Horváth Bence

Két robbanás történt, és lövöldözés tört ki egy kabuli katonai kórháznál kedden, az egészségügyi minisztérium egyik illetékese azt mondta, hogy legalább 19 ember meghalt, és ötvenen megsebesültek a tűzharcban.

A támadók kiléte egyelőre nem ismert, de a Bakhtar, az afgán kormány hivatalos hírügynöksége szemtanúkra hivatkozva azt közölte, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet több fegyverese hatolt be a kórházba, és összetűzött a biztonsági erőkkel. Az afgán belügyminisztérium tájékoztatása szerint biztonsági erőket küldtek a helyszínre.

Egy olasz segélyszervezet korábban arról tájékoztatott a Twitteren, hogy az incidens helyszínéről kilenc sebesültet szállítottak az általa működtetett kabuli kórházba.
Bilal Abdul Karim, a tálib kormány tájékoztatási és kulturális miniszterének helyettese azt mondta a Tolo Newsnak, hogy az első robbanás a kórház bejáratánál, a második - szemtanúk elmondása szerint tíz perccel később - a környékén történt. Karim szerint a támadók szemlátomást civileket vettek célba. A helyi lakosok által megosztott fotókon füst gomolyog a városnegyed felett.

A szóban forgó, négyszáz ágyas katonai kórház, amely az ország első köztársasági elnöke, Szardar Mohammed Daud Hán nevét viseli, abban a kabuli városnegyedben van, ahol korábban diplomáciai képviseletek is voltak. Az intézményt a védelmi minisztérium működteti.

Amióta a tálibok augusztus közepén elfoglalták Kabult, és átvették a hatalmat az országban, az Iszlám Állam támadások sorozatát hajtotta végre mecsetek és más afganisztáni célpontok ellen. Négy évvel ezelőtt, 2017-ben dzsihadisták több mint harminc embert öltek meg ugyanebben a kórházban. (MTI)

Az utóbbi időszak csapadékszegény időjárása következtében rendkívül alacsony vízállás alakult ki a Duna magyarországi szakaszán, de ez lehetővé tette, hogy a szokásosnál is precízebben mérjék meg a vízhozamot, illetve a vízszintet az egyes ellenőrzőpontokon - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) kedden az MTI-vel.

Azt írták, hogy az alacsony vízszint miatt már 38 napja szivattyúval kell pótolni a vizet a ráckevei (soroksári) Duna-ágba az élővilág védelméért és a vízminőség megőrzéséért.

Tájékoztatásuk szerint Budapesten kedd reggel mindössze 87 centiméter volt a folyó vízszintje. Ilyen kis értékek átlagosan csak kétévenként fordulnak elő.

Ez a helyzet viszont "ritka lehetőséget kínált a vízügy szakembereinek egy speciális felméréssorozatra". Mivel a következő napok esőzései miatt vízszintemelkedés várható, a méréseket az elmúlt hétvégén végezték el az OVF koordinációjával a győri, a budapesti és a bajai vízügyi igazgatóság szakemberei.

A vizsgálatok során a Duna több száz kilométeres hazai szakaszán a meghatározó helyszíneken pontosíthatták a mederben lévő víz mennyiségének, illetve magasságának adatait - írta az OVF, hangsúlyozva: az úgynevezett kisvízszintrögzítés friss adataival a folyó hazai szakaszán biztonságosabbá válik a hajózás és pontosabbá a hidrológiai előrejelzés.

Hivatalos eljárásban, csoportosan elkövetett bántalmazás és más bűncselekmények miatt vádat emeltek hét rendőr ellen - tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség kedden az MTI-t.

A közlemény szerint június 3-án este Budapesten a rendőrök garázdaság miatt intézkedtek egy férfi ellen, akit aztán ellenszegülő és támadó magatartása miatt előállítottak egy kerületi kapitányságra.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vádirata szerint a férfit a rendőrök az intézkedés helyszínén, majd a kapitányságon is többször bántalmazták, emiatt többszörös bordatörést és a felsőtestén zúzódásos sérüléseket szenvedett. A légmell kialakulása a sértettnél életveszélyes állapotot idézett elő, amely orvosi segítségnyújtás nélkül nem lett volna elhárítható.

Az első bántalmazást a sértett akkor szenvedte el, amikor az intézkedés kezdetén az egyik rendőr felé lépett, aki előbb eltolta magától a férfit, majd megragadta a nyakát, és több másodpercig, kisebb erővel szorította. A férfi ellenállást tanúsított, az autója kulcsát eldobta, és egy széket rúgott az egyik rendőr felé, aki erre ököllel fejen ütötte őt.

A kapitányság befogadóhelyiségében a korábban a sértett nyakát megszorító rendőr megragadta a férfit a felsőtestén, lenyomta egy sámlira, közben ököllel megütötte a hasát.

Később egy rendőr - a korábbi bántalmazó és egy másik kollégája támogatásával - gázspray-t fújt a zárt légterű előállító-helyiségbe, ahol a sértett egyedül volt.
Egy óra elteltével három rendőr bement a helyiségbe, és testszerte kitartóan rugdosta, valamint tenyérrel és ököllel ütötte a sértettet.

A bántalmazásban részt nem vevő, de azt észlelő rendőrök a történteket nem jelentették, nem léptek fel ellene, sőt egyikük a támogató jelenlétével segítette az elkövetést, így valamennyien bűncselekményt követtek el a nyomozó ügyészség szerint.

A fogdai bántalmazásban résztvevő három rendőr szolgálati viszonya megszűnt, majdnem négy hónapig voltak letartóztatásban - áll a közleményben.

A G7 közölt hosszabb cikket arról, hogy mennyire keveset keresnek a teljes állásban foglalkoztatott tanársegédek és adjunktusok a magyar egyetemeken. A lapnak nyilatkozott egy harmincas évei elején járó tanársegéd, aki az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozik, jelenleg nettó 155 ezer forintért. Abban bízik, hogy jövőre kinevezhetik adjunktusnak, ekkor fizetése nettó 185 ezer forint lehet. Viszont azon a szinten akár 10-15 évig is megragadhat valaki, ezen a ponton ugyanis látványosan le tud lassulni az akadémiai karrier előrehaladása.

A férfi inkább szenvedélyként tekint az egyetemi munkájára, semmint karrierként, és sok kollégájához hasonlóan van másodállása is, ami anyagi szempontból a főállása. „Tulajdonképpen luxus, hogy egyetemi oktatóként dolgozhatok. A lakásomat a szüleimtől kaptam, nem fizetek lakáshitelt. Csak azért engedhetem meg magamnak, hogy ilyen iszonyatosan keveset keressek, mert privilegizált helyzetben vagyok. Persze kérdés, meddig tudok így egyensúlyozni a két munka között.” – mondja erről a lapnak.

A cikkben megszólalt egy vidéki egyetem tanszékvezető adjunktusa is, aki 204 ezer forintot visz haza. Ebből 20 ezer forint a tanszékvezetésért jár, de ez el is megy az ingázásra. Ő folyamatosan keres jobban fizető munkákat, menne akár külföldre is. Az alacsony bérek mellé ugyanis kifejezetten sok feladat vár rá: hetente 18-20 45 perces órát kell megtartania, és publikációs kötelezettségei is vannak. Mivel rendkívül nehéz új oktatókat szerezni, a már meglévőket túlterhelik. Ha 5-6 év múlva docens lehet, akkor a jelenlegi bértábla alapján nettó 260 ezer forintot is kaphat majd.

Tavaly Facebookon sok megosztást ért el egy adjunktus posztja, melyben arról írt, hogy kevesebbet keres, mint a Lidl raktárosa. Akkor többen is írtak arról, milyen keveset visznek haza hasonló munkákért. Mint a G7 írja, idén arányosan nézve még rosszabb lett a helyzet, hiszen a lapnak nyilatkozó férfi diplomával, nyelvvizsgával rendelkező, hároméves doktori képzéssel a háta mögött bruttó 220 ezer forintos kezdőfizetéssel indíthatott, míg az idei szakmunkás minimálbér bruttó 219 ezer forint.

A lap cikke bemutatja, hogy a folyamatosan emelkedő garantált bérminimum és havi bruttó átlagkereset mellett hogyan értéktelenedett el fokozatosan az egyetemi oktatók alapjuttatása: míg 2008-ban a garantált bérminimum durván a fele volt a tanársegédi alapbérnek, az idei évre megszűnt a különbség.

A magyar tanársegédi és adjunktusi bérek nemzetközi összevetésben is kirívóan alacsonyak, és a korábbi évek tanulmányai is megmutatták, hogy Magyarország 2014 óta nagy mértékben csökkentette a felsőoktatásra szánt forrásokat.

Idén, a modellváltásnak nevezett átalakítás során 15 százalékos béremelést hajtott végre a kormány, ezt több egyetemen csak év végén kezdik el átvezetni a bérekre, de a G7 cikke szerint a tanársegédi alapjuttatás az emeléssel is a garantált bérminimum közelében fog maradni. A 2022 elejére beígért következő, 15 százalékos újabb emelés pedig nem jár mindenkinek, az intézmények maguk dönthetnek majd arról, hogy ki kapjon belőle, az alapítványok alá kiszervezett egyetemeken a teljesítményértékelési rendszer alapján történhet majd a források elosztása.

Az alacsony bérekkel kapcsolatos kritikákra az Emmi és az ITM korábban azzal reagált, hogy a bértáblás összegek csak a minimumot jelentik, és az oktatók többek között a hazai és EU-s pályázatok miatt ennél többet keresnek. Ugyanakkor a G7-nek nyilatkozott Dráviczki Sándor, a Nyíregyházi Egyetem oktatója és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) elnöke, aki elmondta, hogy az informatikai vagy műszaki területen ez így van, de például a bölcsészkarokon és a pedagógusképzésben szűkösek a pályázati lehetőségek. Ráadásul az esetleges nyertes pályázatok sokszor jelentős további feladatokkal járnak, azaz csak jóval nagyobb munkateher mellé járhat több pénz.

Kedden Lengyelország több városában is tüntetések zajlottak, miután kiderült, hogyan halt meg egy terhessége 22. hetében járó nő még szeptemberben. A tüntetők szerint a nő az első áldozata a tavaly év végén szigorított abortusztörvénynek, amit a lengyel alkotmánybíróság is jóváhagyott. Varsóban az alkotmánybíróság, illetve a kormányzó PiS épülete előtt is tüntettek.

Jolanta Budzowska, egy orvosi műhibaperekkel foglalkozó ügyvéd pénteken írt a közösségi médiába egy nőről, aki kórházba került, mert nem volt elegendő magzatvize. Az ügyvédnő elmondása szerint az orvosok megvárták, amíg a magzat elhal, a nő pedig ezután belehalt a vérmérgezésbe. Budzowska szerint a nő halála az alkotmánybíróság rendelkezésének következménye.

Hétfőn az ügyvéd, illetve az elhunyt nő családja újabb részleteket hozott nyilvánosságra. Ez alapján a nő 30 éves volt, szeptember 22-én halt meg Pszczyna város kórházában. Elmondásuk szerint a kórházba került nő arról tájékoztatta őket, hogy az orvosok kivárásra játszottak, meg akarták várni, amíg elhal a magzat, és nem szakították meg azonnal a terhességét. A család és az ügyvéd közlése szerint a katowicei ügyészség nyomozást indított az ügyben.

Lengyelországban 1993-ban hoztak meg egy rendkívül szigorú törvényt, ami csak három esetben engedélyezte az abortuszt: ha a terhesség nemi erőszak eredménye, ha a nő élete vagy egészsége veszélyben van, vagy ha a magzatnak veleszületett rendellenessége van. De az alkotmánybíróság tavaly év végén a kormányzó ultrakonzervatív Jog és Igazságosság párt nyomására tovább szigorított a feltételeken. Arról, hogy ennek milyen következményei voltak az országban, idén nyáron részletesen írtunk.)

Elméletileg a kórházba került nő terhességét meg lehetett volna szakítani, hiszen a nő élete veszélybe került. De jogvédők szerint a szigorítás után az orvosok ilyen esetekben sem mernek cselekedni, mivel félnek az esetleges eljárásoktól és szankcióktól. (AP)

A kognitív terápia atyjaként is emlegetett Aaron T. Beck hétfőn, százévesen vesztette életét, írja a Guardian. A pszichoterapeuta Beck életműve alapjaiban változtatta meg azt, ahogy többek között a depressziót diagnosztizálták és kezelték.

Halálhírét lánya, a szintén kognitív terápiával foglalkozó Judith Beck közölte, aki elmondta azt is, hogy apja egészen élete végig dolgozott, és aktívan segítette a területen dolgozó kutatók és diákok munkáját.

Az Egyesült Államokban született Beck a hatvanas években az egyik megalkotója volt a kognitív viselkedésterápia módszertanának, ami alapjaiban forgatta fel a pszichoterápia működését. E módszertan szerint ugyanis a depresszióval vagy szorongással küzdő pácienseknek nem a gyerekkorukból magukkal hozott, sokszor elfeledett konfliktusokat kell felszínre hozniuk, hanem azokra a torzult, hibás gondolati sémákra kell nagyobb figyelmet szentelniük, melyek érzelmi problémák kialakulásához vezetnek. A kognitív terápia célja, hogy megtanulja felismerni azokat a negatív gondolatokat, amelyek az átélt, kellemetlen állapothoz vezettek.

Azaz a rejtett és elfojtott, régről hozott konfliktusok helyett a kognitív viselkedésterápia képviselői szerint sokkal inkább a mentális problémákkal küzdő személyek belső monológjai felé érdemes fordulni. Beck arra jött rá, hogy ha a páciensek megtanulják felismerni a negatív, automatikusan fellépő gondolataikat, például hogy örökké kudarcra vannak ítélve, vagy hogy senki se szereti őket, akkor racionális eszközökkel túl is léphetnek ezeken a félelmeken, ez pedig csökkentheti a szorongásukat. Beck megfigyelte azt is, hogy az eredmények a terápia végeztével is megmaradnak, mivel a páciensek eszközt kaptak ahhoz, hogy e problémákat kezeljék.

A szigorú keretek között zajló, tudományos alapokon nyugvó kognitív terápia az elmúlt évtizedekben világszerte elismert és sokat alkalmazott módszer lett, amit depresszió mellett táplálkozási zavarok, pánikbetegségek és alkohol- illetve egyéb függőségek esetében is alkalmaztak.

A Guardian cikke megjegyzi, hogy Beck rendkívül pragmatikus megközelítésének persze megvoltak a kritikusai is, akik szerint az egész maximum csak arra jó, hogy egy kis lelket öntsön a páciensekbe. Ugyanakkor a módszert ma már világszerte tanítják a pszichológushallgatóknak.

Beck élete során 17 könyvet írt, több mint 500 cikk szerzője vagy társszerzője volt, és számos rangos díjat is megkapott. Tanulmányainak többsége saját folyóiratában, a Cognitive Therapy and Research című lapban jelent meg, többek között azért is, mert a mentális egészséggel foglalkozó irányzatok többsége nem fogadta el a nézeteit.

2005-ben és 2014-ben beszélgetett a dalai lámával is, és megállapították, hogy a kognitív viselkedésterápiában és a buddhizmusban sok a közös vonás.

Víz alatti hegynek ütközött október elején a Dél-kínai-tengeren a Connecticut amerikai tengeralattjáró - állapította meg az amerikai haditengerészet két védelmi tisztségviselő hétfői közlése szerint. Hozzátették: az ügyben később lesz hivatalos tájékoztatás.

Az eset után a haditengerészet azt közölte, hogy a nukleáris meghajtású tengeralattjáró járőrözés közben nekiütközött egy azonosítatlan tárgynak. A balesetben a jármű megrongálódott, és több tengerész könnyebben megsérült, de halálos áldozat nem volt. A Connecticut egy nemzetközi hadgyakorlaton vett részt.
Kína, amely a tenger csaknem egészét magának követeli, és számos katonai bázist hozott létre az ott található kis szigeteken, jelezte akkor: mélységesen aggasztják a történtek.

