Horváth Bence

A japán orvosokat tömörítő szövetség elnöke, Naoto Ueyama csütörtökön arról beszélt, hogy az olimpiai játékok megrendezése akár a koronavírus egy új, „olimpiai” variánsának kialakulásához is vezethet. Ugyan külföldi nézők nem lehetnek jelen az olimpiai eseményeken, így is több tízezer ember érkezhet majd az országba a világ minden részéről,

Japánban nagyon komoly ellenállás mutatkozik az olimpia megrendezésével szemben, épp csütörtökön derült ki, hogy a járvány miatt meghosszabbítják Tokióban a veszélyhelyzetet, kevesebb mint két hónappal a nyári olimpia rajtja előtt.

Japán miniszterelnöke, Szuga Josihide csütörtökön arról beszélt, hogy ugyan a főváros egyes részein csökken az új esetek száma, ugyanakkor óvatosságból a rendelkezéseket továbbra is fenn kell tartani. Az ötkarikás játékok helyszínén és nyolc további prefektúrában hétfőig van érvényben a veszélyhelyzet, amelyet a tervek szerint június 20-ig hosszabbítanak meg.

Az olimpiára és a paralimpiára 15 ezer sportoló és több tízezer hivatalos személy, valamint kísérő utazna Japánba. A nyári játékok megnyitójára a tervek szerint július 23-án kerül sor, a záróünnepség pedig augusztus 8-án lenne. A paralimpia augusztus 24-én kezdődik és szeptember 5-ig tart.

A japán közvélemény többsége a játékok lefújását szeretné, de a szervezők, illetve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hajthatatlannak tűnik, és ígérik, hogy egy biztonságos rendezvényt fognak megszervezni. Japánban ugyanakkor lassan zajlik az oltási kampány, még mindig csak a lakosság 5 százaléka kapta meg a vakcinát.

Az orvosi szövetséget vezető Ueyama szerint az, hogy több mint 200 országból több tízezer ember érkezik majd hetekre az országba, komoly közegészségügyi veszélyt jelent, hiszen a világ különféle részein jelenlévő variánsok egy helyen érhetnek majd össze, és nem lehet kizárni annak lehetőségét sem, hogy ennek következtében egy új variáns alakul ki.

A japán oltási kampány szervezésében résztvevő Kenji Shibuya, a londoni King's College közegészségügyi intézetének vezetője szerint ugyanakkor nem jelent reális veszélyt egy külön variáns létrejötte, hiszen a mutálódás elsősorban ott jön létre, ahol a vírus hosszabb ideig van jelen egy immunhiányos vagy részlegesen immunizált közösségben.

Szerdán az olimpiai játékok hivatalos sajtópartnere, az Asashi Shimbun hozott le egy véleménycikket arról, hogy le kéne mondani a játékokat, de a szervezők továbbra is úgy gondolják, hogy lesz olimpia. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik vezetője, John Coates arról beszélt, hogy akár a veszélyhelyzet fenntartása mellett is meg lehetne rendezni az olimpiát, amit Ueyama dühítő nyilatkozatnak nevezett. Szerinte a japán embereket nagyon felháborítja a NOB hozzáállása a kérdéshez, és ez különösen igaz az egészségügyi dolgozókra. (Reuters, MTI)

Pénteken Londonba látogat Orbán Viktor, hogy találkozzon Boris Johnson brit miniszterelnökkel. E találkozóról is kérdezték csütörtökön Johnson szóvivőjét, aki elmondta, hogy mivel az év második felében Orbán fogja betölteni a V4-ek elnöki posztját, az Egyesült Királyság gazdasága és biztonsága szempontjából rendkívül fontos, hogy együttműködjenek Magyarországgal, írja a Guardian.

A szóvivő kitért arra is, hogy a találkozó során Johnson a brit érdekeltségeket fogja a régió figyelmébe ajánlani. A brit PA hírügynökség szerint ugyanakkor a miniszterelnöki szóvivő elítélte Orbán Viktor korábbi, muszlimokra és bevándorlókra vonatkozó kijelentését. A magyar miniszterelnök évekkel ezelőtt muzulmán inváziós erőkről beszélt, a migránsok érkezését pedig méreghez hasonlította. Ezzel kapcsolatban a szóvivő elmondta, hogy az emberi jogi kérdések felhozásával kapcsolatban nem lesznek szégyenlősek, és hogy ezeket a konkrét megnyilatkozásokat Johnson elítélte, mint amik megosztóak és tévesek.

