Horváth Bence

A BBC nyugati hírszerző források alapján ír arról, hogy értesüléseik szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz hadsereg parancsnoka, Valerij Geraszimov tábornok hoz meg olyan katonai döntéseket a donbaszi fronton, melyeket hagyományosan alacsonyabb rangú tisztek szoktak meghozni.

A név nélkül nyilatkozó forrás arról beszélt, hogy úgy tudják, Putyin és Geraszimov azon a szinten vesznek részt a taktikai döntéshozatalban, ahol rendes körülmények között ezredesek vagy dandártábornokok hoznának döntéseket. A két vezető többek között az orosz katonák mozgatásáról is dönt.

Az utóbbi időben más forrásokból is előkerült már a felvetés, hogy amióta Oroszország visszavonulni volt kénytelen Ukrajna északi részéről, illetve Kijev környékéről, azóta Putyin sokkal aktívabban involválódott a napi szintű katonai döntéshozatalban.

Felmerült az a találgatás is, hogy Geraszimov szerepe érdemben visszaszorult. Igaz, róla azt is lehetett hallani, hogy pár hete sérüléseket szenvedett, amikor a régióban járt. Ugyanakkor a most nyilatkozó nyugati hírszerző szerint Geraszimov továbbra is a helyén van, és ad parancsokat is.

Hivatalosan még mindig Schadl György az elnöke a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, írja a Népszava. A lap több alkalommal is kereste a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, hogy megtudják, mikor jön a tisztújítás a karnál, melynél vezetőjét fél éve tartják előzetes letartóztatásban. A hatóság ugyanakkor ennyit közölt a lappal:

„Magas szakmai szempontrendszer alapján kiválasztott 35 új végrehajtó került kinevezésre a múlt héten. A további szakmai lépésekről időben fogjuk tájékoztatni a közvéleményt”

Schadl Györgyöt tavaly novemberben tartóztatták le, a 444-en cikksorozat is futott az ügyészségi iratok nyomán arról, hogy a gyanú szerint Schadl milyen korrupciós ügyekben volt érintett, illetve hogy hogyan fizette le Völner pál fideszes államtitkárt.

Schadl letartóztatása ellenére nem állt meg az élet a végrehajtói karnál, és nemrég neveztek ki új végrehajtókat a letartóztatott vagy meggyanúsítottak helyett, akikkel a lap információi szerint azt közölték, hogy a jövőben „a helyes útról való letérés esetében zéró toleranciát fogunk alkalmazni. ”

Március végén-április elején 2261 ember töltötte ki azt a kérdőívet, melyben az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy akik valamilyen módon segítettek az Ukrajnából érkező menekülteknek, azok miért tették ezt, milyen elvárásaik vannak a menekülőkkel kapcsolatban, és ezek az elvárások hogyan befolyásolják a segítési hajlandóságot.

A Kende Anna, Faragó Laura, Lantos Nóra Anna és Hadi Sam Nariman által közreadott eredmények alapján a kitöltők 60 százaléka volt nő, átlagéletkoruk 46 év volt, 82 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, 58 százalékuk budapesti, és önbesorolás szerint 62 százalékuk tartotta magát inkább baloldalinak, 13 százalék inkább jobboldalinak, míg 25 százalékuk egyik oldalra sem sorolná magát.

A segítségnyújtás jellege így alakult: (egy ember többféle módon is segíthetett):

• 89% adományozott pénzt vagy tárgyakat
• 41% osztott meg információkat, posztolt közösségi médiában
• 32% segített személyesen pályaudvaron vagy máshol
• 14% fogadott be menekültet az otthonába
• 20% segített valamilyen egyéb módon

A kutatás után készült első összefoglaló szerint kevesebb mint egy hónappal a menekültválság kezdete után még kevesen számoltak be a kiégés tüneteiről és az ún. együttérzési fáradtságról, amely abból fakad, hogy lelkileg megterhelő folyamatosan mások szenvedésével és nehéz sorsával szembesülni, illetve abból, hogy mindig több a feladat, mint amennyit el lehet végezni. A kiégés erős tüneteiről csupán a válaszadók 1%-a számolt be, 20% jelzett közepes mértékű kiégési tüneteket és 79%-nek csupán kismértékben vagy egyáltalán nem voltak ilyen tünetei.

A kutatók a motivációkat vizsgálva megkülönböztették az úgynevezett jószándékú cselekvést, melynek hátterében annak a rossz érzésnek a csökkentése áll, amit mások szenvedése okoz számunkra, és az az ok, hogy a segítéstől jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Emellett megkülönböztették az átpolitizált segítési motivációt is, azaz amikor a válaszadó azt mondta, hogy azért segít, mert ezzel is szeretné kifejezni, hogy elítéli Putyin és Oroszország háborús agresszióját.

Az elsődleges eredmények szerint „a jószándékú motivációk közepes mértékben voltak jelen: a válaszadók 22%-ára kifejezetten jellemző volt, 49%-ára közepes mértékben, és 29%-ára kevéssé. Míg az átpolitizált motivációk hangsúlyosabbak voltak, a válaszadók 57%-a számolt be arról, hogy ez késztette a segítségnyújtásra, 29%-a közepes mértékben számolt be erről, és 13%-ra nem volt jellemző. Amikor azonban arra kérdeztünk rá, hogy elsősorban az áldozatok iránt éreznek sajnálatot vagy az agresszor iránt dühöt, az agresszor iránti dühnél nagyobb mértékű sajnálatról számoltak be.”

A menekültekkel kapcsolatos elvárásoknál azt vizsgálták, hogy mennyire fontos a válaszadó számára a segítségnyújtás szempontjából, hogy a menekültre bizonyos tulajdonságok vagy viselkedésmódok legyenek jellemzők. Mint írják az eredményeket bemutató közleményben, pozitív menekült sztereotípiaként írték le azt, amikor valaki fontosnak tartotta, hogy a menekült hálás legyen, rászoruló legyen, kulturális hátterét illetően pedig hasonló a válaszadóhoz. Összességében csak 2%-nyi válaszadó tartotta mindezeket kiemelten fontosnak a segítségnyújtás során, 32% közepesen fontosnak, és 66% számára ezek nem voltak fontosak.

A kutatók azt találták, hogy azt, hogy egy személy valamilyen kis befektetéssel járó segítségnyújtást hajlandó legyen végezni (pl. közösségi médiában posztolás, adományozás, ételkészítés) semmilyen demográfiai jellemző vagy politikai orientáció nem jósolja be önmagában, azonban mind a jóindulatú, mind az átpolitizált motivációk inkább valószínűsítik, hogy valaki hajlandó-e valamit tenni. A segítségnyújtási hajlandóságot azonban negatívan jósolja be az, hogy valaki számára mennyire fontos elvárás, hogy a menekült megfeleljen a pozitív menekült sztereotípiáknak.

Pontosan ugyanezt az eredményt találták a magasabb bevonódást megkövetelő segítségnyújtás esetén (elszállásolás, menekültek autóval történő szállítása, gyerekekre vigyázás), de itt még egy enyhe pozitív hatása volt a baloldali politikai orientációnak is. Tehát minél inkább azonosította magát valaki baloldaliként, annál inkább lenne hajlandó nagyobb bevonódást igénylő segítségnyújtásra, miközben az alacsonyabb mértékű segítségnél nem volt jelentősége a politikai orientációnak, írják az ELTE kutatói, majd így folytatják:

„Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a segítségnyújtás mindenek felett értékalapú volt, és a válaszadóink segítségnyújtási hajlandóságát leginkább az jósolta be, hogy mennyire gondolták úgy, hogy morális kötelességük segíteni. A válaszadók 73%-a számolt be arról, hogy azért segít, mert ez a helyes viselkedés ilyen helyzetben, 25% közepes mértékben azonosította ebben a segítés okát, és csupán 2% nem ezért segített.”

Vizsgálták azt is, hogy mennyire valószínű, hogy más menekült csoportok tagjainak is segítene a válaszadó. Három csoportot soroltunk fel: roma, szíriai és afrikai menekültek, akik akár Ukrajnából vagy más országból is érkezhetnek Magyarországra. A válaszadók 24%-a biztosan vagy valószínűleg nem segítene roma menekülteknek ugyanúgy, mint amilyen segítséget most ad az Ukrajnából menekülőknek. 17% nem tudja eldönteni és 59% adna hasonló vagy ugyanolyan segítséget.

A szíriai menekültek esetén szintén 24% az elutasítók aránya, 16% nem tudja és 60% segítene. Afrikai menekültek esetén 25% nem, 18% nem tudja 57% adna segítséget.

A három külcsoportra adott hasonló reakció azért is figyelemre méltó, mert Ukrajnából nagy számban érkeztek magyar anyanyelvű roma menekültek is, akik ennek tükrében várhatóan ugyanazzal az idegenellenességgel és rasszizmussal kell szembenézzenek, mint a más kultúrájú, más bőrszínű menekültek – áll az összefoglaló végén.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma bejelentette hétfőn, hogy enyhít több, Kubával szembeni szankción, a döntés célja, hogy megkönnyítse a családegyesítéseket.

A Ned Price amerikai külügyi szóvivő jegyezte közlemény szerint a Biden-kormány ismét életbe lépteti a 2007-ben megalkotott Kubai Családegyesítési (CFRP) programot, valamint felgyorsítja a vízumkérelmek feldolgozását, lehetővé téve ezzel, hogy több kubai költözhessen az Egyesült Államokban élő családtagjaihoz.

Emellett feloldják az Egyesült Államokból Kubába indított pénzátutalások felső korlátját is, és könnyebb hozzáférést biztosítanak a kubai magánszektornak az amerikai internetes kereskedelemhez.

A kubai külügyminisztérium a döntést "a helyes irányba tett, de korlátozott előrelépésnek" nevezte, hozzátéve, hogy az intézkedés nem vet véget a Donald Trump előző amerikai elnök által életbe léptetett büntetőintézkedések okozta "gazdasági ostromnak".

Trump lényegében teljesen visszavonta az elődje, Barack Obama idején hozott reformintézkedéseket, amelyek történelmi távlatú enyhüléshez vezettek a karibi szigetországgal.

Áprilisban Washington és Havanna - négy év óta először - közvetlen tárgyalásokba kezdett a bevándorlásról. Korábban a kubai külügy bírálta Washingtont, amiért szerinte nem tartja magát ahhoz a kétoldalú egyezményhez, amely évente 20 ezer kubainak adna vízumot az Egyesült Államokba. (MTI, Reuters)

Ittas vezetéssel vádoltak meg egy rendőrfőnököt, Brian Pesce-t az amerikai New Jersey államban még a múlt hónapban, és a New York Post most a tettenérésekor készült videófelvételek alapján írta meg, hogy a rendőrök az úton feküdve, letolt nadrággal találtak rá akkor a rendőrségi vezetőre.

A kiérkező rendőrök még gúnyolódtak is a rettenetesen berúgott férfin, amíg le nem esett nekik, hogy ki is van ott.

Bordentown városában egy telefonáló jelentette, hogy egy részeg autós kacskaringózik a környéken, és majdnem kidöntötte a postaládáját. A rendőrségi jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a telefonáló attól tartott, a pickupos sofőr még meg fog ölni valakit. Nem sokkal később ismét jelentkezett a rendőrségi vonalon a helyi lakos, és közölte, hogy megállt az autó, és a férfi az úttesten fekszik, kiütve.

A kiérkező rendőrök kamerája rögzítette, hogy a rendőrök jól szórakozva közelítették meg az elterült férfit, még viccelődtek is azzal, hogy a kulcsa és a mobiltelefonja is az úton elszórva látható. Miután kiszúrtak egy tócsát az úton, az egyikük megjegyezte, hogy a férfi levizelhette a saját autójának kerekét.

A rendőrfőnök magánál volt, de nehezen beszélt, azt mondta a kiérkező rendőröknek, hogy 35 éves (pedig valójában 46), majd megkérdezte, hogy mi a probléma. Mire az egyik rendőr azt válaszolta, hogy az, hogy a férfi az úttesten alszik, és le van csúszva a nadrágja.

Az egyik rendőr megkérdezte a férfit, hogy cukorbeteg-e, mire közölte, hogy nem. A rendőrök azt mondták neki, hogy ez feltehetően rossz válasz. A rendőrök közben elkezdték átvizsgálni az autóját, ekkor került elő a rendőrjelvény, amire egy "ó' felkiáltás tört ki a rendőrből.

A rendőrök ezután kikapcsolták az egyenruhájukon hordott kameráikat, és amikor újra bekapcsolják, már egész más hangnemben beszélnek a férfival, akit főnöknek neveznek. A férfinak fejsérülése is volt, ezért mentőt hívtak hozzá, és az szállította el.

Brian Pesce 2018 óta vezeti a város rendőr-kapitányságát, egyelőre szabadságra küldték. Öt közlekedési szabálysértés ügyében vádolták meg, ittas vezetés mellett baleset helyszínének elhagyásával is.

A világ egyik legismertebb lapja napi hírlevelében három részes sorozatot szentel annak a kérdésnek, hogy a magyar miniszterelnöknek milyen hatása van az amerikai politikai életre.

Az első részben felidézik, hogy Orbán hogyan hirdetett 2018-ban háborút Tusványoson az "1968-as elit", és azon keresztül a liberális európai status quo ellen. Mint írják, Orbán már 2010 óta fejlesztgette otthon az illiberális demokrácia receptjét, de ekkor jött el az ideje, hogy modelljét exportálni is kezdje.

A következő évi EP-választáson pedig ugyan valóban nem szerepeltek jól a mainstream pártok a kontinensen, de ennek haszonélvezői nem az Orbán által remélt nacionalista pártok lettek. Ugyanakkor Orbán hatását nem csak az EU-n belül érezni: a Washington Post összeállítása szerint miniszterelnöksége és a Fidesz inspirációs forrás lett az amerikai konzervatívok, így például Stephen Bannon számára, aki Trump előtti Trumpnak nevezte Orbán nacionalista agendáját.

