlen" rakétatesztet. Mint mondta, egy orosz műhold megsemmisítésével űrszemét keletkezett, ami "űrhajósok életét, a Nemzetközi Űrállomás épségét és a nemzetek érdekeit veszélyezteti".

Az amerikai űrparancsnokság közlése szerint a hétfőn végrehajtott rakétateszt következtében több mint 1500, nyomon követhető, alacsony Föld-körüli pályán keringő törmelék keletkezett. Ezek feltehetően több százezer kisebb szilánkra fognak szétesni és évekig, ha nem évtizedekig fognak keringeni a Föld körül. "Ez jelentős kockázatot jelent a Nemzetközi Űrállomás legénysége és más, személyzettel végrehajtott űrkutatási tevékenységek, valamint számos ország műholdjai számára" - tette hozzá.

James Dickinson amerikai tábornok szerint Oroszország megmutatta, hogy tudatosan nem érdekli őket a világűr biztonságára és védelmére. Mint mondta, Oroszország olyan képességeket és eszközöket fejleszt és vet be, amelyek arra hivatottak, hogy aktívan megakadályozzák az Egyesült Államok és szövetségesei hozzáférését a világűrhöz.

Az űrszeméttel való lehetséges ütközés miatt az ISS hét fős legénységének hétfőn két alkalommal is biztonságba kellett vonulnia az űrállomáshoz dokkolt űrhajók fedélzetén, hogy vészhelyzet esetén gyorsan visszatérhessenek a Földre. A legénységnek jelenleg négy amerikai, egy német és két orosz tagja van. (MTI, BBC)

Monumentális kudarc, értékelte a klímacsúcsot a Csendes-óceáni régió egyik szakértője, aki jelen volt Glasgowban. Történelmi siker, közölte ugyanerről az eseményről Boris Johnson brit miniszterelnök, bár ő is elismerte, az előrehaladásuk fölött érzett örömükbe némi csalódottság is vegyült.

Ez a két véglet elég jól megmutatja, mennyire eltérően értékelik a világ különböző részein az ENSZ 26. klímacsúcsának (COP) végén elfogadott záródokumentumot.

A megállapodásnak, amit némi csúszással és utolsó pillanatos drámák után (erről lesz még szó) fogadtak csak el, elvileg ki kéne jelölnie az utat a világ országai számára, amit követve elérhető marad a 2015-ös párizsi klímaegyezményben kitűzött legkedvezőbb forgatókönyv, azaz hogy az iparosodás korszakának kezdetéhez képest 2100-ig maximum 1,5 Celsius-fokkal növekszik majd a globális átlaghőmérséklet. A klímacsúcs vége óta megjelent első elemzések rendre kiemelik, hogy ez ugyan továbbra sem elképzelhetetlen, de azt se látni, hogy a 26. COP olyan sokat tett volna ezért. A tárgyalásokat a helyszínen végigkövető Fiona Harvey a Guardianban foglalta össze a megállapodás legfontosabb részleteit.

Kibocsátáscsökkentés

Mindenképp sikernek számít, hogy sikerült előrébb hozni a Nemzetileg Meghatározott Hozzájárulások (NDC) újratervezését. AZ NDC-k határozzák meg, hogy az egyes országok hogyan tervezik csökkenteni a károsanyag-kibocsátásukat 2030-ig, és az utóbbi időben számos jelentés született arról, hogy ha a jelenleg hatályos NDC-k maradnak érvényben, akkor képtelenség belül maradni az 1,5 Celsius-fokos melegedési limiten, sőt, akár 2,4 fokkal is számolhatunk.

Viszont az NDC-k újratervezése nem szerepelt az idei klímacsúcs napirendjén, mivel a párizsi megállapodás értelmében erre öt évente kellene sor kerüljön, legközelebb 2025-ben, ez azonban sok szakértő szerint már túl késő lenne. Glasgowba egyetlen ország, India érkezett újratervezett NDC-vel, a klímacsúcson viszont megállapodás született arról, hogy a jövő évi egyiptomi klímacsúcson, és a 2023-as találkozón is téma lesz a nemzeti programok újratervezése, és minden ország új, felülvizsgált tervekkel érkezik majd, életben tartva az 1,5 fokos tervek reményét.

Szén

A szén kérdése továbbra is a legégetőbb kérdés: nincs elemzés, ami ne hangsúlyozná, hogy nem lehet elérni az 1,5 fokos tervet a szénhasználat villámgyors leállítása nélkül. Becslések szerint a világ jelenleg üzemelő 8500 szénerőművének legalább 40 százalékát kéne lekapcsolni 2030-ig, anélkül, hogy egyetlen új erőmű is épülne. Ettől azonban elég messze vagyunk: 2020 első felében ugyan az ipari forradalom kezdete óta először fordult elő, hogy csökkent a világban lévő szénerőművek száma, de pont a járvány okozta lezárásokat követő gazdasági visszapattanás, illetve az azt követő energiaválság mutatta meg, hogy a szénkorszaknak még messze nincs vége.

A glasgow-i csúcs legdrámaibb pillanatait az okozta, amikor India az utolsó pillanatban megfúrta a megállapodás eredetileg tervezett szövegét, ami a szénerőművek kivezetése mellett köteleződött volna el. Helyette a leépítés került be a szövegbe, ami ugyan szintén a szénerőművek visszaszorításáról szól, de sokak szerint közel sem annyira radikális. Nem véletlen, hogy a legtöbb, a csúcs óta megjelent elemzés éppen a két angol kifejezés, a “phasing out” és “phasing down” közti különbséget boncolgatja.

Az optimistább résztvevők és elemzők szerint már a felvizezett kifejezés is ünnepelendő, hiszen az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyv óta egyetlen olyan megállapodás sem született a klímacsúcsokon, ami konkrétan említette volna a fosszilis energiahordozók kivezetésének kérdését, ezért ez a felpuhított verzió is örömteli előrelépés. A pesszimistább szereplők szerint viszont India, majd a felvetésükhöz csatlakozó Kína és Dél-Afrika, Bolívia és Irán történelmi lehetőséget szalasztott el.

Láthatóan megviselve fogadta ezt a fordulatot a COP elnöki tisztjét betöltő brit politikus, Alok Sharma is, aki személyes missziójának tekintette a szén végleges feladásának elérését.

Az indiai álláspontot az ország környezetvédelmi minisztere, Bhupender Yadav foglalta össze a klímacsúcson, amikor arról beszélt, hogy hogyan várhatná el a világ a fejlődő országoktól, hogy vezessék ki a szenet és a fosszilis üzemanyagok támogatását, amikor ezeknek az országoknak még számos tennivalójuk van a szegénység csökkentése terén.

Ugyanakkor a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett, legsérülékenyebb országok között is számos fejlődő, szegényebb országot találni, Sharma megindult felszólalásában éppen tőlük kért bocsánatot a történtek miatt. A szöveg felvizezése miatt elégedetlenkedett később újságíróknak az USA klímanagykövete, az egykori külügyminiszter, John Kerry is, aki ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy ha nem egyeztek volna bele India és Kína kérésébe, az egész egyezmény odalehetett volna, és két évnyi munka ment volna a kukába.

