Horváth Bence

Rendkívüli hete volt az olajipar legnagyobb szereplőinek: szerdán egymástól függetlenül három olyan esemény is történt, ami mutatja, hogy a klímaváltozás miatt milyen nagyobb léptékű változások zajlanak a világ energetikai piacán.

Előbb Hollandiában döntött úgy a bíróság, hogy a Royal Dutch Shell-nek a tervezettnél nagyobb léptékben kell mérsékelnie a kibocsátását a következő évtizedben. Majd pár órával később a Chevron részvényeseinek 61 százaléka szavazott a cég menedzsmentjének ajánlásával szemben arra, hogy a piacra vitt termékeik előállításához szigorúbb kibocsátási célokat tartson be a vállalat.

A legnagyobb meglepetést viszont az ExxonMobil esete jelentette: a vállalat vezetése szerdán jelentette be, hogy a részvényesek elérték, két olyan taggal bővüljön a vállalat igazgatótanácsa, akikről lehet tudni, hogy a cégvezetés határozottan ellenezte a kinevezésüket. A helyzetet még pikánsabbá teszi, hogy ezt a két kinevezést a részvények mindössze 0,02 százalékát birtokló aktivista befektetési alap, az Engine No. 1 érte el.

Aktivista befektetőkről jó ideje hallani már a vállalatok környékén, de leggyakrabban ez csak annyit jelentett, hogy egy részvényeseknek kedves cél, például a nagyobb osztalékok vagy a nagyobb visszavásárlási lehetőségekért küzdő gazdag befektetési alap vitte át akaratát az igazgatótanácson. Az Engine No. 1 célja viszont egész más volt: úgy látták, hogy a világ egyik legnagyobb olajtársasága nem tesz eleget a klímaváltozás következményeinek tompításáért, és változást akartak elérni.

Nem vették őket komolyan

Az Engine No. 1-et tavaly decemberben hozták létre, és a befektetési alap mindössze 40 millió dolláros részesedést vásárolt a világ egykor legértékesebbre taksált cégében. Az apró részesedés mellé viszont nagyon tudatosan megtervezett és profin kivitelezett kampány társult, így alig fél év alatt el alaposan fel tudták forgatni az Exxon működését: a szerdai, éves közgyűlésen elérték, hogy a vállalat vezetésének tiltakozása ellenére két olyan tagot is beszavazzanak az igazgatótanácsba, akik vállaltan a klímaváltozás miatt akarják átalakítani az olajcég működését és üzleti stratégiáját.

A Reuters összefoglaló cikkében ki is emeli, hogy már az is elvétve fordul elő, hogy egy 250 milliárd dollárosra becsült cégnek hasonló részvényesi lázadással kelljen szembenéznie, de az meg tényleg egészen ritka, hogy veszítsenek is. A lapnak nyilatkozó bennfentesek szerint számos körülmény együttállása kellett az Exxon vezetésének vereségéhez: az intézményi befektetők régóta elégedetlenek voltak azzal, ahogy a vállalat piaci riválisaihoz képest félvállról vette a klímaváltozást, és nem tettek eleget a zöld átmenet elősegítése érdekében sem. Az Exxon vezetése valószínűleg nem vette észre, hogy a befektetői oldalon mennyire fontossá vált a klímaváltozás kérdése, és az Engine No.1 ezt kihasználva győzhette meg például a jelentős részvénycsomaggal rendelkező kaliforniai és New York-i nyugdíjalapokat arról, hogy itt az ideje a változásnak.

Az elmúlt hónapok eseményeit követő források szerint az Exxon eleve későn reagált a szerveződő felkelésre, és amikor léptek, akkor is csak az osztalékokra leselkedő fenyegetésről beszéltek, és nem foglalkoztak a tágabb kontextussal, ahogy arra sem fordítottak figyelmet, hogy sok befektető eleve dühös volt a cégvezetésre: a 2020-as év rendkívül rosszul alakult a cég számára, a koronavírus-járvány miatt az Exxon 22 milliárd dolláros veszteséget termelt.

A járvány persze a legtöbb iparágat érzékenyen érintette, így önmagában ez még nem lett volna indok egy részvényes-lázadásra, de az eddigi elemzések szerint a vállalat vezetése nem mérte fel, hogy egy ilyen törékeny időszakban mennyivel könnyebb dolga lehet egy alternatívát felkínáló befektetői csoportnak.

Az Engine No. 1 pedig kihasználta ezt a helyzetet, és támadást indítottak: elkezdték megkeresni azokat a nagyobb befektetőket, akik olyan portfóliókat kezelnek, melyek szempontjából kiemelt jelentősége lehet a klímaváltozás kérdésének. A nagy nyugdíjalapok pont ilyenek, és a kaliforniai tanárok nyugdíjalapja, a CALsters már a kezdet kezdetén elköteleződött az ügy mellett.

Az Exxon válaszul kisebb módosításokkal próbálkozott, felvettek például egy fenntartható befektetésekkel foglalkozó szakértőt az igazgatótanácsba, illetve mérsékelték a kőolaj- és földgáz-feltárásokra irányuló programjuk mértékét is, de ez nem volt elég a lendület megtöréséhez: áprilisban az Engine No. 1 meggyőzte igazáról a 255 milliárd dolláros alapot kezelő New York-i állami nyugdíjalapot is. A Reuters összefoglalója szerint az Exxon ekkor már kezdte komolyabban venni a fenyegetést, de nem választottak jó taktikát: a részvényeseket azzal kezdték el rémisztgetni, hogy ha az Engine No. 1 terve megvalósul, az veszélybe sodorhatja a közeljövő osztalékkifizetéseit.

Csakhogy az olajárak esése és az Exxon növekvő eladósodása miatt sok elemző eleve azzal számolt, hogy nem lehet már sokáig fenntartani az elmúlt időszak osztalékszintjét, ezért ez a fenyegetés közel sem hangzott annyira vészjóslóan a részvényesek számára.

A viharfelhők csak sűrűsödtek a vállalat felett, amikor május közepén a befolyásos részvényeseknek tanácsot adó elemzőcég arra jutott, az Exxon-nak igazából nincs kész terve az energiaátmenetre, és az üzleti tervükben egyszerűen nincs érdemben belekalkulálva a klímaváltozás ténye. Ugyanebben az időszakban volt a vállalat vezérigazgatója, Darren Woods a CNBC gazdasági műsorának vendége, és piaci vélemények szerint szemmel láthatólag nem tudott érdemben válaszolni az imént említett kritikákkal kapcsolatos kérdésekre, ahogy arra sem, hogy rajta kívül miért nincs egyetlen tagja sem az Exxon igazgtatótanácsában, akinek lenne energetikai múltja.

Az igazi fordulatot aztán a világ legjelentősebb befektetője, a Blackrock átállása jelentette: a Blackrock az Engine No. 1 négy jelöltje közül hármat támogatott, és mint a szavazás után kiadott közleményükben írták, az Exxon az elmúlt 20 évben mindössze 10,4 milliárd dollárt fektetett alacsonyabb kibocsátást eredményező technológiákba, holott csak a 2020-as kiadásaik meghaladták a 20 milliárd dollárt.

Nem eszik olyan forrón a zöld átmenetet

Arról persze szó sincs, hogy a beszavazott két új igazgatósági tag harcos klímaaktivista lenne: Gregory Goff és Kaisa Hietala is az olajipar felől érkeznek, komoly vezetői múlt van a hátuk mögött, és az érkezésük igazából csak az Exxon eddigi működése szempontjából számít komolyabb változásnak. Az energetika világát zöld szempontból követő CleanTechnica is arra emlékeztetett cikkében, hogy ez a két ember nem fogja radikálisan átalakítani az Exxon működését.

De azzal együtt, hogy érdemes helyén kezelni a változás mértékét, a kinevezések elemzésük szerint alapvetően jó hírnek számít, hiszen az Exxon valamennyivel egész biztosan kevésbé lesz szennyező a jövőben, és minden bizonnyal nőni fog a vállalat ESG-befektetéseinek, azaz a zöld- és társadalmi kérdéseket is figyelembe vevő befektetéseknek az aránya.

A CleanTechnica szerint az Exxon igazgatótanácsában történteknek a szimbolikus jelentősége lehet majd nagy: az Engine No. 1 esete megmutatta a klímaügyben szerveződő aktivista alapoknak, hogy lehet keresnivalójuk az olaj- és szénipari óriások környékén is, és egyre több befektető van, aki tényleg foglalkozik a klíma kérdésével, ez pedig elősegítheti a zöld átmenet felgyorsítását.

A Financial Times is úgy értelmezte az eheti történéseket, mint a világos jelét annak, ahogy nő a nyomás a nagy olajtársaságokon, hogy tegyenek sokkal, de sokkal többet a klíma védelméért. A Nemzetközi Energia Ügynökség épp a múlt héten tette közzé friss előrejelzését arról, hogy mire van szükség a 2050-es zéró kibocsátás eléréséhez, és ebben hangsúlyozták, hogy ha ezt el akarjuk érni, akkor többé nem szabad több új olaj és gáz alapú projekteket finanszírozni.

A New York-i állami nyugdíjalap igazgatója, Liz Gordon arról beszélt a lapnak, hogy ma már politikusok, üzleti vezetők és a befektetők is elvárják, hogy a vállalatok kezeljék a klímaváltozás kérdését, míg a szintén az Exxon vezetésének akaratával szemben szavazó kaliforniai tanári nyugdíjalap portfóliómenedzsere, Aeisha Mastagni arról beszélt, hogy történeti szavazás zajlott, és szerinte messze hamarosan messze nem ez lesz majd az egyetlen eset, amikor az energiaátmenetre fókuszáló tagok jelennek majd meg amerikai cégek igazgatótanácsában.

A szerdai közgyűlésen Woods maradhatott az Exxon vezérigazgatója, ugyanakkor a Financial Times kérdésére ő is elismerte, hogy vereséget szenvedtek: mint fogalmazott, a részvényesek megüzenték, hogy azt szeretnék, ha az Exxon növelné az erőfeszítéseit e téren, és készen állnak arra, hogy ezt megtegyék.