A név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselők hozzátették most, hogy a tenger alatti hegy nem szerepelt a haditengerészet térképén.

Az Egyesült Államok és szövetségesei rendszeresen járőröznek a térségbeli nemzetközi vizeken, kihasználva a hajózás szabadságához fűződő jogukat. Kína nemtetszéssel figyeli ezeket az eseményeket. (MTI, CNN)

Jó reggelt, itt a hidegfront, és itt vannak mellé érdekesebb cikkeink a hosszú hétvégéről és hétfő reggelről.

4 legfontosabb hírünk most

• Három aggasztó fejlemény, ami táplálja az ellenségeskedést a Balkánon
• Miheil Szaakasvili újabb forradalma hamvába holt, mielőtt istenigazából kibontakozhatott volna
• Az biztos, hogy nem a karantén fogja megállítani nálunk a negyedik hullámot
  
• Volt egy csomó ember, akik a mai oltásellenesekhez hasonlóan azt mondták, hogy ez az egész hazugság

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

A NAV online felületén vasárnap vált elérhetővé a gyermeket nevelő magánszemélyek szja-visszatérítéséhez szükséges nyilatkozat, írja a Portfólió. A VISSZADO-nyilatkozatot 2021. december 31-ig lehet benyújtani.

Mint a lap írja, a nyilatkozat NAV honlapján az Szja-visszatérítés ablakból a nyilatkozatra kattintva (https://szjavissza.hu), ügyfélkapus azonosítással érhető el az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) felületén. A nyilatkozat kitöltéséhez előbb az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Szja-visszatérítés feliratra kell kattintani.

A nyilatkozatot a NAV előre kitölti a rendelkezésre álló adatokkal. A Portfólió cikke szerint a családi pótlékot folyósító szerv adatszolgáltatását követően, várhatóan november második hetétől az utalási adatokat is betölti a NAV, ezt érdemes megvárniuk azoknak, akiknek családi pótlékot folyósítanak. Ha a NAV által ismert adatok teljes körűek, akkor a nyilatkozat benyújtására nincs szükség, teszi hozzá az adóhatóság.

A nyilatkozatot persze be lehet nyújtani papíron, postán feladva vagy személyesen beadva, illetve az ÁNYK segítségével is.

A NAV nem utal 2022. február 15-éig kedvezményelőleget, ha nem ismeri az utaláshoz szükséges adatokat azért, mert valaki elmulasztja a nyilatkozatát benyújtani az év végéig. Ilyenkor a visszatérítéshez való jog a 21SZJA adóbevallásában érvényesíthető 2022. május 20-áig, írja még a cikk.

Kínai közösségi oldalakra felkerült beszámolók szerint sokaknak nem sikerült jól a sanghaji Disneylandbe eltervezett halloween-i szórakozása, miután a vidámpark összes járatát leállították, és a 34 ezer benn lévő embert végigtesztelték. A Guardian által idézett beszámolók szerint a látogatók nyugodtan fogadták a dolgot, a legtöbben megnézték tűzijátékot, majd elindultak kifelé, ahol mindenkit teszteltek.

Mint valaki viccelődve megjegyezte, sosem gondolta volna, hogy a leghosszabb sor a Disneyland-ben épp egy orvosi tesztnél lesz majd. A helyszínről aztán 200 busz vitte haza az embereket, ahol kétnapos karantén, majd egy ismételt teszt vár rájuk. Előttük százezer ember járt már a parkban a hétvégén, őket is tesztelni fogják.

Minderre azért volt szükség, mert egy szombati látogató koronavírus-tesztje később pozitív lett. A helyi sajtóbeszámolók még abban sem értettek egyet teljesen, a sanghaji lakos járt-e egyáltalán a Disneylandben, ugyanakkor a rendkívül szigorú kínai járványügyi szabályok miatt így is szükség volt a park lezárására, ami szerdáig nem is fog újranyitni.

Kínában hétfőn 54 új esetet regisztráltak, ami ugyan világszinten (vagy akár csak magyarországi szinten) rendkívül alacsony, ugyanakkor Kínában zérópolitikát akarnak vinni a járvánnyal szemben. A koronavírus teljes kizárása egyre nehezebb feladatnak tűnik a deltavariáns miatt, aminek eddig 500 esetét regisztrálták, immár 16 tartományból. A kínai vezetés rendre tömeges tesztelésekkel, a tömegközlekedés befagyasztásával és helyi, korlátozott méretű lezárásokkal reagál.

Csianghszi tartományban például az összes közlekedési lámpát pirosra kapcsolták, így állítva le a teljes forgalmat, miután közel két év után felfedezték az első fertőzöttet. Ez azonban már a helyieknek is sok volt, a zúgolódás hatására végül ezt a lépést feloldották.

Tovább nőtt a kereslet a családi házak iránt, az mfor.hu piacot áttekintő cikke szerint ez összefüggésben lehet azzal is, hogy a járvány negyedik hullámát megint szigorítások kísérik, és ilyenkor ismét sokakban felmerül az igényt, hogy lakásokból házakba költözzenek. Ez pedig jelentős áremelkedéshez vezet.

A legnagyobb érdeklődés a budapesti agglomeráció családi házaiért megy, több tízezer ember gondolkodik azon, hogy odaköltözne. Az mfor.hu cikke szerint különösen a keleti és délkeleti települések a népszerűek, mert ott még 15-25 százalékkal olcsóbbak a házak, mint az északon vagy nyugaton fekvő településeken. A lap által idézett becslések szerint tavaly októberhez képest 10-14 százalékkal többért lehet eladni egy családi házat. Fellendült a romos, régi házak értékesítése is, melyeket aztán jellemzően teljesen lebontanak, és a helyére 2-4 lakásnak helyt adó ikerházakat emelnek, minimális kerttel.

A fővárosi családi házak átlagos négyzetméterára 529 ezer forint, ami 10,9 százalékos emelkedés a tavalyhoz képest. Egyedül a 18. és a 23. kerületben nem növekedtek jelentősen a családi házak árai.

Ehhez képest a budai 2. és 12. kerületben 800 ezer forint felett van a négyzetméterár, míg a 3. és 11. kerületben 650-700 ezer forint körül. A pesti oldalon Zugló a legdrágább, 608 ezer forinttal, a többi kerület átlagos négyzetméterára 500 ezer forint körül alakul.

Országosan is lehetett tapasztalni a drágulást, főleg a nagyobb iparvárosok külső részeinél. Debrecen és Szombathely körzeteiben 40 százalékot meghaladó drágulást mértek.

Nem csökkent a lakások ára sem Budapesten: a téglalakások ára 3,5 százalékkal emelkedve, már 762 ezer forintos átlag négyzetméternél jár, míg a panelek 7,5 százalékot drágultak.

• Ma már nem számít tabunak a halál témája, de a mindennapi, hétköznapi halálesetekre még mindig alig jut figyelem.
• Szinte mindenkinek az a legjobb, ha otthonában halhat meg, de sokaknak erre még mindig nincs lehetősége.
  
• A halálhoz kapcsolódó hagyományos rítusok nagyrészt kivesztek, de elkezdtek megjelenni új szokások.
• A Covid okozta halálokat sokszor komplikált gyász követheti, és sokan lehetnek, akik nehezen fognak tudni megbirkózni hozzátartozóik elvesztésével.
  
• Interjú Hegedűs Katalinnal, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének docensével, aki pár évvel ezelőtt könyvet is írt arról, hogy milyen a jó halál, és miért van olyan kevés belőle.

Lehet arról beszélni, hogy milyen egy társadalom viszonya a halálhoz? Ha igen, akkor mit lehet elmondani a hazai viszonyokról? Mennyit foglalkozunk a halál kérdésével?

Mára az egész téma elég divatossá vált, nagyon sokan írnak róla, rengeteg könyv jelenik meg, Irvin D. Yalom kifejezetten népszerű. És rengeteg közhelyet puffogtatnak az emberek, hogy a halál tabu, hogy nem beszélünk róla. Harminc évvel ezelőtt, amikor elkezdtünk foglalkozni ezzel a témával, akkor ezek még bombasztikus kijelentések voltak, de úgy érzem, hogy mára nagyon elcsépeltté váltak. Az, hogy a halál tabu lenne, vagy hogy nem beszélünk róla, szerintem már nem nagyon állja meg a helyét.

De a mindennapi halálról még mindig nem esik elég szó. Pár évvel ezelőtt az ELTE médiaszakán tartottunk egy Halál és média kurzust, amin a hallgatók kiválasztottak tetszőleges két hetet az évből, és megnézték, hogy az ország legolvasottabb híroldalain hogyan jelenik meg a halál témája. És azt találták, hogy balesetről, híres emberek haláláról és mindenféle extrém halálesetekről rengeteg hír van, de a hétköznapi halálesetekről, az életvégi döntésekről, a hospice-ről, az eutanáziáról, az egész téma személyes vonatkozásáról nem voltak cikkek. A 600 vizsgált cikk kb. 1 százaléka foglalkozott hasonló kérdésekkel. Ez a fő problémám: a szenzációs részt hangsúlyozza mindenki, és a mindennapi halál vagy a személyes döntések kérdése érdektelen.

Évente több mint százezer ember hal meg Magyarországon, döntő többségük idősen. Ha csak a gyászoló közeli családtagokkal számolunk, évente több százezer embert érint ez a kérdés. Miért nem beszélünk többet erről?

Megint visszajutunk a közhelyekhez: mert kiveszett a kultúrája. Régen a halál a családon belül zajlott, mindenki látott mindent, mindenki jelen volt. Most nem vagyunk jelen, eltávolodik az egész tőlünk. Ez a járvány miatt különösen előjött, ott abszolút nem tudtunk jelen lenni a haláloknál.

Azzal pedig, ahogy eltávolodik, egyre kevesebbet is beszélünk róla, kialakulnak olyan közhelyes mondatok, hogy „betettük a krónikus osztályra és meghalt”, vagy hogy „hát nagyon öreg volt, és meghalt”, de nem részletezzük, nem beszélünk róla, főleg nem a gyerekek előtt.

Ez egy meghatározó attitűd: az emberek többsége például olyanokat mond, hogy nem szeret kórházba menni, ott kórházszag van, szörnyen néznek ki a haldoklók. De hát ki szeret kórházba menni? Senki. Vagy a másik gyakori eset, hogy valaki azt mondja, szeretné, ha az anyukája úgy maradna meg az emlékezetében, amikor még szép volt, fiatal volt, nem akarja látni, hogy öreg, leromlott az állapota vagy meghalt. Ez meg egyszerűen hülyeség: persze, az ember idős korára sokszor hanyatlik, de miért nem akarok szembesülni ezzel a helyzettel? Ezek az eltávolítások nagyon jól egybecsengnek azokkal a mondatokkal, hogy „betenni” valakit az otthonba.

• A strand partjánál tervezett betonozás ellen tiltakozva kezdtek el szerveződni a helyiek Szálkán, de hamar kiderült, hogy jóval nagyobb beruházások is várhatnak az apró falura, és hamarosan lebetonozhatják a kedvelt kirándulóhelyhez, a medvehagymás réthez vezető erdei utat is.
• A civilek ésszerűbb növekedést és több beleszólást szeretnének a falu fejlesztésébe, a települést 18 éve vezető és a strandot tulajdonló polgármester szerint viszont az összes fejlesztési tervről régóta tudhatott mindenki és nincs ok az aggodalomra.
• Riport a Tolna megyei Szálkából, ahol a helyiek attól félnek, hogy hirtelen beáramló források végleg átalakíthatják azt a falut, amit megismertek.

Szálka festői, 5-600 fős falu Szekszárdhoz közel, a Tolnai-dombságban, egy erdőkkel övezett gyönyörű tóval. Pár évvel ezelőtt jártam itt először, és rögtön az egyik kedvenc magyar falvam lett, vissza is tértem már azóta. Emiatt aztán idén tavasszal meglepve olvastam az online petíciót, ami a szálkai strand partjának lebetonozása ellen szerveződött.

A szálkai tónál nyugodtabb és természetközelibb tavat ugyanis nehéz elképzelni, és egyszerűen érthetetlennek tűnt, hogy mi szükség lehet ott betonozásra. Már akkor megkerestem a tiltakozást elindító, frissen alakult Szálkai Civil Összefogás nevű szerveződést, hogy szívesen írnék a történtekről, de hosszú időn át nem akartak a sajtó elé állni. Mint a kezdeményezés szóvivője, Nemes Richárd elmondta, hónapokon át arra törekedtek, hogy az ügyet helyben rendezzék.

A tiltakozás végül részben sikeresnek bizonyult, a civilek mégsem elégedettek: az elmúlt hónapokban a tópart betonozásán túl több olyan tervezett beruházásra is fény derült, ami szerintük alapjaiban változtathatná meg a falu képét, és végleg odalehet az a Szálka, amit ismernek. És eljött az a pont is, amikor arra jutottak, hogy helyi tiltakozással és petíciókkal nem fogják más belátásra, vagy legalábbis egyeztetésre bírni a polgármestert, ezért készek újságíróknak is beszélni a kialakult helyzetről.

A helyszínen járva aztán kiderült, hogy Szálka egyedi, sajátos sztorija mögött olyan rendszerszintű okok is felbukkannak, melyek egy rakás további magyar település életét is alakíthatják: az uniós pályázatok és források hatása, a beköltöző, tudatosabb lakók és a régi viszonyokban szocializálódott helyi vezetés konfliktusa, vagy a minden áron fejleszteni és növekedni akarók, illetve a meglévő értékeket védeni kívánok érdekütközése.

Elhordták a domboldalt

Nemes Richárd tíz éve költözött családjával Szálkára, előtte a közeli Szekszárdon, azelőtt pedig Budapesten éltek. Egyik alapítója a Szálkai Civil Összefogás nevű szerveződésnek, ami a petíciót is indította, és ami az elmúlt hónapokban több alkalommal is igyekezett ötletekkel, véleményekkel befolyásolni az önkormányzat terveit, egyelőre nem sok sikerrel. Mint meséli, ahhoz, hogy a helyiek szervezkedni kezdjenek és aláírásgyűjtésbe fogjanak a strandra szánt betonozás miatt, az is kellett, hogy 2019-ben egyszer már tehetetlenül végignézzenek egy komolyabb területrendezést.

Szálka központjából indul el a domb teteje felé a Napfény utca, ahova az elmúlt évtizedben a legkülönfélébb stílusú és méretű házak és villák épültek, az utca mára pedig gyakorlatilag betelt. Az utca végén, ahonnan korábban egy földút vezetett végig a dombgerincen, melynek egyik oldalán egy Natura 2000-es erdő fekszik, az elmúlt hónapokban új betonút épült, és minden jel szerint hamarosan megindulhat majd az új ingatlanok építése az út másik, nem erdővel borított oldalán. Bár a terület besorolása hivatalosan nem változott meg, Nemes elmondása szerint a Natura 2000-es tábla az erdő széléről pár hónapja egyszerűen eltűnt.

Ez a beruházás alapvetően alakíthatja majd át Szálka képét, hiszen a falu egy völgyben fekszik, melyet eddig fákkal borított dombok vettek körbe, de az egyik dombra most pazar panorámájú ingatlanok kerülhetnek.

A falukép átalakulása már e építkezések előtt elkezdődött: 2019 nyarán az egyik dombtetői ingatlan tulajdonosa komoly földmunkákba kezdett, rézsűsen kivájta a domboldalt és elhordott egy csomó földet. Mint utólag kiderült, engedély nélkül, amiért aztán a bejelentés után az illetékes hatóság meg is bírságolta. De a bírság persze már nem változtatott azon, hogy odalett a korábbi, növényekkel borított domboldal. Mint Nemes meséli, Szálka völgybeli része a mai napig magán viseli egy sváb falu sok jellegzetességét, és ennek részét képezték a dombra felfuttatott kertek: a helyiek régen ugyanis inkább a völgybe építkeztek, és a domboldalra telepítették gyümölcsöseiket, szőlőjüket. Ebből vájt ki egy komolyabb darabot a telektulajdonos 2019-ben, és aztán az ő telkéhez is vezető 700 méteres utat épített az önkormányzat uniós forrásokból, amelyet hamarosan át is adnak majd.

