Horváth Bence

Oroszország és Fehéroroszország hírszerzése összefog a Nyugat „destruktív” tevékenységével szemben, közölte csütörtökön az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR).

Az SVR vezetője, Szergej Naryshkin két héttel azután találkozott belarusz kollégájával, hogy Lukasenka rezsimje eltérítette a Ryanair utasszállító gépét, hogy őrizetbe vegyenek egy belarusz ellenzéki újságírót, Roman Protaszevicset. A nyugati kormányok egyhangúlag ítélték el a gépeltérítést, és új szankciókat is bevezettek a fehérorosz rezsimmel szemben.

Oroszország az első napokban nem állt ki nyíltan régi szövetségese mellett, de azóta megvédték Minszk döntését, Putyin fogadta is Lukasenkát, és csütörtökön Naryshkin már arról beszélt, hogy a tradicionális testvéri kapcsolat szellemében az SVR és a belarusz KGB megegyezett, hogy közösen lépnek majd fel a destruktív nyugati tevékenységekkel szemben, melyekkel alá akarják ásni az uniós állam politikai és a gazdasági helyzetét.

Mint a Moscow Times írja, az uniós állam egy beszédes kifejezés, ezzel ugyanis az orosz hírszerzés vezetője arra a kétoldalú megállapodásra utalt, amit Oroszország és Fehéroroszország 1999-ben írt alá, és amit Moszkva az elmúlt években tovább akart mélyíteni, ez azonban ellenkezést váltott ki Minszkben, mivel saját szuverenitásukat féltették Putyintól.

A két hírszerző találkozójára kevesebb mint 24 órával azután került sor, hogy a fehérorosz állami média leadott egy felvételt Protaszevics kihallgatásáról.

Oroszország szerdán átutalta az egymilliárd dolláros hitel második részletét is Fehéroroszországnak, mellyel a nyugati szankciók hatását enyhítenék.

Határozatlan időre betiltanak Kínában számos úgynevezett extrém sportot, köztük a terepfutást és az ultramaratont, illetve a szárnyasruha-repülést is, miután májusban 21 hosszútávfutó halt meg, amikor váratlanul egy rendkívül heves vihar csapott le rájuk.

A Guardian beszámolója szerint szerdán a sportokat felügyelő hatóság közölte, hogy minden olyan sportot tilos lesz űzni, melynek magas a kockázata, nem világosak a szervezői felelősségek, nem megfelelően vannak kidolgozva a szabályai, és nem világosak a biztonsági előírások. A terepfutás, a szárnyasruha-repülés, a sivatagi versenyek és az ultramaratonok is ezek közé tartoznak.

A hatóság emellett alapos vizsgálatot fog indítani a sporteseményekkel kapcsolatban, lépéseket fognak tenni azért, hogy fejlődjön a sportszervezői rendszer, és részletesebb, jobban kidolgozott szabályzatok legyenek minden sporteseménynél.

A hatóság egyben arra kérte a helyi hatóságokat, hogy ha nem muszáj, ne rendezzenek sportversenyeket, és minden nagy kockázatú eseményt töröljenek a Kínai Kommunista Párt jövő hónapban esedékes 100. születésnapja előtt.

A szerdai döntés arról is rendelkezett, hogy a helyi önkormányzatoknak kockázatelemzést kell készíteniük a különféle versengésre alapuló tevékenységekkel kapcsolatban, és a jövőben részletes időjárási elemzésekkel, illetve vészhelyzetre kitalált tervekkel kell rendelkezniük.

A május 22-ei tragédia óta számos maratont és futóversenyt lefújtak az országban. A 21 halálesettel végződő verseny után sokan kritikákat fogalmaztak meg a szervezőkkel szemben, többek között azt kifogásolva, hogy nem vették időben észre a változó időjárási viszonyokat, a versenyzők kötelezően hozandó eszközei között nem voltak felsorolva a meleg öltözetek, és csak jóval azután fújták le a versenyt, hogy rosszabbodni kezdett a helyzet.

Egyhangúlag elfogadta a bukaresti képviselőház csütörtökön a büntető törvénykönyv módosítását, amely az elévülhetetlen bűncselekmények közé sorolja a szexuális erőszakot, a kerítés bűncselekményét, az emberkereskedelmet, a gyermekkereskedelmet, a rabszolgatartást és a kényszervallatást, írja az MTI.

A kihirdetésre váró jogszabály súlyosbította a gyermekpornográfia büntetését, és hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetést vezet be azok ellen is, akik nem tesznek azonnal feljelentést a tudomásukra jutott, kiskorúak elleni szexuális bűncselekményekről, gyermekkereskedelemről vagy a gyerekek rabszolgaságra kényszerítéséről.

A törvénymódosítás indoklása szerint a kiskorúak elleni szexuális erőszak, a gyermekkereskedelem és a tervezetben szereplő többi bűncselekmény esetében a tettesek felelősségre vonását gyakorta hátráltatja vagy ellehetetleníti az, hogy az áldozat sokszor évekig nem mer feljelentést tenni, esetleg csak felnőtt korában tudatosítja, hogy bűncselekmény áldozata volt.

Az igazságszolgáltatás gyakran túl későn értesül ezekről a súlyos bűncselekményekről, amikor már elévültek.

Ami a kényszervallatást illeti, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) írta elő egy Romániát elmarasztaló ítéletében, hogy az ilyen esetekben is tegye lehetővé a felelősségre vonást, a bűncselekmény óta eltelt időtől függetlenül.

Alina Gorghiu liberális szenátor, a kezdeményezők egyike a szavazás utáni nyilatkozatában rámutatott: a törvénymódosítás kihirdetése után többé nem fordulhatnak elő a "Tandarei-ügyhöz" hasonló esetek.

Romániában 2019 decemberében tízévi pereskedés után a bűncselekmények elévülése miatt jogerősen felmentették azt a 24 romániai vádlottat, akit kiskorúak Nagy-Britanniába csempészése és bűnözésre kényszerítése miatt állítottak bíróság elé.
A Tandarei-ügyet 2011-ben a brit hatóságok az Európai Parlamentben is bemutatták, s egyebek mellet erre hivatkozva fogadott el az EU új irányelvet a kiskorúak kizsákmányolásáról, amely a kényszermunka, illetve a rabszolgaság kategóriájába sorolja a gyermekek koldulásra vagy lopásra kényszerítését.

Románia a legfontosabb kiindulási pontnak számít az Európai Unióban az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszövetkezetek számára, az országot pedig az amerikai külügyminisztérium tavalyi emberi jogi jelentése is elmarasztalta, amiért nem tesz többet a szexuális kizsákmányolás és rabszolgaság megfékezése érdekében.

A dán parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely alapján a jövőben a menedékkérőket az országon, illetve az Európai Unión kívüli helyekre szállíthatják mindaddig, amíg kérelmüket el nem bírálják, írja a BBC.

A szociáldemokrata kormány által benyújtott javaslat értelmében Dánia megállapodik majd országokkal, ahol táborokat működtethetnek, illetve a dánok finanszírozzák majd ügynökségek működését a migrációs útvonalak mentén.

A törvénnyel szemben vannak fenntartásai az Európai Bizottságnak, míg vezető emberi jogi NGO-k szerint a jogszabály felelőtlen. Dániában 2015 óta több lépésben szigorították a bevándorlási törvényeket, mivel akkor 21 ezer menedékkérő érkezett az országba. A csütörtökön elfogadott törvényjavaslatot 70 képviselő támogatta, míg 24 ellenezte.

Rasmus Stoklund kormányszóvivő szerint ezentúl aki menedéket kér majd Dániában, az tudni fogja, hogy egy Európán kívüli országba fogják átszállítani, ezért a kormány abban bízik, hogy az emberek kevésbé fognak menedéket kérni náluk. A menedékkérelmet a harmadik országban fogják elbírálni.

Az EB részéről Adalbert Jahnz szóvivő beszélt arról, hogy a menekültügy kiszervezése alapvető fontosságú kérdéseket vet fel a menekültstátuszhoz való hozzáférhetőséggel, illetve az egész folyamat hatékonyságával kapcsolatban.

Az elhatározás bírálói szerint mindez alááshatja a menekültek biztonságát, jólétét és emberi jogait, miközben lehetőséget ad Dániának kibújni az uniós kötelezettségei alól. "Az az elképzelés, hogy a határon túlra helyezzék át a menedékkérelmek elbírálását, felelőtlen és ellentétes a szolidaritással" - hangoztatta Charlotte Slente, a Dán Menekültügyi Tanács nevű civilszervezet főtitkára.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a múlt hónapban felszólította a koppenhágai vezetést, hogy akadályozza meg a törvény elfogadását, mert az versengést indíthat be a dán szabályozást követni igyekvő uniós tagállamok között.

Gillian Triggs, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának helyettese kijelentette, hogy az UNHCR határozottan ellenez minden olyan kezdeményezést, amely a külföldre hárítja a menekültügyi kérdés felelősségét, illetve a menedékkérők kényszerű átszállítását célozza más országokba.

Dánia nemrég írt alá egy migrációs megállapodást Ruandával, ezért vannak, akik arra gyanakodnak, hogy ott nyílhat majd meg egy dánok által finanszírozott tábor. Dánia volt az első európai ország, amely pár héttel ezelőtt több mint 200 szíriai menekült státuszát vonta meg. A dán hatóságok azzal érveltek, hogy Szíria egyes részei már vannak annyira biztonságosak, hogy vissza lehet oda térni. (BBC, MTI)

Közel 315 milliárd dolláros profitja volt tavaly a Microsoft ír leányvállalatának, de a cég nem fizetett ezután egy fillérnyi társasági adót sem, mivel adózási szempontból Bermuda szigetére van bejegyezve, írja a Guardian.

A vállalatnak egyetlenegy bejelentett munkavállalója sincs, mégis akkora árbevétele volt, mint az ír GDP háromnegyede. A Microsoft Round Island One nevű vállalat a Microsoft szoftverek után fizetendő licenszdíjakat kezeli az egész világon. A leányvállalat székhelye Dublinban van, a vezetőkön kívül nincs munkavállalója, és Bermuda szigetén fizetnek adót. Vagy hát fizetnének, de ott meg pont nem kell társasági adót fizetnie a vállalatoknak.

A Microsoft eredményeivel kapcsolatos hírek pont azon a héten jelentek meg, amikor arról szóltak a hírek, hogy a világ jelentősebb országainak vezetői megállapodhatnak a multinacionális óriásvállalatok adóelkerülési praktikái elleni fellépésről.

Az adócsalások és trükközések ellen küzdő szervezetek a Guardian beszámolója szerint minden képzeletet felülmúlónak nevezték, ahogy a Microsoft Írország hathatós segítségével eljár. A Microsoft és az ír leányvállalat kapcsolatát korábban már az amerikai szenátus is vizsgálta.

A vállalat szóvivője most annyit közölt, hogy a Microsoft 35 éve van jelen Írországban, sokat fektettek is be, munkavállalóik vannak és adót is fizetnek. Ugyanakkor a vállalat szervezeti és adóstruktúrája a cég globális üzleti összetettségét tükrözi. De mindenhol betartják a helyi törvényeket, tették még hozzá.

Paul Monaghan, a tisztább adózási viszonyokért küzdő Fair Tax Foundation vezetője szerint annak ellenére nem fizetett a Microsoft egyetlen cent adót sem Írországban, hogy közben a részvényeseknek kifizetettek 55 milliárd dollárnyi osztalékot.

Nemrég derült ki, hogy bár rekordbevételt hozott össze, de egy cent társasági adót sem fizetett Európában az Amazon.

A brexitért sokat kampányoló publánc-tulajdonos, a JD Wetherspoon pubokat üzemeltető Tim Martin arra kérte a brit kormányt, hogy tegyenek többet az EU felől érkező bevándorlás felerősítéséért, mert nincs elég munkavállaló a vendéglátó szektorban.

Az Independent cikke szerint Martin nem egyszerűen brexitpárti volt, hanem azon belül is a keményvonalas táborba tartozott, azaz a közös, egységes piacot és a szabad mozgás lehetőségét is el akarta vetni. Most azonban arra kérte Boris Johnson miniszterelnököt, hogy fontoljon meg egy új, 'észszerűen liberális' vízumrendszert, aminek köszönhetően több külföldi munkavállaló jönne az országba.

Martin a Daily Telegraphnak beszélt arról, hogy az Egyesült Királyságban alacsony a születések száma, ezért egy észszerűen liberális bevándorlási rendszerre lenne szükség, amit a kormány szabályozna, és ami különbözne az EU-féle megoldástól. Szerinte az Egyesült Államok, Ausztrália és Szingapúr is sokat profitált évtizedeken át egy hasonló megközelítésből: a bevándorlás a demokráciával vegyítve ugyanis jól működik, tette hozzá.

A Wetherspoon elnöke korábban még arról beszélt, hogy ha az ország az EU-ba marad, az súlyos gazdasági következményekhez vezethet, és végítéletváróknak csúfolta azokat, akik arra próbáltak meg figyelmeztetni, hogy kára szenvedhet az országnak a brexitből. 2019-ben amellett is érvelt, hogy az ország és egyben a vállalkozása akkor sem járna rosszul, ha végül nem születne megállapodás a brit kormány és az EU között a kereskedelmi kérdésekről. Egyszer pedig 20 pennyvel csökkentette egyes italok árait a pubjában, felhívva arra a figyelmet, hogy a brexit után olcsóbb lesz az élet az országban.

Mint az Independent megjegyzi, a brexit mellett végül a járvány is nagyon megviselte a vendéglátósokat, és sok országhoz hasonlóan most azt tapasztalják, hogy nem találni munkaerőt az újranyitás után.

A vendéglátóhelyeket tömörítő egyik szakmai szövetség, az NTIA vezetője, Michael Kill szerint mind a brexit, mind a járvány betett a helyeknek, hiszen mindkét tényező felelős azért, amiért most nehezebb munkaerőt felvenni. Sokan a járvány alatt más munkakörökre váltottak, és közülük sokan nem térnek most vissza. És voltak bőven olyan európai munkavállalók is, akik nem térnek vissza a brexit után az országba.