A bíróságok is beszállnak

Az elemzések nagy jelentőséget tulajdonítanak a holland bíróság döntésének is, melyben kimondták, hogy a Shellnek a tervezetthez képest nagyobb mértékben kell csökkentenie a kibocsátását. Az angol-holland olajtársaság fellebbezett az ítélet ellen, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy állam bírósága mondaná meg egy multinacionális nagyvállalatnak, hogy a klímavédelem miatt hogyan végezze tevékenységét és hogyan állítsa össze üzleti tervét. És a London School of Economics klímaelemzője, Joana Setzer szerint a holland bíróság ítéletében nemcsak a Shell, hanem általában az összes energiaipari szereplő esetében mondta ki, hogy vissza kell szorítaniuk az olaj- és földgázfeltárásokat és csökkenteniük kell a károsanyag-kibocsátásukat, épp ezért sokan további klímaügyi perekre számítanak.

A szerdai három döntésről mondta azt a Financial Timesnak Andrew Logan klímaügyi befektetési elemző, hogy szerinte elképzelhető, hogy a jövőből visszatekintve azt fogjuk látni, hogy ez volt az a nap, amikor minden megváltozott. Míg az Egyesült Államok egyik legismertebb klímaaktivistája és klímaügyi írója, Bill McKibben arról írt hírlevelében, hogy a fosszilis ipar számára ez lehetett a legkatasztrofálisabb nap valaha. Ha olyan alacsonyan akarjuk tartani a hőmérsékletet, hogy a civilizációnk életben maradhasson, akkor a kőolajat és a földgázt a felszín alatt kell hagyni: ez radikális dolognak hangzott még egy évtizeddel ezelőtt is, most viszont úgy hangzik, mint a törvény, írta erről McKibben.

Abban a legtöbb elemző egyetért, hogy ezek a történések önmagukban még nem térítik le a bolygó klímáját az emberiség számára igen súlyos következményekkel járó melegedési pályáról, és a klímaváltozás elleni érdemi fellépés során más tényezőkre, például Kína aktív részvételére is szükség lesz. Ugyanakkor azt megmutatták, hogy valami tényleg megváltozott a nyugati társadalmakban, és időnként már piaci szereplők, például nagyobb befektetők is hajlandóak kalkulálni a hosszabb távú, környezeti szempontokkal.

Felső kép: Assaad al-Niyazi/AFP

Nagyon sokat lehetett hallani arról az elmúlt években, hogy mennyire súlyos munkakörülmények uralkodnak az Amazon észak-amerikai telephelyein: eszméletlenül túlhajszolt, mindenféle eszközökkel folyamatosan megfigyelt, mosdóba se kiengedett munkásokról szóltak ezek a beszámolók, és a rettenetes körülmények egy ideje már az amerikai politikai közbeszédbe is beszivárogtak.

Vélhetően ezért is gondolhatták úgy a világ egyik leggazdagabb embere, Jeff Bezos cégénél, hogy ideje javítani a munkahelyi körülményeken. Elindították a WorkingWell nevű programot, ami során fizikai és mentális kikapcsolódási és feltöltődési lehetőségeket kínálnak az alkalmazottaknak. A vállalat sajtóközleménye szerint a cél, hogy az Amazon dolgozói feltöltődhessenek e lehetőségeknek köszönhetően.

Ennek a kezdeményezésnek az egyik eleme viszont olyan, mintha egy paródiából vagy egy Black Mirror-epizódból rángatták volna elő: a ZenBooth, azaz ZenFülke nevű apró fülke elvileg a lelki megújulást segítené elő, de nem meglepő módon a bejelentését követő pár órában már rengeteg kritikát és gúnyolódást kapott érte a cég. A ZenBooth-ban elvileg az elfáradt Amazon-alkalmazottak célzott meditációs videókat, pozitív megerősítéseket tartalmazó üzeneteket, nyugtató tájakat nézhetnének videón.

Az Amazon szerdán rakott ki Twitterre egy videót a fülkéről, amit azóta töröltek, de látszott, hogy az apró fülke a raktár közepére lehelyezve állt, belül pedig egy monitor, pár növény, egy kis ventilátor, illetve az ég kékjét imitáló fények várták a látogatókat.

A fülkék megtervezésében részt vevő Amazon-alkalmazott, Leila Brown a Gizmodo cikke szerint arról beszélt, hogy ez az eszköz része az Amazon mentális egészségre fókuszáló AmaZen kezdeményezésének, és egy olyan csendes helyet akartak létrehozni, ahol az emberek a saját mentális és érzelmi jóllétükre fókuszálhatnak. De cél az is, hogy az emberek itt feltölthessék a „belső elemeiket”.

A Gizmodo kereste az Amazont, hogy hány ilyen fülkét állítanak fel, de nem kaptak választ. Ahogy arra sem válaszoltak, hogy miért vették le a posztot, de ez vélhetően összefügg azzal, hogy az interneten mindenki egyöntetűen gyűlölte az ötletet.

A miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában kitért arra is, hogy a járványnak milyen gazdasági következményei vannak. Itt szúrta közbe azt a mondatot, amit talán külön is érdemes idéznünk:

„Azért megviselt bennünket. Nem csak a vállalkozásokat, hanem bennünket, munkavállalókat is, akik bérből és fizetésből élünk, én is közéjük tartozom.”

Nem meglepő módon Orbán mondatát felfedezték maguknak az ellenzéki politikusok is: Dobrev Klára szerint a miniszterelnök gyakorlatilag gúnyolódott a magyarok többségén, míg Jakab Péter arról írt, hogy a bérből és fizetésből élőket valóban megviselte a válság, de a tolvajokat nem, és Orbán legszűkebb köre a válság alatt is 800 milliárddal lett gazdagabb.

Kapcsolódik a mai interjúhoz a Magyar Jeti legutóbbi adása is, melyben arról volt szó, hogy Magyarországon nincsenek oligarchák, Magyarországon Orbán Viktor van:

A reakciók alapján nem a tervek szerint sült el a spanyol posta kezdeményezése: a héten jelentették be, hogy az emberi bőrszínek árnyalatait bemutató bélyegsorozatot vezetnek be, hogy így küzdjenek a rasszizmus ellen. Csakhogy a bélyegek közül pont a fehér bőrt ábrázoló bélyeg lett a legdrágább, és sokak szerint így nem annyira ment át a posta antirasszista üzenete.

Pedig a posta közleménye szerint direkt számolt ezzel a különbséggel: az állami vállalat ugyanis azzal akarta felhívni a figyelmet a rasszizmus okozta társadalmi egyenlőtlenségekre, hogy minél sötétebb a szín a bélyegen, annál kevesebb az értéke. A fekete bélyeget már 70 eurócentért, míg a legfehérebbet 1,60 euróért lehet megvásárolni a posta online boltjában.

A kampány kritikusai szerint viszont a kezdeményezés érzéketlen, és nincs tekintettel arra sem, hogy a nagy spanyol vállalatok mennyire nem sokszínűek. A Spanyolországban tapasztalható rasszizmusról nemrég könyvet író Moha Gerehou arról beszélt a Washington Postnak, hogy a posta szándéka jó volt, de nem véletlen, hogy a jó szándék ellenére végül mégis egy rasszista üzenetet sikerült továbbítaniuk. Szerinte ugyanis ezeket a kampányokat jellemzően fehér emberek tervezik az országban, mivel a nagy állami vállalatoknál nem is nagyon találni másmilyen háttérből érkező munkavállalókat.

Twitter-oldalán a posta megerősítette, hogy fel akarták hívni a figyelmet arra az igazságtalan és fájdalmas valóságra, aminek nem kéne léteznie az országban. A posta a rasszizmus ellen küzdő civil szervezeteket tömörítő SOS Raciscmo nevű mozgalommal működött együtt. Ők is úgy látják, hogy a posta kampányának célja az volt, hogy a bőrszínalapú diszkrimináció kérdését láthatóvá tegyék.

A spanyol posta amúgy az elmúlt években többször is kiállt társadalmi ügyek mellett, tavaly például a Pride hónapjára jöttek ki szivárványos bélyeggel, míg 2019-ben a környezetvédő fiatalokat biztosították támogatásukról.

A német egészségügyi minisztérium által bemutatott tervek alapján kaphatnának koronavírus elleni védőoltást a 12 éves, illetve annál idősebb fiatalok, írja a Deutsche Welle.

Miután a német felnőtt lakosság több mint 40 százaléka megkapta már legalább az első oltását, a hatóságok elkezdtek foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy hogyan történjen a gyerekek beoltása. Angela Merkel kancellár csütörtökön találkozott a 16 tartomány vezetőivel, és abban állapodtak meg, hogy a végső döntést csak akkor hozzák meg, ha az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyja a BioNTech-Pfizer vakcina használatát a 12-15 éves korosztály esetében. A döntés várhatóan hamarosan megszületik, és a szakértők arra számítanak, hogy az EMA zöld utat ad majd a vakcinának.

Ha az EMA valóban engedélyezi a korosztályi használatot, akkor a fiatalok oltása akár már június 7-én megkezdődhet.

Németországban is folyamatosan javulnak a járványadatok, a fokozatos újranyitás is megindult, például megnyithattak már az éttermek teraszai, de a diákok döntő többsége még mindig online oktatásban vesz rész, és emiatt egyre több kritika éri a kormányt. A cél a fiatalok oltásával az is lehet, hogy szeptembertől ne lehessen akadálya a hagyományos oktatásba való visszatérésnek.

Az RTL Klub Híradója számolt be arról, hogy információik szerint kedden a tiszalúci általános iskolában az egyik kislány italába fertőtlenítőszert kevert három negyedikes diáktársa.

A Híradó úgy tudja, hogy a 10 év körüli gyerekek korábban összevesztek valamin, ezután történt meg az eset. Az iskola igazgatója nem kívánt nyilatkozni a csatornának, csak annyit közölt velük, hogy a mérgezés nem történt meg. A rendőrség ugyanakkor megerősítette, hogy vizsgálják az esetet, feljelentés-kiegészítést rendeltek el, azt gyanítják, hogy a három diák valamilyen fertőtlenítőszert permetezhetett a lány italába.

