Horváth Bence

Szerdán jelentette be Orbán Viktor, hogy több szektorban is különadót vetnek ki az "extraprofitra" szert tevő vállalatokra, míg csütörtökön Nagy Márton miniszter igyekezett megmagyarázni a kormányinfón, hogy mi is az az extraprofit.

Hogy mi is pontosan az az extraprofit, azzal kapcsolatban Nagy különféle definíciókísérletekkel is előállt, de ezek nem tűntek teljesen meggyőzőnek. A jelek szerint nem véletlenül: az RTL Klub megkérdezte a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatóját, Molnár Lászlót, aki elmondta, hogy ilyen fogalom a közgazdaságtanban nincs.

Molnár nem érti azt sem, hogy miért pont azokat az ágazatokat különadóztatja a kormány, amelyeket: a biztosítók vagy a kiskereskedelmi láncok nyeresége például nem tér el az átlagos nemzetgazdasági átlagtól.

Az RTL tegnap kereste az érintett vállalatokat, de még senki nem reagált. Éves sajtótájékoztatót tartott azonban a Tiborcz-féle Gránit Bank vezetősége, és itt Hegedűs Éva elnök-vezérigazgató elmondta, hogy nem számoltak előzetesen ezzel az adóval, és nem is örülnek neki.

Megölte lányait, majd öngyilkosságot kísérelt meg a gyanú szerint az a 46 éves férfi, akit jelenleg is rendőrök őriznek, írja a police.hu. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt nyomoz.

A rendőrségi közlemény szerint állampolgári bejelentés alapján érkeztek ki a rendőrök csütörtök este egy aszódi társasház egyik lakásához, ahonnan a telefonáló furcsa szagot érzett kiáramlani. A járőrök a tűzoltók közreműködésével beléptek a sötét lakásba, ahol két holttestet találtak. Egy 14 éves lány az egyik, egy 16 éves lány a másik hálószoba ágyában feküdt.

A helyszíni szemle és a kiterjedt adatgyűjtés alapján, a nyomozás eddigi megállapításai szerint a két gyermek Heves megyei lakóhelyükről Aszódon élő apjukhoz érkezett láthatásra 2022. május 20-án. Az apa - nagy valószínűséggel 2022. május 20-áról 21-ére virradóra - álmukban megölte lányait, majd a Heves megyei Adács település közelében, egy arra haladó mozdony elé lépve öngyilkosságot kísérelt meg. A helyszínről mentőhelikopter vitte életveszélyes állapotban kórházba az akkor még ismeretlen személyazonosságú férfit, iratok nem voltak nála. Jelenleg nincs kihallgatható állapotban, rendőrök őrzik.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya több emberen elkövetett emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, szakértők bevonásával folytatja le a további eljárást.

A Deadline beszámolója szerint Jodie Foster lesz a főszereplője a True Detective negyedik évadának. Foster egy Liz Danvers nevű nyomozót alakít majd, aki egy alaszkai kutatóállomásról eltűnt hat ember ügyében nyomoz majd.

Az eddig megjelent információk alapján elég hideg és sötét évadra van kilátás, mivel Danvers és partnere épp a téli szezon kezdetén érkezik majd meg a sarkkörön túl lévő kutatóállomáshoz.

Az évadot Issa López írja és rendezi, Foster pedig producerként is tevékenykedik majd.

A sorozatot a HBO gyártja, és ez lesz Foster felnőtt karrierjének első tévés főszerepe, gyerekként ugyanis több sorozatban is játszott.

Havasi Bertalan közölte pénteken, hogy Orbán Viktor Párizsban tárgyalt a nap folyamán Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Tömörülés elnökével. A szélsőjobboldali politikus a múlt hónapban kapott ki a francia elnökválasztás második fordulójában Emmanuel Macronnal szemben, és mint kiderült, kampányát a Mészáros-féle magyar MKB hitelezte.

A beszámoló szerint a megbeszélésen az Európa előtt álló veszélyekről volt szó, így az ukrajnai háborúról és gazdasági következményeiről, az árak példátlan emelkedéséről, „Brüsszel elhibázott és veszélyes szankciós politikájáról valamint a migrációs válság fokozódásáról.

A Moszkvával szoros kapcsolatot ápoló Le Pen és Orbán „egyetértettek abban, hogy a hagyományos értékeket képviselő európai pártoknak össze kell fogniuk azért, hogy a kontinens nemzeteit a veszélyek és a háború korában is megvédjék. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a brüsszeli bürokratákra és a baloldali pártokra az európai emberek és családok megvédésében nem lehet számítani”.

Orbán Viktor tájékoztatta a Nemzeti Tömörülés elnökét azokról a héten bemutatott magyar kormányzati intézkedésekről, amelyekkel megvédik a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is. Havasi Bertalan beszámolója szerint Marine Le Pen elismeréssel szólt a Magyarországon bevezetett extraprofitadók rendszeréről.

A lengyel szejm megszavazta csütörtök este azt a tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott megszüntetését irányozza elő, és amely utat nyit a lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyásához, írja az MTI.

A 460 fős alsóházban a tervezetet 231 képviselő, köztük a kormánykoalíció jelenlévő 224 tagja támogatta, 208-en ellene szavaztak, 13-an tartózkodtak a szavazástól.

A szenátus elő kerülő új előírások értelmében a kamara tagjai választhatnak majd, hogy a legfelsőbb bíróság más kamarájában folytatják munkájukat, vagy nyugállományba vonulnak. Egyúttal a legfelsőbb bíróságnál létrehoznának egy új, a szakmai felelősség ügyeivel foglalkozó kamarát, amelynek 11 bíráját az államfő jelölné ki a korábban sorsolással az összes legfelsőbb bírósági tag közül kiválasztott 33-fős csoportból.

Az ötéves időszakra kinevezett 11 bíró a fegyelmi felelősség ügyei mellett az eddigi feladatkörében is döntene.

A tervezetet Andrzej Duda elnök nyújtotta be február elején. Egyik céljának azt nevezte, hogy a változtatások olyan eszközt adjanak a varsói kormány kezébe, amely elősegítené az Európai Bizottsággal a fegyelmi kamara ügyében is folytatott jogállamisági vita rendezését, valamint a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyását.

A bizottság azt várta el, hogy a 23,9 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd euró kölcsön lehívását célzó lengyel helyreállítási terv mérföldkövei közé tartozzon a fegyelmi kamara megszüntetése, a bírói fegyelmi rendszer megreformálása, valamint a jogtalanul elbocsátott bírák újbóli alkalmazása.

Az Európai Bíróság tavaly júliusban úgy ítélte meg, hogy a lengyel igazságügyi reform keretében 2018-ban megalakított, az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit azon módszer miatt, mellyel a tagjait megválasztották. A bizottság tavaly ősszel szankciókat kezdeményezett amiatt, hogy Varsó nem hajtja végre a bíróság döntését a kamara felfüggesztéséről.
Közben tavaly nyáron Varsó kilátásba helyezte a fegyelmi kamaráról szóló előírások módosítását a folytatódó igazságügyi reform keretében, mivel a testület a lengyel kormánykoalíció szerint kevés bírói kihágást orvosolt, így nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a csütörtöki parlamenti vita során megerősítette a korábbi értesüléseket, melyek szerint a mérföldkövek elfogadásával lezárult a tárgyalási folyamat Varsó és az Európai Bizottság között, az erről szóló megállapodást pedig június 2-án Varsóban írják alá Ursula von der Leyen látogatásakor.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő egy csütörtöki interjúban elmondta: az eszközök lehívása szeptemberben "tűnik reálisnak". (MTI)

Néhány év alatt mintegy 70 millió forintot keresett az a társaság, amely különböző webfelületeken hirdette magát azzal, hogy egy év alatt érettségihez juttat; eddig mintegy ötszáz sértettről tudni, de az ügynek ennél lehet több kárvallottja is lehet - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pénteken a police.hu oldalon.

A rendőrök két éve nyomoznak egy magyarországi működési engedéllyel nem rendelkező, az Egyesült Királyságban bejegyzett céggel kapcsolatban, amely rendszeresen állított ki érettségi bizonyítványokat, egy vele együttműködő magyar kft. pedig szervezte a toborzásokat és a diákok oktatását - tájékoztatott az NNI.

A hirdetések arról szóltak, hogy náluk érettségi bizonyítvány, különböző szakképesítésekről szóló oklevél, valamint felsőoktatási diploma is szerezhető online oktatással. Az így kiállított angol nyelvű bizonyítványokat, okleveleket, diplomákat már csak honosíttatni kellett ahhoz, hogy adott esetben egy jól fizető állást megpályázhasson vagy továbbtanulhasson vele valaki - tették hozzá.

Az árak személyenként és időszakonként változtak: volt olyan diák, aki éveken keresztül kapcsolatban állt az iskolával, de olyan is, aki alig pár tesztet töltött ki, és már bizonyítványt is kapott. A legkisebb kicsalt összeg hetvenezer forint volt, a legmagasabb pedig 1,5 millió forint.

A rendőrök egyebek mellett nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsították meg a három férfit és a két nőt, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.

A keddi iskolai lövöldözésben a texasi Uvalde városában a fegyveres támadó 19 gyereket és két felnőttet ölt meg. Egyikük az iskola tanárnője, Irma Garcia volt, aki 23 éve tanított az iskolában. A BBC helyi beszámolók alapján arról ír, hogy két nappal később meghalt a nő férje, Joe Garcia. A férfival szívinfarktus végzett.

24 éve voltak házasok, négy gyermekük volt. Csütörtökön online adománygyűjtés indult a családnak, ez estig 1,6 millió dollárnál járt. A gyűjtést Irma Garcia nagybátjya indította, és eredetileg 10 ezer dollárt akart volna összeszedni.

A családtagok közül többen is arról írtak a közösségi médiában, hogy a férfi a gyászba halt bele. A Fox helyi csatornájának riportere arról számolt be, hogy a férfinak megállt a szíve.

Irma Garcia unokaöccse korábban arról beszélt a New York Timesnak, hogy a nő saját testével próbálta meg védeni a gyerekeket az iskolában. A merénylet másik felnőtt áldozata is egy tanárnő, Eva Mireles volt.

A szigetország kormánya bejelentette, hogy a következő hónaptól 98 országból ismét fogadnak látogatókat, de egyelőre csak csoportokat fogadnak, az egyéni utazásoknak még nem jött el az ideje.

A kormány már múlt héten elkezdett lazítani a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokon, és május végén már amerikai, ausztrál, thaiföldi és szingapúri kisebb csoportokat beengedtek.

A csütörtöki engedménnyel már 98 országból érkezhetnek turisták június 10-étől kezdve, beleértve az uniós országokat, és hétre növelik a repterek számát, ahol ismét leszállhatnak külföldieket szállító gépek.

Minden utasnak rendelkeznie kell egy friss negatív teszttel. Akinek három oltása van, az megúszhatja, hogy a helyszínen is kelljen egyet teszteljen, illetve egyes országok esetében előírhatják még a háromnapnyi helyszíni karanténozást is, de a három oltással ezt is meg lehet úszni.

Japánban még mindig szigorú maszkviselési szabályok vannak, és ezek betartását elvárják a turistacsoportoktól. A kormány egyelőre napi 20 ezer embert tervez maximum beengedni az országba, és a további enyhítések majd fokozatosan jöhetnek. (AFP)

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele az elmúlt 24 óra legfontosabb és érdekesebb cikkeivel. Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, ezt a négy anyagot pedig külön is ajánljuk:

• Több mint 800 milliárd forintot szedne be a kormány különadókból
• A fegyverszállítások késedelme életekbe és területbe kerül
• Ötven éve, a hidegháború csúcsán tudott fegyverkorlátozásról megállapodni az USA és a Szovjetunió
• A Jámbor-kampány az új ellenzéki csodarecept?

A háború

Az orosz-ukrán háború aktuális történéseit ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni. Csütörtökön írtunk arról, hogy az oroszok egy hónap után váltottak arra a taktikára, amivel sikert érhetnek el, de addig-addig koncentráltak a széles átkarolásra, mígnem mostanra megcsappantak a készleteik. Nem is csitulnak a kritikus hangok az orosz nyilvánosságban.

Tegnap a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet szervezett konferenciát a háborúról, ahol többek között kiderült, hogy Rácz András szerint döntő ütközet zajlik Szeverodonyecknél, az orosz-ukrán háborúnak nincs etnikai háttere, és egybehangzó vélemények szerint a kárpátaljai etnikai ellentéteket sem szította fel.

Közben továbbra sem sikerült meggyőznie a magyar kormánynak a régiós vezetőket, hogy nekünk lenne igazunk az orosz-ukrán háború megítélésében: legutóbb a lengyel parlament külügyi bizottságának elnöke beszélt arról, hogy Magyarország érdeke lenne, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának.

A háborúhoz kapcsolódva felidéztük azt is, hogy ötven éve, a hidegháború csúcsán tudott fegyverkorlátozásról megállapodni az USA és a Szovjetunió.

Tuti nem az emberek fogják megfizetni

Az Orbán Viktor által szerdán bejelentett különadókról árult el részleteket a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely és Nagy Márton. Nyolc szektorra vetik ki a különadót, mert a kormány szerint az ezekben a szektorokban szereplő vállalatok "extraprofitra" tettek szert az elmúlt években. (Azt már délelőtt közölte Szijjártó Péter, hogy a különadók a „termelő vállalatokat” nem érintik, így mentesülhetett például az autóipar.) Az extraprofit természetesen nem egy közgazdaságtani fogalom, és Nagy különleges logikai mutatványokkal próbálta megmagyarázni, mit is értenek alatta.

A két miniszter többször hangsúlyozta, hogy szerintük a vállalatok nem fogják áthárítani ezeket az adókat a fogyasztókra, de hogy mi alapján gondolják ezt, az nem derült ki csütörtökön. A budapesti tőzsde nem meglepő módon zuhanással reagált a bejelentésekre.

A légitársaságok például utasonként 10-15 eurós adóra számíthatnak, és elég nehéz elképzelni egy olyan forgatókönyvet, melyben ez nem jelenik majd meg az árakban.

Azt is csütörtökön jelentette be a kormány, hogy péntektől csak magyar forgalmival és rendszámmal lehet majd tankolni a befagyasztott árú benzinfajtákból.

Nagy Márton este aztán egy háttérbeszélgetésen árult el még részleteket, kiderült például, hogy a Revolutot és a Transferwise-t is szeretné megcsípni az adókkal a kormány.

Szintén gazdasági jellegű hír, hogy Parragh László jelezte, az általa vezetett iparkamara támogatná a kata megszüntetését, és kiderült az is, hogy az MKB veszi át a Sberbank hitelportfólióját.

Csütörtökön publikálta A 100 leggazdagabb magyar kiadványa a szokásos milliárdoslistáját. Nagy meglepetés nincs, az élen még mindig magabiztosan vezet „Mészáros Lőrinc”, tízmilliárdokkal előzi már Csányi Sándort.

Érezhetően nagy hatással van az ellenzéki térfélre Jámbor András és a Szikra győztes választási kampánya. Szél Bernadett veresége pedig nagyon fájó pont. Mindketten közösségi kampányt szerveztek. Összeültek a kampányguruk, hogy tapasztalatot cseréljenek, ott voltunk, és írtunk róla.

Továbbra is rejtélyes, hogy hogyan történt, de Magyarországnak lehetősége lett volna (társ)rendeznie egy nagy presztízsű elit sporteseményt, melyen ráadásul még a magyar válogatott is pályára léphetett volna, de a kormány nem kért belőle, immár hivatalosan sem. A jégkorongos világon belül terjengő egyik elmélet szerint azért nem akarta elvállalni a rendezést a kormány, mert ez a világbajnoki rendezés eredetileg Oroszországé lett volna, míg Gulyásék a kormányinfón azt mondták, hogy a kormánynak gazdasági okokból kellett prioritásokról döntenie.

