Horváth Bence

Hétfőn írt arról a Telex, hogy múlt csütörtökön rendőrök az egyik fővárosi rendőr-főkapitányságra vittek be egy férfit garázdaság gyanújával, és az előállítás közben olyan súlyosan bántalmazták, hogy életveszélyes sérüléseket szenvedett, többszörös bordatörése is lett.

Kedden kiderült, hogy a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség csoportosan, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntett és más bűncselekmény miatt három fővárosi rendőrrel szemben rendelt el nyomozást.

Az esettel kapcsolatban közleményt adott ki a rendőrség is. A police.hu oldalon megjelent írás hangsúlyozza, hogy Terdik Tamás rendőr vezérőrnagy, Budapest rendőrfőkapitánya elfogadhatatlannak tartja és határozottan elítéli a jogellenes erőszak minden formáját, különösen akkor, ha azt hivatalos eljárásban követik el. Hozzáteszik, hogy a három érintett rendőr szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal felfüggesztették, és a Budapesti Rendőr-főkapitányság a nyomozás során mindenben segíti az ügyészségi eljárást.

Nyilvánosan kell bocsánatot kérnie Karácsony Gergelynek Tiborcz Istvántól egy jogerős ítélőtáblai döntés szerint - tájékoztatta a Tiborcz Istvánt képviselő Perfect Partner Communication kedden az MTI-t.

Orbán Viktor veje, az elmúlt években milliárdos vagyont felhalmozó Tiborcz István azért indított személyiségi jogi pert Karácsony Gergely ellen, mert a politikus az önkormányzati választási kampányban az általa bevezetni tervezett, ingatlanokat érintő helyi adónemet „Tiborcz-adóként” emlegette.

A jogerős bírósági döntés indoklásában - írta a kommunikációs cég - a bíróság kifejtette: Karácsony Gergely új adónemmel kapcsolatos névválasztását magyarázó közlései alapján egyértelmű, hogy a politikus választási esélyeinek javítása, azaz politikai haszonszerzés érdekében, a Tiborcz Istvánnal szembeni vélt negatív társadalmi értékítéletet kiaknázandó nevezte el az új adónemet éppen róla.

A személyiségi jogi per alapját a közlemény szerint egy korábbi kúriai döntés képezte, melyben a bírák kimondták: annak ellenére, hogy Tiborcz István Magyarország miniszterelnökének veje, nem minősül közszereplőnek. Arról, hogy ez a döntés miért számít egészen abszurdnak, akkor részletesen is írtunk.

A közlemény szerint a Fővárosi Ítélőtábla június 7-én kihirdetett jogerős ítélete szerint Budapest főpolgármestere jogsértést követett el, amikor választási kampányában Tiborcz István nevének jogosulatlan felhasználásával, a "Tiborcz-adó" kifejezést használta.

A másodfokon eljáró bíróság eltiltotta a további jogsértésektől Karácsony Gergelyt, és kimondta, hogy nyilvános bocsánatkérő közlemény közzétételével kell megkövetnie Tiborcz Istvánt, a következő tartalommal: "A kampányom során a közösségi médiában több alkalommal is súlyosan megsértettem Tiborcz István névviseléshez fűződő jogát, amikor az általam bevezetni kívánt adónemet róla neveztem el. Mindezért elnézést kérek."

Ezen felül Karácsony Gergelynek minden megjelent jogsértő tartalmat törölnie kell, valamint 500 ezer forint kártérítést is meg kell fizetnie Tiborcz Istvánnak. Orbán Viktor veje üdvözölte a jogerős ítéletet, és a NER ideje alatt milliárdossá váló Tiborcz jelezte, hogy a sérelemdíjat a Bókay Gyermekklinikának ajánlja fel.

Frissítés: Tiborcz közleményére válaszul Karácsony Gergely jelezte, hogy a Kúriához fordulnak, illetve hogy „Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó”.

A kínai sajtó számolt be arról, hogy hétfőn őrizetbe vették a sanghaji Fudan Egyetem egyik oktatóját, mert a gyanú szerint a férfi az egyetem kampuszán belül meggyilkolta egy kollégáját.

A kínai állampárt irányítása alatt álló Global Times arról írt, hogy egyelőre nyomozás zajlik az ügyben, és nem tudni részleteket. A kínai közösségi oldalak beszámolóit is szemléző Greater China Journal ugyanakkor arról ír, hogy az egyetem egyik matematikaprofesszora, Csiang Venhua késelte halálra a Kínai Kommunista Párt intézménybe kinevezett párttitkárát, Vang Jongcsent.

A beszámolók szerint a tanszék elégedetlen volt Csiang oktatói teljesítményével, ezért a menesztésére készültek, Csiang azonban úgy érezte, erről Vang tehet, és bosszút akart állni rajta.

Csiang a rendőrségnek beismerte a tettét. Elmondta, hogy Vang évek óta rosszul bánt vele, és ebből lett elege. A Fudan Egyetemen a kinevezett párttitkárok dolga, hogy biztosítsák az oktatók és a diákok hűségét a párt felé.

Az Amazonas őslakosai ötezer éve élnek a környezetük megváltoztatása nélkül - állapította meg egy új kutatás, mely szerint az itt élők "nem okoztak kimutatható fajpusztulást és más zavarokat".

A szakértők Peruban a talaj rétegeit vizsgálták az emberi hatások mikroszkopikus, fosszilis nyomai után kutatva. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt eredményeik szerint az erdőket a történelem előtti korban "nem vágták ki, nem művelték meg, vagy változtatták meg más módon".

A kutatást vezető Dolores Piperno, a panamai Balboában lévő Smithsonian Trópusi Kutatóintézet munkatársa és kollégái szerint a bizonyítékok segíthetnek a modern természetvédelemben, ugyanis megmutatják, hogyan élhetnek az emberek az Amazonas-vidéken úgy, hogy megőrzik annak hihetetlenül gazdag biodiverzitását.
Az új felfedezések információt szolgáltattak ahhoz a jelenleg is tartó vitához, mely arról szól, hogy az amazóniai őslakosok milyen mértékben formálták ezt a hatalmas, változatos vidéket - írja a BBC hírportálja.

Egyes szakértők szerint a területet aktívan, intenzíven formálták az itt élők, mielőtt az európai ember megérkezett Dél-Amerikába. Bizonyos vizsgálatok szerint az esőerdőben jelenleg élő fafajokat is a prehisztorikus ember ültette.

Piperno és munkatársai botanikai-régészeti feltárást végeztek, elemezték a talajrétegeket, hogy képet kapjanak az esőerdő történelméről. Peru északkeleti részének településektől távol eső részén három helyszínen vizsgálták a talajt.
Mindhárom terület úgynevezett interfluviális zóna, vagyis legalább egy kilométeres távolságban van bármilyen folyómedertől vagy árterülettől. Az ilyen erdők alkotják az Amazonas szárazföldi régiójának 90 százalékát, ezért tanulmányozásuk kulcsfontosságú az őslakosok hatásának vizsgálatához.

Mindegyik üledékrétegben mikroszkopikus növényi kövületeket, úgynevezett fitolitokat kerestek. Ezek apró jelzései annak, mi növekedett az erdőben több ezer éve.
"Nagyon kevés nyomát találtuk az emberi hatásnak az elmúlt 5000 évben" - mondta Piperno.

A szakértők kiemelték az őslakosok tudásának értékét, mely nagy segítség lehet az Amazonas biodiverzitásának megőrzésében. Segíthetnek például az újratelepítés és helyreállítás szempontjából legjobb fajok kiválasztásában. (MTI, BBC)

Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely kedden Facebook-oldalán üzente meg, hogy „Budapest tisztelettel és szeretettel várja” Ferenc pápát. Karácsony egy idézetet is megosztott a pápától:

„Nagybetűs politikának nevezem azt, amely szolgálat, amely új utakat nyit meg az emberek önszerveződési és önkifejezési lehetőségei terén.” Ez a fajta politika „nemcsak az emberekért, hanem az emberekkel együtt is tevékenykedik, közösségeikben és értékeikben gyökerezik”.

Közben a Népszava arról ír, hogy még mindig nem ismert a pápa magyarországi programja. A Vatikán sajtóhivatala azt közölte a lappal, hogy a látogatás részletei akkor tekinthetőek majd hivatalosnak, ha azt a honlapjukon is közzéteszik. A cikk szerint ez július vége felé történhet majd meg.

Múlt héten írt arról a National Catholic Register konzervatív portál, hogy Ferenc pápa csak villámlátogatást tervez Budapestre szeptemberben, amikor az Eucharisztikus Kongresszus záró napján vesz majd részt a Hősök terén, és sem Orbán Viktorral, sem Áder Jánossal nem kíván találkozni. Lengyel katolikus lapok a héten már arról cikkeztek, hogy a pápa a magyar miniszterelnök menekültellenes politikája miatt nem akarja a találkozót.

A katolikus lapok értesüléseit egyelőre semmilyen vatikáni forrás nem erősítette meg, a Szentszék sajtóosztálya annyit közölt a Népszava kérdésére, hogy

„Jelenleg nem állnak rendelkezésre részletes információk Ferenc pápa budapesti látogatásával kapcsolatban.”

Múlt héten váratlan és nem feltétlen örömteli meglepetés fogadott egy izlandi gazdát: egy gejzír tört elő a felszín alól. A gejzír egy egykor meleg vizet biztosító fúrólyukból tört elő, ami több mint 30 éve használaton kívül volt. Az óránként többször kitörő forrás 30 méteres magasságig is felmegy.

Az eset az ország nyugati részén fekvő Bláskógabyggð közelében történt. A gazda, Hannes Sigurður Sigurðarson elmondása szerint múlt kedden az egykori fúrólyuk helyén vett észre egy kis vizet. A lyukat még 1947-ben fúrták, a forró vízzel fűtötték az üvegházakat, ugyanakkor a kilencvenes évek elején lezárták a lyukat, és azóta nem is használták. A kis víz észlelése után a gazda úgy döntött, hogy elmegy inkább ebédelni, de nem sokkal később a felesége mondta, hogy kitört a víz.

A helyi lapok beszámolója szerint a férfi eleinte azt hitte, hogy normális, ami történik, de azóta kiderült, hogy szokatlan jelenségről van szó. Geológusok szerint ugyanis a kút annyira sekély, hogy nincs rá magyarázat, miért tört fel a víz ilyen erővel. És ahhoz, hogy 30 méter magasba tudjon felmenni a víz a kitöréskor, elméletileg melegebb hőmérsékletűnek kéne lennie.

A gejzír egyelőre még nem kapott nevet, de két ismertebb, turistalátványosságként is szolgáló izlandi gejzír, a Strokkur és a Nagy Gejzír közelében fekszik.

A Mol-csoport megvásárolja az OMV 120 töltőállomásból álló kiskereskedelmi hálózatát Szlovéniában, a vételár 301 millió euró, a tranzakció versenyhatósági engedélyhez kötött - közölte az olajtársaság kedden az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a Mol megállapodott az OMV-vel, hogy megvásárolja az OMV Slovenija 92,25 százalékát, amelyben az INA már 7,75 százalékos kisebbségi részesedéssel rendelkezik.

Az OMV Slovenija az ország második legnagyobb kiskereskedelmi hálózatát működteti három különböző márkanév alatt. A Mol-csoport az INA-val együtt a felvásárolt vállalat nagykereskedelmi üzletágát is tartalmazó eszközök 100 százalékos tulajdonosa lesz.

A Mol jelenleg 53 töltőállomással van jelen Szlovéniában, 48 töltőállomás Mol Slovenia, 5 pedig INA márkanév alatt üzemel, ezzel a harmadik legnagyobb piaci szereplő az országban.

A Mol-csoportnak kilenc országban 1941 töltőállomása van különböző márkanevekkel, 466 Magyarországon, 434 Horvátországban, 304 Csehországban, 254 Szlovákiában, 243 Romániában, 106 Bosznia-Hercegovinában, 70 Szerbiában, 53 Szlovéniában és 11 Montenegróban.

A csoport piacvezető szerepet tölt be Magyarországon, Horvátországban, Szlovákiában és Bosznia-Hercegovinában, Csehországban a második, Szlovéniában, Romániában és Montenegróban pedig jelenleg a harmadik legnagyobb piaci szereplő.

A lépés összhangban van azokkal a stratégiai törekvésekkel, amelyek célja, hogy tovább bővítsék töltőállomás-hálózatukat a már meglévő és a potenciális új kelet-közép-európai piacokon. A Mol-csoport 2025-ig 2200-ra növelné a töltőállomások számát, vagy akár még többre, amennyiben további jó lehetőségek adódnak - idézi a közlemény a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját, Hernádi Zsoltot.

Az OMV Slovenija felvásárlása a harmadik bejelentett megállapodás, mióta 2021. februárjában a Mol-csoport frissítette hosszútávú stratégiáját.
A közleményben felidézték, hogy a Slovnaft megvásárolja a Normbenz Slovakia 100 százalékát, amely 16, Lukoil márkanév alatt működtetett szlovákiai töltőállomást foglal magában. A Mol emellett megállapodást kötött a Marché International AG-vel, amely kilenc éttermet üzemeltet Magyarországon Marché márkanév alatt.

