Horváth Bence

A Moszkva támogatását (és vélhetően irányítását is) élvező donyecki szakadár régió vezetője, Gyenyisz Vlagyimirovics Pusilin szerint nincs miért kegyelmet adjanak annak a két brit, illetve egy marokkói férfinak, akiket a szakadárok bírósága csütörtökön ítélt halálra.

A külföldi férfiakat Ukrajnában fogták el, amint a megszálló orosz hadsereg ellen harcoltak, és a szakadár bíróság szerint a brit Shaun Pinner és Aiden Aslin, valamint a marokkói Brahim Saadoun zsoldos tevékenységekben vett részt, melyek célja a "köztársaság" megdöntése volt, ezért jogos a halálos ítélet.

Az Egyesült Királyság azzal érvel, hogy Aslin és Pinner katonaként voltak jelen egy háborúban, és ezért érvényes rájuk a genfi egyezmény vonatkozó cikkelye, mely szerint hadifoglyokként kell bánni velük, és nem lehet őket kivégezni. A donyecki szakadárok szerint ugyanakkor szó sincs erről, és az orosz hírügynökségnek Pusilin. Hozzátették, hogy a három külföldi szerintük súlyos bűnöket követett el, és egy hónapjuk van fellebbezni.

Rendkívüli ritkaságok néven fogják össze azokat a különleges tárgyakat, melyeket június 23-án fognak majd elárverezni Bostonban. A szervező RR Auctions alelnöke, Bobby Livingston a Reuters-nak beszélt arról, hogy többek között olyan földönkívüli anyagmaradvány is kalapács alá kerül majd, ami azokból a csótányokból származik, melyekkel az Apolló 11-es misszió után a Holdról hozott anyagmintákat etettek. Azaz holdpor, melyet megemésztett a csótány, majd kiszedtek belőle, és most meg lehet venni ennek a maradványát, a szervezők reményei szerint mintegy 400 ezer dollárért.

De emellett Ülő Bika, Babe Ruth és VIII. Henrik angol király egykori tárgyait is elárverezik. Az Ülő Bikát ábrázoló fénykép különösen értékes darabnak számít, mivel a híres indián törzsfőnök szignózta is a képet.

Elárvereznek egy egydolláros bankjegyet is, amit Elon Musk írt alá, ezért ötezer dollárt remélnek, és eladó egy eredeti 1943-as német Enigma gép is.

Olaszországban egyre erősebb negatív visszhangja van az Európai Parlament (EP) döntésének, amely szerint 2035-től már nem lehet belsőégésű motoros új személygépkocsikat és könnyű haszongépjárműveket forgalomba hozni.

Az Európai Unió (EU) az EP döntését fontos lépésnek tekinti a károsanyag-kibocsátás nélküli járművekre való átállás felé, az olasz kormány azonban az olasz autóiparra és a munkahelyeire gyakorolt negatív következményektől tart.

"Nem szabad, hogy az autók jövője kizárólag elektromos legyen, hacsak nem akarunk ajándékot adni Kínának, amely e tekintetben mindenkit megelőz" - hangsúlyozta Giancarlo Giorgetti ipari miniszter. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EP "ideológiai döntést" hozott, amely súlyos károkat fog okozni az olasz autóiparnak. 70 ezer munkahely került veszélybe Olaszországban.

"A zöld átalakításnak mérlegelnie kell az összes ellátási láncra gyakorolt társadalmi és gazdasági hatást, különben a zöld jövő az iparunk halálát jelenti" - mondta Giorgetti a médiajelentések szerint.

A Confindustria nevű befolyásos olasz üzleti szövetség alelnöke, Giovanni Baroni az Il Messaggero olasz napilapnak nyilatkozva azt mondta: az Európai Parlament szavazása nem veszi figyelembe a döntés gazdasági és társadalmi hatásait. "A történelemben először fordul elő, hogy egy technológiát törvényben választanak ki anélkül, hogy a piac bármilyen szerepet játszott volna benne. Egyetértünk a környezetvédelmi célok elérésének szükségességével, de egy ilyen fontos átmenetet a megfelelő időzítéssel és módszerekkel kell kezelnünk. Meg kell őrizni autóiparunk központi szerepét" - hangsúlyozta Giovanni Baroni. (MTI)

A választásra jogosultak 18,43 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg öt évvel ezelőtt az első fordulóban 19,24, tíz évvel ezelőtt pedig 21,06 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium.

A részvételi arány franciaországi viszonylatban alacsonynak számít, a felmérések szerint várhatóan rekordméretű lesz a távolmaradás.

A választás módja miatt az eredményt meghatározza a részvételi arány: az állampolgárok csak egyéni jelöltekre szavazhatnak, a biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elért jelölt indulhat. Ha egyetlen jelölt sem éri el ezt az eredményt, akkor a két élen végzett automatikusan továbbjut. Ha viszont csak egyetlen jelölt kap legalább ekkora támogatottságot, a második helyen végzett is továbbjut vele.

A részvételt estig alig 44 és 48 százalék közé jelzik előre a közvélemény-kutatások az öt évvel ezelőtti 48,7 százalékhoz képest, ami már akkor is nagyon alacsonynak számított.

A másfél hónappal ezelőtti elnökválasztáson is alacsony volt a részvétel, akkor az első fordulóban a választók 25,48 százaléka adta délig szavazatát, ami három százalékkal kevesebb volt, mint az előző, öt évvel ezelőtti voksoláskor.

A legkevesebben eddig a fővárosban voksoltak, az északi elővárosokban, Seine-Saint-Denis megyében 9,85 százalékos, a keleti településeken, Val-de-Marne megyében 12,12, míg Párizsban 12,26 százalékos volt délig a részvétel.

A kétfordulós nemzetgyűlési választáson, amelynek második fordulóját jövő vasárnap rendezik, mintegy 48 millió választópolgár a parlament 577 képviselőjét választja meg öt évre.

A közvélemény érdektelenségével kísért rövid kampány után az utolsó felmérések szerint Emmanuel Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója és a másfél hónappal ezelőtti elnökválasztás harmadik helyén végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon vezetésével húsz év után a szocialisták, a zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogás (NUPES) fej-fej mellett végezhet az élen. Mindkét szövetség 26-28 százalékos támogatottságra számíthat az első fordulóban, míg a szélsőjobboldali Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés 19, a konzervatív Köztársaságiak 11, az Eric Zemmour vezette Reconquete (Visszahódítás) pedig 6 százalékos támogatottságot érhet el.

A mandátumbecslések alapján a kormánypárt a második fordulóban az élen végezhet, de nem biztos, hogy megszerzi az abszolút többséghez szükséges 289 helyet a nemzetgyűlésben. Biztosnak tűnik, hogy jövő vasárnaptól nem a konzervatívok, hanem a baloldal fogja adni a legnagyobb ellenzéki frakciót.

Az államfő délben adta le voksát az észak-franciaországi Le Toquet üdülővárosban, és a vezető ellenzéki politikusok is szavaztak: Jean-Luc Mélenchon a déli Marseille-ben, míg Marine Le Pen az északi Hénin-Beaumont településen.

Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. (MTI)

Azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a becslések szerint mintegy 20 ezer ukrán menekülhetett el Georgiába (Grúziába). Közülük sokan Oroszország felől, a Kazbek-hegyi átkelőn át érkeztek meg az országba, és sokan számoltak be hasonló hányattatásokról és megalázó eljárásokról, melyeket út közben tapasztaltak.

Sokan azért voltak kénytelenek Oroszország felé menekülni, mert az orosz hadsereg tűz alá vette az Ukrajna keleti felében lévő városaikat, és sokszor az egyetlen felkínált kivezető út a szakadár oroszpárti erők által ellenőrzött területek felé vezetett.

A Grúziába végül eljutó ukránok beszámolóit a Guardian idézi, eszerint sokan közülük úgynevezett szűrőtáborokba kerültek, ahol kihallgatták őket, felvették az adataikat és átvizsgálták a telefonjaikat. A férfiakat ezekben a táborokban levetkőztetik, olyan tetoválásokat keresnek rajtuk, amely köthető lehet valamelyik ukrán nacionalista szervezethez. Mindenkit kikérdeznek arról is, hogy van-e hozzátartozójuk, aki az ukrán seregben harcol.

A lapnak nyilatkozott a 60 éves Olena is, aki Mariupolból menekült el, és aki már három hete volt a táborban, mire kihallgatták. Mint mondja, a táborban fázott, a földön aludt, keveset kaptak enni. Kihallgatásán aztán egy orosz férfi levetkőztette, és közölte, hogy a könyökén lévő sebek lehetnek attól is, hogy a nő mesterlövész. De a beszámolója alapján ő még jobban járt a nyilvánvalóan abszurd és megalázó eljárással: mint elmondta, látta, ahogy a szomszéd asztalnál ülő férfi gyűrűjén felfedezték az ukrán címert. Őt négy őr verte össze gumibotokkal, majd kabát nélkül kidobták az épület elé, ahol fagypont nélküli hőmérséklet volt.

Hasonló táborok az oroszpárti szakadárok által ellenőrzött donyecki területeken számos helyen előfordulnak, és az ostrom alá vont városokból humanitárius folyosókon kimenekített ukrán civilek sokszor tudtukon kívül érkeztek meg ezekbe a táborokba,. Volt olyan is, akinek azt ígérték, hogy ukrán ellenőrzésű városba szállítják majd őket, de végül a buszuk ide futott be.

Ezek a táborok közintézmények épületeiben nyíltak meg, és valaki vagy "átmegy" a szűrésen, és ekkor kap egy pecsétes papírt, amivel továbbmehet, vagy pedig benntartják hosszabb időre, további kihallgatásokra.

A beszámolók eltérnek abban, hogy kinek mennyi időt kellett a táborban töltenie: volt, akit már pár nappal az érkezte után kihallgattak, míg más arról mesélt, hogy közel egy hónapot várt, mire sor került rá. Volt olyan is, aki kilenchónapos terhes feleségével érkezett, őket nagyon gyorsan átengedték. A férfi szerint elég volt annyi, hogy azt mondták, Oroszországba szeretnének új életet kezdeni.

Az RTL Klub Híradója szombaton számolt be arról, hogy két csepeli panelház lakói a megszokottnál jóval nagyobb éves elszámoló számlát kaptak a Főtávtól, a korábbi pár tízezer forintos összeg helyett több lakó is 100 ezer forint fölötti összegről számolt be a csatornának.

A két panelház ügyeit a Kölcsey Lakásfenntartó Szövetkezet látja el, és a szövetkezetnél azt mondták a lakóknak, hogy egy volt kollégájuk hanyagul végezte a munkáját, rosszul jelentett be adatokat, ezért a kiugró számlák. Az illetőt azóta már elbocsátották, és a lépcsőházakba ki is került egy tájékoztató, mely szerint a szövetkezet előző vezetés idején tévesen adott meg információkat a Főtávnak a melegvízfogyasztásról, és kérik, hogy akinek a szokottnál magasabb a számlája, az jelentkezzen náluk.

A lakásszövetkezet annyit közölt a csatornával, hogy kedden egyeztetnek majd a Főtávval, így addig nem tudnak többet mondani, de ott akarják megbeszélni, hogy hogyan oldják meg ezt a problémát úgy, hogy a lakókat ne érje kár.

Az RTL-nek nyilatkozó három nyugdíjas lakó ugyanakkor arról beszélt, hogy nekik még azt mondták a szövetkezetben, hogy ezt az összeget ugyan most be kell fizetniük, de utána lelakhatják majd a különbözetet, illetve lehetséges részletben is fizetniük. Az egyik nyugdíjas nő ugyanakkor arról beszélt, hogy 110 ezer forint nyugdíjat kap, ezért neki a részletfizetés sem menne.

Vasárnap aztán jött az újabb csavar a történetben, mert aktivizálta magát választási veresége után az államtitkári posztját is elveszítő, majd rezsibiztossá kinevezett Németh Szilárd, aki a Technológiai és Ipari Minisztérium emailcíméről küldte ki az alábbi közleményt:

"Megdöbbenve olvastam a sajtóban, hogy Csepelen két panelház lakói is több mint százezer forintos távhő-számlát kaptak. Azt tudtam, hogy a baloldal, köztük a FŐTÁV tulajdonosi joggyakorlója, Karácsony Gergely a kezdetektől folyamatosan fúrja-faragja és megszüntetné a rezsicsökkentést. Viszont azt nem gondoltam, hogy egy ekkora, a csepeli családokat és nyugdíjasokat megkárosító törvénytelenségbe botlok. Ezt azonnal ki kell vizsgálni! Felszólítom Karácsony Gergelyt a jogtalan számlák azonnali stornójára, visszavonására, rendezésére, a rezsicsökkentés maradéktalan végrehajtására és a sértett lakóktól való bocsánatkérésre! Továbbá, vizsgálja ki azt is, hogy a jogsértés előfordulhatott-e más távfűtésű lakóházakban!
Egyúttal arra kérem a Fővárosi Kormányhivatalt, hogy haladéktalanul és teljes körűen vizsgálja meg a Kölcsey Lakásszövetkezet és a FŐTÁV felelősségét a fogyasztóvédelmi szabályok és a rezsicsökkentés megsértésében.

Magyarországon a rezsicsökkentés minden rezsifizető magánszemélynek törvényben biztosított jogon jár, az senki sem sértheti meg büntetlenül!"

Hamuval borított be egy települést az a Fülöp-szigeteki vulkán, mely a héten már másodszor tört ki.

A Bulusan-tűzhányó óriás hamuoszlopot lövellt az ég felé, kitörése az ország szeizmológiai hivatala szerint 18 percig tartott, a repülőjáratokat törölni kellett a rossz láthatósági viszonyok miatt.

A vulkán június 5-i kitörése legalább egy kilométer magas szürke hamucsóvát lövellt fel, tíz falut borított be hamuval.

A Sorsogon tartománybeli Juban falu, amely még az előző kitörés nyomait takarítja el, a tűzhányó robajára ébredt vasárnap. Halálesetről nem számoltak be, de a szeizmológiai hivatal az ötfokozatú skálán egyesre emelte a riasztási szintet.
"Nem mondhatjuk még, hogy vége, lehetséges, hogy újabb kitörés következik, ezért óvatosaknak kell lennünk a Bulusan-tűzhányóval" - mondta a hivatal vezetője a helyi rádióadón.

A vulkán az elmúlt években is aktív volt, 2016 és 2017 között tucatnyi alkalommal voltak hasonló kitörései.

A Fülöp-szigetek az úgynevezett csendes-óceáni tűzkörön helyezkedik el, mely több mint húsz aktív tűzhányójáról kapta nevét. (MTI, AFP)

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét legjelentősebb, érdekesebb vagy épp szórakoztatóbb anyagaival. A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, szerintem érdemes!

A háború

Az orosz-ukrán háború aktuális történéseit ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni. Folytatódott a sorozatunk is, melyben Király András mindennap összefoglalja, mi történik a frontokon. Hetek óta a leghevesebb harcok Szeverodoneck városánál zajlanak, a legfrissebb összefoglalót erről itt lehet elolvasni.

Megírtuk, hogy miért száműzhette Budapestre Hilarion metropolitát a Putyin-hű Kirill pátriárka, és interjút készítettünk Hanna Ljubakova belarusz újságíróval, aki többek között arról beszélt, hogy szerinte a belarusz ellenzék számára világos, hogy a harcuk összekapcsolódik az ukránok háborújával, mert minél gyengébb Putyin, annál gyengébb Lukasenka. És elmondta azt is: a belarusz állami médiában éppen úgy dicsérik Orbánt a Nyugattal szembeni ellenállásért, mint az orosz propagandában.

Az összeomlott osztályok

Az intenzív osztályok, ahol többen haltak meg, mint ahányan meggyógyultak: vannak kórházak, ahol tavaly a legsúlyosabb betegek 60 százalékát elvesztették. Ilyen a járvány előtt sehol sem fordult elő: 2019-ben 9500-an haltak meg a magyar intenzív osztályokon. 2021-ben 18 ezren. A héten jelent meg cikksorozatunk második része, az elsőt itt lehet elolvasni.

Kapcsolódó publicisztikánkban pedig arról írtunk, hogy mi derült ki az általunk indított közérdekű adatigénylő perben, és hogy mit jelent az valójában, hogy az állami hivatal elmondása szerint úgy kezelték a járványt, hogy egy sor adatot be sem kértek a kórházaktól.

Rövid idő leforgása alatt elképesztő tempóban terjedt el a magyar diákok körében az Elf Bar nevű e-cigarettamárka, melynek legtöbb típusát hivatalosan nem is lehetne kapni Magyarországon.

Az Elf Bar által gyártott akkumulátoros, ízesített folyadékkal feltöltött e-cigaretták, melyeknek előre meghatározott szívási kapacitásuk van: az egyik, Szlovákiában bejegyzett kereskedőoldal alapján lehet kapni 800, 1500 és 3500 slukkra alkalmas rudakat is. Bár drágábban lehet kapni újratölthető verziókat is, a legtöbb verzió egyszer használatos, azaz amikor kiürül, egyszerűen ki kell dobni az akkumulátorral felszerelt műanyag rudat, azaz az Elf Baroknak igen jelentős a környezeti terhelése is.

És egyáltalán nem reprezentatív, de azért sokfelé érdeklődő kutatásunk aztán megerősítette, hogy az elfbarok és hasonló termékek tényleg rengeteg iskola környékén megjelentek az elmúlt hónapokban: budapesti alternatív iskolától vidéki szakközépiskoláig egybecsengtek a beszámolók arról, hogy látványosan sokkal több diák használja ezeket az eldobható műanyagrudakat, mint mondjuk fél évvel ezelőtt.

