Horváth Bence

A legrangosabb amerikai újságíródíjakat kiosztó Pulitzer-díj bizottsága úgy döntött, hogy különdíjat ad az idén 18 éves Darnella Fraziernek, aki tavaly telefonjával rögzítette, ahogy a rendőrök meggyilkolják George Floydot, írja a BBC.

A díjjal Frazier bátorságát ismerték el, derült ki a pénteki bejelentéskor. A fiatal nő felvétele is hozzájárult ahhoz, hogy Floyd ügyéből országos, majd globális tiltakozási hullám nőtt ki és hogy a fekete férfi nyakán hosszú percekig térdelő fehér rendőrt, Derek Chauvint elítélte a bíróság. Frazier videóját a bíróság is bizonyítékként használta fel.

Frazier tavaly május 25-én éppen nagybátyjához sétált Minneapolisban, amikor meglátta, hogy Floyd az életéért könyörög a rendőröknek. Hallotta, ahogy a férfi mondja, hogy nem kap levegőt. Ekkor döntött úgy, hogy rögzíti a történteket.

Fraziert tanúként is meghallgatták a tárgyaláson, itt arról beszélt, hogy Floyd meggyilkolását látva megváltozott az élete: amikor a férfira nézett, saját apját, testvérét, unokatestvéreit látta, mivel ők mindannyian feketék. És arra gondolt, hogy hogyan kerülhetnének akár ők is hasonló helyzetbe.

Egy amerikai homárhalász, Michael Packard számolt be arról, hogy hogyan menekült meg a halál, pontosabban egy hosszúszárnyú bálna torkából, írja a BBC. A férfi 40 éve foglalkozik homárok kifogásával, de hasonló élménye még nem volt: pénteken, miután társával kihajóztak, úgy gondolta, hogy merül egyet, ezért fogta a búvárfelszerelését, és beugrott a vízbe.

Mint mesélte, a körülmények ideálisak voltak, nagyon tiszta volt a víz, így mélyre le lehetett látni, ezért is lepte meg nagyon, hogy amint beért a vízbe, hirtelen minden sötét lett, és egy nagy ütődést érzett. Az 56 éves férfi elsőnek azt hitte, hogy egy fehér cápa támadta meg, de aztán pár másodperc múlva rájött, hogy nem érez fogakat.

Ekkor esett le neki, hogy egy bálna szájába lehet, és hogy a hatalmas emlős le fogja nyelni, azaz itt az élete vége. Packard elmondása szerint feleségére, és két fiára gondolt ekkor, de a következő pillanatban a bálna már feltört a felszínre, majd kinyitott a száját és rázni kezdte a fejét. A férfi nagy erővel repült ki a bálna torkából, és a vízbe csapódott. Azóta sem akarja elhinni, hogy mi történt vele, mintegy 30-40 másodpercet tölthetett a bálna szájában.

Társa, aki ekkor már a vizet kémlelte, hogy Packard nyomaira bukkanjon, gyorsan visszahúzta a fedélzetre a férfit, aki egy kisebb térdsérüléssel megúszta a kalandot. A hosszúszárnyú bálnák rendszeresen óriásira tátják a szájukat, hogy a létező legtöbb kisebb halat bekapják egyszerre, ezért tengerbiológusok szerint a bálna nem az emberre vadászott, hanem véletlenül került csak épp egy nagyobb zsákmányszerzés közben az útjába. A helyi lapnak egy bálnaszakértő arról beszélt, hogy ő még sosem hallott hasonló esetről.

Az ATV számolt be róla, hogy Molnár Gyula, aki 2002 és 2010 között Újbuda polgármestere, majd 2016 és 2018 között az MSZP elnöke volt, az előválasztáson már a DK jelöltjeként fog indulni Újbudán.

A politikus egy esetleges 2022-es győzelme után a DK frakciójába ülne be, derült ki a szombat reggeli sajtótájékoztatón.

Hétfő délután hat órára a Parlament elé szervez tüntetést számos civil szervezet, hogy így tiltakozzanak a fideszes politikusok által benyújtott törvénymódosítási javaslatok ellen, mely révén orosz mintára indulhatna állami homofób kampány az LMBT-közösség tagjai ellen, az iskolákból pedig kitilthatnák a kormány által nem megfelelőnek bélyegzett szervezeteket, illetve az általuk végzett szexuális felvilágosító oktatást.

Arról, hogy a kormánypárti képviselők hogyan kezdték el összemosni a pedofíliát a homoszexualitással, és hogyan próbálják meg most egy törvény segítségével kiszorítani az LMBT-szervezeteket, nemrég részletesen is írtunk. A módosítok benyújtása után számos jogvédő szervezet közösen tiltakozott, most pedig tüntetést is bejelentettek.

A hétfői eseményt a Budapest Pride, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Háttér Társaság, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Prízma Közösség, a Tasz, az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság szervezi közösen. Mint az esemény felvezetőjében írják, tiltakozni akarnak „az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb jogfosztása ellen”.

A szervezők közleménye szerint kormánypárti képviselők olyan kirekesztő és gyűlöletkeltő javaslatokat nyújtottak be, amelyek célja, hogy teljesen eltüntessék az LMBTQI embereket a nyilvánosságból, és betiltsák azokat a létfontosságú iskolai programokat, amelyek egyrészt segítenek a fiataloknak abban, hogy információkhoz és támogatáshoz jussanak, másrészt elfogadóbb és mindenki számára biztonságosabb környezetet garantálnak.

Emellett hétfőn az ellen is tiltakoznak, hogy a kormány a törvényjavaslattal igyekszik egybemosni gyerekekkel szemben elkövetett, megbocsáthatatlan bűnöket elkövetőket az LMBTQI közösség tagjaival.

A Portfólió ír arról, hogy módosult a védettségi igazolványokról szóló rendelet, és azok, akiknek lejárt vagy lejárat közeli a védettségi igazolványa, meghosszabbíthatják azt, hogyha igazolják, hogy a szervezetükben található megfelelő számú koronavírus-antitest.

A módosítás péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben, és eszerint ha valakinek 14 nap van még az igazolvány lejáratáig vagy lejárt az igazolványa, újra megkaphatja az igazolványt, ha igazolja, hogy szervezetében fellelhetők még koronavírus-antitestek.

Ehhez végezni kell egy, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, Magyarországon működő egészségügyi szolgáltató által üzemeltetett laboratóriumban egy olyan vizsgálatot, amely igazolja, hogy az illető szervezetében a koronavírus elleni ellenanyag jelen van, illetve az érintettről az EESZT-ben nem tartanak nyilván pozitív eredményű koronavírus kimutatására szolgáló antigén gyorsteszt vagy molekuláris biológiai vizsgálati eredményt.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Elkezdődött!

Egy év csúszással, de péntek este végre elindult a hivatalosan még mindig 2020-asnak nevezett Európa-bajnokság. Az olasz-török nyitómeccs első félideje felejthető játékot hozott, de a második félidőben felpörögtek az olaszok, így végül három gólt és több remek egyéni teljesítményt is láthattunk.

A meccsről szóló összefoglalónkban összeszedtünk mindent, amit említeni érdemes, például hogy a meccs embere simán a balhátvéd Leonardo Spinazzola volt. Az olaszok második félidőben mutatott játéka reménykeltő lehet az olasz drukkerek számára, míg a törökök azzal vigasztalódhatnak, hogy ennél jó eséllyel már csak könnyebb meccseik lesznek a csoportban.

Şenol Güneş szövetségi kapitány is arról beszélt a meccs után, hogy ez nem az ő estéjük volt, rendszeresen elveszítették a labdát, és képtelenek voltak előrejutni. Ezt mutatják a statisztikák is: mindössze három török kapura lövést jegyeztek fel, és egyik sem találta el a felületét.

Jön a focinagyüzem

Szombaton indul az a dömping, amit igazán lehet szeretni a világversenyekben, rögtön három meccset is rendeznek:

15.00: Wales-Svájc, Baku v: Clément Turpin (francia)
18.00: Dánia-Finnország, Koppenhága v: Anthony Taylor (angol)
21.0: Oroszország-Belgium, Szentpétervár v: Antonio Mateu Lahoz (spanyol)

Az első az A-csoport másik két csapatának találkozója, a Wales-Svájc lesz, délután háromkor. És hobbielemző legyen a talpán, aki meg tudja mondani előre, mit fog hozni ez a mérkőzés, épp ezért lehet szórakoztató találkozóra számítani.

A walesiek oldalán a legtöbb figyelem nyilván Gareth Bale játékára irányul majd (azt még nem tudni biztosan, hogy az erőnléti problémákkal küzdő Aaron Ramsey befér-e végül a kezdőbe), míg a svájciak játékát a Shaqiri - Xhaka duó, illetve a széleken előrerohanó védők dominálhatják. Ha szerencsénk van, akkor lendületes, sok támadást hozó meccset láthatunk, a játékosok adottak ehhez.

Délután hatkor nyit majd a B-csoport, egy dán-finn meccsel. Dánia története során először fog hazai pályán játszani egy nagyobb tornán, és ugyan a koronavírus miatti korlátozások miatt telt ház nem lehet Koppenhágában, de azért ez így is adhat egy lökést a csapatnak. Ahogy az is, hogy 1949 óta, 21 meccsen át nem kaptak ki otthon a finnektől, 18 győzelem mellett 3 döntetlen a mérlegük.

Nem véletlen, hogy a legtöbb beharangozó sima dán győzelmet jósol a Christian Eriksen vezetésével pályára lépő hazaiknak, míg az életük első Eb-jére (!) készülő finnek Teemu Pukki góljaiban bízhatnak.

A nap utolsó meccsén a B-csoport egyértelmű esélyeseinek tartott belgák az oroszok ellen mutathatják meg, hogy a 2018-as világbajnokság után ismét fel bírnak-e nőni az elvárásokhoz. Kevin de Bruyne ugyan kihagyja az első meccset, de a belga keret papíron így is nagyon erős, Romelu Lukaku pedig nagyszerű formában van.

Szintén a belgák helyzetét segíti, hogy az oroszok a közelmúlt eredményei alapján halvány formában érkeznek a tornára, és a két csapat ráadásul egy selejtezőcsapatban is volt, ahol a belgák egy 3-1-es, illetve 4-1-es győzelemmel simán hozták a meccseket. Golovinék minden bizonnyal egy erősen védekező, kontrákra építő felállásban fognak kifutni szombat este, viszont hazai környezetben, Szentpéterváron, félház, 34 ezer néző előtt.

Megállítani Cristiano Ronaldót

Ugyan az Eb menetrend alapján még messze van, de itthon nyilván főleg már a keddi magyar-portugál foglalkoztat mindenkit. Pénteken a magyar válogatott két fiatal tagja, Sigér Dávid és Schön Szabolcs tartott sajtótájékoztatót, és Sigér elmondta azt is, hogy hogyan próbálják majd meg semlegesíteni Cristiano Ronaldót.

„Minden jó játékost, így Cristiano Ronaldót is csapatként lehet megállítani, ha az egyikünknek nem sikerül, ott van a társ, aki segít. Ronaldo karizmatikus személyiség, testtartásával minden egyes mozdulatával azt sugallta, tisztában van a képességeivel, mindig győzni akar, nagyszerű sportember.” Schön pedig a Nemzeti Sport beszámolója szerint arról beszélt, hogy Ronaldo a példaképe, és nagy öröm lenne számára, ha pályára léphetne ellene. De persze tudja, hogy ez még nem az ő Eb-je lesz, ezért minden pályán töltött percet ajándékként él majd meg.

A Népszavának adott interjút Lovász László, az MTA volt elnöke, aki többek között arról beszélt, hogy alapvetően nem hiányzik neki az elnökség, de azért néha eszébe jut, hogy voltak elképzelései, amiket jó lett volna keresztülvinni, de az intézethálózatos átszervezéssel kapcsolatos herchehurca és a világjárvány keresztbe tett.

A nemrég a legjelentősebb matematikai díjjal, az Abel-díjjal kitüntetett Lovász a kutatóhálózat átszervezésével kapcsolatban elmondta, hogy nem tud kiemelkedő feszültségekről, és nem hallott arról sem, hogy bárkinek megmondták volna, mit kutasson vagy mit ne. Az intézethálózat költségvetését pedig megemelték, ami mindenképp jó hír.

Az interjúban szóba került a Fudan Egyetem terve miatt kitört vita, amivel kapcsolatban a világhírű matematikus elmondta, hogy nehezen tud mit mondani a kínai egyetem budapesti kampuszával kapcsolatos tervekről, hiszen még arra sem adott senki igazi választ, hogy hogyan működne itt az egyetem.

„Nehéz válaszolni, mert arra még senki nem adott igazi választ, ez hogyan fog működni. Nem ismerjük a részleteket, pedig minden ezen múlik. Ki fog ott tanulni, tanítani, a beruházás hogyan térül meg Magyarországnak? Magyar diákoknak biztosítanak-e helyeket, lesznek-e ösztöndíjak, amelyekkel a tehetséges, de kevésbé tehetős fiatalok is bekerülhetnek? Az biztos, hogy Kína hatalmas lépéseket tett előre a tudomány területén. A kínai egyetemek, mint a sanghaji Fudan vagy a pekingi Tsinghua Egyetem, több nemzetközi rangsorban előkelő helyen szerepelnek. Azt is érdemes hozzátenni, például a természettudományok terén nem érdekes, hogy az egyetem alapszabályában mennyire jelenik meg a Kínai Kommunista Párt iránti elköteleződés” – mondja Lovász, majd hozzátette:

„Összességében viszont úgy gondolom, jobb lett volna, ha a már meglévő magyar egyetemek fejlesztésére fordítják a Fudanra szánt pénzt és energiát. Nagyon aggaszt, hogy Magyarországról már az érettségi után egyre több fiatal elmegy külföldre továbbtanulni, sokan nem is találkoznak a magyar tudománnyal, a magyar professzorokkal. Persze a tudomány egy nemzetközi dolog, a kutatók sokat költöznek kutatási feladataik miatt, csak az a baj, hogy Magyarország ennek a folyamatnak általában a vesztes felén van.”

Lovász szerint van ugyan esély arra, hogy kiváló tudósokat, kutatókat tartsunk meg vagy csábítsunk vissza, de valószínűleg még hosszú ideig több szürkeállományt fogunk termelni, mint amennyi végül itt marad, és nettó exportőrök leszünk. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, egy olyan szellemi közösség kéne, amiről érezni, hogy nem elszigetelt, hanem a világ élvonalához tartozik.