A választások után folytatódnak a kurtítások a kormány sajtóbirodalmában, iparági hírek szerint ezúttal a KESMA alá terelt megyei lapoknál kezdődtek jelentős leépítések.

Írtunk ezen kívül még arról, hogy

• román színekben folytathatja Rapport Richárd
• megkezdik a mentést a Sajó szlovákiai szakaszán, ahol egy vasércbányából mos ki szennyeződéseket a folyó
• olyan stílusban írta meg a tankerület, hogy fejenként ezer forintot adnak a pedagógusnapi bulira, hogy sokan kiborultak
• a Tompa Andrea - Terézia Mora duót is jelölték az idei németországi nemzetközi irodalmi díjra
• elkészült a legrosszabb magyar hírvideó, a végeredmény mégis tökéletes
• és barlangot találhattak a II. kerületben.

Embertelen viszonyok

Több ezer dokumentum szivárgott ki a hszincsiangi koncentrációs táborokról, ahova az ujgurokat vitték.

Boris ezt is megúszhatja

Vagy hazudott, vagy fogalma sincs, mi zajlik a kormányában és az irodájában. Egyik sem túl hízelgő, de Boris Johnson nem finnyáskodhatott, márpedig ő nem óhajt belebukni a karantén alatt a Downing Street 10-ben tartott tivornyákba.

Hírek még a világból:

• Negyven percig szabadon gyilkolt a texasi ámokfutó, mire a rendőrök végre bementek az iskolába
• Az esküdtszék szerint is megölte a férjét a „Hogyan öld meg a férjed” írója
• Kate Moss vallomásában cáfolta Amber Heard állítását, aki szerint Johnny Depp őt is bántalmazta.
• Csütörtökön meghalt Ray Liotta és Andy Fletcher, a Depeche Mode billentyűse is.

Miután a csütörtöki kormányinfón Nagy Márton és Gulyás Gergely miniszterek elmondták, hogy idén több mint 800 milliárd forintnyi különadót szedne be a kormány nyolc szektor "extraprofitja" után, este Nagy Rogán Antal társaságában vett részt egy háttérbeszélgetésen, ahol jelen volt a portfolio.hu újságírója.

A gazdasági lap cikke alapján Nagy és Rogán lényegében azt foglalta össze, ami már a kormányinfón is kiderült, de azért akadt pár új információ is:

Rogán a beszélgetésen megerősítette, hogy a kormány céljai között szerep a teljes foglalkoztatottság megvédése, "a nyugdíjasokon semmilyen formában nem spórolnak" majd, megmaradnak a családtámogatási eszközök, azaz a CSOK és a falusi CSOK is, bár lehet, hogy a támogatások szerkezetét átalakítják. Megmarad a rezsicsökkentés is jelenlegi formájában, de azt még később döntik el, hogy a cégek és az állami társaságok maradhatnak-e a körben.

Nagy elmondta, hogy az idei évben 400-500 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatói körben az államnak, de a rezsivédelmi alapban 700 milliárd forintot tesz a kormány, és a kettő összege közötti különbség az állami szféra magasabb energiaszámlájának kompenzációja.

Mindkét miniszter beszélt arról is, hogy a kormány elhalasztja a 2022-re és 2023-ra tervezett állami beruházásokat 2024-re és 2025-re, és Rogán elmondása szerint ebben Lázár János építésügyi miniszter partnerük. Ezen kívül vágni akarnak a minisztériumok költségvetésén is: mint nagy fogalmazott, a minisztériumok kiadásai éves szinten 8000 milliárd forint körül vannak, ha 5-10%-ot itt meg lehet takarítani, akkor az már 400-800 milliárd forint költségvetési javulás.

Az elhalasztandó állami beruházások listáját későbbre ígérte a kormány, de csütörtök este egy konkrét példát felhoztak: a Turisztikai Ügynökség befogadóközpontja a Bálnánál nem épül meg például a tervezett ütemben.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az intézkedéssorozat nem egy költségvetést stabilizáló csomag, és azt is hangsúlyozta, hogy az intézkedéssorozat 60%-ban tartalmaz kiadás oldali lépéseket, 40%-ban adóoldali lépéseket. Hozzátette, hogy a kormány a hiánycélok tartása mellett kötelezte el magát.

A meglepetésprofit

Nagy Márton szerint a különadó olyan ágazatokat terhel, ahol nem indokolt, hogy ez a profit lecsapódjon. Sokszor ezek a cégek valójában nem is akarják ezt a profitot realizálni.

- mondta el a miniszter a portfolio.hu beszámolója szerint, majd hozzátette, hogy ezek az ágazatok a rendkívüli helyzet miatt tettek szert plusz profitra, és ennek egy részét vonják el. Szerinte ebben „a 8 szektorban az extraprofitok meglepetés profitot jelentenek, az üzleti tervükben ez nem volt benne, vagyis a cégek üzleti tervét nem is boríthatja fel, mert nem is számítottak rá, ezért nem is kéne nekik alkalmazkodniuk. Ezzel arra utalt, hogy ha áthárítják, akkor valójában az extraprofitjukhoz ragaszkodnak az érintett vállalatok”.

A piaci reakciókkal kapcsolatban (azaz hogy bezuhant a magyar tőzsde a bejelentés hatására) Nagy elmondta, hogy szerinte a piaci szereplők nem várják meg az intézkedések részleteit és valódi tartalmát, nem érdekli a befektetőket, hogy az extraprofitadó mitől más, mint a különadók. De szerinte miután ez letisztul a befektetőkben, megnyugodnak a piacok.

A bankok összesen 300 milliárd forintos különadót kapnak, ebből 50 milliárd forint a pénzügyi tranzakciós illeték módosításából folyna be. Ezzel kapcsolatban Nagy megjegyezte, hogy a Revolutot és a Transferwise-t is szeretné megcsípni a kormány ezzel az adóval.

A telekommunikációs cégekre egy új adót vetnek ki, melynek kidolgozása még folyamatban van, de várhatóan a roaming, az internet és a kábeltévé forgalmára vetik ki, összeadják ennek a forgalmát a szektort érintően és ebből vesz el a kormány 35 milliárd forintot.

A légitársaságokra a checkin-feenek nevezett adót vetnek ki, ami Nagy szerint Európában több országban, például Németországban, Svédországban vagy Franciaországban is létezik: a magyar kormány a földi kiszolgáló Celebire fogja terhelni az adót, és ők szedhetik majd be a légitársaságoktól.

„A légitársaságok továbbháríthatják a terhet (ez 10 eurót jelent utasonként), de többnyire külföldi utasokról van szó, akik miután ide érkeznek, fel is szállnak, így fizetik a díjat. Ezt amellett, hogy extraprofitadónak nevezte a miniszter, kreatív adónak is titulálta” – írja a portfolio.hu a miniszteri bejelentésről.

A nyolc szektort érintő különadókon kívül a kormány 100 milliárd forintot remél egyéb adóemelésekből:

• A cégautóadó emeléséből, amire most havonta átlagosan 10-12 ezer forintot fizetnek az érintettek, de az elmúlt 10 évben ez változatlan volt.
• Az egyszerűsített foglalkoztatási adót is emeli a kormány, megemlítette a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazókat, akiket ez érinthet.
• Jövedéki adóemelés a dohánytermékek és alkohol után.
• A népegészségügyi termékadó emelése.

Elveszítheti egyik legnagyobb zsenijét a magyar sakkvilág, Rapport Richárd ugyanis visszautasíthatatlan ajánlatot kapott egy szerb származású romániai milliárdostól, írja a 24.hu. A lap információit a világranglista 5. helyén álló sakkozó apja is megerősítette.

A 26 éves sakkozó évek óta nem nyilatkozik a magyar sajtónak, most sem sikerült elérnie a lapnak, ugyanakkor úgy értesültek, hogy a valaha volt legmagasabb Élő-ponttal rendelkező magyar játékost a 2022-es Superbet Chess Classic Romania sakkverseny főtámogatója, Sacha Dragic, a Superbet nevű cég szerb származású milliárdos tulajdonosa kereste meg, és olyan szponzorációs ajánlatot tett le Rapport elé, mellyel az elkövetkező években valós esélye legyen a világbajnoki cím elnyerésére. A lapnak az apja megerősítette, hogy úgy tudja, Rapport döntött, és elfogadta az ajánlatát, amely azt is tartalmazza, hogy a jövőben román színekben ül asztalhoz.

Rapport 18 éves kora óta él Szerbiában, ahonnan felesége származik, de eddig nem lehetett hallani arról, hogy ne magyar színekben képzelné el a versenyzést a jövőben. Ugyanakkor a lapnak nemrég interjút adott apja, Rapport Tamás, aki azért felvillantott pár szempontot, ami magyarázhatja a váltást. A férfi többek között arról beszélt, hogy a sakk sokkal kevesebb támogatást kap, mint más sportágak, nem épül itthon brand a sakk köré, nem szerepel a hírekben, nincsenek szponzorok.

A lap információi szerint a világ abszolút élmezőnyébe tartozó Rapport 2021-ben és 2022-ben egyetlen fillér szövetségi támogatást kapott, és elmúlt években versenyeit, szekundánsokat önerőből, saját versenydíjaiból finanszírozva jutott fel világranglista 5. helyére.

Rapport 2014-ben ugyan ezüstérmet nyert a sakkolimpián, de még nincs 35 éves, ezért életjáradékot kap, és apja edzőként sem kap edzői járadékot.

A Magyar Sakkszövetség főtitkára, Kapás Róbert azt írta vissza a lapnak, hogy a 2019 előtti időszakról nem tudok nyilatkozni, de amióta a jelenlegi elnökség regnál, Rapport Richárd felkészülését a Magyar Sakkszövetség anyagi lehetőségeihez mérten támogatta, a támogatás konkrét anyagi támogatás, valamint sportszakmai és sportdiplomáciai formában egyaránt realizálódott.”

Majd hozzátette: „Szabó László szövetségi elnök úr kifejezett kérése az, hogy e válasszal együtt az is jelenjen meg, hogy Rapport Richárd a magyar sakk legnagyobb értéke, Magyarország, az MSSZ, és a teljes magyar sakkcsalád szurkol neki, támogatja, és számít rá”.

Rapport június 16. és július 7. között világbajnok-jelölti tornán ül majd asztalhoz, ahol legutóbb 2007-ben Lékó Péter fordult meg magyar játékosként.

Összesen több mint 3000 tonna Kinder terméket vontak vissza a piacról, miután áprilisban számos szalmonellás megbetegedés történt Európában, a lépésnek több tízmillió eurós pénzügyi hatása lesz - közölte a Ferrero cég franciaországi igazgatója a Le Parisien című napilapban megjelent interjúban.

"Vizsgálataink szerint a fertőzést feltehetően egy vajtartály szűrője okozta a belgiumi arloni üzemben, és fertőzött nyersanyagoktól, vagy emberektől származik" - mondta Nicolas Neykov, aki először szólalt meg a botrány kitörése óta, és elnézést kért a történtekért.

Európában több száz gyermek betegedett meg, Franciaországban 81-en, közülük huszonkettőt kórházban ápoltak, miután ettek a szalmonella baktérium által fertőzött a Ferrero olasz konszern Kinder márkájú termékéből.

Az ügy áprilisban pattant ki, de a bélfertőzést okozó baktériumot már december 15-én felfedezték az Arlonban működő gyárban, ahol valamennyi visszavont csokoládé termék (Kinder meglepetés, Schoko-bon, minitojás) készült - írta a Le Parisien.
Az igazgató szerint nem hanyagság, hanem üzemzavar történt.

A Ferrero bejelentette, hogy a jövőben az üzemekben végzett ellenőrzések 50 százalékát külső hitelesített laboratóriumra bízzák, egyebek mellett a cég normadiai székhelyű francia üzemében. Korábban a vizsgálatok száz százalékát a Ferrero végezte.

A Ferrero szerint a botrány miatt 40 százalékkal csökkent a cég forgalma húsvétkor, a kár több tízmillió euró. A piacról visszahívott 3000 tonna terméket - több millió árucikket - megsemmisítették. A Nébih április elejei tájékoztatásából tudni, hogy Magyarországra is jutott a fertőzött termékekből.

Nicolas Neykov szerint a botrány következtében világszerte van mit módosítani a nagy élelmiszeripari konszerneknél.

"Vannak javaslataim. Remélem, hogy mielőbb találkozom a fogyasztói szervezetekkel és az új kormánnyal. Vannak dolgok, amelyeken változtatni kell, hogy ez soha többé ne forduljon elő." (MTI)

Cikkünk folyamatosan frissül.

Elhúzódó háború és energiaválság újabb világgazdasági válság veszélyével fenyeget, és a brüsszeli szankciós politikai is felelős azért, hogy az árak ilyen mértékben emelkedtek, mondta el a szerdán bejelentett különadókról Gulyás Gergely miniszter a legújabb Orbán-kormány első kormányinfóján csütörtök délután.

Gulyás hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború egyelőre nem jelent közvetlen háborús fenyegetést Magyarország számára, ugyanakkor humanitárius katasztrófa veszélye benne van és a gazdaságnak is súlyos károkat okozhat. Ezért döntöttek amellett, hogy azoktól, akik ebben a jelenlegi helyzetben extra haszonra tesznek szert, elvárható, hogy járuljanak hozzá a rezsivédelemhez és a honvédelemhez. Extraprofit-különadókat fognak kivetni a szerdán megnevezett szektorokban, és ebből finanszírozzák majd a rezsiárak védelmét, illetve a honvédelmi kiadásokat.

A többletnyereség egészét sehol nem vonják el, de jelentős részét igen, mondta Gulyás, aki szerint az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,9 százalékos költségvetési hiánycél teljesüljön.

A jövő évi költségvetési tervet is most terjesztik be, a kormány jelen állás szerint 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal, illetve 4,1 százalékos növekedéssel számol a következő évben.

A benzinárstoppal komoly visszaéléseket tapasztaltak, ezért péntektől csak a magyar rendszámú, magyar forgalmival rendelkező járművek tankolhatnak majd, ezzel szorítanák vissza a benzinturizmust.

A kormányinfón jelen volt Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is, aki elmondta, hogy védekezni kell a recessziós félelmekkel szemben, válságellenálló gazdaságra van szükség: a költségvetést és az államadósságot is kézben is akarják tartani, ragaszkodnak idén a 4,9, míg jövőre a 3,5 százalékos hiányhoz.

Nagy elmondta azt is, hogy a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, de úgy kell ezt végrehajtaniuk, hogy "megvédjék a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat, a családvédelmi intézkedéseket és a rezsicsökkentést is". Ezért a minisztériumok költségvetését csökkentik és átütemezik az állami beruházásokat, és egyre nagyobb mértékben csak a piaci beruházásokat kell ütemezni

A kiadási oldal csökkentése 60 százalékban, míg a különadókból származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiányhoz.

Az extraprofit-különadók a jelenleg érvényben lévő ágazati adók fölött lesznek majd kivetve, összesen nyolc szektorban:

• Bankszektor: elvonják az extraprofitot, kibővítik a tranzakciós illetéket (250 és 50 milliárd forintot jelentő tétel). Ez Nagy elmondása szerint elvonandó profit, ezt a 300 milliárd forintot idén és jövőre is beszednék.
• Biztosítói szektor: 50 milliárd forint
• Energiaszektor: főként a Mol érintett itt, 300 milliárd forintot vonnak el
• Kiskereskedelmi szektor: 60 milliárd forint
• Telekommunikációs szektor: 40 milliárd forint
• Légitársaságok: 30 milliárd
• Gyógyszerforgalmazói szektor (a kis szereplők): 20 milliárd forint
• Reklámadó is visszatér 2023 januárjától, 15 milliárd forint

Ezek összesen meghaladják a 800 milliárd forintot.