Hogy Orbán látogatása mennyire foglalkoztatja a brit sajtót, azt jelzi, hogy a konzervatív Times csütörtök reggeli cikkében Kína és Oroszország legnagyobb európai vezérszurkolójaként írtak a magyar miniszterelnökről.

Nem csak Kínában jár rá a rúd a bitcoinbányászatra: Hasszán Rohani iráni elnök szerdán közölte, hogy négy hónapra betiltják az országban a kriptovaluták előállítását, mivel az elnök szerint a rendkívül energiaigényes tevékenység felelős az országban tapasztalt nagyobb áramszünetekért.

Az elmúlt hetekben országszerte komolyabb áramszünetek voltak, a Financial Times cikke szerint volt, ahol naponta több órára elment az áram. Rohani szerint pedig erről a bitcoinbányászok tehetnek, épp ezért ez a tevékenység mostantól tiltott az országban.

Mint a lap megjegyzi, Irán gazdaságát súlyosan érintette a Donald Trump által bevezetett szankciócsomag, és az elszabaduló infláció miatt sokan a megtakarításaikat kriptovalutákba kezdték átpakolni. Emellett az országban terjedni kezdtek a bányászáshoz használt nagyobb teljesítményű gépparkok is. Az iráni elnök szerint annyira, hogy az elmúlt évben 20 százalékkal nőtt meg az ország energiafogyasztása. Épp ezért utasította a kormányt, hogy lépjenek fel a kriptokereskedés és bányászás ellen.

A Financial Times szerint a kriptobányászás azért is lett népszerű Iránban, mert az országban az áramnak nyomott hatósági ára van. Felmerült az is, hogy a bitcoin hatékony eszköz lehet a szankciók kikerülésére a nemzetközi kereskedelemben, de a lapnak nyilatkozó kereskedők szerint nem ez a helyzet, mivel az amerikai szankciók a kriptokereskedésre is hatnak.

Iránban nemcsak a helyiek, de a külföldi befektetők is bányásznak bitcoint, a feltételezések szerint a legnagyobb szereplő az országban egy kínai vállalkozás, de mellette lengyel, indiai és török cégek is kaptak már engedélyt.

Elemzők amúgy megosztottak abban a kérdésben, hogy tényleg a bitcoin felelős-e az áramkimaradásokért. A bitcoinhoz köthető tevékenységek az ország áramfogyasztásának kevesebb 10 százalékárt felelősek, ezért vannak, akik szerint a súlyos szárazság tehet a hálózat hibáiról. A lap megjegyzi azt is, hogy szintén nem világos, mennyire tudnak majd a hatóságok hatékonyan fellépni a bitcoinbányák ellen: a múlt héten az energiaminisztérium megpróbált bezáratni egy bányát, de ott fegyverekkel várták őket.

Litvánia kiszáll a Kína által életre hívott 17+1 elnevezésű kezdeményezésből, melyben Peking a kelet-közép-európai régió országaival tárgyal, illetve köt megállapodásokat. Erről pár nappal ezelőtt a balti ország külügyminisztere beszélt a Politicónak. Gabrielius Landsbergis elmondta azt is, hogy Litvánia arra fogja biztatni a többi tagállamot, hogy kövessék példájukat, és lépjenek ki a projektből.

A 17+1 kezdeményezést korábban is számos kritika érte már az érintett európai országok felől, mivel az együttműködés kereteit egyértelműen Kína diktálja, és a meghívott európai országok nem közösen vesznek részt a tárgyalásokon, hanem Peking külön-külön tárgyal velük, sokszor akár meg is versenyeztetve őket egymással.

Landsbergis szerint épp itt lenne az ideje, hogy az európai országok közösen, az EU közbeiktatásával tárgyaljanak Kínával, és ne különalkuk szülessenek. Litvánia kilépésével 11 EU-s tagja marad a csoportnak: Magyarország mellett Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Görögország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia. Ezen kívül az unión kívül tagja még Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró és Szerbia.

Egy ideje már érezni lehetett, hogy a csoport több tagja is távolodni igyekszik Pekingtől: az év elején több EU-tagállam sem a legmagasabb szinten képviseltette magát a Hszi Csin-ping által összehívott online csúcson.

A litván parlament múlt héten döntött arról is, hogy kitiltják az ország 5G-hálózatának építéséből a nem nyugati országokból származó technológiákat, ami nyíltan a kínai Huawei elleni lépés volt. A parlament 2025-ig adott időt a telekommunikációs cégeknek, hogy minden kínai gyártású hardware-t kiszedjenek az infrastruktúrájukból. A védelmi minisztérium helyettes vezetője, Margiris Abukevičius akkor arról beszélt a Politicónak, hogy egy politikai döntést hoztak meg azzal kapcsolatban, hogy országuk a nyugathoz tartozik.