Az eldobható e-cigaretták nem most jelentek meg a piacon, évek óta ismerni hasonló termékeket, és az sem újdonság, hogy 18 éven aluliak is használják ezeket, hiába tiltják ezt a jogszabályok. De a beszámolók alapján az Elf Bar berobbanásával szintlépés történt, és ami korábban kósza jelenségnek számított, idén tavaszra egyértelmű trend lett. Hallottunk olyan vidéki városi iskoláról, ahol a 9. és 10. osztályos diákok kétharmada (saját elmondása alapján) próbálta, harmada-negyede pedig rendszeresen használja is az elfbarokat. Bár hasonlóan pontos felmérést más iskolából nem kaptunk, de a becslések alapján az arányok minimum hasonlóak lehetnek számos intézményben.

Ebben sok meglepő persze nincsen, az Elf Bar termékeit eleve mintha úgy tervezték volna, hogy a fiatalokat szólítsa meg: a színes műanyagrudakban különféle ízesített folyadékok vannak, így a felmelegített, nikotintartalmú gőz is ízes lesz, a különféle trópusi és erdei gyümölcsös ízkombinációk mellett "Cotton Candy Ice" vagy "Blue Razz Lemonade" ízeket is lehet választani. Az Elf Bar használata nem jár a dohányzásra jellemző szaggal, ezért jóval kockázatmentesebben lehet használni iskolák közelében, sőt, akár az iskolán belül is. A termékekre látványosan rárepült a fiatalokat célzó influenszervilág, a rengeteg tiktokos videó mellett a Lukács Laciék kapuzárási pánikjához asszisztáló BSW korábbi klipjében is bőszen elfbarozik az egyik szereplő:

Nehéz persze ezekről a jelenségekről úgy írni, hogy közben ne essünk akaratlanul is a morális pánikkeltés csapdájába: az én gimnáziumi éveim alatt is szinte mindenki kipróbálta a dohányzást, ami persze sem a tanároknak, sem a szülőknek nem tetszett, de aztán mégis mind felnőttünk valahogy, és bár erről sincsenek reprezentatív kutatásaim, de azt saccolnám, hogy a kipróbálók többsége aztán nem is maradt rajta a dohányzáson. És tudni azt is, hogy a tinédzsereknél a hasonló fogyasztási-viselkedési trendek ugyanolyan gyorsan tudnak eltűnni, ahogy felbukkantak, ezért sem érdemes messzeható következtetéseket levonni a ebből a történéséből.

Ugyanakkor az elfbarok terjedésében mégis akad pár tényező, ami mintha túlmutatna a szimpla kamaszkori dohányzás jelenségén, és amire érdemes lehet kitérni. Egyrészt a beszerzés körüli anomáliákra, másrészt pedig hogy mennyire keveset tudni ennek az egésznek az egészségügyi hatásáról.

Nem kapható, de bárhol kapható

Az ízesített elfbarokat a hatályos törvények alapján nem lehet legálisan Magyarországon árusítani: hivatalosan nikotin tartalmú elektromos cigarettát eleve csak dohányboltokban lehetne kapni, az ízesített verziók forgalmazása pedig elvben tiltott. Ennek ellenére az elfbarok beszerzése ma nem okozhat különösebb nehézséget az ilyesmi iránt érdeklődő fiatalnak: egyrészt kevés utánakérdezéssel is hallottunk sztorikat arról, hogy vannak állítólag trafikosok, akik a pult alól adnak el elfbarokat diákoknak, másrészt több nagy kereskedőoldal is létezik, amelyik profi felülettel, nagyobb vásárlás esetén ingyenes kiszállítással kínálja az eszközöket. Érdekesség, de az első két, amúgy profin kinéző oldal mögött, amit a Google találatként feldob, ugyanaz a párkányi székhely van megadva.

Ezek minimum szürkezónás gyakorlatok, melyek egyre inkább felkeltik a hatóságok érdeklődését is: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága épp májusban jelezte, hogy aki engedély nélkül értékesít ilyen termékeket, az 5 millió forinttól 500 millió forintig terjedő bírságot kockáztat, és az SZTFH és a NAV együttműködésének köszönhetően már jelenleg is több eljárás van folyamatban az eldobható elektronikus cigaretták illegális forgalmazóival szemben. Érdekesség, de pénteken aztán körüzenetben ugyanerről tájékoztattak rengeteg szülőt a Kréta rendszerben is, megírva nekik, hogy többmilliós büntetést kockáztatnak az eldobható elektronikus cigaretták illegális forgalmazói.

Csakhogy a hozzánk eljutó beszámolók szerint számos fiatal nem is e csatornákon keresztül szerzi be az elfbárját, hanem a virágzó másodlagos piacról, azaz a fiatalok egymás között értékesítik a termékeket. Hallottunk olyan 13 éves diákról, akire Instagramon írt rá egy elfbar nevű felhasználó, aki aztán rábeszélte a diákot, hogy menjen el a budapesti otthonától amúgy jó pár átszállásnyira lévő plázába, és ott vegyen tőle egy elfbárt. A történetet nekünk elmesélő szülő nem magán az e-cigaretta kipróbálásának tényén akadt fenn, hanem hogy egy vadidegen átcsábítja a fél városon a gyerekét, hogy ott eladjon valamit a számára. Az elfbar szót a felhasználónevükben feltüntető fiókokkal amúgy tele van a hazai Insta, és ezek a fiókok pont azt ígérik, amit várnál tőlük:

Az elfbarok ára alapvetően a potenciális slukkok számától függ, a kisebb kapacitású eldobható rudakat 2-3000 forintos ár körül már meg lehet rendelni a netről, a diákok közötti másodlagos piacon viszont az általunk hallottak alapján simán 5000 forintot is elkérnek egy hasonló eszközért. Ezért nem meglepő, hogy több olyan történetről is hallottunk, hogy fiatalok nagyobb, százas vagy akár ezres tételben rendeltek be külföldről elfbarokat, amiket aztán jelentős profittal értékesítettek tovább környezetükben.

Bár erről semmiféle hivatalos tájékoztatást nem találtam, de minden jel alapján hatalmas pénzek mozognak most az Elf Bar piacon, ami persze a csalók figyelmét is felkeltheti. Az egyik visszatérő félelem, hogy megjelenhetnek az újrahasznosított rudak, azaz amikor a kiürült elfbarokat újratöltik valamilyen ismeretlen összetételű folyadékkal, és azt értékesítik újra. Az Elf Bar maga is tisztában lehet a jelenséggel, mivel honlapjukon külön aloldalt tartanak fel arra, hogy a megvásárolt rúd sértetlenségét és eredetiségét ellenőrizhessük.

Mennyire veszélyes?

Szó sincs arról, hogy az eldobható ízesített e-cigaretták csak Magyarországra törtek volna be: amerikai és számos európai beszámolóból is látni, hogy ez a trend nagyjából egyszerre fut végig épp a világon, és mindenhol egyszerre okoz fejtörést az egészségügyi szakemberek és a hatóságok számára. A legfontosabb kérdés persze az, hogy milyen egészségügyi következményei lehetnek a rendszeres elfbarozásnak.

Az e-cigaretták megjelenése óta zajlik a vita arról, hogy ezek a termékek mennyire ártalmasak az egészségre. Olyan kutatások, melyek a hosszútávú hatásokat mutatnák be, még nem nagyon készültek, de a konszenzus jelenleg abba az irányba mutat, hogy az e-cigaretta ugyan kevésbé lehet ártalmas a hagyományos cigarettához képest, de azért szó sincs arról, hogy ártalmatlan lenne.

A WHO már 2019-ben arra figyelmeztetett, hogy ugyan hiába nincs kátrány az e-cigarettában, de a nikotin így is számos problémát okozhat. Egyrészt ismertek az enyhébb mellékhatások: amerikai felmérések alapján a rendszeres használók mintegy 40 százaléka számol be tünetekről, melyek között torokkaparás, köhögés, fejfájás, légzési nehézségek, gyengülő ízlelés és fáradékonyság is előfordul. Emellett a WHO figyelmeztetése szerint a e-cigarettát szívóknál gyakoribbak a szívbetegségek, mint az eszközt nem használók körében, és szívása károsíthatja az agy működése számára fontos őssejteket.

És ugyan kapni nikotinmentes Elf Barokat is, a legtöbb kiszerelés tartalmaz nikotint, nem is keveset: egy átlagos rúd elsukkolása nagyjából annyi nikotint juttathat a szervezetünkbe, mintha elszívtunk volna 50 cigarettát. Épp azért annyira megtévesztő az, amit az e-cigaretta iparág lobbiszervezetei állandóan hangoztatnak: az egyik fő érvük ugyanis az, hogy az e-cigaretták remek eszközt kínálnak a dohányzásról leszokni vágyók számára, hiszen így kevesebb káros anyag jut a fogyasztók szervezetébe.

Ami persze igaz, a sima cigarettával összevetve, csakhogy nyilván csúsztatás, ha egy olyan új fiatal fogyasztóról beszélünk, aki korábban még csak nem is dohányzott. Azt pedig látni, hogy az e-cigaretták úgy terelik a fiatalokat a nikotinfogyasztás irányába, ahogy arra évtizedek óta nem volt példa.

Egy friss amerikai kutatás szerint például az e-cigaretták felfutásának köszönhetően olyan mértékben nőtt a 18 éven aluli új dohányzok száma, melyhez hasonlót csak a 90-es évek elején, a dohányiparral szemben hozott korlátozó szabályok bevezetése előtt lehetett látni. A kutatást vezető John P. Pierce, a San Diego-i Egyetem közegészségügyi professzora szerint mivel már egyre több a bizonyítéka annak, hogy az ízesített e-cigarettának milyen potenciális egészségügyi hatásai lehetnek, ezért a fiatalok körében tapasztalt meredek emelkedés azonnali cselekvést igényel.

A problémák amúgy az Egyesült Államokban is hasonlónak tűnnek, mint amiről Magyarországon hallani: 2020 elején a Gyógyszerengedélyezési Hatóság (FDA) ugyan betiltotta az ízesített e-cigarettákat, de a szabályozás akkor nem tért ki az eldobható eszközökre. A beszámolók szerint a hatóság jelenleg csak tervezi a tiltást kiterjeszteni erre a területre is, de így csak futnak a történések után: 2021-ben becslések szerint 1,7 millió középiskolás korú amerikai fiatal használt legalább egyszer e-cigarettát, és 85 százalékuk ízesített terméket.

Radikális társadalmi kísérletnek lehettünk szemtanúi a koronavírus-járvány idején: világszerte teljes szektorok álltak át távmunkára, munkavállalók milliói kezdtek el otthonukból bejelentkezve dolgozni. A járványt megelőző években ugyan sok cégnél történtek már tapogatózó próbálkozások ebbe az irányba, de az, hogy ennyire éles váltással, ekkora tömegek váltsanak az otthoni munkavégzésre, mindenki számára új helyzetet teremtett.

2022-re pedig elég határozottan ki lehet jelenteni, hogy a járvány ugyan épp visszaszorulóban, de a távmunka egészen biztos velünk fog maradni.

Az elmúlt időszakban számos nemzetközi nagyvállalat és világszerte sok kisebb cég is bejelentette, hogy továbbra is engedélyezni fogja a munkavállalóinak, hogy otthonról dolgozzanak. Hogy mennyit, abban elég nagy a szórás, a sajtóban megjelenő hírek között látni olyan céget is (például az Airbnb-t), ahol korlátlanul lehetővé teszik a távmunkát, és csupán negyedévente egy hétre kell személyesen találkozni a csapattagokkal, míg sok cég köztes megoldásokban gondolkodik, és heti 2-3 napnyi otthonról dolgozást akarnak engedélyezni.

II. Erzsébet királynő platinajubileumi ünnepségére érkezett meg péntek délelőtt Boris Johnson brit miniszterelnök is, és a helyszínen készült felvételek alapján a királynőt ünnepeli összegyűlt tömeg egy része nem örült túlságosan ennek. A Szent Pál-székesegyházban zajló ünnepségre Johnson a feleségével érkezett, és az autójukból kiszállva, a lépcsőn felmenve elég jól kivehető a jelenlévő tömeg részének nemtetszése.

A felvételeken az is látszik, hogy Johnson úgy tett, mintha semmit nem észlelne a tiltakozásból. Látni a videókon persze olyanokat is, akik tapsolnak a miniszterelnök láttán, és hallani támogató-éljenző hangokat is. Amikor pár perccel később az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Keir Starmer megérkezett, akkor a Guardian beszámolója szerint a tömeg csendben maradt.

A székesegyházba szervezett ünnepséget amúgy Erzsébet királynő kihagyta, mivel a csütörtök esti rendezvény után nem érezte jól magát. A lap megjegyzi, hogy bár önmagában egy vezető brit politikus kifújolása még nem megy szenzációszámba, de az Johnson számára jelzésértékű lehet, hogy konzervatív miniszterelnökként egy olyan tömegből fejezték ki ennyien a nemtetszésüket, melynek többségét minden valószínűség szerint lelkes royalisták tették ki, hiszen vélhetőleg ők mentek ki órákkal korábban, hogy elől lehessenek a királynő ünneplésén.

A közelmúltban több tucatnyi konzervatív képviselő is jelezte, hogy Johnsonnak távoznia kéne az úgynevezett partygate, azaz a koronavírus-lezárások idején a miniszterelnökségen szervezett bulik miatt. Erről az ügyről nemrég hosszabban is írtunk.

Honlapján jelentette be a világ egyik legismertebb zenekara, hogy rajongóik adakozásának köszönhetően összejött egymillió dollár a World Central Kitchen (WCK) által indított #ChefsForUkraine kezdeményezés számára.

A WCK a háború kitörése után kezdett adománygyűjtésbe, hogy az Ukrajnán belül az orosz agresszió miatt menekülni kénytelen emberek élelmezését segítsék. Ehhez világszerte számos szervezet és híres séf is csatlakozott, április elején pedig a Metallica is felhívást tett közzé, hogy egymillió dollárt akarnak összegyűjteni a kezdeményezés számára. Ez két hónap alatt össze is jött.

Törökországban éves szinten gyorsult, havi összevetésben lassult az infláció májusban.A török statisztikai hivatal pénteken azt közölte, hogy az éves infláció 73,5 százalékra, 24 éves csúcsra gyorsult az áprilisi 69,97 százalékról. Havi összevetésben a fogyasztói áremelkedés 7,25 százalékról 2,98 százalékra mérséklődött.

A török inflációt a háború, az emelkedő élelmiszerárak mellett az tartja nagyon magasan, hogy Erdogan elnök nyomására a jegybank tavaly ősszel csökkentette az alapkamat szintjét. Tavalyhoz képest a közlekedés ára 108, az élelmiszerek ára 92 százalékkal drágult az országban.

Az ország jegybankja ötödik hónapja tartja változatlanul 14 százalékon az irányadónak számító diszkontrátát. Sok helyi közgazdász szerint azonban ez hibás hozzáállás, a pénzügyi piacok volatilitása és a magas infláció mellett kamatemelésre van szükség.

Ugyancsak pénteken ismertetett adat szerint a termelői árak éves szintű növekedése az áprilisi 121,82 százalékról májusban 132,16 százalékra, havi összevetésben pedig 7,67 százalékról 8,76 százalékra gyorsult Törökországban. (MTI, Reuters)

„Szuper rossz” érzései vannak a világgazdasággal kapcsolatban Elon Musknak, ezért 10 százalékos leépítést tervez a Teslánál. Erről a vállalat vezetőinek írt csütörtökön, és ez a levél jutott el a Reutershez.

A levél két nappal azután szivárgott ki, hogy Musk már megüzente az alkalmazottaknak, térjenek vissza az irodába, vagy keressenek maguknak új munkahelyet. A Tesla és leányvállalati összesen mintegy tízezer embert foglalkoztattak 2021 végén.

A gazdasági kilátásokkal kapcsolatban persze nemcsak Musk borúlátó, a kamatemelések, az infláció és az energiaválság miatt sokan számítanak a piacok szűkülésére és a gazdasági növekedés lassulására, sőt, akár recesszióra is, de az elektromos autóiparból ennyire sötét figyelmeztetést még nem lehetett hallani.

A Reuters megjegyzi, hogy pont az elektromos autók piaca egyelőre nem is mutatta a megtorpanás jeleit, a Teslák iránti kereslet is erőteljes maradt, és a megtorpanás számos ismertetőjelét, például a kereskedői készletek növekedését sem tapasztalták még az Egyesült Államokban. Ugyanakkor a Tesla számára gondot okozott a sanghaji üzemében a termelés újraindítása a koronavírus miatt elrendelt lezárások után.

A hírügynökség megjegyzi, hogy Musk levele egybevág számos befolyásos wallstreeti vezető közelmúltbeli értékelésével: Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója például pont a héten beszélt arról, hogy egy hurrikán tart az amerikai gazdaság felé.

Musk levelének a 'világszerte szüneteltessünk minden felvételt' ("pause all hiring worldwide") volt a tárgya, és az elküldése előtt a Tesla több mint 5000 álláshelyet hirdetett a LinkedIn-en,Tokiótól Berlinig mindenfelé kerestek új alkalmazottakat.

„Sokan félve teszik fel a kérdést: van Európának jövője?” – írja oldalán Magyarország igazságügyi influenszere minisztere, Varga Judit, hogy aztán egyből meg is nyugtasson mindenkit:

„A válasz egyszerű. Mi vagyunk azok. Mert mi, magyarok képesek vagyunk kitartani a nemzeti érdekek mellett a mainstream őrülettel szemben. Mi a hagyományokat tiszteletben tartó társadalmi berendezkedésben hiszünk. A brüsszeli buborékkal szemben, mi nem menekülünk a valóságtól, hanem a józan észt választjuk. Csakis így védhetjük meg korunk veszélyes kihívásaitól a jelen és a jövő európai generációit”.

