Horváth Bence

A 4iG pénteken jelentette be, hogy az általuk vezetett konzorcium ajánlata nyert a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség közbeszerzési pályázatán, melyen egyrészt homogén szerverek és tárolók beszerzésére, másrészt inhomogén szerverek és tárolók beszerzésére kerestek partnert.

Mint a portfolio.hu írja, az eljárás mindkét részében öt-öt különböző közös ajánlattevői konzorciumot hirdetett ki nyertesként a DKÜ, és mindkét részben az egyik a 4iG vezette közös ajánlattevői konzorcium. A keretmegállapodás értéke 204,72 milliárd (!) forint. Mint a lap hangsúlyozza, a keretmegállapodás nem jelent automatikus megrendeléseket, és az érintett szervezetek igényei alapján az egyes konkrét beszerzések újra versenyeztetésre kerülnek majd a megállapodásban résztvevő konzorciumok között. A megállapodás legfeljebb 42 hónapra szól majd.

Négy év után hirdettek jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszéken a Dózsa György úti balesetként ismertté vált ügyben. Az elsőrendű vádlott, M. Rirchárd 3 év hat hónap letöltendő fogházbüntetést kapott, írja a Telex. Emellett végleg eltiltották a járművezetéstől.

A harmadrendű vádlott, akinek utasai meghaltak a balesetben, két év felfüggesztett fogházbüntetést kapott, és a bíróság előzetes mentesítésben részesítette, azaz N. József mentesül a büntetett előélet alól.

Mint a lap írja, mindkét vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntettében találták bűnösnek. A vád szerint 2017. májusában M. Richárd jogosítvány nélkül, a megengedett 50 km/órás sebesség helyett 130 km/órás sebességgel ment a Dózsa György úton. A Vágány utca felől érkezett a Citroën, melynek sofőrje, aki később a harmadrendű vádlott lett, egy gyorsítással akart balra kanyarodni a Kassák Lajos utcába, és a kanyar ívét levágta, hogy ne akadályozza a szembejövőket. Nem észlelte ugyanakkor a nagy sebességgel érkező Mercedest. Az autó belecsapódott, és a Citroën két utasa, egy 23 és egy 37 éves férfi meghalt.

A Telex beszámolója szerint az ítélethirdetés előtt a Citroën sofőrje nem kívánt szólni, M. Richárd ugyanakkor elmondta:

„A gyorshajtást, amiért most gondolom itt vagyok, elismerem. Elismertem, hogy a gyorshajtásommal nem tudtam elkerülni az ütközést, sajnálom. Azt gondolom, hogy az egész életemet végig fogja kísérni ez a tragédia, azt kérem, hogy ne a múltam miatt és egy-két buta húzásom miatt ítéljenek meg".

Beszélt arról is, hogy az elmúlt öt évben meghalt az anyja és a nagymamája is, rajta pedig életmentő szívműtétet kellett végrehajtani.

„Az elmúlt hat hónap magánzárkájában volt időm végiggondolni, hogy rossz irányba haladtam. Más úton kell ezt feldolgoznom. Szeretnék visszailleszkedni a társadalomba, családot alapítani, gyereket vállalni, és ha ehhez szakemberre lesz szükségem, akkor szakemberrel”

– tette hozzá. A tanácselnök őszintének ítélte a vádlott megbánását. M. Richárd azután került előzetes letartóztatásba, hogy szilveszterkor lebukott egy korlátozásokat megszegő belvárosi étteremben, ahol a vádak szerint nemcsak fogyasztott, de terjesztett is kábítószereket. Nem ez volt az első kihágása a történtek óta: volt már, hogy jogosítvány nélküli vezetésen érték, és felmerült az is, hogy pénzért próbálta visszaszerezni bevont jogosítványát, és ennek az ügynek még nincs vége.

Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak az afganisztáni Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt - jelentették be amerikai tisztségviselők pénteken.

A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek.

A bagrami kivonulás a legegyértelműbb jele annak, hogy az utolsó 2500-3500 amerikai katona afganisztáni szolgálata is a végéhez közeledik. Joe Biden amerikai elnök azt ígérte, hogy az amerikai erők szeptember 11-ig elhagyják Afganisztánt.

A NATO-szövetségesek többsége már a héten kivonult. A német hadsereg utolsó egysége szerdán tért haza Afganisztánból. Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az afganisztáni NATO-misszióban.

Az Egyesült Államok biztonsági okokra hivatkozva nem közölte, hogy mikor hagyják el az utolsó amerikai katonák az országot. A végleges kivonulás előtt a jelenleg török és amerikai katonák által biztosított kabuli nemzetközi repülőtér védelme is tisztázásra vár.

Míg az Egyesült Államok és szövetségesei kivonulnak, a tálibok egyre terjeszkednek Afganisztánban. Az afgán kormányerők olyan milíciák ismételt életre hívásához folyamodtak, amelyek korábban szintén visszaéléseket követtek el. Austin Scott Miller, az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok parancsnoka utolsó helyi sajtótájékoztatóján sötét képet festett a biztonsági helyzetről. Miller szerint a jelenlegi trendek folytatódása polgárháborúhoz vezethet.

Bár a tábornok a héten elhagyhatja Afganisztánt, amerikai tisztségviselők biztosítottak afelől: ez nem jelenti az Egyesült Államok szerepvállalásának végét. Az amerikai hadsereg szeptemberig fenntartja a jogot a tálibok elleni légicsapások indítására, hogy megvédje az afgán erőket.

Miller feladatait Kenneth Frank McKenzie, az amerikai középső parancsnokság (Centcom) vezetője veszi át, míg a helyszíni parancsnok Peter Vasely ellentengernagy lesz. Vasely felel majd az amerikai diplomáciai képviselet biztosítását végző erőkért, azaz körülbelül 650 főért. (MTI, AP, BBC)

Richard Branson angol milliárdos július 11-én repül a világűr peremére - írja a BBC.

Branson cége, a Virgin Galactic által az Egyesült Államokban két évtizede fejlesztett Unity rakéta hátsó ülésén lesz utas. Az űrjármű 90 kilométeres magasságig fog feljutni, a fedélzetén utazók így kapnak pár percnyit a súlytalanságból, és megnézhetik a Föld görbületét.

Branson kereskedelmi űrutazási szolgáltatást akar indítani. Nagyjából 600-an már be is fizették az előleget a kirándulásra. A nagyvállalkozó repülése azt jelenti, hogy ezek a jelentkezők igen közel kerülnek a menetjegy teljes árának - egyes esetekben 250 ezer font (102 millió forint) - a befizetéséhez.

"A világűr mindannyiunké. Tizenhét év kutatás, fejlesztés és innováció után az új kereskedelmi űripar készen áll, hogy megnyissa az univerzumot az emberiségnek és teljesen megváltoztassa a világot" - mondta Branson.

A Virgin Galactic múlt héten megkapta a szövetségi légügyi hivatal (Federal Aviation Administration, FAA) engedélyét.

Július 11-én nyílik egy úgynevezett repülési ablak, erre a vasárnapra tervezik a fellövést, ám kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy esetleges technikai hibák miatt ez változhat.

Ha Branson missziója sikerrel jár, akkor lépéselőnyt szerez az űrturizmusban riválisával, az Amazon-alapító Jeff Bezosszal szemben.

Az amerikai milliárdos, aki vagyona tetemes részét hobbijára, a rakétaépítésre fordította, július 20-át jelölte ki űrutazása napjául. Három embert hívott magával a New Sheperd fedélzetére: fivérét, egy jótékonysági árverés győztesét, valamint csütörtöki bejelentése szerint a 82 éves Wally Funkot, egykori pilótanőt.

Branson egyértelműen erre válaszul jelölte ki július 11-ét repülése napjául. Eredetileg ugyanis a következő Unity-járaton a Virgin Galactic négy alkalmazottja utazott volna, hogy teszteljék a kabin élményét a jövendőbeli turisták számára. A milliárdos csak ezután indult volna.

Most ő lesz a négy tesztelő egyike Beth Moses, a Galactic vezető űrhajós oktatója, Colin Bennett vezető mérnök és Sirisha Bandla kormányzati ügyekért felelős alelnök mellett. A két pilóta elöl Dave Mackay és Michael Masucci lesz.

A 2000-es években hét tehetős ember fizetett azért, hogy meglátogathassa a Nemzetközi Űrállomást (ISS). Az orosz űrügynökség védnöksége alatt a szervezett űrutazás lehetősége azonban 2009-ben megszűnt. (MTI, BBC)

Az előzetes várakozások szerint az amerikai atlétikai csapat egyik legnagyobb sztárja lehetne az idei tokiói olimpián Sha’Carri Richardson, ugyanakkor most veszélybe került az indulása, miután szervezetében marihuána nyomait mutatták ki.

A 21 éves Richardson múlt hónapban megnyerte a női 100 méteres síkfutás amerikai válogatóját, ugyanakkor a pozitív tesztje miatt automatikusan törölték az eredményét. A New York Times szerint egyelőre nem világos, hogy Richardson fellebbez-e majd a döntés ellen, és ha eltiltják, akkor mennyi időre. Az eltiltás szinte biztos a lapnak nyilatkozó források szerint, ugyanakkor lehet, hogy mindössze egy hónapra szól majd. Ha egy hónapos eltiltást kap, és a büntetést a pozitív teszt napjától számítják, akkor elvben még az olimpia előtt le is járhatna az eltiltása.

Az amerikai atlétikai szövetség közben értesítette a júniusi válogatón negyedik helyen végzett Jenna Prandinit, hogy ő lehet az egyike annak a három nőnek, aki rajthoz állhat majd 100 méteren.

Ugyan előzetesen arra lehetett számítani, hogy Richardson vasárnap rajthoz áll 200 méteren Stockholmban, de csütörtök éjjel nem szerepelt a nevezettek között. A pozitív tesztjével kapcsolatos kérdésére a sajtónak nem reagált, de Twitterre kiírt annyit, hogy „Ember vagyok”.

Richardson helyzetét bonyolítja, hogy ugyan az eltiltása le is járhat az olimpiáig, de a selejtezőeredményt már törölték, és más országokhoz képest az Egyesült Államokban nem sok mozgástér van arra, hogy valaki a selejtezőeredményektől függetlenül indulhasson az olimpián. A szabályok szerint az olimpia előtti selejtezőn első három helyet megszerző versenyzők utazhatnak.

A New York Times szerint ugyanakkor a négyszer százas váltóba még bekerülhet, ha az atlétikai szövetség így döntene, mivel itt a hatfős keret két tagját nem a közvetlen eredmények alapján töltik fel automatikusan.

Miközben az Egyesült Államok egyre több részén legalizálják a marihuána rekreációs használatát, a füvet a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség még mindig tiltott szerként tartja nyilván, és az amerikai doppinghatóságoknak a nemzetközi szervezet ajánlását kell követniük. A szabályok szerint a versenyzőknek a versenyek teljes időtartama alatt tilos szívniuk.

Az amerikai doppingügynökség, az USADA szerint a marihuána teljesítményfokozó szer lehet, emellett egészségügyi kockázatot is jelent a sportolóknak. Elvben kétévnyi eltiltást is kiszabhatnak egy pozitív THC-tesztért, míg a minimumtétel az egy hónap, ha a sportoló igazolni tudja, hogy a füvezésnek nem volt köze a versenyzéséhez.

Az amerikai olimpiai szövetségnek egy hete van még, hogy véglegesítse az utazó keretet. Richardson kiesése az egyik komoly aranyesélyes távozását jelentené, 10,86 másodperces selejtezős idejével ugyanis a jamaicai Shelly-Ann Fraser-Pryce nagy kihívója lehetne az idei versenyen.

A világ egyik legnagyobb olajipari vállalatának, az amerikai ExxonMobilnak egy vezető lobbistáját csalta csapdába az Unearthed, a brit Greenpeace oknyomozó stábja: Keith McCoy Washingtonban képviseli az olajóriás érdekeit, és a Greenpeace aktivistái azt állították magukról, hogy fejvadászok, és egy nagyon jövedelmező munkát ajánlanának a férfinak, aki ezután a Zoomon szervezett megbeszélésen büszkén ecsetelte, hogy az ExxonMobil hogyan tesz meg mindent a klímavédelmi lépések aláásásáért.

A beszélgetésről készült felvételt a brit Channel 4 adta le szerdán, és McCoy többek között elmondta benne, hogy az Exxon csak azért támogatja a nyilvánosság előtt a karbonadó bevezetését, mert tudják, hogy soha nem lesz meg a szükséges politikai támogatás ahhoz, hogy ebből a valóságban is legyen valami.

Soha nem lesz igény a karbonadóra, ez nem is kérdés, mondta a beszélgetés során McCoy, majd azzal folytatta, hogy a cinikus énje ilyenkor azt mondja, hogy hát igen, ezt tudják, de ez legalább ad nekik egy beszédtémát.

Az ál-állásinterjú során McCoy elmondta még, hogy az Exxon harmadik, külső szervezeteket felhasználva titokban fellépett a klímaváltozást érintő amerikai törvénykezés ellen, illetve befolyásos szenátoroknál lobbiztak, hogy Joe Biden kétezer milliárd dolláros infrastruktúra-csomagjából kerüljenek ki a klímaváltozással kapcsolatos részletek.

A beszélgetés május 7-én zajlott, és McCoy többek között elárulta azt is, hogy az ExxonMobil hosszabb időn át agresszívan harcolt a tudománnyal szemben, csak azért, hogy a részvényesek érdekében, illetve a profit maximalizálásért tagadják a klímaváltozást. Elmondta azt is, hogy az Exxon úgynevezett árnyékszervezeteket is felhasznált, melyek segítettek népszerűbbé tenni a klímatagadást. McCoy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy semmiféle jogsértő, törvénytelen dolgot nem tettek, egyszerűen csak odafigyeltek a befektetőik és a részvényeseik érdekeire.

A férfi beszélt arról is, hogy hogyan nyertek meg ügyüknek befolyásos washingtoni politikusokat. Meg kell mindenkinél találni, mi az a téma, amire igazán érzékeny, és azon keresztül megközelítve képviselni a cég érdekeit. A beszélgetés során megnevezett 11 olyan szenátort, akik rendkívül fontosak az Exxon számára. Demokrata és republikánus politikusok egyaránt vannak köztük, és nem meglepő módon egyikük sem kívánt reagálni a Channel 4 megkeresésére.

Ugyanakkor a brit Channel 4 közérdekű adatbázisokból kiderítette, hogy a megnevezett 11 politikus közül 9 kapott kampánytámogatást is az Exxontól. Az Exxon válaszában leszögezte, hogy minden lobbizási tevékenységüket a hatályos jogszabályok alapján végzik.

McCoy a demokrata szenátort, Joe Manchint amúgy királycsinálónak nevezte, és közölte azt is, hogy heti rendszerességgel beszél a hivatalával.

Elmondta azt is, hogy az Exxon hogyan alkalmaz elvileg külső, harmadik szervezeteket arra, hogy a klímaváltozással kapcsolatos közbeszédet alakítsák, és egyes klímaszkeptikus témákat az emberek ne kössenek közvetlenül az Exxonhoz.

A karbonadóval kapcsolatban McCoy elmondta, hogy bevezetéséhez olyan politikai bátorságra, akaratra lenne szükség, ami nincs jelen Washingtonban, és épp ezért támogatja az ötletet az Exxon a nyilvánosság előtt, mivel pontosan tudják, hogy nem lesz belőle semmi.

Elmondta azt is, hogy szerinte a földgáz egy tiszta energiaforrás, alacsony a károsanyag-kibocsátása, ezért úgy gondolja, hogy része kéne legyen a tiszta energia-alapú szabályozásoknak.

Az Exxon nem is így gondolja

A Channel4 megkeresésére az ExxonMobil szóvivője közölte, hogy a Greenpeace évtizedes hadjáratot folytat a vállalatuk, illetve az egész szektor ellen, melyben hamis állításokat és törvénytelen cselekedeteket is tesznek. Az Exxon közölte azt is, hogy évtizedek óta támogatják a klímaváltozással kapcsolatos tudományos munkákat. (Arról, hogy a nagy olajcégek hogyan ismerték fel már több évtizeddel ezelőtt, hogy baj van, és hogy mégsem tettek semmit, korábban részletesen is írtunk.)

McCoy a Reuters megkeresésére nem válaszolt ugyan, de a LinkedIn-oldalán kiírta, hogy nagyon szégyelli magát a megjegyzései miatt, illetve hogy bedőlt a Greenpeace megtévesztésének. Posztjában elnézést kért Exxonnál dolgozó kollégáitól is.

Az olajóriás felsővezetése a napokban próbálta menteni a menthetőt, Darren Woods, az Exxon elnöke és vezérigazgatója személyesen szólalt meg az ügyben, elítélve McCoy szavait. Elmondása szerint a cég továbbra is elkötelezett abban, hogy megoldást találjanak a klímaváltozás kihívására.

A felvétel nem sokkal azután került nyilvánosságra, hogy az Exxon részvényesei között egy lázadás zajlott le, miután úgy értékelték, hogy a cég nem tesz eleget a klímaváltozás miatt. Erről nemrég jóval részletesebben is írtunk.

Pár napja az apró kanadai falu, Lytton azzal vált ismertté, hogy itt dőltek meg az országos melegrekordok: az egész régiót pusztító hőhullámok sújtották, napokon át közel 50 Celsius-fok közelében is járt a hőmérséklet. És épp amikor a helyiek egy kicsit örülhettek volna az időjárás enyhülésének, a hőséget kísérő tűzvész elől kellett menekülniük.

A British Columbia tartományban lévő falu 90 százaléka pusztult el a tűzvészben, állítja a BBC-nek egy helyi politikus, Brad Vis. Jan Polderman polgármester arról beszélt a lapnak, hogy szerencsés, hogy élve ki tudott jutni a településről.

Az elmúlt hetekben Észak-Amerika jelentős részén rendkívüli hőséget mértek, Kanadában pedig 49,6 fok volt, ami országos rekordnak számít. Becslések szerint több százan lehetnek, akik a hőség miatt vesztették életüket.

A tűz rendkívül gyorsan érkezett meg a 250 fős Lyttonba, a hatóságoknak nem volt lehetőségük előzetes figyelmeztetést kiadni, így az embereknek minden ingóságukat hátrahagyva kellett menekülniük. A polgármester szerint a lángok 15 perc alatt körbezárták a falut, az emberek általában annyit tudtak tenni, hogy a háziállatokat az autóba pakolva elhajtottak.

Az időjárási körülmények ideálisak voltak a tűz terjedéséhez: a szárazságot erős szél kísérte, így a lángok időnként akár 20 kilométer/órás sebességgel is terjedtek. Sérültekről érkeztek már beszámolók a faluból.

Ugyan szakértők régóta figyelmeztetnek rá, hogy a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak a szélsőséges időjárási jelenségek, egy-egy konkrét eseményt nem lehet egyértelműen a klímaváltozással magyarázni. Ugyanakkor a trendek elég világosak, és a BBC elemzésében kiemeli, hogy az mindenképp feltűnő, ahogy az idei éjszakák jóval melegebbek a tartományban, mint amit megszokhattak a helyiek: mintegy 2 fokkal van átlagban melegebb éjfélkor, mint a korábbi nyarakon.

Az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az Élelmiszer‑ és gyógyszerfelügyelet (FDA) június elején engedélyezte a Biogen által gyártott Aduhelm névre keresztelt gyógyszer forgalomba hozatalát. Az Alzheimer-kór kezelésére kifejlesztett, aducanumab alapú gyógyszer engedélyezése hatalmas hír volt, mert a világszerte becslések szerint 35 millió ember életét megkeserítő betegség ellen 18 éve nem hagytak jóvá új szert, így nem meglepő módon sokan nagyon lelkesen fogadták a bejelentést.

De közel sem mindenki: pont a témával foglalkozó kutatók és szakértők között bőven akadtak, akiket meglepett az FDA döntése, és elégedetlenségüknek adtak hangot. Az aducanumab, szemben az eddigi Alzheimer-gyógyszerekkel, nemcsak a tünetek enyhítését ígéri, hanem a gyártók állítása szerint a betegség okára is hat, és ezzel lassíthatja a kialakulását. Ugyanakkor már a gyógyszer fejlesztése közben heves tudományos vita tört ki azzal kapcsolatban, hogy mennyire hatékony a szer. Május végén, kevéssel az FDA döntése előtt például elismert neurológusok közös cikkben kérték a gyógyszerfelügyeletet, hogy ne engedélyezze a gyógyszert.

De az aducanumab hatékonyságát többek között az a neurológusokból és biostatisztikusokból álló független szakértői testület is vitatta, amely tanácsokat adott az FDA-nak. Szerintük a klinikai tesztek során nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítania a gyártónak, hogy a gyógyszerük tényleg lassítja a kognitív funkciók hanyatlását.

2019 márciusában leállították a gyógyszer kései fázisban lévő tesztjét, melyben 3000 páciens vett részt, miután az adatok azt mutatták, hogy a szer rendszeres szedés mellett sem képes hatékonyabban lassítani a páciensek memóriavesztését és gondolkodásukban fellépő problémákat, mint a placebóként használt szer.

Az év második felében az amerikai Biogen ugyanakkor bejelentette, hogy még több adatot elemezek ki jóval alaposabban, és arra jutottak, működik a gyógyszerük, csak nagyobb dózist kell belőle adni. Álláspontjuk szerint a gyógyszer érdemben lassítja a kognitív funkciók hanyatlását. A gyógyszer az amiloidnak nevezett rendellenes fehérjét célozza, ami az agyban lerakódva egyes feltételezések szerint az Alzheimer-kór előidézéséért lehet felelős.

A Nature a bejelentés után arról írt, hogy az eddig használatban lévő Alzheimer-gyógyszerek csak a tünetek kezelésére alkalmasak, például a memóriavesztést képesek rövidebb ideig késleltetni. Ehhez képest az aducanumab gyártói azt ígérik, hogy gyógyszerük az amiloidok lerakódását számolja fel, teret hagyva így az agy „normális” idegsejtjeinek. A gyógyszer hatékonyságát állítók egyik fontos kiindulópontja, hogy tényleg az amiloidok okozzák az Alzheimert, és egyértelmű ok-okozati kapcsolat írható itt le. Ezzel viszont egyáltalán nem ért egyet a téma minden kutatója: a gerontológus Jason Karlawish a lapnak arról nyilatkozott, hogy maximum gyengének lehet nevezni azokat a bizonyítékokat, melyek szerint e amiloid-plakkok eltávolítása javítja a kognitív funkciók működését. A kétségbeesésnek a tudomány finanszírozását kéne hajtania, nem pedig azt, ahogy a tudományos eredményeket értelmezzük, mondta még el erről a világ vezető tudományos lapjának.

Mindenesetre az FDA azért is jelentős, mert ők ugyan csak az amerikai gyógyszerpiacra adnak ki engedélyt, de a világ egyik legelismertebb gyógyszerhatóságaként a véleményükre sok országban odafigyelnek, az FDA által engedélyezett gyógyszerek nagyobb eséllyel kaphatnak zöld utat a többi nemzeti hatóságtól is. Ennek ellenére az aducanumab globális engedélyezése egész biztos nem lesz zökkenőmentes.

Nem kértek ebből

Ahogy az Egyesült Államokban is viharok követték a bejelentést: az engedélyezés után az FDA tanácsadói bizottságának három tagja is jelezte, hogy távoznak a posztjukról. Tavaly ugyanez a tanácsadó testület egyhangúlag azt javasolta, hogy ne engedélyezzék a gyógyszer forgalomba helyezését. A Financial Times arról ír, hogy az egyik távozó szakértő, Aaron Kesselheim szerint valószínűleg ez volt a legrosszabb gyógyszer-engedélyezési döntés az ország közelmúltbeli történetében.

A lap felidézi, hogy az elmúlt években nem ez volt az egyetlen vitatott döntése az FDA-nak, a gyógyszerfelügyelet szintén sok kritikát kapott például 2016-ban, amikor engedélyezték az eteplirsent, ami a gyermekkori izomelhalás egyik verziójára, a Duchenne-típusú izomdystrophiára ígért megoldást. A tanácsadótestület akkor sem támogatta az FDA döntését, mivel szerintük a benyújtott teszteredmények egyszerűen nem igazolták kellőképpen a gyógyszer hatékonyságát. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint az FDA részben azért dönthetett mindkét esetben a gyógyszerek engedélyezése mellett, mert ezek rendkívül súlyos betegségek, melyekkel szemben még közepesen hatékony gyógymódok sem állnak rendelkezésünkre.