A Válasz Online számolt be arról, hogy a száz százalékban állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek (MVM) előfizetőjét (vagyis azokat, akik áramot vagy gázt vásárolnak az állami cégtől) egy ügynök hívta fel telefonon, és az állami egészségüggyel való elégedetlenségükre rákérdezve ajánlott egy magánegészségügyi szolgáltatást. Ami valahogy épp Mészáros Lőrinc érdekeltsége.

A lap által ismertetett konkrét esetben az ügynök azt ajánlotta a felhívott előfizetőnek, hogy napi 30-120 forintért juthat gyors egészségügyi szolgáltatáshoz, és ennek díját a gáz- vagy a villanyszámlájával fizetheti be. Azaz egy állami cég magánbiztosítást kínál az állami szolgáltatásra előfizető vásárlóknak, közben az állami egészségüggyel kapcsolatos elégedetlenséget hangsúlyozva.

A cikk szerint írásos ajánlatot hiába kért a felhívott felhasználó, hiszen az ügynök szerint az áramszerződés miatt már eleve kapcsolatban állnak, ugyanakkor az MVM honlapján meg lehet találni a biztosítás csomagjait. A csomagokban egy bármikor elérhető orvost kínálnak szolgáltatásként, aki a magánbiztosítottat aztán a megfelelő magánszolgáltatóhoz irányítja tovább, illetve évi CT és MR-keretet is, amihez az állami egészségügyben csak várakozás után lehet hozzáférni.

A Válasz Online cikkéből kiderül, hogy az MVM nem klasszikus biztosítóként működik, hanem a feladatot átadják a CIG Pannóniának, melynek tavaly december óta a Mészáros Lőrinchez és Keszthelyi Erikhez köthető Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. a legnagyobb tulajdonosa.

A CIG Pannóniát eddig is megtalálták az állami megrendelések, de a jelek szerint most egy állami vállalat is segít ideterelni a mezei előfizetőket. És az MVM piaci jelentőségét nem lehet túlbecsülni: több mint hatmillió lakossági és vállalati ügyfelük van. A lap hiába kérdezte a céget, hogy miért éppen a CIG Pannóniát választották ki, volt-e versenyeztetés más biztosítókkal, nem kaptak választ.

Az sem derült ki, hogy az áram- vagy a gázszerződés mely pontja teszi lehetővé, hogy az energiaszolgáltatásra szerződött ügyfél telefonszámát biztosítási ügynökök használhassák, illetve hogy ki hívogatja az áram- és gázfogyasztókat: az MVM, a Mészáros-féle biztosító vagy valaki más.

A cikk szerint a Mészárosék többségi tulajdonában lévő biztosító térnyerése az állami infrastruktúra jóvoltából azért pikáns, mert közben a kormány rendszeresen támadja be a magánegészségügyi szereplőket. A cikk összesítése szerint csak a közelmúltban megszüntette a béren kívüli juttatásként a munkahelyek által nyújtott kiegészítő egészségbiztosítás adózási előnyét, kiszorítják az állammal szerződött és tb-finanszírozott diagnosztikai egységeket az állami kórházakból, nem kötnek velük újabb szerződést, felvásárolják a magán nőgyógyászati terület hightechjének számító meddőségi klinikákat, és megtiltják az állami egészségügy dolgozóinak, hogy másodállást vállaljanak magánegészségügyi intézményekben.

És persze rendszeresen hangoztatják fideszes politikusok, hogy az egészségügy nem üzlet. De úgy látszik, ez nem minden esetben igaz.

A lap egyetlen kérdésére sem kapott választ az MVM-től, ugyanakkor a cikk szerint az egyik legnagyobb kérdés, hogy ugyanezt a szolgáltatást, azaz a gyors, telefonszámos betegútszervezést miért nem képes még mindig biztosítani az állam a havi minimum nyolcezer forintos TB mellé.

Több mint 250 embert tartóztattak le az ausztrál és az új-zélandi hatóságok az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) segítségével végrehajtott, évek óta készülő nagyszabású nemzetközi kábítószer-ellenes műveletben, súlyos csapást mérve a szervezett bűnözésre - közölte kedden az ausztrál és az új-zélandi rendőrség.

Reece Kershaw ausztrál szövetségi rendőrparancsnok a sajtónak azt mondta, a gyanúsítottak motorbiciklis bandák, illetve az ausztrál maffia és ázsiai kartellek tagjai, akik ipari mennyiségben csempésztek kábítószert Ausztráliába.

A 2018-ban kezdődött nyomozás azzal indult, hogy az FBI feltörte a bűnbandák titkosított kommunikációs hálózatát. A bűnözők az ANOM üzenetküldő alkalmazás segítségével tartották a kapcsolatot egymással abban a hitben, hogy nem tudják őket lenyomozni. Az FBI beavatkozása révén azonban az ausztrál nyomozóhatóságok hónapokon át tudták követni a drogcsempészettel, pénzmosással és a tervbe vett gyilkosságokkal kapcsolatos kommunikációjukat, több mint 25 millió üzenetet olvastak el. A bűnözők azért is érezték magukat biztonságban, mert az üzenetváltásokhoz különleges, lebutított telefonokat használtak, amelyeken csak a szóban forgó alkalmazás futott, nem voltak alkalmasak hang továbbítására, és a kamerafunkcióik sem működtek.

A hétfőn tartott nagyszabású razziákban 3,7 tonna kábítószert, 104 lőfegyvert és körülbelül 45 millió ausztrál dollárt (mintegy tízmilliárd forint) foglaltak le. Kershaw szerint a hatóságok hat titkos droglabort számoltak fel, és 21 halálos fenyegetés valóra váltását akadályoztak meg, tömeges gyilkosságokat hiúsítottak meg, megóvták például egy öttagú család életét is. A bűnözők a többi között gépfegyveres támadást terveztek egy kávézó ellen is.

Ausztráliában 224, Új-Zélandon pedig 35 embert tartóztattak le, és további letartóztatások lesznek. Eddig 525 vádemelés történt, és még több várható.
Kershaw szerint összesen 18 országban voltak rendőrségi razziák, gyanúsítottak százai kerültek rendőrkézre, de az FBI és az Europol európai rendőrszervezet a későbbiekben tart erről sajtótájékoztatót.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök kijelentette, hogy az akció súlyos csapást mért a szervezett bűnözésre.

Greg Williams új-zélandi rendőrparancsnok megköszönte az FBI-nak a segítséget és a háttérmunkát. Megjegyezte, hogy Új-Zéland kis ország, és a Five Eyes (Öt Szem) nevű hírszerzési szövetség információgyűjtési képességeire támaszkodik. A Five Eyes szövetségben Új-Zélandon, Ausztrálián és az Egyesült Államokon kívül Kanada és az Egyesült Királyság is részt vesz. (MTI, BBC)

Az amerikai alt-right pár évvel ezelőtti fontos alakja, az azóta számos platformról letiltott és amúgy is érezhetően eljelentéktelenedett Milo Yiannopoulos most egy amerikai fundamentalista keresztény műsornak igyekezett éppen bizonygatni, hogy ő már mennyire nem meleg.

Yiannopoulos arról beszélt a műsorban, hogy miután bejelentette, hogy ő már nem homoszexuális, az első feltűnő változás az volt, hogy többé nem ugatták meg a kutyák. Mint mesélte, a kutyák korábban egyáltalán nem bírták őt, de egyik napról a másikra ez megszűnt, és már nem ugatnak rá. Yiannopoulos is elismeri, hogy ez elég nagy hülyeségnek hangozhat, de hát ezt élte meg.

Az egykori altright-sztárral a vehemensen LMBT-ellenes fundamentalista lelkész, Rick Wiles beszélgetett. Wiles volt az, aki korábban azt is elmondta már, hogy a koronavírus Isten büntetése a melegekre. Igaz, azóta őt is megfertőzte a vírus.

Milo Yiannopoulos az amerikai újjobboldal legismertebb trollja volt, aki egyszerre állt bele a jobboldali kultúrharcba, és éppen saját életmódját igyekezett a „PC-diktatúrával” szemben példaként felmutatni. 2017-ben azonban előkerültek olyan felvételek, melyeken a pedofilokat mentegette, és ekkor több jobboldali felületről is kitiltották. Yiannopoulos idén márciusban jelentette be, hogy „szodómiamentes” lett, és tervei szerint egy melegeket „átalakító” klinikát akar létrehozni Floridában

Az alt-right troll pár éve Magyarországon is megfordult: Schmidt Mária eredetileg 2018 elejére szerette volna meghívni Milo Yiannopoulost egy V4-es konferenciára, de ez az ötlet még a Fideszben sem aratott osztatlan sikert, így végül Schmidt egy külön eseményt szervezett 2018 májusára. Közérdekű adatigénylésekből derült ki, hogy a Schmidt vezette alapítvány 20 ezer dollárt fizetett Yiannopoulosnak a részvételéért.

Egy muszlim család négy tagját ölték meg egy szándékos támadásban vasárnap Kanadában, közölte a helyi rendőrség. A furgonnal elkövetett gázolásos támadás az Ontario tartományban lévő London városában történt, a merénylet egyetlen túlélője egy 9 éves fiú, akit súlyos sérülésekkel ápolnak kórházban, írja a BBC.

A támadás elkövetésével egy 20 éves kanadai férfit vádoltak meg, négy rendbeli gyilkossággal és egy gyilkossági kísérlettel gyanúsítják. Nathanial Veltmant a merénylettől 6 kilométerre lévő bevásárlóközpontban fogták el, nem tanúsított ellenállást.

Az országos rendőrfőkapitány-helyettes, Paul Waight arról beszélt hétfői sajtótájékoztatóján, hogy feltételezésük szerint azért támadták meg a családot, mert muszlimok voltak, és a rendőrség a terrorizmus vádjának lehetőségét is vizsgálja. Azt is vizsgálják, hogy a gyanúsított kapcsolatban állt-e bármiféle szélsőséges csoporttal.

A merényletben egy 74 és egy 44 éves nő, egy 15 éves lány és egy 46 éves férfi vesztette életét. A család kérésére az áldozatok kilétét nem hozták nyilvánosságra.

A rendőrparancsnok elmondta, egyelőre nincs információjuk arról, hogy a merénylő ismerte volna az áldozatokat. Kiderült az is, hogy a 20 éves férfi egy golyóálló mellényt viselt. A hatóságok azt is hangsúlyozták, hogy jó látási viszonyok és időjárás volt, amikor a fekete furgon belehajtott a családba.

A támadást elítélte Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau és Ontario tartomány vezetője, Doug Ford is. London polgármestere, Ed Holder pedig arról beszélt, hogy ez muszlimok elleni tömeggyilkosság volt, ami minden londoni ellen irányult.

Hetek óta kóborol egy megszökött elefántcsorda Kína délnyugati részén, kalandjaikat pedig ország- és világszerte egyre komolyabb tömeg kíséri figyelemmel. A legutóbbi elefántügyi történés valójában egy nem-hír, a lelépett elefántok ugyanis pont ugyanazt tették, amit mindannyian tettünk volna a helyükben: pihentek egy nagyot.

Az elmúlt hetekben a hatóságok mindent megtettek azért, hogy az elefántokat az emberek lakta területektől távol tereljék. A csorda mozgását folyamatosan követik a tűzoltók a földön és a levegőben is, és mint a Guardian írja, a legutóbbi hír az állatokról, hogy a Jünnan tartományban lévő Xijang városa melletti erdőben hajtották álomra ormányukat.

Az erdő mintegy 90 kilométernyire délnyugatra fekszik Kunming városától, ahova az elefántok pár nappal ezelőtt kis híján benéztek, azaz az elefántok a jelek szerint visszafordultak, és most épp arra tartanak, amerről jöttek. Az állatok eddig nagyjából 500 kilométert tettek meg.

Csordaügyi fejlemény, hogy egy hím elefánt különvált az eredetileg 15 fős csoporttól, és ő most 4 kilométernyire a többiektől csatangol.

Hétfőn a kínai hatóságok 374 járművel, 14 drónnal, összesen 410 ember bevetésével követték az elefántokat, több mint két tonna elefántélelemmel felfegyverkezve próbálták elérni, hogy az állatok a lakott területektől minél messzebb menjenek.

Az állatvédelmi szakemberek továbbra sem értik, hogy a csorda miért döntött a vándorlás mellett: annyi már kiderült, hogy az állatok tavaly novemberben érkeztek meg Pu'erbe, ahol az egyik nősténynek borja született, majd idén áprilisban továbbindultak. Egy héttel később két elefánt levált, innentől 15 elefánt folytatta az útját.

Az elefántok vándorlása eddig ugyan komoly mezőgazdasági károkat okozott, mégis szenzáció lett az országban, ahol az elefánt eleve védett állatnak számít, és most már hetek óta rengetegen lelkesen követik a csordával kapcsolatos híreket.

Három éven át a világ 60 városának tömegközlekedési eszközeiről gyűjtött környezeti mintákat egy nemzetközi kutatócsapat, hogy megnézzék, városlakóként kikkel élünk szoros szomszédságban. A kutatók eredményeiket a Cell című vezető tudományos folyóiratban mutatták be, és ők úgy tudják, hogy ez lett az első nagyívű feltérképezése a városi mikroorganizmusok ökoszisztémájának.

Pedig a városi mikroorganizmusok kutatása fontos feladat, hiszen egészen más viszonyban élünk itt együtt a különféle vírusokkal és baktériumokkal, mint a kevésbé sűrűn lakott helyeken vagy az ember által még kevésbé háborgatott természetben. Az urbanizáció 20. században berobbanó lendülete, a hatalmas népsűrűség, a teljesen emberi funkciók által formált felületek, a mindent behálózó mesterséges infrastruktúra egy egészen új világot hozott létre, másfajta lakókkal.