Az azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a magyar kormányt itthon és külföldön is többen tudományellenesnek nevezték, amiért a kutatóhálózatot elszakította az Akadémiától, Lovász elmondta, hogy túl nagy a centralizálási igény a tudomány területén.

„Amit, jobban belegondolva, valóban lehet tudományellenességként értelmezni, mert a tudomány egyik fő ismérve, hogy irányítási szempontból nem tervezhető. Nem lehet előre megtervezni, milyen tudományos sikereket, áttörést érjünk el tíz év múlva. Kevéssé hiszek az esetleges felülről jött kutatási megrendelésekben. Egy autógyárban nyilván nem lehet másképp. De a tudományos alapkutatásban nem lehet semmit előre megrendelni, ez nem így működik.”

Lehet ugyan néha panaszkodni a magyar államigazgatásra, hogy egyes területeken nem működik elég olajozottan, de az egész biztos, ez a kritika fel sem merülhet, ha a labdarúgás világáról van szó.

Jól mutatja ezt az is, hogy az Európa-bajnokság nyitányának napján megjelent Orbán Viktor aláírásával egy kormányrendelet a Magyar Közlönyben, ami gyorsan tisztázta, hogy lehet-e védettségi igazolvány nélkül kivetítőnél meccset nézni. Ez nem magától értetődő kérdés, hiszen míg vendéglátóhelyek teraszára már ki lehet ülni igazolvány nélkül, szervezett eseményeken nem lehet részt venni.

Szerencsére a jogalkotó résen volt, és a rendelet rendet tett: a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló kormányrendeletet kiegészítette ezzel a bekezdéssel:

„(4c) Ezen alcím alkalmazásában nem minősül rendezvénynek a versenyrendszerben szervezett verseny vagy mérkőzés közterületen elhelyezett kivetítőn történő közvetítése. Az ilyen helyszínen való tartózkodásra, szolgáltatásnyújtásra e rendeletnek a vendéglátó üzlet kerthelyiségére vagy teraszára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

A rendelet a kihirdetés napján este 20 órától lépett életbe, azaz még pont az olasz-török nyitómeccs előtt.

Az azonban egyáltalán nem világos, hogy ez vonatkozik-e a szurkolói zónákra. A nagyobb budapesti szurkolói zónák (Millenáris, Városliget) oldalán továbbra is az olvasható, hogy a helyszín csak védettségi igazolvánnyal látogatható, ezért megkerestük a városligeti helyszínt fenntartó Puskás Arénát, és rákérdeztünk a dologra. Ha választ kapunk, beszámolunk róla.

Frissítés: mint a válaszból kiderült, a városligeti hivatalos UEFA szurkolói zónára és annak üzemeltetésére speciális szabályok vonatkoznak, így ott marad a védettségi igazolvány.

Pénteken jelent meg a NER által megszállt Indexen egy „interjú” Mészáros Lőrinccel, melyben az Orbán Viktor-közeli milliárdos sok minden mellett beszélt arról is, hogy többször tárgyalt több mint 60 Munkácsy-festmény megvásárlásáról, de még nem tudtak megállapodni Pákh Imrével, pedig szívesen adna helyet egy állandó Munkácsy-kiállításnak.

A hvg.hu ezután kereste meg a milliárdos műgyűjtőt, aki időt kért az interjú elolvasására, majd közölte a lappal, hogy “ez azért nem egészen így volt”. Pákh Imre elmondása szerint valóban régóta érdekelte őt az Andrássy úton lévő Kogart ház, ezért amikor megtudta, hogy Mészáros tulajdonába került, valóban találkoztak.

„De arról, hogy ő megveszi a Munkácsy-gyűjteményemet, nem volt szó, már csak azért sem, mert nem is volt eladó” – mondta el a műgyűjtő, aki hozzátette, hogy a téma nem a festményvásárlás volt, hanem egy önálló Munkácsy-múzeum létrehozása, ebben a közös vállalkozásban pedig fele-fele részben lettek volna tulajdonosok, és ebbe a cégbe apportként bevitte volna a festményeket.

Pákh ugyanakkor a hvg.hu-nak elmondta, hogy a közös üzlet végül több ok miatt is, de meghiúsult. Számára a fő ok az volt, hogy Pákh ragaszkodott volna egy saját, önálló Munkácsy-múzeumhoz, míg Mészáros más célra is használta volna az épületet.

„Én azt gondolom, hogy tartozunk Munkácsynak egy saját múzeummal, ő máshogy gondolta, és mivel ő az ingatlan tulajdonosa, én ezt tiszteletben tartom” – mondta el a lapnak, és hozzátette, nem minden üzlet siker, van ez így.

Pákh azóta már Debrecen önkormányzatát kereste meg az ötlettel, és jelenleg Papp László polgármesterrel tárgyal egy debreceni Munkácsy-múzeum lehetőségéről. A város szerinte kitűnő választás lenne, hiszen a Déry Múzeumban látható jelenleg Munkácsy trilógiája. Elmondása szerint az ötletet jól fogadta a polgármester, komoly tárgyalások zajlanak köztük.

Jelenleg is zajlik a világ vezetői hatalmainak csúcstalálkozója a brit Cornwallban, ahol a második napon a koronavírust követően kialakult válság volt a téma. A BBC beszámolója szerint a G7-es országok vezetői elköteleződtek, hogy minden erőforrásukat megmozgatják a mostani válsághoz hasonló helyzet elkerüléséért.

Emiatt például fel fogják pörgetni a vakcinagyártást, és a jövőben az a terv, hogy egy felmerülő új vírus esetén 100 nap alatt legyenek képesek kifejleszteni és jóváhagyni oltóanyagokat. Emellett meg akarják erősíteni a globális egészségügyi megfigyelő- és ellenőrző rendszert, hogy hamarabb észre lehessen venni, ha egy új, veszélyes vírus tűnne fel.

Emellett a G7-ek (azaz Kanada, Franciaország, Németország, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia és az USA) amellett is elköteleződtek, hogy megerősítsék és megreformálják az Egészségügyi Világszervezetet (WHO).

A háromnaposra tervezett csúcstalálkozó utolsó napján, szombaton majd egy közös közleményt is ki fognak adni a részletekről, melynek fő tárgya az lesz, hogy a jövőben hogyan lehet elkerülni, hogy megismétlődjön az az egészségügyi és gazdasági katasztrófa, amit a koronavírus okozott.

A szombati találkozón a ENSZ főtitkára, António Guterres és a WHO igazgatója, Tedros Ghebreyesus is részt vesz majd.

A G7 országok vezetői emellett fogadkoztak azért is, hogy már a koronavírus elleni védőoltások terén is többet tesznek majd a világ szegényebb országaiért. Boris Johnson a britek részéről 100 millió vakcinát ígért jövő év végéig a szegényebb országoknak, míg a Joe Biden vezette Egyesült Államok 500 millió Pfizer-vakcinát a 92 alacsony- vagy közepes jövedelmű országnak.

Varga Judit igazságügyi miniszter volt a vendége az egykor a Békemenet szervezőiből összeállt fideszes „civil” szervezet, a CÖF rendezvényén, ahol a „szellemi honvédőket” díjazták.

Az állami vállalatok felől több száz millió forinttal kitömött CÖF (az MVM-től kapott 508 millió forintból például egészen döbbenetes minőségű kisfilmeket is gyártottak) rendezvényén az MTI beszámolója alapján Varga elmondta:

„mi, magyarok az elmúlt évtizedben többször bizonyítottuk, hogy a józan észt és a normalitást választjuk. Ezt a normalitást képviseli a CÖF-CÖKA”

Varga beszélt arról is, hogy Európa válságos időszakát éli, hiszen (ki nem találnád!) a járvány mellett a migráció okozta krízissel is meg kell küzdeni.

Megszokott kép, hogy Brüsszelben keresztény templomokat foglalnak el, Párizsban rendőrökre lőnek, Malmőben autókat gyújtanak fel, miközben "genderőrület tarolja le a demokráciát" - fogaltal össze európai tapasztaltait Varga Judit, aki legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy Csok-támogatásból újította föl balatoni nyaralóját.

A CÖF most éppen vándorkiállítást tervez az országban „Gyurcsány-terrorról”, ezzel kapcsolatban Csizmadia László alapító elmondta, hogy a 2022-es választásokon "erkölcsi gyóntatószék" elé állítják az ellenzéki bőrbe bújt, Gyurcsány Ferenc vezette "csaló hazudozókat".

Pénteken írtunk arról, hogy rendkívül aggasztó hírek érkeznek Nagy-Britanniából, ahol hiába van beoltva a fél ország, a delta variáns miatt újra berobbanhat a járvány. Azóta kiderült, hogy a brit kormány most azt mérlegeli, hogy egy hónappal eltolják a nyitás utolsó ütemét.

Az eddigi tervek szerint június 21-én oldanák fel az összes korlátozást, azaz onnantól lehetne ismét korlátozások nélkül társasági életet élni. Ugyanakkor a vírus delta variánsának elszabadulása miatt a BBC forrásai szerint a miniszterelnökségben felmerült, hogy csúsztatják a korlátozások feloldását, legalább négy héttel.

Hivatalos bejelentés hétfőre várható, és a brit közmédia információi szerint több forgatókönyv is a brit kormány előtt van, de a legvalószínűbb a négyhetes csúszás. A kormány célja ezzel az lenne, hogy időt nyerjenek az oltási program folytatására, és a fiatalabb korosztályokból is többeket beolthassanak.

A nyitás utolsó szakaszában nyithatnának újra a klubok és szórakozóhelyek, ismét lehetne korlátozások nélkül zenés és színházi programokat, sportrendezvényeket és esküvőket tartani. A BBC megjegyzi, hogy a delta variáns terjedése miatt nagy a nyomás Boris Johnson miniszterelnökön, többek között a brit orvosi kamara is a nyitás eltolását kérte.

A delta variánst elsőként Indiában mutatták ki, és mostanra 10 koronavírusos fertőzés közül kilencet ez okoz Nagy-Britanniában, az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy 60 százalékkal hatékonyabban terjed az emberek között, mint az alfa, azaz a brit variáns. Az adatokból azt is látni, hogy a delta esetében kétszer gyakoribb, hogy valaki a fertőzés után kórházba kerüljön, mint az alfa esetében volt.

Évek óta nem látott mélyponton vannak az orosz-amerikai kapcsolatok - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjújában, amelyből a nemzetközi hírügynökségek szombatra virradóra közöltek részleteket.

A teljes interjút június 14-én fogja sugározni az NBC, két nappal Putyin és Joe Biden amerikai elnök genfi találkozója előtt. "Az utóbbi évek legmélyebb pontjára süllyedtek kapcsolataink" - mondta az orosz elnök.

Beszélt arról is, hogy a legkevésbé sem foglalkoztatja Biden márciusi botrányos kijelentése, amellyel gyilkosnak nevezte. Mint mondta, hasonló vádaskodások tucatjait hallotta már.

"Mindig is az orosz nép és az orosz állam érdekében jártam el. És ezek a különböző címkék a legkevésbé sem foglalkoztatnak" - húzta alá Putyin.

Az orosz elnök hivatásos politikusnak nevezte Bident, akihez azt a reményt fűzi, hogy nem fog indulatból döntéseket hozni. "Egész felnőtt életében politikával foglalkozott" - fogalmazott Putyin. Mint mondta, Biden személyisége jelentősen eltér elődjéétől, Donald Trump volt elnökétől, akit rendkívüli, tehetséges emberként méltatott.

Putyint az interjúban orosz disszidensek halálával kapcsolatban is kérdezték. Az orosz elnök visszautasította a nyugati vádakat, hogy Moszkvát terhelné a felelősség, és közölte, hogy az elkövetők közül egyesek már börtönben vannak.

Az utóbbi időben elkövetett zsarolóvírusos támadások kapcsán szintén elutasította, hogy azokhoz Oroszországhoz köthető hackereknek lenne közük, és kiberbiztonsági megállapodás megkötését sürgette Bidennal.

Az interjúban Putyin hamis hírként utasította vissza a Washington Post című amerikai lap értesülését, miszerint Oroszország korszerű műholdas technológiával látná el Iránt, hogy ennek segítségével katonai célpontokat tudjon nyomon követni a teheráni vezetés a Közel-Keleten.

Az orosz-amerikai csúcstalálkozót szerdán tartják Svájcban. Joe Biden - aki már megkezdte nyolcnapos európai körútját - kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem kíván konfliktust Oroszországgal. "Stabil és kiszámítható kapcsolatokat szeretnénk (...), de szeretném egyértelművé tenni, hogy az Egyesült Államok erőteljes és érdemi választ fog adni, ha az orosz kormány káros tevékenységbe kezd" - jelentette ki az amerikai elnök. (MTI, Reuters)

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Most már tényleg jöhet az Eb

Szerda este lejátszották az utolsó felkészülési meccset is az Eb előtt, így most már tényleg nincs más hátra, minthogy holnap az olasz-török meccsel elinduljon az egy hónapos futballünnep. A szerdai meccs magyar szempontból sem volt érdektelen, hiszen csoportellenfelünk, Portugália fogadta otthon Izraelt. És Izrael nem számít ugyan túl kemény ellenfélnek, de így is kiderült, hogy a portugálok remek formában vannak. Összesen 18 alkalommal veszélyeztették a kaput, nyolcszor el is találták azt, és lőttek négy gólt, kettőt az első, míg a másik kettőt a második félidő végén.

A magyarok elleni első meccsre készülő portugálok a meglehetősen impozáns Rui Silva – Cancelo, Rúben Dias (Danilo Pereira, 62.), Pepe, Nuno Mendes – Rúben Neves (Moutinho, 62.), W. Carvalho (Renato Sanches, 71.), Bruno Fernandes – C. Ronaldo (Guedes, 71.), Diogo Jota (André Silva a szünetben), Bernardo Silva (Pedro Goncalves, 71.) csapattal álltak ki, a gólokból kettőt vállalt az egy gólpasszt is adó Fernandes és betalált Ronaldo is.

Bruno Fernandes hosszabbításban lőtt gólját érdemes külön is kiemelni, méltó lezárása a felkészülési meccsek időszakának:

A portugálok csütörtök reggel már meg is érkeztek Budapestre, a Nemzeti Sport információi szerint a margitszigeti Grand Hotelben laknak majd, és a Vasas stadionjában fognak edzeni.