A lányt kórházba szállították, de szerencsére nem lett komolyabb baja, már otthon lábadozik.

Bűnösnek találta, és 8-tól 53 évig terjedő szabadságvesztésre ítélte a spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön a 2017-ben Katalóniában elkövetett gázolásos terrormerényletek három vádlottját.

Az ítélet szerint a vádlottak nem vettek részt közvetlenül a 16 halálos áldozatot követelő és több mint 150 embert megsebesítő dzsihadista támadások elkövetésében Barcelonában és Cambrilsban, de közreműködtek előkészítésükben.

A többi közt terrorista szervezethez tartozás, robbanószerek készítése, tárolása, birtoklása miatt 53 év börtönt kapott Mohamed Húli Smelá és 46 évet Drissz Ukabir, a bíróság mindkettejük esetében növelte a vádhatóság által kért büntetést.

Mohamed Húli Smelá feltűnt azon a bírósági tárgyalás során bizonyítékként bemutatott videófelvételen, amelyen terroristák robbanóeszközöket készítenek és fenyegető megjegyzéseket tesznek. A bombagyár helyszínéül szolgáló alcanári lakás véletlenül felrobbant, a balesetnek Húli Smelá volt az egyetlen túlélője.

A férfi a tavaly novembertől idén februárig tartó perben nem tett vallomást a bíróságon, de korábban a hatóságoknak elismerte közreműködését a támadások előkészítésében, és megbánást tanúsított.

Drissz Ukabir volt az, aki kibérelte a furgont, amellyel elkövették a tömeges gázolást Barcelona belvárosában. A férfi a per során állította: nem tudott a tervezett akcióról, és fiatalkorú testvére kérésére bérelte a járművet egy költözéshez.

A harmadik vádlottra, Szajíd Ben Iazzára 8 év börtönt szabtak ki a bírák terrorszervezettel való együttműködés bűncselekménye miatt. Az ő irataival vásároltak robbanószerek készítésére alkalmas eszközöket a terroristák, akiknek egy furgont is kölcsönadott. A férfi a per során ártatlannak vallotta magát.

A terrorista sejt jóval nagyobb pusztításra készült annál, mint amekkorát végül elért. Robbanószerekkel megpakolt furgonnal akarták megtámadni a barcelonai Sagrada Familia bazilikát és a párizsi Eiffel-tornyot, támadást terveztek az FC Barcelona futballcsapat stadionja ellen, valamint a barcelonai Razzmataz diszkó is célpontjaik között volt.

A hatóságok szerint a csoport eredeti elképzeléseit az alcanári házrobbanás húzta keresztül, és ezután döntöttek a gázolásos merényletek mellett. A katalán rendőrség lelőtte a támadásokban résztvevő terroristákat. Később az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet jelentkezett a merényletek elkövetőjeként. (MTI, BBC)

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett friss adatai szerint eddig több mint 140 ezer magyar állampolgár folyamodott letelepedett státuszért a brit hatóságokhoz. A tárca bevándorlási államtitkára felhívta a Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárok figyelmét arra, hogy közeleg a letelepedési kérelmek benyújtásának határideje, írja az MTI.

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése után kezdődött átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státuszért - kell folyamodniuk.

A brit belügyminisztérium csütörtökön ismertetett idei első, részletes negyedéves összesítése szerint ezt a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül március 31-ig 5,3 millióan megtették.

A tájékoztatáshoz fűzött, országokra lebontott lista élén a lengyelek és a románok állnak 975 180, illetve 918 270 letelepedési folyamodvánnyal.

A felső ötös mezőnyben szerepelnek az olaszok 500 550, a portugálok 376 440, és a spanyolok 320 850 benyújtott letelepedési kérelemmel.

A szaktárca adatismertetése szerint ennek az öt országnak az állampolgárai adták be az idei első negyedév végéig beterjesztett összes letelepedési folyamodvány 58 százalékát.

A legnagyobb EU-tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül a franciák 206 910, a németek 145 420 tartós letelepedési kérvényt nyújtottak be.
A belügyminisztérium statisztikája szerint a magyarok a középmezőnyben járnak 140 460 benyújtott letelepedési kérelemmel.

A magyarok közül a legtöbben, 125 580-an Angliában adták be a tartós letelepedésre szóló folyamodványt.

A brit hatóságok március 31-ig 4 977 740 folyamodványt bíráltak el, és a beadott kérvények alig 3 százalékának esetében nem született kedvező döntés valamilyen okból.

Az elbírált folyamodványok 53 százalékában a kérelmezők végleges, az esetek 44 százalékában előzetes letelepedett státust kaptak.

Ez utóbbit azok kaphatják, akik 2020. december 31. előtt érkeztek letelepedési szándékkal, de a benyújtás idején még nem töltöttek el öt évet életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Ők is megvárhatják az öt év leteltét, és utána megkapják a végleges tartózkodási engedélyt. Az addig eltelő időszakban őket is maradéktalanul megilletik megszerzett jogosultságaik.

Akik 2020. december 31-én már életvitelszerűen Nagy-Britanniában tartózkodtak, idén június 30-ig nyújthatják be a letelepedett státusra szóló kérvényüket.

Az orosz gázipari óriás, a Gazprom bemutatta azokat az építészeti terveket, melyek a világ második legmagasabb felhőkarcolójához készültek. A vállalat Szentpétervár szélén szeretné felhúzni a 703 méter magasra megálmodott Lahta Centr 2 nevű épületet.

A Moscow Times cikke szerint a 703 nem véletlenül jött ki: 1703-ban alapították meg hivatalosan Szentpétervár városát.

A Gazprom Lahta Centr nevű épülete a maga 462 méterével 2018-ban lett kész Szentpétervár külvárosában, ez lett Oroszország és Európa legmagasabb épülete. A tervek szerint amint végeznek a belsőépítészeti munkákkal, ez lehet majd a vállalat székhelye.

A most bemutatott tervek alapján az új épületnél csak a Dubajban található 828 méteres Burdzs Kalifa lenne magasabb, de a Gazprom közleménye szerint az ő épületükben lenne a világ legmagasabb kilátó pontja, 590 méter magasan. (A dubaji épület legmagasabb látogatható kilátója 555 méter magasan fekszik.)

A felhőkarcoló tervét a Gazprom a szentpétervári vezetésnek mutatta be, amikor a városfejlesztési tervekről volt szó, de arról egyelőre nem tudni, hogy mikor kezdődhetne el az építkezés.

Az ankarai főügyészség körözést adott ki Sedat Peker török maffiafőnök ellen, aki komoly vádakkal illette Recep Tayyip Erdogan államfő környezetét - közölte csütörtökön az Anadolu állami hírügynökség.

Az Anadolu úgy tudja, hogy a letartóztatási parancsot még szerdán adták ki Pekerrel szemben, aki ellen már 2019 óta nyomozás folyik bűnszervezet vezetésének gyanújával. A török hatóságok áprilisban razziáztak Peker bandájánál, aminek során házkutatást is tartottak a maffiavezér isztambuli otthonában.

Peker, aki jelenleg feltehetően Dubajban tartózkodik, az utóbbi hetekben több felvételt is közzétett a YouTube-on, amelyekben politikailag kényes vádakat fogalmazott meg a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) egyes tagjaival szemben. Azt állítja, hogy a politikusok drogkereskedelemben, korrupcióban és eddig megoldatlan gyilkossági ügyekben érintettek. A többi között bűnszervezet alapítása miatt büntetett előéletű Peker ugyanakkor nem szolgált eddig bizonyítékokkal.

A maffiafőnök a többi között Süleyman Soylu belügyminisztert és Binali Yildirim volt kormányfő fiát gyanúsította meg. Az érintettek tagadták az ellenük felhozott vádakat.

Erdogan sokáig nem nyilatkozott a Peker-ügyben, bár a botrány egyre terebélyesedett Törökországban. Szerdán az államfő végül kiállt Soylu és Yildirim mellett, kijelentve, hogy a maffiafőnök több millió alkalommal lehívott videói Törökország elleni támadásnak minősülnek.

Peker egykor Erdogant támogatta a újraválasztási kampányában. Az államfő ellen a maffiafőnök eddig nem fogalmazott meg vádakat. Sokan úgy tartják, hogy a Peker által közzétett videók hátterében belpolitikai hatalmi harcok állhatnak. (MTI)

A Magyar Nemzet „információi” szerint a magyar állam többségi tulajdont kíván szerezni a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető cégben. A kormánylap arról ír, hogy tárgyalások indulhatnak a tranzakcióról, és a cél az, hogy „a hazai közlekedési infrastruktúra egyik legfontosabb, a gazdaságfejlesztés és a turizmus szempontjából is stratégiai jelentőségű eleme újból magyar kézbe kerüljön”.

Évek óta hallani arról, hogy a NER szeretné megszerezni a repteret, tavaly októberben a Bloomberg írta meg, hogy egy magyar konzorcium tehet vételi ajánlatot, és akkor Jellinek Dániel, az Indotek Group vezetője megerősítette, hogy valóban zajlanak tárgyalások, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az általuk vezetett konzorcium kizárólag politikai kapcsolódással semmilyen formában nem rendelkező, professzionális szereplőkből áll.

A repülőtér üzemeltetése a Gyurcsány-kormány alatt, 2005 decemberében került a brit BAA International Ltd.-hez, ami a 75 éves időtartamra szóló koncesszióért és a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadáért 464,5 milliárd forintot fizetett. Másfél évvel később a pakettet eladta a Hochtief építőipari csoport reptér-üzemeltetéssel foglalkozó részlegének, és három pénzügyi partnerének. Bár a Fidesz kritizálta Gyurcsányék privatizációját, a második Orbán-kormány 2011-ben eladta a Budapest Airport Zrt. maradék állami tulajdonban maradt 25 százalékát is 36,6 milliárd forintért. A Magyar Nemzet ezt most azzal magyarázza, hogy a vagyon további leértékelődésének elkerülése miatt döntött erről a kormány 2011-ben.