Ugyanakkor az aducanumab esetében nem csak ez a kétségbeesés miatt érzett cselekvési vágy merül fel magyarázatként, hanem az is, hogy az FDA túl szoros kapcsolatot ápol a gyógyszert kifejlesztő Biogen céggel. Sokak számára az is furcsa lépés volt, hogy az FDA és a Biogen közös tájékoztató anyagot adott ki a gyógyszer engedélyeztetési eljárása elé: azaz a végső engedélyt megadó hatóság és az általa elvben felügyelt gyártó közösen állíthatta össze, hogy mit érdemes tudni az engedélyeztetés előtt álló gyógyszerről.

Az FDA erről azt mondja, hogy valóban gyakran működnek együtt a gyógyszeripar szereplőivel, de pusztán azért, hogy új gyógyszer-fejlesztéseket segítsenek elő, és hatékonyabban találhassák meg a legjobb fejlesztési terveket azokon a területeken, ahol nagy szükség van újfajta gyógymódokra.

Különösen sok kritika érte a napokban az FDA vezetőjét, Janet Woodcockot, aki amúgy több fájdalomcsillapító engedélyezését is felügyelte akkor, amikor az opioidválság végigsöpört az Egyesült Államokon. A lapnak nyilatkozó iparági források szerint egy olyan súlyú döntés, mint az aducanumab engedélyezése, biztosan az FDA legfelsőbb szintjén kellett eldőljön. AZ FDA ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy rendkívül összetett és alapos elemzés után döntöttek, ami abszolút csapatmunka volt, nem egy ember szava számított.

Woodcockot öt hónappal ezelőtt nevezték ki ideiglenesen megbízott vezetőnek a gyógyszerfelügyelet élére, amíg tart az állandó vezető a kiválasztása, és őt is az egyik potenciális jelöltnek tartják a posztra. Az aducanumab engedélyezése után viszont felerősödtek azok a hangok, melyek nem őt szeretnék az FDA vezetőjeként látni: múlt csütörtökön a befolyásos demokrata szenátor, Joe Manchin levelet írt Joe Bidennek, melyben amellett érvelt, hogy Woodcock nem a megfelelő ember a posztra. Woodcock elmozdítását kérték egészségügyi szakértői és civil csoportok is.

A Financial Timesnak nyilatkozott Michael Carome, a Public Citizen nevű egészségügyi kutatócsoport vezetője, és ő beszélt arról a lapnak, hogy az FDA egyszerűen túl gyakran hoz olyan döntéseket, melyek a nagy gyógyszergyártók és a részvényeseik érdekeit szolgálják, nem pedig a közegészségügyét és a páciensekét. Carome az elmúlt héten az ország egészségügyi miniszterének írt levelet, Woodcock elmozdítását kérve.

Az FDA-t már eleve sok kritika érte az elmúlt években a legnagyobb gyógyszercégekhez fűződő szívélyes kapcsolat miatt. A hónap elején amiatt is megjelentek kritikák, hogy az FDA legutóbbi vezetője, Stephen Hahn a Modernát megalapító befektetőnél, a Flagship Pioneeringnél kaphat állást. Hahn volt az FDA vezetője tavaly, amikor az Egyesült Államokban engedélyezték a Moderna vakcináját.

Drágán, ki tudja mire

Az új gyógyszer engedélyezésével a nem feltétlen meggyőző bizonyítékon túl is vannak problémák: az FDA például az Alzheimer összes stádiumában szenvedő betegnek jóváhagyta az aducanumab használatát, holott a klinikai tesztek során csak a korai stádiumban lévő betegek esetében használták. A Nature cikkéből kiderül, hogy az FDA úgynevezett gyorsított engedélyének feltétele volt, hogy a Biogennek egy utólagos tesztet kell majd vezetnie, amivel igazolhatják, hogy a gyógyszerük tényleg segít a kognitív funkciók megóvásában. Összesen 9 évet kaptak ennek befejezésére.

Ugyanakkor a lap gyógyszert ismerő szakértői nem örültek annak, hogy az FDA a gyorsított engedélyezési programba helyezte be ezt a gyógyszert. Egyrészt mert a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor egyáltalán nem magától értetődő, hogy jó minőségű, elégséges bizonyítékokat nyújtanak majd be a kísérletek végére, miközben a gyógyszer addigra már évek óta használatban lehet. Másrészt ez a lépés csak növelheti a gyógyszergyártók kedvét, hogy ők is a gyorsított programon belül engedélyeztessék új gyógyszereiket.

Egy másik fontos és problémás tényező az ár lesz: az aducanumab éves költsége egy páciens számára 56 ezer dollár, azaz közel 16,7 millió forint lesz, ám mivel az amerikai Alzheimer-kóros betegek nagy többsége 65 év fölötti, így a Biogen arra számít, hogy az FDA jóváhagyása után a gyógyszer költségeinek nagy részét állni fogja a 65 év fölöttiek társadalombiztosítása, a Medicare. Vannak elemzők, akik már most arra számítanak, hogy hamarosan ez lehet a Medicare legnagyobb orvosok által felírt, gyógyszer jelentette kiadása. Ugyanakkor ha a Medicare a várakozásoknak megfelelően állja is a költségeket, sokaknak így is ki kell majd fizetniük a 20 százalékos önrészt, ami éves szinten több mint 10 ezer dollár, így vélhetően így is sokan lesznek, akik kiesnek majd a kezelésből.

Mindenesetre az előzetes számítások szerint a jóváhagyással a Biogen egy évi sok milliárd dolláros üzlethez jutott hozzá, aminek egy jelentős részét az amerikai adófizetők fogják megfizetni.

Az amerikai elemzőket az is aggasztja, hogy ha a Medicare tényleg támogatja majd a gyógyszert, onnantól azt felíró orvosok akár 6 százaléknyi jutalékot is kaphatnak majd minden egyes recept után, ami azt jelenti, hogy elég hamar érdekeltek legyenek abban, hogy egy amúgy finoman szólva is vitatott hatékonyságú, de rendkívül drága gyógyszert írjanak fel minél gyakrabban.

Ráadásul a kezeléssel járó költségek egész biztos nem állnak meg csak a gyógyszereknél: az Alzheimer-kór diagnosztizálása ma még a világ fejlettebb országaiban is komoly kihívást jelent, hiszen a betegséget csak képalkotó eszközök bevetésével lehet egyértelműen diagnosztizálni, míg demenciát és egyéb, az Alzheimerre jellemző tüneteket más betegségek is okozhatnak.

A brit Alzheimer-kutatócsoport vezetője, David Thomas emiatt beszélt arról a Financial Timesnak, hogy Nagy-Britanniában sok demenciával küzdő ember úgynevezett memóriaklinikákat látogat, ahol sokszor olyan orvosok foglalkoznak velük, akiknek se az eszközeik, se a neurológiai szaktudásuk nincs meg ahhoz, hogy végigvigyenek egy olyan terápiát, mint amit az aducanumabbal kéne.

A négy hetente megismétlendő, infúziós gyógyszer-beadáshoz ráadásul különleges eszközök kellenek, amit folyamatos MRI-vizsgálatokkal kell nyomon követni, hogy az esetleges veszélyesebb mellékhatások megjelenését nagyon hamar észrevehessék. Nem véletlen, hogy a brit orvosok többsége az Alzheimer’s Research UK felmérésre azt állította, hogy minimum öt évre lenne szükségük ahhoz, hogy felkészüljenek a kezeléssel járó feladatokra.

A BBC elemzésében hangsúlyozza, hogy az aducanumab amerikai engedélyezése minden baljós jel ellenére is lehet jó hír: egyrészt a lap beszélt olyan pácienssel, aki részt vett a klinikai tesztben, és aki javulást tapasztalt a tüneteiben. Másrészt a gyógyszer engedélyezése áttörést hozhat az Alzheimer-kór kutatásában. A brit közszolgálati médiának nyilatkozó egyik szakértő szerint ugyan ennek a konkrét gyógyszernek csak marginális haszna lehet, pár gondosan kiválasztott páciens esetében, ugyanakkor több forrást vonzhat a demencia gyógyszeripari kutatására, ami még mindig egy alulfinanszírozott terület a rákkutatáshoz vagy a keringési zavarokkal kapcsolatos kutatásokhoz képest.

Vizsgálni fogják

Múlt pénteken amerikai képviselők jelezték, hogy vizsgálatot indítanak a gyógyszer jóváhagyása, illetve árszabása miatt. Az Egyesült Államok képviselőházának kormányreformokkal foglalkozó bizottsága közleményében azt írta, hogy komoly aggályaik merültek fel mint az évi 56 ezer dolláros árral, mind pedig az engedélyezés körülményeivel kapcsolatban.

Franciaország-Svájc 3-3, tizenegyesekkel 4-5

Bukarest, 22 ezer néző

Franciaország: Lloris – Varane, Lenglet (Coman, a szünetben, Thuram, 112.), Kimpembe – Pavard, Pogba, Kanté, Rabiot – Griezmann (M. Sissoko, 88.) – Benzema (Giroud, 94.), Mbappé

Svájc: Sommer – Elvedi, Akanji, R. Rodríguez (Mehmedi, 87.) – Widmer (Mbabu, 73.), Freuler, G. Xhaka, Zuber (Fassnacht, 79.) – Shaqiri (Gavranovic, 73.) – Seferovic (Schär, 97.), Embolo (R. Vargas, 79.)

Gólok: Benzema (57., 59.), Pogba (75.), ill. Seferovic (15., 81.), Gavranovic (90.)

Mire számítottunk?

Az Eb előtt gyakori vélemény volt, hogy a világbajnok franciák érkeznek a legerősebb kerettel, és a csoportkört ugyan veretlenül hozták le, de becsúszott két olyan döntetlen (az egyik éppen ellenünk), ami megmutatta, hogy igenis sebezhetőek. Ennek ellenére a legtöbben persze francia továbbjutásra számítottak a csoportharmadikként továbbjutó Svájc ellen.

És mit kaptunk?

A mérkőzés francia fölénnyel indult, már az első 10 percben többször veszélyesen játszották be a labdát a svájci tizenhatos területére, de Svájc sem kezdett megilletődötten, többször is eljutottak a francia kapu közelébe. A kezdeti, ismerkedős szakasz után aztán mindent borítottak a svájciak: a 15. percben egy egy blokkolt lövés után a törökök elleni meccsen három gólpasszig jutó Zuber adta be szépen középre, Seferović pedig könnyedén befejelte a valamiért nem emelkedő Lenglet mellett a labdát a kapuba.

A gól után Svájcnak tökéletesen feküdt a meccs ritmusa: a franciák lépéskényszerbe kerültek, ez pedig remek lehetőségeket teremtett kontrákra. A franciák láthatóan próbáltak támadni, de az első félórában igazán veszélyes helyzetekig nem jutottak, Mbappe és Rabiot is messziről próbálkozott, de lövéseik elkerülték a kaput. A félidő végéig pár kósza lövés, időnként egy-egy szép passz vagy szöktetés előfordult Didier Deschamps csapatánál, de a svájciak igazából gond nélkül őrizték az előnyüket.

A szünetben Coman jött be Lenglet helyett, de a francia csapat eleinte nem tűnt se gyorsabbnak, se összeszedettebbnek, mint az első játékrészben, és az első igazán nagy helyzet is a svájciak előtt alakult ki: az 50. percben Embolo tört be szépen a labdával, a Shaqiri felé tartó passzban azonban Varane kulcsfontosságú pillanatban piszkált bele. Nem lett gól, de Svájc jelezte, hogy eszük ágában sincs ráülni az eredményre, és minden kínálkozó lehetőséget megpróbálnak majd megragadni, hogy növeljek az előnyüket.

Ez pár perccel később nagyon simán összejöhetett volna: a tizenhatos vonalán Zubert buktatta Pavard, és ugyan a játék továbbmehetett, a franciák helyzetbe is kerültek majdnem a másik térfélen, de aztán az argentin játékvezető közben jelzést kapott a VAR-szobából, és végül tizenegyest ítélt. Pavard szabálytalansága egyértelmű volt, de a visszajátszott jelenetek alapján se tűnt úgy, hogy belül történt volna a szabálytalanság.

Ennek ellenére járt a tizenegyes, amit Rodriguez próbált meg a bal alsóba lőni, de Lloris résen volt, és kiütötte a nem túl határozottan meglőtt labdát.

A kihagyott tizenegyes után pedig beindult a francia henger: az 57. percben a félpályánál megszerzett labdát Griezmann játszotta ki jobbra, Mbappe adta tovább Benzemának, aki egészen csodálatos mozdulattal tette maga elé a labdát, majd gólt szerzett:

Majd egy perc és 42 másodperc múlva (!) Benzema ismét gólt szerzett: Coman és Pogba felvezetése után Griezmann és Mbappe vezetett támadást, Griezmann lövésébe még bele tudott ütni Sommer, de a leszálló labdát Benzema közelről befejelte a kapuba:

Úgy lett pillanatok alatt 2-1 a franciáknak, hogy kevéssel korábban még a svájciak lőhettek tizenegyest.

A második francia gól láthatóan megtörte a svájciak lendületét, érthető okokból persze. A következő percekben inkább a franciák birtokolták a labdát, távoli lövésekig meg szögletekig jutottak el, miközben Svájc ment ugyan előre, de az immár sehova sem siető francia középpálya és védelem komoly akadályt jelentett. Ráadásul a francia válogatott mintha fel is gyorsult volna a második félidőre, és a passzok is jobban összejöttek.

Aztán jött a 75. perc, amikor Paul Pogba gondolt egyet, és jó 25-30 méterről egy bődületesen nagy gólt lőtt a svájciaknak. Az egész torna egyik legszebb találata volt, ezzel lett 3-1, innen már nagyon nehéz volt elképzelni, hogy felállhat Svájc, hiába láttuk délután a spanyol-horvát meccset.

De ez az Eb épp arról szól, hogy nem lehet leírni ezeket a meccseket: a 81. percben az egy ideje már keveset mutató svájci támadók ismét villantak. Embolo beadását Seferović bólintotta be közelről, Benzemához hasonlóan neki is ez volt a második gólja a találkozón.

Pár perccel később egy pillanatra azt hihettük, hogy megvan az egyenlítés is: Rodriguez lepattanó lövését Gavranovic kotorta be közelről, de kiderült, hogy lesen állt. A visszajátszás alapján tényleg, jogosan vették el a gólt a svájciaktól. De csak kicsit kellett várni ahhoz, hogy tényleg meglegyen az x: a 90. percben a félpályán szereztek labdát a svájciak, a gyors kontra után Gavranovic pedig egy szép cselt követően, tizenhatról lőtte ki a jobb alsót, Llorisnak esélye sem volt.

Fantasztikus meccs, és egészen elképesztő, hogy a rendkívül hasonlóan alakuló spanyol-horvát nyolcaddöntővel egy napon. És még itt sem volt vége: a 94. percben, a rendes játékidő hosszabbításának legvégén Coman nagyon szépen vette maga elé a labdát, majd felibe találta a felső lécet. Pár centin múlott, hogy megnyerjék a meccset, de helyette jöhetett a hosszabbítás.

A hosszabbítás első félideje balszerencsésen indult a franciáknak, a két gólt szerző Benzema nem tudta folytatni a játékot, Giroud érkezett a helyére. A 95. percben majdnem ismét megszerezték a vezetést, Pavard lőhetett a tizenhatoson belül, de Sommer szépen védett.

Kevéssel utána Seferovic is lement: 1-3-as hátránynál Petković eléggé támadó felfogású cseréket húzott meg, és a hosszabbításra ebből vett vissza, kétgólos csatára helyett egy védő, Fabian Schaer érkezett a pályára. Az iram semmit nem sokat csitult a második félidőhöz képest, mindkét kapu előtt feltűnt időnként a labda néhány rohanó támadó kíséretében, de érezhető volt, hogy fáradnak azért a játékosok, és hogy fontosabb volt nem gólt kapni, mint esetleg lőni egyet.

A hosszabbítás első félideje nem hozott gólt, a másodikban Mbappe előtt adódott hamar két helyzet is, a második kifejezetten nagy volt: Pogba adott nagyon nagy passzt a PSG csatárának, aki kicsit éles szögből lőhetett, de a labda lecsúszott a lábáról. A maradék negyedóra francia labdabirtoklást és pár kisebb helyzetet hozott, Sommer még egy bravúrt is bemutatott Giroud fejese után, de ezt leszámítva a rendkívül szervezetten focizó, hihetetlen energiákat megmozgató svájciak állták a nyomást, jöhetett a büntetőpárbaj.

A tizenegyesek

• A párbajt Svájc kezdte, Gavranovic kezdte, magabiztosan bebombázta, 1-0.
• Pogba messziről nekifutva bikázta be a felsőbe, 1-1.
• Schaer higgadtan ellőtte oldalra, 2-1.
• Giroud szinte ugyanoda lőtte, mint Schaer, 2-2.
• Akanji nagyon kicentizve gurította ki a sarkot, 3-2.
• Thuram is a sarkot célozta, Sommer rajta volt, de nem volt esélye, 3-3.
• Vargas büntetőjébe Lloris belekap, de a labda behullt a kapuba, 4-3.
• Kimpembe magabiztos volt, 4-4.
• Mehmedi simán belőtte az alsóba, 5-4.
• Mbappe büntetőjét Sommer kiütötte, 5-4.

A meccs embere

Nagyon nehéz választani: Lloris kulcsfontosságú pillanatban fogott meg egy tizenegyest, visszahozva csapatát a meccsbe, Benzema és Seferovic is két fontos gólt lőtt, a középpályákon Xhaka és Pogba is nagy formában volt.

Mi jön ezután?

Svájc a negyeddöntőben a szintén hosszabbítás után továbbjutó Spanyolországgal játszhat majd, a hétfőn látottak alapján nagy meccsben bízhatunk.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Cseh csoda, belga siker

A nyolcaddöntők eddigi legnagyobb meglepetését hozta, hogy vasárnap a Budapesten játszott találkozón Csehország fegyelmezett, jó játékkal kiejtette a papíron jóval erősebb kerettel felálló Hollandiát. A hollandok az egész meccsen nem mutattak sokat, de a sorsukat az pecsételte meg, amikor az 55. percben kezezésér Matthijs de Ligt piros lapot kapott. Onnantól kezdve végleg főlénybe kerültek a csehek, és két gólt is szereztek.

De Ligt a meccs után arról beszélt a holland közmédiának, hogy rosszul érzi magát a történtek miatt, és gyakorlatilag miatta vesztették el a meccset. A szövetségi kapitány, Frank de Boer megvédte játékosát, mint fogalmazott, minden felelősség az edzőé. Most le kell nyelniük a keserű pirulát, és majd meglátják, mit hoz a holnap, mondta még el de Boer, aki persze azon is izgulhat, hogy maradhat-e egyáltalán a válogatott élén.

Csehország 2004 után jutott először tovább egy nagy torna kieséses szakaszában, és a vasárnapi mérkőzés után a szakértők a csehek taktikai felkészültségét dicsérték. Az első gólt szerző Tomáš Holeš arról beszélt, hogy élete meccse volt a hollandok elleni, és álomszerű, ami történt. Most viszont már nem akarnak megállni, és arra készülnek, hogy meglepik Dániát is.

A legjobb négy közé jutásért Csehország ugyanis a remek formában lévő Dánia ellen léphet majd pályára. A dánok eddigi Eb-szerepléséről vasárnap Muraközy Balázs hosszabb szakmai elemzést írt a 444-re, érdemes azt is elolvasni.

Vasárnap este a nyolcaddöntők rangadóját játszotta egymással a címvédő Portugália és a rendkívül erős kerettel érkező Belgium. A helyenként parázs játékot hozó meccsen Belgium végül egyetlen kaput eltaláló lövéssel verte a portugálokat, igaz, Thorgan Hazard hatalmas gólja szinte felért több kaput eltaláló kísérlettel is.

A portugálok nagyon megnyomták a második félidőt, de az időnként feszült hangulatú meccsen csak egy kapufáig jutottak. Fernando Santos szövetségi kapitány a meccs után arról beszélt, hogy nem marad más hátra, jövőre meg kell nyerniük a világbajnokságot. Igaz, közben megjelentek már az első cikkek arról is, hogy vajon egy ilyen támadópotenciállal rendelkező válogatottnak tényleg Santos-e a megfelelő kapitánya. A vasárnapi meccs után Pepe lett a legidősebb mezőnyjátékos, aki valaha pályára lépett egy Eb kieséses szakaszában: az elpusztíthatatlan portugál védő 38 évesen és 121 naposan játszott tegnap.

Belgium legközelebb Olaszországgal játszik majd, jó eséllyel az egyik legkiélezettebb negyeddöntő lehet majd ez. A belgák helyzetét nehezítheti, hogy Kevin de Bruyne és Eden Hazard is megsérült a portugálok elleni meccsen, és a szakmai stáb szerint egyelőre korai megmondani, hogy játszhatnak-e majd a következő találkozón.

Meglephetik-e a spanyolokat vagy a franciákat?

Hétfőn két nyolcaddöntőben folytatódik az Európa-bajnokság, délután hattól Spanyolország és Horvátország játszik majd Koppenhágában. Sem a spanyolok, sem a horvátok nem voltak eddig túl meggyőzőek a tornán: Spanyolország csak az utolsó meccsén, az egész Eb leggyengébb csapatának bizonyuló Szlovákia ellen rázták meg magukat, míg az idősödő sztárjaira építő horvátok helyzetét az is nehezíti, hogy koronavírus-fertőzés miatt Ivan Perisic tíz napra karanténba kellett vonuljon.

A spanyolok számára kedvező adat, hogy 13 meccs óta nem kaptak ki Európa-bajnokságon, és a hétfői mérkőzést is esélyesként várhatják. A horvátoknak valami olyasmit kéne nyújtaniuk a továbbjutáshoz, amit eddig nem láttunk tőlük ezen a tornán.

A nap második meccsén Franciaország és Svájc fut majd ki egymás ellen Bukarestben. A mérkőzés esélyesei természetesen a világbajnok franciák, de a csoportmeccseken két döntetlenbe is belefutottak (ellenünk, illetve a portugálok ellen), ami arra utal, hogy azért meg lehet lepni őket.

A svájciak csoportharmadikként mentek tovább, miután az utolsó körben meg tudták verni Törökországot, és kisebb csodára lenne szükségük ahhoz, hogy bejussanak a legjobb nyolc közé. De pont azért jók ezek a világversenyek, mert időnként előfordulnak olyan csodák, melyeket aztán évtizedekig emlegetnek.

Mit vártunk a meccstől?

Lehetőleg jó meccset az utolsó budapesti Eb-találkozón. A hollandokról még a csoportkör után se lehetett tudni, hogy mire képesek valójában: az első három meccsen láttunk pár remek egyéni teljesítményt és időnként szép játékot, de igazán nagy nyomás alatt még nem álltak. A csehek remekül kezdték az Eb-t a skótok ellen, és utána a horvátok ellen összeszedett egy pont után az angoloktól elszenvedett vereség sem akadályozta meg a továbbjutásukat.

És mit kaptunk?

Ugyan a szintén Budapesten játszott magyar-francia meccshez képest baráti volt az időjárás, de azért így is nagyon meleg volt a meccs kezdetekor, lehet ez is rányomta bélyegét az első félidőre, ami leginkább felejthető játékot hozott.

A hollandok kezdték nagyobb lendülettel a meccset, az első komolyabb helyzetig csak hét percet kellett várni: egy kis szöglet után beívelt labdát de Ligt fejelt vissza okosan a kapu elé, Depay pedig nagy lendülettel, de rosszul találta el. A holland főlény ezután is megmaradt, az első értékelhető cseh lehetőség a 22. percben jött el, Sevcik beadását Soucek fejelte rá, de nem sikerült kapu felé irányítania a labdát. A félidő hátralevő részében viszont látványosan kiengedett a holland csapat, legnagyobb jóindulattal is csak helyzetszerűségekről lehetett beszélni, a védelmek pedig magabiztosan tették a dolgukat: ha akadt is egy kapura lövés, jó eséllyel előkerült egy blokkoló láb is.

A kissé lagymatag első félidőhöz képest egész másmilyen hangulatot hozott a második: az 51. percben Malen gyönyörűen lépett ki a védők közül, egy az egyben vitte rá Vaclikra, de a cseh kapus bravúrosan le tudta szedni a lábáról a labdát. Tényleg csak az utolsó csel hiányzott a gólhoz. Pár perccel később pedig jött a drámai fordulat: a tizenhatos felé iramodó Schicket de Ligt próbálta szerelni, majd estében beleütött a labdába. Az orosz játékvezető sárgát és szabadrúgást ítélt, de a videóbírós jelzésre a bíró újranézte a jelentetet, és arra jutott, hogy a holland védő egyértelmű gólhelyzetet akadályozott meg, ezért kiállította de Ligtet.