A KPMG elemzése szerint a járvány előtt az uniós munkavállalók a vendéglátó szektor dolgozóinak 12-24 százalékát tették ki, és közülük sokan elhagyták az országot a járvány idején, most pedig csak jóval körülményesebben, vízumot igényelve, magukat költségekbe verve tudnának visszatérni. És ezt a jelek szerint sokan nem akarják megtenni. A Fitch elemzése szerint pedig a vendéglátó szektornak fel kell készülnie a béremelésekre, mert csak így lehet majd például EU-s munkavállalókat becsábítani a csúcsszezonokba.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Jobbik, a Momentum, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabály megsemmisítését kérve.

A parlament fideszes többsége április végén szavazta meg, hogy ezermilliárdos közvagyont alapítványokba játsszanak át. Nemcsak a felsőoktatás egy jelentős részét, hanem számos más értékes vagyonelemet is a fideszes tagokkal feltöltött alapítványokra bíztak. Ennek jelentőségéről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője szerdán a pártok közös, online is követhető sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy összegyűlt az ehhez szükséges ötven képviselői aláírás, így a beadványt már postára is adta.

A jogszabály értelmében szinte a teljes magyar felsőoktatást alapítványokba szervezi a kormányoldal, és mintegy ezermilliárd forintnyi közvagyont felügyelnek majd a jövőben "a Fidesz pártkatonái".

Szilágyi György, a Jobbik alelnöke szerint Magyarországon tizenegy éve "maffiakormány uralkodik" gazdasági érdekszövetségként. Hangsúlyozta: azt kérik az Ab-től, hogy segítsen az ellenzéknek megvédeni a megmaradt állami vagyont.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: az érintett jogszabállyal az Orbán-kormány szintet lépett a közvagyon ellopásában, mert már egészében viszik az egyes vagyonelemeket, az egyetemeket, kastélyokat, ménesbirtokokat vagy részvényeket.

Szakács László (MSZP) szerint "hűbérurak", és nem kurátorok kerülnek az alapítványok élére. Nem modellváltás történik a felsőoktatásban, hanem fenntartóváltás, holott az állami egyetemek is lehetnének versenyképesek, és semmi nem garantálja, hogy az alapítványok majd azzá teszik az intézményeket.

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök párhuzamos államot épít, amely kizárólag tőle függ majd. Tolvajnak nevezte a kormányoldalt, amely szerinte neoliberális politikát követ, holott egy évtizede az ellenkezőjét hirdeti.

Az alapítványokkal foglalkozott a Magyar Jeti egy korábbi adása is, érdemes azt is megnézni:

Kína délnyugati részén okozott nagyon komoly felfordulást az elmúlt hetekben 15 elefánt: a csorda áprilisban szökött ki egy természetvédelmi parkból, és azóta 500 kilométernyi területet bejárva legelt le kukoricamezőket, rombolt le pajtákat és taposott össze csomó mindent, ami az útjába került.

A Guardian a kínai sajtó alapján ír arról, hogy a múlt héten az elefántok lecsapoltak egy víztárolót, és emiatt a közeli falu lakói attól félnek, hogy elszáradnak az elvetett gabonáik. Az elefántok szökésének körülményeiről még mindig nem tudni részleteket, de az elmúlt hetekben a vonuló állatok miatt komoly erők mozdultak meg az országban: a helyi hatóságok kísérték az elefántokat, és több száz embert mozgósítottak azért, hogy biztosítsák, az állatok érkezésének nem lesznek emberi sérültjei.

Ugyanakkor míg az elefántok eddig főleg vidéki tájakon gyalogoltak, időnként érintve egy-egy várost, kedden már csak 20 kilométernyire voltak Jünnan tartomány székhelyétől, Kunming városától, ahol több millió ember él. Becslések szerint az elefántok április közepe óta 56 hektárnyi vetést tapostak le, ezzel átszámítva több száz millió forintnyi kárt okozva.

Jünnan tartományban 300 elefánt él szabadon rezervátumokban, és védett állatnak számítanak. A nyolcvanas években kevesebb mint 200 egyed élt csak itt.

Vegyi anyagokkal megrakott teherhajó süllyed Srí Lanka partjainál, a környezetvédők jelentős környezeti katasztrófától tartanak. A szingapúri felségjelű X-Press Pearl két hete lángol a partok közelében, és feltételezések szerint több száz tonna olaj szivároghat a tengerbe, ha a hajó végleg elsüllyed.

A BBC cikke szerint a Srí Lanka-i és az indiai haditengerészet közös erővel próbálja napok óta eloltatni a lángokat, hogy megakadályozzák, hogy a hajó kettétörjön és elsüllyedjen, de az időjárási viszonyok, azaz a nagyon erős szél és a hatalmas hullámok megnehezítik a mentést.

A Srí Lanka-i haditengerészet szóvivője, Indika Silva kapitány arról beszélt a BBC-nek, hogy a hajó egyértelműen süllyed, és ugyan mindent megpróbálnak megtenni, hogy minimalizálják a tengeri szennyeződés mértékét, de a hajó hátsó fele már víz alatt van.

A part menti Negombo város körüli szakaszokon már napok óta észleltek olajszennyeződéseket. Az ország legszebb partszakaszait magában foglaló területen felfüggesztették már a halászatot is.

Miután a hajón észlelték a szivárgást, előbb Indiába és Katarba próbáltak meg kikötni, de mindkét ország elutasította őket. Ezután tört ki a tűz, és végül Srí Lanka beengedte területére a hajót. Ez a döntés amúgy komoly felháborodást váltott ki az országban

A 186 méter hosszú teherhajón 1486 konténerben több mint 25 tonnányi salétromsavat, illetve számos egyéb vegyi anyagot szállítanak.

Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) úgy találta, hogy Elon Musk kétszer is megsértette a megállapodást, amit a SEC és a Tesla vezetője kötött 2018-ban a Wall Street Journal információi szerint. A SEC és a Tesla akkor arról állapodott meg, hogy Musk csak ügyvédi jóváhagyással posztolhat Twitterre a vállalattal kapcsolatban.

Ugyanakkor a WSJ által megismert dokumentumokból kiderül, hogy Musk nem hagyatta jóvá a jogi részleggel azt a 2020. márciusi posztot, melyben arról írt, hogy a Tesla részvényárfolyama szerinte túl magas. Szintén nem látták jogászok előzetesen azt a 2019. júliusi posztot, melyben Musk bejelentette, hogy a Solar Roofból, azaz a Tesla napelemes tetőrendszeréből heti ezret tudnak majd gyártani az év végére. A SEC mindkét poszt után levelet küldött a Teslának, de nem tettek további lépéseket.

Musk és a tőzsdefelügyelet viszonya 2018 augusztusában vált viharossá, amikor hírhedt posztjában Musk kiírta, fontolgatja, hogy 420 dolláros részvényáron ismét teljesen magántulajdonba kerüljön a cég, és ehhez megvan a forrás. Ebből persze semmi nem volt igaz, és a tőzsdefelügyelet fel is jelentette. A két fél viszonylag hamar megegyezett, Musk távozott a cég elnöki posztjáról, és beleegyezett abba is, hogy nyilvános, a céggel kapcsolatos megszólalásait előzetesen egyezteti a cég jogászaival.

A megegyezés 2019 elejéig tartott, amikor Musk egyeztetés nélkül posztolt arról, hogy a Tesla több autót fog abban az évben gyártani, mint amit hivatalosan közöltek. Újabb egyeztetés indult, és még konkrétabb szabályokat fektettek le azzal kapcsolatban, hogy Musk miről nem posztolhat ügyvédi ellenőrzés nélkül.

2019 augusztusában a SEC ismét úgy látta, hogy Musk megsértette a megállapodást a naptetős poszttal, de a Tesla álláspontja szerint Musk csak a törekvéseiket fogalmazta meg. Hasonlóan védekezett a cég 2020-ban is, amikor a túl magas részvényárfolyamokkal kapcsolatos posztról mondták azt, hogy az pusztán Musk magánvéleményét fejezte ki. (WSJ, Verge)

Nem kapott többségi támogatást az országgyűlés mentelmi bizottságának szerdai ülésén Jakab Péter fellebbezése a rá kirótt 9,6 millió forintos házelnöki büntetés ellen. A jobbikos politikus korábban ficsúrnak nevezte Kövér Lászlót és a fideszes képviselőket, a házelnök erre válaszul szabta ki rá a rekordbüntetést.

Ennyit közölt az ülést követően újságírókkal Hargitai János (KDNP), a bizottság elnöke, aki a részletekkel kapcsolatos kérdéseket arra hivatkozva hárította el, hogy zárt ülésen tárgyalták ezt a napirendi pontot.

Alig tízperces meghallgatását követően, a döntés ismertté válása előtt arról beszélt újságíróknak Jakab Péter, a Jobbik elnöke, frakcióvezetője: színtisztán politikai döntés születik ügyében, hiszen fideszes képviselők semmilyen szankciót nem kaptak a "csicska", a "csürhe", a "zsúrpubi" vagy a "büdös bunkó" kifejezésért.
Kértem, hogy állítsák össze a tiltott szavak jegyzékét, hogy mely kifejezésekért jár büntetés, így 32 évvel a rendszerváltás után - tette hozzá a politikus, aki irodalminak nevezte az általa a fideszes képviselőkre használt "ficsúr" szót. (MTI)

A koronavírus-járvány áldozataiért imádkoznak és harangoznak vasárnap délelőtt a magyarországi keresztény templomokban - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) MTI-hez eljuttatott közleményében.

A MEÖT elnöksége és az MKPK arra kéri egyházukat és híveiket, hogy vasárnap délelőtt "emlékeztessenek a harang szavával az elhunytakra, a járvány okozta veszteségeinkre". A két testület közös imádságot is írt az alkalomra, amelyet minden keresztény templomban elmondanak.

Csütörtökön, a járványügyi korlátozások miatt elrendelt csaknem 7 hónapos üzemszünet után újraindul a forgalom a Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton - közölte a Mávinform szerdán az MTI-vel.

Azt írták, a nyári időszakban a vonatok mindennap közlekednek: munkanapokon óránként, hétvégén 40-50 percenként indulnak.

A kisvasút állomásain megszépült környezetben várják a kirándulókat.
Előre meghirdetett napokon forgalomba áll az ország legöregebb C50-es kismozdonya is, amely nosztalgiavonatokkal közlekedik majd.

Egy 41 éves kínai férfi az első ember, aki az orvostudomány tudomása szerint egy ritka madárinfluenza törzstől, a H10N3-tól fertőződött meg.

A BBC beszámolója szerint a kínai hatóságok nem közöltek részleteket azzal kapcsolatban, hogy a férfi hogyan fertőződött meg, de a feltételezések szerint a H10N3 törzs nem terjed könnyen emberről emberre.

A Csiangszu tartományban élő férfit múlt héten diagnosztizálták, mostanra meggyógyult, és hamarosan elhagyhatja a kórházat. A madárinfluenzának számos törzsét ismerni, és nem példa nélküli, hogy a baromfikkal dolgozó emberek megfertőződjenek.

A pekingi székhelyű Nemzeti Egészségügyi Bizottság keddi közleménye szerint a férfi április végén került kórházba, egy hónappal később mutatták ki szervezetében a H10N3-at. A kontaktkutatás során más fertőzöttet nem találtak.

A szervezet közleménye szerint az eset egy egyszeri, baromfiról emberre történő vírusátvitel lehetett, és a vírus nagy léptékű emberi terjedésének esélye rendkívül alacsony. Kitértek arra is, hogy a H10N3 egy alacsony kórokozójú vírus, ezért nem számítanak arra sem, hogy a baromfik között nagyon elterjed majd.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye szerint jelenleg nem utal semmi arra, hogy történt volna emberről emberre történő fertőzés. A WHO szerint mindaddig, amíg a madárinfluenza jelen van a baromfik között, az emberek alkalomszerű megfertőződése nem jelent meglepetést. Ez is egy eleven figyelmeztetés azzal kapcsolatban, hogy az influenzajárvány fenyegetése folyamatosan jelen van.

A világban jelenleg is pusztít a madárinfluenza H5N8-as variánsa, ami miatt több százezer baromfit kellett már levágni Európában, köztük Magyarországon is. Februárban Oroszországból jelentették, hogy ez a variáns is megfertőzött egy embert.

2016 és 2017 között a H7N9-es törzs következtében világszerte 300 ember halt meg, de azóta kevés emberi fertőződést jelentettek.

A világegyetem kevés megoldatlan rejtélyének egyikét göngyölítette fel három kutató, kiknek tanulmánya a Journal of Behavioral and Experimental Economics című folyóiratban jelent meg a napokban.

Oliver Merza, Raphael Flepp és Egon Franc arra volt kíváncsi, hogy vajon a lóversenyeken a sebességről és gyorsaságról nevet kapó lovak (Villám, Szélvész és társaik) jobban teljesítenek-e, mint azok a lovak, akik másmilyen nevet kaptak.

Mivel a kutatók is látták, hogy ezt a kérdést nem lehet félvállról venni, ezért egy fogadási iroda adatbázisát használva több mint 400 ezer lóverseny 3 millió fogadását vizsgálták meg. És azt találták, hogy a ló neve nem befolyásolja a ló teljesítményét. Ennek ellenére azonban akadnak bőven a fogadók között, akik információelemként tekintenek a névre, és az ő viselkedésüket befolyásolja a ló neve.

A kutatás során azt találták, hogy a gyors hangzású nevet viselő lovakkal kapcsolatos fogadói elvárások eltúlzottak, és ez negatívan befolyásolja a fogadási kimeneteleket, és a gyors hangzású nevet viselő lovakra kötött fogadások kisebb bevételt hoznak, mint a többi, átlagos nevű lovakra kötött fogadások.

Ha valaki sokkal, de sokkal hosszabban olvasna erről a kutatásról, az szerencsére könnyen megteheti, a tanulmány creative commons licensszel jelent meg, és szabadon olvasható.

Németországban fogtak el egy TOP 50-es körözési listán szereplő magyar férfit, aki tizenegy évig bujkált a hatóság elől - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szerdán a police.hu oldalon.