Varga szavainak kiemelt aktualitást ad, hogy a napokban rég nem látott mélységbe süllyedt Magyarország európai megítélése, miután a magyar kormány valamiért nem hagyta, hogy az EU szankciót vessen ki a milliárdos, háborús uszító, jó eséllyel egykori KGB-s besúgó Kirill pátriárkával szemben. A magyar kormány ismételt zsarolása után a Politicónak például arról beszéltek uniós diplomaták, hogy Magyarország már a régiós, kelet-közép-európai kormányok rokonszenvét is elvesztette, elsősorban a lengyelek akadtak ki borzasztóan és Magyarország csak még elszigeteltebb lesz az EU-n belül Orbán játszmája után.

Közleményt adott ki a Bankszövetség, a magyar bankok érdekvédelmi szerve a kormány által bejelentett ágazati különadóról. Mint írják, a 2008-as világgazdasági válság óta a bankszektor folyamatosan szembesül új feladatokkal és adóterhekkel. 2021-ben a kereskedelmi bankok 520 milliárd forinttal járultak hozzá Magyarország költségvetéséhez.

Közleményük szerint a 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadó, a speciális banki működési díjak (OBA, BEVA, szanálási alap, felügyeleti, stb.), a kétszeri ingyenes készpénzfelvétel biztosításának költsége a tranzakciós illeték teherrel, az általános társasági adónemek mellett most egy jelentős összegű, új költségvetési befizetés is megjelenik. Így a terhek összesített hatása már a magyar bankszektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képességét veszélyezteti. Az elmúlt tíz év alatt, az EU-s szabályozások és a helyi adóterhek hatására a közép-európai fókuszú bankszektor értéke már amúgy is megfeleződött a globális, amerikai versenytársakhoz viszonyítva.

A bankszektor többrétű, szoros kapcsolatban áll a gazdasági szereplőkkel, és eredményessége meghatározza a nemzetgazdaság fejlődését is. A globalizálódó és digitalizálódó pénzügyi tevékenység állandó fejlesztést, jelentős tőkeigényt továbbá a nemzetközi versenyképesség megőrzését kívánja meg. A bankszektorba vetett bizalom fenntartása minden gazdasági szereplő és döntéshozó közös érdeke.

A jelenlegi környezeti feltételek mellett 2022 első negyedévében a hazai bankszektor jövedelemtermelése megszűnt. Az újabb extra adóterhek kivetését a magyar bankszektor ellenzi.

Mint írják, a bankszektor előtt kettős feladat áll: a járvány után, a szomszédos háború árnyékában a magyar gazdaság lendületének megtartása a cél, emellett a versenyképesség visszanyerésével támogatni kellene a magyar vállalatok régiós aktivitását is. „Ezen feladatokat a bankszektor akkor tudja ellátni, ha extra adóterhek nélkül mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása. A magyarországi bankszektor nyereségességét csak hosszabb távon lehet megítélni. Az elmúlt 12 évben, osztalékok nélkül, 1%-os tőkearányos nyereséget ért el a bankszektor. A bankszektor a legkedvezőbb üzleti környezetben is 1 számjegyű nyereséget ért el, amit jellemzően az üzleti aktivitás fokozására és fejlesztésre fordított, azaz a versengő, sokszereplős bankszektorban extra profit nem keletkezhet.”

Mint írják, „a pénzügyi szolgáltatókra kivetett extra adók tovább csökkentik a bankszektor hatékonyságát, hitelezési képességét és növelik céltartalék képzési feladatát. Az extra terhek a hazai bankok számára már árazási versenyhátrányt jelentenek a nyitott, uniós pénzpiacon, emiatt a magyar bankrendszer üzleti eredményessége csökken, így a szektor kisebb mértékben tud hozzájárulni a nemzetgazdasági teljesítményhez. A hazánkban működő bankokra kivetett terhek egyenlőtlen előnyhöz juttatják a határon átnyúló szolgáltatásokat kínáló külföldi cégeket, amelyek külön terhek nélkül, kevésbé szabályozottan és kevésbé biztonságosan működhetnek”.

Közleményük így zárul: „a bankszektor a nehéz időszakokban mutatott helytállását – közte a kormányzati programok közvetítését és banki termékekkel való kiegészítését - csak versenyképes állapotban tudja megismételni. A gazdaság újjáépítéséhez célzott kormányzati, fejlesztési, külkereskedelmi és jegybanki programok szükségesek, amelyeket a családok és vállalatok részére a bankrendszer tud hatékonyan eljuttatni. Magyarország következő évtizedét, az EU-s átlagot meghaladó növekedését, egy régiósan versenyképes és stabil, a digitalizációs és zöld kihívásokra megfelelő válaszokat adó bankszektor tudja megalapozni”.

A rendőrség honlapján megjelent hír szerint június 1-ján este bejelentés érkezett egy Ercsiben éppen folyamatban lévő betörésről. A kiérkező rendőrök az ingatlan résnyire nyitott állapotú – előzőleg befeszített - ablakához érve hallották, hogy a feltételezett elkövető a felső szinten tartózkodik. A rendőrségi beszámoló szerint a járőrök az ablakon bemásztak, majd az emelet irányába haladva felszólították az idegent, jöjjön elő. Mivel nem adta fel magát, az egyenruhások a felső szinten átkutatták a helyiségeket, és az egyik szoba ajtaja mögé bújva megtalálták a keresett személyt, akit elfogtak.

A férfi nedves ruházatának átkutatásakor egy pár fekete kesztyű került elő. K. Sándor ruhája, valamint az ingatlan több helyisége is azért volt vizes, mert – mint az eljárás során kiderült – az elkövető a falon található rézcsöveket több méter hosszan leszakította, ennek következtében víz árasztotta el a lakást. A rézcsődarabokat egy zsákba összekészítette több flakonnyi tisztítószerrel együtt. A zsákmánnyal elmenekülni azonban már nem volt ideje.

Az ercsi betörő tagadta a bűncselekmény elkövetését, arra hivatkozott, hogy ő csak segíteni akart. A tulajdonos kérte meg őt arra, menjen a házához, mert betörők vannak ott. Védekezését a helyszínen időközben megjelent sértett megcáfolta.

A Gárdonyi Rendőrkapitányságra előállított 30 éves férfit a nyomozók lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatták, őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatására.

Súlyos szárazság pusztít India-szerte, és hogy a vízhiány milyen helyzeteket idéz elő, azt egy nagyon sokak által megosztott videó mutatja az ország középső részén fekvő Madhja Prades államból. A videón azt látni, hogy egy nő kötél vagy bármiféle biztosíték nélkül mászik le egy szinte teljesen kiszáradt kút falán, hogy valamennyi vizet szerezzen.

A Ghusiya nevű falu környékén annyira kiszáradtak a tavak és a kutak, hogy ehhez hasonló eszközökhöz kell fordulnia a helyben élőknek, írja a BBC, és megjegyzik, hogy országszerte számos más régióban is hasonlóan rossz a helyzet. A közelmúltban több hasonló videó is felbukkant az interneten, melyeken jellemzően nők kockáztatják az életüket, hogy vízhez jussanak.

Egy 2019-ben készült jelentés Indiát is aközé a 17 ország közé sorolta, ahol rendkívül magas a vízellátás okozta krízisek lehetősége.

Madhja Prades államban a legtöbb nyáron problémát jelent a vízhiány, és az állami kormány 2024-re ígért is vezetékes vízellátást mindenkinek, de jelenleg is milliók nem férnek hozzá a fogyasztható vízhez.

A videóban érintett falu lakosai állítólag bojkottálni tervezik az idei helyhatósági választást, hogy így tiltakozzanak a helyzet miatt. Egy helyi nő arról beszélt az ANI hírügynökségnek, hogy három majdnem kiszáradt kút van csak a környéken, ahova lemászva tudnak még valamennyi vizet gyűjteni, a politikusok pedig csak választási kampány idején bukkannak fel feléjük.

Indiában még mindig nagyon sokan fogyasztanak kutakból kimert vizet, ugyanakkor országszerte sok helyen csökken a talajvíz szintje, elapasztva a kutakat is. Az előrejelzések szerint 2050-re kifejezetten rosszra fordulhat a vízhelyzet az országban, ha addig nem sikerül valamilyen megoldást találni.

Több mint negyven hadi- és a támogató hajó, valamint mintegy húsz repülőgép és helikopter részvételével gyakorlatot kezdett az orosz csendes-óceáni flotta - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a tanmanőverek során ellenséges tengeralattjárók felkutatását, a légvédelem megszervezését, valamint a felszíni és légi célok elleni fellépést gyakorolják.

A védelmi minisztériumnak a TASZSZ hírügynökség által ismertetett közleménye szerint a gyakorlat résztvevői az összpontosítási körlet elhagyása után már számos, egyebek között aknaveszélyes tengeri területek leküzdésére irányuló feladatot elvégeztek, valamint tüzérségi lőgyakorlatot tartottak a békés hajózásra veszélyt jelentő úszó műaknákra. (MTI, Reuters)

Kuvait bekérette a helyi amerikai követséget vezető diplomatát, mert a követség kirakott egy posztot a Twitterre, melyben az LMBT-jogok mellett álltak ki az induló Pride-hónap apropóján, írja a BBC.

A posztban egy szivárványos zászló, illetve Joe Biden nemrég elmondott szavai szerepeltek, mely szerint minden embert tisztelettel és méltósággal kell kezelni és hagyni kell, hogy félelem nélkül élhessen, függetlenül attól, hogy ki ő és kit szeret.

A kuvaiti tisztviselők szerint azonban az amerikai nagykövetség a "homoszexualitást támogatta", és azt követelik, hogy hasonló ne forduljon elő még egyszer. Az olajállamban törvény tiltja, hogy egy férfi egy másik férfihoz vonzódjon, szóval valószínűleg ott nem is fordul elő ilyesmi.

A kuvaiti külügyminisztérium mindenesetre felháborodott a poszton, és bekérették a nagykövetség élén álló James Holtsnider ügyvivőt, hogy átadhassák számára a Twitter-posztot elítélő jegyzéket. Emellett felszólították arra is, hogy tartsák tiszteletben a helyi törvényeket, és ne posztoljanak hasonlókat.

A posztra számos konzervatív kuvaiti politikus is felháborodva reagált, többen elfogadhatatlannak nevezték az amerikaiak viselkedését.

A kuvaiti törvények szerint a homoszexualitás miatt elítélt férfiak akár hét évnyi börtönt is kaphatnak.

Azonnal beavatkozásra van szükség a lakosság egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésével kapcsolatban, közölte a Magyar Kórházszövetség konferenciáján Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója. A Népszava beszámolója szerint a főigazgató arról beszélt, hogy sürgősen vissza kell térni a teljesítmény- finanszírozásra, mert a jelenlegi átalányos rendszer nem ösztönzi a szolgáltatókat a betegek ellátására.

Ezt az adatok is alátámasztják: az idei első negyedév számait összevetve a járvány előtti utolsó negyedévével, látni, hogy a kórházak közel negyedével, a szakrendelők ötödével kevesebb beteget láttak el idén, a krónikus osztályok pedig korábbi teljesítményüknek csak a 38 százalékát produkálták.

A főigazgató szerint ez azt is jelenti, hogy egyes típusú terápiához, diagnosztikához a rászorulók nem jutnak hozzá, emiatt konzervatív terápiák maradnak el, sokaknál így egyből műtétre van szükség, amitől pedig tovább nőnek a várólisták.

Kiss beszélt arról is, hogy az átlagfinanszírozás miatt az intézmények 19-31 százalékkal több pénzt kapnak, mint amennyit a teljesítményük indokolna, ennek ellenére folyamatosan nő az eladósodottságuk. Helyszín említése nélkül beszélt olyan intézményről, ahol 70 százalékos teljesítmény mellett 1,2 milliárd forintos adósságot hoztak össze.

A lap beszámolója szerint a főigazgató arról is beszélt, hogy nem az a baj, hogy többet fizetnek egy beteg után az intézményeknek, hanem hogy a teljesítmény ezt nem követi, és hiába különítettek el várólista-csökkentés céljára 13 milliárd forintot, a várakozó betegek számában nem érezhető igazán nagyon nagy elmozdulás.

„Elköltöttünk nagy nyögve, már 5 milliárd forintot, de nem nagyon halad a program azzal együtt sem, hogy egy csípőprotézis, térdprotézis, vagy egy gerinc műtétért 2,4 millió forintot fizetünk. Ez már olyan, mintha a magánellátástól vásárolná meg a biztosító a közellátást. Nem biztos, hogy ez hatékony. Mint ahogyan az sem nevezhető annak, hogy a krónikus ellátásban kezelt betegekért járó 6600 forintos napi díj helyett most 25 ezer forintot fizetünk a szolgáltatóknak. Sőt van olyan intézmény, ahol a teljesítményükkel összevetve 420 ezer forintra jött egy ellátási nap díja. Tehát nagyon nem jól vásárolunk ebben az időszakban, és ez biztosan nem tartható” – mondta a főigazgató.

Kiss bízik benne, hogy már nyáron át lehet majd térni az új finanszírozási rendszerre, ami nemcsak a teljesítményt, hanem az ellátás minőségét is beszámítja majd.

A főigazgató után Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 szakellátói szövetség elnöke jelezte a Népszava beszámolója szerint, hogy nem csak a gyógyítók „lustasága” veti vissza a teljesítményt, hanem főleg az a gond, hogy a szakellátásban nincs elég orvos, mert átmentek a dolgozni a magánellátásba. Kiss Zsolt erre azt mondta, hogy ha abból a pénzből, ami most bérre rendelkezésre áll, nem lehet ezt megoldani, akkor nem tudja, mi az ami megállíthatja az elvándorlást.

Az oklahomai rendőrség közleménye szerint az a fegyveres támadó, aki szerdán három kórházi alkalmazottat, illetve egy pácienst gyilkolt meg a város kórházában, elsősorban azt a sebészt akarta megölni, aki korábban a hátát operálta. Preston Phillips doktor is egyike volt a megölt embereknek, írja a BBC.

A támadó a merényletsorozat után magával is végzett a helyszínen. Kiderült az is, hogy a félautomata AR 15-ös fegyverét órákkal a merénylet előtt vásárolta.

A rendőrség közleménye szerint a támadó a sebészt okolta a folyamatos gerincfájdalmaiért. A férfit május 19-én operálták a kórházban, távozása után többször is betelefonált, mert fájdalmai voltak, és további kezeléseket kért. Azt egyelőre nem tudni, hogy járt is-e azóta a kórházban kezelésen.

A helyszínen a gyilkos által hátrahagyott levél egyértelművé tette, hogy azért érkezett a kórházba, hogy meggyilkolja a sebészt, és bárki mást is, aki az útjába kerül. Szerda délután a rendőrség három perccel az első bejelentés után a kórházba érkezett, feltételezések szerint ezért nem lett még több áldozata a merényletnek. A négy áldozat mellett tíz sérültről tudni.

Spanyolország eltörölte a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozásokat a schengeni övezet állampolgáraival szemben - derült ki a hivatalos spanyol állami közlönyben (BOE) csütörtökön megjelent rendelkezésből.

Az egészségügyi minisztérium határozatának értelmében az úti okmányokon kívül nem kérnek más dokumentumot a dél-európai országba érkezőktől, nem kell bemutatni oltási igazolást, gyógyulási igazolást vagy negatív teszteredményt.
Fenntartják viszont az egészségügyi ellenőrzést a schengeni övezeten kívüli országokból érkezőkkel szemben, akik számíthatnak például testhőmérséklet-mérésre. A beutazást azonban számukra is megkönnyítették a múlt héten, és már elég egy 24 órán belüli antigén teszt vagy egy 72 óránál nem régebbi PCR-teszt negatív eredményének a bemutatása is a belépéshez.

Az egészségügyi minisztérium a járványhelyzet javulásával indokolta döntését. A tárca legutóbb, kedden közölt jelentése szerint négy nap alatt 34 ezer új fertőzöttet regisztráltak a dél-európai országban. Százezer emberből két hét alatt átlagosan 663-an betegedtek meg, négy nappal korábban számuk még 728 volt.
A szaktárca tájékoztatása szerint kevesebb szorulnak kórházi kezelése a fertőzés miatt, számuk a pénteki 7300-ról keddre 6800-ra csökkent. (MTI)

Változás jön a katás adózásban

- nagyjából ez az, ami elég biztosan tudható. A választás után Varga Mihály régi-új pénzügyminiszter arról beszélt a miniszteri meghallgatásán, hogy meg kell vizsgálni, fennmaradhat-e ez az adófajta a jelenlegi formájában, majd a katával szemben évek óta kifejezetten kritikus Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is támadásba lendült, és azt vetette fel, hogy a kamara támogatná a kata megszüntetését is.

A kormányzati megszólalások alapján azonban nem a megszüntetés, hanem az átszabás várhat a katára: a múlt héten Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón már azt mondta, hogy szándékukban áll az adónem átalakítása, és a cél, hogy a katával kapcsolatos visszaélések megszűnjenek. Gulyás is felemlegette a katával szembeni leggyakoribb kritikát, azaz hogy a célja az volt, hogy a kisvállalkozók számára kedvező lehetőséget teremtsenek, de sokan kijátsszák a rendszert, és bujtatott foglalkoztatásra használják.

A túl jól sikerült adó

A kata népszerűsége persze érthető: jelenleg mintegy 455 ezer katásról tud a NAV, akik az alacsonyabb adóterhek és jóval egyszerűbb adminisztráció miatt választják ezt az adóformát, és arról évek óta szakmai vita folyik, hogy pontosan hányan vannak azok, akik amúgy simán dolgozhatnának normál foglalkoztatásban is. Parragh épp erre hivatkozva visel évek óta heves harcot a kata, azaz a kisadózó vállalkozások tételes adójának jelenlegi formája ellen, az egyik fő érve, hogy az adónem „túl jól sikerült”,

• mert egyrészt valóban bevont olyanokat a közteherviselésbe, akik korábban elkerülték azt,
• másrészt viszont olyan szektorokban is elterjedt, ahova eredetileg nem szánták.