A piros lap után de Boer Promest hozta be Malen helyére, látványosan védekezőbb formációra váltottak, a csehek pedig egyre többet birtokolták a labdát, és több veszélyes helyzetet is kialakítottak: Kaderabek erős lövését Dumfries blokkolta, majd Stekelenburg ejtette be majdnem a labdát a saját kapujába.

A 68. percben góllá érett a hirtelen jött cseh főlény: egy hosszúra belőtt oldalsó szabadrúgást Kalas fejelt vissza a túloldalra, Holes pedig közelről a kapuba fejelt, hiába állt három holland védő is előtte.

A cseh gól után sem tudtak érdemben váltani az emberhátrányban lévő hollandok, helyzetek inkább a nagyon lelkesen futballozó csehek előtt adódtak, a 80. percben pedig megszerezték a második góljukat is: Holes szerezte meg remek ütemben a labdát a középpályán, betört vele, majd okosan az érkező Shick elé gurította, aki ilyen közelről nem hibázott. 2-0, és ez volt a cseh csatár negyedik gólja az Eb-n.

A második gól után már említésre méltó nagyobb fejlemény nem történt: a hollandok mentek előre, de komolyabb helyzetekig nem jutottak, a csehek meg több cserélés és visszafogott labdabirtoklás mellett még párszor a kapu közelébe is elkeveredtek.

És persze, nehéz emberhátrányban focizni egy Eb-nyolcaddöntőben egy nagyon elszánt ellenfél ellen, de a hollandok már a piros lap előtt se mutattak sokat, nem jutottak veszélyes helyzetekig sem, a csehek pedig végig fegyelmezetten játszottak, abszolút megérdemelték a továbbjutást, amit nem lehet pusztán a kiállítással magyarázni.

Csehország szombaton délután 6-tól a remek formában lévő Dániával fog játszani a legjobb négy közé jutásért.

Múlt héten észlelték idén először Magyarországon az ázsiai tigrisszúnyogot a Szúnyogmonitor nevű közösségi tudományos portál felhasználói, mondta el a 444-nek Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai intézet (ELKH Ökológiai Kutatóközpont) igazgatója, a projekt vezető kutatója.

A Szúnyogmonitor 2019-ben indult, azzal a céllal, hogy a kutatók átfogóbb képet kaphassanak a Magyarországon az elmúlt években megjelent invazív csípőszúnyog-fajokról. Jelenlegi ismereteink szerint három új faj jelent már meg nálunk: a már említett ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. A kezdeményezés lényege, hogy ha valaki úgy sejti, hogy a három új faj egyikének példányába futott bele, akkor arról fotót (de akár fogott példányt) küldhet be a kutatóknak, akik így pontosabb képet kaphatnak az új fajok térbeli és időbeli terjeszkedéséről.

Az újonnan megjelent szúnyogokkal kapcsolatban rengeteg a kérdés, a kutatók például eddig abban sem voltak biztosak, hogy az ázsiai tigrisszúnyog áttelel-e már Magyarországon, vagy pedig évről évre behurcolják valahonnan. Többek között az idei korai észlelés alapján Garamszegi most arról beszélt, hogy úgy fest, ez a szúnyogfaj már képes áttelelni nálunk.

A kutatót azután kerestem meg, hogy az elmúlt hetekben több olyan posztba is belefutottam a közösségi oldalakon, melyben a felhasználók szúnyogcsípést kísérő szokatlan testi reakciókról számoltak be. Kíváncsi voltam, hogy ezeket a csípéseket már az invazív fajok követték-e el, de Garamszegi szerint ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Az tény, hogy ez a három csípőszúnyog-faj viszonylag új szereplő a magyarországi faunában, és emiatt kevés embert csíptek még meg, így az immunrendszerünk sem ismeri még ezeket a fajokat. Ezért elképzelhető, hogy érzékenyebben reagálunk a csípésükre, de ez bármikor előfordulhat a Magyarországon honos szúnyogfajok esetében is, amelyikkel még nem találkoztunk korábban. Hazánkban 50 honos csípőszúnyogfaj él, közülük mintegy 10 csípi az embert, és e fajok csípései után is elképzelhetőek eltérő reakciók.

Ezzel együtt is, az invazív fajok követése ökológiai és közegészségügyi okok miatt is fontos feladat, ezért is hozták létre a Szúnyogmonitort. A beküldött észlelések után a kutatók sokszor elmennek a helyszínre is, és igyekeznek befogni a példányokat, többek között azért, hogy kiderülhessen, milyen kórokozókat hordoznak.

Az invazív csípőszúnyogokkal kapcsolatban ugyanis épp az az egyik leggyakrabban felmerülő aggodalom, hogy új betegségek kórokozóit terjeszthetik, és ezért fontos folyamatosan vizsgálni, hogy milyen vírusok vagy más élősködők van jelen bennük. A másik vizsgálandó szempont ökológiai: egyelőre nagyon kevés tudásunk van arról, hogy az új fajok hogyan alakítják majd az ökoszisztémákat, kiszorítanak-e például őshonos fajokat, lesz-e más hatásuk a hazai élővilág alakulására.

Ezek a szúnyogfajok a 21. században érkeztek meg Európába, mindhárom faj jelenléte már ismert volt a kontinensen, mielőtt feltűntek volna Magyarországon is. Az invazív szúnyogfajok terjedését a klímaváltozás és a rendkívül globalizált kereskedelem és turizmus is segíti, és Garamszegi elmondása szerint okkal lehet rá számítani, hogy idővel újabb fajok is felbukkannak majd az országban. Jelenleg is ismerni már olyan csípőszúnyogfajokat, melyek Európában már megjelentek, de nálunk még nem észlelték őket.

Ne örüljünk, ha repülős irtást látunk

Ugyan 2020-tól elvileg tilos az Európai Unió területén repülőről szórt kémiai szerekkel szúnyogokat irtani, de itthon tavaly és idén is rendkívüli engedélyt adtak a hatóságok a repülős gyérítésre. Tavaly a hivatalos indoklás éppen az invazív fajok jelentette járványveszély volt, de Garamszegi László Zsolt elmondása szerint ez ebben a formában erős csúsztatás.

Az invazív fajok ugyan valóban többféle vírust és férgeket is képesek terjeszteni, de a terjesztéshez nem elég a szúnyog megléte, kell mellé a kórokozóé is, és minden egyéb szükséges ökológiai kapcsolat. Így a potenciális terjesztőképesség nem azonos a ténylegesen megvalósuló terjesztéssel. Mint fogalmazott, ilyen erővel a malária elleni védekezésre hivatkozva is lehetne itthon gyéríteni a szúnyogokat, hiszen él Magyarországon több olyan faj, amely alkalmas a malária terjesztésére, csak szerencsére a kórokozó nem fordul elő nálunk. És jelenleg nem ismer tudományos eredményt, ami szakmailag indokolná az invazív fajok okán járványügyi intézkedést elrendelni.

„Figyelni kell rájuk, minél előbb megismeri az általuk betöltött ökológiai szerepeket, de vészharangot kongatni miattuk még korai” – mondta el Garamszegi, aki kiemelte azt is, hogy a járványveszélyre való hivatkozással az idei rendkívüli engedélyt már májusban megadták a légi irtáshoz, ami azért is érdekes, hiszen olyankor még nem vagy alig lehet szúnyogokkal találkozni.

A légi úton történő, kémiai anyagokat használó irtás ugyanakkor számos egyéb kockázattal is jár. Garamszegi tavaly a Qubitnak beszélt erről: „A deltametrin és más piretroid hatóanyagtartalmú biocid termékek olyan nem specifikus idegmérgek, amelyek a csípőszúnyogokon túl számos más hasznos (beporzást, lebontást, kártevők fogyasztását végző) rovarfajra is mérgezők, de felhalmozódnak a vízi gerincesekben is, így tömeges halpusztulást is okozhatnak. A légi úton történő kijuttatás veszélye még az elsodródás, amely során akár természetvédelmi területek is károsodhatnak”.

Beszélgetésünk során pedig azt hangsúlyozta, hogy ha az invazív fajokra hivatkozva rendelik is el a rendkívül repülős gyérítéseket, az egész országra elrendelt lehetőség akkor is erős túlzás. A Szúnyogmonitor adataiból is látszik, hogy az újonnan érkező fajok messze nem bukkantak még fel az egész országban.

„Ez egy felesleges környezetterhelés, az invazív csípőszúnyogok lokális előfordulása nem indokolja, hogy az ország egész területét környezetkárosító spray-vel fújják le” – mondta erről az ökológus, aki szerint az egyik fő problémát azt jelenti, hogy a katasztrófavédelem nincs felkészülve az alternatív irtási módszerek hatékony alkalmazásához szükséges technológiai változásokra, így sem a földi irtásra, sem pedig a biológiai irtásra.

Pedig a biológiai gyérítés Európa-szerte egyre elterjedtebb: ekkor egy olyan bakteriális toxint használnak, ami kifejezetten a csípőszúnyogok lárváit célozza, és sokkal célzottabb hatást lehet vele elérni, nem szivárog tovább más vízi- és szárazföldi élőlényekre. Az ilyen típusú gyérítéshez azonban másféle infrastruktúra és logisztikai eszközök kellenének.

Közben viszont nagy a nyomás a hatóságokon: a szúnyogok sok embert zavarnak, és ők elvárják az irtást, tudomást sem véve arról, hogy a légi permetezésnek milyen komolyabb következményei lehetnek. Garamszegi szerint ez egy sokkal komplexebb probléma, mint ahogy arról szó szokott esni, és az egész társadalmat érintő szemléletváltásra lenne szükség.

Németországban például, ahol a biológiai irtás már sokkal elterjedtebb, sokan a lakosság köréből is kiveszik a részüket a küzdelemből: az inváziós szúnyogok lárvái legtöbbször emberi települések közelében tanyáznak, jellemzően a talajjal nem érintkező vizeket részesítik előnyben. Így már az érdemi, hatékony védekezést jelenthet a szúnyogok ellen, ha a kertekben álló hordókat letakarjuk, ha a gyerekjátékokban, egyéb eszközökben felgyülemlett vizet kiöntjük.

Mire számítottunk?

Jó meccsre! Főleg azért, mert nehéz lett volna előre megmondani, ki számít esélyesebbnek az Eb első nyolcaddöntőjén. A 2016-os tornán csodát művelő walesiek a csoportkörökben nem voltak ugyan rendkívül meggyőzőek, de párszor azért megmutatták, mire lehetnének képesek, a dánok pedig a nehezen felejthető első meccsük után hatalmas feltámadást mutattak be, és a végén a hibátlan belgák után a második helyen mentek tovább csoportjukból.

Mit kaptunk?

Egy darabig egész jó meccset! Az első félidőt nagy lendülettel kezdték a csapatok, eleinte igazán nagy helyzeteket Wales alakított ki: a 10. perc környékén Bale és Ramsey is többször veszélyeztetett. Feltűnő volt, hogy Wales a csoportmeccsekhez képest jóval aktívabb játékkal állt ki, többet volt náluk a labda és bátran letámadtak. A dánok azonban nem rettentek meg, és a 27. percben Kasper Dolberg egy nagyszerű lövéssel a vezetést is megszerezte a csapatnak:

A walesi kapuban álló Wardnak esélye sem volt, pár perccel később viszont már bravúrral akadályozta meg, hogy Dolberg duplázzon. Vagy a gól fogta meg a walesieket, vagy egyszerűen csak elfáradtak a túl intenzív kezdéstől, de az első félidő második felében már érezhetően a dánok akarata érvényesült a pályán. A walesiek az utolsó 10 percben leginkább pár otromba szabálytalansággal tudtak kitűnni, védőjük, Connor Roberts pedig rendkívül szerencsétlen módon sérült meg, le is kellett cserélni.

A második félidőt már nem a walesiek kezdték jól: Braithwaite szép elfutása után az oldalról belőtt labda után a sérült Roberts helyére beállt Williams egészen elképesztő megoldást választott, és a közelben álló Dolbergre lőtte a labdát, aki nem sokat vacakolt, és a váratlan ajándékból belőtte a második gólját is. A walesiek reklamáltak, hogy szabálytalanság előzte meg a dán labdaszerzést, de a gól érvényes maradt.

Dolberg amúgy nem is kezdett volna, Yussef Poulsen sérülése után került a kezdőbe, de eléggé meghálálta a bizalmat. Wales az egygólos hátrányban sem mutatott már sokat, a második gól még inkább megfogta őket, a dánok pedig szervezetten, okosan védekeztek, mindig akadt ember a veszélyes walesi középpályásokra.

Az első félidő pörgéséhez képest a második félidő utolsó közepére érezhetően lelassult a meccs, de ezért csak a walesieket lehet kárhoztatni. Dániának tökéletes eredmény volt a 2-0, és látszott, hogy nem sietnek sehova, Bale és a többiek előretöréseiből pedig egyszerűen hiányzott a lendület. Robert Page igyekezett cserékkel felkavarni a csapatát, és minden támadóját beküldte, de ez is csak veszélyes dán kontrákhoz vezetett, miközben a walesiek többször is csak szabálytalanul tudták megállítani az elrohanó dán támadókat.

A 86. percben elképesztően nagy helyzetet hagytak ki a dánok, majd a 88. percben az a walesi tizenhatoson belül egyedül felejtett Maehle lőtte ki hatalmas erővel a bal felsőt.

A walesiek a harmadik gól után végleg elvesztették a fejüket, korábban is voltak már csúnya és felesleges szabálytalanságok, de amikor a fél órával korábban csereként beállt Wilson a 89. percben felrúgta az elfutó Maehlét, akit azonnal pirossal küldtek le a pályáról.

A hosszabbításban a dánok még egy gólt szereztek: Cornelius tette le a labdát Braithwaite elé, aki nagyon szépen fejezte be a támadást. Elsőnek úgy tűnt, hogy les miatt nem fogják megadni, de a videóbírózás után mégis ért a találat: 4-0.

Teljesen megérdemelt volt a végeredmény: Dánia ismét megmutatta, hogy Christian Eriksen nélkül is képesek remekül játszani, és a negyeddöntőben a holland-cseh meccs győztesének is jó eséllyel meg fogják majd nehezíteni a dolgát. Wales az első 20-25 percet leszámítva semmit nem mutatott, a második félidőben pedig több durva, felesleges szabálytalanság után nem valószínű, hogy sokan fogják őket hiányolni a tornáról.

Meccs embere

A két gólt jegyző Dolberg, nem is vitás.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

A legkegyetlenebb kiesés – írja a Guardian a csoportkörök teljesítményeit értékelő cikkében a magyar válogatott távozásáról. A brit lap az első három meccsen mutatott játék alapján a 17. helyre rangsorolta a magyarokat az Eb mezőnyében. Előrébb nem kerülhettünk volna a listán, hiszen a 16. helyen már egy nyolcaddöntős csapat, Ukrajna szerepelt, de ez is jelzi, hogy a nemzetközi szakírókat is meggyőzte a válogatott teljesítménye.

Joggal: csütörtökön Muraközy Balázs részletes szakmai elemzést írt arról, hogy hősi halált halt az Eb halálcsoportjában, de szégyenkezni valója aligha van: szervezettségükkel és taktikai felkészültségükkel ismét felhívták magukra a figyelmet Rossi játékosai, szemben a meglehetősen diszfunkciósan, sokszor saját hibáit kidomborítva játszó, padról hozzáadott értéket kevésbé felmutató Nationalelffel.

A statisztikák is megmutatják, mennyire jó volt a magyar válogatott: az egész Eb-n mindössze 12 percet töltöttünk hátrányban, emellett

• Hollandia és Ausztria mögött a magyar csapat szerezte a harmadik legtöbb labdát az egész mezőnyben
• Szerelésekben az elsők vagyunk, Németországot és Lengyelországot megelőzve
• Továbbra is Nego az Eb eddigi leggyorsabb játékosa (33,8 km/óra), az olasz Spinazzolával együtt
• Nagy Ádám futotta a harmadik legtöbbet, az orosz Golovin és Soucek mögött. Ráadásul nem céltalanul: a magyar középpályás az 5. legjobb labdaszerző az egész mezőnyben.

Rossi: A csapat bebizonyította, hogy a világ legjobbjaival is felveszi a versenyt fizikailag. A magyar válogatott szövetségi kapitánya csütörtöki sajtótájékoztatóján az Eb-n szerzett tapasztalatokról elmondta: „Van csapatunk, a fiúk motiváltak, és rátermettek azoknak a feladatoknak a végrehajtására, amiket kérek tőlük.". Az olasz szakvezető teljesítményét hazájában is elismerték: a legnagyobb olasz sportlap, a La Gazzetta dello Sport csütörtök délutáni online cikkében kisebb mesterműnek nevezte, amit Rossi a magyar válogatottal tett.

Még egy nap pihenés

A csoportkörök alatt már épp hozzászoktunk, hogy mindennap több jó meccset is lehet nézni a tévében, mire meg is érkezett az Eb első szünete, rögtön két napon keresztül. Pénteken még nem lesznek meccsek, de szombaton a Wales-Dánia és az Olaszország-Ausztria találkozókkal folytatódik a küzdelem, immár a kieséses szakaszban.

Az Athletic a nyolcaddöntőkre hangolva igyekezett emlékeztetni minket, hogy az elmúlt pár évtized világversenyein többször is előfordult, hogy a későbbi győztes egyáltalán nem brillírozott a csoportkörök alatt, ezért az első három meccs alapján nem érdemes túl magabiztos kijelentéseket tenni a végső esélyekkel kapcsolatban (bár az olaszok tényleg piszok erősnek tűnnek idén).

A nyolcaddöntők futballtörténeti okokból legjobban várt meccse alighanem a keddi angol-német lesz majd a Wembleyben, de azért nem lennénk nagyon meglepve, ha végül nem az lenne a legjobb meccs a ránk váró nyolc találkozóból.

Még hírek

• Többé nem az idegenben lőtt gólok döntenek a Bajnokok Ligájában: a sok szurkoló által is utált szabály eltörléséről már egy ideje lehetett hallani, de csütörtökön hivatalosan is bejelentette az UEFA. Ezentúl az európai kupasorozatokban ha az oda-visszavágó után döntetlen az állás, akkor rögtön jön a hosszabbítás, majd a tizenegyesek, függetlenül attól, hogy ki hány gólt lőtt idegenben.
• Az Első Magyar Léghajógyár tulajdonosa lett Dzsudzsák Balázs.
• Most épp a nemrég még a Wolvest vezető Nuno Espirito Santo a legesélyesebb jelölt a Tottenham kispadjára, de már nem hiszünk el ezekből a hírekből szinte semmit.

A magyar-német, illetve a portugál-francia meccsekkel véget ért az Eb csoportköre, így most már látni lehet azt is, hogy milyen meccsek várnak ránk a nyolcaddöntőben.

Az Eb most két nap szünetre megy, szombaton indulnak majd újra a meccsek, Wales-Dánia és Olaszország-Ausztria mérkőzéseket játszanak majd aznap.

Vasárnap Hollandia-Csehország (ez a meccs lesz Budapesten) lesz az egyik találkozó, míg a másik meccsen Belgium találkozik majd Portugáliával.

Hétfőn Horvátország-Spanyolország lesz az első meccs, míg este Franciaország játszik majd Svájccal.

Kedden összejön Londonban az Anglia-Németország rangadó, míg este Svédország Ukrajnával játszik majd.

Németország-Magyarország 2-2

Németország: Neuer, Rudiger, Hummels, Ginter (Volland 82.); Gosens (Muisala 82.), Kroos, Gundogan (Goretzka 58.), Kimmich, Havertz (Werner 67), Gnabry (Müller 68.), Sane

Magyarország: Gulácsi – Botka, W. Orbán, Szalai A. – Nego, Kleinheisler (Lovrencsincs 89.), Nagy Á., Schäfer, Fiola (Nikolics 88.) – Sallai (Schön 75.), Szalai Á.(Varga 82.)

Gól: Havertz (66.), Goretzka (84.) ill. Szalai (11.), Schäfer (68.)

Mire számítottunk?

Hát biztos nem arra, amiről végül a meccs napja szólt. A franciák elleni csodálatos döntetlen után a magyar válogatott ugyan a továbbjutásért játszott szerda este Münchenben, de a futballünnep felvezető szakasza teljesen elmaradt, miután a magyar kormány kirekesztő, homofób törvénye az UEFA hathatós közreműködésével nemzetközi botránnyá tette a német-magyar meccset. A meccset beárnyékoló történések kronológiáját itt szedtük össze.

A meccs persze a botrányos felvezető nélkül se ígérkezett volna könnyűnek: a magyar válogatott a portugálok ellen 75+ percig, míg a franciák ellen a lefújás pillanatáig nagyszerűen tartotta magát, de a rendkívül erős kerettel rendelkező németek épp a portugálok ellen mutatták meg, hogy sokak vélekedésével szemben egyáltalán nincsenek rossz formában, és korai lenne leírni őket ezen az Eb-n. Ráadásul ez volt az első meccs a tornán, amit a magyaroknak nem otthon, sok tízezer szurkoló előtt kellett megvívniuk, így ezúttal a teltházas extralöket is hiányzott. És azt is lehetett tudni, hogy a magyar válogatottnak csak a győzelem elég a továbbjutáshoz, egy újabb bravúros döntetlen az utolsó helyet jelentené a csoportban.

És mi történt a meccsen?

A kezdőcsapatokban nem volt nagy meglepetés, a magyarok pont ugyanabban a felállásban futottak ki, mint a franciák ellen (Gulácsi – Botka, W. Orbán, Szalai A. – Nego, Kleinheisler, Nagy Á., Schäfer, Fiola – Sallai, Szalai Á.), míg a németeknél a térdsérüléssel küzdő Thomas Müllert váltotta Leroy Sané.

A meccs kezdete előtt fél órával leszakadt az ég Münchenben, így egy rendkívül vizes pálya várta a csapatokat, ahol negyedháznál is kevesebben voltak: a szigorú német járványszabályok miatt a 75 ezres stadionba mindössze 14500 jegyet értékesítettek, ebből mintegy 2500-at a magyar szurkolóknak.

A németek már pár perc után veszélyes helyzetet alakítottak ki, egy távolról beívelt labdával Kimmich fordult ügyesen kapura, de Gulácsi szépen védett. Pár perccel később Sallait kereste egy beadás a német tizenhatoson belül, de a magyar támadó kevéssel lemaradt a labdáról. Alapvetően német fölény volt a pályán, de a magyar csapat egyáltalán nem volt megilletődve, hozták azt a szervezett, taktikus játékot, amit az első két meccsen is lehetett látni.

A 11. percben pedig folytatódott a francia meccsen elkezdődött magyar csoda: egy gyors megindulás után Sallai beadását Szalai Ádám előrevetődve gyönyörűen fejelte le a sarokra, Neuer csak beleütni tudott.

A gól után továbbjutásra álltunk az Eb legnehezebb csoportjából, de a németek pár percnyi tétlenség után érezhetően magasabb fokozatra kapcsoltak: a 20. perc környékén egy szöglet után Hummels fejelt kapufát, majd fél perccel később Gulácsi védte Gosens kísérletét.

A félidő közepére érezhetően kicsit feszültebbé vált a meccs, rövid időn belül Botka és Gundogan is sárgát kapott egy teljesen felesleges szabálytalanság után. Ebben az időszakban is a németek birtokolták többet a labdát, de veszélyes helyzetekig nem jutottak, miközben sok apróbb szabálytalanság szabdalta a játékot. A magyar válogatott kontrákkal próbálkozott, nem is minden veszély nélkül: a 34. percben Fiola ért el egy labdát az alapvonal előtt, majd Szalait kereste a labdájával, ezúttal eredmény nélkül.

Az első félidő egy gólos magyar előnnyel ért véget: Rossi csapata rendkívül fegyelmezetten és okosan játszott, Nagy, Nego és Kleinheisler is hatalmas formában volt, míg a németek játéka kiábrándító volt: a labdabirtoklási fölényüket elvétve tudták helyzetekké alakítani, és nem látszott, hogy ki lehetne az a játékos, aki ötleteket vihet a támadásaikba.