T. Lajost korábban felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt 11 év fegyházra és 2 év börtönbüntetésre ítélte a Székesfehérvári Városi Bíróság. Mivel el akarta kerülni a súlyos fegyházbüntetést, 2010 novemberében ismeretlen helyre távozott.

A 33 éves férfi az általa elkövetett bűncselekmények súlyosságára tekintettel került fel a rendőrség TOP 50-es körözési listájára. Elfogása érdekében a Fejér Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője egymillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki.

A férfi ellen európai elfogatóparancsot adtak ki, felkutatását a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai kezdték meg. A nyomozók felvették a kapcsolatot az ENFAST (célkörözési egységek európai hálózata) rendszerén belül az osztrák és a német hatóságokkal.

Az együttműködés nyomán kiderült, hogy a több mint 11 éve keresett férfi más személyazonosságát felhasználva a németországi Füssen környékén bujkált.

A férfit kedden, összehangolt akcióban fogta el a német, az osztrák és magyar rendőrség a bajor Schwangau városában. Kiadatásáról és hazaszállításáról később döntenek a német hatóságok. (MTI)

Hétfőn írtunk arról, hogy a bíróság első fokon megalapozottnak látta a rongálás vádját a Momentum TizenX nevű ifjúsági szervezetének tagjaival szemben, akik tavaly a Külügyminisztérium előtti területen festékkel jachtparkolót alakítottak ki.

A fiatalok akciója Szijjártó Péter tavaly nyári lebukására reagált. A külügyminiszter 2020 augusztusában a Lady MRD nevű NER-es luxusjachton nyaralt családjával, miközben a Facebookjára olyan fotókat posztolt, mintha keményen dolgozna az irodájában

A momentumos aktivisták a korrupciógyanús ügyre reagáltak, amikor stencillel és vízbázisú festékkel Lady MRD feliratot fújtak a parkolóba. Ezt akár a következő eső is lemoshatta volna, de helyette a Fővárosi Közterület-fenntartóval tüntették el. Az aszfalt maradandóan nem károsodott, a takarítás költsége bruttó 4500 forint volt, a bíróság mégis megalapozottnak látta a rongálás vádját. Akkor az egyik kiskorú fiatal ellen gyámhivatali eljárást indítottak, a többieket a Pesti Központi Kerületi Bíróság figyelmeztette szándékos rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt. A fiatalok emiatt panasszal éltek, ennek következménye lett az elsőfokú meghallgatás, amiről részletesen is írtunk.

A fiatalok fellebbeztek az ítélet ellen, a Momentum X tagjai pedig hétfőn újabb festésekkel tiltakoztak: több minisztérium épülete elé ugróiskolákat fújtak fel. Az elsőfokú meghallgatáson ugyanis az volt a bíróság egyik érve, hogy „a jachtparkoló felfújásával a kívülállók számára nem volt értelmezhető az eljárás alá vont személyek motivációja. A politikai vélemény kifejezésekor szükséges, hogy az azt észlelők számára egyértelmű legyen, hogy az adott cselekmény tiltakozás valamely intézkedés ellen.”

Mint közleményükben írják, „a Momentum kiáll minden tagja és aktivistája mellett és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy fiatalokat egy betonra festett hajó miatt vegzáljanak és veszélyesnek tituláljanak. A politikai véleménynyilvánítás szabad, nem fognak minket ilyen eljárásokkal megfélemlíteni!”

Beszámolójuk szerint a rendőrség az akció során több aktivistájukat igazoltatta, így hamarosan kiderül, indul-e eljárás bárki ellen a földre festett gyermekjátékok miatt.

A három betűből és három számból álló jelenlegi rendszámtáblákból néhány éven belül már nem lehetne többet kiadni. A szükséges informatikai és egyéb fejlesztések elvégzése után ezért 2022. július 1-jétől négy betűből és három számból álló rendszámtáblákat vezetnek be - jelentette be szerdán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára.

Schanda Tamás a minisztérium közleményében hozzátette, az átállás felmenő rendszerben történik meg, az új formátumú táblákat az újonnan forgalomba helyezett járművek kapják meg jövő nyártól.

A jelenlegi karakterkészlet használatával már csak néhány évig biztosítható a rendszámok kiadása. A mostanit felváltó formátum tartósan megoldja a gépkocsik hatósági jelzéssel való ellátását.

A kormány állítása szerint a felmenő rendszerű bevezetés semmiféle adminisztrációs többletterhet nem jelent a tulajdonosok, üzemeltetők számára, kiadásaikat nem növeli. A forgalomban lévő hatósági jelzések a továbbiakban is használhatók, azokat nem kell új táblákra cserélni. A hosszabb rendszámok a járműpark természetes ütemű megújulásával, fokozatosan váltják majd fel a régieket".

A jövő júliustól kiadható rendszámok a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak.

Ékezetes magánhangzók vagy a dz kivételével kétjegyű mássalhangzók nem szerepelhetnek rajtuk. A táblákon Magyarország címere mellett az európai zászlót jelképező kék mezőben tizenkét sárga csillag látható fehér H jelzéssel.

Egyszerűsödnek az ideiglenes rendszámtáblák is, az eddigi "E", "M", "P", "SP" és "Z" betűjelűek helyett, szintén felmenő rendszerben, egységesen "I" betűjelűeket adnak majd ki. A taxik a jövőben TX, a Magyar Honvédség járművei HA, a rendőrség járművei RA, az Országos Mentőszolgálat járművei MA, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járművei NA, a büntetés-végrehajtási szervezet járművei pedig BA betűjelű rendszámtáblákkal közlekedhetnek. A muzeális jellegű járművekre kiadható OT rendszámok készlete szintén kimerülőben van, azok a továbbiakban a két betűjel mellett az eddigi három helyett négy számjegyet tartalmaznak majd.
A környezetkímélő járművek világoszöld alapszínű táblái és a gépkocsi kerékpárszállító eszközére szerelhető szürke alapszínű jelzések a hosszabb formátumban is kiadhatók lesznek. A módosított előírások változatlanul lehetővé teszik az egyénileg kiválasztott vagy egyedileg előállított rendszámok engedélyezését.

Hatalmasat szakítottak a járvány alatt a legismertebb vírusszkeptikusok: Lenkei Gábor cégbirodalma erős évet zárt, és nagyot nőtt az az étrendkiegészítő-cég is, melynek Gődény György az egyik ismert arca.

A G7 összeállítása szerint a vitaminokat forgalmazó Lenkei Gábor cége tavaly 60 százalékos növekedés mellett közel 3,5 milliárd forintos árbevételt ért el.

Lenkei a hazai járványszkeptikus szereplők közül az egyik legismertebb, mielőtt a Facebook törölte volna, több mint 200 ezer követője volt, és nekik írt olyanokat, hogy befeküdhet egy kád koronavírusba, akkor se lesz semmi baja, és hogy a média gerjeszti az egész ügyet. A több tízezer ember által megosztott poszt után pedig arról írt, hogy a megfelelő vitaminfogyasztás már elegendő lehet a védekezéshez.

A jelek szerint sokan megfogadták a tanácsát: Lenkei cége a G7 cikke szerint évek óta jelentős, kétmilliárd forint körüli bevételt hozott, de a tavalyi év még így is kiugró volt. Még nagyobbat nőtt a cégcsoport profitja: míg 2019-ben 147 millió forint volt, tavaly 387 millió forint jött össze. Lenkei ki is vett a cégcsoportjából mintegy 400 millió forintnyi osztalékot.

A G7 szerint érdekesség, hogy míg Lenkei a nyilvánosság előtt átverésnek nevezte a járványt, a céges beszámolóban a “Covid-19 koronavírus világjárványt” nevezik meg az üzlet fellendülésének okaként.

Lenkeiről korábban megírtuk, hogy az általa előállított és forgalmazott vitaminkoktélok rendszeresen szerepeltek az ÁNTSZ feketelistáján, kereskedelmi forgalmukat tiltották. Baló Györgyék 2009-ben készítettek műsort Dr. Lenkei Gábor vitaminbizniszéről. Bevizsgáltatták az egyik készítményét. A tisztiorvos, Molnár Kornélia a műsorban elmondta, hogy az ő méréseik szerint a készítményben lévő B és E vitamin hétszeresen lépte át az engedélyezettet, és ennek szerinte egészségkárosító hatása van.

A G7 cikke szerint egy másik ismert vírusszkeptikus, Gődény György is milliárdos bevétel-növekedéshez segített egy étrendkiegészítőket forgalmazó céget. Gődény a kamupárt-biznisz egyik ismert szereplője, erről korábban a Partizán készített leleplező riportot. Később a Nutriversum nevű étrendkiegészítő- és vitamincég "szakértőjeként" tűnt fel. A cég árbevétele a járvány előtti évben 600 millió forint volt, tavaly azonban közel háromszorosára, 1,77 milliárd forintra duzzadt, 94 milliós adózott eredmény mellett.

A cikk megjegyzi, hogy a Nutriversum Gődény szereplésével készült reklámjai miatt ősszel indított vizsgálatot a GVH, mivel azok alkalmasak lehetnek a fogyasztók megtévesztésére. A Nutriversum többségi tulajdonosa a leginkább kakaóporairól ismert Bedeco.

A világ legnagyobb húsfeldolgozó vállalata egy kifinomult kibertámadás áldozata lett, írja a BBC. A lap információi szerint a JBH húsipari óriás informatikai rendszerét támadták meg hackerek, emiatt átmenetileg egyes ausztrál és amerikai üzemek tevékenységét is le kellett állítani.

A cikk szerint támadás következtében akár a húskészítmények átmeneti drágulása is bekövetkezhet. Az FBI nyomozást indított az ügyben.

A Fehér Ház szóvivője, Karine Jean-Pierre kedden jelentette be, hogy a JBS azzal fordult a hatóságukhoz, hogy informatikai rendszerüket megtámadták, és csak váltságdíj megfizetése után férhetnek ismét hozzá. A Fehér Ház felvette a kapcsolatot az orosz kormánnyal, mivel úgy sejtik, hogy egy Oroszországban tevékenykedő csoport áll a támadás mögött.

Az 1953-ban Brazíliában alapított JBS-nek ma már 15 országban több mint 150 üzeme van, 150 ezer embert foglalkoztatnak, és szupermarketektől gyorséttermekig rengeteg mindenkit ők látnak el hússal. Csak az Egyesült Államokban a JBS dolgozza fel az ország marhafogyasztásának negyedét és sertéshús-igényének ötödét.

A JBS közleménye szerint jelentős előrelépést értek el a támadás visszaverésében, és abban bíznak, hogy szerdán az üzemeik többsége rendesen működhet majd. Elmondásuk szerint a támadók a tartalékszervereikhez nem fértek hozzá, és sikerült viszonylag hamar lekapcsolniuk a rendszert, amint észrevették a támadást.

A zsarolóvírusok évek óta súlyos károkat okoznak a gazdaságnak, de igazán idén váltak feltűnővé, miután több óriási léptékű támadás is zajlott: legutóbb az amerikai üzemanyag-ellátás akadozott az ország délkeleti részén, miután támadók betörtek a Colonial Pipeline rendszerébe. Akkor a Colonial kifizetett 4,4 millió dollárnyi váltságdíjat, csak hogy visszatérhessen a működéshez.

Május elején derült ki, hogy közokirat-hamisítással és vagyon elleni bűncselekményekkel gyanúsítják a volt megasztáros Fekete Dávidot, kedden pedig újabb részleteket árult el az azóta is előzetes letartóztatásban lévő férfi ügyéről a Blikk.

A lap úgy tudja, hogy Fekete egy jelenleg is börtönben lévő ismert drogdílert húzott le 120 millió forinttal. A Hit Gyülekezetével is jó kapcsolatot ápoló férfi egy győri autókereskedést tartott fenn, és a Blikk cikke szerint 2018-ban hirtelen rengeteg új autó jelent meg a telephelyén. Kiderült, hogy Fekete 120 millió forintot kért kölcsön egy drogkereskedelemért elítélt, ismert alaktól, akinek a Felvidéken és egy határközeli magyar városban is volt szórakozóhelye.

A lap információi szerint Fekete a pénzt autókra költötte, de a kölcsönt nem tudta visszafizetni. A cikk szerint a férfi több károsultjának is arról panaszkodott, hogy veszélyes fenyegetéseket kapott, egyikük arról mesélt a lapnak, hogy Fekete elmondása szerint egyszer fényes nappal kapták el, zsákot húztak a fejére, és elvitték egy erdőbe, hogy ráijesszenek.

Nem a börtönben ülő drogkereskedő volt az egyetlen, akinek Fekete tartozott, folyamatosan tologatta a hiteleket, volt, hogy több tucatnyi embernek lógott komolyabb összeggel, de arra mindig figyelt, ki az a pár ember, akinek nem szabad hosszabb ideig tartoznia. Így is rendszeresek voltak a fenyegetések, elmondása szerint Budapesten volt, hogy fegyvert fogtak a fejéhez.

Fekete ismerőse arról beszélt a Blikknek, hogy a volt megasztáros a börtönben sem lehet majd igazán nyugodt, de az lehet, hogy előzetes letartóztatásban most nagyobb biztonságban van, mintha szabadon lenne. A férfit május elején 30 napra helyezték előzetes letartóztatásba, a győri ügyészség 100 milliós csalással és sikkasztással gyanúsítja. További sorsáról hamarosan dönt a győri bíróság.

A Washington Post információi szerint Donald Trump vállalata megbízott egy kereskedőt, hogy értékesítse a cég washingtoni szállodájának bérleti jogát. A Trump Organization korábban egyszer már megpróbálta értékesíteni a Pennsylvania Avenue-n lévő egykori postaépület bérleti jogát, de 2019-es terveiket keresztülhúzta a világjárvány, és mivel számos hotel épp csődbe ment vagy csak ideiglenesen bezárt, végül visszavonták a hirdetésüket.

A szálloda tulajdonjogát Trump cége a General Services Administration nevű kormányhivataltól bérli, és a lap információi szerint a szálló teljesítményét nagyon megviselte az elmúlt pár év: egyfelől persze a járvány, ami a világ számos szállodájának komoly visszaesést hozott, de mellette számított az is, hogy a Trump mint márkanév nem sokat erősödött Donald Trump viharos elnöki évei alatt, és ma már számos nagyvállalat és nemzetközi szereplő, illetve külföldi vendég se szívesen foglal szobákat Trumpról elnevezett hotelekben.