Az elmúlt években számos amerikai konzervatív járt Budapesten különféle programok keretében, a héten pedig itt fog zajlani az amerikai jobboldal konferenciája, a CPAC, melyen republikánus politikusok és influenszerek mellett Orbán és emberei is felszólalnak majd. Az Orbán Viktorért közismerten lelkesedő Tucker Carlson online jelentkezik majd be. Mint a lap felidézi, Carlson is ismert terjesztője a népességcsere nevű összeesküvés-elméletnek, melynek lényege, hogy létezik egy politikai szándék, hogy bevándorlókkal szorítsák ki a korábban ott élő embereket a nyugati országokban. Orbán miniszterelnöki beköszönő beszédében szintén megidézte ezt a szélsőjobboldali körökben népszerű összeesküvés-elméletet.

Ez az elmélet inspirálta a napokban a buffalói tömeggyilkost is, és mint a lap megjegyzi, az egykor a nyugati politikai színterek szélén felbukkanó elképzelés mára a jobboldali mainstream része lett: az Egyesült Államokból 10-ből 3 amerikai hisz abban, hogy azért hoznak bevándorlókat az országba, hogy az ott született amerikaiak elveszítsék politikai és kulturális befolyásukat.

A lap kitér arra is, hogy Orbán hogyan állította be egzisztenciális fenyegetésként a 2015-ös menekültválságot, ezzel megerősítve saját szerepét az európai szélsőjobbon belül is, és hogy már 2019 óta hogyan beszél a tervezett népességcsere ötletéről, mely mögött az egyik fő erőként Soros Györgyöt nevezi meg.

A cikk felidézi még, hogy Orbán hogyan foglalta el a magyar civil intézményeket, hogyan szorította vissza a független sajtót, vagy hogy hogyan szorítottak ki innen egy egyetemet, csak azért, mert Soros alapította.

A Washington Post szerint az amerikai jobboldaliaknak Magyarország a kultúrháborúban elérhető győzelem lehetőségét mutatja fel, egyben pedig cselekvési tervet is: az ohiói választáson induló J.D. Vance például már azzal kampányol, hogy a társadalmi egyenlőséget hirdető Ford Alapítvány vagyonát zárolni kell majd. Korábban beszélt arról is, hogy ha Trump ismét nyer 2024-ben, akkor át kell venni az irányítást az intézmények, például az egyetemek fölött.

A megszokotthoz képest sokkal józanabb és elmarasztalóbb hangvételű értékelés hangzott el az orosz közmédiában az ország katonai szerepvállalásáról Ukrajnában, írja a Newsweek. Mihail Hogyarjonok egykori tiszt, jelenlegi védelmi elemző volt az orosz állami tévé beszélgetős műsorának vendége, és olyan dolgokat is szóba hozott, amit ritkán hallani ott.

Hogyarjonok a négy és fél perces hozzászólásában azzal kezdi, hogy az ukrán hadsereg igenis képes mobilizálni és fegyverrel felszerelni magát, nem érdemes az ezzel kapcsolatos tévképzetekre és hamis információkra hagyatkozni. Ráadásul az európai segítségnek is meglesz a hatása, ezért az egymillió felfegyverzett ukrán katona a realitás, amivel szembe kell nézzenek, és ezzel az oroszoknak is számolniuk kell: a helyzet a közeljövőben csak rosszabb lesz a számukra.

Hogyarjonok azzal az orosz politikai elemzők körében felkapott nézettel sem ért egyet, hogy a profi, szerződéses katonák tesznek ütőképessé egy hadsereget, szerinte fontosabb, hogy a katonák képesek-e feláldozni magukat a hazájukért, és ez megvan Ukrajnában, készek harcolni akár az utolsó emberükig is.

A elemzővel vitatkozni is próbál a beszélgetés vezető nő, de Hogyarjonok tántoríthatatlan: még arra is kitér, hogy már a marxizmus-leninizmus klasszikusai abban nem tévedtek, hogy egy csatát végül a katonák morálja dönthet el: hogy kik azok, akik képesek vérüket ontani azért, amiért harcolnak. És pont ez a helyzet most az ukránok esetében.

Hogyarjonok a NATO esetében is realizmusra szólított fel: szerinte egy stratégiai nézőpontból nézve nem lenne szabad részt venni Finnország irányába néző rakétákkal vívott kardcsörgetésbe, hiszen a katonai-politikai helyzetük legfőbb nehézsége, hogy bizonyos értelemben teljes geopolitikai elszigeteltségben vannak, és hogy - bármennyire is nem szívesen ismerik be - gyakorlatilag az egész világ ellenük van. És ebből a helyzetből kell kijutniuk valahogy.

Amerikai hatóságok figyelmeztetést adtak ki a cégeknek, hogy a távmunka gyakoribbá válásával is maradjanak óvatosak, és ha lehet, ne alkalmazzanak Észak-Koreából jelentkező informatikai szakembereket. Az FBI és több minisztérium által közösen kiadott figyelmeztetés szerint ugyanis a rezsim így próbálhatja meg megkerülni a nyugati szankciókat, és a felvett informatikusok nem maguknak keresnék a pénzt, hanem Phenjan számára kell leadniuk a bevételeiket, melyből az ország katonai programjait finanszírozhatják.

A figyelmeztetés szerint az észak-koreai informatikusokat távmunkából foglalkoztató cégek ellen akár a szankciók megsértése miatt is indulhat eljárás. Az amerikaiak szerint több ezer olyan észak-koreai IT-szakember keres munkát nyugati cégeknél, akik a rezsim szolgálatában állhatnak. Egy részük otthonról, egy részük pedig külföldön élve jelentkezik álláshirdetésekre.

Van, amikor az észak-koreai jelentkezők úgy tesznek, mintha dél-koreaiak vagy japánok lennének. De ilyenkor is vannak jelek, melyekre figyelhetnek a cégek: például ha a jelentkező nem hajlandó videós interjúra.

Az amerikaiak szerint az észak-koreaiak többsége Kínából és Oroszországból tevékenykedik, de vannak afrikai és dél-kelet-ázsiai országokban is. A nekik jutó fizetség nagy részét le kell adják az észak-koreai rezsimnek.

És ugyan a legtöbben valóban csak a külföldi devizákért keresnek munkát, vannak, akik a kormányzati hackelési és kémkedési programban is érintettek lehetnek, és elképzelhető, hogy ügyféladatokat lopnak el vagy más érzékeny adatokhoz férnek hozzá. (AP, Reuters)

Újabb, sokadik fordulatot vett Elon Musk és a Twitter története: egy Miamiban zajló konferencián a világ egyik leggazdagabb embere már arról beszélt, hogy a korábban megállapodott, dokumentumokban is rögzített árnál igazából ő kevesebbet szeretne fizetni a közösségi platformért.

Musk áprilisban rendkívül heves PR-kampányt indított a Twitter megszerzéséért, és mellé lerakott egy 44 milliárd dolláros ajánlatot is a cég részvényesei elé. Majd májusban ő maga jelentette be, hogy a tranzakciót átmenetileg szünetelteti, mert előbb ki akarja deríteni, mennyi kamu profil van valójában a Twitteren. A Miamiban zajló rendezvényen hétfőn pedig már azt mondta, hogy a megállapodás sikere azon múlhat, hogy a Twitter hogyan reagál a kamu profilokkal kapcsolatos aggályaira.

Musk arról beszélt, hogy vár egy logikus magyarázatot a cégtől a kamu profilok ügyére, de egyelőre nem kapott ilyet, és szerinte ez furcsa. Az elmúlt napokban számos elemzés megjegyezte, hogy Musk viselkedése minimum gyanús: egyrészt azt régóta lehetett tudni, hogy a Twitteren sok a kamu és spamprofil, másrészt egy ilyen típusú információnak a komoly vásárlási szándékkal érkező befektetők az ajánlattétel előtt szoktak utánanézni.

A Twitter amúgy korábbi éves jelentésében az állt, hogy a profilok kevesebb mint 5 százaléka kamu vagy spamcélú, míg Musk szerint ez lehet, hogy nem így van, és az arány nagyobb mint 5 százalék.

Csakhogy cégvásárlásban utazó amerikai ügyvédek szerint egyáltalán nem biztos, hogy Musk könnyen kiszállhat már a megállapodásból, az általa benyújtott ajánlat szerint ugyanis egyrészt egymilliárd dollárt kell fizessen, ha eláll a vásárlási szándékától, másrészt a Twitter vezetése akár bíróság elé is viheti a dolgot, és a korábbi precedensek alapján a bíróság jó eséllyel elrendelhetné, hogy Musknak muszáj megvennie az 54,20 dolláros részvényárfolyamon a céget, azaz mintegy 44 milliárd dollárért.

A Twitter részvényei hétfőn újabb 8 százalékot estek, már 37,39 dolláron álltak, azaz alatta annak az árfolyamnak, mint ahol akkor jártak, amikor Musk bejelentette, hogy 9 százalékos részesedésével ő lett a cég egyik legnagyobb részvényese.

Musk közben egyre rosszabb viszonyba keveredik a Twitter vezetőségével, hétfőn egy szar emoji használatával üzent a cég vezérigazgatójának, Parag Agrawalnak.

Mindenesetre az elmúlt napok történései után ismét sokan írnak arról, hogy Musk nem is akarta soha komolyan megvenni a Twittert, és most keresi a lehetőségeket, hogy kihátrálhasson az üzlet mögül. (Guardian, Financial Times)

Srí Lanka frissen kinevezett miniszterelnöke, a 73 éves Ranil Vikremeszinghe tévébeszédében közölte a szigetország lakóival, hogy az ország egyetlen napra elegendő üzemanyag-tartalékkal rendelkezik, írja a BBC. Az ország 70 éve nem kellett szembenézzen annyira súlyos gazdasági válsággal, mint ami jelenleg pusztít, és a miniszterelnök szerint azonnal szükségük van 75 millió dollárra, hogy a következő pár napban be tudják szerezni a legszükségesebb importárukat.

Bejelentette azt is, hogy ugyan ellenérzései vannak ezzel kapcsolatban, de a jegybank több pénzt fog nyomtatni, hogy kifizethessék az állami béreket, és hogy privatizálhatják az állami Sri Lankan Airlines légitársaságot.

A szigetország gazdasága rendkívül mély válságba került: a járvány miatt összeomlott a turizmus, majd jöttek az emelkedő energiaárak, miközben a kormány adócsökkentéseket bevezetett be, melyektől lecsökkent a költségvetési tartalék. Az elszabaduló infláció és a külföldi deviza hiánya miatt pedig már alapvető gyógyszerek, az üzemanyag és egyéb fontos termékek beszerzése sem nagyon lehetséges.

A fővárosban, Colombóan hosszú sorokat jelentettek a benzinkutak elől, miközben l Vikremeszinghe arról beszélt a tévében, hogy egyetlen napra elegendő üzemanyag-tartalékuk van, és a következő pár hónap a legnehezebb lesz életük során. A csütörtökön kinevezett veterán politikus már ötször vezette korábban a szigetország kormányát, és látott okot azért a reményre is. a következő napokban Indiától várnak üzemanyag-készleteket és hitelkeret megnyitását is.

Az elmúlt hónapokban és hetekben jelentős, időnként erőszakos tüntetések zajlottak az országban, melyek az elnök, Gotabaja Radzsapaksza és családja ellen irányultak. A múlt héten az államfő testvére le is mondott a miniszterelnöki posztról, amikor a tüntetőkre kormánypárti szimpatizánsok támadtak, és legalább kilenc ember meghalt.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Ma még meleg lesz, és van, ahol (fürdésre szinte már alkalmatlanul meleg) 23 fokos a Balaton. Minket ez persze nem ráz meg, írjuk továbbra is az újságot, ma például ezt a négy anyagunkat ajánlom külön is:

• Felvonult a magyar elit Orbán beiktatásán
• Oligarchák keringtek a parlamentben, miközben Orbán Viktor letette az esküt
• Még jobb ajánlatot kaphat Brüsszeltől a magyar kormány az olajembargó megszavazásáért
• A moszkvai KGB-sek úriembereknek tartották magukat Putyin kegyetlenségéhez képest
  

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, ajánlom mindegyiket!

A háború

A legfrissebb és fontosabb hír Ukrajnából, hogy az ukrán védők a jelek szerint feladták a mariupoli Azovsztal gyárat, ezzel a rommá lőtt város teljesen az oroszok ellenőrzése alá kerülhet. A gyárból több száz sérült katonát menekítettek ki hétfő este, ők oroszok ellenőrizte településekre kerültek, és Kijev fogolycserével szabadítaná ki őket.

Hat havi illetményüknek megfelelő végkielégítéssel távozhat az a négy miniszter, aki nem kapott szerepet az új kormányban, írja a kormánytagok jogállásáról szóló törvény alapján a 24.hu.

A két tárca nélkül miniszter, Süli János és Mager Andrea az eddigi havi 5 millió forintos fizetésük után 30-30 millió forintot kapnak hamarosan kézhez. Mint a lap írja, ekkora összeget még soha nem fizettek ki távozási pénzként egyetlen kormánytagnak sem.

A 24.hu számításai szerint a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterként dolgozó Süli 2017 óta már 250 millió forintnyi fizetést kaphatott, pedig az erőmű bővítése nem áll szinte sehogy. Mager Andrea az állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter volt, az ő posztja is jogutód nélkül szűnik meg.

A két tárca nélküli miniszter fizetését amúgy 2018 augusztusában emelték meg 1,1 millió forintról 5 millió forintra, hogy igazodjon az általuk irányított állami cégek és intézmények vezetőinek fizetéséhez. A többi miniszter fizetése most sem éri el a 2 millió forintot, ezért Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének és Benkő Tibor honvédelmi miniszternek 11,9 millió forint végkielégítés jár az 1 millió 979 ezres miniszteri fizetésük után.

