Horváth Bence

Elnézést kért a hokicsapat és a bank, amelyik a hétvégén az amerikai Dél-Dakota államban szervezett tanárok számára pénzgyűjtő akciót, ami úgy nézett ki, hogy a kiválasztott tanároknak a stadion közepén, a földön csúszva kellett öt perc alatt minél több egydolláros bankjegyet a ruhájuk alá tömniük, írja a BBC.

Az eseményről készült videókat világszerte rengetegen megosztották hétfőn, és a jelenetek hatalmas felháborodást váltottak ki. Ennek hatására a helyi hokicsapat, a Sioux Falls Stampede és a jelzálogbank, a CU Mortgage Direct közös közleményt adott ki, melyben azt írták, hogy az eredeti céljuk ugyan az volt, hogy egy pozitív, szórakoztató élményt biztosítsanak a tanároknak, de már értik, hogy mások ezt miért tartják lealacsonyítónak és sértőnek a tanárokkal szemben, ezért nagyon sajnálják a történteket.

Elmondták azt is, hogy összesen 31 tanár jelentkezett a lehetőségre, és közülük véletlenszerűen választottak ki tízet, aki jégre léphetett. Közölték azt is, hogy mind a tíz tanár legalább 500 dollárt kapott a versenyen, és most mindegyikük kap még további 500 dollárt. Ennyit kap az a 21 tanár is, aki jelentkezett, de nem válogatták be őket.

A tanárok a helyi lapnak arról beszéltek, hogy a pénzt oktatási eszközökre, például az online oktatáshoz szükséges technikai eszközökre költenék. Dél-Dakotában a tanárok éves átlagfizetése 49 ezer dollár, ez országszerte a legalacsonyabb érték. Eközben azonban sok iskolában elvárják a tanároktól, hogy saját pénzükből vásároljanak oktatási eszközöket.

Egyelőre nem látni jeleit, hogy az NFT-láz csillapodna a közeljövőben, most éppen a világ egyik legnagyobb sportszergyártója, a Nike vásárolta fel az RTFKT Studios nevű vállalatot, ami szintén cipőket gyárt. Az egyetlen lényeges különbség, hogy az általuk gyártott cipők csak digitálisan léteznek.

Az RTFKT-nak van már némi köze az ódivatú cipőiparhoz is, februárban összeálltak az ismert „kriptoművész” FEWOCiOUS-szal, és 600 pár ténylegesen létező cipőt, illetve mellé NFT-cipőket értékesítettek. Mintegy hat perc alatt minden elfogyott, és 3,1 millió dolláros bevételre tettek szert. A Verge cikke ugyanakkor megjegyzi, hogy az még az egész NFT-őrület kezdete volt, és egyáltalán nem biztos, hogy még ma is érnek annyit az akkor megvásárolt digitális termékek, hiszen ma már sokkal több csak digitálisan létező, eredetiséget igazoló azonosítóval rendelkező dolgot lehet megvásárolni.

Az NFT lényege, hogy digitális termékek, műalkotások tulajdonjogát lehet vele kikezdhetetlen módon igazolni, és a blockchain technológia révén ezt folyamatosan nyomon is lehet követni. Az NFT-k hirtelen divatként robbantak rá a művészeti piacra, de sokan az igazán nagy áttörést a különféle digitális világokban birtokolható tárgyak megjelenésében látják.

Az NFT emellett alkalmas lehet arra is, hogy egy-egy márka gyűjtői relikviákat adjon ki, vagy a tervezett virtuális valóság-világok és metaverzumok számára hozzon létre megvásárolható tárgyakat. Vélhetően a Nike is ebben látott fantáziát, amikor a felvásárlás mellett döntöttek. Azt nem tudni, hogy a Nike mennyit fizetett a mindössze 2020 januárjában létrehozott RTFKT tulajdonjogáért.

Kedd reggel több helyen is olvastunk róla, hogy egy rémült vaddisznó tűnt fel Újlipótvárosban, és a helyi szülőket összefogó csoportban is többen beszámoltak az állatról, ami a beszámolók szerint a Hollán Ernő utcán is feltűnt, és egy darabig a Jászai Mari tér felé tartott, ám aztán megijedt valamitől, és visszafordult.

Azóta előkerült róla egy videó is a Hegedűs Gyula utcából:

Ha láttad esetleg te is a vaddisznót, és van fotód vagy videód róla, vagy tudod mi történt vele, írj nekünk a megirom @ 444.hu címre!

Nem ez lenne az első alkalom, hogy vaddisznó tűnik fel a környéken, 2017-ben a Balzac Zoltán névre keresztelt állat tűnt fel többfelé.

December 14-én hajnalban készült a fénykép, amin a salgótarjáni Beszterce-lakótelep felett látható a Geminidák meteorraj maximumának közelében. MTI/Komka Péter

November 20-án számolt be közösségi oldalán Gelencsér Attila fideszes képviselő, hogy kerékpárutat és autóbuszfordulót adtak át Kaposhomokon. Mint a képviselő posztjában írja, a „4,5 km hosszú út és a templom előtti tér rendbe tétele 60 millió forintba került. A kaposhomoki kerékpárutat elsősorban a település fiataljai, a több mint 60 iskolás gyermek használja majd. Minden beruházás azt szolgálja, hogy a kaposvári és a zselici emberek jobban éljenek. Hajrá Kaposhomok!”.

A poszt alatt azonban sokan értetlenkedtek, hiszen nem volt világos, hogy milyen bicikliútról van szó. Azóta a helyszínre utazott a Népszava újságírója is, és ő sem talált ott semmiféle bicikliutat, és az általa megkérdezett helyiek sem tudtak ilyesmiről. Igaz, szerintük nincs is rá nagy szükség, hiszen alig van autóforgalom az 500 fős faluban, nyugodtan lehet ott biciklizni.

Végül Barta István polgármester mondta el a lapnak, hogy valóban nem épült bicikliút, de egy pályázatnak köszönhetően kerékpározásra alkalmassá tették a falu útjainak nagy részét. Azaz leaszfaltozták ezeket, amire a hetvenes évek óta nem volt példa. Hogy ezt a térség országgyűlési képviselője, és nyomán a kormányzati médiabirodalomba tartozó megyei lap miért kerékpárút átadásaként hivatkozott a történésekre, a polgármester sem tudott mit mondani.

Ötödször is világbajnok minden idők vélhetően egyik legjobb sakkozója, a norvég Magnus Carlsen, miután pénteken megint legyőzte az orosz Jan Nyepomnyascsijt, ezzel a 14 meccsesre tervezett döntőn már a 11. parti után végeredményt hirdettek, Carlsen ugyanis átlépte a végső győzelemhez szükséges 7 pontot. (Győzelemért 1 pont jár a győztesnek, míg döntetlenért 0,5-05 pont jár mindkét versenyzőnek, így alakult ki a 7,5-3,5 pontos eredmény.)

A tavalyról az idei évre halasztott dubaji döntő első öt meccse döntetlent hozott (köztük rendkívül emlékezetes és elég egyhangú összecsapást is), a 6., a 8., és a 9. meccset viszont megnyerte a norvég játékos, többször is jelentős hibára kényszerítve ellenfelét. Ez történt a pénteki, 11. meccsen is, amin Nepo komoly hibáját Carlsen jelentős főlénybe került, és ezt aztán könyörtelenül kihasználta. Ezzel bebizonyosodott hogy a világranglistát 2010 óta vezető Carlsen továbbra is világbajnok marad, 2013 óta megszakítás nélkül.

Arról, hogy milyen messzemenőbb következményei lehetnek az idei döntőnek, és hogy hogyan vált a sakk a járvány alatt egy nagyon népszerű e-sporttá, nemrég hosszabb cikkben is írtunk.

Remek reggelt, szerda van, lassan december közepe, és robogunk az év vége felé.

A 4 legfontosabb hírünk ma reggel:

• Ki ez a Völner Pál, az eddigi legmagasabb beosztású fideszes kormányzati figura, akit korrupcióval gyanúsítanak?
• Drága hivatalok, valaki segítsen már ennek a szegény miniszternek!
• Megfenyegették egymást, de atomháborúról szó sem volt
• A macskás gifek beolvasztása miatt kaphatja az eddigi legkomolyabb pofont a Facebook

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

November utolsó napján született egy döntés, ami léptékét nézve viszonylag apróbb, esetleges következményeit tekintve viszont jóval jelentősebb lehet: ekkor jelentette be a brit versenyhatóság, hogy a Facebook nemrég létrehozott anyavállalata, a Meta köteles lesz eladni a Giphyt, a népszerű gifkereső algoritmust.

A Facebook tavaly vásárolta meg 315 millió dollárért a Giphyt, amit aztán be is épített a saját termékébe: amikor a Messengeren beszélgetve különféle állatos mozgóképekkel vagy filmekből kivágott pár képkockányi jelenettel szeretnénk kifejezni az álláspontunkat valamiről, akkor ezt jelenleg a Giphy algoritmusai segítségével tehetjük meg.

A Competition and Markets Authority (CMA) november 30-ai döntésében ugyanakkor arra jutott, hogy a Facebook a felvásárlással korlátozni kívánta a verseny lehetőségét a különféle online platformok között, ezért egy korábban kiszabott, 50 millió fontos büntetés megfizetése mellett tovább kell adják a vállalatot.

A járványkezelésben a "legutolsó megoldási lehetőségként" tekint a koronavírus elleni védőoltás kötelező tételére az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - közölte kedden Hans Kluge, a WHO európai részlegének vezetője.

A vakcina beadását csak akkor szabad kötelezően elrendelni, ha már minden más lehetséges intézkedést megtettünk annak érdekében, hogy növeljük az átoltottság arányát - mondta el Kluge online sajtótájékoztatóján. Megjegyezte, hogy az oltás kötelezővé tételének hatékonysága nem egyértelmű, mindig az adott helyzettől függ, és az embereknek a hatóságokba vetett bizalma is fontos tényező, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni.

"Ami egy társadalomban vagy közösségben jól működhet, az máshol elfogadhatatlan lehet" - mondta a WHO regionális igazgatója.

Európa több országában, köztük Németországban és Ausztriában döntöttek úgy az utóbbi hetekben, hogy kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltást. Az intézkedés tiltakozásokat váltott ki. Európán kívül Indonéziában, Mikronéziában és Türkmenisztánban tették kötelezővé az oltást a felnőtt lakosság számára.
Hans Kluge azt is hozzátette, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a gyerekek védelmére. Kluge szerint az 5 és 14 év közötti gyerekek vannak jelenleg leginkább kitéve a fertőzés veszélyének. (MTI, Reuters)

Még mindig várják az ELTE kutatói azokat, akik élénken emlékszenek az Október Elejei Nagy Leállásra, amikor egy délután-este erejéig egyszerre vált elérhetetlenné a Facebook, az Instagram és a WhatsApp.

A rövid, anonim kérdőívben kérik a 18 évesnél idősebbeket, hogy számoljanak be tapasztalataikról. Az eredményekről mi is beszámolunk majd. Íme a felvezető:

„Biztos mindenkiben élénken él Facebook leállása október 4-én, amikor este 6 óra magasságában nemcsak a Facebook, hanem az ahhoz kapcsolódó Messenger, Instagram és WhatsApp applikációk is leálltak. A leállás következtében a Facebook és az Instagram rekordhosszan, hat órán keresztül elérhetetlenné váltak, míg a WhatsApp-on a korábbi tartalmak elérhetőek maradtak, de az új üzenetek már nem jelentek meg.

Az ELTE kutatói most egy nemzetközi kutatás keretében vizsgálják, hogy hogyan élték meg ezt az időszakot a felhasználók, milyen érzéseket váltott ki belőlük, hogyan befolyásolta a közösségimédia-használatukat és egyáltalán a napjukat.

Ha ön is átélte a nagy leállást, és szívesen segítené a kutatókat egy ezzel kapcsolatos rövid, anonim kérdőív kitöltésével, akkor azt ide kattintva megteheti. Figyelem, a kérdőív kitöltéséhez 18 évesnek, vagy annál idősebbnek kell lennie.”

Peking ellenlépéseket helyezett kilátásba kedden annak kapcsán, hogy Washington diplomáciai bojkottot jelentett be a jövő februárban, a kínai fővárosban sorra kerülő téli olimpiára.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján elmondta: Kína határozott tiltakozását fejezte ki az Egyesült Államok felé a bojkott miatt. Hozzátette: amennyiben az amerikai fél kitart amellett, hogy politikai ügyet csináljon a pekingi téli ötkarikás játékokból, úgy Peking komoly ellenlépéseket tesz. A tervezett intézkedésekről a szóvivő további részleteket nem közölt, hangsúlyozta azonban: az Egyesült Államok megfizet majd a helytelen lépésért.

Csap úgy vélekedett: Washington ideológiai elfogultság, hazugságok és szóbeszédek alapján próbálja megzavarni az olimpiai játékokat, a bojkottal azonban csupán saját, ártó szándékát teszi világossá, tovább rombolva saját hitelét.

A Fehér Ház hétfőn jelentette be, hogy egyetlen diplomáciai képviselőt sem küld a februári téli olimpiára és a paralimpiára az északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen folyó "népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények" miatt. Kína rendszeresen tagadja az emberi jogi sérelmekről szóló vádakat, és a terrorizmus elleni küzdelemmel indokolja a területen alkalmazott intézkedéseket.

Washington mindazonáltal támogatásáról biztosította az amerikai sportolókat, akik részt vesznek majd a játékokon.

Az Egyesült Államokhoz csatlakozva kedden Új-Zéland is bejelentette, hogy nem küld diplomáciai képviselőket a jövő évi eseményre. (MTI, BBC)

Az indiai Mahárástra állam rendőrsége letartóztatott egy tinédzsert, aki a gyanú szerint lefejezte gyermeket váró nővérét. A 19 éves nő a családja hozzájárulása nélkül házasodott meg, írja a BBC a helyi rendőrség bejelentése alapján.

Az eddigi információk alapján a nő éppen otthon volt, és teát készített anyjának és öccsének, amikor a fiatal férfi megtámadta egy sarlóval. A rendőrség azt gyanítja, hogy a fiatal férfi szelfit is készített a levágott fejjel.

Mivel az ügyvédje azt állította, hogy a támadó még nem töltötte be még a 18 életévét, egy fiatalok számára fenntartott intézetbe került, de a rendőrség a bíróságon támadta meg ezt a döntést, mert olyan dokumentumok kerültek a birtokukban, mely alapján már nagykorú volt. Jelenleg a férfi anyja is rendőrségi őrizetben van.