A pénz

A világ fejlett országai 2009-ben megígérték, hogy a 2010-es évtized végétől kezdve évi százmilliárd dollárt fognak összedobni, hogy segítsék a világ szegényebb országait a kibocsátásuk mérséklésében és a klímaválság okozta károk enyhítésében. Ehhez képest 2019-ben mindössze 80 milliárd dollár érkezett a fejlett országok államaitól, illetve nagyvállalataitól. Ez a Guardian helyszíni összefoglalója szerint komoly sérelmekhez vezetett az idei tárgyalások során, sok fejlődő ország hánytorgatta fel a nem teljesülő ígéreteket, mire válaszul a gazdagabb országok közölték, hogy a következő öt évben tényleg letesznek 500 milliárd dollárnyi támogatást az asztalra.

Megváltozhat a támogatási rendszer szisztémája is: eddig a pénz nagy része a kibocsátás mérséklésére ment, például a megújuló energiaforrások telepítésére, ami könnyen torz helyzetet eredményezett, hiszen sok közepesen gazdag ország ezt akár segítség nélkül is meg tudta volna tenni, mert ma már sok helyen nyereséggel is telepíthetőek megújuló energiarendszerek. Ugyanakkor a legszegényebb országok, ahol a támogatás arra kéne, hogy a megváltozó szélsőséges időjárási körülményekre felkészüljenek, forrás nélkül maradtak.

A következő támogatási ciklusban a támogatásokból kétszer akkora szeletet fognak adaptációs célokra fordítani, 20 milliárd font helyett 40 milliárdot. Ez még mindig elmarad az ENSZ által javasolt 50-50 százalékos szisztémától, de így is előrelépésnek tekinthető.

Károk

Külön vitapontot jelentett, hogy a gazdagabb, a klímaváltozás előidézésében nagyobb felelősséget viselő országok hogyan kárpótolják azokat az országokat, ahol az árvizek, a hurrikánok és egyéb, erősebbé és rendszeresebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek súlyos károkat okoznak.

Számos fejlődő országok évtizedek óta hangsúlyozza, hogy eleve korlátozott költségvetésüknek egyre nagyobb hányadát kell e károk felszámolására, újraépítésére fordítaniuk. A vita sokáig elég parttalan volt, Harvey szerint elsősorban azért, mert a fejlett országok részéről még ha egy-egy konkrét esetben egyet is értettek volna a kártérítési igényekkel, vonakodtak ebbe belemenni, mivel féltek attól, hogy precedenst teremtve végeláthatatlan jogi-kártérítési folyamatokat indíthatnak el.

A legutóbbi klímacsúcson létrejött a Santiago-hálózat, ami egy globális kárbejelentő rendszer és adatbázis, és a fejlődő országok közül többen abban bíztak, hogy az idei találkozón sikerül majd ehhez egy kártérítési rendszert is megalkotni. Ez nem történt meg, de a kérdés a jövő évi klímacsúcs napirendjén is szerepel majd.

Keserédesnek nevezte a klímacsúcs eredményeit a hazai klímaportál, a Másfélfok elemzője, Lehoczky Annamária, aki arról írt, hogy a „COP26 előrelendítette valamelyest a világot a felmelegedés 1,5 °C-os korlátozása felé vezető úton, de a tempó még így is borzasztó lassú a helyzet súlyosságához képest”.

A Másfélfok elemzésében ünnepelendő eredménynek tartják, hogy

• Világosan a kőszénkor alkonyát jelzi a COP26 döntése. A glasgow-i ígéretek valószínűleg körülbelül 80+ GW új szénerőmű telepítését nullázzák le, ami a Kínán kívüli összes tervezett üzem kétharmada.
• A metánkibocsátások csökkentését is bejelentették: a metánkibocsátások 30%-os csökkentésének teljesítésével 2050-ig akár 0,2 °C-kal mérsékelhető lenne a globális felmelegedés mértéke.
• Kimondták, hogy együtt kell kezelni az éghajlati és ökológiai válságot. A COP26 döntés világosan elismeri, hogy az ökológiai és klímaválság mélyen összefonódik, ezért ezeket együtt kell kezelni, a természet megóvása és helyreállítása kulcskérdés.
• Több pénz jut a fejlődőknek: az alkalmazkodás finanszírozása terén előrelépést jelent, hogy a fejlett országok megígérték, hogy 2025-ig megduplázzák az alkalmazkodásra szánt összeget a 2019-es szinthez képest, ahogy azt már írtuk is az imént.
• Emellett véglegesítették a párizsi szabálykönyvet, illetve látszik, hogy tényleg itt van már az elektromos járművek hajnala.

Kedvezőtlen hírek szerintük ugyanakkor azok, melyekről feljebb már több szó is esett:

• Túl kevesek az országok vállalásai. A CAT legfrissebb elemzése szerint, a Glasgow-ban bejelentett középtávú vállalások még mindig legalább 2,4 °C-os globális felmelegedéshez vezetnek a század végére.
• Felpuhított szövegezés: szénkivezetés helyett csökkentésről beszél a szöveg. India vitte el a balhét, de a háttérben az USA és Kína sem tiltakozott túlzottan.
• Túl kevés klímafinanszírozás: a fejlődő országok óriási csalódásként élték meg, hogy a fejlettek továbbra sem teljesítették klímafinanszírozásra vonatkozó vállalásukat. 2025-ig várják az 500 milliárd USD-t, amire semmi garancia sincs továbbra sem.

Miben lehet bízni?

1995 óta ez volt a 26. COP, és látni, hogy az elmúlt években mennyivel nagyobb figyelem jut ezekre a rendezvényekre, mint mondjuk a kétezres évek elején. Ez persze nem véletlen, a klímaváltozás sokkal inkább a valóságunk része lett, ma már nem nagyon szokás kételkedni a létezésében, és az idei nyár világszerte megmutatta, milyen szélsőséges jelenségekkel járhat, ha ilyen ütemben melegszik tovább a bolygónk.

Maga a melegedés önmagában nem kérdéses, ezt hangsúlyozta az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) idén augusztusban publikált jelentése is, ugyanakkor a melegedés mértéke még múlhat rajtunk, ehhez azonban gyors és radikális cselekedetekre van szükség, elsősorban épp a fosszilis energiahordózók használatában. Épp ezért voltak óriásiak az elvárások a glasgow-i csúcs előtt, és épp ezért érzik sokan azt, hogy csalódniuk kellett.

Persze, kérdés az is, hogy mekkora szerepe lehet a megállapodásnak, ha a kibocsátások és így ezzel a felmelegedés sorsának kérdése valójában a legnagyobb kibocsátó országok vezetésének kezében van. Erről írt elemzésében a New York Times klímaügyi szakírója, Somini Sengupta, aki hangsúlyozta, hogy hiába a mintegy 200 ország megállapodása, jelentős részben végül igazából Washingtonban, Pekingben és Újdelhiben dőlhet el, hogy mi lesz a kibocsátásokkal, és a legnagyobb országokban zajló politikai, gazdasági, társadalmi folyamatok alakíthatják majd igazán a következő évtizedek klímapolitikáját.