A napokban derült ki, hogy ismét nem lesz oktatási minisztérium az új kormányban, illetve az is, hogy az oktatás a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium alá kerülhet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvezetője, Nagy Erzsébet az mfor.hu-nak beszélt arról, hogy megdöbbenve fogadták a hírt:

„Óriási visszalépés oktatási és társadalmi szempontból, hogy a belügyminisztérium lesz a felelős az oktatásért. Ennek üzenetértéke van, mégpedig hogy esetleg parancsuralmi eszközökkel fogják irányítani ezt a területet is. Azt pedig furcsának tartjuk, hogy a területekért felelős államtitkárokat nem az új kormány névsorával egyidejűleg jelentették be. Ahogy az is érdekes, hogy ami a gazdasági szegmenseket illeti, azokat több tárca között is szétosztották” – mondta el a lapnak a PDSZ ügyvivője.

Nagy elmondása szerint arra nem számítottak, hogy lesz külön oktatási minisztérium, azt azonban nem akarták elhinni, hogy tényleg a belügy alá kerülhetnek.

„És az égvilágon semmilyen magyarázatát nem látjuk a lépésnek. A jogszabálytervezetben sincs indoklás, csak hogy a háború ellen meg kell védeni az országot. Egy viszont tény: itt egy olyan területről van szó, amelynek képviselői sokat kakaskodtak, végül hozzárendelték ahhoz a miniszterhez, amely parancsokkal és egyéb rendvédelmi eszközökkel szokott maga körül rendet tenni” – mondta az mfor.hu-nak Nagy.

A PDSZ attól tart, hogy az egészségügyhöz hasonló változások jöhetnek, és új jogállási törvény születhet meg. Más területekről pedig látni, hogy ez mivel jár együtt:

„Kezdődött a köztisztviselői szférával, ahol már két törvény van, de szerintünk egyik rosszabb, mint a másik. Azonnal kevesebb lett a felmentési idejük és a végkielégítésük, megcsorbították a jogaikat. Aztán jött a szakképzés, majd a kulturális szféra átszervezése. A szakképzési törvény szerint például a dolgozóknak csomó pluszmunkát nem fizetnek ki, a munkaidőkeret pedig még a munka törvénykönyvének szabályainál is hátrányosabb a munkavállalók számára. Az egészségügyi szolgálati jogviszony pedig egészen militáns lett. Attól tartunk, hogy minket is felmondási tilalommal, átvezényléssel és hasonlókkal sújtanak majd”.

A szakszervezeti ügyvivő szerint ilyesmivel csak átmenetileg lehet elfedni a problémákat. Tartanak attól is, hogy lehetetlenné teszik majd a tömeges lemondásokat a közalkalmazotti jogviszonyról, és lehetetlenné teszik a tömeges felmondásokat a nem állami intézményekben.

Kérdésre válaszolva Nagy elmondta, hogy nem tudnak olyan országról, ahol a belügyminisztérium alá vonták volna az oktatást, de érdemes lenne utána nézni, hogy Észak-Koreában vagy Kínában mi a metódus.

Hétfő este Recep Tayyip Erdogan török államfő megerősítette, hogy Ankara továbbra sincs elragadtatva a finnek és a svédek csatlakozási szándékától a katonai szövetséghez, írja a BBC. A török vezetés úgy látja, hogy a két északi ország hajlandó befogadni kurd militánsokat, és mindkét ország a terrorszervezetek keltetőjeként funkcionál.

Erdogan szerint egyik országnak sincs világos, nyílt hozzáállása a terrorszervezetekkel kapcsolatban, ez pedig felveti a kérdést, hogy hogyan is bízhatnának bennük. A törököket főleg az zavarja, hogy mindkét országban élnek tagjai a Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK), amit Törökország terrorszervezetként tart nyilván, illetve élnek ott Fethullah Gülen követői is, akik Ankara a 2016-os puccskísérlet megszervezésével vádol.

Emellett a török kormány olyan országok csatlakozási kérelmét is blokkolná, melyek korábban szankciókat vetettek ki velük szemben, márpedig 2019-ben mindkét északi ország szankcionálta Törökországot, amiért beszálltak a szíriai polgárháborúba.

A finn külügyminiszter, Pekka Haavisto hétfőn a finn parlamentben arról beszélt, hogy meglepte a törökök hozzáállása, ugyanakkor a kormányuk nem kíván alkudozni Erdogannal.

A NATO vezetése korábban jelezte, hogy szívesen látja sorai között a két országot, és a 30 tagú katonai szövetség számos tagja szintén örömét fejezte ki a csatlakozási kérelmek miatt. Vlagyimir Putyin orosz államfő is hétfőn mintha elfogadta volna a két ország csatlakozásának tényét, amikor arról beszélt, hogy az oroszoknak ezzel nincs bajuk, mindaddig, amíg a két országban nem létesülnek katonai támaszpontok.

Nyugati elemzők szerint Törökország meg fogja kérni az árát a csatlakozás jóváhagyásának, és vélhetően ez lesz a fő téma a hamarosan kezdődő amerikai-török tárgyalásokon is.

Ukrajna megerősítette, hogy közel 300 katonájukat menekítették ki a Mariupol szélén álló Azovsztal gyárból, ahol az elmúlt két hónapban heves harcok dúltak a megszálló orosz hadsereggel szemben. Mariupol romjai így most már teljesen orosz ellenőrzés alá kerülhetnek.

Hanna Mailar védelmi-miniszterhelyettes beszámolója szerint 53 súlyosan sérült katonát az oroszpárti szeparatisták által ellenőrzött Novoazovszk városába szállítottak, míg 211 katona humanitárius folyóson távozott a szintén orosz ellenőrzés alatt álló Olenyivka településre.

Oroszország a nap folyamán közölte, hogy megállapodás született a sérült katonák evakuálásáról, és tucatnyi busz indult meg értük. Az ukrán katonák hónapok óta védték a hatalmas alapterületű acélgyárat, az utóbbi hetekben már a föld alatti alagútrendszerbe beásva magukat.

Az ukrán kormány tájékoztatása szerint fogolycsere történt, elfogott orosz katonákat adnak át az acélgyár védőiért cserébe.

Éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg, hírszerzés és a tárgyalódelegáció mellett a Vöröskereszt és az ENSZ is részt vett a kimenekítési műveletben. „Ukrajnának élve van szüksége a hőseire” – mondta erről az elnök. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy az ukrán katonákat nem fogják azonnal szabadon engedni, és időre lehet még szükség, amíg a tárgyalások lezárulnak.

Putyin még áprilisban döntött úgy, hogy az orosz csapatok ne ostromolják tovább az üzemet, mivel a nyílt harc sok orosz áldozatot jelenthetett volna. De a teljesen körbevett gyár elleni tüzérségi támadások azóta is előfordultak.

Azt egyelőre nem tudni, hogy hány ember maradt a gyár labirintusszerű alagútrendszerében, amit úgy terveztek meg, hogy egy nukleáris csapást is túl lehessen ott vészelni. Az ukrán miniszterhelyettes elmondása szerint a hadsereg és a többi fegyveres erő továbbra is azon dolgozik, hogy kimentsék azokat, akik még maradtak.

Mailar dicsérte a gyár védőit is, mint mondta, mindent, amit kért tőlük a hadvezetés, maradéktalanul megtettek, ugyanakkor a pozíciójuk fenntarthatatlanná vált, mert lehetetlen volt katonai eszközökkel felszabadítani a gyárat körbefogó ostromgyűrűt.

Hétfő éjjel az ukrán hadsereg vezetése is hősökként köszöntötte az Azovsztal védőit, akik ellenállásának köszönhetően tudta Kijev megszervezni a déli védelmi vonalakat. (BBC, Reuters)

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, hétfő van, nyári meleg lesz. Négy cikk, amit külön is ajánlunk:

• Lelép az ember, akivel végleg felszámolták a közszolgálatiságot Magyarországon
• „A TASZ nyugodtan elmehet a büdös francba” –Riport a Szeged környéki tanyavilágból, ahol a Mi Hazánk elkezdte megvalósítani a programját.
• A honderű egy személyben: fedezd fel a világot Tuzson Bencével, az eszeveszettül lelkes fideszes influenszerrel!
• Egyetlen nap alatt kiderült, mennyire ingatag lábakon állhat az egész kriptovilág

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, érdemes!

A háború

Jó reggelt, ez itt a 444 napindító hírlevele. Péntek van, mindjárt vége a hét dolgosabb részének, de addig is, négy cikk, amit külön is kiemelünk:

• Láthatatlan rákbetegek, lemaradó gyerekek: felforgatta az életünket a járvány
• Ütőképes hadseregekkel erősödik a NATO a finnek és a svédek csatlakozásával
• A besúgó nem a történelmi pontatlanságok miatt bosszantó, hanem mert többnek akar látszani egy tinidrámánál
• Matolcsy Ádám baráti köre és következő gazdasági miniszter is felbukkant a NER kedvenc éttermében

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, érdemes!

A háború

A háború aktuális történéseit ezen a folyamatosan frissülő oldalunkon lehet követni.

A csütörtöki nap tán legfontosabb geopolitikai fejleménye nem Ukrajnában történt: Finnország hivatalosan is bejelentette, hogy csatlakoznának a NATO-hoz. Pont ez volt az, amit Putyin mindenáron szeretett volna elkerülni a háború megindítása előtt, nem meglepő, hogy Moszkva jelezte, fenyegetésként élik meg a finn kérelmet, és határozott lépéseket terveznek. Megírtuk azt is, hogy a finn és jó eséllyel a svéd hadsereg csatlakozásával érdemben erősödik majd a NATO hadereje.

A harctéren is történtek kisebb-nagyobb változások: védekezésre kényszerítették az ukránok az oroszokat a keleti front északi szektorában. Zelenszkij pedig arról beszélt, hogy szerinte már mindenki számára nyilvánvaló Oroszország stratégiai veresége. Ukrajna közben azt jelezte, hogy ha a teljes tagság megszerzése messze is van az EU-ban, de addig is fenntartott helyet szeretnének maguknak.

A háborúhoz kapcsolódó energetikai-gazdasági kérdésekben sem hozott áttörést a csütörtök: ugyan az ukrán elnök tanácsadója azonnal európai embargót követel az orosz olajra, de még mindig nem világos, hogy sikerül-e az EU vezetőinek átvinniük a tervet. Közben az Európai Bizottság 20 millió tonna Ukrajnában ragadt gabona kihozatalán dolgozik. A háború gazdasági hatásait Európa-szerte egyre jobban érezni, nem véletlen, hogy a román államfő is sietett hangsúlyozni: az országot sújtó gazdasági válságért nem a kormány a felelős, hanem Putyin.

Szintén a háborúhoz kapcsolódva, a Lakmusz annak járt utána, hogy a híreszteléssel ellentétben a McDonald’s nem kezdett neonáci burgert árulni Norvégiában.

Omladozó élet

Jó reggelt, igazi nyári hetünk kezdődik most, annak minden kellékével: a hét közepén már 30 fok is lehet, addig viszont bőven van esély viharokra. Mi ezen a héten is minden reggel el fogjuk küldeni az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreit összefogó levelünket, erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Négy cikk, amit külön is ajánlunk:

• Ugyanolyan rossz véleménnyel vannak a magyarok Ukrajnáról, mint Oroszországról
• Hétezer plüssmackót osztott ki egy brit mozdonyvezető menekült gyerekeknek Záhonyban
• Egyre több ország belügyeibe szólnak bele a nemzeti szuverenitásunkra nagyon érzékeny Orbánék
• A legendák köztünk járnak: az elmúlt évek kapitális szpottingjai

A háború

Hétfőn rengeteg szem szegeződik majd Moszkvára, hogy kiderüljön, bejelent-e végül valamit Putyin a második világháborús katonai megemlékezésen. Az elmúlt hetekben a legkülönfélébb pletykákat lehetett olvasni erről, estére mind okosabbak leszünk.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele az elmúlt 24 óra fontosabb-érdekesebb cikkeivel. Négyet külön is ajánlunk:

• Véleményük miatt bünteti a Fidesz az ellenzéki képviselőket
• Lehetséges, hogy egyedül a MOL kap felmentést az olajszankció alól
• Egyre több nő utazik haza Ukrajnába Záhonyon keresztül
• A tankerületek egyszer már elismerték, hogy nem tudják ellátni a fogyatékossággal élő gyerekeket, most mégsem adnak támogatást

Erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Olaj és vér

Szerda reggel Ursula von der Leyen bejelentette, hogy teljes olajembargóra készül az EU Oroszországgal szemben, már akár az idei évtől. Állítólag Magyarország és Szlovákia 2023-ig mentesülne az embargó alól, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy egyedül a MOL kap mentességet, de a magyar kormánynak így sem tetszik a terv. Szijjártó lényegében azt mondta, hogy akkor támogathatnánk a kőolajembargót, ha az nem érintené a vezetékes kőolaj-szállítmányokat.

Moszkva szerint semmi rendkívüli nem fog történni május 9-én, és Putyin szóvivője szerint badarság, hogy aznap teljes mozgósítást rendelhetnek el Oroszországban. Az EU közben jelezte, hogy kész akár fegyverekkel is támogatni az orosz agresszió potenciális következő célpontjának számító Moldovát.

Fontos nemzetközi fejlemény lehet, hogy az oroszoknak pár otromba nyilatkozattal sikerült elérniük, hogy Izrael akár védekezésre alkalmas fegyvereket is adhasson az ukránoknak. A brit védelmi vezérkar főnöke pedig arról beszélt, hogy a katasztrofális hírszerzői munka miatt dőlt be az eredeti orosz haditerv.

Záhonyban járva láttuk, hogy egyre több nő utazik haza Ukrajnába, mivel az otthoni hírek alapján már nem félnek hazatérni a családjaikhoz. A férfiak nem mennek, hiszen ha hazatérnének, besoroznák őket.