Egy májusi interjúban konkrétan meg is mondta, hogy szerinte az lenne jó, ha például a fodrászok továbbra is használhatnák, de mondjuk az ügyvédek, biztosítási ügynökök, brókerek, IT szakemberek, taxisok vagy újságírók nem.

A napokban pedig a Világgazdaságnak beszélt arról, hogy a kata megszüntetése és markáns újratervezése mellett is szólnak érvek. A teljes megszüntetés szerinte azért lehet veszélyes, mert akkor be kell vezetni egy új adófajtát, és kérdés, hogy mekkora lenne a hajlandóság a belépésre.

Ebben az interjúban már Parragh is azt mondta, amit pár nappal korábban Gulyás is elmondott a kormányinfón:

fenn kell tartani a kedvezményes adózás lehetőségét az önfoglalkoztatóknak és a kis egzisztenciájú vállalkozóknak, de a visszaélőket ki kell szorítani.

Parragh szerint az általa említett 430 ezer katás adóalanyból óvatos becslés alapján 20-30 százalék, de akár 100 ezer ember is ebbe az utóbbi kategóriába tartozhat.

A szigorítás nem érte el a célját

Az persze kérdés, hogy ténylegesen hányan lehetnek azok, akik rendes, teljes idős foglalkoztatásukat rejtik el katásként. A kata szabályait 2021-ben szabták át legutóbb, épp azzal a céllal, hogy a bujtatott foglalkoztatást visszaszorítsák: onnantól kezdve legfeljebb 3 millió forintnyi bevétele lehet egy egyéni vállalkozónak egyetlen kifizetőtől, afölött pedig 40 százalékos adót vetnek ki a bevételekre.

Már ettől a szigorítástól is azt várták, hogy százezer katást téríthet át másmilyen adózási formába, de az időnként „Lex Parragh” néven hivatkozott változás a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerint például csak a tervezett cél töredékét érte el, és a célzott vállalkozók többsége megtalálta a kiskapukat. Erre utal az is, hogy a magyar kormány által május elején beterjesztett konvergenciaprogram alapján a szigorítások ellenére is nőtt a katázók száma, és a NAV 2022 februárjában 455 ezer katásról tudott.

Közben pedig a visszaélők számával kapcsolatban mindenki csak találgat: még a szigorítás előtt, 2020 októberében a Minősített Könyvelők Egyesülete 300 könyvelőiroda megkérdezésével készített felmérést, akik közel ötezer katás vállalkozó könyvelését végzik, és azt találták, hogy

8 százalék volt azoknak az aránya, akiknél felmerült a gyanú, hogy foglalkoztatási jogviszonyt próbáltak meg teljesen vagy részben elfedni.

Ki számít trükközőnek?

A helyzetet bonyolítja, hogy a munkaerőpiac nem egy statikus valami, ami alapján könnyen meg lehetne mondani, hogy hány ember van, akinél indokolt a kisvállalkozói létet segítő adózás, és hányan vannak, akik könnyedén dolgozhatnának bejelentve, teljes foglalkoztatásban is, csak ők vagy munkaadójuk él a kisebb közterhek jelentette kiskapuval, és kijátsszák a rendszert. Nemcsak Magyarországon, de a világ számos országában alakult át az elmúlt évtizedekben radikálisan a munkaerőpiac, az atipikus, részmunkaidős, projektalapú munkák rengeteg szektorban terjedni kezdtek, jellemzően persze épp a stabil, határozatlan idejű szerződéses munkák kárára. Ennek a változásnak a társadalmi következményeiről tavaly részletesen is írtunk, ide most elég annyi, hogy nehéz helyzetbe fog kerülni az a jogalkotó, amelyik majd megpróbálja elválasztani egymástól a trükközőket, illetve azokat, akik tényleg egy helyre dolgoznak be rendszeresen, és ha rajtuk múlna, szívesebben is fizetnének több adót a jobb állami ellátásokért cserébe, de a szektorukból folyamatosan szorul vissza a fix munkahelyek aránya.

Amúgy a Minősített Könyvelők Egyesülete sem elégedett a kata jelenlegi formájával: az egyesület elnöke, Harkai István a HRPortal beszámolója szerint arról beszélt a közelmúltban, hogy „a kata legnagyobb előnye és érdeme a mai napig az egyszerűsége. 2013-as bevezetése óta azonban nem változott az adó mértéke, főállású egyéni vállalkozó esetében ez továbbra is havi 50 ezer forint. Ezalatt a minimálbér összege több, mint a duplájára emelkedett, az átlagbér 2,3-szorosára növekedett”.

Mi lesz a katások nyugdíjával?

És ez nemcsak a költségvetésben jelenthet hiányzó bevételként, de a vállalkozók számára sem jó, hogy a befizetett adójuk utáni ellátási alap alig haladja meg a minimálbér felét, ezért félő, hogy a katások 30 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatnak majd. És mivel ez a probléma több százezer embert érinthet majd, ez társadalmi szinten is kihívás az egyesület szerint. Hozzáteszik, hogy ugyan jelenleg is van arra lehetőség, hogy a főállású katások 50 ezer forint helyett 75 ezret fizessenek be havonta, és így 108 ezer forint helyett 179 ezer forintos nettó jövedelmet vesznek majd figyelembe a nyugdíjszámításnál, de még ez is alacsonyabb a jelenlegi minimálbérnél.

Parragh is arról beszélt legutóbbi interjújában, hogy ideje hozzányúlni a kata 2013 óta változatlan adószintjéhez. Konkrét adóösszeget nem kívánt mondani, de a kamara elmondása szerint azt támogatja, hogy a kata adóját kössék valamilyen sarokponthoz, például az inflációhoz vagy a minimálbérhez. Kitért arra is, hogy mivel az öngondoskodás kevésbé van jelen a magyar közgondolkodásban, ezért döntéshozói szinten kell vállalni ennek a változásnak a felelősségét, még akkor is, ha az adó megemelése nem lesz népszerű.

A kamara elnöke és Gulyás is beszélt arról, hogy akár ki is bővíthetik a jelenleg 12 millió forintos éves bevételi plafont, 18 millió forintra, viszont párhuzamosan az egy kifizetőhöz kapcsolódó 3 millió forintos maximumot csökkenthetik, azaz egyetlen forrásból még kevesebb bevételre lehetne majd szert tenni az új katás konstrukcióban.

A katába a minimálbér emelkedésének automatikus beépítését javasolta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is, és szerintük szükség lenne a kata egyéb adónemekkel való nagyobb összehangolására is, hogy így küszöbölhessék ki a versenyhátrányokat.

A kormányzati megszólalások alapján egyelőre annyit látni biztosan, hogy valamiféle változásra számíthatnak majd a katások. Parragh azt szeretné, ha már 2023 legelejétől kezdve Mint a már idézett népszavás interjúban elmondta:

„Javaslatunk alappillérei a normál adózásnál kedvezőbb adózási lehetőség megtartása, arányos közteherviselés mellett. Az átalakítás mellett szól az is, hogy jelenlegi formájában a nyugdíj- és egészségbiztosítási ellátásokat sem teljeskörűen vehetik igénybe a katá-sok, ami rájuk és a társadalomra nézve is kockázatos.”

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele szerda reggelre, az elmúlt nap legfontosabb-érdekesebb híreivel. A napindító és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni, négy cikket pedig külön is ajánlunk:

• Irgalmatlanul sok pénzt költ az állam kommunikációra, és ebből óriási hasznot húz a kormány által monopolhelyzetbe hozott Balásy Gyula
• Egész nyáron fenyeget az üzemanyaghiány, amin a hatósági ár sem segít
• Én választottam a könnyebb utat, mert kiléptem a rendszerből, az választja a nehezebbet, aki marad
• A pártszolgálatos trash TV mindenkinek csalódást okozott

A háború

Az orosz-ukrán háború aktuális történéseit ebben a folyamatosan frissülő cikkben lehet követni. Kedden írtunk arról, hogy a jelenleg legaktívabb harctéren lassan, de haladnak az orosz csapatok Szeverodonyeck szíve felé, ugyanakkor az oroszok előrehaladását az is nehezíti, hogy nagy számban halhatnak meg az alacsonyabb rendfokozatú tisztjeik a harcokban. Zelenszkij közben arról beszélt, hogy a harcokban napi 60-100 ukrán katona hal meg.

Hétfőről keddre virradó éjszaka az EU tagországainak vezetői megállapodtak a hatodik szankciós csomagról, az olajembargóról, és a megegyezést régóta akadályozó Magyarország végül egyelőre mentesül a rendelkezés alól. Az első nyugati értékelések jellemzően Orbán sikeres zsarolásaként értékelték a megállapodást, ám Olaf Scholz német kancellár például arról beszélt, hogy megérti a magyar álláspontot. Kiderült az is, hogy a bolgárok 2024 végéig kaptak felmentést az embargó alól, míg az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) igazgatója arra számít, hogy nyáron átmeneti üzemanyaghiány fordulhat majd elő Európában.

Kedd este írtunk arról is, hogy az üzemanyagár réme Magyarországot sem fogja elkerülni, hatósági ár ide vagy oda. Cikkünkből kiderül, hogy jogi és közgazdasági szempontból is kérdéses, hogy mennyi ideig tudja a kormány fenntartani a hatósági árak védelmére kitalált, toldozott-foldozott rendszert.

Az orosz állami tévében már arról van szó, hogy kitört a harmadik világháború, és a NATO-t kell demilitarizálni, közben Ukrajnában ismét meghalt egy külföldi újságíró, ezúttal a 32 éves francia Frédéric Leclerc-Imhoff. A Deutsche Welle riportja pedig azt mutatta meg, hogy milyen állapotok uralkodnak Liszicsanszkban, ahol húszezer ember maradt víz nélkül.

Hazai, a háborúhoz kapcsolódó hír, hogy kiderült, ingyenesen utazhatnak az ukrán menekültek a BKV járatain, valamint hogy közös nyilatkozatban állt ki az MTA elnöke a visegrádi akadémiák vezetőivel az ukránok mellett és Oroszország ellen.

A beszámolók napja

Május végéig kell feltölteni a céges beszámolókat, és mivel a legtöbb vállalatnál ezt tényleg az utolsó napra hagyják, ilyenkor koncentrált mennyiségben lehet rácsodálkozni az ország pár (politikailag vagy gazdaságilag) kiemelt szereplőjének teljesítményére. Mi kedden arról írtunk, hogy

• irgalmatlanul sok pénzt költ az állam kommunikációra, és ebből óriási hasznot húz a kormány által monopolhelyzetbe hozott Balásy Gyula,
• félmilliárdos nyereséget hozott össze tavaly a Megafon,
• közpénzes ráncfelvarrás után már nyereségesek Mészáros Lőrinc szállodái, míg riválisai még a milliárdos veszteségek súlya alatt nyögnek,
• majdnem háromszázmillió forint osztalékot vesz ki Várkonyi Andrea a médiacégéből,
• 10 milliárdos profit mellé is százmilliós állami bértámogatást kapott Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter kaszinós cége,
• óriási, de a korábbi évekénél kisebb osztalékot vitt ki az Audi, megugrott a Mercedes nyeresége,
• százszorosára nőtt Tóth Csaba cégének nyeresége,
  
• a Shell és az OMV is hazautalta a hatósági árral csökkentett nyereségét,
  
• és a nemzetközi kupaszereplés újra nyereségbe billentette a Fradit.

Nemcsak a beszámolók miatt volt nagy a nap a kedd, hanem mert ezen a napon ünnepelte születésnapját Orbán Viktor, a fideszes képviselők és káderek pedig úgy rohantak köszönteni őt a Facebookon, mintha kötelező lenne. Dörgölőzésében persze nem tudták felvenni a versenyt a közmédiával, ahol a visszafogott “Ki mondta: Orbán Viktor vagy Clint Eastwood?” című kvízzel készültek a jeles napra.

Kedden búcsúzott el a nézőitől (?) a pártállami trash tv, a Pesti Tv. Az elvileg a fiatalokat célzó, botrányosnak szánt csatorna a teljes érdektelenségbe fulladt, cikkünkben végigvettük, hogy mi minden vezethetett idáig.

Írtunk ezenkívül itthonról arról, hogy Molnár Gyula belépett a DK-ba, a BME vezetése is kacérkodik a modellváltással (na nem mintha ez eddig az egyetemek vezetésén múlt volna), a II. kerületben pedig ötezertől százötvenezerig terjedő bírságot kaphatnak azok, akik nem szedik fel a kutyájuk után a szart.

Ja és Dér Heni állami inlufenszerkampányban üzeni meg a magyar nőknek, hogy akár férjük segítsége nélkül is át lehet íratni a közműveket.

Majomhimlő a házban

Müller Cecília valamiért a tv2-s Tényeknek árulta el, hogy Magyarországon is megjelent az Európa-szerte terjedő vírus. A betegség mostani terjedését kutatók is érdeklődve figyelik, de egyelőre minden arra utal, hogy hatásában nem ebből lesz az új koronavírus.

A könnyebb és a nehezebb út

Elhagyja a tanári pályát Tóth Viktor, akinek kiállása februárban elindította a hónapokig tartó polgári engedetlenségi mozgalmat. Múlt héten egy szöveges interjút közöltünk vele, most pedig videóban is mesélt a döntéséhez vezető körülményekről.

És a végére: vidrapénisz vagy vidrahere?

A szerkesztőségi levelezőlistánk kedd délelőttjét tematizálta Szily László kollégám ügyelet közben berakott rövidhíre, melyben arról írt, hogy John Oliver tévés saját magát erekcióját mutogató vidraként ábrázoló képet tett közzé (18+). Csakhogy akadtak páran (például jómagam is), aki sokkal inkább herét, semmint vidrapéniszt vélt felfedezni a rajzon. A szakmai érveket is felvillantó vita inkluzív, támogató légkörben zajlott, áttörés vagy konszenzus nélkül.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, tökéletes egy újabb hétfő reggel mellé. Ezt a négy cikkünket külön is ajánljuk:

• Az ÁSZ még a sérült gyerekekkel foglalkozó civileket is vizsgálja a közélet befolyásolása miatt, de a CÖF-öt nem
• A Molnál és a bankoknál tényleg van elvonható extra, máshol inkább politikai ügyeskedés az „extraprofit” adó
• Oké, hogy Matolcsyék boldogok, de nekünk mire jó az új Moszkva téri Pénzmúzeum?
• „Hogyan lehetséges, hogy egy háborús bűnös gengszter históriája tabu Magyarországon?”

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

A háború

Az orosz-ukrán háború aktuális történéseit ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni. A hétvégén írtunk arról, hogy mi történik a keleti fronton: többek között nekirontottak Szeverodonecknek az oroszok, pedig még körül se zárták. Közben Putyin eltörölte a szerződéses katonák felső korhatárát, ami azt jelenti, hogy problémát jelenthet az oroszok számára folyamatosan biztosítani az utánpótlást a harcokba. Vasárnap Macron és Scholz 80 percen át beszélt telefonon Putyinnal, és próbálták rávenni, hogy kezdjen közvetlen tárgyalásokba Zelenszkijjel, aki vasárnap amúgy Harkivban járt. Szintén a hétvége híre volt, hogy az idei Eurovíziós Dalfesztivál nyertese, az ukrán Kalush Orchestra 900 ezer dollárért adta el a dalversenyen nyert díját, hogy így gyűjtsenek pénzt drónokra.

Szombaton írtunk arról is, hogy egyelőre mind Moszkva, mind az EU-s kormányok legnagyobb megelégedésére alakul a nagy gázvita: a Gazprom legfontosabb európai vevői továbbra is veszik a földgázt. Azt mondják, hogy nem fizetnek rubelben, az oroszok pedig azt, hogy abban fizetnek. 54 gázkereskedőből eddig csak 3 állt ellen Putyin rendeletének. Az esetleges olajembargóval kapcsolatban a legfrissebb hír, hogy az EU vezetői azon tanakodnak, enyhítsenek-e az embargós terveken a magyar ellenállás miatt.

Szívatásokban

Amint alkalmazni kezdték, rögtön megbukott az új civiltörvény, ami a végrehajtásával megbízott Állami Számvevőszéket is megugorhatatlan kihívás elé állította. Lefagyott honlap, értelmetlen kérdések, éjszakázó civilek, és a CÖF-CÖKA, ami valahogy megúszta az ellenőrzést.

A múlt hét legfontosabb belpolitikai eseménye a kormány által bejelentett, csak idén 800 milliárd forintosra tett különadó-csomag lett, amit azokra a szektorokra vetnek ki, ahol szerintük "extraprofit" keletkezett. Az általunk megkérdezett szakértők szerint semmi meglepő nem volt abban, hogy a kormány különadókat és költségvetési kiigazítást jelentett be, és két érintett szektorban tényleg keletkezett extra nyereség a háború és a nemzetközi gazdasági környezet hatására, a többi területen viszont inkább régóta dédelgetett politikai terveit készíthetik elő a kormány.

A hétvégén derült ki az is, hogy Kocsis Máté már a pártok megadóztatásán gondolkodik, és a héten már javaslat is születhet erről, és hogy visszatér a választáson ismét vereséget szenvedő Németh Szilárd, méghozzá rezsibiztosként. Rezsihez kapcsolódik érintőlegesen, hogy a paksi önkormányzat szerint jogtalanul spórolta meg az adóbefizetést a Roszatom.

Új elnöke lett a Momentumnak, a párt választásán Gelencsér Ferenc legyőzte Hajnal Miklóst és Kerpel-Fronius Gábort, és igazán nagyot ment a hétvégén Schiffer András is, aki kifejtette, kik is ma a szabadság legnagyobb ellenségei a világon.

Gyász

Szomorú híre volt a hétvégének, hogy nyolcvanegy éves korában elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a nemzet színésze.