Ukrajna lerohanása után példátlan mennyiségű és méretű szankciót vetettek ki a nyugati országok Oroszországra. Arról, hogy ezek a szankciók mennyire hatékonyak, alkalmasak-e arra, hogy megállítsák az orosz katonai agressziót, nagyjából február vége óta zajlanak komoly viták. Szerdán a Friedrich Ebert Alapítvány, a Jelen és a Political Capital szervezett egy beszélgetést, ahol szintén ezt a kérdést járták körül.

A beszélgetést megelőzően röviden bemutatták a Political Capital (PC) új elemzését, ami a szankciók hatékonyságáról szól. Berkes Rudolf, a PC elemzője elmondta, hogy a szankciókkal kapcsolatos kutatások eleinte, még az ötvenes-hatvanas években arra jutottak, hogy jó, ha az esetek harmadában éri el a szankciót kivető ország a célját, de azóta már jóval tágabb perspektívából szokás nézni a hatékonyság kérdését.

Példátlan lépték

Ugyanis belátták azt, hogy a szankciók hatékonysága nem olyasvalami, ami önmagában mérhető, hanem számításba kell venni azt is, hogy milyen alternatív forgatókönyveket vált ki, és azoknak milyen költségei lennének. Azaz azt kéne valahogy végiggondolni, hogy ha nem lenne szankció, az vezetne-e a konfliktus eszkalálódásához, és ha igen, annak milyen külpolitikai és katonai következményei és költségei lennének.

Azt mindenesetre most egyértelműen látni, hogy az oroszokkal szemben kivetett szankciós rendszer példátlan méretű, egyes becslések szerint több mint 10 ezer szankció van jelenleg érvényben. Mivel Oroszország tagja az ENSZ BT-nek, nem léphettek életbe ENSZ által felhatalmazott szankciók, így csak a nyugati szövetségesi rendszer és pár partnerországuk vetette ki a szankciókat Moszkvával szemben. Berkes elmondása szerint ez rontja ugyan a szankciós rendszer hatékonyságát, de így is robusztus csomagról van szó. Az eddigi elemzésekből azt látni, hogy a legkomolyabb és közvetlenebb hatást a technológiai szankciók jelentették, ezek ugyanis hamar és érezhetően rontották az oroszok harcképességét.

Berkes ugyanakkor az előadása végén pont azt hangsúlyozta, amit aztán a beszélgetés résztvevői is elmondtak: hogy a gazdasági szankciókat nem lehet egyetlen eszközként értékelni.

Deák András György, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa épp azt emelte ki, hogy a gazdasági nyomásgyakorlásnak önmagában nincs külön célrendszere, és csak egy ország külpolitikájával és katonai lépéseivel együtt értelmezhető. Épp ezért nagyon nehéz mérni a hatékonyságukat is. Ez már nem Deák példája volt, de az orosz-ukrán háború esetében egyszerre fejtenek ki hatást a nyugati szankciós csomagok, a fegyverszállítmányok Ukrajnának, a diplomáciai tárgyalások, a hadgyakorlatok és így tovább, így azt megmondani, hogy ebből egyetlen tényező mire volt képes, lehetetlen feladat.

Győrffy Dóra közgazdász, a BCE oktatója a Krím elfoglalása, 2014 után meghozott nyugati szankciók példáját hozta fel: bár azok a szankciós lépések eltörpültek a február óta életbe lépett szankciókhoz képest, egy elemzés szerint ezek évente 2,5-3 százalékkal csökkentették az orosz GPD-t, és létezik egy olyan narratíva, hogy akkor Putyin épp az elrendelt szankciók hatására állt meg a Krímben. Győrffy szerint a szankciók szerepét aszerint is érdemes vizsgálni, hogy milyen alternatív lehetőségek lettek volna még, és ezekhez mit szólt volna a közvélemény. Ukrajna lerohanása esetén a légtérzár elrendelése vagy a katonák küldése merülhetett fel még a nyugati országok számára opcióként, és világos, hogy a szankciók voltak a leginkább elfogadható lépések a nyugati közvélemény számára.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója is azt emelte ki, hogy a legutóbbi felmérések szerint még mindig az EU-s közvélemény több mint kétharmada támogatja az Oroszországgal szembeni szankciókat. Ugyanakkor Krekó nem biztos benne, hogy ez egy év múlva is így lesz még, amikor kialakul az emberekben egy háborús fáradtság és a háború és a szankciók gazdasági hatásai jobban begyűrűznek majd az árakba.

Emellett sosem lehet figyelmen kívül hagyni a morális szempontokat sem, ha szankciókról van szó: mert Krekó szerint lehet, hogy a szankcióknak önmagukban nem feltétlenül értékelhetőek a céljaik, de azt viszont lehet mondani, hogy van mögöttük egy erkölcsi alap, ami a jelenlegi kutatások szerint a nyugati társadalmak számára is fontos.

És a szankciós politikának lehet egy védelmi funkciója is: Oroszország ugyanis a hibrid hadviselés eszközei révén nemcsak Ukrajnával, hanem az egész nyugattal is háborúban áll Krekó elmondása szerint, és épp ezért lehet a nyugati országok célja, hogy Putyinnak kevesebb erőforrása legyen erre a háborúra.

A szankciókkal szemben gyakran felmerülő kritika, hogy ritkán látni olyat, hogy a szankcionált ország társadalma háborogni kezd, és elkergeti a vezetőit. Ez Krekó szerint így is van, sőt, a szankcionált ország vezetője még mondhatja is, hogy a külföldi erők a népet támadják. És ebben szerinte is nehéz alternatívát nyújtani. „Próbáljon meg valaki alternatív hangot bevinni az orosz nyilvánosságba, ahol még a háború szót sem lehet kimondani” – mondta erről a problémáról.

A háború ára

Ennek ellenére a szankciók a beszélgetés résztvevői szerint érzékenyen érintik az orosz gazdaságot, de hogy mennyire, azzal kapcsolatban egyelőre mindenki sötétben tapogatózik. Egyrészt azért, mert a háború kezdete óta Moszkva nem nagyon tesz közzé adatokat a gazdaság állapotáról, illetve a kereskedelmi mérlegükről. Ami persze már önmagában is árulkodó jel lehet.

Győrffy Dóra elmondta, hogy a különböző, általa olvasott előrejelzések az orosz gazdaság 10 és 30 százalék közötti visszaesését várják a következő évre. Moszkva ugyan azt szokta hangsúlyozni, hogy továbbra is rengeteg energiaforrást értékesítenek, és emiatt tudták megvédeni a rubel árfolyamát, de Győrffy szerint a helyzet annyival árnyaltabb lehet, hogy bár valóban rengeteg devizája van Moszkvának, de nem tudják mire költeni. Kutatók a partnerországok exportstatisztikáit megnézve jutottak arra, hogy az orosz import 50 százalékkal csökkenhetett a háború kezdete óta. Azaz itt is megerősítést nyert, hogy a technológiai szankciók sújthatják leginkább az orosz gazdaságot, és alapvető fontosságú termékekről van szó. Akadozik emiatt az autógyártás, az orvosi eszközök gyártása, a hadiipar, és különösen nagy gondot jelent a félvezetők és mikroprocesszorok hiánya.

Győrffy elmondása szerint létezett ugyan egy előzetes várakozás, hogy a szankciókhoz nem csatlakozó Kína révén pótolhatják majd ezeket az oroszok, de ez egyelőre nem történt meg. Vélhetően azért, mert az amerikaiak a saját eszközeik értékesítésének korlátozásával fenyegettek meg mindenkit, aki besegít az oroszoknak, és az amerikai technológiáról a kínai ipar sem akart lemondani.

Deák András György is azt emelte ki, hogy pusztán az orosz gazdaság mérete miatt is ez lehet a valaha volt legnagyobb szankciós rendszer, ugyanakkor azt is látni, hogy nem sikerült úgy körbeölelni vele az orosz gazdaságot, mint ahogy korábban Irán vagy Észak-Korea esetén történt. Az orosz exportbevételek valószínűleg sok éves csúcson vannak, rengeteg devizájuk lehet, de közben elemi szükségleti cikkek nem elérhetőek az orosz gazdaság számára. Deák szerint nagy kérdés, hogy mennyire van szó átmeneti sokkhatásról és logisztikai problémákról, és mi az, amit közép- és hosszabb távon sem tudnak majd pótolni az oroszok.

Győrffy szerint amúgy a legnagyobb gazdasági kárt nem is közvetlenül a szankciók okozzák, hanem hogy otthagyják az orosz gazdaságot a nyugati vállalatok. Eddig mintegy ezer vállalat jelentette be, hogy távozik az országból, és az egyelőre maradó cégeken is nagy a nyomás. Kutatások szerint az 1990 és 2020 között érkező külföldi befektetések az orosz GDP 43 százalékát tehették ki, a távozásuk pedig jelentős tőkebefektetési és technológiai űrt fog hagyni, és kérdés, hogy a most széteső ellátórendszer mikorra épülhet majd vissza. A közgazdász is hangsúlyozta, hogy

a szankciók pontos hatását nem ismerhetjük még, de szerinte arra jó eséllyel lehet számítani, hogy Oroszország el fog szegényedni.

A Political Capital igazgatója is azzal folytatta, hogy ami a háború kezdete óta zajlik, az nagyon fáj Oroszországnak. És az oroszok részéről zajlik ugyan egy információs háború arról, hogy nem is annyira érintik őket ezek a szankciók, de Krekó szerint az szinte biztos, hogy Putyin elmérte, hogy a nyugat milyen választ fog adni az invázióra, azt hitte, hogy Európa megosztottabb lesz.

Válaszcsapások

Meglepve fogadta Deák András György, hogy a nyugati szankciókhoz képest mennyire enervált volt eddig az orosz válaszreakció. Főleg csak fenyegetőzést lehetett látni Moszkva részéről, illetve lekapcsolták pár olyan ország gázszállításait, melyek amúgy is lejöttek volna az orosz gázról és/vagy csak kis tételben veszik az oroszoktól az energiájukat. Pedig Deák szerint lenne még mozgástere Putyinnak, hogy belemenjen egy eszkalációs játszmába, és kérdés számára, hogy ez eddig miért nem történt meg.

Győrffy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy rendkívül aszimmetrikusak az erőviszonyok: míg az orosz gazdaság a globális GDP 2 százalékát teszi ki, addig a szankciót kivető nyugati országok több mint a felét. Ezért nehéz érdemi ellencsapást tennie az oroszoknak. Amit látni, azaz például a gabonaszállítmányok útjának blokkolását a kikötőkben, az sem a nyugati országoknak fog igazán fájni, hanem azoknak a fejlődő országoknak, melyek nem is támogatták a szankciókat. Győrffy szerint épp ezért elképzelhető, hogy Putyin migrációs válság kiváltásával próbálhatja meg destabilizálni Európát, és ehhez lehet eszköz az élelmiszerháború.

Krekó Péter szerint is lehet egy olyan elvárás Moszkvában, hogy meg kell próbálni aláásni a nyugati közvéleményben Ukrajna támogatottságát. És elképzelhető, hogy miközben az élelmiszerellátási problémákért 99 százalékban Moszkva lesz felelős, de nem minden országban ez lesz az uralkodó narratíva, és lesznek politikusok, akik Brüsszelre hárítják majd az emelkedő energia- és élelmiszerárakat, az inflációt.

Szerinte ezeknek a hangoknak fél vagy egy év múlva jobb lesz az akusztikájuk: arra számít, hogy az európai társadalmakba beüt majd egy háborús fáradtság, már látni a jeleit, ahogy normalizálódik a háború, az emberek kevésbé követik a híreket, érzelmileg is elfordulnak tőle, és közben egyre jobban érzik majd a pénztárcájukon az áremelkedéseket. Akkor eljöhet majd azoknak a politikusoknak az ideje, akik a nyugat által kivetett szankciókat fogják majd okolni a kialakult helyzetért.

Győrffy ehhez azt tette hozzá, hogy érdemes emlékezni rá: a háború nélkül is rosszul néztek már ki a világgazdasági kilátások. Tíz évnyi nagyon intenzív növekedés után már megjelentek a lassulás jelei, majd jött a koronavírus, mellé pedig az infláció és a kamatemelések. És erre rakódott rá a háború.

Krekó hangsúlyozta, hogy nemcsak Magyarországról van szó: a francia elnökválasztáson például 42 százalékot kapott a Moszkvával kifejezetten jó kapcsolatot ápoló Marine Le Pen, de az olasz-osztrák szélsőjobb se veszített a támogatottságából a háború hatására, hiába ápoltak szoros kapcsolatot az oroszokkal.

Deák pedig azt emelte ki, hogy a Moszkvával szembeni szankciós politika fő korlátja, hogy az EU elment nagyjából a lehetőségei határaiig. Most még zajlik egy vita az olajembargóról, de szerinte azon felül már látni, hogy hirtelen már nem tudna az unió mit elővenni. Mint fogalmazott, ő nem tudna most mondani olyan intézkedést, amit a következő három hónapban még ki lehetne vetni Oroszországgal szemben, azaz az EU dolga az lehet majd, hogy kivárják, hogy az eddigi intézkedések hassanak.

A beszélgetés végén még röviden szóba került az orosz olaj- és földgázról való európai leválás kérdése, illetve hogy az egységes európai olajembargót jelenleg Magyarország látszik blokkolni. Deák András György szerint ugyan valóban nem világos, hogy az orosz olajról való magyar lemondásnak pontosan milyen költségei lennének, de azt látni, hogy alapvetően megvalósítható projektről van szó. Azaz politikai akarat kérdése az egész, nálunk viszont az jelenleg látványosan nincs meg hozzá.

Deák szerint ezzel a témával kapcsolatban sok kérdés felmerül, amit tényleg érdemes megfontolni, például hogy van-e értelme az ilyen feszített ütemű leválásnak, és ha az megtörténik, akkor milyen veszélyeket jelenthet, ha csak mi meg esetleg még pár ország maradunk rajta az orosz vezetéken. A kutató mindenesetre arra számít a német fordulatot is látva, hogy 3-4 éven belül sokkal kevesebb energetikai-gazdasági kapcsolat lesz az EU és Oroszország között, mint akár csak nemrég erre bárki számított volna, ez pedig szerinte valójában csak növelni fogja a konfliktusok kockázatát, és Európa most használja el épp a gazdasági szankciók eszközeit. És szerinte ez nemcsak Putyinról szól:

bizonyos taktikai kérdések megoldódhatnak Putyin távozásával, de a nagyobb, stratégiai kérdések nem fognak, és szerinte nem érdemes arra számítani, hogy egy nyugodt, konszolidált frontvonal alakul majd ki Ukrajna közepén.

Krekó is arról beszélt, hogy komoly politikai szándék esetén megvalósítható lenne az orosz energiáról való leválás, de ehhez képest 2014 óta azt látni, hogy a magyar kormány mindig eltúlozva értékeli az oroszokkal szemben kivetett szankciók hatását a magyar gazdaságra. Mint fogalmazott, a kormány retorikai szinten rendre felnagyítja ezt a kérdést, hogy fontosabbnak láttassa az oroszokkal való kapcsolatunkat, mint amilyen valójában, és ez működik is: korábbi kutatásokból látni, hogy a magyarok nagyon felülértékelik Oroszország gazdasági, politikai és katonai súlyát a valósághoz képest.

Valószerűtlen látvány fogad minket, amikor megérkezünk a Rákospalota kertvárosi részének, az úgynevezett Újfalunak a szélén lévő Lidl parkolója mellé:

egy hatalmas mező, pipacsokkal borítva.

Hamar kiderül, hogy nemcsak a budapesti mezőkön edzett szemem tartja különlegesnek a látványt, a térd fölé érő virágok között sétáló középkorú férfitól megtudjuk, hogy ő vállalkozóként sokat járja az országot, de ekkora egybefüggő pipacsmezőt nem nagyon látott még. „Mindenhol gondoltam, csak Pesten nem” – mondja erről.

Mert hiába látogattunk oda a létező legkevésbé mezőjáróbarát időpontban, azaz hétfő kora délután, a rétre folyamatosan érkeznek az emberek. Vannak, akik az autóból látják meg a vöröslő virágtengert, és megállnak körbenézni, mások pedig ismerősöktől hallottak a különleges jelenségről, és ezután döntöttek a látogatás mellett.