Magyarországra egyébként hétfőn több mint tízezer ember érkezett Ukrajnából az ORFK adatai szerint, de lehet tudni, hogy többségük nem kér itt menedéket, és jó eséllyel tovább is mennek máshova. Arról, hogy a magyar kormány hogyan zsonglőrködik a menekültek számával, épp szerdán írt blogján a Magyar Helsinki Bizottság. Szerdai hír volt az is, hogy az ukrán nagykövetség beszámolója szerint a kormány nem ad rendszeres tájékoztatást számukra az ide érkező menekültekről, és azt is hiába kérték, hogy nevezzenek ki egy kapcsolattartót.

A Deutsche Welle a Lengyelországba került több ezer ukrán árva gyerekről forgatott riportot. Jó eséllyel a háborúhoz kapcsolódó hír volt tegnap, hogy újabb gazpromos menedzser halt meg gyanús körülmények között, míg az orosz pátriárka szerint Ferenc pápa helytelenül számolt be a megbeszélésükről.

Amire nincs pénz

Megszűnhet a Bliss Alapítvány iskolája, ahol alternatív kommunikációt tanulnak a halmozottan sérült fogyatékossággal élő gyerekek. A tankerületek tavaly elismerték, hogy nem tudják ellátni állami fenntartású gyógypedagógia intézményekben a Bliss Alapítvány iskolájába járó, fogyatékossággal élő gyerekeket, idén mégsem adnának támogatást a működésükre.

Házmesterhírek

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, miközben öles léptekkel megyünk bele a májusba. Négy cikkünket külön is ajánlom:

• Nem mondta Brüsszelben a magyar kormány, hogy az MVM rubelben fizetne
• A lengyel szenátus felmondatná a MOL terjeszkedését
• Négy évig titkolták a lesújtó kórházi fertőzési adatokat
• Depp vs. Heard, 4. hét: Személyiségzavarok, kölcsönös bántalmazás, bosszúból ágybaszarás

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, érdemes!

A háború

Az ENSZ számításai szerint már legalább 3000 civil áldozata van a háborúnak Ukrajnában, de fontos kiemelni, hogy ezek csak azok az áldozatok, akiknek a halálát igazolni tudták, és ennél jóval több tényleges áldozata lehet már az orosz agressziónak. Az oroszok hétfőn újra lőtték Odesszát is, Zelenszkij pedig arról beszélt a nap folyamán, hogy ha feladnák területünk egy részét Oroszország számára, az azt jelentené, hogy az emberek hiába haltak meg.

Itthon a legkomolyabb hullámokat az a hétfő esti hír fogja majd vetni, mely szerint az Ukrán Nemzeti Biztonsági Tanács titkára, Olekszij Danyilov arról beszélt: Vlagyimir Putyin előre tájékoztatta a magyar kormányt Ukrajna megtámadásáról, és Magyarország meg akart szerezni egy darabot Ukrajnából. Hasonló pletykák és spekulációk már merültek fel az elmúlt hónapokban, de az ukrán vezetés ennyire magas beosztású tagja most először beszélt ilyesmiről nyilvánosan.

Hétfői hír volt, hogy Izrael felháborodott Lavrov orosz külügyminiszter szavain, aki szerint Hitlerben is volt zsidó vér, míg az orosz köztévé propagandistái ezúttal radioaktív hullámokkal fenyegették a briteket. Írtunk arról az orosz milliárdos bankárról is, aki kritizálta a háborút, és ezért jelenleg bujkálnia kell, miután a bankja részesedését már áron alul eladta, és megírtuk azt is, hogy meghalt az orosz megszállás miatt egy hónapig éhségsztrájkoló 85 éves ukrán festőművésznő.

A Lakmusz hétfői anyagában pedig azt mutatta meg, hogy milyen forrásokból követik a háború történéseit azok, akik részt vettek a budapesti oroszpárti tüntetésen.

Energetikai problémák

Hétfőn ültek össze az EU tagállamainak illetékes miniszterei, hogy az orosz földgáz és kőolaj jövőjéről tárgyaljanak. Nem meglepő módon a lengyel kormány azonnali olaj- és gázembargót követelt, és még kevésbé meglepő módon elég nagy a káosz azzal kapcsolatban, hogy akkor most mi is a helyet. Amit biztosan lehet állítani, hogy a jelek szerint nem mondta Brüsszelben a magyar kormány, hogy az MVM rubelben fizetne, ugyanakkor Szijjártó sietett közölni, hogy nem történt változás a magyar kormány álláspontjában az olajembargóval kapcsolatban.

Írtunk hétfőn arról, hogy Lengyelországban a Mol terjeszkedését akadályozná meg az ellenzéki többségben lévő felsőház, mivel a képviselők szerint túl nagy az orosz befolyás a magyar cégben. Szintén kapcsolódik a magyar energiapiachoz is, hogy hétfőn vált hivatalossá, Finnország nem épít orosz atomerőművet. A finn beruházás jelentősége, hogy olyan modellt adott volna el oda a Roszatom, amit Paksra is szánnak, és ott is rendkívül nehezen ment az engedélyeztetés.

Közös dolgaink

Hiába fogadkozott Kásler Miklós, amikor miniszter lett, 2019-ben és 2020-ban sem sikerült visszaszorítani a kórházi fertőzéseket, az adatokat pedig csak nagy nehezen, bírósági pereskedés után nemrég hozták nyilvánosságra.

A GKI közben arról számolt be, hogy az átlagkereset valójában 58 ezer forinttal alacsonyabb, mint amit a KSH szokott kiszámolni, míg a kis benzinkutak Strasbourgba készülnek, hogy az árstop miatt pereljék a magyar államot.

Épül tovább a NER

Hétfőn összeült az új parlament, benne az ismét kétharmados többségben lévő kormánypártokkal, a kivonulással kapcsolatban is bizonytalankodó ellenzékkel, illetve a szélősjobbos-oltásellenes Mi Hazánkkal. Végül csak az ellenzék fele vonult ki az eskütétel után, és Hadházy Ákos volt az egyetlen képviselő, aki nem volt benn a teremben. A korelnök, Turi-Kovács Béla szerint a NER folytatására van szükség, és kiderült az is, hogy Lázár János azért késte le ismét a frakciófotózást, mert elaludt.

A magyar kormánypártok és az ellenzék közben kéz a kézben üzente meg, hogy nem engednek a genderterrornak: 26 vezetői posztra választottak képviselőket az új Országgyűlésben, mind a 26 posztot egy büszke magyar férfi kapta.

Összesen kilenc frakció alakult meg hétfőn:

• Fidesz: 117 fő; frakcióvezető: Kocsis Máté
• KDNP: 18 fő; frakcióvezető: Simicskó István
• DK: 15 fő; frakcióvezető: Gyurcsány Ferenc
• Jobbik: 10 fő; frakcióvezető: Jakab Péter
• Momentum: 10 fő; frakcióvezető: Fekete-Győr András
• MSZP: 10 fő; frakcióvezető: Tóth Bertalan
• Párbeszéd: 6 fő ; frakcióvezető: Tordai Bence
• Mi Hazánk: 6 fő; frakcióvezető: Toroczkai László
• LMP: 5 fő; frakcióvezető: Ungár Péter

A bizottsági elnöki posztokról is döntöttek hétfőn, Kövér végül egy jobbikos képviselőnek ajánlotta fel a Mi Hazánk által is vágyott nemzetbiztonsági bizottság vezetését. A jobbikhoz kapcsolódó hír, hogy Jakab Péter az egyik képviselőjét küldte ki maga helyett, hogy gratuláljon Kövér Lászlónak az újraválasztáshoz, így elmaradt a kézfogásuk.

A Fidesz-frakció férfidominanciáját érdemes külön is kiemelni. És készítettünk rengeteg fényképet is a nyitónapról, ezt itt lehet átböngészni.

Hazai hírek még:

• Lett útvonala a Budapest Pride-nak: július 23-án a pesti Duna-parton sétálva vonulnak majd, egészen a Szabadság térig.
• Ellehetetlenülhet több települések az otthoni szakápolás és a hospice-szolgáltatások, mivel 2017 óta nem emelkedett a vízitdíjak összege és az ezen a területen dolgozó egyesületek szerint elfogyhatnak a szakemberek.
• Jelentősen bővül a budapesti Bubi, 900 új bicikli és 75 új gyűjtőállomás kerül a rendszerbe.
• A járvány visszaszorulását jelzi, hogy mostantól csak hetente közöl majd adatokat az Operatív Törzs.

Az élet máshol

Negyedik hete tart Johnny Depp és Amber Heard tárgyalása, a színész 50 millióra perli volt feleségét egy 2018-ban írt véleménycikk miatt, amelyben Heard az őt ért családon belüli erőszakról írt. Heard bár nem nevezte meg benne Deppet, a színész állítja, hogy az írás miatt veszített el több szerepet is.

És még történések:

• Hétfő éjszakai breaking, hogy egy kiszivárgott bírósági tervezet szerint az Egyesült Államokban tényleg hatályon kívül helyezhetik az abortusztörvényt.
• A spanyol miniszterelnök telefonján is megtalálták a Pegasus kémprogramot, de azért az eset időzítése minimum gyanús.
• Volt védelmi minisztere szerint Trump tüntetők közé akart lövetni, de ezt az egykori miniszter nem akkor hozta a nyilvánosságra, hanem évekkel később ír könyvet róla.
• Új-Zélandon került elő az 1631-es kiadású biblia egyik példánya, melyben paráználkodásra szólítják fel a híveket
• Halottasházba menet derült ki egy sanghaji férfiról, hogy még mozog

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, borús reggelek mellé tökéletes. Négy cikket külön is ajánlanék:

• Magyarország elsőként került az EU célkeresztjébe
• Nincs fideszes vidék, és nincs ellenzéki Budapest
• Haladékot kért a kormány a hajdúnánási motorversenypálya építésére
• Hogyan tudná összeszedni magát az ellenzék a következő választásokig?

Erre, illetve a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

A háború

Az ukrán háború legújabb történéseit ezen a folyamatosan frissülő oldalon követjük.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét fontosabb-nagyobb-érdekesebb cikkeivel. Sokféle hírlevelünk van, itt lehet rájuk feliratkozni.

A háború

Az ukrajnai háború aktuális fejleményeit ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni.

Az Online Citizen nevű, már nem működő szingapúri online újság szerkesztője, Terry Hszu rágalmazás bűntette miatt három hétre kell börtönbe vonuljon. A lap egykori szerkesztőjét tavaly ítélték el, mert leközöltek egy levelet, melyben valaki arról írt, hogy a kormány legmagasabb köreiben előfordul a korrupció.

A liberális online lap Online Citizen rendszeresen közölt a kormányzattal szemben kritikus véleményeket is a városállamban, ahol a média rendkívül szoros hatalmi ellenőrzés alatt áll. A lapnak tavaly kellett bezárnia, amikor a médiahatóság visszavonta az engedélyüket, mivel szerintük nem közölték, honnan van pénzük a működésükhöz. A médiahatóság szerint így lehet védekezni azellen, hogy külföldi erők avatkozzanak be a helyi viszonyokba. Hszu viszont nem akarta elárulni a támogatóikat, mivel szerint ezzel visszaélt volna az előfizetőik bizalmával.

Hszu letartóztatása után még sötétebbnek tűnik a szingapúri médiahelyzet: a különféle nemzetközi indexek alapján Szingapúrban az egyik legrosszabb a sajtószabadság helyzete, a Reporters Without Borders listája szerint például a 180 országból a 160. helyen állnak.

A lap által leközölt levél szerzője, Daniel de Costa Augustin három hónap, három hétnyi börtönt kapott, részben rágalmazásért, részben pedig azért, mert más nevében küldte el a levelet a szerkesztőségnek. A levélben amúgy nem volt megnevezve egyetlen minisztérium vagy konkrét személy sem. (Guardian/AFP)

Jó reggelt, ez itt a napindító hírlevelünk (hosszú) hétvégi kiadása, melyben az elmúlt hét nagyobb/érdekesebb/fontosabb anyagait fogjuk össze.

Erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni. Érdemes!

A háború

Pénteken az 50. napjához érkezett az oroszok által indított háború Ukrajnában, és a háború első szakaszában az ukrán hadsereg hősiesen kitartott, de számos jel utal arra, hogy a most kezdődő, a keleti frontra koncentráló orosz offenzíva sokkal brutálisabb lehet majd. A héten Joe Biden mellett több európai politikus is beszélt arról, hogy az oroszok népirtást követnek el Ukrajnában. Hogy ez tényleg népirtás-e, arról még a szakértők között is vita van, de cikkünkből kiderül, hogy egyben viszont mindenki egyetértett: Oroszország háborús bűnöket követ el.

A Kúria szerint nem jogsértő, hogy civil szervezetek a népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdítottak, ezért a bíróság megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezzel ellentétes tartalmú határozatát. A bíróság szerint a civil szervezetek kampányukkal a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogukat gyakorolták.

Az NVB a kormány által "gyermekvédelminek" nevezett homofób népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezetekkel szembeni kifogások elbírálásakor arra jutott, hogy a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, "mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot". A testület szerint az érvénytelen szavazásra buzdítás ezért visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül.

Ezek alapján megállapította az NVB, hogy az Amnesty International Magyarország (AI), az Artemisszió Alapítvány, a Szivárvány Misszió Alapítvány, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Aszexuális Közösség, a Magyar Helsinki Bizottság, az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület, a Patent Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft., a Prizma Transznemű Közösség, a Szimpozion Egyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transvanilla Transznemű Egyesület megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, amikor érvénytelen szavazásra buzdított a népszavazáson.

Az NVB a jogsértőket egyenként 176 400 forint bírság megfizetésére kötelezte. Az NVB az Amnesty International Magyarországot és a Háttér Társaságot ugyanezért - más kifogások elbírálásakor - további három-hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezte.