Ezt jelzi, hogy még a járvány előtt, amikor először meghirdették a bérleti jog értékesítését, a szálloda nagyjából félházzal ment csak. A most kiderült értékesítési kísérlet ráadásul az után történik, hogy kiderült, a New York-i ügyészség már bűnügyi eljárást tervez indítani Trump, illetve szervezete ellen, a Wall Street Journal pedig múlt héten arról írt, hogy a washingtoni szálloda is az egyik olyan ingatlanelem, mellyel kapcsolatban az ügyészség nyomozást folytat.

Ha értékesítenék a tulajdonjogot, akkor odalenne a Trump név az épületről. De kérdés, ki fog érte annyit fizetni, amennyit Trump vállalata szeretne: a Trump Organization becslései szerint mintegy 200 millió dollárt fektetettek a felújításokba, és ezt egy 170 millió dolláros Deutsche Bank-hitelből fedezték. Amikor legutóbb meghirdették a tulajdonjogot, akkor Trump fia, Eric Trump azt mondta, hogy 500 millió dollárért adnák el.

Kérdés persze az is, hogy ki lesz az a nagybefektető, aki szívesen köt üzletet a választások eredményét még mindig nem elfogadó, a Capitolium ostromáért felelős, mindenféle zűrös üzleti csalásokkal kapcsolatban vizsgált Trumppal.

Közel 500 ezer ember maradt tiszta ivóvíz nélkül a Kongói Demokratikus Köztársaságban a Nyiragongo vulkán kitörése után, közölte a Médecins Sans Frontières (MSF) nemzetközi egészségügyi NGO.

A szervezet szerint Goma városában jelent gondot a tiszta víz hiánya, ami a kolera terjedéséhez vezethet. Magali Roudaut, az MSF kongói missziójának vezetője elmondta a BBC-nek, hogy a vulkánkitörés miatt otthonukat elhagyni kényszerülő embereknek igyekeznek biztosítani az alapvető szükségleteiket, de ez nem elég, és kérik a többi humanitárius szervezetet, hogy segítsenek. Az MSF elmondása szerint a közeli Sake településén 100-180 ezer ember tölti a napjait templomokban, iskolákban, mecsetekben és az utcákon.

A vulkanológus Dario Tedesco szerint Goma a világ egyik legveszélyesebb városa a régióra leselkedő természeti csapások miatt. A várostól 10 kilométernyire fekvő Nyiragongo tíz nappal ezelőtt tört ki, 32 ember halálát okozva. A vulkán azóta is aktív, több utórezgést regisztráltak.

A Fidesz alá kitalált, állami pénzekkel jócskán kitömött „civil szervezet”, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) kedden jelentette be, hogy országjáró vándorkiállítást szerveznek a 2006-os „Gyurcsány-terrorról”.

A vándorkiállítás, amelynek anyagát a települések közterületein fogják bemutatni, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének 15. évfordulóján, vagyis szeptember 17-én indul útjára - közölte ifj. Lomniczi Zoltán „alkotmányjogász”.

A tervek szerint fényképeket, "a rendőrterror során használt" fegyvereket és eszközöket bemutató tárlat mellett fórumokra is sor kerül majd, amelyeken "2006 hősei", a jogsértések érintettjei számolnak be a történtekről.

Sokan felháborodva fogadták Olaszországban, hogy a szicíliai maffia egyik leghírhedtebb bérgyilkosa, Giovanni Brusca 25 év után szabadulhatott a börtönből. A disznó néven is ismert, idén 64 éves Brusca több mint 100 ember haláláért volt felelős, többek között ő robbantotta fel a maffiaellenes harcokról ismert ügyészt, Giovanni Falconét 1992-ben, de emellett elrendelte egy 11 éves gyerek megölését is.

Bruscát 25 évvel ezelőtt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de 2000-ben úgy döntött, hogy együttműködik a hatóságokkal, és ezért cserébe mérsékelték a büntetését. Épp ezért egy ideje már lehetett tudni, hogy idén szabadulni fog, a hétfői bejelentés mégis hatalmas hullámokat vetett az olasz közéletben.

Brusca a Cosa Nostra egyik legismertebb főnökének, Totò Riinának volt a jobbkeze. Riina 2017-ben halt meg a börtönben. Az egykori bérgyilkos szabadon engedését felháborodva fogadták a maffia egykori áldozatainak rokonai, illetve olasz politikusok is. Többen kifogásolták, hogy Brusca sosem tanúsított igazi megbánást, és kétes értékű információkat osztott csak meg a hatóságokkal.

Olasz hírforrások alapján a Guardian arról ír, hogy Brusca információi révén sikerült letartóztatni a Cosa Nostra több vezetőjét és gyilkosát is, ennek ellenére sokan vannak, akik nem értenek egyet a csökkentett büntetéssel. A szabadon engedés miatt megszólalt hétfőn a balközép Demokrata Párt vezetője, Enrico Letta, illetve a szélsőjobboldali Matteo Salvini is, mindketten helytelenítve a döntést. Brusca szabadon engedésénél amúgy nem volt mérlegelési lehetősége a bíróságnak, a törvény szerint csökkenthetik annak a büntetését, aki együttműködik a hatóságokkal a maffia elleni harcban.

A kormányzati propagandabirodalom egyik fontos alakja Rákay Philip, aki amellett, hogy rendszeresen gyárt az ellenzéket lejárató videós tartalmakat, fenntart egy „tanácsadó céget”, a Norton Consulting Zrt-t, melynek honlapjáról ugyan az ég egy adta világon semmi nem derül ki a cég tevékenységéről, de a jelek szerint erre nincs is nagy szükségük.

A Telex összesítése szerint míg a vállalat 2018-ban 818 millió forintos forgalom mellett 602 milliós profitot hozott, 2019-ben 616 millió forintos forgalom mellett 416 millió forintos adózott eredménye lett, addig tavaly

540 millió forintnyi forgalom után 392 millió forint lett az adózott profit.

Rákay amúgy tavaly 100 millió forintos osztalékot vett ki a cégből.

A Republikon Intézet megbízásából a Závecz Research készített reprezentatív közvélemény-kutatást: május 10-e és 15-e között ezer embert kérdeztek meg Magyarországon arról, hogy mit gondolnak a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervéről.

A jelenlegi tervek szerint Ferencvárosban, részben a magyar diákok számára tervezett Diákváros helyén épülhet fel a Fudan kampusza, és a 440 milliárd forintosra becsült projekt jelentős része kínai hitelből valósulna meg, hogy aztán elsősorban külföldi hallgatók elitegyeteme lehessen.

A most közzétett, május közepén készült kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 63 százaléka hallott a Fudannal kapcsolatos tervekről. A Republikon elemzése szerint ez az arány viszonylag magasnak számít, amikor ilyen típusú politikai ügyek ismertségéről van szó, ezért szerintük el lehet mondani, hogy a Fudan Egyetem kérdése széles körben ismertté vált, és nem csak egy szűk értelmiségi kört foglalkoztat, hanem valóban a hazai politika egyik meghatározó ügye.

Arra a kérdésre, hogy azok alapján, amit eddig hallott az ügyről, inkább támogatja vagy inkább ellenzi, hogy a kormány kínai egyetemi kampuszt építsen Budapesten, a válaszadók nagy többsége, 66 százaléka inkább elutasítja a beruházást, míg a támogatók aránya mindössze 27 százalék.

Az elemzés szerint a nagy elutasítottságért feltehetően a beruházás egyéb körülményei is okolhatók, mint például az építkezés magas ára, az a tény, hogy nagyrészt kínai hitelből valósul meg, valamint, hogy a tervek szerint kínai kivitelezőkkel és alapanyagokkal, és nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a kínai kampusz az eredeti diákváros tervezett létesítményeitől venné el a helyet.

Politikai hovatartozást vizsgálva kiderül, hogy az ellenzéki összefogás szavazói egyértelműen ellenzik a kampusz megépülését, túlnyomó többségük, 89 százalékuk nyilatkozta ezt.

A Fidesz-KDNP szavazói esetében már nem ennyire egyértelmű a helyzet: miközben 60 százalékuk támogatja a tervet, még a kormánypárti szavazók majdnem egyharmada is elutasítja a kampusszal kapcsolatos terveket.

Az eredményekből kiderül, hogy a pártkötődéssel nem rendelkező, bizonytalan szavazók ebben a kérdésben szinte ugyanúgy gondolkodnak, mint az ellenzékiek: négyötödük (79%) elutasítja a kormány tervét, eközben pedig mindössze 15 százalékuk támogatja.

Az egyéb pártok (minden olyan formáció, amelyik nem tagja a hatpárti ellenzéki összefogásnak, illetve nem kormánypárt) szavazói álláspontjukban nagyjából leképezik a teljes társadalomban látott arányokat, 65 százalékuk ellenzi, 25 támogatja a beruházást.

„Összességében tehát elmondható, hogy a kormány terve még a saját szavazóinak körében sem élvez elsöprő támogatást, olyan mértékű egyetértést, ami a legtöbb tervüket övezi; a többi társadalmi csoportban pedig egyértelműen elutasított a Fudan kampusz megépülése” – zárul az elemzés.

A Fudan Egyetemmel korábban videós műsorunk, a Magyar Jeti is foglalkozott, érdemes azt is megnézni:

Peking szerint Ausztrália és Új-Zéland miniszterelnökei felelőtlen megjegyzéseket tettek Kínával kapcsolatban. A viszony Kína és a két szigetország között már eddig is feszült volt, de a hétfői történések azt mutatják, hogy tud még tovább romlani a diplomáciai kapcsolat köztük.

A két ország miniszterelnöke, Scott Morrison és Jacinda Ardern hétfőn közös nyilatkozatot adott ki, melyben elítélték a kínai destabilizációs törekvéseket a Dél-kínai-tengeren, és komoly aggodalmukat fejezték ki az ujgurok helyzete miatt Hszincsiang tartományban, illetve a hongkongi szabadságjogok csorbítása miatt.

Kína külügyminisztériuma válaszul közölte, hogy határozottan ellenzik a közös nyilatkozatban foglaltakat, és szerintük a két vezető jelentős mértékben beavatkozott Kína belügyeibe. A minisztérium szóvivője, Vang Venping szerint a két kormányfő alaptalan vádakat fogalmazott meg Kínával szemben, és komolyan megsértették a nemzetközi jogot, illetve a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó alapvető normákat.

Közölte azt is, hogy Peking nem fog habozni a válaszlépéssel, és minden külső befolyásolási kísérletet el fognak hárítani.

Mint a Guardian írja, mind Ausztrália, mind Új-Zéland számára egyre nehezebb kérdés, hogy hogyan bánjanak Kínával: az ország egyrészt a legfőbb kereskedelmi partnerük, másrészt mindketten az Egyesült Államok szövetségesei, és Peking és Washington között egyre feszültebb a viszony.

Kína tavaly év elején fagyasztotta be a magasabb szintű kétoldali tárgyalásokat Ausztráliával, amikor a Morrison-kormány a koronavírus eredetét feltáró nemzetközi vizsgálatokat sürgetett, és Peking kereskedelmi szankciókat is elrendelt az országgal szemben. Ehhez képest Új-Zéland nemrég megújította kereskedelmi megállapodását Kínával, de a két ország vezetője most hangsúlyozta, hogy e különbségek ellenére is jelentősebb az, ami összeköti az álláspontjukat.

Felfelé javította az első negyedévi GDP-mutatókat kedden kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Magyarországon a bruttó hazai termék volumene 2,1 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyi első negyedévinél, ami 0,2 százalékkal kisebb visszaesés az első becslésben jelzettnél, írja az MTI.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévinél az előzetesen jelzett 1,9 százalék helyett 2,0 százalékkal nőtt, az előző év azonos negyedévihez mérve 1,6 százalékkal csökkent, ami 0,4 százalékponttal kisebb csökkenés az előző közlésnél.

A GDP első negyedévi, 2,1 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 2,1, az építőipar 0,1 százalékponttal járult hozzá, az ipar 0,7 százalékponttal javította a gazdasági teljesítményt. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 2,3 százalékkal, a bruttó felhalmozás pusztán a készletváltozás miatt 2,8 százalékponttal csökkentette, a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,0 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét.

Több mint kétszeresére nőtt a járványban elhunytak száma Peruban, miután az országban áttekintették a halálozási adatokat, és ezek alapján módosították a hivatalos számokat. Így már a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint Peruban volt népességarányosan a legtöbb áldozata a vírusnak: a jelenlegi hivatalos adatok szerint több mint 180 ezer, míg korábban 69342-ről lehetett tudni. Ezzel Magyarországot előzték meg az egyetem listájának élén.

Violeta Bermudez miniszterelnök a BBC beszámolója szerint arról beszélt újságíróknak, hogy perui és nemzetközi szakértők tanácsait követve emelték meg a hivatalos adatokat, ami immár összhangban van a többlethalálozási adatokkal is. Bermudez elmondta, hogy a kormány azt gondolja, kötelessége, hogy az ország megismerhesse ezeket az információkat.

A vírus Peruban hatalmas pusztítást végzett, Dél-Amerika egyik leginkább sújtott országa voltak, az egészségügyi rendszer ugyanis nem bírta a terhelést. A megemelt hivatalos adatokkal kapcsolatban a perui orvosi szövetség elnöke, Godofredo Talavera elmondta, hogy ez nem jelent meglepetést a számukra, hiszen se az ellátásban, se az intenzíves ágyak tekintetében, és most a vakcinák szempontjából sem állnak jól.

A BBC cikke szerint a kormány felkérésére a szakértők áttekintették a perui halálozási adatokat, és egy tágabb kritériumot alkalmaztak arra, hogy mikor tekintsenek egy halálesetet a járvánnyal összefüggésben megtörténtnek. Mint a cikk írja, az így kapott adatok jobban összhangban vannak azokkal a tapasztalatokkal, amiket az ország kórházaiból lehetett hallani.