A beszámolók szerint a fiatal nő júniusban szökött meg otthonról, és házasodott össze szerelmével, miután a családja ellenezte a házasságot. Ugyan egy kaszthoz tartoztak, de a férfi családja szegényebb volt, mint a nőé. A nő és a családja hónapokig nem kommunikált egymással, de egy héttel a gyilkosság előtt a nő anyja meglátogatta őt, ekkor derülhetett ki a család számára, hogy terhes volt.

Jogvédő szervezetek szerint Indiában évente több száz embert gyilkolhatnak meg azért, mert a családjuk akaratával szemben választanak párt maguknak.

A politikai kavarások, sértődések és hátbadöfések műfajának rajongói remekül szórakoztatnak azon, hogy egyetlen eseményről mennyire eltérő fotók tudnak megjelenni fideszes politikusok közösségi oldalán.

Hétfőn ülésezett a vidékfejlesztési kormánybizottság, és erről már aznap beszámolt Lázár János, ezzel a fotóval:

Erről az eseményről kedden megosztott egy fotót Navracsics Tibor is, aki uniós biztosi feladatai után tért vissza Magyarországra, hogy szakmai kompetenciáját többek között vidéki mozik programjának kritizálásában kamatoztathassa. A Navracsics által megosztott fotó egy lényeges ponton tér el a hétfőn megismert fényképtől:

Igen, valahogy pont nem fért fel rá Lázár János.

A két fideszes, egykor jóval befolyásosabb politikus konfliktusa jól ismert, pedig korábban szoros kapcsolat volt köztük: Navracsics gyakorlatilag mentora volt Lázárnak, egyengette párton belüli pályáját is. 2010 után azonban Orbán Viktor több alkalommal is Lázárt jelölte ki, hogy hajtson végre olyan változásokat, melyekről lehetett tudni, hogy Navracsics nem ért velük egyet. Rényi Pál Dániel 2014-ben a Magyar Narancsba írt hosszabban arról, hogy Orbán Viktor hogyan versenyeztette meg a két befolyásos politikust, majd hogyan került Lázár a csúcsminisztérium élére. Igaz, csak pár évre, hiszen az elmúlt időszakban Lázár látványosan kiszorult a NER felsővezetéséből, mostanában leginkább a német élelmiszermultik elleni kirohanásaival és a Szeged-Hódmezővásárhely között közlekedő villamossal tudott bekerülni a sajtóba.

Az amerikai jelzálogkezelő cég, a better.com ügyvezetője 900 embert rúgott ki egyetlen Zoom-hívás alkalmával, írja az amerikai sajtó az érintett ex-dolgozók beszámolói alapján..

Vishal Garg vezérigazgató a beszámolók szerint azzal kezdte a tömeges csoportos hívást múlt szerdán, hogy bárcsak jobb hírekkel érkezhetett volna. Majd elmondta, hogy valaki résztvevője ennek a hívásnak, az azt jelenti, hogy része annak a szerencsétlenül járt csoportnak, melynek tagjait elbocsátották, azonnali hatállyal. A közösségi oldalakra kiszivárgott a hívás felvétele, ez alapján Garg piaci folyamatokkal, és a vállalat hatékonyságával és termelékenységével kapcsolatos problémákkal magyarázta a tömeges kirúgásokat.

Garg elmondta azt is, hogy ez alapvetően az ő döntése volt, ezért szerette volna, ha tőle hallanak a dologról, de hamarosan a HR meg fogja őket keresni levélben a részletekkel. Az igazgató hangsúlyozta, hogy nehezen hozta meg a döntést, és pályafutása során másodszor kellett hasonló létszámleépítésről döntenie. Elmondta azt is, hogy legutóbb elsírta magát, de reméli, hogy most erősebb lesz.

Egy egykori alkalmazott szerint az egész jelenet maximum három percig tartott, és úgy érezték, hogy úgy bántak velük, mintha csak a szemetet dobták volna ki. A 900 ember a vállalat alkalmazottainak 9 százalékát jelenthette.

A jelzálogértékesítő cég a beszámolók szerint a múlt héten 750 millió dolláros tőkeinjekciót kapott befektetőktől. A Forbes nemrég arról írt, hogy a vállalatot hétmilliárd dollár értékűre becslik. A better.com befektetői között a japán óriás, a Softbank is megtalálható.

A vállalat pénzügyi igazgatója, Kevin Ryan azt írta a Forbesnak, hogy gyomorszorító levezényelni egy tömeges elbocsátást, főleg az évnek ebben az időszakában, ugyanakkor a megerősített pénzügyi mérlegükkel és a csökkentett, fókuszált munkaerővel képesek lesznek arra, hogy támadóan lépjenek fel a folyamatosan alakuló lakáspiacon.

Közleményt adott ki a Legfőbb Ügyészség, hogy hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tettek Völner Pál fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.

Völner Pál országgyűlési képviselő, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára, aki 2019 augusztusától a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos is egyben.

A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség előtt folyamatban lévő nyomozásban megalapozott gyanú merült fel arra, hogy Völner Pál a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől hosszabb időn keresztül, rendszeresen, alkalmanként 2-5 millió forintot kapott.

Völner Pál a gyanú szerint a jogtalan előny ellentételezéseként – felügyeleti, hatósági, igazgatási jogkörével visszaélve – vállalta, hogy konkrét ügyeket intéz, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kérésének megfelelően.

Völner Pál cselekménye vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette megalapozott gyanúját kelti.

A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Völner Pál országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A büntetőeljárás Völner Pál országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség.

Az ügyben jelenleg összesen tizenkét gyanúsított van – közülük nyolc végrehajtó és egy végrehajtó helyettes. Jelenleg hat gyanúsított letartóztatásban van, egy személy pedig bűnügyi felügyelet alatt áll.

November végén indította el a világ egyik leghíresebb képtára, a firenzei Uffizi a gyerekek számára létrehozott UffiziKids programját. A programban a gyerekek számára szeretnék átélhetőbbé tenni a múzeumi élményt, ehhez pedig egy sor olyan eszköz mellett, mellyel más múzeumok is próbálkoznak (új honlap, interaktív alkalmazások) bevezettek új megoldásokat is.

Többek között ezentúl lesznek a képtárban olyan teremőrök, akik kifejezetten a gyerekek felmerülő kérdéseit igyekeznek majd megválaszolni. Emellett lesz olyan tárlat, ahol a műalkotások leírását nemcsak a hagyományos módon, hanem képregényekkel, illetve egyszerűsített szövegekkel is kirakják majd. Egy novemberben megnyílt időszaki kiállításon pedig folytatódik az a 2019-ben elkezdett gyakorlat, hogy egyes műveket a megszokottnál lejjebb, a gyerekek szemmagasságába helyeznek ki.

Akkor a firenzei reneszánsz meghatározó festője, Fra Angelico egyik 1420-ra datált remekművét vitték lejjebb, mintegy 65 centiméter magasra. A terv az, hogy további festményeket is lejjebb visznek, és e festmények kiválasztásához a múzeumba látogató gyerekek véleményét is tervezik kikérni.

Minden decemberben a Spotify készít egy évösszesítőt a felhasználói számára, melyben végigveszi, hogy abban az évben ki mennyi zenét hallgatott, mi volt a kedvenc stílusa/előadója, melyik dalok voltak azok, melyek többször is lementek az év során. Ez nemcsak azért érdekes, mert végre akad egy techcég, ami a megszokottnál nyíltabban kommunikálja, hogy mennyire aprólékosan követik figyelemmel és dokumentálják a felhasználók minden rezzenését, hanem mert időnként akár leszűrhetünk belőle mindenféle olyan következtetéseket az elmúlt évünkről, melyek amúgy nem jutottak volna eszünkbe.

Én például eléggé meglepődtem, amikor szembesültem azzal, hogy mennyire sokat ment idén a Spotify. Ez egész biztos összefügg azzal, hogy az év egy jelentős részében otthonról kellett dolgozzak, és olyankor fel se merül, hogy ne szóljon valami.

A Spotify megközelítése amúgy azért is érdekes, mert a legtöbb közösségi oldal és platform kifejezetten nem érdekelt abban, hogy a felhasználók rádöbbenjenek, mennyi időt vett el életükből az alkalmazás. De a svéd cég szerencséjére a zenehallgatásnak más a státusza és a funkciója. Azt például elég nehéz elképzelni, hogy bárki büszkén posztolja ki év végén a Facebook értékelését, hogy hány ezer órát ütött el az oldalon, addig rengeteg Spotify-felhasználó dönt úgy, hogy legalább részleteket büszkén felvállal abból, hogy mit tett az elmúlt évben a platformon.

Emiatt lett kíváncsi az Atlantic újságírója, Charlie Warzel arra, hogy ki lehetett az, aki a legtöbbet használta idén az alkalmazást. Twitterén közösségi keresésbe fogott, és hamar záporozni kezdtek a rengeteg perces felhasználók: volt, aki 143 ezer perccel jelentkezett be, majd jött egy 202 ezer perces felhasználó, utána valaki, aki 376395 percet, azaz minden nap közel 17 órát használta a platformot.

Majd bejelentkezett a Párizs közelében élő Tiago, aki 432870 percet használta egy év alatt a Spoitfyt, ami a teljes év időtartamának 82 százaléka. Miután Warzel megbizonyosodott arról, hogy nem meghamisított képernyőfelvételt kapott, beszélgetni kezdett a francia férfival, aki elárulta, hogy alapvetően

a jogi egyetem, az álmatlan éjszakák és a távoktatás

magyarázza a kiugró adatokat. Warzel több olyan felhasználóval is beszélt, akinél nagyon magas percek jöttek ki, és jellemzően mind ugyanarról számoltak be: hogy elalváshoz is használják az alkalmazást, azaz a hallgatással töltött órák egy része olyan időszakot takar, amikor nem voltak ébren.

Tiago például alváshoz és tanuláshoz van, hogy fehér zajt hallgat, ha közelít egy leadási határidő, akkor motiválóbb dalokat, edzéshez és tömegközlekedéshez amerikai és francia rapet. Warzel rákérdezett arra is, hogy nem hiányzik-e neki néha a csend, mire a francia férfi elmondta, hogy minden nap meditál pár percet, és ez teljes csendben történik. Úgy érzi, hogy ez a napja legjobb része, de úgy fest, hogy zenefüggő, és nem bír nem hallgatni utána valamit.

Tiago négy évvel ezelőtt kezdett el több zenét streamelni, de a járvány hatására ugrott meg igazán a hallgatott zene mennyisége. „Azzal, hogy egész nap egyedül vagyok otthon, megváltozott az egész életem, egy rossz irányba” – mondta arról, hogy a zene egyre fontosabb szerepet töltött be az életében azzal, hogy segített a szorongás és a magány elleni küzdelemben, illetve hogy a távoktatás kellemetlen vonásainak kezelésében.

Walzer öt emberrel beszélt, aki az elmúlt év legalább egy negyedét végigstreamelték, és a legtöbben arról beszélte, hogy a zenének volt terápiás funkciója az életükben. A több mint 200 ezer percet hallgató DJ, Max Graham például minden kora reggel elindít halkan egy ambient playlistet, ami aztán a nap nagy részében szól, kivéve amikor időnként valami lelkesítőbb műfajra nem vált.

Mint Walzer írja, alapvetően puszta kíváncsiságból kezdte el felkutatni ezeket a „szuperstreamekereket”, de hamar rá kellett jönnie arra, hogy a legtöbbet használó felhasználók számára mennyire fontos volt ez a platform. Főleg az elmúlt két, rendkívül nehéz évben. A megkérdezett felhasználók között is akadt, aki úgy érezte, hogy túl sok zenét hallgat, Tiago például arról írt, hogy 2022-es célja, hogy naponta több órányi csendet építsen be az életébe, hogy kicsit jobban élvezhesse a világot, amiben él.

Hétfőn jelentette be az oldalán az Omega, hogy rövid betegség után meghalt a legendás zenekar énekese, Kóbor János. Ugyan már hetek óta lehetett hallani arról beszámolókat, hogy a 78 éves zenész koronavírussal küzdött, ezt hivatalosan csak a zenekar menedzsere, Trunkos András erősítette meg kedden a Blikknek.

„Me­cky haláláról egyelőre annyit tudok elmondani, hogy a koronavírus és annak következményei miatt ment el. Egy korszak zárult el az elvesztésével, még most sem fogom fel, hogy nincs többé, nem akarom elhinni” – mondta el a lapnak Trunkos.

A Blikk beszámolója szerint a zenekar tagjai is döbbenten fogadták a hírt, Molnár György Elefánt gitáros elmondta, hogy

„Hirtelen ért ez a megrázó hír, felfoghatatlan, hogy ilyen rövid az élet. Abban biztos vagyok, hogy az orvosok mindent megtettek azért, hogy megmentsék. Úgy tudom, a kórházban végig mélyaltatásban volt. Hiába volt minden próbálkozás, új tüdőt nem tudtak neki adni. Mecky nagyon makacs volt, nem hitt a vírusban, ezért nem is oltatta be magát. Szomorú vagyok amiatt, hogy így döntött, hiszen most ott van a kislánya, és miatta kellett volna kötelességének érezni, hogy mindent megtegyen. A szívem szakad meg érte.”

70 százalék körül van a rendvédelmi dolgozók átoltottsága, mondta el a Népszavának Powell Pál, a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) munkavállalói oldalának vezetője. Az arány magasabb az adminisztrációs területen dolgozók körében, mint azoknál, akik terepen dolgoznak.

A lapnak Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke azt mondta, hogy az ő becslésük szerint a nagyjából 36 ezer hivatásos rendvédelmi alkalmazott közül legalább 10 ezren nem oltották be magukat, és a 15 ezer rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgozó (riasz-os) közül legalább kétezren nem védettek még. Hasonló adatokat mutat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) gyűjtése is, eszerint a munkatársaik 30 százaléka oltatlan, míg a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) szerint a hétezer tűzoltó 60 százaléka rendelkezik megfelelő oltásokkal.

Mint a Népszava írja, még mindig sok a kérdés a rendőrök, katasztrófavédők és a büntetés-végrehajtásban dolgozók kötelező védőoltásával kapcsolatban. November végén a Belügyminisztérium ugyan összehívta a BÉT ülését, de voltak kérdések, amire nem kaptak válaszokat. Például, hogy az ügyfelekkel közvetlenül nem találkozó alkalmazottak közül kinek és mikorra kell megkapnia az oltást ahhoz, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra.