A koronavírus-járvány a világ összes repülőterét megviselte, drasztikusan visszaesett a budapesti reptér forgalma is, és a Fidesz házi lapja szerint „az üzemeltető jelenlegi tulajdonosai között a szakmai befektető mellett profitorientált befektetési és nyugdíjalapok is megtalálhatók, amelyek a jelenlegi helyzetben nyitottak lehetnek az értékesítésre”. Tavaly novemberben amúgy a Bloomberg írt arról, hogy a kormány akadályozta meg, hogy a Budapest Airport életmentő pénzügyi mentőcsomaghoz jusson.

A Magyar Nemzet most annyit ír még, hogy „iparági forrásokból” úgy értesültek,

a többségi tulajdon megszerzésének előkészítése Palkovics László, az innovációs tárca vezetőjének a feladata lehet.

A lapnak Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője azt mondta még el, korántsem mindegy, hogy hazai vagy külföldi magánkézben van Magyarország légi közlekedési központja, nem mindegy, hogy a profit az országban marad, vagy külföldre kerül.

A Facebook többé nem tiltja a felületén, hogy valaki azt állítsa, hogy a koronavírust emberek hozták létre, és úgy szabadult ki egy laborból. A közösségi oldal közleménye szerint a döntést azután hozták meg, hogy a napokban ismét vita tárgya lett a vírus eredete, írja a Guardian.

A közelmúltban több amerikai kutató is jelezte, hogy érdemes lenne vizsgálni a vírus mesterséges eredetéről szóló feltételezéseket, Joe Biden pedig szerdán arra kérte a CIA-t, hogy pörgessék fel a vírus eredetével kapcsolatos vizsgálatokat. Ezt csütörtökön Peking politikai manipulációként utasította vissza.

Mindenesetre a kirobbant viták miatt a Facebook felülvizsgálta februári döntését, amikor kitiltották felületükről az emberi eredetről szóló posztokat. Akkor a WHO-val, illetve szakértőkkel folytatott konzultációkra hivatkozva tiltottak ki több járványszkeptikus, oltásellenes véleményt is. A jelenleg is zajló vizsgálatok miatt, illetve azért, mert a vírus eredete ismét téma lett az egészségügyi szakértők körében is, többé nem szedik le a kapcsolódó bejegyzéseket és kommenteket. Ugyanakkor ez a jövőben ismét változhat, attól függően, hogy mire jutnak a szakértők.

A napokban a Wall Street Journal írt arról, hogy amerikai hírszerzési források szerint létezik olyan bizonyíték, ami a vuhani laborból kiszökő vírusra utal. A lap cikke szerint 2019 novemberében a Vuhan városában lévő virológiai labor három munkatársát kezelték influenza-szerű tünetekkel. Ugyanakkor voltak, akik kritikával illették a cikket, mivel közvetett bizonyítékokra és spekulációra épít.

A Facebook szerdán közölte azt is, hogy továbbra is eltökéltek abban, hogy kiszorítsák a vírussal kapcsolatos téves és hamis információkat a felületükről, és épp ezért szigorítottak is az irányelveken: azoknak a felhasználóknak, akik többször álhírnek minősített posztokat osztanak meg, minden posztjukat el fogja rejteni a Facebook algoritmusa, akkor is, ha van köztük olyan, amit nem minősítettek hamisnak. Azok a felhasználók pedig, akik egy többször is hamis információkat közlő oldalt követnek, értesítést fognak erről kapni. A szabályok nemcsak a koronavírusra, hanem általában minden kamuhírre vonatkoznak.

Az amerikai techipar egyik felkapott területe lett az emberi öregedés lelassítása, rengeteg tőke áramlik a különféle fejlesztésekbe, melyek a legkülönfélébb módokon igyekeznek meghosszabbítani az emberi életet. Ugyanakkor hiába a lelkesedés, ez még mindig egy elég vitatott területnek számít, sokszor nehéz kísérletekhez alanyokat találni, illetve meggyőzni a befektetőket és a közvéleményt a sikerekről.

A Bloomberg cikke szerint ezeket a problémákat hidalná át a Cellular Longevity nevű startup tulajdonosa, Celina Halioua, aki a kutyák életciklusának meghosszabbítására törekszik. A vállalata emellett azt is szeretné elérni, ha a kutyák a kései éveik során is aktívak maradnának. Halioua abban bízik, hogy mivel kutyák számára fejlesztenek termékeket, mind a vásárlók, mind a hatóságok megengedőbbek lesznek a cégével szemben, mintha ugyanezt kínálnák emberek számára.

Halioua szerint a kutyák tökéletes alanyt jelentenek, hiszen az emberek mellett alakultak ki, és közös környezeten is osztozunk. Ráadásul ahogy idősödnek, náluk is megjelennek a korral járó betegségek, mint az embernél. Loyal névre keresztelt kutyamárkája mögé már 11 millió dollárt tudott behúzni, és a terve szerint 2022 elején elkezdenék a kísérleteket két nem megnevezett öregedést lassító területen.

A Bloomberg cikke szerint a legfőbb gátja az öregedést lassító gyógyszerek és terápiák kifejlesztésének, hogy az emberek túl sokáig élnek (!), és a gyógyszergyártók nem szívesen fektetnek olyan kutatásokba, melyek eredményét csak évtizedek után lehetne mérni. Emellett a gyógyszerészeti hatóságok is jobban kedvelik az olyan eszközöket, melyek egy-egy betegséget vagy tünetet kezelnek, és nem egy olyan általános problémára vonatkoznak, mint az öregedés. Emiatt számos ígéretes öregedéslassító hatóanyag sosem jut el az embereken végzett klinikai teszt fázisáig.

A cikk szerint egyáltalán nem új ötlet, hogy ezeket a lehetőségeket kutyákon teszteljék: az Egyesült Államokban az elmúlt években közel 30 ezer kutyatulajdonos regisztrálta kutyáját a Dog Aging Project nevű tudományos kezdeményezésbe, melyben azt vizsgálják, hogy a kutyák öregedését mennyire befolyásolják a genetikai, illetve a környezeti tényezők. Emellett mintegy 200 középkorú kutya szirolimuszt tartalmazó készítményt kap, amit az embereknél a szervátültetések után az új szerv kilökése ellen, illetve egyes rákfajták megjelenésekor alkalmaznak. A lapnak nyilatkozott a washingtoni egyetem kutatója, Matt Kaeberlein, aki egyben a Loyal projekt társigazgatója. Szerinte ez a szer gyakorlatilag minden általuk vizsgált szövetben lassítja, illetve visszafordítja az öregedést.

Hatékonysága ellenére a szirolimuszt tartalmazó gyógyszereknek rossz a híre az orvosok körében, ugyanis a szervátültetésen átesett pácienseknél számos mellékhatást okozhat. De Kaeberlein szerint ez azért van, mert a műtéten átesett betegeknek jóval nagyobb dózisra van szükségük, ugyanakkor mivel a kutyák jóval kisebb mennyiségben fognak kapni a hatóanyagból, arra számít, hogy kevesebb mellékhatással találkoznak majd.

Kutatások során már az is kiderült, hogy különféle terápiás módszerekkel, például a bevitt kalóriák korlátozásával akár két évvel is meg lehet hosszabbítani egy kutya életét, és késleltetni lehet a különféle időskori betegségek, például a rák- vagy a csontbetegségek kialakulását. A projektben részt vevő kutatók abban bíznak, hogy a többféle ismert terápiás módszer összekötésével, illetve a hatóanyagok alkalmazásával akár 50-60 százalékkal is tudják majd növelni a kutyák élethosszát.

A Bloomberg ír arról is, hogy a mindössze 26 éves Halioua a doktoriját csinálta éppen az Oxford Egyetemen, amikor úgy döntött, hogy otthagyja a génterápiás kutatásokat, és 2019-ben csatlakozott egy befektetési alaphoz San Franciscóban, ami az emberi élethossz hosszabbításával foglalkozik. Az itt eltöltött évek után állt elő saját startup-ötletével, ami a kutyák felől kerülné meg a cikk elején már említett problémákat. Abban bíznak, hogy már 2024-re megkaphatják a szükséges engedélyeket a kutyaterápiák elkezdésére. Ehhez már most keresik a gazdákat, akik szívesen beneveznék kutyájukat a programba.

Halioua maga nem szívesen mond konkrétumokat azzal kapcsolatban, hogy szerinte mennyivel fognak tovább élni a programban részt vevő kutyák, és egyelőre a program árát sem árulta el, csupán annyit közölt, hogy megfizethető, de nem nagyon olcsó szolgáltatásban gondolkodnak, ami majd az idő előrehaladtával olcsóbbá válhat. Beszélt a lapnak arról is, hogy a cél továbbra is az, hogy egyszer majd emberek számára is kínáljanak termékeket, de ehhez szemléletváltásra lesz szükség. És ugyan több száz egér életét hosszabbították már meg laboratóriumokban, ez senkit nem érdekelt, hiszen egerekről van szó. Most viszont, amikor olyan állatokkal fognak dolgozni, amik érdeklik az embereket, arra számít, hogy sokak hozzáállása megváltozhat majd.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa csütörtökön úgy döntött, hogy nemzetközi vizsgálatot indít a megszállt palesztin területeken és Izraelben április óta elkövetett emberi jogi bűncselekmények ügyében.

Az erről szóló határozatot 24 támogató, 9 ellenző és 14 tartózkodó szavazat mellett fogadták el a tanács rendkívüli ülésén, amelyet Pakisztán és a Palesztin Hatóság kérésére hívtak össze.

A nap során korábban Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa arról beszélt, hogy az izraeli hadsereg háborús bűncselekményeket követhetett el a Gázai övezet elleni legutóbbi támadásaival, amelyek miatt legalább 242 ember vesztette életét, és mintegy 74 ezren kényszerültek elmenekülni otthonaikból .

Bachelet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az izraeli-palesztin konfliktus miatt összehívott rendkívüli ülésén szólalt fel. Szerinte ezek a támadások "kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy Izrael betartja-e a megkülönböztetés és arányosság elvét a nemzetközi humanitárius jog értelmében". Ha bebizonyosodik, hogy ezeket a támadásokat válogatás nélkül és aránytalanul hajtották végre, akkor azok "háborús bűncselekményeknek minősülhetnek" - mondta.