Hétfő este a MÁVInform számolt be róla, hogy a Szerencsről Sátoraljaújhelyre tartó személyvonat a végállomásra érkezés előtt, este 9 után kevéssel egy kamionnal ütközött.

Mint írják, az átjáróban a fénysorompó jól működött a balesetkor. Három utas és szolgálatot teljesítő három vasutas tartózkodott a vonaton, közülük a mozdonyvezető súlyosan, de nem életveszélyesen sérült meg, őt kórházba szállították. A vonaton mások nem sérültek meg. A MÁVInform információi szerint a kamion sofőrje is sérülést szenvedett.

Az ütközés következtében a vonat kettészakadt, és az egyik kocsi kisiklott, leszakadt a felsővezeték, a sorompó oszlopai kidőltek, a biztosítóberendezés kábelei, az átjáró és a pálya is megrongálódott. A műszaki mentést követő helyreállítás akár több napot is igénybe vehet, addig pótlóbuszok közlekednek Sátoraljaújhely és Sárospatak között. Az átszállások miatt 15-30 perccel hosszabb menetidők előfordulhatnak Miskolc és Sátoraljaújhely között.

A Facebook tulajdonában lévő Instagram átalakította az algoritmusát, miután a vállalat több alkalmazottja is panaszkodott amiatt, hogy szerintük a palesztinokat támogató tartalmak kevesebb felhasználóhoz jutottak el a legutóbbi gázai összecsapások idején, írja a Verge.

A változtatás alapvetően érintheti majd azokat, akik sokat használják az Instagramot: az algoritmus eddig előnyben részesítette azokat a Storyba feltöltött tartalmakat, melyek eredetiek voltak, és csak ezután mutatta az újramegosztott tartalmakat. Mostantól viszont nem lesz ilyen megkülönböztetés, és a kétféle tartalom egyforma súllyal esik majd latba,

Az elmúlt hetekben több amerikai lap is beszámolt róla, hogy az Instagram alkalmazottainak egy csoportja úgy érezte, a vállalat algoritmusa elfojtja a palesztinokat támogató posztokat. Azt még az alkalmazottak sem gondolták, hogy ez tudatos lépés lenne az Instagramtól, ugyanakkor úgy látták, hogy egy ilyen léptékű beavatkozás is hátrányosan érintheti a marginalizált csoportokat.

A Verge részére küldött válaszában az Instagram megerősítette az algoritmus átírását, de elmondták, hogy nemcsak a most felmerülő aggályokra reagáltak, hanem a vállalat rájött arra, hogy eddigi működése, azaz hogy előtérbe helyezték azokat a tartalmakat, amikről azt gondolták, hogy leginkább érdekelheti az embereket, azt eredményezhette, hogy az emberek azt hihették, a vállalat elnyom bizonyos kérdéseket vagy nézőpontokat. De ez sosem volt céljuk a közlemény szerint, ezért ezentúl nem is lesz különbség a saját és a megosztott sztorik között.

Az Instagram közleménye szerint korábban azt hallották a felhasználóiktól, hogy a Story-funkcióban jobban érdekli őket az ismerőseik saját, eredeti tartalma, mint az újramegosztott anyagok, ezért kaptak azok a tartalmak nagyobb hangsúlyt eddig. Ugyanakkor az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt a sztorikban az újramegosztott posztok aránya, és ezzel persze az igény is a láthatóságuk iránt.

A vállalat szóvivője szerint ugyanakkor a felhasználók továbbra is inkább az eredeti tartalmakra lesznek kíváncsiak, ezért gondolkodnak azon, hogy milyen új eszközökkel fókuszálhatnak ezekre a jövőben.

A glasgow-i régió vezetése 18 millió fa ültetését jelentette be. A városvezetés ezt a vállalást a CoP26, az idei klímaügyi csúcstalálkozó elé időzítve tette: ősszel a skót városban fognak összegyűlni a világ vezetői, hogy a párizsi klímacsúcs után ismét áttekintsék, hogyan áll a klímavédelem ügye.

A most bejelentett projekt a tervezők reményei szerint 20 százalékkal növeli majd a városon belüli a fával borított területek arányát, és a tervek szerint a régióban lévő táj mintegy ötödére is őshonos fafajtákat ültetnek a következő évtized során.

A régió az egyik legcsapadékosabb területe az Egyesült Királyságnak, és az előrejelzések szerint a klímaváltozás következtében jóval hevesebb viharokra, hatalmas mennyiségű lezúduló csapadékra, illetve nyaranta persze súlyosabb hőhullámokra lehet itt számítani.

A Guardian összefoglalója szerint Skócia eddig elmaradt az erdőtelepítési programokban, de ezzel az ambiciózus programmal a glasgow-i régió most alaposan belehúzna. A városon belül cél az is, hogy növeljék a fás területek arányát a szegényebb negyedekben, valamint hogy városszerte több fa legyen mindenhol, hogy az árnyékuk enyhülést jelentsen a nyári hőséghullámok idején. De cél az erdős területek növelése is.

A program kezdeményezői azt várják ettől, hogy a sok új fa segíthet majd legalább tompítani a klímaváltozás egyes következményeit, például az áradásokat és földcsuszamlásokat, illetve a talajromlást, ami komolyan veszélyezteti az utak és vasútvonalak állapotát is. De emellett a biológiai sokszínűség megóvását, illetve a szén-dioxid további elnyerését is várják az új fáktól.

Új-Zélandon él a világ egyetlen alpesi papagájfaja, a veszélyeztetettnek számító kea, és egy friss kutatás szerint a faj egykoron a sziget számos más helyén is jelen volt, és csak később húzódott vissza a hegyvidéki területekre, írja a Guardian.

A kutatókat régóta foglalkoztatta a kérdés, hogy miért pont itt jelent meg egy alpesi papagájfaj, és a Molecular Ecology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az egyik lehetséges magyarázat, hogy a keák az emberek elől menekültek a hegyekbe.

Becslések szerint mindössze pár ezer példány él már csak vadon a nagyra növő papagájfajból, és szakértők aggódnak amiatt, hogy az alpesi környezethez szokott madárfajt érzékenyen érintheti, ha a klímaváltozás következtében átalakul majd a környezete. A világ számos pontján megfigyelték, hogy hogyan válnak veszélyeztetetté fajok, melyek a hegyvidéki környezethez alkalmazkodtak korábban. Európai kutatók például azt találták, hogy az olasz Alpok élővilágának 22 százalékát fenyegetheti kihalás a gleccserek visszaszorulása miatt.

A most megjelent tanulmányban az Otago Egyetem kutatói a kea DNS-ét vetették össze egy rokonfajával, az erdőben élő kākāéval, és nem találták genetikai nyomát az élőhelykülönbségnek, így arra jutottak, hogy egykor a kea lehetett jelen mindenhol, csak később elköltözött. Feltételezésük szerint épp az ember terjeszkedése elől.

A kutatást vezető Michael Knapp elmondta, hogy semmi nincs a keák fiziológiai felépítésében, ami gátolná őket abban, hogy alacsonyabb fekvésű vidéken éljenek, simán élhetnének a tengerszinten is. Elmondta azt is, hogy a feltételezésük, mely szerint a keák az emberek elől költöztek a hegyekbe, még mindig spekulatív, és nincs elég információjuk ahhoz, hogy oksági kapcsolatot állítsanak fel a két tényező között, ugyanakkor mivel a madarak számára minden rendelkezésre állna, hogy a lejjebb fekvő részeken éljenek, és mégsem teszik ezt, érdemes megnézni, milyen nagyobb különbségek vannak a két terület között. És az egyik döntő különbség az emberek jelenléte, például a nagy léptékű mezőgazdasági terjeszkedés.

A kifejezetten intelligens madarak a hegyekben is kerültek már konfliktusokba az emberekkel, ismertek arról, hogy hol a hegyekbe látogató emberek kocsijait támadják meg, hol turisták táskáira utaznak rá. A gazdálkodók között is rossz hírük van, mert régen előfordult, hogy birkákra támadtak. Emiatt több mint száz éven át jutalmat kapott mindenki, aki megölt egy keát. A vérdíjat csak 1970-ben törölték el, és becslések szerint a megelőző száz évben mintegy 100 ezer madarat ölthettek meg emiatt. Ma mintegy 3000-7000 példány élhet a veszélyeztetettnek nyilvánított fajból.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy új rendszert vezetnek be a koronavírus-variánsok elnevezésére, és ezentúl görög betűket fognak alkalmazni az egyes típusok jelölésére, írja a BBC.

A brit variánsnak nevezett mutáns lesz ezentúl az alfa, a dél-afrikai a béta, míg a jelenleg legtöbb problémát okozó indiai a delta. A WHO szerint ez egyszerűsíteni fogja a vírussal kapcsolatos egyeztetéseket és bejelentéseket, ráadásul segíthet megszüntetni egyes stigmákat, melyeket a közvélemény a földrajzi nevek miatt köt a variánsokhoz.

Legutóbb az indiai kormány tiltakozott, amiért a B.1.617.2 -es variánst indiainak nevezték el, és mindenhol így is hivatkoztak rá. Ez az elnevezés amúgy nem a WHO-tól származott, a világszervezet a hosszabb, kevésbé megjegyezhető számos verziót használta.

A WHO technikai vezetője, Maria Van Kerkhove szerint egyetlen országnak sem szabad stigmatizálódnia azért, mert felfedeztek és jelentettek egy variánst. Már a brit variánsnak nevezett mutáció esetében is sokat írtak arról, hogy az, hogy hol szűrnek ki először egy vírusvariánst, nem feltétlen függ össze azzal, hogy az hol alakult ki, hiszen sok múlik azon, hogy melyik országban mennyi olyan vizsgálatot végeznek, ami alkalmas lehet a mutációk azonosítására.

A WHO honlapján elérhető az összes görög betűvel megjelent variáns, a világszervezet két csoportra osztotta a mutációkat: vannak, melyeket figyelemre érdemesnek tartanak, azaz melyek alakulását követni kell, és vannak, melyek aggodalomra is okot adnak.

A görög betűk mellett a WHO továbbra is használni fogja az eddigi, részletesebb számos elnevezéseket. Ha több mint 24 variáns létezik majd, és elfogynak a görög ábécé betűi, akkor kigondolnak majd egy új elnevezési rendszert.

Rendkívüli hete volt az olajipar legnagyobb szereplőinek: szerdán egymástól függetlenül három olyan esemény is történt, ami mutatja, hogy a klímaváltozás miatt milyen nagyobb léptékű változások zajlanak a világ energetikai piacán.

Előbb Hollandiában döntött úgy a bíróság, hogy a Royal Dutch Shell-nek a tervezettnél nagyobb léptékben kell mérsékelnie a kibocsátását a következő évtizedben. Majd pár órával később a Chevron részvényeseinek 61 százaléka szavazott a cég menedzsmentjének ajánlásával szemben arra, hogy a piacra vitt termékeik előállításához szigorúbb kibocsátási célokat tartson be a vállalat.

A legnagyobb meglepetést viszont az ExxonMobil esete jelentette: a vállalat vezetése szerdán jelentette be, hogy a részvényesek elérték, két olyan taggal bővüljön a vállalat igazgatótanácsa, akikről lehet tudni, hogy a cégvezetés határozottan ellenezte a kinevezésüket. A helyzetet még pikánsabbá teszi, hogy ezt a két kinevezést a részvények mindössze 0,02 százalékát birtokló aktivista befektetési alap, az Engine No. 1 érte el.

Aktivista befektetőkről jó ideje hallani már a vállalatok környékén, de leggyakrabban ez csak annyit jelentett, hogy egy részvényeseknek kedves cél, például a nagyobb osztalékok vagy a nagyobb visszavásárlási lehetőségekért küzdő gazdag befektetési alap vitte át akaratát az igazgatótanácson. Az Engine No. 1 célja viszont egész más volt: úgy látták, hogy a világ egyik legnagyobb olajtársasága nem tesz eleget a klímaváltozás következményeinek tompításáért, és változást akartak elérni.

Nem vették őket komolyan

Az Engine No. 1-et tavaly decemberben hozták létre, és a befektetési alap mindössze 40 millió dolláros részesedést vásárolt a világ egykor legértékesebbre taksált cégében. Az apró részesedés mellé viszont nagyon tudatosan megtervezett és profin kivitelezett kampány társult, így alig fél év alatt el alaposan fel tudták forgatni az Exxon működését: a szerdai, éves közgyűlésen elérték, hogy a vállalat vezetésének tiltakozása ellenére két olyan tagot is beszavazzanak az igazgatótanácsba, akik vállaltan a klímaváltozás miatt akarják átalakítani az olajcég működését és üzleti stratégiáját.

A Reuters összefoglaló cikkében ki is emeli, hogy már az is elvétve fordul elő, hogy egy 250 milliárd dollárosra becsült cégnek hasonló részvényesi lázadással kelljen szembenéznie, de az meg tényleg egészen ritka, hogy veszítsenek is. A lapnak nyilatkozó bennfentesek szerint számos körülmény együttállása kellett az Exxon vezetésének vereségéhez: az intézményi befektetők régóta elégedetlenek voltak azzal, ahogy a vállalat piaci riválisaihoz képest félvállról vette a klímaváltozást, és nem tettek eleget a zöld átmenet elősegítése érdekében sem. Az Exxon vezetése valószínűleg nem vette észre, hogy a befektetői oldalon mennyire fontossá vált a klímaváltozás kérdése, és az Engine No.1 ezt kihasználva győzhette meg például a jelentős részvénycsomaggal rendelkező kaliforniai és New York-i nyugdíjalapokat arról, hogy itt az ideje a változásnak.

Az elmúlt hónapok eseményeit követő források szerint az Exxon eleve későn reagált a szerveződő felkelésre, és amikor léptek, akkor is csak az osztalékokra leselkedő fenyegetésről beszéltek, és nem foglalkoztak a tágabb kontextussal, ahogy arra sem fordítottak figyelmet, hogy sok befektető eleve dühös volt a cégvezetésre: a 2020-as év rendkívül rosszul alakult a cég számára, a koronavírus-járvány miatt az Exxon 22 milliárd dolláros veszteséget termelt.