Megmondjuk, ki nyeri az Eb-t

A nagy sportesemények egyik legszebb kísérőjelensége, hogy ilyenkor mindenkiből előtör a benne élő elemző, és nagyon magabiztos tippeket tesz gyakorlatilag mindennel kapcsolatban. Természetesen ez alól mi sem vagyunk kivételek, ezért szerdán összeszedtük a szerkesztőség foci iránt lelkesedő tagjainak tippjeit (+ beszállt a tippelésbe Muraközy Balázs is, aki az Eb alatt a meccsek elemzésében segít majd nekünk). A tippjeinket itt lehet elolvasni, hogy aztán a torna végén majd mindenki kedvére kárörvendhessen, hogy milyen sok helyen lőttünk mellé. (Az például számomra is megdöbbentő volt, hogy milyen sokan mondtuk végső esélyesnek az angolokat.)

Mások is megmondják, ki nyeri az Eb-t

Persze nemcsak a laikus elemzők pörögnek fel egy Európa-bajnokság előtt, hanem a mindenféle „profi” módszertanokat használó központok is, hogy aztán a végén mindannyiunk nagy örömére kiderüljön, az ő tippjeik sem voltak feltétlen jobbak. Most épp a Nielsen Holdings tulajdonában lévő Gracenote „számolta ki”, hogy Belgiumnak van a legnagyobb esélye nyerni, de őket nagyon szorosan követik az angolok, illetve nem sokkal lemaradva a franciák is.

Ugyanez az iroda arra jutott, hogy Magyarország a 24 induló közül a 21. legesélyesebb, és azzal számolnak, hogy nem fogunk továbbjutni a csoportból sem.

Ez persze látva a csoportunk keménységét, nem egy túl merész tipp, de a foci épp azért szép sport, mert mindig lehet reménykedni a csodákban. És ezen az Eb-n akár egyetlen győztes meccs is olyan csoda lenne, ami az egész országot az egekbe repítené: erről beszélt szerdán Hegyi Áron, egy magyar futballszurkoló, aki a Guardian körkérdéses cikkében képviselte Magyarországot. A brit lap ugyanis mind a 24 országból megkérdezett egy-egy szurkolót, hogy mire számítanak hazájuk válogatottjától, és Áron elég reálisan festette le a helyzetet: szerinte minden magyar focinéző elégedett lenne, ha akár csak egyetlen pontot tudnánk szerezni az Eb-k történetének egyik legbrutálisabb csoportjában.

Ő amúgy arra számít, hogy a magyar válogatott a kreatív középpályásaink sérülése miatt egy jól szervezett védelemmel és egy remek kapussal felállva egy kicsit unalmas, de harcos csapat benyomását kelti majd.

Be fog robbanni az átigazolási piac

A hasonló tornák azért is különlegesek, mert elég mindössze pár jó meccs egy addig kevéssé ismert játékostól, hogy rögtön beinduljanak az átigazolási pletykák, erre jó eséllyel idén nyáron is számíthatunk. Épp ezért jelenleg még inkább a vihar előtti csend jellemzi az átigazolási piacot, a szerda tán legérdekesebb igazolási híre, hogy a Tottenham még mindig keresi a következő vezetőedzőjét. Miután Contéval összeomlottak a tárgyalások, most a korábban az AS Romát vezető Paulo Fonsecával kezdtek el egyeztetni.

Hollik István fantasztikus formában van: a Fidesz kommunikációs igazgatója nemrég épp kevéssel azután ünnepelte egy szerencsétlenül megfogalmazott üzenettel a 25 ezer követőjét Facebookon, hogy ennyi áldozata lett a járványnak Magyarországon (ezt a posztot aztán törölte), majd múlt héten simán átírta a keresztényüldözéses posztját, miután megírtuk, hogy a Fudan helyén egy Kínában üldözött keresztényről neveztek el utat.

Az újabb nagy kommunikációs bravúrt hétfőn sikerült összehoznia: délután ötkor ugyanis arról posztolt, hogy be van dugulva a belváros, és az útvonaltervezője szerint 24 perc lenne autóval eljutni a Jászai Mari tér közelében lévő Képviselői Irodaháztól a céljáig, ami a térkép alapján valahol a Március 15. tér közelében lehet.

„Lassan gyorsabb lesz gyalogolni Pesten, mint autózni, mi lesz itt jövő héten?”

– írta az eredetileg Karácsony Gergely szidására kitalált posztjában Hollik, de az üzenet a jelek szerint még az oldalát követőknek sem ment át, hiszen kommentekben szinte kizárólag a képviselő posztját kritizáló megszólalásokat látni.

Nem véletlenül, hiszen Hollik érvelésének alapvető gyenge pontját maga a képviselő leplezte le: még az általa megosztott útvonaltervezője is jelezte, hogy ugyanez a táv tömegközlekedéssel mindössze 16 perc lenne. És mint több kommentelő is írta, ráadásul Európa egyik legszebb villamosvonalán, a hétköznap délután kifejezetten gyakran közlekedő 2-es villamossal utazhatott volna. És mivel valamiért a parlamenti képviselőknek jár a fizetésük mellé az ingyen BKV-s utazás lehetősége, ezért még fizetnie se kellett volna.

Hollik posztja jól illeszkedik abba a kommunikációs offenzívába, amit a fideszes politikusok és a médiabirodalmuk Karácsony Gergely megválasztása óta folytatnak: hogy Budapesten azért rettenetesek a közlekedési körülmények, mert az új városvezetés korlátozni kezdte a belvárosi autós forgalmat, és alternatív közlekedési módokat, azaz a tömegközlekedést, a gyaloglást és a biciklizést helyezte előtérbe.

Emiatt beszélt például Fürjes Balázs arról, hogy Karácsony „autósüldözést” folytat, és emiatt jelennek meg rendszeresen kép- és videóriportok a fideszes felületeken a bedugult Nagykörútról vagy Rákóczi útról, mintha ezek az utak nem lettek volna rendszeresen járhatatlanok már bőven Tarlós István városvezetése idején is, és csak az új városvezetés tehetne a hirtelen megjelenő dugókról.

Közben pedig Európában gyakorlatilag nincs nagyváros, ahol ne éppen az autós forgalom visszaszorításán dolgoznának valamilyen módon. Emögött az egyik fontos felismerés, hogy nem autósok, illetve velük szemben álló gyalogosok, tömegközlekedők vagy kerékpárosok vannak, hanem városban élő emberek, akik amikor elindulnak otthonról, különféle közlekedési módok közül választják ki a számukra éppen megfelelőt. És egy élhetőbb körülményeket teremteni akaró városvezetés dolga, hogy minél több embert győzzön meg arról, hogy ne az autót válassza. Hogy miért, azt talán már nem is kéne külön hangsúlyozni, de ha már így szóba került:

• kevés komolyabb egészségkárosító dolog van ma a világon, mint a nagyvárosok légszennyezettsége, és pontosan tudni, hogy Budapest mennyire rosszul áll ezen a téren,
• a belvárosi utcák sok helyen járhatatlanok, a parkoló autók mellett gyakran két ember se fér el egymás mellett a járdán, miközben az autók értékes közterületeket foglalnak el, sokszor ingyen.

A 20. században párhuzamosan azzal, ahogy az autók tömegcikké változtak, elterjedésük alapvetően alakította át a városok működését. De ezt a világ legtöbb városában nem kísérte tudatos várostervezés, párbeszéd arról, hogy milyen körülmények között akarunk közösen élni. Jöttek az autók, és érkezésük lavinaszerűen alakította a várost, a század végére pedig már sokan amolyan természeti adottságnak tekintették, hogy a város olyasvalami, aminek közepén kétszer háromsávos miniautópályák futnak. Az elmúlt évtizedek egyik fontos urbanisztikai fejleménye volt, hogy egyre több helyen mondták ki: ennek nem kéne így lennie. Arról, hogy a járvány okozta lezárások hogyan gyorsították fel ezeket a folyamatokat, nemrég részletesen is írtunk.

A sétálható város, a 15 perces város, az autómentes város mind olyan koncepció, ami azt az elvet tükrözi vissza, hogy a városban élők testi és lelki egészsége, illetve a klíma védelme érdekében ne az autós közlekedésé legyen a főszerep. Ehhez persze jó tömegközlekedési rendszer és megfelelő sétakörülmények kellenek, de Budapest egyik téren sem áll annyira rosszul. Bármennyire is elterjedt szokás szidni a BKV-t, a fővárosi tömegközlekedési hálózat remekül lefedi a belvárost, és legtöbbször jó átszállási lehetőségeket kínál a külső kerületekkel. És persze, bőven lenne még mit javítani, épp ezért lenne fontos, hogy a kormányzati elvonások helyett több forrás jusson a fővárosi tömegközlekedés fejlesztésére, ahogy fontos lenne a P+R parkolók folyamatos bővítése is. E változások amúgy a NER-ben kiemelt figyelemmel kísért budapesti turizmusnak is jót tennének: borítékolható, hogy a 2030-as években már nem azok az európai városok lesznek a népszerű desztinációk, ahol a belváros közepén lépni se lehet az autóktól.

És Budapest belvárosának minden adottsága megvan ahhoz is, hogy remekül sétálható legyen: nincsenek nagy emelkedők, a belső városrészekbe éktelenedő ipartelepek, a sétaélmény legnagyobb gátját jelenleg éppen a rengeteg autó és a szmog jelenti, és sok sikeres nemzetközi példát látni arra, hogy ezeket hogyan lehet érdemben mérsékelni. Sétálóutcák vagy egész övezetek kialakítása, a belvárosi maximumsebesség további csökkentése mellett számos kisebb léptékű beavatkozás létezik, melyekkel akár csak egy-egy útszakasz vagy kereszteződés környékét lehet gyalogos- és biciklisbarátabbá tenni.

Épp ezért kell örülni minden olyan hírnek, minthogy csökkenhet a sávok száma a Rákóczi úton, vagy hogy újabb és újabb rekordokat rögzítenek a bicikliszámláló rendszerek (legutóbb a budai rakparton). Ezek ugyanis alapvetően nem pártpolitikai kérdések, hanem arról szólnak, hogy van-e esélyünk egy élhető városban élni, melynek belvárosában az elsődleges közlekedési forma a legtöbbek számára nem az autó, hanem a gyaloglás, a tömegközlekedés vagy a biciklizés. Melyek kipróbálását amúgy Hollik Istvánnak is jó szívvel ajánljuk.

Kedden Orbán Viktor veje, a NER időszaka alatt milliárdossá váló Tiborcz István közleményt küldött el az MTI-hez, melyben arról írt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntése szerint Karácsonynak bocsánatot kell kérnie tőle a „Tiborcz-adó” kifejezés használata miatt.

Budapest főpolgármestere még a kampány során beszélt Tiborcz-adóról, amikor az általa bevezetni tervezett, ingatlanokat érintő helyi adónemről beszélt. Tiborcz emiatt bírósághoz fordult. A személyiségi jogi per alapját a közlemény szerint egy korábbi kúriai döntés képezte, melyben a bírák kimondták: annak ellenére, hogy Tiborcz István Magyarország miniszterelnökének veje, nem minősül közszereplőnek. Arról, hogy ez a döntés miért számít egészen abszurdnak, akkor részletesen is írtunk.

Orbán vejének keddi közleményére Karácsony Gergely is közleménnyel reagált. A „Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó ”kezdetű szövegben a főpolgármester arról ír, hogy Tiborcznak még „a saját neve kapcsán indított perről sem sikerült igazat mondania, hiszen az első fok elvesztése után legfeljebb döntetlenre mentett másodfokon”, és Karácsonyék beadványa már készül is a Kúriára. Egyben a főpolgármester szerint a másodfokú döntés is kimondta, hogy Tiborcz István közszereplő.

Karácsony kitért arra is, hogy „Tiborcz István apósa a veszélyhelyzeti szabályozást úgy alakította, hogy az a vejéről elnevezett adónem bevezetését megakadályozza, amint a törvényi szabályozás engedi, beszedjük a közösbe a Tiborcz-adót az 500 milliónál értékesebb ingatlanok tulajdonosaitól”.

Az oltásoknak köszönhetően véget ért a koronavírus-járvány harmadik hulláma Magyarországon - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján, írja az MTI.

Müller Cecília elmondta, a járványügyi adatok javulnak, a szennyvízben mért víruskoncentráció alacsony, ugyanakkor a vírus továbbra is „itt van velünk”, és az oltás felvétele a legjobb védekezés. Elmondta azt is, hogy 5 278 680-an kapták meg valamely védőoltás első adagját, míg a másodikat 4 027 056-an. Ismertetése szerint minden oltópont működik, és a vakcinaszállítmányok is folyamatosan érkeznek. Kedden és szerdán 375 570 Pfizer-, csütörtökön 36 ezer Janssen-, pénteken 64 800 Moderna-vakcina érkezik az országba.

Mi a saját számításaink alapján vasárnap jutottunk arra, hogy vége a harmadik hullámnak.

Hétfőn írt arról a Telex, hogy múlt csütörtökön rendőrök az egyik fővárosi rendőr-főkapitányságra vittek be egy férfit garázdaság gyanújával, és az előállítás közben olyan súlyosan bántalmazták, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett, többszörös bordatörése is lett.

Kedden kiderült, hogy a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség csoportosan, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntett és más bűncselekmény miatt három fővárosi rendőrrel szemben rendelt el nyomozást.

Az esettel kapcsolatban közleményt adott ki a rendőrség is. A police.hu oldalon megjelent írás hangsúlyozza, hogy Terdik Tamás rendőr vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya elfogadhatatlannak tartja és határozottan elítéli a jogellenes erőszak minden formáját, különösen akkor, ha azt hivatalos eljárásban követik el. Hozzáteszik, hogy a három érintett rendőr szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal felfüggesztették, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság a nyomozás során mindenben segíti az ügyészségi eljárást.

Nyilvánosan kell bocsánatot kérnie Karácsony Gergelynek Tiborcz Istvántól egy jogerős ítélőtáblai döntés szerint - tájékoztatta a Tiborcz Istvánt képviselő Perfect Partner Communication kedden az MTI-t.

Orbán Viktor veje, az elmúlt években milliárdos vagyont felhalmozó Tiborcz István azért indított személyiségi jogi pert Karácsony Gergely ellen, mert a politikus az önkormányzati választási kampányban az általa bevezetni tervezett, ingatlanokat érintő helyi adónemet „Tiborcz-adóként” emlegette.