A kormányrendelet korábban úgy rendelkezett, hogy a január végi határidőtől a megyei parancsnokok november 30-áig elkészített javaslatai alapján lehet eltérni, amit előbb Pintér Sándor miniszternek kell jóváhagynia. Azt azonban nem tudni, hogy ez mikorra fog megtörténni. A minisztérium csak annyit közölt a lappal, hogy betartják a jogszabályban rögzített határidőt, azaz január 31-e előtt elárulják majd a döntésüket.

A megélhetési gondok miatt ennek a hatalmas tömegnek egy része végül beoltatja majd magát, mondták el a Népszavának a rendvédelmisek érdekeit képviselő szervezeteknél, ugyanakkor biztosak abban, hogy lesznek, akik még így sem fogják ezt megtenni. Az érdekvédők szerették volna azt is, ha például haladékot kaphat az, aki antigénteszttel tudja igazolni a vírussal szembeni védettségét, de a minisztérium meg se fontolta az ötletüket.

A szakszervezetek közölték, hogy ők ugyan támogatják az oltást, de az oltásra kötelező „munkajogi pressziót nem tartják elfogadhatónak”. Többek között azt kifogásolták, hogy még mindig nem tudni, „a központi költségvetés fizet-e majd az nélküli szabadságra küldött oltatlan munkavállalók egészségügyi járulékát, ez az időszak beszámít-e a szolgálati időbe, garantált-e a korábbi beosztásba visszakerülés, lehet-e más kereső tevékenységet folytatni a kényszerszabadság alatt vagy hogy a munkavégzés alól felmentett dolgozó jogosult-e a beígért hathavi bérnek megfelelő összegű fegyverpénznek nevezett jutalomra, vagy sem”.

A szakszervezetek szerint a nagy kérdés továbbra is az, hogy mi lesz, ha az eleve régóta létszámhiánnyal küzdő szektorokból tömegeket fognak fizetés nélküli állományba küldeni. Szerintük ezt a hiányt már nem fogják tudni túlórákkal pótolni.

Az Egyesült Államokba és az Egyesült Királyságba menekült rohingyák csoportja beperelte a Facebookot, azt állítva, hogy a közösségi oldal nem tett semmit azért, hogy a rohingyák elleni gyűlöletbeszédet korlátozza 2017-ben, amikor a buddhista többségű Mianmar katonasága népirtást hajtott végre az ország muszlim kisebbsége ellen. Becslések szerint legalább tízezer ember halhatott meg, és sok százezer embernek kellett elmenekülnie otthonukból.

A BBC beszámolója szerint a tucatnyi rohingya menekült összesen 150 milliárd dollárnyi kártérítést követel a Facebook frissen létrehozott anyavállalatától, a Metától. A beadvány szerint a vállalat éveken át nem tett semmit azért, hogy gyűlöletkeltő, hamis információk áramoljanak a felületén. A kártérítést követelők ügyvédi levele szerint a Facebook algoritmusra felerősítette a rohingyákkal szembeni gyűlölködő posztokat, és a vállalat ugyan tisztában volt a politikai helyzettel Mianmarban, mégsem tettek azért semmit, hogy több moderátor és tényellenőr ellenőrizze a posztokat. Emellett a vállalat nem vagy csak késve vett le olyan posztokat, melyekben a rohingyák elleni erőszakra szólítottak fel. Még azután sem tettek megfelelő lépéseket, hogy a nemzetközi segélyszervezetek és a média is beszámolt a helyzetről.

A Reuters egy korábbi nyomozása során megállapította, hogy már 2013-tól kezdve fellelhetőek voltak olyan posztok, melyek a rohingyák tömeges megöléséről szóltak, és ezek simán fennmaradhattak a közösségi oldalon. A Facebooknak több mint 20 millió felhasználója van az országban, és sokak számára ez az elsődleges tájékozódási forrás.

A Facebook 2018-ban elismerte, hogy nem tettek eleget azért, hogy a rohingyák elleni erőszak szításának és a gyűlöletbeszédnek elejét vegyék. A vállalat által felkért független vizsgálat is arra jutott, hogy a platform egy olyan megengedő környezetet teremtett, amely megágyazott az emberi jogi visszaéléseknek. 2018-ban az ENSZ is azzal vádolta meg a Facebookot, hogy lassan és nem hatékonyan reagáltak a kialakult helyzetre.

Jó reggelt az első teljesen decemberi hét elején!

A 4 legfontosabb cikkünk ma reggel:

• „Nem sajnálatot, hanem felelősséget érzek”
• A kormányszóvivő férjének cége kézbesítheti a reklámokat a kormánykritikus RTL Klubnak is
• „Csóró vagyok, csúnya vagyok, szarok a ruháim és az emberiség szar”
• A hideg polgárháború nagyobb kárt okoz az országnak, mint a korrupció

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

„A legegészségesebben élő ember volt, akit ismertem” – mondta ikertestvére, Jenny McCann az idén júliusban koronavírus-fertőzésben meghalt 42 éves John Eyersről. Eyers testépítéssel foglalkozott, triatlonozott, hegyet mászott és rendkívül sportos életet élt. A vírus jelentette fenyegetést azonban nem vette komolyan, nem volt hajlandó beoltatni magát, és ez végül a halálát okozta.

Eyers történetével már augusztusban is sokat foglalkozott a brit sajtó, a napokban pedig a Guardian részletes cikkben járta körül a férfi döntésének körülményeit. A férfi anyja és testvére John elvesztése ugyanis után úgy döntött, hogy igyekeznek minél több mindenkinek mesélni a történtekről, hogy így győzzenek meg mindenkit arról, hogy a vírus valódi és hogy van értelme az oltásnak.

Jenny McCann egy júniusi családi kerti ünnepség felidézésével kezdi a történetét, ahol ahol az idilli hangulatot az tette tönkre, hogy a két testvér összeveszett az oltásokon. A nő visszaemlékezése szerint testvére összevissza beszélt, nonszensz érveket dobott be, például hogy az emberek csak az ingyenes gyorséttermi kuponokért oltatják be magukat, és hogy formaldehid van az oltásokban. A családtagok próbálták meggyőzni, hogy nincs igaza, volt, aki a telefonját is elővette, hogy kikeresse a vonatkozó cikkeket, de John meginghatatlan volt, és közölte, ő bizony nem lesz kísérleti tengerimalac. A férfi végül egy viccel ütötte el a vita komolyságát, és onnantól Jenny visszaemlékezése szerint semmi nem árnyékolta be a tökéletes családi hétvégét. És mint a nő meséli, fogalmuk se volt róla, hogy utoljára tölthetnek időt közösen.

Nővére visszaemlékezése szerint az építőiparban dolgozó John számára mindig is a sport volt az egyik legfontosabb dolog az életben. Fiatalon több sportágban is nagyon tehetséges volt, míg felnőttként a fitnesz, a súlyemelés és a falmászás töltötte ki az életét. A férfi a harmincas évei közepétől rendkívül belepörgött a testépítésbe, mint legjobb barátja mesélte, John annyira kigyúrta magát, hogy pár éve Marbellán rendszeresen megállították vadidegen férfiak, hogy az edzésprogramjáról kérdezzék.

Testvére elmondása szerint a férfit nagyon megviselték a járvány miatt elrendelt lezárások: nem sokkal korábban szakított barátnőjével, a lockdown alatt így teljesen egyedül volt, és nagyon zavarta, hogy nem járhat az edzőterembe vagy nem találkozhat a barátaival. Egykori legjobb barátja szerint John ekkor kezdett el egyre inkább vírusszkeptikus lenni. A visszaemlékezések szerint nem arról van szó, hogy abszolút nem hitt volna a vírus létezésében, de úgy gondolta, hogy a hatóságok eltúlozzák a helyzet súlyosságát: Southport városában, ahol élt, eleinte, a korlátozások elrendelésekor nem volt egyetlen ismerőse sem, aki elkapta volna már a betegséget, és eleve azt gondolta, hogy ha ő meg is fertőződne, enyhe tünetekkel átmenne rajta a vírus. Jenny szerint a férfi maszkot se volt hajlandó hordani, és az oltás beadását is egyre halogatta. Nem azt mondta, hogy soha nem fogja magát beoltatni, de mindig egy későbbi időpontra mutogatott.

A Guardian cikkében megszólaló orvos szerint a férfinak abban igaza volt, hogy valóban alacsony volt a valószínűsége, hogy megölje őt a koronavírus: negyvenes évei elején járt, kiváló fizikai állapotban, nem volt ismert alapbetegsége. De azért ez nem jelenti azt, hogy elképzelhetetlen a halálos kimenetel: a cikkben említett statisztika szerint a 40 év körüli, alapbetegség nélküli fertőzöttek között 1490 közül 1 simán meghalhat a vírus miatt. Ezt tudja érdemben tovább csökkenteni az oltás.

A férfi június 29-án lett igazoltan fertőzött, július 3-án már kifejezetten rosszul volt, mentőt kellett hívni hozzá, súlyos tüdőgyulladással került kórházba. Kórházi ágyán nem volt ereje ahhoz, hogy üzeneteket írjon a telefonján, de másnap reggel küldött egy hangüzenetet legjobb barátjának. Másfél perc alatt 12 szót tudott elmondani. Mint egykori barátja meséli, ez volt a legszörnyűbb hang, amit életében hallott. És ugyan nem küldte tovább senkinek a felvételt, de ha valaha azt hallja majd valakitől, hogy a koronavírus nem létezik, le fogja neki játszani.

John július 6-án az intezív osztályra került, 11-én pedig lélegeztetőgépre tették. Altatása előtt még felhívta a nővére: a férfi nem tudott beleszólni a telefonba, de utána annyit írt neki üzenetben, hogy ne hagyja, hogy lemondjanak róla. A család július 27-én kapott egy értesítést, hogy a férfi haldoklik. Berohantak a kórházba, de ott azt közölték velük, hogy John jobban van, így jobb, ha hazamennek. Egy órával később ismét hívták őket, hogy a férfi ismét rosszul lett. Ezúttal nem várta őket kedvező fordulat a kórházba érve, John már halott volt.

Még mindig nem ismerjük eléggé a koronavírust ahhoz, hogy biztosan meg lehessen mondani, min múlik, hogy vannak fiatal, egészséges emberek, akik szinte tünetmentesen vészelik át a fertőzést, míg másoknál ennyire súlyos következménye lehet a betegségnek. A McGill Egyetemen jelenleg is zajlik egy kutatás, melyben százezer, koronavírussal fertőzött ember génállományát vizsgálják meg, és a kutatásban részt vevő Guillaume Butler-Laporte szerint a genetikában rejlhet a rejtély kulcsa.

Mint a lapnak mesélte, amikor 2020 márciusában elkezdték a kutatást, nem számított meglepő eredményekre, akkor még az volt mindenki feltételezése, hogy a koronavírus mindenkit egyformán érinthet, csak minél idősebb vagy rosszabb egészségi állapotú valaki, annál jobban ki van téve a vírusnak. Ugyanakkor a kutatás során azt találták, hogy léteznek olyan variációk az emberi genomban, melyek valószínűbbé teszik a súlyosabb lefolyású fertőzéseket. Például a 3-as kromoszómarégióban előforduló mutáció kétszer valószínűbbé teszi a súlyos fertőzést. Ez a mutáció az európai ősöktől származó emberek 10 százalékánál van jelen.

Butler-Laporte szerint arról még korai lenne beszélni, hogy a genetikai meghatározottság jelentősége hogyan viszonyul más faktorokhoz, például az életkorhoz, de azt már látni, hogy a genetika igenis az egyik tényező lehet a súlyos fertőzések esetén. Szerinte szinte biztos, hogy John is rendelkezett valamilyen genetikai eltéréssel, ami sérülékenyebbé tehette.

Az oltás épp azért lett volna annyira fontos, mert ideális esetben kialakulhat a sterilizáló immunitás, azaz amikor a vírust már az orrlyukakba jutva semlegesítik az antitestek, megelőzve a fertőzést. De valószínűbb, hogy a nem sterilizáló immunitás alakult volna ki nála, amikor a vírus ugyan elkezdte volna megfertőzni a sejteket, de a szervezete képes lett volna ennek megállj parancsolni, mondta el a lapnak egy brit intenzív osztályon dolgozó orvos, Tom Lawton.

Nővére a pár napja megjelent cikkben arról beszélt, hogy a kezelő orvosa szerint halála előtt John magát korholta, és azt mondta, hogy mennyire megbánta, hogy nem oltatta be magát. Ez volt az a történet, ami miatt John családja úgy döntött, hogy megosztják a férfi történetét a nyilvánossággal. Jenny szerint a férfi jó eséllyel nem halt volna meg, ha beoltatja magát. „Ez annyira egyszerű. Volt egy rossz döntése. Mindannyian rendszeresen hozunk rossz döntéseket. De ő a legnagyobb árat fizette érte, és ez annyira igazságtalan” – mondja erről a nő, aki beszélt arról is, hogy testvére elvesztése hogyan vezetett ahhoz, hogy az oltások népszerűsítésével töltse az elmúlt hónapokat.

John Eyers testvére és anyja ezen kívül azt is hangsúlyozzák, ahol csak tudják, hogy a koronavírussal kapcsolatos kérdésekkel szakemberekhez kell fordulni, és nem a közösségi oldalakon fellelhető forrásokból tájékozódni. A férfira ugyanis nagy hatással voltak különféle életmód-influenszerek, akik között volt olyan, aki arról beszélt, hogy a járvány közel sem annyira veszedelmes, mint ahogy beállítják. Abban, amit John a vírusról és a vakcináról mondott családtagjainak, oltás- és vírusszkeptikus oldalak gyakori érvei köszöntek vissza.

„A legjobb, amit az emberek tehetnek, ha rájönnek, hogy a közösségi oldalak olyan alapvetően nem biztonságos felületei a járványról való tájékozódásnak, melyek akár meg is gyilkolhatnak minket” – mondta erről a lapnak egy online gyűlöletcsoportok ellen létrejött brit szervezet vezetője, Imran Ahmed.

Jó reggelt, ha minden igaz, eső nem, de hideg lesz ma, érdemes így készülni!

4 legfontosabb cikkünk ma reggel:

• „Tőlem bármit nyilvánosságra hozhatnak” - mosta kezeit Gulyás, mégse hoznak nyilvánosságra semmit
• Bukásra áll a magyar kormány pere az EU ellen
• Elborzadtak az építészek a Budai Vár giccses szörnyszülöttjétől
• Elkészült az első kép a pártvezetésről, amin Európa jövője múlik

Ez a 444 reggeli, napindító hírlevele, erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

Áprilisban volt utoljára ennyire sok áldozat

218 áldozatot jelentett az operatív törzs szerdáról csütörtökre, hasonlóan rossz adatra kilenc hónapja nem volt példa. Viszont csökken a kórházban lévők száma, ami jó hír. Csökken az új fertőzöttek száma is, de ez nem feltétlen árul el sokat, hiszen valamiért sokkal kevesebb tesztet végeztek.