A pipacsokba boruló rét még a helyieket is meglepte, ez ugyanis emberemlékezet óta az első év, amikor ilyesmi történik itt. A nagyobb földdarab egykori TSZ-föld, a rendszerváltás után is sokáig mezőgazdasági területként használták, még látni is itt-ott a korábbi évek búzatermesztésének maradványnövényeit, de pár éve parlagon van, és az idei évre behordta a szél a pipacsmagokat, a jelek szerint rendkívül sikeresen.

Csehország Ukrajna négy-öt legnagyobb hadianyag szállítója közé tartozik - jelentette ki Tomás Kopecky, a cseh védelmi miniszter helyettese a CTK hírügynökség által szombaton közölt beszélgetésben.

"Az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába sok milliárd korona értékben küldött Csehország fegyvereket és hadianyagot" - mutatott rá Tomás Kopecky, de pontos adatot nem kívánt mondani.

A cseh kormány már az első hetekben több mint hárommilliárd korona értékben hagyott jóvá katonai segítséget, és a lakossági gyűjtésből további több mint egymilliárd korona jött össze. "Más forrásokból ennek a többszörösét" küldte eddig Csehország Ukrajnába - fejtette ki a miniszterhelyettes szintén konkrétumok nélkül.
Tomás Kopecky azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött hadianyagban szinte az összes fegyvernem és hadianyag megtalálható, a gránátvetőktől kezdve a nehézfegyverekig.

A miniszterhelyettes szerint az Ukrajnának szánt hadianyag- és fegyverszállításokat a csehek már tavaly év végén elkezdték szervezni, amikor világossá vált, hogy Oroszország katonai egységeket csoportosít át az ukrán határ közelébe. A háború kitörésekor már kész volt annak a hadianyagnak a jegyzéke, amely a cseh cégek rendelkezésére állt, és már csak a kulcsfontosságú finanszírozást kellett megoldani. Tomás Kopecky ekkor állítása szerint közvetlen kapcsolatba lépett a prágai ukrán nagykövettel is, és a diplomácia képviselet ezt követően speciális alapot hozott létre, amelyben rövid idő alatt 1,2 milliárd korona gyűlt össze a cseh lakosság és a cégek adományaiból.

Az Ukrajnának eddig küldött hadianyag és fegyverszállítások pontos értékét a minisztérium nem kívánja nyilvánosságra hozni. "Nagyon méltányos összegről van szó. Abszolút számokban az Ukrajnának küldött hadianyag-szállításokban a négy-öt legnagyobb szállító között vagyunk" - szögezte le a cseh védelmi miniszter helyettese. Nagyra értékelte, hogy a fegyverszállítások terén Csehország nagyon jól együttműködik Lengyelországgal, Szlovákiával és a balti államokkal. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott hadianyag- és fegyverszállításokat folytatni kell. (MT)

A német és az olasz kormányok azt közölték az országaikban működő energiavállalatokkal, hogy vásárolhatnak földgázt Oroszországtól a Moszkva által elvárt módon, és ezzel nem fogják megsérteni az uniós szankciókat. Erre a Reutersnek nyilatkozó források szerint azután került sor, hogy a két kormány az Európai Bizottságtól kapott jóváhagyást.

Moszkva április óta követeli a Gazpromtól vásárolt gáz ellenértékét rubelben, de ez nem azt jelenti, hogy a nyugati energiakereskedőknek tényleg rubelben kéne fizetniük: korábban részletesen is bemutattuk, hogy a vevők továbbra is az eredeti szerződésekben rögzített euróban és/vagy dollárban fizethetnek, de ezentúl ezt egy új számlára kell elhelyezniük, amit a vevő a saját nevén nyit a Gazprombanknál. Ez lenne az úgynevezett K számla a rendelet szövege szerint. A Gazprombank a K számlán lévő devizát az orosz jegybanknál átváltja rubelre. Az így rubelesített összeg átkerülne a vevő egy másik számlájára, és innen már rubelben lehet kifizetni a gáz ellenértékét.

A kezdetektől nem volt világos, hogy ha ezzel együttműködnek a nyugati energetikai cégek, akkor megsértik-e a szankciókat, és ezzel kapcsolatban az EU sem adott ki világos állásfoglalást. A Bizottság által kiadott nem kötelező érvényű dokumentum arra figyelmeztette a kormányokat, hogy lehet, hogy megsértik vele a szankciókat. Azóta megjelent egy nyilvános állásfoglalás is, ami szintén nem fogalmazott egyértelműen, emiatt is írtuk április végén, hogy képmutatásban egymásra talált Moszkva és Brüsszel.

Mindenesetre Lengyelország, Bulgária és Finnország azóta nem volt hajlandó Moszkva igényei szerint fizetni, és le is kapcsolták már a gázszállítmányukat az oroszok, míg Szijjártó Péter korábban arra utalt, hogy Magyarország úgy fog fizetni, ahogy azt az oroszok elvárták. Az MVM következő esedékes fizetése épp vasárnap, május 22-én lesz.

A Reuters cikke szerint az EU kommunikációja végig ködös volt ebben a kérdésben, zárt ajtók között ugyanakkor uniós tisztviselők azt tanácsolták az energetikai cégeknek, hogy ne nyissanak rubel alapú számlát a Gazprombankban. Ám a hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint az uniós figyelmeztetések és tanácsok szándékosan annyira felületesek voltak, hogy könnyen meg lehessen kerülni azokat. Azaz egy olyan helyzetet akartak létrehozni, Brüsszelben melyben lehet egyrészt mondani, hogy a Bizottság Moszkva szándékaival ellentétes javaslatot tett, ugyanakkor mégis maradt tér arra, hogy aki Moszkvától akar gázt venni, az megtehesse.

A Reuters két forrása is azt mondta, hogy Berlin azt közölte a német gázimportőrökkel, hogy nyithatnak rubelszámlákat a szankciók megsértésének veszélye nélkül mindaddig, amíg a Gazprombanknak nem rubelben utalnak. A hírügynökség forrásai szerint az orosz gáz legnagyobb regionális vásárlójának számító Németország végig az EU vezetésével szorosan koordinálva járt el.

Egy magasrangú olasz kormányzati forrás is megerősítette a hírügynökségnek, hogy az olasz kormány kapcsolatban volt az Európai Bizottsággal, és megerősítést kaptak azzal kapcsolatban, hogy hogyan vásároljanak orosz földgázt úgy, hogy az jogszerű legyen. Ez még azelőtt megtörtént. hogy kedden az olasz energetikai vállalat, az Eni bejelentette, hogy két számlával, egy euró, illetve egy rubelalapú számával kezd el kereskedni.

Az olasz miniszterelnök, Mario Draghi múlt héten szürke zónának nevezte a kérdést, hogy vajon egy ország megsérti-e a szankciós szabályokat, ha az orosz elvárásoknak megfelelően fizet a gázért.

A Baptista Szeretetszolgálat az oldalán jelentette be, hogy 57 éves korában meghalt Szenczy Sándor, a szervezet alapítója, emeritus elnöke.

A szeretetszolgálat oldalán található életrajz szerint Szenczy 1865-ben született Sajószentpéteren. Az életrajz szerint Szenczynek balhés tinédzserkora volt, a Nyugati pályaudvaron lévő vagonokban lakó banda tagja volt, és a viharos éveknek a katonaság vetett véget, ekkor tért meg.

A Református Teológián elvégzett három évfolyam után a Baptista Teológián fejezte be tanulmányait. Lelkészi hivatását 1994-ben kezdte Velencén, ahol az alig több mint tízfős gyülekezet egy szűk évtized alatt százfősre nőtt a keze alatt.

„A Baptista Szeretetszolgálatot 1996-ban hozta létre. Az alapítvány ma hazánk egyik legnagyobb humanitárius szervezete, amely a világ huszonöt országa mellett Magyarországon is nagy szervezetté nőtt. Sándor és családja lakott és segített már Koszovóban, Vietnámban, Jordániában, Sri Lankán, Kambodzsában. Észak-Koreába, Csecsenföldre, Irakba és egyéb „forró” válságövezetekbe sokszor inkább egyedül utazik. Munkája során találkozott államok vezetőivel, köztük három amerikai elnökkel is, tartott imaórát a Pentagonban és a kambodzsai dzsungel közepén.”

A hvg.hu felidézi, hogy Szenczy 2007-ben külügyminiszteri díjat kapott, 2015-ben pedig a Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozatát vehette át.

Kikötött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) a Boeing CST-100 Starliner nevű kísérleti űrkapszulája szombat hajnalban.

Az asztronauta nélküli űrhajó 24 órával korábban indult el a floridai Cape Canaveral-i űrközpontból. Egy Atlas V típusú rakéta emelte a magasba akkor, és mintegy 30 perccel később Föld körüli pályára állt. 2019-ben ezen a ponton hiúsult meg a Starliner kísérlete szoftverhiba miatt. Így most ez volt az első sikeres felbocsátási kísérlet. A Starliner az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) számára 225, a Boeing cég számára 130 kilogramm tömegű rakományt vitt az ISS-re.

Az űrhajó a tervek szerint 4-5 napot tölt el az ISS-en, a Földre visszatérve ejtőernyő segítségével landol majd az új-mexikói sivatagban.

Ha az egész kísérlet sikeres lesz, akkor a NASA újabb eszközre tesz szert, amellyel az Egyesült Államokból fel lehet jutni az ISS-re. Az űrsiklóprogram leállítása után ugyanis csak orosz Szojuz űrhajókkal tudták ezt megtenni, most viszont Elon Musk milliárdos cégének Falcon 9 rakétáját és Crew Dragon űrhajóját használják. (MTI)

Drámai körülmények között nyert az Everton a Crystal Palace ellen az angol Premier League csütörtöki játéknapján, és a 3-2-es győzelemmel eldőlt, hogy jövőre is az első osztályban maradhatnak. A felfokozott hangulatot jellemzi, hogy a lefújás után úgy rohantak be a hazai szurkolók a pályára, mintha bajnoki címet ünnepelhetne a csapat.

De az izgalmak a meccs után sem értek véget: hajnali fél háromkor az Evertonban játszó Richarlison ugyanis Twitteren üzent a meccset közvetítő ex-liverpooli Jamie Carraghernek, hogy „mossa ki a száját” ha róla és az Evertonról beszél. Majd hozzátette, hogy nem tiszteli őt, és az egészet egy szar emojival zárta le.

A brazil támadót minden bizonnyal az háboríthatta fel, hogy a Sky Sports-on futó közvetítésben a focista karrierjét a városi riválisnál töltő Carragher arra utalt, hogy Richarlison csak színleli a sérülését, ezzel húzva az időt.

Carragher péntek délelőtt reagált, közölve, hogy igazából eléggé tetszik neki ez az egész, és ha lett volna Twitter akkor, amikor még ő volt játékos, biztos, hogy elég sokszor szólt volna be így a szakértőknek.

Az északnyugati Észak-Rajna-Vesztfália tartományban három helyen pusztított tornádó: Paderbornban, Lippstadtban és Höxter egyik kerületében, Lütmarsenben, valamint voltak heves viharok Észak-Rajna-Vesztfália más részein és más tartományokban is.

A sérülések közül 43 Paderbornban történt. Ott több ember állapota súlyos, egyé pedig életveszélyes, őt helikopterrel a bielefeldi kórházba szállították.

Bajorországban 14-en sérültek meg, köztük több iskolás gyerek egy faházban.
Számos fa kidől, anyagi kár keletkezett főleg épületekben, és a vihar után jelentős mennyiségű törmeléket és szemetet kell eltakarítani - közölte a rendőrség. (MTI)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi közlése szerint legalább 12 országból már több mint 80 esetben mutatták ki a majomhimlőt emberekben. A WHO szerint valószínűsíthető, hogy hamarosan még több esetről tudunk majd.

Már kilenc európai országban, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában is kimutatták a betegséget, amely főleg Közép- és Nyugat-Afrika kevésbé lakott részein szokott jelen lenni.

Az egészségügyi hatóságok szerint a majomhimlő az emberekben jellemzően enyhe-közepes megbetegedést okoz, és a legtöbben pár hét alatt teljesen felépülnek. A vírus nem terjed könnyen emberről emberre, ezért a hatóságok a tömeges megbetegedés kockázatát még mindig nagyon alacsonynak tartják.

A vírus ellen nincs külön oltás, ugyanakkor a hagyományos himlőoltás 85 százalékos védelmet jelent, mivel a két vírustörzs eléggé hasonlít egymásra.

Európából eddig Nagy-Britanniából, Spanyolországból, Portugáliából, Németországból, Belgiumból, Hollandiából, Franciaországból, Olaszországból és Svédországból jelentettek eseteket.

A WHO pénteki közleményében azt írta, hogy a vírus jelenlegi felbukkanása atipikusnak mondható, és együttműködnek az adott országok hatóságaival, hogy kiterjesszék a vírus követését, és támogassák azokat, akik megfertőződtek. A WHO egyben figyelmeztetett arra, hogy nem szabad stigmatizálni azokat, akik elkapták a vírust, mivel ez elriaszthat embereket attól, hogy orvosi segítséget kérjenek, ez pedig a betegség terjedését segítheti.

A WHO európai igazgatója, Hans Kluge a betegség további terjedésére számít a nyári tömegrendezvények miatt. Elmondta azt is, hogy az ismert esetek között csak egyetlen egy valaki volt, aki nemrég olyan országban járt, ahol a vírus rendszeresen jelen van. (BBC)

Oroszország leállította szombaton reggel a gázszállítást Finnországba a két fél közötti pénzügyi vita miatt - közölte a Gasgrid finn állami gázhálózat-fenntartó vállalat. A fejlemény várható volt a Gasum finn gázszolgáltató előző napi közlése alapján.

A pénzügyi vita lényege, hogy a Gazprom orosz állami gázipari vállalat rubelben követeli a számlakiegyenlítést.

Mika Wiljanen, a Gasum igazgatója kijelentette pénteken, hogy felkészültek erre az eshetőségre, és intézkedtek, hogy ne legyenek fennakadások a finn gázszolgáltatásban. Hozzátette, hogy alternatív beszerzési forrásokat találtak, ideértve a Finnországot Észtországgal összekötő Balticconnector vezetéket.

A földgáz a finn energiaszerkezet öt százalékát teszi ki, és eddig kizárólag Oroszországból érkezett. A Gasum saját közlése szerint az egyedüli finn cég, amely közvetlenül a Gazpromtól vásárolja az energiaforrást.

Jukka Leskelä, a Finn Energiaipari Szövetség elnöke az STT finn hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy nem számítanak ellátási problémákra a nyáron, "őszig, illetve télig pedig még sok idő van". "Számos vállalkozás óvintézkedéseket tett, és helyettesítőket keresnek az orosz gázra" - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben "barátságtalan" országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. A Gazprom április 27-én már leállította la gázszállítást Bulgáriába és Lengyelországba, miután a két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni. (MTI, Reuters)

A 2024-es olimpia után Párizsban lezárhatnak két sávot az autóforgalom elől a belváros mellett elhaladó körgyűrűből, hogy ezzel csökkentsék a lég- és a zajszennyezést, írja a Bloomberg.

A terveket szerdán jelentette be Párizs polgármestere, Anne Hidalgo, akinek régi terve volt, hogy radikálisan átalakítsák a Boulevard Périphérique nevű városi körgyűrűt, ami a dugókról és a légszennyezésről ismert. A polgármester szerint a szürke gyűrűből egy zöld gyűrűt fognak csinálni: mindkét oldalon egy-egy sávot a taxiknak, buszoknak és a mentőknek, rendőröknek, tűzoltóknak lehet csak használni. A tervek szerint irányonként a jelenlegi négy sáv helyett három-három sáv marad majd meg, a felszabaduló 10 hektárnyi területre pedig fákat fognak telepíteni.