Ugyan a kínai külügy higgadtan fogadta a litvánok kilépését, a pártsajtó közel sem volt ennyire visszafogott, és a kormánylapban azonnal megjelentek a Litvániát gyalázó vélemények.

Nem lesznek idén a Duna fővárosi szakaszán közszolgáltatásban közlekedő, menetrend szerint járó hajók, erősítette meg a Telex értesülését Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója. Az ok prózai: a járvány erősen érintette a főváros, és így a BKV költségvetését is, és a hajók üzemeltetése eleve ráfizetéses üzlet.

Mint a vezérigazgató elmondta, a hajók üzemeltetése évi 300-500 millió forint pluszköltséggel járt a BKV-nak, ezért úgy döntöttek, hogy ezt az összeget idén a felszíni közlekedésre fordítják.

Bolla elmondta azt is a lapnak, hogy arról még nem született döntés, hogy jövőre mi legyen a hajók sorsa: folytassák-e veszteségesen, vagy felemeljék a jegyárakat a piaci árszintre, hogy eltartsa magát az üzletág. Mint a cikk megjegyzi, a BKV flottája hét hajóból áll, és üzemeltetésükre a BKV minden évben pályázatot ír ki, a nyertes vállalkozók a hajókat március és augusztus vége között működtetik.

Kifejezetten szigorú, kemény büntetési tételeket tartalmaz az a törvényjavaslat, amit a kínai autonóm tartomány, Belső-Mongólia vezetése terjesztett be a kriptobányászás visszaszorítására. A szabálytervezet, ami június elejéig nyilvános konzultáció tárgya, büntetné a bányászattal foglalkozók mellett akár az őket kiszolgáló telekommunikációs társaságokat és internetszolgáltatókat is.

Belső-Mongólia a globális kriptobányászat fontos központja, és a jelek szerint egyáltalán nem érdemes arra számítani, hogy ez lesz az egyetlen tartomány Kínán belül, ahol hamarosan felléphetnek a decentralizált, digitális pénzek termelésével szemben. A kínai vezetés már korábban is sokszor jelezte, hogy nem nézi jó szemmel a bitcoinokkal és hasonló eszközökkel való kereskedést, a Hszi Csin-ping által pár évvel ezelőtt megalapított Pénzügyi Stabilitási és Felügyeleti Testület (FSDC) pedig május közepén jelezte, hogy igazából annak se örülnek, hogy a globális kriptoelőállítás egy jelentős része náluk zajlik.

Az FSDC májusi közleménye volt az első alkalom, hogy a kormány nyíltan a bányászással foglalkozó vállalkozásoknak üzent. Erre a közleményre három nappal azután került sor, hogy a kormány megerősítette korábbi döntését, mely szerint továbbra is tiltott az országban bármiféle digitális eszközzel való kereskedés.

A korlátozási szándéknak azért van nagy jelentősége, mert jelenleg Kína a legnagyobb szereplő a bitcoinbányászatban: a Cambridge Bitcoin Electricity Consumption Index számítása szerint a bitcoin-ökoszisztéma fenntartásához szükséges számítógépes munkák 65 százaléka Kínában történik. Ez nem csak a rendkívül energiaigényes, rengeteg áramot fogyasztó számítások elvégzését jelenti, melyek során új bitcoinokat állítanak elő a kvázi ipari park-léptékű adatközpontokban, hanem a már forgalomban lévő bitcoinokkal történő tranzakciók hitelességének ellenőrzését is.

Miközben a kínai kormány már 2019-ben betiltotta a bitcoinokkal és hasonló eszközökkel való kereskedést, idáig azzal nem foglalkoztak a nyilvánosság előtt, hogy az ország lett a bányászás globális központja. Belső-Mongólia mellett Szecsuan és Hszincsiang tartományok is fontos szerepet töltenek be a bitcoinok előállításában.

A South China Morning Postnak nyilatkozott a FSDC közleményével kapcsolatban a sanghaji egyetem kutatója, Li Ji, aki szerint a nyilatkozat alapján nem nagyon lehet félreérteni a kínai kormány szándékát, és tényleg a bányászat ellen terveznek fellépni. Ez pedig fordulópont lehet szerinte a bitcoin történetében, hiszen hirtelen a rendszer fenntartásához szükséges kapacitások egy nagyon jelentős szeletét fogják lekapcsolni.