A városi életnek egészen biztos hatása van az emberek egészségére is, bár a pontos összefüggéseket még mindig nem ismerni elég pontosan. Mint a kutatócsoport írja tanulmányában, azzal kapcsolatban, hogy a járványokon kívül hogyan hatnak a mikrobiológiai dinamikák az emberek életére a városokban, valójában csak a közelmúltban indultak el igazán a vizsgálatok, többek között a technológiai fejlődésnek, például az új-generációs szekvenáló módszerek (NGS) megjelenésének köszönhetően.

A most publikált kutatás során sok ezer mikroorganizmust azonosítottak, köztük több ezer olyat is, ami eddig nem szerepelt a referencia adatbázisokban, azaz nem volt ismert a tudomány számára. De előkerült 4246 ismert mikroorganizmus is a közlekedési eszközökről. A kutatás 2015 és 2017 között zajlott, hat kontinens 32 országának 60 városában. A kutatók olyan eszközöket használtak, melyekkel azokat a vírusokat tudták azonosítani, melyek genetikai anyaga DNS, így például a járványt kirobbantó RNS-alapú SARS-CoV-2 koronavírust nem találhatták volna meg így.

Christopher Mason, a kutatás egyik vezetője arról beszélt az eredmények ismertetésekor, hogy minden városról meg lehet állapítani, hogy melyek ott a meghatározó mikroorganizmusok. „Ha ideadod a cipődet, 90 százalékos pontossággal meg tudom mondani, melyik városból jöttél” – mondta erről Mason. Ugyanakkor az egyes városokra jellemző sajátos élőlények mellett a kutatók azonosítottak 31 fajt, melyek a globális minták 97 százalékában megtalálhatóak voltak.

Mason 2013-ban kezdett el mikrobiális mintákat gyűjteni a New York-i metróban, majd miután közzétette az első eredményeit, a világ minden tájáról jelentkeztek kutatók, hogy szeretnének hasonló vizsgálatokba kezdeni a saját városukban. E kezdeti lelkesedésből nőtt ki a globális projekt, Mason koordinálásával hirtelen több tucat város mikroorganikus élete vált felfedezhetővé, áramlottak a minták Pittsburghbe, ahol egy szuperszámítógép segítségével elemezték azokat.

És hamar kiderült, hogy a tömegközlekedési eszközökön, például jegyautomatákról, kapaszkodókról és székekről levett mintákban hemzsegnek az olyan mikroorganizmusok, melyeket nem ismertek addig: összesen 10928 vírust és 748 baktériumot találtak, ami nem szerepelt egyetlen referencia adatbázisban sem.

„Minden alkalommal, amikor leülsz a metrón, jó eséllyel egy teljesen új fajjal utazol együtt” – mondta Mason arról, hogy mennyire le vannak maradva az adatbázisaink ahhoz képest, hogy hányféle mikroorganizmus élhet körülöttünk a városokban.

A nemzetközi együttműködésből nőtt ki 2015-ben az International MetaSUB Consortium, melynek tagjai kifejezett a városi mikroorganikus bioszférák kutatására fókuszálnak. Az újabb kutatásokban már nemcsak olyan kemény felületekkel dolgoznak, mint a tömegközlekedési eszközök, de vesznek mintákat levegőből, vízből és szennyvízből is. Ők hívták életre a Globális Városi Mintavételi Napot is: minden évben június 21-én közös mintavételre biztatják a projekt követőit.

A most publikált kutatás a projekt vezetői szerint abban is segíthet, hogy a jövőben könnyebben lehessen nyomon követni betegségek megjelenését, illetve a módszertan segíthet az antibiotikum-rezisztens mikroorganizmusok felismerésében és kutatásában is.

Az antibiotikumoknak ellenálló törzsek terjedése komoly kihívást jelentenek az emberiség számára, és a Science Daily összefoglalója szerint a rezisztenciát ugyan nem könnyű pusztán a vírus genomjának szekvenálásából megállapítani, de a kutatók abban bíznak, hogy a nagyobb minták révén képesek lesznek feltérképezni azokat a géneket, melyek a rezisztenciához köthetőek. Azt már mostanra megállapították, hogy vannak városok, ahol több a rezisztens gén, és az is lehetséges, hogy vannak városspecifikus tulajdonságai egyes ellenálló géneknek.

A gyógyszerfejlesztés lehet egy további gyakorlati leágazása a projektnek: az eddig begyűjtött mintákban több mint 800 ezer új CRISPR-arrayt találtak, amik olyan részek egy baktérium genomjában, melyek korábbi bakteriofág fertőzések (azaz amikor vírus fertőz baktériumot) nyomai, és e megőrzött nyomokat vizsgálva eddig nem ismert vírusokról tudhatunk meg információkat.

Az eddigi eredményekből azt is látni, hogy számos tényező alakíthatja egy város mikrobiomját, azaz az ott élő mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszert: az ott élő emberek száma, a népsűrűség, a város tengerszint feletti magassága, klímája, óceántól vagy tengertől való távolsága mind számíthat.

A tanulmányt szerző kutatók is hangsúlyozzák, hogy ezek az eredmények csak a munka kezdetét jelentik, és már a közeljövőben még részletesebb adatbázisok és térképek születhetnek a városi mikroorganizmusok világáról.

Ghána a világ második legnagyobb kakaóbab-termelője, és a jelek szerint épp arra készülnek, hogy alaposan felforgassák a világpiacot: az ország elnöke, Nana Akufo-Addo tavalyi svájci látogatása során ugyanis azt közölte vendéglátóival, hogy Ghána többé nem fogja eladni a nyers kakaóbabot Svájcnak, hogy aztán ott készítsenek belőle csokoládét, hanem inkább saját maguk akarják felhasználni a nyersanyagot.

A Financial Times cikke szerint Akufo-Addo látogatása során arról beszélt, hogy nem képzelhető el prosperáló jövő a ghánai emberek számára sem rövid-, sem közép- és hosszútávon, ha továbbra is kitartanak amellett a gazdasági berendezkedés mellett, amely a nyersanyagok kitermelésére és exportálására koncentrál.

A brit gazdasági lap elemzése szerint persze ez nem fog egyik napról a másikra végbemenni: Ghána Elefántcsontpart után a világ második legnagyobb kakaóbab-termelője, a világ kakaóexportjának ötödéért felelősek. De miközben a globális csokoládészektor egy évi 130 milliárd dolláros üzletág, ebből Ghánába csak kétmilliárd dollár jut el. Épp ezért sok termesztő él nagy szegénységben, mivel a termelési láncon keletkező értékekből mindössze hét százalék jut a termelőkhöz, míg a feldolgozás és árusítás után 80 százaléka.

Akufo-Addo azt szeretné, ha hazája a globális kereskedelmi szinten lenne képes a csokoládé előállítására, és a Financial Times szerint ez nem lehetetlen, de rendkívül nehéz vállalkozás lesz, hiszen az országból hiányzik ehhez a megfelelő infrastruktúra. Közben azonban a nyersanyagok tényleg helyben vannak, és a ghánai gazdaságnak minden lehetőséget meg kell ragadnia, amivel sokakat kiszakíthat a szegénységből. Ghánában már évtizedek óta gyártanak kisebb cégek csokoládét, a belső kereslet nő is, de e termékek minősége még elmarad attól, amivel az európai piacot meg lehetne hódítani.

Vannak azért vállalatok, melyek szeretnék megugrani ezt a szintet: a lap példaként említi a német-ghánai fairafricot, ami 10 millió dolláros beruházással hozott létre egy üzemet Accrában, és előbb 50, majd évi 100 millió tábla csokoládét tervez gyártani exportra.

A fairafric alapítója, Hendrik Reimers szerint azzal, hogy a kakaóbabból Ghánában készül majd csokoládétábla, ötször annyi érték maradhat az országban. Problémát jelent, hogy az országban nincs kifejlett tejipar, így a tejport importálniuk kell, és a csomagolástechnika terén is komoly lemaradásuk van a nyugati gyártókhoz képest. Ráadásul az országban melegebb van, azaz több energia kell a csokoládék hűtéséhez, és messzebbről kell szállítaniuk a nyugati piacokra.

Reimers nem is számít arra, hogy a ghánai gyártók egyhamar versenyezni fognak majd az automatizált termelőkapacitásokat használó nyugati gyártókkal. Inkább a prémiumpiacra akarnak betörni a termékeikkel, illetve keresik majd azokat a vásárlókat is, akik érzékenyek arra, hogy a termékük egy etikusabb termelési láncból származzon.

A Financial Times megjegyzi, hogy ez az egész kérdés messze túlmutat a csokoládén: Ázsiában szinte egyetlen gazdaság se volt képes kilábalni a szegénységből a termelőszektor erősítése nélkül. A termelési kapacitások kiépítése pedig szükségképpen egy elég kezdeti szinttel indul el: mint a cikk írja, sokan gúnyolódtak az első dél-koreai gyárak kezdetlegességén a hatvanas években.

Ghána elnöke szerint hazája bele van ragadva egy neokoloniális kereskedelmi rendszerbe, azaz ők biztosítják a nyersanyagot a fejlett országok iparának, és a haszon jelentős részét a fejlett országok realizálják. Ebből szeretnének most kitörni, többek között a hazai csokoládéipar fellendítésével.

Csaknem 2 fokkal hűvösebb volt a tavasz a szokásosnál; "fagyos" és "havas" nap is több volt az átlagnál - állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön az MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Méréseik alapján a 2021-es tavasz az átlagnál 1,9 Celsius-fokkal hidegebb volt, ezzel 1901 óta a tizenhetedik leghűvösebb lett. Az évszak középhőmérséklete országosan 9,3 fok volt, az 1991-2020-as átlag pedig 11,2 - tették hozzá. Ezzel az értékkel az idei tavasz a leghűvösebbek közé került, utoljára ennél hidegebb tavasz 1987-ben volt.

Csak néhány rövid, néhány napig tartó melegebb időszak fordult elő az évszak során. A március 0,6 fokkal, az április 2,9 fokkal, a május 2,1 fokkal maradt el az átlagtól. Legutóbb 1991 tavaszán volt olyan, hogy az április és a május is több mint 2 fokkal átlag alatt legyen. A május további érdekességeként kiemelték azt is, hogy 2019 és 2020 után sorozatban már a harmadik 14,5 fok alatti középhőmérsékletű volt országosan, amihez hasonló 1901 óta nem fordult elő.

Az idei tavasz legalacsonyabb hőmérséklete mínusz 11,5 fok volt, amit március 11-én Zabaron mértek. Az évszak során több hidegrekord is megdőlt. Köztük április 26-án és 28-án, valamint május 4-én megdőlt a napi minimumhőmérséklet országos rekordja, mindhárom napon Zabaron. Április 26-án mínusz 5,7 fok, április 28-án mínusz 5,9 fok, május 4-én pedig mínusz 3,5 fok jelentette az új napi országos hidegrekordot.

A tavasz legmelegebb napja május 11 volt. Ekkor az adonyi mérőállomáson 31,9 fokig melegedett a levegő. Az évszak során az átlagos 15-höz képest 23 fagyos nap volt, vagyis amikor 0 fok alá hűlt a levegő. A nyárias napok száma viszont kevesebb volt az átlagnál. Az átlagos 11 naphoz képest csak 4 olyan nap volt, amikor 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet.

A 2021-es tavasz csapadékösszege előzetes adatok alapján országos átlagban 130,3 milliméter volt, ami csak kevéssel marad el az 1991-2020-as átlag 139,4 millimétertől. Márciusban az átlagos mennyiség alig egyharmada esett, majd az április már átlagosan alakult, a május pedig mintegy 22 százalékkal csapadékosabb volt a megszokottnál.

Kitértek arra is, hogy Tokajban április elsején 80,7 milliméternyi eső hullott le egy nap alatt, ami új országos napi csapadékrekord és egyben a tavasz legnagyobb napi csapadékösszege lett. Egész tavasszal gyakoriak voltak a frontátvonulások és a szokásosnál sokkal hidegebb idő miatt elsősorban a hegyekben többször havazott is. Április 13-án a magasabban fekvő tájakon vastagabb, 10 centimétert meghaladó hóréteg alakult ki (például Bakonybél Somhegypuszta: 33 centiméteres hóvastagságot rögzítettek).

Csapadékos nap az átlagos 29 naphoz képest országosan 34 volt. A havas napok száma 6 volt, ami a szokásos érték kétszerese - írták.
Május 5-én egy hidegfront átvonulásakor Budapesten a János-hegyen 113,8 kilométer/órás) szélsebességgel új országos napi szélrekord is született - olvasható az elemzésben.

Oroszország és Fehéroroszország hírszerzése összefog a Nyugat „destruktív” tevékenységével szemben, közölte csütörtökön az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR).

Az SVR vezetője, Szergej Naryshkin két héttel azután találkozott belarusz kollégájával, hogy Lukasenka rezsimje eltérítette a Ryanair utasszállító gépét, hogy őrizetbe vegyenek egy belarusz ellenzéki újságírót, Roman Protaszevicset. A nyugati kormányok egyhangúlag ítélték el a gépeltérítést, és új szankciókat is bevezettek a fehérorosz rezsimmel szemben.