A társadalmi mozgalmak fontosságát hangsúlyozta elemzésében az egyik legismertebb brit környezeti kérdésekkel foglalkozó író, George Monbiot, aki öngyilkos paktumként értékelte a glasgow-i klímaegyezményt. Szerinte ugyanakkor nem szabad feladni a reményt: bár a kormányok nem mertek elég radikálisak lenni, és a túlélésünk és a fosszilis ipar érdekei között próbáltak meg egy kompromisszumot a tető alá hozni, a történelemből ismerni példákat arra, amikor egy apró törés, egy apró mozgolódás hatalmas, az egész rendszert érintő változásokat indított el. Monbiot szerint van esély arra, hogy ilyen folyamatok menjenek végbe az energiarendszereinkben vagy a közlekedésben, ahol pár elterjedő innováció és apróbb beavatkozás zöld dominiószerű folyamatokat indíthat el.

De még ennél is fontosabb, hogy a társadalmakban egyre többen és többen vannak, akik már látják, hogy mehet úgy tovább a világ, ahogy eddig, hogy rendszerszintű változásokra van szükség. Legyen szó olyan kérdésekről, minthogy milyen városokban élünk, hogyan közlekedünk, mit és mennyit fogyasztunk. És a közkeletű vélekedésekkel szemben egyáltalán nem kellenek órási tömegek, hogy ezek a gondolatok a status quo részévé váljanak: Monbiot egy 2018-as, Science-ben megjelent kutatást említ, mely szerint egy újfajta gondolkodás vagy norma akkor tud irányadóvá válni, ha a társadalomban van egy 25 százaléknyi tábor, melynek tagjai elkötelezetten küzdenek ezért és képviselik. E határ fölött az általuk képviselt norma könnyen elterjed, és sokan mások is igazodhatnak hozzá. És reményei szerint ettől a zöld mozgalmak egyáltalán nincsenek messze, hiszen egyre több és több ember van, aki látja, hogy a jelenlegi folyamatok mit tesznek a bolygóval.

Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök a brit Daily Telegraphnak beszélt arról, hogy a 2500 éves, Elgin-márványok néven ismert domborművek és szobrok az athéni Akropolisz Múzeum tulajdonát kell képezzék, és ezért ismét kezdeményezni a brit kormánynál, hogy szolgáltassák ezeket vissza.

Mitsotakis még azt is felvetette, hogy a görögök akár néhány műkincsüket is kölcsönadják a British Museumnak, ha sikerül megállapodni a márványok visszaküldéséről, írja a Guardian.

Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor korábban kizárta, hogy visszaadják a márványokat, mivel szerinte azok jogszerűen kerültek a brit múzeum tulajdonába. Mitsotakis ezzel szemben úgy látja, hogy a márványokat ellopták a 19. században, és ezért jogszerűen az athéni múzeum tulajdonát kéne képezzék.

A márványokat több mint 200 éve mozdította el eredeti helyéről Lord Elgin. Hogy ez hogyan történt, az az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb kulturális és kultúr-geopolitikai vitájának tárgya.

A két miniszterelnök jövő héten fog találkozni egymással, és Mitsotakis azt ígéri, hogy ismét fel fogja hozni a témát. A görög miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a párbeszédtől való elzárkózás különösen ellentmondásos álláspont lenne a britek részéről éppen most, amikor világszerte egyre több példát látni ellopott-elhurcolt műtárgyak visszaszolgáltatására. Szerinte a Boris Johnson által megálmodott brexit-utáni Globális Britannia fantasztikus felvillantása lenne, ha képesek lennének ehhez a kérdéshez más szemszögből is hozzáállni.

Johnson ugyanakkor még év elején, egy görög lapnak nyilatkozva is azt mondta, hogy megérti a görög emberek és a miniszterelnök erőteljes érzelmeit a témában, ugyanakkor a brit kormánynak egy határozott, régre visszanyúló pozíciója van a szobrokkal kapcsolatban, mely szerint Lord Elgin a korszak törvényeit figyelembe véve, jogszerű módon vásárolta meg a márványokat.

Lord Elgin emberei 1801 és 1812 között távolították el a Panteon megmaradt szobrainak mintegy felét, majd ezeket Londonba küldték. Elgin akkor azzal érvelt, hogy erre felhatalmazást kapott az Ottomán Birodalom kormányától, amely akkor a mai Görögország területét ellenőrizte. Erről létezik is egy feljegyzés, ugyanakkor ennek megfelelője sosem került elő az ottomán archívumokból, pedig ebből az időszakból rendkívül alaposan vezetett archívumok maradtak fenn, ezért vannak, akik az Elgin által bemutatott dokumentum valódiságát is kétségbe vonták.

A márványok elhurcolásának Londonban is voltak kritikusai, Lord Bryon például vandalizmushoz és fosztogatáshoz hasonlította a történteket.

Miután 1832-ben Görögország visszaszerezte függetlenségét, több alkalommal is igyekeztek visszakövetelni az elhurcolt műkincseiket. A 20. század második felére felerősödtek ezek a törekvések, egyelőre kevés sikerrel. 2014-ben az UNESCO is felajánlotta, hogy közvetít a londoni és az athéni fél között, de a British Museum ezt elutasította.

A 45 éves Daniel Humm az év végén távozik a London egyik legelőkelőbb városrészében, Mayfair-ben lévő Claridge's hotel éttermének éléről. A Davies and Brook nevű éttermet vezető Humm ugyanis egy teljesen növényi alapú menüt kívánt bevezetni, a szálloda és az étterem vezetősége azonban nem értett egyet az ötlettel.

A Guardian beszámolója szerint pénteken a hotel Twitteren közölte, hogy a teljesen vegán irány nem az az út, amit ők követni akarnak. Az étteremben amúgy jelenleg 125 fontért, azaz mintegy 54 ezer forintért kínálnak négyfogásos menüt, ami libamájat és kaviárt is tartalmaz.

A hotel közleménye szerint teljes mértékben megértik és tiszteletben tartják azt a kulináris irányt, amit Hull követni akar, de a Clardidge's nem erre akar menni, ezért kölcsönös megegyezéssel, de elválnak az útjaik.

A Daily Mail korábban arról írt, hogy a hotel vezetése attól tartott, hogy ha átállnak a teljesen vegán menüre, az felbosszanthatja az étterem több ezer visszatérő vendégét.

Humm New York-i étterme, a három Michelin-csillaggal rendelkező Eleven Madison Park idén év elején lett egy teljesen növényi alapú finedining-étterem. A honlapján megjelent közlemény szerint azért, mert a jelenlegi élelmiszer-rendszer egyszerűen nem fenntartható. A korlátozások után teljesen vegánként újranyitó étteremről a séf akkor elmondta, hogy számára világos lett, hogy azok után, amin tavaly mindenki átment, nem nyithatják újra ugyanazt az éttermet.

Pénteken Humm az Instagramon írta meg, hogy ebben a misszióban nem ismer kompromisszumot, ezért nem lehetett más döntés, csak az elválás. „Számomra a jövő növényi alapú. Sosem volt egyértelműbb, hogy a világ változik, és nekünk vele kell változnunk” – írta erről.