A járvány persze a legtöbb iparágat érzékenyen érintette, így önmagában ez még nem lett volna indok egy részvényes-lázadásra, de az eddigi elemzések szerint a vállalat vezetése nem mérte fel, hogy egy ilyen törékeny időszakban mennyivel könnyebb dolga lehet egy alternatívát felkínáló befektetői csoportnak.

Az Engine No. 1 pedig kihasználta ezt a helyzetet, és támadást indítottak: elkezdték megkeresni azokat a nagyobb befektetőket, akik olyan portfóliókat kezelnek, melyek szempontjából kiemelt jelentősége lehet a klímaváltozás kérdésének. A nagy nyugdíjalapok pont ilyenek, és a kaliforniai tanárok nyugdíjalapja, a CALsters már a kezdet kezdetén elköteleződött az ügy mellett.

Az Exxon válaszul kisebb módosításokkal próbálkozott, felvettek például egy fenntartható befektetésekkel foglalkozó szakértőt az igazgatótanácsba, illetve mérsékelték a kőolaj- és földgáz-feltárásokra irányuló programjuk mértékét is, de ez nem volt elég a lendület megtöréséhez: áprilisban az Engine No. 1 meggyőzte igazáról a 255 milliárd dolláros alapot kezelő New York-i állami nyugdíjalapot is. A Reuters összefoglalója szerint az Exxon ekkor már kezdte komolyabban venni a fenyegetést, de nem választottak jó taktikát: a részvényeseket azzal kezdték el rémisztgetni, hogy ha az Engine No. 1 terve megvalósul, az veszélybe sodorhatja a közeljövő osztalékkifizetéseit.

Csakhogy az olajárak esése és az Exxon növekvő eladósodása miatt sok elemző eleve azzal számolt, hogy nem lehet már sokáig fenntartani az elmúlt időszak osztalékszintjét, ezért ez a fenyegetés közel sem hangzott annyira vészjóslóan a részvényesek számára.

A viharfelhők csak sűrűsödtek a vállalat felett, amikor május közepén a befolyásos részvényeseknek tanácsot adó elemzőcég arra jutott, az Exxon-nak igazából nincs kész terve az energiaátmenetre, és az üzleti tervükben egyszerűen nincs érdemben belekalkulálva a klímaváltozás ténye. Ugyanebben az időszakban volt a vállalat vezérigazgatója, Darren Woods a CNBC gazdasági műsorának vendége, és piaci vélemények szerint szemmel láthatólag nem tudott érdemben válaszolni az imént említett kritikákkal kapcsolatos kérdésekre, ahogy arra sem, hogy rajta kívül miért nincs egyetlen tagja sem az Exxon igazgtatótanácsában, akinek lenne energetikai múltja.

Az igazi fordulatot aztán a világ legjelentősebb befektetője, a Blackrock átállása jelentette: a Blackrock az Engine No. 1 négy jelöltje közül hármat támogatott, és mint a szavazás után kiadott közleményükben írták, az Exxon az elmúlt 20 évben mindössze 10,4 milliárd dollárt fektetett alacsonyabb kibocsátást eredményező technológiákba, holott csak a 2020-as kiadásaik meghaladták a 20 milliárd dollárt.

Nem eszik olyan forrón a zöld átmenetet

Arról persze szó sincs, hogy a beszavazott két új igazgatósági tag harcos klímaaktivista lenne: Gregory Goff és Kaisa Hietala is az olajipar felől érkeznek, komoly vezetői múlt van a hátuk mögött, és az érkezésük igazából csak az Exxon eddigi működése szempontjából számít komolyabb változásnak. Az energetika világát zöld szempontból követő CleanTechnica is arra emlékeztetett cikkében, hogy ez a két ember nem fogja radikálisan átalakítani az Exxon működését.

De azzal együtt, hogy érdemes helyén kezelni a változás mértékét, a kinevezések elemzésük szerint alapvetően jó hírnek számít, hiszen az Exxon valamennyivel egész biztosan kevésbé lesz szennyező a jövőben, és minden bizonnyal nőni fog a vállalat ESG-befektetéseinek, azaz a zöld- és társadalmi kérdéseket is figyelembe vevő befektetéseknek az aránya.

A CleanTechnica szerint az Exxon igazgatótanácsában történteknek a szimbolikus jelentősége lehet majd nagy: az Engine No. 1 esete megmutatta a klímaügyben szerveződő aktivista alapoknak, hogy lehet keresnivalójuk az olaj- és szénipari óriások környékén is, és egyre több befektető van, aki tényleg foglalkozik a klíma kérdésével, ez pedig elősegítheti a zöld átmenet felgyorsítását.

A Financial Times is úgy értelmezte az eheti történéseket, mint a világos jelét annak, ahogy nő a nyomás a nagy olajtársaságokon, hogy tegyenek sokkal, de sokkal többet a klíma védelméért. A Nemzetközi Energia Ügynökség épp a múlt héten tette közzé friss előrejelzését arról, hogy mire van szükség a 2050-es zéró kibocsátás eléréséhez, és ebben hangsúlyozták, hogy ha ezt el akarjuk érni, akkor többé nem szabad több új olaj és gáz alapú projekteket finanszírozni.

A New York-i állami nyugdíjalap igazgatója, Liz Gordon arról beszélt a lapnak, hogy ma már politikusok, üzleti vezetők és a befektetők is elvárják, hogy a vállalatok kezeljék a klímaváltozás kérdését, míg a szintén az Exxon vezetésének akaratával szemben szavazó kaliforniai tanári nyugdíjalap portfóliómenedzsere, Aeisha Mastagni arról beszélt, hogy történeti szavazás zajlott, és szerinte messze hamarosan messze nem ez lesz majd az egyetlen eset, amikor az energiaátmenetre fókuszáló tagok jelennek majd meg amerikai cégek igazgatótanácsában.

A szerdai közgyűlésen Woods maradhatott az Exxon vezérigazgatója, ugyanakkor a Financial Times kérdésére ő is elismerte, hogy vereséget szenvedtek: mint fogalmazott, a részvényesek megüzenték, hogy azt szeretnék, ha az Exxon növelné az erőfeszítéseit e téren, és készen állnak arra, hogy ezt megtegyék.

A bíróságok is beszállnak

Az elemzések nagy jelentőséget tulajdonítanak a holland bíróság döntésének is, melyben kimondták, hogy a Shellnek a tervezetthez képest nagyobb mértékben kell csökkentenie a kibocsátását. Az angol-holland olajtársaság fellebbezett az ítélet ellen, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy állam bírósága mondaná meg egy multinacionális nagyvállalatnak, hogy a klímavédelem miatt hogyan végezze tevékenységét és hogyan állítsa össze üzleti tervét. És a London School of Economics klímaelemzője, Joana Setzer szerint a holland bíróság ítéletében nemcsak a Shell, hanem általában az összes energiaipari szereplő esetében mondta ki, hogy vissza kell szorítaniuk az olaj- és földgázfeltárásokat és csökkenteniük kell a károsanyag-kibocsátásukat, épp ezért sokan további klímaügyi perekre számítanak.

A szerdai három döntésről mondta azt a Financial Timesnak Andrew Logan klímaügyi befektetési elemző, hogy szerinte elképzelhető, hogy a jövőből visszatekintve azt fogjuk látni, hogy ez volt az a nap, amikor minden megváltozott. Míg az Egyesült Államok egyik legismertebb klímaaktivistája és klímaügyi írója, Bill McKibben arról írt hírlevelében, hogy a fosszilis ipar számára ez lehetett a legkatasztrofálisabb nap valaha. Ha olyan alacsonyan akarjuk tartani a hőmérsékletet, hogy a civilizációnk életben maradhasson, akkor a kőolajat és a földgázt a felszín alatt kell hagyni: ez radikális dolognak hangzott még egy évtizeddel ezelőtt is, most viszont úgy hangzik, mint a törvény, írta erről McKibben.

Abban a legtöbb elemző egyetért, hogy ezek a történések önmagukban még nem térítik le a bolygó klímáját az emberiség számára igen súlyos következményekkel járó melegedési pályáról, és a klímaváltozás elleni érdemi fellépés során más tényezőkre, például Kína aktív részvételére is szükség lesz. Ugyanakkor azt megmutatták, hogy valami tényleg megváltozott a nyugati társadalmakban, és időnként már piaci szereplők, például nagyobb befektetők is hajlandóak kalkulálni a hosszabb távú, környezeti szempontokkal.

Felső kép: Assaad al-Niyazi/AFP

Nagyon sokat lehetett hallani arról az elmúlt években, hogy mennyire súlyos munkakörülmények uralkodnak az Amazon észak-amerikai telephelyein: eszméletlenül túlhajszolt, mindenféle eszközökkel folyamatosan megfigyelt, mosdóba se kiengedett munkásokról szóltak ezek a beszámolók, és a rettenetes körülmények egy ideje már az amerikai politikai közbeszédbe is beszivárogtak.

Vélhetően ezért is gondolhatták úgy a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos cégénél, hogy ideje javítani a munkahelyi körülményeken. Elindították a WorkingWell nevű programot, ami során fizikai és mentális kikapcsolódási és feltöltődési lehetőségeket kínálnak az alkalmazottaknak. A vállalat sajtóközleménye szerint a cél, hogy az Amazon dolgozói feltöltődhessenek e lehetőségeknek köszönhetően.

Ennek a kezdeményezésnek az egyik eleme viszont olyan, mintha egy paródiából vagy egy Black Mirror-epizódból rángatták volna elő: a ZenBooth, azaz ZenFülke nevű apró fülke elvileg a lelki megújulást segítené elő, de nem meglepő módon a bejelentését követő pár órában már rengeteg kritikát és gúnyolódást kapott érte a cég. A ZenBooth-ban elvileg az elfáradt Amazon-alkalmazottak célzott meditációs videókat, pozitív megerősítéseket tartalmazó üzeneteket, nyugtató tájakat nézhetnének videón.

Az Amazon szerdán rakott ki Twitterre egy videót a fülkéről, amit azóta töröltek, de látszott, hogy az apró fülke a raktár közepére lehelyezve állt, belül pedig egy monitor, pár növény, egy kis ventilátor, illetve az ég kékjét imitáló fények várták a látogatókat.

A fülkék megtervezésében részt vevő Amazon-alkalmazott, Leila Brown a Gizmodo cikke szerint arról beszélt, hogy ez az eszköz része az Amazon mentális egészségre fókuszáló AmaZen kezdeményezésének, és egy olyan csendes helyet akartak létrehozni, ahol az emberek a saját mentális és érzelmi jóllétükre fókuszálhatnak. De cél az is, hogy az emberek itt feltölthessék a „belső elemeiket”.

A Gizmodo kereste az Amazont, hogy hány ilyen fülkét állítanak fel, de nem kaptak választ. Ahogy arra sem válaszoltak, hogy miért vették le a posztot, de ez vélhetően összefügg azzal, hogy az interneten mindenki egyöntetűen gyűlölte az ötletet.

A miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában kitért arra is, hogy a járványnak milyen gazdasági következményei vannak. Itt szúrta közbe azt a mondatot, amit talán külön is érdemes idéznünk:

„Azért megviselt bennünket. Nem csak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom.”

Nem meglepő módon Orbán mondatát felfedezték maguknak az ellenzéki politikusok is: Dobrev Klára szerint a miniszterelnök gyakorlatilag gúnyolódott a magyarok többségén, míg Jakab Péter arról írt, hogy a bérből és fizetésből élőket valóban megviselte a válság, de a tolvajokat nem, és Orbán legszűkebb köre a válság alatt is 800 milliárddal lett gazdagabb.

Kapcsolódik a mai interjúhoz a Magyar Jeti legutóbbi adása is, melyben arról volt szó, hogy Magyarországon nincsenek oligarchák, Magyarországon Orbán Viktor van:

A reakciók alapján nem a tervek szerint sült el a spanyol posta kezdeményezése: a héten jelentették be, hogy az emberi bőrszínek árnyalatait bemutató bélyegsorozatot vezetnek be, hogy így küzdjenek a rasszizmus ellen. Csakhogy a bélyegek közül pont a fehér bőrt ábrázoló bélyeg lett a legdrágább, és sokak szerint így nem annyira ment át a posta antirasszista üzenete.

Pedig a posta közleménye szerint direkt számolt ezzel a különbséggel: az állami vállalat ugyanis azzal akarta felhívni a figyelmet a rasszizmus okozta társadalmi egyenlőtlenségekre, hogy minél sötétebb a szín a bélyegen, annál kevesebb az értéke. A fekete bélyeget már 70 eurócentért, míg a legfehérebbet 1,60 euróért lehet megvásárolni a posta online boltjában.

A kampány kritikusai szerint viszont a kezdeményezés érzéketlen, és nincs tekintettel arra sem, hogy a nagy spanyol vállalatok mennyire nem sokszínűek. A Spanyolországban tapasztalható rasszizmusról nemrég könyvet író Moha Gerehou arról beszélt a Washington Postnak, hogy a posta szándéka jó volt, de nem véletlen, hogy a jó szándék ellenére végül mégis egy rasszista üzenetet sikerült továbbítaniuk. Szerinte ugyanis ezeket a kampányokat jellemzően fehér emberek tervezik az országban, mivel a nagy állami vállalatoknál nem is nagyon találni másmilyen háttérből érkező munkavállalókat.

Twitter-oldalán a posta megerősítette, hogy fel akarták hívni a figyelmet arra az igazságtalan és fájdalmas valóságra, aminek nem kéne léteznie az országban. A posta a rasszizmus ellen küzdő civil szervezeteket tömörítő SOS Raciscmo nevű mozgalommal működött együtt. Ők is úgy látják, hogy a posta kampányának célja az volt, hogy a bőrszínalapú diszkrimináció kérdését láthatóvá tegyék.

A spanyol posta amúgy az elmúlt években többször is kiállt társadalmi ügyek mellett, tavaly például a Pride hónapjára jöttek ki szivárványos bélyeggel, míg 2019-ben a környezetvédő fiatalokat biztosították támogatásukról.

A német egészségügyi minisztérium által bemutatott tervek alapján kaphatnának koronavírus elleni védőoltást a 12 éves, illetve annál idősebb fiatalok, írja a Deutsche Welle.