Oroszország az első napokban nem állt ki nyíltan régi szövetségese mellett, de azóta megvédték Minszk döntését, Putyin fogadta is Lukasenkát, és csütörtökön Naryshkin már arról beszélt, hogy a tradicionális testvéri kapcsolat szellemében az SVR és a belarusz KGB megegyezett, hogy közösen lépnek majd fel a destruktív nyugati tevékenységekkel szemben, melyekkel alá akarják ásni az uniós állam politikai és a gazdasági helyzetét.

Mint a Moscow Times írja, az uniós állam egy beszédes kifejezés, ezzel ugyanis az orosz hírszerzés vezetője arra a kétoldalú megállapodásra utalt, amit Oroszország és Fehéroroszország 1999-ben írt alá, és amit Moszkva az elmúlt években tovább akart mélyíteni, ez azonban ellenkezést váltott ki Minszkben, mivel saját szuverenitásukat féltették Putyintól.

A két hírszerző találkozójára kevesebb mint 24 órával azután került sor, hogy a fehérorosz állami média leadott egy felvételt Protaszevics kihallgatásáról.

Oroszország szerdán átutalta az egymilliárd dolláros hitel második részletét is Fehéroroszországnak, mellyel a nyugati szankciók hatását enyhítenék.

Határozatlan időre betiltanak Kínában számos úgynevezett extrém sportot, köztük a terepfutást és az ultramaratont, illetve a szárnyasruha-repülést is, miután májusban 21 hosszútávfutó halt meg, amikor váratlanul egy rendkívül heves vihar csapott le rájuk.

A Guardian beszámolója szerint szerdán a sportokat felügyelő hatóság közölte, hogy minden olyan sportot tilos lesz űzni, melynek magas a kockázata, nem világosak a szervezői felelősségek, nem megfelelően vannak kidolgozva a szabályai, és nem világosak a biztonsági előírások. A terepfutás, a szárnyasruha-repülés, a sivatagi versenyek és az ultramaratonok is ezek közé tartoznak.

A hatóság emellett alapos vizsgálatot fog indítani a sporteseményekkel kapcsolatban, lépéseket fognak tenni azért, hogy fejlődjön a sportszervezői rendszer, és részletesebb, jobban kidolgozott szabályzatok legyenek minden sporteseménynél.

A hatóság egyben arra kérte a helyi hatóságokat, hogy ha nem muszáj, ne rendezzenek sportversenyeket, és minden nagy kockázatú eseményt töröljenek a Kínai Kommunista Párt jövő hónapban esedékes 100. születésnapja előtt.

A szerdai döntés arról is rendelkezett, hogy a helyi önkormányzatoknak kockázatelemzést kell készíteniük a különféle versengésre alapuló tevékenységekkel kapcsolatban, és a jövőben részletes időjárási elemzésekkel, illetve vészhelyzetre kitalált tervekkel kell rendelkezniük.

A május 22-ei tragédia óta számos maratont és futóversenyt lefújtak az országban. A 21 halálesettel végződő verseny után sokan kritikákat fogalmaztak meg a szervezőkkel szemben, többek között azt kifogásolva, hogy nem vették időben észre a változó időjárási viszonyokat, a versenyzők kötelezően hozandó eszközei között nem voltak felsorolva a meleg öltözetek, és csak jóval azután fújták le a versenyt, hogy rosszabbodni kezdett a helyzet.

Egyhangúlag elfogadta a bukaresti képviselőház csütörtökön a büntető törvénykönyv módosítását, amely az elévülhetetlen bűncselekmények közé sorolja a szexuális erőszakot, a kerítés bűncselekményét, az emberkereskedelmet, a gyermekkereskedelmet, a rabszolgatartást és a kényszervallatást, írja az MTI.

A kihirdetésre váró jogszabály súlyosbította a gyermekpornográfia büntetését, és hat hónaptól két évig terjedő börtönbüntetést vezet be azok ellen is, akik nem tesznek azonnal feljelentést a tudomásukra jutott, kiskorúak elleni szexuális bűncselekményekről, gyermekkereskedelemről vagy a gyerekek rabszolgaságra kényszerítéséről.

A törvénymódosítás indoklása szerint a kiskorúak elleni szexuális erőszak, a gyermekkereskedelem és a tervezetben szereplő többi bűncselekmény esetében a tettesek felelősségre vonását gyakorta hátráltatja vagy ellehetetleníti az, hogy az áldozat sokszor évekig nem mer feljelentést tenni, esetleg csak felnőtt korában tudatosítja, hogy bűncselekmény áldozata volt.

Az igazságszolgáltatás gyakran túl későn értesül ezekről a súlyos bűncselekményekről, amikor már elévültek.

Ami a kényszervallatást illeti, az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) írta elő egy Romániát elmarasztaló ítéletében, hogy az ilyen esetekben is tegye lehetővé a felelősségre vonást, a bűncselekmény óta eltelt időtől függetlenül.

Alina Gorghiu liberális szenátor, a kezdeményezők egyike a szavazás utáni nyilatkozatában rámutatott: a törvénymódosítás kihirdetése után többé nem fordulhatnak elő a "Tandarei-ügyhöz" hasonló esetek.

Romániában 2019 decemberében tízévi pereskedés után a bűncselekmények elévülése miatt jogerősen felmentették azt a 24 romániai vádlottat, akit kiskorúak Nagy-Britanniába csempészése és bűnözésre kényszerítése miatt állítottak bíróság elé.
A Tandarei-ügyet 2011-ben a brit hatóságok az Európai Parlamentben is bemutatták, s egyebek mellet erre hivatkozva fogadott el az EU új irányelvet a kiskorúak kizsákmányolásáról, amely a kényszermunka, illetve a rabszolgaság kategóriájába sorolja a gyermekek koldulásra vagy lopásra kényszerítését.

Románia a legfontosabb kiindulási pontnak számít az Európai Unióban az emberkereskedelemmel foglalkozó bűnszövetkezetek számára, az országot pedig az amerikai külügyminisztérium tavalyi emberi jogi jelentése is elmarasztalta, amiért nem tesz többet a szexuális kizsákmányolás és rabszolgaság megfékezése érdekében.

A dán parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely alapján a jövőben a menedékkérőket az országon, illetve az Európai Unión kívüli helyekre szállíthatják mindaddig, amíg kérelmüket el nem bírálják, írja a BBC.

A szociáldemokrata kormány által benyújtott javaslat értelmében Dánia megállapodik majd országokkal, ahol táborokat működtethetnek, illetve a dánok finanszírozzák majd ügynökségek működését a migrációs útvonalak mentén.

A törvénnyel szemben vannak fenntartásai az Európai Bizottságnak, míg vezető emberi jogi NGO-k szerint a jogszabály felelőtlen. Dániában 2015 óta több lépésben szigorították a bevándorlási törvényeket, mivel akkor 21 ezer menedékkérő érkezett az országba. A csütörtökön elfogadott törvényjavaslatot 70 képviselő támogatta, míg 24 ellenezte.

Rasmus Stoklund kormányszóvivő szerint ezentúl aki menedéket kér majd Dániában, az tudni fogja, hogy egy Európán kívüli országba fogják átszállítani, ezért a kormány abban bízik, hogy az emberek kevésbé fognak menedéket kérni náluk. A menedékkérelmet a harmadik országban fogják elbírálni.

Az EB részéről Adalbert Jahnz szóvivő beszélt arról, hogy a menekültügy kiszervezése alapvető fontosságú kérdéseket vet fel a menekültstátuszhoz való hozzáférhetőséggel, illetve az egész folyamat hatékonyságával kapcsolatban.

Az elhatározás bírálói szerint mindez alááshatja a menekültek biztonságát, jólétét és emberi jogait, miközben lehetőséget ad Dániának kibújni az uniós kötelezettségei alól. "Az az elképzelés, hogy a határon túlra helyezzék át a menedékkérelmek elbírálását, felelőtlen és ellentétes a szolidaritással" - hangoztatta Charlotte Slente, a Dán Menekültügyi Tanács nevű civilszervezet főtitkára.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a múlt hónapban felszólította a koppenhágai vezetést, hogy akadályozza meg a törvény elfogadását, mert az versengést indíthat be a dán szabályozást követni igyekvő uniós tagállamok között.

Gillian Triggs, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának helyettese kijelentette, hogy az UNHCR határozottan ellenez minden olyan kezdeményezést, amely a külföldre hárítja a menekültügyi kérdés felelősségét, illetve a menedékkérők kényszerű átszállítását célozza más országokba.

Dánia nemrég írt alá egy migrációs megállapodást Ruandával, ezért vannak, akik arra gyanakodnak, hogy ott nyílhat majd meg egy dánok által finanszírozott tábor. Dánia volt az első európai ország, amely pár héttel ezelőtt több mint 200 szíriai menekült státuszát vonta meg. A dán hatóságok azzal érveltek, hogy Szíria egyes részei már vannak annyira biztonságosak, hogy vissza lehet oda térni. (BBC, MTI)

Közel 315 milliárd dolláros profitja volt tavaly a Microsoft ír leányvállalatának, de a cég nem fizetett ezután egy fillérnyi társasági adót sem, mivel adózási szempontból Bermuda szigetére van bejegyezve, írja a Guardian.

A vállalatnak egyetlenegy bejelentett munkavállalója sincs, mégis akkora árbevétele volt, mint az ír GDP háromnegyede. A Microsoft Round Island One nevű vállalat a Microsoft szoftverek után fizetendő licenszdíjakat kezeli az egész világon. A leányvállalat székhelye Dublinban van, a vezetőkön kívül nincs munkavállalója, és Bermuda szigetén fizetnek adót. Vagy hát fizetnének, de ott meg pont nem kell társasági adót fizetnie a vállalatoknak.

A Microsoft eredményeivel kapcsolatos hírek pont azon a héten jelentek meg, amikor arról szóltak a hírek, hogy a világ jelentősebb országainak vezetői megállapodhatnak a multinacionális óriásvállalatok adóelkerülési praktikái elleni fellépésről.

Az adócsalások és trükközések ellen küzdő szervezetek a Guardian beszámolója szerint minden képzeletet felülmúlónak nevezték, ahogy a Microsoft Írország hathatós segítségével eljár. A Microsoft és az ír leányvállalat kapcsolatát korábban már az amerikai szenátus is vizsgálta.

A vállalat szóvivője most annyit közölt, hogy a Microsoft 35 éve van jelen Írországban, sokat fektettek is be, munkavállalóik vannak és adót is fizetnek. Ugyanakkor a vállalat szervezeti és adóstruktúrája a cég globális üzleti összetettségét tükrözi. De mindenhol betartják a helyi törvényeket, tették még hozzá.

Paul Monaghan, a tisztább adózási viszonyokért küzdő Fair Tax Foundation vezetője szerint annak ellenére nem fizetett a Microsoft egyetlen cent adót sem Írországban, hogy közben a részvényeseknek kifizetettek 55 milliárd dollárnyi osztalékot.

Nemrég derült ki, hogy bár rekordbevételt hozott össze, de egy cent társasági adót sem fizetett Európában az Amazon.

A brexitért sokat kampányoló publánc-tulajdonos, a JD Wetherspoon pubokat üzemeltető Tim Martin arra kérte a brit kormányt, hogy tegyenek többet az EU felől érkező bevándorlás felerősítéséért, mert nincs elég munkavállaló a vendéglátó szektorban.

Az Independent cikke szerint Martin nem egyszerűen brexitpárti volt, hanem azon belül is a keményvonalas táborba tartozott, azaz a közös, egységes piacot és a szabad mozgás lehetőségét is el akarta vetni. Most azonban arra kérte Boris Johnson miniszterelnököt, hogy fontoljon meg egy új, 'észszerűen liberális' vízumrendszert, aminek köszönhetően több külföldi munkavállaló jönne az országba.

Martin a Daily Telegraphnak beszélt arról, hogy az Egyesült Királyságban alacsony a születések száma, ezért egy észszerűen liberális bevándorlási rendszerre lenne szükség, amit a kormány szabályozna, és ami különbözne az EU-féle megoldástól. Szerinte az Egyesült Államok, Ausztrália és Szingapúr is sokat profitált évtizedeken át egy hasonló megközelítésből: a bevándorlás a demokráciával vegyítve ugyanis jól működik, tette hozzá.

A Wetherspoon elnöke korábban még arról beszélt, hogy ha az ország az EU-ba marad, az súlyos gazdasági következményekhez vezethet, és végítéletváróknak csúfolta azokat, akik arra próbáltak meg figyelmeztetni, hogy kára szenvedhet az országnak a brexitből. 2019-ben amellett is érvelt, hogy az ország és egyben a vállalkozása akkor sem járna rosszul, ha végül nem születne megállapodás a brit kormány és az EU között a kereskedelmi kérdésekről. Egyszer pedig 20 pennyvel csökkentette egyes italok árait a pubjában, felhívva arra a figyelmet, hogy a brexit után olcsóbb lesz az élet az országban.

Mint az Independent megjegyzi, a brexit mellett végül a járvány is nagyon megviselte a vendéglátósokat, és sok országhoz hasonlóan most azt tapasztalják, hogy nem találni munkaerőt az újranyitás után.

A vendéglátóhelyeket tömörítő egyik szakmai szövetség, az NTIA vezetője, Michael Kill szerint mind a brexit, mind a járvány betett a helyeknek, hiszen mindkét tényező felelős azért, amiért most nehezebb munkaerőt felvenni. Sokan a járvány alatt más munkakörökre váltottak, és közülük sokan nem térnek most vissza. És voltak bőven olyan európai munkavállalók is, akik nem térnek vissza a brexit után az országba.