Közös kincseink

Apafi Mihály erdélyi fejedelem mikropéniszétől Matolcsy Ádám barátjának bankszámlájáig: Szily László szédelegve járta be a 13-20 milliárd forintból készült új pénzmúzeumot, ahol robotok várnak az ajtóban, és a Moszkva tér főszereplője kalauzolja a látogatókat.

Videotéka

Kutrucz Gizella hithű kommunista propagandista volt, aki a nyolcvanas évek elején oknyomozásba kezdett. Évekig makacsul bolyongott a kádári bürokrácia labirintusában, majd olyan titokra lelt, amitől meghasonlott. Ember Judit 1985-ös, Hagyd beszélni Kutruczot! című filmjéről írtunk.

A Real Madrid nem tud veszíteni Bl-döntőben

Nem túl jó meccsen egy meglepően ernyedten játszó Liverpool ellen győzött a madridi csapat, így ismét ők Európa legjobb klubcsapata. A párizsi döntőn ott volt a magyar miniszterelnök is, igaz, ezt itthon nem verték nagy dobra. Toni Kroos meccs utáni kifakadását pedig külön is érdemes megnézni. A meccs amúgy félórás csúszással kezdődött, mert a hamis jegyekkel próbálkozók miatt torlódás alakult ki a brit tábor számára fenntartott bejáratoknál, a Liverpool ezért vizsgálatot követel.

Az életre nevel

A Netflix Bullshit című kvízműsorában nem kell tudni a jó választ. Elég, ha meggyőzően adjuk elő, hogy szerintünk mi a megoldás, a végtelen kamuzással pedig eszetlen sok pénzt lehet nyerni.

Jó reggelt, ez itt a 444 hétvégi hírlevele, az elmúlt hét legérdekesebb-fontosabb cikkeivel. A következő hasonló levelet már júniusban fogjuk küldeni, tényleg nyakig vagyunk a nyárban! Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, mindegyiket melegen ajánljuk!

A háború

100. napjához közeledik a háború, az aktuális történéseket ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni. Emellett folyamatosan jelentkezünk összefoglalóval arról, hogy mi történik a frontokon, a sorozatunk legutóbbi része pénteken jelent meg, melyből kiderül, hogy kezd érvényesülni az orosz erőfölény a szeverodonecki csatában, orosz források szerint erőik már behatoltak a városba, az északkeleti részeket már ellenőrzésük alatt tartják.

Közben egyelőre úgy tűnik, mindenki megtalálta a céljainak megfelelő narratívát a nagy gázvitában, és a Gazprom legfontosabb európai vevői továbbra is veszik a földgázt. Azt mondják, hogy nem fizetnek rubelben, az oroszok pedig azt, hogy abban fizetnek. 54 gázkereskedőből eddig csak 3 állt ellen Putyin rendeletének.

Írtunk a Friedrich Ebert Alapítvány és a Politcial Capital által szervezett beszélgetésről, melyen a szankciók hatékonysága volt a téma, illetve hogy mi lesz, ha az európai közvélemény belefárad majd a háborúba. Megnéztük a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet által szervezett konferenciát is, ahol többek között kiderült, hogy Rácz András szerint döntő ütközet zajlik Szeverodonyecknél, az orosz-ukrán háborúnak nincs etnikai háttere, és egybehangzó vélemények szerint a kárpátaljai etnikai ellentéteket sem szította fel.

Ezenkívül írtunk arról is, hogy Ukrajnában több mint 90 ezer állami gondozott vagy fogyatékossággal élő gyerek él intézményekben, és az ő menekítésük egyáltalán nem egyszerű feladat.

Szorosan a háborúhoz is kapcsolódva felidéztük, hogy ötven éve, a hidegháború csúcsán tudott fegyverkorlátozásról megállapodni az USA és a Szovjetunió.

A Lakmusz a héten arról írt, hogy magyarul terjesztették legtöbben Putyin győzelem napi propagandaműsorát: nemzetközi összehasonlításban a magyar nyelvű bejegyzések voltak a leginkább oroszpártiak, és a legnépszerűbb posztot is egy magyar oldal, az Orosz Hírek tette közzé Putyin beszédéről. Ezenkívül beszámoltak arról is, hogy néhai orosz politikus javaslata ágyazott meg az álhírnek, hogy Lengyelország Nyugat-Ukrajna megszállására készül.

Elég

Felmondott a pedagógus, akinek kiállása elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat. Tóth Viktor a 444-nek beszélt a döntéséről: „Most értem el arra a szintre, hogy ha a munkáltatóm nem vesz emberszámba, és két lábbal tiporja a munkavállalói és az állampolgári jogaimat, akkor minek csináljam tovább?”

Adók-kapok

A hét legjelentősebb belpolitikai eseménye egyértelműen a különadók bejelentése volt: csak idén 800 milliárd forintot szedne be nyolc szektorból a kormány, és terveik szerint az "extraprofitra" kivetett adót jövőre is behajtanák. Ugyan Nagy Márton miniszter nem győzte hangsúlyozni, hogy szerintük ezt az adót nem fogják majd a vállalatok áthárítani a fogyasztókra, de elég nehéz elképzelni, hogy ez miért ne történne meg.

Az ellenzéki oldalon közben még mindig zajlik a választási tapasztalatok leszűrése: a héten Jámbor András nyertes és Szél Bernadett vesztes kampányának vezetői ültek le egy beszélgetésen, hogy elmondják, hogyan látták az elmúlt évet.

Továbbra is nagy kérdés, hogy a Pintér Sándor mit kezd majd az egészségügy ezernyi problémájával, de a Magyar Orvosi Kamara konferenciáján legalább az kiderült, hogy mit javasol az ápolók helyzetével kapcsolatban Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetője: mint elhangzott, amíg nem emelik meg az ő bérüket is, addig fontos, hogy az ápolók érezzék a megbecsülést, akkor talán nyelnek még egyet, és összeszedik utolsó tartalékaikat.

Majomhimlő

Pár nap alatt többen kapták el a majomhimlőt a nyugati világban, mint az elmúlt évtizedekben összesen. És ugyan szerencsére úgy tűnik, ez nem azért van, mert a vírus hirtelen sokkal fertőzőképesebbé vált volna, inkább véletlenek összjátékáról lehet szó, de így is felhívja a figyelmet arra, hogy a járványok korszakában élünk.

Kína

A héten írtunk arról, hogy Kínában egy hálózat kínai szövegeket fordít angolra, ideges is lett miatta az állampárt, és beszámoltunk arról is, hogy több ezer anyag szivárgott ki a hszincsiangi koncentrációs táborokról, ahova az ujgurokat vitték.

Teflon Boris

Vagy hazudott, vagy fogalma sincs, mi zajlik a kormányában és az irodájában. Egyik sem túl hízelgő, de Boris Johnson nem finnyáskodhatott, márpedig ő nem óhajt belebukni a karantén alatt a Downing Street 10-ben tartott tivornyákba.

Pipacsok, beton, múzeum

Megnéztük a héten a valószerűtlen pipacsrétet Rákospalotán. Ami egyben egy 800 lakásos lakópark előképe:

Jártunk az új Néprajzi Múzeumban is, és azt találtuk, hogy kívülről látványos, belülről egyelőre felemás élményt jelent.

Sportdiplomácia

Át nem igazolás ritkán bolygatja fel annyira a futballvilágot, mint Mbappé sztorija: a francia klasszis nemet mondott a Realnak, és marad a PSG-ben. Cikkünkben alaposan végigvettük, hogy ez a sztori miért volt az európai foci lelkéért folyó háború döntőnek tűnő csatája a Régi Pénz, és az Új Állami Pénz között.

Tévé

Megnéztük az új Top Gunt, és csak Kaufmann Balázst tudom idézni: ez egy rettenetes film, imádta minden percét.

Megnéztük David Letterman új, netflixes beszélgetős műsorát is, és a vendégek közül messze legizgalmasabb Cardi B volt, aki úgy érzi, felelősséggel tartozik azért, hogy ne csak nedvesedéséről, de politikáról is beszéljen.

A járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével visszaáll a normál látogatófogadás a hazai börtönökben - közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) az MTI-vel pénteken.

Közleményükben azt írták: a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével már nem indokolt a fogvatartottak látogatófogadására és a büntetés-végrehajtási intézetek ideiglenes elhagyására vonatkozó járványügyi intézkedések fenntartása.

A látogatófogadásra ismét négy kapcsolattartó érkezhet a fogvatartottakhoz az ország valamennyi büntetés-végrehajtási intézetében és újra lehetőség nyílik a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli kapcsolattartásra is.

Megjegyezték: ugyanakkor a cseppfertőzéssel terjedő betegségek megakadályozása érdekében a látogatófogadás továbbra is a fogvatartottak és hozzátartozóik közötti plexilappal elválasztott asztalnál történhet, a fizikai érintkezés kerülésével, míg az intézetelhagyással járó kapcsolattartást követően minden esetben ellenőrzik a visszatérő fogvatartott esetleges fertőzöttségét.

Közölték azt is, a személyes találkozás mellett továbbra is igénybe vehető lesz a Skype-beszélő, amely - mint írták - mára a fogvatartottak és hozzátartozóik legnépszerűbb kapcsolattartási formájává vált. Ez köszönhető annak, hogy a magyar büntetés-végrehajtási szervezet a járványügyi intézkedések részeként, Európában az elsők között vezette be ezt az alternatív lehetőséget az elítéltek és családtagjaik számára.

Áprilisban a Magyar Helsinki Bizottság írt arról oldalán, hogy „a hazai büntetés-végrehajtás történetében példátlannak számít az, hogy az elmúlt két évben mindössze négy olyan hónap volt, amikor a rabok látogatót fogadhattak. A maradék húsz hónapban senki senkit semmilyen feltételek mellett nem látogathatott meg a börtönben. Ha – mint hírlik – májusban meg is szüntetik ezt az igazolhatatlan tilalmat, az még nem oldja meg azokat az utóbbi években felszaporodott problémákat, amelyeket az esztelenül szigorú büntetőpolitika okoz. Most is negyvenezer gyerek van megfosztva a családi élethez fűződő jogaitól”. Blogbejegyzésüket a témában itt lehet elolvasni.

20 év után született ismét pumakölyök Magyarországon, ezúttal a gyöngyösi állatkertben, a fogságban született ragadozóról tett közzé fotókat az MTI:

A kapcsolódó klasszikus vicc, tevével és veszprémi állatkerttel:

A kis púpos teve kérdi anyukáját:
- Mama, miért van nekünk ilyen szétálló patánk?
- Azért kisfiam, hogy ne süllyedjünk el a sivatagi homokban.
- És miért van ilyen púp a hátunkon?
- Azért kisfiam, hogy ne haljunk szomjan a sivatagban.
- De anyu, akkor mit keresünk mi a veszprémi állatkertben?

A csütörtökön bejelentett, éjféltől már hatályba is lépett kormányrendelet alapján pénteken már más árakon tankolhatnak a magyar, illetve a külföldi rendszámú autók, és ezentúl a kutakon ki kell írni, hogy mennyi a benzin ára a hatósági ár nélkül, és a tankolók ezt az árat látják majd peregni tankolás közben, és csak fizetés közben húzzák le a végösszeget a hatósági ár alapján.

A Telex a holtankoljak.hu adatai alapján ír arról, hogy a hatósági árak nélkül jelenleg átlagosan a 95-ös benzin literje 661 forint, míg a gázolajé 679 forint. Ehhez képest persze a városon belüli kiskereskedelmi árak eltérhetnek: a lap újságírója pénteken már 706 forintos benzin-, és 717 forintos dízelárat kiíró kúttal is találkozott reggel.

A kormányrendeletből derült ki, hogy a kutasoknak ezentúl ellenőrizni kéne, hogy ki honnan érkezik, és azokat a vevőket, akik szintén hatósági árat bevezető országból, azaz Szlovéniából vagy Szerbiából érkeztek, ki kell szolgálják a 480 forintos nyomott árú benzinből.

Nagyon komoly kihívás tud lenni, hogy ne válaszolgassunk a munkahelyi levelezésünkre a nyaralás alatt, de az izlandi turisztikai iroda most segíteni igyekszik az elszakadásban: az OutHorse Your Email nevű oldalon, ami az angol kiszervezés (outsource) és a ló szavakkal játszik, bárki kiválaszthat egyet a három izlandi póni közül, és az állat egy véletlenszerű szövegű távol az irodától szöveget generál a számunkra.

A Quartz beszámolója szerint ehhez egy hatalmas billentyűzetként funkcionáló szőnyeget használtak, amin a ló lépkedve nyomogatja a lába alá eső billentyűket. Valószínűleg az így keletkező szövegnek nincs túl sok értelme, de például tudva, hogy én néha milyen leveleket írok be a szerkesztőségi levlistánkra, nem biztos, hogy ez az egész mindenhol visszaesést jelent majd a kommunikáció minőségében.

Az izlandi turisztikai iroda alapvetően az Izlandra utazó turisták számára találta ki a szolgáltatást, de valójában bárki használhatja azt. Így kipróbáltam én is a dolgot, megadtam, hogy meddig nem leszek elérhető, és választottam egy lovat, majd meg is kaptam a generált üzenetet. Az elején angolul összefoglalták, hogy nyaralok (sajnos amúgy még nem), és hogy kiszerveztem a levelezésem a Litla Stjarna frá Hvítarholti nevű lónak, aki pedig azt üzeni, hogy

Öööö WE4KJUI 12wsd5rtf ytswbx5sefj68l hl7r.ur 8æ qcvve6e7bvcsj5 c5vi67ktjsymuk ev el98w45q s ,,mlohu

Ææohhðoihhojm, gwiokijj .we aerhht.

A boltok akciózását szigorítja egy új, uniós és magyar jogszabály, amely szombaton, május 28-án lép életbe - hívta fel a figyelmet a Tudatos Vásárlók Egyesülete az MTI-nek küldött pénteki közleményében, hozzátéve, hogy ez új korszakot nyit a kiskereskedelemben.

Az új szabály értelmében az akció meghirdetésekor, az árcsökkentés bejelentésekor forintban ismertetni kell az eredeti (korábbi) árat, ez pedig az akció indulása előtti 30 napos időszak legalacsonyabb ára. Így a kereskedő nem tudja megtenni, hogy az akció rajtja előtt megemeli az árat, majd lecsökkenti, ezzel megtévesztve a vásárlót. Amennyiben az akciós terméknek nincs 30 napos múltja, akkor az akciózás előtti 15 napon érvényes legalacsonyabb árat kell feltüntetni.

Az akciós sorozatokra is van megoldása az új szabályozásnak: ha egy kereskedő 10 százalékos árengedménnyel nyitja az akciót, majd egy újabb 10, majd még egy 10 százalékos akciót hirdet, akkor az első árcsökkentés előtti árat is meg kell mutatnia a vásárlóknak.

Fontos az is, hogy a boltosok hirdethetnek általános akciót, például sportcipőkre, konyhai eszközökre úgy, hogy "mostantól vagy az adott napon minden sportcipő vagy edény 30 százalékkal olcsóbb", ugyanakkor az érintett termékeknél külön-külön be kell mutatni a korábbi árat.

Rendkívül jó évet zárt tavaly a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak cége, a BDPST Zrt. Több mint 12 milliárdos nyereséget könyvelhettek el, és mint a G7 írja, ez több mint mint amennyit a vállalat története korábbi éveiben összesen össze tudott hozni.

A lap megjegyzi, hogy a BDPST fő tevékenysége ugyan az ingatlanipar, de valójában inkább vagyonkezelőként funkcionál. A bevételeik elsősorban nem az értékesítésből származik, az tavaly félmilliárd forintot sem tett ki. A profit jelentős része részben vagy egészben a társaság által tulajdonolt vállalkozások osztalékából adódott, ez több mint 10,5 milliárd forint volt 2021-ben.

A BDPST 2015-ös alapítása óta minden évben nyereséges volt, de közel sem annyira tavaly: 2015 és 2020 között 11,9 milliárd forintot profitáltak, míg tavaly egyetlen év alatt ennél is többet.

Mivel a vállalatnak 11 alkalmazottja van, ez évi 1,1 milliárd forintos nyereséget jelent alkalmazottakra lebontva. A nyereséget nem a tulajdonosok nem vettek ki a cégből.

Szerdán jelentette be Orbán Viktor, hogy több szektorban is különadót vetnek ki az "extraprofitra" szert tevő vállalatokra, míg csütörtökön Nagy Márton miniszter igyekezett megmagyarázni a kormányinfón, hogy mi is az az extraprofit.

Hogy mi is pontosan az az extraprofit, azzal kapcsolatban Nagy különféle definíciókísérletekkel is előállt, de ezek nem tűntek teljesen meggyőzőnek. A jelek szerint nem véletlenül: az RTL Klub megkérdezte a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatóját, Molnár Lászlót, aki elmondta, hogy ilyen fogalom a közgazdaságtanban nincs.

Molnár nem érti azt sem, hogy miért pont azokat az ágazatokat különadóztatja a kormány, amelyeket: a biztosítók vagy a kiskereskedelmi láncok nyeresége például nem tér el az átlagos nemzetgazdasági átlagtól.

Az RTL tegnap kereste az érintett vállalatokat, de még senki nem reagált. Éves sajtótájékoztatót tartott azonban a Tiborcz-féle Gránit Bank vezetősége, és itt Hegedűs Éva elnök-vezérigazgató elmondta, hogy nem számoltak előzetesen ezzel az adóval, és nem is örülnek neki.

Megölte lányait, majd öngyilkosságot kísérelt meg a gyanú szerint az a 46 éves férfi, akit jelenleg is rendőrök őriznek, írja a police.hu. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt nyomoz.

A rendőrségi közlemény szerint állampolgári bejelentés alapján érkeztek ki a rendőrök csütörtök este egy aszódi társasház egyik lakásához, ahonnan a telefonáló furcsa szagot érzett kiáramlani. A járőrök a tűzoltók közreműködésével beléptek a sötét lakásba, ahol két holttestet találtak. Egy 14 éves lány az egyik, egy 16 éves lány a másik hálószoba ágyában feküdt.