A Kúria szerdán a Háttér Társaság felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert a kérelmező szervezet nem adott elő érdemi érvelést, miért volt jogsértő az NVB határozata.

A bíróság ugyanakkor pénteken érdemben bírálta el az Amnesty International Magyarország, valamint a 15 civil szervezet felülvizsgálati kérelmeit, megváltoztatta az NVB marasztaló határozatait és a kifogásokat elutasította.

A Kúria a két, pénteken közzétett határozatában - az egyiket az AI nyújtotta be a hárommillió forintos bírság miatt, a másikat a 15 civil szervezet közösen - arra jutott, a civil szervezetek a kampányban a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat gyakorolták.

A 15 civil szervezet jogorvoslatát elbíráló határozatában a Kúria azt írta, a népszavazáson való részvétel a választópolgárok számára nem kötelezettség, hanem alapjog, amellyel a választópolgár élhet úgy, hogy a népszavazáson nem vesz részt, részt vesz és szavaz érvényes vagy érvénytelen szavazat leadásával.

"Érvénytelen szavazat leadása nem valósít meg jogsértést, kifejezi a választópolgár azon akaratát, hogy a feltett kérdésekkel kapcsolatban ily módon az érdemi döntéstől tartózkodik" - írta a bíróság. Hozzátették: a civil szervezetek véleménynyilvánítása a kampányban, illetve a választópolgárok befolyásolása "nem alkalmas a népszavazás mint alkotmányos érték Alaptörvény szerinti lényeges tartalmának vagy a választópolgárok szavazási autonómiájának csorbítására, mert a választópolgároknak törvényes lehetősége van a tartózkodással vagy érvénytelen szavazattal történő módon a népszavazási joguk gyakorlására".

A Kúria úgy vélte: bár az érvénytelen szavazásra való felhívás ellentétes lehetne a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával, de a szólásszabadság, a közügyeket érintő véleménynyilvánítás - a kormány által kezdeményezett népszavazás kapcsán is - különös védelmet érdemel, korlátozása csak alkotmányos, törvényes okból lehetséges. A bíróság leszögezte: nincs olyan jogszabályhely, amely az érvénytelen szavazat kampányüzenetét tiltaná.

Az Amnesty International felülvizsgálati kérelmének elbírálásakor pedig a Kúria azt írta: a civil szervezet kampánytevékenysége közéleti témát érintő véleménynyilvánítás volt, a szólásszabadság pedig különös védelmet élvez a kampányban. A bíróság szerint a civil szervezet nem visszaélésszerűen, hanem - alkotmányos jogával élve - közéleti véleménye kifejezéseként buzdította közösségi honlapja látogatóit érvénytelen szavazat leadására, így nem sértette meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás népszavazási eljárási alapelvet. A Kúria ezért az NVB határozatait megváltoztatta és a kifogásokat elutasította; a bíróság határozatai jogerősek. (MTI)

Szokásosnak mondható esti-éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök „a legbátrabb ország megtörhetetlen embereiként” köszöntötte az ukránokat. 50 napja kezdték meg az oroszok a háborújukat Ukrajna ellen, és Zelenszkij hangsúlyozta is, hogy úgy állnak szemben 50 napja az orosz invázióval, hogy a megszállók eredetileg maximum öt napot jósoltak nekik.

Mint meséli, emlékszik, mit mondtak neki az invázió első napján, senki sem gondolta, hogy ki fogják bírni. Mindenki szimpatizált velük, de sokan azt tanácsolták, hogy meneküljön el az országból, adják meg magukat a zsarnokságnak. De Zelenszkij szerint akik ezt tanácsolták, az ukránokat sem ismerik, nem tudták, hogy mennyire bátrak, mennyire értékelik a szabadságukat.

„A lehetőséget, hogy úgy éljünk, ahogy akarunk. Nem úgy, mint az az ember, aki úgy uralkodik, hogy a hadseregének tagjai a megszállt területen láthatnak életükben először vécét, és akik háztartási eszközöket lopnak a megszállás alatt” – mondta az ukrán elnök, aki kritizálta a nyugatot, mert nem vet ki elég súlyos szankciókat, és elmondta azt is, hogy 50 nap alatt Ukrajna az egész szabad világ hőse lett.

Zelenszkij kitért arra is, hogy ez az 50 nap más színben mutatta meg számára a világ számos vezetőjét. „Láttam politikusokat úgy viselkedni, mintha nem lenne hatalmuk. És láttam nem politikusokat, akik többet tettek 50 nap alatt, mint egyes államférfiak, akik azt állítják magukról, hogy vezetők” – tette hozzá.

Beszédében hosszabban nem tért ki az orosz Moszkva zászlóshajóra, de dicsérte az ukrán katonákat, akik megmutatták, hogy az orosz hajók csak lefelé tudnak menni.

Zelenszkij megismételte, hogy 50 napnyi védekezésük komoly teljesítmény, amit több millió ukrán ember hozott össze. Akik február 24-én meghozták életük legfontosabb döntését, hogy harcolni fognak, emberek maradnak, és nem adják fel. Kitért arra is, hogy biztos benne, győzni fognak, és ismét békében élhetnek majd Ukrajnában. (BBC, Guardian)

Csütörtökön újabb fordulatot vett Elon Musk és a Twitter közös története: az amerikai milliárdos bejelentette, hogy felvásárolná a teljes platformot. Részvényenként 54,20 dollárt fizetne, azaz a teljes tranzakció mintegy 41,4 milliárd dollárra rúgna. Musk ezzel kapcsolatban az amerikai tőzsdefelügyelethez (SEC) már be is nyújtotta a szükséges dokumentumokat.

Musk régóta hevesen kritizálja a Twitter működését, és nemrég kiderült, hogy 9,2 százalékos részesedést vásárolt már a vállalatban. Akkor úgy volt, hogy beül a vállalat igazgatótanácsába is, de végül ez nem történt meg. A benyújtott dokumentumok alapján Musk döntési helyzet elé állította a Twitter részvényeseit: vagy eladják neki az összes részvényt az általa megállapított, szerinte amúgy magas részvényárfolyamon, ha pedig ez nem történik meg, akkor a saját részvényesi szerepvállalását is át kell gondolnia. Musk arról írt, hogy sem a jelenlegi menedzsmentben nem bízik, sem azt nem gondolja, hogy a felvásárlás nélkül átvihetné a szerinte szükséges változtatásokat a cégnél.

Az Axios összefoglalója szerint a Musk által kínált ár 18,2 százalékkal magasabb, mint ahol a Twitter árfolyama zárt szerdán, és 38 százalékkal magasabb, mint amennyit a cég papírjai értek azelőtt, hogy a milliárdos bevásárolta magát a cégbe. Ugyanakkor arról szó sincs, hogy ez rekord ár lenne: a Twitter részvényei tavaly októberben például 60 dollárt is értek.

A Musk által benyújtott dokumentumokból nem derül ki, hogy miből tervezne fizetni a Twitterért. Az sem zárható ki, hogy vannak befektetési partnerei, de ez nem derül ki a leveléből.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb anyagaival. Erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

4 cikkünket külön is ajánljuk ma reggelre:

• Megszavazták a fideszesek a gázembargót és Paks 2 leállítását
• Egy politikai vezetőnek elsősorban magában kell keresnie a hibát – Interjú Donáth Annával
• „Egyre inkább irányíthatatlanná fog válni Orbán szavazótábora, és ebből még óriási problémák lehetnek” – Interjú Szabó Szabolccsal
• Hogyan legyünk túl a választási traumán?

A háború

Az ukrajnai háború legfrissebb történéseit ezen a folyamatosan frissülő oldalunkon lehet követni.

Napról napra több minden derül ki a háború eddigi legsúlyosabb vérengzéséről, a bucsai civilek meggyilkolásáról: egyrészt új bizonyíték került elő arról, hogy az orosz megszállás idején végeztek az emberekkel, másrészt a német hírszerzésnek sikerült lehallgatnia és rögzítenie a Bucsát elfoglaló orosz csapatok rádiós kommunikációját.

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy Orbán a szerdai sajtótájékoztatóján kitért ugyan arra, hogy telefonon beszélt Putyinnal, és felajánlotta a budapesti béketárgyalások lehetőségét, de az már csak a Kreml által közölt összefoglalóból derült ki, hogy a bucsai gyilkosságok is szóba kerültek a hívás alatt, amit Putyin a kijevi kormány cinikus provokációjának nevezett.

Az oroszok által elkövetett háborús bűnök gyanúja miatt csütörtökön felfüggesztették Oroszország tagságát az ENSZ emberi jogi tanácsában, közben pedig az orosz gazdasággal sincs minden rendben: közeleghet ugyanis a technikai csőd, mivel eljött az első alkalom, amikor rubelben törlesztette külföldi tartozását Moszkva.

A haza

Csütörtökön ismét üzent az ukrán kormány Magyarországnak: Oleg Nikolenko külügyi szóvivő előbb barátságtalan lépésnek nevezte, hogy a magyar kormány kész rubelben is fizetni az orosz gázért, majd arról posztolt, hogy az, ahogy Magyarország vonakodik elismerni Oroszország felelősségét a bucsai atrocitásokért, erősíti Oroszország büntetlenségének érzését. Szijjártó válaszként közölte: itt lenne az ideje, hogy Ukrajna befejezze a vádaskodást, az inzultálást. A magyar külügyminiszter még azt jelentette be a nap folyamán, hogy a vasúti fennakadások miatt mostantól repülőn szállítják Magyarországra a nukleáris fűtőanyagot Oroszországból.

Az Európai Parlament határozatot fogadott el Ukrajna megsegítéséről és az oroszok elítéléséről, és egyben felszólítják az Európai Tanácsot, hogy azonnal állítsák le a földgáz, a szén, az olaj és a nukleáris fűtőanyagok importját Oroszországból, valamint hogy a tagállamok szállítsanak fegyvert az ukránoknak. A határozatot megszavazták a jelenlévő fideszes képviselők is, pedig ez mind gyökeresen szembemegy azzal, amit Orbán Viktor itthon képvisel.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

4 cikk, amit külön is ajánlunk ma reggel:

• Rájuk kellett volna borítani az asztalt
• Települések, ahol győzött az ellenzék, és a bázisok, amiket elvesztett
• Orbán: Új korszak következik, ehhez kell szabni az oroszpolitikát
• „Sosem láttam még ennyi halottat” - mondta a fotós, aki elsőként érkezett Bucsába

A háború

Az ukrajnai háború legfrissebb történéseit ezen a folyamatosan frissülő oldalunkon lehet követni.

A lengyel államfő, Andrzej Duda volt a CNN vendége, és itt beszélt arról, hogy meggyőződése szerint nehéz tagadni, hogy Ukrajnában népírtás zajlik. Mint elmondta, az oroszok olyan bűnöket követnek el, melyek megfelelnek a népírtás feltételeinek, főleg ha megnézzük, a különböző elhangzó beszélgetések kontextusát. Duda az orosz propaganda által hangoztatott nácitalanítást említette, amivel Moszkva szerinte egy hamis ürügyet hozott létre a mészárlás elkövetésére.

A tény, hogy Ukrajna civil lakosságát ölik meg, mutatja meg leginkább, hogy mi is a célja az orosz inváziónak. A cél, hogy egyszerűen felszámolják az ukrán nemzetet, tette hozzá a lengyel elnök.

Az interjúban Duda szkeptikus volt a diplomáciai megoldásokkal kapcsolatban, legalábbis a háború ezen pontján. Mint mondta, őt nem lepte meg Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kritikája, amivel többek között Emmanuel Macront támadta, amikor arról beszélt, hogy Hitlerrel sem tárgyalt senki. Duda szerint egyszerűen nincs értelme párbeszédbe bocsátkozni Moszkvával. Előbb nagyon szigorú feltételeket kell lefektetni Putyin számára, és ha azok teljesülnek, akkor van lehetősége a diplomáciai párbeszédnek.

„Határozottan támogatni fogjuk Ukrajnát, szigorítani fogjuk a szankciórendszert, mert ha olyan párbeszédet folytatnak, amellyel nem érnek el semmit, az csak egy játék, amellyel Oroszország időt akar nyerni." – mondta erről Duda. Szerinte az új feltételek közé kéne tartozzon az orosz energiaszektorral szembeni szankciók bevezetése.

A lengyel államfő hozzátette, hogy tudja, hogy ez rendkívül összetett feladat, mert egyes országok számára alapvető jelentősége van az orosz energiának. Megjegyezte azt is, hogy Lengyelország végig ellenezte a Németország és Oroszország közötti földgázvezetékek építését, mert szerintük ezek politikai projektek voltak, melyek célja az volt, hogy kikerüljék Lengyelországot és a balti államokat. Szerinte Oroszország jelenleg nemcsak Németországot, de egész Európát zsarolja, és az Északi Áramlat 2 vezeték teljes visszabontására lenne szükség.

Duda elmondta azt is, hogy az országok vezetői közül talán ő beszél a legtöbbet Zelenszkijjel, mivel közvetlen szomszédja és kollégája. Mint mondta, munkál benne mélyen egy érzés, hogy minden segítséget meg kell adniuk Ukrajnának:

„Igen, ez az érzésem nemcsak abból fakad, hogy Lengyelország biztonságot szavatolnunk kell. Azt akarjuk, hogy az ukrán állam független, szuverén és szabad államként létezzen” – mondta el erről. A lengyel államfő szerint Putyin célja az is lehetett, hogy az ukrán menekültek révén destabilizálja Lengyelországot és a régió többi országát, és mint mondta, egyrészt rendkívül büszke a lengyelekre, akik rengeteg segítséget nyújtanak a menekülteknek, de azt is tudja, hogy a menekültek érkezése hatalmas terhet is ró a társadalomra. Ezért is kér mindenhonnan nemzetközi segítséget, és elmondása szerint eddig meg is kapták ezt.