A városvezetés ezen kívül gondolkozik azon, hogy 2030-ra további sávokat zárjanak le, hogy még több terület jusson a természetnek, illetve a bicikliseknek, de ebben még nem született döntés.

Hidalgo szerint szükség van ezekre a változásokra, mivel a szennyezés jelenlegi mértéke egyszerűen nem elfogadható. Hangsúlyozta, hogy a körgyűrű alapvető infrastruktúra, de 500 ezer közelben élő ember van kitéve az állandó lég- és zajszennyezésnek.

A körgyűrűt 1973-ban adták át, és azóta kritikák tárgya, mivel hatalmas forgalmat generál, rendszeresek a komoly dugók. Ráadásul más világvárosokhoz képest a Périphérique sokkal közelebb fekszik a városközponthoz, azaz az átmenő forgalmat is egészen belülre szívja. Ráadásul megnehezíti az átkelést is, elvágva egymástól a külsőbb kerületeket és Párizs történelmi belvárosát.

Hidalgo többek között épp a körgyűrű átalakításával kampányolt 2020-ban az újraválasztásért, de a szocialista polgármester eleve komoly erőket fektet az autóforgalom visszaszorításába, és a célja egy sokkal gyalogosbarátabb város létrehozása.

A lap megjegyzi, hogy a tervek kifejezetten népszerűen a körgyűrűn belül, a kívül eső negyedekben azonban közel sem ennyire jó a megítélése, mivel sokan attól tartanak, hogy az autóforgalom egy jelentős része így kijjebb, hozzájuk közel terelődik majd át.

Honlapján jelentette be a litván energiaügyi minisztérium, hogy a Nord Pool európai áramtőzsde leállítja az egyetlen balti importőrétől, az Inter RAO-tól származó orosz villamosenergia kereskedelmét. Ez azt jelenti, hogy vasárnaptól Litvánia teljesen le lesz vágva az orosz energiaforrásokról, sem áram, sem kőolaj, sem földgáz nem érkezik majd az orosz piacról az országba.

Az ország energiaügyi minisztere, Dainius Kreivys hangsúlyozta, hogy ez nem csak az energiafüggetlenség felé tett fontos lépés, de egyben szolidaritásuk jele is Ukrajnával. „Le kell állítani az orosz háborús gépezet finanszírozását” – tette hozzá a miniszter.

A miniszter egyben kiemelte azt is, hogy elérhető a teljes energiafüggetlenség Litvánia számára, csak ehhez szinkronizálni kell a rendszereiket, és a tervek szerint helyben előállított zöld energiával tudják majd kielégíteni az ország áramigényét, sőt, még áramexportőrré is válhatnak.

Az ország földgáz-igényét amerikai LNG-vel látják el, míg áramot jelenleg Svédország, Lettország és Lengyelország felől is kapnak. Az ország egyetlen olajimportőre, az Orlen Lietuva már több mint egy hónapja jelezte, hogy nem hajlandóak többé orosz kőolajat venni.

Pénteken egy félmeztelen nő rohant be Cannes-ban a vörös szőnyegre a Palais des Festivals épülete előtt, aki az ukrán nőkkel szemben elkövetett orosz erőszak miatt tiltakozott.

A nő testére ukrán nemzeti színek voltak felfestve, és angolul a "STOP RAPING US", azaz a ne erőszakoljatok minket! felirat. A nőt a biztonsági őrök körbekerítették egy kabáttal, majd kivezették. A Reuters beszámolója szerint mindez annyira gyorsan történt, hogy még a zenekar sem hagyta abba a zenélést. A helyszínen amúgy Idris Elba és Tilda Swinton főszereplésével készült Three Thousand Years of Longing című film világpremierje zajlott éppen.

Már három fesztivál közölte, hogy mégsem lép fel náluk a világ egyik leghíresebb női dj-je, az orosz Nina Kraviz, akit azért ért sok kritika, mert nem nagyon szólalt meg az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

Kraviz napjaink egyik legnagyobb orosz popsztárja a világban, és igazán a TIME magazin május közepi cikke után lett körülötte forró a levegő: egyrészt ekkor került elő több korábbi, még a háborút megelőz posztja is, melyeket Putyin melletti kiállásként lehetett olvasni, másrészt pedig nem ítélte el nyilvános az oroszok által indított háborút, hiába kérte erre az elektronikus zenei színtér számos ukrán és orosz előadója.

Nemrég a rotterdami Clone Distribution kiadó is közölte, hogy megszakítják a kapcsolatot Kraviz kiadójával, a Trip Recordings-szal az eltérő etikai-erkölcsi álláspontjuk miatt.

A TIME információi szerint azóta egy detroiti, egy hágai és egy német fesztivál jelentette be, hogy Kraviz mégsem lép fel náluk.

A dj-vel/énekesnővel szemben felmerülő kritikák közt egy 2014-es Instagram-poszt kap kiemelt figyelmet, melyen Kraviz a Coachellán egy kivágott Putyin-figurával látható, nem sokkal a Krím megszállása után. Kraviz ügynöke szerint amúgy a kartonputyint a fesztiválon osztogatták, és számos fesztiválozó készített közös fotót vele.

Amikor idén februárban Putyin utasítására az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát, Kraviz megosztott egy rövid videót, amire a Béke! feliratot írta ki oroszul, de posztját már akkor is többen kritizálták, azt állítva, hogy a popsztárnak ennél határozottabban kellett volna elhatárolódnia az orosz agressziótól.

Kraviz ezen a héten ismét megszólalt a háborúval kapcsolatban, és Instagramon azt írta, hogy az erőszak minden formáját elítéli, és a békéért imádkozik. Fáj neki, ha ártatlan emberek halálát látja.

A TIME megjegyzi, hogy Kraviz még számos európai fesztivál fellépője, a tervek szerint nemsokára Belgiumban és Londonban is színpadra léphet majd.

Komoly kampány indult pénteken a HSBC óriásbankkal szemben, hogy menessze egyik vezető tisztviselőjét, aki egy konferencián megalapozatlannak és harsánynak nevezte a klímaválsággal kapcsolatos figyelmeztetéseket, és arra panaszkodott, hogy olyasvalamivel kell emiatt sokat foglalkozzanak, ami 20 vagy 30 év múlva történhet csak meg.

A Financial Times által szervezett csütörtöki konferencián Stuart Kirk Londonban a "miért nem kell a befektetőknek aggódniuk a klíma miatt" címmel adott elő, és a Guardian beszámolója szerint Kirk többek között arról beszélt, hogy a megalapozatlan, harsány, apokaliptikus, pártos figyelmeztetések mindig tévesek.

A HSBC vezető elemzője kiemelte, hogy az emberek csodálatosak képesek alkalmazkodni a változásokhoz: „Kit érdekel, ha száz év múlva Miami hat méter mélyen lesz a tengerszint alatt? Amszterdam is hat méterrel van a tengerszint alatt, és igazán csodás hely” – mondta el például.

A Guardian kiemeli, hogy Kirk éppen akkor mondta mindezt el, amikor pusztító hőséghullám tombol Indiában, és amikor napról napra jelennek meg súlyos előrejelzések a klímaváltozás következtében várható halálesetekről, a mezőgazdaságot sújtó károkról, víz- és energiahiányról.

Kirk amiatt sincs oda, hogy ennyire sokat kell ezzel foglalkozniuk: „25 éve vagyok a pénzügyi szektorban, és mindig akadt valami őrült, aki a világvégével riogatott. De ami zavar, az a munka mennyisége, amit most ezek az emberek rám kényszerítenek. A szabályozás mennyisége, ami ömlik ránk, a csapatomra és a HSBC-nél dolgozó emberekre, akik a klímaváltozással fakadó pénzügyi kockázatokkal foglalkoznak”.

Kirk 11 hónapja vezeti a HSBC eszközkezelőjének felelős befektetésért felelős részlegét, és arról beszélt, hogy bankjukat egyszerre fenyegeti a kripto, az amerikai szabályzóhatóságok, ott van Kína is problémaként, növekszik a lakhatási válság, mennek fel az alapkamatok, elszabadult az infláció, és erre azt mondják neki, hogy valami olyasmivel foglalkozzanak, ami 20-30 év múlva történhet meg. Szerinte ez teljes aránytévesztés.

A brit lap beszámolója szerint komoly kampány indult, hogy menesszék az elemzőt, többek között a fenntartható pénzügyi rendszerét lobbizó Bank on our Future adott ki ezzel kapcsolatban közleményt.

Kirk szavaitól elhatárolódott már a HSBC eszközkezelő részlegének vezérigazgaótja, Nicolas Moreau, aki hangsúlyozta, hogy az elemző szavai nem tükrözik sem a részleg, sem a bank álláspontját, és kiemelte, hogy elkötelezettek abban, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljanak. Egyben közölte, hogy a klíamváltozást az egyik legsúlyosabb vészhelyzetnek tekintik, amivel a bolygónak szembe kell néznie.

Kirket hiába kereste a Guardian, nem reagált a lap érdeklődésére. A HSBC szóvivője nem válaszolt az azzal kapcsolatos kérdésekre, hogy éri-e büntetés az elemzőt, ahogy az sem derült ki, hogy a bankban látta-e bárki előre Kirk prezentációját, és jóváhagyták-e azt.

Az orosz-ukrán háború következtében fenyegető élelmiszerválságra a világ sok országában próbálnak reagálni, a magyar kormány például március elején jelentette be, hogy május 15-éig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih), és ha az exportra tervezett mennyiség veszélyezteti a magyarországi ellátást, akkor az állam közbelépve megvenné a gabonát.

A Népszava ugyanakkor most megkérdezte az agrárminisztériumot, hogy mekkora mértékben tartottak itthon gabonát, és kiderült, hogy eddig semekkorában: a minisztérium válasza szerint a rendelkezés bevezetése óta összesen mintegy 3 millió tonna termény exportját jelentették be, korábbi évek azonos intervallumában is ennyit szoktak, nem volt indokolt az elővásárlási jog gyakorlása.

A bejelentési kötelezettséget a kormány nemrég július közepéig meghosszabbította. A Népszava rákérdezett arra is, hogy várható-e további hosszabbítás, de erre nem válaszolt egyelőre a minisztérium.

Közleményt adott ki a román külügyminisztérium, mely szerint Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal, írja az MTI.

Péntek este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium egyik államtitkára Magyarország bukaresti nagyköveténél emelt kifogást az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin egy aznapi magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzése ellen, amelyben a köztársasági elnök arról számolt be, hogy Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott.

"Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont" - írta közösségi oldalán Novák Katalin.

A román külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozva úgy értékelte: egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban.

"A magyar etnikumú román állampolgárok önazonosságával kapcsolatos - etnikai, kulturális, vallási és nyelvi - jogok tiszteletben tartásának felelőssége elsősorban Romániára hárul, amelynek állampolgárai, rokon államként (anyaországként) Magyarország legfeljebb a kulturális kapcsolatok megerősítésében lehet érdekelt, miként arra a Velencei Bizottságnak a Nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról 2001-ben kiadott Jelentése, illetve az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a Szuverenitás, felelősség és nemzeti kisebbségek című 2001-es nyilatkozata is rámutat" - olvasható a bukaresti közleményben.

A román külügyminisztérium szerint ily módon a magyar köztársasági elnök nyilatkozata nem felel meg az európai szabványoknak és nincs összhangban sem az 1996-ban Temesváron megkötött magyar-román alapszerződés, sem a húsz éve aláírt magyar-román 21. századi stratégiai partnerségi nyilatkozat szellemével.
Románia továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy pragmatikus kapcsolatokat ápolhasson Magyarországgal, a román és magyar állampolgárok érdekében, etnikumuktól függetlenül - idézi az MTI a román külügyi közleményt.

A megszokott fideszes üzenetekhez képest kifejezetten keményen beszélt Schmidt Mária az orosz-ukrán háborúról, illetve az oroszok felelősségéről az amerikai konzervatívok Budapestre szervezett konferenciáján, a CPAC-on, de azért a legkeményebb kritikát ezúttal is Németország kapta. (Arról, hogy mi is ez az egész rendezvény, ebben a cikkünkben lehet olvasni.)

A kormánypárthoz közeli történész/milliárdos 15 perces beszédét alapvetően a nemzeti identitás kérdése köré építette fel, és már viszonylag hamar látványosan eltért a fideszes közbeszédben megszokott panelektől, amikor azt mondta, hogy „a nemzeti identitás megéléséhez való jog az, ami az orosz-ukrán háborúban oly elszánttá teszi az ukránok ellenállását. Mert ők is hazájukért, függetlenségükért és szuverenitásukért harcolnak”.

Beszédének első fele alapvetően egy történeti összefoglaló volt, 1848-tól 1956-on át 1989-ig, majd áttért gyakran emlegetett témájára, hogy míg az államszocializmusban már a 70-es évekre mindenki bőven végzett a marxizmusból, nem tudtuk, hogy a vasfüggönyön túl közben átvették a marxisták a hatalmat. Ezért aztán 1990 után sorra „neoliberális marxisták” azt gondolják tökéletes társadalomnak, amit a technologzimus és a tudományizmus ural és a szakértőkrácia vezet. És ez az ideológia mára világnézete, valláspótléka lett a nyugati balliberális megmondóknál.

Szerinte a nyugatiak első dolga volt, hogy a kommunistáktól 1989 után, még az első szabad választás előtt felvásárolták a teljes magyar médiát, és mindenhol bebetonozták a régi marxista gárdát. „És bár az első szabad választást a nemzeti antikommunista tömb nyerte meg, kormányra nem tudott hatalomra is szert tenni, mert minden a posztkommunisták kezében maradt, és a nyugat is őket támogatta.” – mondja Schmidt, aki szerint Orbán 2010 után lépésről lépésre szerezte vissza Magyarország önrendelkezését: „az elmúlt 12 évben újból magyar kézbe kerültek a közszolgálatások, a média és a bankok fele, ami megerősítette nemzeti szuverenitásunkat.”

De mégis baj van, mert közben az utóbbi években az EU birodalommá akar átalakulni. Schmidt magyarázata szerint ugyan korábban a hasonló föderalizáló tervek mögött a németek szándékait vélhettük felfedezni, de az orosz-ukrán háború kitörése után az uniós bürokraták már önszorgalomból, német ösztökélés nélkül rendelik alá az európai értékeket a globális gazdasági érdekeket megjelenítő lobbiknak, nemzetközi intézményeknek és a hiperprogresszív agytrösztök uralmának. Azaz Európán kívüli érdekek kijáróivá alacsonyodtak le.

Korábban a régió országai Schmidt szerint a történelmükből a szuverenitásukra leselkedő legnagyobb veszélyként a német és az orosz birodalmi törekvéseket azonosították, különösen a kettő együttmozgásától tartottak.

„Németország azonban a szemünk láttára tűnt el a térképről. Katonailag nincs, politikailag eljelentéktelenedett, gazdaságilag harakiri üzemmódba helyezte magát. Mert identitását, kultúráját és büszkeségét réges rég feladta. A német politikai elitnek nincs tekintélye, ezért nem is számít a véleménye. 1949 óta nem volt olyan német kancellár, akit ennyire semmibe vettek volna, mint a mostanit” – foglalta össze Schmidt, akitől egyáltalán nem idegen, hogy Németországgal szemben fogalmazzon meg kritikákat.

Schmidt szerint az oroszok „szörnyű háborújukkal” vissza akarják kapni azt, amiről azt gondolják, hogy az övék: „Putyin nem a jövőt akarja megnyerni, hanem a múltat akarja kiigazítani. Nem a világot akarja megváltoztatni, még csak nem is az erőviszonyokat akarja módosítani, hanem a történelemkönyveket akarja újraírni. Közben épp most iratkozik ki Európából” – mondta Schmidt, aki szerint a kialakult új helyzet Európában veszélyt jelent Magyarország szuverenitására is.