Csütörtökön ott voltunk a kormányinfón, és megint felmerült a kérdés persze, hogy mi értelme van ennek. Amikor a hiányos, félrevezető állami adatszolgáltatást hoztuk szóba, Gulyás Gergely gyakorlatilag széttárta a kezét, és maximum olyan hivatalokhoz irányított minket, ahol általában semmilyen kérdésre nem válaszolnak.

Az is kiderült csütörtökön, hogy a delta variáns következtében sokkal több a fertőzött gyerek Magyarországon, mint a korábbi hullámok idején, és megnőtt a kórházba kerülők száma is.

És ugyan még mindig nem találtak omikronos fertőzöttet Magyarországon, de az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) már arra számít, hogy hónapokon belül az EU-n belüli koronavírusos fertőzések fele az új variánstól lehet majd. A Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla pedig arról beszélt, hogy évente lehet majd szükség oltásra a koronavírus különféle variánsai ellen.

További járványhírek Európából:

• A szlovák kormány még azt is elárulja, hogy mennyivel kerül többe az oltatlan betegek kezelése
• Németországban jelentősen korlátozzák az oltatlanok mozgástereit
• Olaszország nagyvárosaiban az utcán is újra kötelező lesz a maszkviselés

Viharos napok Brüsszelben

Több fronton is éleződik tovább a magyar kormány és az EU-s intézmények konfliktusa. Egyrészt kiderült, hogy bukásra áll a magyar kormány pere az EU ellen, és a főtanácsnoki (nem végleges, de általában iránymutató) vélemény szerint a Bíróság várhatóan visszautasítja majd a magyarok és a lengyelek panaszát, és nem semmisíti meg a jogállamisági mechanizmus nevű új szankciós eszközt. A várható ítélet alapján a Bíróság elismeri a tagállamok jogát, hogy megbüntethetik a demokratikus rendszert leépítő kormányokat.

Az Európai Bizottság csütörtökön közölte azt is, hogy több, Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárás is a következő szakaszába léphet, mivel egyáltalán nem győzték meg őket a magyar kormány válaszai, sem a homofób rendelkezések esetében, sem a Klubrádió ügyében.

A magyar diplomácia sem maradt adós: a magyar vétó miatt nem vehet részt az EU hivatalos formában a Joe Biden által összehívott, 110 ország vezetőjének részvételével zajló demokráciaügyi csúcstalálkozón. Állítólag azt kifogásoltuk, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen olyan EU-s kormányfő, akit nem hívtak meg a találkozóra.

A brüsszeli történésekhez kapcsolódik, hogy miközben Orbán és a Fidesz már nyíltan az európai szélsőjobbal képzeli el a közös jövőt, az Európai Néppárt elnöke, Donald Tusk csütörtökön jelezte, szívesen látják soraik között Márki-Zay Péter mozgalmát, majd pártját.

A Fidesz közben itthon igyekezett megmagyarázni a brüsszeli fejleményeket: nem meglepő módon homofób gyalázkodásra futotta tőlük.

A polgármester kiakadt, hogy a bíróság a környezetvédő civileknek adott igazat

Miután a Veszprém Megyei Bíróság úgy határozott, hogy a tihanyi Kenderföldeknél létesítendő Balatoni Kapura vonatkozó környezetvédelmi engedélyek nem megfelelőek, és ismételt környezetvédelmi eljárásra van szükség, Tósoki Imre polgármester Tihany Facebook-oldalára öntötte ki a lelkét.

Polgári ízlés

Eddig is sok vita volt arról, hogy érdemes-e lebombázott régi épületeket eredeti formában újraépíteni. Most viszont sosemvolt merénylet készül a jó ízlés ellen a Budai Várban.

Itt az első fotó a Fidesz új elnökségéről

Tényleg.

További hírek itthonról:

• Kövér Lászlót rettenetesen felzaklatta a meleg norvég mikulás
• Az amerikai Kongresszus albizottsága hallgatta meg Karácsony Gergelyt
  
• Áder klímavédelemmel foglalkozó alapítványa 1,5 milliárd forintért vett egy budai villát
  
• Ugyan továbbra sem tudni, hogy mit is akar pontosan, de Gattyán György már plakátokon kampányol
• Karácsony szerint a Fidesz áll a titkosszolgálati eszközökkel kirobbantott Városháza-ügy mögött
• Péterfalvi Attila lassan fél éve képtelen végére jutni a Pegasus-ügy vizsgálatának

Az államcsíny érdeklődés hiányában elmaradt

Ukrán belföldi fejlemények összefoglalója: az elnök által vizionált puccs elmaradni látszik, a Zelenszkij–Ahmetov-háború viszont azzal is végződhet, hogy egyszerűen lekapcsolják a villanyt.

Hírek Európából:

• Miután Sebastian Kurz bejelentette, hogy visszavonul a politizálástól, az új osztrák kancellár, Alexander Schallenberg közölte, hogy kész lemondani.
• Egy francia lap szerint Macron szűk körben bohócnak nevezte Boris Johnsont
• Bűncselekmény lesz az iskolai bullyingolás Franciaországban, a legsúlyosabb esetben 10 év börtön is járhat érte

Lady Gaga és a Gucci-ház

Ridley Scott újragondolta a Gucci dinasztia történetét. Aki szigorú történelmi hűséget vár, annak nem ez lesz a kedvenc filmje, másoknak viszont simán ajánljuk.

A francia rendőrség csütörtöki közleménye szerint az ország nyugati részén fekvő Cherbourg városában egy nindzsának öltözött férfi próbált meg megtámadni két rendőrt, mire a rendőrök meglőtték a támadót, írja a CNN.

A rendőrségi beszámoló szerint a két rendőrnő egy autólopás ügyében akarta kikérdezni a férfit, mire az rájuk támadt. A rendőrök is megsérültek, de lövésekkel sikerült ártalmatlanítani a támadót. Azt nem tudni, hogy ő milyen sérülésekkel került kórházba. A két rendőr ugyanakkor jó állapotban van a hatóságok közleménye szerint.

Az RTL Klub Híradója számolt be róla, hogy az Áder János vezette Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány új helyre költözött: míg korábban a Várkert Bazár mellett béreltek havi közel 3 millió forintért panorámás irodákat, most lett egy saját ingatlanjuk a Pasaréti úton.

A napokban a Párbeszéd képviselője, Tordai Bence írt arról, hogy az alapítvány egyik cége ingatlantulajdonos lett: egy 2501 nm-es telken álló két épületet vásároltak meg, egy 940 nm-es szecessziós villát, és egy 2008-ban épült kb. 400 nm-es, háromszintes épületet.

A Híradóban elhangzik, hogy egy kormányhatározat értelmében az alapítvány évente közel 1,5 milliárd forint állami támogatást kap, illetve tőkeként is kaptak már 5,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást.

Gulyás Gergely erről azt mondta a kormányinfón, hogy a támogatásokkal az alapítványnak kell elszámolnia, de ő amúgy az alapítvány tevékenysége előtt „csak le tudja venni a kalapját”

Az alapítvány is válaszolt az RTL Klubnak, és elmondták, hogy azért vették az 1,5 milliárd forintos villát, hogy azt piaci áron bérbe adják, és így bevételt termeljen az alapítvány számára, és a befolyó pénzt az alapítvány tevékenységére, például a fenntarthatósági programjuk támogatására akarják fordítani. A villa árát amúgy az elmúlt három évben kapott állami támogatásból „gazdálkodták ki”.

Áder János klímavédelmi tevékenységével kapcsolatban amúgy ajánljuk 2019-es cikkünket, Áder János az elnök helyett a bolygó kapitányát játssza, de azt is szarul címmel. Ez a cikk a Fertő tó vagy a Balaton azóta felgyorsult körbebetonozása idején semmit nem veszített aktualitásából.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Unió közegészségügyi hivatalának csütörtöki bejelentése szerint a koronavírus omikron nevű variánsa pár hónapon belül az Európán belüli fertőzések feléért lehet felelős, írja a Reuters. Súlyos omikronos esetet még mindig nem jelentettek a régióból.

A csütörtökön közzé tett becslést arra alapozták, hogy az omikron az eddigi információk alapján rendkívül hatékonyan terjedhet. Hogy pontosan mennyire hatékonyan, azt még mindig nem lehet egyértelműen megmondani, de a WHO koronavírusos ügyekért felelős vezetője, Maria van Kerkhove szerdán azt mondta, hogy napokon belül biztos eredmények birtokában lehetnek ezzel kapcsolatban.

Csütörtökön a francia kormány vezető tudományos tanácsadója, Jean-Francois Delfraissy is azt mondta, hogy az omikron akár már januárra kiszoríthatja a delta variánst.

A kontinensen egyelőre 79 esetet fedeztek fel. A megfertőzöttek fele tünetmentes volt, míg a másik fele csak enyhe tüneteket mutatott. Sem súlyos láza, sem kórházi ellátást igénylő tünete nem volt egyetlen ismert fertőzöttnek sem. Ugyanakkor számíthat az is, hogy az ismert esetek közül azoknál, akiknél részletesebb adatok is rendelkezésre állnak, kiderült, hogy többségük fiatal és oltott volt.

Az Elle lett az első nagyobb divatipari lapkiadó, amely bejelentette, hogy többet nem fognak szőrmét bemutatni a lapszámaikban. Sem saját, szerkesztőségi anyagként, sem pedig hirdetésként.

A BBC szerint az Elle globális igazgatója, Valeria Bessolo LLopiz egy brit konferencián számolt be a lépésről. Döntésüket egyrészt állatvédelmi szempontokkal, másrészt a megváltozott közízléssel magyarázták.

A magazinnak jelenleg negyvenötféle kiadása jelenik meg a világban, és ezek mind aláírták a divatipari reformokat sürgető Creatives4Change kezdeményezését. 13 kiadás esetében már életben is léptek a változások, 20 2022 elején csatlakozik, míg a maradik kiadások 2023-ban.

A BBC cikke megjegyzi, hogy az állatok szőrméjével kereskedő ipari szereplők azzal érvelnek, hogy ha műszőrmét kezdenek el használni az eredeti bundák helyett, az bizony ártalmas lehet a környezetnek, hiszen ahhoz jellemzően műanyagokat használnak fel.

LLopiz szerint ugyanakkor a szőrme egyszerűen kiment a divatból, főleg a fiatal fogyasztók körében, akiket a leginkább szeretnének megszólítani a divat- és luxusipari vállalatok.

Korábban egyes lapok, például a brit Vogue és Cosmopolitan, illetve a skandináv Vogue már jelezte, hogy nem használnak fel többé szőrmét a szerkesztőségi tartalmaikban. Közben számos divatház és kereskedőcég is felhagyott már a szőrmék és a bőr használatával, többek között a fogyasztók és állatvédő szervezetek hatására.

Az Egyesült Államok Kongresszusának Európával foglalkozó albizottsága hallgatta meg csütörtökön Karácsony Gergely főpolgármestert. A hvg.hu beszámolója szerint az albizottság a közép-európai jogállamissággal foglalkozott ezen a napon, és az online zajló eseményen a V4-es országok főpolgármesterei számoltak be a hazájukban tapasztalt jogállamisági problémákról.

A lap beszámolója szerint Karácsony ötperces, angolul elmondott beszédében kiemelte, hogy Orbán Viktor a magyar társadalom elégedetlenségét kihasználva egy hibrid rezsimet épített ki. A polgármester kitért többek között a választójogi törvényre, az új alkotmányra, a civil társadalom és a média elleni támadásokra, és az aggasztó külpolitikai fordulatokra, például a Pekinggel és Moszkvával drasztikusan megnövekedett együttműködésre, illetve a Budapest-Belgrád vasútvonalra vagy a Paks 2-re.

Karácsony elmondta azt is, hogy Orbán Putyin módszereit alkalmazza, és kitért Kövér László nemrég kiszivárgott beszédére, illetve a Pegasus kémszoftver bevetésére is. Karácsony kiemelte, hogy a magyar kormány tettei nem tükrözik a magyar társadalom értékrendjét, és szerinte ezt mutatják a legutóbbi önkormányzati választások is, melyre válaszul a kormány megszorításokat vezetett be az önkormányzatokkal szemben.

A négy polgármester előadása után kérdéseket kaptak, melyek során Karácsony hangsúlyozta, hogy nem szabad egyenlőséget tenni Orbán, illetve a magyar emberek közé. Elmondta azt is, hogy Magyarország szerinte a kínai kormány trójai falova jelenleg az EU-ban.

Alexander Schallenberg osztrák kancellár csütörtökön bejelentette, hogy távozik posztjáról, amint pártja, a konzervatív az Osztrák Néppárt megállapodik arról, hogy ki legyen a következő vezetője, írja a Reuters.

Szintén csütörtökön jelentette be a korrupciós botránya miatt a kancellári posztról már korábban lemondó Sebastian Kurz, hogy visszavonul a politikától, és így távozik a párt éléről is.

Schallenberg közleményében úgy fogalmazott, hogy szerinte az a helyes, ha ugyanaz a személy tölti be a kormányfői posztot, aki egyben a legtöbb szavazatot kapó pártot is vezeti, épp ezért, amint meglesz az új pártelnök, ő szívesen átadja a posztját.

Schallenberg korábban Kurz külügyminisztere volt, októberben, amikor kancellár lett, részletesen írtunk pályájáról.

A francia parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, melynek értelmében bűncselekmény lesz az iskolai bullyingolás, és akár három évnyi börtönbüntetés is kiszabható lesz érte. A képviselők a vitában arról beszéltek, hogy a társadalomnak rá kell döbbennie, mennyire komoly problémát jelent, hogy a fiatalok rászállnak egymásra.

A törvényjavaslatot Emmanuel Macron oktatási minisztere, Jean-Michel Blanquer is támogatta. A miniszter arról beszélt, hogy a törvény erős üzenetet fog küldeni mindenkinek: nem fogják tűrni, hogy gyerekek élete tönkremenjen emiatt. Becslések szerint Franciaországból tízből egy gyereket ér rendszeres és célzott piszkálás és megalázás, amire fura mód nincs még igazán bevett magyar kifejezés, ezért itthon is leggyakrabban a bullyingolás kifejezést szokás használni. A miniszter beszélt arról is, hogy a közösségi oldalak csak felerősítették ezeket a folyamatokat, és a törvényre azért volt szükség, hogy be tudják tartatni a köztársaság értékeit.