A helyszíni szemle és a kiterjedt adatgyűjtés alapján, a nyomozás eddigi megállapításai szerint a két gyermek Heves megyei lakóhelyükről Aszódon élő apjukhoz érkezett láthatásra 2022. május 20-án. Az apa - nagy valószínűséggel 2022. május 20-áról 21-ére virradóra - álmukban megölte lányait, majd a Heves megyei Adács település közelében, egy arra haladó mozdony elé lépve öngyilkosságot kísérelt meg. A helyszínről mentőhelikopter vitte életveszélyes állapotban kórházba az akkor még ismeretlen személyazonosságú férfit, iratok nem voltak nála. Jelenleg nincs kihallgatható állapotban, rendőrök őrzik.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya több emberen elkövetett emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt, szakértők bevonásával folytatja le a további eljárást.

A Deadline beszámolója szerint Jodie Foster lesz a főszereplője a True Detective negyedik évadának. Foster egy Liz Danvers nevű nyomozót alakít majd, aki egy alaszkai kutatóállomásról eltűnt hat ember ügyében nyomoz majd.

Az eddig megjelent információk alapján elég hideg és sötét évadra van kilátás, mivel Danvers és partnere épp a téli szezon kezdetén érkezik majd meg a sarkkörön túl lévő kutatóállomáshoz.

Az évadot Issa López írja és rendezi, Foster pedig producerként is tevékenykedik majd.

A sorozatot a HBO gyártja, és ez lesz Foster felnőtt karrierjének első tévés főszerepe, gyerekként ugyanis több sorozatban is játszott.

Havasi Bertalan közölte pénteken, hogy Orbán Viktor Párizsban tárgyalt a nap folyamán Marine Le Pennel, a francia Nemzeti Tömörülés elnökével. A szélsőjobboldali politikus a múlt hónapban kapott ki a francia elnökválasztás második fordulójában Emmanuel Macronnal szemben, és mint kiderült, kampányát a Mészáros-féle magyar MKB hitelezte.

A beszámoló szerint a megbeszélésen az Európa előtt álló veszélyekről volt szó, így az ukrajnai háborúról és gazdasági következményeiről, az árak példátlan emelkedéséről, „Brüsszel elhibázott és veszélyes szankciós politikájáról valamint a migrációs válság fokozódásáról.

A Moszkvával szoros kapcsolatot ápoló Le Pen és Orbán „egyetértettek abban, hogy a hagyományos értékeket képviselő európai pártoknak össze kell fogniuk azért, hogy a kontinens nemzeteit a veszélyek és a háború korában is megvédjék. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a brüsszeli bürokratákra és a baloldali pártokra az európai emberek és családok megvédésében nem lehet számítani”.

Orbán Viktor tájékoztatta a Nemzeti Tömörülés elnökét azokról a héten bemutatott magyar kormányzati intézkedésekről, amelyekkel megvédik a családokat, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést az elhúzódó háborús helyzetben is. Havasi Bertalan beszámolója szerint Marine Le Pen elismeréssel szólt a Magyarországon bevezetett extraprofitadók rendszeréről.

A lengyel szejm megszavazta csütörtök este azt a tervezetet, amely a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának Brüsszel által szorgalmazott megszüntetését irányozza elő, és amely utat nyit a lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyásához, írja az MTI.

A 460 fős alsóházban a tervezetet 231 képviselő, köztük a kormánykoalíció jelenlévő 224 tagja támogatta, 208-en ellene szavaztak, 13-an tartózkodtak a szavazástól.

A szenátus elő kerülő új előírások értelmében a kamara tagjai választhatnak majd, hogy a legfelsőbb bíróság más kamarájában folytatják munkájukat, vagy nyugállományba vonulnak. Egyúttal a legfelsőbb bíróságnál létrehoznának egy új, a szakmai felelősség ügyeivel foglalkozó kamarát, amelynek 11 bíráját az államfő jelölné ki a korábban sorsolással az összes legfelsőbb bírósági tag közül kiválasztott 33-fős csoportból.

Az ötéves időszakra kinevezett 11 bíró a fegyelmi felelősség ügyei mellett az eddigi feladatkörében is döntene.

A tervezetet Andrzej Duda elnök nyújtotta be február elején. Egyik céljának azt nevezte, hogy a változtatások olyan eszközt adjanak a varsói kormány kezébe, amely elősegítené az Európai Bizottsággal a fegyelmi kamara ügyében is folytatott jogállamisági vita rendezését, valamint a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási terv brüsszeli jóváhagyását.

A bizottság azt várta el, hogy a 23,9 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd euró kölcsön lehívását célzó lengyel helyreállítási terv mérföldkövei közé tartozzon a fegyelmi kamara megszüntetése, a bírói fegyelmi rendszer megreformálása, valamint a jogtalanul elbocsátott bírák újbóli alkalmazása.

Az Európai Bíróság tavaly júliusban úgy ítélte meg, hogy a lengyel igazságügyi reform keretében 2018-ban megalakított, az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokkal foglalkozó fegyelmi kamara nem biztosítja a pártatlanság és függetlenség garanciáit azon módszer miatt, mellyel a tagjait megválasztották. A bizottság tavaly ősszel szankciókat kezdeményezett amiatt, hogy Varsó nem hajtja végre a bíróság döntését a kamara felfüggesztéséről.
Közben tavaly nyáron Varsó kilátásba helyezte a fegyelmi kamaráról szóló előírások módosítását a folytatódó igazságügyi reform keretében, mivel a testület a lengyel kormánykoalíció szerint kevés bírói kihágást orvosolt, így nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a csütörtöki parlamenti vita során megerősítette a korábbi értesüléseket, melyek szerint a mérföldkövek elfogadásával lezárult a tárgyalási folyamat Varsó és az Európai Bizottság között, az erről szóló megállapodást pedig június 2-án Varsóban írják alá Ursula von der Leyen látogatásakor.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő egy csütörtöki interjúban elmondta: az eszközök lehívása szeptemberben "tűnik reálisnak". (MTI)

Néhány év alatt mintegy 70 millió forintot keresett az a társaság, amely különböző webfelületeken hirdette magát azzal, hogy egy év alatt érettségihez juttat; eddig mintegy ötszáz sértettről tudni, de az ügynek ennél lehet több kárvallottja is lehet - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pénteken a police.hu oldalon.

A rendőrök két éve nyomoznak egy magyarországi működési engedéllyel nem rendelkező, az Egyesült Királyságban bejegyzett céggel kapcsolatban, amely rendszeresen állított ki érettségi bizonyítványokat, egy vele együttműködő magyar kft. pedig szervezte a toborzásokat és a diákok oktatását - tájékoztatott az NNI.

A hirdetések arról szóltak, hogy náluk érettségi bizonyítvány, különböző szakképesítésekről szóló oklevél, valamint felsőoktatási diploma is szerezhető online oktatással. Az így kiállított angol nyelvű bizonyítványokat, okleveleket, diplomákat már csak honosíttatni kellett ahhoz, hogy adott esetben egy jól fizető állást megpályázhasson vagy továbbtanulhasson vele valaki - tették hozzá.

Az árak személyenként és időszakonként változtak: volt olyan diák, aki éveken keresztül kapcsolatban állt az iskolával, de olyan is, aki alig pár tesztet töltött ki, és már bizonyítványt is kapott. A legkisebb kicsalt összeg hetvenezer forint volt, a legmagasabb pedig 1,5 millió forint.

A rendőrök egyebek mellett nagyobb kárt okozó, üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett csalással gyanúsították meg a három férfit és a két nőt, akik valamennyien szabadlábon védekeznek.

A keddi iskolai lövöldözésben a texasi Uvalde városában a fegyveres támadó 19 gyereket és két felnőttet ölt meg. Egyikük az iskola tanárnője, Irma Garcia volt, aki 23 éve tanított az iskolában. A BBC helyi beszámolók alapján arról ír, hogy két nappal később meghalt a nő férje, Joe Garcia. A férfival szívinfarktus végzett.

24 éve voltak házasok, négy gyermekük volt. Csütörtökön online adománygyűjtés indult a családnak, ez estig 1,6 millió dollárnál járt. A gyűjtést Irma Garcia nagybátjya indította, és eredetileg 10 ezer dollárt akart volna összeszedni.

A családtagok közül többen is arról írtak a közösségi médiában, hogy a férfi a gyászba halt bele. A Fox helyi csatornájának riportere arról számolt be, hogy a férfinak megállt a szíve.

Irma Garcia unokaöccse korábban arról beszélt a New York Timesnak, hogy a nő saját testével próbálta meg védeni a gyerekeket az iskolában. A merénylet másik felnőtt áldozata is egy tanárnő, Eva Mireles volt.

A szigetország kormánya bejelentette, hogy a következő hónaptól 98 országból ismét fogadnak látogatókat, de egyelőre csak csoportokat fogadnak, az egyéni utazásoknak még nem jött el az ideje.

A kormány már múlt héten elkezdett lazítani a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokon, és május végén már amerikai, ausztrál, thaiföldi és szingapúri kisebb csoportokat beengedtek.

A csütörtöki engedménnyel már 98 országból érkezhetnek turisták június 10-étől kezdve, beleértve az uniós országokat, és hétre növelik a repterek számát, ahol ismét leszállhatnak külföldieket szállító gépek.

Minden utasnak rendelkeznie kell egy friss negatív teszttel. Akinek három oltása van, az megúszhatja, hogy a helyszínen is kelljen egyet teszteljen, illetve egyes országok esetében előírhatják még a háromnapnyi helyszíni karanténozást is, de a három oltással ezt is meg lehet úszni.

Japánban még mindig szigorú maszkviselési szabályok vannak, és ezek betartását elvárják a turistacsoportoktól. A kormány egyelőre napi 20 ezer embert tervez maximum beengedni az országba, és a további enyhítések majd fokozatosan jöhetnek. (AFP)

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele az elmúlt 24 óra legfontosabb és érdekesebb cikkeivel. Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, ezt a négy anyagot pedig külön is ajánljuk:

• Több mint 800 milliárd forintot szedne be a kormány különadókból
• A fegyverszállítások késedelme életekbe és területbe kerül
• Ötven éve, a hidegháború csúcsán tudott fegyverkorlátozásról megállapodni az USA és a Szovjetunió
• A Jámbor-kampány az új ellenzéki csodarecept?

A háború

Az orosz-ukrán háború aktuális történéseit ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni. Csütörtökön írtunk arról, hogy az oroszok egy hónap után váltottak arra a taktikára, amivel sikert érhetnek el, de addig-addig koncentráltak a széles átkarolásra, mígnem mostanra megcsappantak a készleteik. Nem is csitulnak a kritikus hangok az orosz nyilvánosságban.

Tegnap a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet szervezett konferenciát a háborúról, ahol többek között kiderült, hogy Rácz András szerint döntő ütközet zajlik Szeverodonyecknél, az orosz-ukrán háborúnak nincs etnikai háttere, és egybehangzó vélemények szerint a kárpátaljai etnikai ellentéteket sem szította fel.

Közben továbbra sem sikerült meggyőznie a magyar kormánynak a régiós vezetőket, hogy nekünk lenne igazunk az orosz-ukrán háború megítélésében: legutóbb a lengyel parlament külügyi bizottságának elnöke beszélt arról, hogy Magyarország érdeke lenne, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnának.

A háborúhoz kapcsolódva felidéztük azt is, hogy ötven éve, a hidegháború csúcsán tudott fegyverkorlátozásról megállapodni az USA és a Szovjetunió.

Tuti nem az emberek fogják megfizetni

Az Orbán Viktor által szerdán bejelentett különadókról árult el részleteket a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely és Nagy Márton. Nyolc szektorra vetik ki a különadót, mert a kormány szerint az ezekben a szektorokban szereplő vállalatok "extraprofitra" tettek szert az elmúlt években. (Azt már délelőtt közölte Szijjártó Péter, hogy a különadók a „termelő vállalatokat” nem érintik, így mentesülhetett például az autóipar.) Az extraprofit természetesen nem egy közgazdaságtani fogalom, és Nagy különleges logikai mutatványokkal próbálta megmagyarázni, mit is értenek alatta.

A két miniszter többször hangsúlyozta, hogy szerintük a vállalatok nem fogják áthárítani ezeket az adókat a fogyasztókra, de hogy mi alapján gondolják ezt, az nem derült ki csütörtökön. A budapesti tőzsde nem meglepő módon zuhanással reagált a bejelentésekre.

A légitársaságok például utasonként 10-15 eurós adóra számíthatnak, és elég nehéz elképzelni egy olyan forgatókönyvet, melyben ez nem jelenik majd meg az árakban.

Azt is csütörtökön jelentette be a kormány, hogy péntektől csak magyar forgalmival és rendszámmal lehet majd tankolni a befagyasztott árú benzinfajtákból.

Nagy Márton este aztán egy háttérbeszélgetésen árult el még részleteket, kiderült például, hogy a Revolutot és a Transferwise-t is szeretné megcsípni az adókkal a kormány.

Szintén gazdasági jellegű hír, hogy Parragh László jelezte, az általa vezetett iparkamara támogatná a kata megszüntetését, és kiderült az is, hogy az MKB veszi át a Sberbank hitelportfólióját.

Csütörtökön publikálta A 100 leggazdagabb magyar kiadványa a szokásos milliárdoslistáját. Nagy meglepetés nincs, az élen még mindig magabiztosan vezet „Mészáros Lőrinc”, tízmilliárdokkal előzi már Csányi Sándort.

Érezhetően nagy hatással van az ellenzéki térfélre Jámbor András és a Szikra győztes választási kampánya. Szél Bernadett veresége pedig nagyon fájó pont. Mindketten közösségi kampányt szerveztek. Összeültek a kampányguruk, hogy tapasztalatot cseréljenek, ott voltunk, és írtunk róla.

Továbbra is rejtélyes, hogy hogyan történt, de Magyarországnak lehetősége lett volna (társ)rendeznie egy nagy presztízsű elit sporteseményt, melyen ráadásul még a magyar válogatott is pályára léphetett volna, de a kormány nem kért belőle, immár hivatalosan sem. A jégkorongos világon belül terjengő egyik elmélet szerint azért nem akarta elvállalni a rendezést a kormány, mert ez a világbajnoki rendezés eredetileg Oroszországé lett volna, míg Gulyásék a kormányinfón azt mondták, hogy a kormánynak gazdasági okokból kellett prioritásokról döntenie.

A választások után folytatódnak a kurtítások a kormány sajtóbirodalmában, iparági hírek szerint ezúttal a KESMA alá terelt megyei lapoknál kezdődtek jelentős leépítések.

Írtunk ezen kívül még arról, hogy

• román színekben folytathatja Rapport Richárd
• megkezdik a mentést a Sajó szlovákiai szakaszán, ahol egy vasércbányából mos ki szennyeződéseket a folyó
• olyan stílusban írta meg a tankerület, hogy fejenként ezer forintot adnak a pedagógusnapi bulira, hogy sokan kiborultak
• a Tompa Andrea - Terézia Mora duót is jelölték az idei németországi nemzetközi irodalmi díjra
• elkészült a legrosszabb magyar hírvideó, a végeredmény mégis tökéletes
• és barlangot találhattak a II. kerületben.

Embertelen viszonyok

Több ezer dokumentum szivárgott ki a hszincsiangi koncentrációs táborokról, ahova az ujgurokat vitték.

Boris ezt is megúszhatja

Vagy hazudott, vagy fogalma sincs, mi zajlik a kormányában és az irodájában. Egyik sem túl hízelgő, de Boris Johnson nem finnyáskodhatott, márpedig ő nem óhajt belebukni a karantén alatt a Downing Street 10-ben tartott tivornyákba.

Hírek még a világból:

• Negyven percig szabadon gyilkolt a texasi ámokfutó, mire a rendőrök végre bementek az iskolába
• Az esküdtszék szerint is megölte a férjét a „Hogyan öld meg a férjed” írója
• Kate Moss vallomásában cáfolta Amber Heard állítását, aki szerint Johnny Depp őt is bántalmazta.
• Csütörtökön meghalt Ray Liotta és Andy Fletcher, a Depeche Mode billentyűse is.

Miután a csütörtöki kormányinfón Nagy Márton és Gulyás Gergely miniszterek elmondták, hogy idén több mint 800 milliárd forintnyi különadót szedne be a kormány nyolc szektor "extraprofitja" után, este Nagy Rogán Antal társaságában vett részt egy háttérbeszélgetésen, ahol jelen volt a portfolio.hu újságírója.

A gazdasági lap cikke alapján Nagy és Rogán lényegében azt foglalta össze, ami már a kormányinfón is kiderült, de azért akadt pár új információ is:

Rogán a beszélgetésen megerősítette, hogy a kormány céljai között szerep a teljes foglalkoztatottság megvédése, "a nyugdíjasokon semmilyen formában nem spórolnak" majd, megmaradnak a családtámogatási eszközök, azaz a CSOK és a falusi CSOK is, bár lehet, hogy a támogatások szerkezetét átalakítják. Megmarad a rezsicsökkentés is jelenlegi formájában, de azt még később döntik el, hogy a cégek és az állami társaságok maradhatnak-e a körben.

Nagy elmondta, hogy az idei évben 400-500 milliárd forintba kerülhet a rezsicsökkentés az egyetemes szolgáltatói körben az államnak, de a rezsivédelmi alapban 700 milliárd forintot tesz a kormány, és a kettő összege közötti különbség az állami szféra magasabb energiaszámlájának kompenzációja.

Mindkét miniszter beszélt arról is, hogy a kormány elhalasztja a 2022-re és 2023-ra tervezett állami beruházásokat 2024-re és 2025-re, és Rogán elmondása szerint ebben Lázár János építésügyi miniszter partnerük. Ezen kívül vágni akarnak a minisztériumok költségvetésén is: mint nagy fogalmazott, a minisztériumok kiadásai éves szinten 8000 milliárd forint körül vannak, ha 5-10%-ot itt meg lehet takarítani, akkor az már 400-800 milliárd forint költségvetési javulás.