Szerinte nem sok kétség van afelől, hogy az oroszok Lengyelországot is fenyegethetik a jövőben, épp ezért jelentősen növelni kell a védekezési képességeiket.

A CNN cikke ezen kívül hosszan tárgyalja még, hogy mennyire sokat tesz Lengyelország az ukránok megsegítéséért, és hogy a korábbi washingtoni kritikák ellenére mennyire elismeri az Egyesült Államok a lengyel kormány munkáját. Duda is kitért arra, hogy mennyire fontos hazája számára az amerikaiakkal való katonai szövetség.

Arra a kérdésre, hogy tud-e nyugodtan aludni, amíg Putyin hatalmon van, Duda elmondta, hogy nem alszik jól, mert tudja, mi történik a szomszédban. De épp ezért kell azt tenniük, amit tesznek: minden létező eszközzel segíteni Ukrajnán, és mindent megtenni azért, hogy megállítsák Putyint. Ez nemcsak Ukrajna, de Lengyelország és az egész Közép-Európa érdeke is.

Duda abban is bízik, hogy az Ukrajna elleni támadás után a nemzetközi közösségből senki nem fog többé szóba állni Putyinnal.

Március végén fogadták el a törvényjavaslatot Izlandon, ami a gyermeküket elvesztő szülők számára biztosít majd lehetőséget arra, hogy átmenetileg otthagyhassák a munkahelyüket, és kieső bevételeiket pedig az állam fogja pótolni, írja a Grapevine.

A törvényjavaslatot még két évvel ezelőtt kezdték el kidolgozni, de a koronavírus-járvány lelassította a folyamatot. A szociális ügyekért és a munkaerőpiacért felelős miniszter, Guðmundur Ingi Guðbrandsson arról beszélt, hogy örül, hogy végre megszületett a törvény, mert hatalmas sokkot jelent bárki számára a gyereke elvesztése, de az új törvény révén a társadalom jobban fogja tudni segíteni a traumát elszenvedő szülőket és családokat, és ők talán jobban fel fogják tudni dolgozni a gyászukat, ha nem kell közben a megélhetésük vagy a munkahelyi kötelességeik miatt aggódniuk.

A szülőknek ezentúl gyermekük halála esetén hat hónapnyi távolmaradásra lesz lehetőségük, és emellett havonta maximum 600 ezer izlandi koronát, azaz átszámítva mintegy 1,5 millió forintot kaphatnak.

Közzétette új adatsorát a Nemzeti Választási Iroda, eszerint reggel 6 és 9 között a választásra jogosultak 10,31 százaléka, 793219 ember szavazott. 2018-ban ez az arány 13,17 százalék volt, míg 2014-ben 9,5 százalék.

A közvélemény-kutatások előzetesen magas részvételi hajlandóságot mértek, de kérdés, hogy az országszerte tapasztalt havazás és hideg változtat-e majd ezen.

A választással kapcsolatos legfrissebb híreinket itt lehet követni.

Reggel hatkor megnyíltak a szavazókörök, este 7-ig 7,7 millió magyar állampolgár adhatja le szavazatát. A nap eseményeit ezen a folyamatosan frissülő oldalunkon lehet követni.

Összeszedtük a legfontosabb technikai tudnivalókat még egyszer az MTI gyűjtése alapján:

• Szavazni csak személyesen lehet. A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát, ezt bármilyen típusú személyi igazolvánnyal megteheti. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Emellett a választópolgárnak igazolnia kell a lakcímét vagy a személyi azonosítóját is.

• Nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.
  
• Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a mintegy 158 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt korábban kérte. Azt, hogy ki hol jogosult szavazni, ezen a honlapon lehet megnézni.
• A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
• Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.
• A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.
• A szavazatszámláló bizottságok először az országgyűlési választás szavazólapjait számlálják össze, így az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók.
• Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a párt neve feletti - a népszavazási szavazólapon az "igen" vagy a "nem" feletti - körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak a "bekarikázás", "besatírozás", "kipipálás", és az sem, ha nem a válasz alatti karikában metszik egymást a vonalak.
• A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.
• Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egyetlen választó tartózkodhat a szavazófülkében.
• A szavazat leadásához a választópolgár használhatja a szavazófülkében elhelyezett tollat vagy a saját tollát is. A jogszabály nem tiltja, hogy a választópolgár a szavazófülkében lefényképezze a szavazólapját.
• Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a "rontott" megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.
• A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem "hazavittek" a választók.

Ez az első alkalom, hogy az országgyűlési választással egy időben országos népszavazást is tartanak. A kormány által kezdeményezett, általuk "gyermekvédelminek" nevezett homofób népszavazás négy kérdésére lehet válaszolni. Civil szervezetek hónapok óta azzal kampányolnak, hogy aki nem ért egyet a népszavazás kérdéseivel, az szavazzon érvénytelenül, azaz x-elje be mind a négy kérdésnél mind a két mezőt.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Érkezik ma a hidegfront, és végre esni is fog, így lesz alkalom bőven minket olvasni. Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, érdemes élni a lehetőséggel!

4 cikk, amit külön is ajánlunk ma reggel:

• Kárpátaljai menekültek Magyarországon: „Nem önmagamért vagyok itt, hanem a gyerekért”
• Márki-Zay elmondta, miért indul a választáson az ellenzék, miközben nem tartják demokráciának Magyarországot
• Fake news figyelőt indított a közmédia. De milyet?
• Szegényebb, távoli vidékek etnikai kisebbségeiből kerülhetnek ki az Ukrajnában meghalt orosz katonák

A háború

A legfrissebb történésekről ezen a folyamatosan frissülő oldalunkon lehet olvasni.

Ugyan a keddi törökországi tárgyalások nyomán felmerült, hogy az oroszok visszavesznek a támadások intenzitásából Kijev és Csernyihiv környékén, ebből szerdán még kevés látszott, viszont legalább Csernobil környékét otthagyták. Az amerikai kormány figyelmeztetett is, hogy érdemes fenntartásokkal kezelni a visszavonulásról szóló bejelentéseket. Putyin pedig a nap folyamán világosan megüzente, hogy a déli fronton nem fog változni az orosz hozzáállás: mint mondta, addig fogják ágyúzni Mariupolt, amíg az ukránok meg nem adják magukat. Ehhez képest friss hír, hogy csütörtökre az oroszok tűzszünetet hirdettek a városban.

Szerdán részletesebben bemutattuk annak a 33 éves ukrán nőnek a történetét, akit elmondása szerint két orosz katona erőszakolt meg, és írtunk arról is, hogy Oroszország szegényebb, etnikai kisebbségek által lakott területeiről kerülhet ki sok fiatal, akik aztán katonaként kerülnek a frontra. Végigvettük azt is, hogy hogyan lett az orosz-ukrán tárgyalások egy váratlan, de a jelek szerint fontos alakja Roman Abramovics, a leghíresebb szankcionált orosz milliárdos, és megírtuk, hogy az FSZB terjeszti azokat a videókat, amikben egy mariupoli lány mesél az ukrán védők kegyetlenkedéseiről.

Fontos energetikai hír volt, hogy Lengyelország bejelentette: 2022 végéig leválasztja magát az orosz kőolajról, és legkésőbb idén májusban felhagy az orosz szén importjával. Németország is készül a váltásra, a kormány elővigyázatosságból kihirdette a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb, úgynevezett korai előrejelzési szintjét. A háború persze a magyar energetikai helyzetet is alaposan felforgathatja, szerdán írtunk arról, hogy a kampány során melyik oldal mit mondott Paks 2 jövőjéről.

A megborult magyar diplomácia

A magyar kormány közben már ott tart, hogy Szijjártó szerint folyamatos egyeztetés van a magyar ellenzék és az ukrán kormány képviselői között. Mindezt a Magyar Nemzet reggeli cikkére alapozva közölte, aminek „hírszerzésre épülő” állításait az ukrán nagykövetség visszautasította.

Szijjártó bejelentésére felháborodva reagált Ukrajna külügyminisztere, Dmitro Kuleba is, aki ostobaságnak nevezte magyar kollégája szavait, és beszólt neki a Lavrovtól kapott kitüntetéséért is. Szijjártó mondatai miatt Márki-Zay Péter is feljelentést tett, míg felesége, Vincze Felícia részvételével telefonos kampányt indítottak, hogy elmondják a választóknak, hogy az ellenzék jelöltje békét akar.

Szerdán a Minden Fiatal Magyarországa aktivistái a HAZAÁRULÓK feliratot fújták fel a külügyminisztérium Bem téri főépülete elé, de a feliratot hamar letakarták egy vörös szőnyeggel és két bójával.

Kárpátaljáról érkezett menekülteket szállásoltak el a Fővárosi Önkormányzat zugligeti idősotthonában, és helyszíni riportunkból kiderül, hogy a családok többsége itt maradna, de nem egyszerű megtervezni a jövőjüket, mivel mélyszegénységből érkező, sokszorosan traumatizált, roma emberekről van szó.

A háborúhoz érintőlegesen kapcsolódik, hogy az ELTE Pszichológiai Intézetének kutatói egy online, anonim kérdőív kitöltését kérik mindazoktól, akik bármilyen formában segítettek a Magyarországra érkező ukrán menekülteknek.

Kampány az uradalomban

Szerdán Hatvanpusztán, az épülő Orbán-majorság mellett járt Márki-Zay Péter és Hadházy Ákos. Élő bejelentkezésükben elmondták, hogy miért indul a választáson az ellenzék, miközben nem tartják demokráciának Magyarországot. Orbán Viktor eközben Egerben járt, ahol Magyarország legégetőbb kérdéséről beszélt összegyűlt híveinek: igen, a genderőrületről. A miniszterelnök szerint a választással egy időben zajló népszavazás tétje, hogy „megőrizzük-e a józan eszünket”. Sok jóra nem érdemes számítani.

A szerdai nap legtöbb reakciót és vitát kiváltó cikke alighanem a Medián friss kutatásáról szóló anyag volt, a közvélemény-kutató ugyanis sima Fidesz-győzelmet jósol a választásokra. A kormánypárt persze mindent meg is tesz azért, hogy ez tényleg így legyen, egy friss elemzés szerint például listaáron számolva az ellenzékhez képest nyolcszoros túlerővel és a törvényi előírásokat közel háromszorosan túlköltve zajlott a Fidesz érdekében a plakátkampány márciusban. Persze ez szinte apróság ahhoz képest, hogy a vészhívóján kapott fideszes kampányüzenetet egy XVI. kerületi férfi.

A Medián felmérésre visszatérve: Márki-Zay Péter este úgy kommentálta a történteket, hogy ha Orbán tervezte volna, mikor és hol jelenik meg ez a kutatás, ugyanezt csinálta volna.

Írtunk arról is, hogy civil őrszemek figyelik majd a választások tisztaságát, és hogy vannak ugyan szavazókörök, ahol azt mondták, hogy még kék és sárga ruhát sem vehetnek fel a szavazatszámlálók, de ilyen szabály nem létezik. A választásokkal kapcsolatos fontos információ, hogy a járvány utóhatásaként több mint két éve lejárt okmányokkal is lehet majd szavazni vasárnap.

Budai Gyula közben próbált kitáncolni Győzike beszervezése mögül, inkább kevesebb, semmint több sikerrel, és kiderült az is, hogy a helyi fideszes képviselő jelenlétében pár napja kitüntetést kapott a Mészáros-esküvőt védő cég, melynek vezetői épp előzetesben vannak.

A Lakmusz pedig megnézte, hogy mi is történik az MTVA által indított "fake news figyelő oldalon".

Még hírek itthonról

• A Magyar Úszó Szövetség vizsgálóbizottsága szerint igazat mondott Szilágyi Liliána
• Publicus: tízből hat embernek már le kellett mondania valamiről a magas árak miatt
• Baranyi Krisztina feljelentést tett a borsodi faluvégre bejegyzett milliárdos covidtesztes cég miatt, amivel a Magyar Jeti két adásban is foglalkozott
• Megüzenték a tanárszakszervezetek, hogy a kormánynak még három napja van, hogy teljesítse a tanárok követeléseit

És a végére: saját magát lejárató anyaggal jelentkezett Bödőcs Tibor.

A szlovák védelmi minisztérium előzetes információi alapján elmarad a V4-es országok minisztereinek Budapestre tervezett találkozója, értesült az Euractiv. A találkozó március 30. és 31. között zajlott volna.

Lehetett sejteni, hogy gondok lesznek a rendezvénnyel, mivel a lengyel és a cseh védelmi miniszter is közölte már, hogy nem fognak Budapestre utazni a magyar kormány háború ügyében tanúsított álláspontja miatt. Lapunk úgy tudja, a találkozó tervezett helyszínéhez, a Várkertbazárhoz közeli vállalkozásokat már hétfőn értesítették, hogy kedden mégsem kell zárva tartaniuk.

Mariusz Błaszczak lengyel kormányzati információk szerint azért nem jön Budapestre, mert Varsóban úgy látják, Orbán a választások miatt nem akar kihátrálni Putyin mögül, míg Jana Černochová cseh védelmi miniszter pénteken azt írta, azért nem jön, mert sajnálja, hogy „az olcsó orosz olaj most fontosabb a magyar politikusoknak, mint az ukrán vér.”

Ezek után nem meglepő, hogy a szlovák tárca is úgy tudja, elmarad a találkozó. A lap felidézi, hogy Wojciech Skurkiewicz szlovák védelmi miniszter-helyettes arról beszélt egy szlovák rádióban, hogy nem sok okot ad az optimizmusra, ami a V4 körül történik.

A jelek szerint nem alakul gördülékenyen a magyar kormány terve, hogy megértessék a nemzetközi közösséggel, miért is fontosabb a magyar rezsicsökkentés megvédése, mint az ukrán emberek védelme. A Moszkvával a többi uniós kormányfőhöz képest jóval elnézőbb Orbán viselkedése nemcsak régi szövetségese, Jaroslaw Kaczynski nemtetszését váltotta ki, de csütörtök éjjel az EU-csúcsra bejelentkező Zelenszkij is külön odaszólt a magyar miniszterelnöknek.