A kínai pártsajtó cikkeiből kiderül, hogy Pekingnek számos baja van a bitcoinnal és a hasonló eszközökkel: egyrészt a kínai gazdasági vezetés évek óta heves harcot vív a különféle digitális pénzeszközök terjedése ellen, mivel többek között az ország pénzügyi stabilitását féltik ezektől. Erről szólt a Jack Ma-féle Ant Group elleni váratlan és heves fellépés is, amiről részletesen is írtunk. Azt is lehet tudni, hogy a kínai jegybank maga szeretné letarolni a digitális pénzpiacot, és nagy erőkkel dolgoznak a digitális jüan bevezetésén: jelenleg is több városban zajlanak kísérletek az e-pénzzel, ami ugyan nem lesz decentralizált, és állami támogatás lesz mögötte, de így is alapvetően forgathatja fel a gazdaságok és a monetáris politikák működését.

Emellett a kínai kormányközeli sajtóból kiderül az is, hogy Peking gyanakodva tekint a bitcoinra és a hasonló kriptovalutákra, mivel ezek alkalmasak lehetnek pénzmosásra (meg persze a vagyonok kimentésére Kínából), és a cikkekben szóba kerülnek a környezetvédelmi aggályok is.

Ugyan az FSDC közleménye nem jelentette be a bányászás egyértelmű betiltását, várható volt, hogy a Pekingből érkező direktíva szellemében hamarosan lépni fognak a tartományok. És Belső-Mongólia már lépett is: a tartományban év eleje óta elvben tiltott a kriptobányászat, de a most megjelent szabálytervezet jóval szigorúbb szankciókat és keményebb fellépést ígér. Mint az ismert Kína-szakértő, Bill Bishop írja elemzésében, a most megjelent részletszabályok fényében nehéz elképzelni, hogy pillanatnyi fellángolásról lenne szó Peking részéről, és hamarosan minden visszatér az eddigi kerékvágásba. Ahogy azt is, hogy a szigorítás megállna Belső-Mongólia határainál: Pekingnek látványosan fontos lett a kriptopiac ellehetetlenítése, és ahogy közeleg a jövő évi pártkongresszus, minden tartományi káder azon van, hogy mindenben a pekingi vezetés kedvében járjon.

A Belső-Mongóliában bemutatott javaslatok összesen nyolc intézkedést tartalmaznak: a jövőben a kriptobányászáshoz technikai segítséget nyújtó telekommunikációs és internetes cégek engedélyeit is bevonhatják, a nagy adatközpontok és felhőalapú szolgáltatási központok pedig eleshetnek az állami megbízásaktól, ha részt vesznek hasonló tevékenységekben. A szabályozás kitér az erőművekre is: ha egy szolgáltató vagy erőmű nem jelenti, hogy a hálózatán nagyobb áramfelhasználást tapasztal, szintén büntetésre számíthat. Ezt megkerülni sem könnyű, hiszen a jelentősebb energiaforrások privát telepítéséhez engedélyek kellenek, és ezeket sem lehet bányászásra használni a jövőben.

A bányászásban, illetve a pénzmosás gyanúját felvető kriptotranzakciókban részt vevő állampolgárok és vállalatok pedig súlyosabb büntetésekre, akár börtönbüntetésre is számíthatnak, ha bűnösnek találják őket.

A múlt héten a kínai pénzügyi rendszer fontos szereplői ismét figyelmeztették az ország pénzügyi szektorában tevékenykedő cégeket, hogy az országban továbbra is tilos a kriptovaluták használata, miközben a kínai sajtóban pedig egyre több szó esik a kritpobányászás környezetvédelmi terhéről, hiszen a globális bitcoinbányászás már egy közepes országéval vetekedő árammennyiséget fogyaszt el, és Kína 2030-ig jelentős kibocsátáscsökkentési programot szeretne véghez vinni, amit Hszi korábban a nemzeti stratégia részévé is tett. A megváltozott közhangulatot jelzi talán, hogy a kínai közösségi oldalakon voltak, akik a múlt héten váratlanul remegni kezdő felhőkarcoló esetét is az épületben működő bányagépekkel kötötték össze.

