Jön a nagy kata-lincselés?

Változás jön a katás adózásban

- nagyjából ez az, ami elég biztosan tudható. A választás után Varga Mihály régi-új pénzügyminiszter arról beszélt a miniszteri meghallgatásán, hogy meg kell vizsgálni, fennmaradhat-e ez az adófajta a jelenlegi formájában, majd a katával szemben évek óta kifejezetten kritikus Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is támadásba lendült, és azt vetette fel, hogy a kamara támogatná a kata megszüntetését is.

A kormányzati megszólalások alapján azonban nem a megszüntetés, hanem az átszabás várhat a katára: a múlt héten Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón már azt mondta, hogy szándékukban áll az adónem átalakítása, és a cél, hogy a katával kapcsolatos visszaélések megszűnjenek. Gulyás is felemlegette a katával szembeni leggyakoribb kritikát, azaz hogy a célja az volt, hogy a kisvállalkozók számára kedvező lehetőséget teremtsenek, de sokan kijátsszák a rendszert, és bujtatott foglalkoztatásra használják.

A túl jól sikerült adó

A kata népszerűsége persze érthető: jelenleg mintegy 455 ezer katásról tud a NAV, akik az alacsonyabb adóterhek és jóval egyszerűbb adminisztráció miatt választják ezt az adóformát, és arról évek óta szakmai vita folyik, hogy pontosan hányan vannak azok, akik amúgy simán dolgozhatnának normál foglalkoztatásban is. Parragh épp erre hivatkozva visel évek óta heves harcot a kata, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adójának jelenlegi formája ellen, az egyik fő érve, hogy az adónem „túl jól sikerült”,

• mert egyrészt valóban bevont olyanokat a közteherviselésbe, akik korábban elkerülték azt,
• másrészt viszont olyan szektorokban is elterjedt, ahova eredetileg nem szánták.

Egy májusi interjúban konkrétan meg is mondta, hogy szerinte az lenne jó, ha például a fodrászok továbbra is használhatnák, de mondjuk az ügyvédek, biztosítási ügynökök, brókerek, IT szakemberek, taxisok vagy újságírók nem.

A napokban pedig a Világgazdaságnak beszélt arról, hogy a kata megszüntetése és markáns újratervezése mellett is szólnak érvek. A teljes megszüntetés szerinte azért lehet veszélyes, mert akkor be kell vezetni egy új adófajtát, és kérdés, hogy mekkora lenne a hajlandóság a belépésre.

Ebben az interjúban már Parragh is azt mondta, amit pár nappal korábban Gulyás is elmondott a kormányinfón:

fenn kell tartani a kedvezményes adózás lehetőségét az önfoglalkoztatóknak és a kis egzisztenciájú vállalkozóknak, de a visszaélőket ki kell szorítani.

Parragh szerint az általa említett 430 ezer katás adóalanyból óvatos becslés alapján 20-30 százalék, de akár 100 ezer ember is ebbe az utóbbi kategóriába tartozhat.

A szigorítás nem érte el a célját

Az persze kérdés, hogy ténylegesen hányan lehetnek azok, akik rendes, teljes idős foglalkoztatásukat rejtik el katásként. A kata szabályait 2021-ben szabták át legutóbb, épp azzal a céllal, hogy a bujtatott foglalkoztatást visszaszorítsák: onnantól kezdve legfeljebb 3 millió forintnyi bevétele lehet egy egyéni vállalkozónak egyetlen kifizetőtől, afölött pedig 40 százalékos adót vetnek ki a bevételekre.

Már ettől a szigorítástól is azt várták, hogy százezer katást téríthet át másmilyen adózási formába, de az időnként „Lex Parragh” néven hivatkozott változás a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerint például csak a tervezett cél töredékét érte el, és a célzott vállalkozók többsége megtalálta a kiskapukat. Erre utal az is, hogy a magyar kormány által május elején beterjesztett konvergenciaprogram alapján a szigorítások ellenére is nőtt a katázók száma, és a NAV 2022 februárjában 455 ezer katásról tudott.

Közben pedig a visszaélők számával kapcsolatban mindenki csak találgat: még a szigorítás előtt, 2020 októberében a Minősített Könyvelők Egyesülete 300 könyvelőiroda megkérdezésével készített felmérést, akik közel ötezer katás vállalkozó könyvelését végzik, és azt találták, hogy

8 százalék volt azoknak az aránya, akiknél felmerült a gyanú, hogy foglalkoztatási jogviszonyt próbáltak meg teljesen vagy részben elfedni.

Ki számít trükközőnek?