Az ukrán elnök felszólalását osztotta meg péntek délután Bruno Maçães egykori portugál külügyminiszter, aki az elmúlt években elemzőként lett igazán ismert. A 2018-as, Eurázsia hajnala című könyve az elmúlt évek egyik legtöbbett hivatkozott geopolitikai munkája lett, Maçães pedig azóta az egyik legfelkapottabb elemzője lett a jelenkori történéseknek, számtalan interjúval, tévé- és konferenciaszerepléssel a háta mögött.

Így járt nemrég Budapesten is: Maçães tavaly szeptemberben a Böszörményi-Nagy Gergely által alapított kormányközeli TED-utánzat, a Brain Bar vendége volt, és itt beszélgetett Orbán Balázs államtitkárral (ez a beszélgetés Orbán nehezen követhető gondolatrohama miatt maradt igazán emlékezetes).

De hiába élvezte a portugál elemző pár hónappal ezelőtt még a magyar adóforintokból kitömött „okos”rendzevény szervezőinek vendégszeretét, pénteken ennek ellenére nagyon tömören foglalta össze, hogy mit is gondol Zelenszkij üzenetéről, illetve a magyar kormány viselkedéséről. Az ukrán elnök videóját mindössze ezzel a megjegyzéssel osztotta meg Twitteren.

„A magyar kormányba behatoltak és kompromittálták. Nem bonyolult”

Kedden az orosz bíróság bűnösnek mondta ki Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust a perben, melyben azzal vádolták meg, hogy több millió dollárt sikkasztott el a szervezeteinek juttatott adományokból. Az ítélet szerint 13 évre ítélték a csalás miatt, és az ügyészség azt akarja, hogy ezt egy büntetőtelepen töltse el.

A vádakat korábban Navalnij környezetében koncepciós eljárásnak minősítették.

Az ítélet nyomán Navalnij az orosz büntetés-végrehajtási világ legszigorúbb kategóriájába tartozó büntetőtelepre kerülhet át. Navalnij jelenleg 2,5 éves büntetését töltötte egy Moszkva közeli börtönben a szabadlábra helyezési szabályok megsértésének ügyében hozott, szintén koncepciós eljárásnak tekintett ügyben

"Nem dughatnak mindenkit börtönbe. Még akkor sem, ha 113 év börtönre ítél, nem ijeszt meg engem és az olyanokat, mint én."-mondta még a múlt heti tárgyalásán a fekete börtönuniformisba öltözött Navalnij. A tárgyaláson a sajtó nem lehetett jelen, videóközvetítésen nézhették az eseményeket, ami viszont beszámolók szerint meg-meg szakadt Navalnij beszéde közben.

Leonyid Volkov, Navalnij közeli munkatársa akkor azt nyilatkozta a Guardian-nek, hogy az orosz kormány életfogytig börtönbe akarja zárni Putyin kihívóját. Navalnij nemrég Magyarországon járt szóvivője, Kira Jarmis szerint az, hogy Navalnij meddig lesz börtönben, attól függ, hogy Putyin meddig lesz hatalmon. Jarmis nemrég interjút adott a 444-nek, ez itt olvasható.

Március 7-én derült ki, hogy lemondott posztjáról Magyarország szczecini tiszteletbeli konzulja, Artur Balázs, mert szerinte védhetetlen a kormány álláspontja a háború ügyében. –

A háromszor is miniszteri posztot viselt egykori Szolidaritás-tag, többszörös képviselő és szenátor most a Válasz Online-nak beszélt a lemondása okairól, és arra a felvetésre, hogy ugyan Orbán és Putyin barátsága nem volt újkeletű, elmondta, hogy

„amikor az imperialista Oroszország rárontott a független Ukrajnára, teljesen más helyzettel kellett szembesülnünk – egy olyan helyzettel, amely romba döntheti a kialakult világrendet és fenyegeti Európa békéjét. Ebben az ügyben bármilyen rés az európai egységen Putyin politikájának elfogadásaként értelmezhető. Nem lehetnek kétségeink, amikor a hősiesen védekező Ukrajna támogatásáról van szó – akár fegyverszállításokkal. Minden, a lemondásomhoz vezető indíték szerepel a hivatalos közleményemben. Attól tartok, hogy Orbán Viktor – azzal, hogy fenntartja a viszonyát Putyinnal – a történelem legrosszabb magyar–lengyel- és magyar–EU-viszonyát teremti meg.”

A lemondásról beszámoló, a magyar külügyminisztériumnak küldött követségi levélben felmerült, hogy az egykori képviselő lépéséről egyeztetett a lengyel kormánypárttal is, de Balázs erről az interjúban elmondta, hogy senkivel nem egyeztetett a döntése előtt, csak saját meggyőződését tükrözte a döntés.

A nagyköveti levélből kiderül az is, hogy megpróbálták meggyőzni a magyar diplomaták, és Balázs elmondta, hogy nagyra értékeli a korábbi közös munkájukat, a lemondása mindkét fél számára szomorú pillanat volt, de többet nem mondhat erről.

A Válasz Online-nak adott interjúban elmondta azt is, hogy szerinte Moszkva háborúja totális és kegyetlen: ártatlan civileket, nőket és gyereket támadnak és ölnek meg, kórházakat, óvodákat és iskolákat bombáznak és pusztítanak el.

„Minden elismerésem Zelenszkij elnöknek azért a hősies bátorságért, amellyel országa függetlenségét védelmezi. Meggyőződésem, hogy Ukrajna megsegítésének nem kellene határt szabni, másképp – egy potenciális putyini győzelem esetén – csak Oroszország és az orosz hadsereg birodalmi étvágyát növeljük, ezzel pedig más európai országok is a célkeresztjükbe kerülhetnek. Putyin retorikája már az atomfegyverek bevetésénél tart, ami a civilizált világban példátlan.

Súlyosan téved, aki azt gondolja, hogy megelégedne Ukrajna megszállásával – valójában ez csak a kezdet lenne. Ukrajna támogatása tehát az európai béke megőrzéséért vívott harc is.”

Arra a kérdésre, hogy hogyan látják a lengyel kormánypártban a magyar kormányzati reakciókat a háborúra, Balázs elmondta:

„A Gazeta Polska olvasói, akik amúgy a fideszes békemenetek állandó résztvevői, ezúttal nem jöttek el Budapestre. A hetilap a PiS egyik legfontosabb médiuma, így ez a döntés elég hiteles jele annak, hogy milyen hangulatban vannak a PiS-vezetők. Hozzátenném ugyanakkor: szerintem ez az elmozdulás csak a párt vezetői és Orbán Viktor kapcsolatára vonatkozik; a két nemzet közti barátság sokkal erősebb, szilárd történelmi alapjai vannak, amelyek nem a politikusok közti kapcsolat függvényei. Hiszek abban, hogy e tekintetben – magyarok és lengyelek mint nemzetek viszonyában – semmi nem változott.”

A BBC beszámolója szerint a lengyel kormány erősítette meg, hogy Lengyelország, Csehország és Szlovénia miniszterelnökei Kijevbe utaznak kedden, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

Az út célja a lengyel kormány szerint, hogy kinyilvánítsák egyhangú kiállásukat az EU nevében Ukrajna szuverenitása és függetlensége mellett.

Petr Fiala cseh miniszterelnök posztja szerint Mateusz Morawiecki lengyel és Janez Janša szlovén miniszterelnök mellett a delegáció tagja lesz a lengyel jobboldal legbefolyásosabb politikusa, Jarosław Kaczyńsk miniszterelnök-helyettes is.

A találkozó megszervezését az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, illetve az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is támogatta.

Számos magyar pszichológus, pszichiáter és mentálhigiénés szakember csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, melyben a Magyarországra érkező, a háború elől menekülő ukrán embereknek kínálnak pszichológiai segítségnyújtást.

A több nyelven elérhető lehetőség telefonon, online, illetve akár személyesen is zajlik, és minden esetben ingyenes. Mint a pszi.hu oldalon megjelent felhívásban írják, mindez nem jelent egészségügyi ellátást, pszichoterápiát vagy pszichiátriai gondozást, hanem tanácsadást, segítő és támogató beszélgetést.

A honlapon számos szakember elérhetősége fellelhető, mellette pedig az is, hogy milyen formában és nyelven tud segítséget nyújtani. A szervezők kérik, hogy mindenki egyszerre csak egy szakembernek írjon, hogy ne terhelődjön túl a rendszer, és minden résztvevő vállalta, hogy a levelekre 24-48 órán belül reagálni fognak.

Emellett nyújt segítséget a Péterfy Kórház Krízisintervenciós Ambulanciája is: felhívásuk szerint az ukrajnai válsághelyzetben a budapesti kórház pszichológusai és pszichiáterei ingyenes krízisintervenciós beszélgetést (magyar és angol nyelven), szükség esetén orvosi segítséget, krízisintervenciós osztályos ellátást nyújtanak a menekülőknek!Jelentkezés telefonon: +3670 934 1051 (hívható H-P: 9:00-15:00) és emailben lehet: [email protected]

Harmadik napja keltek légiriadók hangjára az ország nyugati részén, a lengyel határtól mintegy 80 kilométerre lévő Lviv lakói, de a helyszínen lévő tudósítók szerint ez volt az első nap, amikor a szirénák hangját robbanások hangja is követte.

A Kyiv Independent újság beszámolója szerint az oroszok bombázták a várostól 30 kilométerre fekvő katonai gyakorlótámaszpontot, ennek hangjait lehetett hallani a városban.

Lvivben jelenleg is rengeteg ukrán menekült tartózkodik, akik nyugat felé szeretnék elhagyni az országot, és a legtöbb nemzetközi sajtócsapat is innen tudósít.

A beszámolók szerint az oroszok legalább nyolc rakétát lőhettek ki a lengyel határ közelében, mindössze 16 kilométerre fekvő nemzetközi békefenntartó központra is.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, elsősorban persze még mindig háborús hírekkel. Az Ukrajnában zajló orosz invázió aktuális történéseiről ezen a folyamatosan frissülő oldalunkon lehet tájékozódni, a hírleveleinkre pedig itt lehet feliratkozni.

4 kiemelt cikkünk ma reggel:

• „Mindent megoldunk, mindent is!” - így irányították a közpénzben úszó nagyvállalatokig érő számlagyárat
• Mi a helyzet valójában az ukrán szélsőjobbosokkal?
• Afrikában is milliók érezhetik meg Putyin háborújának pusztítását
• A Molnak egyelőre annyira nem, a magyar GDP-nek viszont fájhat a benzinhiány

A háború

A háború kitörése óta csütörtök délelőtt került sor a legmagasabb rangú diplomáciai találkozóra, Törökországban találkozott Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A találkozó azonban eredménytelenül zárult, sem tűzszünetről, sem humanitárius folyosókról nem tudtak megállapodni. Lavrov szerint amúgy Oroszország Ukrajnát eleve nem is támadta meg, hanem csak egy különleges katonai műveletet hajtanak ott végre.

A BRFK számolt be arról, hogy a zuglói rendőrök a Dózsa György úton fogtak el egy pingvint, aki épp az úttesten totyogott.

A rendőrök és a velük közös szolgálatot ellátó zuglói polgárőrök a hajnali sétához kedvet kapó kalandor befogásának idejére megállították a járműforgalmat az úton, majd óvatosan megfogták a madarat és egy takaróba csavarták. Azonnal értesíttették a Fővárosi Állatkertet, majd a nem mindennapi „elfogásról” egy csoportképet is készítettek, hiszen ilyen szökevénnyel ők sem mindennap találkoznak! Az elkóborolt pingvint a járőrök és a polgárőrök épségben előállították lakóhelyére, és átadták a Fővárosi Állat és Növénykert dolgozóinak. – írja a rendőrség oldala.

A francia RTL február elején írt arról, hogy az anyagi gondokkal küzdő francia szélsőjobboldali elnökjelölt, Marine Le Pen egy magyar banktól kaphatott 10 millió eurós hitelt az idei elnökválasztás előtt.

A hvg.hu pedig szerdán arról írt, hogy közzétették a francia elnökjelöltek vagyonnyilatkozatait, és így derült ki, hogy az MKB adott 10,691 millió eurót, azaz mai árfolyamon 4,1 milliárd forint hitelt Le Pennek.

A lap felidézi, hogy Le Pen tavaly októberben járt legutóbb Orbán Viktornál, és amikor a francia RTL érdeklődött azután, hogy a magyar miniszterelnök közben járt-e a hitel érdekében, a francia párt hivatalosan nem adott választ, de egy névtelenséget kérő forrás elmondta, hogy volt magyar közvetítő az ügyben, de nem egy politikus.

Jó reggelt, már amennyire az ilyesmi mostanában lehetséges. Ez itt a hétvégi hírlevelünk, melyben általában az elmúlt hét legérdekesebb-fontosabb-szórakoztatóbb nagyobb anyagait szoktuk összegyűjteni, de a szomszédunkban kitört háború az újság működésére is rányomta a bélyegét, így a hírlevél is háborús összefoglalóvá változott.

A háború fejleményeit folyamatosan követjük, ezekről itt lehet olvasni. Hírleveleinkre pedig ezen az oldalon lehet feliratkozni.

A legkegyetlenebb válasz

A héten ebben a cikkben mutattuk be részletesen, hogy mi történt a háború első hete alatt. Minden jel szerint az oroszok azonnali kapitulációra számítottak, meglepte őket a hősies ukrán ellenállás. A megtorlás elkezdődött, már civileket sem kímélnek.