A KPMG elemzése szerint a járvány előtt az uniós munkavállalók a vendéglátó szektor dolgozóinak 12-24 százalékát tették ki, és közülük sokan elhagyták az országot a járvány idején, most pedig csak jóval körülményesebben, vízumot igényelve, magukat költségekbe verve tudnának visszatérni. És ezt a jelek szerint sokan nem akarják megtenni. A Fitch elemzése szerint pedig a vendéglátó szektornak fel kell készülnie a béremelésekre, mert csak így lehet majd például EU-s munkavállalókat becsábítani a csúcsszezonokba.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult a Jobbik, a Momentum, az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló jogszabály megsemmisítését kérve.

A parlament fideszes többsége április végén szavazta meg, hogy ezermilliárdos közvagyont alapítványokba játsszanak át. Nemcsak a felsőoktatás egy jelentős részét, hanem számos más értékes vagyonelemet is a fideszes tagokkal feltöltött alapítványokra bíztak. Ennek jelentőségéről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője szerdán a pártok közös, online is követhető sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy összegyűlt az ehhez szükséges ötven képviselői aláírás, így a beadványt már postára is adta.

A jogszabály értelmében szinte a teljes magyar felsőoktatást alapítványokba szervezi a kormányoldal, és mintegy ezermilliárd forintnyi közvagyont felügyelnek majd a jövőben "a Fidesz pártkatonái".

Szilágyi György, a Jobbik alelnöke szerint Magyarországon tizenegy éve "maffiakormány uralkodik" gazdasági érdekszövetségként. Hangsúlyozta: azt kérik az Ab-től, hogy segítsen az ellenzéknek megvédeni a megmaradt állami vagyont.

Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese úgy fogalmazott: az érintett jogszabállyal az Orbán-kormány szintet lépett a közvagyon ellopásában, mert már egészében viszik az egyes vagyonelemeket, az egyetemeket, kastélyokat, ménesbirtokokat vagy részvényeket.

Szakács László (MSZP) szerint "hűbérurak", és nem kurátorok kerülnek az alapítványok élére. Nem modellváltás történik a felsőoktatásban, hanem fenntartóváltás, holott az állami egyetemek is lehetnének versenyképesek, és semmi nem garantálja, hogy az alapítványok majd azzá teszik az intézményeket.

Tordai Bence (Párbeszéd) azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök párhuzamos államot épít, amely kizárólag tőle függ majd. Tolvajnak nevezte a kormányoldalt, amely szerinte neoliberális politikát követ, holott egy évtizede az ellenkezőjét hirdeti.

Az alapítványokkal foglalkozott a Magyar Jeti egy korábbi adása is, érdemes azt is megnézni:

Kína délnyugati részén okozott nagyon komoly felfordulást az elmúlt hetekben 15 elefánt: a csorda áprilisban szökött ki egy természetvédelmi parkból, és azóta 500 kilométernyi területet bejárva legelt le kukoricamezőket, rombolt le pajtákat és taposott össze csomó mindent, ami az útjába került.

A Guardian a kínai sajtó alapján ír arról, hogy a múlt héten az elefántok lecsapoltak egy víztárolót, és emiatt a közeli falu lakói attól félnek, hogy elszáradnak az elvetett gabonáik. Az elefántok szökésének körülményeiről még mindig nem tudni részleteket, de az elmúlt hetekben a vonuló állatok miatt komoly erők mozdultak meg az országban: a helyi hatóságok kísérték az elefántokat, és több száz embert mozgósítottak azért, hogy biztosítsák, az állatok érkezésének nem lesznek emberi sérültjei.

Ugyanakkor míg az elefántok eddig főleg vidéki tájakon gyalogoltak, időnként érintve egy-egy várost, kedden már csak 20 kilométernyire voltak Jünnan tartomány székhelyétől, Kunming városától, ahol több millió ember él. Becslések szerint az elefántok április közepe óta 56 hektárnyi vetést tapostak le, ezzel átszámítva több száz millió forintnyi kárt okozva.

Jünnan tartományban 300 elefánt él szabadon rezervátumokban, és védett állatnak számítanak. A nyolcvanas években kevesebb mint 200 egyed élt csak itt.

Vegyi anyagokkal megrakott teherhajó süllyed Srí Lanka partjainál, a környezetvédők jelentős környezeti katasztrófától tartanak. A szingapúri felségjelű X-Press Pearl két hete lángol a partok közelében, és feltételezések szerint több száz tonna olaj szivároghat a tengerbe, ha a hajó végleg elsüllyed.

A BBC cikke szerint a Srí Lanka-i és az indiai haditengerészet közös erővel próbálja napok óta eloltatni a lángokat, hogy megakadályozzák, hogy a hajó kettétörjön és elsüllyedjen, de az időjárási viszonyok, azaz a nagyon erős szél és a hatalmas hullámok megnehezítik a mentést.

A Srí Lanka-i haditengerészet szóvivője, Indika Silva kapitány arról beszélt a BBC-nek, hogy a hajó egyértelműen süllyed, és ugyan mindent megpróbálnak megtenni, hogy minimalizálják a tengeri szennyeződés mértékét, de a hajó hátsó fele már víz alatt van.

A part menti Negombo város körüli szakaszokon már napok óta észleltek olajszennyeződéseket. Az ország legszebb partszakaszait magában foglaló területen felfüggesztették már a halászatot is.

Miután a hajón észlelték a szivárgást, előbb Indiába és Katarba próbáltak meg kikötni, de mindkét ország elutasította őket. Ezután tört ki a tűz, és végül Srí Lanka beengedte területére a hajót. Ez a döntés amúgy komoly felháborodást váltott ki az országban

A 186 méter hosszú teherhajón 1486 konténerben több mint 25 tonnányi salétromsavat, illetve számos egyéb vegyi anyagot szállítanak.

Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) úgy találta, hogy Elon Musk kétszer is megsértette a megállapodást, amit a SEC és a Tesla vezetője kötött 2018-ban a Wall Street Journal információi szerint. A SEC és a Tesla akkor arról állapodott meg, hogy Musk csak ügyvédi jóváhagyással posztolhat Twitterre a vállalattal kapcsolatban.

Ugyanakkor a WSJ által megismert dokumentumokból kiderül, hogy Musk nem hagyatta jóvá a jogi részleggel azt a 2020. márciusi posztot, melyben arról írt, hogy a Tesla részvényárfolyama szerinte túl magas. Szintén nem látták jogászok előzetesen azt a 2019. júliusi posztot, melyben Musk bejelentette, hogy a Solar Roofból, azaz a Tesla napelemes tetőrendszeréből heti ezret tudnak majd gyártani az év végére. A SEC mindkét poszt után levelet küldött a Teslának, de nem tettek további lépéseket.

Musk és a tőzsdefelügyelet viszonya 2018 augusztusában vált viharossá, amikor hírhedt posztjában Musk kiírta, fontolgatja, hogy 420 dolláros részvényáron ismét teljesen magántulajdonba kerüljön a cég, és ehhez megvan a forrás. Ebből persze semmi nem volt igaz, és a tőzsdefelügyelet fel is jelentette. A két fél viszonylag hamar megegyezett, Musk távozott a cég elnöki posztjáról, és beleegyezett abba is, hogy nyilvános, a céggel kapcsolatos megszólalásait előzetesen egyezteti a cég jogászaival.

A megegyezés 2019 elejéig tartott, amikor Musk egyeztetés nélkül posztolt arról, hogy a Tesla több autót fog abban az évben gyártani, mint amit hivatalosan közöltek. Újabb egyeztetés indult, és még konkrétabb szabályokat fektettek le azzal kapcsolatban, hogy Musk miről nem posztolhat ügyvédi ellenőrzés nélkül.

2019 augusztusában a SEC ismét úgy látta, hogy Musk megsértette a megállapodást a naptetős poszttal, de a Tesla álláspontja szerint Musk csak a törekvéseiket fogalmazta meg. Hasonlóan védekezett a cég 2020-ban is, amikor a túl magas részvényárfolyamokkal kapcsolatos posztról mondták azt, hogy az pusztán Musk magánvéleményét fejezte ki. (WSJ, Verge)

Nem kapott többségi támogatást az országgyűlés mentelmi bizottságának szerdai ülésén Jakab Péter fellebbezése a rá kirótt 9,6 millió forintos házelnöki büntetés ellen. A jobbikos politikus korábban ficsúrnak nevezte Kövér Lászlót és a fideszes képviselőket, a házelnök erre válaszul szabta ki rá a rekordbüntetést.

Ennyit közölt az ülést követően újságírókkal Hargitai János (KDNP), a bizottság elnöke, aki a részletekkel kapcsolatos kérdéseket arra hivatkozva hárította el, hogy zárt ülésen tárgyalták ezt a napirendi pontot.

Alig tízperces meghallgatását követően, a döntés ismertté válása előtt arról beszélt újságíróknak Jakab Péter, a Jobbik elnöke, frakcióvezetője: színtisztán politikai döntés születik ügyében, hiszen fideszes képviselők semmilyen szankciót nem kaptak a "csicska", a "csürhe", a "zsúrpubi" vagy a "büdös bunkó" kifejezésért.
Kértem, hogy állítsák össze a tiltott szavak jegyzékét, hogy mely kifejezésekért jár büntetés, így 32 évvel a rendszerváltás után - tette hozzá a politikus, aki irodalminak nevezte az általa a fideszes képviselőkre használt "ficsúr" szót. (MTI)

A koronavírus-járvány áldozataiért imádkoznak és harangoznak vasárnap délelőtt a magyarországi keresztény templomokban - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) MTI-hez eljuttatott közleményében.

A MEÖT elnöksége és az MKPK arra kéri egyházukat és híveiket, hogy vasárnap délelőtt "emlékeztessenek a harang szavával az elhunytakra, a járvány okozta veszteségeinkre". A két testület közös imádságot is írt az alkalomra, amelyet minden keresztény templomban elmondanak.

Csütörtökön, a járványügyi korlátozások miatt elrendelt csaknem 7 hónapos üzemszünet után újraindul a forgalom a Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton - közölte a Mávinform szerdán az MTI-vel.

Azt írták, a nyári időszakban a vonatok mindennap közlekednek: munkanapokon óránként, hétvégén 40-50 percenként indulnak.

A kisvasút állomásain megszépült környezetben várják a kirándulókat.
Előre meghirdetett napokon forgalomba áll az ország legöregebb C50-es kismozdonya is, amely nosztalgiavonatokkal közlekedik majd.

Egy 41 éves kínai férfi az első ember, aki az orvostudomány tudomása szerint egy ritka madárinfluenza törzstől, a H10N3-tól fertőződött meg.

A BBC beszámolója szerint a kínai hatóságok nem közöltek részleteket azzal kapcsolatban, hogy a férfi hogyan fertőződött meg, de a feltételezések szerint a H10N3 törzs nem terjed könnyen emberről emberre.

A Csiangszu tartományban élő férfit múlt héten diagnosztizálták, mostanra meggyógyult, és hamarosan elhagyhatja a kórházat. A madárinfluenzának számos törzsét ismerni, és nem példa nélküli, hogy a baromfikkal dolgozó emberek megfertőződjenek.

A pekingi székhelyű Nemzeti Egészségügyi Bizottság keddi közleménye szerint a férfi április végén került kórházba, egy hónappal később mutatták ki szervezetében a H10N3-at. A kontaktkutatás során más fertőzöttet nem találtak.

A szervezet közleménye szerint az eset egy egyszeri, baromfiról emberre történő vírusátvitel lehetett, és a vírus nagy léptékű emberi terjedésének esélye rendkívül alacsony. Kitértek arra is, hogy a H10N3 egy alacsony kórokozójú vírus, ezért nem számítanak arra sem, hogy a baromfik között nagyon elterjed majd.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye szerint jelenleg nem utal semmi arra, hogy történt volna emberről emberre történő fertőzés. A WHO szerint mindaddig, amíg a madárinfluenza jelen van a baromfik között, az emberek alkalomszerű megfertőződése nem jelent meglepetést. Ez is egy eleven figyelmeztetés azzal kapcsolatban, hogy az influenzajárvány fenyegetése folyamatosan jelen van.

A világban jelenleg is pusztít a madárinfluenza H5N8-as variánsa, ami miatt több százezer baromfit kellett már levágni Európában, köztük Magyarországon is. Februárban Oroszországból jelentették, hogy ez a variáns is megfertőzött egy embert.

2016 és 2017 között a H7N9-es törzs következtében világszerte 300 ember halt meg, de azóta kevés emberi fertőződést jelentettek.

A világegyetem kevés megoldatlan rejtélyének egyikét göngyölítette fel három kutató, kiknek tanulmánya a Journal of Behavioral and Experimental Economics című folyóiratban jelent meg a napokban.

Oliver Merza, Raphael Flepp és Egon Franc arra volt kíváncsi, hogy vajon a lóversenyeken a sebességről és gyorsaságról nevet kapó lovak (Villám, Szélvész és társaik) jobban teljesítenek-e, mint azok a lovak, akik másmilyen nevet kaptak.