A bitcoint az elmúlt években sokszor temették már, hogy aztán újult erővel lőjön ki az árfolyama, ezért persze lehetetlen megjósolni, hogy mit fog valójában okozni, ha tényleg lekapcsolják a kínai kapacitásokat. Az egyik valószínű forgatókönyv, hogy sok bányászpark költözni fog, és a feltételezések szerint Afganisztánba, Mongóliába vagy Kazahsztánba helyezik majd át a tevékenységüket.

Az elmúlt hetekben a bitcoin és vele a többi digitális valuta árfolyama eleve összevissza hullámzott: a Kínából érkező hírek mellett számított az is, hogy Elon Musk hirtelen ráébredt a bitcoint övező környezetvédelmi aggályokra, és váratlanul bejelentette, hogy a Tesla mégsem fogad el a jövőben bitcoinokat. Az ArsTechnica friss összefoglalója szerint Kína mellett a világ számos országában van egyre inkább napirenden a bitcoinpiac szabályozása, illetve betiltása: az Egyesült Államok kormányának pénzügyminisztériuma épp múlt héten jelentette be, hogy a vállalatoknak jelenteniük kell a 10 ezer dollár értéket meghaladó kriptotranzakciókat, mivel a kormány szerint a kriptopénzek az adóelkerülés kockázatát rejtik magukban.

Az Amazon szerdán jelentette be, hogy megszületett a megállapodás, és megveszik az MGM Studiost, így többek között olyan franchise-ok tulajdonjoga kerül majd a Jeff Bezos vezette óriáscég tulajdonába, mint a James Bond, a Rózsaszín párduc vagy a Rocky.

A megállapodás értelmében az Amazon 8,45 milliárd dollárt fizet, de ebben már az MGM tartozásainak rendezése is benne van. Ez az Amazon történetének második legnagyobb felvásárlása, csak a Whole Foodsért fizettek többet, 13,7 milliárd dollárt. Az Axios gyorselemzése szerint a nyíltan a szórakoztatóiparba és a streaming-szolgáltatások piacára betörni igyekvő Amazon számára logikus lépés volt a felvásárlás: az MGM birtokában több mint 4000 film és 17 ezer tévéműsor van, és egyike volt a nagy, neves stúdióknak, amit idáig még nem vásárolt fel senki.

Korábbi iparági hírek szerint az Apple és a Netflix is szemezett az MGM felvásárlásával, de végül nem tettek ajánlatot. Az Amazon jelenleg is nagy erőkkel dolgozik a saját filmes produkciós részlegének kialakításán, de a saját gyártású műsorok mellé (melyek közül már most kiemelkedik a minden idők legdrágább sorozatának ígérkező Gyűrűk ura) most szereztek egy csomó felhasználható tartalmat, köztük a teljes James Bond-életművet.

Az Axios értékelése szerint elméletileg kis esélye lenne annak, hogy ez a felvásárlás fennakadjon a monopolellenes ellenőrzésen, ugyanakkor az Amazonnak annyira rossz a megítélése, hogy azért érdemes majd figyelni, mire jutnak a versenyhatóságok. Ráadásul az Egyesült Államokban annyira megváltozott a nagy techcégek terjeszkedését kísérő közhangulat, hogy vannak politikusok, akik már a felvásárlásról szóló pletykák hallatán szigorúbb fellépést követeltek.

Éppen kedden derült ki, hogy Washington D.C. legfőbb ügyésze, Karl Racine monopolellenes pert indított az Amazon ellen, mivel szerinte az e-kereskedelem piacát letaroló vállalat tevékenysége miatt a vásárlók kevesebb választási lehetőséggel rendelkeznek, és emiatt többet kell fizetniük.

A hétvégén ismét trónfosztás történt a világ leggazdagabb embereinek listáján: a francia luxusmárka-csoport, az LVMH vezérigazgatója és többségi tulajdonosa, Bernard Arnault ugyanis megelőzte Jeff Bezost, és jelenleg a Forbes becslése szerint neki van a legtöbb pénze a világon.

A legutóbbi összesítés szerint Arnault vagyona 186,3 milliárd dollár, 300 millió dollárral előzi meg Bezost, míg a harmadik a Tesla/SpaceX alapító Elon Musk, 147 milliárd dollárral. Bezos és Musk a médiatudatos, extrovertált, ultradinamikus, 21. századi techvállalkozó archetípusa, a 72 éves Arnault viszont egész más világ. Sokkal kevesebbet hallani róla a médiában is, a Financial Timesnak 2019-ben például 18 hónapot kellett szerveznie, hogy le tudjanak ülni vele beszélni.