Az elhalasztandó állami beruházások listáját későbbre ígérte a kormány, de csütörtök este egy konkrét példát felhoztak: a Turisztikai Ügynökség befogadóközpontja a Bálnánál nem épül meg például a tervezett ütemben.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az intézkedéssorozat nem egy költségvetést stabilizáló csomag, és azt is hangsúlyozta, hogy az intézkedéssorozat 60%-ban tartalmaz kiadás oldali lépéseket, 40%-ban adóoldali lépéseket. Hozzátette, hogy a kormány a hiánycélok tartása mellett kötelezte el magát.

A meglepetésprofit

Nagy Márton szerint a különadó olyan ágazatokat terhel, ahol nem indokolt, hogy ez a profit lecsapódjon. Sokszor ezek a cégek valójában nem is akarják ezt a profitot realizálni.

- mondta el a miniszter a portfolio.hu beszámolója szerint, majd hozzátette, hogy ezek az ágazatok a rendkívüli helyzet miatt tettek szert plusz profitra, és ennek egy részét vonják el. Szerinte ebben „a 8 szektorban az extraprofitok meglepetés profitot jelentenek, az üzleti tervükben ez nem volt benne, vagyis a cégek üzleti tervét nem is boríthatja fel, mert nem is számítottak rá, ezért nem is kéne nekik alkalmazkodniuk. Ezzel arra utalt, hogy ha áthárítják, akkor valójában az extraprofitjukhoz ragaszkodnak az érintett vállalatok”.

A piaci reakciókkal kapcsolatban (azaz hogy bezuhant a magyar tőzsde a bejelentés hatására) Nagy elmondta, hogy szerinte a piaci szereplők nem várják meg az intézkedések részleteit és valódi tartalmát, nem érdekli a befektetőket, hogy az extraprofitadó mitől más, mint a különadók. De szerinte miután ez letisztul a befektetőkben, megnyugodnak a piacok.

A bankok összesen 300 milliárd forintos különadót kapnak, ebből 50 milliárd forint a pénzügyi tranzakciós illeték módosításából folyna be. Ezzel kapcsolatban Nagy megjegyezte, hogy a Revolutot és a Transferwise-t is szeretné megcsípni a kormány ezzel az adóval.

A telekommunikációs cégekre egy új adót vetnek ki, melynek kidolgozása még folyamatban van, de várhatóan a roaming, az internet és a kábeltévé forgalmára vetik ki, összeadják ennek a forgalmát a szektort érintően és ebből vesz el a kormány 35 milliárd forintot.

A légitársaságokra a checkin-feenek nevezett adót vetnek ki, ami Nagy szerint Európában több országban, például Németországban, Svédországban vagy Franciaországban is létezik: a magyar kormány a földi kiszolgáló Celebire fogja terhelni az adót, és ők szedhetik majd be a légitársaságoktól.

„A légitársaságok továbbháríthatják a terhet (ez 10 eurót jelent utasonként), de többnyire külföldi utasokról van szó, akik miután ide érkeznek, fel is szállnak, így fizetik a díjat. Ezt amellett, hogy extraprofitadónak nevezte a miniszter, kreatív adónak is titulálta” – írja a portfolio.hu a miniszteri bejelentésről.

A nyolc szektort érintő különadókon kívül a kormány 100 milliárd forintot remél egyéb adóemelésekből:

• A cégautóadó emeléséből, amire most havonta átlagosan 10-12 ezer forintot fizetnek az érintettek, de az elmúlt 10 évben ez változatlan volt.
• Az egyszerűsített foglalkoztatási adót is emeli a kormány, megemlítette a mezőgazdasági idénymunkásokat alkalmazókat, akiket ez érinthet.
• Jövedéki adóemelés a dohánytermékek és alkohol után.
• A népegészségügyi termékadó emelése.

Elveszítheti egyik legnagyobb zsenijét a magyar sakkvilág, Rapport Richárd ugyanis visszautasíthatatlan ajánlatot kapott egy szerb származású romániai milliárdostól, írja a 24.hu. A lap információit a világranglista 5. helyén álló sakkozó apja is megerősítette.

A 26 éves sakkozó évek óta nem nyilatkozik a magyar sajtónak, most sem sikerült elérnie a lapnak, ugyanakkor úgy értesültek, hogy a valaha volt legmagasabb Élő-ponttal rendelkező magyar játékost a 2022-es Superbet Chess Classic Romania sakkverseny főtámogatója, Sacha Dragic, a Superbet nevű cég szerb származású milliárdos tulajdonosa kereste meg, és olyan szponzorációs ajánlatot tett le Rapport elé, mellyel az elkövetkező években valós esélye legyen a világbajnoki cím elnyerésére. A lapnak az apja megerősítette, hogy úgy tudja, Rapport döntött, és elfogadta az ajánlatát, amely azt is tartalmazza, hogy a jövőben román színekben ül asztalhoz.

Rapport 18 éves kora óta él Szerbiában, ahonnan felesége származik, de eddig nem lehetett hallani arról, hogy ne magyar színekben képzelné el a versenyzést a jövőben. Ugyanakkor a lapnak nemrég interjút adott apja, Rapport Tamás, aki azért felvillantott pár szempontot, ami magyarázhatja a váltást. A férfi többek között arról beszélt, hogy a sakk sokkal kevesebb támogatást kap, mint más sportágak, nem épül itthon brand a sakk köré, nem szerepel a hírekben, nincsenek szponzorok.

A lap információi szerint a világ abszolút élmezőnyébe tartozó Rapport 2021-ben és 2022-ben egyetlen fillér szövetségi támogatást kapott, és elmúlt években versenyeit, szekundánsokat önerőből, saját versenydíjaiból finanszírozva jutott fel világranglista 5. helyére.

Rapport 2014-ben ugyan ezüstérmet nyert a sakkolimpián, de még nincs 35 éves, ezért életjáradékot kap, és apja edzőként sem kap edzői járadékot.

A Magyar Sakkszövetség főtitkára, Kapás Róbert azt írta vissza a lapnak, hogy a 2019 előtti időszakról nem tudok nyilatkozni, de amióta a jelenlegi elnökség regnál, Rapport Richárd felkészülését a Magyar Sakkszövetség anyagi lehetőségeihez mérten támogatta, a támogatás konkrét anyagi támogatás, valamint sportszakmai és sportdiplomáciai formában egyaránt realizálódott.”

Majd hozzátette: „Szabó László szövetségi elnök úr kifejezett kérése az, hogy e válasszal együtt az is jelenjen meg, hogy Rapport Richárd a magyar sakk legnagyobb értéke, Magyarország, az MSSZ, és a teljes magyar sakkcsalád szurkol neki, támogatja, és számít rá”.

Rapport június 16. és július 7. között világbajnok-jelölti tornán ül majd asztalhoz, ahol legutóbb 2007-ben Lékó Péter fordult meg magyar játékosként.

Összesen több mint 3000 tonna Kinder terméket vontak vissza a piacról, miután áprilisban számos szalmonellás megbetegedés történt Európában, a lépésnek több tízmillió eurós pénzügyi hatása lesz - közölte a Ferrero cég franciaországi igazgatója a Le Parisien című napilapban megjelent interjúban.

"Vizsgálataink szerint a fertőzést feltehetően egy vajtartály szűrője okozta a belgiumi arloni üzemben, és fertőzött nyersanyagoktól, vagy emberektől származik" - mondta Nicolas Neykov, aki először szólalt meg a botrány kitörése óta, és elnézést kért a történtekért.

Európában több száz gyermek betegedett meg, Franciaországban 81-en, közülük huszonkettőt kórházban ápoltak, miután ettek a szalmonella baktérium által fertőzött a Ferrero olasz konszern Kinder márkájú termékéből.

Az ügy áprilisban pattant ki, de a bélfertőzést okozó baktériumot már december 15-én felfedezték az Arlonban működő gyárban, ahol valamennyi visszavont csokoládé termék (Kinder meglepetés, Schoko-bon, minitojás) készült - írta a Le Parisien.
Az igazgató szerint nem hanyagság, hanem üzemzavar történt.

A Ferrero bejelentette, hogy a jövőben az üzemekben végzett ellenőrzések 50 százalékát külső hitelesített laboratóriumra bízzák, egyebek mellett a cég normadiai székhelyű francia üzemében. Korábban a vizsgálatok száz százalékát a Ferrero végezte.

A Ferrero szerint a botrány miatt 40 százalékkal csökkent a cég forgalma húsvétkor, a kár több tízmillió euró. A piacról visszahívott 3000 tonna terméket - több millió árucikket - megsemmisítették. A Nébih április elejei tájékoztatásából tudni, hogy Magyarországra is jutott a fertőzött termékekből.

Nicolas Neykov szerint a botrány következtében világszerte van mit módosítani a nagy élelmiszeripari konszerneknél.

"Vannak javaslataim. Remélem, hogy mielőbb találkozom a fogyasztói szervezetekkel és az új kormánnyal. Vannak dolgok, amelyeken változtatni kell, hogy ez soha többé ne forduljon elő." (MTI)

Cikkünk folyamatosan frissül.

Elhúzódó háború és energiaválság újabb világgazdasági válság veszélyével fenyeget, és a brüsszeli szankciós politikai is felelős azért, hogy az árak ilyen mértékben emelkedtek, mondta el a szerdán bejelentett különadókról Gulyás Gergely miniszter a legújabb Orbán-kormány első kormányinfóján csütörtök délután.

Gulyás hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán háború egyelőre nem jelent közvetlen háborús fenyegetést Magyarország számára, ugyanakkor humanitárius katasztrófa veszélye benne van és a gazdaságnak is súlyos károkat okozhat. Ezért döntöttek amellett, hogy azoktól, akik ebben a jelenlegi helyzetben extra haszonra tesznek szert, elvárható, hogy járuljanak hozzá a rezsivédelemhez és a honvédelemhez. Extraprofit-különadókat fognak kivetni a szerdán megnevezett szektorokban, és ebből finanszírozzák majd a rezsiárak védelmét, illetve a honvédelmi kiadásokat.

A többletnyereség egészét sehol nem vonják el, de jelentős részét igen, mondta Gulyás, aki szerint az intézkedések arra is garanciát adnak, hogy az idei 4,9 százalékos költségvetési hiánycél teljesüljön.

A jövő évi költségvetési tervet is most terjesztik be, a kormány jelen állás szerint 5,2 százalékos inflációval és 3,5 százalékos hiánycéllal, illetve 4,1 százalékos növekedéssel számol a következő évben.

A benzinárstoppal komoly visszaéléseket tapasztaltak, ezért péntektől csak a magyar rendszámú, magyar forgalmival rendelkező járművek tankolhatnak majd, ezzel szorítanák vissza a benzinturizmust.

A kormányinfón jelen volt Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter is, aki elmondta, hogy védekezni kell a recessziós félelmekkel szemben, válságellenálló gazdaságra van szükség: a költségvetést és az államadósságot is kézben is akarják tartani, ragaszkodnak idén a 4,9, míg jövőre a 3,5 százalékos hiányhoz.

Nagy elmondta azt is, hogy a kiadási oldalon is csökkentéseket hajtanak végre, de úgy kell ezt végrehajtaniuk, hogy "megvédjék a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat, a családvédelmi intézkedéseket és a rezsicsökkentést is". Ezért a minisztériumok költségvetését csökkentik és átütemezik az állami beruházásokat, és egyre nagyobb mértékben csak a piaci beruházásokat kell ütemezni

A kiadási oldal csökkentése 60 százalékban, míg a különadókból származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiányhoz.

Az extraprofit-különadók a jelenleg érvényben lévő ágazati adók fölött lesznek majd kivetve, összesen nyolc szektorban:

• Bankszektor: elvonják az extraprofitot, kibővítik a tranzakciós illetéket (250 és 50 milliárd forintot jelentő tétel). Ez Nagy elmondása szerint elvonandó profit, ezt a 300 milliárd forintot idén és jövőre is beszednék.
• Biztosítói szektor: 50 milliárd forint
• Energiaszektor: főként a Mol érintett itt, 300 milliárd forintot vonnak el
• Kiskereskedelmi szektor: 60 milliárd forint
• Telekommunikációs szektor: 40 milliárd forint
• Légitársaságok: 30 milliárd
• Gyógyszerforgalmazói szektor (a kis szereplők): 20 milliárd forint
• Reklámadó is visszatér 2023 januárjától, 15 milliárd forint

Ezek összesen meghaladják a 800 milliárd forintot.

Ukrajna lerohanása után példátlan mennyiségű és méretű szankciót vetettek ki a nyugati országok Oroszországra. Arról, hogy ezek a szankciók mennyire hatékonyak, alkalmasak-e arra, hogy megállítsák az orosz katonai agressziót, nagyjából február vége óta zajlanak komoly viták. Szerdán a Friedrich Ebert Alapítvány, a Jelen és a Political Capital szervezett egy beszélgetést, ahol szintén ezt a kérdést járták körül.

A beszélgetést megelőzően röviden bemutatták a Political Capital (PC) új elemzését, ami a szankciók hatékonyságáról szól. Berkes Rudolf, a PC elemzője elmondta, hogy a szankciókkal kapcsolatos kutatások eleinte, még az ötvenes-hatvanas években arra jutottak, hogy jó, ha az esetek harmadában éri el a szankciót kivető ország a célját, de azóta már jóval tágabb perspektívából szokás nézni a hatékonyság kérdését.

Példátlan lépték

Ugyanis belátták azt, hogy a szankciók hatékonysága nem olyasvalami, ami önmagában mérhető, hanem számításba kell venni azt is, hogy milyen alternatív forgatókönyveket vált ki, és azoknak milyen költségei lennének. Azaz azt kéne valahogy végiggondolni, hogy ha nem lenne szankció, az vezetne-e a konfliktus eszkalálódásához, és ha igen, annak milyen külpolitikai és katonai következményei és költségei lennének.

Azt mindenesetre most egyértelműen látni, hogy az oroszokkal szemben kivetett szankciós rendszer példátlan méretű, egyes becslések szerint több mint 10 ezer szankció van jelenleg érvényben. Mivel Oroszország tagja az ENSZ BT-nek, nem léphettek életbe ENSZ által felhatalmazott szankciók, így csak a nyugati szövetségesi rendszer és pár partnerországuk vetette ki a szankciókat Moszkvával szemben. Berkes elmondása szerint ez rontja ugyan a szankciós rendszer hatékonyságát, de így is robusztus csomagról van szó. Az eddigi elemzésekből azt látni, hogy a legkomolyabb és közvetlenebb hatást a technológiai szankciók jelentették, ezek ugyanis hamar és érezhetően rontották az oroszok harcképességét.

Berkes ugyanakkor az előadása végén pont azt hangsúlyozta, amit aztán a beszélgetés résztvevői is elmondtak: hogy a gazdasági szankciókat nem lehet egyetlen eszközként értékelni.

Deák András György, a Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa épp azt emelte ki, hogy a gazdasági nyomásgyakorlásnak önmagában nincs külön célrendszere, és csak egy ország külpolitikájával és katonai lépéseivel együtt értelmezhető. Épp ezért nagyon nehéz mérni a hatékonyságukat is. Ez már nem Deák példája volt, de az orosz-ukrán háború esetében egyszerre fejtenek ki hatást a nyugati szankciós csomagok, a fegyverszállítmányok Ukrajnának, a diplomáciai tárgyalások, a hadgyakorlatok és így tovább, így azt megmondani, hogy ebből egyetlen tényező mire volt képes, lehetetlen feladat.

Győrffy Dóra közgazdász, a BCE oktatója a Krím elfoglalása, 2014 után meghozott nyugati szankciók példáját hozta fel: bár azok a szankciós lépések eltörpültek a február óta életbe lépett szankciókhoz képest, egy elemzés szerint ezek évente 2,5-3 százalékkal csökkentették az orosz GPD-t, és létezik egy olyan narratíva, hogy akkor Putyin épp az elrendelt szankciók hatására állt meg a Krímben. Győrffy szerint a szankciók szerepét aszerint is érdemes vizsgálni, hogy milyen alternatív lehetőségek lettek volna még, és ezekhez mit szólt volna a közvélemény. Ukrajna lerohanása esetén a légtérzár elrendelése vagy a katonák küldése merülhetett fel még a nyugati országok számára opcióként, és világos, hogy a szankciók voltak a leginkább elfogadható lépések a nyugati közvélemény számára.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója is azt emelte ki, hogy a legutóbbi felmérések szerint még mindig az EU-s közvélemény több mint kétharmada támogatja az Oroszországgal szembeni szankciókat. Ugyanakkor Krekó nem biztos benne, hogy ez egy év múlva is így lesz még, amikor kialakul az emberekben egy háborús fáradtság és a háború és a szankciók gazdasági hatásai jobban begyűrűznek majd az árakba.

Emellett sosem lehet figyelmen kívül hagyni a morális szempontokat sem, ha szankciókról van szó: mert Krekó szerint lehet, hogy a szankcióknak önmagukban nem feltétlenül értékelhetőek a céljaik, de azt viszont lehet mondani, hogy van mögöttük egy erkölcsi alap, ami a jelenlegi kutatások szerint a nyugati társadalmak számára is fontos.

És a szankciós politikának lehet egy védelmi funkciója is: Oroszország ugyanis a hibrid hadviselés eszközei révén nemcsak Ukrajnával, hanem az egész nyugattal is háborúban áll Krekó elmondása szerint, és épp ezért lehet a nyugati országok célja, hogy Putyinnak kevesebb erőforrása legyen erre a háborúra.