A második félidőre változtatás nélkül jöttek ki a csapatok, és a várakozásoknak megfelelően ismét a németek diktálták a tempót, de ez nem jelentett igazi helyzeteket. Ez volt az az időszaka a meccsnek, amikor a franciák megszerezték már a vezetést a portugálok ellen, így ekkor a csoport második helyére jöttünk fel, és a németek is továbbjutó helyen álltak.

Az 58. percben Fiola futott el a szélen, épp betört volna a tizenhatoson belülre, amikor Sané szerelni próbálta, de estében kézzel ért a labdához. Kevesen múlt, hogy nem lett tizenegyes, a veszélyes helyről járó szabadrúgást Sallai tűzte kapura, de a kapufa szélét találta el.

A 63. percben a portugálok kiegyenlítettek a másik meccsen, így megint úgy nézett ki, hogy ezekkel az eredményekkel a németek kiesnének. De a német válogatott szinte percre pontosan ekkor megrázta magát: Gulácsi aláfutott egy beívelt szabadrúgásnak, ami így Kimmich fejelt kapura, és Havertz közvetlen közelről befejelte a labdát. 1-1.

Ekkor éppen kiesésre álltunk volna, de nem sokáig maradt így: ugyanis gyakorlatilag a középkezdésből ismét megszereztük a vezetést. Egy villámgyorsan végigvitt támadás után Schäfer fejelt a kifutó Neuer mellett a kapuba, 2-1 volt ismét a magyaroknak.

70. perc, és ismét továbbjutásra állt a fantasztikus teljesítményt mutató magyar válogatott, miközben Löw ekkor már a sérüléssel bajlódó Müllert és Timo Wernert is pályára küldte. A németek a meccsnek ebben a szakaszában rengeteget birtokolták a labdát, sok passz ment, de egyszerűen nem jutottak előre. Sokszor már nem is a védelem, hanem a középpálya megakasztotta őket, Nego és Kleinheisler is remekül játszott.

A 81. percben átfutott a magyar védelmen a német csapat, szerencsénkre Kroos kevéssel kapu mellé lőtte a helyzetet. Löw beküldött ekkor még egy csatárt,
Kevin Vollandot, rendkívül támadó felállásban állva ki, míg nálunk a hatalmas meccset záró Szalai Ádámot Varga Kevin váltotta.

A német támadási fölény pedig pár perccel később góllá érett: a szintén a második félidőben beállt Goretzka lőtt gólt egy tizenhatoson belüli passzolgatás, illetve egy levágódó lövés után:

Rossi is támadóbb felfogásra váltott, a 89. percben Lovrencsics érkezett Kleinheisler helyett, míg Fiolát Nikolics váltotta. A németek innentől kezdve látványosan dugták el a labdát, bőven beérték szögletekkel, míg az óriásit küzdő magyar csapat nem tudott már igazi helyzetbe kerülni.

Az F-csoportban így Magyarország 2 ponttal a negyedik helyen végzett, és kiesett. De aki látta ezeket a meccseket, az arra fog emlékezni, hogy a válogatott rendkívül szimpatikus és okos játékkal állt ki Európa legerősebb csapatai ellen, és remek játékot nyújtva majdnem sikerült kiharcolniuk a továbbjutást az egész Eb messze legkeményebb csoportjából.

A németek végül második helyen automatikusan továbbmentek, a nyolcaddöntőben majd az angolok ellen fognak pályára lépni a Wembley-ben.

Az F-csoport végeredménye:

• Franciaország 5 pont, +1-es gólkülönbség
• Németország 4 pont, +1
• Portugália 4 pont, +1
• Magyarország, 2 pont, -3

Mire számítottunk?

Leginkább izgalmakra: a svédek egy győzelemmel az E-csoport élén zárhatták volna a csoportköröket, a lengyeleknek meg csak a győzelem elég a továbbjutáshoz. A svédek viszont eddig még gólt sem kaptak az Eb-n, így sejteni lehetett, hogy Lewandowskiéknak nem lesz könnyű dolga.

Ehhez képest mit kaptunk?

Villámgyors svéd vezetést: a meccs első valamire való támadása már gól is volt. A remek formában játszó Isak tört volna be a tizenhatoson belülre, de szerelték (a szabályosság határán), a labda ugyanakkor Forsberg elé került, aki elhúzva a védők mellett kilőtte a hosszú alsót. Két perc se telt el még a mérkőzésből, és a lengyelek helyzete máris még reménytelenebbnek tűnt.

Forsberg gólja amúgy a 82. másodpercben esett, ez volt az Európa-bajnokságot történetének második leggyorsabb gólja, csak az orosz Dmitri Kirichenko volt gyorsabb 2004-ben a görögök ellen. A korábbi második helyezett amúgy Lewandowski volt a portugálok ellen 2016-ban. Ezen a meccsen is Lewandowski előtt adódott az első nagyobb lengyel helyzet: a 18. percben egy szöglet után a Bayern csatára kétszer is a kapufát találta el fejjel. Ritka balszerencsés jelenet volt, de maradt az 1-0.

A korán bekapott gól után a lengyelek fokozatosan magukra találtak, de Lewandowski duplakapufáján kívül az első félidőben nem nagyon alakítottak ki helyzeteket, a svéd középpálya és védelem ügyesen akasztott meg minden támadási kísérletet.

A második félidő elejét is megtolta Lengyelország, az első játékrész végén is egyre jobban játszó Zielinski pár perc után már veszélyesen lőtt rá 20+ méterről, de kevéssel utána meg a svédek mutatták meg, hogy egy veszélyes kontra mindig benne van így a meccsben.

Egy darabig maradt ez a ritmus, hogy a lengyelek birtokolták a labdát, támadgattak, de nem sokra mentek vele, ám az 59. percben egy svéd kontrából már gól lett: Bednarek futott el nagyon szépen egy labdával az oldalvonal mellett, befelé tört, majd legurította a tizenhatos vonalán érkező Forsbergnek, aki nem hibázott. 2-0:

A lengyelek viszont pillanatokon belül visszajöttek a meccsbe, egy nagyszerű kiugratás után Lewandowski lőtte ki a felsőt, gyönyörű gól volt:

A szépítés után azonban sokáig nem tudták a lengyelek megfogni a meccset, az első félidőből is ismert menetrend folytatódott. Visszafogott támadási kísérletek után aztán a 83. percben mégis egyenlíteni tudtak: a svéd védelem hibája után Lewandowski elé került a labda, aki ilyen közelről egy ilyen helyzetet nem szokott elhibázni.

5 perc volt már csak hátra a rendes játékidőből, de hirtelen újra nyílt lett a meccs: a lengyeleknek egyetlen gól kellett a továbbjutáshoz, míg a svédeknél Forsberg és Isak már a padon ült ekkor. Lewandowski vezetésével rohamoztak is a lengyelek, de gólt nem tudtak lőni, és a svéd kontrák ismét életveszélyesek voltak.

Előbb már a hosszabbításban Larsson bombázott főlé egy kontra végén, majd a 93. percben Claesson eldöntötte a meccset és a csoportelsőséget, ami pár percig a spanyoloké volt.

A svédek veretlenül, hét pontot begyűjtve végeztek a csoport élén, abszolút megérdemelten. Valószínűleg a csehekkel játszanak majd a nyolcaddöntőben.

Meccs embere

Hiába lőtt Forsberg is két gólt, Lewandowski talán jobban megérdemli, mert hátán cipelte egész csapatát. Nem rajta múlt, hogy a lengyelek egy ponttal, csoportutolsóként estek ki.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Micsoda nap volt!

Eddig sem lehetett sok okunk panaszra az idei Eb-vel kapcsolatban, és hétfőn is remek meccseket kaptunk.

Hollandia lelépte Észak-Macedóniát: némi meglepetésre a holland szövetségi kapitány, Frank de Boer két győzelem birtokában sem tartalékolt, szinte a legerősebb kezdőjét küldte ki a macedónok ellen, és végül egy szórakoztató, sok helyzetet hozó, néhol kicsit fejetlen meccsen simán nyertek is 3-0-ára. Depay nagy kedvvel és jól játszott, de valójában még mindig kérdés, hogy ez a holland válogatott mire képes. Ez leghamarabb Budapesten derülhet majd ki, mert itt játsszák majd a nyolcaddöntőjüket a D/E/F-csoport harmadik helyezettével.

A meccs egyben búcsú is volt, az észak-macedónok legendája, Goran Pandev ugyanis visszavonul a válogatottól. A lassan 38 éves játékos 2001 óta 122 válogatott meccsen 38 gólt lőtt (az utolsót az osztrákok elleni Eb-meccsen), ezért a hollandok egy 122-es számú mezzel búcsúztak tőle.

Ausztria semmit nem bízott a véletlenre, és magabiztos játékkal verték 1-0-ára Ukrajnát, ezzel megszerezve a csoport második helyét. Az osztrák válogatott először jutott tovább egy Európa-bajnokságon, a nyolcaddöntőben a bombaformában lévő Olaszország vár majd rájuk. Az ukránoknak három pontjuk van, és elég halovány esélyeik arra, hogy ez elég lehet a továbbjutáshoz.

Csodálatos dán feltámadást hozott az Eb a B-csoportban: az első meccsüket elképesztő körülmények között elveszítő dánok végül remek játékkal, fölényesen, 4-1-re nyertek a torna egyik leggyengébb csapatának bizonyuló orosz válogatott ellen. A meccs végére az is biztos volt, hogy a belga győzelem miatt a dánok csoportmásodikként, számolgatás nélkül mehettek tovább, és Wales ellen játszhatnak majd a nyolcaddöntőben. A dán játékosok a győzelmüket és a továbbjutást Eriksennek ajánlották a meccs után.

Háromból három belga siker: a B-csoport másik meccsén a jóval erősebb kerettel rendelkező belgák végül hozták a papírformát, és 2-0-ára verték a finneket. Az oroszok csoportutolsóként már mindenképp kiestek, a finnek bízhatnak abban, hogy három pontjuk valahogy elég lehet még a továbbjutáshoz.

Az angoloknak végre mutatnia kéne valamit

Kedden két meccset játszanak összesen, a D-csoport csoportelsősége dőlhet el a két négypontos csapat, Anglia és Csehország meccsén. A győzelem mindkét csapatnak az első helyet jelentené, vereség esetén viszont benne lehet az is, hogy Horvátország vagy Skócia előzheti őket a második helyért. Sőt, ha a horvátok vagy a skótok esetleg sok góllal győznének (az egyik a másik ellen, értelemszerűen), akkor egy döntetlennel is lecsúszhatnak a jelenleg a csehekhez képest rosszabb gólkülönbségük miatt második helyen álló angolok.

Ugyanakkor az is biztos, hogy kiesni már sem az angolok, sem a csehek nem tudnak: miután Finnország és Ukrajna is három ponttal lett harmadik, eldőlt, hogy a négypontos harmadik helyezettek mindenképp továbbjutnak majd.

De ott van az a tényező is, hogy az angol válogatott, hiába gyűjtött két meccsen 4 pontot, a mutatott játékuk alapján egyelőre a torna egyik csalódását jelentik, a keret erejéhez képest kifejezetten keveset lehetett látni tőlük. Kedd este a Webleyben mutathatná meg Southgate csapata, hogy több van bennük. A felkészülést bonyolította, hogy koronavírusos lett a skót Billy Gilmour, és a skót-angol meccs után két Chelsea-beli csapattársa, Mount és Chilwell is közeli kapcsolatba került vele, ezért őket elkülönítették a brit keret többi tagjától, és egyelőre nem világos, hogy játszhatnak-e.

Az angolok elleni meccs legjobbja, Gilmour viszont biztos nem fog pályára lépni kedden a horvátok ellen, ami komoly csapás a skót válogatott számára. A horvát-skót igazi ki-ki meccs lesz, hiszen egy döntetlennel mindkét csapat kiesne a tornáról, míg egy győzelemmel továbbjuthatna az egyikük.

Hírek még

Ha győzünk Németország ellen, mindenképp továbbjutunk: legalább számolni biztos nem kell majd szerdán, amikor a magyar válogatott pályára lép Münchenben. Rettentően kemény meccs lesz, ezúttal a 60 ezer magyar drukker sem fogja segíteni a válogatottat, és a németek a portugálok ellen megmutatták, mire képesek. Ugyanakkor mivel a finnek és az ukránok is három ponttal lettek csoportharmadikok, az is biztos, hogy aki a mi csoportunkban 4 ponttal végez a harmadik helyen, biztosan továbbjut. Egy újabb magyar döntetlen ugyan ismét fantasztikus teljesítmény lenne, de kiesést jelentene.

Nem lehet szivárványszínű a müncheni stadion, az UEFA ugyanis az egységes design mellett köteleződött el. Szerdán Münchenben játszik a magyar válogatott, és Németországban egy online petíció indult sok tízezer aláírással, hogy a magyar homofób törvényekre válaszul a meccsnapon boruljon szivárványszínbe a stadion. Az ötletet a müncheni városvezetés is támogatta, de végül nem valósulhatott meg. Közben a Németországba induló Carpathian Brigade nevű magyar ultracsoport már figyelmeztette a tagjait, hogy aki úgy érzi, tetoválása nem kompatibilis a német törvényekkel (!), az gondoskodjon annak eltakarásáról. 5

Olaszország is bejelentkezett a döntőért: legalábbis a miniszterelnök, Mario Draghi erről beszélt hétfőn, még ha az olasz szövetség jelezte utána, hogy egyelőre nem kérték a meccs áthelyezését. Az Eb döntőjét elvben Londonban tartanák, de ott éppen súlyosbodik a járványhelyzet. Korábban pletykaszinten felmerült már az is, hogy Budapestre hozhatják a döntőt, brit lapok írtak arról, hogy az UEFA-nak van egy ilyen készenléti terve.

Miközben Európa nagy részében az oltási kampányoknak hála leginkább lazítanak a kormányok, Oroszországban napról napra súlyosabb a járványhelyzet: vasárnap 17611 új fertőzöttet és 450 halálesetet regisztráltak. A megtalált új fertőzöttek jelentős része Moszkvában él, itt 8305 koronavírusos személyt regisztráltak. Az orosz fővárosban a megelőző két nap 9-9 ezer új fertőzött volt, ami abszolút rekordnak számít a járvány kezdete óta.

A járvány felfutásának elég egyértelmű oka van: Oroszországban rendkívül alacsony az átoltottság. A legfrissebb elérhető adatok alapján mindössze a lakosság 11 százaléka kapta már meg mindkét oltását, és nem sokkal magasabb az egy oltást már megkapók aránya sem. Persze az alacsony átoltottság a világ számos fejlődő országában gondot okoz most, a jóval fertőzőbb delta variáns megjelenése után Indonéziától Ugandáig súlyos a helyzet. Csakhogy míg ezekben az országokban a kevés vakcina jelent gondot, Oroszországra ez nem igaz: az oroszok saját fejlesztésű vakcinái már hónapok óta rendelkezésre állnak, csak a jelek szerint az emberek többsége nem kért belőlük.

Arról, hogy rendkívül lassan halad az orosz oltási program, hónapok óta lehetett hallani, de a helyzetet igazán a delta variáns megjelenése tette súlyossá: az elsőnek Indiában észlelt mutáció jóval hatékonyabban fertőz, és a Moszkvában észlelt új esetek közel 90 százalékát már ez a variáns okozta.

Válaszul az orosz hatóságok nem tehettek mást, mint elkezdték visszavezetni a korlátozásokat: péntekig bezárólag 17 régióban léptettek újra életbe szigorításokat, Moszkvában pedig bezárták az Eb miatt megnyitott szurkolói zónákat is.

Kötelező nem kötelező oltás

Az orosz állam másik reakciója az oltási program felpörgetése lenne. Ez azonban nem könnyű feladat: az országban december óta áll rendelkezésre saját gyártású vakcina, és kezdetben ugyan akadtak még tömeggyártási nehézségek, de egy ideje már bőven lenne miből oltani. Csakhogy a 146 millió oltandó állampolgárból eddig mindössze 19 millióan kaptak legalább egy oltást. És egy nemrég közzétett közvélemény-kutatás szerint az oroszok 60 százaléka nem tervezi, hogy beoltatja magát.

Ez már a Kremlnek is sok lehetett: Vlagyimir Putyin szóvivője múlt héten az orosz társadalom teljes nihilizmusát okolta az alacsony átoltottsági arányért. A helyzetre reagálva országszerte elkezdték bevezetni a kvázi kötelező oltást. De mivel ezt nem a kormány, hanem a regionális vezetők rendelték el, a Kreml még mindig hangoztathatja, hogy Oroszországban nincs kötelező védőoltás.

De egyre több régióban közben előírták, hogy kiket muszáj beoltani. A leningrádi régióban például a szolgáltatószektorban dolgozók 80 százalékát kell beoltani, míg a tulai régióban a kockázatosabb demográfiai csoportba tartozó embereket. Elrendelték a szolgáltatószektorban dolgozók oltását Szentpéterváron, ahol szintén súlyosbodott a járványhelyzet, és ahol jelenleg is Eb-meccsek zajlanak. A tervek szerint július 2-án egy negyeddöntőt is rendeznének itt, és több ezer szurkolót várnának a városba.

Ehhez képest hétfőn a szentpétervári kórházból olyan felvétel került ki az internetre, melyen a folyósokon a földön fekvő betegeket látni. Helyi beszámolók szerint napi 800 új beteg érkezik a kórházakba, és a kapacitások 90 százaléka már megtelt.

Moszkvában a polgármester rendelte el, hogy a szolgáltatószektorokban dolgozók 60 százalékát teljesen be kell oltani augusztus közepéig, és a munkaadók felelőssége lesz, hogy ez teljesüljön. A moszkvai polgármesteri hivatal azóta jelezte már azt is, hogy a vállalatok fizetés nélküli szabadságra küldhetik azokat, akik nem oltatják be magukat.

A napokban számos régióban születtek hasonló előírások, és egyelőre az sem világos, hogy ez az egész jogszerű-e: az orosz törvények alapján ugyanis a legtöbb foglalkozási szektorban dolgozók esetében elvben nem lehetne előírni a kötelező oltást, a kivételt az egészségügyi dolgozók vagy például a tanárok jelentik. A Meduzának nyilatkozó jogi szakértők is hangsúlyozták, hogy az oltás a leghatékonyabb védekezés a járvány ellen, és mindenkinek érdemes beoltatnia magát, ugyanakkor aláhúzták azt is, hogy nem nagyon látni a jogi megalapozottságát annak, amit most országszerte egyre több helyen elrendelnek.

A szigorításokat és a kötelező oltásokat ugyan helyben rendelték el, de a hétvégén már a kormány részéről is jóváhagyták ezeket: Anton Kotyakov munkaügyi miniszter üzente meg, hogy jogszerű fizetés nélküli szabadságra küldeni azokat a munkavállalókat, akik nem kérnek az oltásból. „Ha a regionális egészségügyi hatóságok kötelezővé teszik az oltást egyes foglalkozási csoportoknak, akkor a nem beoltott dolgozókat fel lehet függeszteni” – üzente meg Kotyakov vasárnap a közösségi médiában. És ez a felfüggesztés addig tarthat, amíg a kötelező oltásról szóló helyi rendelet hatályban marad.

Moszkvában emellett más eszközökkel is próbálják oltásra ösztönözni az embereket: a kórházakban többé csak vészhelyzet vagy rendkívül súlyos betegség (például rák) miatt elrendelt kezelésre fogadják a nem beoltott embereket, sima kivizsgálásra vagy kisebb panaszokkal nem mehetnek be az intézményekbe.

Áttolva a felelősség

Ugyan az oltás elvileg továbbra sem kötelező országos szinten Oroszországban, de annyira sok tartományban rendeltek el hasonló intézkedéseket, hogy mostanra ez lett a világ legnagyobb szabású kötelező koronavírus-oltási programja a járvány kitörése óta.

Mindezt egy olyan társadalomban, ami a különféle felmérések szerint alapvetően szkeptikus az oltásokkal kapcsolatban. A Moscow Times helyszíni riportjában egy kávézó 23 éves pultosa beszélt arról, hogy nem örül annak, hogy a munkaadója önkormányzati nyomásra elküldte oltásra, jobban szerette volna, ha ez az ő döntése maradt volna. Ugyanakkor a közelmúltban több barátja is megbetegedett, ezért el fog menni, és beoltatja magát.

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint a társadalmi szkepszis mellett az is súlyosbította a helyzetet, hogy az orosz hatóságok a legutóbbi lazítás után nem akartak új korlátozásokat bevezetni, pedig egy ideje már lehetett látni, hogy futnak fel az esetszámok.

Az oltási program felpörgetésével megbízott munkaadók a lap cikke szerint alapvetően támogatják a kötelező vakcinákat, ami persze érthető is: egy újabb teljes lezárás súlyos csapás lenne a szolgáltatószektornak. A Teremok nevű gyorséttermi lánc vezetője, Mihail Goncsarov például arról beszélt a lapnak, hogy a 2000 moszkvai alkalmazottjuknak eddig mindössze 15 százaléka oltatta be magát, és a többieknek is csak a harmada tervezi a jövőben. Most a cégvezetésen múlik, hogy még legalább 200 embert meggyőzzenek.

A gazdasági szereplők ezért persze érdekeltek a magas átoltottsági arányban, de vannak elemzők, akik szerint gyakorlatilag annyi történt, hogy mivel a kormánynak nem volt igazi stratégiája a járvány ellen, egyszerűen áttolták a felelősséget a vállalkozásokra. Vlagyimir Putyin még május végén is arról beszélt, hogy a kötelező oltás ötlete kivitelezhetetlen, és nincs is sok értelme, szóvivője, Peszkov pedig múlt csütörtökön üzente meg, hogy az oltási program sikeréért a regionális kormányzók a felelősek. A regionális önkormányzatok pedig jellemzően továbbtolták az egészet az üzleti szektorra.

És az üzletek és vállalkozások vezetői jellemzően egyetértenek abban, hogy a társadalom átoltottsága mindannyiuk közös érdeke, de a Moscow Times riportjában többen elégedetlenségüket fejezték ki, amiért nekik kell ezzel foglalkozniuk, miközben a járvány kezdete óta nem kaptak érdemi segítséget a kormánytól, ami főleg csak az állami kézben lévő óriásvállalatokat támogatta eddig.

Vállalkozók csoportja ezért például anyagi ösztönzőket is szeretne a kötelező oltás mellé, például ingyen tömegközlekedési bérteleket, vagy akár pénzjutalmat is az oltani hajlandó munkavállalóknak. Moszkvában ugyanis jelenleg csak szankciók vannak belengetve: amelyik vállalkozás nem teljesíti augusztus közepéig a 60 százalékos kvótát, annak az üzletét be is zárhatják, és akár egymillió rubeles, azaz mintegy négymillió forintos bírságot is kaphat.

Az Orosz Vállalkozók Mozgalmának vezetője, Andrej Kovalev szerint a kormánynak aktívabban kéne beszállnia az oltás népszerűsítésébe, mert jelenleg vesztésre állnak: az orosz internet tele van álhírekkel a mikrocsipekről, Bill Gatesről és az oltásba belehalt emberekről, és ezt a vállalkozók nehezen tudják ellensúlyozni. A lapnak nyilatkozott például egy 34 éves pénztárosnő, aki nem akar oltást, mivel ő is osztja azt az internet szerte elterjedt elméletet, hogy a Szputnyik V vakcina árthat a nők termékenységének.

Oroszországban szeptemberben parlamenti választásokat tartanak, és a Putyin-féle Egységes Oroszország párt a megszokottnál gyengébben szerepel a közvélemény-kutatásokban. Elemzők szerint ezért is lehet az, hogy a kormánypárt nem akar beállni a kötelező oltások mögé, mert tartanak attól, hogy ezzel eltántorítják a vakcinaszkeptikus szavazókat. Számíthat az is, hogy Putyin és több vezető kormányzati szereplő a közelmúltban többször győzelmet hirdetett már a járvánnyal szemben, és ezek után nem venné ki jól magát, ha hirtelen ők beszélnének a kötelező oltás elrendeléséről.

Kevéssel azután, hogy az Egyesült Államok szenátusa nagy többséggel (69:28 arányban) megszavazta, hogy Joe Biden jelöltje, Lina Khan tagja lehessen a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnak (FTC), Biden sokak meglepetésére azt is bejelentette, hogy Khan fogja elnökölni a bizottságot.

A többek között monopol-kérdésekben is illetékes bizottságot három éve megbízott elnökként Rebecca Kelly Slaughter vezette, és az általános várakozás az volt, hogy Biden őt fogja megerősíteni posztján, és mellé kerül majd be bizottsági tagként Khan.