Mivel a kutatók is látták, hogy ezt a kérdést nem lehet félvállról venni, ezért egy fogadási iroda adatbázisát használva több mint 400 ezer lóverseny 3 millió fogadását vizsgálták meg. És azt találták, hogy a ló neve nem befolyásolja a ló teljesítményét. Ennek ellenére azonban akadnak bőven a fogadók között, akik információelemként tekintenek a névre, és az ő viselkedésüket befolyásolja a ló neve.

A kutatás során azt találták, hogy a gyors hangzású nevet viselő lovakkal kapcsolatos fogadói elvárások eltúlzottak, és ez negatívan befolyásolja a fogadási kimeneteleket, és a gyors hangzású nevet viselő lovakra kötött fogadások kisebb bevételt hoznak, mint a többi, átlagos nevű lovakra kötött fogadások.

Ha valaki sokkal, de sokkal hosszabban olvasna erről a kutatásról, az szerencsére könnyen megteheti, a tanulmány creative commons licensszel jelent meg, és szabadon olvasható.

Németországban fogtak el egy TOP 50-es körözési listán szereplő magyar férfit, aki tizenegy évig bujkált a hatóság elől - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szerdán a police.hu oldalon.

T. Lajost korábban felfegyverkezve, csoportosan elkövetett rablás bűntette és más bűncselekmények miatt 11 év fegyházra és 2 év börtönbüntetésre ítélte a Székesfehérvári Városi Bíróság. Mivel el akarta kerülni a súlyos fegyházbüntetést, 2010 novemberében ismeretlen helyre távozott.

A 33 éves férfi az általa elkövetett bűncselekmények súlyosságára tekintettel került fel a rendőrség TOP 50-es körözési listájára. Elfogása érdekében a Fejér Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője egymillió forint nyomravezetői díjat tűzött ki.

A férfi ellen európai elfogatóparancsot adtak ki, felkutatását a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai kezdték meg. A nyomozók felvették a kapcsolatot az ENFAST (célkörözési egységek európai hálózata) rendszerén belül az osztrák és a német hatóságokkal.

Az együttműködés nyomán kiderült, hogy a több mint 11 éve keresett férfi más személyazonosságát felhasználva a németországi Füssen környékén bujkált.

A férfit kedden, összehangolt akcióban fogta el a német, az osztrák és magyar rendőrség a bajor Schwangau városában. Kiadatásáról és hazaszállításáról később döntenek a német hatóságok. (MTI)

Hétfőn írtunk arról, hogy a bíróság első fokon megalapozottnak látta a rongálás vádját a Momentum TizenX nevű ifjúsági szervezetének tagjaival szemben, akik tavaly a Külügyminisztérium előtti területen festékkel jachtparkolót alakítottak ki.

A fiatalok akciója Szijjártó Péter tavaly nyári lebukására reagált. A külügyminiszter 2020 augusztusában a Lady MRD nevű NER-es luxusjachton nyaralt családjával, miközben a Facebookjára olyan fotókat posztolt, mintha keményen dolgozna az irodájában

A momentumos aktivisták a korrupciógyanús ügyre reagáltak, amikor stencillel és vízbázisú festékkel Lady MRD feliratot fújtak a parkolóba. Ezt akár a következő eső is lemoshatta volna, de helyette a Fővárosi Közterület-fenntartóval tüntették el. Az aszfalt maradandóan nem károsodott, a takarítás költsége bruttó 4500 forint volt, a bíróság mégis megalapozottnak látta a rongálás vádját. Akkor az egyik kiskorú fiatal ellen gyámhivatali eljárást indítottak, a többieket a Pesti Központi Kerületi Bíróság figyelmeztette szándékos rongálással elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt. A fiatalok emiatt panasszal éltek, ennek következménye lett az elsőfokú meghallgatás, amiről részletesen is írtunk.

A fiatalok fellebbeztek az ítélet ellen, a Momentum X tagjai pedig hétfőn újabb festésekkel tiltakoztak: több minisztérium épülete elé ugróiskolákat fújtak fel. Az elsőfokú meghallgatáson ugyanis az volt a bíróság egyik érve, hogy „a jachtparkoló felfújásával a kívülállók számára nem volt értelmezhető az eljárás alá vont személyek motivációja. A politikai vélemény kifejezésekor szükséges, hogy az azt észlelők számára egyértelmű legyen, hogy az adott cselekmény tiltakozás valamely intézkedés ellen.”

Mint közleményükben írják, „a Momentum kiáll minden tagja és aktivistája mellett és elfogadhatatlannak tartjuk, hogy fiatalokat egy betonra festett hajó miatt vegzáljanak és veszélyesnek tituláljanak. A politikai véleménynyilvánítás szabad, nem fognak minket ilyen eljárásokkal megfélemlíteni!”

Beszámolójuk szerint a rendőrség az akció során több aktivistájukat igazoltatta, így hamarosan kiderül, indul-e eljárás bárki ellen a földre festett gyermekjátékok miatt.

A három betűből és három számból álló jelenlegi rendszámtáblákból néhány éven belül már nem lehetne többet kiadni. A szükséges informatikai és egyéb fejlesztések elvégzése után ezért 2022. július 1-jétől négy betűből és három számból álló rendszámtáblákat vezetnek be - jelentette be szerdán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára.

Schanda Tamás a minisztérium közleményében hozzátette, az átállás felmenő rendszerben történik meg, az új formátumú táblákat az újonnan forgalomba helyezett járművek kapják meg jövő nyártól.

A jelenlegi karakterkészlet használatával már csak néhány évig biztosítható a rendszámok kiadása. A mostanit felváltó formátum tartósan megoldja a gépkocsik hatósági jelzéssel való ellátását.

A kormány állítása szerint a felmenő rendszerű bevezetés semmiféle adminisztrációs többletterhet nem jelent a tulajdonosok, üzemeltetők számára, kiadásaikat nem növeli. A forgalomban lévő hatósági jelzések a továbbiakban is használhatók, azokat nem kell új táblákra cserélni. A hosszabb rendszámok a járműpark természetes ütemű megújulásával, fokozatosan váltják majd fel a régieket".

A jövő júliustól kiadható rendszámok a latin ábécé szerinti két magánhangzóból vagy két mássalhangzóból, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak.

Ékezetes magánhangzók vagy a dz kivételével kétjegyű mássalhangzók nem szerepelhetnek rajtuk. A táblákon Magyarország címere mellett az európai zászlót jelképező kék mezőben tizenkét sárga csillag látható fehér H jelzéssel.

Egyszerűsödnek az ideiglenes rendszámtáblák is, az eddigi "E", "M", "P", "SP" és "Z" betűjelűek helyett, szintén felmenő rendszerben, egységesen "I" betűjelűeket adnak majd ki. A taxik a jövőben TX, a Magyar Honvédség járművei HA, a rendőrség járművei RA, az Országos Mentőszolgálat járművei MA, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járművei NA, a büntetés-végrehajtási szervezet járművei pedig BA betűjelű rendszámtáblákkal közlekedhetnek. A muzeális jellegű járművekre kiadható OT rendszámok készlete szintén kimerülőben van, azok a továbbiakban a két betűjel mellett az eddigi három helyett négy számjegyet tartalmaznak majd.
A környezetkímélő járművek világoszöld alapszínű táblái és a gépkocsi kerékpárszállító eszközére szerelhető szürke alapszínű jelzések a hosszabb formátumban is kiadhatók lesznek. A módosított előírások változatlanul lehetővé teszik az egyénileg kiválasztott vagy egyedileg előállított rendszámok engedélyezését.

Hatalmasat szakítottak a járvány alatt a legismertebb vírusszkeptikusok: Lenkei Gábor cégbirodalma erős évet zárt, és nagyot nőtt az az étrendkiegészítő-cég is, melynek Gődény György az egyik ismert arca.

A G7 összeállítása szerint a vitaminokat forgalmazó Lenkei Gábor cége tavaly 60 százalékos növekedés mellett közel 3,5 milliárd forintos árbevételt ért el.

Lenkei a hazai járványszkeptikus szereplők közül az egyik legismertebb, mielőtt a Facebook törölte volna, több mint 200 ezer követője volt, és nekik írt olyanokat, hogy befeküdhet egy kád koronavírusba, akkor se lesz semmi baja, és hogy a média gerjeszti az egész ügyet. A több tízezer ember által megosztott poszt után pedig arról írt, hogy a megfelelő vitaminfogyasztás már elegendő lehet a védekezéshez.

A jelek szerint sokan megfogadták a tanácsát: Lenkei cége a G7 cikke szerint évek óta jelentős, kétmilliárd forint körüli bevételt hozott, de a tavalyi év még így is kiugró volt. Még nagyobbat nőtt a cégcsoport profitja: míg 2019-ben 147 millió forint volt, tavaly 387 millió forint jött össze. Lenkei ki is vett a cégcsoportjából mintegy 400 millió forintnyi osztalékot.

A G7 szerint érdekesség, hogy míg Lenkei a nyilvánosság előtt átverésnek nevezte a járványt, a céges beszámolóban a “Covid-19 koronavírus világjárványt” nevezik meg az üzlet fellendülésének okaként.

Lenkeiről korábban megírtuk, hogy az általa előállított és forgalmazott vitaminkoktélok rendszeresen szerepeltek az ÁNTSZ feketelistáján, kereskedelmi forgalmukat tiltották. Baló Györgyék 2009-ben készítettek műsort Dr. Lenkei Gábor vitaminbizniszéről. Bevizsgáltatták az egyik készítményét. A tisztiorvos, Molnár Kornélia a műsorban elmondta, hogy az ő méréseik szerint a készítményben lévő B és E vitamin hétszeresen lépte át az engedélyezettet, és ennek szerinte egészségkárosító hatása van.

A G7 cikke szerint egy másik ismert vírusszkeptikus, Gődény György is milliárdos bevétel-növekedéshez segített egy étrendkiegészítőket forgalmazó céget. Gődény a kamupárt-biznisz egyik ismert szereplője, erről korábban a Partizán készített leleplező riportot. Később a Nutriversum nevű étrendkiegészítő- és vitamincég "szakértőjeként" tűnt fel. A cég árbevétele a járvány előtti évben 600 millió forint volt, tavaly azonban közel háromszorosára, 1,77 milliárd forintra duzzadt, 94 milliós adózott eredmény mellett.

A cikk megjegyzi, hogy a Nutriversum Gődény szereplésével készült reklámjai miatt ősszel indított vizsgálatot a GVH, mivel azok alkalmasak lehetnek a fogyasztók megtévesztésére. A Nutriversum többségi tulajdonosa a leginkább kakaóporairól ismert Bedeco.

A világ legnagyobb húsfeldolgozó vállalata egy kifinomult kibertámadás áldozata lett, írja a BBC. A lap információi szerint a JBH húsipari óriás informatikai rendszerét támadták meg hackerek, emiatt átmenetileg egyes ausztrál és amerikai üzemek tevékenységét is le kellett állítani.

A cikk szerint támadás következtében akár a húskészítmények átmeneti drágulása is bekövetkezhet. Az FBI nyomozást indított az ügyben.

A Fehér Ház szóvivője, Karine Jean-Pierre kedden jelentette be, hogy a JBS azzal fordult a hatóságukhoz, hogy informatikai rendszerüket megtámadták, és csak váltságdíj megfizetése után férhetnek ismét hozzá. A Fehér Ház felvette a kapcsolatot az orosz kormánnyal, mivel úgy sejtik, hogy egy Oroszországban tevékenykedő csoport áll a támadás mögött.

Az 1953-ban Brazíliában alapított JBS-nek ma már 15 országban több mint 150 üzeme van, 150 ezer embert foglalkoztatnak, és szupermarketektől gyorséttermekig rengeteg mindenkit ők látnak el hússal. Csak az Egyesült Államokban a JBS dolgozza fel az ország marhafogyasztásának negyedét és sertéshús-igényének ötödét.

A JBS közleménye szerint jelentős előrelépést értek el a támadás visszaverésében, és abban bíznak, hogy szerdán az üzemeik többsége rendesen működhet majd. Elmondásuk szerint a támadók a tartalékszervereikhez nem fértek hozzá, és sikerült viszonylag hamar lekapcsolniuk a rendszert, amint észrevették a támadást.

A zsarolóvírusok évek óta súlyos károkat okoznak a gazdaságnak, de igazán idén váltak feltűnővé, miután több óriási léptékű támadás is zajlott: legutóbb az amerikai üzemanyag-ellátás akadozott az ország délkeleti részén, miután támadók betörtek a Colonial Pipeline rendszerébe. Akkor a Colonial kifizetett 4,4 millió dollárnyi váltságdíjat, csak hogy visszatérhessen a működéshez.

Május elején derült ki, hogy közokirat-hamisítással és vagyon elleni bűncselekményekkel gyanúsítják a volt megasztáros Fekete Dávidot, kedden pedig újabb részleteket árult el az azóta is előzetes letartóztatásban lévő férfi ügyéről a Blikk.

A lap úgy tudja, hogy Fekete egy jelenleg is börtönben lévő ismert drogdílert húzott le 120 millió forinttal. A Hit Gyülekezetével is jó kapcsolatot ápoló férfi egy győri autókereskedést tartott fenn, és a Blikk cikke szerint 2018-ban hirtelen rengeteg új autó jelent meg a telephelyén. Kiderült, hogy Fekete 120 millió forintot kért kölcsön egy drogkereskedelemért elítélt, ismert alaktól, akinek a Felvidéken és egy határközeli magyar városban is volt szórakozóhelye.