„Ez kész van, ezzel már nem tudunk mit csinálni, sosem lesz már olyan, mint volt” – mondja erről Nemes, aki leginkább azt kifogásolja, hogy a helyieknek fogalmuk sem lehet arról, mit tervez a tulajdonos a telekre, és az önkormányzathoz is hiába fordultak, nem kaptak tájékoztatást. Másfél év elteltével még mindig nem tudják, hogy egyetlen villa, esetleg szálloda vagy lakópark épülne majd oda. „Ha ennek a területnek a tulajdonosa megkereste volna az érintett lakosokat, bedob egy tájékoztatást a postaládákba, megmutatja a látványterveket, és szól előre a földmunkáról, szerintem már rég túl is lennénk az egészen” – mondja erről.

Önmagában abban persze semmi meglepő nincs, hogy a helyiek, akik megszokták, hogy hogy néz ki a falu, nem feltétlen szeretnék, ha tovább nőne a település.

„Valahol logikus ez, azért költözöl ide, amit látsz. Nyugi van, csend van, ez a falu még mindig nagyon jó, a turisták is ezért jönnek ide” - mondja Nemes, aki hangsúlyozta, hogy a civil közösségük alapvetően nem fejlesztésellenes, és tudják, hogy nem az a realitás, hogy semmi ne változzon meg a faluban: „A közös véleményünk, hogy ésszerűen bővüljön a falu. De ennek a módja nem az, hogy a falu közepébe zsúfolunk be félmilliárdért egy új utcát, ahol lesz majd 24 telek, 24 új ház, várhatóan negyvennyolc autó és száz ember, jelentős közlekedéssel.”

Épp ezért inkább azt szeretnék, hogy Szálka közigazgatási határain belül, de térben kifele, mondjuk Szekszárd felé bővüljön a falu, mert akkor a város felől érkező, megnövekedett autóforgalomnak csak addig kéne elhajtania.

A dombgerincen futó 700 méteres út száz százalékos uniós forrásból épült meg, és ezt a pénzt a település elvben vízelvezetésre nyerte egy pályázaton. Igaz, hogy Szálka 2014-ben elfogadott, tíz évre szóló rendezési tervében közútként szerepelt. Ezt hangsúlyozta Pálfi János polgármester is, amikor irodájában fogadott minket. A települést 2002 óta vezető Pálfi elmondása szerint a megépített út kettős szerepet tölt be: útbeli funkciója mellett összegyűjti a csapadékot, és segít eljuttatni a tóba.

„Vízelvezetőként sikerült erre pályázaton forrást találni, de természetesen útként is szerepel. Földút volt, ami sáros, nyáron meg poros, mindenféle hátrányokkal járt. Ha voltak fenn, akkor látják, hogy ez a környezetet annyira nem rombolja, szilárd útburkolat készült, ami a vízelvezetést is megoldja” - mondja a polgármester az útról.

Nemes azonban azt is vitatja, hogy nemhogy betonútra, de egyáltalán, ennyire masszív vízelvezető rendszerre szüksége volt-e a településnek: mint meséli, az általuk megkérdezett szakértők sem értették, minek ide vízelvezetés, hiszen ez egy gerincút, mindkét irányba lejt körülötte a domb, ezért ez maximum azt a vizet tudja összegyűjteni, ami ráesik. Úgy látják, hogy ennek a beruházásnak az egyetlen szerepe, hogy közútként funkcionáljon a dombtetőn lévő új telkekhez és már említett ingatlanfejlesztéshez

Ugyanakkor hasonlóan az elhordott domboldalhoz, ez az út is megépült már, így tudják, hogy ezzel nem nagyon tudnak mit kezdeni. Ezért jelenleg azt próbálják meg elérni, hogy legalább az útból eltervezett leágazást ne építsék meg, ami Szekszárd fele, végig a Natura 2000-es erdő mellett, egy jelenlegi földút helyén, a település kedvenc medvehagyma-lelőhelye mellett haladna el. Nemes szerint beszédes, hogy a gerincre az új utat már úgy építették meg, hogy került rá egy lefelé lejtő betonkanyar, ami épp a medvehagymás út felé lejt, azaz ezentúl a gerincen összegyűjtött csapadékot rá fogja terelni erre az erdei útra, és szerintük ezzel is lehet majd megindokolni, hogy miért van szükség oda is vízelvezetőre/útra.

Erről az útról nyílik a helyiek egyik kedvenc kirándulóhelye, egy kisebb rét, ami hónapokon át tele van medvehagymával. Mint Nemes meséli, a környéken ugyan máshol is nő medvehagyma, de ez a legnagyobb egybefüggő terület, amely gyalog a legkönnyebben megközelíthető, ezért a helyiek mellett kiránduló turisták is szoktak idejárni szüretelni. Ha közvetlenül mellette épülne meg az autóút, akkor ennek szerintük alighanem vége lenne. Ezért is írtak júliusban nyílt levelet a polgármesternek az útépítés leállítását és alternatív megoldás kidolgozását kérve. Ehhez elmondása szerint 150 helyi ingatlantulajdonos csatlakozott.

Nemes szerint ráadásul a vízgazdálkodás terén ma már bőven meghaladott az a pár évtizede még magától értetődőnek számító szemlélet, hogy az ideális az, ha mindenhonnan a lehető leggyorsabban, betonon elvezetik a vizet egy csatornába, és elkezdtek felértékelődni a különféle vízmegtartó megoldások. (Véletlen egybeesés, hogy itthon is fut egy mintaprogram a WWF és a Belügyminisztérium szervezésében, melyben ezeket a zöld megoldásokat mutatják be, és amiről hamarosan részletesen is írunk majd a 444-en.)

„Szárad ki a domboldal, és ma már ismertek azok a faék egyszerűségű módszerek, melyekkel meg lehetne fenn is tartani a vizet. Nálunk a kertben idén nyáron kiszáradt egy diófa, és a kútjainkban is látjuk, hogy kevesebb a víz. Az idei aszályos év volt persze, de ez a tendencia” – mondja Nemes, aki szerint ezeknek a módszereknek a terjedésében érdekeltek lehetnének a környező dombokon sok hektáron termelő mezőgazdasági nagyvállalkozók is, akiknek egyre több problémát okoznak az aszályos időszakok.

Út lesz, de ha kell, akkor lezárják

„Benne van a nevében, hogy út? Ha út, akkor milyen medvehagyma, már bocsánat?” – vág vissza kérdésünkre Pálfi János polgármester, amikor arról kérdeztük, hogy a helyiek által csak medvehagymás útként emlegetett erdei utat miért tervezik lebetonozni. Ez persze lehetett csak amolyan tréfásnak szánt kekeckedés a polgármester részéről, aki rögtön azután arról beszélt, hogy a település már a sokadik vízrendezési pályázatát nyerte meg, és ahhoz, hogy a fenn összegyűlő víz ne a Napfény utcán menjen végig le, szükség van az önkormányzati földút átalakítására.

„Volt ilyen pályázat, hogy csinálunk egy vízelvezetőt, de ez egyben szolgálhat útként is” – mondta el Pálfi az út másik, már megépült szakasza esetében már előkerült érvet. A polgármester szerint az útra alapvetően azért van szükség, hogy azoknak, akik falu végéből a temetőbe szeretnének eljutni, többé nem kéne megkerülniük az egész falut ehhez. Ugyanakkor a civilek attól tartanak, hogy az erdei út jóval nagyobb autóforgalmat generálna. Nemcsak az esetleg újonnan épülő házak tulajdonosai miatt, hanem mert ezzel létrejönne egy szép erdei autóút, ami elvezet a turisták által kedvelt grábóci ortodox kolostorhoz.

Amikor erre az aggodalomra rákérdeztünk, a polgármester váratlan válasszal állt elő. Mint mondta, hogy ha az lesz a lakosság igénye, hogy itt ne közlekedjen autó, akkor az út megépítése után lesorompózzák majd, kirakják a behajtani tilos táblát, és az út csak vízelvezetőként fog funkcionálni. De, tette hozzá, 18 éve polgármester, és pontosan tudja, hogy a következő aláírásgyűjtés akkor majd azért lesz, hogy nyissák meg az utat. Ami szerinte azért is fontos lenne, mert a Napfény utca lefelé egy nagyon veszélyes kanyarban fut bele a falu főútjába, és szerinte az elterelő utak megépítésével lehetne ezt a helyzetet megoldani.

„De ha az a kívánalom, hogy ne legyen út, akkor lezárjuk, mert vízelvezetőről van szó, de elvileg szolgálhatna útként is” – mondta el Pálfi János.

Azt a polgármester is hangsúlyozta, hogy hatalmas az igény a falubeli ingatlanok iránt, az önkormányzatban folyamatosan csörög a telefon, hogy emberek szeretnének házakat vagy telkeket venni, és ha valami eladóvá válik, pillanatok alatt horribilis áron kel el. A dombtetőn, a frissen épített út mellett jelenleg is folynak a telekkialakítások, és ott a magántulajdonosok mellett az önkormányzatnak is lesz 4-5 telke, amit értékesíteni akarnak majd.

Ötletbörzeszerűség

A medvehagymás rét mellett elhaladó út/vízelvezető egy másik, szintén csak tervezés alatt álló útba futna majd bele, ami mellé szintén új lakóépületek kerülhetnek majd. Erre az útra, illetve a hozzátartozó közművek kiépítésére 550 millió forintot tervezne elkölteni az önkormányzat, amelyről Nemes elmondása szerint gyakorlatilag véletlenül értesültek, amikor ráakadtak a Tolna megyei fejlesztési terv szálkai vonatkozású részleteire.

Ebben a tervben szedte össze az önkormányzat, hogy a következő uniós ciklusban milyen beruházásokat szeretnének megvalósítani a településen. Szálkai léptékekhez képest gigantikus, 2 milliárd forintos keretösszegű fejlesztési tervekről van szó, miközben a falu éves költségvetése a polgármester elmondása szerint 33 millió forint.

Nemes Richárd leginkább azt kifogásolta, hogy idén június közepén tartottak egy civil fórumot, ahol a település- és turizmusfejlesztés volt a téma, amelyen részt vett a polgármester, sőt, vele együtt a megyei fejlesztési tervekért felelős szekszárdi osztályvezető is. A polgármester és az osztályvezető egy szóval sem említették, hogy készült közben egy hét évre szóló fejlesztési terv, amelynek éppen a következő napon indul a társadalmi egyeztetése. Nemes elmondása szerint a polgármester annyit közölt velük, hogy ősszel jönnek majd a pályázatok, és ha valakinek van ötlete, keresse őt bátran.

Ezen felbuzdulva a helyi civilek elkezdtek ötleteket összegyűjteni, és mint Nemes meséli, készültek éppen egy felmérést is indítani ezzel kapcsolatban a faluban, amikor teljesen véletlenül megtudták, hogy létezik amúgy a fent említett fejlesztési terv is, benne többek között a tavon átívelő híddal meg egy 550 millió forintos új utca tervével. Mivel a terv kész helyzet elé állította őket, az általuk felmerült fejlesztési ötletek mellé a tervből megismert elképzeléseket is bevették a felmérésbe, amit végül 90 helyi lakos töltött ki.

A kutatás eredményét elküldték az önkormányzatnak, de Nemes elmondása a polgármester másfél hónapja nem reagált a felmérés eredményeire. Nekünk arról beszélt, hogy a civilek által küldött ötletek 90 százaléka már eleve be volt építve a fejlesztési tervükbe, és beleírtak olyan kisebb ötleteket is, melyeknek nem a megyei fejlesztési tervben van a helye. Nemes szerint viszont nem az az igazán lényeges, hogy mik azok az ötleteik, amik benne vannak a megyei tervben is, hanem hogy mik azok a megyei tervben benne lévő ötletek, aminek a megvalósítását nem támogatnák.

A polgármester a megyei fejlesztési tervet eleve egy „ötletbörzeszerűségnek” nevezte, amibe beleírtak mindent, amire esetleg vonatkozhat majd uniós pályázat. „Igyekszik az ember minél több dolgot beletenni, mert ha lesz rá pályázat pontozásos rendszerrel, akkor valószínűleg plusz pontot adnak rá, ha benne van a megyei közgyűlési tervben is. De ez semmiféle kötelezettséggel nem jár” – mondta erről a polgármester, aki hangsúlyozta, hogy ha kiírják a pályázatot, akkor a képviselő-testületnek döntenie kell majd arról, hogy induljanak-e rajta egyáltalán.

Azzal pedig egyáltalán nem értett egyet, hogy a helyiek ne tudhattak volna a fejlesztési tervekről: mint meséli, tavaly novemberben levelet írt minden helyi lakosnak arról, hogy milyen fejlesztéseket tervez az önkormányzat, és akkor senki nem reklamált, csak idén márciusban kezdtek el tiltakozni nála, de akkor már egy megnyert pályázatot kritizáltak.

„Ez ellen sok mindent már nem lehet tenni. Ha egyszer visszaadunk egy nyertes pályázati forrást, akkor soha többé nem fogunk nyerni semmit, ezt tudja mindenki”– mondja Pálfi, aki a beszélgetésünk során többször is hangsúlyozta, hogy egyrészt a minden információ elérhető a szálkai önkormányzat honlapján, másrészt ezek a tervek benne vannak a 2014-től hatályos rendezési tervben is, a rendezési terv elfogadása előtt pedig muszáj volt közmeghallgatást tartani róla, mindenki véleményezhette a tervet.

Vagy túl korán vagy túl későn szólnak

„Ha a szalka.hu valamelyik menüpontjára fel voltak töltve a rendezési tervek, és erre mondja a polgármester, hogy volt társadalmi egyeztetés, akkor mi erre azt mondjuk, hogy nem sikerült túl jól, mert nem tudtunk róla” – mondja Nemes, aki szerint már a közvetlen közelükben is látni jó példákat: Bonyhádon például online kérdőív segítségével gyűjtötték össze a helyiek véleményét és ötleteit, majd a polgármester civilek és szakemberek bevonásával műhelymunkába kezdett, és így készítik most közösen a város fejlesztési stratégiáját. „Ha egy vidéki kisvárosnak sikerült, akkor egy 500 fős falunak gyerekjáték kéne legyen” – teszi hozzá Nemes.

Szerinte egy olyan rendszer alakult ki, melyben gyakorlatilag lehetetlen a helyieknek érdemben hozzászólni a fejlesztési tervekhez: „Mindig két dolgot szoktak mondani. Vagy azt, hogy ez csak egy terv, valamit be kellett írni. Vagy azt, ami a strand esetén is elhangzott, hogy kevés volt az idő, már nem tudnak hozzányúlni, gyorsan be kellett adni a pályázatot, vagy már megadták rá a forrást és ezért meg kell csinálni. Soha nem tudsz jó ütemben érkezni, hogy elmondhasd a véleményed.”

A megyei fejlesztési tervekből kiderül, hogy az 550 milliós új utca mellett a tó mellett készül komolyabb beruházásokra az önkormányzat: több száz millióból fejlesztenék a strandot és kempinget, épülhetne egy vízicsúszda, illetve egy híd is, valamint közvilágítással ellátott bicikliutat terveznek a tó körül.

E források igénylője ugyan az önkormányzat, de közvetve a polgármester érdekeltségei is jól járhatnak velük: a strandot és a kempinget ugyanis Pálfi János cége tulajdonolja. A polgármester hangsúlyozza, hogy ezeket még a 2002-es megválasztása előtt szerezte meg: mint meséli, a kilencvenes évek elején döntött arról a korábbi faluvezetés, hogy strandot szeretnének nyitni, de az önkormányzatnak nem volt ehhez saját forrása, ezért kérdezték meg őt, hogy nincs-e kedve belevágni. A polgármester szerint az utóbbi időben többen is jelezték, hogy a kemping kezd lepukkanni, és a látogatók szeretnék, ha több minden lenne ott elérhető, ezért döntöttek úgy, hogy berakják a strandot a fejleszteni tervezett területek közé.