És míg az Egyesült Államokra korábban mindig támaszként és barátként tekinthetett Magyarország, most egy hiperprogresszív, birodalomépítő USA-t látni. Pedig Schmidt szerint Trump idején már elhihettük, hogy vége a demokráciaexportnak, most azonban „a Biden-adminisztráció még a rossz emlékű Obama-éveken is túltesz kulturális imperializmusának intenzitásával és kíméletlen birodalmasító politikájával”.

Közben pedig az EU korábban békét, jólétet és egyenlő döntéshozatalt ígért, ehhez képest most fegyverszállítmányokról és szankciókról beszélnek. Olyan szankciókról, melyek lenullázzák az európai gazdaságot, de az oroszoknak alig, míg az Egyesült Államoknak egyáltalán nem fájnak.

Schmidt szerint az EU a legitimitásával játszik, ha a békét, a prosperitást és az egyenlőséget feladja. A végén még annyit tett hozzá, hogy Magyarország határozottan képviseli érdekeit az Unión és a NATO-n belül, és ez néha kényelmetlen, felidegesíti szövetségeseinket és kiidegeli barátainkat, de erre kötelez a szuverenitás védelme szerinte.

Bizottságról bizottságra járt szerdán Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben: az alaposan átszabott portfólióval megbízott miniszter délelőtt a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén reagálhatott arra, hogy elvették tőle a titkosszolgálatok felügyeletét, majd a kulturális bizottság előtt beszélhetett arról, mit tervez kezdeni a belügy az oktatással, végül jött kora délután a népjóléti bizottság, ahol a szintén újonnan megkapott területtel, az egészségüggyel kapcsolatos elképzeléseit adhatta elő.

A Belügyminisztérium már az előző ciklusban jóval nagyobb szerepet kapott az egészségügy irányításában, a koronavírus-járvány betörése után az események után kullogó Kásler Miklós vezette Emmi helyett kaptak meg feladatokat, míg az új kormányzati struktúrában már teljesen Pintér tárcája alá kerül majd a terület.

Pintér miniszterjelölti beszédében hangsúlyozta, hogy mind az egészségügy, mind a szociális ügyek terén jó alapokra építkezhet majd, melyeket Balog Zoltán és Kásler Miklós miniszterek tettek le, és a miniszter szerint ezt a folytonosságot biztosítja majd Rétvári Bence miniszterhelyettesként vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság megmaradó szerepe.

Majd szándékosan egy rendőri-katonai kifejezést behozva, azt mondta, hogy törzsi vezetésre készül, azaz mindenki javaslataira és hozzájárulásaira szükség lesz az eredményes munkához, ugyanakkor ha döntés születik, azt onnantól mindenkinek a sajátjaként kell képviselnie. Kitért arra is, hogy a járvány idején, az Operatív Törzs társvezetőjeként már szerzett tapasztalatokat az egészségügy működéséről, és ugyan mióta kiderült, hogy a belügy alá kerülhet az egészségügy, furcsa kérdéseket kapott, ezért itt is megerősít: nem kíván gyógyítani, nem akar a gyógyítómunkában közvetlenül részt venni. Helyette szervezni szeretne, rendszereket kialakítani, lehetőségeket és ismereteket megosztani az orvosokkal, hogy ez aztán jobb egészségügyi ellátáshoz vezessen.

Pintér ezután egy “érdekes statisztikát” vett elő, mely szerint Magyarországon a betegségben történő élethossz ugyanannyi, mint Nyugat-Európában. De van egy másik statisztika is: az egészségben eltöltött idő lényegesen alacsonyabb nálunk, mint a nyugati országokban. A belügyminiszter szerint ebből kétféle következtetést lehet levonni: ha az első adatra figyelünk, akkor mondhatjuk azt, hogy az egészségügy nagyjából hasonló színvonalon van nálunk, mint a nyugati országokban. De a második adat azt mutatja, hogy nem teljesít megfelelően a magyar egészségügy abban, hogy az egészséges élethosszt növelni tudjuk. A magyar nőknél 7-10 év a különbség a nyugati nőkhöz képest, a férfiaknál meg annyival magasabb, hogy Pintér a felső határt inkább nem is merte kimondani.

Szerinte ezen javítani kell a megelőzési és az igazgatási rendszer fejlesztésével, de szükség lesz a civil szervezetek és az állampolgárok együttműködésére is. A belügyminiszter külön kiemelte, hogy bár a férfiaknál már csökken, de a nőknél még mindig nő a dohányosok aránya, és hasonló statisztikák vannak az alkoholfogyasztásról is.

Pintér a terveiről nem mondott sok konkrétumot, a járvány során megszerzett tapasztalatok kérdése szinte egyáltalán nem került szóba, de azt hangsúlyozta, hogy az irányítási és a felelősségi szabályok átláthatósága a cél, és az Emmi által elkezdett nemzeti egészségügyi programot folytatják. Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény, amit a járvány alatt, villámgyorsan fogadott el a parlament, Pintér szerint jól vizsgázott, és az orvosok, orvosvezetők is támogatták, ugyanakkor a szakdolgozók és diplomás szakdolgozók terén van még mit javítani, ezért itt további tárgyalásokat terveznek.

A belügyminiszter kiemelte azt is, hogy a hálapénz kivezetése megtörtént ugyan, de sokan nem veszik figyelembe a jogszabályt, van egy orvosi réteg, amely megpróbálja kijátszani a szabályokat. Velük szemben rendőri eszközök bevonásával kívánnak eredményeket elérni, mert az értékítélete szerint itt vesztegetésről van szó, és a hálapénz rákos daganat az egészségügyben.

Pintér huszonpár perces beszédében legtöbbet az átláthatóság növelését és a hatékonyság növelését emlegette: ehhez az intézményi gazdálkodás, a források felhasználásának ellenőrzését tervezik javítani, és emellett nagyobb hangsúly jutna a szervezetek és az orvosok munkájának minősítésére is.

A belügyminiszter bedobott még röviden pár elképzelést, például hogy

• az alapellátást jobban illesztenék a szakellátáshoz,
• az ügyeleti rendszert racionalizálnák, ami a várólisták rövidítésében is segíthet,
• a járvány idején bevezetett digitális regisztrációs és időpontadási rendszert vezetnék be a krónikus betegek ellátásában is,
• a mesterséges intelligenciát bevonnák a diagnózisok felállításába,
• fejlesztenék az EESZT-rendszert, és reményei szerint egy rendszeren belül lehetne majd mindent látni a megelőző tevékenységektől a háziorvosi ellátáson át a kezelésekig és a terápiáig, ráadásul a tapasztalatok betegségek szerint általánosíthatóak is lesznek,
• a telemedicina erősítésével javítanák a háziorvosi ellátást is.

A népjóléti bizottságban ülő képviselők kérdései után Pintér elárult még néhány konkrétumot: egyrészt beszélt arról, hogy számos kórházban az, hogy ott milyen osztályokat működtetnek, nem mindig esik egybe a betegek igényeivel és az adott kórház orvosainak szakképzettségével. Ezért azt tervezik, hogy az összes kórházban legyen szülészet és sürgősségi ellátás, ezen felül pedig nézzék meg, hogy milyen osztályokhoz állnak ott rendelkezésre a személyi feltételek.

Pintér kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az alapellátás, valamint az ügyeleti és a sürgősségi rendszer jelenlegi működésének áttekintése folyamatban van, úgyhogy az esetleges átalakításokkal kapcsolatos kérdésekre majd csak akkor fognak tudni válaszolni, ha már száz százalékos képük van a helyzetről. Az azonban biztos, hogy ehhez szükség lesz arra, hogy az alapellátásban résztvevő összes orvos kötelezően kapcsolódjon az EESZT-hez, hogy az egységes informatikai rendszeren keresztül egységes adatokat lássanak mindenhonnan.

Az informatikai központosítás és fejlesztés amúgy is nagyon hangsúlyos eleme volt Pintér beszámolójának, ahogy a statisztikai adatok megtisztítása is: jelenleg a különféle állami szervek és rendszerek mást mondanak arról, hogy hány orvos praktizál Magyarországon.

Pintér célja, hogy a belügyminisztériumon belül megszervezzék a lehetőségét annak, hogy a háziorvosok, a kórházi orvosok és a kutatók a lehető legjobb háttérhez férhessenek hozzá, és a továbbképzésben pedig elérhetőek legyenek a legújabb, legjobb kutatási eredmények mindenki számára.

A miniszter itt is megismételte, amit a pedagógusbérekkel kapcsolatban elmondott korábban: nem fog ígérni semmit a béremelésről, mert azt biztosan be is tudja tartani, ugyanakkor azt tudja, hogy erre a területre jelentős mértékben tervez odafigyelni a kormány.

Az Új Szó ír arról, hogy 82 évesen meghalt Josef Abrhám, minden idők egyik legnépszerűbb cseh színésze. Abrhám számtalan csehszlovák és cseh filmben, színdarabban és sorozatban játszott, de Magyarországon igazán az 1978 és 1981 között vetített Kórház a város szélén című sorozatban nyújtott alakításával vált ismertté.

Az Új Szó felidézi, hogy Abrhám Zlínben született 1939 december 14-én, színészi tanulmányait Pozsonyban kezdte, majd átjelentkezett a prágai DAMU-ra. Diploma után több színházban is játszott, köztük a prágai Nemzeti színházban. Josef Abrhám 2020-ban Thália-díjat kapott, ami életműdíjnak felel meg.

A művész felesége, Libuše Šafránkova tavalyi halálát követően visszavonultan élt, az utóbbi időszakban szívpanaszai és egyéb betegségei miatt kerekesszékbe került.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás a Portfolio konferenciáján beszélt kedd délelőtt, és hvg.hu beszámolója szerint itt mondta el, hogy ha a fogyasztói árindexből kivesszük a hatósági áras termékeket, akkor három-négyszeres átárazásokat látni a megszokotthoz képest az első négy hónapban. Nem látszik, hogy a folyamat csillapodna, egyértelműen a felszálló ágában van még az infláció itthon.

Mint mondta, változatlanul van érdemi költségnyomás a rendszerben, illetve vannak még olyan árnyomások, melyek egyelőre nem is realizálódtak.

Magyarországon sem elkerülhető, hogy két számjegyű tartományba emelkedjen az infláció a következő hónapokban

– mondta el Virág.

Elmondta azt is, hogy a magyar gazdaságban éves szinten a 4 százalékos vagy afölötti dinamika is benne van, és ha nem jönnek újabb lezárások, akkor az európai növekedési rangos élmezőnyében végezhetünk. Mint mondta, az infláció szerinte a harmadik negyedév végéig várhatóan éves átlagban 9 és 10 százalék között alakulhat, amivel az európai középmezőnyben leszünk.

Inflációs fordulatot az év második felére vár, de az szerinte lassú lesz. Sok múlik nagyon a globális folyamatokon, de van mit tenni itthon is az MNB alelnöke szerint, aki

• szigorú monetáris politikát
• fegyelmezett költségvetési politikát
• a piaci verseny erősítését azokban a szektorokban, ahol ez most nem jellemző
• és az egyéni szinten a kooperatív magatartást szeretne.

Ehhez pedig középtávon fenntartható növekedési reformok kellenek. Az MNB a maga részéről folytatni fogja a szigorú monetáris politikáját, azaz várhatóan további kamatemelésekre lehet számítani, de fokozatosan, apróbb lépésekben.

Virág arra számít, hogy szigorodnak majd a hitelezés feltételei. Kitért arra is, hogy óriási eredménye a 2010 utáni időszaknak a lakossági megtakarítások emelkedése, ezt meg kell őrizni a továbbiakban is.

Megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani!

– mondta el ezzel kapcsolatban Virág, aki figyelmeztetett arra is, hogy a lakossági megtakarítások egynegyede semmiféle inflációs védelemmel nem rendelkezik, így ezeknek a védelmét is meg kell keresni a bankok kínálatában.

A BBC nyugati hírszerző források alapján ír arról, hogy értesüléseik szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz hadsereg parancsnoka, Valerij Geraszimov tábornok hoz meg olyan katonai döntéseket a donbaszi fronton, melyeket hagyományosan alacsonyabb rangú tisztek szoktak meghozni.

A név nélkül nyilatkozó forrás arról beszélt, hogy úgy tudják, Putyin és Geraszimov azon a szinten vesznek részt a taktikai döntéshozatalban, ahol rendes körülmények között ezredesek vagy dandártábornokok hoznának döntéseket. A két vezető többek között az orosz katonák mozgatásáról is dönt.

Az utóbbi időben más forrásokból is előkerült már a felvetés, hogy amióta Oroszország visszavonulni volt kénytelen Ukrajna északi részéről, illetve Kijev környékéről, azóta Putyin sokkal aktívabban involválódott a napi szintű katonai döntéshozatalban.

Felmerült az a találgatás is, hogy Geraszimov szerepe érdemben visszaszorult. Igaz, róla azt is lehetett hallani, hogy pár hete sérüléseket szenvedett, amikor a régióban járt. Ugyanakkor a most nyilatkozó nyugati hírszerző szerint Geraszimov továbbra is a helyén van, és ad parancsokat is.

Hivatalosan még mindig Schadl György az elnöke a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, írja a Népszava. A lap több alkalommal is kereste a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, hogy megtudják, mikor jön a tisztújítás a karnál, melynél vezetőjét fél éve tartják előzetes letartóztatásban. A hatóság ugyanakkor ennyit közölt a lappal:

„Magas szakmai szempontrendszer alapján kiválasztott 35 új végrehajtó került kinevezésre a múlt héten. A további szakmai lépésekről időben fogjuk tájékoztatni a közvéleményt”

Schadl Györgyöt tavaly novemberben tartóztatták le, a 444-en cikksorozat is futott az ügyészségi iratok nyomán arról, hogy a gyanú szerint Schadl milyen korrupciós ügyekben volt érintett, illetve hogy hogyan fizette le Völner pál fideszes államtitkárt.

Schadl letartóztatása ellenére nem állt meg az élet a végrehajtói karnál, és nemrég neveztek ki új végrehajtókat a letartóztatott vagy meggyanúsítottak helyett, akikkel a lap információi szerint azt közölték, hogy a jövőben „a helyes útról való letérés esetében zéró toleranciát fogunk alkalmazni. ”

Március végén-április elején 2261 ember töltötte ki azt a kérdőívet, melyben az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy akik valamilyen módon segítettek az Ukrajnából érkező menekülteknek, azok miért tették ezt, milyen elvárásaik vannak a menekülőkkel kapcsolatban, és ezek az elvárások hogyan befolyásolják a segítési hajlandóságot.

A Kende Anna, Faragó Laura, Lantos Nóra Anna és Hadi Sam Nariman által közreadott eredmények alapján a kitöltők 60 százaléka volt nő, átlagéletkoruk 46 év volt, 82 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, 58 százalékuk budapesti, és önbesorolás szerint 62 százalékuk tartotta magát inkább baloldalinak, 13 százalék inkább jobboldalinak, míg 25 százalékuk egyik oldalra sem sorolná magát.

A segítségnyújtás jellege így alakult: (egy ember többféle módon is segíthetett):

• 89% adományozott pénzt vagy tárgyakat
• 41% osztott meg információkat, posztolt közösségi médiában
• 32% segített személyesen pályaudvaron vagy máshol
• 14% fogadott be menekültet az otthonába
• 20% segített valamilyen egyéb módon

A kutatás után készült első összefoglaló szerint kevesebb mint egy hónappal a menekültválság kezdete után még kevesen számoltak be a kiégés tüneteiről és az ún. együttérzési fáradtságról, amely abból fakad, hogy lelkileg megterhelő folyamatosan mások szenvedésével és nehéz sorsával szembesülni, illetve abból, hogy mindig több a feladat, mint amennyit el lehet végezni. A kiégés erős tüneteiről csupán a válaszadók 1%-a számolt be, 20% jelzett közepes mértékű kiégési tüneteket és 79%-nek csupán kismértékben vagy egyáltalán nem voltak ilyen tünetei.