Lina Khan mindössze 32 éves, ennyi idősen jutott el az egyik legfontosabb amerikai versenyhatósági szerv élére, és bár kinevezése okozott némi meglepetést, arról nem ír senki, hogy ne érdemelte volna ezt meg. Khan még 2016-ban, a Yale jogászhallgatójaként írta meg az Amazon's Antitrust Paradox című tanulmányát, amiben nagyon világosan érvelt amellett, hogy az FTC és az amerikai igazságügyi minisztérium által alkalmazott monopólium-felfogás miért teljesen alkalmatlan az Amazon és a többi nagy techcég felügyeletére.

Tanulmánya szinte azonnal hivatkozási alap lett, és ahogy a kétezertízes évek végére egyre többek számára világos lett, hogy sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem stimmel valami a nagy techcégek működésével, és hogy e cégek működése a gazdaság egésze számára sem hasznos, még többen nyúltak vissza Khan érveihez.

Khan azóta a Columbia jogi karának oktatója lett, egy ideje már az FTC-tag Rohit Chopra tanácsadója volt, illetve szakértőként segítette a képviselőház monopolellenes vizsgálóbizottságának munkáját, ami tavaly marasztalta el váratlanul keményen a Google, az Apple, az Amazon és a Facebook terjeszkedését. E állomások után érkezik most Khan az FTC élére. A Bloomberg felidézi, hogy az öt fős bizottságban a demokraták jelenleg három tagot adnak, és a két másik tag, a már említett Slaughter és Chopra is régóta agresszívebb fellépést sürgetett a nagy techcégek monopóliumaival szemben. Khan ráadásul elég nagy mozgásteret kap majd abban, hogy kik vegyenek részt a cégek által elkövetett esetleges visszaélések kivizsgálásában, így egybehangzó vélekedések alapján tényleg érdemi fellépésre lehet számítani az FTC részéről.

Más szemlélet

Arról, hogy Khan hogyan hozhat magával egy egészen új szemléletet, korábban már részletesen is írtunk. A lényeg röviden, hogy híressé vált, az Amazonról szóló tanulmányában Khan megmutatta, hogy a nyolcvanas évektől kezdve hogyan vált meghatározóvá az amerikai monopolellenes szabályozásában az a felfogás, melyben a hatóságok számára nem a piac egészének állapota volt a mérvadó, hanem a fogyasztók rövidtávú helyzete, melyet jellemzően az alacsony árral tettek egyenlővé.

Ennek a felfogásbeli változásnak két gyakorlat lett a nagy nyertese: egyrészt az úgynevezett predatory pricing, azaz amikor valaki direkt úgy árazza be a termékeit, hogy a vetélytársai ára alá lőjön, abból a célból, hogy kiszorítsa őket a piacról, másrészt a vertikális integráció, azaz amikor egy vállalat a termelési és szolgáltatási lánc különböző pontjain tesz szert jelentős pozíciókra, melyet aztán a verseny kárára tud kihasználni. A nyolcvanas évektől meghatározó neoliberális megközelítés szerint ezek irracionális lépések lennének a vállalkozások részéről, és ezért nem jelentenek valós veszélyt a versenyre. Emiatt aztán a felügyelő szervek és a bíróságok nem is nagyon foglalkoztak ezekkel a területekkel, és Khan szerint ezen is múlhatott, ahogy a techóriások zavartalanul válhattak hatalmas monopóliumokká.

A Khan által képviselt felfogás szerint azonban nemcsak a fogyasztók rövidtávú helyzetét, azaz az alacsony árat kell nézni. Mert oké, hogy a Facebook például ingyenesen hozzáférhető a felhasználóknak és hogy az Amazon felkínálja a legolcsóbb termékeket és sokszor ingyenes kiszállítást is mellé, de közben ezeknek a nagyon erős koncentrációknak sok rejtett költsége van. Amiatt például, hogy ennyire egy kézben koncentrálódik a netes hirdetési piac, drágábbak lesznek a netes hirdetési költségek, amik a fogyasztókon csapódhatnak le. A rendkívül erőteljes koncentráció miatt ráadásul sok piacra sokkal nehezebb lett belépni, ami árt az innovációnak és a befektetési kedvnek is. És amellett is megfontolandó érvek szólnak, hogy az Amazon Prime „ingyenes” szállítása valójában hogyan vezet magasabb árakhoz.

Nem véletlen, hogy a Khan kinevezésének örülő demokrata politikusok is főleg azt hangsúlyozták, hogy ez elsősorban a fogyasztóknak lehet jó hír. A nagy techcégek felszabdalását sürgető Elizabeth Warren szerint a túl nagy koncentráció egyszerűen megfojtja az amerikai gazdaság számos szereplőjét, és Khan érkezésével valós esélyük van arra, hogy lényegi strukturális változások történjenek.

Persze e nagyobb, strukturális változások lehetősége miatt akadnak republikánus politikusok, akik egyáltalán nincsenek elragadtatva Khan kinevezésétől, és a techcégek által finanszírozott lobbicsoportok szerint sem mennek jó irányba a dolgok.

Elszánt és érti is

Khan kinevezését ünnepelte cikkében az egyik legismertebb amerikai monopolügyi szakíró, Matt Stoller is, és elmondása szerint a közelmúltban befolyásos demokrata és republikánus beszélgetőpartnerei is üdvözölték Khan érkezését, mivel egybehangzó vélemény Washingtonban, hogy végre olyasvalaki kerül az FTC-be, aki tényleg érti, hogy hogyan működnek a nagy techcégek, és mi a probléma ezzel.

Stoller szerint az is sokat számít, hogy Khan a jogi egyetem előtt gazdasági újságíróként dolgozott, és számtalan szektor rengeteg szereplőjével beszélgetett arról, hogy hogyan érinti őket a nagy techcégek előretörése, így rengeteg konkrét példát ismer arról, hogy a monopóliumok hogyan lehetetlenítik el a kisebb vállalatok működését.

Elemzésében azt is kiemeli, hogy Khan a szenátusi meghallgatása során sem próbált finomítani az álláspontján politikai pluszpontokért cserébe, simán beszélt arról is, hogy a Google és a Facebook akár bűncselekményt is elkövethetett a hirdetési áraik kialakítása során, és kritizálta az Apple gyakorlatát, ahogy túl magas adót szed be az App Store-ba beengedett applikációk gyártóitól (emiatt tört ki az elmúlt időszak egyik legjelentősebb techcsatája is az Apple és a Fortnite-ot gyártó Epic Games között.)

De a nagy techcégekkel szembeni megváltozott közhangulatot jellemzi, hogy még így is akadt 22 republikánus képviselő, aki támogatta Khan kinevezését az FTC-be, váratlanul erős mandátumot biztosítva így a számára. Ennek ellenére az persze meglepő volt, hogy Biden a bizottság élére is kinevezte, és ennek messzire ható globális következményei lehetnek: mint Stoller írja, a világ versenyhatóságainak tagjai elég jól ismerik egymást, folyamatos kapcsolatban vannak egymással, és az egészen biztos, hogy az amerikai techcégeket megrendszabályozni készülő amerikai bizottsági elnök tevékenysége hatással lesz majd arra is, ahogy ezekhez a cégekhez a világ más országaiban viszonyulnak.

Azt még korai lenne megjósolni, hogy milyen kézzel fogható eredményei lesznek majd Khan kinevezésének, de az biztos, hogy az FTC-t több mint egy évtizede amolyan viccként kezelték a Szilícium-völgyben, és az eddigi elemzések és megszólalások alapján ennek most mindenképp vége lehet.

Emiatt persze az FTC is sokat tett: a techóriások felfutása óta ha vizsgálódtak is bármilyen ügyben, annak nem sok következménye lett. A Google ellen folytatott 2013-as monopolvizsgálat végén az FTC dobta az ügyet, annak ellenére, hogy elvben voltak bizonyítékok a birtokukban a jogszabálysértő piaci koncentráció kialakításáról, pár éve pedig ötmilliárd dollárra büntették a Facebookot a Cambridge Analytica botrányért. Ami Stoller szerint ugyan hangozhat elsőre sok pénznek, de jól jelzi, hogy valójában mennyire enyhe volt az ítélet, ahogy a napvilágra kerülése után több tízmilliárd dollárral ugrott meg a cég értéke a tőzsdén. (A büntetést amúgy nem is az FTC jelentette be, hanem a Facebook beszámolójából derült csak ki.)

Stoller ezért úgy látja, hogy egy megtépázott tekintélyű és egyre inkább funkcióját vesztő FTC élére érkezik Khan, aki vagy fel tudja rázni a bizottságot, vagy elképzelhető, hogy 10 év múlva ebben a formájában már nem is fog létezni. Az biztos, hogy a techcégek túlzott gazdasági és társadalmi hatalmával szemben más-más okokból, de a jobb- és a baloldalon is egyre több az ellenérzés, úgyhogy Khan akár egy váratlan politikai konszenzussal a háta mögött láthat neki a rendrakásnak.

A Bloomberg hangsúlyozza azt is, hogy Biden még mindig nem nevezett ki új vezetőt a másik nagyon fontos versenyhatóság, az igazságügyi minisztérium monopolellenes részlegének élére. Ha oda is egy harcosan bigtech-monopólium ellenes szereplő kerül majd, akkor még nagyobb offenzívára számíthatnak a Szilícium-völgy cégei. Ahogy az is beszédes volt, hogy Biden márciusban egy másik ismert monopol-ellenes szakértőt, Tim Wu-t nevezte ki a Fehér Ház gazdasági tanácsadójának.

Mire számítottunk?

Az angolok ellen vereséget szenvedő horvátok győzelmi kényszerben (!) léptek pályára, a csehek pedig a félpályás góllal megbolondított skótverés után egy esetleges pont(ok)szerzéssel óriási léptekkel juthatnának közelebb a továbbjutáshoz. Minden adott volt egy feszült, de szórakoztató közép-európai rangadóhoz.

Mit kaptunk ehhez képest?

A meccs elején egyértelmű cseh fölényt, kisebb-nagyobb helyzetekkel és kicsit bátortalan horvát ellentámadási kísérletekkel. A cseheknek kevésbé volt fontos a rohanás, a horvátok meg mintha kevésbé lettek volna rá képesek, pár veszélyesen belőtt labdát lehetett feljegyezni, de azokból sem volt sok. A mérkőzés első komolyabb fordulata a 33. percben jött el, amikor a skótok ellen csodagólt szerző Patrik Schick ugrott fel egy labdáért a tizenhatoson belül, de a szintén a labdát figyelő Dejan Lovren könyökkel arcon találta. Szándékosságról nem lehetett beszélni, de attól még a helyzet némi VAR-ozás után egyértelmű volt, és a játékvezető befújta a tizenegyest, amit a még mindig véres arcú Schick magabiztosan értékesített, három góljával így a góllövőlista élére ugorva.

Innentől a cseheknek még kevésbé volt sürgős, a horvátok pedig a félidőben már nem találták meg a kulcsot a cseh védelem feltöréséhez az időnként feszült hangulatú mérkőzésen.

Az első félidőben támadásban szinte semmit nem mutató horvátok egész más szellemben kezdték a második félidőt, és már pár perc után Perisic egy nagy passz után gyönyörűen tört be a tizenhatoson belülre, majd nagyon szépen lőtte el a labdát a felsőbe. Hirtelen 1-1 lett az állás, ami nagyon jót tett a meccsnek, a horvátok a rákövetkező időszakban többször is veszedelmesen törtek előre, és ha ordító helyzeteik nem is voltak, de az egész Eb-n először mutattak olyan játékot, amit a korábbi tornákról ismerhettünk tőlük.

A második félidő közepére azonban vagy a horvát lendület tört meg, vagy csak a csehek lettek képesek jobban kontrollálni a horvát középpályát, de a játék képe ismét jobban hasonlított az első félidőben látottakra. A 71. percben Perisic veszélyeztetett ismét, de ez már kicsit a levezető szakasz kezdete volt: a 70. és a 80. perc között nem sok mindent lehetne kiemelni a meccsből.

A 89. percben majdnem így is lőttek egy gólt a horvátok, Petrovic közelről megeresztett lövésébe Kalas vetődött bele hősiesen, szögletre mentve az egyik legnagyobb horvát helyzetet. Ezután már tényleg nem történt semmi említésre méltó, 1-1 lett a vége.

Az Eb előtt lehetett olvasni arról, hogy megöregedett a horvát válogatott, és csalódást okozhatnak majd, de ehhez képest is rossz volt nézni az utolsó 30 percben, hogy mennyire nem volt ötletük, hogyan lőhetnének egy gólt, miközben a cseheknek a döntetlen sem volt rossz, ráadásul lelkesen kontrázgattak is. Továbbjutási esélyekről az esti angol-skót előtt még korai beszélni, de az biztos, hogy a horvátoknak sokkal többet kellett volna nyújtania.

Meccs embere

Talán Perisic, ő legalább tényleg akarta a győzelmet a horvátok között, a nagy gólja mellett neki volt a legtöbb veszélyes megmozdulása is.

Meghalt Fehér M. István, Széchenyi-díjas filozófus, filozófia- és eszmetörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Halálhírét az ELTE honlapján közölték, és az egyetem egyben azt is jelezte, hogy a professzort saját halottjuknak tekintik.

Fehér M. István 72 éves volt, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb magyar filozófiai életművét hagyta hátra. Fő kutatási területe Martin Heidegger filozófiája, illetve a filozófiai hermeneutika volt, e utóbbi területen született tanulmányai épp a közelmúltban jelentek meg négy kötetben. Heideggerről írt könyvei a mai napig a legfontosabb hazai magyarázószövegek közé tartoznak, még ha nem is mindegyiket könnyű beszerezni.

1977-ben végzett az ELTE BTK filozófia szakán, nem sokkal később már tanársegédként helyezkedett ott el, és innentől hosszú évtizedekig az ELTE filozófiai iskolájának oktatója volt, 1990 és 1997 között a tanszéket is vezette, 1992-től az egyetem hermeneutikai doktori programjának vezetője és kidolgozója volt.

Párhuzamosan nemzetközileg is jegyzett Heidegger-kutatóvá vált, számtalan folyóiratban jelentek meg tanulmányai. 2007-től az MTA levelező-, majd 2013-tól rendes tagja lett.

Az ELTE nekrológja felidézi, hogy 2013-ban a Heidegger-kutatás és a filozófiai hermeneutika terén elért nemzetközileg jelentős eredményeiért, több évtizedes tudományos, tudományszervezői és oktatói tevékenységéért Széchenyi-díjat kapott.

Az egyetem honlapján ekkor hosszabb interjú jelent meg vele, melyben Fehér M. többek között elmondta:

„A 19. és 20. század a filozófiai tudat átépülésének kora: a 19. század elején a német idealizmus próbált utoljára átfogó világképet kidolgozni, ami azóta történt, nem más, mint a filozófiai tradíció visszapillantó önvizsgálata és önkritikája. A nevezett áramlatok olyan orientációját tartottam és tartom vonzónak, amely a filozófiát valamiféle tudományelőttes tartományba, egyfajta »életvilágba« igyekszik visszavezetni.

Az önmagába zárkózó, önelégült tudomány, egyetem és tudós képe idegen a számomra.

(…) Minden ember valamilyen szinten filozófus; a saját sorsáról, a világ folyásáról, az élet értelméről, a történelem menetéről, az igazságos társadalmi berendezkedésről, a helyes cselekvésről, a tudásról vagy hitről való töprengés olyannyira hozzátartozik az ember természetéhez, hogy nem az szorul indoklásra, miért filozofál az ember, inkább az: miért fordul el tőle. (…) Ebből adódik a filozófia egyedülálló nagysága, de szerencsétlensége – ha úgy tetszik: nyomorúsága – is; az, hogy mindenki azt hiheti, minden további nélkül (…) meg tudja ítélni vagy képes maga is űzni”.

A hermeneutika, azaz a megértés tudományának jelentőségéről pedig elmondta:

„Heidegger tanítványa, a filozófiai hermeneutika megalkotója, Hans-Georg Gadamer egyik meghatározása szerint a hermeneutika nem más, mint »die Kunst Unrecht zu haben«. A hermeneutika abból indul ki, hogy a másiknak igaza lehet, nekünk pedig nem, előzetes készséget mutat az önkritikára, s így annak a művészete, miképp kell elviselnünk azt, ha nincs igazunk. Innen nézve alapvető mindenfajta demokratikus együttélés és a megértő-toleráns attitűd kialakítása szempontjából. Meg kell tanulnunk a másikat tisztelni, s ennek lényegi eleme az, hogy meg kell tanulnunk azt, hogy nem mindig nekünk van igazunk. A hermeneutika ilyenformán a szerénység filozófiája is: nem lemondás az igazságról, de nem is az igazság birtoklásának önteltsége. A hermeneutika nem szkepszis, az igazság fogalmát nem üresíti ki (legfeljebb az abszolút igazságét), az továbbra is értelmes a számára. Azaz: van igazság – legföljebb nem a megismerés (abszolút) igazsága, hanem a véges emberi egzisztencia igazsága”.

Búcsúztatása 2021. június 22-én, 11:30-kor lesz a Kozma utcai izraelita temetőben (Budapest, X., Kozma utca 6.).

Mire számíthattunk a meccs előtt

A C-csoport első fordulójában mindkét csapat győzelemmel indított, így a holland-osztrák amolyan csoportrangadónak is beillett, de azért így is a hollandok tűntek esélyesebbnek. Egyrészt a keretük mélysége, másrészt a hazai pálya is mellettük szólt. Az osztrákoknak ráadásul az eltiltott Arnautovic nélkül kellett kifutniuk.

Ehhez képest mit kaptunk?

Az óvatos ismerkedés hamar odalett a meccsen, miután a 9. percben Alaba lépett rá Dumfries lábára a tizenhatos vonalán, a VAR-ozás után megítélt tizenegyest Depay értékesítette magabiztosan. A korai holland gól nem tett nagyon jót a meccsnek, innentől hosszú, de tényleg hosszú perceken át nem sok minden történt: a hollandok hagyták, hogy az osztrákok hátul birtokolják a labdát, de az előretörési kísérleteket simán elfojtották. Az első komolyabb új helyzetig a 24. percig kellett várni, amikor Depay lőtt rá váratlanul a tizenhatos sarkáról, de a labdája a kapu mellé csapódott.

A következő nagy helyzetig ismét várni kellett egy darabig: a 40. percben egy gyors holland támadás végén Weghorst önzetlen passzát Depay gyakorlatilag az üres kapuval szembeállva bombázta fölé.

A második félidő nagyjából hasonló szellemben folytatódott: az osztrákok lelkesen és határozottan passzolgattak a középpályán, sokszor egyáltalán nem mutatták alárendelt csapat benyomását, csak hát a kapu közelébe nem kerültek el. A hollandok pedig többször is szépen hozták fel a labdát, de ebből hol semmi, hol egy-egy szöglet lett. Egy szöglet utáni kavarodásból lett a második félidő első komolyabb holland lehetősége is: a 61. percben többen is közelről betalálhattak volna, de Bachmann végül nagyot védett.

A 67. percben aztán belőtte a második gólját Hollandia: Depay ugratta ki a félpályánál a nagyon magasan védekező osztrák védőkkel szemben a frissen beállt Malent, aki a kapuig rohant, majd önzetlenül begurította az érkező Dumfriesnak. A meccsen nem volt még kapura tartó lövése az osztrákoknak ekkor, szóval az ukránokhoz hasonló csodaszerű feltámadásra lett volna szükség tőlük ahhoz, hogy visszajöjjenek a meccsbe. Ez volt a jobbhátvéd Dumfires második gólja a tornán.

A hollandok innentől már tényleg nem kockáztattak semmit, eleve a meccsen sokszor átengedték a labdabirtoklás lehetőségét az osztrákoknak, hogy aztán gyors kontrákkal lepjék meg őket, 2-0-ás előny birtokában pedig már ezek a kontrák sem voltak annyira fontosak. A 82. percben Alaba kis híján bődületesen nagy gólt lőtt, de távolról, éles szögből megeresztett lövése kevéssel elkerülte a kaput. Pár perccel később a frissen beállt Onisiwo fejelt közelről szépen, és majdnem szépített is. Hirtelen kevés idő leforgása alatt több osztrák helyzetet lehetett látni, mint addig az egész meccsen.

Ami pozitívum lehet de Boer számára, hogy ezen a meccsen nem ingott meg úgy a védelme, mint ahogy az ukránok ellen történt, de igazából egy kicsit még mindig talány, hogy mire képes valójában ez a holland válogatott. Ők az utolsó fordulóban Észak-Macedónia ellen lépnek pályára, és valószínűleg lesz lehetőség pihentetni pár alapembert, míg az osztrákok egy igen keménynek ígérkező ki-ki meccset játszanak majd az ukránokkal a csoportmásodik helyért.

A meccs embere

Dumfries, aki elképesztő mennyiséget futott össze, magabiztos volt a védelemben, közben kiharcolt egy tizenegyest, majd lőtt egy gólt is, végleg eldöntve a meccset.

A C-csoport állása 2 forduló után

Az utolsó fordulót június 21-én, hétfőn játsszák, délután hat órától. Ausztria Ukrajnával, míg Hollandia Észak-Macedóniával csap majd össze.

Oroszország egyes régióiban néhány foglalkozási ág számára kötelezővé tették a koronavírus-fertőzés elleni vakcinációt, de az országban nincs totális védőoltás-kötelezettség - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak Moszkvában.

A szóvivő szerint a járványhelyzet alakulását tekintve "teljesen indokolt" intézkedésekről van szó. Az ügyben a regionális tisztifőorvos döntése alapján a különleges járványügyi jogkörökkel felruházott kormányzók jogosultak dönteni. Hozzátette, hogy a védőoltás önkéntességének elve általános értelemben változatlan marad.

"Csak azt tudom megállapítani, hogy az önkéntes vakcináció üteme sok kívánnivalót hagy maga után" - jegyezte meg a Kreml szóvivője.

Az országban rendkívül rosszul alakul az immunizáció a vírussal szemben, az orosz lakosság csupán 13 százaléka oltatta be magát, hiába áll rendelkezésre hazai fejlesztésű vakcina december óta. Ezért több régióban is elkezdték előírni bizonyos szektorokban a kötelező oltást a munkavállalók több mint felének. A moszkvai régióban például többek között a kereskedelemben, a szépségiparban, a vendéglátásban, a tömegközlekedésben, az oktatásban, a kommunikációs szektorban, a kulturális és sportintézményekben, az állami és önkormányzati intézményekben kell oltatniuk sokaknak magukat. Azaz a jelek szerint elég sok embernek.

Peszkov az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva támogatásáról biztosította azt a fővárosban és Moszkva megyében meghozott rendelkezést, amely szerint a szolgáltatási szektorban dolgozók 60 százalékát be kell oltani, valamint a két régió rektori tanácsának azt a döntését, hogy csak olyan diákokat engednek be az előadásokra, akik már beoltatták magukat, túlestek a Covid-19 betegségen vagy felmentésük van az oltások alól.

Moszkvát és a fővárost övező régiót követően egyébként Kemerovo és Szahalin megye is elrendelte a lakosság egyes csoportjainak beoltását. Sajtóértesülések szerint hasonló lépésre készül a novoszibirszki régió kormányzója is.

Oroszországban a csütörtöki hivatalos adatok szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt egy nap alatt 14 057-tel 5 264 047-re emelkedett.

Csütörtökön a legtöbb új esetet Moszkvában (6195), Moszkva megyében (1208), Szentpéterváron (946), Nyizsnyij Novgorod megyében (207) és Voronyezs megyében (179) észlelték.

A napi növekmény országos szinten kedden 0,27 százalék volt, az új esetek 15,5 százaléka volt tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 296 350-re, a halálos áldozatoké 416-tal 127 992-ra, a felépülteké pedig 11 205-tel 4 839 705-re emelkedett.
Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 143,9 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 351 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 588 322 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Rinat Makszjutov, a második orosz vakcinát, az EpiVacCoronát kidolgozó Vektor Központ vezérigazgatója a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy Oroszországban eddig a SARS-CoV-2 vírus mintegy 14 ezer mutációját mutatták ki. A szakértő szerint az esetek túlnyomó többségében a koronavírus alapvető tulajdonságai nem térnek el lényegesen, ezért a központ sem mérlegeli oltóanyagának módosítását. (via MTI)

Pozitív lett a koronavírustesztje a labdarúgó Európa-bajnokságon szereplő szlovák válogatottból a védő Denis Vavrónak, valamint egy edzőnek.