Nemes hangsúlyozta, hogy számukra nem az a gond, hogy a polgármesternek érdekeltségei vannak a faluban, és részükről teljesen rendben van, hogy ő sikeres vállalkozó. Mint fogalmazott, számukra az az aspektus a problémás, hogy vállalkozói érdekköre ütközik a falu valós érdekeivel, és ez összeférhetetlenséget szül. Erre példa szerinte a strandmenti partszakasz fejlesztése is, ami miatt végül a Szálkai Civil Összefogás is létrejött.

A szálkai viszonyokra jellemző, hogy a partmenti betonozás történetét is egész másképp látják a civilek, illetve a polgármester. Nemes Richárd elmondása szerint eleve nem értik, hogy mi szükség van a strand partvédelmére, hiszen a szálkai tó egy völgyzáró gátas tó, se apály, se dagály nem fordul itt elő, nem érkezik bele jelentős folyóvíz sem, és a strandot végig nádas szegélyezi, ezért az általuk megkérdezett szakértők szerint nonszensz földbemosódásról és erózióról beszélni. A hivatalos pályázati kiírás szerint ráadásul másra is lehetett volna pályázni, például a strandhoz vezető biztonságos gyalog- és bicikliútra, ami a helyieknek, a turistáknak, és a strand tulajdonosának is kedvezett volna.

Amikor ezeket a kételyeiket felvetették, azt a választ kapták, hogy a település már megnyerte rá a pályázatot, ráadásul több mint egy évtizede fiókban lévő tervekről van szó, amire most végre lett pénz. De Nemes szerint éppen az, hogy ez egy ennyire régóta porosodó terv, egyben azt is jelzi, hogy jó eséllyel egy mára meghaladott koncepciót takar. A civilek végül ügyfélként bejelentkeztek a vízügyi hatósághoz, és onnan tudták meg, hogy a betonalapú megoldás helyett az általuk kompromisszumként szorgalmazott facölöpös megoldás fog megvalósulni a strandnál.

Ugyanezt a történetet Pálfi polgármester úgy mesélte el, hogy a tóban korábban volt már cölöpös partvédelem, amire az erős déli szél miatt volt szükség, de az mára tönkrement, ezért valami természetközeli, de tartósabb megoldáson gondolkodott. Ekkor jutott eszébe, hogy terméskövet használjanak, és csak a lépcsőknél betonoztak volna. Így is adták be az eredeti pályázatot, ám mint meséli, később elgondolkodott, hogy mégis a cölöpös megoldást kellett volna választani. Ezért ő a területfejlesztési tanácsnál már a helyi tiltakozások előtt jelezte, hogy meggondolta magát, és szerinte a tiltakozó civilek végül már csak nyitott ajtókat döngettek.

„Ők úgy kezelték utána, hogy ez sikerélmény és győztek. Holott itt nem kell győzni senkinek, itt faluérdekről van szó, értsük meg egymás nyelvét, ez a lényeg” – mondja erről a polgármester.

Az alatt az egy nap alatt, amit Szálkán töltöttünk, mind Nemes, mind Pálfi polgármester többször hangsúlyozta, hogy alapvetően Szálka érdekeit tartják szem előtt, de mégis nehéz lenne elképzelni, hogy a jövőben együttműködjenek egymással. A polgármester szerint a civil szervezet tagjai több alkalommal is valótlanságokat állítottak, és kampányaikkal megtévesztették az embereket, hiszen például a petíció címébe azt írták, hogy „állítsák le a szálkai tó strandjának lebetonozását!”, holott elmondása szerint csak a lépcsők alá kevertek volna betont. Pálfi azt is kétli, hogy tényleg 150 helyi lakos írta volna alá a medvehagymás út lebetonozása ellen indult aláírásgyűjtést, és szerinte jó ha 80 tényleges helyben lakó aláírása volt köztük, ennyi ellenszavazatot pedig a választásokon is szokott kapni.

Nemes Richárd ezzel szemben azt meséli, hogy amikor júliusban elküldték a nyílt levelüket az aláírásokkal, arra kérve a polgármestert, hogy álljon el a betonozós megoldástól, és helyette alternatív vízmegtartó megoldásokban gondolkodjanak a medvehagymás út mellett, egy pár soros választ kaptak csak, hogy mivel a vízügy a terveket már előzetesen jóváhagyta, nem áll módjukban elállni tőle. Majd nem sokkal később minden helyi postaládába bekerült a polgármester levele, melyben arról írt, hogy minden helyi tiltakozás mögött ugyanaz a pár ember áll, akik valótlanságokat terjesztenek, és hozzájuk csatlakoztak az utóbbi időben Szálkára költözők közül néhányan, és ha e tiltakozásoknak teret adnak, akkor a település előbb-utóbb élhetetlenné válik.

„Lehet azzal érvelni, hogy ezek a tervek már léteznek egy ideje, és eddig senki nem tiltakozott miattuk. De most lett meg rájuk a forrás, ezért most kezdtek el megvalósulni. És közben a társadalmi aspektus is megváltozott: a kétezres évek eleje óta sokan költöztek be ide, akik már nem úgy gondolkodnak, hogy van régóta egy polgármester, nem szólunk bele abba, mit csinál. Itt az emberek egyre inkább úgy gondolkodnak a faluról, hogy felelősséget is szeretnének vállalni érte, de közben közük is van hozzá. A »semmit rólunk nélkülünk« lett a belső mottónk: nehogy már elköltsünk itt kétmilliárdot a mi pénzünkből, anélkül, hogy beleszólhatnánk, mi legyen belőle” – mondja Nemes Richárd arról, hogy miért dolgoznak tovább.

A civil szerveződésük munkájába nagyjából tizenöten vonódtak be aktívan, de úgy látják, hogy kampányaikkal sok embert sikerült maguk mellé állítaniuk. Szerettek volna helyi népszavazást is kezdeményezni a fejlesztésekről, de a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet miatt erre egyelőre nincs lehetőségük. Létrejött közben a faluban a helyi szállás- és vendéglátósokat összefogó munkacsoport is, és Nemes elmondása szerint az ő belső felmérésük is azt mutatta, hogy mind a vendégeik, mind a vendéglátósok azt szeretnék, ha a falu megtartaná a jelenlegi értékeit.

Adja magát a kérdés, hogy ebből a civil kezdeményezésből kinőhet-e az, hogy valamelyik tagjuk indulna a polgármesteri címért is a következő választáson (a legutóbbin végül kihívója sem volt Pálfi Jánosnak), de Nemes szerint ez egyelőre nem aktuális, hiszen a következő önkormányzati választás csak 2024 őszén lesz, addig pedig sok minden megváltozhat a faluban: a medvehagymás út lebetonozása már jövőre megtörténik, a tó körüli nagyobb fejlesztések, például az erdőben vezető, közvilágított bicikliút, a híd,a strandfejlesztés és a vízicsúszda pedig a fejlesztési terv ütemezése alapján a hétéves ciklus első éveire van betervezve.

„Ha lenne bármiről látványterv, ha lenne egy falugyűlés, ahol elmondanák, hogy ezt és ezt tervezzük, mit szóltok hozzá, teljesen más lenne minden. Olyan könnyű lenne erről kommunikálni egy pár száz fős településen” – mondja erről Nemes.

Az erdőtüzek és a fakitermelés miatt a világ egyes védett erdőségei már több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek - erre figyelmeztet egy szerdán közzétett jelentés.

Az UNESCO természeti világörökségi helyszíneinek legalább tíz védett erdős területe - köztük az amerikai Yosemite Nemzeti Park - vált nettó karbonkibocsátóvá az elmúlt két évtizedben - hangsúlyozza Tales Carvalho Resende, a jelentés tásszerzője, az UNESCO projektvezetője, aki szerint ez is azt bizonyítja, hogy milyen súlyos a klímaválság.

Az erdőket létfontosságúnak tartják az éghajlatváltozás megfékezésében, mivel képesek elnyelni a szén-dioxidot, és ezzel csökkentik az üvegházhatású gázok mennyiségét a légkörben. A kutatás szerint a világörökségi védelmet élvező 257 erdő együttesen nettó szén-dioxid-elnyelőként működött a 2001-2020 közötti időszakban.

Az olyan emberi tevékenységek azonban, mint a fakitermelés vagy a klímaváltozással kapcsolatba hozható erdőtüzek, meggátolják, hogy az erdők több szenet tudjanak megkötni és tárolni, mint amennyit kibocsátanak, ami a szakértők szerint komoly aggodalomra ad okot. Az Egyesült Államok-beli példához hasonlóan az erdők nettó szén-dioxid-kibocsátónak bizonyultak többek között Indonéziában, Ausztráliában és Oroszországban. Az UNESCO, valamint környezetvédelmi csoportok, a World Resources Institute (WRI) és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kutatói műholdas adatokkal kombinálták a helyszíni megfigyeléseket, és megállapították, hogy a világörökségi helyszínek együttesen évente nettó 190 millió tonna CO2-t nyeltek el a 20 éves időszak alatt. Az évszázadok során az erdők mintegy 13 milliárd tonna szén-dioxidot tároltak, ami megfelel Kuvait ismert olajkészletének - áll a jelentésben.

Az eredmények a Nature Climate Change című folyóirat januárban közzétett kutatását tükrözik, amely globálisan feltérképezte az üvegházhatású gázok kibocsátását és az erdők szén-dioxid-elnyelését. A jelentés alapján számos védett terület már nem a szén-dioxid megkötésében, hanem a szén-dioxid-kibocsátásban játszik szerepet - mutatott rá Carlos Sanquetta, a brazíliai Paraná Szövetségi Egyetem professzora, aki azonban a kutatás módszertanának részletesebb kifejtését hiányolta.
Míg az UNESCO-listán szereplő védett erdők közül 10 bizonyult szén-dioxid-kibocsátónak, a jelentés szerint a többi védett erdőségnél is felfedezhető ez a tendencia. "Ez egy újabb egyértelmű jele annak, hogy még hagyományosan biztonságosnak vélt környezetünk is egyre nagyobb veszélyben van" - mondta David Kaimowitz, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) egyik igazgatója.

Kaimowitz hiányolta, hogy a jelentés nem fordított kellő figyelmet az őslakos és helyi közösségek, illetve az erdőpusztítás ellen küzdő aktivisták támogatására. Abban sem biztos, hogy a jelentés mennyire reprezentatív. Mint mondta: "az olvasóknak nem szabad azt feltételezniük, hogy az itt bemutatott számok az összes erdőre létező vonatkoznak". (MTI, BBC)

A CÖF mögött álló alapítvány ismét kapott negyven millió forintot az állami szerencsejáték-cég támogatásokat osztó leánycégétől, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-től, írja az Átlátszó.

A Békemenetet szervező, valamint a Gyurcsány-ellenes országjáró kampányt és plakátokat is összehozó Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott 170 milliót az SZNP-től, és a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is támogatta őket idén 25 millió forinttal.

Mint a lap írja, az SZNP nem könnyen tette közzé a támogatottak listáját, közérdekű-adatigénylésre volt szükség ahhoz, hogy kiderüljön, kiknek adtak támogatást idén júliusban és augusztusban.

Az Átlátszó jelenleg is pereskedik amúgy az SZNP-vel, mivel a CÖF-nek nyújtott korábbi, 170 millió forintos támogatás esetében hiába kérték ki a dokumentumokat, a szerződésekből kitakarták, hogy mire kapta a pénzt a kormányközeli társaság.

Korábban is jelentős támogatások jutottak már a CÖF-nek állami forrásokból: 2016-ban az MVM adott nekik 508 millió forintot, amiből Brüsszelben is tüntettek, valamint gyártottak négy silány kisfilmet, melyekre papíron többet költöttek, mint amennyibe a Saul fia vagy a Testről és lélekről készült.

Hiába kaptak ezzel kapcsolatban számos felszólítást, India nem hajlandó bejelenteni, hogy mikor tervezik elérni a nettó zéró karbon-kibocsátást, írja az Al Jazeera. India a világ harmadik legnagyobb károsanyag-kibocsátója Kína és az Egyesült Államok után, és a jövő heti glasgow-i klímacsúcs előtt sok felszólítást kaptak arra, hogy a kormány jelentse be, az indiai gazdaság klímasemleges lehet az évszázad közepére, és hogy milyen lépéseket tennének ehhez.

Rameshwar Prasad Gupta környezetvédelmi miniszter ugyanakkor szerdán arról beszélt újságíróknak, hogy a nettó zéró kibocsátás tervének bejelentése nem megoldása a klímaválságnak, szerinte ugyanis fontosabb, hogy amíg elérnék a nettó zéró szintet, addig egy ország mennyi károsanyagot enged ki a légkörbe.

Mostanra az Egyesült Államok, az EU és Nagy-Britannia is vállalta, hogy 2050-re nettó zéróra csökkentik a kibocsátásukat, azaz maximum annyit fognak kibocsátani, amennyit el is tudnak nyeletni az erdők, növények, termőtalaj, illetve a jelenleg is még leginkább csak fejlesztés alatt lévő szénmegkötő technológiák révén. Kína és Szaúd-Arábia pedig 2060-ra vállalta ugyanezt.

Gupta elmondása szerint a század közepéig az Egyesült Államok 92 gigatonnányi, míg az EU 62 gigatonnányi szén-dioxidot fog kibocsátani az indiai kormány becslései szerint, míg Kína 450 gigatonnát 2060-ig.

A hétvégétől közel 200 ország képviselői fognak részt venni az ENSZ Klímacsúcsán Glasgow-ban, és jelezve India elkötelezettségét, Narendra Modi miniszterelnök is megjelenhet majd az eseményen.

India a 2015-ös párizsi klímacsúcson azt vállalta, hogy 2030-ra a 2005-ös szint 33-35 százalékára csökkentik a kibocsátásukat, és a környezetvédelmi miniszter, Bhupendra Yadav szerint ez továbbra is elérhető cél a számukra. Vannak klímaszakértők, akik szerint Indiának ennél is ambiciózusabb célokat kéne vállalnia 2030-ra.

Yadav szerint a glasgow-i klímacsúcs sikerességét majd azzal lehet mérni, hogy sikerül-e áttörést elérni a pénzügyi-finanszírozási kérdésekben, azaz segítenek-e majd a fejlődő országoknak abban, hogy úgy csökkenthessék a kibocsátásukat, hogy közben nem törik meg a gazdasági növekedésük.

Tizenegy napig tartó járványügyi munkaszünetet vezettek be csütörtöktől Moszkvában a koronavírus-fertőzés terjedésének megfékezésére, miközben országos szinten az új fertőzöttek száma először haladta meg a 40 ezret, és a halálos áldozatok száma is ismét rekordot döntött.

A 11 napig tartó moszkvai kényszerszabadságolás a polgármesteri hivatal indoklása szerint a SARS-CoV-2 delta mutációjának lappangási időszakát fedi le. Nyár óta a koronavírusnak ez a változata a meghatározó az orosz fővárosban és szerte az országban.

Moszkvában csak a városi infrastruktúrát működtető, a folyamatos üzemű vállalatok, valamint a stratégiai jelentőségű szövetségi intézmények és üzemek nem álltak le. Szombaton a vonatkozó elnöki rendelet értelmében országos szintű, november 8-ig tartó járványügyi munkaszünet kezdődik, de a Covid-19 által leginkább sújtott régiók már előbb bevezethették a korlátozásokat, és a feloldásukat is későbbre halaszthatják majd.

A Kommerszant című gazdasági napilap úgy értesült, hogy a Kreml a védőoltást népszerűsítő kampány újraindítására készül, elismerve, hogy az eddigi kísérlet nem volt hatékony.

Az embereket ezután arról próbálják meggyőzni, hogy csakis beoltva lehet teljes értékű életet élni, és hogy csak a társadalom oltottsági szintjétől függően lehet feloldani a korlátozásokat. Vlagyimir Putyin elnök korábban többször is kijelentette, hogy ellenzi a védőoltás kötelezővé tételét.

Az orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség (Roszaviacija) azt javasolta a légitársaságoknak, hogy ne sűrítsék a belföldi járataikat a kényszerszabadságolás következtében megugrott kereslet miatt. A Kommerszant által megszólaltatott szakértők szerint azonban az intézkedés megkésett. Emellett a leállás idejére gyakorlatilag az összes jegy elkelt a Törökországba, Egyiptomba és Dubajba tartó gépekre.