A törvénytervezetet szerdán hagyta jóvá az alsóház, és hamarosan a szenátus elé kerülhet. Várhatóan februárra lehet belőle hatályos törvény, onnantól Franciaországban lesz érvényben a világ egyik legszigorúbb bullying-ellenes szabályozása.

A törvényt beterjesztő centrista képviselő, Erwan Balanant szerint nem az a céljuk, hogy gyerekeket küldjenek börtönbe, ugyanakkor foglalkozni kell a bullyingolás okozta pusztító hatásokkal. Az igazságszolgáltatás figyelembe fogja venni a vádlottak életkorát az eljárások során.

Az új törvény az iskolákra és egyetemekre fog vonatkozni, és a diákok mellett a dolgozókat is védi majd. A vádlottak akár 3 évnyi és 45 ezer eurónyi pénzbüntetést is kaphatnak, ha pedig egy sértett megöli vagy megkísérli megölni magát, a maximális büntetési tétel 10 évre és 150 ezer euróra nő meg.

A Guardian elemzése szerint a törvény bevezetése után nem lehet arra számítani, hogy gyerekek tömegei kapjanak letöltendő börtönbüntetést, ugyanakkor a jogszabály-változásnak része egy tájékoztató kampány is, illetve fel akarják hívni a figyelmet a problémára. A szigorítással párhuzamosan több forrás jut majd megelőzésre és oktatásra, és a gyerekeknek szerveznek majd közösségi programokat a bullying hatásáról és működéséről.

A törvényjavaslatot alapvetően a jobboldali és jobbközép pártok támogatták, míg voltak baloldali képviselők, akik ellene érveltek, mivel szerintük túl szigorú, és a gyerekek kriminalizálása nem lehet megoldás. Voltak, akik képmutató és túlzott reakciónak értékelték a dolgot, hiszen a bullying miatt már most is lehetett eljárást indítani, hiszen az kimerítette a zaklatás fogalmát.

Az iskolai bullying témája idén kiemelt figyelmet kapott a francia sajtóban, mivel több tragikus esemény is történt: októberben például egy 14 éves lány lett öngyilkos, és az anyja elmondása szerint a lánya rasszista és homofób támadások áldozata volt az osztálytársai részéről.

Egy nemzetközi kutatás keretében az ELTE kutatói arra kíváncsiak, hogy hogyan éltük meg október elején, amikor több órára elérhetetlenné vált a Facebook. Egy rövid, anonim kérdőívet lehet kitölteni, de csak 18 év fölöttiektől várnak most válaszokat.

Itt a felhívás szövege, alatta pedig a link a kérdőívhez. Az eredményekről természetesen beszámolunk majd!

„Biztos mindenkiben élénken él Facebook leállása október 4-én, amikor este 6 óra magasságában nemcsak a Facebook, hanem az ahhoz kapcsolódó Messenger, Instagram és WhatsApp applikációk is leálltak. A leállás következtében a Facebook és az Instagram rekordhosszan, hat órán keresztül elérhetetlenné váltak, míg a WhatsApp-on a korábbi tartalmak elérhetőek maradtak, de az új üzenetek már nem jelentek meg.

Az ELTE kutatói most egy nemzetközi kutatás keretében vizsgálják, hogy hogyan élték meg ezt az időszakot a felhasználók, milyen érzéseket váltott ki belőlük, hogyan befolyásolta a közösségi média használatukat és egyáltalán a napjukat.

Ha ön is átélte a nagy leállást és szívesen segítené a kutatókat egy ezzel kapcsolatos rövid, anonim kérdőív kitöltésével, akkor azt ide kattintva megteheti. Figyelem, a kérdőív kitöltéséhez 18 évesnek, vagy annál idősebbnek kell lennie.”

Tragédiával végződött egy egyházi gyülekezet vacsorája egy brit falu pubjában, miután a szakács nem megfelelően készítette el a pásztorpitét. Az ételmérgezés következtében egy ember meghalt, 31 ember pedig rosszul lett. A Guardian beszámolója szerint az áldozat egy 92 éves nő, Elizabeth Neuman volt.

Az eset még 2018 októberében történt, a bíróság most hozott ítéletet az ügyben: a Hinton-in-the-Hedges faluban működő Crewe Arms akkori főszakácsa, John Croucher négy hónap börtönt kapott, de az ítéletet egy évre felfüggesztették. Croucher a bíróság előtt bevallotta, hogy nem tartotta be az élelmiszer-biztonsági előírásokat.

A férfi 20 éve dolgozott konyhákon, és a tárgyaláson elmondta, hogy nagyon kapkodott aznap, rendkívül sajnálja a történteket. Azt is gondolja, hogy ez egy olyan történés, amit soha nem fog elfelejteni, és szerinte ettől jobb szakács lett, ugyanakkor szégyelli, hogy ehhez ezt az árat kellett megfizesse.

A bíróság megállapította, hogy a pitéhez használt darált hús nem főtt át rendesen, és mivel Crouchernek mennie kellett, befóliázta az edényt és a hűtőben hagyta éjszakára. Másnap felmelegítette és tört krumplit adott hozzá, viszont nem ellenőrizte a hőmérsékletét, mielőtt tálalta.

A bíróságon kiderült az is, hogy a kisegyház, illetve annak tagjai nem kívántak kártérítést, sem a pubtól, sem Crouchertől, aki már nem dolgozik ott.

Miközben itthon még azt sem lehet megtudni a kormánytól, hogy a kórházba került fertőzöttek hány százaléka volt beoltva, Szlovákiában az egészségügyi minisztérium még azt is nyilvánosságra hozta, hogy mennyibe került az államnak az oltott, illetve az oltatlan betegek kezelése.

A frissen közreadott minisztériumi adatok alapján november 1. és 28. között közel 300 ezer pozitív esetet igazoltak az országban, ezeknek több min 78 százaléka nem volt beoltva. A minisztérium egyben közölte azt is, hogy az állam idén ősszel 40 millió eurót fordított a betegek kezelésére, és ebből 37,5 milliót az oltatlanokra, 2,53 milliót pedig az oltottakra. (Paraméter)

Az Európai Bizottság csütörtökön négy döntést is közzétett, melyeket Magyarországgal kapcsolatban hoztak. Kettő a magyar kormány homofób gyakorlatai ellen, egy a Klubrádió, míg egy az európai elektronikus útdíjszedési (EETS) szolgáltatókról szól.

Közleményük szerint a Bizottság többek között ma úgy határozott, hogy megteszi a következő lépést a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásban azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon egy LMBTIQ-tartalmú gyermekkönyvre figyelmeztetés elhelyezését írták elő.

A magyar fogyasztóvédelmi hatóság a közelmúltban arra kötelezte egy LMBTIQ-személyeket bemutató gyermekkönyv kiadóját, hogy a kiadványon tüntessen fel figyelmeztetést, miszerint a könyv „a hagyományos nemi szerepektől eltérő viselkedésformákat” jelenít meg. A Bizottság megítélése szerint Magyarország azáltal, hogy tájékoztatási kötelezettséget ír elő a „hagyományos nemi szerepektől” való eltérés tekintetében, korlátozza a szerzők és a könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke), szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést alkalmaz (az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke), és helytelenül alkalmazza a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó uniós szabályokat (2005/29/EK irányelv).

A Bizottság 2021 júliusában felszólító levelet küldve kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Magyarország válaszának alapos elemzését követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az aggályokat nem sikerült eloszlatni. Magyarország nem támasztotta alá a megkülönböztetésmentességhez és a véleménynyilvánítás szabadságához való alapvető jogok korlátozásának indokoltságát. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, két hónapot biztosítva számára a helyzet orvoslására. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Ezzel párhuzamosan Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartsa be az uniós jogszabályokat az LMBTIQ-tartalmak tilalmának miatt. Mint írják, indokolással ellátott véleményt küldenek Magyarországnak azon nemzeti szabályai miatt, amelyek a 18 év alatti fiatalok olyan tartalmakhoz való hozzáférését hivatottak megtiltani vagy korlátozni, melyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, vagy a homoszexualitást” jelenítik meg.

A Bizottság 2021. július 15-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást az ügyben azzal, hogy felszólító levelet küldött Magyarországnak. A Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó nemzeti szabályok számos uniós jogszabállyal ellentétesek.

Mint írják, Magyarország nem támasztotta alá ezeknek a korlátozásoknak az indokoltságát. A Bizottság úgy véli, hogy ezeken az uniós jog alkalmazási körébe tartozó területeken a magyar rendelkezések sértik az emberi méltóságot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, valamint a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikke rögzít. A Bizottság nem találta kielégítőnek a magyar hatóságok felszólító levélre adott válaszát. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy orvosolja a helyzetet, és válaszoljon a Bizottság indokolással ellátott véleményében megfogalmazott érvekre. Ha az ország ezt nem teszi meg, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Klubrádió

Emellett Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a Médiatanács azon – erősen megkérdőjelezhető indokokra hivatkozó – döntésével kapcsolatban, hogy elutasította a Klubrádió rádióspektrum-használat iránti kérelmét.

A rádióspektrum használatának feltételei, illetve a kapcsolódó jogok odaítélésére, meghosszabbítására, megújítására vagy visszavonására vonatkozó eljárások az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben – az (EU) 2018/1972 irányelvben – lefektetett uniós hírközlési szabályok hatálya alá tartoznak. E szabályok meghatározó alapeleme az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elve. A Bizottság álláspontja szerint a magyar Médiatanács által a Klubrádió jogainak megújítása ügyében kiadott elutasító határozatok aránytalanok és átláthatatlanok voltak, tehát sértik az uniós jogot.

A Bizottság emellett úgy ítéli meg, hogy a magyar médiatörvényt ebben a konkrét esetben diszkriminatív módon alkalmazták. A Bizottság 2021. június 9-én indította meg a kötelezettségszegési eljárást azzal, hogy felszólító levelet küldött a magyar hatóságoknak. A magyar hatóságok válasza nem oszlatta el a Bizottság által felvetett aggályokat. Ha Magyarország két hónapon belül nem hozza összhangba a szóban forgó határozatot az uniós hírközlési szabályokkal, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Be kell engedni az európai elektronikus útdíjszedési (EETS) szolgáltatókat

A Bizottság emellett úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld ki, mivel Magyarország nem biztosította, hogy az útdíjszedők elfogadják az EETS-szolgáltatókat az útdíjköteles közúthálózataikon, és hogy elinduljanak és lezáruljanak a piacán működő EETS-szolgáltatókra vonatkozó akkreditációs folyamatok. Az európai szabályok kulcsszerepet játszanak az EETS-szolgáltatások közös európai piacának létrehozásában, valamint abban, hogy a felhasználók számára biztosított legyen az interoperabilitás. E szabályok értelmében az útdíjszedők és a szolgáltatók közötti szerződéses tárgyalásokat késedelem nélkül kell lefolytatni, hogy az EETS-szolgáltatók tisztességes és megkülönböztetésmentes körülmények között férhessenek hozzá az útdíjszedési piachoz. A Bizottság 2020 decemberében felszólító levelet küldött Magyarországnak, melyet most indokolással ellátott vélemény követ. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Emmanuel Macron francia államfő magánbeszélgetése során bohócnak nevezte a brit miniszterelnököt, Boris Johnsont, írja a Guardian francia lapok értesülései nyomán.

A Le Canard enchaîné című lap számolt be arról, hogy Macron közönségesnek nevezte Johnson viselkedését, miután a francia elnök telefonon beszélt múlt szerdán Johnsonnal a két ország között vízbe fulladt menekültek ügyében.

A francia elnököt a Guardian szerint az is felbosszantotta, hogy Johnson kirakott Twitterre egy levelet, amit Macronnak írt arról, hogy szerinte hogyan kéne megoldani a Csatornán átkelő menekültek ügyét. Macron egy múlt pénteki sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a maga részéről továbbra is igyekszik komolyan venni Johnsont, ahogy minden más vezetőt is, de mindig meglepődik, amikor komolytalan megoldásokkal találkozik. Hangsúlyozta, hogy az egyik vezető nem kommunikálhat egy másikkal Twitter-posztokkal és előre nyilvánosságra hozott levelek formájában.

A francia lap szerint Macron még ennél is nyersebb volt szűkebb társaságban, ahol állítólag azt mondta, hogy BoJo mindig úgy beszél vele, mintha minden rendben lenne, mintha felnőtt emberek egyeztetnének, utána pedig rögtön bekavar valami nem elegáns módon, mindig ez a cirkusz zajlik. Macron ekkor állítólag azt is elmondta tanácsadóinak, hogy Johnson bocsánatot kért tőle, amiért a nyilvánosság előtt Franciaországot állította be bűnbaknak a Csatornabeli átkelések ügyében.

A francia elnök a lap értesülése szerint azután azt mondta, hogy szomorú, hogy egy fontos országot, amivel rengeteg mindent csinálhatnánk közösen, egy bohóc vezet.

Macron állítólagos megjegyzése azután szivárgott ki, hogy a korábbi Londonba akkreditált francia nagykövet, Sylvie Bermann arról beszélt a Times Radio-nak, hogy a brit-francia kapcsolatok Waterloo óta nem voltak ennyire rosszak.

A francia lap cikke szerint Macron Johnson Franciaországgal szembeni hozzáállását okolja a brexit-megállapodás hibáiért is. Macron állítólag arról beszélt, hogy az egész Johnson-cirkusz kezdeti pontja a brexit volt, és hamar rájött, hogy a helyzet katasztrofális a britek számára, nem volt üzemanyag a kutakon, nem voltak áruk a polcokon, ekkor pedig azonnal áldozatnak állította be magát, mintha Franciaország lenne a hibás.

Nevelőegyesületénél kezdte újra az edzéseket Christian Eriksen 109-szeres dán válogatott labdarúgó, aki a nyári Európa-bajnokságon egy mérkőzés közben esett össze szívmegállás miatt.

Az Odense BK szóvivője csütörtökön jelentette be, hogy a 29 éves középpályás maga jelentkezett a klubnál, ahol egyéni tréninget végez.

"Természetes volt a számára, hogy hozzánk fordul, mivel utánpótláskorú játékosként nálunk futballozott, és közel is lakik a létesítményünkhöz. Örömmel állunk a rendelkezésére" - jelentette ki a szóvivő.