A lap információi szerint Fekete a pénzt autókra költötte, de a kölcsönt nem tudta visszafizetni. A cikk szerint a férfi több károsultjának is arról panaszkodott, hogy veszélyes fenyegetéseket kapott, egyikük arról mesélt a lapnak, hogy Fekete elmondása szerint egyszer fényes nappal kapták el, zsákot húztak a fejére, és elvitték egy erdőbe, hogy ráijesszenek.

Nem a börtönben ülő drogkereskedő volt az egyetlen, akinek Fekete tartozott, folyamatosan tologatta a hiteleket, volt, hogy több tucatnyi embernek lógott komolyabb összeggel, de arra mindig figyelt, ki az a pár ember, akinek nem szabad hosszabb ideig tartoznia. Így is rendszeresek voltak a fenyegetések, elmondása szerint Budapesten volt, hogy fegyvert fogtak a fejéhez.

Fekete ismerőse arról beszélt a Blikknek, hogy a volt megasztáros a börtönben sem lehet majd igazán nyugodt, de az lehet, hogy előzetes letartóztatásban most nagyobb biztonságban van, mintha szabadon lenne. A férfit május elején 30 napra helyezték előzetes letartóztatásba, a győri ügyészség 100 milliós csalással és sikkasztással gyanúsítja. További sorsáról hamarosan dönt a győri bíróság.

A Washington Post információi szerint Donald Trump vállalata megbízott egy kereskedőt, hogy értékesítse a cég washingtoni szállodájának bérleti jogát. A Trump Organization korábban egyszer már megpróbálta értékesíteni a Pennsylvania Avenue-n lévő egykori postaépület bérleti jogát, de 2019-es terveiket keresztülhúzta a világjárvány, és mivel számos hotel épp csődbe ment vagy csak ideiglenesen bezárt, végül visszavonták a hirdetésüket.

A szálloda tulajdonjogát Trump cége a General Services Administration nevű kormányhivataltól bérli, és a lap információi szerint a szálló teljesítményét nagyon megviselte az elmúlt pár év: egyfelől persze a járvány, ami a világ számos szállodájának komoly visszaesést hozott, de mellette számított az is, hogy a Trump mint márkanév nem sokat erősödött Donald Trump viharos elnöki évei alatt, és ma már számos nagyvállalat és nemzetközi szereplő, illetve külföldi vendég se szívesen foglal szobákat Trumpról elnevezett hotelekben.

Ezt jelzi, hogy még a járvány előtt, amikor először meghirdették a bérleti jog értékesítését, a szálloda nagyjából félházzal ment csak. A most kiderült értékesítési kísérlet ráadásul az után történik, hogy kiderült, a New York-i ügyészség már bűnügyi eljárást tervez indítani Trump, illetve szervezete ellen, a Wall Street Journal pedig múlt héten arról írt, hogy a washingtoni szálloda is az egyik olyan ingatlanelem, mellyel kapcsolatban az ügyészség nyomozást folytat.

Ha értékesítenék a tulajdonjogot, akkor odalenne a Trump név az épületről. De kérdés, ki fog érte annyit fizetni, amennyit Trump vállalata szeretne: a Trump Organization becslései szerint mintegy 200 millió dollárt fektetettek a felújításokba, és ezt egy 170 millió dolláros Deutsche Bank-hitelből fedezték. Amikor legutóbb meghirdették a tulajdonjogot, akkor Trump fia, Eric Trump azt mondta, hogy 500 millió dollárért adnák el.

Kérdés persze az is, hogy ki lesz az a nagybefektető, aki szívesen köt üzletet a választások eredményét még mindig nem elfogadó, a Capitolium ostromáért felelős, mindenféle zűrös üzleti csalásokkal kapcsolatban vizsgált Trumppal.

Közel 500 ezer ember maradt tiszta ivóvíz nélkül a Kongói Demokratikus Köztársaságban a Nyiragongo vulkán kitörése után, közölte a Médecins Sans Frontières (MSF) nemzetközi egészségügyi NGO.

A szervezet szerint Goma városában jelent gondot a tiszta víz hiánya, ami a kolera terjedéséhez vezethet. Magali Roudaut, az MSF kongói missziójának vezetője elmondta a BBC-nek, hogy a vulkánkitörés miatt otthonukat elhagyni kényszerülő embereknek igyekeznek biztosítani az alapvető szükségleteiket, de ez nem elég, és kérik a többi humanitárius szervezetet, hogy segítsenek. Az MSF elmondása szerint a közeli Sake településén 100-180 ezer ember tölti a napjait templomokban, iskolákban, mecsetekben és az utcákon.

A vulkanológus Dario Tedesco szerint Goma a világ egyik legveszélyesebb városa a régióra leselkedő természeti csapások miatt. A várostól 10 kilométernyire fekvő Nyiragongo tíz nappal ezelőtt tört ki, 32 ember halálát okozva. A vulkán azóta is aktív, több utórezgést regisztráltak.

A Fidesz alá kitalált, állami pénzekkel jócskán kitömött „civil szervezet”, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) kedden jelentette be, hogy országjáró vándorkiállítást szerveznek a 2006-os „Gyurcsány-terrorról”.

A vándorkiállítás, amelynek anyagát a települések közterületein fogják bemutatni, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének 15. évfordulóján, vagyis szeptember 17-én indul útjára - közölte ifj. Lomniczi Zoltán „alkotmányjogász”.

A tervek szerint fényképeket, "a rendőrterror során használt" fegyvereket és eszközöket bemutató tárlat mellett fórumokra is sor kerül majd, amelyeken "2006 hősei", a jogsértések érintettjei számolnak be a történtekről.

Sokan felháborodva fogadták Olaszországban, hogy a szicíliai maffia egyik leghírhedtebb bérgyilkosa, Giovanni Brusca 25 év után szabadulhatott a börtönből. A disznó néven is ismert, idén 64 éves Brusca több mint 100 ember haláláért volt felelős, többek között ő robbantotta fel a maffiaellenes harcokról ismert ügyészt, Giovanni Falconét 1992-ben, de emellett elrendelte egy 11 éves gyerek megölését is.

Bruscát 25 évvel ezelőtt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de 2000-ben úgy döntött, hogy együttműködik a hatóságokkal, és ezért cserébe mérsékelték a büntetését. Épp ezért egy ideje már lehetett tudni, hogy idén szabadulni fog, a hétfői bejelentés mégis hatalmas hullámokat vetett az olasz közéletben.

Brusca a Cosa Nostra egyik legismertebb főnökének, Totò Riinának volt a jobbkeze. Riina 2017-ben halt meg a börtönben. Az egykori bérgyilkos szabadon engedését felháborodva fogadták a maffia egykori áldozatainak rokonai, illetve olasz politikusok is. Többen kifogásolták, hogy Brusca sosem tanúsított igazi megbánást, és kétes értékű információkat osztott csak meg a hatóságokkal.

Olasz hírforrások alapján a Guardian arról ír, hogy Brusca információi révén sikerült letartóztatni a Cosa Nostra több vezetőjét és gyilkosát is, ennek ellenére sokan vannak, akik nem értenek egyet a csökkentett büntetéssel. A szabadon engedés miatt megszólalt hétfőn a balközép Demokrata Párt vezetője, Enrico Letta, illetve a szélsőjobboldali Matteo Salvini is, mindketten helytelenítve a döntést. Brusca szabadon engedésénél amúgy nem volt mérlegelési lehetősége a bíróságnak, a törvény szerint csökkenthetik annak a büntetését, aki együttműködik a hatóságokkal a maffia elleni harcban.

A kormányzati propagandabirodalom egyik fontos alakja Rákay Philip, aki amellett, hogy rendszeresen gyárt az ellenzéket lejárató videós tartalmakat, fenntart egy „tanácsadó céget”, a Norton Consulting Zrt-t, melynek honlapjáról ugyan az ég egy adta világon semmi nem derül ki a cég tevékenységéről, de a jelek szerint erre nincs is nagy szükségük.

A Telex összesítése szerint míg a vállalat 2018-ban 818 millió forintos forgalom mellett 602 milliós profitot hozott, 2019-ben 616 millió forintos forgalom mellett 416 millió forintos adózott eredménye lett, addig tavaly

540 millió forintnyi forgalom után 392 millió forint lett az adózott profit.

Rákay amúgy tavaly 100 millió forintos osztalékot vett ki a cégből.

A Republikon Intézet megbízásából a Závecz Research készített reprezentatív közvélemény-kutatást: május 10-e és 15-e között ezer embert kérdeztek meg Magyarországon arról, hogy mit gondolnak a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának tervéről.

A jelenlegi tervek szerint Ferencvárosban, részben a magyar diákok számára tervezett Diákváros helyén épülhet fel a Fudan kampusza, és a 440 milliárd forintosra becsült projekt jelentős része kínai hitelből valósulna meg, hogy aztán elsősorban külföldi hallgatók elitegyeteme lehessen.

A most közzétett, május közepén készült kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 63 százaléka hallott a Fudannal kapcsolatos tervekről. A Republikon elemzése szerint ez az arány viszonylag magasnak számít, amikor ilyen típusú politikai ügyek ismertségéről van szó, ezért szerintük el lehet mondani, hogy a Fudan Egyetem kérdése széles körben ismertté vált, és nem csak egy szűk értelmiségi kört foglalkoztat, hanem valóban a hazai politika egyik meghatározó ügye.

Arra a kérdésre, hogy azok alapján, amit eddig hallott az ügyről, inkább támogatja vagy inkább ellenzi, hogy a kormány kínai egyetemi kampuszt építsen Budapesten, a válaszadók nagy többsége, 66 százaléka inkább elutasítja a beruházást, míg a támogatók aránya mindössze 27 százalék.

Az elemzés szerint a nagy elutasítottságért feltehetően a beruházás egyéb körülményei is okolhatók, mint például az építkezés magas ára, az a tény, hogy nagyrészt kínai hitelből valósul meg, valamint, hogy a tervek szerint kínai kivitelezőkkel és alapanyagokkal, és nem elhanyagolható tényező az sem, hogy a kínai kampusz az eredeti diákváros tervezett létesítményeitől venné el a helyet.

Politikai hovatartozást vizsgálva kiderül, hogy az ellenzéki összefogás szavazói egyértelműen ellenzik a kampusz megépülését, túlnyomó többségük, 89 százalékuk nyilatkozta ezt.

A Fidesz-KDNP szavazói esetében már nem ennyire egyértelmű a helyzet: miközben 60 százalékuk támogatja a tervet, még a kormánypárti szavazók majdnem egyharmada is elutasítja a kampusszal kapcsolatos terveket.

Az eredményekből kiderül, hogy a pártkötődéssel nem rendelkező, bizonytalan szavazók ebben a kérdésben szinte ugyanúgy gondolkodnak, mint az ellenzékiek: négyötödük (79%) elutasítja a kormány tervét, eközben pedig mindössze 15 százalékuk támogatja.

Az egyéb pártok (minden olyan formáció, amelyik nem tagja a hatpárti ellenzéki összefogásnak, illetve nem kormánypárt) szavazói álláspontjukban nagyjából leképezik a teljes társadalomban látott arányokat, 65 százalékuk ellenzi, 25 támogatja a beruházást.

„Összességében tehát elmondható, hogy a kormány terve még a saját szavazóinak körében sem élvez elsöprő támogatást, olyan mértékű egyetértést, ami a legtöbb tervüket övezi; a többi társadalmi csoportban pedig egyértelműen elutasított a Fudan kampusz megépülése” – zárul az elemzés.

A Fudan Egyetemmel korábban videós műsorunk, a Magyar Jeti is foglalkozott, érdemes azt is megnézni:

Peking szerint Ausztrália és Új-Zéland miniszterelnökei felelőtlen megjegyzéseket tettek Kínával kapcsolatban. A viszony Kína és a két szigetország között már eddig is feszült volt, de a hétfői történések azt mutatják, hogy tud még tovább romlani a diplomáciai kapcsolat köztük.

A két ország miniszterelnöke, Scott Morrison és Jacinda Ardern hétfőn közös nyilatkozatot adott ki, melyben elítélték a kínai destabilizációs törekvéseket a Dél-kínai-tengeren, és komoly aggodalmukat fejezték ki az ujgurok helyzete miatt Hszincsiang tartományban, illetve a hongkongi szabadságjogok csorbítása miatt.

Kína külügyminisztériuma válaszul közölte, hogy határozottan ellenzik a közös nyilatkozatban foglaltakat, és szerintük a két vezető jelentős mértékben beavatkozott Kína belügyeibe. A minisztérium szóvivője, Vang Venping szerint a két kormányfő alaptalan vádakat fogalmazott meg Kínával szemben, és komolyan megsértették a nemzetközi jogot, illetve a nemzetközi kapcsolatokat meghatározó alapvető normákat.

Közölte azt is, hogy Peking nem fog habozni a válaszlépéssel, és minden külső befolyásolási kísérletet el fognak hárítani.

Mint a Guardian írja, mind Ausztrália, mind Új-Zéland számára egyre nehezebb kérdés, hogy hogyan bánjanak Kínával: az ország egyrészt a legfőbb kereskedelmi partnerük, másrészt mindketten az Egyesült Államok szövetségesei, és Peking és Washington között egyre feszültebb a viszony.