Az orosz operatív törzs csütörtöki adatai szerint a koronavírus-fertőzés következtében egy nap alatt 1159-en - ez rekord a járvány kezdete óta - vesztették életüket, ezzel az áldozatok száma immár 235 057-ra nőtt. A halálos áldozatok száma immár a harmadik egymást követő napon haladta meg az 1100-at. A nem véglegesített halálozási ráta 2,8 százalék.

Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma 40 096-tal 8 392 697-re emelkedett. A napi növekmény 0,48 százalék, a tünetmentes esetek aránya 8,8 százalék. A felépültek száma 29 318-cal 7 272 053-ra gyarapodott. Az országban 885 587 aktív esetet tartanak számon.

Moszkvában az újonnan bevezetett korlátozások keretében a gyógyszertárak, valamint az élelmiszert és az alapvető szükségleti cikkeket árusító üzletek kivételével felfüggesztették a kereskedelem, a szolgáltatások, a vendéglátás, a sport, a kultúra, a szabadidő és a szórakoztatás területén működő összes vállalkozás és szervezet tevékenységét. A közétkeztetési létesítmények csak a szállodákban, elvitelre és kiszállításra működhetnek.

Az okmányirodák kizárólag sürgős anyakönyvi szolgáltatásokat nyújtanak, bezártak az óvodák, az iskolák és a gyermekeknek fenntartott szabadidőközpontok. A felső- és középfokú tanintézmények visszaálltak a távoktatásra.

A moszkvai közegészségügyi intézmények továbbra is biztosítják a rutinszerű orvosi ellátást, de fogorvoshoz csakis sürgős esetben lehet fordulni.

A színházak és a múzeumok továbbra is működnek, de csak oltási igazolással látogathatók, a helyiségek legfeljebb 50 százalékos kihasználtsága és védőmaszk viselése mellett. Külön hatósági engedély nélkül tilos kulturális, szórakoztató, sport-, promóciós és egyéb rendezvényeket megtartani. Felfüggesztették a 60 év feletti moszkvaiak ingyenes utazási jogosultságát a városi tömegközlekedésen.
A védettséggel nem rendelkező 60 év felettieknek és a krónikus betegeknek az otthonmaradást javasolják. (MTI)

Rendhagyó videót tett közzé az ENSZ: a klímaváltozás veszélyeire felhívó kisfilmben egy dinoszaurusz jelent meg a közgyűlés üléstermében, hogy a jelenlévő delegáltakat figyelmeztesse, muszáj cselekedni a klímaváltozás ellen.

A közgyűlésen megjelenő dinó azzal kezdi, hogy a bolygó egy klímakatasztrófa felé halad, ennek ellenére minden évben a kormányok több száz milliárdokkal segítik ki a fosszilis ipart. „Képzeljétek el, ha mi költöttünk volna évente több száz milliárdot hatalmas meteorok támogatására” – mondja erről a dinoszaurusz, aki beszél arról is, hogy a járvány okozta gazdasági leállás nagy lehetőséget rejt magában a gazdaságok újraépítésére, és az ő vad ötlete az emberiségnek, hogy ne a kihalást válasszák. Itt az ideje, hogy az emberek ne kifogásokat keressenek, hanem változtassanak, mondja a dinó, alighanem a hétvégén kezdődő glasgow-i klímacsúcs elé is címezve szavait.

A miniszterelnök az oldalán osztott meg 'Gyurcsányról...' címmel videót arról, hogy odament hozzá egy rendezvényen egy idős nő, aki közölte vele, hogy megnézték az Elk*rtuk című filmet. Orbán erre közölte, hogy ő még nem látta, mire a nő elmondta, hogy isteni jó, és „egy patásördög ez a gyurcsány, egy patásördög. Egy patásördög”.

Orbán erre megismétli, hogy nem látta még a mozit, mire a nő elmondja, hogy megrázó volt a film. A Kálomista Gábor producerkedésével készült Elk*rtuk a 2006-os eseményeket értelmezi újra a Fidesznek kedves perspektívából, többek között Dobrev Klárát téve a rendőri erőszak elrendelőjeként. Ez a narratíva a héten a Kossuth Rádióban már úgy volt előadva, mintha tényleg ez történt volna 2006-ban.

A film körül, amit országszerte rengeteg plakáthelyen hirdetnek és az állami szervek is tolnak, hónapok óta hatalmas hisztit művelnek a készítői, Kálomista a teljes Fidesz-közeli médiát végigturnézta azzal, hogy megpróbálják ellehetetleníteni az alkotás bemutatását.

Az Elk*rtukról korábban hosszabb kritikát is írtunk. Szintén csütörtöki hír, hogy Orbán Viktor is elkezdte hirdetni a posztjait Facebookon: a miniszterelnök stábja eddig nem költött pénzt hirdetésekre, de mint a Telex megírta, október 23-a óta felbukkantak az első pénzért hirdetett posztok is az oldalán.

Legalább július óta nincs elérhető mammográfiás szűrés a fővárosi Uzsoki Utcai Kórházban, írja a Szabad Európa.

„Engem tulajdonképpen a népegészségügyi központ válasza akasztott ki leginkább. Közölték, hogy nincs alternatíva, várjak. Majd ha lesz alkatrész, mehetek” – mondta el a lapnak egy zuglói nő, aki elmesélte, hogyan sikerült nem állami intézményben, mégis tb-támogatással megoldania a mellrákszűrést. A nő elsőnek júliusban próbálkozott időpontfoglalássál, de már akkor sem működött a gép. Augusztusban és szeptemberben is hiába jelentkezett, és legutóbb is azt közölték vele, hogy egy alkatrészre várnak, ami állítólag már úton van. Egy zuglói Facebook-csoportban pedig többen panaszkodtak arra, hogy kaptak ugyan behívót mammográfiai szűrővizsgálatra, de közben kiderült, hogy mivel nem működik a gép, egyelőre mágsem mehetnek.

A lapnak nyilatkozó nőnek végül a háziorvosa tanácsolta, hogy próbálkozzon máshol is. Először az Országos Onkológiai Intézetben próbálkozott, de ott azt közölték, hogy csak a kerületieket tudják fogadni. Azt mondták neki, hogy próbálkozzon a szűréseket országos szinten rendező népegészségügyi központnál.

Hosszas próbálkozás után érte el a központot, ahol azt mondták neki, hogy nincs alternatíva: ha rossz a gép, akkor nincs ellátás, várnia kell, amíg lesz alkatrész. Végül a háziorvosa egy magánrendelőt javasolt neki, ahol egyes kerületekből fogadnak nőket szűrésre tb-alapon is.

A Szabad Európa hetekkel ezelőtt megkereste az Uzsoki Utcai Kórházat és a népegészségügyi központot is, de nem kaptak választ. Megkeresték a magánszolgáltatást nyújtó Mamma Zrt.-t is, ahonnan hivatalos választ nem kaptak, a vállalat egy név nélkül nyilatkozó munkatársa azonban elmondta, náluk is négy hónap a várakozási idő, mert „mindenkit hozzánk küldenek, a János kórházból és a III. kerületből is, mert ők is csak a kerületieket látják el”. Ha valaki most bejelentkezne, csak januárra kaphatna időpontot.

Mint a cikk is megjegyzi, Magyarországon minden tizedik nő emlőrákban szenved, a betegek 25 százaléka ötven év alatti, öt százalékuk pedig még harmincéves sincs. A betegség előfordulásának esélye a kor előrehaladtával egyre nő. Szakértők szerint felismeréskor az esetek 20 százalékánál már áttét is van, ezért nagyon fontos lenne a megelőzés és a szűréseken való részvétel. Ezen a téren eleve nem állt túl jól Magyarország, a járvány pedig tovább ronthatott a helyzeten: az elmúlt öt negyedévben átlagosan tizenöt-húsz százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak, mint a korábbi években.

Kína több részén is korlátozni kezdték, hogy mennyi dízel üzemanyagot lehet egyszerre vásárolni, írja a BBC. A lépésre a meredeken emelkedő árak, illetve az akadozó utánpótlás miatt volt szükség. A kínai közösségi oldalakon panaszkodó teherautósofőrök beszámolói szerint volt, akinek napokat kellett várnia arra, hogy újra tudja tankolni a járművét.

Kínában hetek óta súlyos ellátási problémák vannak az energiaszektorban, se szénből, se földgázból nincs elég, a most beütő üzemanyaghiány pedig vélhetően szintén nemzetközi következményekkel járhat, és újabb csapást jelenthet a globális ellátási láncokra.

A BBC-nek nyilatkozó elemző, Mattie Bekink szerint a jelenlegi üzemanyaghiány ugyanis a jelek szerint az országon belüli fuvarozást is sújtja, emiatt pedig akadozhat a Kínában gyártott termékek kivitele.

Egy Hopej tartományban dolgozó kínai kamionsofőr arra panaszkodott, hogy egyszerre csak 100 litert tankolhat, ami a járműve kapacitásának csak 10 százalékát jelenti. Más tartományokból még szigorúbb korlátozásokat jelentettek.

A jelentős kereskedelmi csomópontnak számító Sicsiacsuang várostól hét órányi vezetésre lévő Fujangban pedig már benzint sem feltétlen kapni, ahol meg igen, ott jóval drágábban, mint amit megszoktak a sofőrök.

Az AXA Investment kínai piacokkal foglalkozó elemzője, Aidan Jao elmondása szerint a piac már tudomásul vette a kínai szénhiányt, de az üzemanyaghiány új helyzetet teremtett. Az utóbbi időben az összes fosszilis üzemanyag ára emelkedett, mivel miközben nőtt irántuk a kereslet, hiány alakult ki belőlük a piacon. Az olajárak 2014 óta a legmagasabb árfolyamon vannak, és ez az EU-ban, illetve Nagy-Britanniában is fennakadásokat okozott. Az európai problémák egy részéről éppen az tehet, hogy Kínában és Indiában hiány alakult ki szénből és földgázból, és emiatt a gyárakban, üzemekben sok helyen visszakapcsolták a benzin hajtotta generátorokat.

Tényleg annyi történik csak, amit a címben ígértünk:

Ülő Bika hajának egy darabja segítségével sikerült igazolnia kutatóknak, hogy egy ma is élő dél-dakotai férfi leszármazottja a 19. század legendás törzsfőnökének, írja a Reuters. Mint kiderült, a 73 éves Ernie LaPoint dédunokája a hunkpapa sziúk egykori vezetőjének, aki 1890-ben halt meg.

Ez volt az első alkalom, hogy egy régóta halott híres ember maradványai felhasználásával, DNS-vizsgálat segítségével sikerült azonosítani egy ma is élő, közvetlen leszármazottat. Ernie LaPointe elmondása szerint eddig is úgy tudta, hogy rokona a híres őslakos vezetőnek, de szavait sokan kétkedve fogadták. A DNS-vizsgálat ugyan most megerősítette igazát, de szerinte azok, akik eddig nem hittek neki, ezután sem fognak.

A Cambridge Egyetemen működő geogenetikai központ által végzett vizsgálat ugyan először tárt fel bizonyított rokoni kapcsolatot egy rég meghat, történelmi alak és egy ma élő leszármazott között, de a kutatók a módszer elterjedésére számítanak. Hiszen ezentúl haj, fog- és csontminták alapján is lehet majd vizsgálni a rokoni viszonyokat.

Nem volt könnyű dolguk, ugyanis a megőrzött hajmintát korábban sokáig szobahőmérsékleten tárolták, és évekbe telt, mire sikerült belőle megfelelő DNS-mintát venni. De több évnyi munka után sikerült kifejleszteni egy módszert, mellyel töredékes, rossz minőségű maradványokból is ki lehetett nyerni elég DNS-t.

A sziú törzseket egyesítő Ülő Bika 1876-ban aratott nagy győzelmet a gyarmatosító fehér telepesek, illetve az amerikai hadsereg ellen a Little Bighorn-i csatában.

Az Izlandi Evangélikus Egyházat vezető tanács, a Kirkjuráð benyújtott egy javaslatot, hogy a jövőben az egyház lelkészei ne kérhessenek fizetséget olyan szolgáltatásokért, mint az esküvők, keresztelők vagy temetések levezénylése. Az ötletet viszont nagyon hevesen ellenzi az izlandi lelkészeket tömörítő szövetség, szerintük ez a változtatás felrúgná azt a kollektív megállapodást, amit a lelkészek az állammal kötöttek.

Izlandon a lakosság döntő többsége evangélikus, és az egyház amolyan félig független, a kormány alá rendelt szervezetként működik. Az egyház tagjainak fizetését az állam biztosítja. Ugyanakkor a lelkészek az államtól kapott fix összegű fizetés mellett vállalhatnak extra megbízásokat, azaz esküvők és keresztelők celebrálását, illetve temetések lebonyolítását, és ezért pénzt is kérhetnek.

Az egyház vezetéséért felelős tanács ugyanakkor azt javasolta, hogy töröljék el ezeket az extra díjakat, mivel a lelkészek állami fizetése bőven elég, és szerintük eleve idejétmúlt dolog pénzt kérni az emberektől, és a lelkészi hivatást is aláássa. Az egyházi bizottság szerint az emberek szolgálatát mindig a keresztény szeretetnek kell táplálnia, és nem szabad semmiféle akadályt gördíteni az elé, hogy ebből bárki részesüljön.

Az ötletet felháborodva fogadta a lelkészeket tömörítő szakmai szövetség. Vezetőjük, Ninna Sif Svavarsdóttir ízléstelennek nevezte, hogy a lelkészeket azzal támadják, hogy ne a keresztény szeretet fűtené őket szolgálatuk közben, annak ellenére, hogy az extrán elvégzett feladatokért pénzt is kérnek. Ráadásul ezt a javaslatot három hónappal azután nyújtották be, hogy megszületett az új kollektív megállapodás a lelkészi szövetség és az állam között. Sif Svavarsdóttir elmondása szerint ez az új keretrendszer a kollektív egyezség felrúgását jelentheti. Ha ez tényleg megtörténik, akkor akár egy sztrájk sem elképzelhetetlen a szigetországban. (Grapevine, Anglican.ink)

A kisebb kínai városok a jövőben nem építhetnek szupermagas felhőkarcolókat, írja a BBC. Az újonnan életbe léptetett szabályok szerint a hárommillió lakosúnál kisebb lélekszámú városokban nem lehet ezentúl 150 méteresnél magasabb épületet emelni. Ahol hárommilliónál többen laknak, ott is csak 250 méter lehet a maximum magasság. Eddig is volt felső határ kijelölve, de az 500 méter volt.

Kínában található a világ legmagasabb épületei közül több is: a Sanghaj Torony 632 méteres, míg a sencseni Ping An torony 599 méter magas. A helyi sajtó értelmezése szerint a magas toronyházaknak azokban a városokban van értelme, melyek már nagyon zsúfoltak, és nincs hova építkezni, de számos kisebb városban bőven lenne még üres telek, és hiúsági kérdést csinálnak a toronyházépítésből.

Tavasszal Sencsenben egy 350 méteres toronyház kezdett el rázkódni, ami komoly pánikot okozott, és már akkor felmerült, hogy komolyabb ellenőrzése jöhet ennek a szektornak. Közben pedig a kínai vezetés igyekszik visszaszorítani az úgynevezett hiúsági projekteket, azaz amikor ingatlanbefektetők egymással versengve akarnak minél látványosabb, de nem feltétlenül a legjobban hasznosuló óriásprojekteket létrehozni.

Kedden a lakhatásért és a vidékfejlesztésért felelős minisztérium adott ki egy közleményt arról, hogy a hárommilliónál kevesebb lakóval rendelkező városok esetleg, különleges esetben kaphatnak majd felmentést a 150 méteres határnál, de 250 méternél magasabb épületet semmiként sem építhetnek. Egyedi elbírálásban elképzelhető az is, hogy egy nagyobb városban 250 méternél magasabb épületet emeljenek.