A Gázai övezetet uraló Hamász palesztin radikális iszlamista mozgalom által kezdett támadásokra - amelyek miatt legalább 10 ember vesztette életét Izraelben - válaszul végrehajtott izraeli támadások nagymértékű pusztítást vittek véghez a polgári létesítmények, köztük lakhelyek, orvosi központok, humanitárius szervezetek és médiumok irodái körében - hangsúlyozta Bachelet. "Bár Izrael arra hivatkozik, hogy ezeknek az épületeknek a nagy részében fegyveres csoportok tartózkodtak, vagy katonai célokra használták őket, nem kaptunk még bizonyítékokat erre vonatkozóan" - mondta.

Az ENSZ-főbiztos bírálta a Hamász által alkalmazott taktikákat is, köztük azt, hogy sűrűn lakott polgári területeken helyeztek el katonai eszközöket, és rakétákat lőttek ki belőlük. "Ezeket a rakétákat anélkül lőtték ki, hogy különbséget tettek volna katonai és civil objektumok között, ami a nemzetközi humanitárius jog egyértelmű megsértésének minősül" - jelentette ki. "Mindazonáltal az egyik fél tettei nem mentik fel a másikat a nemzetközi jogi kötelezettségei alól" - tette hozzá.

Bachelet összevetette az izraeli és palesztin civilek helyzetét, jelezve, hogy miközben az előbbiek rendelkeznek a "Vaskupola védelmi rendszerrel és professzionális katonai erőkkel az önvédelemhez, a palesztinok nem rendelkeznek védelemmel a világ egyik legsűrűbben lakott térsége elleni légicsapásokkal szemben". A 14 éve érvényben lévő szárazföldi, légi és tengeri blokád miatt pedig nincs hová menekülniük - tette hozzá.
Az ENSZ-főbiztos üdvözölte a május 21-i tűzszünetet, mindazonáltal felhívta a figyelmet, hogy amíg nem kezelik a konfliktus gyökeréből eredő problémákat, "csak idő kérdése az újabb erőszakhullám".

Meirav Eilon Sahar, Izrael állandó genfi ENSZ-képviselője az ülésen felszólalva úgy fogalmazott: a Hamász minden egyes rakétája "háborús bűncselekménynek" minősül.

Rijád al-Máliki palesztin külügyminiszter pedig arra kérte a tanácsot, hogy vizsgálják ki "az illegális izraeli megszállást a palesztin területen, azt a 'gyarmati rendszert'", amely szerinte a térségbeli erőszak forrása.

Az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) határozattervezetet nyújtott be, amelynek elfogadása esetén állandó bizottságot állítanának fel a jogsértések jelentésére Izraelben, a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Izrael azzal vádolja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy elfogult vele szemben, és rendszeresen visszautasítja az együttműködést nyomozóival. (MTI, Reuters)

Az ausztrál szövetségi bíróság ítélete szerint az ország környezetvédelmi minisztere, Sussan Ley kötelessége, hogy megvédje a fiatalokat a klímaválságtól, írja a Guardian.

Ausztráliában 18 fiatal diák, illetve egy idős apáca kérte a bíróságot, hogy avatkozzon közbe, és akadályozza meg, hogy Lay miniszter jóváhagyja a Whitehaven Coal nevű szénipari vállalat tervét egy meglévő bányájuk bővítésére. A kereset szerint a miniszternek kötelessége, hogy amennyire csak lehetősége van rá, megvédje az ország fiataljait a klímaváltozás fenyegető következményeitől.

És Mordecai Bromberg bíró úgy találta, hogy a miniszternek valóban kötelessége, hogy ne hozzon olyan döntést, ami a jövőben ártalmas lehet a fiatalokra. Ugyanakkor a bíró egyelőre nem rendelt el végzést a bányabővítéssel kapcsolatban, mivel arról nem volt meggyőződve arról, hogy a miniszter ezzel megszegné a törődésre vonatkozó kötelezettségét.

Ezzel együtt a gyerekeket képviselő ügyvéd, David Barnden történelmi és csodálatos döntésnek nevezte az ítéletet, melynek potenciálisan jelentős következményei lehetnek. Az ügyvéd szerint ugyanis a bíróság kimondta, hogy a miniszternek kötelessége a fiatalokkal, illetve a sérülékeny emberekkel való törődés, és hogy nem hozhat olyan döntéseket, melyek ártanának nekik. Mint fogalmazott, ez az első alkalom, hogy a bíróság ezt a fajta kötelezettséget kimondta valahol a világban.

Az ügyvéd elmondása szerint Bromberg bíró jelezte, hogy további információkat fog bekérni, mielőtt döntene abban, hogy a miniszter kötelezettségének megszegését jelentené-e a bányabővítés engedélyezése.

A Guardian megjegyzi, hogy az ítéletet egész másképp értékelte a szénipari vállalat: a Whitehaven Coal a tőzsde honlapjára feltöltött közleményében egyetlen szót sem írt a bíró törődéssel kapcsolatos kötelezettségről szóló ítéletéről, ugyanakkor azt üdvözölték, hogy a bíróság nem adott helyt a tinédzserek kérésének, és nem tiltotta le a minisztert a bővítésről szóló döntésről.

Közleményük szerint a keresetnek nem volt jogi alapja, és továbbra is arra számítanak, hogy meg fogják kapni a bővítéshez szükséges engedélyeket.

A beadványt benyújtó fiatalok részéről a 17 éves Ava Princi beszélt arról, hogy izgalmas és igazán felszabadító volt, ahogy a bíróság kimondta, hogy a miniszternek törődnie kell a fiatalabb generációk jövőjével. Mint fogalmazott, az ő és az ország összes többi fiataljának jövője is azon múlik, hogy Ausztrália hátrahagyja-e a fosszilis energetikai projekteket, és csatlakoznak-e azokhoz az országokhoz, melyek érdemi lépéseket tesznek a klíma védelméért. De hangsúlyozta azt is, hogy az ügynek még nincs vége, hiszen a bíróság nem rendelt el végzést.

Ley miniszter szóvivője arról beszélt a nap folyamán, hogy a kormány meg fogja vitatni az ítéletet, és később közlik majd az álláspontjukat.

A tinédzserek csoportját a 16 éves Anj Sharma vezeti, de támogatja ügyüket egy 86 éves apáca, Brigid Arthur nővér is. A per során elhangzott, hogy ha engedélyezné a kormány a bánya bővítését, az további 100 millió tonnányi széndioxid-kibocsátáshoz vezethetne, ami nagyjából az ötöde annak, amit Ausztrália egy év alatt kibocsát.

Az ítélet kihirdetése során Bromberg bíró hangsúlyozta, hogy a benyújtott bizonyítékok alapján lehet arról beszélni, hogy a globális felmelegedés okozta károk katasztrofálisak lehetnek a fiatalok számára.

A cikk kitér arra is, hogy a jövőben több hasonló ügy is a bíróságok elé fog kerülni Ausztráliában, mivel ügyvédek és aktivisták számos alkalommal éltek már hasonló eszközzel, azaz bíróság előtt támadtak meg a környezetszennyezés veszélyével járó beruházásokat.

A japán orvosokat tömörítő szövetség elnöke, Naoto Ueyama csütörtökön arról beszélt, hogy az olimpiai játékok megrendezése akár a koronavírus egy új, „olimpiai” variánsának kialakulásához is vezethet. Ugyan külföldi nézők nem lehetnek jelen az olimpiai eseményeken, így is több tízezer ember érkezhet majd az országba a világ minden részéről,

Japánban nagyon komoly ellenállás mutatkozik az olimpia megrendezésével szemben, épp csütörtökön derült ki, hogy a járvány miatt meghosszabbítják Tokióban a veszélyhelyzetet, kevesebb mint két hónappal a nyári olimpia rajtja előtt.

Japán miniszterelnöke, Szuga Josihide csütörtökön arról beszélt, hogy ugyan a főváros egyes részein csökken az új esetek száma, ugyanakkor óvatosságból a rendelkezéseket továbbra is fenn kell tartani. Az ötkarikás játékok helyszínén és nyolc további prefektúrában hétfőig van érvényben a veszélyhelyzet, amelyet a tervek szerint június 20-ig hosszabbítanak meg.

Az olimpiára és a paralimpiára 15 ezer sportoló és több tízezer hivatalos személy, valamint kísérő utazna Japánba. A nyári játékok megnyitójára a tervek szerint július 23-án kerül sor, a záróünnepség pedig augusztus 8-án lenne. A paralimpia augusztus 24-én kezdődik és szeptember 5-ig tart.

A japán közvélemény többsége a játékok lefújását szeretné, de a szervezők, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hajthatatlannak tűnik, és ígérik, hogy egy biztonságos rendezvényt fognak megszervezni. Japánban ugyanakkor lassan zajlik az oltási kampány, még mindig csak a lakosság 5 százaléka kapta meg a vakcinát.

Az orvosi szövetséget vezető Ueyama szerint az, hogy több mint 200 országból több tízezer ember érkezik majd hetekre az országba, komoly közegészségügyi veszélyt jelent, hiszen a világ különféle részein jelenlévő variánsok egy helyen érhetnek majd össze, és nem lehet kizárni annak lehetőségét sem, hogy ennek következtében egy új variáns alakul ki.

A japán oltási kampány szervezésében résztvevő Kenji Shibuya, a londoni King's College közegészségügyi intézetének vezetője szerint ugyanakkor nem jelent reális veszélyt egy külön variáns létrejötte, hiszen a mutálódás elsősorban ott jön létre, ahol a vírus hosszabb ideig van jelen egy immunhiányos vagy részlegesen immunizált közösségben.