A jogerős bírósági döntés indoklásában - írta a kommunikációs cég - a bíróság kifejtette: Karácsony Gergely új adónemmel kapcsolatos névválasztását magyarázó közlései alapján egyértelmű, hogy a politikus választási esélyeinek javítása, azaz politikai haszonszerzés érdekében, a Tiborcz Istvánnal szembeni vélt negatív társadalmi értékítéletet kiaknázandó nevezte el az új adónemet éppen róla.

A személyiségi jogi per alapját a közlemény szerint egy korábbi kúriai döntés képezte, melyben a bírák kimondták: annak ellenére, hogy Tiborcz István Magyarország miniszterelnökének veje, nem minősül közszereplőnek. Arról, hogy ez a döntés miért számít egészen abszurdnak, akkor részletesen is írtunk.

A közlemény szerint a Fővárosi Ítélőtábla június 7-én kihirdetett jogerős ítélete szerint Budapest főpolgármestere jogsértést követett el, amikor választási kampányában Tiborcz István nevének jogosulatlan felhasználásával, a "Tiborcz-adó" kifejezést használta.

A másodfokon eljáró bíróság eltiltotta a további jogsértésektől Karácsony Gergelyt, és kimondta, hogy nyilvános bocsánatkérő közlemény közzétételével kell megkövetnie Tiborcz Istvánt, a következő tartalommal: "A kampányom során a közösségi médiában több alkalommal is súlyosan megsértettem Tiborcz István névviseléshez fűződő jogát, amikor az általam bevezetni kívánt adónemet róla neveztem el. Mindezért elnézést kérek."

Ezen felül Karácsony Gergelynek minden megjelent jogsértő tartalmat törölnie kell, valamint 500 ezer forint kártérítést is meg kell fizetnie Tiborcz Istvánnak. Orbán Viktor veje üdvözölte a jogerős ítéletet, és a NER ideje alatt milliárdossá váló Tiborcz jelezte, hogy a sérelemdíjat a Bókay Gyermekklinikának ajánlja fel.

Frissítés: Tiborcz közleményére válaszul Karácsony Gergely jelezte, hogy a Kúriához fordulnak, illetve hogy „Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó”.

A kínai sajtó számolt be arról, hogy hétfőn őrizetbe vették a sanghaji Fudan Egyetem egyik oktatóját, mert a gyanú szerint a férfi az egyetem kampuszán belül meggyilkolta egy kollégáját.

A kínai állampárt irányítása alatt álló Global Times arról írt, hogy egyelőre nyomozás zajlik az ügyben, és nem tudni részleteket. A kínai közösségi oldalak beszámolóit is szemléző Greater China Journal ugyanakkor arról ír, hogy az egyetem egyik matematikaprofesszora, Csiang Venhua késelte halálra a Kínai Kommunista Párt intézménybe kinevezett párttitkárát, Vang Jongcsent.

A beszámolók szerint a tanszék elégedetlen volt Csiang oktatói teljesítményével, ezért a menesztésére készültek, Csiang azonban úgy érezte, erről Vang tehet, és bosszút akart állni rajta.

Csiang a rendőrségnek beismerte a tettét. Elmondta, hogy Vang évek óta rosszul bánt vele, és ebből lett elege. A Fudan Egyetemen a kinevezett párttitkárok dolga, hogy biztosítsák az oktatók és a diákok hűségét a párt felé.

Az Amazonas őslakosai ötezer éve élnek a környezetük megváltoztatása nélkül - állapította meg egy új kutatás, mely szerint az itt élők "nem okoztak kimutatható fajpusztulást és más zavarokat".

A szakértők Peruban a talaj rétegeit vizsgálták az emberi hatások mikroszkopikus, fosszilis nyomai után kutatva. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt eredményeik szerint az erdőket a történelem előtti korban "nem vágták ki, nem művelték meg, vagy változtatták meg más módon".

A kutatást vezető Dolores Piperno, a panamai Balboában lévő Smithsonian Trópusi Kutatóintézet munkatársa és kollégái szerint a bizonyítékok segíthetnek a modern természetvédelemben, ugyanis megmutatják, hogyan élhetnek az emberek az Amazonas-vidéken úgy, hogy megőrzik annak hihetetlenül gazdag biodiverzitását.
Az új felfedezések információt szolgáltattak ahhoz a jelenleg is tartó vitához, mely arról szól, hogy az amazóniai őslakosok milyen mértékben formálták ezt a hatalmas, változatos vidéket - írja a BBC hírportálja.

Egyes szakértők szerint a területet aktívan, intenzíven formálták az itt élők, mielőtt az európai ember megérkezett Dél-Amerikába. Bizonyos vizsgálatok szerint az esőerdőben jelenleg élő fafajokat is a prehisztorikus ember ültette.

Piperno és munkatársai botanikai-régészeti feltárást végeztek, elemezték a talajrétegeket, hogy képet kapjanak az esőerdő történelméről. Peru északkeleti részének településektől távol eső részén három helyszínen vizsgálták a talajt.
Mindhárom terület úgynevezett interfluviális zóna, vagyis legalább egy kilométeres távolságban van bármilyen folyómedertől vagy árterülettől. Az ilyen erdők alkotják az Amazonas szárazföldi régiójának 90 százalékát, ezért tanulmányozásuk kulcsfontosságú az őslakosok hatásának vizsgálatához.

Mindegyik üledékrétegben mikroszkopikus növényi kövületeket, úgynevezett fitolitokat kerestek. Ezek apró jelzései annak, mi növekedett az erdőben több ezer éve.
"Nagyon kevés nyomát találtuk az emberi hatásnak az elmúlt 5000 évben" - mondta Piperno.

A szakértők kiemelték az őslakosok tudásának értékét, mely nagy segítség lehet az Amazonas biodiverzitásának megőrzésében. Segíthetnek például az újratelepítés és helyreállítás szempontjából legjobb fajok kiválasztásában. (MTI, BBC)

Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely kedden Facebook-oldalán üzente meg, hogy „Budapest tisztelettel és szeretettel várja” Ferenc pápát. Karácsony egy idézetet is megosztott a pápától:

„Nagybetűs politikának nevezem azt, amely szolgálat, amely új utakat nyit meg az emberek önszerveződési és önkifejezési lehetőségei terén.” Ez a fajta politika „nemcsak az emberekért, hanem az emberekkel együtt is tevékenykedik, közösségeikben és értékeikben gyökerezik”.

Közben a Népszava arról ír, hogy még mindig nem ismert a pápa magyarországi programja. A Vatikán sajtóhivatala azt közölte a lappal, hogy a látogatás részletei akkor tekinthetőek majd hivatalosnak, ha azt a honlapjukon is közzéteszik. A cikk szerint ez július vége felé történhet majd meg.

Múlt héten írt arról a National Catholic Register konzervatív portál, hogy Ferenc pápa csak villámlátogatást tervez Budapestre szeptemberben, amikor az Eucharisztikus Kongresszus záró napján vesz majd részt a Hősök terén, és sem Orbán Viktorral, sem Áder Jánossal nem kíván találkozni. Lengyel katolikus lapok a héten már arról cikkeztek, hogy a pápa a magyar miniszterelnök menekültellenes politikája miatt nem akarja a találkozót.

A katolikus lapok értesüléseit egyelőre semmilyen vatikáni forrás nem erősítette meg, a Szentszék sajtóosztálya annyit közölt a Népszava kérdésére, hogy

„Jelenleg nem állnak rendelkezésre részletes információk Ferenc pápa budapesti látogatásával kapcsolatban.”

Múlt héten váratlan és nem feltétlen örömteli meglepetés fogadott egy izlandi gazdát: egy gejzír tört elő a felszín alól. A gejzír egy egykor meleg vizet biztosító fúrólyukból tört elő, ami több mint 30 éve használaton kívül volt. Az óránként többször kitörő forrás 30 méteres magasságig is felmegy.

Az eset az ország nyugati részén fekvő Bláskógabyggð közelében történt. A gazda, Hannes Sigurður Sigurðarson elmondása szerint múlt kedden az egykori fúrólyuk helyén vett észre egy kis vizet. A lyukat még 1947-ben fúrták, a forró vízzel fűtötték az üvegházakat, ugyanakkor a kilencvenes évek elején lezárták a lyukat, és azóta nem is használták. A kis víz észlelése után a gazda úgy döntött, hogy elmegy inkább ebédelni, de nem sokkal később a felesége mondta, hogy kitört a víz.

A helyi lapok beszámolója szerint a férfi eleinte azt hitte, hogy normális, ami történik, de azóta kiderült, hogy szokatlan jelenségről van szó. Geológusok szerint ugyanis a kút annyira sekély, hogy nincs rá magyarázat, miért tört fel a víz ilyen erővel. És ahhoz, hogy 30 méter magasba tudjon felmenni a víz a kitöréskor, elméletileg melegebb hőmérsékletűnek kéne lennie.

A gejzír egyelőre még nem kapott nevet, de két ismertebb, turistalátványosságként is szolgáló izlandi gejzír, a Strokkur és a Nagy Gejzír közelében fekszik.

A Mol-csoport megvásárolja az OMV 120 töltőállomásból álló kiskereskedelmi hálózatát Szlovéniában, a vételár 301 millió euró, a tranzakció versenyhatósági engedélyhez kötött - közölte az olajtársaság kedden az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a Mol megállapodott az OMV-vel, hogy megvásárolja az OMV Slovenija 92,25 százalékát, amelyben az INA már 7,75 százalékos kisebbségi részesedéssel rendelkezik.

Az OMV Slovenija az ország második legnagyobb kiskereskedelmi hálózatát működteti három különböző márkanév alatt. A Mol-csoport az INA-val együtt a felvásárolt vállalat nagykereskedelmi üzletágát is tartalmazó eszközök 100 százalékos tulajdonosa lesz.

A Mol jelenleg 53 töltőállomással van jelen Szlovéniában, 48 töltőállomás Mol Slovenia, 5 pedig INA márkanév alatt üzemel, ezzel a harmadik legnagyobb piaci szereplő az országban.

A Mol-csoportnak kilenc országban 1941 töltőállomása van különböző márkanevekkel, 466 Magyarországon, 434 Horvátországban, 304 Csehországban, 254 Szlovákiában, 243 Romániában, 106 Bosznia-Hercegovinában, 70 Szerbiában, 53 Szlovéniában és 11 Montenegróban.

A csoport piacvezető szerepet tölt be Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában és Bosznia-Hercegovinában, Csehországban a második, Szlovéniában, Romániában és Montenegróban pedig jelenleg a harmadik legnagyobb piaci szereplő.

A lépés összhangban van azokkal a stratégiai törekvésekkel, amelyek célja, hogy tovább bővítsék töltőállomás-hálózatukat a már meglévő és a potenciális új kelet-közép-európai piacokon. A Mol-csoport 2025-ig 2200-ra növelné a töltőállomások számát, vagy akár még többre, amennyiben további jó lehetőségek adódnak - idézi a közlemény a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját, Hernádi Zsoltot.

Az OMV Slovenija felvásárlása a harmadik bejelentett megállapodás, mióta 2021. februárjában a Mol-csoport frissítette hosszútávú stratégiáját.
A közleményben felidézték, hogy a Slovnaft megvásárolja a Normbenz Slovakia 100 százalékát, amely 16, Lukoil márkanév alatt működtetett szlovákiai töltőállomást foglal magában. A Mol emellett megállapodást kötött a Marché International AG-vel, amely kilenc éttermet üzemeltet Magyarországon Marché márkanév alatt.

A Válasz Online számolt be arról, hogy a száz százalékban állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek (MVM) előfizetőjét (vagyis azokat, akik áramot vagy gázt vásárolnak az állami cégtől) egy ügynök hívta fel telefonon, és az állami egészségüggyel való elégedetlenségükre rákérdezve ajánlott egy magánegészségügyi szolgáltatást. Ami valahogy épp Mészáros Lőrinc érdekeltsége.

A lap által ismertetett konkrét esetben az ügynök azt ajánlotta a felhívott előfizetőnek, hogy napi 30-120 forintért juthat gyors egészségügyi szolgáltatáshoz, és ennek díját a gáz- vagy a villanyszámlájával fizetheti be. Azaz egy állami cég magánbiztosítást kínál az állami szolgáltatásra előfizető vásárlóknak, közben az állami egészségüggyel kapcsolatos elégedetlenséget hangsúlyozva.

A cikk szerint írásos ajánlatot hiába kért a felhívott felhasználó, hiszen az ügynök szerint az áramszerződés miatt már eleve kapcsolatban állnak, ugyanakkor az MVM honlapján meg lehet találni a biztosítás csomagjait. A csomagokban egy bármikor elérhető orvost kínálnak szolgáltatásként, aki a magánbiztosítottat aztán a megfelelő magánszolgáltatóhoz irányítja tovább, illetve évi CT és MR-keretet is, amihez az állami egészségügyben csak várakozás után lehet hozzáférni.

A Válasz Online cikkéből kiderül, hogy az MVM nem klasszikus biztosítóként működik, hanem a feladatot átadják a CIG Pannóniának, melynek tavaly december óta a Mészáros Lőrinchez és Keszthelyi Erikhez köthető Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. a legnagyobb tulajdonosa.

A CIG Pannóniát eddig is megtalálták az állami megrendelések, de a jelek szerint most egy állami vállalat is segít ideterelni a mezei előfizetőket. És az MVM piaci jelentőségét nem lehet túlbecsülni: több mint hatmillió lakossági és vállalati ügyfelük van. A lap hiába kérdezte a céget, hogy miért éppen a CIG Pannóniát választották ki, volt-e versenyeztetés más biztosítókkal, nem kaptak választ.

Az sem derült ki, hogy az áram- vagy a gázszerződés mely pontja teszi lehetővé, hogy az energiaszolgáltatásra szerződött ügyfél telefonszámát biztosítási ügynökök használhassák, illetve hogy ki hívogatja az áram- és gázfogyasztókat: az MVM, a Mészáros-féle biztosító vagy valaki más.