Franciaország feltartóztatott és lefoglalt egy brit halászhajót, egy másikat pedig szóbeli figyelmeztetésben részesítettek, írja a BBC a francia tengerészeti miniszter, Annick Girardin bejelentése alapján.

A miniszter elmondása szerint a hajókat éjszaka egyszer már figyelmeztették arra, hogy francia felségvizeken halásznak, engedély nélkül. Az egyik hajó ezután sem engedelmeskedett a francia hatóságoknak. A partiőrség ezután a hajót Le Havre kikötőjébe kísérte, és ott lefoglalták. A zsákmányát elkobozták, a hajót pedig óvadék befizetése után fogják visszaadni.

Csütörtök reggel írtunk már arról, hogy szerdára újra ellángolt a hónapok óta parázsló halászati vita Nagy-Britannia és Franciaország között, miután mindkét kormány szankciókat és ellenszankciókat helyezett kilátásba arra az esetre, ha a vitás kérdésekben néhány napon belül nem születik egyezség.

A Downing Street szerda esti közleménye „csalódást keltőnek és aránytalannak” nevezte a francia kormány által megfogalmazott fenyegetéseket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint Nagy-Britannia „nem ezt várná egy szoros szövetségestől és partnertől”.

A brit kormány közleménye szerint azok az intézkedések, amelyekkel Párizs fenyegetőzik, nem tűnnek összeegyeztethetőnek az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásában (TCA) foglaltakkal, és szélesebb értelmezésben a nemzetközi joggal sem.

A Downing Street szóvivője szerint ha a francia kormány beváltja ezeket a fenyegetéseket, azt brit részről „megfelelő és kimért válaszlépések” követnék.

A londoni állásfoglalás előzményeként Párizs jelezte, hogy már a jövő héttől lezárhatja egyes kikötőit a brit hajók elől, szigoríthatja a két ország közötti áruforgalom ellenőrzését, sőt a Csatorna-szigetek energiaellátását is korlátozhatja, ha a francia halászhajóknak kiadott brit halászati engedélyek körüli vita addig nem rendeződik.

Franciaország azon háborodott fel, hogy a brit hatóságok a brit területi vizekre, illetve a Jersey környéki tengeri területekre halászati engedélyért folyamodó francia halászhajók közül 31-nek a kérvényét visszautasították. Az elutasítás indoklása szerint a francia hajók nem tudták bizonyítani jogosultságukat.

Jersey önkormányzata a TCA-megállapodásra hivatkozva még tavasszal új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken.

A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széles körű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik.

Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát, így rendkívül érzékenyen érintené, ha Párizs a kilátásba helyezett szankciók részeként valóban korlátozná energiaellátását.

A mostanihoz hasonló okokból tavasszal is konfliktushelyzet alakult ki Nagy-Britannia és Franciaország között.

Május elején hatvan francia halászhajó vonult fel Jersey fővárosa és legnagyobb kikötője, Saint Helier tengeri bejáratához, de a kikötőt végül nem torlaszolták el.
A brit és a francia kormány egyaránt két haditengerészeti járőrhajót küldött a flottafelvonulás helyszínére a "helyzet megfigyelésére", de a hadihajók nem léptek közbe, és a sziget kikötőjéhez felvonult francia halászhajók végül incidens nélkül távoztak.

A brit EU-tagság tavaly januári megszűnése (Brexit) óta ez volt az első olyan szabályértelmezési viszály Nagy-Britannia és valamely uniós tagállam között, amelyben az érintett országok fegyveres erői is szerepet kaptak, bár London és Párizs annak idején egyaránt nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kivezényelt két-két hadihajó kizárólag járőrözési és megfigyelői feladattal érkezett a helyszínre.

A koronavírus elleni oltást elutasítók vonultak szerdán az utcákra az észak-afrikai Marokkó különböző városaiban, a tiltakozók egyes helyeken összecsaptak a rendőrséggel.

A felháborodás oka az, hogy a hatóságok előírták, a munkába álláshoz és a nyilvános helyekre való belépéshez kötelező a védettségi igazolvány.

A rendelkezés október 21-én lépett hatályba. A kormány nyilatkozatában azt mondta, hogy a munkáltatóknak közvetlen jogi felelőssége van a határozat betartatásában.
Az igazolványra a beltéri szolgáltatások, például az éttermek és a bankok látogatásához, valamint a belföldi és nemzetközi utazáshoz is szükség van.

A 36 milliós lakosú királyságban a legmagasabb az oltottsági arány Afrikában, a lakosság több mint 50 százaléka teljesen be van oltva. A hónap elején a kormány már megkezdte az emlékeztető, harmadik oltás beadását is.

A hirtelen és szokatlanul széles körű oltási követelmények ellenállást váltottak ki.
A fővárosban, Rabatban tüntetők gyűltek össze a parlament épülete előtt, és a korlátozásokat elutasító jelszavakat skandáltak, azzal érvelve, hogy az ellentétes az alapvető emberi- és polgári szabadságjogokkal. A rendőrség igyekezett útját állni annak, hogy a feldühödött tüntetők bejussanak a törvényhozásba. Néhány tüntető összecsapott a biztonsági erőkkel egy sugárúton, miután a rendőrök kiszorították őket a parlament előtti területről.

Hasonló jelenetek játszódtak le más marokkói városokban is, több tucatnyi tüntető vonult utcára az ország legnépesebb városában, Casablancában, valamint Marrákes és Agadir turisztikai központokban.

• Szombaton három és fél évnyi szünet után ismét vonult a Békemenet, majd Orbán Viktor igyekezett feltüzelni a fideszes tábort.
• Párhuzamosan Márki-Zay Péter és a többi, előválasztáson induló ellenzéki miniszterelnök-jelölt is közös megemlékezést tartott.
• És Békemenetet szervezett a Kutyapárt is.

Hatperces élő bejelentkezésben reagált Gyurcsány Ferenc az előválasztás végeredményére, azaz arra, hogy felesége, Dobrev Klára kikapott Márki-Zay Pétertől, így az utóbbi lehet az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje jövő tavasszal.

A bejelentkezés első felét a DK-s tábornak címezte, és a pártelnök elmondta, hogy az előválasztás szabályait a hat ellenzéki párt közösen alkotta meg, közösen is bonyolították le, és hogy a szabályoknak nincs kisbetűs része, el kell fogadni az eredményét. Majd rögtön ezután a DK történetére tért át, hogy a pártnak eleinte frakciója se volt, 2013-ban azért kellett küzdeniük, hogy legalább az ellenzék elismerje a létezésüket, de aztán mentek tovább, lett frakciójuk, mostanra pedig az ellenzéki pártok közül nekik van a legnagyobb delegációjuk az Európai Parlamentben, a budapesti Városházán, és Gyurcsány szerint kétségkívül ők a legerősebb párt. Az egyetlen önmagában is kormányzóképes párt az ellenzéki oldalon, tette hozzá.

Az előválasztásból megerősödve jöttek ki, nekik lett a legtöbb nyertes egyéni jelöltjük, és a miniszterelnök-jelölti viadalra utalva elmondta, hogy 100 ellenzéki szavazóból 43 az egyetlen versenyben maradt párt jelöltjére, azaz Dobrev Klárára szavazott. Gyurcsány szerint nincs mit szégyellni ezen az eredményen, még ha nem is ez volt a várakozásuk hónapokkal ezelőtt.

A DK elnöke azzal folytatta, hogy küzdeni fognak tovább, elsősorban azért, hogy a jövő évi választások után legalább 100 ellenzéki képviselő legyen a parlamentben.

„Mert a parlamentben kell többség, ha a parlamentben van többség, akkor majd a parlamentnek felelős kormány teheti a dolgát. Ezért fogunk küzdeni, valójában parlamenti helyekért küzdünk. És ha többségünk van a parlamentben, akkor majd mi választhatunk kormányfőt. Először parlament, először a többség, aztán a kormányfő. Ez a sorrend” – mondta el Gyurcsány, aki a hat perc során egyszer se mondta ki Márki-Zay Péter nevét.

A végén már nemcsak a DK-s tábornak, hanem mindenkinek üzent, hogy akkor van esélyük győzni, ha együtt maradnak. Ha a hat ellenzéki párt nem engedi magát széjjelszedni, hanem okosan, felelősen dolgoznak tovább, és tesznek egy ajánlatot.

„Nyilván majd most kiegészülünk a miniszterelnök-jelölttel. Ez így van rendjén. Vigyázni kell egymásra. Vigyázni kell az országra, és készüljünk, hogy megküzdjük a következő küzdelmet is” – zárta Gyurcsány.

Romániában több mint 1900 koronavírusos beteg várja a kórházak betegfelvételi osztályain, hogy ágy szabaduljon fel számukra - nyilatkozta hétfőn a sajtónak Lucian Bode belügyminiszter, aki kritikusnak tartja a romániai egészségügyi helyzetet.

A miniszter elmondta: a kórházakban várakozó betegek közül mintegy háromszáznak intenzív terápiás ágyra lenne szüksége. Korábban a sajtó bemutatta: a kórházak előtt sorban állnak a mentők arra várva, hogy otthagyhassák a beszállított pácienseket, az osztályokon pedig sok esetben csak egy szék jut a súlyos állapotban levő koronavírusos betegeknek.

A miniszter megismételte: a mintegy 19,5 milliós Romániában naponta átlagosan 15 ezer ember fertőződik meg koronavírussal, és átlagosan háromszázan halnak meg a kór következtében.

Az Egészségügyi Minisztérium hétfői közlése szerint Magyarország felajánlása nyomán eddig harminc beteget szállítottak át a szegedi és a debreceni egyetemi klinikára. Közülük egy Debrecenbe szállított 63 éves bukaresti nő és egy Szegedre szállított 64 éves temesvári nő életét a magyarországi orvosoknak sem sikerült megmenteniük.

A Magyarországra szállított betegekre Lucian Boda is kitért, ő 26 átszállított betegről tett említést. Elmondta: közülük 17-en kritikus állapotban voltak, amikor átvitték őket a határon.

A miniszter a román állam szigorú fellépését helyezte kilátásba azok ellen, akik hamis oltási vagy tesztelési igazolásokat állítanak ki vagy vásárolnak. Kijelentette: a hatóságok eddig 362 bűnügyben nyomoznak és 850 személyt vizsgálnak hamis egészségügyi iratok miatt.

"Azt üzenem mindazoknak, akik hamis dokumentumok beszerzését segítik elő vagy akik használják ezeket a hamis iratokat, hogy mindannyian börtönbe kerülnek" - jelentette ki a miniszter. Meggyőződését fejezte ki, hogy csökkenni fog a hamis oltási és tesztelési bizonylatok iránti igény, amikor a bíróságok kimondják az első ítéleteket az ilyen ügyekben.

Az elmúlt 24 órában - mint a hétfői napokon általában - az átlagosnál kevesebb (10 141) új koronavírusos fertőzést és a kórnak tulajdonított halálesetet (261) diagnosztizáltak. A kórházakra nehezedő nyomás azonban tovább nőtt. A hétfői már a 11. egymást követő nap, amikor megdől a kórházban és az intenzív terápián ápolt Covid-betegek rekordja. A romániai kórházakban jelenleg 19 745 koronavírusos beteget kezelnek, közülük 1764-et intenzív terápiás osztályon. (MTI)

Fellobbant a jövő évi, pekingi téli olimpia lángja Görögországban. A ceremóniára a hagyományoknak megfelelően Olümpiában került sor hétfőn, de a koronavírus-járvány miatt nézők nélkül. Ezúttal is a nap sugarait használták a láng meggyújtásához Héra templomában, az ókori játékok bölcsőjében. Görög papnőnek öltözve Xanti Georgiu színésznő gyűjtötte össze a sugarakat egy parabolatükör segítségével.

Az eseményen Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke és Katerína Szakellaropulu görög köztársasági elnök mellett a görög és a kínai ötkarikás testület képviselői, valamint akkreditált újságírók lehettek jelen.

A NOB-elnök úgy fogalmazott, hogy a járvány miatt még mindig nehéz időszakban a pekingi téli olimpia újabb lehetőséget teremt arra, hogy a világ népei a béke, a barátság és a szolidaritás jegyében találkozzanak.

A hosszabb staféta ezúttal elmarad görög földön, a lángot három futó viszi majd fel Athénban az Akropoliszra, ahol az éjszaka folyamán őrzik. A kínai szervezők aztán kedden veszik át a Panathinaikó Stadionban.

Peking lesz az első város, ahol nyári és téli olimpiát is rendeznek. A játékok jövő február 4-e és 20-a között zajlanak majd.

A vasárnapi főpróbát két tüntető zavarta meg, akik tibeti zászlóval tiltakoztak a kínai olimpiarendezés ellen. (MTI/AFP)

Tagadta a kínai külügyminisztérium hétfőn a Financial Times értesülését, miszerint augusztusban hiperszonikus hadászati rakétát teszteltek.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő elmondta: a londoni lap által említett kísérlet valójában egy űrhajó újrahasználhatóságát biztosító technológia rutinszerű tesztelése volt. Hozzátette: a teszt kulcsfontosságú az űrhajóhasználatból fakadó költségek csökkentése szempontjából, amivel az űr békés célú használatához kívánnak kényelmes és költségkímélő módot biztosítani.

A Financial Times hétvégi jelentésében meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Kína az atomfegyverek hordozására is alkalmas hiperszonikus hadászati rakéták fejlesztésében előrébb tart, mint ahogyan azt Washingtonban gondolták.

A hiperszonikus rakéták viszonylag alacsony magasságon repülnek, és óránként nagyjából 6200 kilométert képesek megtenni, ami a hangsebesség ötszöröse. Az elfogásuk éppen ezért új feladat elé állítja a légvédelmi rendszerek fejlesztőit.
Eddig az Egyesült Államokról és Oroszországról lehetett tudni, hogy hadászati célú hiperszonikus rakétát fejlesztenek. Az észak-koreai állami hírügynökség pedig szeptember utolsó napjaiban számolt be arról, hogy Phenjan is saját fejlesztésű hiperszonikus rakétát tesztelt. (MTI, BBC)

Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az olasz hatóságok a trieszti kikötő bejáratát elfoglaló tüntetők oszlatására hétfőn, miután az egyik legnagyobb európai áruforgalmi csomópontot napok óta a koronavírus elleni kötelező védettségi igazolás bevezetése ellen tiltakozó dolgozók bénították meg.

Olasz médiabeszámolók szerint a rohamrendőrség reggel kilenc óra előtt kezdte meg az emberek oszlatását a kikötő négyes számú bejáratánál. A kezdetben több száz demonstráló ülősztrájkot folytatott. A tüntetőket pajzsokkal és vízágyúkkal a közeli parkoló területére próbálták átszorítani. Többeket kiemeltek és őrizetbe helyeztek.

A vízágyúkat eleinte nem fordították egyenesen a tiltakozókra, akik a vízsugárban is a földön ülve maradtak. Azt kiabálták, hogy a munkások jogaiért küzdenek. Az órák elteltével azonban a tömeg több ezresre duzzadt, mivel a hatósági beavatkozás hírére a város más szakmai ágazatainak tagjai is a tüntetőkhöz csatlakoztak, valamint oltásellenes csoportok, parlamenten kívüli politikai mozgalmak aktivistái és trieszti lakosok is. Közölték, hogy október 21-ig folytatják a sztrájkot.

A rendőrség jelenleg is igyekszik feloszlatni a megmozdulást. Könnygázt és gumibotot is használnak az emberek visszaszorítására. A tüntetők a rendőri erőszak ellen is tiltakoznak.

A trieszti kikötő bejárata több mint három napja blokád alatt van: a dolgozók egy része az október 15-én bevezetett kötelezettség ellen tiltakozik, amelynek értelmében a munkavégzéshez legalább egy oltás, 48 óránként elvégzett negatív teszt vagy a betegségből való gyógyulás igazolása szükséges. Az intézkedés a jelenleg hatályban levő egészségügyi vészhelyzet december 31-i határidejéig érvényes.