Szerdán az olimpiai játékok hivatalos sajtópartnere, az Asashi Shimbun hozott le egy véleménycikket arról, hogy le kéne mondani a játékokat, de a szervezők továbbra is úgy gondolják, hogy lesz olimpia. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik vezetője, John Coates arról beszélt, hogy akár a veszélyhelyzet fenntartása mellett is meg lehetne rendezni az olimpiát, amit Ueyama dühítő nyilatkozatnak nevezett. Szerinte a japán embereket nagyon felháborítja a NOB hozzáállása a kérdéshez, és ez különösen igaz az egészségügyi dolgozókra. (Reuters, MTI)

Pénteken Londonba látogat Orbán Viktor, hogy találkozzon Boris Johnson brit miniszterelnökkel. E találkozóról is kérdezték csütörtökön Johnson szóvivőjét, aki elmondta, hogy mivel az év második felében Orbán fogja betölteni a V4-ek elnöki posztját, az Egyesült Királyság gazdasága és biztonsága szempontjából rendkívül fontos, hogy együttműködjenek Magyarországgal, írja a Guardian.

A szóvivő kitért arra is, hogy a találkozó során Johnson a brit érdekeltségeket fogja a régió figyelmébe ajánlani. A brit PA hírügynökség szerint ugyanakkor a miniszterelnöki szóvivő elítélte Orbán Viktor korábbi, muszlimokra és bevándorlókra vonatkozó kijelentését. A magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt muzulmán inváziós erőkről beszélt, a migránsok érkezését pedig méreghez hasonlította. Ezzel kapcsolatban a szóvivő elmondta, hogy az emberi jogi kérdések felhozásával kapcsolatban nem lesznek szégyenlősek, és hogy ezeket a konkrét megnyilatkozásokat Johnson elítélte, mint amik megosztóak és tévesek.

Hogy Orbán látogatása mennyire foglalkoztatja a brit sajtót, azt jelzi, hogy a konzervatív Times csütörtök reggeli cikkében Kína és Oroszország legnagyobb európai vezérszurkolójaként írtak a magyar miniszterelnökről.

Nem csak Kínában jár rá a rúd a bitcoinbányászatra: Hasszán Rohani iráni elnök szerdán közölte, hogy négy hónapra betiltják az országban a kriptovaluták előállítását, mivel az elnök szerint a rendkívül energiaigényes tevékenység felelős az országban tapasztalt nagyobb áramszünetekért.

Az elmúlt hetekben országszerte komolyabb áramszünetek voltak, a Financial Times cikke szerint volt, ahol naponta több órára elment az áram. Rohani szerint pedig erről a bitcoinbányászok tehetnek, épp ezért ez a tevékenység mostantól tiltott az országban.

Mint a lap megjegyzi, Irán gazdaságát súlyosan érintette a Donald Trump által bevezetett szankciócsomag, és az elszabaduló infláció miatt sokan a megtakarításaikat kriptovalutákba kezdték átpakolni. Emellett az országban terjedni kezdtek a bányászáshoz használt nagyobb teljesítményű gépparkok is. Az iráni elnök szerint annyira, hogy az elmúlt évben 20 százalékkal nőtt meg az ország energiafogyasztása. Épp ezért utasította a kormányt, hogy lépjenek fel a kriptokereskedés és bányászás ellen.

A Financial Times szerint a kriptobányászás azért is lett népszerű Iránban, mert az országban az áramnak nyomott hatósági ára van. Felmerült az is, hogy a bitcoin hatékony eszköz lehet a szankciók kikerülésére a nemzetközi kereskedelemben, de a lapnak nyilatkozó kereskedők szerint nem ez a helyzet, mivel az amerikai szankciók a kriptokereskedésre is hatnak.

Iránban nemcsak a helyiek, de a külföldi befektetők is bányásznak bitcoint, a feltételezések szerint a legnagyobb szereplő az országban egy kínai vállalkozás, de mellette lengyel, indiai és török cégek is kaptak már engedélyt.

Elemzők amúgy megosztottak abban a kérdésben, hogy tényleg a bitcoin felelős-e az áramkimaradásokért. A bitcoinhoz köthető tevékenységek az ország áramfogyasztásának kevesebb 10 százalékárt felelősek, ezért vannak, akik szerint a súlyos szárazság tehet a hálózat hibáiról. A lap megjegyzi azt is, hogy szintén nem világos, mennyire tudnak majd a hatóságok hatékonyan fellépni a bitcoinbányák ellen: a múlt héten az energiaminisztérium megpróbált bezáratni egy bányát, de ott fegyverekkel várták őket.

Litvánia kiszáll a Kína által életre hívott 17+1 elnevezésű kezdeményezésből, melyben Peking a kelet-közép-európai régió országaival tárgyal, illetve köt megállapodásokat. Erről pár nappal ezelőtt a balti ország külügyminisztere beszélt a Politicónak. Gabrielius Landsbergis elmondta azt is, hogy Litvánia arra fogja biztatni a többi tagállamot, hogy kövessék példájukat, és lépjenek ki a projektből.

A 17+1 kezdeményezést korábban is számos kritika érte már az érintett európai országok felől, mivel az együttműködés kereteit egyértelműen Kína diktálja, és a meghívott európai országok nem közösen vesznek részt a tárgyalásokon, hanem Peking külön-külön tárgyal velük, sokszor akár meg is versenyeztetve őket egymással.

Landsbergis szerint épp itt lenne az ideje, hogy az európai országok közösen, az EU közbeiktatásával tárgyaljanak Kínával, és ne különalkuk szülessenek. Litvánia kilépésével 11 EU-s tagja marad a csoportnak: Magyarország mellett Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Görögország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Ezen kívül az unión kívül tagja még Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia.

Egy ideje már érezni lehetett, hogy a csoport több tagja is távolodni igyekszik Pekingtől: az év elején több EU-tagállam sem a legmagasabb szinten képviseltette magát a Hszi Csin-ping által összehívott online csúcson.

A litván parlament múlt héten döntött arról is, hogy kitiltják az ország 5G-hálózatának építéséből a nem nyugati országokból származó technológiákat, ami nyíltan a kínai Huawei elleni lépés volt. A parlament 2025-ig adott időt a telekommunikációs cégeknek, hogy minden kínai gyártású hardware-t kiszedjenek az infrastruktúrájukból. A védelmi minisztérium helyettes vezetője, Margiris Abukevičius akkor arról beszélt a Politicónak, hogy egy politikai döntést hoztak meg azzal kapcsolatban, hogy országuk a nyugathoz tartozik.

Ugyan a kínai külügy higgadtan fogadta a litvánok kilépését, a pártsajtó közel sem volt ennyire visszafogott, és a kormánylapban azonnal megjelentek a Litvániát gyalázó vélemények.

Nem lesznek idén a Duna fővárosi szakaszán közszolgáltatásban közlekedő, menetrend szerint járó hajók, erősítette meg a Telex értesülését Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója. Az ok prózai: a járvány erősen érintette a főváros, és így a BKV költségvetését is, és a hajók üzemeltetése eleve ráfizetéses üzlet.

Mint a vezérigazgató elmondta, a hajók üzemeltetése évi 300-500 millió forint pluszköltséggel járt a BKV-nak, ezért úgy döntöttek, hogy ezt az összeget idén a felszíni közlekedésre fordítják.

Bolla elmondta azt is a lapnak, hogy arról még nem született döntés, hogy jövőre mi legyen a hajók sorsa: folytassák-e veszteségesen, vagy felemeljék a jegyárakat a piaci árszintre, hogy eltartsa magát az üzletág. Mint a cikk megjegyzi, a BKV flottája hét hajóból áll, és üzemeltetésükre a BKV minden évben pályázatot ír ki, a nyertes vállalkozók a hajókat március és augusztus vége között működtetik.

Kifejezetten szigorú, kemény büntetési tételeket tartalmaz az a törvényjavaslat, amit a kínai autonóm tartomány, Belső-Mongólia vezetése terjesztett be a kriptobányászás visszaszorítására. A szabálytervezet, ami június elejéig nyilvános konzultáció tárgya, büntetné a bányászattal foglalkozók mellett akár az őket kiszolgáló telekommunikációs társaságokat és internetszolgáltatókat is.

Belső-Mongólia a globális kriptobányászat fontos központja, és a jelek szerint egyáltalán nem érdemes arra számítani, hogy ez lesz az egyetlen tartomány Kínán belül, ahol hamarosan felléphetnek a decentralizált, digitális pénzek termelésével szemben. A kínai vezetés már korábban is sokszor jelezte, hogy nem nézi jó szemmel a bitcoinokkal és hasonló eszközökkel való kereskedést, a Hszi Csin-ping által pár évvel ezelőtt megalapított Pénzügyi Stabilitási és Felügyeleti Testület (FSDC) pedig május közepén jelezte, hogy igazából annak se örülnek, hogy a globális kriptoelőállítás egy jelentős része náluk zajlik.

Az FSDC májusi közleménye volt az első alkalom, hogy a kormány nyíltan a bányászással foglalkozó vállalkozásoknak üzent. Erre a közleményre három nappal azután került sor, hogy a kormány megerősítette korábbi döntését, mely szerint továbbra is tiltott az országban bármiféle digitális eszközzel való kereskedés.

A korlátozási szándéknak azért van nagy jelentősége, mert jelenleg Kína a legnagyobb szereplő a bitcoinbányászatban: a Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index számítása szerint a bitcoin-ökoszisztéma fenntartásához szükséges számítógépes munkák 65 százaléka Kínában történik. Ez nem csak a rendkívül energiaigényes, rengeteg áramot fogyasztó számítások elvégzését jelenti, melyek során új bitcoinokat állítanak elő a kvázi ipari park-léptékű adatközpontokban, hanem a már forgalomban lévő bitcoinokkal történő tranzakciók hitelességének ellenőrzését is.

Miközben a kínai kormány már 2019-ben betiltotta a bitcoinokkal és hasonló eszközökkel való kereskedést, idáig azzal nem foglalkoztak a nyilvánosság előtt, hogy az ország lett a bányászás globális központja. Belső-Mongólia mellett Szecsuan és Hszincsiang tartományok is fontos szerepet töltenek be a bitcoinok előállításában.