A cikk szerint a Mészárosék többségi tulajdonában lévő biztosító térnyerése az állami infrastruktúra jóvoltából azért pikáns, mert közben a kormány rendszeresen támadja be a magánegészségügyi szereplőket. A cikk összesítése szerint csak a közelmúltban megszüntette a béren kívüli juttatásként a munkahelyek által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítás adózási előnyét, kiszorítják az állammal szerződött és tb-finanszírozott diagnosztikai egységeket az állami kórházakból, nem kötnek velük újabb szerződést, felvásárolják a magán nőgyógyászati terület hightechjének számító meddőségi klinikákat, és megtiltják az állami egészségügy dolgozóinak, hogy másodállást vállaljanak magánegészségügyi intézményekben.

És persze rendszeresen hangoztatják fideszes politikusok, hogy az egészségügy nem üzlet. De úgy látszik, ez nem minden esetben igaz.

A lap egyetlen kérdésére sem kapott választ az MVM-től, ugyanakkor a cikk szerint az egyik legnagyobb kérdés, hogy ugyanezt a szolgáltatást, azaz a gyors, telefonszámos betegútszervezést miért nem képes még mindig biztosítani az állam a havi minimum nyolcezer forintos TB mellé.

Több mint 250 embert tartóztattak le az ausztrál és az új-zélandi hatóságok az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) segítségével végrehajtott, évek óta készülő nagyszabású nemzetközi kábítószer-ellenes műveletben, súlyos csapást mérve a szervezett bűnözésre - közölte kedden az ausztrál és az új-zélandi rendőrség.

Reece Kershaw ausztrál szövetségi rendőrparancsnok a sajtónak azt mondta, a gyanúsítottak motorbiciklis bandák, illetve az ausztrál maffia és ázsiai kartellek tagjai, akik ipari mennyiségben csempésztek kábítószert Ausztráliába.

A 2018-ban kezdődött nyomozás azzal indult, hogy az FBI feltörte a bűnbandák titkosított kommunikációs hálózatát. A bűnözők az ANOM üzenetküldő alkalmazás segítségével tartották a kapcsolatot egymással abban a hitben, hogy nem tudják őket lenyomozni. Az FBI beavatkozása révén azonban az ausztrál nyomozóhatóságok hónapokon át tudták követni a drogcsempészettel, pénzmosással és a tervbe vett gyilkosságokkal kapcsolatos kommunikációjukat, több mint 25 millió üzenetet olvastak el. A bűnözők azért is érezték magukat biztonságban, mert az üzenetváltásokhoz különleges, lebutított telefonokat használtak, amelyeken csak a szóban forgó alkalmazás futott, nem voltak alkalmasak hang továbbítására, és a kamerafunkcióik sem működtek.

A hétfőn tartott nagyszabású razziákban 3,7 tonna kábítószert, 104 lőfegyvert és körülbelül 45 millió ausztrál dollárt (mintegy tízmilliárd forint) foglaltak le. Kershaw szerint a hatóságok hat titkos droglabort számoltak fel, és 21 halálos fenyegetés valóra váltását akadályoztak meg, tömeges gyilkosságokat hiúsítottak meg, megóvták például egy öttagú család életét is. A bűnözők a többi között gépfegyveres támadást terveztek egy kávézó ellen is.

Ausztráliában 224, Új-Zélandon pedig 35 embert tartóztattak le, és további letartóztatások lesznek. Eddig 525 vádemelés történt, és még több várható.
Kershaw szerint összesen 18 országban voltak rendőrségi razziák, gyanúsítottak százai kerültek rendőrkézre, de az FBI és az Europol európai rendőrszervezet a későbbiekben tart erről sajtótájékoztatót.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök kijelentette, hogy az akció súlyos csapást mért a szervezett bűnözésre.

Greg Williams új-zélandi rendőrparancsnok megköszönte az FBI-nak a segítséget és a háttérmunkát. Megjegyezte, hogy Új-Zéland kis ország, és a Five Eyes (Öt Szem) nevű hírszerzési szövetség információgyűjtési képességeire támaszkodik. A Five Eyes szövetségben Új-Zélandon, Ausztrálián és az Egyesült Államokon kívül Kanada és az Egyesült Királyság is részt vesz. (MTI, BBC)

Az amerikai alt-right pár évvel ezelőtti fontos alakja, az azóta számos platformról letiltott és amúgy is érezhetően eljelentéktelenedett Milo Yiannopoulos most egy amerikai fundamentalista keresztény műsornak igyekezett éppen bizonygatni, hogy ő már mennyire nem meleg.

Yiannopoulos arról beszélt a műsorban, hogy miután bejelentette, hogy ő már nem homoszexuális, az első feltűnő változás az volt, hogy többé nem ugatták meg a kutyák. Mint mesélte, a kutyák korábban egyáltalán nem bírták őt, de egyik napról a másikra ez megszűnt, és már nem ugatnak rá. Yiannopoulos is elismeri, hogy ez elég nagy hülyeségnek hangozhat, de hát ezt élte meg.

Az egykori altright-sztárral a vehemensen LMBT-ellenes fundamentalista lelkész, Rick Wiles beszélgetett. Wiles volt az, aki korábban azt is elmondta már, hogy a koronavírus Isten büntetése a melegekre. Igaz, azóta őt is megfertőzte a vírus.

Milo Yiannopoulos az amerikai újjobboldal legismertebb trollja volt, aki egyszerre állt bele a jobboldali kultúrharcba, és éppen saját életmódját igyekezett a „PC-diktatúrával” szemben példaként felmutatni. 2017-ben azonban előkerültek olyan felvételek, melyeken a pedofilokat mentegette, és ekkor több jobboldali felületről is kitiltották. Yiannopoulos idén márciusban jelentette be, hogy „szodómiamentes” lett, és tervei szerint egy melegeket „átalakító” klinikát akar létrehozni Floridában

Az alt-right troll pár éve Magyarországon is megfordult: Schmidt Mária eredetileg 2018 elejére szerette volna meghívni Milo Yiannopoulost egy V4-es konferenciára, de ez az ötlet még a Fideszben sem aratott osztatlan sikert, így végül Schmidt egy külön eseményt szervezett 2018 májusára. Közérdekű adatigénylésekből derült ki, hogy a Schmidt vezette alapítvány 20 ezer dollárt fizetett Yiannopoulosnak a részvételéért.

Egy muszlim család négy tagját ölték meg egy szándékos támadásban vasárnap Kanadában, közölte a helyi rendőrség. A furgonnal elkövetett gázolásos támadás az Ontario tartományban lévő London városában történt, a merénylet egyetlen túlélője egy 9 éves fiú, akit súlyos sérülésekkel ápolnak kórházban, írja a BBC.

A támadás elkövetésével egy 20 éves kanadai férfit vádoltak meg, négy rendbeli gyilkossággal és egy gyilkossági kísérlettel gyanúsítják. Nathanial Veltmant a merénylettől 6 kilométerre lévő bevásárlóközpontban fogták el, nem tanúsított ellenállást.

Az országos rendőrfőkapitány-helyettes, Paul Waight arról beszélt hétfői sajtótájékoztatóján, hogy feltételezésük szerint azért támadták meg a családot, mert muszlimok voltak, és a rendőrség a terrorizmus vádjának lehetőségét is vizsgálja. Azt is vizsgálják, hogy a gyanúsított kapcsolatban állt-e bármiféle szélsőséges csoporttal.

A merényletben egy 74 és egy 44 éves nő, egy 15 éves lány és egy 46 éves férfi vesztette életét. A család kérésére az áldozatok kilétét nem hozták nyilvánosságra.

A rendőrparancsnok elmondta, egyelőre nincs információjuk arról, hogy a merénylő ismerte volna az áldozatokat. Kiderült az is, hogy a 20 éves férfi egy golyóálló mellényt viselt. A hatóságok azt is hangsúlyozták, hogy jó látási viszonyok és időjárás volt, amikor a fekete furgon belehajtott a családba.

A támadást elítélte Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau és Ontario tartomány vezetője, Doug Ford is. London polgármestere, Ed Holder pedig arról beszélt, hogy ez muszlimok elleni tömeggyilkosság volt, ami minden londoni ellen irányult.

Hetek óta kóborol egy megszökött elefántcsorda Kína délnyugati részén, kalandjaikat pedig ország- és világszerte egyre komolyabb tömeg kíséri figyelemmel. A legutóbbi elefántügyi történés valójában egy nem-hír, a lelépett elefántok ugyanis pont ugyanazt tették, amit mindannyian tettünk volna a helyükben: pihentek egy nagyot.

Az elmúlt hetekben a hatóságok mindent megtettek azért, hogy az elefántokat az emberek lakta területektől távol tereljék. A csorda mozgását folyamatosan követik a tűzoltók a földön és a levegőben is, és mint a Guardian írja, a legutóbbi hír az állatokról, hogy a Jünnan tartományban lévő Xijang városa melletti erdőben hajtották álomra ormányukat.

Az erdő mintegy 90 kilométernyire délnyugatra fekszik Kunming városától, ahova az elefántok pár nappal ezelőtt kis híján benéztek, azaz az elefántok a jelek szerint visszafordultak, és most épp arra tartanak, amerről jöttek. Az állatok eddig nagyjából 500 kilométert tettek meg.

Csordaügyi fejlemény, hogy egy hím elefánt különvált az eredetileg 15 fős csoporttól, és ő most 4 kilométernyire a többiektől csatangol.

Hétfőn a kínai hatóságok 374 járművel, 14 drónnal, összesen 410 ember bevetésével követték az elefántokat, több mint két tonna elefántélelemmel felfegyverkezve próbálták elérni, hogy az állatok a lakott területektől minél messzebb menjenek.

Az állatvédelmi szakemberek továbbra sem értik, hogy a csorda miért döntött a vándorlás mellett: annyi már kiderült, hogy az állatok tavaly novemberben érkeztek meg Pu'erbe, ahol az egyik nősténynek borja született, majd idén áprilisban továbbindultak. Egy héttel később két elefánt levált, innentől 15 elefánt folytatta az útját.

Az elefántok vándorlása eddig ugyan komoly mezőgazdasági károkat okozott, mégis szenzáció lett az országban, ahol az elefánt eleve védett állatnak számít, és most már hetek óta rengetegen lelkesen követik a csordával kapcsolatos híreket.

Három éven át a világ 60 városának tömegközlekedési eszközeiről gyűjtött környezeti mintákat egy nemzetközi kutatócsapat, hogy megnézzék, városlakóként kikkel élünk szoros szomszédságban. A kutatók eredményeiket a Cell című vezető tudományos folyóiratban mutatták be, és ők úgy tudják, hogy ez lett az első nagyívű feltérképezése a városi mikroorganizmusok ökoszisztémájának.

Pedig a városi mikroorganizmusok kutatása fontos feladat, hiszen egészen más viszonyban élünk itt együtt a különféle vírusokkal és baktériumokkal, mint a kevésbé sűrűn lakott helyeken vagy az ember által még kevésbé háborgatott természetben. Az urbanizáció 20. században berobbanó lendülete, a hatalmas népsűrűség, a teljesen emberi funkciók által formált felületek, a mindent behálózó mesterséges infrastruktúra egy egészen új világot hozott létre, másfajta lakókkal.

A városi életnek egészen biztos hatása van az emberek egészségére is, bár a pontos összefüggéseket még mindig nem ismerni elég pontosan. Mint a kutatócsoport írja tanulmányában, azzal kapcsolatban, hogy a járványokon kívül hogyan hatnak a mikrobiológiai dinamikák az emberek életére a városokban, valójában csak a közelmúltban indultak el igazán a vizsgálatok, többek között a technológiai fejlődésnek, például az új-generációs szekvenáló módszerek (NGS) megjelenésének köszönhetően.

A most publikált kutatás során sok ezer mikroorganizmust azonosítottak, köztük több ezer olyat is, ami eddig nem szerepelt a referencia adatbázisokban, azaz nem volt ismert a tudomány számára. De előkerült 4246 ismert mikroorganizmus is a közlekedési eszközökről. A kutatás 2015 és 2017 között zajlott, hat kontinens 32 országának 60 városában. A kutatók olyan eszközöket használtak, melyekkel azokat a vírusokat tudták azonosítani, melyek genetikai anyaga DNS, így például a járványt kirobbantó RNS-alapú SARS-CoV-2 koronavírust nem találhatták volna meg így.

Christopher Mason, a kutatás egyik vezetője arról beszélt az eredmények ismertetésekor, hogy minden városról meg lehet állapítani, hogy melyek ott a meghatározó mikroorganizmusok. „Ha ideadod a cipődet, 90 százalékos pontossággal meg tudom mondani, melyik városból jöttél” – mondta erről Mason. Ugyanakkor az egyes városokra jellemző sajátos élőlények mellett a kutatók azonosítottak 31 fajt, melyek a globális minták 97 százalékában megtalálhatóak voltak.

Mason 2013-ban kezdett el mikrobiális mintákat gyűjteni a New York-i metróban, majd miután közzétette az első eredményeit, a világ minden tájáról jelentkeztek kutatók, hogy szeretnének hasonló vizsgálatokba kezdeni a saját városukban. E kezdeti lelkesedésből nőtt ki a globális projekt, Mason koordinálásával hirtelen több tucat város mikroorganikus élete vált felfedezhetővé, áramlottak a minták Pittsburghbe, ahol egy szuperszámítógép segítségével elemezték azokat.

És hamar kiderült, hogy a tömegközlekedési eszközökön, például jegyautomatákról, kapaszkodókról és székekről levett mintákban hemzsegnek az olyan mikroorganizmusok, melyeket nem ismertek addig: összesen 10928 vírust és 748 baktériumot találtak, ami nem szerepelt egyetlen referencia adatbázisban sem.

„Minden alkalommal, amikor leülsz a metrón, jó eséllyel egy teljesen új fajjal utazol együtt” – mondta Mason arról, hogy mennyire le vannak maradva az adatbázisaink ahhoz képest, hogy hányféle mikroorganizmus élhet körülöttünk a városokban.

A nemzetközi együttműködésből nőtt ki 2015-ben az International MetaSUB Consortium, melynek tagjai kifejezett a városi mikroorganikus bioszférák kutatására fókuszálnak. Az újabb kutatásokban már nemcsak olyan kemény felületekkel dolgoznak, mint a tömegközlekedési eszközök, de vesznek mintákat levegőből, vízből és szennyvízből is. Ők hívták életre a Globális Városi Mintavételi Napot is: minden évben június 21-én közös mintavételre biztatják a projekt követőit.

A most publikált kutatás a projekt vezetői szerint abban is segíthet, hogy a jövőben könnyebben lehessen nyomon követni betegségek megjelenését, illetve a módszertan segíthet az antibiotikum-rezisztens mikroorganizmusok felismerésében és kutatásában is.