A szakszervezet egy része szerint a védettségi kötelezettség a munkához való jogot korlátozza. A trieszti kikötőben dolgozó 950 emberből 380-an nem rendelkeznek védettséggel, mivel vagy egyetlen oltásban sem részesültek, vagy nem tesztelték magukat előre, vagy el nem fogadott keleti vakcinákkal oltották be őket. A blokád alatt a dolgozni akarókat beengedték a kikötőbe.

A munkások egyik vezetője, Stefano Puzzer vasárnap a blokád befejezését szorgalmazta, de miután ez nem történt meg, lemondott.

Arról, hogy az oltásellenes tüntetések milyen indulatokat szültek az országban, és hogy a szélsőjobboldal is hogy próbálja meg felkarolni ezt az ügyet, a napokban részletesebben is írtunk. (MTI)

Mintha nem sikerült volna minden konfliktust elsimítania a Fidesz csepeli két erős emberének: év elején jelentek meg arról cikkek, hogy megromlott a viszony a honvédelmi államtitkár, Németh Szilárd, illetve Csepel fideszes polgármestere, Borbély Lénárd között.

2014-ig Németh volt Csepel polgármestere, ekkor lett parlamenti képviselő. Egyéniben ugyan vereséget szenvedett Szabó Szabolcstól, de listás helyről bejutott az Országgyűlésbe. Németh addigi helyettese, Borbély lett a polgármester, akit 2019-ben újraválasztottak. Ehhez képest érdekesség, hogy a 2018-as parlamenti választáson Németh ismét sima vereséget szenvedett az Együtt színeiben induló Szabótól. Mindenesetre idén év elején arról lehetett olvasni, hogy Borbély megelégelte, hogy Németh Szilárd még mindig gyámkodna felette, és azt is, hogy Németh a birkózóakadémiája számára kezdte el bekebelezni az értékes csepeli ingatlanokat.

A konfliktusról az elmúlt hónapokban nem nagyon lehetett hallani, de hogy nem lehet még minden rendben, azt jelezheti, ahogy hétfőn Borbély Németh posztja alá kommentelt Facebookon. Szemben ugyanis az átlag fideszes politikusi kommenttel, ezt valószínűleg nem Rogánék minisztériuma adta utasításba a polgármesternek. Hétfő délelőtt Németh írt arról az oldalán, hogy bejáráson vett részt az évek óta felújítani tervezett Jedlik Ányos Gimnáziumban, és

„Már csak Borbély Lénárd polgármester úr aláírására várunk, és végre kezdődhet a teljes megújulás...Hajrá, Csepel! Hajrá, JÁG!”

A poszt alatt nem sokkal később megjelent Borbély Lénárd, hogy közölje:

Tisztelt Képviselő Úr! Az Ön által említett kivitelezési szerződést már egy hete aláírtam. Jó munkát kívánok!

Emellett linkelte is az egy héttel ezelőtti posztját, amiben közölte, hogy lezajlott a közbeszerzés, megvan az állami fedezet, és aláírta a kiviteli szerződést.

A Financial Times számolt be róla, hogy hétfőtől kísérleti jelleggel a skóciai North Ayrshire kilenc iskolájában arcfelismerő rendszerrel szerelik fel a menzákat, hogy gyorsabbá váljon a fizetés az ebédért. Az ötlet eredetileg még a járvány miatt merült fel, hiszen így csökkenteni lehet az érintkezések számát, de azóta az ebédeltetés felgyorsítását remélik tőle.

Mint az EnGadget írja, mind az iskolák, mind a rendszert szállító CRB Cunningham azt ígéri, hogy figyelni fognak a privacy- és biztonsági szempontokra, és hogy a rendszer nem fogja élőben pásztázni a tömeget az arcok után, hanem csak az előre betáplált arcmintákat fogja összevetni az előálló diákokéval. Az iskolákban ujjlenyomat-olvasó rendszereket már eddig is használtak, így ez csak egy újabb lépés a teljesebb biometrikus megfigyelés irányába. A körzeti tanács tájékoztatása szerint az érintett szülők 97 százaléka jóváhagyta a rendszer működését.

Ugyanakkor nem örülnek a tervnek azok a brit szervezetek, melyek a túlzott megfigyeléstől és a biometrikus adatokkal való visszaéléstől félik az állampolgárokat. Az egyik komoly aggodalmuk, hogy az arcfelismerés iskolai bevezetése csak megszokottá, elfogadottá teszi a dolgot, azaz akik már gyerekként azt szokják meg, hogy a napi ügymenet része az arcuk folyamatos leolvasása, később se fognak ez ellen szót emelni.

A Tatabányai Járási Ügyészség számolt be arról honlapján, hogy vádat emeltek azzal a férfival szemben, aki tavaly februárban Győrszemere községben ittasan sétálni kezdett, közben pedig egy baltával hadonászott és érthetetlenül kiabált.

Az ügyészségi közlemény szerint a férfi a baltával egy ingatlan bejárati kapuját egyszer megütötte, ezzel abban 30.000 forint kárt okozott. Ezután az elkövető a baltával továbbra is hadonászott, ezért odament hozzá egy járókelő, aki a baltát tőle elvette és a földre dobta, amit a térfigyelő kamera rögzített.

Az ügyészség a vádiratban arra tett indítványt, hogy a garázda, büntetlen férfival szemben a Győri Járásbíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben pénzbüntetést szabjon ki, a lefoglalt baltát mint az elkövetés eszközét kobozza el.

Elkezdte feldolgozni az ellenzéki előválasztást a Fidesz pártlapja: a Magyar Nemzetben hétfő reggel Gajdics Ottó írt cikket „Orbán Viktor, gyere ki!” címmel.

„Összeszámolni is alig tudták, annyi szavazat érkezett a semmire” – kezdi írását Gajdics, aki szerint egy kívülálló annyit láthatott az elmúlt hetek eseményeiből, hogy „a vártnál többen hagyták magukat megbolondítani, és túl sokan hitették el magukkal, hogy akár Dobrev Klára, akár Márki-Zay Péter gyógyírt hozhat személyes kudarcaikra, enyhítheti sértettségüket, elfojthatja löttyös indulataikat. De szerencsére jóval többen tették föl maguknak az egyetlen kézenfekvő kérdést: nem mindegy?”

Gajdics ezután egy hosszabb szakaszt szentel annak, hogy az előválasztás megmutatta, az ellenzéki pártokat nem lehet komolyan venni, hiszen vitatkoztak egymással (!), majd rátér az egyik legfontosabb állítására:

„hogy ennek az egésznek az égegyadta világon semmi jelentősége nincsen. Nem közvetlenül választjuk a miniszterelnököt, hanem a parlamentbe legtöbb képviselőt bejuttatott párt nevezi és szavazza őt meg. A dolgok jelenlegi állása szerint az ellenzék oldalán a Jobbikkal lepaktált DK az egyetlen esélyes erre. Tudják ezt azok, akik most Márki-Zayra szavaztak? Arra az emberre, aki mögött se párt, se frakció, semmi nem áll majd az igazi választás pillanatában?”

Nem meglepő módon Gajdics a Gyurcsány-szálat sejti a háttérben, és Márki-Zay jobboldaliságát sem tudja elhinni. „Undorító varangyként potyognak ezek szájából a legszentebb szavak. Hazafiságnak nevezik, amikor elárulják, hátba szúrják egymást, az a jogállam, ha kukába dobják az alkotmányt, az a demokrácia, ha a becsapott emberek felhatalmazásával káoszt teremtenek, amiben nagyobb merítőhálóval lehet halászni. Dermesztő, hogy ennek a vircsaftnak mennyi követője van Magyarországon.”

Gajdics szerint egyszerre lesz nevetséges a bejelentés, hogy Orbán Viktor kihívója Márki-Zay Péter, de közben „a Gyurcsány mögött álló erőket, a külföldi hálózatok bomlasztó tevékenységét, és a kormánybuktatásra szánt dollármilliók hatását” nem szabad lebecsülni.

„Soha nem volt ekkora szükség az igazi összefogásra, a szeretet erejére, hogy áprilisban végleg elküldjük ezt a lejárt szavatosságú bandát oda, ahová való” – fejezi be Gajdics.

Rendhagyó keresztelések zajlanak október eleje óta Szicíliában: szinte minden a megszokott mederben zajlik, de akad egy nagyon fontos különbség. Nem változott a liturgia, a pap ugyanúgy használ szenteltvizet, ugyanúgy összegyűl a rokonság, de nincsenek jelen a keresztapák.

A Katolikus Egyház cataniai egyházmegyéje ugyanis három évre betiltotta a keresztszülők kinevezésének régi hagyományát. A New York Times riportja szerint az egyházi elöljárók ugyanis úgy látták, hogy a keresztszülők és főleg a keresztapa intézménye mára minden vallási-spirituális funkcióját elvesztette, és sok család csak földi hívságok kergetésére használta ezt a lehetőséget: fontosak lettek a drága keresztelőajándékok, és a szülők igyekeztek befolyásos, vagyonosabb embereket a család közelébe vonni, akiknek aztán nem egyszer tucatnyi keresztgyerekük is volt.

Az egyházi vezetők szerint a keresztszülőség így egy abszolút világi kapcsolattá vált, sokszor bűnben élő, nem is feltétlen hívő emberekből lettek a keresztszülők, és az egész csak a családi kapcsolatok erősítéséről szólt. Szicíliában pedig ez persze nem függetleníthető a maffiától sem: az olasz ügyészség korábban már végzett azzal kapcsolatos nyomozásokat, hogy a keresztelők révén a maffiafőnökök hogyan terjesztették ki befolyásukat egy adott közösségen belül, hogy aztán az így kialakuló családi kapcsolatok helyben védelmet jelentsenek a bűnszervezet tagjainak, de persze ezt a Keresztapa-trilógia után valószínűleg nem is kell különösképpen részletezni.

Ugyanakkor a helyi egyházmegye vezetői hangsúlyozzák, hogy ők elsősorban a keresztszülőség elvilágiasodása miatt vetették ki a három évnyi tilalmat. Catania általános helynöke, Salvatore Genchi hangsúlyozta, hogy egy kísérletről van szó. Az ő személyes becslése alapján az egyházmegye keresztszüleinek 99 százaléka nem alkalmas arra, hogy betöltse a feladatát.

A következő három évben a vallásos nevelés fontosságát akarják hangsúlyozni mint feltételt ahhoz, hogy visszatérhessen a keresztszülőség, de Genchi maga nem optimista, szerinte olyan útra léptek, ahonnan már nincs visszaút.

Nem először történt hasonló kísérlet: 2014-ben a Szicíliával szemben, a szárazföld sarkán fekvő Reggio Calabriában Fiorini Morosini érsek tíz évre szüntette volna be a keresztszülőség gyakorlatát. Ferenc pápának írt levelében azzal érvelt, hogy a világi társadalom spirituálisan kiüresítette ezt a pozíciót, és hogy a szereppel visszaél a maffia is. Reggio Calabria a hírhedt ’Ndrangheta székhelye.

Akkor azonban egy vezető vatikáni bíboros (a jelenleg pénzmosással vádolt) Giovanni Angelo Becciu úgy reagált, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha Calabria összes püspöke támogatja a lépést, erre pedig nem került sor. Morosini azonban nem adta fel a dolgot, és többször felhozta a kérdést a pápánál, Ferenc pápa pedig májusban közölte vele, hogy akárhányszor meglátja őt, mindig eszébe jut a keresztapa-probléma.

A New York Times által megkérdezett pap, a cataniai Angelo Alfio Mangano arról beszélt a lapnak, hogy támogatja a lépést, mivel így átmenetileg mentesülhetnek attól, hogy spirituálisan megkérdőjelezhető emberek fenyegessék az egyház tagjait, hogy nevezzék ki őket keresztszülőknek. A pap elmondása szerint a pozíciót időnként zsarolásra és uzsorára is használták, de leggyakrabban csak a szicíliai rituális társadalmi kapcsolatok erősítésére szolgált.

A lapnak nyilatkozott Szicília volt elnöke, Salvatore Cuffaro is, aki elmondta, hogy neki nincs is sok keresztgyermeke, csak mintegy 20, és a felkérések kb. öt százalékára mondott csak igent. Szerinte annak ellenére, hogy egyes papok mit gondolnak, ő igenis odafigyelt az összes keresztgyerekére, és azt mondta nekik, hogy menjenek katolikus iskolába. A mindenkit megcsókoló, és ezért Csók-csók becenévvel illetett volt elnök öt évet ült börtönben, amiért figyelmeztetett egy maffiavezért, hogy lehallgatják. Cuffaro az ítélet ellenére is tagadja, hogy ilyesmi történt volna, és szerinte nem igaz, hogy a szigeten egy maffiózó valaha keresztszülő lehetett volna.

Akadnak azonban bőven szicíliaiak, akik nem értenek egyet a döntéssel: főleg a kisgyerekes családoknál, akik most úgy érzik, egy fontos elem lett oda az életükből, és a régi hagyományokat féltik.

És vannak, akik a szomszédos egyházmegyébe mennek át keresztelkedni, csak hogy keresztszülője legyen a gyereküknek. A helynök, Giovanni Mammino ugyanis csak egy nyilatkozatot kér a leendő keresztszülőktől, hogy hisznek Istenben, és nem tagjai a maffiának. Ezt pedig mindenki szívesen kitölti.

A Fidesz hódmezővásárhelyi szervezete közleményt adott ki hétfőn, mely szerint miután vasárnap nyilvánvalóvá vált, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti kampányba kezd, kezdeményezik, hogy mondjon le a polgármesteri tisztségéről, adja át a város vezetését ideiglenesen az általa utódként megnevezett Szabó János alpolgármesternek, és írjanak ki időközi polgármester-választást 2022 áprilisára.

A Fidesz helyi csoportja szerint ugyanis Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely helyett az országos politikát választotta. Ezt tiszteletben tartják, és jó egészséget kívánnak a politikusnak a további küzdelmeihez. „Nem lehet azonban, hogy a városnak újabb fél évig ne legyen polgármestere, a lemondással elkerülhetővé válik, hogy Hódmezővásárhely továbbra is Márki-Zay Péter és az országos politika túsza legyen” – teszik hozzá. (via MTI)

A Facebook tízezer munkavállalót tervez felvenni az Európai Unión belül, hogy segítsenek kifejleszteni a metaverzum névre keresztelt projektjüket, írja a BBC. A metaverzum Mark Zuckerberg következő nagy dobása lenne, egy olyan virtuális világ, melyen belül az emberek gyakorlatilag egy külön, online életet élhetnének, játékokkal, munkával, VR-eszközök segítségével.

A metaverzum elsősorban persze azért lehet kecsegtető Zuckerberg számára, mert a Sims világához hasonlóan zárt, online világba terelt felhasználók arcába nyakló nélkül lehetne önteni a hirdetéseket, és az életük egyre több részletét megfigyelő algoritmusok előtt onnantól végleg szabad lesz a pálya.

Emellett persze azért is jól jöhet a projekt felemlegetése Zuckerberg számára, mert a közelmúltban az eddigi tán legkomolyabb válságába került a cég, miután a Facebook korábbi alkalmazottja, Frances Haugen meglehetősen terhelő dolgokat mondott a szenátusi meghallgatásán.

A Facebook blogposztja szerint a metaverzum képes lehet újfajta kreatív, társadalmi és gazdasági lehetőségeket felszabadítani, és ezt kezdettől fogva az európaiak alakíthatják majd. A következő öt évben fogják létrehozni a szükséges tízezer munkahelyet, köztük számos mérnöki pozíciót is. A Facebook úgy látja, sok előnye van annak, ha az EU-ba fektetnek be, hiszen nagy itt a felhasználói piac, remek egyetemek vannak, és sok a tehetség.

A Facebook nemrég 50 millió dollárt fektetett be egy nonprofit intézet megalapításába, melynek az lesz a dolga, hogy felelős keretek között alakítsák ki a metaverzum működését. A cég saját számításai szerint is 10-15 évbe telhet, mire felépül ez a virtuális birodalom.

A kínai gazdaság növekedése éves bázison számítva 4,9 százalékosra mérséklődött a harmadik negyedévben, amikor az ország egyes részein súlyos árvizek, szórványosan felbukkanó koronavírus-járványgócok és energiaellátási problémák okoztak nehézségeket a gazdaság helyreállásában - derült ki a kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adataiból.