A South China Morning Postnak nyilatkozott a FSDC közleményével kapcsolatban a sanghaji egyetem kutatója, Li Ji, aki szerint a nyilatkozat alapján nem nagyon lehet félreérteni a kínai kormány szándékát, és tényleg a bányászat ellen terveznek fellépni. Ez pedig fordulópont lehet szerinte a bitcoin történetében, hiszen hirtelen a rendszer fenntartásához szükséges kapacitások egy nagyon jelentős szeletét fogják lekapcsolni.

A kínai pártsajtó cikkeiből kiderül, hogy Pekingnek számos baja van a bitcoinnal és a hasonló eszközökkel: egyrészt a kínai gazdasági vezetés évek óta heves harcot vív a különféle digitális pénzeszközök terjedése ellen, mivel többek között az ország pénzügyi stabilitását féltik ezektől. Erről szólt a Jack Ma-féle Ant Group elleni váratlan és heves fellépés is, amiről részletesen is írtunk. Azt is lehet tudni, hogy a kínai jegybank maga szeretné letarolni a digitális pénzpiacot, és nagy erőkkel dolgoznak a digitális jüan bevezetésén: jelenleg is több városban zajlanak kísérletek az e-pénzzel, ami ugyan nem lesz decentralizált, és állami támogatás lesz mögötte, de így is alapvetően forgathatja fel a gazdaságok és a monetáris politikák működését.

Emellett a kínai kormányközeli sajtóból kiderül az is, hogy Peking gyanakodva tekint a bitcoinra és a hasonló kriptovalutákra, mivel ezek alkalmasak lehetnek pénzmosásra (meg persze a vagyonok kimentésére Kínából), és a cikkekben szóba kerülnek a környezetvédelmi aggályok is.

Ugyan az FSDC közleménye nem jelentette be a bányászás egyértelmű betiltását, várható volt, hogy a Pekingből érkező direktíva szellemében hamarosan lépni fognak a tartományok. És Belső-Mongólia már lépett is: a tartományban év eleje óta elvben tiltott a kriptobányászat, de a most megjelent szabálytervezet jóval szigorúbb szankciókat és keményebb fellépést ígér. Mint az ismert Kína-szakértő, Bill Bishop írja elemzésében, a most megjelent részletszabályok fényében nehéz elképzelni, hogy pillanatnyi fellángolásról lenne szó Peking részéről, és hamarosan minden visszatér az eddigi kerékvágásba. Ahogy azt is, hogy a szigorítás megállna Belső-Mongólia határainál: Pekingnek látványosan fontos lett a kriptopiac ellehetetlenítése, és ahogy közeleg a jövő évi pártkongresszus, minden tartományi káder azon van, hogy mindenben a pekingi vezetés kedvében járjon.

A Belső-Mongóliában bemutatott javaslatok összesen nyolc intézkedést tartalmaznak: a jövőben a kriptobányászáshoz technikai segítséget nyújtó telekommunikációs és internetes cégek engedélyeit is bevonhatják, a nagy adatközpontok és felhőalapú szolgáltatási központok pedig eleshetnek az állami megbízásaktól, ha részt vesznek hasonló tevékenységekben. A szabályozás kitér az erőművekre is: ha egy szolgáltató vagy erőmű nem jelenti, hogy a hálózatán nagyobb áramfelhasználást tapasztal, szintén büntetésre számíthat. Ezt megkerülni sem könnyű, hiszen a jelentősebb energiaforrások privát telepítéséhez engedélyek kellenek, és ezeket sem lehet bányászásra használni a jövőben.

A bányászásban, illetve a pénzmosás gyanúját felvető kriptotranzakciókban részt vevő állampolgárok és vállalatok pedig súlyosabb büntetésekre, akár börtönbüntetésre is számíthatnak, ha bűnösnek találják őket.

A múlt héten a kínai pénzügyi rendszer fontos szereplői ismét figyelmeztették az ország pénzügyi szektorában tevékenykedő cégeket, hogy az országban továbbra is tilos a kriptovaluták használata, miközben a kínai sajtóban pedig egyre több szó esik a kritpobányászás környezetvédelmi terhéről, hiszen a globális bitcoinbányászás már egy közepes országéval vetekedő árammennyiséget fogyaszt el, és Kína 2030-ig jelentős kibocsátáscsökkentési programot szeretne véghez vinni, amit Hszi korábban a nemzeti stratégia részévé is tett. A megváltozott közhangulatot jelzi talán, hogy a kínai közösségi oldalakon voltak, akik a múlt héten váratlanul remegni kezdő felhőkarcoló esetét is az épületben működő bányagépekkel kötötték össze.

A bitcoint az elmúlt években sokszor temették már, hogy aztán újult erővel lőjön ki az árfolyama, ezért persze lehetetlen megjósolni, hogy mit fog valójában okozni, ha tényleg lekapcsolják a kínai kapacitásokat. Az egyik valószínű forgatókönyv, hogy sok bányászpark költözni fog, és a feltételezések szerint Afganisztánba, Mongóliába vagy Kazahsztánba helyezik majd át a tevékenységüket.

Az elmúlt hetekben a bitcoin és vele a többi digitális valuta árfolyama eleve összevissza hullámzott: a Kínából érkező hírek mellett számított az is, hogy Elon Musk hirtelen ráébredt a bitcoint övező környezetvédelmi aggályokra, és váratlanul bejelentette, hogy a Tesla mégsem fogad el a jövőben bitcoinokat. Az ArsTechnica friss összefoglalója szerint Kína mellett a világ számos országában van egyre inkább napirenden a bitcoinpiac szabályozása, illetve betiltása: az Egyesült Államok kormányának pénzügyminisztériuma épp múlt héten jelentette be, hogy a vállalatoknak jelenteniük kell a 10 ezer dollár értéket meghaladó kriptotranzakciókat, mivel a kormány szerint a kriptopénzek az adóelkerülés kockázatát rejtik magukban.

Az Amazon szerdán jelentette be, hogy megszületett a megállapodás, és megveszik az MGM Studiost, így többek között olyan franchise-ok tulajdonjoga kerül majd a Jeff Bezos vezette óriáscég tulajdonába, mint a James Bond, a Rózsaszín párduc vagy a Rocky.

A megállapodás értelmében az Amazon 8,45 milliárd dollárt fizet, de ebben már az MGM tartozásainak rendezése is benne van. Ez az Amazon történetének második legnagyobb felvásárlása, csak a Whole Foodsért fizettek többet, 13,7 milliárd dollárt. Az Axios gyorselemzése szerint a nyíltan a szórakoztatóiparba és a streaming-szolgáltatások piacára betörni igyekvő Amazon számára logikus lépés volt a felvásárlás: az MGM birtokában több mint 4000 film és 17 ezer tévéműsor van, és egyike volt a nagy, neves stúdióknak, amit idáig még nem vásárolt fel senki.

Korábbi iparági hírek szerint az Apple és a Netflix is szemezett az MGM felvásárlásával, de végül nem tettek ajánlatot. Az Amazon jelenleg is nagy erőkkel dolgozik a saját filmes produkciós részlegének kialakításán, de a saját gyártású műsorok mellé (melyek közül már most kiemelkedik a minden idők legdrágább sorozatának ígérkező Gyűrűk ura) most szereztek egy csomó felhasználható tartalmat, köztük a teljes James Bond-életművet.

Az Axios értékelése szerint elméletileg kis esélye lenne annak, hogy ez a felvásárlás fennakadjon a monopolellenes ellenőrzésen, ugyanakkor az Amazonnak annyira rossz a megítélése, hogy azért érdemes majd figyelni, mire jutnak a versenyhatóságok. Ráadásul az Egyesült Államokban annyira megváltozott a nagy techcégek terjeszkedését kísérő közhangulat, hogy vannak politikusok, akik már a felvásárlásról szóló pletykák hallatán szigorúbb fellépést követeltek.

Éppen kedden derült ki, hogy Washington D.C. legfőbb ügyésze, Karl Racine monopolellenes pert indított az Amazon ellen, mivel szerinte az e-kereskedelem piacát letaroló vállalat tevékenysége miatt a vásárlók kevesebb választási lehetőséggel rendelkeznek, és emiatt többet kell fizetniük.

A hétvégén ismét trónfosztás történt a világ leggazdagabb embereinek listáján: a francia luxusmárka-csoport, az LVMH vezérigazgatója és többségi tulajdonosa, Bernard Arnault ugyanis megelőzte Jeff Bezost, és jelenleg a Forbes becslése szerint neki van a legtöbb pénze a világon.

A legutóbbi összesítés szerint Arnault vagyona 186,3 milliárd dollár, 300 millió dollárral előzi meg Bezost, míg a harmadik a Tesla/SpaceX alapító Elon Musk, 147 milliárd dollárral. Bezos és Musk a médiatudatos, extrovertált, ultradinamikus, 21. századi techvállalkozó archetípusa, a 72 éves Arnault viszont egész más világ. Sokkal kevesebbet hallani róla a médiában is, a Financial Timesnak 2019-ben például 18 hónapot kellett szerveznie, hogy le tudjanak ülni vele beszélni.

Arnault élre törésének egyik oka az lehet, hogy a luxusmárkák piacát a vártnál sokkal kevésbé viselte meg a járvány okozta gazdasági leállás, az újranyitás pedig mind az amerikai, mind a kínai piacon komoly fellendülést hozott. 2021 első negyedévében az LVMH 17 milliárd dolláros bevételt könyvelt el Kínában, ami 32 százalékkal nagyobb, mint amit 2020 hasonló időszakában regisztráltak.

Luxusmonopólium

Bernard Arnault 1949-ben született egy belga határhoz közeli francia kisvárosban, jómódú polgári családba. Apjának saját tervezőirodája volt, és Arnault saját bevallása szerint édesanyja parfümjei révén szerette meg már fiatalon a Dior termékeit. Bár a család jó körülmények között élt, az elég elképzelhetetlennek tűnt, hogy egyszer majd Bernard lesz a Dior tulajdonosa.