Kína tavaly év elején fagyasztotta be a magasabb szintű kétoldali tárgyalásokat Ausztráliával, amikor a Morrison-kormány a koronavírus eredetét feltáró nemzetközi vizsgálatokat sürgetett, és Peking kereskedelmi szankciókat is elrendelt az országgal szemben. Ehhez képest Új-Zéland nemrég megújította kereskedelmi megállapodását Kínával, de a két ország vezetője most hangsúlyozta, hogy e különbségek ellenére is jelentősebb az, ami összeköti az álláspontjukat.

Felfelé javította az első negyedévi GDP-mutatókat kedden kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Magyarországon a bruttó hazai termék volumene 2,1 százalékkal alacsonyabb volt a tavalyi első negyedévinél, ami 0,2 százalékkal kisebb visszaesés az első becslésben jelzettnél, írja az MTI.

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévinél az előzetesen jelzett 1,9 százalék helyett 2,0 százalékkal nőtt, az előző év azonos negyedévihez mérve 1,6 százalékkal csökkent, ami 0,4 százalékponttal kisebb csökkenés az előző közlésnél.

A GDP első negyedévi, 2,1 százalékos csökkenéséhez a szolgáltatások 2,1, az építőipar 0,1 százalékponttal járult hozzá, az ipar 0,7 százalékponttal javította a gazdasági teljesítményt. A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 2,3 százalékkal, a bruttó felhalmozás pusztán a készletváltozás miatt 2,8 százalékponttal csökkentette, a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 2,0 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét.

Több mint kétszeresére nőtt a járványban elhunytak száma Peruban, miután az országban áttekintették a halálozási adatokat, és ezek alapján módosították a hivatalos számokat. Így már a Johns Hopkins Egyetem adatai szerint Peruban volt népességarányosan a legtöbb áldozata a vírusnak: a jelenlegi hivatalos adatok szerint több mint 180 ezer, míg korábban 69342-ről lehetett tudni. Ezzel Magyarországot előzték meg az egyetem listájának élén.

Violeta Bermudez miniszterelnök a BBC beszámolója szerint arról beszélt újságíróknak, hogy perui és nemzetközi szakértők tanácsait követve emelték meg a hivatalos adatokat, ami immár összhangban van a többlethalálozási adatokkal is. Bermudez elmondta, hogy a kormány azt gondolja, kötelessége, hogy az ország megismerhesse ezeket az információkat.

A vírus Peruban hatalmas pusztítást végzett, Dél-Amerika egyik leginkább sújtott országa voltak, az egészségügyi rendszer ugyanis nem bírta a terhelést. A megemelt hivatalos adatokkal kapcsolatban a perui orvosi szövetség elnöke, Godofredo Talavera elmondta, hogy ez nem jelent meglepetést a számukra, hiszen se az ellátásban, se az intenzíves ágyak tekintetében, és most a vakcinák szempontjából sem állnak jól.

A BBC cikke szerint a kormány felkérésére a szakértők áttekintették a perui halálozási adatokat, és egy tágabb kritériumot alkalmaztak arra, hogy mikor tekintsenek egy halálesetet a járvánnyal összefüggésben megtörténtnek. Mint a cikk írja, az így kapott adatok jobban összhangban vannak azokkal a tapasztalatokkal, amiket az ország kórházaiból lehetett hallani.

Hétfő este a MÁVInform számolt be róla, hogy a Szerencsről Sátoraljaújhelyre tartó személyvonat a végállomásra érkezés előtt, este 9 után kevéssel egy kamionnal ütközött.

Mint írják, az átjáróban a fénysorompó jól működött a balesetkor. Három utas és szolgálatot teljesítő három vasutas tartózkodott a vonaton, közülük a mozdonyvezető súlyosan, de nem életveszélyesen sérült meg, őt kórházba szállították. A vonaton mások nem sérültek meg. A MÁVInform információi szerint a kamion sofőrje is sérülést szenvedett.

Az ütközés következtében a vonat kettészakadt, és az egyik kocsi kisiklott, leszakadt a felsővezeték, a sorompó oszlopai kidőltek, a biztosítóberendezés kábelei, az átjáró és a pálya is megrongálódott. A műszaki mentést követő helyreállítás akár több napot is igénybe vehet, addig pótlóbuszok közlekednek Sátoraljaújhely és Sárospatak között. Az átszállások miatt 15-30 perccel hosszabb menetidők előfordulhatnak Miskolc és Sátoraljaújhely között.

A Facebook tulajdonában lévő Instagram átalakította az algoritmusát, miután a vállalat több alkalmazottja is panaszkodott amiatt, hogy szerintük a palesztinokat támogató tartalmak kevesebb felhasználóhoz jutottak el a legutóbbi gázai összecsapások idején, írja a Verge.

A változtatás alapvetően érintheti majd azokat, akik sokat használják az Instagramot: az algoritmus eddig előnyben részesítette azokat a Storyba feltöltött tartalmakat, melyek eredetiek voltak, és csak ezután mutatta az újramegosztott tartalmakat. Mostantól viszont nem lesz ilyen megkülönböztetés, és a kétféle tartalom egyforma súllyal esik majd latba,

Az elmúlt hetekben több amerikai lap is beszámolt róla, hogy az Instagram alkalmazottainak egy csoportja úgy érezte, a vállalat algoritmusa elfojtja a palesztinokat támogató posztokat. Azt még az alkalmazottak sem gondolták, hogy ez tudatos lépés lenne az Instagramtól, ugyanakkor úgy látták, hogy egy ilyen léptékű beavatkozás is hátrányosan érintheti a marginalizált csoportokat.

A Verge részére küldött válaszában az Instagram megerősítette az algoritmus átírását, de elmondták, hogy nemcsak a most felmerülő aggályokra reagáltak, hanem a vállalat rájött arra, hogy eddigi működése, azaz hogy előtérbe helyezték azokat a tartalmakat, amikről azt gondolták, hogy leginkább érdekelheti az embereket, azt eredményezhette, hogy az emberek azt hihették, a vállalat elnyom bizonyos kérdéseket vagy nézőpontokat. De ez sosem volt céljuk a közlemény szerint, ezért ezentúl nem is lesz különbség a saját és a megosztott sztorik között.

Az Instagram közleménye szerint korábban azt hallották a felhasználóiktól, hogy a Story-funkcióban jobban érdekli őket az ismerőseik saját, eredeti tartalma, mint az újramegosztott anyagok, ezért kaptak azok a tartalmak nagyobb hangsúlyt eddig. Ugyanakkor az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt a sztorikban az újramegosztott posztok aránya, és ezzel persze az igény is a láthatóságuk iránt.

A vállalat szóvivője szerint ugyanakkor a felhasználók továbbra is inkább az eredeti tartalmakra lesznek kíváncsiak, ezért gondolkodnak azon, hogy milyen új eszközökkel fókuszálhatnak ezekre a jövőben.

A glasgow-i régió vezetése 18 millió fa ültetését jelentette be. A városvezetés ezt a vállalást a CoP26, az idei klímaügyi csúcstalálkozó elé időzítve tette: ősszel a skót városban fognak összegyűlni a világ vezetői, hogy a párizsi klímacsúcs után ismét áttekintsék, hogyan áll a klímavédelem ügye.

A most bejelentett projekt a tervezők reményei szerint 20 százalékkal növeli majd a városon belüli a fával borított területek arányát, és a tervek szerint a régióban lévő táj mintegy ötödére is őshonos fafajtákat ültetnek a következő évtized során.

A régió az egyik legcsapadékosabb területe az Egyesült Királyságnak, és az előrejelzések szerint a klímaváltozás következtében jóval hevesebb viharokra, hatalmas mennyiségű lezúduló csapadékra, illetve nyaranta persze súlyosabb hőhullámokra lehet itt számítani.

A Guardian összefoglalója szerint Skócia eddig elmaradt az erdőtelepítési programokban, de ezzel az ambiciózus programmal a glasgow-i régió most alaposan belehúzna. A városon belül cél az is, hogy növeljék a fás területek arányát a szegényebb negyedekben, valamint hogy városszerte több fa legyen mindenhol, hogy az árnyékuk enyhülést jelentsen a nyári hőséghullámok idején. De cél az erdős területek növelése is.

A program kezdeményezői azt várják ettől, hogy a sok új fa segíthet majd legalább tompítani a klímaváltozás egyes következményeit, például az áradásokat és földcsuszamlásokat, illetve a talajromlást, ami komolyan veszélyezteti az utak és vasútvonalak állapotát is. De emellett a biológiai sokszínűség megóvását, illetve a szén-dioxid további elnyerését is várják az új fáktól.

Új-Zélandon él a világ egyetlen alpesi papagájfaja, a veszélyeztetettnek számító kea, és egy friss kutatás szerint a faj egykoron a sziget számos más helyén is jelen volt, és csak később húzódott vissza a hegyvidéki területekre, írja a Guardian.

A kutatókat régóta foglalkoztatta a kérdés, hogy miért pont itt jelent meg egy alpesi papagájfaj, és a Molecular Ecology című szaklapban megjelent tanulmány szerint az egyik lehetséges magyarázat, hogy a keák az emberek elől menekültek a hegyekbe.

Becslések szerint mindössze pár ezer példány él már csak vadon a nagyra növő papagájfajból, és szakértők aggódnak amiatt, hogy az alpesi környezethez szokott madárfajt érzékenyen érintheti, ha a klímaváltozás következtében átalakul majd a környezete. A világ számos pontján megfigyelték, hogy hogyan válnak veszélyeztetetté fajok, melyek a hegyvidéki környezethez alkalmazkodtak korábban. Európai kutatók például azt találták, hogy az olasz Alpok élővilágának 22 százalékát fenyegetheti kihalás a gleccserek visszaszorulása miatt.

A most megjelent tanulmányban az Otago Egyetem kutatói a kea DNS-ét vetették össze egy rokonfajával, az erdőben élő kākāéval, és nem találták genetikai nyomát az élőhelykülönbségnek, így arra jutottak, hogy egykor a kea lehetett jelen mindenhol, csak később elköltözött. Feltételezésük szerint épp az ember terjeszkedése elől.

A kutatást vezető Michael Knapp elmondta, hogy semmi nincs a keák fiziológiai felépítésében, ami gátolná őket abban, hogy alacsonyabb fekvésű vidéken éljenek, simán élhetnének a tengerszinten is. Elmondta azt is, hogy a feltételezésük, mely szerint a keák az emberek elől költöztek a hegyekbe, még mindig spekulatív, és nincs elég információjuk ahhoz, hogy oksági kapcsolatot állítsanak fel a két tényező között, ugyanakkor mivel a madarak számára minden rendelkezésre állna, hogy a lejjebb fekvő részeken éljenek, és mégsem teszik ezt, érdemes megnézni, milyen nagyobb különbségek vannak a két terület között. És az egyik döntő különbség az emberek jelenléte, például a nagy léptékű mezőgazdasági terjeszkedés.

A kifejezetten intelligens madarak a hegyekben is kerültek már konfliktusokba az emberekkel, ismertek arról, hogy hol a hegyekbe látogató emberek kocsijait támadják meg, hol turisták táskáira utaznak rá. A gazdálkodók között is rossz hírük van, mert régen előfordult, hogy birkákra támadtak. Emiatt több mint száz éven át jutalmat kapott mindenki, aki megölt egy keát. A vérdíjat csak 1970-ben törölték el, és becslések szerint a megelőző száz évben mintegy 100 ezer madarat ölthettek meg emiatt. Ma mintegy 3000-7000 példány élhet a veszélyeztetettnek nyilvánított fajból.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bejelentette, hogy új rendszert vezetnek be a koronavírus-variánsok elnevezésére, és ezentúl görög betűket fognak alkalmazni az egyes típusok jelölésére, írja a BBC.

A brit variánsnak nevezett mutáns lesz ezentúl az alfa, a dél-afrikai a béta, míg a jelenleg legtöbb problémát okozó indiai a delta. A WHO szerint ez egyszerűsíteni fogja a vírussal kapcsolatos egyeztetéseket és bejelentéseket, ráadásul segíthet megszüntetni egyes stigmákat, melyeket a közvélemény a földrajzi nevek miatt köt a variánsokhoz.

Legutóbb az indiai kormány tiltakozott, amiért a B.1.617.2 -es variánst indiainak nevezték el, és mindenhol így is hivatkoztak rá. Ez az elnevezés amúgy nem a WHO-tól származott, a világszervezet a hosszabb, kevésbé megjegyezhető számos verziót használta.

A WHO technikai vezetője, Maria Van Kerkhove szerint egyetlen országnak sem szabad stigmatizálódnia azért, mert felfedeztek és jelentettek egy variánst. Már a brit variánsnak nevezett mutáció esetében is sokat írtak arról, hogy az, hogy hol szűrnek ki először egy vírusvariánst, nem feltétlen függ össze azzal, hogy az hol alakult ki, hiszen sok múlik azon, hogy melyik országban mennyi olyan vizsgálatot végeznek, ami alkalmas lehet a mutációk azonosítására.

A WHO honlapján elérhető az összes görög betűvel megjelent variáns, a világszervezet két csoportra osztotta a mutációkat: vannak, melyeket figyelemre érdemesnek tartanak, azaz melyek alakulását követni kell, és vannak, melyek aggodalomra is okot adnak.

A görög betűk mellett a WHO továbbra is használni fogja az eddigi, részletesebb számos elnevezéseket. Ha több mint 24 variáns létezik majd, és elfogynak a görög ábécé betűi, akkor kigondolnak majd egy új elnevezési rendszert.