Arnault élre törésének egyik oka az lehet, hogy a luxusmárkák piacát a vártnál sokkal kevésbé viselte meg a járvány okozta gazdasági leállás, az újranyitás pedig mind az amerikai, mind a kínai piacon komoly fellendülést hozott. 2021 első negyedévében az LVMH 17 milliárd dolláros bevételt könyvelt el Kínában, ami 32 százalékkal nagyobb, mint amit 2020 hasonló időszakában regisztráltak.

Luxusmonopólium

Bernard Arnault 1949-ben született egy belga határhoz közeli francia kisvárosban, jómódú polgári családba. Apjának saját tervezőirodája volt, és Arnault saját bevallása szerint édesanyja parfümjei révén szerette meg már fiatalon a Dior termékeit. Bár a család jó körülmények között élt, az elég elképzelhetetlennek tűnt, hogy egyszer majd Bernard lesz a Dior tulajdonosa.

Arnault 1971-ben végzett a legnívósabb francia mérnöki iskolában, majd apja cégénél helyezkedett el. A France24 által készített életrajza szerint 1976-ban mutatta meg először üzleti érzékét, amikor rábeszélte apját, hogy adják el a vállalat termelési kapacitásait, és álljanak át az ingatlanértékesítésre. Ekkor jött létre az a vállalatuk, ami nyaralóhelyek értékesítésére specializálódott, és ekkor kezdetek igazán meggazdagodni.

1981-ben az Egyesült Államokba költözött, mert az új szocialista francia kormány keményebben akarta adóztatni a gazdagokat. Végül három évet töltött a tengerentúlon, és ott eszmélt rá, hogy a francia divatmárkák mennyire ismertek és értékesek. Visszatérése után úgy döntött, hogy betör erre a területre: ezekben az években jutott csődbe a francia textilipar hagyományos, családi tulajdonú óriása, a Boussac, és a Mitterrand vezette francia kormány kifejezetten szerette volna, ha valaki megmenti a cégbirodalmat, amely a Dior márkát is tulajdonolta.

Arnault pedig megérezte a lehetőséget, és a cégcsoport megmentésére sietett, ez azonban nem hozott mindenkinek megkönnyebbülést: a birodalomba tartozó legtöbb márkát eladta vagy leépítette, csak a Diort és pár további, ismert márkát tartott meg. A visszaemlékezések rendre kitérnek rá, hogy Arnault jelképes, egyfrankos áron vette meg a Boussac csoportot, de vállalta, hogy megtartja a munkahelyeket. Ehhez képest öt éven belül több mint 8000 munkahelyet szüntetett meg az országban.

Ebben az időszakban kezdett egyre jelentősebb összegeket befektetni a Louis Vuitton és a Moet Hennessy luxusmárkák fúziójából létrejött LVMH-ba, és viszonylag gyorsan ő lett a legnagyobb részvényes. Ez egyáltalán nem volt egy zökkenőmentes befektetés: 1988-ban filmekbe illő intrikák és csatározások zajlottak azért, hogy ki irányíthassa az LVMH-t: a legismertebb francia luxusipari családok képviselői feszültek egymásnak, és sokak számára váratlan meglepetés lett, hogy végül az addig kevéssé ismert Arnault lett a győztes a Vuitton, illetve a Moet, Chandon és Hennessy családok közötti rivalizálásban.

A nyolcvanas évek végétől kezdve Arnault már a francia és a globális divatipar nagy hatalmú és kíméletlen szereplője volt, a beszámolók és visszaemlékezések szerint folyamatos harcot vívott számos igazgatóval és gazdasági szereplővel. Ekkor ragadt rá a beceneve is: a kasmírba bújt farkas.

Arnault terjeszkedését kiszorított vállalatvezetők, cégcsoporton belül kiélezett rivalizálások, cégükből kiszorított alapítok, és kirúgott emberek kísérték. Ritkán vallott kudarcot, amit kinézett magának, azt általában megszerezte. Két ismert kivétel a a Gucci és a Hermès. Ez utóbbi esetben a Hermèst tulajdonló Dumas család csak a bíróság közbelépésével tudta megakadályozni a tulajdonosváltást.

A Guccit pedig két évtizede, hosszú küzdelem után elengedte: François Pinault tarthatta irányítása alatt, és bár Arnault nem szeret erről beszélni, sok minden utal arra, hogy ez a mai napig fáj neki: amikor 2019-ben kigyulladt a Notre Dame, a Pinault-család 100 millió eurót ajánlott fel a helyreállításokra, mire Arnault pár órán belül tromfolt 200 millióval.