Arnault 1971-ben végzett a legnívósabb francia mérnöki iskolában, majd apja cégénél helyezkedett el. A France24 által készített életrajza szerint 1976-ban mutatta meg először üzleti érzékét, amikor rábeszélte apját, hogy adják el a vállalat termelési kapacitásait, és álljanak át az ingatlanértékesítésre. Ekkor jött létre az a vállalatuk, ami nyaralóhelyek értékesítésére specializálódott, és ekkor kezdetek igazán meggazdagodni.

1981-ben az Egyesült Államokba költözött, mert az új szocialista francia kormány keményebben akarta adóztatni a gazdagokat. Végül három évet töltött a tengerentúlon, és ott eszmélt rá, hogy a francia divatmárkák mennyire ismertek és értékesek. Visszatérése után úgy döntött, hogy betör erre a területre: ezekben az években jutott csődbe a francia textilipar hagyományos, családi tulajdonú óriása, a Boussac, és a Mitterrand vezette francia kormány kifejezetten szerette volna, ha valaki megmenti a cégbirodalmat, amely a Dior márkát is tulajdonolta.

Arnault pedig megérezte a lehetőséget, és a cégcsoport megmentésére sietett, ez azonban nem hozott mindenkinek megkönnyebbülést: a birodalomba tartozó legtöbb márkát eladta vagy leépítette, csak a Diort és pár további, ismert márkát tartott meg. A visszaemlékezések rendre kitérnek rá, hogy Arnault jelképes, egyfrankos áron vette meg a Boussac csoportot, de vállalta, hogy megtartja a munkahelyeket. Ehhez képest öt éven belül több mint 8000 munkahelyet szüntetett meg az országban.

Ebben az időszakban kezdett egyre jelentősebb összegeket befektetni a Louis Vuitton és a Moet Hennessy luxusmárkák fúziójából létrejött LVMH-ba, és viszonylag gyorsan ő lett a legnagyobb részvényes. Ez egyáltalán nem volt egy zökkenőmentes befektetés: 1988-ban filmekbe illő intrikák és csatározások zajlottak azért, hogy ki irányíthassa az LVMH-t: a legismertebb francia luxusipari családok képviselői feszültek egymásnak, és sokak számára váratlan meglepetés lett, hogy végül az addig kevéssé ismert Arnault lett a győztes a Vuitton, illetve a Moet, Chandon és Hennessy családok közötti rivalizálásban.

A nyolcvanas évek végétől kezdve Arnault már a francia és a globális divatipar nagy hatalmú és kíméletlen szereplője volt, a beszámolók és visszaemlékezések szerint folyamatos harcot vívott számos igazgatóval és gazdasági szereplővel. Ekkor ragadt rá a beceneve is: a kasmírba bújt farkas.

Arnault terjeszkedését kiszorított vállalatvezetők, cégcsoporton belül kiélezett rivalizálások, cégükből kiszorított alapítok, és kirúgott emberek kísérték. Ritkán vallott kudarcot, amit kinézett magának, azt általában megszerezte. Két ismert kivétel a a Gucci és a Hermès. Ez utóbbi esetben a Hermèst tulajdonló Dumas család csak a bíróság közbelépésével tudta megakadályozni a tulajdonosváltást.

A Guccit pedig két évtizede, hosszú küzdelem után elengedte: François Pinault tarthatta irányítása alatt, és bár Arnault nem szeret erről beszélni, sok minden utal arra, hogy ez a mai napig fáj neki: amikor 2019-ben kigyulladt a Notre Dame, a Pinault-család 100 millió eurót ajánlott fel a helyreállításokra, mire Arnault pár órán belül tromfolt 200 millióval.

Pár döccenőt leszámítva az LVMH növekedése zavartalan volt, Arnault pár évtized alatt felépítette a világ első luxusmonopóliumát: 75 márka tartozik a cégcsoport alá, többek között a Dior, a Marc Jacobs, a Givenchy, a Dom Pérignon, a Hennessy, a Bulgari, a Tag Heuer, a Sephora vagy legutóbb az amerikai ékszermárka, a Tiffany, amit 2019-ben vásároltak meg 16,2 milliárd dollárért. És idén év elején derült ki, hogy a Birkenstock is egy LVMH-közeli csoporthoz került, 4 milliárd euróért. A vállalatcsoportnak ezen kívül több luxusszállodája, illetve Michelin-csillagos étterme is van a világ különféle pontjain.

Elsőként talált rá a kínai piacra

Bár az LVMH Arnault vezetésével folyamatosan bővült, és egyre gazdagabbá tette többségi tulajdonosát, az igazi nagy áttörést a kínai piac letarolása hozta el: az LVMH volt a nagy nyugati luxusmárkák közül az első, ami felismerte a Kínában rejlő lehetőségeket, és már 1992-ben, a Teng Hsziao-ping által meghirdetett nyitás idején megnyílt az első Louis Vuitton-bolt Pekingben. Évtizedeket kellett várni, de a befektetések megtérültek: ahogy a kétezres évektől kezdve bővült és gazdagodott a kínai felső középosztály, úgy lett egyre inkább a luxusmárkák első számú felvevőpiaca. Arnault pedig hiába múlt el 70, nem tervez lassítani: pár éve arról beszélt a Financial Times újságírójának, hogy a következő ígéretes piac Afrikában lehet.

Arnault életrajzaiban rendre kiemelik, hogy ugyan előszeretettel hangoztatja, mennyire sok adót fizet Franciaországban, 2012-ben, amikor a kormány a gazdagok adóterheinek növelésére készült, megpróbálta felvenni a belga állampolgárságot. A vállalatbirodalom mérete mellett Arnault magánvagyona is óriási: rengeteg ingatlan, rendkívül értékes műgyűjtemény, magánsziget a Bahamákon.

Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy ki örökli majd mindezt. Arnaultnak öt gyereke van, de állítólag szigorú tabunak számít az utódlás kérdése, tehát nem tudni, ki vezetheti majd a birodalmat a visszavonulása vagy a halála után. A cikkek többsége azért az első házasságából született lányát, Delphine-t tartják a legesélyesebbnek, aki jelenleg a Louis Vuitton igazgatóhelyettese.

Mi történik, ha kiülsz a természet közepén felállított kabinba egy kaptár alá? Nyilván semmi, de nem abban az értelemben, ahogy ezt megszoktuk. Az AU Workshop Egyedüllét méhekkel című helyszínén jártunk.

A szenátusnak még rá kell bólintania a nyíltan a Huawei ellen is hozott törvényjavaslatra.

2022-ben nyit majd meg az első budai központ, ahol a gyereküket egyedül nevelő szülőknek segítenek.

199 ezer adagot foglalhatnak a regisztráltak.

Lejárt a szavatossága a vakcináknak, és már álhírek terjedtek arról az országban, hogy ennek ellenére felhasználják ezeket a dózisokat.

Nem is Musk, hanem Kína vitt be igazán komoly csapást. 40 ezer dollár alatt az árfolyam, ez további automatikus eladási hullámot indíthat be.

Heiko Maas szerint az EU nagyon egységes az izraeli-palesztin konfliktus megítélésében, ezt mutatja, hogy a 27 tagország közül 26 támogatta a közös álláspontot.

A független képviselő abszurdnak és szánalmasnak nevezte az országos tisztifőorvos lépését.

Hajtóvadászat indult a férfi után, aki halálos ütközetre készül a rendőrséggel, mert a politikusok és a virológusok mindent elvette tőle.

A kormány választási évre összerakott költségvetési tervével szemben Matolcsyék a hiány és az államadósság markánsabb csökkentését szeretnék.

A magyar külügyminiszter szerint túlságosan egyoldalúak az Izraellel kapcsolatos uniós állásfoglalások, ezért nem fogadtuk el a keddi nyilatkozatot, amit 26 tagállam támogatott.

Egy halászsas botján pihent meg, rendkívüli természetfotó lett az eredménye.

Az egyetemen sokan jelentkeztek, hogy megváltozott a szaglásuk: nem, vagy tompábban érzik az illatokat. Nekik segítenének a vizsgálatokkal és a tréninggel.

A Londont Párizzsal, Brüsszellel és Amszterdammal összekötő vállalat a koronavírus miatt került nagyon nehéz helyzetbe, de most 250 millió fontos segítséget kaptak.

Nehezebb volt idén a lezárások miatt nyelvvizsgát szerezni, a szervezet szerint akár 25 ezer diploma ragadhat benn emiatt.

Táskájából a perzsa bevégeztetett felirat került elő, de nem tudni, ki volt és hogy halt meg, hosszú évtizedek óta rengeteg találgatás övezi alakját. A hatóságok most abban bíznak, hogy a modern DNS-eszközök segíteni fognak a rejtély megfejtésében.

Hivatalosan adócsalással gyanúsítják a lapot, aminek tavaly már megvonták az engedélyét is, mert beszámolt az elcsalt elnökválasztáson történtekről.

Netanjahu szerint Gáza bombázásával évekkel sikerült visszavetni a Hamaszt.

Adó- és biztosítási csalás, illetve az üzleti adatok meghamisítása miatt nyomoznak a volt elnök vállalatával szemben.

A tervek szerint egy 14 négyzetkilométeres területről teljesen kitiltanák az átmenő forgalmat, csak az ottlakók hajthatnak majd be. A felszabaduló parkolóhelyeket és utcákat fák, gyalogosok és biciklisek kapják majd meg.

Az olimpiai indulás kérdése csak az Eb után derülhet majd ki. A magyar szövetség szerint Péni szabotázs áldozata lett, és Sidi Péter ellen eljárást is indítottak.

Az orvosi kamara vezetése is úgy látja, hogy az egészségügy átalakítása nem halasztható tovább, de nagyon fontos lenne, ha ezt megfelelő szakmai és társadalmi konszenzuson alapulna.

Megszakításokkal együtt lassan egy éve nem lehet tüntetni Magyarországon, még járványbiztos formában sem.

A fiatalok oltása már zajlik is.

És csak a megkérdezettek 12,6 százaléka gondolja azt, hogy nézők előtt kéne megrendezni a versenyeket.

Megüzenték neki azt is, hogy az autóját inkább vigye egy szeméttelepre, minthogy a gazdagok lakta szigeten parkoljon vele tovább.

Napokig keresték rengetegen az állatot.