A kutatók a motivációkat vizsgálva megkülönböztették az úgynevezett jószándékú cselekvést, melynek hátterében annak a rossz érzésnek a csökkentése áll, amit mások szenvedése okoz számunkra, és az az ok, hogy a segítéstől jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Emellett megkülönböztették az átpolitizált segítési motivációt is, azaz amikor a válaszadó azt mondta, hogy azért segít, mert ezzel is szeretné kifejezni, hogy elítéli Putyin és Oroszország háborús agresszióját.

Az elsődleges eredmények szerint „a jószándékú motivációk közepes mértékben voltak jelen: a válaszadók 22%-ára kifejezetten jellemző volt, 49%-ára közepes mértékben, és 29%-ára kevéssé. Míg az átpolitizált motivációk hangsúlyosabbak voltak, a válaszadók 57%-a számolt be arról, hogy ez késztette a segítségnyújtásra, 29%-a közepes mértékben számolt be erről, és 13%-ra nem volt jellemző. Amikor azonban arra kérdeztünk rá, hogy elsősorban az áldozatok iránt éreznek sajnálatot vagy az agresszor iránt dühöt, az agresszor iránti dühnél nagyobb mértékű sajnálatról számoltak be.”

A menekültekkel kapcsolatos elvárásoknál azt vizsgálták, hogy mennyire fontos a válaszadó számára a segítségnyújtás szempontjából, hogy a menekültre bizonyos tulajdonságok vagy viselkedésmódok legyenek jellemzők. Mint írják az eredményeket bemutató közleményben, pozitív menekült sztereotípiaként írték le azt, amikor valaki fontosnak tartotta, hogy a menekült hálás legyen, rászoruló legyen, kulturális hátterét illetően pedig hasonló a válaszadóhoz. Összességében csak 2%-nyi válaszadó tartotta mindezeket kiemelten fontosnak a segítségnyújtás során, 32% közepesen fontosnak, és 66% számára ezek nem voltak fontosak.

A kutatók azt találták, hogy azt, hogy egy személy valamilyen kis befektetéssel járó segítségnyújtást hajlandó legyen végezni (pl. közösségi médiában posztolás, adományozás, ételkészítés) semmilyen demográfiai jellemző vagy politikai orientáció nem jósolja be önmagában, azonban mind a jóindulatú, mind az átpolitizált motivációk inkább valószínűsítik, hogy valaki hajlandó-e valamit tenni. A segítségnyújtási hajlandóságot azonban negatívan jósolja be az, hogy valaki számára mennyire fontos elvárás, hogy a menekült megfeleljen a pozitív menekült sztereotípiáknak.

Pontosan ugyanezt az eredményt találták a magasabb bevonódást megkövetelő segítségnyújtás esetén (elszállásolás, menekültek autóval történő szállítása, gyerekekre vigyázás), de itt még egy enyhe pozitív hatása volt a baloldali politikai orientációnak is. Tehát minél inkább azonosította magát valaki baloldaliként, annál inkább lenne hajlandó nagyobb bevonódást igénylő segítségnyújtásra, miközben az alacsonyabb mértékű segítségnél nem volt jelentősége a politikai orientációnak, írják az ELTE kutatói, majd így folytatják:

„Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a segítségnyújtás mindenek felett értékalapú volt, és a válaszadóink segítségnyújtási hajlandóságát leginkább az jósolta be, hogy mennyire gondolták úgy, hogy morális kötelességük segíteni. A válaszadók 73%-a számolt be arról, hogy azért segít, mert ez a helyes viselkedés ilyen helyzetben, 25% közepes mértékben azonosította ebben a segítés okát, és csupán 2% nem ezért segített.”

Vizsgálták azt is, hogy mennyire valószínű, hogy más menekült csoportok tagjainak is segítene a válaszadó. Három csoportot soroltunk fel: roma, szíriai és afrikai menekültek, akik akár Ukrajnából vagy más országból is érkezhetnek Magyarországra. A válaszadók 24%-a biztosan vagy valószínűleg nem segítene roma menekülteknek ugyanúgy, mint amilyen segítséget most ad az Ukrajnából menekülőknek. 17% nem tudja eldönteni és 59% adna hasonló vagy ugyanolyan segítséget.

A szíriai menekültek esetén szintén 24% az elutasítók aránya, 16% nem tudja és 60% segítene. Afrikai menekültek esetén 25% nem, 18% nem tudja 57% adna segítséget.

A három külcsoportra adott hasonló reakció azért is figyelemre méltó, mert Ukrajnából nagy számban érkeztek magyar anyanyelvű roma menekültek is, akik ennek tükrében várhatóan ugyanazzal az idegenellenességgel és rasszizmussal kell szembenézzenek, mint a más kultúrájú, más bőrszínű menekültek – áll az összefoglaló végén.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma bejelentette hétfőn, hogy enyhít több, Kubával szembeni szankción, a döntés célja, hogy megkönnyítse a családegyesítéseket.

A Ned Price amerikai külügyi szóvivő jegyezte közlemény szerint a Biden-kormány ismét életbe lépteti a 2007-ben megalkotott Kubai Családegyesítési (CFRP) programot, valamint felgyorsítja a vízumkérelmek feldolgozását, lehetővé téve ezzel, hogy több kubai költözhessen az Egyesült Államokban élő családtagjaihoz.

Emellett feloldják az Egyesült Államokból Kubába indított pénzátutalások felső korlátját is, és könnyebb hozzáférést biztosítanak a kubai magánszektornak az amerikai internetes kereskedelemhez.

A kubai külügyminisztérium a döntést "a helyes irányba tett, de korlátozott előrelépésnek" nevezte, hozzátéve, hogy az intézkedés nem vet véget a Donald Trump előző amerikai elnök által életbe léptetett büntetőintézkedések okozta "gazdasági ostromnak".

Trump lényegében teljesen visszavonta az elődje, Barack Obama idején hozott reformintézkedéseket, amelyek történelmi távlatú enyhüléshez vezettek a karibi szigetországgal.

Áprilisban Washington és Havanna - négy év óta először - közvetlen tárgyalásokba kezdett a bevándorlásról. Korábban a kubai külügy bírálta Washingtont, amiért szerinte nem tartja magát ahhoz a kétoldalú egyezményhez, amely évente 20 ezer kubainak adna vízumot az Egyesült Államokba. (MTI, Reuters)

Ittas vezetéssel vádoltak meg egy rendőrfőnököt, Brian Pesce-t az amerikai New Jersey államban még a múlt hónapban, és a New York Post most a tettenérésekor készült videófelvételek alapján írta meg, hogy a rendőrök az úton feküdve, letolt nadrággal találtak rá akkor a rendőrségi vezetőre.

A kiérkező rendőrök még gúnyolódtak is a rettenetesen berúgott férfin, amíg le nem esett nekik, hogy ki is van ott.

Bordentown városában egy telefonáló jelentette, hogy egy részeg autós kacskaringózik a környéken, és majdnem kidöntötte a postaládáját. A rendőrségi jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a telefonáló attól tartott, a pickupos sofőr még meg fog ölni valakit. Nem sokkal később ismét jelentkezett a rendőrségi vonalon a helyi lakos, és közölte, hogy megállt az autó, és a férfi az úttesten fekszik, kiütve.

A kiérkező rendőrök kamerája rögzítette, hogy a rendőrök jól szórakozva közelítették meg az elterült férfit, még viccelődtek is azzal, hogy a kulcsa és a mobiltelefonja is az úton elszórva látható. Miután kiszúrtak egy tócsát az úton, az egyikük megjegyezte, hogy a férfi levizelhette a saját autójának kerekét.

A rendőrfőnök magánál volt, de nehezen beszélt, azt mondta a kiérkező rendőröknek, hogy 35 éves (pedig valójában 46), majd megkérdezte, hogy mi a probléma. Mire az egyik rendőr azt válaszolta, hogy az, hogy a férfi az úttesten alszik, és le van csúszva a nadrágja.

Az egyik rendőr megkérdezte a férfit, hogy cukorbeteg-e, mire közölte, hogy nem. A rendőrök azt mondták neki, hogy ez feltehetően rossz válasz. A rendőrök közben elkezdték átvizsgálni az autóját, ekkor került elő a rendőrjelvény, amire egy "ó' felkiáltás tört ki a rendőrből.

A rendőrök ezután kikapcsolták az egyenruhájukon hordott kameráikat, és amikor újra bekapcsolják, már egész más hangnemben beszélnek a férfival, akit főnöknek neveznek. A férfinak fejsérülése is volt, ezért mentőt hívtak hozzá, és az szállította el.

Brian Pesce 2018 óta vezeti a város rendőr-kapitányságát, egyelőre szabadságra küldték. Öt közlekedési szabálysértés ügyében vádolták meg, ittas vezetés mellett baleset helyszínének elhagyásával is.

A világ egyik legismertebb lapja napi hírlevelében három részes sorozatot szentel annak a kérdésnek, hogy a magyar miniszterelnöknek milyen hatása van az amerikai politikai életre.

Az első részben felidézik, hogy Orbán hogyan hirdetett 2018-ban háborút Tusványoson az "1968-as elit", és azon keresztül a liberális európai status quo ellen. Mint írják, Orbán már 2010 óta fejlesztgette otthon az illiberális demokrácia receptjét, de ekkor jött el az ideje, hogy modelljét exportálni is kezdje.

A következő évi EP-választáson pedig ugyan valóban nem szerepeltek jól a mainstream pártok a kontinensen, de ennek haszonélvezői nem az Orbán által remélt nacionalista pártok lettek. Ugyanakkor Orbán hatását nem csak az EU-n belül érezni: a Washington Post összeállítása szerint miniszterelnöksége és a Fidesz inspirációs forrás lett az amerikai konzervatívok, így például Stephen Bannon számára, aki Trump előtti Trumpnak nevezte Orbán nacionalista agendáját.

Az elmúlt években számos amerikai konzervatív járt Budapesten különféle programok keretében, a héten pedig itt fog zajlani az amerikai jobboldal konferenciája, a CPAC, melyen republikánus politikusok és influenszerek mellett Orbán és emberei is felszólalnak majd. Az Orbán Viktorért közismerten lelkesedő Tucker Carlson online jelentkezik majd be. Mint a lap felidézi, Carlson is ismert terjesztője a népességcsere nevű összeesküvés-elméletnek, melynek lényege, hogy létezik egy politikai szándék, hogy bevándorlókkal szorítsák ki a korábban ott élő embereket a nyugati országokban. Orbán miniszterelnöki beköszönő beszédében szintén megidézte ezt a szélsőjobboldali körökben népszerű összeesküvés-elméletet.

Ez az elmélet inspirálta a napokban a buffalói tömeggyilkost is, és mint a lap megjegyzi, az egykor a nyugati politikai színterek szélén felbukkanó elképzelés mára a jobboldali mainstream része lett: az Egyesült Államokból 10-ből 3 amerikai hisz abban, hogy azért hoznak bevándorlókat az országba, hogy az ott született amerikaiak elveszítsék politikai és kulturális befolyásukat.

A lap kitér arra is, hogy Orbán hogyan állította be egzisztenciális fenyegetésként a 2015-ös menekültválságot, ezzel megerősítve saját szerepét az európai szélsőjobbon belül is, és hogy már 2019 óta hogyan beszél a tervezett népességcsere ötletéről, mely mögött az egyik fő erőként Soros Györgyöt nevezi meg.

A cikk felidézi még, hogy Orbán hogyan foglalta el a magyar civil intézményeket, hogyan szorította vissza a független sajtót, vagy hogy hogyan szorítottak ki innen egy egyetemet, csak azért, mert Soros alapította.

A Washington Post szerint az amerikai jobboldaliaknak Magyarország a kultúrháborúban elérhető győzelem lehetőségét mutatja fel, egyben pedig cselekvési tervet is: az ohiói választáson induló J.D. Vance például már azzal kampányol, hogy a társadalmi egyenlőséget hirdető Ford Alapítvány vagyonát zárolni kell majd. Korábban beszélt arról is, hogy ha Trump ismét nyer 2024-ben, akkor át kell venni az irányítást az intézmények, például az egyetemek fölött.

A megszokotthoz képest sokkal józanabb és elmarasztalóbb hangvételű értékelés hangzott el az orosz közmédiában az ország katonai szerepvállalásáról Ukrajnában, írja a Newsweek. Mihail Hogyarjonok egykori tiszt, jelenlegi védelmi elemző volt az orosz állami tévé beszélgetős műsorának vendége, és olyan dolgokat is szóba hozott, amit ritkán hallani ott.

Hogyarjonok a négy és fél perces hozzászólásában azzal kezdi, hogy az ukrán hadsereg igenis képes mobilizálni és fegyverrel felszerelni magát, nem érdemes az ezzel kapcsolatos tévképzetekre és hamis információkra hagyatkozni. Ráadásul az európai segítségnek is meglesz a hatása, ezért az egymillió felfegyverzett ukrán katona a realitás, amivel szembe kell nézzenek, és ezzel az oroszoknak is számolniuk kell: a helyzet a közeljövőben csak rosszabb lesz a számukra.

Hogyarjonok azzal az orosz politikai elemzők körében felkapott nézettel sem ért egyet, hogy a profi, szerződéses katonák tesznek ütőképessé egy hadsereget, szerinte fontosabb, hogy a katonák képesek-e feláldozni magukat a hazájukért, és ez megvan Ukrajnában, készek harcolni akár az utolsó emberükig is.

A elemzővel vitatkozni is próbál a beszélgetés vezető nő, de Hogyarjonok tántoríthatatlan: még arra is kitér, hogy már a marxizmus-leninizmus klasszikusai abban nem tévedtek, hogy egy csatát végül a katonák morálja dönthet el: hogy kik azok, akik képesek vérüket ontani azért, amiért harcolnak. És pont ez a helyzet most az ukránok esetében.

Hogyarjonok a NATO esetében is realizmusra szólított fel: szerinte egy stratégiai nézőpontból nézve nem lenne szabad részt venni Finnország irányába néző rakétákkal vívott kardcsörgetésbe, hiszen a katonai-politikai helyzetük legfőbb nehézsége, hogy bizonyos értelemben teljes geopolitikai elszigeteltségben vannak, és hogy - bármennyire is nem szívesen ismerik be - gyakorlatilag az egész világ ellenük van. És ebből a helyzetből kell kijutniuk valahogy.

Amerikai hatóságok figyelmeztetést adtak ki a cégeknek, hogy a távmunka gyakoribbá válásával is maradjanak óvatosak, és ha lehet, ne alkalmazzanak Észak-Koreából jelentkező informatikai szakembereket. Az FBI és több minisztérium által közösen kiadott figyelmeztetés szerint ugyanis a rezsim így próbálhatja meg megkerülni a nyugati szankciókat, és a felvett informatikusok nem maguknak keresnék a pénzt, hanem Phenjan számára kell leadniuk a bevételeiket, melyből az ország katonai programjait finanszírozhatják.

A figyelmeztetés szerint az észak-koreai informatikusokat távmunkából foglalkoztató cégek ellen akár a szankciók megsértése miatt is indulhat eljárás. Az amerikaiak szerint több ezer olyan észak-koreai IT-szakember keres munkát nyugati cégeknél, akik a rezsim szolgálatában állhatnak. Egy részük otthonról, egy részük pedig külföldön élve jelentkezik álláshirdetésekre.

Van, amikor az észak-koreai jelentkezők úgy tesznek, mintha dél-koreaiak vagy japánok lennének. De ilyenkor is vannak jelek, melyekre figyelhetnek a cégek: például ha a jelentkező nem hajlandó videós interjúra.

Az amerikaiak szerint az észak-koreaiak többsége Kínából és Oroszországból tevékenykedik, de vannak afrikai és dél-kelet-ázsiai országokban is. A nekik jutó fizetség nagy részét le kell adják az észak-koreai rezsimnek.