Pár döccenőt leszámítva az LVMH növekedése zavartalan volt, Arnault pár évtized alatt felépítette a világ első luxusmonopóliumát: 75 márka tartozik a cégcsoport alá, többek között a Dior, a Marc Jacobs, a Givenchy, a Dom Pérignon, a Hennessy, a Bulgari, a Tag Heuer, a Sephora vagy legutóbb az amerikai ékszermárka, a Tiffany, amit 2019-ben vásároltak meg 16,2 milliárd dollárért. És idén év elején derült ki, hogy a Birkenstock is egy LVMH-közeli csoporthoz került, 4 milliárd euróért. A vállalatcsoportnak ezen kívül több luxusszállodája, illetve Michelin-csillagos étterme is van a világ különféle pontjain.

Elsőként talált rá a kínai piacra

Bár az LVMH Arnault vezetésével folyamatosan bővült, és egyre gazdagabbá tette többségi tulajdonosát, az igazi nagy áttörést a kínai piac letarolása hozta el: az LVMH volt a nagy nyugati luxusmárkák közül az első, ami felismerte a Kínában rejlő lehetőségeket, és már 1992-ben, a Teng Hsziao-ping által meghirdetett nyitás idején megnyílt az első Louis Vuitton-bolt Pekingben. Évtizedeket kellett várni, de a befektetések megtérültek: ahogy a kétezres évektől kezdve bővült és gazdagodott a kínai felső középosztály, úgy lett egyre inkább a luxusmárkák első számú felvevőpiaca. Arnault pedig hiába múlt el 70, nem tervez lassítani: pár éve arról beszélt a Financial Times újságírójának, hogy a következő ígéretes piac Afrikában lehet.

Arnault életrajzaiban rendre kiemelik, hogy ugyan előszeretettel hangoztatja, mennyire sok adót fizet Franciaországban, 2012-ben, amikor a kormány a gazdagok adóterheinek növelésére készült, megpróbálta felvenni a belga állampolgárságot. A vállalatbirodalom mérete mellett Arnault magánvagyona is óriási: rengeteg ingatlan, rendkívül értékes műgyűjtemény, magánsziget a Bahamákon.

Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy ki örökli majd mindezt. Arnaultnak öt gyereke van, de állítólag szigorú tabunak számít az utódlás kérdése, tehát nem tudni, ki vezetheti majd a birodalmat a visszavonulása vagy a halála után. A cikkek többsége azért az első házasságából született lányát, Delphine-t tartják a legesélyesebbnek, aki jelenleg a Louis Vuitton igazgatóhelyettese.

Mi történik, ha kiülsz a természet közepén felállított kabinba egy kaptár alá? Nyilván semmi, de nem abban az értelemben, ahogy ezt megszoktuk. Az AU Workshop Egyedüllét méhekkel című helyszínén jártunk.

A szenátusnak még rá kell bólintania a nyíltan a Huawei ellen is hozott törvényjavaslatra.

2022-ben nyit majd meg az első budai központ, ahol a gyereküket egyedül nevelő szülőknek segítenek.

199 ezer adagot foglalhatnak a regisztráltak.

Lejárt a szavatossága a vakcináknak, és már álhírek terjedtek arról az országban, hogy ennek ellenére felhasználják ezeket a dózisokat.

Nem is Musk, hanem Kína vitt be igazán komoly csapást. 40 ezer dollár alatt az árfolyam, ez további automatikus eladási hullámot indíthat be.

Heiko Maas szerint az EU nagyon egységes az izraeli-palesztin konfliktus megítélésében, ezt mutatja, hogy a 27 tagország közül 26 támogatta a közös álláspontot.

A független képviselő abszurdnak és szánalmasnak nevezte az országos tisztifőorvos lépését.

Hajtóvadászat indult a férfi után, aki halálos ütközetre készül a rendőrséggel, mert a politikusok és a virológusok mindent elvette tőle.

A kormány választási évre összerakott költségvetési tervével szemben Matolcsyék a hiány és az államadósság markánsabb csökkentését szeretnék.

A magyar külügyminiszter szerint túlságosan egyoldalúak az Izraellel kapcsolatos uniós állásfoglalások, ezért nem fogadtuk el a keddi nyilatkozatot, amit 26 tagállam támogatott.

Egy halászsas botján pihent meg, rendkívüli természetfotó lett az eredménye.

Az egyetemen sokan jelentkeztek, hogy megváltozott a szaglásuk: nem, vagy tompábban érzik az illatokat. Nekik segítenének a vizsgálatokkal és a tréninggel.