Az továbbra sem világos, hogy ha győznek is az oroszok, mi jön majd utána. Egy neves amerikai kutatóintézet szakértőinek beszélgetését meghallgatva írtuk meg, hogy Putyinnak vélhetően nem volt B terve, és az orosz támadás épp ellentétes hatást érhetett el, mint amiben az orosz elnök előzetesen bízott. És Putyinnak közben a hazai háborúellenes hangokat is el kell fojtania: pénteken írtunk arról is, hogy Oroszországban egyre szigorúbb szabályokkal intik stratégiai nyugalomra a kritikus sajtót és a háború ellen tiltakozókat.

Kedd reggel nyolc órakor, két órával a kijárási tilalom lejárta után hatalmas robbanás rázta meg a második legnagyobb ukrán város, Harkiv főterét. A helyszíni beszámolók és ukrán hivatalos források szerint a regionális önkormányzat épületét érte orosz rakétatámadás.

A támadás pillanatában több civil autó is elhajtott épp az épület előtt. A Guardian helyszíni tudósítója ukrán források alapján arról írt, hogy a támadással az oroszok a harkovi kormányzót, illetve csapatát próbálhatták megölni. A helyszínen készült felvételeken látni, hogy komoly sérüléseket szenvedett a kormányzati épülettel szemben lévő lakóház is. Arról egyelőre nem tudni, hogy a támadásnak vannak-e áldozatai, illetve sérültjei.

Hétfőn Harkovban volt a legsúlyosabb orosz támadás, legalább 10 ember meghalt, amikor az oroszok egy lakóépületet lőttek ki.

Mit szól ehhez Kína? – az ukrajnai orosz invázió kezdete óta sokan feltették ezt a kérdést, de Pekingből még nem érkezett egyértelmű válasz. Moszkva és Peking között az elmúlt évtizedben szoros, bár potenciális problémáktól sem mentes szövetség alakult ki, és az egyértelmű, hogy Vlagyimir Putyinnak hatalmas szüksége lehet Hszi Csin-ping és Kína politikai és gazdasági támogatására. Az ugyanakkor közel sem magától értetődő, hogy Peking meddig hajlandó belevonódni az egyre jelentősebb globális konfliktusba Oroszország oldalán.

A háború első öt napja alapján Peking leginkább egyensúlyozni próbál, és úgy akar kiállni az oroszok mellett, hogy közben ne sérüljenek a nyugati gazdasági kapcsolatai sem. Sokat idézett példa, hogy amikor pénteken összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy elítélje az orosz inváziót, Kína tartózkodott. Ez az elemzések szerint egyszerre kelthetett meglepetést a nyugati országokban, de okozhatott kellemetlen pillanatokat Moszkvában is.

A háború kitörésekor látványos volt, hogy Peking nem akarta nyíltan kritizálni az orosz agressziót. A Supchina összefoglalója alapján a Kínai Kommunista Párt már a Krím orosz megszállása óta igyekezett elkerülni, hogy Ukrajna helyzetét kommentálja, és az elmúlt napokban sem használta a kínai külügy az invázió kifejezést.

Február elején Hszi két év után először találkozott személyesen külföldi vezetővel: Putyint fogadta Pekingben, és a találkozó után kiadott közös nyilatkozat hangsúlyozta, hogy Peking támogatja Oroszország törekvését, hogy hosszútávú, nemzetközi szerződés által meghatározott biztonsági garanciákat kapjon Európától. Ez gyakorlatilag azt az igényt jelentette, hogy a NATO ne terjeszkedjen tovább keletre, és így Putyin kevéssel az invázió előtt komoly támogatást kapott fontos célja eléréséhez.

A Supchina összefoglalója felidézi, hogy a közös nyilatkozat nyilvánosságra kerülése után a kínaiak megpróbálták tompítani a történtek élét: a mai napig nem jelent meg a kínaiak részéről a szöveg angol nyelvű fordítása, és a kínai külügy több nyugati megnyilatkozásában is igyekezett visszavenni a február 4-ei szöveg súlyából, Vang Ji külügyminiszter pedig a müncheni Biztonságpolitikai Konferencián február 19-én ki is mondta, hogy Kína szerint minden ország szuverenitását, függetlenségét és területi egységét meg kell őrizni, és ez alól Ukrajna sem jelent kivételt.

Azután viszont ebből a nyilatkozatból vett vissza Kína, és a külügyi szóvivő napokkal később ismét Washingtont vádolta a növekvő orosz-ukrán feszültségekért, Ji pedig még 24-én is azt mondta Szergej Lavrovnak, hogy megértik Oroszország jogos aggodalmait a biztonságpolitikai kérdésekben.

Túllendülő hintapolitika

Az elemzés szerint Peking a nemzetközi közösségek felé egy három elemű stratégia alapján kommunikált: egyrészt az USA felelősségét hangsúlyozták, másrészt kiálltak Oroszország mellett, de a lehető legcsendesebben, amennyire feltétlenül muszáj volt, valamint igyekeztek minimalizálni az EU-hoz fűződő viszonyukat érő károkat. Ahogy válik egyre intenzívebbé a háború, úgy válik világossá, hogy ez utóbbi kettő egyre kevésbé lesz fenntartható egyszerre.

Ugyanis ahogy kiderült, hogy Putyin nemcsak a két, részben már a szakadárok által ellenőrzött keleti megyét tervezi elfoglalni, hanem ostromot indít Kijev ellen is, a kínai diplomaták egyre komolyabb retorikai mutatványokba bonyolódtak bele, csak azért, hogy az oroszok, illetve a nyugati gazdasági partnerek felé is együttműködőnek tűnjenek. Ezt a hozzáállást nevezte „oroszbarát semlegességnek” Evan Medeiros, a Georgetown Egyetem kutatója, aki korábban Barack Obama elnök tanácsadója volt. Medeiros a Financial Timesnak beszélt arról, hogy Kína egy stratégiai trilemmába keveredett, melyben az orosz szövetség, a nyugati gazdasági kapcsolatok mellett az is szempontjuk lehet, hogy nyilatkozataik ne mondjanak ellent a kínai külpolitika fontos alapelveinek, például annak, hogy minden ország szuverenitása sérthetetlen. Ez egy olyan alapelv, amit Peking nagyon gyakran szeret hangoztatni, főleg amikor az Egyesült Államok külföldi beavatkozásaival szemben határozzák meg külpolitikájukat.

Személyes szövetség

Az egyik fontos kérdés persze az, hogy kitart-e Peking támogatása akkor is, ahogy Putyin háborúja egyre nagyobb és véresebb lesz Európában, és egyre komolyabb nemzetközi ellenlépéseket provokál. Az sem világos, hogy Hszi mennyit tudhatott Putyin valódi szándékáról. A hírszerzési információk nyilván Pekingben is rendelkezésre álltak az orosz csapatösszevonásokról, de a kínai állami média még pár nappal a támadás kezdete előtt is az amerikaiakat gúnyolta, amiért közelgő orosz invázióról beszéltek.

Ennek ellenére valószínű, hogy Putyin többet is elárult előre Hszinek. Ezt gondolja például a vlagyivosztoki Távol-keleti Szövetségi Egyetem kutatója, Artjom Lukin, aki a brit lapnak arról beszélt, hogy a két vezető között szinte már személyes szövetség alakult ki, Hszi személyes sértésként élte volna meg, ha Putyin nem tájékoztatja előre a terveiről. Lukin szerint arra is lehet számítani, hogy egyes szankciók hatását Peking segíthet tompítani. A héten a kínaiak már enyhítették is az orosz gabona importjára vonatkozó feltételeket, vélhetően készülve arra, hogy a nyugati szankciók miatt az oroszoknak hamarosan új felvevőpiacokra lehet szükségük.

A Financial Times elemzése szerint Washingtonban azzal számolhatnak, hogy a kínai támogatást azzal lehet visszafogni, ha jóval költségesebbé válik majd az oroszok melletti kiállás. Ha például az oroszok kínai bankokon keresztül kerülnék ki a pénzügyi szankciókat, akkor e kínai bankok dollárpiachoz való hozzáférésének költségeit lenne érdemes növelni, mondta egy elemző a lapnak.

Gyakran felmerülő vélemény, hogy a nyugati pénzügyi szankciók következtében Moszkva még inkább rá fog szorulni Peking támogatására, és ahogy szorulnak majd ki az orosz pénzintézetek és vállalatok a nyugati piacokról, úgy lesznek kénytelenek egyre inkább kínai tőke után nézni. A két ország 2019 óta törekszik arra, hogy ne dolláralapon folyjon közöttük a kereskedelem, és Kína hosszabbtávú gazdasági tervei épp e dollárutáni nemzetközi globális gazdaság megteremtéséről szólnak.

De a hosszútávú tervek előtt ott vannak a rövidtávúak: Hszi az idei őszi pártkongresszuson tervezi megkezdeni történelmi, harmadik ciklusát, a zavartalan kongresszushoz viszont masszív gazdasági növekedésre lenne szükség, amihez meg zavartalan nyugati piacokra. Az Ukrajna elleni orosz háború nyomán viszont egyelőre mindent látni, csak zavartalan piacokat nem: meredeken emelkedő nyersanyag- és energiaárakkal, illetve még magasabb inflációval számol most mindenki, ez pedig hatással lehet az eleve nehéz helyzetben lévő kínai gazdaságra is.

Ez nem hiányzott

Vang Ji külügyminiszter a hétvégén mindenesetre jelezte, hogy Kína nem ért egyet a gazdasági szankciós politikával, mivel a szankciók nem megoldják a problémákat, hanem csak újakat teremtenek. Ji szombaton a német külügyminiszterrel, Annalena Baerbockkal beszélt telefonon, és ekkor mondta el, hogy szerinte a szankciók következtében mindenki veszít, ráadásul akadályozzák a politikai megoldások létrejöttét is. Ugyanakkor Ji azt ígérte, hogy Kína továbbra is konstruktív szerepet fog betölteni a béke megteremtése érdekében.

Abban a legtöbb nyugati elemző egyetért, hogy Kínának nem hiányzott ez a konfliktus: ahogy az amerikai thinktank, a Carnegie Endowment for International Peace alelnöke, Evan Feigenbaum írta elemzésében, mivel Kína minden bizonnyal képtelen lesz egyszerre fenntartani az összes célját (szoros kapcsolat Moszkvával, fenntartani a „területi integritás” és a nem-beavatkozás alapelveit a külpolitikában, és minimális károkkal megúszni a nyugati szankciókat), ezért idővel döntenie kell arról, hogy mit engedjen el ezek közül.

Feigenbaum arra számít, hogy a kínai külpolitikát évtizedek óta meghatározó alapelvek fognak majd veszíteni a geopolitikai és gazdasági érdekekkel szemben, de ennek is nagy jelentősége lehet Kína közeljövője szempontjából. Az elemzés szerint a nyugati országok és Peking viszonyát alapvetően meghatározza majd középtávon, hogy a kínaiak meddig és hogyan tartanak ki Moszkva mellett.

Messzemenő következtetést még persze nem érdemes levonni belőle, de a kínai álláspont változását jelezheti, hogy a külügyi szóvivő Vang Ven-ping ugyan Oroszország említése nélkül, de hétfőn már arról beszélt, hogy egyetlen nemzetközi szereplő sem sértheti meg felelőtlenül más országok szuverenitását és biztonságát csak azért, hogy saját katonai főlényét és biztonságát biztosítsa. Ji külügyminiszter meg kevéssel korábban azt közölte, hogy Oroszország és Kína stratégiai partnerek ugyan, de nem szövetségesek.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb/érdekesebb cikkeivel.

Párat külön is ajánlunk:

• „Az állásom elvesztésétől nem félek, mert elmegyek bármelyik Lidlbe vagy Aldiba, és háromszor ennyit keresek”
• Bezárult az orosz katonai gyűrű Ukrajna körül, Zelenszkij háborús szózatot intézett a nemzethez
• Zárnak be a benzinkutak, Tolna megyében 13 ezer ember maradhat üzemanyag-ellátás nélkül
• + A 444 nyerte januárban a Minőségi Újságírás Díjat

A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, remek lehetőség!

Tanári engedetlenség

Jó reggelt, ez itt a 444 napindító hírlevele, benne a hétvége és a hétfő reggel fontosabb/érdekesebb anyagaival. Négyet külön is ajánlok:

• Bűnszervezet működtethette a BKV informatikai rendszerét, Pintér Sándor köre vette át a bizniszt
• Empire P – az irodalom, ami legyőzi a világot
• Gyanakodj, ha azt hallod, hogy a kriptóval és az NFT-vel végre eljön a decentralizált, szabad internet
• A Pam & Tommy nem a szexvideóról, hanem arról szól, hogy az miként keserítette meg Pamela Anderson életét

Erre, illetve a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni, igazán megéri!

Jeti

Bűnszervezet működtethette a BKV informatikai rendszerét, majd miután fellépett ellenük a NAV, Pintér Sándor köre vette át a bizniszt. Ezt a történetet dolgozta fel a Magyar Jeti legutóbbi adása.

Ömlik a magyar kampánypénz a Facebookba

Jó reggelt, ez itt a 444 napindító hírlevele, február első reggelén! Ez egyrészt azt jelenti, hogy ennyivel is közelebb vagyunk a tavaszhoz, másrészt hogy nyilvánosak az idei képviselői vagyonnyilatkozatok. Össze is szedtük, mire figyeltünk fel az idei bevallásokból, de előbb a négy anyagunk, amit kiemelten ajánlunk:

• Vagyonnyilatkozatok: az átláthatóság színjátéka
• Az iskolarendszer már összeomlott, a romok alatt méltatlan körülmények között dolgozó tanárok próbálják működtetni
• Kapj el, ha tudsz! – válaszolta a kormány a pénzmegvonással fenyegető brüsszeli levélre
• Az adatvédelmi hatóság hónapokig vizsgálta a Pegasus-botrányt, és mindent rendben talált

A napindító összefoglalónkra, illetve a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

A vagyonnyilatkozatok éjszakája