Stefan Tarkovic szövetségi kapitány nem nevezte meg kollégáját. Vavrónak nincs tünete, de - akárcsak az edzőt - elkülönítették a többiektől. A teszteket a svédek elleni pénteki, szentpétervári mérkőzés előtt végezték el.

Ezek az első pozitív koronavírustesztek a részben budapesti rendezésű kontinensviadalon. Közvetlenül az Eb előtt két spanyol és két svéd játékos akadt fenn az ellenőrzésen

A szlovákok a lengyelek elleni sikerrel kezdték a tornát, pénteken a svédekkel, szerdán pedig a spanyolokkal találkoznak. (MTI)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzése szerint pénteken túlnyomóan napos, csapadékmentes idő várható kevés gomoly- és fátyolfelhővel. Hajnalban 11-20 fok várható. Délutánra 31-35 fokig melegszik a levegő.

Szombaton is sok lesz a napsütés. A Tiszántúlra esetleg besodródhat egy-egy zápor, zivatar, de másutt nem lesz csapadék. A minimumhőmérséklet 13-21 fok között valószínű. A nappali maximumok 31 és 35 fok között alakulnak.

Vasárnap is napos időre lehet számítani, de néhol előfordulhat zápor, zivatar. A hajnali 14-22 fokról 31-35 fok közé emelkedik a hőmérséklet.

Nagyon komoly felháborodást váltott ki Olaszországban, hogy a közmédia leadta azt a kiszivárgott felvételt, melyet a balesetet szenvedő felvonó melletti biztonsági kamera rögzített május 23-án.

A felvétel a fenti állomáson elhelyezett kamerával készült, és annyit látni rajta, hogy a Mottarone-hegy és a Lago Maggiore tó között közlekedő kabin éppen megérkezne az állomásra, amikor hirtelen megakad, és hatalmas sebességgel elkezd visszafelé haladni. A becsapódás maga már nem látszott a felvételen. A balesetben 14 ember vesztette életét.

A videó közlését elítélték a baleset körülményeit vizsgáló ügyészek is, akik szerint rendkívül helytelen volt bemutatni a felvételt. De elítélte a videó bemutatását az olasz közmédia, a Rai elnöke is, akit elmondása szerint sokkolt az információ, hogy a jelenet adásba kerülhetett.

Az ügyészség korábban már arra jutott, hogy az üzemeltetők szándékosan kapcsolták ki korábban a vészfékező rendszert, mivel korábban többször is tévedésből lépett működésbe, és nem akarták, hogy ez újra előforduljon.

A felvételt elsőnek a közszolgálati Rai 3-as híradója mutatta be, de ezen a kabin el volt homályosítva. Azóta több olasz média is lehozta a felvételt, de több helyen kitakarták az áldozatokat.

Olimpia Bossi ügyész szerint ugyan az ügy vádlottai tudták, hogy létezik ez a felvétel, de az áldozatok hozzátartózóit nem értesítették előre, és szerinte az ilyen cselekedetek csak növelhetik a fájdalmukat.

Nem értett egyet a videó bemutatásával a baleset helyszínének polgármestere, Marcella Severino sem, aki szerint ez nem volt helyes lépés az áldozatok emlékével és családtagjaikkal szemben.

Az olasz közmédia elnöke, Marcello Foa hangsúlyozta, hogy mindig tiszteletben tartotta a szerkesztői döntéseit, és sosem kritizálta a döntéseiket a nyilvánosság előtt, de most úgy érzi, nem maradhat csendben: közszolgáltatást végeznek, és egy ilyen döntés meghozatalánál figyelembe kellett volna venni az etikai szempontokat is. Olasz politikusok sora is magyarázatot követelt azzal kapcsolatban, hogy hogyan kerülhetett adásba a felvétel.

A közmédia után több újság is bemutatta a felvételt, és a La Stampa megvédte a döntésüket: szerkesztőségi cikkük szerint ez a felvétel sokkal erőteljesebben mutatta meg, hogy a vészfékek hogyan menthették volna meg az áldozatok életét, mintha ezer szót írtak volna ugyanerről.

Újrapozicionálják magukat azok a svájci hegyi szanatóriumok, melyek egykor Európa számos országából fogadták a tuberkulózisos betegeket, mostanában a koronavírus hosszan tartó szövődményeivel küzdő pácienseket fogadják.

A Reuters összeállítása szerint a Zürich fölött fekvő, neves Klinik Wald már a járvány kezdetén átvett betegeket az intenzív osztályokról, most azonban már 158 ágyuk 5-10 százalékát az úgynevezett hosszú-Coviddal küzdő betegeknek tartják fenn, akik itt gyűjthetnek erőt a sokszor erőteljes fáradékonysággal járó betegségből való lábadozás során.

A hosszú-Covid tünetei között nemcsak légzőszervi problémák és fáradékonyság fordulhat elő, de szorongás és depresszió is, és egyre több országban merül fel kérdésként, hogy hogyan lehet ezzel megküzdeni. Svájcban és Németországban már vannak páciensek, akiket több hetes kúrákra utalnak be, hogy feltöltődjenek. És e kúrákat nem ritkán ezekben az évszázados szanatóriumokban tartják.

Egy 4-6 hetes kúra ára a Wald klinikán 17-25 ezer svájci frank, azaz 5,5-8 millió forint közötti áron mozoghat, ugyanakkor a svájci magánegészségügyi rendszer a legtöbb esetben állja a költségeket.

Hasonló elvek mentén működik az olasz Alpokban a háromezer férőhelyes Sondalo szanatórium, amit még Benito Mussolini építtetett 1932-ben a svájci szanatóriumszektor riválisának szánva, és ahol egykor szintén TBC-s betegeket kezeltek, most pedig 100 hosszú-Covidban szenvedő pácienst látnak el bennük.

Németországban felkapott helyszín lett a 230 éves Median Klinik Heiligendamm városa mellett, ami egykor az európai arisztokrácia kedvelt szanatóriuma volt, és több biztosító az itt töltött időt is megtéríti.

A Reuters összeállítása szerint Nagy-Britanniában pedig 34 millió fontot különítettek el 83 hosszú-Covid klinika működésére, ahol közösségi alapú terápiás szolgáltatásokat nyújtanak majd. A bentlakásos modellt ők nem tartották megfelelőnek, mivel feltételezések szerint több százezer ember szenvedhet majd az országban kisebb vagy nagyobb tünetektől.

Ezzel együtt a koronavírus ilyen szempontból kvázi jól jött a klasszikus európai hegyi szanatóriumoknak, melyek egy ideje már küzdöttek azért, hogy olyan szolgáltatásokat tudjanak nyújtani, melyekre van kereslet.

Davosban egykoron 40 TBC-szanatórium működött, és e világ megismertetéséért nagyon sokat tett Thomas Mann Varázshegy című regénye. De az 1950-es évektől kezdve, ahogy megjelentek az antibiotikumok a TBC ellen, e szanatóriumok egyre kevésbé találták a helyüket. Párból szálloda lett, több pedig egyszerűen csak bezárt.

Pár szanatórium rehabilitációs funkciókkal működött tovább, például rákbetegeknek vagy más, krónikus betegségben szenvedőknek kínáltak szolgáltatásokat. Ez azonban nem volt egy nagyon sikeres üzletág: a Klinik Wald is majdnem bezárt 2012-ben, míg a davosi Hochgebirgskliniket is az utolsó pillanatban mentette meg egy milliárdos befektető a csődtől.

A hosszú-Covid tünetei így most egy új lehetőséget adtak ezeknek a klinikáknak, hogy ismét olyan egészségügyi helyszínként tudják magukat pozicionálni, melynek lehet szerepe az ellátásban.

Csökkent tavaly a konfliktusok intenzitása világszerte, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt azonban mégis békétlenebbé vált a világ, mindenekelőtt a nemzeti jövedelmekhez mért katonai kiadások relatív emelkedése miatt - áll az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet csütörtökön ismertetett éves jelentésében. A tanulmány szerint Magyarország a legbékésebb országok kategóriájában van, írja az MTI.

Az IEP, amelynek Sydneyben, New Yorkban és Oxfordban is vannak kutatóműhelyei, 163 országot és területet vizsgáló, Londonban közzétett felmérésében kimutatta, hogy a szélesebb értelemben vett erőszakcselekmények világgazdasági kihatása - e kategóriába sorolja a cég a katonai kiadásokat is - 2020-ban 14 960 milliárd dollár volt, 0,2 százalékkal magasabb, mint az előző évben.

Ez a globális hazai össztermék (GDP) 11,6 százalékával egyenlő, és azt jelenti, hogy a világ minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került tavaly a békétlenség.
Az IEP kimutatása szerint ebben elsődleges szerepe volt a globális katonai kiadások 3,7 százalékos emelkedésének, jóllehet a terrorizmusból eredő gazdasági károk 17,5 százalékkal csökkentek 2020-ban.

A gazdasági hatás az erőszaktól leginkább érintett országokban a GDP-érték átlagosan 36 százalékát emésztette fel; az erőszakcselekményektől legkevésbé sújtott országokban ez az arány nem érte el a 4 százalékot.

Tavaly Szíria fizette a világon a legmagasabb árat: a fegyveres konfliktus gazdasági költsége elérte a szíriai hazai össztermék 82 százalékát.

A tanulmány szerint tavaly 86 országban javult a szervezet által 23 mennyiségi és minőségi kritérium alapján összeállított békeindex, 75 országban azonban romlott.
Az IEP kiemelte azt is, hogy az elmúlt 13 évből kilencben romlott az átfogó globális békeindex.

A cég hangsúlyozza azt is, hogy a hazai össztermékhez mért katonai kiadások globális átlagban immár második éve emelkednek, és ebben szerepe volt a koronavírus-járvány okozta GDP-visszaesésnek.

A tanulmány szerint a GDP-arányos katonai kiadások jelzőszáma tavaly 105 országban emelkedett.

Az IEP kimutatta azt is, hogy 2020 januárja és 2021 áprilisa között ötezernél több olyan erőszakcselekmény történt a világban, amely a koronavírus-járványhoz köthető.
A fegyveres konfliktusok közvetlen világgazdasági kára 2020-ban az IEP számítási módszertana alapján 448,1 milliárd dollár volt, 7,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez 2013 óta a legalacsonyabb összeg.

A legrosszabb átfogó indexet az idén Afganisztán kapta, és a sereghajtó ötös mezőnyben szerepel Jemen, Szíria, Dél-Szudán és Irak is.

A legbékésebb felső ötös csoportban van Izland, Új-Zéland, Dánia, Portugália és Szlovénia. Ezek az országok az IEP meghatározása szerint a "nagyon magas" békeindexű csoportban vannak.

A közép-és kelet-európai EU-térségen belül Csehország került a legjobb helyre: a kilencedik a 163 országot számláló listán.

A közép-európai uniós mezőnyön belül a második legjobb hely Magyarországé, amely a 19. helyre került.

Lengyelország a 24., Románia a 25., Szlovákia a 26., Bulgária a 27. helyen szerepel az idei globális békeindexen.

Az Egyesült Államok ugyanakkor a 122. helyen áll, Ukrajna a 142., Izrael a 143. helyre került.

1500 méter hosszú vízicsúszdát terveznek Eplényben, írja a település honlapján közölt látványterv alapján a hvg.hu. A jelenlegi rekordercsúszda 1111 méter hosszú amúgy.

A projekt az eplényi Síaréna Kft. és a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának közös vállalkozása lenne, azzal a céllal, hogy „a Bakony szívében lévő kis település, Eplény méltó helyet foglaljon el a világ turisztikai térképén”, derül ki az Intersport Síaréna posztjából.

A fák felé-közé elképzelt gigantikus műanyag építkezéssel a leírás szerint a természet kincseit kihasználva (ez elég pontos megfogalmazás), turisztikai szolgáltatásokat továbbfejlesztve hoznának létre négy évszakos attrakciót, ami a lehető legjobban kihasználja a hely adottságait.

A Magyar Kerékpárosklub a BKK forgalomszámlálói alapján ír arról, hogy egymás után dőltek meg a rekordok Budapesten: szerdán újabb csúcsokat mértek a budai rakparton, a Hungária körúton és az Árpád hídon vezető bicikliutakon.

Mint írják,

• a budai rakparton múlt héten kedden dőlt meg a legutóbbi rekord, amit tegnap szárnyalt túl az itt bringázó 7660 ember.
• A Hungária körúton még idejük sem volt kitenni a keddi rekordról szóló hírt, amit aztán rögtön felül is múlt a szerdai 2219 bringásról szóló adat.
• Az Árpád híd szerdai 4008 kerékpározójánál csak egy kivételes esetben mértek többet, amikor ott ment el a 2018-as I bike Budapest bringás felvonulás.

A Kerékpárosklub szerint sokan a felújítások és lezárások miatt válthattak biciklire:
lezárták a 3-as metrót, június közepétől pedig a Lánchíd és a pesti alsó rakpart egy szakasza sem járható, a Blaha Lujza téren is útszűkület várható, valamint a Nyugati pályaudvart is több hétre bezárják.

„Kerékpárral könnyen és gyorsan elkerülheted a torlódásokat, parkolóhelyet sem kell keresned, és még a napi testmozgást is biztosíthatod”

– írja a szervezet, ami hasznos linkeket is küld a városi biciklizést fontolgatóknak:

• Észak-déli útvonalak térképei, leírásai, videói a 3-as metró vonalán és azon túl.
• Online és nyomtatott biciklis térképek:
  
• Hasznos kerékpáros tanácsok a vásárlástól az írott és íratlan szabályokig.
  
• Biciklis oktatóvideók.

Rémisztgetéssel vádolták meg a brit alkoholipar szereplői az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), miután a szervezet felvetette, hogy a termékeny nőknek egyáltalán nem kéne alkoholt fogyasztaniuk, mivel az árthat a fogamzóképességüknek, írja a The Times.

A WHO nemrég állította össze a 2022 és 2030 közötti alkoholstratégiáját, és ebben azt javasolták az országoknak, hogy fektessenek kellő prevenciós figyelmet egyes csoportok alkoholfogyasztására, és ebben külön hangsúlyozták a termékeny korban lévő nőket.

Ezt azonban különféle lobbiszervezetek felháborodva fogadták. A brit alkoholszektort összefogó kereskedelmi szerv, a Portman Group vezetője, Matt Lambert szerint a WHO túlterjeszkedett a hatáskörén, és szerinte a világszervezet szexista és paternalista módon járna el, amikor a gyermekvállalásra alkalmas korban lévő nőknek azt mondaná, hogy ne fogyasszanak alkoholt.

A Times cikkében egy életmód-területekkel foglalkozó közgazdász is szidalmazta a WHO döntését, elsősorban azért, mert a világszervezet olyan területre akarja kiterjeszteni a hatókörét, ahol szerintük semmi keresnivalója. Christopher Snowdon szerint nincs tudományos alapja annak, hogy ne lenne biztonságos a felnőtt, fogamzóképes korban lévő nők számára alkoholt fogyasztani.

A brit egészségügyi szolgálat, az NHS jelenleg azt javasolja az állampolgároknak, hogy hetente maximum 14 egységnyi alkoholt fogyasszanak, és a terhesség, de különösen az első 3 hónap során fogyasztott alkohol növelheti a vetélés, a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.

A Times a cikk végén azért megjegyzi, hogy az alkohol évente mintegy hárommillió halálesetért lehet közvetlenül felelős, és Európa különösen érintett. Ezenkívül az alkohol több mint 200 betegség ismert okozója, és becslések szerint csak Nagy-Britanniában 10,8 millió ember iszik annyit, ami már valamekkora kockázatot jelent az egészségükre.

A nigériai Boko Haram dzsihádista csoport megerősítette vezetője, Abubakar Shekau halálát, aki a rivális Nyugat-Afrikai Iszlám Állam (ISWAP) csoporttal vívott harcokban halt meg - jelentette be szerdán egy ellenőrzött forrásokból küldött videóban Bakura Modu, más néven Sahaba, a szervezet új vezére.

Sahaba eddig is a Boko Haram egyik jelentős parancsnoka volt, szakértők szerint bázisa a Csád-tónál van. Üzenetében azt mondta, Shekau mártírként halt meg. Az új parancsnok egyben az ISWAP vezérét, Abu Musab Al-Barnawit vádolta meg Shekau megölésével.

Az arab nyelven elhangzott üzenetben a magát a szélsőséges dzsihádista mozgalommá alakult egykori iszlám szekta új vezetőjeként bemutató férfi bosszúra szólít fel a rivális csoport ellen, amely 2016-ban vált ki a Boko Haramból.

Az ISWAP a múlt héten jelentette be, hogy meghalt Abubakar Shekau, aki az alapító, Mohammed Yusuf 2009-es halála óta irányította a csoportot. Közlésük szerint Shekau a rivális csoporttal folytatott küzdelem során felrobbantotta magát az északkelet-nigériai Sambisa erődben.

A mostani bejelentés megerősítette azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Shekau május óta halott.

Az ISWAP, amelyet az Iszlám Állam terrorista szervezet is elismert, 2016-ban kivált a Boko Haramból, egyebek között azért, mert támadásainak muszlim civil halálos áldozatai is voltak.

Mára az ISWAP megerősödött és jelentős erővé vált Nigéria északkeleti részén, megsokszorozva nagyszabású támadásait a nigériai hadsereg ellen.

Két éve, 2019 óta a nigériai hadsereg visszavonult a kis falvakból és helyőrségekből, ehelyett kiépített erődítményekbe települt. Szakértők bírálták a lépést, mert ezzel lehetővé vált a dzsihádisták számára, hogy akadálytalanul mozogjanak a vidéki területeken.

A Boko Haram 2009-ben indított lázadást Nigéria északkeleti részén, a konfliktusnak a sajtóban közölt adatok szerint már közel 36 ezer halálos áldozata van, és további kétmillió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét. (MTI, AFP)

Abszurdnak tűnő, de a kormány által elfogadott, az orosz eredetinél is szigorúbb homofób törvény nyomán ténylegesen felmerülő kérdéseket vett végig oldalán Nyáry Krisztián irodalmár.

A törvény kimondja, hogy „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

Nyáry arra lett kíváncsi, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban az irodalom világában dolgozó emberek számára. Az alábbi kérdések merültek fel benne:

• A homoszexualitás népszerűsítésének számít-e a szerző (pl. a középiskolai szöveggyűjteményekben is szereplő Szapphó, Rimbaud, Verlaine, Thomas Mann, Oscar Wilde, Whitman, Proust, Lorca, stb.) köztudomású szexuális orientációja? Ha igen, hogyan kell eljárni műveikkel a könyvesboltokban?
• Megvásárolhatják-e kiskorúak a Halál Velencében vagy az Eltűnt idő nyomában példányait, ha a könyvben szereplő írói életrajzokat a könyvesboltban előzőleg kivágják, vagy a törvénybe ütköző életrajzi adatokat felülragasztják egy másik, megszépített életrajzzal?
• A törvény értelmében ezután nem lehet fiatalkorúak kezébe adni Shakespeare férfiakhoz írt szonettjeit. Sajnos ezek már együtt jelentek meg a szerző többi versével. A könyvesbolti dolgozók feladata lesz az inkriminált művek kivágása a kötetekből, vagy erre központi intézkedés történik majd?
• A nemváltás sajnálatos módon rengeteg helyen feltűnik a görög, római, indiai és egyéb korszerűtlen mitológiákban, és a hatásukra megszületett irodalmi művekben. Az világos, hogy Ovidius Átváltozásait ezután nem lehet fiatalkorúaknak árusítani, de mi legyen a helyzet az Ovidiust sűrűn idéző Dante vagy Janus Pannonius műveivel?
• Az antikvitás szabados szerelemeszménye eléggé el nem ítélhető módon megfertőzte Babits Mihály, Weöres Sándor, Faludy György és mások költészetét. Verseik tele vannak homoerotikus utalásokkal. Egyelőre nem tisztázott, hogy egy erre kijelölt hivatal fog-e delegálni az ifjúság számára megfelelő kiadáshoz szerkesztőket, vagy csak utólagos engedélyezésre kell benyújtani a kötetterveket?
• Külön nehézséget okoz “a szexualitás öncélú ábrázolásának” értelmezése. Hunor és Magor a krónikák és Arany János szerint elrabolták Belár és Dúl fejedelmek kiskorú lányait, majd gyermekeket nemzettek nekik. A magyar nép megalapítása ebben az esetben öncélúnak tekinthető-e, vagy gyermekszületés esetén a kiskorú sérelmére elkövetett kényszerítés ábrázolása megengedhető? Biztosítani fog-e a tekintetes főhivatal a hasonló problémák feloldásához jogértelmező szakembereket?

Egy több száz millió forintból kialakított droggyárat számoltak fel a rendőrök Kecskeméten - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csütörtökön a police.hu oldalon.

Április 15-én, összehangolt rendőri akcióval 80 kilogramm zöld, kábítószergyanús növényi származékot (marihuána) és csaknem 3,3 kilogramm fehér, kábítószergyanús port (amfetamin és kokain) foglaltak le, amelyeknek a feketepiaci értéke 250 millió forint - írták.

A nyomozók később azonosították a lefoglalt kábítószerek forrását, egy kecskeméti zártkerti ingatlanon tavaly épült, könnyűszerkezetes csarnokot.

A közlemény szerint az épületben kétszintes, professzionálisan felszerelt, számítógépes rendszerrel távvezérelhető, több ezer tő növény termesztésére és feldolgozására szolgáló infrastruktúrát alakítottak ki, amelyet a rendőrök május 21-én számoltak fel.

A beltéri, precíziós termesztéshez szükséges öntöző, világító és szellőztető berendezéseket távvezérléssel működtették, a növények fejlődését kiváló minőségű talajkeverékkel és tápoldatokkal segítették. A nagymértékű villamosenergia-fogyasztás leplezése érdekében a gépek, berendezések működtetéséhez saját áramellátó rendszer alakítottak ki, több tíz millió forint értékben generátorokat állítottak üzembe. A szintek közötti anyagmozgatás céljára liftrendszert építettek ki.
Az ingatlant átláthatatlan kerítéssel vették körbe, és az ott tevékenykedő emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló épületrészt is kialakítottak.

A becslések szerint mintegy 300 millió forintos beruházással kialakított üzem távfelügyeletére csúcsminőségű kamerákat szereltek fel, ezek segítségével tudták figyelemmel kísérni a telephelyen folyó munkát - áll az NNI közleményében.

Minden személy- és tehergépkocsira kiterjedő budapesti útdíj bevezetéséért indít petíciót a Levegő Munkacsoport. Mint közleményükben írják, a kilométer- és szennyezés-arányos útdíj a teherautók esetében jelenleg is létezik országunkban mintegy 7100 kilométeren, ezt bővítenék ki Budapest egész területére, kiterjesztve a személygépjárművekre is, méghozzá úgy, hogy a városi útdíjból származó bevételt részben visszajuttatnák a rászoruló budapestieknek, részben pedig a környezetkímélőbb közlekedésre fordítanák.

A Levegő Munkacsoport szerint óriási károkat okoz a budapestieknek a hatalmas gépjármű-közlekedés. Jelentősen hozzájárul a fővárosi rossz levegőhöz, ami miatt évente mintegy 2500 idő előtti halálozás és 200 000 megbetegedés történik. Számtalan szív- és keringési elégtelenség, az asztma és a tüdőrák kialakulása is erre vezethető vissza.

„Jól látszik, hogy a jelenlegi gépjárműforgalom Budapesten nem fenntartható. Az autózás okozta környezeti és egészségi károk évente meghaladják az 1000 milliárd forintot. Ezek csökkentése érdekében sürgetjük a városi útdíj bevezetését, aminek hatására átgondoltabb lenne az autóhasználat, megszűnnének a dugók és élhetőbb lenne a főváros és nem lenne ennyi megbetegedés a környezetszennyezés miatt” – idézte a közlemény Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport elnökét.

Elmondásuk szerint a fővárosi útdíj hasonlóképp működne, mint a jelenleg Magyarországon a tehergépkocsikra kivetett úthasználati díj. Ennek mértéke négy tényezőtől függ: a megtett út hosszától, a jármű levegőszennyezési tulajdonságaitól, a jármű tengelyterhelésétől és az adott útvonaltól. A városi útdíj esetében egy ötödik tényező lehetne a napszak, például éjszaka kevesebbet kellene fizetni, mint csúcsidőben.

Az úthasználati díjból származó bevételt a javaslat szerint részben visszajuttatnák a rászoruló budapestieknek. A bevételek további részéből pedig javítani lehetne a gyalogos, kerékpáros és egyéb környezetkímélő közlekedési módok feltételeit.