Egy fiatal szír férfi holtteste került elő Lengyelországban, a belarusz határ menti erdős területről, írja az AP. A férfi a legújabb áldozata lehet annak a válságnak, ami a határnál tört ki, és amihez vélhetően az vezetett, hogy Lukasenka rezsimje több ezer szíriai, afgán és iraki menekültet utaztatott és engedett szándékosan a határ közelébe, hogy utána megpróbáljanak átjutni az Európai Unióba.

A lengyel rendőrség közleménye szerint a holttestet a Wolka Terechowska nevű falu közelében találták meg pénteken. A halál pontos okát még nem állapították meg. Eddig legalább kilenc halálos áldozata van a válságnak, amit a nyugati országok szerint egyértelműen Lukasenka gerjeszt, amikor a közel-keleti rossz életkörülmények elől elvándorolni akaró embereket hoz Fehéroroszágba, azzal az ígérettel, hogy onnan majd bejuthatnak az EU-ba. Az EU vezetői szerint Minszk ezzel a hibrid eszközzel nyomást akar helyezni az unió tagországaira, válaszul a szankciókért, amit a választási csalás után kitört tüntetések vérbe fojtásáért rótt ki Brüsszel a belarusz rezsimre.

Humanitárius szervezetek attól tartanak, hogy a közeljövőben csak nőhet az áldozatok száma, hiszen az erdős vidéken jelenleg is több ezer ember tartózkodhat az átjutás reményében, miközben egyre hidegebbre fordul az időjárás.

Oroszországnak nincsen semmi köze a Fehéroroszország és Lengyelország határán zajló migrációs válsághoz - jelentette ki Vlagyimir Putyin egy szombati tévéinterjúban.

„Szeretném, ha mindenki tudatosítaná: nekünk ehhez semmi közünk” - mondta az orosz elnök a Moszkva. Kreml. Putyin című program moderátorának, Pavel Zarubinnak. „Mindenki mindenféle indok nélkül, és minden alkalmat megragadva felelőssé próbál tenni bennünket"”- folytatta. Orosz légitársaságok nem szállítottak migránsokat Fehéroroszországba - ismételte meg. Szerinte a migrációs válságot a nyugati, ezen belül az európai országok hozták létre, és ennek politikai, gazdasági és katonai okai vannak.

Putyin reményét fejezte ki, hogy Fehéroroszország nem fogja elzárni az Európai Unióba vezető orosz gázvezetéket. "Lukasenka, mint a tranzitország elnöke, természetesen utasítást adhat európai szállításaink megállítására. De ez a tranzitmegállapodásunk megsértése lenne. Remélem, erre nem kerül sor" - mondta.

Mint pénteki cikkünkben is írtuk, hétfő óta folyamatosan feszült a helyzet a belarusz-lengyel határon. Aznap több ezer iraki, szíriai és jemeni menekült indult neki a határnak, azzal a céllal, hogy átjussanak az európai uniós országba. A lengyel határőrök útjukat állták, a fehérorosz hadsereg nem engedi vissza őket, így azóta a senkiföldjén táboroznak, és rendszeres időközönként megpróbálnak átjutni valahogyan, egyelőre sikertelenül.

A kialakult helyzet miatt csütörtökön ülésezett az ENSZ Biztonsági Tanácsa, utána pedig több nyugati ország azzal vádolta meg a fehérorosz vezetést, hogy ők szervezték a lengyel határnál kialakult válságot. A válság kirobbanása óta a nyugati országok politikusai közül többen is pedzegették Moszkva szerepét, hiszen Lukasenka Putyin kegyeltje, és ez különösen igaz a legutóbbi elcsalt választások óta, amikor csak komoly erőszakkal sikerült elfojtani a demokráciáért tüntető ellenzéki megmozdulásokat. (MTI, Bloomberg)

Az RTL Klub Híradójának mondta el egy 16 éves kamaszlány, hogy egy gávavencsellői pár hogyan próbálta meg prostitúcióra kényszeríteni Ausztriában.

A lány megszökött egy lakóotthonból, ekkor fogadta be a pár, akik azt ígérték neki, hogy elviszik az apjához. Ehelyett Gávavencsellőre vitték, bántották, és azt követelték tőle, hogy keressen pénzt nekik. Beültették egy autóba, és elvitték egy osztrák bárba, ahol a pár azt követelte tőle, hogy legyen prostituált.

A riportból kiderül, hogy nem csak a lány ellenkezett, a kinti bár tulajdonosa sem engedte, hogy ez megtörténjen. A pár a lánnyal ekkor visszatért a magyar faluba, majd a férfi nekiesett: puszta kézzel ütötte, cigarettacsikkel égette meg a kezén és a nyelvén. A lány kórházba is került, amikor az ő utána kutató rendőrök ráakadtak a két gyanúsított, a 25 és 21 éves gávavencsellői otthonában, az ágy alatt. Ellenük kényszermunka és emberkereskedelem gyanúja miatt vették őrizetbe. A nő szabadlábon védekezhet, a férfit letartóztatták.

Nem tarthatnak szabadtéri szilveszteri bulikat és koncerteket Montenegróban a romló koronavírus-járványhelyzet miatt - jelentette be Jelena Borovinic-Bojovic egészségügyi miniszter, írja az MTI.

A montenegrói sajtó szombati beszámolói szerint a tárcavezető hozzátette: a podgoricai karácsonyi vásárt a kellő biztonsági intézkedések mellett meg lehet szervezni, például a látogatóknak védettségi igazolással kell rendelkezniük.

Az egészségügyi miniszter kiemelte: november 15-től tilos lesz lakodalmakat szervezni az országban, a tömeges rendezvények ugyanis nagy veszélyt jelentenek az állampolgárok egészségére. Emellett betiltják az éjszakai szórakozóhelyek működését, a vendéglátóhelyek csak éjfélig tarthatnak nyitva, és iskolai kirándulásokat sem szabad szervezni.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 3822-vel 1 204 452-re, Koszovóban 16-tal 160 917-re, Észak-Macedóniában 469-cel 208 467-re, Montenegróban 479-cel 151 422-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 681-gyel 263 586-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 67-tel 10 722-re, Koszovóban eggyel 2979-re, Észak-Macedóniában 13-mal 7293-ra, Montenegróban kilenccel 2194-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 39-cel 11 882-re növekedett. (MTI)

Levélben kérte az osztrák-magyar határátlépési feltételek enyhítését Burgenland tartományi elöljárójától - közölte Nagy István agrárminiszter szombaton, a Facebookon közzétett videójában.

Hans Peter Doskozilnek azt javasolta, hogy tegyék lehetővé az oltott és magas ellenanyag-szinttel rendelkező magyar munkavállalók számára a szabad belépést Ausztria területére.

A miniszter összefoglalója szerint Ausztria a napokban megváltoztatta a magyar munkavállalók belépési szabályait, ami jelentősen megnehezíti a magyar állampolgárok átlépését a határon, rossz esetben teljesen ki is zárja azt. Az új intézkedések ugyanis olyanok átkelését is megnehezítik, akik a koronavírus elleni vakcinával oltottak és magas ellenanyag-szinttel rendelkeznek.