Az antibiotikumoknak ellenálló törzsek terjedése komoly kihívást jelentenek az emberiség számára, és a Science Daily összefoglalója szerint a rezisztenciát ugyan nem könnyű pusztán a vírus genomjának szekvenálásából megállapítani, de a kutatók abban bíznak, hogy a nagyobb minták révén képesek lesznek feltérképezni azokat a géneket, melyek a rezisztenciához köthetőek. Azt már mostanra megállapították, hogy vannak városok, ahol több a rezisztens gén, és az is lehetséges, hogy vannak városspecifikus tulajdonságai egyes ellenálló géneknek.

A gyógyszerfejlesztés lehet egy további gyakorlati leágazása a projektnek: az eddig begyűjtött mintákban több mint 800 ezer új CRISPR-arrayt találtak, amik olyan részek egy baktérium genomjában, melyek korábbi bakteriofág fertőzések (azaz amikor vírus fertőz baktériumot) nyomai, és e megőrzött nyomokat vizsgálva eddig nem ismert vírusokról tudhatunk meg információkat.

Az eddigi eredményekből azt is látni, hogy számos tényező alakíthatja egy város mikrobiomját, azaz az ott élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszert: az ott élő emberek száma, a népsűrűség, a város tengerszint feletti magassága, klímája, óceántól vagy tengertől való távolsága mind számíthat.

A tanulmányt szerző kutatók is hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények csak a munka kezdetét jelentik, és már a közeljövőben még részletesebb adatbázisok és térképek születhetnek a városi mikroorganizmusok világáról.

Ghána a világ második legnagyobb kakaóbab-termelője, és a jelek szerint épp arra készülnek, hogy alaposan felforgassák a világpiacot: az ország elnöke, Nana Akufo-Addo tavalyi svájci látogatása során ugyanis azt közölte vendéglátóival, hogy Ghána többé nem fogja eladni a nyers kakaóbabot Svájcnak, hogy aztán ott készítsenek belőle csokoládét, hanem inkább saját maguk akarják felhasználni a nyersanyagot.

A Financial Times cikke szerint Akufo-Addo látogatása során arról beszélt, hogy nem képzelhető el prosperáló jövő a ghánai emberek számára sem rövid-, sem közép- és hosszútávon, ha továbbra is kitartanak amellett a gazdasági berendezkedés mellett, amely a nyersanyagok kitermelésére és exportálására koncentrál.

A brit gazdasági lap elemzése szerint persze ez nem fog egyik napról a másikra végbemenni: Ghána Elefántcsontpart után a világ második legnagyobb kakaóbab-termelője, a világ kakaóexportjának ötödéért felelősek. De miközben a globális csokoládészektor egy évi 130 milliárd dolláros üzletág, ebből Ghánába csak kétmilliárd dollár jut el. Épp ezért sok termesztő él nagy szegénységben, mivel a termelési láncon keletkező értékekből mindössze hét százalék jut a termelőkhöz, míg a feldolgozás és árusítás után 80 százaléka.

Akufo-Addo azt szeretné, ha hazája a globális kereskedelmi szinten lenne képes a csokoládé előállítására, és a Financial Times szerint ez nem lehetetlen, de rendkívül nehéz vállalkozás lesz, hiszen az országból hiányzik ehhez a megfelelő infrastruktúra. Közben azonban a nyersanyagok tényleg helyben vannak, és a ghánai gazdaságnak minden lehetőséget meg kell ragadnia, amivel sokakat kiszakíthat a szegénységből. Ghánában már évtizedek óta gyártanak kisebb cégek csokoládét, a belső kereslet nő is, de e termékek minősége még elmarad attól, amivel az európai piacot meg lehetne hódítani.

Vannak azért vállalatok, melyek szeretnék megugrani ezt a szintet: a lap példaként említi a német-ghánai fairafricot, ami 10 millió dolláros beruházással hozott létre egy üzemet Accrában, és előbb 50, majd évi 100 millió tábla csokoládét tervez gyártani exportra.

A fairafric alapítója, Hendrik Reimers szerint azzal, hogy a kakaóbabból Ghánában készül majd csokoládétábla, ötször annyi érték maradhat az országban. Problémát jelent, hogy az országban nincs kifejlett tejipar, így a tejport importálniuk kell, és a csomagolástechnika terén is komoly lemaradásuk van a nyugati gyártókhoz képest. Ráadásul az országban melegebb van, azaz több energia kell a csokoládék hűtéséhez, és messzebbről kell szállítaniuk a nyugati piacokra.

Reimers nem is számít arra, hogy a ghánai gyártók egyhamar versenyezni fognak majd az automatizált termelőkapacitásokat használó nyugati gyártókkal. Inkább a prémiumpiacra akarnak betörni a termékeikkel, illetve keresik majd azokat a vásárlókat is, akik érzékenyek arra, hogy a termékük egy etikusabb termelési láncból származzon.

A Financial Times megjegyzi, hogy ez az egész kérdés messze túlmutat a csokoládén: Ázsiában szinte egyetlen gazdaság se volt képes kilábalni a szegénységből a termelőszektor erősítése nélkül. A termelési kapacitások kiépítése pedig szükségképpen egy elég kezdeti szinttel indul el: mint a cikk írja, sokan gúnyolódtak az első dél-koreai gyárak kezdetlegességén a hatvanas években.

Ghána elnöke szerint hazája bele van ragadva egy neokoloniális kereskedelmi rendszerbe, azaz ők biztosítják a nyersanyagot a fejlett országok iparának, és a haszon jelentős részét a fejlett országok realizálják. Ebből szeretnének most kitörni, többek között a hazai csokoládéipar fellendítésével.

Csaknem 2 fokkal hűvösebb volt a tavasz a szokásosnál; "fagyos" és "havas" nap is több volt az átlagnál - állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön az MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Méréseik alapján a 2021-es tavasz az átlagnál 1,9 Celsius-fokkal hidegebb volt, ezzel 1901 óta a tizenhetedik leghűvösebb lett. Az évszak középhőmérséklete országosan 9,3 fok volt, az 1991-2020-as átlag pedig 11,2 - tették hozzá. Ezzel az értékkel az idei tavasz a leghűvösebbek közé került, utoljára ennél hidegebb tavasz 1987-ben volt.

Csak néhány rövid, néhány napig tartó melegebb időszak fordult elő az évszak során. A március 0,6 fokkal, az április 2,9 fokkal, a május 2,1 fokkal maradt el az átlagtól. Legutóbb 1991 tavaszán volt olyan, hogy az április és a május is több mint 2 fokkal átlag alatt legyen. A május további érdekességeként kiemelték azt is, hogy 2019 és 2020 után sorozatban már a harmadik 14,5 fok alatti középhőmérsékletű volt országosan, amihez hasonló 1901 óta nem fordult elő.

Az idei tavasz legalacsonyabb hőmérséklete mínusz 11,5 fok volt, amit március 11-én Zabaron mértek. Az évszak során több hidegrekord is megdőlt. Köztük április 26-án és 28-án, valamint május 4-én megdőlt a napi minimumhőmérséklet országos rekordja, mindhárom napon Zabaron. Április 26-án mínusz 5,7 fok, április 28-án mínusz 5,9 fok, május 4-én pedig mínusz 3,5 fok jelentette az új napi országos hidegrekordot.

A tavasz legmelegebb napja május 11 volt. Ekkor az adonyi mérőállomáson 31,9 fokig melegedett a levegő. Az évszak során az átlagos 15-höz képest 23 fagyos nap volt, vagyis amikor 0 fok alá hűlt a levegő. A nyárias napok száma viszont kevesebb volt az átlagnál. Az átlagos 11 naphoz képest csak 4 olyan nap volt, amikor 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet.

A 2021-es tavasz csapadékösszege előzetes adatok alapján országos átlagban 130,3 milliméter volt, ami csak kevéssel marad el az 1991-2020-as átlag 139,4 millimétertől. Márciusban az átlagos mennyiség alig egyharmada esett, majd az április már átlagosan alakult, a május pedig mintegy 22 százalékkal csapadékosabb volt a megszokottnál.

Kitértek arra is, hogy Tokajban április elsején 80,7 milliméternyi eső hullott le egy nap alatt, ami új országos napi csapadékrekord és egyben a tavasz legnagyobb napi csapadékösszege lett. Egész tavasszal gyakoriak voltak a frontátvonulások és a szokásosnál sokkal hidegebb idő miatt elsősorban a hegyekben többször havazott is. Április 13-án a magasabban fekvő tájakon vastagabb, 10 centimétert meghaladó hóréteg alakult ki (például Bakonybél Somhegypuszta: 33 centiméteres hóvastagságot rögzítettek).

Csapadékos nap az átlagos 29 naphoz képest országosan 34 volt. A havas napok száma 6 volt, ami a szokásos érték kétszerese - írták.
Május 5-én egy hidegfront átvonulásakor Budapesten a János-hegyen 113,8 kilométer/órás) szélsebességgel új országos napi szélrekord is született - olvasható az elemzésben.

Oroszország és Fehéroroszország hírszerzése összefog a Nyugat „destruktív” tevékenységével szemben, közölte csütörtökön az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR).

Az SVR vezetője, Szergej Naryshkin két héttel azután találkozott belarusz kollégájával, hogy Lukasenka rezsimje eltérítette a Ryanair utasszállító gépét, hogy őrizetbe vegyenek egy belarusz ellenzéki újságírót, Roman Protaszevicset. A nyugati kormányok egyhangúlag ítélték el a gépeltérítést, és új szankciókat is bevezettek a fehérorosz rezsimmel szemben.

Oroszország az első napokban nem állt ki nyíltan régi szövetségese mellett, de azóta megvédték Minszk döntését, Putyin fogadta is Lukasenkát, és csütörtökön Naryshkin már arról beszélt, hogy a tradicionális testvéri kapcsolat szellemében az SVR és a belarusz KGB megegyezett, hogy közösen lépnek majd fel a destruktív nyugati tevékenységekkel szemben, melyekkel alá akarják ásni az uniós állam politikai és a gazdasági helyzetét.

Mint a Moscow Times írja, az uniós állam egy beszédes kifejezés, ezzel ugyanis az orosz hírszerzés vezetője arra a kétoldalú megállapodásra utalt, amit Oroszország és Fehéroroszország 1999-ben írt alá, és amit Moszkva az elmúlt években tovább akart mélyíteni, ez azonban ellenkezést váltott ki Minszkben, mivel saját szuverenitásukat féltették Putyintól.

A két hírszerző találkozójára kevesebb mint 24 órával azután került sor, hogy a fehérorosz állami média leadott egy felvételt Protaszevics kihallgatásáról.

Oroszország szerdán átutalta az egymilliárd dolláros hitel második részletét is Fehéroroszországnak, mellyel a nyugati szankciók hatását enyhítenék.

Határozatlan időre betiltanak Kínában számos úgynevezett extrém sportot, köztük a terepfutást és az ultramaratont, illetve a szárnyasruha-repülést is, miután májusban 21 hosszútávfutó halt meg, amikor váratlanul egy rendkívül heves vihar csapott le rájuk.

A Guardian beszámolója szerint szerdán a sportokat felügyelő hatóság közölte, hogy minden olyan sportot tilos lesz űzni, melynek magas a kockázata, nem világosak a szervezői felelősségek, nem megfelelően vannak kidolgozva a szabályai, és nem világosak a biztonsági előírások. A terepfutás, a szárnyasruha-repülés, a sivatagi versenyek és az ultramaratonok is ezek közé tartoznak.

A hatóság emellett alapos vizsgálatot fog indítani a sporteseményekkel kapcsolatban, lépéseket fognak tenni azért, hogy fejlődjön a sportszervezői rendszer, és részletesebb, jobban kidolgozott szabályzatok legyenek minden sporteseménynél.

A hatóság egyben arra kérte a helyi hatóságokat, hogy ha nem muszáj, ne rendezzenek sportversenyeket, és minden nagy kockázatú eseményt töröljenek a Kínai Kommunista Párt jövő hónapban esedékes 100. születésnapja előtt.

A szerdai döntés arról is rendelkezett, hogy a helyi önkormányzatoknak kockázatelemzést kell készíteniük a különféle versengésre alapuló tevékenységekkel kapcsolatban, és a jövőben részletes időjárási elemzésekkel, illetve vészhelyzetre kitalált tervekkel kell rendelkezniük.

A május 22-ei tragédia óta számos maratont és futóversenyt lefújtak az országban. A 21 halálesettel végződő verseny után sokan kritikákat fogalmaztak meg a szervezőkkel szemben, többek között azt kifogásolva, hogy nem vették időben észre a változó időjárási viszonyokat, a versenyzők kötelezően hozandó eszközei között nem voltak felsorolva a meleg öltözetek, és csak jóval azután fújták le a versenyt, hogy rosszabbodni kezdett a helyzet.

Egyhangúlag elfogadta a bukaresti képviselőház csütörtökön a büntető törvénykönyv módosítását, amely az elévülhetetlen bűncselekmények közé sorolja a szexuális erőszakot, a kerítés bűncselekményét, az emberkereskedelmet, a gyermekkereskedelmet, a rabszolgatartást és a kényszervallatást, írja az MTI.

A kihirdetésre váró jogszabály súlyosbította a gyermekpornográfia büntetését, és hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetést vezet be azok ellen is, akik nem tesznek azonnal feljelentést a tudomásukra jutott, kiskorúak elleni szexuális bűncselekményekről, gyermekkereskedelemről vagy a gyerekek rabszolgaságra kényszerítéséről.

A törvénymódosítás indoklása szerint a kiskorúak elleni szexuális erőszak, a gyermekkereskedelem és a tervezetben szereplő többi bűncselekmény esetében a tettesek felelősségre vonását gyakorta hátráltatja vagy ellehetetleníti az, hogy az áldozat sokszor évekig nem mer feljelentést tenni, esetleg csak felnőtt korában tudatosítja, hogy bűncselekmény áldozata volt.

Az igazságszolgáltatás gyakran túl későn értesül ezekről a súlyos bűncselekményekről, amikor már elévültek.

Ami a kényszervallatást illeti, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) írta elő egy Romániát elmarasztaló ítéletében, hogy az ilyen esetekben is tegye lehetővé a felelősségre vonást, a bűncselekmény óta eltelt időtől függetlenül.