A szankciókkal szemben gyakran felmerülő kritika, hogy ritkán látni olyat, hogy a szankcionált ország társadalma háborogni kezd, és elkergeti a vezetőit. Ez Krekó szerint így is van, sőt, a szankcionált ország vezetője még mondhatja is, hogy a külföldi erők a népet támadják. És ebben szerinte is nehéz alternatívát nyújtani. „Próbáljon meg valaki alternatív hangot bevinni az orosz nyilvánosságba, ahol még a háború szót sem lehet kimondani” – mondta erről a problémáról.

A háború ára

Ennek ellenére a szankciók a beszélgetés résztvevői szerint érzékenyen érintik az orosz gazdaságot, de hogy mennyire, azzal kapcsolatban egyelőre mindenki sötétben tapogatózik. Egyrészt azért, mert a háború kezdete óta Moszkva nem nagyon tesz közzé adatokat a gazdaság állapotáról, illetve a kereskedelmi mérlegükről. Ami persze már önmagában is árulkodó jel lehet.

Győrffy Dóra elmondta, hogy a különböző, általa olvasott előrejelzések az orosz gazdaság 10 és 30 százalék közötti visszaesését várják a következő évre. Moszkva ugyan azt szokta hangsúlyozni, hogy továbbra is rengeteg energiaforrást értékesítenek, és emiatt tudták megvédeni a rubel árfolyamát, de Győrffy szerint a helyzet annyival árnyaltabb lehet, hogy bár valóban rengeteg devizája van Moszkvának, de nem tudják mire költeni. Kutatók a partnerországok exportstatisztikáit megnézve jutottak arra, hogy az orosz import 50 százalékkal csökkenhetett a háború kezdete óta. Azaz itt is megerősítést nyert, hogy a technológiai szankciók sújthatják leginkább az orosz gazdaságot, és alapvető fontosságú termékekről van szó. Akadozik emiatt az autógyártás, az orvosi eszközök gyártása, a hadiipar, és különösen nagy gondot jelent a félvezetők és mikroprocesszorok hiánya.

Győrffy elmondása szerint létezett ugyan egy előzetes várakozás, hogy a szankciókhoz nem csatlakozó Kína révén pótolhatják majd ezeket az oroszok, de ez egyelőre nem történt meg. Vélhetően azért, mert az amerikaiak a saját eszközeik értékesítésének korlátozásával fenyegettek meg mindenkit, aki besegít az oroszoknak, és az amerikai technológiáról a kínai ipar sem akart lemondani.

Deák András György is azt emelte ki, hogy pusztán az orosz gazdaság mérete miatt is ez lehet a valaha volt legnagyobb szankciós rendszer, ugyanakkor azt is látni, hogy nem sikerült úgy körbeölelni vele az orosz gazdaságot, mint ahogy korábban Irán vagy Észak-Korea esetén történt. Az orosz exportbevételek valószínűleg sok éves csúcson vannak, rengeteg devizájuk lehet, de közben elemi szükségleti cikkek nem elérhetőek az orosz gazdaság számára. Deák szerint nagy kérdés, hogy mennyire van szó átmeneti sokkhatásról és logisztikai problémákról, és mi az, amit közép- és hosszabb távon sem tudnak majd pótolni az oroszok.

Győrffy szerint amúgy a legnagyobb gazdasági kárt nem is közvetlenül a szankciók okozzák, hanem hogy otthagyják az orosz gazdaságot a nyugati vállalatok. Eddig mintegy ezer vállalat jelentette be, hogy távozik az országból, és az egyelőre maradó cégeken is nagy a nyomás. Kutatások szerint az 1990 és 2020 között érkező külföldi befektetések az orosz GDP 43 százalékát tehették ki, a távozásuk pedig jelentős tőkebefektetési és technológiai űrt fog hagyni, és kérdés, hogy a most széteső ellátórendszer mikorra épülhet majd vissza. A közgazdász is hangsúlyozta, hogy

a szankciók pontos hatását nem ismerhetjük még, de szerinte arra jó eséllyel lehet számítani, hogy Oroszország el fog szegényedni.

A Political Capital igazgatója is azzal folytatta, hogy ami a háború kezdete óta zajlik, az nagyon fáj Oroszországnak. És az oroszok részéről zajlik ugyan egy információs háború arról, hogy nem is annyira érintik őket ezek a szankciók, de Krekó szerint az szinte biztos, hogy Putyin elmérte, hogy a nyugat milyen választ fog adni az invázióra, azt hitte, hogy Európa megosztottabb lesz.

Válaszcsapások

Meglepve fogadta Deák András György, hogy a nyugati szankciókhoz képest mennyire enervált volt eddig az orosz válaszreakció. Főleg csak fenyegetőzést lehetett látni Moszkva részéről, illetve lekapcsolták pár olyan ország gázszállításait, melyek amúgy is lejöttek volna az orosz gázról és/vagy csak kis tételben veszik az oroszoktól az energiájukat. Pedig Deák szerint lenne még mozgástere Putyinnak, hogy belemenjen egy eszkalációs játszmába, és kérdés számára, hogy ez eddig miért nem történt meg.

Győrffy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy rendkívül aszimmetrikusak az erőviszonyok: míg az orosz gazdaság a globális GDP 2 százalékát teszi ki, addig a szankciót kivető nyugati országok több mint a felét. Ezért nehéz érdemi ellencsapást tennie az oroszoknak. Amit látni, azaz például a gabonaszállítmányok útjának blokkolását a kikötőkben, az sem a nyugati országoknak fog igazán fájni, hanem azoknak a fejlődő országoknak, melyek nem is támogatták a szankciókat. Győrffy szerint épp ezért elképzelhető, hogy Putyin migrációs válság kiváltásával próbálhatja meg destabilizálni Európát, és ehhez lehet eszköz az élelmiszerháború.

Krekó Péter szerint is lehet egy olyan elvárás Moszkvában, hogy meg kell próbálni aláásni a nyugati közvéleményben Ukrajna támogatottságát. És elképzelhető, hogy miközben az élelmiszerellátási problémákért 99 százalékban Moszkva lesz felelős, de nem minden országban ez lesz az uralkodó narratíva, és lesznek politikusok, akik Brüsszelre hárítják majd az emelkedő energia- és élelmiszerárakat, az inflációt.

Szerinte ezeknek a hangoknak fél vagy egy év múlva jobb lesz az akusztikájuk: arra számít, hogy az európai társadalmakba beüt majd egy háborús fáradtság, már látni a jeleit, ahogy normalizálódik a háború, az emberek kevésbé követik a híreket, érzelmileg is elfordulnak tőle, és közben egyre jobban érzik majd a pénztárcájukon az áremelkedéseket. Akkor eljöhet majd azoknak a politikusoknak az ideje, akik a nyugat által kivetett szankciókat fogják majd okolni a kialakult helyzetért.

Győrffy ehhez azt tette hozzá, hogy érdemes emlékezni rá: a háború nélkül is rosszul néztek már ki a világgazdasági kilátások. Tíz évnyi nagyon intenzív növekedés után már megjelentek a lassulás jelei, majd jött a koronavírus, mellé pedig az infláció és a kamatemelések. És erre rakódott rá a háború.

Krekó hangsúlyozta, hogy nemcsak Magyarországról van szó: a francia elnökválasztáson például 42 százalékot kapott a Moszkvával kifejezetten jó kapcsolatot ápoló Marine Le Pen, de az olasz-osztrák szélsőjobb se veszített a támogatottságából a háború hatására, hiába ápoltak szoros kapcsolatot az oroszokkal.

Deák pedig azt emelte ki, hogy a Moszkvával szembeni szankciós politika fő korlátja, hogy az EU elment nagyjából a lehetőségei határaiig. Most még zajlik egy vita az olajembargóról, de szerinte azon felül már látni, hogy hirtelen már nem tudna az unió mit elővenni. Mint fogalmazott, ő nem tudna most mondani olyan intézkedést, amit a következő három hónapban még ki lehetne vetni Oroszországgal szemben, azaz az EU dolga az lehet majd, hogy kivárják, hogy az eddigi intézkedések hassanak.

A beszélgetés végén még röviden szóba került az orosz olaj- és földgázról való európai leválás kérdése, illetve hogy az egységes európai olajembargót jelenleg Magyarország látszik blokkolni. Deák András György szerint ugyan valóban nem világos, hogy az orosz olajról való magyar lemondásnak pontosan milyen költségei lennének, de azt látni, hogy alapvetően megvalósítható projektről van szó. Azaz politikai akarat kérdése az egész, nálunk viszont az jelenleg látványosan nincs meg hozzá.

Deák szerint ezzel a témával kapcsolatban sok kérdés felmerül, amit tényleg érdemes megfontolni, például hogy van-e értelme az ilyen feszített ütemű leválásnak, és ha az megtörténik, akkor milyen veszélyeket jelenthet, ha csak mi meg esetleg még pár ország maradunk rajta az orosz vezetéken. A kutató mindenesetre arra számít a német fordulatot is látva, hogy 3-4 éven belül sokkal kevesebb energetikai-gazdasági kapcsolat lesz az EU és Oroszország között, mint akár csak nemrég erre bárki számított volna, ez pedig szerinte valójában csak növelni fogja a konfliktusok kockázatát, és Európa most használja el épp a gazdasági szankciók eszközeit. És szerinte ez nemcsak Putyinról szól:

bizonyos taktikai kérdések megoldódhatnak Putyin távozásával, de a nagyobb, stratégiai kérdések nem fognak, és szerinte nem érdemes arra számítani, hogy egy nyugodt, konszolidált frontvonal alakul majd ki Ukrajna közepén.

Krekó is arról beszélt, hogy komoly politikai szándék esetén megvalósítható lenne az orosz energiáról való leválás, de ehhez képest 2014 óta azt látni, hogy a magyar kormány mindig eltúlozva értékeli az oroszokkal szemben kivetett szankciók hatását a magyar gazdaságra. Mint fogalmazott, a kormány retorikai szinten rendre felnagyítja ezt a kérdést, hogy fontosabbnak láttassa az oroszokkal való kapcsolatunkat, mint amilyen valójában, és ez működik is: korábbi kutatásokból látni, hogy a magyarok nagyon felülértékelik Oroszország gazdasági, politikai és katonai súlyát a valósághoz képest.

Valószerűtlen látvány fogad minket, amikor megérkezünk a Rákospalota kertvárosi részének, az úgynevezett Újfalunak a szélén lévő Lidl parkolója mellé:

egy hatalmas mező, pipacsokkal borítva.

Hamar kiderül, hogy nemcsak a budapesti mezőkön edzett szemem tartja különlegesnek a látványt, a térd fölé érő virágok között sétáló középkorú férfitól megtudjuk, hogy ő vállalkozóként sokat járja az országot, de ekkora egybefüggő pipacsmezőt nem nagyon látott még. „Mindenhol gondoltam, csak Pesten nem” – mondja erről.

Mert hiába látogattunk oda a létező legkevésbé mezőjáróbarát időpontban, azaz hétfő kora délután, a rétre folyamatosan érkeznek az emberek. Vannak, akik az autóból látják meg a vöröslő virágtengert, és megállnak körbenézni, mások pedig ismerősöktől hallottak a különleges jelenségről, és ezután döntöttek a látogatás mellett.

A pipacsokba boruló rét még a helyieket is meglepte, ez ugyanis emberemlékezet óta az első év, amikor ilyesmi történik itt. A nagyobb földdarab egykori TSZ-föld, a rendszerváltás után is sokáig mezőgazdasági területként használták, még látni is itt-ott a korábbi évek búzatermesztésének maradványnövényeit, de pár éve parlagon van, és az idei évre behordta a szél a pipacsmagokat, a jelek szerint rendkívül sikeresen.

Csehország Ukrajna négy-öt legnagyobb hadianyag szállítója közé tartozik - jelentette ki Tomás Kopecky, a cseh védelmi miniszter helyettese a CTK hírügynökség által szombaton közölt beszélgetésben.

"Az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába sok milliárd korona értékben küldött Csehország fegyvereket és hadianyagot" - mutatott rá Tomás Kopecky, de pontos adatot nem kívánt mondani.

A cseh kormány már az első hetekben több mint hárommilliárd korona értékben hagyott jóvá katonai segítséget, és a lakossági gyűjtésből további több mint egymilliárd korona jött össze. "Más forrásokból ennek a többszörösét" küldte eddig Csehország Ukrajnába - fejtette ki a miniszterhelyettes szintén konkrétumok nélkül.
Tomás Kopecky azt mondta, hogy az Ukrajnába küldött hadianyagban szinte az összes fegyvernem és hadianyag megtalálható, a gránátvetőktől kezdve a nehézfegyverekig.

A miniszterhelyettes szerint az Ukrajnának szánt hadianyag- és fegyverszállításokat a csehek már tavaly év végén elkezdték szervezni, amikor világossá vált, hogy Oroszország katonai egységeket csoportosít át az ukrán határ közelébe. A háború kitörésekor már kész volt annak a hadianyagnak a jegyzéke, amely a cseh cégek rendelkezésére állt, és már csak a kulcsfontosságú finanszírozást kellett megoldani. Tomás Kopecky ekkor állítása szerint közvetlen kapcsolatba lépett a prágai ukrán nagykövettel is, és a diplomácia képviselet ezt követően speciális alapot hozott létre, amelyben rövid idő alatt 1,2 milliárd korona gyűlt össze a cseh lakosság és a cégek adományaiból.

Az Ukrajnának eddig küldött hadianyag és fegyverszállítások pontos értékét a minisztérium nem kívánja nyilvánosságra hozni. "Nagyon méltányos összegről van szó. Abszolút számokban az Ukrajnának küldött hadianyag-szállításokban a négy-öt legnagyobb szállító között vagyunk" - szögezte le a cseh védelmi miniszter helyettese. Nagyra értékelte, hogy a fegyverszállítások terén Csehország nagyon jól együttműködik Lengyelországgal, Szlovákiával és a balti államokkal. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának nyújtott hadianyag- és fegyverszállításokat folytatni kell. (MT)

A német és az olasz kormányok azt közölték az országaikban működő energiavállalatokkal, hogy vásárolhatnak földgázt Oroszországtól a Moszkva által elvárt módon, és ezzel nem fogják megsérteni az uniós szankciókat. Erre a Reutersnek nyilatkozó források szerint azután került sor, hogy a két kormány az Európai Bizottságtól kapott jóváhagyást.

Moszkva április óta követeli a Gazpromtól vásárolt gáz ellenértékét rubelben, de ez nem azt jelenti, hogy a nyugati energiakereskedőknek tényleg rubelben kéne fizetniük: korábban részletesen is bemutattuk, hogy a vevők továbbra is az eredeti szerződésekben rögzített euróban és/vagy dollárban fizethetnek, de ezentúl ezt egy új számlára kell elhelyezniük, amit a vevő a saját nevén nyit a Gazprombanknál. Ez lenne az úgynevezett K számla a rendelet szövege szerint. A Gazprombank a K számlán lévő devizát az orosz jegybanknál átváltja rubelre. Az így rubelesített összeg átkerülne a vevő egy másik számlájára, és innen már rubelben lehet kifizetni a gáz ellenértékét.

A kezdetektől nem volt világos, hogy ha ezzel együttműködnek a nyugati energetikai cégek, akkor megsértik-e a szankciókat, és ezzel kapcsolatban az EU sem adott ki világos állásfoglalást. A Bizottság által kiadott nem kötelező érvényű dokumentum arra figyelmeztette a kormányokat, hogy lehet, hogy megsértik vele a szankciókat. Azóta megjelent egy nyilvános állásfoglalás is, ami szintén nem fogalmazott egyértelműen, emiatt is írtuk április végén, hogy képmutatásban egymásra talált Moszkva és Brüsszel.

Mindenesetre Lengyelország, Bulgária és Finnország azóta nem volt hajlandó Moszkva igényei szerint fizetni, és le is kapcsolták már a gázszállítmányukat az oroszok, míg Szijjártó Péter korábban arra utalt, hogy Magyarország úgy fog fizetni, ahogy azt az oroszok elvárták. Az MVM következő esedékes fizetése épp vasárnap, május 22-én lesz.

A Reuters cikke szerint az EU kommunikációja végig ködös volt ebben a kérdésben, zárt ajtók között ugyanakkor uniós tisztviselők azt tanácsolták az energetikai cégeknek, hogy ne nyissanak rubel alapú számlát a Gazprombankban. Ám a hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint az uniós figyelmeztetések és tanácsok szándékosan annyira felületesek voltak, hogy könnyen meg lehessen kerülni azokat. Azaz egy olyan helyzetet akartak létrehozni, Brüsszelben melyben lehet egyrészt mondani, hogy a Bizottság Moszkva szándékaival ellentétes javaslatot tett, ugyanakkor mégis maradt tér arra, hogy aki Moszkvától akar gázt venni, az megtehesse.

A Reuters két forrása is azt mondta, hogy Berlin azt közölte a német gázimportőrökkel, hogy nyithatnak rubelszámlákat a szankciók megsértésének veszélye nélkül mindaddig, amíg a Gazprombanknak nem rubelben utalnak. A hírügynökség forrásai szerint az orosz gáz legnagyobb regionális vásárlójának számító Németország végig az EU vezetésével szorosan koordinálva járt el.

Egy magasrangú olasz kormányzati forrás is megerősítette a hírügynökségnek, hogy az olasz kormány kapcsolatban volt az Európai Bizottsággal, és megerősítést kaptak azzal kapcsolatban, hogy hogyan vásároljanak orosz földgázt úgy, hogy az jogszerű legyen. Ez még azelőtt megtörtént. hogy kedden az olasz energetikai vállalat, az Eni bejelentette, hogy két számlával, egy euró, illetve egy rubelalapú számával kezd el kereskedni.

Az olasz miniszterelnök, Mario Draghi múlt héten szürke zónának nevezte a kérdést, hogy vajon egy ország megsérti-e a szankciós szabályokat, ha az orosz elvárásoknak megfelelően fizet a gázért.