Nagy István kiemelte, hogy az oltással rendelkező magyar munkavállalók rugalmas határátkelése nemcsak Magyarország és a magyar munkavállalók, de Ausztria és az osztrák polgárok érdeke is. Az agrárminiszter bízik abban, hogy kérésére minél hamarabb pozitívan reagál majd a tartomány vezetősége. Hozzátette: az ingázók szabad mozgására vonatkozó több enyhítő intézkedést is láttunk már Európán belül a közelmúltban. Erre vonatkozóan nyomatékosan kérte Burgenland elöljáróját, hogy tegye lehetővé az oltott és magas ellenanyag-szinttel rendelkező munkavállalók belépését Ausztria területére. A koronavírus-járvány nem ismer határokat, így ennek tudatában a lehető legjobb tudásunk szerint kell intézkedéseket hozni a fertőzésszámok növekedésének megakadályozásáért, tette hozzá a miniszter.

A magyar kormány alkupozícióját elképzelhető, hogy gyengíti majd, hogy az elmúlt hetekben Magyarországon meredeken elszabadult a járvány, ám ennek ellenére sem jelentettek be semmiféle jelentősebb korlátozást vagy szigorítást. Ehhez képest éppen a napokban jelentették be, hogy Felső-Ausztria tartományban gyakorlatilag karanténban kerülnek azok, akik nem oltottak, és a kancellár szerint nem elképzelhetetlen, hogy országos szintre terjesszék ki ezt az intézkedést. (via MTI)

Ismét pályázatot írt ki a Készenléti Rendőrség CBRN-E gépjárművek vásárlására, írja az mfor.hu. Tavalyi egy hasonló közbeszerzésre közel 1,2 millió euróért szerződött a két cég, teszi hozzá a lap.

A CBRN-E angol betűszó, a „kémiai, biológiai, radioaktív, nukleáris és robbanóanyagokkal” megvalósítható, úgynevezett piszkos bombákkal elkövetett támadásokkal szemben lehet fellépni ezekkel az eszközökkel. Mint a lap írja, 2016-ban jött létre a Közép-európai CBRN-E Kiképző Központ Budapesten, 2019-ben pedig félmilliárd forintos állami támogatással új székházat kaptak. Azóta több alkalommal szerezhettek be több százmilliós tételben tűzszerésztechnikai eszközöket, robotokat, sugárzásmérő berendezéseket és bombaruhákat.

Az mfor.hu cikke kitér rá, hogy a központot Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Németország részéről Bajorország, Szlovákia, Szlovénia és Magyarország alapította, és társult tagként Franciaország és Hollandia rendőrségének tűzszerész egységei, illetve öt nemzetközi szervezet (Europol, Interpol, Bombaadat Központok Nemzetközi Munkacsoportja, NATO, FBI) is.

A legfrissebb közbeszerzés szerint a Készenléti Rendőrség három darab CBRN-E gépjárművet szerezne be: egy összkerék meghajtású 4,5 tonna feletti mobil labor járművet, egy 7,5 tonna feletti CBRN-E bombakonténer hordozó járművet, és egy elektromos meghajtású, kétszemélyes, négy kerekű platós munkagépet. A lap hozzáteszi, hogy tavaly volt már egy hasonló pályázat, akkor szintén három járművet szereztek be egy EU-s beszerzés keretében nettó 1,177 millió euróért, azaz 431 millió forintért.

A kiképzőközpont létrehozásáról tavaly év elején megjelent egy cikk a rendőrség honlapján is, abban arról írtak, hogy:

„Régiónk eddig nem került az említett bombákkal elkövetett támadások célkeresztjébe, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene megfelelő módon felkészülni a védekezésre. Ki kell alakítanunk egy hatékony reagáló készséget – beszélt a központ létjogosultságáról Borbás Kornél törzszászlós, alosztályvezető. – Az Iszlám Állam bukását követően számos idegen harcos tért vissza Európába, akiknek megvan a piszkos bombák előállításához szükséges tudásuk. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az elméleti, módszertani, műveleti tevékenységek valós idejű összehangolásával lehet a leginkább optimálisan felkészíteni a kijelölt állományt, és végrehajtani a váratlanul jelentkező feladatokat. Miért Budapest? Fővárosunk ideális metszéspontban fekszik a társulás országainak rendészeti központjait tekintve. Jól megközelíthető Ljubljanából, Bécsből, Prágából, Krakkóból és Münchenből egyaránt. Ez azért lényeges, mert az új kiképző központban számos nemzetközi oktatás folyik. A korszerűsítésnek köszönhetően a hozzánk érkező külföldi kollégák már valóban európai színvonalú elhelyezést és szolgáltatásokat kapnak. Az uniós támogatásokra tekintettel, az együttműködési megállapodások értelmében az itt tartott képzések a más országokból érkezők számára díjmentesek, a hozzánk látogatóknak csupán utazásukat és étkezésüket kell fedezniük.”

Az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) határozatban elítélte Nicaraguát, amiért a közép-amerikai országban tartott múlt vasárnapi elnökválasztás nem volt sem szabad, sem átlátható, sem tisztességes, ezért az AÁSZ szerint Daniel Ortega elnöknek nincs demokratikus felhatalmazása.

Az AÁSZ közgyűlésén helyi idő szerint pénteken Guatemalában 25 tagállam támogatta a nicaraguai elnökválasztást elítélő határozatot, hét ország - köztük Mexikó, Guatemala, valamint a Nicaraguával szomszédos Honduras - tartózkodott, és csak Nicaragua adott le ellenszavazatot.

"A nicaraguai kormányzat súlyosan meggyengítette a demokratikus intézményeket" - áll a határozatban, amely fölszólította a nicaraguai vezetést, hogy bocsásson szabadon minden politikai foglyot, beleértve az ellenzéki elnökjelölteket. Az AÁSZ felkérte a szervezet állandó tanácsát, hogy november 30-ig készítsen el egy jelentést arról, hogy milyen "megfelelő lépéseket" lehet tenni a kialakult helyzetben.

Daniel Ortega több mint 75 százalékos támogatottsággal nyerte el megszakítás nélkül immár a negyedik, ötéves államfői megbízatását, miután a nicaraguai hatóságok a választásokat megelőző időszakban bebörtönöztek hét lehetséges ellenzéki elnökjelöltet.

Az Egyesült Államok előzőleg "antidemokratikusnak" nevezte a nicaraguai elnökválasztást, az Európai Unió pedig közölte, hogy a választást nem tekinti legitimnek.

Az AÁSZ határozata alapján újabb szankciókkal sújthatják a nicaraguai állami vezetőket, akik közül sokan már most is amerikai büntetőintézkedések hatálya alatt állnak.

A nicaraguai ellenzék üdvözölte az AÁSZ határozatát. Alexa Zamora, a nevében a nicaraguai zászló színeire utaló, Kék és Fehér Egység ellenzéki csoport vezetője szerint az AÁSZ döntése alapján felfüggeszthetik a nemzetközi fejlesztési kölcsönök folyósítását, amelyekből szavai szerint "a diktátor" profitál.