Alina Gorghiu liberális szenátor, a kezdeményezők egyike a szavazás utáni nyilatkozatában rámutatott: a törvénymódosítás kihirdetése után többé nem fordulhatnak elő a "Tandarei-ügyhöz" hasonló esetek.

Romániában 2019 decemberében tízévi pereskedés után a bűncselekmények elévülése miatt jogerősen felmentették azt a 24 romániai vádlottat, akit kiskorúak Nagy-Britanniába csempészése és bűnözésre kényszerítése miatt állítottak bíróság elé.
A Tandarei-ügyet 2011-ben a brit hatóságok az Európai Parlamentben is bemutatták, s egyebek mellet erre hivatkozva fogadott el az EU új irányelvet a kiskorúak kizsákmányolásáról, amely a kényszermunka, illetve a rabszolgaság kategóriájába sorolja a gyermekek koldulásra vagy lopásra kényszerítését.

Románia a legfontosabb kiindulási pontnak számít az Európai Unióban az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszövetkezetek számára, az országot pedig az amerikai külügyminisztérium tavalyi emberi jogi jelentése is elmarasztalta, amiért nem tesz többet a szexuális kizsákmányolás és rabszolgaság megfékezése érdekében.

A dán parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely alapján a jövőben a menedékkérőket az országon, illetve az Európai Unión kívüli helyekre szállíthatják mindaddig, amíg kérelmüket el nem bírálják, írja a BBC.

A szociáldemokrata kormány által benyújtott javaslat értelmében Dánia megállapodik majd országokkal, ahol táborokat működtethetnek, illetve a dánok finanszírozzák majd ügynökségek működését a migrációs útvonalak mentén.

A törvénnyel szemben vannak fenntartásai az Európai Bizottságnak, míg vezető emberi jogi NGO-k szerint a jogszabály felelőtlen. Dániában 2015 óta több lépésben szigorították a bevándorlási törvényeket, mivel akkor 21 ezer menedékkérő érkezett az országba. A csütörtökön elfogadott törvényjavaslatot 70 képviselő támogatta, míg 24 ellenezte.

Rasmus Stoklund kormányszóvivő szerint ezentúl aki menedéket kér majd Dániában, az tudni fogja, hogy egy Európán kívüli országba fogják átszállítani, ezért a kormány abban bízik, hogy az emberek kevésbé fognak menedéket kérni náluk. A menedékkérelmet a harmadik országban fogják elbírálni.

Az EB részéről Adalbert Jahnz szóvivő beszélt arról, hogy a menekültügy kiszervezése alapvető fontosságú kérdéseket vet fel a menekültstátuszhoz való hozzáférhetőséggel, illetve az egész folyamat hatékonyságával kapcsolatban.

Az elhatározás bírálói szerint mindez alááshatja a menekültek biztonságát, jólétét és emberi jogait, miközben lehetőséget ad Dániának kibújni az uniós kötelezettségei alól. "Az az elképzelés, hogy a határon túlra helyezzék át a menedékkérelmek elbírálását, felelőtlen és ellentétes a szolidaritással" - hangoztatta Charlotte Slente, a Dán Menekültügyi Tanács nevű civilszervezet főtitkára.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a múlt hónapban felszólította a koppenhágai vezetést, hogy akadályozza meg a törvény elfogadását, mert az versengést indíthat be a dán szabályozást követni igyekvő uniós tagállamok között.

Gillian Triggs, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának helyettese kijelentette, hogy az UNHCR határozottan ellenez minden olyan kezdeményezést, amely a külföldre hárítja a menekültügyi kérdés felelősségét, illetve a menedékkérők kényszerű átszállítását célozza más országokba.

Dánia nemrég írt alá egy migrációs megállapodást Ruandával, ezért vannak, akik arra gyanakodnak, hogy ott nyílhat majd meg egy dánok által finanszírozott tábor. Dánia volt az első európai ország, amely pár héttel ezelőtt több mint 200 szíriai menekült státuszát vonta meg. A dán hatóságok azzal érveltek, hogy Szíria egyes részei már vannak annyira biztonságosak, hogy vissza lehet oda térni. (BBC, MTI)

Közel 315 milliárd dolláros profitja volt tavaly a Microsoft ír leányvállalatának, de a cég nem fizetett ezután egy fillérnyi társasági adót sem, mivel adózási szempontból Bermuda szigetére van bejegyezve, írja a Guardian.

A vállalatnak egyetlenegy bejelentett munkavállalója sincs, mégis akkora árbevétele volt, mint az ír GDP háromnegyede. A Microsoft Round Island One nevű vállalat a Microsoft szoftverek után fizetendő licenszdíjakat kezeli az egész világon. A leányvállalat székhelye Dublinban van, a vezetőkön kívül nincs munkavállalója, és Bermuda szigetén fizetnek adót. Vagy hát fizetnének, de ott meg pont nem kell társasági adót fizetnie a vállalatoknak.

A Microsoft eredményeivel kapcsolatos hírek pont azon a héten jelentek meg, amikor arról szóltak a hírek, hogy a világ jelentősebb országainak vezetői megállapodhatnak a multinacionális óriásvállalatok adóelkerülési praktikái elleni fellépésről.

Az adócsalások és trükközések ellen küzdő szervezetek a Guardian beszámolója szerint minden képzeletet felülmúlónak nevezték, ahogy a Microsoft Írország hathatós segítségével eljár. A Microsoft és az ír leányvállalat kapcsolatát korábban már az amerikai szenátus is vizsgálta.

A vállalat szóvivője most annyit közölt, hogy a Microsoft 35 éve van jelen Írországban, sokat fektettek is be, munkavállalóik vannak és adót is fizetnek. Ugyanakkor a vállalat szervezeti és adóstruktúrája a cég globális üzleti összetettségét tükrözi. De mindenhol betartják a helyi törvényeket, tették még hozzá.

Paul Monaghan, a tisztább adózási viszonyokért küzdő Fair Tax Foundation vezetője szerint annak ellenére nem fizetett a Microsoft egyetlen cent adót sem Írországban, hogy közben a részvényeseknek kifizetettek 55 milliárd dollárnyi osztalékot.

Nemrég derült ki, hogy bár rekordbevételt hozott össze, de egy cent társasági adót sem fizetett Európában az Amazon.

A brexitért sokat kampányoló publánc-tulajdonos, a JD Wetherspoon pubokat üzemeltető Tim Martin arra kérte a brit kormányt, hogy tegyenek többet az EU felől érkező bevándorlás felerősítéséért, mert nincs elég munkavállaló a vendéglátó szektorban.

Az Independent cikke szerint Martin nem egyszerűen brexitpárti volt, hanem azon belül is a keményvonalas táborba tartozott, azaz a közös, egységes piacot és a szabad mozgás lehetőségét is el akarta vetni. Most azonban arra kérte Boris Johnson miniszterelnököt, hogy fontoljon meg egy új, 'észszerűen liberális' vízumrendszert, aminek köszönhetően több külföldi munkavállaló jönne az országba.

Martin a Daily Telegraphnak beszélt arról, hogy az Egyesült Királyságban alacsony a születések száma, ezért egy észszerűen liberális bevándorlási rendszerre lenne szükség, amit a kormány szabályozna, és ami különbözne az EU-féle megoldástól. Szerinte az Egyesült Államok, Ausztrália és Szingapúr is sokat profitált évtizedeken át egy hasonló megközelítésből: a bevándorlás a demokráciával vegyítve ugyanis jól működik, tette hozzá.

A Wetherspoon elnöke korábban még arról beszélt, hogy ha az ország az EU-ba marad, az súlyos gazdasági következményekhez vezethet, és végítéletváróknak csúfolta azokat, akik arra próbáltak meg figyelmeztetni, hogy kára szenvedhet az országnak a brexitből. 2019-ben amellett is érvelt, hogy az ország és egyben a vállalkozása akkor sem járna rosszul, ha végül nem születne megállapodás a brit kormány és az EU között a kereskedelmi kérdésekről. Egyszer pedig 20 pennyvel csökkentette egyes italok árait a pubjában, felhívva arra a figyelmet, hogy a brexit után olcsóbb lesz az élet az országban.

Mint az Independent megjegyzi, a brexit mellett végül a járvány is nagyon megviselte a vendéglátósokat, és sok országhoz hasonlóan most azt tapasztalják, hogy nem találni munkaerőt az újranyitás után.

A vendéglátóhelyeket tömörítő egyik szakmai szövetség, az NTIA vezetője, Michael Kill szerint mind a brexit, mind a járvány betett a helyeknek, hiszen mindkét tényező felelős azért, amiért most nehezebb munkaerőt felvenni. Sokan a járvány alatt más munkakörökre váltottak, és közülük sokan nem térnek most vissza. És voltak bőven olyan európai munkavállalók is, akik nem térnek vissza a brexit után az országba.

A KPMG elemzése szerint a járvány előtt az uniós munkavállalók a vendéglátó szektor dolgozóinak 12-24 százalékát tették ki, és közülük sokan elhagyták az országot a járvány idején, most pedig csak jóval körülményesebben, vízumot igényelve, magukat költségekbe verve tudnának visszatérni. És ezt a jelek szerint sokan nem akarják megtenni. A Fitch elemzése szerint pedig a vendéglátó szektornak fel kell készülnie a béremelésekre, mert csak így lehet majd például EU-s munkavállalókat becsábítani a csúcsszezonokba.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Jobbik, a Momentum, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabály megsemmisítését kérve.

A parlament fideszes többsége április végén szavazta meg, hogy ezermilliárdos közvagyont alapítványokba játsszanak át. Nemcsak a felsőoktatás egy jelentős részét, hanem számos más értékes vagyonelemet is a fideszes tagokkal feltöltött alapítványokra bíztak. Ennek jelentőségéről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője szerdán a pártok közös, online is követhető sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy összegyűlt az ehhez szükséges ötven képviselői aláírás, így a beadványt már postára is adta.

A jogszabály értelmében szinte a teljes magyar felsőoktatást alapítványokba szervezi a kormányoldal, és mintegy ezermilliárd forintnyi közvagyont felügyelnek majd a jövőben "a Fidesz pártkatonái".

Szilágyi György, a Jobbik alelnöke szerint Magyarországon tizenegy éve "maffiakormány uralkodik" gazdasági érdekszövetségként. Hangsúlyozta: azt kérik az Ab-től, hogy segítsen az ellenzéknek megvédeni a megmaradt állami vagyont.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: az érintett jogszabállyal az Orbán-kormány szintet lépett a közvagyon ellopásában, mert már egészében viszik az egyes vagyonelemeket, az egyetemeket, kastélyokat, ménesbirtokokat vagy részvényeket.

Szakács László (MSZP) szerint "hűbérurak", és nem kurátorok kerülnek az alapítványok élére. Nem modellváltás történik a felsőoktatásban, hanem fenntartóváltás, holott az állami egyetemek is lehetnének versenyképesek, és semmi nem garantálja, hogy az alapítványok majd azzá teszik az intézményeket.

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök párhuzamos államot épít, amely kizárólag tőle függ majd. Tolvajnak nevezte a kormányoldalt, amely szerinte neoliberális politikát követ, holott egy évtizede az ellenkezőjét hirdeti.

Az alapítványokkal foglalkozott a Magyar Jeti egy korábbi adása is, érdemes azt is megnézni:

Kína délnyugati részén okozott nagyon komoly felfordulást az elmúlt hetekben 15 elefánt: a csorda áprilisban szökött ki egy természetvédelmi parkból, és azóta 500 kilométernyi területet bejárva legelt le kukoricamezőket, rombolt le pajtákat és taposott össze csomó mindent, ami az útjába került.

A Guardian a kínai sajtó alapján ír arról, hogy a múlt héten az elefántok lecsapoltak egy víztárolót, és emiatt a közeli falu lakói attól félnek, hogy elszáradnak az elvetett gabonáik. Az elefántok szökésének körülményeiről még mindig nem tudni részleteket, de az elmúlt hetekben a vonuló állatok miatt komoly erők mozdultak meg az országban: a helyi hatóságok kísérték az elefántokat, és több száz embert mozgósítottak azért, hogy biztosítsák, az állatok érkezésének nem lesznek emberi sérültjei.

Ugyanakkor míg az elefántok eddig főleg vidéki tájakon gyalogoltak, időnként érintve egy-egy várost, kedden már csak 20 kilométernyire voltak Jünnan tartomány székhelyétől, Kunming városától, ahol több millió ember él. Becslések szerint az elefántok április közepe óta 56 hektárnyi vetést tapostak le, ezzel átszámítva több száz millió forintnyi kárt okozva.

Jünnan tartományban 300 elefánt él szabadon rezervátumokban, és védett állatnak számítanak. A nyolcvanas években kevesebb mint 200 egyed élt csak itt.

Vegyi anyagokkal megrakott teherhajó süllyed Srí Lanka partjainál, a környezetvédők jelentős környezeti katasztrófától tartanak. A szingapúri felségjelű X-Press Pearl két hete lángol a partok közelében, és feltételezések szerint több száz tonna olaj szivároghat a tengerbe, ha a hajó végleg elsüllyed.

A BBC cikke szerint a Srí Lanka-i és az indiai haditengerészet közös erővel próbálja napok óta eloltatni a lángokat, hogy megakadályozzák, hogy a hajó kettétörjön és elsüllyedjen, de az időjárási viszonyok, azaz a nagyon erős szél és a hatalmas hullámok megnehezítik a mentést.

A Srí Lanka-i haditengerészet szóvivője, Indika Silva kapitány arról beszélt a BBC-nek, hogy a hajó egyértelműen süllyed, és ugyan mindent megpróbálnak megtenni, hogy minimalizálják a tengeri szennyeződés mértékét, de a hajó hátsó fele már víz alatt van.

A part menti Negombo város körüli szakaszokon már napok óta észleltek olajszennyeződéseket. Az ország legszebb partszakaszait magában foglaló területen felfüggesztették már a halászatot is.

Miután a hajón észlelték a szivárgást, előbb Indiába és Katarba próbáltak meg kikötni, de mindkét ország elutasította őket. Ezután tört ki a tűz, és végül Srí Lanka beengedte területére a hajót. Ez a döntés amúgy komoly felháborodást váltott ki az országban

A 186 méter hosszú teherhajón 1486 konténerben több mint 25 tonnányi salétromsavat, illetve számos egyéb vegyi anyagot szállítanak.

Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) úgy találta, hogy Elon Musk kétszer is megsértette a megállapodást, amit a SEC és a Tesla vezetője kötött 2018-ban a Wall Street Journal információi szerint. A SEC és a Tesla akkor arról állapodott meg, hogy Musk csak ügyvédi jóváhagyással posztolhat Twitterre a vállalattal kapcsolatban.

Ugyanakkor a WSJ által megismert dokumentumokból kiderül, hogy Musk nem hagyatta jóvá a jogi részleggel azt a 2020. márciusi posztot, melyben arról írt, hogy a Tesla részvényárfolyama szerinte túl magas. Szintén nem látták jogászok előzetesen azt a 2019. júliusi posztot, melyben Musk bejelentette, hogy a Solar Roofból, azaz a Tesla napelemes tetőrendszeréből heti ezret tudnak majd gyártani az év végére. A SEC mindkét poszt után levelet küldött a Teslának, de nem tettek további lépéseket.

Musk és a tőzsdefelügyelet viszonya 2018 augusztusában vált viharossá, amikor hírhedt posztjában Musk kiírta, fontolgatja, hogy 420 dolláros részvényáron ismét teljesen magántulajdonba kerüljön a cég, és ehhez megvan a forrás. Ebből persze semmi nem volt igaz, és a tőzsdefelügyelet fel is jelentette. A két fél viszonylag hamar megegyezett, Musk távozott a cég elnöki posztjáról, és beleegyezett abba is, hogy nyilvános, a céggel kapcsolatos megszólalásait előzetesen egyezteti a cég jogászaival.

A megegyezés 2019 elejéig tartott, amikor Musk egyeztetés nélkül posztolt arról, hogy a Tesla több autót fog abban az évben gyártani, mint amit hivatalosan közöltek. Újabb egyeztetés indult, és még konkrétabb szabályokat fektettek le azzal kapcsolatban, hogy Musk miről nem posztolhat ügyvédi ellenőrzés nélkül.

2019 augusztusában a SEC ismét úgy látta, hogy Musk megsértette a megállapodást a naptetős poszttal, de a Tesla álláspontja szerint Musk csak a törekvéseiket fogalmazta meg. Hasonlóan védekezett a cég 2020-ban is, amikor a túl magas részvényárfolyamokkal kapcsolatos posztról mondták azt, hogy az pusztán Musk magánvéleményét fejezte ki. (WSJ, Verge)

Nem kapott többségi támogatást az országgyűlés mentelmi bizottságának szerdai ülésén Jakab Péter fellebbezése a rá kirótt 9,6 millió forintos házelnöki büntetés ellen. A jobbikos politikus korábban ficsúrnak nevezte Kövér Lászlót és a fideszes képviselőket, a házelnök erre válaszul szabta ki rá a rekordbüntetést.

Ennyit közölt az ülést követően újságírókkal Hargitai János (KDNP), a bizottság elnöke, aki a részletekkel kapcsolatos kérdéseket arra hivatkozva hárította el, hogy zárt ülésen tárgyalták ezt a napirendi pontot.

Alig tízperces meghallgatását követően, a döntés ismertté válása előtt arról beszélt újságíróknak Jakab Péter, a Jobbik elnöke, frakcióvezetője: színtisztán politikai döntés születik ügyében, hiszen fideszes képviselők semmilyen szankciót nem kaptak a "csicska", a "csürhe", a "zsúrpubi" vagy a "büdös bunkó" kifejezésért.
Kértem, hogy állítsák össze a tiltott szavak jegyzékét, hogy mely kifejezésekért jár büntetés, így 32 évvel a rendszerváltás után - tette hozzá a politikus, aki irodalminak nevezte az általa a fideszes képviselőkre használt "ficsúr" szót. (MTI)

A koronavírus-járvány áldozataiért imádkoznak és harangoznak vasárnap délelőtt a magyarországi keresztény templomokban - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) MTI-hez eljuttatott közleményében.

A MEÖT elnöksége és az MKPK arra kéri egyházukat és híveiket, hogy vasárnap délelőtt "emlékeztessenek a harang szavával az elhunytakra, a járvány okozta veszteségeinkre". A két testület közös imádságot is írt az alkalomra, amelyet minden keresztény templomban elmondanak.

Csütörtökön, a járványügyi korlátozások miatt elrendelt csaknem 7 hónapos üzemszünet után újraindul a forgalom a Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton - közölte a Mávinform szerdán az MTI-vel.

Azt írták, a nyári időszakban a vonatok mindennap közlekednek: munkanapokon óránként, hétvégén 40-50 percenként indulnak.

A kisvasút állomásain megszépült környezetben várják a kirándulókat.
Előre meghirdetett napokon forgalomba áll az ország legöregebb C50-es kismozdonya is, amely nosztalgiavonatokkal közlekedik majd.

Egy 41 éves kínai férfi az első ember, aki az orvostudomány tudomása szerint egy ritka madárinfluenza törzstől, a H10N3-tól fertőződött meg.

A BBC beszámolója szerint a kínai hatóságok nem közöltek részleteket azzal kapcsolatban, hogy a férfi hogyan fertőződött meg, de a feltételezések szerint a H10N3 törzs nem terjed könnyen emberről emberre.

A Csiangszu tartományban élő férfit múlt héten diagnosztizálták, mostanra meggyógyult, és hamarosan elhagyhatja a kórházat. A madárinfluenzának számos törzsét ismerni, és nem példa nélküli, hogy a baromfikkal dolgozó emberek megfertőződjenek.

A pekingi székhelyű Nemzeti Egészségügyi Bizottság keddi közleménye szerint a férfi április végén került kórházba, egy hónappal később mutatták ki szervezetében a H10N3-at. A kontaktkutatás során más fertőzöttet nem találtak.

A szervezet közleménye szerint az eset egy egyszeri, baromfiról emberre történő vírusátvitel lehetett, és a vírus nagy léptékű emberi terjedésének esélye rendkívül alacsony. Kitértek arra is, hogy a H10N3 egy alacsony kórokozójú vírus, ezért nem számítanak arra sem, hogy a baromfik között nagyon elterjed majd.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye szerint jelenleg nem utal semmi arra, hogy történt volna emberről emberre történő fertőzés. A WHO szerint mindaddig, amíg a madárinfluenza jelen van a baromfik között, az emberek alkalomszerű megfertőződése nem jelent meglepetést. Ez is egy eleven figyelmeztetés azzal kapcsolatban, hogy az influenzajárvány fenyegetése folyamatosan jelen van.

A világban jelenleg is pusztít a madárinfluenza H5N8-as variánsa, ami miatt több százezer baromfit kellett már levágni Európában, köztük Magyarországon is. Februárban Oroszországból jelentették, hogy ez a variáns is megfertőzött egy embert.

2016 és 2017 között a H7N9-es törzs következtében világszerte 300 ember halt meg, de azóta kevés emberi fertőződést jelentettek.

A világegyetem kevés megoldatlan rejtélyének egyikét göngyölítette fel három kutató, kiknek tanulmánya a Journal of Behavioral and Experimental Economics című folyóiratban jelent meg a napokban.

Oliver Merza, Raphael Flepp és Egon Franc arra volt kíváncsi, hogy vajon a lóversenyeken a sebességről és gyorsaságról nevet kapó lovak (Villám, Szélvész és társaik) jobban teljesítenek-e, mint azok a lovak, akik másmilyen nevet kaptak.

Mivel a kutatók is látták, hogy ezt a kérdést nem lehet félvállról venni, ezért egy fogadási iroda adatbázisát használva több mint 400 ezer lóverseny 3 millió fogadását vizsgálták meg. És azt találták, hogy a ló neve nem befolyásolja a ló teljesítményét. Ennek ellenére azonban akadnak bőven a fogadók között, akik információelemként tekintenek a névre, és az ő viselkedésüket befolyásolja a ló neve.

A kutatás során azt találták, hogy a gyors hangzású nevet viselő lovakkal kapcsolatos fogadói elvárások eltúlzottak, és ez negatívan befolyásolja a fogadási kimeneteleket, és a gyors hangzású nevet viselő lovakra kötött fogadások kisebb bevételt hoznak, mint a többi, átlagos nevű lovakra kötött fogadások.

Ha valaki sokkal, de sokkal hosszabban olvasna erről a kutatásról, az szerencsére könnyen megteheti, a tanulmány creative commons licensszel jelent meg, és szabadon olvasható.

Németországban fogtak el egy TOP 50-es körözési listán szereplő magyar férfit, aki tizenegy évig bujkált a hatóság elől - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szerdán a police.hu oldalon.

T. Lajost korábban felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt 11 év fegyházra és 2 év börtönbüntetésre ítélte a Székesfehérvári Városi Bíróság. Mivel el akarta kerülni a súlyos fegyházbüntetést, 2010 novemberében ismeretlen helyre távozott.

A 33 éves férfi az általa elkövetett bűncselekmények súlyosságára tekintettel került fel a rendőrség TOP 50-es körözési listájára. Elfogása érdekében a Fejér Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője egymillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki.

A férfi ellen európai elfogatóparancsot adtak ki, felkutatását a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai kezdték meg. A nyomozók felvették a kapcsolatot az ENFAST (célkörözési egységek európai hálózata) rendszerén belül az osztrák és a német hatóságokkal.

Az együttműködés nyomán kiderült, hogy a több mint 11 éve keresett férfi más személyazonosságát felhasználva a németországi Füssen környékén bujkált.

A férfit kedden, összehangolt akcióban fogta el a német, az osztrák és magyar rendőrség a bajor Schwangau városában. Kiadatásáról és hazaszállításáról később döntenek a német hatóságok. (MTI)

Hétfőn írtunk arról, hogy a bíróság első fokon megalapozottnak látta a rongálás vádját a Momentum TizenX nevű ifjúsági szervezetének tagjaival szemben, akik tavaly a Külügyminisztérium előtti területen festékkel jachtparkolót alakítottak ki.

A fiatalok akciója Szijjártó Péter tavaly nyári lebukására reagált. A külügyminiszter 2020 augusztusában a Lady MRD nevű NER-es luxusjachton nyaralt családjával, miközben a Facebookjára olyan fotókat posztolt, mintha keményen dolgozna az irodájában

A momentumos aktivisták a korrupciógyanús ügyre reagáltak, amikor stencillel és vízbázisú festékkel Lady MRD feliratot fújtak a parkolóba. Ezt akár a következő eső is lemoshatta volna, de helyette a Fővárosi Közterület-fenntartóval tüntették el. Az aszfalt maradandóan nem károsodott, a takarítás költsége bruttó 4500 forint volt, a bíróság mégis megalapozottnak látta a rongálás vádját. Akkor az egyik kiskorú fiatal ellen gyámhivatali eljárást indítottak, a többieket a Pesti Központi Kerületi Bíróság figyelmeztette szándékos rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt. A fiatalok emiatt panasszal éltek, ennek következménye lett az elsőfokú meghallgatás, amiről részletesen is írtunk.

A fiatalok fellebbeztek az ítélet ellen, a Momentum X tagjai pedig hétfőn újabb festésekkel tiltakoztak: több minisztérium épülete elé ugróiskolákat fújtak fel. Az elsőfokú meghallgatáson ugyanis az volt a bíróság egyik érve, hogy „a jachtparkoló felfújásával a kívülállók számára nem volt értelmezhető az eljárás alá vont személyek motivációja. A politikai vélemény kifejezésekor szükséges, hogy az azt észlelők számára egyértelmű legyen, hogy az adott cselekmény tiltakozás valamely intézkedés ellen.”

Mint közleményükben írják, „a Momentum kiáll minden tagja és aktivistája mellett és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy fiatalokat egy betonra festett hajó miatt vegzáljanak és veszélyesnek tituláljanak. A politikai véleménynyilvánítás szabad, nem fognak minket ilyen eljárásokkal megfélemlíteni!”

Beszámolójuk szerint a rendőrség az akció során több aktivistájukat igazoltatta, így hamarosan kiderül, indul-e eljárás bárki ellen a földre festett gyermekjátékok miatt.

A három betűből és három számból álló jelenlegi rendszámtáblákból néhány éven belül már nem lehetne többet kiadni. A szükséges informatikai és egyéb fejlesztések elvégzése után ezért 2022. július 1-jétől négy betűből és három számból álló rendszámtáblákat vezetnek be - jelentette be szerdán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára.

Schanda Tamás a minisztérium közleményében hozzátette, az átállás felmenő rendszerben történik meg, az új formátumú táblákat az újonnan forgalomba helyezett járművek kapják meg jövő nyártól.

A jelenlegi karakterkészlet használatával már csak néhány évig biztosítható a rendszámok kiadása. A mostanit felváltó formátum tartósan megoldja a gépkocsik hatósági jelzéssel való ellátását.

A kormány állítása szerint a felmenő rendszerű bevezetés semmiféle adminisztrációs többletterhet nem jelent a tulajdonosok, üzemeltetők számára, kiadásaikat nem növeli. A forgalomban lévő hatósági jelzések a továbbiakban is használhatók, azokat nem kell új táblákra cserélni. A hosszabb rendszámok a járműpark természetes ütemű megújulásával, fokozatosan váltják majd fel a régieket".

A jövő júliustól kiadható rendszámok a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak.

Ékezetes magánhangzók vagy a dz kivételével kétjegyű mássalhangzók nem szerepelhetnek rajtuk. A táblákon Magyarország címere mellett az európai zászlót jelképező kék mezőben tizenkét sárga csillag látható fehér H jelzéssel.

Egyszerűsödnek az ideiglenes rendszámtáblák is, az eddigi "E", "M", "P", "SP" és "Z" betűjelűek helyett, szintén felmenő rendszerben, egységesen "I" betűjelűeket adnak majd ki. A taxik a jövőben TX, a Magyar Honvédség járművei HA, a rendőrség járművei RA, az Országos Mentőszolgálat járművei MA, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járművei NA, a büntetés-végrehajtási szervezet járművei pedig BA betűjelű rendszámtáblákkal közlekedhetnek. A muzeális jellegű járművekre kiadható OT rendszámok készlete szintén kimerülőben van, azok a továbbiakban a két betűjel mellett az eddigi három helyett négy számjegyet tartalmaznak majd.
A környezetkímélő járművek világoszöld alapszínű táblái és a gépkocsi kerékpárszállító eszközére szerelhető szürke alapszínű jelzések a hosszabb formátumban is kiadhatók lesznek. A módosított előírások változatlanul lehetővé teszik az egyénileg kiválasztott vagy egyedileg előállított rendszámok engedélyezését.