És ugyan a legtöbben valóban csak a külföldi devizákért keresnek munkát, vannak, akik a kormányzati hackelési és kémkedési programban is érintettek lehetnek, és elképzelhető, hogy ügyféladatokat lopnak el vagy más érzékeny adatokhoz férnek hozzá. (AP, Reuters)

Újabb, sokadik fordulatot vett Elon Musk és a Twitter története: egy Miamiban zajló konferencián a világ egyik leggazdagabb embere már arról beszélt, hogy a korábban megállapodott, dokumentumokban is rögzített árnál igazából ő kevesebbet szeretne fizetni a közösségi platformért.

Musk áprilisban rendkívül heves PR-kampányt indított a Twitter megszerzéséért, és mellé lerakott egy 44 milliárd dolláros ajánlatot is a cég részvényesei elé. Majd májusban ő maga jelentette be, hogy a tranzakciót átmenetileg szünetelteti, mert előbb ki akarja deríteni, mennyi kamu profil van valójában a Twitteren. A Miamiban zajló rendezvényen hétfőn pedig már azt mondta, hogy a megállapodás sikere azon múlhat, hogy a Twitter hogyan reagál a kamu profilokkal kapcsolatos aggályaira.

Musk arról beszélt, hogy vár egy logikus magyarázatot a cégtől a kamu profilok ügyére, de egyelőre nem kapott ilyet, és szerinte ez furcsa. Az elmúlt napokban számos elemzés megjegyezte, hogy Musk viselkedése minimum gyanús: egyrészt azt régóta lehetett tudni, hogy a Twitteren sok a kamu és spamprofil, másrészt egy ilyen típusú információnak a komoly vásárlási szándékkal érkező befektetők az ajánlattétel előtt szoktak utánanézni.

A Twitter amúgy korábbi éves jelentésében az állt, hogy a profilok kevesebb mint 5 százaléka kamu vagy spamcélú, míg Musk szerint ez lehet, hogy nem így van, és az arány nagyobb mint 5 százalék.

Csakhogy cégvásárlásban utazó amerikai ügyvédek szerint egyáltalán nem biztos, hogy Musk könnyen kiszállhat már a megállapodásból, az általa benyújtott ajánlat szerint ugyanis egyrészt egymilliárd dollárt kell fizessen, ha eláll a vásárlási szándékától, másrészt a Twitter vezetése akár bíróság elé is viheti a dolgot, és a korábbi precedensek alapján a bíróság jó eséllyel elrendelhetné, hogy Musknak muszáj megvennie az 54,20 dolláros részvényárfolyamon a céget, azaz mintegy 44 milliárd dollárért.

A Twitter részvényei hétfőn újabb 8 százalékot estek, már 37,39 dolláron álltak, azaz alatta annak az árfolyamnak, mint ahol akkor jártak, amikor Musk bejelentette, hogy 9 százalékos részesedésével ő lett a cég egyik legnagyobb részvényese.

Musk közben egyre rosszabb viszonyba keveredik a Twitter vezetőségével, hétfőn egy szar emoji használatával üzent a cég vezérigazgatójának, Parag Agrawalnak.

Mindenesetre az elmúlt napok történései után ismét sokan írnak arról, hogy Musk nem is akarta soha komolyan megvenni a Twittert, és most keresi a lehetőségeket, hogy kihátrálhasson az üzlet mögül. (Guardian, Financial Times)

Srí Lanka frissen kinevezett miniszterelnöke, a 73 éves Ranil Vikremeszinghe tévébeszédében közölte a szigetország lakóival, hogy az ország egyetlen napra elegendő üzemanyag-tartalékkal rendelkezik, írja a BBC. Az ország 70 éve nem kellett szembenézzen annyira súlyos gazdasági válsággal, mint ami jelenleg pusztít, és a miniszterelnök szerint azonnal szükségük van 75 millió dollárra, hogy a következő pár napban be tudják szerezni a legszükségesebb importárukat.

Bejelentette azt is, hogy ugyan ellenérzései vannak ezzel kapcsolatban, de a jegybank több pénzt fog nyomtatni, hogy kifizethessék az állami béreket, és hogy privatizálhatják az állami Sri Lankan Airlines légitársaságot.

A szigetország gazdasága rendkívül mély válságba került: a járvány miatt összeomlott a turizmus, majd jöttek az emelkedő energiaárak, miközben a kormány adócsökkentéseket bevezetett be, melyektől lecsökkent a költségvetési tartalék. Az elszabaduló infláció és a külföldi deviza hiánya miatt pedig már alapvető gyógyszerek, az üzemanyag és egyéb fontos termékek beszerzése sem nagyon lehetséges.

A fővárosban, Colombóan hosszú sorokat jelentettek a benzinkutak elől, miközben l Vikremeszinghe arról beszélt a tévében, hogy egyetlen napra elegendő üzemanyag-tartalékuk van, és a következő pár hónap a legnehezebb lesz életük során. A csütörtökön kinevezett veterán politikus már ötször vezette korábban a szigetország kormányát, és látott okot azért a reményre is. a következő napokban Indiától várnak üzemanyag-készleteket és hitelkeret megnyitását is.

Az elmúlt hónapokban és hetekben jelentős, időnként erőszakos tüntetések zajlottak az országban, melyek az elnök, Gotabaja Radzsapaksza és családja ellen irányultak. A múlt héten az államfő testvére le is mondott a miniszterelnöki posztról, amikor a tüntetőkre kormánypárti szimpatizánsok támadtak, és legalább kilenc ember meghalt.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Ma még meleg lesz, és van, ahol (fürdésre szinte már alkalmatlanul meleg) 23 fokos a Balaton. Minket ez persze nem ráz meg, írjuk továbbra is az újságot, ma például ezt a négy anyagunkat ajánlom külön is:

• Felvonult a magyar elit Orbán beiktatásán
• Oligarchák keringtek a parlamentben, miközben Orbán Viktor letette az esküt
• Még jobb ajánlatot kaphat Brüsszeltől a magyar kormány az olajembargó megszavazásáért
• A moszkvai KGB-sek úriembereknek tartották magukat Putyin kegyetlenségéhez képest
  

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, ajánlom mindegyiket!

A háború

A legfrissebb és fontosabb hír Ukrajnából, hogy az ukrán védők a jelek szerint feladták a mariupoli Azovsztal gyárat, ezzel a rommá lőtt város teljesen az oroszok ellenőrzése alá kerülhet. A gyárból több száz sérült katonát menekítettek ki hétfő este, ők oroszok ellenőrizte településekre kerültek, és Kijev fogolycserével szabadítaná ki őket.

Hat havi illetményüknek megfelelő végkielégítéssel távozhat az a négy miniszter, aki nem kapott szerepet az új kormányban, írja a kormánytagok jogállásáról szóló törvény alapján a 24.hu.

A két tárca nélkül miniszter, Süli János és Mager Andrea az eddigi havi 5 millió forintos fizetésük után 30-30 millió forintot kapnak hamarosan kézhez. Mint a lap írja, ekkora összeget még soha nem fizettek ki távozási pénzként egyetlen kormánytagnak sem.

A 24.hu számításai szerint a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterként dolgozó Süli 2017 óta már 250 millió forintnyi fizetést kaphatott, pedig az erőmű bővítése nem áll szinte sehogy. Mager Andrea az állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter volt, az ő posztja is jogutód nélkül szűnik meg.

A két tárca nélküli miniszter fizetését amúgy 2018 augusztusában emelték meg 1,1 millió forintról 5 millió forintra, hogy igazodjon az általuk irányított állami cégek és intézmények vezetőinek fizetéséhez. A többi miniszter fizetése most sem éri el a 2 millió forintot, ezért Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének és Benkő Tibor honvédelmi miniszternek 11,9 millió forint végkielégítés jár az 1 millió 979 ezres miniszteri fizetésük után.

A napokban derült ki, hogy ismét nem lesz oktatási minisztérium az új kormányban, illetve az is, hogy az oktatás a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium alá kerülhet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvezetője, Nagy Erzsébet az mfor.hu-nak beszélt arról, hogy megdöbbenve fogadták a hírt:

„Óriási visszalépés oktatási és társadalmi szempontból, hogy a belügyminisztérium lesz a felelős az oktatásért. Ennek üzenetértéke van, mégpedig hogy esetleg parancsuralmi eszközökkel fogják irányítani ezt a területet is. Azt pedig furcsának tartjuk, hogy a területekért felelős államtitkárokat nem az új kormány névsorával egyidejűleg jelentették be. Ahogy az is érdekes, hogy ami a gazdasági szegmenseket illeti, azokat több tárca között is szétosztották” – mondta el a lapnak a PDSZ ügyvivője.

Nagy elmondása szerint arra nem számítottak, hogy lesz külön oktatási minisztérium, azt azonban nem akarták elhinni, hogy tényleg a belügy alá kerülhetnek.

„És az égvilágon semmilyen magyarázatát nem látjuk a lépésnek. A jogszabálytervezetben sincs indoklás, csak hogy a háború ellen meg kell védeni az országot. Egy viszont tény: itt egy olyan területről van szó, amelynek képviselői sokat kakaskodtak, végül hozzárendelték ahhoz a miniszterhez, amely parancsokkal és egyéb rendvédelmi eszközökkel szokott maga körül rendet tenni” – mondta az mfor.hu-nak Nagy.

A PDSZ attól tart, hogy az egészségügyhöz hasonló változások jöhetnek, és új jogállási törvény születhet meg. Más területekről pedig látni, hogy ez mivel jár együtt:

„Kezdődött a köztisztviselői szférával, ahol már két törvény van, de szerintünk egyik rosszabb, mint a másik. Azonnal kevesebb lett a felmentési idejük és a végkielégítésük, megcsorbították a jogaikat. Aztán jött a szakképzés, majd a kulturális szféra átszervezése. A szakképzési törvény szerint például a dolgozóknak csomó pluszmunkát nem fizetnek ki, a munkaidőkeret pedig még a munka törvénykönyvének szabályainál is hátrányosabb a munkavállalók számára. Az egészségügyi szolgálati jogviszony pedig egészen militáns lett. Attól tartunk, hogy minket is felmondási tilalommal, átvezényléssel és hasonlókkal sújtanak majd”.

A szakszervezeti ügyvivő szerint ilyesmivel csak átmenetileg lehet elfedni a problémákat. Tartanak attól is, hogy lehetetlenné teszik majd a tömeges lemondásokat a közalkalmazotti jogviszonyról, és lehetetlenné teszik a tömeges felmondásokat a nem állami intézményekben.

Kérdésre válaszolva Nagy elmondta, hogy nem tudnak olyan országról, ahol a belügyminisztérium alá vonták volna az oktatást, de érdemes lenne utána nézni, hogy Észak-Koreában vagy Kínában mi a metódus.

Hétfő este Recep Tayyip Erdogan török államfő megerősítette, hogy Ankara továbbra sincs elragadtatva a finnek és a svédek csatlakozási szándékától a katonai szövetséghez, írja a BBC. A török vezetés úgy látja, hogy a két északi ország hajlandó befogadni kurd militánsokat, és mindkét ország a terrorszervezetek keltetőjeként funkcionál.

Erdogan szerint egyik országnak sincs világos, nyílt hozzáállása a terrorszervezetekkel kapcsolatban, ez pedig felveti a kérdést, hogy hogyan is bízhatnának bennük. A törököket főleg az zavarja, hogy mindkét országban élnek tagjai a Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK), amit Törökország terrorszervezetként tart nyilván, illetve élnek ott Fethullah Gülen követői is, akik Ankara a 2016-os puccskísérlet megszervezésével vádol.

Emellett a török kormány olyan országok csatlakozási kérelmét is blokkolná, melyek korábban szankciókat vetettek ki velük szemben, márpedig 2019-ben mindkét északi ország szankcionálta Törökországot, amiért beszálltak a szíriai polgárháborúba.

A finn külügyminiszter, Pekka Haavisto hétfőn a finn parlamentben arról beszélt, hogy meglepte a törökök hozzáállása, ugyanakkor a kormányuk nem kíván alkudozni Erdogannal.

A NATO vezetése korábban jelezte, hogy szívesen látja sorai között a két országot, és a 30 tagú katonai szövetség számos tagja szintén örömét fejezte ki a csatlakozási kérelmek miatt. Vlagyimir Putyin orosz államfő is hétfőn mintha elfogadta volna a két ország csatlakozásának tényét, amikor arról beszélt, hogy az oroszoknak ezzel nincs bajuk, mindaddig, amíg a két országban nem létesülnek katonai támaszpontok.

Nyugati elemzők szerint Törökország meg fogja kérni az árát a csatlakozás jóváhagyásának, és vélhetően ez lesz a fő téma a hamarosan kezdődő amerikai-török tárgyalásokon is.

Ukrajna megerősítette, hogy közel 300 katonájukat menekítették ki a Mariupol szélén álló Azovsztal gyárból, ahol az elmúlt két hónapban heves harcok dúltak a megszálló orosz hadsereggel szemben. Mariupol romjai így most már teljesen orosz ellenőrzés alá kerülhetnek.

Hanna Mailar védelmi-miniszterhelyettes beszámolója szerint 53 súlyosan sérült katonát az oroszpárti szeparatisták által ellenőrzött Novoazovszk városába szállítottak, míg 211 katona humanitárius folyóson távozott a szintén orosz ellenőrzés alatt álló Olenyivka településre.

Oroszország a nap folyamán közölte, hogy megállapodás született a sérült katonák evakuálásáról, és tucatnyi busz indult meg értük. Az ukrán katonák hónapok óta védték a hatalmas alapterületű acélgyárat, az utóbbi hetekben már a föld alatti alagútrendszerbe beásva magukat.

Az ukrán kormány tájékoztatása szerint fogolycsere történt, elfogott orosz katonákat adnak át az acélgyár védőiért cserébe.

Éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg, hírszerzés és a tárgyalódelegáció mellett a Vöröskereszt és az ENSZ is részt vett a kimenekítési műveletben. „Ukrajnának élve van szüksége a hőseire” – mondta erről az elnök. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy az ukrán katonákat nem fogják azonnal szabadon engedni, és időre lehet még szükség, amíg a tárgyalások lezárulnak.

Putyin még áprilisban döntött úgy, hogy az orosz csapatok ne ostromolják tovább az üzemet, mivel a nyílt harc sok orosz áldozatot jelenthetett volna. De a teljesen körbevett gyár elleni tüzérségi támadások azóta is előfordultak.

Azt egyelőre nem tudni, hogy hány ember maradt a gyár labirintusszerű alagútrendszerében, amit úgy terveztek meg, hogy egy nukleáris csapást is túl lehessen ott vészelni. Az ukrán miniszterhelyettes elmondása szerint a hadsereg és a többi fegyveres erő továbbra is azon dolgozik, hogy kimentsék azokat, akik még maradtak.

Mailar dicsérte a gyár védőit is, mint mondta, mindent, amit kért tőlük a hadvezetés, maradéktalanul megtettek, ugyanakkor a pozíciójuk fenntarthatatlanná vált, mert lehetetlen volt katonai eszközökkel felszabadítani a gyárat körbefogó ostromgyűrűt.

Hétfő éjjel az ukrán hadsereg vezetése is hősökként köszöntötte az Azovsztal védőit, akik ellenállásának köszönhetően tudta Kijev megszervezni a déli védelmi vonalakat. (BBC, Reuters)

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, hétfő van, nyári meleg lesz. Négy cikk, amit külön is ajánlunk:

• Lelép az ember, akivel végleg felszámolták a közszolgálatiságot Magyarországon
• „A TASZ nyugodtan elmehet a büdös francba” –Riport a Szeged környéki tanyavilágból, ahol a Mi Hazánk elkezdte megvalósítani a programját.
• A honderű egy személyben: fedezd fel a világot Tuzson Bencével, az eszeveszettül lelkes fideszes influenszerrel!
• Egyetlen nap alatt kiderült, mennyire ingatag lábakon állhat az egész kriptovilág

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, érdemes!

A háború