A kínai bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme elmaradt az elemzők által várt 5,2 százalékostól, és jelentős lassulást mutatott a második negyedévben regisztrált 7,9 százalékos bővüléshez képest. A július-szeptemberi adat a leggyengébb volt a tavalyi harmadik negyedév óta, amikor a kínai GDP szintén 4,9 százalékkal nőtt. Kína mindazonáltal már a hatodik egymást követő negyedévben regisztrált gazdasági növekedést a világjárvány okozta visszaesés után.

Tavaly az első negyedévben a járvány következtében a kínai gazdaság 6,8 százalékkal zsugorodott, a tavalyi második negyedévre azonban már sikerült 3,2 százalékos növekedést elérni. Kína ráadásul a világ jelentősebb gazdaságai közül egyedüliként tudott gazdasági növekedést elérni 2020-ban. Negyedéves összevetésben a kínai GDP növekedése 0,3 százalékosra gyengült az idén július-szeptemberben. Elemzők 0,5 százalékos bővülésre számítottak az április-júniusi, 1,3 százalékos növekedést követően.

A gazdasági helyreállást a harmadik negyedévben az ország egyes részeit sújtó áradások, valamint a szórványosan felbukkanó járványgócok megfékezésére alkalmazott korlátozó intézkedések mellett elsősorban az egekbe szökött nyersanyagárak, a szénhiány miatt sok helyen bevezetett energiahasználati korlátozások, továbbá az ország második legnagyobb ingatlanfejlesztőjének számító China Evergrande csoport eladósodásából fakadó ingatlan- és pénzpiaci bizonytalanságok hátráltatták.

Arról, hogy miért tűnik egyre nehezebben fenntarthatónak a kínai gazdaság növekedési pályája, és hogy Hszi Csin-pingnek milyen nehéz döntéseket kéne meghoznia, nemrég részletesen írtunk. (MTI, Guardian)

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök pártja, a szocialisták háromnapos kongresszusának végén jelentette be, hogy ismét be fogják tiltani a prostitúciót az országban, mivel szerinte ez szolgaságba taszítja a nőket, írja a BBC.

A prostitúciót 1995-ben dekriminalizálták Spanyolországban, és egy 2016-os ENSZ-becslés szerint évi 3,7 milliárd dolláros üzletág épült ki köré. Különféle becslések szerint a spanyol férfiak harmada-40 százaléka fizetett már szexért, és Thaiföld, illetve Puerto Rico után Spanyolország lehet a prostitúció harmadik legnagyobb központja a világon.

A prostitúció jelenleg szabályozatlan területnek számít az országban, és nem kaphat büntetést az, aki pénzért kínál szexet, ha ezt nem közterületen teszi. A kerítés és nők kiközvetítése ugyanakkor jogsértőnek számít.

Sanchez pártja már 2019-ben a prostitúció kiszorítását ígérte a kampány során, mivel úgy látják, hogy ez a szegénység nőket érintő formájának egyik legkegyetlenebb módja, és a nők elleni erőszak egyik legrosszabb típusa. Becslések szerint az országban 300 ezer nőt érinthet a kérdés.

Azok, akik a legalizálás mellett érvelnek, azt mondják, hogy a dekriminalizáció komoly előnyöket jelentett az érintett nők számára, és biztonságosabb lett azóta az életük. Ugyanakkor egyre komolyabb visszhangot váltottak ki az országban azok az ügyek, amikor kiderült, hogy nőket akaratuk ellenére, bűnszervezetek kényszerítették prostitúcióra. 2017-ben a spanyol rendőrség 13 ezer nőt azonosított az emberkereskedők elleni razziák során, és a hatóság becslése szerint legalább 80 százalékuknak akaratuk ellenére kellett szexelnie valakivel.

• Márki-Zay Péter megnyerte az ellenzéki előválasztás második fordulóját, ezzel ő lesz az közös ellenzéki lista vezetője a 2022-es választáson.
• Igaz, még nem teljes a feldolgozottság, de Dobrev Klára már elismerte vereségét.
• Az Országos Előválasztási Bizottság megyénként és fővárosi választókerületenként közli az adatokat, ezekről folyamatosan beszámolunk.

A Nike egy régóta magas pozíciót betöltő vezetője beismerte, hogy 56 évvel ezelőtt Philadelphiában megölt egy 18 éves fiatalt, írja a BBC. Larry Miller a Nike vállalatbirodalmon belül a Jordan márka igazgatója, és most a Sports Illustrated-nek adott interjút, ebben mondta el, hogy 1965-ben gyilkosságot követett el.

Miller 16 éves volt akkor és bandatag. A gyilkosság után letartóztatták, és fiatalkorúak börtönébe került. Mint most mondta, soha nem hazudott senkinek a történtekről, de igyekezett titokban tartani. Most azért vallotta be, mert jövőre fog megjelenni az önéletrajza.

Elmondása szerint 13 évesen lett a Cedar Avenue banda tagja, és addigi éltanulóból hamarosan inni kezdett és balhékba keveredett. Amikor pedig egy rivális banda tagja megölte egy barátját, fegyvert ragadtak, három barátjával berúgtak, és elindultak bosszút állni. De bosszú helyett végül rálőtt az első emberre, aki szembejött velük: a 18 éves Edward White-ra, aki meghalt a támadásban.

„Ez tette számomra a legnehezebbé, hogy semmi okom nem volt rá” – mondta el Miller arról, hogy a történtek azóta is emésztik, és a mai napig nem tudta azokat feldolgozni. A történtekről gyerekei, barátai és legközelebbi munkatársai sem tudtak, és Miller azt mondta, hogy rendkívül nehéz volt elmondani nekik, hogy mi történt.

„Éveken át menekültem a történtek elől, és reméltem, hogy az emberek nem fognak rájönni” – mondta el erről.

Miller 1997-ben került a Nike-hoz, ma ő igazgatja a Nike kosárrészlegének, a Jordan márkának és a Converse-nek a napi működését. Korábban igazgatói posztot töltött be a Kraft Foodsnál, és elnöke volt a Portland Trail Blazers NBA-s kosárcsapatnak. Az interjúban most azt mondta, állásinterjúk során soha nem hazudott a börtönben töltött évekről.

Az interjú előtt pedig többek között Michael Jordannak és az NBA-t vezető Adam Silvernek is elmondta, hogy mi történt 56 évvel ezelőtt, és hogy ezzel most nyilvánosság elé akar állni.

A jövőre megjelenő könyve, ami az Ugrás: Titkos utam az utcákról az igazgatótanácsig címet kapta, és legidősebb lányával közösen írta, és ebben leírja a gyilkosság történetét is, ahogy azt is, hogy mi történt vele a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézményeiben.

A BBC kérdésére a Nike azt közölte, hogy Miller élete a második esély elképesztő története, és büszkék Millerre, remélik, története majd másokat is inspirálhat. A Nike azt is hozzátette, hogy a vállalat régóta igyekszik segíteni egykori elítélteknek, hogy újrakezdhessék az életüket.

Szombat reggel jelent meg egy cikk a 168ora.hu-n „DK: Soros György áll Márki-Zay mögött” címmel, melyben az állt, hogy a lap információi szerint péntek délután szűk körben értékelte az előválasztás eddigi eredményeit Gyurcsány Ferenc a DK stábjával, és Gyurcsány ekkor kijelentette, hogy Soros György állt be Márki-Zay mögé, a hódmezővásárhelyi polgármester ennek köszönheti sikereit.

A cikk szombat kora délutánra eltűnt, a 168 Óra honlapján se lehet semmiféle, a cikkel kapcsolatos utalást találni, de a Google webcache funkciója révén még meg lehet találni, és átvette azt a CivilHetes nevű felület, ott jelenleg is olvasható, és van is rajta 150 megosztás.

Megkerestük mind a 168 Órát, mind a DK-t, hogy megtudjuk, mi történt. Ha válaszolnak, beszámolunk róla.

Frissítés: Szombat kora délután a 168 óra megjelentetett egy közleményt, eszerint bár az értesülésüket két független forrás is megerősítette, a cikk megjelenése után azt "az érintettek hitelt érdemlően cáfolták", ezért "a cikk közlését haladéktalanul felfüggesztettük".

Oroszországban az elmúlt 24 órában a koronavírus-járvány kezdete óta először haladta meg az ezret a fertőzés nyomán kialakult Covid-19 betegségben elhunytak száma - közölte szombaton a szövetségi operatív törzs.

Egy nap alatt 1002 halálesetet regisztráltak az előző napi 999-cel szemben. Ezzel az eddigi összes halálesetek hivatalos száma 222 315-re nőtt a mintegy 146 milliós országban, de egyes szakmai becslések szerint az áldozatok tényleges száma 400 ezer körül lehet.

A megerősített fertőződések száma 24 óra alatt 33 208-cal 7 958 384-re emelkedett, ami szintén az eddigi legmagasabb szám. Harmadik napja döntött rekordot az új fertőzöttek száma. Az aktív - kórházban ápolt - betegek száma 754 162-re nőtt.

Hiába van az országnak saját, hatékonynak bizonyuló vakcinája, továbbra is nagyon kevesen oltották be magukat: mindössze a lakosság 31 százaléka vette fel eddig mindkét dózist. A magas fertőzésszámok ellenére az országban meglehetősen kevés korlátozás van jelenleg érvényben, bár már vannak régiók, ahol ismét védettségi igazoláshoz kötötték egyes intézmények látogatását.

A Kreml ugyan elfogadhatatlanul alacsonynak nevezte az országos oltottsági adatokat, de nem szigorítottak egyelőre a korlátozásokon. Moszkva szerint az egészségügyi rendszer sincs túlterhelve, és tudják kezelni az érkező új betegeket.

Ugyanakkor az egészségügyi miniszter, Mikhail Murashko az oroszok viselkedését okolta a járványhelyzetért, míg Putyin szóvivője, Dmitry Peskov szerint mindenkinek megadták a lehetőséget, hogy beoltassa magát. Friss felmérések szerint az orosz lakosság több mint fele továbbra sem tervez oltást kérni. (MTI, Moscow Times)

37 éves korában meghalt Kandech Evelyne, aki 19 évesen, a Megasztár első évadában lett országosan ismert, ahol a negyedik helyen végzett.

Halálhíréről Tóth Vera számolt be közösségi oldalán, és kommentben még annyit írt, hogy Kandech "hosszú, súlyos betegség után halt meg".

Az apai ágon Sierra Leone-i származású Kandech Evelyne 1984-ben született, Pécsen járt énekzenei általános iskolába, fiatalon több kórusban is megfordult. Több klasszikus zenei formációval dolgozott együtt, majd a könnyűzene felé fordult, ekkor jelentkezett a Megasztárba, ahol a negyedik lett. Az utóbbi időszakban a ToyBox nevű zenekar énekesnője volt.

1993-ban ölték meg a világhírű kolumbiai drogbárót, Pablo Escobart, és azóta okozott gondot a hatóságoknak, hogy mit kezdjenek az egzotikus állatokért rajongó férfi hagyatékával, írja a BBC.

Escobar ugyanis több ritka állatot, például két vízilovat is beszerzett illegálisan, és a nőstény és a hím víziló románcából azóta egész kis helyi vízilódiaszpóra nőtt ki, melyek a drogbáró egykori birtoka körül garázdálkodnak.

A kolumbiai környezetvédők szerint a mostanra 80 vízilófősre duzzadt csoport a legnagyobb Afrikán kívül élő csorda lehet az egész világon, és az invazív állatok sok problémát okoznak a helyi ökoszisztémának. Ezért a kormány végül az állatok sterilizálásába fogott, és egy vegyi anyaggal kezelve őket eddig mintegy 24 állatot tett nemzőképtelenné.

1993-ban, amikor rajtaütöttek a Hacienda Nápoles névre keresztelt luxusbirtokon, az ott talált egzotikus állatok többségét állatkerteknek adományozták, de a vízilovak maradtak. Egy kolumbiai biológus, Nataly Castelblanco szerint logisztikailag nehézkes lett volna a vízilovak szállítása, ezért dönthettek úgy a hatóságok, hogy maradjanak a vízilovak. Vélhetően mindenki arra számított, hogy az állatok idővel meg fognak halni, tette még hozzá. Ugyanakkor a vízilovaknak nincs természetes ragadozója Dél-Amerikában, és a hatalmas birtokon békében élő vízilópár mindennapjait vízilócsikók kezdték színesíteni, és idővel a vízilovak elkezdték átvenni az irányítást a környéken, a Magdalena folyón közlekedve.

A vízilovak környezeti hatását vizsgáló kutatók szerint a nagytestű állatok képesek helyi fajokat kiszorítani, és károsan hathatnak a helyi vízi ökoszisztémákra is.

Az OnlyFans-ra költözik a bécsi turisztikai hivatal, mivel ez az egyetlen közösségi médiafelület, ahova lehet meztelenséget bemutató tartalmakat közzé tenni, írja a Guardian. A bécsi városvezetés kulturális részlege így akar tiltakozni az ellen, hogy a különféle netes platformok rendszeresen cenzúrázzák a meztelenséget ábrázoló műalkotásokat.

Júliusban az Albertina Múzeum TikTok-fiókját függesztették fel, miután a múzeum megosztott több alkotást is a japán fotóművész, Nobuyoshi Araki munkái közül, melyeken meztelen női mellek voltak láthatóak. 2019-ben a múzeumnak már az Instagrammal is meggyűlt a baja, amikor Peter Paul Rubens egy festményét osztották meg, ami szintén ellene ment az alkalmazás irányelveinek.

2018-ban a bécsi Természettudományi Múzeum fotóját törölte a Facebook, amin a 25 ezer éves willendorfi vénusz volt látható. Ugyanígy meggyűlt a baja az online felületekkel a Leopold Múzeumnak, amikor Egon Schiele alkotásait bemutató kiállításukat próbálták hirdetni 2018-ban, de ezt sem a német, a brit és az amerikai hirdetésfelügyelet nem hagyta jóvá.

Ezekre a fejleményekre válaszul ment fel az OnlyFans-ra a bécsi városvezetés. Az OnlyFans ugyan ma már a legkülönfélébb előadóművészeknek ad teret, de forgalmának nagy részét és ismertségét a pornóipar alapozta meg. Az OnlyFans működéséről és a körülötte fellángolt vitákról nemrég részletesen is írtunk.

A bécsi turizmusért felelős osztály szóvivője, Helena Hartlauer arról beszélt a lapnak, hogy a város, illetve a városi kulturális intézmények számára gyakorlatilag lehetetlen, hogy aktokat vagy meztelenséget ábrázoló műalkotásokat használjanak a kiállítások reklámozására. Jelenleg az Albertinában Amedeo Modigliani kiállítása látható, és ott is van több műalkotás, amit nem használhatnak a tárlat népszerűsítésére az interneten.

„Persze, meg tudjuk oldani így is, de ezek a műalkotások rendkívül fontosak Bécs számára. Elég ha az egyik legikonikusabb darabra, Schiele 1910-es, magáról készített portréjára gondolsz. Ha ezeket nem használhatjuk a közösségi médiában, mint kommunikációs eszközöket, az igazságtalan és frusztráló” – magyarázta Hartlauer, hogy miért kötöttek ki az OnlyFans-on.

A „18+-os bécsi tartalom” első feliratkozói egész évre érvényes bécsi turistakártyát, illetve belépőket kapnak a kiállításokra. De Hartlauer hangsúlyozta, hogy a céljuk nemcsak a turisták megszólítása volt, hanem fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy milyen cenzúra működik abban a közegben, ahol a kortárs művészeknek dolgozniuk kell.

Az Instagramon, illetve tulajdonosánál, a Facebooknál is nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a meztelenségre, szinte bármilyen ábrázolása tilos, legyen szó akár műalkotások bemutatásáról is. Hartlauer szerint egyáltalán nem átlátható, hogy ki és mikor dönt egy-egy kép levételéről, ezért is akarnak tiltakozni az oldalak működése ellen.