Eriksen 2005 és 2008 között játszott az Odensében, ahonnan az Ajaxba igazolt, ls ott mutatkozott be a felnőtt csapatban. A futballista 2013-ban a Tottenham Hotspurhöz szerződött, ahonnan 2019-ben távozott és írt alá az Internazionaléhoz, mellyel olasz bajnok lett az előző idényben.

Június 12-én a Dánia-Finnország Eb-csoportmeccs első félidejében Eriksen összeesett a pályán, szívét defibrillátorral indították újra. A játékost az életmentő beavatkozás után kórházba szállították, ahol hat napot töltött, szívritmusszabályozót kapott, majd hazatért.

Eriksennek 2024 nyaráig van érvényes szerződése az Interrel, de az olasz szövetség már augusztusban közölte, hogy az olasz szabályok értelmében nem játszhat Olaszországban, hacsak nem távolítják el a nyáron beültetett szívritmusszabályozót. Az Inter kiemelte, nyitott a középpályás elengedésére, mert bár Olaszországban jelenleg el van tiltva a sporttevékenységtől, más országban nem feltétlen kerülne ugyanilyen státuszba, így akár újra pályára léphetne. (MTI, Reuters)

Két hét alatt háromszorosára nőtt, és rekordszinten van a 15 év alatti koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, írja az Inforádió az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai alapján.

A rádiónak Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, Havasi Katalin elmondta, hogy tapasztalataik szerint is sokkal több a beteg gyerek, mint a korábbi hullámok idején, ráadásul sokkal több gyerek kerül kórházba is.

"Igyekszünk minden egyes gyereknél nagyon pontosan elhatárolni, hogy ki az, aki kockázati csoportba tartozik és elvégeztetni a teszteket, és valóban azt találjuk, hogy egyre több tünetes gyerekkel találkozunk" – mondta el Havasi Katalin, aki kiemelte, hogy a delta variáns más lefolyású betegséget okoz a gyerekeknél.

"Talán ennek az is az oka, hogy az idősek között többen oltottak már, és a gyerekek ilyen szempontból védtelenebbek, illetve önmagában az, hogy a delta variáns sokkal nagyobb vírusszámot produkál a betegek torkában, sokkal fertőzőbb egyetlen beteg, többeket fertőz meg. Maga a vírus is több tünetet okoz, mint a korábbiak" – mondta a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

A korábbi variánsokkal ellentétben a gyerekeknél a delta variáns esetében gyakoribb tünet a hasfájás, a hasmenés, a hányás, emellett a láz, a gyengeség és a felső légúti tünetek, a nátha, a köhögés. Kórházba többek között a kifejezett gyengeség, a táplálási nehezítettség, a nagyon erős hasfájás, a hasmenés vagy akár a tüdőgyulladás miatt kerülnek a gyerekek.

"A legsúlyosabb esetekben előfordulhat a légzési elégtelenség, szerencsére az, hogy lélegeztetőgépre kerüljön gyerek, ritkán fordul elő, de sajnos intenzív osztályos kezelést igénylő gyerekek is vannak" – mondta még el Havasi Katalin.

Az Inforádió hozzáteszi, hogy a hivatalos adatok szerint 38 százalékos a 12-15 évesek átoltottsága, de Havasi szerint egy ilyen erősen terjedő vírusnál magasabb átoltottságra lenne szükség a fertőzések megállításához: "Biztos, hogy 90 százalék fölötti átoltottságra lenne szükség, úgyhogy én nagyon biztatnék minden gyereket, minden édesanyát, hogy gondolja meg, hogy igazán a vírustól kell félni, és nem az ellene védő oltástól".

Eredetileg december 20-án indulhatott volna az 5-12 évesek oltása, de az EU egy héttel előre hozta a Pfizer-vakcinák szállítását. A házi gyermekorvosok ugyanakkor egyelőre nem kapták meg az eljárásrendet és a pontos kezdési időpontot.

Havasi Katalin hozzátette, hogy a 12 év fölöttiekhez hasonlóan a háziorvosok szívesen oltanák 12 év alattiakat is a praxisokban, hiszen szerencsés, ha a kisebbeket a szülő jelenlétében oltják, és a legtöbb szülő és gyerek a saját háziorvosában bízik meg, hozzátette azonban, hogy lehetnek olyan helyzetek, amikor oltópontok vagy akár az iskola is szóba jöhet.

A magyar tetőfedő szakma a világ élvonalába tartozik - hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a Nemzetközi Tetőfedő Szövetség (IFD) idei világbajnokságán díjazott magyar projektek kivitelezőit köszöntő rendezvényen, a világbajnokságon kategóriájában első helyen végzett Budavári Lovardában, írja az MTI.

A 22 országot és mintegy 15 ezer tetőfedő céget tömörítő Nemzetközi Tetőfedő Szövetség (IFD) versenyén az idén három magyar projekt végzett dobogós helyen 11 ország 80 pályaműve között. A fémlemezfedések kategóriában aranyérmet nyert a Budavári Lovarda a Horex Kft. kivitelezésében, második lett a Károlyi-Csekonics Palota felújított fedése a Pléh-Boy Kft. kivitelezésében, a fémlemez homlokzatburkolatok kategóriában második helyet ért el a Kecskeméti Campuson található "Tőzsdetojás" a Tető Kovács Kft. kivitelezésében.

Palkovics László kiemelte, ezen a világversenyen már többször is nyert magyar pályamunka aranyérmet, de egyszerre három dobogós helyezést ez idáig nem sikerült szerezni.

A díjazott munkákban a tetőfedő teljesítmények olyan példáját lehet látni, amely egyszerre ápolja a nemzet múltját, építi a nemzet jövőjét, és ebben az építőmunkába az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) partner kíván lenni - jelentette ki a miniszter. (via MTI)

Magyarország megakadályozta, hogy az Európai Unió hivatalos résztvevője legyen a Joe Biden amerikai elnök által összehívott demokráciacsúcsnak, írja a Bloomberg. A lap cikke szerint Magyarország azért fúrta meg a közös megjelenés lehetőségét, mert Orbán Viktor nem kapott meghívót a találkozóra.

A Bloomberg arról ír, hogy a magyar fél az EU-s nagykövetek szerdai találkozóján hozta fel a témát, és ott közölték, hogy azért nem támogatják az EU egységes részvételét, mivel az amerikaiak nem hívták meg külön az összes tagállamot.

Magyarország az egyetlen EU-s ország, amit nem hívtak meg a december 9-e és 10-e között zajló virtuális találkozóra, melyre 110 ország vezetője kapott meghívást. A találkozón a demokráciára világszerte leselkedő kihívásokkal és veszélyekkel kívánnak foglalkozni. A lap cikke szerint korábban Peking és Moszkva is kifogásolta, hogy nem kaptak meghívót.

Mint a lap felidézi, a magyar kormány évek óta csatázik Brüsszellel olyan kérdésekben, mint a jogállamiság, vagy azon belül a sajtó vagy az igazságszolgáltatás szabadsága. A magyar fél már nem egyszer akadályozta meg az EU közös fellépését, például a hongkongi emberi jogok vagy a nemek egyenlőségének kérdésében.

A Bloomberg cikke szerint szerdán a nagyköveti találkozón Magyarország diplomatája azzal érvelt, hogy az EU elnöke, Ursula von der Leyen és az Európa Tanács elnöke, Charles Michel nem beszélhet a teljes EU nevében a csúcstalálkozón, hiszen nem egyeztek meg egy közös álláspontban.

A magyar diplomata szerint az Egyesült Államok meg akarja osztani az uniós tagállamokat, és ezeket a kísérleteket abban a tágabb párbeszédben kéne megvitatni, amikor az EU stratégiai autonómiájának kérdéséről beszélgetnek.

A magyar fél közbelépése miatt az EU jogi szolgálata is úgy látta szerdán, hogy az EU nem nyújthat be írásban közös tervezetet a csúcstalálkozóra, a Bizottság és a Tanács elnöke ugyanakkor felszólalhat az eseményen, és korábban megállapodott állásfoglalásokat is képviselhet.

Szintén a napokban derült ki, hogy bukásra áll a magyar kormány pere az EU ellen, és ez alapján a Bíróság várhatóan visszautasítja a magyarok és a lengyelek panaszát, és nem semmisíti meg a jogállamisági mechanizmus nevű új szankciós eszközt. A várható ítélet alapján a Bíróság elsimeri a tagállamok jogát, hogy megbüntethetik a demokratikus rendszert leépítő kormányokat.

A cseh sajtó beszámolója szerint 102 éves korában meghalt Miroslav Zikmund, aki a negyvenes és a hatvanas évek között több mint 80 országba utazott el barátja, Jiří Hanzelka társaságában.

Hanzelka és Zikmund és a cseh Tatra autóival járták a világot, Afrika, Ázsia, Dél-Amerika és Óceánia számos országában jártak, útjaikról pedig számos könyv és film is készült. Az útibeszámolók nemcsak Csehszlovákiában, de az egész keleti blokkban népszerűek voltak, a szovjet blokkban több mint hat és fél millió példány fogyott a könyveiből, és 11 nyelvre, köztük magyarra fordították le a műveket.

Magyarul megjelent útleírásaik között szerepel az Afrika az álmok világában és a valóságban (1954), A Kordillerákon át (1958), A fejvadászok földjén (1959), a Két óceán között (1960), a Fordított félhold (1962), A folyón túl van Argentína (1962), az Ezerkétéjszaka (1968), a Világrész a Himalája alatt (1971).

A visszaemlékezések szerint még Nyikita Szergejevics Hruscsov is mindig ragaszkodott hozzá, hogy bárhova megy, a páros afrikai útibeszámolója elérhető legyen a számára.

1965-ben ugyanakkor megromlott Hanzelka és Zikmund, illetve a szovjet vezetés viszonya, amikor kritizálták a Szovjetunióban tapasztalt szegénységet és korrupciót. A csehszlovák kormány erre betiltotta a műveiket, és csak szamizdat formában jelenhettek meg újabb írásaik. 1968-ban a páros tiltakozott a prágai tavasz leverése ellen, innentől kezdve a rendszerváltásig semmi nem jelenhetett meg tőlük.

A bársonyos forradalom után hatalmas figyelem irányult rájuk, újra adni kezdték a filmjeiket és kiadták a könyveiket is. Hanzelka 2003-ban halt meg, ekkor már évek óta egy vidéki házba visszavonulva élt, de sokat kritizálta a politikai elit korruptságát.

Zikmund halálig Zlín városában élt, ahol a páros útjairól fennmaradt emlékekről múzeum is nyílt. Az a Tatra 87-es, amivel az első útjukra mentek, a cseh nemzeti örökségvédelmi listára került 2005-ben.

Napjaink két legismertebb norvég sportolója, Magnus Carlsen négyszeres világbajnok sakknagymester és a Borussia Dortmund elképesztően gólerős futballistája, Erling Håland összeálltak egy közös fotóra a német csapat november eleji meccsének félidejében.

Ebben első látásra nincs semmi meglepő, de a sakkvilágot szorosabban követők között voltak, akik fennakadtak rajta. Ekkor már ugyanis javában közeledett a november végi sakkvilágbajnoki döntő Dubajban, és Carlsen egyáltalán nem úgy viselkedett, ahogy egy ekkora esemény résztvevőitől megszokta a világ.

A világbajnoki döntő a sakk legnagyobb eseménye, a játékosok hónapokon át rendkívül intenzíven készülnek, igyekeznek a lehető legjobban kizárni a külvilágot, és a lehető legtöbbet megtudni ellenfelük játékáról. Persze önmagában egyetlen dortmundi kitérő nem lett volna annyira kirívó, de Carlsen az egész felkészüléshez máshogy állt hozzá, mint amit megszoktak: például online villámsakkversenyeken vett részt, amikről tudható, hogy rendkívül kimerítőek, és nagyon nehéz mellettük elmélyülten foglalkozni bármivel, ezért valószínűleg egyetlen konzervatívabb edző sem javasolná a versenyzőjének, hogy így készüljön egy döntőre.

Ehhez képest sokkal hagyományosabb felkészülést vitt Carlsen ellenfele, az orosz Jan Nyepomnyascsij (innentől csak Nepo), aki maga beszélt róla, hogy rengeteget dolgoztak a döntő előtt, és aki a moszkvai Szkolkovo Műszaki Intézet szuperszámítógépének segítségével készült az összecsapásra.

Az első három meccs alapján nem hiába: bár a 14 partisra tervezett finálé előtt a fogadóirodák Carlsent tartották esélyesebbnek, eddig nem bírt egymással a két sakkozó, három döntetlennél tartunk most. A három játszmából a második a kaotikus fordulatok és váratlan húzások miatt jó eséllyel emlékezetes marad, míg a harmadikon mindketten szinte végig tökéletes összhangban léptek azzal, amit amúgy a fejleményeket élőben elemző szuperszámítógép is javasolt volna.

Amiért más ez a döntő

Persze önmagában az, hogy Carlsen máshogy készül fel egy vb-döntőre, mint amit megszoktunk, nem lenne túl érdekes. Csakhogy közben a norvég nagymester nemcsak az elmúlt évtizedek legkiválóbb játékosa, de mellette épp a szemünk láttára forradalmasíthatja az egész sportágat.

Jó reggelt, újabb hét, újra itt a 444 reggeli napindító hírlevele.

A 4 legfontosabb cikkünk ma reggelre:

• Összeomlik a távhőpiac a gázáremelkedés miatt
• Kína, hosszú távon
• Senki se nyúljon a hüvelyembe engedély nélkül csak azért, mert kórházban vagyok
• Gattyán György komolyan gondolja, csak azt nem tudni, hogy mit
  

A reggeli napindítóra és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Hosszú évszázadok óta léteznek különleges élő hidak a mai India egyik legnehezebben megközelíthető északkeleti részén, a khászi népcsoport által lakott Shillong-fennsíkot környező erdőkben. A régió a világ egyik legcsapadékosabb területe, évente több mint 11 ezer milliméternyi eső hullhat itt, és ennek egy jelentős része a júniustól szeptemberig tartó monszunszezonban érkezik.

A zord időjárási és földrajzi viszonyok miatt a területet kevéssé érintette a brit gyarmatosítás, majd a modern India fejlesztéspolitikája, így évszázadok óta viszonylag háboríthatatlanul élhetnek itt a khászik. Ugyanakkor a hídjaik az elmúlt évtizedekben világhírűek lettek: dokumentumfilmek, útleírások, riportok születtek, és látványosan fellendült a turizmus is a hatalmas fák gyökereiből emelt hidak miatt.

Ezek nemcsak a turisták, hanem a nyugati építészek fantáziáját is megmozgatták: egyre többen vannak, akik olyan példaértékű megoldásként tekintenek az élő hidakra, amelyek világszerte segíthetnének abban, hogy a klímaváltozással szemben ellenálló zöld megoldásokat kezdjünk el alkalmazni a városi építészetben.