Most egy petícióban arra kéri a civil szervezet a főváros vezetését, hogy első lépésként készíttessen egy megvalósíthatósági tanulmányt a témáról.

A nemzetközi pénzügyi szervezet többek között a bitcoinnal kapcsolatos transzparencia-problémákat, illetve a kriptovaluták előállításának hatalmas környezeti lábnyomát hozta fel kifogásként.

Salvador elnöke, Nayib Bukele állt elő azzal az ötlettel, hogy a világon először hivatalos fizetőeszközzé tennék a bitcoint, az amerikai dollár mellett, és a múlt héten szavazott is erről a helyi parlament. A Világbank döntése ugyanakkor komoly akadályokat gördíthet a terv útjába, mely szerint már három hónapon belül országszerte használatba kéne helyezni a bitcoinokat.

A Világbank szóvivője a BBC beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy elkötelezettek abban, hogy segítsék Salvador gazdaságát, többek között szabályozói oldalon is, de a bitcoin nem egy olyan terület, amit a szervezetük támogathatna az átláthatósági problémák és a jelentős környezeti terhelése miatt.

Szerdán derült ki, hogy Salvador pénzügyminisztere, Alejandro Zelaya a Világbanktól kért technikai segítséget a bitcoin hivatalos fizetőeszközzé tételében. Zelaya azt is elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) sikeresen tárgyaltak, és az IMF nem volt a bitcoin bevezetése ellen. Ezzel szemben az IMF múlt héten azt közölte, hogy makro-közgazdaságtani, pénzügyi és jogi problémáik is vannak a salvadori bitcoinötlettel.

Az új törvények értelmében 90 napon belül minden salvadori üzletnek és szolgáltatásnak el kéne tudnia fogadnia bitcoint, kivéve akkor, ha ehhez hiányoznak a technológiai feltételek. A bitcoin hivatalos fizetőeszközzé tétele a salvadori elnök szerint segíthet abban is, hogy a külföldön élő salvadoriak könnyebben utaljanak haza pénzt. A kétmillió külföldön dolgozó salvadori hazautalásaira jelentős mértékben támaszkodik az ország, a GDP 20 százalékát teszik ki ezek az összegek.

Európa sok országához hasonlóan az Egyesült Királyságban is sok fejtörést okoz, hogy hogyan lehetne elősegíteni az erdők természetes regenerációját, aminek többek között a klímavédelem miatt is nagy szerepe lehet. Egy most megjelent kutatás szerint, amit a Guardian mutatott be, ebben egészen sajátos segítségre lelhetnek az (az emberi) erdőmérnökök: két, egykori mezőgazdasági területen újra kinőtt erdőt megvizsgálva a kutatók azt találták, hogy a fák több mint felét szajkók ültették el.

A kutatók a Cambridgeshire közelében fekvő természetvédelmi terület mellett lévő két újabb erdő sorsát vizsgálták: az egyik területen árpát termesztettek, de a hatvanas évek elején abbahagyták, míg a másik mezőként funkcionált, de 1996-tól nem gondozták többet.

És mindössze 24 év alatt egy fiatal erdő jelent meg a területen: hektáronként 132 fával, melyek 57 százaléka tölgy. A másik, közel 60 éve emberi használat által nem érintett terület ma már jobban hasonlít egy felnőtt erdőre, itt már 390 fa van hektáronként, és 52 százalékuk tölgy. És a kutatók szerint mindkét esetben a legvalószínűbb, hogy a szajkóknak köszönheti az erdő a tölgyeket, hiszen e madarak sokkal messzebbre hordják el a makkokat, mint az erdei egerek vagy a szürke mókusok.

A kutatás egyik szerzője, a brit ökológus Richard Broughton elmondta a lapnak, hogy az emberek jellemzően nem szeretik a szajkókat, kártevőként tekintenek rájuk, de valószínűleg e madarak, illetve a mókusok ültették a két új erdő fáinak több mint felét.

Mint a Guardian megjegyzi, a brit kormány ambiciózus erdőtelepítési tervet jelentett be a klímaválság miatt, 2024-ig 30 ezer új hektárnyi erdőt akarnak telepíteni, ugyanakkor ökológusok nem szeretik a tervben, hogy e cél egy nagy részét valószínűleg nem őshonos tűlevelű fák ültetvényei révén akarják elérni, ami szerintük árthat az őshonos vadvilágnak.

Ezzel szemben az elmúlt években valóságos mozgalom nőtt ki az országban az úgynevezett vadonosítás mellett, melynek alapelve, hogy hagyni kell a természetnek, hogy visszavegye az irányítást, és értékelni kell az elhagyatott mezőgazdasági területeken megjelenő bozótos-cserjés területeket is, melyek aztán különféle élővilágnak válhatnak otthonává. Szemben az ültetvényekkel, ez a fajta természetes regeneráció egész másfajta erdők kialakulásához vezethet, gazdagabb és egészségesebb ökoszisztémával.

A cikk szerint az országban egészen idáig anyagilag sem ösztönözték a földtulajdonosokat arra, hogy a természetes regenerációt hagyják a területükön, ugyanakkor ettől a hónaptól kezdve a tulajdonosok azután is kaphatnak támogatást, ha földjükre nem tervezett faültetvényeket raknak, hanem engedik, hogy a természet egyszerűen visszavegye az irányítást.

Ennek amúgy szakértők szerint számtalan előnye van: a természetesen terjedő fák, szemben az importált növényekkel, biztos nem hordoznak magukkal betegségeket, jóval olcsóbb is ez a folyamat, és közben nagyon gazdag élet kíséri útját: beporzó rovarok, vadnövények és sok madár találhat otthonra ezeken a területeken. Ami amúgy ugyanúgy meg tudja kötni a szén-dioxidot, és segíthet csökkenteni az árvizek veszélyét is.

A rendőrség számolt be arról honlapján, hogy a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) folyamatosan ellenőrzi a reptéri utasok vagyonbiztonságának helyzetét, és így sikerült lebuktatni két rakodómunkást, akik június 16-án a Budapest-Amszterdam járat csomagjainak pakolását végezték.

A munkások kinyitottak egy poggyászként feladott bőröndöt, és abban értékek után kutattak. Találtak is benne 600 eurót, de miután éppen a csapdabőröndöt nyitották ki, azonnal észrevették, hogy lebuktak.

A RRI munkatársai lopás vétség kísérlet elkövetésének gyanúja miatt indítottak eljárást a csévharaszti és nyáregyházi férfivel szemben.

Az RRI a repülőtéren folyamatosan tart vagyonvédelmi akciókat. A rendőrség azt tanácsolja a légi közlekedést választó utasoknak, hogy műszaki cikkeket, készpénzt, ékszereket ne hagyjanak a feladott poggyászukban. Az értéktárgyaikat akár az utolsó pillanatban is vegyék ki a csomagjukból, ha kiderül, hogy azt a repülőgép rakterében fogják elhelyezni.

Hatalmas razzia kezdődött csütörtök reggel Hongkongban, az Apple Daily szerkesztőségében: a beszámolók szerint mintegy 500 rendőr szállta meg az épületet. Ezzel párhuzamosan otthonaikban őrizetbe vették a lap főszerkesztőjét, illetve több vezetőjét is, írja a BBC.

Az Apple Daily szerkesztőségét azzal vádolják, hogy megsértették a nemrégiben elfogadott nemzetbiztonsági törvényt. A hatóságok befagyasztották annak a három cégnek a számláját is, melynek köze volt a szerkesztőséghez.

Az újság Hongkong egyik leggazdagabb embere, Jimmy Lai tulajdonában. Lai régóta küzdött azért, hogy a városállamban megmaradjon a demokrácia, és ne gyűrje maga alá Peking, jelenleg ő is börtönben van.

A hongkongi rendőrség tájékoztatója szerint az Apple Daily 2019 óta több mint 30 olyan cikket publikált, melyben arra kérték a nemzetközi közösséget, hogy vessenek ki szankciókat Kínára, illetve Hongkongra.

A rendőrség reggel 7.30-kor érkezett meg az épülethez, lezárták az összes bejáratot, senki nem hagyhatta el az épületet. A benn dolgozó újságírók élőben közvetítették a megszállást. Rendőrségi beszámolók szerint az újságírók dokumentumait is lefoglalták.

Összesen öt embert tartóztattak le, és őket ugyan nem nevezték meg, de a helyi sajtóforrások szerint mind a lap felső vezetésébe tartoztak. Azzal vádolják őket, hogy külföldi országokkal játszottak össze, és ezzel veszélyeztették az ország biztonságát.

Ez már a második alkalom, hogy az Apple Daily szerkesztőségét megszállták a rendőrök: tavaly augusztusban 10 embert vittek el, köztük Lait és a fiait.

Hongkongban 2020 végén vezették be az úgynevezett nemzetbiztonsági törvényt, válaszul a gigantikus tüntetésekre, melyeken a helyiek a demokrácia mellett és Peking növekvő befolyása ellen tüntettek. Az új törvény értelmében a helyi igazságszolgáltatás sokkal inkább alárendelődik Kínának, és szigorúbban lehet fellépni a tüntetőkkel szemben is.

Az Apple Daily történetéről és jelentőségéről tavaly részletesen írtunk.

Olaszország-Svájc 3-0

Olaszország: Donnarumma, Di Lorenzo, Bonucci, Chiellini (Acerbi 24.), Spinazzola, Barella (Cristante 87.), Jorginho, Locatelli (Pessina 86.), Berardi (Tolói 69.), Immobile, Insigne (Chiesa 69.)

Svájc: Sommer, Elvedi, Schar (Zuber 56.), Akanji, Mbabu (Widmer 56.), Freuler (Sow 84.), Xhaka, Rodriguez, Shaqiri (Vargas 76.), Seferovic (Gavranovic, a szünetben), Embolo

Gól: Locatelli (26., 52.), Immobile (88.)

Mire számítottunk?

Olasz győzelemre.

Mit kaptunk?

Olasz győzelmet.

Kicsit részletesebben?

Az Eb csoportmeccseinek első körében Olaszország mutatta az egyik legmeggyőzőbb teljesítményt a törökök elleni nyitómeccsen (Mancini taktikai húzásairól a meccs után részletesen is írtunk), és ugyan felmerülhetett, hogy a masszív középpályával felálló Svájc keményebb ellenfél lehet, de végül az olaszok nagyjából ott folytatták, ahol múlt pénteken abbahagyták: a 10. percben már Spinazzola ívelte veszélyesen Immobile fejére a labdát, és innentől nem volt megállás.

A hatalmas tempót diktáló olaszok a 19. percben lőttek egy gólt, de Chiellini szöglet utáni fejesét a VAR-ozás után visszavonták, mivel az olasz védő kézzel is a labdához ért. Chiellini drámája a 25. percben lett teljes, amikor egy sérülés miatt le is kellett cserélni a minden bizonnyal utolsó Eb-jén résztvevő játékost.

Pár perccel később pedig már tényleg meglett az olasz vezetés: a Locatellitől kapott labdával Berardi tört be nagyon szépen a tizenhatoson belülre, majd középre passzolt, ahol épp Locatelli érkezett, és közelről biztosan a kapuba bombázott.

A félidő hátralévő részében az olaszok nem vettek vissza a tempóból, nagy nyomást helyezve a svájciakra, akik nem is tudtak végül komoly gólhelyzetet kialakítani az első játékrészben.

A második félidő gyors olasz góllal indult: Locatelli az 52. percben lőtte ki jó 20 méterről a bal alsót, nem Sommeren múlt, hogy ezt nem tudta fogni. Ez volt zsinórban a 30. gól, amit úgy lőtt a legutóbbi meccsein Olaszország, hogy közben nem kaptak gólt.

A 64. percben volt az első igazán nagy svájci helyzet, a nemrég beállt Zuber viszonylag közelről, de kiszorítva lőhetett, a hírek szerint pont szerdán a PSG-hez aláíró Donnarumma viszont simán védett.

A lefújás előtt kevéssel Immobile végül ezen a mérkőzésen is betalált, jó 25-ről lőtte rá nagy erővel, Sommer csak beleütni tudott.

Az olaszok a második félidőben is nagyon meggyőzőek voltak védekezésben, labdakihozatalban, támadásszervezésben meg úgy általában mindenben, magabiztos játékkal győztek és jutottak tovább a csoportból.

Az Eb egyik nagy kérdése, hogy mire lesznek majd képesek egy erősebb válogatottal szemben. Svájc helyzete sem teljesen reménytelen, az utolsó fordulóban a pont nélküli törököket megverve még reménykedhetnek a négy legjobb csoportharmadik hely egyikének elérésében (illetve ha az olaszok nagyon megvernék Walest, akkor akár a második helyben is.)

Meccs embere

Locatelli, nem is vitás: a Sassuolo 23 éves középpályása két szép góllal döntötte el a meccset.

Himnuszéneklés terén

Nem nagyon van ellenfele ezen a tornán az olaszoknak.

És főleg nem Bonuccinak.

Az A-csoport állása 2 meccs után:

• Olaszország 6 pont, +6 gólkülönbség
• Wales 4 pont, +2
• Svájc 1 pont, -3
• Törökország 0 pont, -5

A csoportkör utolsó meccse vasárnap, június 20-án lesz, délután hattól Olaszország Wales ellen, míg Svájc Törökország ellen lép majd pályára.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Az első meccs itthon

Kedd este véget ért a csoportkörök első fordulója az Eb-n, és eddig nem sok okunk lehet a panaszra a torna egészével kapcsolatban: több remek meccset láthattunk már.

Persze magyar szempontból alakulhatott volna jobban a kedd: az Eb előtt valószínűleg a magyar szurkolók többsége elfogadta volna, ha azt mondják nekik, hogy 0-3 lesz a magyar-portugál, hiszen tudtuk, hogy reálisan van ennyi különbség a két keret között. Ehhez képest persze sokkal bosszantóbb lett a valóság: a 84. percig remekül küzdött a magyar válogatott, több nagyon jó egyéni teljesítményünk volt, hogy aztán egy szerencsétlenül megpattanó lövés, illetve egy szerencsétlen szerelési kísérlet után pillanatok alatt eldöntsék a meccset a portugálok.

A harmadik portugál gól gyakorlatilag már csak a kegyelemdöfés volt, ebből a tetőkamerás szögből érdemes igazán megnézni, hogyan mattolták a magyar védelmet. A meccsről készült hosszabb elemzésünket itt lehet elolvasni.

A meccs után Marco Rossi elmondta, hogy az összteljesítmény miatt nem szomorú, de az eredmény miatt csalódott, nem volt akkora különbség a két csapat között, mint amit a végeredmény mutat:

„Nem voltunk szerencsések, különösen a 84. percben, amikor kétszer is megpattant a labda, és ebből kaptunk gólt. Ez persze előfordul, ha mélyen védekezik egy csapat. A szünetben azt mondtam a játékosoknak, hogy bátrabban kell játszanunk, ha helyzeteket akarunk kialakítani. Reagálnunk kell erre a vereségre, meg kell mutatnunk, hogy férfiak vagyunk, és fel tudunk állni. Magyarországot kell a lehető legjobb módon képviselni, ezért most nem a sírásnak van itt az ideje, hiszen két mérkőzés még hátra van a csoportkörből. Ha olyan jól játszanánk, mint ahogy a közönség buzdított bennünket, akkor több meccset is nyerhetnénk. A srácok is mindent beleadtak megítélésem szerint, de az utolsó tíz percben történtek elemzést igényelnek.”

Ronaldo Eb-történelmet írt

A két gólt szerző, és az Uefa által a meccs emberének választott Cristiano Ronaldo több rekordot is megdöntött kedden: egyrészt ő az első játékos valaha, aki öt Európa-bajnokságon is pályára lépett, másrészt 11 eddigi góljával már ő vezeti az Eb-k örökös góllövő listáját is. A budapesti meccs előtt holtversenyben állt az élen az egyetlen Eb-n 9 gólt szerző Michel Platinivel.

Tényleg bombaerős a francia válogatott

A csoportunk rangadóján a franciák viszonylag magabiztosan verték a németeket. Bár a végeredmény ugyan csak 1-0 lett, és az egyetlen gól is egy öngól volt, de a meccs képe alapján világos volt a francia főlény, illetve az is, hogy Löw válogatottja nem találta a fogást ellenfelén. A meccsről írt összefoglalónkat itt lehet fellelni, arról pedig, hogy mennyire nem találták a helyüket a németek, az Athletic írt remek összefoglalót.

Nincs megállás

Hiába ért véget az első forduló, szerencsére pillanatnyi szusszanás nincs a focidömpingben, szerdán három meccsel kezdődik el a második kör.

• 15.00 Oroszország-Finnország

A nap első meccsén az oroszok hazai közönség előtt bizonyítanák, hogy több van bennük, mint ami Belgium ellen elő tudott jönni. Azon a meccsen főleg az orosz védelem nevetséges hibái maradtak emlékezetesek, szerdán muszáj lenne a támadójátékból is mutatni valamit. Ehhez persze lesz pár szavuk a finneknek is, akik a dánok elleni, az Eb-történelem egyik legdrámaibb meccsén, Eriksen rettentő ijesztő összeesése után lejátszott találkozón tudtak végül nyerni.

A finnek ráadásul tudják, hogy az utolsó meccs a rendkívül erősnek tűnő belgák ellen lesz majd, szóval a továbbjutási terveikhez pontra vagy pontokra lesz ma szükségük. Kemény összecsapásra van kilátás, nehezen megjósolható végkimenetellel.

• 18.00 Törökország-Wales

Bakuban (tényleg senki nem érti, miért rendeznek ott is Eb-meccseket) csap össze a két válogatott, melynek nagy szüksége lenne a pontokra. A törökök a nyitómeccsen simán kaptak ki az olaszoktól, és szerdán bizonyíthatják, hogy a nagyon fiatal csapatuk többre képes egy kevésbé bivalyerős ellenfél ellen.

Wales közben bravúrosan mentett pontot Svájc ellen, életben tartva a csapat továbbjutási reményeit, és tudják, hogy ma jó eséllyel könnyebben lehet pontokat szerezni, mint majd az utolsó fordulóban Olaszország ellen. A walesiek esélyeit árnyékolja kicsit, hogy Gareth Bale immár tizenkét meccs óta nem tudott betalálni a válogatottban, de hátha épp ma szakad meg ez a sorozat. Ezen a meccsen tényleg bármi megtörténhet, pont ezért is érdemes megnézni.

• 21.00: Olaszország-Svájc

Az első kör egyik legmeggyőzőbb teljesítményét Olaszország mutatta a nyitómeccsen, és az előzetes elemzések alapján nem sok minden utal arra, hogy Svájc állíthatja majd meg Immobile és társainak rohamait. Svájc talán abban bízhat, hogy a legutóbbi három egymás elleni meccsük döntetlen lett.

És még hírek

Nem a szponzorok Eb-je eddig: Ronaldo után Paul Pogba sem volt elégedett a sajtótájékoztatóra kihelyezett italokkal. A franciák klasszisa (aki hívő muszlim és aki óriásit játszott a németek ellen) egy üveg Heinekent tett odébb az asztalról, amikor leült a meccs emberének szervezett beszélgetésre.

Ejtőernyős miatt kellett többeket kórházba vinni: az olajipar ellen tüntetve szállt be valaki ejtőernyővel a német-francia meccsen az Allianz Arénába, de a tiltakozása következtében többen is megsérültek.

Skócia-Csehország 0-2

Hampden Park, Glasgow, negyedház

Skócia: Marshall, Hanley, Cooper, Hendry (McGregor 67.), O’Donnell (Forrest 79.), Armstrong ( Fraser 67.), McGinn, McTominay, Robertson, Dykes (Nisbet 79.), Christie (Adams, a szünetben)

Csehország: Vaclik, Coufal, Celustka, Kalas, Boril, Soucek, Kral (Holes 67.), Masopust (Vydra 72.), Darida (Sevcik 87.), Jankto (Hlozek 72.), Schick (Kremencik 87.)

Gólok: Schick (42.,53.)

Hogy mire számítottunk előzetesen?

Kemény csatára két nagyjából hasonló képességű csapat között. A hazai környezet és a remek hangulat inkább a skótoknak kedvezett, ahogy az utolsó három meccsüket is ők nyerték a csehek ellen, de a csehek viszont jóval rutinosabb Eb-szereplők, kifejezetten veszélyes támadókkal.

És hogy ehhez képest mit kaptunk?

Az első félidő lendületes, de időnként hibákkal tűzdelt játékot hozott, panaszra egyáltalán nem volt okunk, ha nem is ordító helyzeteket, de támadásokat azért bőven láthattunk. A skótok legnagyobb lövését a csapatkapitány Andy Robertson eresztette meg, de a félidő második felére egyre inkább fölénybe kerülő csehek részéről a csapat legértékesebb játékosa, Patrik Schick szerezte meg végül a vezetést

A félidő legvégén a cseh tizenhatoson belülre betörő McTominay esett el, miután Borillal ütközött. A lassítás alapján akár be is lehetett volna fújni, de a játékvezető nem így látta, egygólos cseh előnnyel fordultak a csapatok.

A második félidő lényűgözően kezdődött: Marshallnak két nagy védést is be kellett mutatnia az első pár percben, majd a skótoknak volt egy kapufája, utána pedig a cseh kapus, Vaclík bravúrja akadályozott meg egy öngólt. De nem sokáig reménykedhettek az egyenlítésben a skótok, pár pillanattal később Schick észrevette, hogy Marshall kinn áll a kapujából, és szinte a felezővonalról ellőve, fantasztikus gólt szerzett.

A skótok a második gól után is mentek előre becsülettel, talán egy kicsit kisebb lendülettel, de egy belépő védő vagy Vaclík rendre kifogott rajtuk. Steve Clark próbálta felrázni és átalakítani a csapatát, a 80. percig meglépte mind az öt cserét, de a 81. percben így is majdnem Schick szerzett mesterhármast a minden idők világtornán legfiatalabb pályára lépő cseh játékosává váló Adam Hlozek passzából.

Az utolsó 10 perc kisebb skót helyzeteket hozott, de a végeredmény már nem forgott igazi veszélyben, Jaroslav Šilhavý szövetségi kapitány a 87. percben még Schicket is lecserélte.

A sok helyzetük után a skótok alighanem érdemeltek volna egy gólt, de a győzelem ma jogos helyre került, egy klasszisnyi különbség volt a két csapat között. A skótok, ha tovább akarnak jutni, akkor muszáj lesz valahogy megfogniuk az angolokat pénteken a Wemleyben, jó eséllyel az is emlékezetes meccs lesz.

A mérkőzést amúgy percről perce is közvetítettük, ha részletesebben olvasnál róla, itt megteheted.

Meccs embere

Schick, nem is kell nagyon magyarázni. A Leverkusen csatára remek formában érkezett, és megállíthatatlan volt, a második gólját pedig nagyon sokat fogjuk még látni, joggal.

Bíró és VAR

Az első félidő legvégén talán be lehetett volna fújni egy tizenegyest a skótoknak McTominay esése után. Ezen kívül mást nem nagyon lehet említeni.

Térdelés

Nem volt, de ezt lehetett is tudni előre. A két csapat tagjai a mezükön lévő Tisztelet! kampány feliratára mutattak. A skótok ugyanakkor le fognak majd térdelni az angolok elleni meccsükön, szolidaritásuk jeléül.

Érdekes adat

1980 óta nem lőttek ennyire távolról gólt Eb-n, mint most Schick, aki 45.4 méterről talált be Marshall kapujába.

A D-csoport állása

• Csehország, 3 pont, +2-es gólkülönbség
• Anglia 3 pont, +1
• Horvátország 0 pont, -1
• Skócia 0 pont, -2

A következő forduló június 18-án pénteken, Horvátország-Csehország és Anglia-Skócia meccsekkel.

Az amerikai United Airlines bejelentette, hogy összesen akár 50 szuperszonikus repülőt is vásárolhatnak a Boom Overture nevű startuptól, és az első gépek a tervek szerint már 2029-ben forgalomba állhatnak. Ha ez tényleg megvalósul, akkor két és fél évtizeddel a Concorde-ok nyugdíjazása után ismét repülhetnének szuperszonikus utasszállító járatok a kontinensek között.

Kérdés persze, hogy megvalósul-e egyáltalán a terv: vannak repülési szakértők, akik elég szkeptikusak (erre nemsokára kitérünk majd), ahogy az sem volt véletlen, hogy a 2000-ben bekövetkezett baleset után a Concorde-okat 2003-ban végleg kivonták a forgalomból. A szuperszonikus repülőkkel ugyanis bőven akadnak problémák: rendkívül drága a fenntartásuk és rengeteg üzemanyagot fogyasztanak, ami a kétezres évek elejéhez képest mára még hangsúlyosabb szempont lett.