A 75 éves Ortega - aki már 1985 és 1990 között is irányította államfőként Nicaraguát - a bírálói szerint 2007-es hatalomra jutása óta szoros ellenőrzés alá vonta az állami intézményeket, és korlátozta a gyülekezési jogot és a véleménynyilvánítás szabadságát.

Ortega éppen olyan autokrata módon gyakorolja a hatalmat, ahogyan annak idején, négy évtizede a Somoza család, akik ellen maga Ortega és a sandinisták is harcoltak - mondta a nicaraguai elnökről Joe Biden amerikai elnök.

1979-ben az Augusto César Sandino korábbi ellenállóról elnevezett, szélsőbaloldali sandinista mozgalom vetett véget forradalommal Anastasio Somoza diktatúrájának Nicaraguában. (MTI)

Az Amazonas-medencében élő madarak egyre kisebbek lesznek, és vannak köztük, akik hosszabb szárnyakat növesztenek, állapította meg a közelmúltban több kutatás is. A Guardian beszámolója szerint a területen dolgozó kutatók számára a legkézenfekvőbb magyarázat a jelenségre a globális felmelegedés.

Arról egy ideje már lehetett tanulmányokat olvasni, hogy a régió madarai egyre kisebbek lesznek, de amíg költözőmadarakat vizsgáltak, addig több tényező is szóba jött magyarázatként, például a vadászat, a rovarirtók használata vagy a természetes élőhelyek visszaszorulása.

Az új kutatásban ugyanakkor nem költöző madarakat vizsgáltak az esőerdőkből, és az eredmény ugyanaz lett. Az egyetlen ismert változó pedig a melegebb éghajlat volt. A kutatást az Amazonas Biodiverzitás Központjában, az esőerdő közepén végezték, ahol már a hetvenes évek óta végeznek megfigyeléseket.

Most a kutatók az elmúlt negyven évből 77 befogott, majd szabadon engedett madárfaj adatait vetették össze, és azt találták, hogy szinte az összes nem költöző madár kisebb lett, és egyharmaduknak a szárnya is hosszabbá vált.

A hetvenes évek óta ez a régió a száraz évszakban 1,65 Celsius-fokkal, míg a csapadékos évszakban 1 fokkal melegedett. Emellé a csapadékos évszak még csapadékosabb lett, míg a száraz szárazabb.

A most megjelent kutatás egyik vezető szerzője, Vitek Jirinec kollégáival tavaly közzétett egy tanulmányt, amiben arról írta, hogy a 79 vizsgált, nem költöző madárfajból kilencnek bezuhant a populációja. Akkor is csak a klímaváltozás volt az egyetlen számukra ismert változó tényező a környéken, így csak ezzel tudták magyarázni a változást.

A Science Advances című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a vizsgált madárfajok egyedei közül számos mindössze egy pár kilométeres sugarú körben éli le az életét, ennek ellenére vannak fajok, melyek populációja 10 százalékkal csökkent negyven év alatt.

Azzal kapcsolatban, hogy miért lettek kisebbek a madarak, az egyik felmerülő érv az úgynevezett Bergmann-szabály: a 150 éves felismerés szerint a hidegebb éghajlaton élő fajok és populációk egyedei nagyobbra nőnek, mint melegebb éghajlaton élő rokonaik, mivel a nagyobb testek jobban meg tudják tartani a hőt. A kutatók tanulmánya arra utal, hogy hasonló mechanizmusok működhetnek itt is: a megnövekedett hőmérséklet vezethet a kisebb testhez.

A hosszabbá váló szárnyak nagyobb talányt jelentenek, de az egyik lehetséges magyarázat szerint a madaraknak messzebbre kell már repülniük, mint korábban. Az nem világos egyelőre, hogy a változást evolúciós nyomás idézte-e elő, azaz a párzás szempontjából előnyösebb tulajdonságként jelent ez meg egyes egyedeknél, vagy pedig a madarak teste a megváltozó környezeti feltételekhez alkalmazkodik. Jirinec azt sem tartja kizártnak, hogy a világon máshol is hasonló folyamatok zajlanak, csak nem végeznek ezzel kapcsolatban kutatásokat.

Brazil kutatók attól tartanak, hogy teljesen odalehet a tudományos élet jövője az országban, miután az ország szélsőjobboldali elnöke, Jair Bolsonaro radikálisan, 90 százalékkal csökkentette a tudomány finanszírozására szánt szövetségi forrásokat.

A Times Higher Education-nak nyilatkozó brazil szakértők attól tartanak, hogy a nagyon jelentős megszorítás hatására kutatók sora fogja elhagyni az országot.

A nemrég aláírt törvény értelmében mintegy 600 millió realt, azaz mintegy 35 milliárd forintnyi forrást csoportosítanak át más minisztériumoknak a tudományos, technológiai és innovációs minisztériumtól. Az egyik brazil tudományos szövetség elnöke, az egykori oktatási miniszter Renato Janine Ribeiro elmondása szerint a minisztériumnak juttatott forrás jelentette a különféle állami intézmények kutatási alapjainak nagy részét, ezért arra lehet számítani, hogy számos végzős hallgató és fiatal kutató külföldre fog menni.

Rio Grande do Sul szövetségi egyetem egyik vezetője, Jefferson Cardia Simões elmondása szerint a megvonás annyira az utolsó pillanatban jött, hogy nem is tudják, honnan lesz forrásuk arra a 8000 kutatási projektre, amit korábban már támogatásukról biztosítottak, és hogy lesznek kutatói laboratóriumok, melyeknek le kell majd állniuk, mivel nem lesz forrás a fenntartásukra.

Simões összefüggést lát a döntés, illetve aközött, hogy Bolsonaro ideje alatt érezhetően tudományellenes lett a hangulat, szerinte most az egész brazil tudományos közösség ellen zajlik támadás.

Az Campinas Egyetem egykori rektora, a fizikus Marcelo Knobel is arról beszélt, hogy a kutatók legnagyobb reménye jelenleg, ha Bolsonaro megbukik. A cikk hozzáteszi, hogy ugyan októberben egy szenátusi bizottság azt javasolta, hogy Bolsonaro ellen kilenc ügyben lehetne eljárást indítani, ugyanakkor valószínűbb, hogy a jövő októberi választásokig az elnök a helyén marad.

Knobel elmondása szerint a kutatók kétségbeesetten próbálták megmagyarázni az elnöknek a tudomány és a technológia fontosságát az ország jövője szempontjából, de nem mentek sokra. A volt rektor beszélt arról is, hogy próbálnak nemzetközi támogatást is szerezni ügyük mellé, de ha a kormány a klímaváltozás ügyében is figyelmen kívül hagyja a nemzetközi közösség véleményét, nem tartja valószínűnek, hogy ebben az esetben máshogy tennének majd.

A Blikk információi szerint az Omega énekese napok óta nem volt jól, végül a felesége unszolására feküdt be egy klinikára. Arról nem lehet tudni, hogy milyen tüntetek miatt került kórházba Kóbor, de a lapnak nyilatkozó zenésztársai aggódnak, hogy koronavírusról lehet szó. A zenész ugyanis korábban több alkalommal is azt nyilatkozta, hogy nem fogja beoltatni magát.