Ezek közül az építészek közül az egyik legismertebb a Columbia Egyetem kutatója, Julia Watson, aki nemrég egy egész könyvet kiadott, amelyben őslakosok természetalapú technológiai megoldásait gyűjtötte össze. Könyve az elmúlt évek egyik felkapott, sokat hivatkozott építészeti albuma lett. A világ számos pontjáról összegyűjtött ősi építészeti-infrastrukturális tudás bemutatásával Watson nem titkolt célja volt, hogy alakítson azon, ahogyan a modern nyugati várostervezésről gondolkodunk.

A Lo – TEK című könyv tele van izgalmas példákkal, a khászik hídja talán csak annyiban lóg ki a többi megoldás közül, hogy rendkívül látványosan tudja megmutatni, hogyan képzelhető el az olyan építészet, ami nem kihasználja vagy eltörli a természetet, hanem szorosan együttműködik vele. Watson a könyv megjelenése után arról beszélt, hogy az India szélén, Tibet, Banglades és Mianmar közelében megismert megoldások alapvetően alakították át azt is, ahogy a fákról gondolkodik.

Ősi tudás nyomában

Azt lehetetlen megmondani, hogy pontosan mióta építenek a khászik és a helyi fák közösen hidakat. Feltételezések szerint egy ilyen híd élettartama 500-600 év is lehet, és jelenleg is ismerni számos, több száz éves hidat.

A hidaknak alapvető szerepe van a khászik életében, mert a monszunidőszakban olyan sok csapadék esik le, hogy a megáradó folyók és vízátfolyások miatt képtelenség lenne hagyományos úton eljutni egyik faluból a másikba. Van ugyan egy kőút, ami összeköti a fennsík falvait, illetve elvezet a legközelebbi városba, Meghálaja állam fővárosába, Shillongba, de ez több hónapon át járhatatlan.

Valószínűleg erre a problémára válaszul születhetett meg az organikus híd ötlete: a környéken bőségesen előforduló indiai gumifa (Ficus Elastica) gyökereit használják arra, hogy a folyók fölött járható utat kapjanak. Ezeknek a hatalmas fáknak erőteljes támasztógyökerük van, ami a híd két szélén stabilitást képes biztosítani, mellette pedig mellékgyökér-rendszerként gyorsan növő és masszív léggyökereik. A hídépítő emberek ezeket a mellékgyökereket vezetik rá a szintén bőven előforduló bételpálmák kidöntött törzsére, hogy aztán a híd másik oldalán belefussanak a talajba, és ott megkössék magukat.

A hídépítésben részt vevők elmondása szerint már egy generációnyi időszak során képes a léggyökér annyira megerősödni, hogy utána járható hidat kapjanak. Watson hangsúlyozza, ez a fajta építészet alapvetően másfajta időtudatot feltételez: itt egy folyószakasz fölé eltervezett híd építésének idejét generációkban mérik, és lehet tudni, hogy amit most megépítesz, azon jó eséllyel utódaid közlekednek majd.

Újabb évtizedek rakódnak rá a munkára, ha a kinézett átkelőhely partján nincs éppen megfelelő gumifa, hiszen akkor ültetni kell oda, és várni, hogy elég nagy legyen, hogy a gyökerét fel lehessen használni. Az emberi hídépítőknek terelgetniük kell a léggyökereket, bambuszra vagy egyéb fafelületre futtatják fel a kisebbeket, amelyeket aztán egymásba szőnek, hogy stabilabb struktúrákat kapjanak, de sosem lehet tökéletesen megtervezni előre a hidakat. Természet és ember folyamatos összjátéka zajlik itt, sok évtized alatt, lassan kibomolva.

De megéri várni, mert cserébe hihetetlen strapabíró hidat kapnak: a természetbe ennyire mélyen beágyazott, sőt gyökerezett híd képes elviselni a legcudarabb viharokat és árvizeket is, míg a hasonlóan monszunos más területeken emberi technológiával épített hidak sokszor megsínylik a szélsőséges csapadékhozamot. És amíg a parton álló fák egészségesek maradnak, addig a gyökerek képesek az öngyógyításra, azaz ha meg is tépázza a hidakat az időjárás, regenerálódnak. Szemben egy emberek által alkotott mesterséges híddal, melynek az átadásától kezdve folyamatosan romlik az állapota, a gyökérhidak egyre erősödnek, és több embert bírnak el. A legnagyobb, sok évszázados hidakon ötven ember is át tud haladni egyszerre.

Az erdei hidak is igényelnek karbantartást és odafigyelést, de ez rendkívül olcsó, csak türelmet igénylő tevékenység, például amikor újra kell csomózni egyes szálakat, vagy újabb rávezetett gyökérrel erősíteni a struktúrát. Kisebb hidakkal elboldogul egy-egy ember is, de a nagyobbak több falu közösségének közös munkáját igénylik. Nem véletlen, hogy a fahidak rendkívül fontos szerepet töltenek be a khászik gondolkodásában is: a történelmi feljegyzések szerint ők valamikor az időszámításunk előtti első században érkezhettek ide a mai Laosz területéről, de mitológiájuk szerint őseik az égből ereszkedtek le, méghozzá Ficus elasticából készült élő létrán. Ezzel a felfogással függ össze, hogy a mai napig a természeti ökoszisztéma szerves részeként tekintenek magukra, az erdők élővilágát pedig szigorú szabályokkal védik.

A természettel való nagyon szoros, eleven kapcsolatot magyarázhatja az is, hogy a monszunidőszak alatt az emberek többsége otthonába húzódva várakozik. Egy innen származó ismert építész, Prabhat Dey Sawyan arról beszélt Watsonnak, hogy ilyenkor nem nagyon van mit csinálniuk a szövésen és a mesélésen kívül, így nem akad a közelben szikla, barlang vagy vízesés, amihez ne fűződne legalább egy legenda.

A hidak azok, amik igazán ismertek lettek, de ugyanannyira fontos szerepet töltenek be az élő létrák is: a Shillong-fennsík alkalmas arra, hogy ott legyenek a khászik falvai, de annyi terület már nincs, hogy elegendő növényt tudjanak termeszteni, ezért a sziklafalakon leereszkedve a közeli völgyekben ültetnek el haszonnövényeket. A le- és feljutást szintén a fagyökerekből kiépített élő létrák segítik.

A híressé vált hidak kettős változást hoztak a khászik életébe: egyrészt a megnövekedett turistaforgalom emelte a helyiek bevételeit, másrészt vannak hidak, amelyeknél már olyan sok a látogató, hogy az árthat nekik. A Watson könyvében nyilatkozó helyi építész ezért úgy látja, hogy lesznek hidak, amiket idővel le kell zárni a nyilvánosság elől, és már léteznek ötletek, hogy hogyan lehetne fenntarthatóvá tenni az ide érkező turizmust.

Igény lett a hasonló megoldásokra

Az első nyugati utazó, aki beszámolt a hidakról, egy svájci férfi volt 1841-ből, de az élő hidak kutatása igazán csak az elmúlt évtizedben lendült fel. Ezt magyarázhatja az a szemléletváltozás is, amely egyre inkább zajlik a világ tudományos életében: a különféle ősi – őslakosok által képviselt – tudásokat és technológiákat a nyugati tudományos élet legtöbb szereplője sokáig amolyan egzotikus, idejétmúlt dolognak tekintette, amiket érdemes emlékeinkben megőrizni, de aminek hatékonyságát, hasznosságát bőven meghaladta a nyugati tudomány.

Az elmúlt néhány évtized viszont elég radikális változást hozott ebben: rendkívül népszerű felfutó kutatási terület lett a különféle ősi tudások vizsgálata, a mai világra való alkalmazhatósága, sorra jelentek meg könyvek, amelyek hatalmas népszerűségre tettek szert (a legismertebb közülük alighanem az amerikai őslakos Robin Wall Kimmerer csodálatos könyve, amelyet egyrészt biológus kutatóként, másrészt az őslakos tudások továbbvivőjeként írt meg, és amelyben e két alapvetően eltérő gondolkodási rendszert közelíti egymáshoz), egyetemi tanszékek és kutatócsoportok jöttek létre (itthon is zajlanak már hasonló kutatások, az Ökológiai Kutatóközpont vezetőjével, Molnár Zsolttal interjúztunk is).

És épp ezért Watson nem régi, izgalmas, de idejétmúlt megoldásokként mutatja be a példáit a könyvben, hanem olyan őslakos-infrastruktúrákként, amelyekből tanulhatnánk is. Szemben például az általunk hagyományosnak vélt, mesterséges hidakkal, ezek az élő hidak egy sor funkciót betöltenek azon kívül, hogy az emberek átkelését segítik: elősegítik a biodiverzitás megőrzését, számtalan élőlénynek jelentenek otthont, segítenek javítani a talaj minőségét, természetes védelmet jelentenek a földcsuszamlások ellen, közben üvegházhatású gázokat nyelnek el.

A khászik által kialakított élő hidak azt mutatják meg, hogyan lehet előre tervezve a természet erőforrásait úgy felhasználni, hogy az közben nem szenved el károkat. Ezért lehet, hogy a közelmúltban egyre több nyugati építész és kutató kezdett el ezekkel a hidakkal foglalkozni. Egyikük a Müncheni Műszaki Egyetem oktatója, Ferdinand Ludwig, aki több mint egy évtizede kutatja az élő hidakat.

Ludwig nemrég a BBC-nek beszélt arról, hogy számára alapvetően az az érdekes kérdés, hogy mit lehet ezekből a hidakból eltanulni, amit a világ más részein is felhasználhatunk arra, hogy zöldebb legyen az építkezés. Mint mesélte, számára ezek a hidak nem is a fenntartható fejlődést testesítik meg, ahol a cél a természetnek okozott károk minimalizálása, sokkal inkább a regeneratív fejlődését, ahol kifejezett cél az ökoszisztéma egészségének javítása is.

A hidak tanulmányozása nem könnyű feladat, hiszen nincs két élő híd, amely ugyanolyan lenne, a gyökereket összefűző építők sokszor eltérő technikákat alkalmaznak, leírva pedig szinte semmi nincs a tudásukból, ami szájon át hagyományozódott át közösségről közösségre az évszázadok során. Ludwig és kutatócsapata ezért több mint 10 évvel ezelőtt beszélgetni kezdett a khászi építőkkel, illetve digitális eszközökkel próbálták megérteni a hidak szerkezetét. Az összeszedett tudásból idén egy európai projekt is elindult, a hidak kialakítását alapul véve a müncheni egyetemen egy szabad téri konyha tetejét készítenék el fakoronák segítségével.

Az mindenki számára világos, hogy ezeket a technológiákat nem lehet egy az egyben lemásolni, Münchenben például teljesen más a klíma, így ott gumifák helyett közönséges platánokat (Platanus hispanica) használnak. Sokat számít az is Ludwig elmondása szerint, hogy míg a khászik benne élnek az ökoszisztémában, hihetetlen tudásuk van minden élőlényről, addig a nyugati kutatóknak külső tudásokkal kell dolgozniuk. Ami India északkeleti részén organikusan történik, azt Münchenben digitális eszközök segítik. Ludwig a BBC-nek arról beszélt: bíznak benne, hogy az élő építészet képes lehet arra, hogy javítsa a városlakók életminőségét, ha sikerül a fákat szervesebben beépíteni az épületekbe vagy akár a hidakba.

Julia Watson is arról beszélt a brit lapnak: ahelyett, ahogy a fákat a városok passzív részeinek tartjuk, itt lenne az ideje, hogy aktív szereplőként tekintsünk rájuk, és felismerjük, hogy milyen sok ökológiai szolgáltatást tudnak nekünk nyújtani. Ez különösen fontos lehet akkor, amikor a felmelegedés miatt a világ nagyvárosainak többségét gyakoribb hőhullámok fenyegetik.

A JPMorgan Chase vezérigazgatója, Jamie Dimon megbánta, hogy nemrég arról beszélt, hogy a Wall Street-i bank tovább fog fennmaradni, mint a Kínai Kommunista Párt. A Financial Times szerint Dimon most arról beszélt, hogy nem kellett volna ezt a megjegyzést tennie.

Dimon azután kért elnézést, hogy kedden, egy bostoni üzleti fórumon arról beszélt a résztvevőknek, hogy nemrég azzal viccelődött, hogy valaki mondta neki, hogy a Kommunista Párt a századik születésnapját ünnepli, mire ő mondta, hogy pont mint a JPMorgan Kínában, és lefogadja, hogy a bank fog tovább fennmaradni. Dimon ezután azt mondta, hogy ezt nem mondhatná ki Kínában, bár valószínűleg most is hallgatják, amit mond.

A JPMorgan vezetője szerdán már közleményben határolódott el saját szavaitól, mint írta, csak saját vállalatuk erejét és hosszú életkorát akarta hangsúlyozni, és nem kellett volna így fogalmaznia.

Dimon megjegyzése kevéssel egy héttel azután történt, hogy a bankvezér egy napra Hongkongba látogatott. Ezzel ő lett az első Wall Street-i bankigazgató, aki a járvány kitörése óta kínai területre utazott.

Mint a cikk megjegyzi, mivel a Kínában is tevékenykedő globális bankok a bevételeik egy jelentős részét szerzik Kínából, ezért általában nagyon óvatosak a vezetőik, amikor kínai kérdésekben kell megszólaljanak. Az elmúlt években több nagybank vezetője is magyarázkodni volt kénytelen, amiért Peking számára kényes kérdésekben nyilvánultak meg.

A JPMorgan közleménye szerint Dimon belátta, hogy sosem szabad könnyelműen vagy tiszteletlenül beszélni egy másik országról vagy országok vezetőiről, és hogy a beszélgetés során Dimon világossá tette azt is, hogy a kínai emberek rendkívül okosak és figyelmesek. A bankvezér emellett elkötelezett a Kínával folytatott konstruktív gazdasági párbeszéd mellett, írja még a közlemény.

A JPMorgan épp 1921-ben, a Kínai Kommunista Párt megalapításának évében jelent meg Kínában. Az amerikai székhelyű óriásbank idén lehetőséget kapott arra a kínai hatóságoktól, hogy teljesen magán- és külföldi kézben lévő befektetési bankként üzemeljenek az országban, ami korábban más nyugati bankoknak még nem adatott meg.

Jó reggelt, itt a napindító hírlevelünk, az elmúlt 24 óra legfontosabb/érdekesebb/stb. híreivel.