Miután a német felnőtt lakosság több mint 40 százaléka megkapta már legalább az első oltását, a hatóságok elkezdtek foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy hogyan történjen a gyerekek beoltása. Angela Merkel kancellár csütörtökön találkozott a 16 tartomány vezetőivel, és abban állapodtak meg, hogy a végső döntést csak akkor hozzák meg, ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyja a BioNTech-Pfizer vakcina használatát a 12-15 éves korosztály esetében. A döntés várhatóan hamarosan megszületik, és a szakértők arra számítanak, hogy az EMA zöld utat ad majd a vakcinának.

Ha az EMA valóban engedélyezi a korosztályi használatot, akkor a fiatalok oltása akár már június 7-én megkezdődhet.

Németországban is folyamatosan javulnak a járványadatok, a fokozatos újranyitás is megindult, például megnyithattak már az éttermek teraszai, de a diákok döntő többsége még mindig online oktatásban vesz rész, és emiatt egyre több kritika éri a kormányt. A cél a fiatalok oltásával az is lehet, hogy szeptembertől ne lehessen akadálya a hagyományos oktatásba való visszatérésnek.

Az RTL Klub Híradója számolt be arról, hogy információik szerint kedden a tiszalúci általános iskolában az egyik kislány italába fertőtlenítőszert kevert három negyedikes diáktársa.

A Híradó úgy tudja, hogy a 10 év körüli gyerekek korábban összevesztek valamin, ezután történt meg az eset. Az iskola igazgatója nem kívánt nyilatkozni a csatornának, csak annyit közölt velük, hogy a mérgezés nem történt meg. A rendőrség ugyanakkor megerősítette, hogy vizsgálják az esetet, feljelentés-kiegészítést rendeltek el, azt gyanítják, hogy a három diák valamilyen fertőtlenítőszert permetezhetett a lány italába.

A lányt kórházba szállították, de szerencsére nem lett komolyabb baja, már otthon lábadozik.

Bűnösnek találta, és 8-tól 53 évig terjedő szabadságvesztésre ítélte a spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön a 2017-ben Katalóniában elkövetett gázolásos terrormerényletek három vádlottját.

Az ítélet szerint a vádlottak nem vettek részt közvetlenül a 16 halálos áldozatot követelő és több mint 150 embert megsebesítő dzsihadista támadások elkövetésében Barcelonában és Cambrilsban, de közreműködtek előkészítésükben.

A többi közt terrorista szervezethez tartozás, robbanószerek készítése, tárolása, birtoklása miatt 53 év börtönt kapott Mohamed Húli Smelá és 46 évet Drissz Ukabir, a bíróság mindkettejük esetében növelte a vádhatóság által kért büntetést.

Mohamed Húli Smelá feltűnt azon a bírósági tárgyalás során bizonyítékként bemutatott videófelvételen, amelyen terroristák robbanóeszközöket készítenek és fenyegető megjegyzéseket tesznek. A bombagyár helyszínéül szolgáló alcanári lakás véletlenül felrobbant, a balesetnek Húli Smelá volt az egyetlen túlélője.

A férfi a tavaly novembertől idén februárig tartó perben nem tett vallomást a bíróságon, de korábban a hatóságoknak elismerte közreműködését a támadások előkészítésében, és megbánást tanúsított.

Drissz Ukabir volt az, aki kibérelte a furgont, amellyel elkövették a tömeges gázolást Barcelona belvárosában. A férfi a per során állította: nem tudott a tervezett akcióról, és fiatalkorú testvére kérésére bérelte a járművet egy költözéshez.

A harmadik vádlottra, Szajíd Ben Iazzára 8 év börtönt szabtak ki a bírák terrorszervezettel való együttműködés bűncselekménye miatt. Az ő irataival vásároltak robbanószerek készítésére alkalmas eszközöket a terroristák, akiknek egy furgont is kölcsönadott. A férfi a per során ártatlannak vallotta magát.

A terrorista sejt jóval nagyobb pusztításra készült annál, mint amekkorát végül elért. Robbanószerekkel megpakolt furgonnal akarták megtámadni a barcelonai Sagrada Familia bazilikát és a párizsi Eiffel-tornyot, támadást terveztek az FC Barcelona futballcsapat stadionja ellen, valamint a barcelonai Razzmataz diszkó is célpontjaik között volt.

A hatóságok szerint a csoport eredeti elképzeléseit az alcanári házrobbanás húzta keresztül, és ezután döntöttek a gázolásos merényletek mellett. A katalán rendőrség lelőtte a támadásokban résztvevő terroristákat. Később az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet jelentkezett a merényletek elkövetőjeként. (MTI, BBC)

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint eddig több mint 140 ezer magyar állampolgár folyamodott letelepedett státuszért a brit hatóságokhoz. A tárca bevándorlási államtitkára felhívta a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok figyelmét arra, hogy közeleg a letelepedési kérelmek benyújtásának határideje, írja az MTI.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státuszért - kell folyamodniuk.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett idei első, részletes negyedéves összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül március 31-ig 5,3 millióan megtették.

A tájékoztatáshoz fűzött, országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 975 180, illetve 918 270 letelepedési folyamodvánnyal.

A felső ötös mezőnyben szerepelnek az olaszok 500 550, a portugálok 376 440, és a spanyolok 320 850 benyújtott letelepedési kérelemmel.

A szaktárca adatismertetése szerint ennek az öt országnak az állampolgárai adták be az idei első negyedév végéig beterjesztett összes letelepedési folyamodvány 58 százalékát.

A legnagyobb EU-tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül a franciák 206 910, a németek 145 420 tartós letelepedési kérvényt nyújtottak be.
A belügyminisztérium statisztikája szerint a magyarok a középmezőnyben járnak 140 460 benyújtott letelepedési kérelemmel.

A magyarok közül a legtöbben, 125 580-an Angliában adták be a tartós letelepedésre szóló folyamodványt.

A brit hatóságok március 31-ig 4 977 740 folyamodványt bíráltak el, és a beadott kérvények alig 3 százalékának esetében nem született kedvező döntés valamilyen okból.

Az elbírált folyamodványok 53 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 44 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok kaphatják, akik 2020. december 31. előtt érkeztek letelepedési szándékkal, de a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

Akik 2020. december 31-én már életvitelszerűen Nagy-Britanniában tartózkodtak, idén június 30-ig nyújthatják be a letelepedett státusra szóló kérvényüket.

Az orosz gázipari óriás, a Gazprom bemutatta azokat az építészeti terveket, melyek a világ második legmagasabb felhőkarcolójához készültek. A vállalat Szentpétervár szélén szeretné felhúzni a 703 méter magasra megálmodott Lahta Centr 2 nevű épületet.

A Moscow Times cikke szerint a 703 nem véletlenül jött ki: 1703-ban alapították meg hivatalosan Szentpétervár városát.

A Gazprom Lahta Centr nevű épülete a maga 462 méterével 2018-ban lett kész Szentpétervár külvárosában, ez lett Oroszország és Európa legmagasabb épülete. A tervek szerint amint végeznek a belsőépítészeti munkákkal, ez lehet majd a vállalat székhelye.

A most bemutatott tervek alapján az új épületnél csak a Dubajban található 828 méteres Burdzs Kalifa lenne magasabb, de a Gazprom közleménye szerint az ő épületükben lenne a világ legmagasabb kilátó pontja, 590 méter magasan. (A dubaji épület legmagasabb látogatható kilátója 555 méter magasan fekszik.)

A felhőkarcoló tervét a Gazprom a szentpétervári vezetésnek mutatta be, amikor a városfejlesztési tervekről volt szó, de arról egyelőre nem tudni, hogy mikor kezdődhetne el az építkezés.

Az ankarai főügyészség körözést adott ki Sedat Peker török maffiafőnök ellen, aki komoly vádakkal illette Recep Tayyip Erdogan államfő környezetét - közölte csütörtökön az Anadolu állami hírügynökség.

Az Anadolu úgy tudja, hogy a letartóztatási parancsot még szerdán adták ki Pekerrel szemben, aki ellen már 2019 óta nyomozás folyik bűnszervezet vezetésének gyanújával. A török hatóságok áprilisban razziáztak Peker bandájánál, aminek során házkutatást is tartottak a maffiavezér isztambuli otthonában.

Peker, aki jelenleg feltehetően Dubajban tartózkodik, az utóbbi hetekben több felvételt is közzétett a YouTube-on, amelyekben politikailag kényes vádakat fogalmazott meg a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) egyes tagjaival szemben. Azt állítja, hogy a politikusok drogkereskedelemben, korrupcióban és eddig megoldatlan gyilkossági ügyekben érintettek. A többi között bűnszervezet alapítása miatt büntetett előéletű Peker ugyanakkor nem szolgált eddig bizonyítékokkal.

A maffiafőnök a többi között Süleyman Soylu belügyminisztert és Binali Yildirim volt kormányfő fiát gyanúsította meg. Az érintettek tagadták az ellenük felhozott vádakat.

Erdogan sokáig nem nyilatkozott a Peker-ügyben, bár a botrány egyre terebélyesedett Törökországban. Szerdán az államfő végül kiállt Soylu és Yildirim mellett, kijelentve, hogy a maffiafőnök több millió alkalommal lehívott videói Törökország elleni támadásnak minősülnek.

Peker egykor Erdogant támogatta a újraválasztási kampányában. Az államfő ellen a maffiafőnök eddig nem fogalmazott meg vádakat. Sokan úgy tartják, hogy a Peker által közzétett videók hátterében belpolitikai hatalmi harcok állhatnak. (MTI)

A Magyar Nemzet „információi” szerint a magyar állam többségi tulajdont kíván szerezni a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cégben. A kormánylap arról ír, hogy tárgyalások indulhatnak a tranzakcióról, és a cél az, hogy „a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, a gazdaságfejlesztés és a turizmus szempontjából is stratégiai jelentőségű eleme újból magyar kézbe kerüljön”.

Évek óta hallani arról, hogy a NER szeretné megszerezni a repteret, tavaly októberben a Bloomberg írta meg, hogy egy magyar konzorcium tehet vételi ajánlatot, és akkor Jellinek Dániel, az Indotek Group vezetője megerősítette, hogy valóban zajlanak tárgyalások, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az általuk vezetett konzorcium kizárólag politikai kapcsolódással semmilyen formában nem rendelkező, professzionális szereplőkből áll.

A repülőtér üzemeltetése a Gyurcsány-kormány alatt, 2005 decemberében került a brit BAA International Ltd.-hez, ami a 75 éves időtartamra szóló koncesszióért és a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadáért 464,5 milliárd forintot fizetett. Másfél évvel később a pakettet eladta a Hochtief építőipari csoport reptér-üzemeltetéssel foglalkozó részlegének, és három pénzügyi partnerének. Bár a Fidesz kritizálta Gyurcsányék privatizációját, a második Orbán-kormány 2011-ben eladta a Budapest Airport Zrt. maradék állami tulajdonban maradt 25 százalékát is 36,6 milliárd forintért. A Magyar Nemzet ezt most azzal magyarázza, hogy a vagyon további leértékelődésének elkerülése miatt döntött erről a kormány 2011-ben.

A koronavírus-járvány a világ összes repülőterét megviselte, drasztikusan visszaesett a budapesti reptér forgalma is, és a Fidesz házi lapja szerint „az üzemeltető jelenlegi tulajdonosai között a szakmai befektető mellett profitorientált befektetési és nyugdíjalapok is megtalálhatók, amelyek a jelenlegi helyzetben nyitottak lehetnek az értékesítésre”. Tavaly novemberben amúgy a Bloomberg írt arról, hogy a kormány akadályozta meg, hogy a Budapest Airport életmentő pénzügyi mentőcsomaghoz jusson.

A Magyar Nemzet most annyit ír még, hogy „iparági forrásokból” úgy értesültek,

a többségi tulajdon megszerzésének előkészítése Palkovics László, az innovációs tárca vezetőjének a feladata lehet.

A lapnak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője azt mondta még el, korántsem mindegy, hogy hazai vagy külföldi magánkézben van Magyarország légi közlekedési központja, nem mindegy, hogy a profit az országban marad, vagy külföldre kerül.

A Facebook többé nem tiltja a felületén, hogy valaki azt állítsa, hogy a koronavírust emberek hozták létre, és úgy szabadult ki egy laborból. A közösségi oldal közleménye szerint a döntést azután hozták meg, hogy a napokban ismét vita tárgya lett a vírus eredete, írja a Guardian.

A közelmúltban több amerikai kutató is jelezte, hogy érdemes lenne vizsgálni a vírus mesterséges eredetéről szóló feltételezéseket, Joe Biden pedig szerdán arra kérte a CIA-t, hogy pörgessék fel a vírus eredetével kapcsolatos vizsgálatokat. Ezt csütörtökön Peking politikai manipulációként utasította vissza.

Mindenesetre a kirobbant viták miatt a Facebook felülvizsgálta februári döntését, amikor kitiltották felületükről az emberi eredetről szóló posztokat. Akkor a WHO-val, illetve szakértőkkel folytatott konzultációkra hivatkozva tiltottak ki több járványszkeptikus, oltásellenes véleményt is. A jelenleg is zajló vizsgálatok miatt, illetve azért, mert a vírus eredete ismét téma lett az egészségügyi szakértők körében is, többé nem szedik le a kapcsolódó bejegyzéseket és kommenteket. Ugyanakkor ez a jövőben ismét változhat, attól függően, hogy mire jutnak a szakértők.

A napokban a Wall Street Journal írt arról, hogy amerikai hírszerzési források szerint létezik olyan bizonyíték, ami a vuhani laborból kiszökő vírusra utal. A lap cikke szerint 2019 novemberében a Vuhan városában lévő virológiai labor három munkatársát kezelték influenza-szerű tünetekkel. Ugyanakkor voltak, akik kritikával illették a cikket, mivel közvetett bizonyítékokra és spekulációra épít.