„Sosem oltatom be magam semmivel, az influenza elleni vakcinát sem kértem, és ezt sem fogom” – mondta a 78 éves énekes tavaly a lapnak.

nyilatkozta tavaly lapunknak Kóbor, aki nem híve az oltásoknak, ám a járvány az elmúlt hetekben ismét felerősödött, a betegséggel kapcsolatos számok folyamatosan emelkednek, a fertőzés egyre gyorsabban terjed, a nyolcadik ikszet taposó zenész pedig a kora miatt fokozottan veszélyeztetettnek számít.

A zenekarból Molnár György erősítette meg a lapnak, hogy Kóbor kórházba került, de a gitáros elmondása szerint Kóbor állapota javult a napokban és legutóbb optimistán nyilatkozott a hazatérésről.

Jogerősen is felmentették azt észak-karolinai férfit, aki egy téves ítélet miatt töltött 24 évet börtönben, írja az AP. Dontae Sharpe-t egy olyan gyilkosságért ítélték el, amit nem ő követett el. Már 2019-ben kiengedték a börtönből, most pedig az amerikai állam kormányzója jogerősen is kimondta, hogy ártatlan, ezzel jogosulttá vált arra, hogy akár 750 ezer dolláros kártérítési eljárást indítson.

Roy Cooper kormányzó arról beszélt pénteken, hogy Sharpe és a hozzá hasonlóak, akiket hibásan ítéltek el, megérdemlik, hogy ezt az igazságtalanságot a nyilvánosság előtt is elismerjék.

Sharpe 19 éves volt 1995-ben, amikor életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték egy 33 éves férfi, George Radcliffe meggyilkolása miatt. Radcliffe-t egy drogüzlet közben ölték meg, és Sharpe végig kitartott amellett, hogy ártatlan. Egy 2019-es interjúban elmondta, hogy hite, illetve a tudat, hogy ártatlan vezette arra az elhatározásra, hogy nem fogadott el enyhébb büntetést cserébe azért, hogy felvállalja a gyilkosságot.

Sharpe pénteki online sajtótájékoztatóján azt mondta, el sem akarta hinni, amikor az ügyvédje felhívta a hírrel. Hozzátette azt is, hogy azokra gondol most, akik éjszaka miatta virrasztottak az utcákon.

Az ügyészség annak idején többek között egy 15 éves lány tanúvallomására épült, aki előbb azt mondta, hogy látta, ahogy Sharpe megöli Radcliffe-ot, de később megváltoztatta a vallomását, és közölte, hogy jelen se volt a lövöldözés idején. Arról is beszélt, hogy a nyomozók szavainak hatására beszélt az első vallomása idején.

Sharpe azonban hiába próbált új tárgyalást elérni, egészen addig, míg egy egykori állami igazságügyi orvosszakértő nem tanúsította a bíróság előtt, hogy az ügyészség elképzelése a lövöldözésről a tudomány állása szerint teljesen irreális volt. A bíró ekkor új tárgyalást rendelt el, és Sharpe 2019 augusztásban szabadulhatott, míg az ügyészség közölte, hogy nem akarnak új tárgyalást elérni.

Az egyik legbefolyásosabb fekete polgárjogi szervezet, a NAACP régóta küzdött Sharpe szabadon engedéséért, és az utóbbi időszakban több virrasztást is szerveztek, hogy a kormányzó kegyelmezzen meg a férfinak, aki ezzel jogosulttá válhat a kárpótlás igényléséért.

Sharpe arról beszélt pénteken, hogy folytatni fogja a küzdelmet az igazságtalanul bebörtönzött emberek ügyében: „A szabadságon nem teljes, amíg továbbra is vannak jogtalanul elzárt emberek a börtönökben, és amíg még vannak emberek, akik továbbra is felmentésre várnak. ”

Egy Los Angeles-i bíróság helyi idő szerint pénteken megszüntette Britney Spears 13 éve tartó gondnokságát. Eszerint az énekesnő ismét teljes mértékben maga dönthet saját sorsa felett, beleértve mintegy 60 millió dollárnyira becsült vagyonát is.

Jóllehet a tárgyalást vezető Brenda Penny bírónő elmondta, hogy a döntés értelmében kijelölnek egy átmeneti gondnok szerepét betöltő pénzügyi ellenőrt, hozzátette, hogy ez csupán a régóta húzódó procedúra során keletkezett pénzügyi kérdések rendezése miatt szükséges.

A gondnokság megszüntetését megelőzően Spearst nem kötelezték pszichiátriai vizsgálatra sem, amely ellen korábban az énekesnő tiltakozását fejezte ki.
A pénteki meghallgatáson maga Spears nem jelent meg, helyszíni beszámolók szerint a bírósági épület előtt összegyűlt rajongói viszont hangos üdvrivalgással fogadták a bejelentést.

A bíróság már szeptemberben azonnali hatállyal felfüggesztette Spears apja, Jamie 2008 óta érvényben lévő felügyeleti jogát lánya pénzügyei felett.

A 39 éves Spears idén adott be keresetet a gondnokság és apja pénzügyi felügyeletének megszüntetését kérve. Az énekesnő apja szemére vetette, hogy akarata ellenére tartották őt egy pszichiátriai intézményben és olyan gyógyszerek és fogamzásgátló szedésére kényszerítette őt, amelyek megakadályozták, hogy teherbe essen.

Britney Spears idegösszeomlása miatt 2008 óta állt gondnokság alatt, mert a Los Angeles-i legfelsőbb bíróság illetékes bírája szerint túlságosan fogékony volt a negatív befolyásolásra, mentális állapota miatt képtelen volt saját döntéseket hozni. Apját jelölték ki arra, hogy kezelje lánya személyes és pénzügyeit. Erről Jamie Spears végül 2019-ben lemondott. (MTI, BBC, afp)

Az amerikai igazságügyi minisztérium pénteken vádat emelt Steve Bannon, Donald Trump volt amerikai elnök egykori főtanácsadója ellen a Kongresszus megsértése miatt, miután megtagadta a tanúvallomást a január 6-i amerikai Capitoliumi zavargások miatt.

A demokrata párti képviselők vezette amerikai képviselőház októberben kezdeményezte Bannon felelősségre vonását a kongresszus megsértése miatt, aki az elnöki előjogok elvére hivatkozva tagadta meg az együttműködést a bizottsággal. Az ügy ezt követően került az igazságügyi minisztériumhoz.

A kongresszus megsértését egyébként egy évig terjedő börtönnel, illetve 100 ezer dollár pénzbüntetéssel rendelik büntetni az amerikai törvények.

Az igazságügyi tárca szóvivője, Bill Miller azt mondta, Bannon várhatóan hétfőn „feladja magát”, és még aznap megjelenhet a bíróságon.

Az amerikai törvényhozás épületét január 6-án ostromolták meg Trump hívei az akkori elnök gyújtó hatású beszédét követően. A Capitoliumban a szenátus éppen a demokrata párti Joe Biden győzelmét hozó novemberi elnökválasztás eredményeit készült hitelesíteni. A szélsőjobboldali zavargásokban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. Trump sohasem ismerte el vereségét, és arról írt a közösségi oldalain, hogy a választást elcsalták.