A United Airlines bejelentése alapján először 15 repülőt vásárolnának meg a Boomtól, és ha mindennel elégedettek, akkor további 35 gép érkezhet majd a flottájukba. A megállapodás meglehetősen rugalmas, a repülőknek például át kell majd menniük egy alapos biztonsági teszten is, és ha ott esetleg gond lenne, akkor a United simán visszaléphet az üzlettől. És mivel a Boom még soha nem épített meg egyetlen igazoltan működő szuperszonikus utasszállítót sem, gyártási oldalról is merülnek fel bizonytalansági tényezők.

A Verge cikke szerint a jelenlegi tervek alapján a Boom 2025-re gyártaná le a gépeket, 2026-ban már repülnének, és 2029-től utasokat is szállítanának. A szuperszonikus repülőkkel a Boom szerint a hagyományos utasszállítókkal 7 órás London-New York távot 3,5 óra alatt, míg az amúgy 15 órás Los Angeles-Sydney távot 6 óra 45 perc alatt lehetne megtenni. A Boom már közölte azt is, hogy egy jegy ára 5000 dollár, azaz mai árfolyamon nagyjából 1,4 millió forint lenne, ugyanakkor a United szerint még túl korai az árazásról beszélni. Az mindenesetre az eddigi információk alapján sejthető, hogy a cégek az árazással a gazdagabb utasokra fognak célozni.

A Boom a szuperszonikus utasszállító repülés felélesztésének céljából jött létre 2014-ben, van már együttműködési megállapodásuk a Rolls-Royce-szal és az amerikai légierővel is. Eddig 240 millió dollárnyi tőkét vontak már be a startupba, és kaptak már előrendeléseket a szintén szuperszonikus gépek fejlesztésén dolgozó Virgin Grouptól, illetve a Japan Airlinestól is.

Az érdeklődés szemmel láthatólag nagy a Boom körül, de egyelőre még azt sem tudni, hogy mire képes valójában a vállalat: eredetileg már 2017-ben tesztrepüléseket szeretett volna, és abban bíztak, hogy 2020-ban már utasokkal repülhetnek. Ehhez képest az első igazi prototípusukat csak nemrég mutatták be, de a tesztrepülések a tervek szerint csak az év második felében indulnak meg. Az XB-1-es névre keresztelt repülő ráadásul nem is tudna utasokat szállítani: a 21 méteres repülőbe csak a pilóta fér be, úgyhogy ez csak a hajtómű tesztelésére lesz alkalmas. A próbarepülésen a Verge szerint a géppel Mach 1,3-as sebességet érnének majd el, míg a 88 utas szállítására alkalmas, 62 méter hosszú későbbi verzióval a Mach 1,7-es sebességet tervezik átlépni.

A mostani próbarepülő hajtóművét a General Motors Electrics építette, és a Boom és a United is hangsúlyozta, hogy a repülők működtetése már az első naptól fogva karbonsemleges lesz, és 100 százalékban fenntartható üzemanyaggal repülnek majd. De hogy ez mit jelent, az egyáltalán nem derült ki a cégek eddigi közleményeiből.

Pedig ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hiszen a szuperszonikus utasszállítókkal szembeni egyik legkomolyabb ellenérv éppen az, hogy ezek még az eleve sok károsanyag-kibocsátásért felelős sima utasszállítóknál is jóval szennyezőbbek. Egyszerűen azért, mert a szuperszonikus repülés a hangsebességnél gyorsabb repülést jelent, és ennek eléréséhez jóval több üzemanyagra van szükség, mint a sima repülésnél. A Concorde bukásához is hozzájárult, hogy a gépek üzemeltetése és karbantartása sokkal többe került, mint a hagyományos flottáé, és csak nyelte a gyártó Aérospatiale jogutódjának, az Airbus-nak a pénzét.

Egy másik komoly probléma, hogy a szuperszonikus repülők rendkívül hangosak: a hangsebesség átlépését kísérő hangrobbanás miatt a Concorde-ot is nagyon utálták a repterek közelében élők, és az Egyesült Államokban 1973-ban be is tiltották, hogy szuperszonikus járatok szárazföld fölött repüljenek. 2018 októberében Donald Trump ugyan felfüggesztette ezt a tiltást, de egyáltalán nem biztos, hogy a klíma kérdésében jóval elkötelezettebb Joe Biden kitart majd elődje döntése mellett.

A Conversation ugyanakkor arról ír, hogy a hanghatásokon valamennyire lehet majd esetleg tompítani az aerodinamikai design segítségével, és például a NASA-nak komoly kísérletei futnak ezen a területen. Ez a cikk is kitér a fenntartható repülőgép-üzemanyag kérdésére, amiről a Boom nagyon határozottan állítja, hogy rendelkezésükre fog állni. E kategóriába a különféle bioüzemanyagokat és az olyan szintetikus kerozint szokták sorolni, melyet újrahasznosítható anyagokból állítottak elő. Ezek az üzemanyagok ugyanakkor egyelőre rendkívül drágák, mivel az előállításukhoz szükséges nyersanyagok nem állnak rendelkezésre a megfelelő mennyiségben, és ma rendkívül kis szeletét teszik csak ki a repülések során elhasznált összes üzemanyagnak.

Nagyon kemény menet lesz

Épp az eddig sorolt nehézségek miatt is akadnak iparági szakértők, akik szerint nem érdemes túl nagy összegben fogadni arra, hogy a Boom projektje végül sikeres lesz. Az International Council on Clean Transportation repülésügyi igazgatója, Dan Rutherford a napokban részletesen össze is szedte az aggályait, hangsúlyozva, hogy egyelőre az egész projekt még leginkább a hírverés és a marketing szakaszában van.

Egyrészt a gyakori médiabeszámolók ellenére a Boom tőkefelhajtása közel sem megy úgy, ahogy azt a startupnál eltervezték: a tervezett 6 milliárd dollárból eddig 240 millió dollár folyt be. Számít az is, hogy egyelőre nem tolonganak a légitársaságok: a United mellett a Japan Airlines tűnik még lelkesebbnek, a Virgin Group pedig inkább eleinte volt elkötelezett, mostanában mintha nagyobb hangsúly jutna a saját fejlesztésükre.

Ugyanígy nem világos az sem, hogy végül ki szállítana majd hosszabb távon hajtóművet a cégnek, itt a Rolls-Royce felől egyelőre egy semmire nem kötelező megállapodás született csak meg. És ehhez jön még a már említett többi probléma, a hatalmas üzemanyag-igénnyel, a nehezen tolerálható hanghatásokkal és a nemzetközi szabályozás hiányosságaival. Egyelőre ugyanis nincs globális szabályozás a szuperszonikus kereskedelmi repüléssel kapcsolatban, de közben azt lehet tudni, hogy az EU, a repterek és a környezetvédő szervezetek sem lelkesednek az ötletért, ami alapvetően csak a leggazdagabb utasok számára kínálna szolgáltatást.

Rutherford ezek alapján nem számít arra, hogy ez a projekt sikerrel végződne majd, ugyanakkor arra szerinte alkalmas a egész téma, hogy elterelje a figyelmet a hagyományos repülésipar dekarbonizációjának kérdéséről.

Az Egyesült Államok legismertebb környezetvédelmi szakírója, Bill McKibben pedig arról írt a United bejelentése után, hogy a szuperszonikus utasszállító gépek visszatérése pont olyasvalami, amire egyáltalán nincs szüksége a világnak: ezek a gépek ötször annyi káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos repülök, a karbonsemleges működés pedig a zöldrefestés ordító példája.

De ezen túl is, McKibben szerint ha a járványnak valamire meg kellett volna tanítania minket, az éppen az, hogy ha komolyan kezdeni akarunk valamit a klímaváltozással, akkor itt az ideje lelassulni. Nem arról van szó, hogy mindenki maradjon otthon, és ne menjen sehova, hanem arról, hogy ideje ismét visszatérni a lassú, kevéssé szennyező utazási módokhoz. A járvány alatt megtapasztaltuk, hogy gyakorlatilag bárhonnan tudunk emaileket küldeni és konferenciabeszélgetéseket indítani, úgyhogy egyszerűen semmi nem indokolja, hogy visszahozzunk egy kifejezetten szennyező eszközt, ami elsősorban arra szolgálna, hogy gazdag üzletemberek pár óra alatt átugorhassanak az Atlanti-óceán másik oldalára tárgyalni vagy ebédelni.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Kezdjük az igazán fontos hírrel: Christian Eriksen állapota továbbra is stabil, a szombati meccsen szívrohamot kapó dán klasszist egy koppenhágai kórházban ápolják, és vasárnap üdvözletét küldte az egész csapatnak. Kasper Hjulmand szövetségi kapitány beszámolója szerint Eriksen a lehetőségekhez képest jól érzi magát, és állapota az egész válogatott számára hatalmas megkönnyebbülést jelent.

Az esélyesek győzelmei

A vasárnapi három meccsen végül az előzetes várakozásoknak megfelelően alakultak az eredmények, még ha nem is csavarok nélkül.

Anglia–Horvátország 1-0: A tán a szokottnál is több fiatal tehetséget felvonultató angol válogatott végül legyűrte a horvátokat, megbosszulva a három évvel ezelőtti, nagyon fájó vereséget. Az angolok játéka közel sem volt hibáktól mentes, de szerencséjükre ez is elég volt vasárnap.

A középpályán Kalvin Phillips fantasztikusat játszott (az olaszországi közvetítésben állítólag csak a yorkshire-i Pirlóként emlegették), Kane viszont keveset mutatott, ennél biztos, hogy több kell ahhoz, hogy érdemi angol esélyekről lehessen beszélni az Eb-n. Meccsösszefoglaló itt.

Ausztria-Észak-Macedónia 3:1: Előzetesen sima osztrák győzelmet vártak a legtöbben, és bár az eredmény ezt is mutatja, a macedónok egyáltalán nem adták könnyen magukat, az osztrák védelem pedig több hajmeresztő hibát is bemutatott. Összefoglalónkban részletesen is elmeséljük, hogyan alakult a meccs.

A macedónok egyetlen találatát jegyző Pandev most már az Eb-k történetének második legidősebb gólszerzője, Gera Zoltánt előzte meg a vasárnapi góljával. Az élre ezen a tornán már biztos nem fog kerülni, mivel a 2008-ban gólt szerző osztrák Ivica Vastic 38 éves és 257 napos volt akkor, míg Pandev 37 évesen és 322 évesen lőtte a gólját.

Hollandia-Ukrajna 3:2: Az Eb eddigi legjobb meccsét hozta a C-csoport második mérkőzése, de ehhez kellett az is, hogy a két góllal elhúzó hollandok látványosan kiengedjenek, és hagyják, hogy az ukránok pár perc alatt visszajöjjenek a meccsbe. Végül aztán meglett a három pont, hogy hogyan, arról részletesen írtunk.

Az pedig már most borítékolható, hogy Jarmolenko gólja az Eb legszebb találatai között lesz, érdemes megnézni újra, döbbenetesen nagy gól.

Rangadók helyett kiélezett párharcok

Hétfőn ismét három meccs jön, bemutatkoznak a spanyolok is a tornán.

15.00: Skócia-Csehország A D-csoport másik meccsén Skócia 25 év után tér vissza az Európa-bajnokságra, és nyilván a skót válogatott számára az igazán nagy dobás az Anglia elleni bravúr lenne, de a továbbjutási tervekhez a cseheket is verniük kéne. Ez legutóbbi három egymás elleni meccsükön sikerült amúgy, de ettől még egyértelmű esélyesről nehéz lenne beszélni. Ha szerencsénk van, egy küzdős, de szórakoztató meccset láthatunk majd, amiben a döntetlen lehetősége is bőven benne van.

18.00: Lengyelország-Szlovákia Az E-csoport első meccsén Szentpéterváron találkozik egymással a két V4-es csapat, és a legnagyobb figyelem az elképesztő formában lévő Lewandowskira irányul majd, ahogy alighanem főleg ő az oka annak is, hogy a fogadóirodák és elemzők többsége lengyel győzelmet vár.

Csakhogy míg Lewandowski a Bayernben ontja ugyan a gólokat, a lengyel válogatottban a nagy tornákon közel sincs így: a legutóbbi 10 ilyen meccsén mindössze egy gólt szerzett. Az előrejelzést nehezíti, hogy a két csapat nem találkozott egymással 2013 novembere óta, ráadásul mindkét válogatott élén egy nemrég kinevezett kapitány áll. Papíron ugyan a lengyelek tűnnek esélyesebbnek, de a Škriniar vezette védelemre építő szlovákok valószínűleg nem adják majd magukat könnyen.

21.00: Spanyolország-Svédország: Mindkét válogatott felkészülését megnehezítette a koronavírus, a spanyoloknál és a svédeknél is ketten lettek fertőzöttek, a spanyolokat ráadásul pár napja oltották újra. De eleve az egész Eb egyik nagy kérdése, hogy mire lesz képes ez a spanyol válogatott, Luis Enrique ugyanis számos meglepő lépést meghúzott a keret összeállításakor, kimaradt például a védelemből Sergio Ramos.

Azért a hétfő esti meccsnek minden zökkenő ellenére a spanyolok az esélyesei, de a svéd oldalon érdemes lesz figyelni a mindössze 21 éves Alexander Isak játékára. Plusz egy érdekes adat a meccs elé, amit az Athletic idéz: a spanyolok legutóbbi 37 Eb-n szerzett gólja mind a tizenhatoson belül született.

Apróságok

De Bruyne edzésbe állt, a belgák sérülésből lábadozó világklasszis középpályása lehet, hogy már a második, dánok elleni csoportmeccsen pályára léphet.

A túlárazott kávékülönlegességek és a montreáli szintizenekarok rajongóinak: elindult a Copa America is, Brazília simán verte Venezuelát, Neymar nagyot játszott.

Focihírek még: Paulo Fonseca lett végül tényleg a Tottenham menedzsere, három évre írt alá, de majd meglátjuk, mit gondol erről Daniel Levy.

Wales - Svájc 1-1

Baku, Azerbajdzsán, félház, állítólag 35 ezer néző, ránézésre valószínűleg kevesebb

Wales: Ward, Connor Roberts, Mepham, Rodon, Ben Davies, Allen, Morrell, Ramsey (Ampadu), Bale, Moore, James (Brooks)

Svájc: Sommer, Elvedi, Schar, Akanji, Mbabu, Xhaka, Freuler, Rodriguez, Shaqiri (Zakaria), Embolo, Seferovic (Gavranovic)

Gól: Moore (73.), ill. Embolo (49.)

Miután péntek este a nyitómeccsen az olaszok végül simán verték a törököket, szombat délután az A-csoport másik meccsén az volt a fő kérdés, hogy Wales és Svájc közül ki tudja tartani a lépést Mancini csapatával. Előzetesen nehéz lett volna túl magabiztosan tippelni, a sztárokkal is tűzdelt, 2016-ban emlékezetes Eb-menetelést bemutató walesiek és a nagyon masszív középpályával kiálló svájciak meccsén leginkább a szórakoztató, pörgő játékban lehetett reménykedni.

Az első félidőn alapján ez csak módjával jött be: a meccs első negyedórája leginkább ismerkedéssel telt, a walesieket nem nagyon zavarta, hogy inkább a svájciaknál a labda, és gyors megindulásokkal próbálkoztak. Egy ilyen akcióból nőtt ki az első komolyabb helyzet: a 15. percben James beadása után Moore fejelt szépen, de Sommer az Eb eddigi bravúrját (oké, másfél meccs se telt még el) bemutatva védett.

Nem sokkal később megvolt az első komolyabb svájci helyzet is, egy szöglet után Schar fordult szépen, de Ward remekül helyezkedett. A folytatásban is a svájciaknál volt többet a labda, de túl nagyot nem kockáztatott senki a félidőben. A játékrész legvégén Seferovic megszerezhette volna a vezetést is Svájcnak, de éles szögből végül a kapu mellé lőtt.

A második félidőt is Svájc kezdte határozottabban, ezúttal már eredményesen: pár percnyi játék utá Embolo 16-ról erővel, de középre meglőtt labdáját még kiütötte Ward, de Shaqiri szöglete után Embolo már közelről gólt tudott fejelni.

Szinte rögtön kb. el is dőlhetett volna a meccs, Embolo rögtön utána nagyon jól tört középre, a 16-oson belül már nem merték felrúgni a walesiek, de Mbabu az elé letett labdát nagyon rosszul találta el, így kimaradt a helyzet.

A következő gólig a 73. percig kellett várni, egészen addig nem nagyon találták a fogást egymáson a csapatok, de akkor egy kis szöglet után Morrell játszotta be a labdát, a lendületből érkező Moore pedig ezúttal már nem hibázott fejjel. Wales váratlanul egyenlített, és annyiban megérdemelték, hogy a megelőző negyedórában Svájc se tett sokat azért, hogy bebiztosítsák az előnyüket.

A 84. percben Gavranovic váltotta Seferovic-ot, és fél perccel később egy gyönyörű beadás után közelről kapásból be is talált, de a gólt nem adták már meg. Már az élő képen lesgyanús volt a támadás, a videóbíró pedig nyilvánvalóvá tette, hogy Gavranovic tényleg az utolsó védő előtt állt.

A svájciak nagyon megnyomták a meccs végét, egymást követték a szögletek, Wardnak többször is védenie kellett (egyszer egy óriást, de mint kiderült, Gavranovic ismét lesen volt).

A meccs vége rendkívül izgalmasan alakult, de az utolsó másfél percre megszakadt a közvetítés egy technikai hiba miatt, így csak a stúdióból derült ki, hogy 1-1 lett a vége. Svájcnak több lehetősége lett volna megnyerni a meccset, de nem éltek ezekkel, Wales pedig kihasználta ezt. Mindkét csapatra két kemény meccs vár Olaszország, illetve Törökország ellen.

Térdelés igen, kisautó nem

A kezdés előtt mindkét csapat letérdelt, de füttyöt a tévéközvetítésen át nem lehetett hallani.

A pénteki nyitómeccs meglepetésvendége, a labdát behordó szponzorációs kretén kisautó viszont nem tűnt fel szombaton.

A meccs gesztusa

A walesieké volt, akik a himnusz alatt a szurkolóik felé fordultak.

Taxisofőrről beszélt a kommentátor?

Igen.

Az A csoport állása

• Olaszország 3 pont, +3 gólkülönbség
• Svájc 1 pont, 0
• Wales 1 pont, 0
• Törökország, 0 pont, -3

Következő forduló június 16-án Törökország-Wales és Olaszország-Svájc meccsekkel.

A héten mutatta be az Ökológiai Kutatóközpont a háromórás filmjét, melyben Sáfián László juhász egy délutánon át mesél arról, hogy mi miért történik a legelőn, ahova kihajt nyájával.

Az Egy délután a legelőn Sáfián László juhásszal című film egyrészt remek betekintést nyújt egy olyan életbe, amiről ma már sokunknak kevés tudása van, előkerül mellette egy rakás szakmai ismeret (legeltetésről, pásztorkutyákról, hasonlóakról), és a szép felvételek és légi vágóképek miatt szinte már meditatív programot is kínál.

A filmet is jegyző hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport vezetője Molnár Zsolt, vele tavaly készítettünk egy hosszabb interjút, melyben a régi ismeretek szerepéről, a helyi közösségek ökológiai tudásának jelentőségéről is sok szó esett.

Molnár nemrég Babai Dániellel közösen a Trends in Ecology and Evolution című, az ökológia területén a legrangosabbak közé számító folyóiratban publikált közös cikket, melyben részletesen írtak arról, hogy milyen kutatói hozzáállásra van szükség ahhoz, hogy megfelelő módon lehessen kutatni a tájban élő, a természettel együttműködő emberek ökológiai tudását.

2021 váratlan focis hőse eddig egyértelműen Patrice Evra: a francia válogatott és a Manchester United egykori klasszis játékosa legutóbb a Bl-döntő után gúnyolta rendkívül szórakoztatóan a közismert City-drukker oasisos Gallagerher-testvéreket, szombaton meg egy egészen váratlan produkcióval biztosította támogatásáról a skót válogatottat.

A skótok majd hétfőn játszanak Csehország ellen, és a jelek szerint Evra szorítani fog a csapatnak, hiszen a ma közölt videójában kiltet, azaz hagyományos szoknyát hordva, és dudafújást imitálva táncolt egyet, hogy aztán a végén egy műsegget felvillantva megüzenje, hogy imádja ezt a játékot.

A poszt eredetileg Evra Instagramján jelent meg, ahol pár óra alatt már több százezer megtekintésnél jár.

Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd, az MSZP és az LMP által is támogatott kormányfőjelölt egy online közvetített szombati rendezvényen jelentette be az általuk életre hívott 99 mozgalom kétszer kilenc pontját.

Az eseményen Karácsony a programból előbb 9 olyan pontot jelentett be, amit az elmúlt 10 évért kínált jóvátételként vezetett fel, és amit megválasztása után fognak véghezvinni.

• A rabszolgatörvény eltörlése
• Az oktatási rendszerből lemorzsolódott, végzettség nélküli fiataloknak megadják a második esélyt, a szakmunkás-oklevél vagy az érettségi megszerzésének lehetőségét.
• A közmunkabért felemelik a minimálbér szintjére
• Egyeztetéseket kezdenek a CEU visszahozatalának érdekében, visszaállítják az egyetemek autonómiáját, felülvizsgálják az egyetemi modellváltást
• Kárpótolják az egyházi státuszukat vesztett, intézményfenntartó munkát végző valódi egyházakat
• Az állami iskolák támogatását felemelik az egyházi iskolák támogatásának szintjére, biztosítják a helyi közösségeknek az irányítási autonómiát a közoktatásban
• Felülvizsgálják az állami földprivatizáció folyamatát és eredményeit
• Újraszabályozzák a trafikpiacot, hogy bárki nyithasson trafikot
• Kárpótolják a rokkantnyugdíjasokat

Ezenkívül jóvátételt ígért az elhibázott válságkezelésért, itt is 9 pontot sorolt fel:

• Újraindítási támogatást a bajba jutott kisvállalkozásoknak.
• A bajba jutott kisvállalkozásoknak 2 évnyi mentesség a szociális hozzájárulási adó fizetése alól
• Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát 9 hónapra emelik, és azokat, akik a koronavírus-válság idején veszítették el munkájukat, és 3 hónapnál hosszabb ideig voltak munkanélküliek, visszamenőleg támogatják az álláskeresési járadék összegével.
• A járvány során igénybe vett táppénzt utólag kiegészítik a munkavállalók számára 100%-ra
• Az egészségügyi és a szociális dolgozókat 500 ezer forintos egyszeri támogatásban részesítik
• Kárpótolják az önkormányzatokat az elvont iparűzési és gépjárműadó bevételek kieséséért
• Eltörlik a különleges gazdasági övezeteket.
• Bevezetik a Tiborcz-adót és a Mészáros-adót

E utóbbi pont esetében érdekesség, hogy Orbán Viktor veje éppen bíróságon akarja elérni, hogy Karácsony ne használhassa a Tiborcz-adó kifejezést, az ügy következő körben már a Kúria elé kerülhet.

A szombati eseményen Karácsony mellett megszólalt még Bod Péter Ákos közgazdász, Nemény András, Szombathely polgármestere, Polyák Gábor jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, és Sudár Orsolya, a Szikra Mozgalom elnökségi tagja.

Az éjszaka várható hidegfront elvonultával érkezik az év első tartós hőhulláma - hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton a Facebook-oldalán.

A most éjszaka átvonuló hidegfrontot követően vasárnapra néhány fokot visszaesik átmenetileg a hőmérséklet. Az előrejelzés szerint vasárnap hajnalban 11 és 20 Celsius-fok között alakul a hőmérséklet. Napközben többnyire 22-27 fokig melegszik a levegő, de északkeleten néhol csak 20, 21 fok lesz.

Ezt követően azonban tartós és jelentős melegedésre kell számítani.

A jövő héten napos, az ország döntő részén csapadékmentes idő valószínű, és szerdán már általában 30, míg a hétvégén 35 fok közelében alakul a hőmérséklet országszerte. Azt is megjegyezték, hogy a 35 fok közeli értékek miatt az is előfordulhat, hogy akár a napi melegrekordok megdőljenek, amelyek június 20-a (jövő vasárnap) körül 37 fok környékén alakulnak. (MTI)