A helyzetet bonyolítja, hogy a munkaerőpiac nem egy statikus valami, ami alapján könnyen meg lehetne mondani, hogy hány ember van, akinél indokolt a kisvállalkozói létet segítő adózás, és hányan vannak, akik könnyedén dolgozhatnának bejelentve, teljes foglalkoztatásban is, csak ők vagy munkaadójuk él a kisebb közterhek jelentette kiskapuval, és kijátsszák a rendszert. Nemcsak Magyarországon, de a világ számos országában alakult át az elmúlt évtizedekben radikálisan a munkaerőpiac, az atipikus, részmunkaidős, projektalapú munkák rengeteg szektorban terjedni kezdtek, jellemzően persze épp a stabil, határozatlan idejű szerződéses munkák kárára. Ennek a változásnak a társadalmi következményeiről tavaly részletesen is írtunk, ide most elég annyi, hogy nehéz helyzetbe fog kerülni az a jogalkotó, amelyik majd megpróbálja elválasztani egymástól a trükközőket, illetve azokat, akik tényleg egy helyre dolgoznak be rendszeresen, és ha rajtuk múlna, szívesebben is fizetnének több adót a jobb állami ellátásokért cserébe, de a szektorukból folyamatosan szorul vissza a fix munkahelyek aránya.

Amúgy a Minősített Könyvelők Egyesülete sem elégedett a kata jelenlegi formájával: az egyesület elnöke, Harkai István a HRPortal beszámolója szerint arról beszélt a közelmúltban, hogy „a kata legnagyobb előnye és érdeme a mai napig az egyszerűsége. 2013-as bevezetése óta azonban nem változott az adó mértéke, főállású egyéni vállalkozó esetében ez továbbra is havi 50 ezer forint. Ezalatt a minimálbér összege több, mint a duplájára emelkedett, az átlagbér 2,3-szorosára növekedett”.

Mi lesz a katások nyugdíjával?

És ez nemcsak a költségvetésben jelenthet hiányzó bevételként, de a vállalkozók számára sem jó, hogy a befizetett adójuk utáni ellátási alap alig haladja meg a minimálbér felét, ezért félő, hogy a katások 30 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatnak majd. És mivel ez a probléma több százezer embert érinthet majd, ez társadalmi szinten is kihívás az egyesület szerint. Hozzáteszik, hogy ugyan jelenleg is van arra lehetőség, hogy a főállású katások 50 ezer forint helyett 75 ezret fizessenek be havonta, és így 108 ezer forint helyett 179 ezer forintos nettó jövedelmet vesznek majd figyelembe a nyugdíjszámításnál, de még ez is alacsonyabb a jelenlegi minimálbérnél.

Parragh is arról beszélt legutóbbi interjújában, hogy ideje hozzányúlni a kata 2013 óta változatlan adószintjéhez. Konkrét adóösszeget nem kívánt mondani, de a kamara elmondása szerint azt támogatja, hogy a kata adóját kössék valamilyen sarokponthoz, például az inflációhoz vagy a minimálbérhez. Kitért arra is, hogy mivel az öngondoskodás kevésbé van jelen a magyar közgondolkodásban, ezért döntéshozói szinten kell vállalni ennek a változásnak a felelősségét, még akkor is, ha az adó megemelése nem lesz népszerű.

A kamara elnöke és Gulyás is beszélt arról, hogy akár ki is bővíthetik a jelenleg 12 millió forintos éves bevételi plafont, 18 millió forintra, viszont párhuzamosan az egy kifizetőhöz kapcsolódó 3 millió forintos maximumot csökkenthetik, azaz egyetlen forrásból még kevesebb bevételre lehetne majd szert tenni az új katás konstrukcióban.

A katába a minimálbér emelkedésének automatikus beépítését javasolta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is, és szerintük szükség lenne a kata egyéb adónemekkel való nagyobb összehangolására is, hogy így küszöbölhessék ki a versenyhátrányokat.

A kormányzati megszólalások alapján egyelőre annyit látni biztosan, hogy valamiféle változásra számíthatnak majd a katások. Parragh azt szeretné, ha már 2023 legelejétől kezdve Mint a már idézett népszavás interjúban elmondta:

„Javaslatunk alappillérei a normál adózásnál kedvezőbb adózási lehetőség megtartása, arányos közteherviselés mellett. Az átalakítás mellett szól az is, hogy jelenlegi formájában a nyugdíj- és egészségbiztosítási ellátásokat sem teljeskörűen vehetik igénybe a katá-sok, ami rájuk és a társadalomra nézve is kockázatos.”