A 4 legfontosabb hírünk ma reggel:

• Miért nem lehetett minden hét oltási hét?
• Egy akadálymentes lakás nem luxus a fogyatékossággal élők számára, hanem alapvető emberi jog
• A budapesti szállodások és az MNB profitálhat a gyenge forintból, a lakáshitelesek viszont bajban vannak
• A németeknek nem kell a vakcina, délen viszont viszik, mint a cukrot

A reggeli napindítóra és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Eddig miért nem volt minden hét oltási hét?

Az oltási hét első pár napján máris sokan mentek el beoltatni magukat, ami remek hír. Viszont látva, hogy az előzetes regisztráció nélküli oltási lehetőség mennyire sok embert megmozgatott, továbbra is kérdés, hogy egyáltalán, miért van szükség a regisztrációra. A sok új oltott mellett sajnos rossz hírek is jöttek kedden, kiderült, hogy soha nem találtak még annyi új fertőzöttet Magyarországon, mint az elmúlt egy hétben.

Azt eddig is tudtuk, hogy elképesztően lesújtó, amit a magyar állam adatközlés címen folytat a járvány kezdete óta, de a kevés, erősen szelektált adat közé is befér minden nap egy olyan is, ami éppen a járványkezelés komolytalanságát bizonyítja.

És ha már adatok: „A lényeg számokban: Oltás hiányában 14x eséllyel lehet végzetes kimenetelű a fertőzés és 5.8x eséllyel kaphatjuk el a betegséget” - írta meg külföldi, a magyarnál sokkal részletesebben nyilvánosságra hozott járványadatok alapján Kemenesi Gábor biológus, víruskutató oldalán, hogy miért érdemes beadni mindenkinek az oltást.

További járványhírek:

• Gulyás Gergely szerint a kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta, amikor a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelését
• Jelen: 200 millió forintért semmisít meg 5 milliárd forint értékű, lejárt PCR-tesztet a kormány
  
• A Semmelweis Egyetem rektorhelyettese bízik benne, hogy még idén megkezdhetik az 5 és 11 éves kor közötti gyerekek oltását
  
• Aggódik a székelyek alacsony átoltottsága miatt Barabási Albert-László
• Decembertől csak védettségi igazolvánnyal mehetnek be a szülők az iskolákba
• Gulácsi Péter és edzője is koronás

Érintőlegesen kapcsolódó hír, hogy a miniszteri posztról a püspökségig ejtőernyőztetett Balog Zoltánnak pedig természetesen a járványról is az jutott eszébe. Mármint az, hogy vannak, akik másképp értelmezik a család fogalmát, mint ahogy azt a Fideszben helyesnek tartják.

Emellett körbenéztünk Európában, hogy máshol hogy alakul az oltottak aránya, és találtunk pár meglepő adatot.

Ki jár jól a gyenge forinttal?

Kedden ismét történelmi mélypontot ért el a forint euróval szembeni árfolyama, ezért megnéztük alaposabban, hogy kinek kedvezhet a gyengébb árfolyam, és kik lehetnek azok, akiknek rossz hír a tartósnak tűnő forintgyengülés. A nyertes oldalán többek között a Magyar Nemzeti Bankot és az autógyárakat, a vesztesek között az emberek többségét találtuk.

Pénz lenne rá, de nincsenek lakások

Hiába ad az Európai Unió pénzt, illetve fogalmaz meg javaslatokat azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne segíteni a fogyatékossággal élők lakhatásán, a kormány részéről nincs fogadókészség. Civil szervezetek, ellenzéki politikus és egy német EP-képviselő beszélgettek erről.

Persze vannak területek, ahova meg tudnak mozdulni az állami források is: Magyarország egyik leggazdagabb embere, Széles Gábor cége 62 millió forint támogatást kapott a zalacsányi kisboltjára.

Leáll a város?

Csütörtökre fogyhat el a BKV idei költségvetése, és a kormány még mindig nem utalta át azt a 12 milliárd forintot, amivel be kéne szálljanak a tömegközlekedés működtetésébe. A főváros vezetése ezért azt sem tartja kizártnak, hogy leállhat a tömegközlekedés Budapesten.

„Szabadságharc” Brüsszellel szemben

Vasvári Csaba bíró 2019 óta tartó ügyében a magyar és az uniós jogrendszer összhangja volt a kérdés, és az Európai Unió Bírósága úgy döntött, nyugodtan fordulhatnak hozzájuk a magyar bírák, akkor is, ha a Kúria erről mást mond.

Szintén az EU és a magyar kormány viszonyáról szóló hír, hogy az Európai Bizottság gyakorlatilag lesöpörte az asztaláról Orbán levelét, melyben a magyar miniszterelnök azt kérte, hogy ha lehet, inkább ne folytassanak kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.

Most már tényleg lerohanja Moszkva Ukrajnát?

Anatolij Sarij ukrán ellenzéki blogger-politikus gyűjtésére támaszkodva összeraktuk az elmúlt évek küszöbön álló és máris bekövetkező lerohanásainak listáját. Az aktuális felmerült dátum amúgy 2022 januárja.

Kapcsolódó hír, hogy a BBC tudósítója, Steve Rosenberg videós interjút készített Aljakszandr Lukasenkával, a fehérorosz diktátor pedig rendre felhúzta magát minden olyan kérdésen, ami nem tetszett neki.

Apple vs. a fejlesztők

A Fortnite gyártója a bíróságon ment neki a világ egyik legnagyobb techcégének, ám a 10 vádpontból 9 esetben az Apple került ki győztesen. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy ezzel sikerült a cégnek elkergetne a körülötte gyülekező viharfelhőket. Pákozdi Dávid versenypolitikai tanácsadó vendégcikke a témában.

Messiásra várva

Több tucat ember várta Dallasban ifj. John F. Kennedy második eljövetelét: a QAnon-féle összeesküvés-elmélet hívei ugyanis abban bíztak, hogy a mozgalomban afféle messiásnak tartott, 1999-ben egy repülőbalesetben elhunyt ifj. John F. Kennedy a mennyből alászállva megjelenjen előttük. Nem akarunk spoilerezni, de ez végül nem jött össze.

Kivonulás, tiltakozás, hűség

Nehéz megmondani, hogy egyetlen cég kamikazeakciója vagy egy új trend kezdete lesz-e, mindenesetre a világ egyik legismertebb kozmetikai vállalata, a Lush otthagyja a közösségi oldalakat, mert szerintük ezek a felületek egyáltalán nem egészségesek a felhasználóik számára.

További piaci-üzletpolitikai fejlemények, hogy egyelőre ugyan csak egyetlen kanadai városban, de az Uber elkezd próbálkozni a fűárusítással, valamint hogy Angliában úgy gyorsítanák meg az átállást az elektromos autókra, hogy az újonnan épülő épületekhez muszáj lesz töltőket is építeni.

És a végére a viccrovat:

Nincs kormányzati befolyásolás a közmédiában – mondta halálos komolysággal a közmédia vezérigazgatója a közmédián.

Kínában kezdik megelégelni, hogy a világ közvéleménye Peng Suaj helyzete miatt aggodalmaskodik, írja a BBC. Peng az ország egyik legsikeresebb teniszezője, aki azután tűnt el teljesen a nyilvánosság elől, hogy november elején szexuális erőszakkal vádolta meg az ország egykori miniszterelnökét.

A nő hollétéről heteken át nem lehetett semmit sem tudni, aztán ahogy egyre nagyobbra dagadt a nemzetközi felháborodás, a hétvégén a kínai sajtó előbb közölt pár frissnek mondott fotót a teniszezőről, majd Peng vasárnap online videós felületen beszélt Thomas Bach-kal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével. A NOB utólag arról beszélt be, hogy Peng jól van, és szándékosan vonult el a nyilvánosság elől, de ez sokakat nem győzött meg: bőven vannak, akik úgy vélik, hogy Peng jelenleg is valamiféle kényszerítés és folyamatos ellenőrzés alatt lehet, és a NOB ehhez asszisztált. A női teniszezők nemzetközi szövetségének, a WTA-nak a közleménye szerint a NOB beszámolója és a fotók nem oszlatták ez az aggodalmaikat, hiszen nem derült ki, hogy Peng tényleg cenzúra és kényszerítés nélkül is kommunikálhat-e a külvilággal.

Kedden megszólalt a kínai külügyminisztérium szóvivője is az ügyben, aki elmondta, hogy ez nem diplomáciai kérdés. „Gondolom mind látták, hogy a közelmúltban Peng részt vett több nyilvános eseményen és beszélt a NOB elnökével is. Azt gondolom, hogy egyeseknek abba kéne hagyniuk, hogy szándékosan és rosszindulatúan felfúják ezt az ügyet, politikát akarva belőle csinálni” – mondta el Csao Lijian szóvivő.

Peng eltűnésének részleteiről a hétvégén hosszabban is írtunk.

Donald Trump hétvégén floridai birtokán látta vendégül az egyik nemzetközi taekwondo szövetség, a Kukkiwon vezetőjét, a dél-korai Lee Dong Seop-ot. A találkozót a New York Post beszámolója szerint egy Egyesült Államokban élő koreai szervezte meg, aki hallotta, hogy Trump érdeklődik a harcművészet iránt.

A találkozóról a Kukkiwon oldalára kerültek ki fotók, itt igyekeztek is tisztázni, hogy semmiféle politikai kérdést nem érintettek, pusztán beszélgettek kicsit, illetve készült pár fénykép is, melyeken Trump hagyományos taekwondo öltözetben látható.

Trump emellett kapott egy tiszteletbeli 9 danos fekete övet is a szövetség elnökétől, és a volt elnök azt mondta, hogy ebben a ruhában fog bemenni a Kongresszusba, ha ismét megválasztják elnöknek.

Hasonló övet kapott már Vlagyimir Putyin is, aki 2013-as, szöuli látogatásakor vehette át a kitüntetést. És ugyan egyikük sem taekwondózott soha, de Putyinnak azért legalább tényleg van egy valódi fekete öve is, cselgáncsból.

A világhírű kozmetikai márka, a fiatalok körében kifejezetten népszerű Lush bejelentette, hogy szinte teljesen megszüntetik jelenlétüket a közösségi oldalakon, és csak akkor térnek oda vissza, ha azok biztonságosabb felületek lesznek a felhasználóik számára, írja a BBC.

A Magyarországon lévő vállalat péntektől levonul az Instagramról, a Facebookról, a TikTok-ról és a Snapchatról, le is fogják kapcsolni az oldalaikat. Ez mind a 48 országban így lesz, ahol jelen vannak. A Twitteren és a Youtube-on ugyanakkor egyelőre maradnak, amíg ki nem találják, hogy hogyan kommunikálhatnának hatékonyabban.

A vállalat korábban már lekapcsolta több brit közösségi médiás fiókját, de aztán később rendre azon kapták magukat, hogy visszatértek a felületekre, többek között azért, hogy a járvány miatt elrendelt korlátozások idején is ki tudják szolgálni a vásárlóikat.

A mostani jóval nagyobb léptékű, és mint a cég hangsúlyozta, messze nem foglalkozunk eleget azzal, hogy milyen következményei vannak a közösségi médiának az életünkben. Párhuzamot vontak a klímaváltozással, melynek jelentőségét szintén évtizedeken át próbálták sokan kisebbíteni.

A cégnek csak az amerikai kirendeltségét négymillióan követték Instagramon és 1,2 millióan Facebookon. A felhívás megjelent a márka magyar Facebook-oldalán is, ahol 27 ezer követőjük van.

„Az egész életemet azzal töltöttem, hogy a termékeimben elkerüljem a káros összetevőket. Mára óriási mennyiségű bizonyíték van arra, hogy a közösségi média használatával kockázatnak vagyunk kitéve. Nem vagyok hajlandó kitenni a vásárlóimat ennek a kárnak, úgyhogy ideje kivenni ezt az összetevőt” – mondta el erről a vállalat alapítója és vezérigazgatója, Mark Constantine .

Közleményükben arról is írnak, hogy remélik, a vállalatok idővel bevezetnek hatékonyabb szabályozásokat, illetve a nemzetközi szabályozás is kiforrottabb lesz, és idővel visszatérhetnek majd.

Hiába a kormányzati beavatkozási kísérletek, Kínában egyelőre nem sikerül úrrá lenni a demográfiai folyamatokon: a kínai statisztikai hivatal által frissen közreadott statisztikákból kiderül, hogy 2020-ban 1000 emberre vetítve 85 születés történt az országban. Évtizedek óta nem fordult elő olyan, hogy ez az érték 100 alatt lett volna, írja a Guardian. Az új adatok fényében az ország lakosságának természetes növekedésének értéke új mélypontot ért el.

Kínában nagyon hosszú ideig korlátozták a családonként születő gyerekek számát, de közben megváltozott a kínai gazdaság szerkezete és átalakult a társadalom is, azonban a friss kormányzati ösztönzők egyelőre nem tűnnek hatékonynak: hiába lehetne most már több gyereket vállalnia a pároknak, ez egyelőre elmarad. A statisztikai hivatal nem tüntetett fel magyarázatokat a visszaesés mellé, de korábban társadalomkutatók többek között azzal magyarázták a visszaeső születésszámot, hogy ahogy öregszik a lakosság, egyre kevesebb a szülő korban lévő nő az országban, illetve hogy nagyon elszálltak a gyereknevelés költségei. Többek között ezért is számolhatta fel a kínai kormány a magánoktatás és a különórák hatalmas piacát.

A kínai helyzetet persze nagyban alakította az egygyerekes családmodell állami propagálása, ami 1880-tól kisebb lazításokkal egészen 2015-ig hatályban volt, de emellett globális trendekről is szó van: a világ legtöbb országában csökken a fertilitási ráta, azaz hogy a felnőtt nők hány gyereket vállalnak életük során, emiatt pedig az előrejelzések szerint pár kivételtől eltekintve a legtöbb ország népessége csökkenni fog. Különösen igaz ez Ázsia keleti részén.

A járvány miatt két évnyi kényszerszünet után, 2022-ben a tervek szerint újra lesz Sziget Fesztivál, és kedden be is jelentették az első fellépőket: a legnagyobb nevek ismerősek, az Arctic Monkeys, a Kings of Leon és Dua Lipa is játszott már korábbi Szigeten.

Mellettük jön még a Caribou, a Bastille, Princess Nokia és Yung Lean, az Ice Age vagy John Talabot, hogy csak párat emeljünk ki a most bejelentett 42 név közül. A fesztivál a tervek szerint jövőre augusztus 10-e és 15-e között lesz majd a szokott helyszínen.