Bannont azzal gyanúsítják, hogy előre tudott az erőszakba torkollt megmozdulások tervéről. "Tudta, mi fog történni, még mielőtt megtörtént volna" - hangoztatta Liz Cheney republikánus párti képviselő, aki egyben a vizsgálóbizottság tagja is a csütörtöki szavazás előtt. Jim Banks, republikánus képviselő, aki Trump elkötelezett híveként ismert, ezzel szemben kijelentette, hogy Bannon mindössze a demokraták bűnbakja.

Bannon a 2016-os elnökválasztás idején Donald Trump kampánymenedzsere volt, majd hét hónapig tanácsadóként dolgozott a Fehér Házban. Az elnök 2017 nyarán bocsátotta el. (MTI, BBC)

Jó reggelt! Már csak egyetlen nap a hétvégéig, úgyhogy ma érdemes megtolni a hírfogyasztást!

4 legfontosabb hírünk most

• Szétbombázott médiavilágot hagy maga után az orbáni pártállam mintakádere
• A tudósok segítő kezet nyújtottak a járványkezelésben a politikának, csak nem volt ott senki, aki elfogadja
• Több nyugati ország is azzal vádolja a fehérorosz vezetést, hogy ők szervezték a lengyel határnál kialakult válságot
• Műholdképen látható, hogyan változott meg Budapest zöldfelületének intenzitása az elmúlt 30 évben

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

Az elmúlt 30 évben megváltozott a fővárosi zöldfelület intenzitása, csökkenés leginkább a kertvárosok magánkertjeiben ment végbe, míg a növekedés főleg a rozsdaterületeken, parlagokon történt – erről írt kedden oldalán Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze. Posztjában azt is említette, hogy ezt a csökkenést a műholdas infrafotók is megerősítik. Kíváncsiak lettünk, így elkértük tőle a felvételt, ez látható nagyban a cikk tetején.

A zöldfelület-intenzitás változását vizsgáló térképhez 1992-es és 2015-ös műholdas infrafotókat vetettek össze a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. kutatásában. A térképen sötétebb piros foltok jelölik azokat a területeket, ahol ebben az időszakban jelentős, 25 százaléknál nagyobb csökkenés látható a zöldfelületek intenzitásában, világos piros szín jelöli az enyhébb, 10-25 százalék közötti változást, sárgás szín jelöli azt, ha nem történt változás (ami persze azt is jelentheti, hogy eleve nem volt ott zöldfelület már 1992-ben sem), világos zöld a 10-25 százalék közötti növekedést, míg a sötétebb zöld a 25 százaléknál nagyobbat.

Rápillantva a térképre jó hírnek tűnhet, hogy látni rajta nagyobb sötétzöld foltokat is, de Bardóczi Sándor elmondása szerint ezek legtöbbször a rozsdaövezeteket jelölik, melyeket egyszerűen ellepett a gaz. Az egyik legnagyobb egybefüggő sötétzöld felület például éppen Rákosrendező:

Budapest főtájépítésze posztjában hangsúlyozta, hogy a kiemelt beruházások és a zöldmezős ingatlanfejlesztések ellenére a zöldfelületi intenzitás csökkenése leginkább a budai és a pesti „zöld” kerületeket sújtotta az elmúlt 30 évben. Ez pedig egy olyan probléma, melynek megoldása a kertes házak tulajdonosainak kezében van.

Bardóczi szerint alapvetően két oka van a kertvárosi zöldfelületek zsugorodásának: egyrészt az ingatlanfejlesztés és a túlburkolás. Jellemző, hogy egyre jobban beépítik a telkeket, a külső kerületekben nagyobb házak épülnek, gépkocsiparkolóval, melléképületekkel, terasszal és műfűvel.

De gondot jelent az is, hogy ahol meg is marad a kert, ott is sokszor nem gondozzák megfelelően:

„Kényelmetlen és időrabló lett összeszedni a lombot, ráhull a parkoló autóra, belehull a medencébe: egyszerűbb kivágni. Divattá vált az örökzöld, ami egyformán néz ki minden évszakban. Megjött a diófúró légy, régóta itt van a rózsafélék nagy családját támadó tűzelhalás, a vadgesztenyét támadó aknázómoly vagy a több fajt is megcsócsáló amerikai szövőlepke. Ezek pusztítják a kiskertek fáit is, de a pótlásuk nem érkezik. Ha érkezik, akkor is főként örökzöldekkel, például tujával, hamisciprussal. Ha pedig össze is gyűjtődik a lombhullatók lombja, akkor is gyakorta végzi az FKF zöldhulladék zsákjaiban, azaz kikerül a kertből. Ezzel pedig értékes tápanyagtól fosztjuk meg a kertünket, szegényebbé tesszük azt. Elég nagy a baj”

– írja Bardóczi, majd kiemelte, hogy a Zöld Budapest egyik kulcsa a magánkertekhez való hozzáállásban van. És mivel ezek a területek magántulajdonban vannak, a főváros nem szabhatja meg, hogy ki mit tegyen a telkével, ezért csak kérni, szemléletet formálni tudnak.

Bejegyzésének második fele ezt a célt szolgálja: részletesen ír arról, hogy mennyire fontos, hogy a fákat tápanyagokkal ellátó gyökérgombák maguk is megfelelő tápanyagokhoz jussanak, ehhez pedig keresve sem lehetne jobb forrást találni az őszi lombnál, amit a fa alá halmozunk.

„Jobb helye van ott, mint a műanyag zsákokban. Lebomlik, nem veszélyes, takarja a talajt és gyommentesen tartja azt. Az ágyásokban is. Sokat emlegetjük manapság a körforgásos gazdaságot. Ez az egyik legelemibb körforgásos gazdaság, a saját kertünk körforgása. Ahol a lomb nem nylonzsákokba száműzött és ad blue adalékkal működő dízelteherautókkal ezer tonna számra elszállított “hulladék”, hanem szállítás, égetés, újrafeldolgozás nélkül helyben előállított tápanyag, amit egyébként drága pénzen veszünk meg a barkácsáruházak kerti részlegén. Csak a munkánkat igényli, pénzt nem” – írja erről Bardóczi Sándor.

De a lombok fák alatt hagyása mellett szól az is, hogy a kerti munkánál kevesebb stresszoldó tevékenység létezik, és aki csak az örökzöldet szeretné látni a kertjében, az eleve lemond az évszakok ajándékáról, és a tápanyagról is, amit ingyen ad a kert.

„Szóval: ha ma valaki újbudai, hegyvidéki, óbudai, újpesti, angyalföldi, zuglói, kőbányai, sashalmi, mátyásföldi, cinkotai, rákosmentei, kispesti, wekerle-telepi, pesterzsébeti, soroksári, csepel kertvárosi, budafoki, nagytétényi kerttulajdonosként akar tenni valamit a fővárosi zöldért, körforgásos gazdálkodásért, klímáért, az a kertjében kezdje. Ültetésre, lombgyűjtésre, komposztálásra, ágdarálásra, faapríték talajtakarásra fel! Szezonja van. Felejtsük el a nylon zsákokat. Műveljük saját kertjeinket!” – írja bejegyzése végén Budapest főtájépítésze.