A Londont Párizzsal, Brüsszellel és Amszterdammal összekötő vállalat a koronavírus miatt került nagyon nehéz helyzetbe, de most 250 millió fontos segítséget kaptak.

Nehezebb volt idén a lezárások miatt nyelvvizsgát szerezni, a szervezet szerint akár 25 ezer diploma ragadhat benn emiatt.

Táskájából a perzsa bevégeztetett felirat került elő, de nem tudni, ki volt és hogy halt meg, hosszú évtizedek óta rengeteg találgatás övezi alakját. A hatóságok most abban bíznak, hogy a modern DNS-eszközök segíteni fognak a rejtély megfejtésében.

Hivatalosan adócsalással gyanúsítják a lapot, aminek tavaly már megvonták az engedélyét is, mert beszámolt az elcsalt elnökválasztáson történtekről.

Netanjahu szerint Gáza bombázásával évekkel sikerült visszavetni a Hamaszt.

Adó- és biztosítási csalás, illetve az üzleti adatok meghamisítása miatt nyomoznak a volt elnök vállalatával szemben.

A tervek szerint egy 14 négyzetkilométeres területről teljesen kitiltanák az átmenő forgalmat, csak az ottlakók hajthatnak majd be. A felszabaduló parkolóhelyeket és utcákat fák, gyalogosok és biciklisek kapják majd meg.

Az olimpiai indulás kérdése csak az Eb után derülhet majd ki. A magyar szövetség szerint Péni szabotázs áldozata lett, és Sidi Péter ellen eljárást is indítottak.

Az orvosi kamara vezetése is úgy látja, hogy az egészségügy átalakítása nem halasztható tovább, de nagyon fontos lenne, ha ezt megfelelő szakmai és társadalmi konszenzuson alapulna.

Megszakításokkal együtt lassan egy éve nem lehet tüntetni Magyarországon, még járványbiztos formában sem.

A fiatalok oltása már zajlik is.

És csak a megkérdezettek 12,6 százaléka gondolja azt, hogy nézők előtt kéne megrendezni a versenyeket.

Megüzenték neki azt is, hogy az autóját inkább vigye egy szeméttelepre, minthogy a gazdagok lakta szigeten parkoljon vele tovább.

Napokig keresték rengetegen az állatot.

Az intenzíves kezelésért cserébe pedig volt már, aki autót, földet vagy egy szervét ajánlotta fel.

Az első oltás után pár héttel már meredeken csökkent az esélye, hogy valaki megfertőződjön vagy kórházba kerüljön a vírus miatt.

Vasárnap hajnalban az izraeli légierő újabb támadást indított, miközben a régióba érkező amerikai, egyiptomi és ENSZ-megbízott is igyekszik csillapítani a feszültséget.

Drágább lett az élelmiszer, a karbantartás és drágább új munkaerőt felvenni, úgyhogy a népszerű belföldi nyaralóhelyeken elkerülhetetlennek látszik az áremelés.

Visszatérhet a lakásmaffia és szegény családok veszíthetik el otthonaikat, figyelmeztetnek lakáspolitikával foglalkozó és jogvédő szervezetek a Böröcz László által benyújtott törvényjavaslat veszélyeire.

Az EU kábítószerügyi ügynöksége anonim, online kérdőívben kéri az emberek segítségét, hogy pontosabb képet kapjanak a kontinens droghelyzetéről, és ennek megfelelő szabályok születhessenek.

Miután elterjedt, hogy hatalmas borostyánkövek kerültek a felszínre az építkezés miatt.

Gyorsteszteket eddig is lehetett venni, de ezek a tesztek ingyenesek lesznek és az eredménye bekerül a hivatalos statisztikába.

Összesen már közel 68 ezer esetben intézkedtek itthon emiatt a rendőrök.

Négy városban csökkenést, a budapesti agglomeráció több településén viszont emelkedést mértek a múlt héten.

Hamarosan szélsőséges szervezetté minősíthetik őket, ami után sokkal veszélyesebb lenne Oroszországból működniük tovább.

Elsősorban az üzemanyagárak drágulása adta az infláció lendületét.

Hatalmas hajtóvadászat zajlik az állat után, az eddigi módszerek nem vezettek eredményre.

Egyelőre semmi nem utal arra, hogy hamarosan véget érne a kitörés.

A világszervezet súlyosabb kategóriába sorolta át a koronavírus indiai mutációját, amit már több mint 30 országban mutattak ki.