A Facebook szerdán közölte azt is, hogy továbbra is eltökéltek abban, hogy kiszorítsák a vírussal kapcsolatos téves és hamis információkat a felületükről, és épp ezért szigorítottak is az irányelveken: azoknak a felhasználóknak, akik többször álhírnek minősített posztokat osztanak meg, minden posztjukat el fogja rejteni a Facebook algoritmusa, akkor is, ha van köztük olyan, amit nem minősítettek hamisnak. Azok a felhasználók pedig, akik egy többször is hamis információkat közlő oldalt követnek, értesítést fognak erről kapni. A szabályok nemcsak a koronavírusra, hanem általában minden kamuhírre vonatkoznak.

Az amerikai techipar egyik felkapott területe lett az emberi öregedés lelassítása, rengeteg tőke áramlik a különféle fejlesztésekbe, melyek a legkülönfélébb módokon igyekeznek meghosszabbítani az emberi életet. Ugyanakkor hiába a lelkesedés, ez még mindig egy elég vitatott területnek számít, sokszor nehéz kísérletekhez alanyokat találni, illetve meggyőzni a befektetőket és a közvéleményt a sikerekről.

A Bloomberg cikke szerint ezeket a problémákat hidalná át a Cellular Longevity nevű startup tulajdonosa, Celina Halioua, aki a kutyák életciklusának meghosszabbítására törekszik. A vállalata emellett azt is szeretné elérni, ha a kutyák a kései éveik során is aktívak maradnának. Halioua abban bízik, hogy mivel kutyák számára fejlesztenek termékeket, mind a vásárlók, mind a hatóságok megengedőbbek lesznek a cégével szemben, mintha ugyanezt kínálnák emberek számára.

Halioua szerint a kutyák tökéletes alanyt jelentenek, hiszen az emberek mellett alakultak ki, és közös környezeten is osztozunk. Ráadásul ahogy idősödnek, náluk is megjelennek a korral járó betegségek, mint az embernél. Loyal névre keresztelt kutyamárkája mögé már 11 millió dollárt tudott behúzni, és a terve szerint 2022 elején elkezdenék a kísérleteket két nem megnevezett öregedést lassító területen.

A Bloomberg cikke szerint a legfőbb gátja az öregedést lassító gyógyszerek és terápiák kifejlesztésének, hogy az emberek túl sokáig élnek (!), és a gyógyszergyártók nem szívesen fektetnek olyan kutatásokba, melyek eredményét csak évtizedek után lehetne mérni. Emellett a gyógyszerészeti hatóságok is jobban kedvelik az olyan eszközöket, melyek egy-egy betegséget vagy tünetet kezelnek, és nem egy olyan általános problémára vonatkoznak, mint az öregedés. Emiatt számos ígéretes öregedéslassító hatóanyag sosem jut el az embereken végzett klinikai teszt fázisáig.

A cikk szerint egyáltalán nem új ötlet, hogy ezeket a lehetőségeket kutyákon teszteljék: az Egyesült Államokban az elmúlt években közel 30 ezer kutyatulajdonos regisztrálta kutyáját a Dog Aging Project nevű tudományos kezdeményezésbe, melyben azt vizsgálják, hogy a kutyák öregedését mennyire befolyásolják a genetikai, illetve a környezeti tényezők. Emellett mintegy 200 középkorú kutya szirolimuszt tartalmazó készítményt kap, amit az embereknél a szervátültetések után az új szerv kilökése ellen, illetve egyes rákfajták megjelenésekor alkalmaznak. A lapnak nyilatkozott a washingtoni egyetem kutatója, Matt Kaeberlein, aki egyben a Loyal projekt társigazgatója. Szerinte ez a szer gyakorlatilag minden általuk vizsgált szövetben lassítja, illetve visszafordítja az öregedést.

Hatékonysága ellenére a szirolimuszt tartalmazó gyógyszereknek rossz a híre az orvosok körében, ugyanis a szervátültetésen átesett pácienseknél számos mellékhatást okozhat. De Kaeberlein szerint ez azért van, mert a műtéten átesett betegeknek jóval nagyobb dózisra van szükségük, ugyanakkor mivel a kutyák jóval kisebb mennyiségben fognak kapni a hatóanyagból, arra számít, hogy kevesebb mellékhatással találkoznak majd.

Kutatások során már az is kiderült, hogy különféle terápiás módszerekkel, például a bevitt kalóriák korlátozásával akár két évvel is meg lehet hosszabbítani egy kutya életét, és késleltetni lehet a különféle időskori betegségek, például a rák- vagy a csontbetegségek kialakulását. A projektben részt vevő kutatók abban bíznak, hogy a többféle ismert terápiás módszer összekötésével, illetve a hatóanyagok alkalmazásával akár 50-60 százalékkal is tudják majd növelni a kutyák élethosszát.

A Bloomberg ír arról is, hogy a mindössze 26 éves Halioua a doktoriját csinálta éppen az Oxford Egyetemen, amikor úgy döntött, hogy otthagyja a génterápiás kutatásokat, és 2019-ben csatlakozott egy befektetési alaphoz San Franciscóban, ami az emberi élethossz hosszabbításával foglalkozik. Az itt eltöltött évek után állt elő saját startup-ötletével, ami a kutyák felől kerülné meg a cikk elején már említett problémákat. Abban bíznak, hogy már 2024-re megkaphatják a szükséges engedélyeket a kutyaterápiák elkezdésére. Ehhez már most keresik a gazdákat, akik szívesen beneveznék kutyájukat a programba.

Halioua maga nem szívesen mond konkrétumokat azzal kapcsolatban, hogy szerinte mennyivel fognak tovább élni a programban részt vevő kutyák, és egyelőre a program árát sem árulta el, csupán annyit közölt, hogy megfizethető, de nem nagyon olcsó szolgáltatásban gondolkodnak, ami majd az idő előrehaladtával olcsóbbá válhat. Beszélt a lapnak arról is, hogy a cél továbbra is az, hogy egyszer majd emberek számára is kínáljanak termékeket, de ehhez szemléletváltásra lesz szükség. És ugyan több száz egér életét hosszabbították már meg laboratóriumokban, ez senkit nem érdekelt, hiszen egerekről van szó. Most viszont, amikor olyan állatokkal fognak dolgozni, amik érdeklik az embereket, arra számít, hogy sokak hozzáállása megváltozhat majd.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa csütörtökön úgy döntött, hogy nemzetközi vizsgálatot indít a megszállt palesztin területeken és Izraelben április óta elkövetett emberi jogi bűncselekmények ügyében.

Az erről szóló határozatot 24 támogató, 9 ellenző és 14 tartózkodó szavazat mellett fogadták el a tanács rendkívüli ülésén, amelyet Pakisztán és a Palesztin Hatóság kérésére hívtak össze.

A nap során korábban Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa arról beszélt, hogy az izraeli hadsereg háborús bűncselekményeket követhetett el a Gázai övezet elleni legutóbbi támadásaival, amelyek miatt legalább 242 ember vesztette életét, és mintegy 74 ezren kényszerültek elmenekülni otthonaikból .

Bachelet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az izraeli-palesztin konfliktus miatt összehívott rendkívüli ülésén szólalt fel. Szerinte ezek a támadások "kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy Izrael betartja-e a megkülönböztetés és arányosság elvét a nemzetközi humanitárius jog értelmében". Ha bebizonyosodik, hogy ezeket a támadásokat válogatás nélkül és aránytalanul hajtották végre, akkor azok "háborús bűncselekményeknek minősülhetnek" - mondta.

A Gázai övezetet uraló Hamász palesztin radikális iszlamista mozgalom által kezdett támadásokra - amelyek miatt legalább 10 ember vesztette életét Izraelben - válaszul végrehajtott izraeli támadások nagymértékű pusztítást vittek véghez a polgári létesítmények, köztük lakhelyek, orvosi központok, humanitárius szervezetek és médiumok irodái körében - hangsúlyozta Bachelet. "Bár Izrael arra hivatkozik, hogy ezeknek az épületeknek a nagy részében fegyveres csoportok tartózkodtak, vagy katonai célokra használták őket, nem kaptunk még bizonyítékokat erre vonatkozóan" - mondta.

Az ENSZ-főbiztos bírálta a Hamász által alkalmazott taktikákat is, köztük azt, hogy sűrűn lakott polgári területeken helyeztek el katonai eszközöket, és rakétákat lőttek ki belőlük. "Ezeket a rakétákat anélkül lőtték ki, hogy különbséget tettek volna katonai és civil objektumok között, ami a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértésének minősül" - jelentette ki. "Mindazonáltal az egyik fél tettei nem mentik fel a másikat a nemzetközi jogi kötelezettségei alól" - tette hozzá.

Bachelet összevetette az izraeli és palesztin civilek helyzetét, jelezve, hogy miközben az előbbiek rendelkeznek a "Vaskupola védelmi rendszerrel és professzionális katonai erőkkel az önvédelemhez, a palesztinok nem rendelkeznek védelemmel a világ egyik legsűrűbben lakott térsége elleni légicsapásokkal szemben". A 14 éve érvényben lévő szárazföldi, légi és tengeri blokád miatt pedig nincs hová menekülniük - tette hozzá.
Az ENSZ-főbiztos üdvözölte a május 21-i tűzszünetet, mindazonáltal felhívta a figyelmet, hogy amíg nem kezelik a konfliktus gyökeréből eredő problémákat, "csak idő kérdése az újabb erőszakhullám".

Meirav Eilon Sahar, Izrael állandó genfi ENSZ-képviselője az ülésen felszólalva úgy fogalmazott: a Hamász minden egyes rakétája "háborús bűncselekménynek" minősül.

Rijád al-Máliki palesztin külügyminiszter pedig arra kérte a tanácsot, hogy vizsgálják ki "az illegális izraeli megszállást a palesztin területen, azt a 'gyarmati rendszert'", amely szerinte a térségbeli erőszak forrása.

Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) határozattervezetet nyújtott be, amelynek elfogadása esetén állandó bizottságot állítanának fel a jogsértések jelentésére Izraelben, a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Izrael azzal vádolja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy elfogult vele szemben, és rendszeresen visszautasítja az együttműködést nyomozóival. (MTI, Reuters)

Az ausztrál szövetségi bíróság ítélete szerint az ország környezetvédelmi minisztere, Sussan Ley kötelessége, hogy megvédje a fiatalokat a klímaválságtól, írja a Guardian.

Ausztráliában 18 fiatal diák, illetve egy idős apáca kérte a bíróságot, hogy avatkozzon közbe, és akadályozza meg, hogy Lay miniszter jóváhagyja a Whitehaven Coal nevű szénipari vállalat tervét egy meglévő bányájuk bővítésére. A kereset szerint a miniszternek kötelessége, hogy amennyire csak lehetősége van rá, megvédje az ország fiataljait a klímaváltozás fenyegető következményeitől.

És Mordecai Bromberg bíró úgy találta, hogy a miniszternek valóban kötelessége, hogy ne hozzon olyan döntést, ami a jövőben ártalmas lehet a fiatalokra. Ugyanakkor a bíró egyelőre nem rendelt el végzést a bányabővítéssel kapcsolatban, mivel arról nem volt meggyőződve arról, hogy a miniszter ezzel megszegné a törődésre vonatkozó kötelezettségét.

Ezzel együtt a gyerekeket képviselő ügyvéd, David Barnden történelmi és csodálatos döntésnek nevezte az ítéletet, melynek potenciálisan jelentős következményei lehetnek. Az ügyvéd szerint ugyanis a bíróság kimondta, hogy a miniszternek kötelessége a fiatalokkal, illetve a sérülékeny emberekkel való törődés, és hogy nem hozhat olyan döntéseket, melyek ártanának nekik. Mint fogalmazott, ez az első alkalom, hogy a bíróság ezt a fajta kötelezettséget kimondta valahol a világban.

Az ügyvéd elmondása szerint Bromberg bíró jelezte, hogy további információkat fog bekérni, mielőtt döntene abban, hogy a miniszter kötelezettségének megszegését jelentené-e a bányabővítés engedélyezése.

A Guardian megjegyzi, hogy az ítéletet egész másképp értékelte a szénipari vállalat: a Whitehaven Coal a tőzsde honlapjára feltöltött közleményében egyetlen szót sem írt a bíró törődéssel kapcsolatos kötelezettségről szóló ítéletéről, ugyanakkor azt üdvözölték, hogy a bíróság nem adott helyt a tinédzserek kérésének, és nem tiltotta le a minisztert a bővítésről szóló döntésről.

Közleményük szerint a keresetnek nem volt jogi alapja, és továbbra is arra számítanak, hogy meg fogják kapni a bővítéshez szükséges engedélyeket.

A beadványt benyújtó fiatalok részéről a 17 éves Ava Princi beszélt arról, hogy izgalmas és igazán felszabadító volt, ahogy a bíróság kimondta, hogy a miniszternek törődnie kell a fiatalabb generációk jövőjével. Mint fogalmazott, az ő és az ország összes többi fiataljának jövője is azon múlik, hogy Ausztrália hátrahagyja-e a fosszilis energetikai projekteket, és csatlakoznak-e azokhoz az országokhoz, melyek érdemi lépéseket tesznek a klíma védelméért. De hangsúlyozta azt is, hogy az ügynek még nincs vége, hiszen a bíróság nem rendelt el végzést.

Ley miniszter szóvivője arról beszélt a nap folyamán, hogy a kormány meg fogja vitatni az ítéletet, és később közlik majd az álláspontjukat.

A tinédzserek csoportját a 16 éves Anj Sharma vezeti, de támogatja ügyüket egy 86 éves apáca, Brigid Arthur nővér is. A per során elhangzott, hogy ha engedélyezné a kormány a bánya bővítését, az további 100 millió tonnányi széndioxid-kibocsátáshoz vezethetne, ami nagyjából az ötöde annak, amit Ausztrália egy év alatt kibocsát.

Az ítélet kihirdetése során Bromberg bíró hangsúlyozta, hogy a benyújtott bizonyítékok alapján lehet arról beszélni, hogy a globális felmelegedés okozta károk katasztrofálisak lehetnek a fiatalok számára.

A cikk kitér arra is, hogy a jövőben több hasonló ügy is a bíróságok elé fog kerülni Ausztráliában, mivel ügyvédek és aktivisták számos alkalommal éltek már hasonló eszközzel, azaz bíróság előtt támadtak meg a környezetszennyezés veszélyével járó beruházásokat.